Tarama Sözlü■ü Dizin Tdk

Visit to download the full and correct content document:

https://ebookstep.com/product/tarama-sozlugu-dizin-tdk/
More products digital (pdf, epub, mobi) instant
download maybe you interests ...

Tarama Sözlü■ü E ■ Tdk

https://ebookstep.com/product/tarama-sozlugu-e-i-tdk/

Tarama Sözlü■ü C D Tdk

https://ebookstep.com/product/tarama-sozlugu-c-d-tdk/

Tarama Sözlü■ü U Z Tdk

https://ebookstep.com/product/tarama-sozlugu-u-z-tdk/

Tarama Sözlü■ü K N Tdk

https://ebookstep.com/product/tarama-sozlugu-k-n-tdk/
Tarama Sözlü■ü A B Tdk

https://ebookstep.com/product/tarama-sozlugu-a-b-tdk/

TDK Kurallar■na Uygun Yaz■m K■lavuzu 1st Edition

Kolektif

https://ebookstep.com/product/tdk-kurallarina-uygun-yazim-
kilavuzu-1st-edition-kolektif/

Tarihi ve Etimolojik Tu rkiye Tu rkc esi Lugati 10 Cilt

Dizin Andreas Tietze

https://ebookstep.com/product/tarihi-ve-etimolojik-tu-rkiye-tu-
rkc-esi-lugati-10-cilt-dizin-andreas-tietze/

Tesaurus Bahasa Samawa Nuryati S S Lukmanul Hakim S Pd

Hartini S Pd Toni Syamsul Hidayat S Pd

https://ebookstep.com/product/tesaurus-bahasa-samawa-nuryati-s-s-
lukmanul-hakim-s-pd-hartini-s-pd-toni-syamsul-hidayat-s-pd/

Sosiologi Pendidikan Dr D Sc Drs Sunarno Sastro Atmodjo

S E S T S Ap S Ip S Sos S Ikom M Si M M Editor

https://ebookstep.com/product/sosiologi-pendidikan-dr-d-sc-drs-
sunarno-sastro-atmodjo-s-e-s-t-s-ap-s-ip-s-sos-s-ikom-m-si-m-m-
editor/
 ATATURK DiLVeTAR|HYUKSEK
KULTUR, KURUMU
DiLKURUMU
TURK : 212IVIII
YAYINLARI

DiZiN DIZIN
2. Baskl

I S B Nr 9 7 5 - 1 6 - 0 7 5 6 ' 6
ISBN : 975- 16' 0761'"1
FiYATI : 460.000TL.
TARAMA SOZLUdU

DIZIN
ATATIiRX, KTiLTUR, DiL VCTARiH YUKSEK KURUMU
lmx DIL NURIIMUYAYIM,ARI: 2l2tIII

XTII.WZYILDAN BERi TURKiYE TTJRKqESiYLE

YAZILMI$ KITAPLARDANTOPLANAN
TANIKLARIYLA

TARAMA SOZLUGU

vIII
DiziN
2.Ilrskr

ANKARAUNIvERSITESIBASIM!rvl - 1996
Bu Bcrin ia46 sldr ksnuns gdr.
brtrrtn ye)@, t rcom. v. lku.qp
TURfi DiL KURUMU na arur hatt&l

Dlzh cllDl tlzERlNE

Tarana SijzliiEii I'daa Z'ye deEin al1l ciltte tamamlanmrl,

bu ciltterde gcqcr siizcii.kle.nrekleri do yetljtrci ciltlc toplanmttu.
"Dizir" adrn verd;liniz bu cilt ise Siizli&ter kolat.. ta'
rarlanrnayr saflanak iein diizcrlenmitti!. Sityle ki: SdzliiEnn
altr cildinde Dadde b,rllarr, eski Tiirkqe siizciiklo. girc sralinmq
oldulundan lugii! lculhodr$ntz lrir sozciiEiir {,ski Ti.kecdeki
karqrl[rar l,u ciltlerde aralep bulmak gok gngtiir' Dizin cildinin
maddc baelan iee bugnn kullandrErmz Tiirkeedeki (Tiirkee. AtaP-
qa, larsga) siizciik]ddir ve Tarama Sitlngihih altr cildiade
gegen oadrle baglanndan Lu silzciikleri kar'"rtayaular, yarlarnda
gitste lmirtir. Dizia olnasa, drn.Eh bugiin kullandt[tnu Fart'
ca "diiiman" siizciilnunlr Tiirkgesini Lulma]( ignt Tarama Sitz-
liiEiiuiin biitiitr naddr: baqlarN taranak gerekir. Ovsa riimih
1.Baskr- 1977 diznrd€'?iis!nrD" 6iizcii!iinn kolayca buruyor, kar;rsurda "yail'y
Baskr- 1996 gitdiyoaz-
Dizh cil,ti diiz{,rlenirkcl eu ilhel$ gitz iniiinde bulundu-

l Taratnr Sijzliigiinde m.(lde Lair olaD Lir eski 6ijzcilk,

kimileyin bugiinkn Tiirk!@in trk sijzcngii ile kar,.rlanamadrirndan
birbirini tamamla]-an, Lirbitinr: yakra anlarn tairyar birkaq siiz-
ciikld karq anmr,.tu. Dizinde bu kar5rtrklar ayd a}.n madd,, tiagr
yaprlmrg vr: hrlsinin k$,;rsrna aynr eski Tiirkge sozciil )'azrlr g-
I S I I N: 9 7 - -S t 6 _ 0 7 5 6 - 6
tlr. Aralannda kiigi& anlan aynl*laD |ulunaa hu maddc Lagla-
n t r d r n h " r h i r i . . . k i . , i z r i i E , i nr l m k J r r r l r g r s a l r l r m a r a e r ! r n r l J n .
I S B N : 9 7 5- 1 6 - 0 7 6 4 _ 7 kutkulsE,l.b ,lurumlxr,lJ Tafur,,J Si;zluf'ud.ki r, rkbnrlrra re
tanklara bak,lma6r yararh olur.
2. Tararnr Sij/lijgiiL,l. D,,,lJ. hlr' ,,lJq ..ki rd"n
..
h r e ' s i n i E b u g i i n l i i T u r I { " d e L . , r . r t , E r o t r u r . B , r , l r d "r m
itz.ii-kl,
dr rntm.
ramm_yapma yoluylc Lclirrilmi,slir. -A.Dcakuzun bi. taan hadd€
D a s ro l a r o a l a c J E , n d J t r .
rlizhdc rua karnrn bir )J 'la iti riJzriikl.
Eadd. ba?, y"p,t"""
'. r.nrDrtr dr,ki ots.t"ri cvms i('u, rh-
orrtrr.
'!'u
 OlleBitr Talaoa Sijzln6iiadehi :
yem d6kmck: Bir kimseyi LoEuuagirlecekgeylerle
aldattp
turaBa diiriirney€ 9al$mak.
nadde€i, diziae iu bigimde g€qilihoitti!:
t'!dg. di&iinneye ea|lgma&frrr Aimsel hosuna A
. .
lgtle oldotLp-): yem d6kmeh. s recet ee|-

3. Tdama SitzliiEtudeki kiEi uzur rauhtar, dizift

- hsat_
t'larak gegi lrni$ir. Omelin : ^ t abn (harrct xe ko*v iinleni)'
LuIuEa turmk: Bir kiEseyi bende veya benrtetmek. alarlar I dl ieli'
maddesi, dizinde su bisiDi almrqtll : rbcs r ileLi4 teLi\ tekiin'
kovmak'
Lul et|n€k fbt' kinsey; kendine_): ku uga tutDrak. rl..lc u&atnak; vel ko[raak, vel
abiryit I dirlik suvu, mengn suit' m€4ii suvu'
4. Diziade Arapea ve Farsea madde baglan da gdriilec€ktir. brnan
E}|hryit 9c?me.i I mengn
Buaua_ nedeni, Tarama S6zliiEiinde buluaar eshi, gii*t
fii,te" rlh : bula.
oitzciiklelin bugiin Aapqa ve FarsealaEu lu *-.[*
sblst t ala tcnlii.
dll. Dizh bu yabarcr si,zcii.kieri kalg ayar Tiirkae "r_,_,"_ samur eomur' eedremekj'
s6zciiHeli duh :abuk:
!5or cElu : efir iifiir.
Omelin Taama SitzlnEihdeki : sbu! r iliiriik, diiriiL ynzlii, vnzii diiriik'
becid : Qalul, acele, derLal.
maddesi,dizhde qiiyle ne yabucr madde baqrile yer rola do[rn mu?: gerqekttuola mr?
alntretr:
acrl€ : becid. rcdr d6u€r mi? ! ditr€Ydi ola m!?
pbu& : becid. lcaba neden : neyikj' ftyki
am.l, i*"*, i"n*b, dansuk, tanak' taisak' tais*r
dGrhd: becid. "-yIp,tqnsob, tansD!.
5._TaIlTa SijzliiBiine madde bay olarak girmie buluqrn ve
- rcayiplik : dafisukluk, tln6uklu1|,
bugihlii dilde dc hultaartatr Tiirkqe S6zciik]elin ai,io" g"gi_il_
nesine gercllik gitriihaemigtir : ,,Ba9ak", ,.oFaq,, gihi. .*L', rr"a", ahdu, becid, eYcdi, evit, iveceb' ivecen' iveciik'
iv€di, ivek, iwig.
6, Tek bir sitzciille ka.r,lanamayar naddo l,aqlaruilan, ortak
rcclo acele: eve ewe,ive ive.
dtclilleri buluuanlam bir kaEam kiimeshde roDlararak dizine
sccl€ci g ivecek, ivecen, iveciit, ivesen, velincek
C.ej:,fE6i uysu! siiriiJmiigtit : Hasrat,klar,kurl;r, ) eo.kj.r. . . .(alccilil : iveceklik, ivecenlik.
grDr.
rcclc Gden! ivici.
SbzliiBihih daba bnceki yedi citdi gibi bu citdi de acclo €ililmesi ge.€k€n (i$, : ivecek, ivecen' iveciik
_ -T1:ii
Tiirk Dil Kuanuou.E Dcrlcme re Tarana holu Ba6La O@er
ec.cleetnet r aq*mak, becid durma&, becid dutBak' becid tut-
Aatm A.ksoy ile (urum uzmaulanudatr Delri Dileir hazrlamre-
rnak, geviiklemck, evetlemek, ewitmel ve iviqmek (Iap 6ir-
Isr&r. Cem Dilgia de ke4dilerine yar&m etEiqti!.
ae'r-./, evm"t, i"etlenek, ivmek, ijniirrln dutmsk' tiz olmak
T. D. K. 1
YUI
 lcele €tnesi igin s*rrtrma&: evdirDclc, evdnrmck, ivdinnek. -:"""' -::*.::rs"i:f**:il:l; iiiqme*''
rorrr ivecek' kar! arma*'
acele ettimek ! tizlemck.
f,il:il-l:.":";;;13-;5avar'ran
'"*"' -l:::-11.1::
acemi : ttlgiim, tor, to.lak. "l5llo'" ":rkasurrereLonek'itzii.rii llllaya gtg"
lffi ffi;;;er
"*J o,*o h:raYa urroak'
scemilik giisremek I endikmejr.
Accm yshnisi: salma rgacll t€Y: aqku
oq acna : acilaca
sc' I ac,6, ac*, acrtrl, aer, aqu.k, a9.1, giiyni&,
karl.
I ;";*, ac ..sek'::L'iulff:;
acr acl : katr katr.
act a;]y.yt fr* -/ : hasret yimck, 6zii sijvihnek,
ll,ffi ;r,-."':"ti_*;
""#:t'q;r i'o"k ralra'armrk'
"iil',i'.i;
itzii sityne mck, #f.j;"tr:'i:"ffi;;;;.
iizii gityliinek. ijzii giiyiinmek. ,.* "^*"0.'"u-* "T1l: oeLere, YaLn' )aPrak'
acl diiqihce: kara kaygu.
.rl '-l"L' aeuk' aYrlm',aYdnla'bay*,
koyua gitzh'
sclhlya. : kargadiiEteEi, karsadiivlcii.
ac*ll : giiyriiklii. ii'"n';;,
.ii
I"'"",1Y-9:""'
' *'u**"t
acrkmak , acmak, rermsk. "d."*"t''"u
.oL hrvr : aYaz'
ac*ttrmak : acFnxak, acqnak. mut'a'rr'
.9L krhvere'lert san
ac'Bs hali : ac$rlil*. ! aglld'{
r9l.l|[D4
&hak : aolnak f6tr rrt_r, esirgenetc, si,ntii sarsrtmak, yaai, r9h olarsk : belgnlii
grhek, ]azuEu 8dmek,
],iireEi kopnak (ptk cok-). lgh siYat I kda BlYna'
lgLtar a9€a: c6^ C:'.... .
Bclmtrak : acr.ak.
!C& ac atikar olao: bcrrusr'
ocud'ra.ok : yafiurn yarmutu.
igk ycr : alan

t
acr sitz I ac, dit, ekti sijz, siiEiilde. : Ymg!'tx
.9k yiiliiYiirliiliik
sd 3itz Bitylehek: acr dil vernek, ya'uz dil vernek. ! asmm'k' (izilmlk-'
r$lEd
acn&n /{,r'-J: acrtgan, acrtkan. lolmah irremeoek : ssmazraDnas'
ac,y8n: acrdan (cok ), a!fi. iettnant{ (dq€,c, : aq'lnadrcal('
acyc' : csirgenci. !9 iken: ac a' aela
',t
lcip git.mek: dan gitrmck, tan git.mek. 1{ lql'Na ! ac!!.
6ciz r.alu. aluca (ddhd ), avk gijfriillii, bjzr:msek, '1
eolpa, eujpa.
.ksikli, eksiiklii, elgin, elkin, ilgin, kalnq, 1"" .$ 8r bak: a(agii'
, t;."_ , _:zn.k, diilcm"k. lczmrlr.
ziDitr, rolaz, tnlaz. "1,"1t igErk: aqqmak l6i.li'rre-)' gezm'K' I'i
aciz : genteklik, kalnrrt'k. 19 obtd.: acrlaca' ac'n'
aciz b'rlkoak (ben.etini a9 yalrmsk: ac dirilnek
rdp'r,ak kon6unda t)irl.;ns.J;, : sncnrii
arraHr : yarlk, yavuklu.
eciz kslnak: ar,tmak, dnqmek, el krsa olmak, 6rnmak. td alnak : ada nak
acizlik: slrukluk. rdam I kiti.
 -'F-
f
I
adamal. ad evhnek' adlnak' adlabak' ad ur'sk'
Nd v€rd.k:
avadan, katrl|}.
sdam{ saltuatr (hq'xan) | adamc\t. dilemek'
adsn gibi gtirii@eL : adamcnlamak.
d fiterneh : suq dilemek' suel
of dilem€ ra8im€3i : taPu'
!'lam giindermek : kiqi salmak.
adsrnllk rrslaEak : adamcrllanmak.
!tr€bncL : geqiimek, sugtaDge9mok!yarlganak'
adap: yol.
afif: an etelli' an etekH' eteEi an
adap bilm€yen : yitnetsiz. gfiflik : anl*, &uluk'
adaravqm : ak tavran, sudu. ag : tor.
ad buakmak: ad itmek, toz koparmak. sEdey ! aBa, b€ee' Pete.
addetmek : dutmak, saErslamak, 6aymak, tutmak. (I): dilii!. Gtn {srisle,nir l. 6in 5'n aEao /odutrun{'
a{sa
-
ad€m.i iktidsra ugflmsk: e iktetr kalnak.
at";i u.un snresiinncJcnbit-). tnz s9ai t.l?nizcdii{n zd'nk'
Ad.-
"El"
, ,{den oglaH.
la'nnLndat9al1.Ia daniile di;"iilz kehtuba oldugu siirlenenbir -)'
Adet : tasrm, titre, tite, yol, yosur! )asun. dikilen katrn ),
4at ([): baba (cau yprmr'nda tam netlz'e
Adet €tmek: i9 etmek, i9 eylemek. eanek (cncmr enrusin d;ye oEWn dgztdd baEtanan).
Adde lygun mudur?: var nr]dt!? Liinrre (ot'o ahsktn doiontn nzetinde otutd\Eu ).
Adere ulamL : yola gitmek.
alag balr: aiaq puEU..Eaq piibn.Pus. rir!
edet iizdc : yollu yolunca.
.bs d^h (kdrpe,;nc€-l ' eiEtudik
adr qrlluk : bilirrDek. .Eag 'lik€lri : eitgrir.
&dr gefDit olan: an m!s. ogrebhn: alae delen, alae delcsen.
a$$L (birbiine girni,r-J: eat sr, crtrlgu, ert,lkr, ertur$
adm adm : ayak ayak. sElgl|l yer r biikli&, genlik yer.
arlm atnaya yeltemek : adrm kalgrmak. !8rs Mi (gada ottasndahi lumueak nod.re, : kiindn
adlrn barna : a&ra yerde. .Cre.!b selirEek: fodocl bal&llmaak.
...:rdDda I adlalu. r*r$Iz ye! I kara }art.
adr yayrlnak : bilinnek, qaw olnak. agae F dr fidan oclEr : oyun.
adi : avara, cim , yath, yatlu. rg!9 r&kr : agag ki;pnBi,
ad koynak : ad umak, arl vumak. .glh ! uysu*, uyanuk.
ad k6riilii# : ad yavuzlugu. lgatl*er I aBddrca.
adlandmak : ad eylearek, adlamak, ad u.nak, ad vurmak, .BsIIhrt : .akannak, bozamak.
... edL : a{Lntu. agrrrrD.ll ! akarmak. vantmak.
ad olarak almak: ad baElamak. !{dr r aEta.
!g r aEald, aEut.
ad tsklnmak : adanmak, admmak, ad uuDsk. iIt! ! arbuq
*t.lr, bismit, katr, katuak f(o* .), n'smrl,
arl raknsk : Iakap urmak.
".t.,
rlulhul, yeEiDrek
fdano /.
!d v€rilnek : obunDak, okurmak.

4
 aEfl and an!I, anul anul, arsun arsxn, arbur dbur, ' k
aE arkuu ,e'z yap'nsk : agrz tnl
arkun, gig gig, .ir"".l , "gt".-,t titin itin ) ' n: -urk /i(;ri ("r're'r r'
ad!. basoak: agruk eekmck. salu krlnak (ijlii irin-r. s*lah'k'
afu baqh: aBt bar. lnllrdar ! ,Elanaklar'
aEr bar} olmayaD: ]-',yniba!L, viyni barlu. 'EknF;nn'k'
ailar gibi yapnak: rAl|nNDnak' a*ldnrmrk'
lgr davranmak : diileDnok. rilarn rnnrk, a E l . l D r r k
sEF halde bulunnak: aEruk eekmek. a E l a r h a l , l c h u l u n n r a k : i r r l i I ' o r a r r ho l r n r k
' s L ' u ' - r n r ' L J s l r n r - ' n nr' k '
aEr ha.eket ! tiryaki ko,susu. o ! l ' " t . t . g " u * r ' , : g t , ' mr - r m u k
aEa. hareketli : erek e,vcBnln. .Elasrnak.
aErrna gitnek : giciine grlmek. dlatn'a : rgl3r.
sF. irler yaptmak : gnq buyurnak. a g l o o p s r z l a t m a k: z o r r n ir t r n ' ' k
.Frhmk ! agnLk (itmck, do]lamak. 1.]or dutnak, kirilcmrk. /.imst Lird'n / : 'ilr:"'n"k
;latnak lr;roL
hat" gelmek: dolukmak. sn,ii doluknak' iai rlolnral'
konaklamak, kondurm!k, tapulamak, toy r:ylemek, toy etmek, {hy.cak

alrrlagnak : aEE diiernck, afrlannak. aglayrn(eok ): aErrid,.

'Err'Ar: arD. aglayrpndamak: zanlk ctmek, zanltk krlnrk- zanncrnak zar'
aFul,&ncs . aEF,, asrmcd.
... sE.ltgmda old : .E!nn. ,glayq : .Elai.
sg'rl,t (I) /'d.r,dol I asflk. .srul. (akul. s$n k (bn wala,: rihxlak
agr.lrk (II) fb;r t.\;n k"nrlddmdstE iinlctu h ie;n kuttan ldn-) | rBdayln frol' -, : aEnridr.
giksii. aE ijren biicek: rg, aE kurdtr.
sErrfrk nl{iisii (ta ^L yct; c Eitt. tlc|;sen ri.-l: iinng.. a&r: acrqrkl*, buru, trrmarrtr (insomn iqnri ttrmalq"an )'
!B,r olnayao ; ,ye,vni. yiyni. aguh ! aBnk.
aAr! pshal: krz. !Sm*; acEhak, )cl tutmak.
4nym : agr&.
aitr ltliinun r\ilikl"ttN lu\wnn ): -ag'..rgu..re',tr(. ldsrnak . ,Elanak.
a E r t s ,: 6 a Ec r , M g m u , s . B u M r n
agu8to8ayr : buBday sinr.
aEu.tosbii.eEi I cula)*, ortlay*, gulayrk. e,rtlay*, orak Li!
r!'z (ltni d.o|unnu, nnun.rin ilk rn,rl,): 6ur aFzr.
aEza olnak : dilo g(t;rm,,L.
ceBi, orak ku!u.
3g ve beDzeri iirmelerde kutlanrlsr : toriuk.
aEu !8d., igin kullanrlan ilA! : alrz otu.
lgyar I naqr,Dari.
aEz {ArBma tutulmak: {Eq olmak.
.h bozuk : dili zifir.
aEu amnEk . aEz koklahak.
sgaD! vurm.L : aBzrnaqalhak.
aEE birliEi etnek : agz i\iirDek.
'8'I|'| havala agmsk: ai,,m poryaza aenak, a[z,u yele aenak,
egrzdan 3iiz kagDbak: 6i'z u(kutrmali.
apz krvgasr yapmak: yrr. alnak, yareular;rnak.
a8zIlu pryrDr vermek: ,ga tadmr verrnek.
dgz suyr : as,z yan.
ahsdiyet : birlik. u6'
alll : bilik, iiE, itk'
sholi : el, il, ilboy, irYet slnan' usdan alu'
akndan Yoksru:
dSaD : bili$, gijDnlde$. gey : danlk, tanak
urmak rbl klbul €bneyecek
atrrleimek: ahd l,aflanak, sijzi bir vere kovmak' vomin
akrllanmk : iiflenmek'
ahete: arbua. arkrn' arkun, vap, vap vaP bstlallns gel[ek : kendnl€re gelmek.
ahtla
ak{h : itEh' uz Lirii'
ahir€t giinii : YaDn. skrth kimseler : erer! erenler'
abit I atrd. abl iiEretmck ! bilii !3mck, iiBl.ndirrnok
ahirleEmek : ardlaEmak. akrlerz, eade ba5, kara ba5, man}, usdan alu
sHak I bu, buy bu6, alu : se[irdin.
ahlst adac, : daiddA.tr astr'. alo! akm gekmek : alrtmak
nss' ocii'
i , r " . l . y " i " l , . 1 . . . q n l p a .q u l p a k i b J ' n J n k abncr ! seBirdinci.
"lm"t
oEuz, saagt, sanh, sene, sere, taslak' uva' skm €tmek : almak, akrn qapmak, alon e,vlemek,akrn saldfmak,
ahmak Bletln: o[uz rslatan' Pnsen' alrn salmak, gapkun etmek, qapul civcmek, gapul segift-
atrmakl* : kibdliik. mek, setirdim ctm€k, scB;dim eytcmck, seEirdim krldak,
eelirdin salnak, seEidi salmak, seEiftnek.
ohu : ceran, ceretr, ceYran.
slrtm (or,tr a.Inndaki) | aica.
aLz n iie ! ahm satrm, ah satr' ahtmak: abtmak, akdurmak, qiizelerdibmek. urkurnak (eri-
dp -/, sinilmek ve siniirmek /tel". ,, yiiJiitnek.
akla gelnek : itge dnsmek.
ailei . €vi tarafi. skl& getim€k ! iige diigiirDek.
ait olnak : diigmek. *h yatmsk : akla sinnek.
ak 3 aE, yaldrrat. alh sbrng ! atgurl.
ska earar I agcarrk ,U! bstD! g€lmek ! aymak, kendqr g.lnck, itElemek, itEii
akm (qot -l ! akaBan. bairns de.ilheL.. ngd dirilocL. ijgri gclo"l. bziia bulmak.
akbsba : kerkenez, kerkes' kerkez al+ basuda : ar:C. arrk.
at+urgek : fi!, fik. tkl laqudan giri"t , ,dtnrk. bc), rcrmcL. ,.n-, .dth.k.
"rr,
keudnyi yitirmek, keudiiyi
skciger : babr, itygcn' 6Yke yitiimek, iiEii gitmek, uEumak,

akgJlmlr : akcrhak. a.Ll ba{mda otoayar

: boqr galkandg.
to)-kun {|rrr_erccek hele getDek
akio[an : koygun, su]nur, sungar, sugui' sunkar, tovgun' ! usukmak.
Ir<rrt : aEL&.
algiil : Van giilii.
lllbet I itn son, i;n soira, sonucu, 5onu9. L"*-"1 , ar+ butanD,ak.
*l
arxDa sddig; gibi
alsbeti haFolmek : sofiu giir olnak. : lcotaun.
{l|Da gcle.[.:
akcl : alrcq urrk 6Eihc dirqbel. dgibe getn"k.

a
akltns gctirmek : oEnae g,:tirltrck.
sklndlr gJ{mak : ijBiinrl,n gitnrk. aklilik €rnek : iireEilennelr. itr,,Eilik erurck, i'nrgntenm.k, i;r,l-
itdefiiliik cyluhtik.
lklndan geghek I ij[nuilctr g,:qn'ck. tiiliik etmek,
abne hrreket eiDek r d;kine gitnek.
aklm alnak r illnnn gntdmek.
lksisedr ! yaugt, yargu, 1arku, yanu.
dkld bs?rna roplamak I nEiiDii baqrna drrmck. dEinrii (tdncl.
ak6i6€dr 9*olnak : yang,lanak, vankri Dal, \ r*ulahak.rau
itgiirii diqiirn.k, i;fiun dirtiirmck. iillenntt.
trkl,d krybcrmck : esirn!,k, esruDtk.
lklm !! rmak: iifiin a,durnil.
alrsm: atralr, atqan.
*l-r selim sanilri: onat kiii. dqan l(tladgr bolnak: kar kr.arDar.
akmak: a]srnrk, kovulnak, \orlamak \. sorrldanlk feot h lkqsnl€yir : abrrnla.
rbau oldu : aleandi. ol{tu.
skDaDtsr : r.lli otaat.r. .la@ vskti : abram.

lkod etDek. diizrn \!.mrk. ,liizmek. kulaEDn hurrn,k. kuLl

!r&s buls@ : alaz alaz.
u k r s l , a : e l , i l , k u k a m i r t t l |k. a n k r t n u r k a l i n , b ; r k a n d n n , ! I , , 1 etsc{ bda€ giirmck: gii, alacalanmak_
uktur. Iusn- ra ul.1. drctl : aLE, al,9,k, ahD.
lkra-bal,k I ula,{|. ularrk. ulaiul.t, rtaquk. ulaEukluk. dacsDr: ahnl,, alublu, irorc issi.
akrabo oluak : rlaqmak. rt&sk vcrccekbrrakmamut /6tl,rri,,t./ : t,rkt.,.,,,iL.
a k r u : } a l d a q - b o v d a i i ,d i i t . k u r . k u r d a , r . s t r a r d . i . ! n a d . \ ' a t . I . , . . dacrr,nh.tk : atllhak.
.r,c,trr r alalk.
trkrep : kuyruEn iirii. dlcs sibah ! atar tan.
dk safl ve sakalh, k,r kisi. altim-i s.na : delinMEm., eleEnnsash.l.
ercginNaEnah.ereEin,
nl(s.k : rE{l*, lEduk, rfuk. 3a!laa, er.EiB8ainnl, crcEinDsaEndi,
irr:rnnsaEnd. inc-
'*ellkhk . aE6aklk. EimsaEEal.
akmak: aEla,hlk, alsaDak- rlrsnak.
.kqata ctDek : l[zarlannak.
lenel, m,k /Idlili. /.

ff*";ftit -"',
.l3h : itifi!.

"'.""',
sksetmek: ynz urmak.
akrettimrek: gakoak.

ffi;
ii;;l.ir'"
&k.rnak: aEsDn.k. agFuiinak, rb-qnxak. ab rnak. r.Y:ltlT ; J. k. ii,iir,n.k. dzii|,ip L".iIm.r.,, ziin k,r.
a k e i : s a k a r c r k l r ,s o l - 1 a n a z , _ v a n u z .
ak8i ccvsp vemck : sitziirn karrjulamak.
e+&rprk : almaltlak.

$'#krh:j,:,:
aksi konuran : d aEuh.
*!;lenmck : ltcrlannak.
all'silik . aEdukluk, yanazl*.
 qcn\el Sibi e\r; denn )' eadu afrrerBr vc
alaya.lnsk : gi nnce almak. gnliincege almak, kcngele getiirm.k' aletlor: burnaq (ucu
t P p . s i n d ,d i r e t i n S e t m e s i a )' n ) a r \ u '
horatayn dutmak, horltryd getinmck, horatr)r gittiirmck, c a d r r g b b e B il $ l n n
aaiak dclikli tdhto). qumta lLozLt4 ;Irk i,Jn Itttdn'
tema'sr1'a alnak "almak
-,/, dahra v. talr^ (a(at budvna 'i),.!ti (|lat q'uton
slay diizenlemtk : alat .lnzntk. ,or,t'
otuHv-), elirr'nee (;ptilt biik{ek ,, cfistircn, .gil. clsireD,
atay etmek: kckleimek. kcng.l etm.k, kengcl cvlenek. neze}c
ekister, ersir, cr$ih \e er,'nn (hanrur bultvlrnt h'kt.d.a kq'
,.ndra ro 'ran-),.Esi, Lgsii, eksi, csgi ve ilsi (ntrr ha rtltd'
slay gtute.mek I ceb. g66t,rmck denn l- knvs,k f(aln'l.
cak-),iE (it'cti& ndswa s.tiik\.
algak : alqat, iirEa katmlq, a,sal.t,aiak,
htlna earpnrokta kullqntaD dcDtiri. kepii (baha supur stkrett'
elqsk gdniiUi : a;ak dilli, srnrk gi;n ln.
ruedk t<'hta, citi sibi sEler). ktssii (k*ne!e .)arar ,, kovui
algak gitniillii danumak r Lag kesmr:L. iEntutE perdoh Lrtikleri olukgitti ), sts^ (iize-
6E !6ps^lqn
alqak gnninliilnk : algakl,k, lsrkl* geqnilet denit), si\R,k \t sijteij 1oP lk rlijrchi-
ritu m\sutd
algak giiniiltiiliik gitstennek: alak rarnak. krLnq etmek, bLn!
Iea-), stugn deniirn (duor htn",k ;t;n kLltan n i.n;t),
taldlgae (lio.,f,,rd.oft ), tepft (ieiule nhn satulqt Lcnart
algak giininlii olmAk: alqlk olmak. kas'rakh drii osrk yalm daite biginnulc tablo).
algak sitrmck : aqa[a konak. elev : alav, eavg,n v. eavkn f);dd.,l; /, od ,vaLiu, yrl,n.
ahaklarmak : alqa$inaL. a.levlendinek : yaltnlaq&rdak, yat, arnak.
slqaL ye.: engin. alcvledp tu.utouk I alrlm,l.
algarhak : rlq.lrmalr. rqgrrntak. ' alcvlemeL : yalflanmak.
algattnak : alea[rrtmak, alafa komat, indiirnek d€vl.r dalgelam* : yrlhlar oln^m{k.
alql : yalgt, yulqu. dcv iaga.ak : yalap yalap.
srd{an (do;no J: aldangan. oh al moN mor ohsk : alalnak.
aldenf'ak I alda-va dii9m.k, Sitnlii kaPrlmak olIo giiz ! alir gitz, alur gitz.
sldatDa vssrtsr : aldarylq. rlte : bir yidin, lalue.
sldatln I aldaBad ftol-r. s6z ugrusu slJrcoulnak : dul.ulmak, turulnak.
' dsbo: aldalue, allaycr, kulma'.. kolmlk ! alaturmik, baBlanak, drrtna-k, duta kornak, dut-
aldatrcrl,k : alda$uculuk, kulmaql* mak, gern koeak, gedi turguduak, konak, koyrrak, tartnak,
&lilatro sit, : rldamak siiz. tutmak, yolmak.
sldatlo ley r aldangug. sID : ald.
aldatq : !ida)rr. 3|Ir sqtLEr : atrr l,ah.
aldahlk. aldanak, aldaenak (6;rbirin; /, aldaqmak etmek' rC"** saydm uiraD : sakar.
1ba"
rrl[rp giitini hemi, : lparm.dub.
renk gegnek, renL oymhnk, rer,k remek
{Dm!& : lem kapnak,
aldnt! €tmcmck ! becid dqtmrmak, cslenemek' kayuEamak
8ur yaalr : b.qa yazrlun, yuzr,
aftlmazlk : kayrmazLk 1uzu.
!r|P gelmek: atr gclnek. duta g.lm,.k.
a.lelade: bay.Fca. drp giEnck: at gnoe!, Jtr
alet : avadanLk, .ryez, J,usat Bitm,.k.
llrl
ahp gittiirnlek : ald giitnr'nek, aparm.k.
i allp vcrnrek (Aarlrl/rlr l: ahqnak. dt: ,ltm' dsr',
a E l a r
Fra
n ak, ril,l&rraL. akrlannak. dktrnnrk, ri'inrnk.
al5kan: ckrli, ekli. .ktn. ikdn. ikti, iktn. a l . e l m e k:
alrymak: .iirgenDrck, tu (tnrk, lu eyleDek, ilirgennrek. ij!-
reniimek r1 i'Bnr ol'nrk (6;ri,;he -.), i;ftennek. dr €tr;mrek : hstrrtrrrk
af'qmD ofan (bnLitiie) | i\En\. al.m pffs: kurl. kurl(rr- srrr rtrlxkn
altltra dn* : I'asmrk
ll$mrr olns fi,i.ai.inel : i;Enrlij-k.
alrrr i i s t i i n e getirn& : .Ed,n,'irk. rl,rrrn,i,k. ak,l.rrnrl. i,krar
{l'ltrarak : ijEr.udir.k.
alEtt,lnuk : 6rg.r(lihrek.
dtltr i,qlemcliI altunlu. l|,nck altrrrhr.
ulrqtrnral: kolallarnak, it[r. ,qtinn(ik (baekonnt kcndisine ),
alonla iglemck : alttrlarnak.
ijEr.tDrek, rrt'ddrrmak.
dt olmak : l,rs Duk.
alq verirt : rL satr, ahrn satrm, satu l,azar, L$ip atnra.
olttllj : altnr.
all! verig yapnrak: ahm sarrm etmrk, air sru ctmek. !11 6at, .y-
alt raraf : altur yar.
l.m.k, ah srt! .)l.inck. al\ \1ris )'apnrk, baznrlaDmak.
d.iilt etDek : alan rahn d l, rr.k. knrr. ,nurtr-- .\ r, Dr.t.
nlim. l)ilge, bilici. bilili. biLln, hili n, biliit, daruinun. tatr\' sltiist ol'nak: kint nfirurr olnrk.
alt yan : alru yan.
ilimler ; Liln Lil,rrl r. .macr ulalmrk: \r,lu Li\x .l'dnrk.
rmag: hutr, pata, rrl,h. odh,j, umrt, \!r,r,L.
rDr9taD Bapmak : lrf gitnnik.
alk{laD k : alg,t etmek. alk,r .t ek, allrq eylcrnek, alkrg hlnak. anade : ya.akl.am,s.
a ) k r , ir e r m t k .
allurlaDnuk : rlg,." olunnuk. amana gelrnc : r'ire.
Allah: Ifrlat ('I'atrr'nn "Kadin" .sfqtu Adrirl,Elr, Crht. aman dilemek : igiku.t.
Allai'a ermi$ r/Atns€,: en!. er.nld. aDlu : sa.pm. sarpnh.
dah'a rsnarladrk : eseu kal.
Alldh'tan korksnhr. sahNc ar. a m . l d e f t e . i : y a z u k t u t , ni s i .
allak bullak : alak bulak. rmel etmek: ilutrnak, rurmak.
sllsk brllak etnek: alak Lulak krlmak. lmelieuda : kabran.
'rlEme : l,il.geD lJilgi!. 6 n i | : a B a ,b a t n h i s , l ) c k , l r i i i , l , , , r r u f . l , r r rn r k . L u - , r r m k .i , , t , a r r .
sllk (rii.c siiriil!n): krz,l.n- diizgiiD. arDma: evctr elit,
sl|I pullu : cici i,ici. ihudufIklri: onurgr. ofrursr siii,niii. onu.l.]r- on,t.kr. ,,nur
armak /irep 6ir&n./ : altgrnak. kcr'ifi.
alDoktan sekinmck : almrzlannak.
ahrda beyulk olan: 6eki, sekil. ara ]aha giiEii:
k,ir aun.
aln pergenli : alIrt depeli. d"6^" , ,narLn roir|r..
:[lg.
sl sakff: alru glkal. Irnadotu: Anatol

L1
Aaa'lolu Tiirl velile : Rum er€nleri. asrrda. adsts. ansuz. ansuzda. adsuzdaD. an'
,!!u|[ r aisrz.
.nahte : a9ku, dil, kilit, kilit dili.
surE, apaturzda' rpalsuzda'
arcak : dak, delc, evet, eyit, falat, meEer, fuk, ur, iit, austzdrl*' anant*.
,nd51n olma Lali:
slcsk bityle olu: ancak ola, ancak olur. : AdalYa
Anralyr -
anc{k o ksd&: ancac*.
rld iqirmck: andisdak
arcak o zalxtan : ancaclk.
slr igmek: and iceg6rmck' strd ieilmek (harybkh-).
and'z : cBir, Tiir! oto.
r!.lrrm& yaPaa (anq.n dileriP-). ama\h
ongrt kulu . baklan kaz.
rnur : tingiil.
rprlrurn ! aPanEDa.
a[tnsk : aguDak. .pitildr I bellii baYrk.
aDltn'ak : aErtnak. .pryLnq agmak : aPrlmak
anz : rtuz, anuz. rptd : alu.
snltrmak ! annuk, l,.lln bilmek fific.-r. l,ilDek, nesre tuyDrnl .prttltk : kiiDdliik.
(bi seylet ).
anlma$ klt : oEuz. rptesbozan : namazbur.
mlonsz: a anaduk. rpt€. bozmak ! yabara otlrnak f*,rda i.
aDld gibi olnak : anl.rlarhak. s.ziklenx.k, sezjklentrck.
anlal mak : airlanrnak. ip..3ro 9'lm!k : yabaua varnak.
aulsq Daz olnak : inlllln'z olbak. !r: aru, ud, ut, ynz 6uyu.
aDlagnlk: b,r tor ohn{k, ba boi olm4k, kcFDrek (bcdet nzetin ata: ola yer, ota, ortallb, ortallk.
de-./, uzdaenak.
snlstDayr bozmak : iizi\mek. lrr bozan ! kumsu.
anlaqmazLk: ;rltak. ara bozmlk : kumsuluk cr.nek.
enlaqDezltk glkenrrk: trlt* ctmck. yhrlr cvlenrk. €tr bulDak : b'E]a'nak.
anlatnsk: alrtmrk, artnak. qalnak ri, (rkm.k fr_y;.c ./, (a1- ancr : orta adamr.
hthuk fs.dir...l /roddr ,- frm.k. r\itm.k, e'l1dek. hiki- aElatmd! gizrice aDraqmqla.dan her biri: imi Li..
yetlemek, itm.k- stdrnnda yakD ilgi bulunnrak: babah krzL olmak.
anlayalm : Lileli. !r k! a.a, aralcak.
anlayq r hilik, sanri. lrllk ryr ! dokuza.
anhyltm yitirmek: br,.ura sovul gccmrk. or8,Ilak: custalam.k, ciisrclemek, dngenlemck, diilcnlemek, ir-
snlsyreL: a agan, anlarnkru, anlarurak (eoi-l. te{nek, istermek, istcqrnck (birbirini 7.
lDlsy4lt gijriimek : zryrrklenmek. sro|nak isteEet I istcnrln olmak.
snlsyrysz : anlaDaduk, 1r.1rri6iiz. Itltrlakra d€vsm etm€k I isrern gitmek.
anmak: dile g.tirn!k. ohumak, okrmrk. okumak, zikrellcrrk. lrrP rDAtrt{n I donalan. tomalan_
ora&t meydaDr : sagr!
veri.
3Dnc '|m$i : &srr af mak tzanon
olorokl: aralcnmuk.
easDda : a!a, igirde' igre
srasDdr si;'n!u€t : a lauak'
^.,.".
*,ffii;J:.*:"Tl,oi*. "**' Dmmdr'
hdcuE €trtek : ar(lrn
arstn soBu.mrdu : ErcaHa. lrbdr[ (@nddr- ) ir' rq uva'
--iia*. ,
iila" i(ir ) at- i(id viu'tr vc i( vriu/
kimerde' Pat sat' I suan
". Loqdaq.ko$ar' Lorundar ros*erli&- )
&attuarak gitmeL : i6teyii Yadak
dlrd" Gilincn (qa6"h-l : itgnrsek'
angtrrnak i cinrlimek, custahm.k, cnsteleEek, 9ev!e lalmak armu-k
keresini -), d,d^m^k (her Ja\.-), debe'tbek' diiEenlcmek' ,tLrdlt ininltek ! bo)rutrc
koautm'x
ai**l"-"i, irdemek, irtemck' istcmek' sadlanak, sovlamak .tf drrr olmak /6i"i'initr-/:
, bil' Loi6lk eerrpcmek i)'rs'M'L lold'1-
sraqtrmaya koyrlmak : istevn varnak' iililuu
"t-"n
&a.mak : cii6tletmek' istetEek'
!*.d.t ols$k v'rmek : koimak'
arayscak olrnlk : isteneln olnak'
.*rl! ldan : suylartaca
uaya fasrla gioel : aralanak
rrl('ltt: lrkaluc' enselik'
sr.yarrk r isteYn. arkalatnak' v'EnDr't-
."L ol-"r. 1a;a;;"-7 : arka bir alnak'
esyrc, (eol.-/ : daEaD.
or.yrp soimlk fbtrl;Ate , : so,vlaqmak ' utaer!, ulaerk,ulaqu!' ulaeuk' ulavr' ulavu'
."fr", toit-"Lriri.
*ayrp tomak : daramak
!*a!,rlar : ardrtrca' 6onunca'
-/, salal lkonup 86tiil'n-t ultlt !! gittn k: ardrndanrarnak -
*-i, e.i '" sin (sii.ril4Pnir 6ot
rrl.sflldtu konuamsk : rrahna 66vlcmck'
k;ilDeksiziD : ulaqdm' ulaeduru, ulaeturu'
"',ll |tl(rltru d'as} ! soiunu siintk
ardrna dnqmek : ardrna uYbak.
s*lsmr gcdmek : ardrn alnak'
erleeur vermel : arka rernck.
atdudar r suy.nca.
uLavs dohu: ardin lrdrd, $dmlan beri'
ltnogu f- bel.k. dartu!. tislli! tLit kin'enin bo:ta 6irisin'
an koYan : an I'vr. gondardi$imeyte,serczg;6i-l' 6rvgat' s'vkat' tatuk
urku5r : qahak. .rl3ol : itAnregi.
a!@L ye. : e4€he. r4aldrak (ot -/: arpa rurnrrk.
arz olnlk r da mal, Yctigmek .I3eDiL ! srqanoru.
uif : gerqek, gcgck er, gergek erenl*, gergckJer'
rtn : katr yiizu, ialtak.
llifge heekct otmck: ari{ diitmek' enlan (ft*srn, kiikremie ): kaBan, kaBatl arslan
eif olDak : arif dniDek rrlm ! aEae,anq.
ln$ : gardavul, qe ard!, tlllldar.
s k a : & 1 . , c E i q ,c n s r , . Y i n , h e .rtrt: ardrk,.y.t, uy'"g, ayro!, ayruk, daBr'daha'dal:r' dah'
arka ukaya r soya!, ulam ulan' geru,g n.
rka orkayo gelmek : tirkeDnck ttrk yctiti! : y€ter ancak.
rka gevirmek : yan vermek
artrmak: art,nqmak (6nqoL Linse karyhkb-), atuk etmck! --rd : Lsvutkau'
-)t aqt^n
anuk LJmak. lfgiu a-" tdik t.c tuk:ek bn vctde
: a$hatu
artmalts devam etmeh : anlndumal. |sJmlsl 8€Ek'o
fslftu I luru Ycrdo-
edlrLtmak : birgcinek, binigmek. aeJ$r
* o B t u . k i l i o t s l uI i ? i k i r r z a d r ' u l u a ' r l l u '
artlagttm* ! biDgeitirmck, bhg€qtiinek. -tf*a.,
i.Ip brra}dlk ! asa komak
a.t'$k I anug olm.k, artu.batmak (doha-), \la\n k.
a.tmskta devsm etmek : anadurmak. !'r: qag.
.erketmek : keqeyi suya salmak. uvermek : ardakomuk' aslkomak'
.ri : halta
arzr nukaddee : arm'mq y€r. aail : asrlh' baY'
arzu : arzunan, dilii, gitnnl dileEi, siivene, kayd, iizlemc, saFncsk, alil viizlii ! Ynzn sultr'
sagng, san', sanu, urnrk, uDu. g.tc': oeri, q€ , su, sn. ulu legker lqoir soldo I
aralsmsk : qekinnck. sllcr hozdmak : geri srnrknak' geri srnm'k'
qeri tartnak'
azuu gibi : suyuncr. .stcr gcl(D€k : eeri (ckmek' geri dartmak.
anuau kabsrDak : qicili genqcnek. 'sfer grlarnak: er di'kmck
uEuDa brrakbak: kolayrna lconak. rrkcr diziri : koqun.
arzuma buskmaoak : gcnince komadak. rlLcr .diDmct : terilenmck.
.!LcE tomadt €tn€k: gcri baqlamak.
anusunu )erine ge.imek. dileEia eylemek.
.sla gctimek : qeri qcLmck.
*zuu olgn : dileklii.
lrtai bozguns uE atmak : g.rinin ynzih dijndiirmek.
suusuz: istcliksiz.
ulei dudunnak : ecriyi l,.glanak
dzuys git.e r genimc., g.ninge. geniyle. gennm ile, geniince.
oi.dir ihd€ gidenleri: q.ri dnii.
azuya nuvaflk : dil:k'rc.
asLerh topls,Ltr yer: ordu, ortu.
asa : defcnek, deyirok, el aiact, el delnegi, kittek, soyrnantr.
askeri srf eaf dizmek : alay baflanak, alay diizmek.
asabm bozDak : kak,Ean eylemek.
askcri taghizat : puslt.
asabileqmek r aorEr tutm{k.
erker miifve€i : y€zck.
{6abiye! : kakrdanl,k.
rlkcr sa{ srf olmlk: alay baflanak, alay diizmek.
aealak : ckdi, eki, ektii, ikdii, ikti, ikrn, uyundr, uyutrtu.
!!Lcr sevketmek: geri gckmek, geri 6almak.
asalsk olmsk : r:ktilcnmek.
utet ecvldrc memul kimse: geri siifiicn
asalet ! as ululuEu.
.d(G! tertip €tm€k : geri yasanak.
!!tcr topbs{k: gcri dirmek. geri diiznek.
arayig: dmghk, dinglik, eng, dnzenlik. rlkcl ioplam4 olar : gerici.
asayig nemrn: 5ahna. .8L€r bPlayrp gittiimet:
asik sura! : burtarrk, burtuk. {.r' danmak. 'ieri rrrrroal.
!.L.r rg|na& : er dckmck.
ufi srath : sorudak. '8t€r yolmak :
uil: giim, tiiz. ceri Linrlirmck.
rda : iizkes, hay.
s acak ol8n: rs malu.

16
 r6'ln'3r gnq : sarPgsk
aslEr d6nm€k : soyakmak lilrddrk : YiDm€k' YiYiln€k'
sllnr &smsk ! soylamak.
,stt1 drtarrnak: tizlik €tmck.
sL ortsla LoEElk : soYlatrmak'
,rul d€recede: gitmgitk
lsna S&drF ! kerevet, kirevet a'nma kohtr: dapkur, dapkur kolam, tapkur, tapkur kolam.
-.*" lli,igli ya da filizi: de[ek, devek, diBck, teBek, tevek' ltut[ta ! aqFmakolan, aguina, aqurmakolan
a-.te ffabulr eskinemesi isin entai M Sinle\in omuz ktsntna
ko' eeikAr: aydrn, aydunlu, bayl, belgiih, bellii, eeker€.
ntrlqn , : cEindirik ariLtu olnsk : ag nak
asude : drng, ding, rahatla. sritm : biliq
&.ud. hsl I gen yaka. orinatk ! biliqlik
&.ude tlrsf : gen yaka. o!i!!bl giistermek : biliqlik v€mek
a.q$ : alu, ava, aqasa, araEaraf, aealarak ve aqa[rak
(da[o' rqirsl* tumak : ta t olmak.
b;s! ,, aEab, atak, a91n' rsra. srir€t ! el, il, giiger il, gdger oba, uluboy, ulus.
s,qFca : aagdaB. aealarak' aqafrak' €tiret kolu ! uruk.
a..5sdaki : aeaEaB,, aeaEakr.
ltlJl r a€a, yitiit.
s,.a.h dereccde: aleafrak.
aglui!|| uz:k oluak: aqhnsuz.
asaF doBru : aqalaralak' aEalralak
rtm.{a b.rlanak (6;rdaz-./ : aeagelnek.
si{g egilnek : aqaga oldak
s5{ga etnek : ataEa hlmak. ryn& (I) : aemak, ijrmek.
o|,E.k (n) (hayn6nta/ 6ir6irine -) : aersnak.
.5{' go-"k ' 5rmak, ucuz dutmak, vevni dutmak, vevni gtirmek'
ye p ycrgmek' otbrnat : aE&rEak, aEdunak.
) i,vni dutdak, yerip yegnek' .!I}6 gorbasr: heaik aer.
asa$ iuck : adrhak.
stl}e gnnii : buBday eihii.
!9{Er katmsk : alu kalmak.
.t ycrm€ | aq ye kliBi.
s$g*i : ag.Eagr, aqaEakl.
It ' aErz ve atuz (rapz
ai€r meyletmek (afu setip-). ^E6nk. ), aCa bozdF (ne eesit sem ourulsa zop-
t4!it!mera-), araea(iaeon, huysuz-), baua bn (pul pul
sssgr taraf: altm Yan
''!on le bqar renkte htt ), bais elde (bo* yumusak-), sa-
bala-k /doihd tqrc1on, qdho ,..t*on
Agrk: aug, aiuk, emre, gitnh kapllnry, inre, eevici' ugun /. saLk. qal'k st v.
ealu! at fqo&s.qrayar-r, gapsll ve eapkm at (htzhkotan-).
i9* gegimek r severlenmek. ga...t at (binilen u ydzkte
lirkr sadrk : rEk eri. sekibn-). eil at we Qil aygu
(tryii }rtm|,n ue beyoz kons* otan. oloea rcnkti. bewkli -
r."'";Ci, afrrqak,krt (aqr/']eniSin;n S bieinindeovukran)' dayla! (bdfl b.t. yura'l,ft. sdlnc -./. d.mii-r boz t d+nir
1.
"ir.
rok (atlk k niEinin tiimseh yanL).
ai& olmak : ag*lamak 1n-, erkin ve erkii! foq.k d&nlaia htzh.1nfi1€n ), siireD
t.at ito dd.u orcs.ndad4 u-).ttf^cilq (idnonh, Jiirnk ).
${acak yer : a;ut. (uar, (al
danlu-), ofia a! (hi*ac kirinin o ouopo dLp
 bindi.klti,), i;Ediil atr r_1.dnf '), f,ca.li at (alnndaki Dsf kzttrna} (hit kintsqi biiyiilemeh icin-)
"i;betl. irar€ | are$e aal
btydzhk hiitnn fii.iian kaplarry raln* gijzlerinh gef.$; sid/'
kalmrs ot ). t,jpel (dInL akltmdll -), ulaE, ulak, yabaD ar,
rtcr YlkEak : od Yandrrmak.
Oabani-),yan\ (mcn.it-,r, yarak ve yaianm\ at (idnantL ). r.cr taarF: od gdYniiEii
at! : rEa. rr .y€I k bul e.nek , .B.rlcnrnek.
ar! hakan himetfi: at oBlanr. rt uriF. |rlcl olduEu : atlcldrF
rn hsJfkelegeqiroek: .lrzgin deprcrrnk.
st8 biEdirmck : atlandr.mak. tln lsaga bsghnsk : kaznak (otL).
ata binnek : a1a atlanmak, allanmak, at arkasrna gelmek, rl .n lottumsk ! y gamak.
rrJgsrr* : giiggcnlik.
atardams. : otair tam!.. atlnak: gapnmak, gapmak, hrz ctmek, lomi9mek, kcndnyii
st donu I k,z,l ku (pekm.r k,pii$nii onhrdn-l, turlla krn fsidr. urnak, sahnmak. salnak.
bEa.tndan cok otan -). tl|r alrt|rda du beyazl& : sakar.
sr€h gcdrm€k : bilii6n yriulmnk. stE ryakhmda olatr bcjet'k: ."k,. sFk,
ateq: alav. aleak od (haI;f ), oA. rbn !a diqi arI|lDsk I dipat,Er sitinn.k.
ategbitceEiI yndrzkurdu. li||l bltlnl slmak: ba$rnr vcnmek.
atege st brllEr crretmek: od, l,uyDrma! atr bsflDl sa|lyermek: dizgin uzatDak_
ateq€ atmak : atetc verhck, oda braknak, oda 6!lmak, oda uF e,r1q.",- 6rr€D .ger par(as,: rr gijrti,gii.
duN iisiiins bidt€D yeri : ard $ ve .
slere diitmek ! oda ugnak. q a"urd..tln.k.
at.tc gihte.mek I oila durmak. I^T"l; , yriiDDak.
""ur,,rwrmak. kap.
m a r . l a r u r m a k . r u t m s k""ip's,.urmal.
at€ge tapmak : ota tapmak. dr .tyats baalalDak
1.kzn,iz ;opnrarok -r: r:ran.trtmat.
ateqe yakmak: ocaga urnak, oda braknak, oda giiyiindiirn! k, rh .erbet buakmak I
dizsin tut-.t
oda salmak. oda vakmak. oda yand:rtnak, oda urroak. .,ln a. n|DA|rt orrnk:
varan;rk
.tit t ceviil. tiz
deo;emsti.
steqe ysktmak ' oda ealdrrmak. rt-kddumak : dj"sj"
";h-"k.
t""; tb"vi.
atet€ yarmak : oda gtiyiiomck, oda tutusmak, oda yannat:.
It^-lt':
'r
r'/. pndra tom.aot,on ).
aielgede : atel cvj, od cvi. roPatErk ! dizsin
evlcmek
u tosruotd:
areqi korla yakmak: ktjz koh.k. fatdrmat. Jr kntcrDJk. Jl toimal. at
-at 6.-
s r e q ip e L r m a l i 9 i b l a r q r ' r m a k : i j l q ,r m e k . Pvr'me!
"s;dink mJk
sreii sitdiinek : odu kcenek.
*ffil-T#T,1il1:;"unu''
etelleEek: k6z koll1ak, od brrakmak, od salmak, od urmak. t,t
iH ll,T:: kiqbemek
: okraena.k
rtllscf€re
atc4€ yara sgmak ! daE cylenck, daB itmek. lobteak : cFkihe
=-*Eat csb.*.
at4s psrssr (htzlt -) ' ki;z. : sanLma.k, 6!",r,n;.

i{
atktmak I kapu geqmilk, 6avmak.
rth : l,;Litli, binirh. .vh|lmlga Strm'k !, ava bitrmek
|vl''tl[aL : av rtmck
arlJar Jiiriiyii,qe hazrrlmnrk : Liais olDrrk.
|'lu : ev itnii, havh' haYat
a t n a k : a d n a k . a t , l ' n a k 1 / 6 ; b i r r n e - 1 ,L r s n r k - h r r a k i r a k . r r l n r r k .
Md (yi) | ud Ycri' ut )eri'
dijknck. kemiimek. salmak.
.v turmr€a d4tr'lE t : bavll'
at o)n8hlsD ye.: at o)nxtt.
|v tutntga al''.rflnsk ! balhthak.
at oynatmak (?): at crvland,mak-
rvuca alnak : avuelamak
at itrriisii : gultar.
at rrhvdn yiiriimek I mallrllcniek, nakrllamrk.
rvrg iginde €'bllll miktar: trkrm.
a t s i n c E i : i r , v a \ s a s r ,n r 1 r , n ) , i z . v a v $ , r ! r b u .
.vrg i9i!€ s}P turmaL: karmalamak.
at Eiirerek hiicdm ctnck : at salmak. : dutamlannak.
rvugh *writmak
at Biirnck: at brakn:ik. at l,olnuaa dn,smek /dr. do_rnr ri:rri'rr : krsrnlanak.
.rEql.msl
elili? hula sittn.k),4t {apnak. at <Icpnck (an hnlo ibri |vugh tutmlk I avuqlamak.
siinok), at deprcrnr,k, atr doldrrnuk fdoiu di%il ), ^t
avunmak : aunmak, yuvanmak.
krlirrmak. at salruak, dcpnek,.lizgitr cyleDek (otrn /t:g; |vun ! aEu bucab.
niti kasrp dnrt nalo ktldnmdk). e\mek (dla hl.lt hrzh git,t k). rvsra glthtuak ! eart vernelc, zon vermek.
at rii.ii6ii: rlkr. rlku, i;!rrk, .vuhal : aut!'1a}, eElenek.
"llkr.
at iistiind€ kahrdaEca ds)anmak I iiz.gii gdlrek, iiz.rgii gcr
ty z abw (haytet xe ko.ku iidlen;).
at zrh!: at tonu, lokal, liukal, yaoc*. yarcuk, rt4s Laldmuk: ayadu turgu.nrk,,yaklatrd,lnak.
ava alqtnlm,t : tiilek. tyaBr Lslbnak : ayaBa du-nak, aynE iizere getmek, ryaklanmak,
ava ginnck : ara biunek. ayak turnak, dyak iizeE g(!lnck, alak iizerinc gctmek, di,
avan , kara hatk. nehek, dumak, duu gelnck, kopmak, itrn iturmak. iirii
avans : i;ndin, itndiia. durugelnek, it.ii kalDak. ijrii turDak, iirii turuifr.t
frtr-
avar. braknak : ayakta konak, a-vakta koyrnak. Ekrc-), tv^ geimek, turmak, turu gelmek, yukaru rlumaL,
sv avlannk : av itnek. yrkaru turmak.
lyrga lnftmatr
$!l'qmet: a,Lm rralcrnak.
avcr kulii[Bi : bcccn.. .YrF dolaqha& : debih€k.
avdet etnek : gerii varnnk- lGlatmak, kalmik. rY!$ klymok : ayalr
Eaqma.k.
au td(alanak : av alnlk. rt.*r!a eabur( : riz ;y.ktu.
aY kitpcAi: ara) icr it, !r$t, (qaktdn k6a, kutaklarl iltii ). Tr&oa l(rpsomal,: alaEua bJr urmxl. rrlg,nJ iturm"L.
aa k6pckleritr€ baksn kiuEe (Osnwnlr soroylannda - ) t ttei- r'lglr! yiiz siimek :'v;ihii ,u,l,o"
- t,."r-.r.
ycdioi. rr&rd! setisi otan, mki. *kil.
avla$ : cErik. ryr&r
CaLrt|eL: ayalr goriiro"t. a)aL.
e6tiirtp g,rmck.
avlabak : dii{fumek. Ezahtak : kb..l;"L, tij"ith;.k, kijbirtmek. kir.iltrm.k.
aYlarrcsk ye. : avlak. ".&|u rtt1E.k : ayagr
Earb,t.
".F
 jl
syak: ayaE. ayab, dir //iod.i u sinide), rJs
ayak sltDa slnak : ayrklanak. : aYaI (€tmesi' se"i
ry.ltolo
alak dtms stnak: ayrEa salmak, dyalclara .rs F'QF detecesl
aY avoun'
sylk altDa diilm€k : siLiilm.k. rt .ttult& : aY €YdrD',
ayak altDd. bFskmak: aya6a braknak. ayaEa salnak, ayaklata lyqif.Bi : giilleblkan
.y&r rta : ayca ava'
ayak baEr : du!.k, tur, tutak fllda !t{k : $rnat'
s),sk bsnak : avak koymak. .ia-l-d , aydrn cv),mok. u!Ju, k'lDrk
ayqk boyu yer: ryak ha6mr. aydrdrl: aydu, ayrtrnlu, rerk. Ie*hk- ,!attu, -valtuluk.
ayakg8gz : avacrk. .yg!: aygu' aykur'
ayak direnek: alial I'aFmak. kadem basnak, taban berkitd.k. iJ'gn tlvn talormak : a,vgrrlannak, .l'krnanmak.
syal+abr : b arn{k, .imcime v(: gimqime fgaraba I'cnzet- .). i9 el;k. ry halelenmek: sE lannak, .Euxarnak.
ie ediiBii ve ie €dii.k lnrsa kotqtu-), ge[k \e kelil /qo.ut ry heabylc : ayla.
s,), k^tq,t (aorubd Besi lmck izerc tellik biqimiada ince .yrktimrk: antlamak, aytlamak, avrtlamak" ayurtlarnak.
ryrl|annak : antlamak, ayrrdrlanmak, a,lrrtl,nrrak, ay'rlaDn^k.
sahtiyondan dtltn;r ,, kalevrc /6ir 9ee;r-1, paqnak, sall,r
vc salbur (sd, .),o dd ipten ,filen .y ||trf : ay*tna]{, aymak. kendiiyo gtlhek, i;En g.lhek, ijz
), trcmrk (k'sa honctu t
iiziiae gelnck.
aya&ksbro : baqma.kc,,edikci, palmakcr. .y||r b.di. hali : doluluk, toluluk.
eyakkabumr : ayagr kabn.
rtTlr|nal( : ayb etmek, ayb otlemck, ay], lolDak, knamak.
syd.kanr ysmaye : yanacr.
srskls eiEnem.k : ayallarmak, tabnnlamak. krnamak, yerilip yecilmek.
rFplays! fqol-) : k'naEaD.
.yEiLrtflmit ! ayr @r.
ayaklamak : ayala kalknak.
lyudehek: antlamak, aynlumak, ryrttamah, ayr* etDek.
ayaldr Lemui : {+8, rkltk.
.y!rP I'L!!D!& : avrrl.mak. arrttamak.
ayak sesi ! aya! davugu, ayak tav\r, lyak tavugdusu. avrk ly|nrrk ! aratanak. gijtiih"k. rrmaL. k,.;-"k. t up,.-"1. i,._
net, iizm€!, yan'1ak.
ayal.la durd|rmsi. : dururma-k. rururma-k. .tlnl.|rD'ik : aFrdrtanm,k.
ayahta durmak: ayaEa dDilok, ayagD durmak, aya[m turmak,
T 4ttr : ay ayihD, av avdun,.
ayak dunnalc. ayak tunak, dinrlEek, it durmak, it tu.. rI r.ryrn,u ! -
i"";i.
"y,
rtrn r ritre, tiLe.
ayah talrl : cimri. T- tPddm r ay ycnis,. .v tinisi.
aytkra tuim{k: durgurmak, trgurmak, turkurmak. rtgt r alton,
ayak uydmak : ayakdag olmak. ".r.".. ".r",,.,
rytt oht[& | ayh.
syak iiz€ri durduoak : ayaEru tulsumak.
H:,U"*. gitzsn.gdzisn.-soziisii.
- -s6ziin6u,
atlk ii%ri durmak: ayaEu dulna.k, ayaED turmal, ayak dur 'tu rdr t!9ryar:
-rr| bi" ;dt".
,teeccdeti I
dii{.
2A

.Ll ,
 ayn dnrnncede birlegmek : aglz bniktirmck.
^ttr
r,tf ,6,,f t szrrr
i ayn
alu
diizlnkte : bir diizeye.
scviyedc : diizcndaq, dnz.noklii. o,'rhda : iletrq.
.'lrladrtr: flmkrrmak
Yiltoc
q,mi('rtmak. k.,1,'m.1. LaL'mdL. rkit-
ayn soydau olDak: bn koyun a!,g, oln{k. yanu etn.k, yaru krlmar-
Eek, saiEiirmek,
avd, zan&trda, da!r, da!,, dakr.
I tt2 szl'r aztt\'
ayran kalarcrklanoak (1o1Lk raln*ker-) | sn\eletrmek. .r iir 'tmar : hader vakit
alru kurusr (kqnsntlp suJu alnan-) | kuot. .' Dulnr.L I a,' saymak, aza nrtnak. azrizrrnak.
alr!: t,rtka l,rSma, ijte.
ayn ba,sqckmek r boy geknek. .rci t azrgu, azrak, azrek.
dyn diitrrck : a,mak. |' rrL : az itBiig.
lrdlnak : lzrtmak
ayn kalnak , ayru olmak.
rlgm ! aznavur, deli, delii, yavrz, yavo,.
ay. amrnak (ttit rerdcn-). ayxF! blEhrn{k.
ayrrld$ sil,i I arulduEunlayu. rADIAnak ! azgaqnak, azgrqmak. {rnak, es;hek. esrim,,k,
alrJdBr vnliir : a,rruldugunlayrn. giir€lDek, gnrc olnak, vavrzlanrnak.
ayrrlk gaynl* : seqilik, ,vadLk. .rgrdrqDlk (eok kuttertenip /| t ur(..hak.
aynlmak : aralannak. aralasnak. ayrrtlanmak, ayDtlarcnak, a)rt iryDlt ! azgunluk, buturluk. varuztrk.
hnnrk, alrrlannalq a,vnl5nak (6irtirirden I, aznak, ltr'. .tSlpLL ctrtrek: yaruzluk ernrk, \r'rzhrk c\t.hek. \r\uzlak
!.kn!,k, bir yana olmak, rraklanmak, rarnak, r mak, Erul. trlrrak.
krrr,.rL. k..ihn, k. rranaL. yuriiB.k. rr giirmck: aza saymak" aza rulrnrk. azgtlrnrt. a,rizrt(!k.
ayr ma z!m!m: gider rakir. azrgamalr, azrrganhak, azrrkrumrk.
ayu gnln , ayu kulalt. sactk: azcuk, .zginek, kadd, scLd.
.!c|t 6!de : iifrdiinrc.nk.
ayyag : i,ikici, igkiicii. te dili olan : ozu iNi.
a : azrrak. azrak rr: azrek (dcAo-1.lcader, schel, yalamt* fp.l-i ,& (bn ot.mrnzitin,
u t o , t t t a - , k t : , , r t , ,. , 2 , . E U .
sad edilnii : izadlu. .llt vcnick I rzrktrndrrmrk
'-T--"1,
ualnak : suuak. aza uyrnak, aza ru[nrk. azgumah. az,gz,nrk.
ualrtu k (sinckli olora&-.): ryrturnak. a'lrgamak, azrrsanmak.
azrrkrnt,rk.
azmer: huruululuk, paf puf, gigkinlik, ululuk. rrimli : tabanr
rck
@€tli . burunlt. ttrir blurak
: ut,rramak.
a,sb€t srrmak : ynceletrmek, yiic.liL otmck. rl't lrymak
! kutlu ,.r1.,-,.1
e ldrtr : a, ,,r,r,,
.dr|l r Lrz.
eop c€kmek fqol l: kan yutnak.
r"apsz . azal,uNuz. azrthrak, t,avalnar..
-*_]:,
{c(urck
aap vemek : acrtnak. : -rv"L
;'^-'c'lnnr' L'r l,ril."n1r.
tut&; Io\un durmcL. I'n)',"
azr: azur. soBiirdt.

3r
unirto olmak : aduca olmak.
rmiri geYFtrnek r susatmsk.
az aiuce: baya, bayak.
Azmil : Can ahcr
a, ssyft : BaE4L, MFdu, saE{luca. B
az soDra : seLelder.
az Eey: nesnecil, nesneci&.
sz vakitte ! tiz gihde. l aE ' sta, buba.
az zananda : tezden, tizde, tilden. ic& r tib iaoir.
raslsnrrl : babalanmak,
! slp, oalasn, calasln, cara€un, c asm, c asu\
rorbatrr.
ditiinliik, tiitijrliik.
r ab$L, aplqak, aprerk, apgaL,

r dilcik.
baL, duFL, tuq, tucak, yrilek halt (cocuEu ber;geratr-
.owo iistiindeL sarllan -).
:(rant dihihait -) | yenice.
! yabarcr gitzcnsii.

! dBiirdii itBiirdn, ijgiirn itgiirii.

' hE.".
t ytuek ba&.
(e6h-) | sidelen,

I e*nF4ak, kr[nemak, krirrqnak.

I avaz gittiirmek,
avazm giuiiimek, bozlamak, cay-
r' 9a&I!!ak,
eavurnak, qgfmak, 6[inmek, iir eekmek,
iin etmek, iia eylemek, iiaresmek (6;r6;r;ne-,/,
 bapraak : balarsak, baEes*, baBarsuk,baF€uk, baEusuk. : iic€tmek, iig €tmek' atqkomak'
bainak dolmaer (radda hr*hlnlt-) | yag iirdeEi. ! 'tunizler denizi' iliPdeniz'
baBlr€al lanosr : baBllaak s,)rnas\ batEah srFrtEr. ctr elnal. oY ":'T"L . ':).9,1'
bagusrkts ishd slrcH p€yda ordak: yitek burnak. Trg'r. b,Ly"", deri'rriri' dovurrru!'
-./. ,*:1"1T:,
lersi virgn
qiletlik (p,ag".?ril€n tovuDluk.
haButlsk kuru , baBn ka!a, lslkuyruk.
baEftmsk : eafirgtrrrrak, erittmak. k, saqu k mmak.
haFtr!@aL . erfn'tumak. ilt, y 'llu.
bsErqhmak : geeiimek. t Larr Yarhr' ksra Yatulu'
baEtrhmr : yarhganmakl*.
b|E kiitnEii : baE iizdeEi. r balayorurken.
hgms , baE. brbian.
baBramak: bekitnelc (srL'ra-/, qalnak, eatmak (bhbbine-), r brbnrlmak.
dnimek, pek etmek ve pek itnek fs,&'co-/, ulast,rnak, r yi;Dnnil€n.

baglanmak! bailalnak, durmak, duganmak, dutuya dunnak

(rehin koyaruk-), kalmak, krft olmak, turmak, turaumak. kaak.
b€lama lazm : boBls[lalu. t6lel.
balh: ulaqu. r olduEuDca.
ha[]r bahgeli: ycmli yemieli.
baEltl*: ulsirb, ulag*, ularub, ulsguk. Lalanca, son kaldr.
balua halmrk: gitEsiinekrsmal, kendnye kognak, kocnak.' baLla&,baklaBu,bauae.
kogmak, kogrnaL. r derdu baknak, alan alarr bakmak ve alaru alaru
(dikkatli d,ikkatli - ), afrtamayu bakmak GUA*ncru
bsgrm yarlamak : rli;giin vermek, di;6 vermek.
-J' batnak, deBid bakmak (dokunakl-)' denemck' d$-
hafuqnak : cantdaemak, e{ngnsk, nnlelmek.
balmak ve dinemek /d;}&crle-), dike bakmak ve dike
l haEr ya k : giiyniikh.
bsg umat$ ! eelnca.
bathak (dt&Latl" .), giirigi;rmek (siitekli olarck -)'
kalmal<' krya
baha bigmek : hymet urnak. siizlcmek, sitz ]firr,^k (dil*otle'),
bahadr : afperer, at akt^rto (hinicis4,Iebirlikte atl d.arerc di4n. hya bakrnak, krya krya balnak ve krya krya
(aftette-), mzat salmak (ord6tld;g;ne -r, uturu
ren-,/, batur, cr, erenle5 keleq,
baleaal (dikkdtli d,ikha i -).
baharat ! ot, ot yam, ot yat.
'd.vtn ch€k : baka durmak.
hrha. mevsiDi : yaz.
tcn : bakayorurken.
bslar olmak : yaylamak, yazlmak. r balrac, bakracrk (knrirL-r, babak, ctt\s1l(Liieiik-)'
baLqe: balea, bakca, bakea, palqa.
ve Lelkeciik (trnqiih -), helke, helqek, Lelkeq, hclki
bahqesizycr : kara yurt.
I r baka, gij!€.
bshil: agm, ogan, Esar. rzka..
giitbemiq bal (ate{e e,itihrcmii-), olul baltr (beyo'-).
balia : i;9.

t4
TI
.
balcrl: balguk.
Da|d[gt! anlo : ksoo.
baldn glP|rk ! ciDri.
J,tl"*
r g66
n*-"u, basakrriiqnek.
g6tii'

illi
r g6tlii.
baldH kulrt \alk (Hindisnn'da-) z kaye ayaklu, kaye baldrr, !6bii.
kayrg baldulu, kalq baldurlu. laa5,rn. baakun. vurgun )eBin. yisitr
itrau,
ls]drz ! baltrz. yaurl: ,an*, ,h s:ln*' aku evlennk. arr srl'
balglm glkrn,lk r balLlnak. akrn aalnak, basa diiqtnek, basak diiqmek, ditEmck,
baltk : bah!.
balllt ag : ba[k duzag,, ,Enp. r it, git b€zi.
baltgr : bal*cn, balkcu, oba.. -r' dittnek'
Ir rluo\ baaa di4mek, bsak diianek f.Ds*'n
Ba||kcair : Ball*esri. r brfllmak' basrnlmat.
balkou: grlcma. r barungl, baamak, basurmak, Ea'nak.
bal pcreti I gdmee. d slacL el deEneBi,kijtek.
bal petekleriuiroplnmlk (krrindan-) , bal EaEnak. r siEil,
bslt! : baldu, kara dcmiir. baa ve bu!. bui. buyrul eyesi, buyruk issi.
bambarks : ayru.ktar aruk.
bambul ! tab biti. : ileri iletmek, ilern iletmek
barnbul kudu : kuduz kurrlu. : basa var nak.
r basa golEek, basa varmak, e*$mak.
bua eer gereLrir: bana 6e gerek. r ba5lanak.
banyo yapm& : qimnek. r baga grgmig.
hm}3 (sozdan yaprtan sadt bieininde-) z bJii- fthnn lral&tuA.hhn so a kalan tanelet), eki\
bardak: k{ ltilcli bard'k (en'ikli-)' aairak' suhak, qi{ebardsk losbrik vo kesmiih (htna da taneli kol''l,!--).
I yiize gelmek, yiiz€ getimek.
balltlak : yatsk, yerciigez. t badatrmal.
bsnr igirde olmak : banr* etmek. lrlyb : barryle.
buq*Lk , ban5&, diize ik, ilik. ! batalgr.
ba rma ! uzluk. ! bat wmak.
bmgmak : illegmek, onuEmak. ! .Ecle getiirDeL.
banama : marsama,varsama. t br9 [a5.
barut: aBu otn (tiiIe|in ognna kon',ln -.i, top otu. l!ro.& : bat gatmak, bat kogmak.
bssMsk ! ayaE, aya!, basacak.
ba:amak baaamak : ayab ayak. t baE tutmak,
basrk: aeairak, oturak\ (cearcsineEiire-), pire. t blr buiuEu.
burksr r basbrca.
36
 blr derri : barr kayusu, ba4 kapeu.
t brtr PeL'
bat oEnek: baq urmak, yiikiinnek /drnrda-l. gclncl : b3r ele gelm;k.
b,{ elden gitm€k: bst varmak.
r .fiL, anug, artu}, !y!r}, alng, ayrub, arubst, ayruk,
ba9 gibten€k : bag g6tiirmek. ayn*su, bagga,daEr, dab!, dakr, gerii, sirii, kalan,

ll
ba agft: ba kaba. 5rge.
bagrboqr kolayrna ealma.
bi rarafa : kandaema.
bar or brrakmik: salma etmek, eaina cylernek, salmak, srtroa t dahiler.
komak. Ealrna koyuvernek. : aynksunak, aymkmnak, ayrukshdk, ayruksumak.
baq$ot l,rraLDlmak : ipini uzatmaDak.
bsgfioq geer : yava, yavu.
ba5rlog Lapan €m.D€rgisi ! yavad. ! yaban,
beqr .lertte olrnak I ba+ kayu olmak, bagr kaysr olmak, bagr bae, baebu!, bae vc buB, bug, be$e,hoy t eli (ot;rct-L).
kayusu olmak, barlu barr kayusu olrnak.
baqr diimek : baqr gev tnek, bagr galmak. sirmck r kaml,t, sBaMak.
batr ddmiit : baqr galkanruq. bircBi,bneEn,€1,il.
bart ka}*: bagr kaba.
batDa : ba ra, baq... Lrlelet .slad hl.,hmek : krl*l.runak.
ba5Fe giydimek : baflna umak. :
CGYinncL dijrdiirmek.
baqms giym.k : baqna urmaL. r ii,ge yala.
I'aqlra kakian : x.pu. tldnmcl : a[tanlnak, akdantnak. aktan]nak.
haqrda qevirmek : ba5rna qcvirnek. ryrn t aynlsr, ayr*ar. ayrukea. ,yruks,. ayrukuraL. /da-
bagDda dola!'nsk ! baquna eezginnek. ;!r, bil daLi,
baEndau sok iq g€tmb ! e!mi! yortmug, olmah : aynkunak. ayrulsamaj<. .yruk8,Dak. a) -
bqDr kald$msk : I'at giitnrm€k.
baern k€6mek ! l,artnt almak, boynun urnak, boFunu urn.k. : bat alhak, tam,r giitiirD.k.
bagum derdtu€ diiqmek: baqr kayrsr olnak, baqr kayu olnak, : e!rzll]..
ha5r kayusu olmak, ballu baqr kayusu olmak. ' bduaduFo.
l,arm itniine cEmck : basln araBa l,,raknak, baqm ataEa cyhnch t batr.lma!. bst tutmak.
l,a9n aeafa itmek, baem aqafia k nak, bagrn a'a[a srlnak' t-ba![.a botha, itz ba9ma.
l,atm aqaga tutmak, baSD iifrnnc salmak, basu salrnak. iiskiif.
battrtl salsmak : La,.n sallamak, baq sallamak.
bs9Dr trj! ldnrsk: basmr taqa ditgmek. n_t,o*, 0* baF, baq b.zi. ba9 qenberi. bnrsn. .ar.
l,agn yur eEn€k : bag asnaL.
.-Th& cal, qeb. seloe. ecober. derincek, dnirc.k,
batu ye.e edmek: bas yere salmak. 8€9cve€4,gicine& gnce)'nen.krvrak l€cel ve hsek
baemr yukarr kldtrmak : sornurtrnak. @surr. lDahrEma,mala. trezkcp.
flurula.ok-J ijrtm.. s"rp,rop.
brqr Bcrscm : sentc ba9. Yap*, yapuk.

l3
b ! ! a e r t l i g i: l , a i p r k l ; l i . atol gnnrk -atr} trhik' kendnnd'n grqmck' keu-
r..rrE!|.:
o"*rJ". k " n ' l u d " r r r r " u r r ' l k n ' l u r r ' ' lu g r t m ' l
st,.'r. 'r' 'rrrmrL'
b\qrr giden : ijnudii(iii. t-it-J"' i rrlr'"t- "girFirnr'l 'r:r'rnn'-l
-
bsth gitmek : ba1 1r'knrck. hryodr ljrrl: i"'1" " . . 'rn" K
h s r t u o y d E a: . ) . k t i n b a t a . bd€ getimrd(.:
bry|lld.lr .lenrrK
t''t"t't'
h a : r r n a \ r e a L a n o l r r r a k ;1 , r . , 1 . , r ." l , r , r r brykuq: s tulr'
} s q t & t r} a ! a : b r t r l ' . r . ( l . r s i i . d i i l l i i z , u q t r n D c d blyrrL : u)kun'
battln suymak: kalr geqnr:k.sathak. biyrrk (ekmek :
bagt{n sone hadar: ijixlcD soa,x, u(trtr. bryrah dilmek :
bs,s iitsriinde yeri olN{k ! )nz Lrsa g.luek. baYtlt : at otayrt ,
ba,a ii.tiiDe I gi'z iislii . hl!.r : ara' lirmerdr'
lr,llrrr : ba'zDrn
ba,svurmak: dii..n!k- Iere 1iiz u!nrk. tiiz uunal, 1nz \rni
Derlana : bazlalna,;. Lazlambac, l''zdirnf
komak, _riiizy.re koynak, riiz topraBa urmxk, ) iizih v,ri
biru ! karaca, karrcn' karu'
blrubc ! karucak.
l,a9 .y$rrEr : ba5 rcu vastrft. bc r birc.
ba! yitDetici : bi..qt. b.c.rilti; kola)lu.
bccclikiz: golpa, 9uhr, emliz. k.rx giinillii. iilqiinr. valpak.
bstaklrk. aznak (rultslcan canurrh ,, balguk. brt.k, harrl'iu. !.divr I ayla.k.
I'rtrlut, qepcl, eipil, gikck, rli en, gilmiilgdr, sazak. Daiavr vemrekte dcvam etmek : cal,Nyr k.sDem,,k
lrartrkl'k Lslindc olh : gitrtriilg.u. bodrvaya Laloak : assrya kalmak.
bc,D'Lt: kara giinh, kara yazrlu. kara ,r.azutu.onDra(llE.onmadrk,
barakhk halile g.lDck (?) : eIL ks;n,,k.
onEadul. y drzr diisLno. vJ(luzu diiskii!.
bshr batn : Latu.u l)atu.u.
Dcddur t iletrg, t *a5, r,'q. k,.k,:. r-"-n, ilrra. 1-aruz <lu4.
barr mak : batrlnrk. yilery.
bltrnrsk : laldunrik, l)andurmrk. bcddu! allllak : kans siirrirmek.
lratr riizgan I gii0l)rt-,$ veli. b'ddu! ctmek I il-c ilent !.rrnek. ilenil rrnrk, ilcnnck.
batbdk I batrlD!k. dultrnmak. sd)ulnrak, tulunlnNli t a r g a h a k , k a r r r "t-"t.
karmak, karrr rcnek. rorrz ,lua etm.k,
batn'ak iizere bul'onnk: {luluntual!rr olmak yavuz dua krlhrk.
lqtcl r aEul*.
ba"t tutiuf
l,0yrEr : avara. s,nar, -Yoz. , *r,n.,t.
baygrr : ak,ls,z, u!ut.
Ldh:- a.r"
baygrn duma setirn,ek fqo} itit iqi.t , : dolu\ r rlotuaar. rolu ,r. r,,tu! d).
"y.
balsul'k : uBunuk. dorumk r"r'unr
ffi*:" l''l'
bayrhcak hale gelmek: r qmak, telcsimek,uiunntrk. t""".r,*;"ar:li:;"8".
bry,lou* hale setimrek ! uEundurnrk.
ll
 beEendigi yiir€ : diiqlii diitiine, tuglu tuEu4a.
bcEen€ceEi: r,eBensi.
zabo 11':'-:,]'i::"1,:"'
neredive : gitzlu
begeDirccck gibi : bcgeneeeklcyin. b.krmit
b.l€q I l ' i lJt .. .,
b€geDilmek, befelinnek.
b.ke: l ' i ii' b'nK
bcBcnilnie : deEn.. ' bold L'uxDrmex
begemek : onanak. bJ bnkiil,""k
beEenn€Drek : ycrip ,veqmek, )'erip yergmek. yerm.k. bcft : ijrun
gibtclmck: br! xri rrnrk'
bege'm€Je deEd : berenecekicyh. belirgiDdsum
l''lusu7
bcEennezlik tavn tak,nmsk : begennezleDnek. !fli|3iz : l,ellisiz
h€lirsiz hale getirmek : )aY'ndrrmak'
beglik : .nik. : sal uzun'
bcli ve kollarr uu
behcnchsl: keseakes. keniEi. oimrga siiniiBn' oirurlla'
b.l keniEi: onurga, onurga
behremenr: iililii.
beis yok : kayrmaz, kayurnaz.
belki: belkin, bola knn, lolav kr. bolav ki, bola-v knn. elvere'
bekar : cij-ftsit, ergeD, eqsiz. ola. ola ki, ola kim. \ar istl.
bekireti buhrmayan : krzlrksrz. bc|l€De : yaP*, yaPur(
bekarl* : ergenlil<. lcli : bellii.
bekqi : giizedici. gijz eri, kol, kullukcu, kullukeu, sak9r, yasalq, [€[i etrnek : belliilemek. cikeritmek.
yasakgr, yasak kulu. b.[i olbak . bcliirmek, biliirm.k.
beklemek : bakmak, eElenek, gijriip gijzetmek, gtjzetm.k, gijz b.ni €rldnlk . 6ayh nak.
dutmak, giizlenek, gijz tutnak, istemek, kadanmak, katnak, bcli rama arda (renekhakknda). oJlint:
kiiym6k, umBak. bcLoBuklugu I eepel iletti.
beldeDcn qey r umu, umucuk. l€n$eyaz: abbak, apbak, appal.
I'ekletmek : knydiirh.k.
bekleyedunak : kiiyesd.mek. B . o r t { D a a t: \ r , t i a e n , . t F J i a p r , \
"d,k ,,,1.-
bckleyememek : oLmanak. bcdeorik tlrlansk : sakrl brsr cL;termek.
beldeyen: hoklu. b.[cil: kendtu gij.iicii.
kendd;ii; gijrn.ii, keDdiili gijrmiit. ken-
beklcyi dnr : dura dur. - diiyi gijriicii.
bektagi denigi : rqrk, t|rk mezhep. tr acilil I berlenlik.
Dcnd.r ! boni.
bcktaqi qcyhi r at.. er.
bel : aqut. lil. :.rd.r soDra : sonuntu
!'nek r/dnn
bcle : ii.kii. r'iltp.ihd, &i ku.iik ata.u t t:b.
behgat : sazde uz olmak. l*os , c"o",- cir -_^r.r:
belagatl koDulmak : sitz ya.astumak.
ffi:.1_l'r-;b;ilu: r,"nirrairrn.az
bel baglanak: giivennek, kuqak berkitmek.
bel ba[ramq olM : rruilF be*. r**.trl,'lffi
bclediye mnfet ili : bazar |raqr. ,,.,,""
*,r,.
1J
 beiu..
ben; rengi : cn. beriYo: .,
ddltx'.roLen
herliEiDe Sirmek : ,vot bulnak. h.rLrr.r :
ak'.urrx rt ru,
be.ligine etki etmek: tol l,uhrrk. i€r'rl: aE'
luri'rDN
L.dakhk ! durulurr'
bcnlk : b{nvenlik, mrrrlik, ncnlii}, iiz.
flIj"ii.t-"t' 8 i r ' l ' | r r n ' :| ri Ln r ' i r u l n ' c k ' ' \ r r u J L ' \ " r id' i' tLr -
bcDtik tasllnak : l,.nlcnruek.
i"*."i"-*, I ' i t 1 J ' L r I' n r " r 'I i r , ' J o ' r " ! L F o r n r r " ' L
Lenlilteo raz geqnr"k : I.trdij/rinii L.oDal ' r m ' ' r ' I r L r ' r r L J' r r t n r h
nek, sarnuk
henzcmefe kdkitrnsk: otrafrnok.
Deli : bisn'
bcnzemek : diirmek, o[iianak, olqamak, olqaqnak.
l€ili: b€slii
benzcmyen : beEdorsiiz, bekd.rsiz, bendct,.iz, bendrt6iiz. rvr A r'1r '
b.sl.IbeI h.'l'1r!;' hi'ii "ln 'ir"
beuer : bridag, beEdrr, bekda,., hkdeq, b.ktaq, hcndei, bri,zcr,
ili.-* ' -,* r'ro' t l" l'm'r' Ii'ittu r' l'i "I
d{k, dckdet, <lci e9, de*, den}tlag, denkdc,s, es, gil,ice
b.t I bit.
(biaz ), iq, tek.
be€lr€t: mu'stuluk trutltr ''nva
berr.ri : cift, qift, s,nar. b.qalet: gnl.ftik' taze !iizliililk
beuer krlnak : o!5a,. ctnek. h.t€r: Ade .!lxnt'
hcnz€siz : l,oEdetsnz, bekderssi,,bendeq6i,, bender6iiz. bc9g€n3 bet Ltcrkh
be@etncBe (aLemak : osmak, usnak, yosnak. baiL : b\il<.
beuemrek: bcnze{mek fl"nd;$;n; bi. ba;kdsnd ,/, olqatnak. h.eik baF : l,lBrrdak.
osnak, usnak, yosmak. bcaiktesocnk yatrrrlaok Yer : l a p r k . r a p u k
beuetmiq olaym : benzed.m olan. bcapamak: ayrd afact.
giil'n(
benzi atmak : beniz aldrnak. hesuq:akar:a su. nkrr '!. giilLq. Fiileq Iiirlii. giilrlq
heMi sellmak : benri allnnak, ueuknak florlldon ,/. yiizlii.
l,cldlcr : I'ile, bileco, ilem, ilon. bcruqluk: taz,, yiizliiliik.
bersberce , ayak berar,or.
be.slerinde : bilelerince, bilelerirde. bilence, bilcnce, bilende. lrcy: baa- Lulnrk el r'i. Lnrrnk issi
bilesincc, Lileshdc, bilesinr, yanDca. b.yaD etDek ! urmrk.
beraberleemek: baral,arlasmak. boyaz: aE, xi)a, as..d. ak.
beralerlik : ba,.daqhk. bilclik. beyaaa : aic.,. JecJd, .'r.irik.
beraherrik idrliasuda bulmak : treraberlik qrkisn,:k. boy.""nt,..l ,
berat : ak biti. beyazla karr5rk"fq't.
r€nkli : rk ala,)..
bc.eket bulnak: onnrB, onnak, unnak. beyozlk: aEtrk, akl,k.
bereLetlemek : ulalnak. DcyceEiz: l,.i!Lq, z.
beli : a!', snk, arDl. reyc"ei"e , t,,l:*".
ruyu"a", *"'i',. siinn)e tcltil!
l)€ri : berlii. dcknr, olnaz r"re. srlnrva,
beri g€lDek : ilerii tumak. - tekiiD, iirce, rijnsnz.
b.yhude deEil : ilek drlil- tek dfgjl.
beri y!|ldall : bu yardar.
45
I
beyhude laf: ,vijnsiiz sitz.
b,tlfl,L gelmek : usrn gelm'k
rurmaL'
bctin : bqtri.
iffii ;'"' olmak usrl trrtmak u'ai "lmak' u'Jn
beyimiz : l{i)lrisilz.
heyit (kahrananl* anlaran I : erkek beyt.
brldrrcu : lalta
beyliEe beDzetilrnek ist€DileD hsl : L.Blncak. drytk brtrktr'rrvrK' rnu
bEgrldak: brng
beElige ksbDr exnek : beEl0mck. na' n''
b|rlk : koya'
beyliFe ijzenne hali : L.Eliicak. koYl' r'
bEsk a! qeY:
bcylik : illik.
iiJr.,r-,r', a,',t-'l' salnmaL'alranmuktutulnrak'
h e ; fi k a r a z i t , i p o h i * t l n a tail?n t I timar.
luaLry : koP'
beylik elde etmek : beElennek.
blrlbver : vazgelc
Leylik taFlanak ! beBhnfr{.k.
blrakrv€rnek : l]rrgu gitrmok
beyn : orta, ortdhb ortal*. irrlt|rn*, -al"-"t", ardrna atmak' barknak' hrrrlrnak' bu-
komak' kovmak'
bctni : be_vnisi. rak'nak, ditknek, eldeo salmak, kcni'nrk'
bey olmak : I).!l.nnek.
Beyrulah: TaFr evi. bE*Inamsk : d r komrk
Bcytiilmukaddcs | ,4.n cv. blralmaym komutunu iemek I koma ctD{ik'
beyyine: danuk. 1rn,k. totru].t. tanuk. bF.Ltmsl : saldurnak.
beyzi: siibe. si'Lck. sijl,ek.. si;L.ki, s0bri. siiEliiDr. h*tmumak; kodurtramak
h€z (I). ahk (tcr iein a).t olt na kotulan ), astt^r bcz (kol. bry4r r€rl€miq : L,y,kd!k.
haLa ), bcitik bez (dAtsi', b.na1|a ), b;2, r,'2. caliak \11 buar : rhlak, trlak.
eapak lqon n,ce dokunntut ), dnni.
b e z ( I I ) i / A d s r r l aa l a n _ r . u n r r r c c , . / :k a s r k t a q r . biqar€ ! kan ayakl,.
bezck : doaak, loDak. bifiL{€k drrrrm. gclm€k : bieD!,li olm.k
Lezenck : dnzgiiniii etmck. bigim r bigin, kesim, kurum, i;l9nu, sin. sinoi, yapr' )aPu, vting
b€zcr olma : b.,..lik. bigimine gelmek : gulanna gclnek.
bczgir : bizgitr. bigimaiz : yaraqrksrz,,\'oEun. rumru.
bida!: uynt. uyull. rrrrk.
bidiiziye : Lir t,Jr.
bez Psreasr: 'rEllk. bidiiziye gihek: iata.la-vu gtgrrk. katarlalu gitnek, katarlayu
br9!k: an,,. (konn.lot pcttri kesip almay Jdro"rdn ,, t,r!dl.t.
nfya, suEh, lalrn break (ktnradal sry.Ltnry-). bigene : yarr.
br9!k aBzr : yrlnan. biga&Ik : vadl*.
b,e!k kemiEe dayanDak : lJrrak snnnge nmek. hif,etlb : t;ad.$ii,. l,uk,t,s-iz.L.nde-:ir, t" nJr--iiz.
blqaklamak : trBa urnak. tl'ol,
"r.,r.,1,.,g,r.
Duut olnak
brfakls irldiirmek (kend;ni )t breaga diirmek. : itziindrn eitm,.k,
hffidroz , ,l"n,l
brtak qaplaoak lbi,Litin. ). l,rqakluyoal.. kn,r, run,r,k,,r.
 biht€leddiit : Lesenles.
bilici ; bilgi' bilgn
bildiEi gibi: kolaFa. bilinip si,yhmek
(htkcsry-) | agrzlara diiqrn.k.
bildidini ia$mak: bilisi gagmak, biliisii qaqnak. -) : bilitrmeu ohak
bnii'r,ek (hetkesqe
hildiEhi yapmsk : biliiiin iqlcnek. iiliDmeten ! bilmedil(' belcsiiz'
bildiBi olaD: bildiilln. bilionez rlur|Ds Setinnek I YaludrrDak
bildiii qeylerizihdrde topllyamamakr bilisi qatDak, biliisii rrr- bitip duttbak : bili turmak
Hlit bilnez : l,iliP bilDrc) t']'
bildik: biliq, bilir gitrit. b nim iddigroda hulumak : Lilirlcnmek, l,iliirl nn(k.
bildi! mi? I bilaia ota? biliriE iddtssllld! hulunnamr : bilmezlik
birdirdi D;?: bitdirdi ola? billur : strga
bildimek : eaLnak, eaknak, d.Ei.mek, deEiirnek, urmak. bilmece ! yatuhm.g
bile bil€ : nith. bilnek: belln bilnck fit-r, bilincek e*nak.
bileEi iatr : Cevnmckitsnre ve g.vii.lne kijsde (qd*t'-l, ki,sn.. bilm€kt€ olnok : bili ttrrrak
bilmeycn: bilncz.
bilek: bilekgc. biln€ter€k : bilnsn,iir.
bil€lim : bneli. biloedcn gelrnek: iiziinii bilmeze urDak.
bilen: bilecen ie bilgie fle. e9;-r, Lil.EeD fjf; ,. b,liir. biloezlikten gelnek : LilDezc urnak, Lilmezlrnrrck.
bileu kim valdn : kim biliir r ardrr. bilsa misiD? : l,ilrnrz"in mi?
biletDek : kiisrlennek. bileukalele : iygur.
bilerck. nith. bily€ : giille.
bilcrek bilbeye.ek : Dilip bilm.lip. bimo : sayn, sayru.
bilczik: arpa biteztk (Lolutnlan oryd nieininde oto,-./, Lum,r bin : nin.
(!. eti Luruldtak JapLkn ). ],i\tczilx, .€be ve cobo l,itr:zik bina : yapr, yapu.
rsrrtr-r, denliie, kolla!,, kolr,aF ;\ci (inci _). bhaemteyh :
t{is.
bilezik takrmak : bileziil ururn,.k. bira ermek : raqL talr krmak.
b;ki : biri, bilik. bilii. birl! iDta ermek: \.rDr vrpDak.
'
biEi+lik: otctrnnuk. binan: adsu, ,,,1";,:
bilgiglk raroal: olgumluk ormek. b i l l z i r : h " E d . r - , r / .I " . 1 , , t , . , - i l ". . n d , . - - , / .r , , . r . , 1 , . . , / .
birgi edimek : !ab.r bilD.k. bi*a+ : Lia t
"ti.
bilgili: l,iljli, bililii, biliih, rok Liln!. biDba! & | b;r;"6lNr.
bikiuer: l,iln b e er. hindc hL I Lii,l-, i,i.
bitsin : l,ilse, l,ilici. binde birid :
L i n i , L , L ,L. i r i ( , .
Iilgisi daBJrrrak: bilisi qa;mak, Ljtiisii ra!:mak. bitrdeo fazta
! tin .utuk.
l,ilgisiz : l,ihsnz, kara gdniilln. bndir[lel !
a g , l u r , , , , k .J A J , , r m . L . L i u : " r r i ' n , k \ , . l , , n ; , . r i i r o ' F L .
bilgisizlik : bilii6nzli&. (bnhitinin ii:erin,,
.. rt tu udrnu ).
bithssa I doladr. D t r e Lh ! ) a a o r :
Lixir. rluijr. dr'\ar. L,r.,.

4A 49
 diia
bircn binetrc ! btuen binenin. birbhi gibi :
bir'tr'
bitrici : at eri, biner. hirbirite : birin
olarak:,uravr' urala-
binileek gaia ya rh drrrua gelmek : birnye yaramak. birbiriff bi.iri} ,
bhileek d'Il:'Da getimrek : bitrilmeln etmck. iiim. ar*r,"-"t , birbirhe qalmak biri l'irine kovmal
: qolTa9mak
binilm€si: bi si. bhbirtue girer gibi gitriim€k 60-
binig: binn. ilir'u" g,.-;t, sitiDmek Lar(aEnrk Ladlup kalrlnak
[iDlerre: bin bin, binitr binin, Di.e bin bid.
bime , binn. bbbirine ginnis : YaPag'lu'
d'l- denk rel
bimck: artlaEmak (atd binenin d/drno -r. Litrgeemek f6;rttr; iiH'1"" "yg'. iki reldetr her hiri:
ii.zerineJd da srro ;le -.), ninnek. ir*-"- *.-. Lasredrb:L!dl' brcalh kaulu hrscllu'
bin mi6li : bin anca. birbirinin ter6iDc ! arkuru arkuru'
bimis : kryrk. birbirtui tuhrz 6itde' aityleveb: ili sijzln'
bi.add: ede frtytli ,, er kardcs. birhiri ii6tnneg€lnek (iki tc,v-) ' kav5rklannak
bir akgam ngt€ biri: pul. bir gekrrlk : bir cahn.
bir alda : ha dcyiac., hay deyincc. bir gift: ikiz
hir arada : koguk. biaol I bninc, bn dce, bunca' eoBluk'qolluk, delim, nice' niee'
hir arad. b'nuan (toptu ohruk -) | soktm. birgok kinse : buDcahr'
bir a.ada buludumak : bile konak. birqlldu : ancalar,bir niceler,buncalar, neceler'niceler' niqeler'
bir arade bdulmsk : rEEmak. bilgok yitrd€D : tric€ yiizdct
bir arada ysqsnak: bir yerde dirilmek. bir rlaha: aprk, ayn[, arub, ayruk, bn rlalsr'da!r, dal.p' dakr'
bir araya ger,nek: biriknek, biii&mck, dcgegnek, dirs€imek, gelii, gid.
yumutnak, yumurlanmak. bir dc{a , bir, bir aEu, bir
"aol.
bir sraya gelniq : koluk. bir defacft : bi! aErz.
bir araya getirilmiq ; koguluk. bird.n ! bi! elden,lir scztlen,bir gurdane,bir kezden.bir uEurda.
bir ar.ya g€tirmek: bc.ab.r itmck, dclgnrnek, dergemek, d€I' bir uEudar, bir ufurdane.
gnrmek, deqitmek, devqirmek, devgiirmck, dirgcmek, dir5ir. birde ire: ansrz, ansuz, ansul., ansuzdan, apansrzda, apai!
m.k, direnrmek, digiirmek, div,sirnek, divlnrnek, ditEriirmek. suzds.birsurd.n.. I'ir ui,,nla. bir ua'rtda't bit uBurdon'
hird.Dbin gitrdiile' : gG".ier.
ditqitn.k, dngneleDek.
Drde rle siirsiider: no qorscler ki.
bir a.zu peeinde olmak: sevdaya gelmek.
birdirbh r;yrnu ) : ebee.cti. s:.sncna.
biraz : azgrn, az ijsi4, birez, ezsinek, kad6, oranl,k.
bi. fti,unae 6;,..J,q1 Jii^""Hii.
biraz bekle : dura dur.
biter birer : bir bir. b; bidn biri bir' birim birim' birjr bi!i4
bi.!zc* : birezciik.
b,nr i}fter : ll; ;ir..
bir bigim : bir dnzcr.
btr g6.mek : bir baknak.
birbiri arduca: biri bir, ulaq+, ulaq*, ulaqu!, ulaquk. bi! gdzii oavi bir
birbiri s.kallna bimek : bitrgeimek. eiizii 6iysh olaD: gak'..
bti birirden :
birbiri arkaemdan gel'nok : birgeemek. biri"l,dsinlen.
51
 gez ,viiz bin' oE ker.e yiiz I'in.
l,iricigin , b;in. Di rrnyon: otr
b icik: ]alnuz9,. yia bin: on lir kerc r'nz bin
bb r.lJlyor
biri kad.r , Lirintu. : ok rtrrd v'r'
th oLor Ad€bil€egi ver
oba
Lir iki giinliiEiiz : bir il<i giidiigeyiiz. bk oydrgl,r oturdulu Ycr:
birikmek : drrgcnmek, dirgennek. tfriluek, irkilmek. adr : b€nzi boz I'Yunu'
bir oyrrn
bi.ikDit qey : irkindn, nkhti. bir saP| 6nyiiD'
l,iriktinDek : dcmek, dirmek, irkmek, )rlrtt,rnrak. bir s uml*; ku'q!la'
bi ne gelecek ksza, itbi iine gitnck: kadasu alnak. bh $rda: bitevi' s'.4 vr.d'
bi.inin hakkD iitekinitr ii8tiinde braknanak : haklaltrrlhak. l,ir tcy : tre6enr,tresn''
biriniz: kimsu-,i2. bn tey€ l(!flttu ar balku Lir iet: katlnh
birisiDe dayanan : fkalanca. bir 9cy yapuraz Lale gcti.mek lbir kinx"vi- t, gu.iitrii nzuk.
bi.i!'inin yolunda gitDek: izh basnlnk, izine basmak. bir rarem : bidm.
birk.s :bir iki, birircr:, saE\h, 6aB\du, sal$luca. bir urafa: kancasa. karcasaraya, kancasa)r, k.(cas!ra, k.n-
birkag def! : Lir l|ice el.
birkag giin : l,ir.z gnD. bi! rurnak : bi. bakD.k.
bi. k€re: Lir, l,ir .grz. bir ,Yol. bir ycrde dmayan : lrnefurce.
bir kerecik. Liiicik. bh Jcilc d|rme : gijgd.
bk kime : l,rrBi. l,ircgii. bir y d.!r gok : rJ adufu.
I'ir kiNenin en yak'm : abl. abu. bir yiyi&lik ! bir )iriD.
bir kimcenin iyi olduF kan : eyii ts.D!. bir znmandodoEan: dofd{i.
Irir kimeniD ln),h: xg,nn kdi+'. bir zanadsr : zamanilc.
bir kimsc n m iBi r alrr, a!u. hlt r biit.
bir Lieeniu repoLihregi ! 3Er,tr,qr.'-,4,. Diup : arnu!, aruuk.
bi. konlkl*: bir giili nikdar:. hi1c[ ffo[-, : bit.Ao.
bir koMkr& }er : korrak. Eiriui aylronat rb1r*as,au, ./: bitl.u.k.
bir ki;qeye jekitrrek r bucakta oturnrak.
hitiriuceye karlar : bitnrir.
bitinnck : bara varmak. rlLijreruek.
b;. kdylii : ki;)!l( t.
biti9ik:l,ilik.'|h.|L.'l|''.|l'.'l|'|'.U.,||''.'|'].
birleqmek: lririkr!,k, Lirlik etmck, liiLlik cylenek, bir yt,: grl-
mek, Liriikrrk, kavutmak, uh,\rnak.
bhigtirmek : biritrmek.
birlcttirmek : l,il( korhak, liir eylenx,k. h :kdrmek, biriiktiirn! k. utr.d.rrn,rt.,rt.,.rrrrrrrt.
"Lt,rrr.k,
olr,rtrnnrk. uh,.turnak, karmak.
htti birn yet:
biililiui kabul ctnrek : birlcntk. litck. Lnrrl,.
birlikre: l,ilti, Lilf(r., bilesiaQ. bil.s;(1,., il.m- ilen. ::tli cdvde€i! L!11tr. l,it,tu..
DftU hlsblEr
thi, t. ._r

I
bi.likte bulunDrak : Lilc olDak, Lilc orurnrak. o*j..,
I'ir meml.k.t iizrrine liiriioel: il I'r-rnrk. "g. ,. ,i,, ,r.t' (zanrboA bit ttn,!,..dnm:r.Bii:pr
na'rulu "'l
bir hiktar : rz iifn9, oranl*. titcBi otonb;t -J. .,r k.,D'.r fbir r...irrd,nA'q"n ht. J.

l
Lr
 avkll; (nnr.tuk la .la. mn diimiik denitcn hi-), ayrd aiact k''dDnak'
-)' bo6!'lolnlsk:
(tohum!, tehtcti kesnck iein kullantlon bit boy (tohunu, : rrucex
lotrt lilDetr
pastttna qemenininyaptlnasrnda kullantlan bir l, eadrr gieeii rogaz toklug"n", boEazr tolusuna.
(ltulday arannda biten
kaitt bieininde aean bir df?/i,), dehce b.Aflsk (hendi /'eDdint l: boBtrnmak.
siyah, actbir ), eEn (hatln a\tlst ici.n k lznnan bir h;tk;
lonum: bogun'dnBnlciik
[,iniil, eqckmarutu (haucuo denilen-), seva\ (kimi eesitle' bhqs: boE,bokqa, s'kt (kiiqitk-).
titlden tr;trc denilcn ramk etkarian baklog; crden bir .), gitlelek
botr bdcepi : bunbur, donuzlan hijcegi, donuzlan kudu. bmuzlan
(aiaalarL kurutdn asa,o/i Dt.-r, hnrlc (6utsdk .insinden bit -).
bitceEi tonuzlan bitcegi, tofruzlan kurdu.
vesana fndne gibi lewktcre konulon bb ),
(teneleri bezelfefe ben- nouu@ biilbiil : b6lnnlen kuqu, dikcn sereesi, ittleEen! ittlnAen.
niirdnk, mnrdiinek vc miirdiimiik
iol ! bolat, giir,
zeyen bir ), oyun (oiai 7a da lidan oealr'na dikiten ). bol bol : dolap dolap.
hitH tohmu tozr. tozak. bol idra! ve.mek: sidiEi ]iidtmek.
bitkili yer : biterli. bol,ttltmsk: bolatmak.
bitkin hele g€lnek: iJi[i su olnak, kan kurumak. toluk : senlik, ginlik.
bitki yapraklanmak : gijEermek. bollul ieinde yagamasrmsaElsmsk : dirliEini sin eylemek.
bitmek : haia vurmak, diikennek. bolluk iginde ya9ay6 : dirlik gefrliEi.
bitmekt€ olrnsk I bite turmak bo|llhsrdtmrn €tmek : ddEnek.
bit yavmsu I sikre, sirke, yavsr, yavsu, yavqak. [on[og: ayrk, in cin, oyuk.
bit yumunur : 5i.k6. bolcut borcuk . buldur butdur.
hizar : bizgin. bon: boaa..sirgin. karcaq*
t.t. kat.. kolg,.
bizar olnak : elilonqk. DoHD! : Balma aa,.
bizder dolayr : ucurnuzdan. lorc|!||! iidem€yi ks]ut etmek ftir kinsenin bdrkdslna otan ).:
bizdcn hiq hir kims€: kimsemiz. ytz olmak.
bize larar : bizlik.
bizin gibi : lizcileyin, bizqile_yin. b o r u I ' f o l ' n a n- , :
bnrgu. bsgu. bip.i. rulumpira.
l,izint tarsfnnEd'|n : bizdm. Do.toDgii'.li
fdcnil"n c;s././ , ;"Abij;kii.
bizzat kendi t itz kendii. ko.kut"gu, huyii-k.n) iik
l.b
Dol:. a€steuz.
a ] l a k . d e k i b . r b , / . , b ' z l J s . r s u z .r s u z t u l . , s i / . i 6 i , t i k ,
r 3 u z . i 3 6 i i z .k u r u .
bogaz : bolurthk, bo[uz. t u . u y e r . k o t u k - t o \ u z . i i r r e . r e L : i n .I , k i i n .
bogaz anjini I irilcek. Dtla : ot[laz
ve.e.
boEaz botsza gelmck : yaka yakaya gelmck, yaka vakaya olmak
bolaz deli$nin haqlad{r yer: iiniik b,tr. l* t*i-'"r. , aytak itetmet.
*gy*, duruvarnsk. ruru varbak.ypreEirmek.ych tar
boEauna diiqkiir : bogaz yari.
bolazue yaprymsk : bofazn atrnak. _eak. yile valmak.
rq'Nllltr
: boqaom.k. puf otnak.
bogazlmsk : boEuzlarnrk.

54

E
 hotu:Inn orntn'|a nP\dand ePIPna ttkn'
boialtnak: Loiu,lrrn,ak. l!)lrrnak, bollanak. kortarrrak. bofll' ftq.?.nlodn
rut/ : et bu)-Duzu
6n:m'3:.
borand*larnn riilleurck i/Adn koca hirbirine - 1 : l.tul' oku"'rrl ioF-'rnd'L:
vu'urrsk :
boeamak /Aarlrn /drnrlon ,: ,iriknck. ioy![,la ""1''.. ..
: s'I5' gPr r'.'"i FdL s"'F{
bolanm,t ollm . b,',*luk. boFfl'lrta.o :u:'
I bnvl!tuck' I'nlrrtmrk
boq Lraknrak I h'.* salnLrk. bot iilditDek
bosboEazr yu,{k, v") tri kiti. bollll
' rgnek: b'^ \:'|D'i: l':',"1.l':il':'* )rarrvr La; Luema!'
t tll'liIr J;l"i;inr'-l raPDaL'
bog lJitEiir : krvfun y.ri. kofayrnda gczm'l
I'n)'rn 'i"U'i
boe delil: dck d,,fil, tck dcgil. boyunegEeycn rlrinnY' /:
boq dunmk : Io,c olnr.k. boID kirkii : biiksib
bot gezen : ]flkord. hor lftnk) | bor. si'k uul"lif
bo9 kalmak : l,orrnnrk. bodr fdlr : bozumtuk'
borcs : bozarak' boztak, 1o'lu'ak
botluk : .qrk !f. lorgED! uEratnak : 6u*&rmak
bolltrk hasd ohnlk i/if;i.rr-./ r koEuz olmak. boagunrut : srngnLk' dNk}k. $Duk}rk
b o g u b o g u n ar s a l r n a v a . hoz.lor : kara yun
boiua ugrasnuk : s$ uk d.Drin di;Bnek. lo|[rrl: smak, sudrnnak, sndurnak, lasa dnqmek' nzmek.
ho! iimit I kurn.a unrr. kuru unn. yalu kimak, yo-vnak, ),ntmak. -nmurmak, plnak'
hoi y€. : geir. gin. bor rcrHi : boza9, bozcrl.
bo9 yere r Lila,:, krrr ycrrier, salDaya, snne)e. lorur r aEdrk, aEduk. l,ozkun.
DorEt okrmat : clri okunak.
boya: boyak. bazuh Yic'hrn : yavuz giiniillii.
boyannk : bo).rn(lrrmrk. hozulmal r azmak, diinmek, kollganak, snrkmak, tmmak, qag
[oyanorr; r Loyrnrk. olnak, iziilnek, yiyirin olmrk, )-oyulmak, yuyulmak' yii-
l,oy .tmak : hoy !rk,n,,k. y,ilnek.
boy bos r boy ll,suu. ras talm- bozurnsu: bozaruk, bozcrl, bozrrak.
boydan biiyiik ropluluk : uln bov. b6brtk : boerek. lrijErik.
boylanmak I LoYr _v,,rn!k. tofii'U"a;,""1, i,n""r."t.
boylu boslu r grrnnlii. l6hndelmcl s benlcrnfk, b,ygm burmak,
sitceklenn.k,sitgiis
boylu boyuca dalDak : Iro)llDak. gernrk, gijEiis g. rirb"k. gogiiz germcL. golce!.Jenmek.
boyDu bir ra.sfs cEik: 'iik.inLii dii,.ilk. t. Londia; Lun*. !.lliFnmcl.
96kp"Ll.ro".l. surukl,rm,
boFu l,iiknlDn,t: hov^n lnrrulu, bornu t,urulnu,' tritetletrmek, laf uElak, diiiceklenrlek, tizlik etnek, ]arug'
b o ) n u n s s a r n l a k : h o , r n u r a e l b r a k n a ! , b o y D t r n ak o l l r r * n ' ' r ltlak (aird;rtne &d,sr L
bottruu biilqnek : l,olDunu burDak. l6ccr: bit"e,
bii"iil,. t"^o t"lfcili (rknEre b.nat bn.t.
bopunu kaldrrmak : bo,rur rartmal-. ro'r*
trvtusu : giibliiq, yovsr, ) !vsu.
hoynu nzerine : loynrra.
 bitEnr ! b*nl, lios LiiEit (tri;lnriin cte xe kalea kemiklt)ti a.dsotdaki dntsu skssr'
: diitbn'l'o
huhurdsn
'
iot"'-"'Y"'
bitgijre hiigiire: dgiirdu ijgiirdn. 6giiru ijgriri,.
iif,a*' o,.o"n. t'un'a hun'asazbun'dl' d'itrn mu'ra'
hiiEnrmek: bozhmak, r,ijBriilnck
frnjaalol hep Inden ). &t. suuca, iqbunca
lamak vc mdlemck (iikiiz u in k-), i;Lntmek. beri: l'ursJan l''rii'
(qadnlaruId, subukta.ddn niibniis par@ana br k;dar valittrtr
.hmne
biiliik I bdliig, iiln, iilt!.
sib; ). et|. Duks& : kinde' Pul<csr'
borsg aDDAk ! dcmiirhnm"k . ..
b6liiqmek: iilesmek. I'u )or' rkroq'
h k . t ! b u ' 9 1 2 .b u g a r '
biiE: 9olpa, 9ulpa. gdniiltn, oguz. u aY
buluag :
biinlnk : golpal r.
bdamak : bilemek'
biirk: bd.ke. bitrki. bulamak' bulatmak' dutulmaL, tutulmak
buldt|}rnok:
biiyle : l,eyle. b6yle-(ine" bu ast, bunca, budak, buncnayD, t)u
bur|D'k ! dunuklu, tunuklu, Yo!'
.e6me, bu resmile, bunun Ligi, bunnn gibi, bu iizere, iibula.
bulanmak : bulaqmak' karmak'
iqbunun bigi, iihunun gibi, nuncrlayrn, ntlitte, ngbuta, iii-
buDd sibj. brnaean (eok-l : b aqkan.
bityl. bi. : bunca.
b'th$fl | 6episkcn
bitylece : iqbula, iitbijle, iiibuta.
bulaq* : bnaq*, yufadr'
biiylelikle : bdyl(: ile.
bubtk suyu I yuYundu, YuYuntu
btylesi : bijyleDe. bunca.
bukAn.k: b agmak, bilcnmek, soPiqmek, ulaimak, yaPrlmak
bu: i!bu, iilbu. .buhttrnak: lJilemek, garpmak' stug-
ban<1rmak, bandunak,
bucak bucak : ocak ocair.
hu ciimleden ola.ak I bu diikclille. bulgll (*i'qrk ,anel;-, : dnviilciik.
budata : biin, scre. bdsul ulag : dnBii.
budalal* €tD€k : bijD di\mck. bulmrk : tapnak.
bu dela: bu'gz, buEur, bu yol, ikine. bDlular rey (bnisi.nceyitirilip 6o,s*conca): buluntu.
bu diinya : karqu diirya. bulurduBu : vardusu.t.nduitu. raridiigu.
u" t " a r . b u a ' r n t , i g i .h u n u n c , h i . i - L u n u n b i r : i . i r h u i r i l bululduEuu : ...;,.,"*.
4i:
g , b L .i i i h u o u n g i h i . butuduEu ydi : kaneDsln.
bugiin : bugihki griq. buloamadrnr: volrdulu.
butday: buBda, .kiD, fidk ve if|me (katruturle birlikte atcse ort, ru""*.a,c^,
laruk karrulnuf nohut L^cta.e
), iijljret (cardaft benzer kn.
"1a,i".
roU"-"*, lit" oti"t thntiktp.t, olmak,rar olm.k. iJp,lrdak.
nLrr rcnkli bi. qesit sert_). bulunmazhale gerirmek: yalm&rmuk.
butday [ara4 | ckh rrae,. Dulursn: varusa. varmr"adr.rcrnrssa, rurnr;.a,
hrgdaybenizti: bugdayenlii. buhh girDe : ghinc.
bugday igiDdc butl|[sll siysh rsneler: kiteqeri, kiitcer. -' ?uubuz ha"a : avaz.
buhar ! r,uE. lundqr: nunba..
 bum ! itbuna, mDia, iitbuns.
bnn'rmnk r buiia uEraEsk, bu anmak, curcukmak fna'd$'. t bu ata'
bu{dr' bura'
Lkan-J, darrlganmak, darhgaunak, darsr.kmak, duncukeak Lr borii, buna'
(hd,d'Lztrktan-), elikmek, nemak, iei tatmaL (foE-), iliEi iuca : b'u"a l"rc"'
knr:l:r, k (ea.esi'Iih iqindc-), siizn kantmak, susatmak, ta-
nlganmak, tan&anmak, tarhlanmat, ta rkanmak, tals*.
mak, tuuoamak we tuncukmak (hawnzbktan-),
.o,HL"n,l""'t-"o'
bonsltr ! bunalsalk.
bunaltnak : duucukturmak, tuncukturmak.
l,'T.-"' uog'"''
or"aakbmn' ofurtucu'
llavadr : otuilak,
bunsmsk ! biliisii yaaJnak.
;rnu ftmsk : bunutru srmak'
bunca : munca. nebunca. bumu Yete dePiloek'
;" ,rni'r-"t,
bud!! barka : dagl' dab,, dak. t buflnila kokmak'
tithel
h|rdsn b6yle : imder gern' inden sirii, ind€n soffra, dmden
' iLliEi : burul sonaF'
geru, gimdetr girn. pt ,- t'"-' : bulun diidiiEii'
, A*i-t"
bu'rdrn dohyr: 6yle olsa.
id tanlmal : buru tomDrmar<'
bunrlan fazl.8 : burdan iite. t emilt ylilcek olan : bunaz'
blurda|l sorn: aynk, altuE, aynb. aFuk, bugur, da$! dab,
dah, imrlen geiii, imdetr sirii, imrlen soDn, rimden gern, s buur olmsk : brml Yanq olmak'
iimdeD girii. l-"tl i*r"-"k. burtuqmak' dibmek' vnz burtarm'k'
bulu : bular, iibular, ii{bular. ' yiis pultarmal.
bltl ar igir: butamn9iin. teul r buluauk.
budsr gibi : budarc a)'l]r. orul.uattr: rliiriil, diiriik viizlii, viizn dibii!'
buDlrll : ilbunlan, iiqbuElan. L"lft.l : biiziih diiqmek.
burllr kadar : bnhrca. rcfcr : bu vol.
bnnrarla r bularunra. budarmh. bunlarunia. 'r*"rro
' #yt it , l. aiizene,bu resnile'
burl : buna. iqbuu, iilburu. r*[dc ! bu dnzene, bu reemite, iqbula, iitbitle' iirbDrs'
burun : iabuDua, iirburu. t tala diz.
hfl|r gibi : b6ylesirc, buc ayn' bu reeme' muncrlayr Lrrfr : berii.
iu da r iqbuufla, nibu.nu a. t lfrifnin ycri : kaba uylui.
Luunla bcraber : bu di&eliyle, bunun birle. vcglilc ! btr iizere.
bunua iizerine : eyle olea. yirr ! belii.
bu olaa gerek : budu ola. I Yttrilo I itbuld., iirbuda.
iun : bu ara, bu yer' iEbu ara, i&bu era. told! : bijylesine,
bEaila : bunda, iqbun'la, munds, itbu{da, quada. t6ro ! buynEnla)'r.
Dlrada bulututumur : buda$uu. Irdh ! bu]'udtu, yarL6.
nurdalr : buarran, iqburilaa, ltbundar. FtlE d|!d.; buyur almak.
60 6!
buyurnak: $lorr.k, yrsrB ,,tnek. \.sri .]l.mek.
bnzai, : l,ursu. I'r,dfu. buzah.
l , u z a g ' l a m & k: L , r z r l r . , a k .
l;i:-:,I'::,,
fif;",",'ll"l,f: "
b u z i i z e r i n d r :k a r n n k : b u z u r n a k . t"v" j-.
l.*'-',1i. \'|cr' r."zr,.'
"'o"r'ai,',.
t;"".r;, Lar"' r'!\ '|"'tr r' 'rru'1or r' ' rrru'n"rrl
[iillinn: Ltrrirrr, Lofgri, ]'urka(, l,urkni. ll#il'#.
' \"\"rL
en -)' voAuo
l,iikliin l,iikliiu. dii.ii,d diirnm. .iilic rfilic. ddhd,
b i i k n r e k: l n r k a n a k . l , u r k a i t L m L a k , I ' u r k m r k - b u r m { k . l , i , k . r' \''rit'r'r''
rolru'I : \ "rrr'n, \ "'ri:r'
liitmek. diig',r.k. ,liirmclr. k!d,nnlk v. krininak /.^,rr. l'#r|",il; a'tu!' 'n'R lr ""
.dsrno /- k,\..n,n.k. vatrnnur biiknfk l.ski biikiitn \niri" lnviil bir kurm:
: ut'. ':tu
tii,yiil iqltr baqa'ao
r.nrctn'"K
bnyiikletrdi'met
l,iikiik : Lurgr,.,t. l,urkat,k. ci : oLu'1url
biiyiille
biikiik biikiik r I'urhur l,urkun. : ul"lrr ) 'ru
biiviiklerin edrri ve ululii
rl' \t 1rl'J'LL
I'iikiilDe|: b8gr.*dLrk. burulm.k. l,iifUmck, biiu(h.k,
lnnek. biiklinuek, .fh 1.htk.
l',,k-

ii
::;;,-J::tr,l
biiviil lolma I d"\" Jil'''nr'
il.3;*. *lt
t,:;. :i::r;\.
biikiilDiis : 1,urg.t,k. burkai,k.
biikiilmii5 hale grtirnr.k : ],urkri,l,.D,rl.
*ll*l nil
hiitiik siiz : ulu s;iz
hiikiilii! : llusr,.,i.
L n l i i r r r " r i : I ' | , I r , ' . , I , i r j r d . . 1 .' l \ ' r . ' n . n \ ' f , . ;l,l;l';i,lii:1,,'r,,,,,,"'k
liffi:ff,i:if,:'i-,1 "'.,'n,dk
l,iikiintii : .iilnr. uluhnnak, iisnr:k (-rtrili| ,. )-'riLrek'
Liirhxn: h.llii siiz, d.ruk, tatru!. llnnk. hiiyiirmck : ulaltmak, uluhl drrk
l,iirban gitstermek I trnrk rermek. b i i t i i t i i p y e l t t i r n r r t : \ " r i , t , r 'k \ ' r i i r m ' L
biiriincek I Liirii,u k. bnyii ylphak : 'riiz ba{ihnLnk.
bii.iirDek: brsn,rk. hii,gn 3 tor.
b i i r i i n m e k : s a r l a n r L r k -. a r n a l a m r a k / i n . , . ! a p a r h r r . \ . , t , , n biiziilnek: yurnulrmk.

l,iisl'iiriitr : Iisl,iitiir. rliLrttk. dibe]ik. r\c(1,!. gijsgiitiirii, giil trrtr.

raP. tot.
tiirin!: bitiin, diiifli. diikel, aiikeli, diiu, gijriirn, tamu. L nu.

liiriiD bDnlar : l)n ,lnk.li.

biitn!... ile : \anlL,iunca, vanDcr.
bntnnlemek ( biti,ititi, - ) : biitiiD .tDfh, Luriin .)lenck.
biitiin olarak : biitiinil:.
biitiir vdm : nlD.
biiliin varl$ | rcsi vrn.
61
 eblek :-cao'T.::f
dilLtl' t't :
"*
-d. gatlr|er
15ot*il'Ltu"-'.u : I'ueto"""rd"n e'km"k'baqtanqrk.ak'
armak
'Ez'nr
:-* dlrl". alnal: crntnt
C .I-"m cshgemek' catr trrlnmak -jromaK' .
Lio t"a. ' bxtut ortava
"r-'L I baq ovnanak' catr baq olaa'
ffi i"i. .-'u""
c{ba oleak vennek : cabalamak. mah' "kiunemck
kolmak: c'n antmak'
@dde: gen )ol, sultaa yolu fsenir ,, ulu .rol. c.Dor ! lnbys
sE' g'reksc'
c$d sihak : caztlannak. c|rrr|r latmBs: siz 'iF
cabil: bilnez, biliisnz, kara gijniilln. H*""-*, balurgrruk Bitnln1a\uz oldak Lrrarm'I'
caNlik durumuDd! olanld : cahilcclc.
c&iz mi ? : yol mu ? oa'rr yanm* : acmak'
caiz midn? : var mldrr? cJri I hanlu.
caiz olna} : gerrktllek, yaramak. cutp r daPa.dePc.
csks satrrrk : .(b. satDak. c.r fitbu| mal olao: krrkrnl*
crn lorrerma akglsr : anan rerlik'
cu LurtarnaL : can ilctnck
.-nl'nhat(: dili otnak, dirlik bulmak' uen:lenmck'
car : tin, zilindirik.
cana yakD: gi'friillii, rsrcak kanlu.
cedr : gewi&.
crnfr camz olarak : yaturda tururda.
cau baq krygrsr : bag kayusu, bagr kayusu
crl okmak: can cksitmik.
cancBez ! cancuk.
coru dunrma gelmek: krnr kurunak.
calrciEer : .n;r k.ns. ct vcrmek : can rsmarlrDak, can tapvrmak'
ln qelitme durubtr: iiliin esriikhgn. crri olmk : gitmek.
cs! rFk4net : ' Jn ddrtmal., ..n rrrtn,rl. -)
c{i. t karara5, krrnacuk {*ner]A krrnak' }:ul-
can diiqmur : crn lxr6uzu. "me,"k.t"\''k,
lulcu, kullukqu.
c4DeriEi : l,dsrfk .riEi. ..rlclllal: ) alD.ag. )JI'ni,k.
can feda ehcBc rra ohsk: La! ko .k, tra; koymak. ci!r! ! gatrt, 9aqut, gijzcii, iaiur.
€n f€ds etmek : ba9 rerketmek. crymal r geymek.
cer acunsk : .crA olmak. ..tib.i : gitrkh, gnriilh.
c'l barr elinden gitnek : baqtau canrlan grkmak, Lagtar qrkdrl. c&iP 86€termek:
eiicekl.odirnrtk.
caD ha e€irs€Denek: cana lia,.a kalmamak. cana kalmarrrr ccidiala: atp i",1".
cu qeknek : ununnak. ccavcl aqm"[ , ark danmak.
ce|l etmek: kan
cam g*mak : baln !*mak. v,turnak /eok l, kryrn rcunek.
cama kartetmek : kaotra ermck dofranak. c'hdet : bilnezfik,
biliisiizlii!.
(,t
 c€hetrncm: t!mu, tuzak. ' rr'!lt lcarru -ij\l"m'L'
cevrp dondiirnrk "v'l
ccheuemc yuvdleDmak : oda ugmak. .rerp "ermek:
cchememlik : tamuluk. .v vetmeK'
tktttmo'.t tp o)t,kknnN Fut-)'koz
cehl: bilnezlik. -""i r"* o-
t."t"P acmar : xJxrrcctuax'
c€L.i : ala cehr.. J'i
celbetmek : aktDak. -.' s""'q:.r'
-'9d : gevtt{
.tylll ! ceran
cco,iyet: derim, dernek. drnrk vrri. dirnek.
CeDrh{ Hsk : Calap Tann. ..4: Lar. hn t'r(r'
, LuLrnrL k u l a k I ' u rm d k L'rlJ!rrr I'rrrmak 'u-
cenaze yrLaycr : yuyucu. F""a,r-"1
ceDdcrc: laskr, krsgu, krskr, lolku. r ^dg lcBunet' \ J'!g r v'r 'dtn"l'
ccngayer : bnyii-k e.. o-wu qurPt'"-uL ,
(?) : )a'ltdsk'
c.rlyr ka'q'ttmak
crfrt sruasr : cuhu<l tsttlnasr'
ccnk : 9ahs. ugrai. uruq. crua, kehlez' kiisc' vNlurkrl'
o|rr ! d4, 6nk, !ruk'
@nk ctbek : sara,.h!k. uf.!r frmck. uErai e,rtertr{,k,urut .tD!.k.
.t|', rrlnrs r nazak.
cenk ;steDek I da! istem.k.
oll dmdr : ctlk kcsn(k
ccnlcr : !9mag- uqDal]. u(nak.
cnhu : crnbrs, crnl,Is. ciibjltirt
cep: cilbent (de itleti,t k.n.ri u.s,ndak; aerin_). \,t\. ('l.B b6c€Bi: arak bitceEi. arak krsu. 'rr8t. {rkrdl' !!rtrt' ge'f
c€ph8ue : eeri rr.aEr.
leLirgesi.
ce.ahdt I rara 6uvu.
.rri I siadik, sntrdnk.
ce.l,ez€[ : dillii.
crutsx : s,vtrdk.
cr9 daqtDrMk r yufkalarmak, yufkalinak.
ccsamct : drzmanhk. clrrldrmsk I sayrlnak.
(c8arct I tiirek bdkliii, yiir.lr .i6,r.
r.nreklilik.
ccsuer bllmal I J.iiJ{:k }crkit,hck. cidd: giic, gig.
cesarcr etDek I lr'ltDrk. cidd ilrcnek : di\ isr(n.k.
(c3a.er giistemek : atptrk .tm.t. ciddi rLmamak ; Lccid olmak.
essrrrlendirmek : !iirrklrndirnrk. tiddi !62 ! 6ai 6iiz.
cesq.etleDbek ; viir.ktermek. ai t"t-at , bccnll.mck. bccitlunek. nz.rn! alDrk
"
ccsarctli : yiirekli, )iircktii, yiirckliir{:k
/ddn4-r.
dEcr: bahr.
(cs!letsiz : dt""i y.o-.k,
"vii.eksi,,
yiir,iksiiz. i',ii gi;viinmek, dzn giiyncrNlk, i;zii g6]oiiDek,
ccslnt vemrek : riircktildjrn!:k. ozu si.;viirlmck.
ccect : karaldu, karaltr. l':'i,, r'r-,',
$"'t v*"ri ' bJlrl, l,Jr. l,Jc 1,3?1,.
ccBirD: drzitr,n, mcfrct. crgcrpareri
: ra,ikceEi.
(Gur : l,rtur, gijniilln, kelrf, yrrur, ynrekli, aht ! dapa.
ynrektii. .1"p".,ln,,ituq. tn;. 1',,.
ii- cihctiyle : y6DiirdeD.
cil6 : agku.
cilalsmal : iirnE.oteDhck.
)
rxur : Br). rrratr. 6iLD.. yrtsm.
t
.dht 6ndol -bioEek
ar'dEl": iY"'l.lY"il:l*"" .
t diSercttgu'
.froLd
yiliiicL.
cuv€: kudri, a, "4: :'ooxu,
:"'-,"*.. . , .
oenu s'rxt
cilyele.mek I cilve urmak. Ad: denur
cinri: aED. c,8an. crssn, dda : Ya'k' Yszuk'
rzqar.zkar.
citrilil( : c,Ead.k. drcli : gitvdeh'
ein :.bizdeo i)ilcr. Li,J.u &.tr oldtlt : eyerine tolu tumak
y"Al"r. iI|iz, :tkrr.
rua8t : iirtiihi siiz .nt ' babe' srpara

c i D a J e ti q l e D e l : k a n . r m . k . cnd I eehel.
LaE cltemeL.
cinayet irlemek : krn dijkiitmek
cinci r suya baka4 Euya L,krcr.
cin fik;li I sivri akr u
cinle.i bairDa
9 (Dak : ijvkesj topuEuna
cin hebleketi
erkmal.
: ciDistan.
cici mijmleb€tte bulurnEk : yahDhk kJEak, yaklnn* eytcnck,
1.akrn varmak.
citr tutbak : uguk dutnrak,
ciD tutDut ! uguklu.

.:"1, r..n:l (e\tik. r.vluk. dcsre. deyre.

konquruk. ydr,..
circiv : ciiciil. , dj..

.oher:.e!mprdDak ritaho ../.

coDe.t daraDmak: avcunu acm ""\ner1- eli gin. "tj ver6itj.
ak.
citme.tl& : abdrk, cevmentrk,
cevmentik.
cuDs : ayia, ayEa giirn.
cuqaitei : ayna erre6i.

cuJntradsk : cotunbudak.
ciicc : mazak, muza.
;il ciice kormak : muza otnak.
ciida kalnuk I rrmak.

l
 L - l,.iarim3 k ' ok'rtrnik
! Isr:l'
cr;4's'r
ffii'".i;""'

a
rr*flt'lel:
"',"'
ffi;i..it;:1":;;"rlr:,,,*,
s'guLnrt<

galalamak : !nl,al.klannaL. kaYc'''

dalcnuak.
f.lot : est'1.
gabalayan : !i{batrE,n. ! kak'tDax'
flltldrl
gabasDr gntmek I ka,vusra ,vcntk. c|bln : grFr$'
qrruaoEar : lrlasrn r"\ Frrrr' to\ kxtL
labucak I tezdrn. rizce. tizc.ciik. riz\\:Eez. iz.:elin, riz,r,k. riaie. krLrrr'rl' L rm"n'rr' t"'
tizdc!. lizirrik, tizive. rizle, 1izr,k. F"l!r.-, a " t " . " * . s' (iirnr' k LJLntrl'
glbuk: lJatun. b,ajnl, katr.ak (.Idh( ), t.z.lei (p.k ),1iz,ti,.ttj
kallud*
!. izd$ (P.k,). Fhn k keeciEiI
qaErur.( rlltrr (rhixr' rrg'
gabuk qabuk: iit' iip, riz tiz. 9 | l r a ur g a l q t r .
!.ttumsk : doktrtmrk. t"krrmak
Labuk davrsnDhk I riz oltuak.
Fld'rD* ! uBurlalDak.
qabuk krzan : kabr dar.
t t$ : sdlkr.
rabuk vc dnzensizc€: gaLksr.
Flgrcr ! gaLcr.
rrdr: rBbxn (ro.rtA ./, al"c'k. rhixrk, alaelk ve ataquk i/r,ae getit galg)'
c.lgJdt 3 gelto (uzun saplt 1). bnlnk kdrtnlt bn
, e r r , n y l r k e ad r r / r € l { i u i 6 b . t q i t ) . b a t \ \ . t r ^ n n /i,iilit /, 9rh ' eiiEnr.
..rg{i \a .r,.rgo (derme V'tnt. ). rl:rim ban ev (hiiriik )" ti.
FLbi bnlii : diten sr:rqr*i.
ccrer. k,rN .w r. karanar N; (biiriik ). kirl ol,a fli,.rll crll qlrpr : lese.
/rtrro ./. kd(liilan (pad;toh qotnna 'Dolsus ,r, ,,1,r. rruutu : diken s.r(.si.
",la!,
glJrh: crlhgu, gatrlls. {rtrlF, {rtrlgu- {,ulkr. (rrurgu
gadra girnrek (hrst.Irk ;(in 7: qa(Lr raurak. C.bo I krybm. krrkrm.
jadrr kurnuk: lrd,. diknck. garlrr,lurrnak.otaE uDnrk. ldtrtltna getinnek I koky buhnak.
g a d r r p c r d e s i: s o k a k . 9-alu|l : krykrnlu.
y* | kqtf. ,,1,t. grllu edmak : rnrmak.
ea& riefD,ck : ravrlnak. savulmak. gd|lerk -r. di;Enlnek fdonl
O): alrrrrmak lborr Jrl/.s.l scsic
eaFl ras'l: (rf,i{i. qaEnan eaErlr.,. Sibi ,.ytat ).
raEtln : qaEu. Fl|D|nd( (II) | uErulcnnak. uEurtanmak.
';aitr,lmak : k,s,nlmrk. k,Edllnak, oLunnak. ukunmak. ntd"" y.. , iltii, iotlt.
f+unnk: r,g,fn,.k. el cllcuk, g.l g.l r]t.mek, n ,,nrk- k- f'-rrrp c.b't.-.k, ijln"L {l,ntmek. ijl!p dirilnrcl.
( ' t r r n L n l r - o l o n a k , o k,,mak, iindcmek, nu,.rntk. Ft'u k"""o"-", , v,,lo onmaz.
Ernrk,
iin cylddrk. iirlrn.k. iirtr!,mfk. e&hr ! eal,qrk.

.llr-it
 esl$Duk : Lrcid .hnak fvjr.t/i /, durta; orrnak. tlutal k lElk: drilork' krt k 'lmek
(lii.ifmifk, diiriirenek, ckzt\\tk (alqkanhL kazrnnak
i--,1 , c"'-"*.
"nr..it q"'.s"c":c"'
irlehek. tudr,q olmrk. turu;nrak. ruta,. olnrak. ' qaturr'rnnrK
..t atriio-"tt
falrlnrmak : it ettirm€k, itl,tn!.k. ' l'c't'' solr |rdnr'
-'o* .
salkslqtrarak kanirt.JDak : itln.k. : 0n"ur'
c.t" Elsk Per6
sdkanmsk I ralpauinak, \.a!tiD.Lak. )arkrurLak. t dalltrtlu| 'r"E'
qalD'k (I): rArrnLrk /rtre l. "rtp-An-"L d " L t ' r r . , L ' h | , l ' r r r r r r L r r l . r l n " r ' r k r " l n L r n " k r a l -
jairnnaj.,
e{tmak (II) : ugmiirDak, uEu.ixnak.
bm.k, trlbum 'k
9 a D a r ' r e r e F i t r d e l i( e v r i l n , i r k r s r , , r. { . \ i r g i . tn. 'liitiitrii dtirl'iLLtii
gomatrr toknuEl . dokxq, toha9, roku(. CrrplD]l: diiPi
! \iirPk I'vnanJk
qsnfishEr : kiikaar i!i. .'|9lrar gelDek
a,,'*' gelruel : .,' '.tan kalm'l
c";'{"--
s.ah kiitiiEii : 9om 9rm.
qaDur I gah,., giilr.l Ie lijkiil (su tayp Frpqma : dokug
sekilnikrct soua hitltr qahprnk, .lihsmak, dokutmak, drnl-
,.{r /, i;rn I'rlr1F @@ar in rken hultan at 9a9r9mak: gaLq krlmak.
). nak, diiritmek, diiriirtuek, omuz uNinrk fo,rt! o,nrlll ./'
pcrje dutmak. tala;mak. toku,'mak. tosla;D.k. tutuimak,
gaDak: arai. ayrk, daEr., ger!,D fajo{,on ),ap nutj biiJnh
), uSagmak, uruemak' yanba'sr geJrnck.
brma.(torruk ).kNara /alatdn \.ap /nlr_1, rrEar, iillriJ,
CtPr.Drsk : arkunmak- pds ctnrek.
Srptrlsk: galnak, gapmak, qrtmak, onuz uruqnak (onu:
sanakf& : caricuk.
qau kuleei : 9anII. o,nu,a-J, umak, -varbasr urmak.

laDra I lraDancr (dlri.kn rap iur agzl hii.n.ri. a,rt.,1, 9or9a(: car, ead:r, ear. sokakl (arqaf (q;zsili, ttbuktu-), rati.'p.
\.rno*
r-c ve.!k r.aqrfa biiriinmek : gadl)anmak.
/iDlenddn Feirir.rck \\no aer.rn_r. ranfu.!r
(ki4iik rqn
), raducuk (/fl:ifrir J.oD s./. g{ry a8a$ | bazar basr.
rspa /Anqn&-/: qetctr.
(apa!}k ! diirtiil. clld r gez.
t rd t[E kh : ya.* &mrkh.
9ap9a kaln : yolun. rovnn.
grtd tltn!.L|r hayaoDlm
eapku : kurl<. trmaklan: l,akanak.
!!n r ew iirriisii, ev iistii.
9al'raqrk : 9!I,arz, qaparrz|k, qal)rruz, geprc,sik.paqarrzl*.
gapra9* bir dtr:u llDak : rep.,kteinek.
9rqt f/.or/ : bo.rok.
gap.azlmr : arkum rrkuru. nttlrt : diiriikliik.
gap etmek: gapnak. F. hak f*arl | ,libijltu, k.
gardak: asmxl'k, k.h'e., to.e\1jt, kin.\(r, ol,r, salag,
futrrr. 9rtt! ! gatrldr.qatrlilu,
9!re ! .m, el' 6en! !.rrltr.
gre bulaak r lerg ctmek. Ftq&nl r qntarmak. .rlrm"k. ya-
)rwztul .rm.L. r.ruzlul
T a r € i u . b a L t r ' a k: l i r h a t , . rm " L . k . , ] J n g o t m . k . I . r 1 , t r n r g , , r r ,, L
..d,o$u**lor**.
kalusunu kalrrroal 1i;in J. nu*

- .ill
 'rtli 'rrr k karlc:-
qlrDak: l,ulrr:uk. kftarDrak. srrrrrn!k (hotjtaatln?l\,r1 . ,Lr Linseri / : I rrnr (Hknr k
bil
oro'o"t"iii,l"1. , ".'.,t
'u' '
fe_1 /. urb,nk. rolularak.
ranikusu: rh{,r il,ik. ibi}. il,il,ik. ilriklii. il,nk. ,i;*"'
,aJii',:xi,:*n,''
qalr rirncnli l{:r : ifnliL l.r. tJ.'''rn'!k
9a)?kdrru : l,'v{j{r. turgav. f#.i:;;;,;.-"-.
otsC-a
c.Ltl I --..
T e h r € s id c E i l D ( k . l x n z i g a h n m a k . 1 , , 1 x s D r h r k . p u r u j , t r i , r k .
#;lfi l,Ti':;i.."iurFJ'|"rsa''|"r"re""''rrk'
gckenemek : ginii.med*k. giiniil(.'!.k. t.* '''"
qelif: g.kiiq- .arsrk /rosElurrn r,rr *r.drAtdrr a lrt /. \,1\a.
i.uo,., g8lmar'
"*'',l''"'
.Jocl t
f.kiq llsrr : diiiiilii. diiEdn. ; ba#aonrK
oohc ukrlnal
geu diizer : q.ki: diiz.n. rk rarrr'v// Lddl'tn'r'Iridr urm']
, bdldclam
'iekil : s.vul ro.1. ffi" "-*
FEbor t aorP'tne'
lekilin; agrla ar1l,sarula sartl. ..offGrsok I
q e k i l i p g i t n r k : n y r h g i j r i i r h . k . . ] r k g t t i i r i i p g i r D n . k .: , \ , , n , r k . kekci /dlt. /
9.d. ! seni. enek'
tab.n ijiiriirn.k, vakalr duln,rk lbir \we /. drlrdlki eLrk et : \rk''k
t.[c
qekitmek: 1,i. \'.nn olmak lLir \nnt-). c.Uinm.k. ,h,r,l,!rI. x\urt ui-Dar
CcaoSrtnrt : aYunlagnak
kr1, rizn!1. sailmak. ra\ulmrk. rrrt,lhak. r,1n,rl t.[! qd.|m : etek guburu. rirh eukuru'
lekindirnrck : krv,.hak. \,ElrDdrnLrk. e.!. Lcnili : enek.
qcLinir gil'i davrarnek : oldrzhnmrk. jcocei diigiik : ozan.
skinmc : cynurur, yacan. 9.r6d kuwetli : aEzr qelikli.
gekinnek : danuunak, .likmek",iynrJrnrk, irkilmek. ka ,rrrk, t.Nl. yoEnrk : avurt itttiitm,k-
LudaL'
katpDhrk. knvunnak, k,l!rrnrk. kocuDDrrk- g"ogi, nolak /eonr aldnndan rdprtmtr ttnkde
",,,!rrrk. "9r.4"1,
tanunak. ur.rlnak. nteDnr.k. \acrrnak. lrErlnnlrt. 1,!rF h -).
e,k. !,il,n,,rk. 9.ofttb.f. (.dnur acttdrok ki\rli - ) : sinild'rrtk'
q€kinnenel : rslrDeD.k- g.lt vr.: gevre, dola,r, dolNr. dolavu tolarr. 1"1'Yu
rekip 6,k,9trn'al : raucmal, yerrlr k. F.{i .tyur | lerr el.ii.
qekip uarn k (l'ir $\i ): siillii.hfl,.
leldrdek ! 9,,kii.d,ik. tohunr. 9crQ yom.k : qerestenmck.
g.cgG' satae.
ltfirge: fckiirgc, gijd. !,i]ing. \r gii,lrn qtki.ge (kanarsr )
gekis . d*1r1. lrrt,,c. Fdr ! babet, tevn.
ftil gctir: bul1ca diirtii. dr:lirn diirlii, tevir t,!ir'
Sekiqhc I sckj,";k. d.rt,l,k. tart,l,k.
FFc: blnar. bula!. bunr. Fut r;. .u!aI
T t k i r r D e k: d . . 1 , i D t r k . t a l t a t m a k . l a r r , i n a k .
nlio: agu. sarp. sarp.k
qeldttirilen : r at.. r/.hd ./. r".rr. ).'"r'
tsh sdrnek: L-"--.r..
retietirhe /rtl Atxs"Ji / : koE. koEu. k.v, kor qav, kovu. v:,rl|l,r,
tuI , *pti"diil, qrpurduk, liipiirrliil.
gevsar : {68etr. _r"'vuz ecrek'
(daha ), er\|tk, kaftak (doha ), qr,'t" : l*-i"' *-"t.
\'vi/
:r:''i'."dn'id'|,
rlopreni5li.
sevik h$ckctli : ddleEi y,,yni.
geviklik : qeviikliik. ffi;*:r*::r,l;;Ji 'lm"K
geliklklc r batun.
gnri"L. i"t"'o"L ' qrkarm'x
eevirnrek: avlamak (( '.ftnt-), I'nr'nrk, deEznrdiirrr k ,icz.
qaFrt!'
gindirDek. dijudiirmck. .tafnn rlmak, e\irh.k- .\rli.h.L,
#"if ,*"t' ' cJe'|rtr'
,,ydilrmr:k- getnrnek, gi'ndi.mek. kalta.mak. k.)rL'n!at,
,vijreltnek, yiiriitDek.
k"r'"rrk
q+D'|al
Hff"'*lll;'.,."k
s e v . e : c { v l i i } , q e v l . k , 9 N l i k . r l o [ r e , d e _ y r ed o l a , v ,d o l a l r , , 1 , ' l r y q , : (*ctnmcK
.Nl@ddi olsak
cvre, tolal, tolayu, yiirc, yih yijq. (rxmarrr orDrNK
s'lmd. iir€rc bululm8k:
sevrclcnnig: gatlu. 9ll0rltYu !
('kM1u Aedk'
gcvrcaini sarmuk : gepger-rr:almak, gevre almak. qldaYa baglanak: k'Pr batLxmnK
Aev.e yu: d0layr van. ctlfltyo gtlrtnok I srkrgdnnek'
qevrcyi )oklmek r geue qalmak. obx iler : qrkuPkou
$Eilici du'Dda olDa : e.\r i&Ej,lik. qrlr t s*.ncal lso'uA a'' nr,J. 'i1JiA t
geEilmek : eev.ifdek, delgirilmek, de!,.iiri nek, de!,iiitiuLiilnrck, Cd'E l.: usu a'rak
dcgzirmek, diimrk, kapluhak. slsln ! azJu.
geyiz : cehiz, gchiz, gekiz. kuyum. tm|r ! sa!! kavak, sarn kavak.
g*an: bart, ban ba5,bal Lart, baq bijt, kalbr grbanr(, k,,lhur {ngrtll t lf'kridak, 96raEr, llnJaliu'
etb^ (hirkaq rerdcn has r,crtn ), kara hasr,! (.il.lri'in1i i/ir gll|gudmak : grfrramak, ginrr:mek.
scsit-), gl:]wa (qocuklartn haslortnda, ynzlerinde qtkot r-). gnlarna r gingildi.
srgrayrp : iirii]nek. glllsnrk : qlnfuhrk, ginJenDk, iirem(:k
elar eo[alnak
grDhtmrk ! gtnratmak, lituendirDrck, qinrerm.k
e* e! : eGnan q,eran.
qrEJtr: eoluldu, eofDltu. 9E d.si ! grnrrtr, 9inifti,
gphl | 9 bak, sa)mag, troJ, .\'al,r, ,vnl,nac. ,rah aq, )'alDcaB'
9'Brr: c,lsr, cJkr.
yahcak. \aD dak. I rru1,l.,L.
9'F! eqnak : yol battamak.
grlrudan etlmak : ,.aeolmak. qlrrUr : nU,ri*, ,.r, i.
gdltDrt : yaltncak .vlenck.
erBFq : e*u.
cdsplrk: s.gaerpt.l, qrp lrtrnn.rk.qrrhk qrpLk. yapy:Ln"rk.
EEurkD : ialtak.
F P,DDat, d"t.r,,-,-k, ,t;r,Lun'.k. ,l,ll'n',Jl'. .l.pim.k. d' f irn-
f,&9 elEl9se. glkaran : !,Eiagulu.
glBar$rFq scs grkarmak: 9r[r; e,[rq etmek, qrErarma.k, hek, talabrmah,talabumak, tal|rmrk' talllnmak' tllbunak
!iEr,,ir!fk tht:
gtu grEq se stk{tbmak : e,Eiato,k. g durdu.
deroal r qartatmak.
ftl* ! Fr I l(oqa.
"Eu.
gEl* koparmak : qaBnanak.
 !iltqi : .k;rci- '|Eni lg-'ri t'rt'l trNk J'nit ' Jci'ti
cti. elsel
fiftrilik : rkilcilik. , . E " c t i k ' ( ' J r ' P i ' i L"rn' I
qift{;lik ysprDak : {ift ucun rutmak. i,i c"t -"1
k'-"-"x
c;"il"oek :
riltleqDrck I kanlnak. qiy t aoto""t' t"l'*
dfrlik : ril,;rlik, otar.
,iiE: ]r.n. ct,i.
p t , k \ " , , . , i r ' c l \ , n , / , , , . . t 1i l , i - \ n o t t
riEnenek: r]aklamlk. l,irli.ini Lasmakf6j.btrrn; l, ee,vn.h.k. " i ' t .
" h , ddki. ). )i\ /bitl4tin. Liti';t rL'n iki :\ ttdn.ht i r.
ciElennik. depel.Dn.k, dir urnak, s.rnd fojDdd ,. gizgili kunaq : kalrrnli futl'
(i!n.D.cel IidaIl'it k , , 1 , t : ( . \ , , t m . { i e n F n , .c i \ n p n . . gan'i'.ek (Yan ,: earuDrak'
{iEnorccek i.I | 9iy!(imti. firne: ciznc, sadik
(kst konqlu 7. qokrne. edik, rdik Lainak v.
ripnenen /8eti1' snntkt2 qok ). sii,\ck. edi'\ (krsa konclu /. $knan 1e si;]tJui\ lnest ii..trine gi-
(iEnonmek : ba,llDak. basrrkmak. cctnenrnjk! ddEnenh.k. 1!.
],ulanmak. v.ro depilr[ck.
qiEnetmek : liEktmck. {leptiiuck. gobm: davar eri. iiiiddr. giidiicii. s,Er oElam. srfrnmaq, ),unt
(il I cr[,t. (r[rt. I'rzrldrrak. tozrlhrak, sis. oElaq'.
qile : kelcp. robMslilaru : eoLrn rl(higu.u, roban r1d.lkrcr, qolan xl.Lar
fih durumrn! gerirbck: dulup etmck. tuhp etrn.k. k u c u , q o t r a na l l a r r r c u . q o b a u a L I a u c r .
qiteli bal I kara bat. gohan}k: sobanl,k.
gillenmek : erlrtlanak. gocuBuhsvaya kaldrrhik fdr,a irti). \dan tJit kin$e^ uldttta"
liDdik : qinrdiik. r t y l e l : h o b l , a c ae ) l . . x . k .
qirndiklernek : cnndil,;nek, cimdimek. gimdik urmak, girndilenek, lacuEmu diisiirDrck : vnkiin brraknLak.
lotugunun em:uEu: ogul oElu.
{ingeue: k.racr, kr.a(:r, kurl,.l (Sezici. jurt t@uk: crciiEcz (t'i4nh tktl
tutnaldn ). ,..r oAlor !c oltn\ (qk.r; ). ot_
ra4clk. oElar(ul. str l.lnr
!iDgen.. socnEd ! surtr.r oElan,. fu.r.r;d, onc siitii ntdno,,r
z o ] . J- r , l i e n l i k , , F h u
fn is : ,rclin. l k a n i s i \ L t l t n t i t . n / . u r a i , r k .x i r . t r t t ,
qirk : (iEir, llikir, qiik.k. \c uta.nk
tl"fiit l. {5rt.
9 o c u kd o g u m a L : , , g . , , , . \ , . m . t . , . - , J t( , ,
lirkef: (irker. ' r,.,,,,,,.r.
qirkin gitrDck : qirk;$inek. 9 o c u kd i i r i i r m r k :
,t",i,t ,i,,.,.,,,. r
eocuk havatcqi :
rnkidik : cirknr. !e'r( katahrr,,r,
u!hat,t.
giselele fisclcve : sn-iece6inece. , i,;r ,,, .,.,L
socuktuk:,,it,lltrk.
qit: artu, avlaEr \. a'ta'\l (strd.an
rdp nq ). dizene (btq, thUuk
s"c,, ost,,.
bahce qetrcsine kamry ya da aEdqrdnlaplln\
/, fuaktr /bri' '"'uuultaki, ,,-.:r_.,.,.,.
f ii, ,. les., siyee.
qitlcn ,ik : benelis, ..dene, gatlafu9, 9atlakug, grtlamak. men{igin
;;:: l * l F ' t ' " : r ' ' ,r ' ' ,r,'' r , ,r' . , F r ' ' n' ,, r i, / , 'rn a . ' r , ' , . ' r .
ncnevig. sakrzll. ' o-.*r ' t , ' J . . u / 0 / , ] : J | | | , | | ' ' \ ' ' | l ' | ' | , ' t ' | | j ' ' ) ' l n | |
Q
v { p h s k : , , s t , , , . , t , , n , i .. 6 , . t t , /
fitlenlil( {Eacl : daEdalar aEac,. F , . , , . ,|,', ,
I
goEarnak: anug olnak, gobatlnlk, eoknatmak, d6lcnn.k,
utal. Lrh cocuHu: di;ft diillii
r"-*, kitt€k, mecik ve dcliik (baet topuztu-)' satak,
qoEalrnak: arruk ctmek, arruk krtmak, liotattmak, gokahulq rfii,
-
aallk'
goEeltmays lial$rnlk : arruru dormak. sallrul: lYuI: -,-
u' ru'"'
{ o L : a B u .t ' " . i J . L i r i n i F t r k - t . t , i n i p , / " / r - , . t , ^ t J r . c n AL. a l d L: kere
qobta' iorba! -sorva'
q , ' U u g . q u L l ' r L .J - l i m . d , l , m d n r t n , p 4 : t . corDa: "g'
Sn. .,,. ,..;. o , ku""t''
iscnde, iE.n, iE.nd,,, iEer kl]i\ (pek
)" iEir. ka1h. karr. "ot giikPk' donk' todli.
ke_v, kiineli. kijp, Dic., nice ,\Lc (pek ei'Lelek!
), niee, niq,, riq,l cdketr: gijk'g'n (loh'
het tdart t'
f/./'-r. iiEiir, iikiii, tiinetr ap,rl,_1, ,r.a,rak. yo gnk gi;tiirrrez
.iilcrr;l'fl.k : (nkerilmek
\p ).r gornrd,,/ /ppi /. tirij,. \,,gu-. 'almll qdk'nu'k. qdLPll;m'k rlardaL
(ok lduDr: cltLedmek:a)akla^
c,,g1. rtnak (deoe-1, obol-rk'
gok(a : arluErak, rnnErak, artuttrak, artukrak. eiikDek ! eijk etnck.
drltiiinek: qiikerm.k, gijk ettirnrk'
gok qok : cark o.vk.
giiliik : trB*.
(ok cltkidcr yaptrn; : qoldan.
dikiidii . qtikek, qiikelek.
eok se{Dedetr : seheld.n. giil r strsuz yaban, yaban ycr. yaban ,veri.
qok gclinip gcfilcn fid, ! esrrk.
giinelmek : gonmak.
qok gitrDck . bolsrnak, goksurnak.
eitnl€E€ Lopak ! ,idlneE. tumak.
q o l L o r e : c o t , r . , .! i . , . t r n ,
b . / . ' ! , . " , L : , , . .L i f , . . n i \ " , . ! . . 96nl€k: boduq, botug, buduq, qijlrnck, dagar, taBar, z.r.tr firt-
gok kiDscler I n..,t{i., Dicel.r, nieelcr.
ciik-),
goklaqrDak: gokna5nak.
90p gibi zayf adan : gi;pten qelebi.
fokluk I qok. e5Plonnak frt.Dt.le.t,e kiiinktnrini be\ebtuek iqin bir Fpii kdt
qok eaymak : Lnsrmak. grhkh tutup ktrmak): litp rutu$mrk.
(ok soua : sonrarik. gitphiBear acak qey: sitljnri.
gok *izlii : ozal, Iaq.ak. rdpliik : terslil.
gok qeyo kar,. rk birazDr : qokdr azD. 9o4dp: edl,gi;pqdr, qijrciiEez ( knnhe). giiriiotn, tlut.ak, dut'
gok geyi olan : gokl,. ru& r" dururul . -u ts,,rijrr-
l4t, t u t u . t u a t o l i . ). lu .it r.
o
gok qeyle. gitrD,ii! . orurDut rdrmlr. tihii (sa yn.tD.Ie aktp ltidan ). tutrak, tutrul vc tuturuk
qokran bdi : de]il,nlfn. (ol'es turustura,:ak - ).
tok iarilI: (oga. c6nl: b\i vc pi,n
idida kl.a'J,lnut ), k (., kntiee fA,:i?dc
qok yaztk r yu. pieitilen _ ) .
sok zaD€D : eoklug, qokluk. Cit&aru: koaca ot.
golak : kolak.
qoluk socDk : avrii oglur. loluJr golpa. dijl diir, krz krzar. ,,1u1 cdvq ! roEan. k;Diirrlen.
oglaucuk, oalan l;ak. ulak dev;ek, nlak di;i(jk. *.rdii,u"l : +aj-"k.
goluk gocuk sabibi : dijliii di\lii. F4.leu :
s.l.,t**Lnr,.
Another random document with
no related content on Scribd:
 Chaucer befolyása szembetünő egész régebbi irodalmunkban s
újabban is nemcsak Pope és Dryden, hanem egész sereg angol író
be nem vallott tartozását könnyen lehet megállapítani a Chaucer
javára.
Az ember ámul azon a gazdagságon, amely annyi kosztost tud
táplálni. Már pedig maga Chaucer is egy nagy, nagy kölcsönző! Úgy
látszik folytonosan fölvett kölcsönöket Lydgate és Caxton útján,
Guido di Colonnától, akinek latin költeménye a trójai háborúról
viszont Dares Phrygius, Ovidius, Statius kompilációja. Azután
Chaucer jótevői még: Petrarca, Boccaccio s a provencei költők: a
«Romaunt of the Rose» («A rózsaregény») csak jó ítélettel végzett
fordítása Guillaume de Lorris és Jean de Meung művének; «Troilus
and Creseide»-jét az urbinói Lollius után, a «The Cock und the Fox»
(«A kakas és a róka») Marie de France egy «lais»-a után; a «The
House of Fame» (A hír háza) franciából vagy olaszból készült s a
szegény Gowert úgy kihasználja, mintha csupán téglavető vagy
kőfejtő hely volna, ahonnan építőanyagát veszi. Elcsenéseit azzal
védi, hogy az, amit elvett, ott, ahol találta, mit sem ért, ellenben
ahová ő tette és hátrahagyta, a legértékesebb lett. Mintegy
gyakorlati szabály lett az irodalomban, hogy ha valaki csak egyszer
is bebizonyította, hogy tud eredetit írni, akkor már jogosult tetszése
szerint mások írásaiból csenegetni; a tulajdon azé, aki fenn tudja
tartani és azé, aki a kellő elhelyezést tudja biztosítani számára. A
kikölcsönzött gondolatokon rajta van ugyan némi félszegség
bélyege, mihelyt azonban megtanultuk, mit csináljunk velük, máris a
sajátunkká válnak.
És ugyanígy minden egyéb eredetiség is csak viszonylagos.
Minden gondolkozó retrospektív (a mult örökségéből vagy a mások
tapasztalatából táplálkozik). Westminster vagy Washington tanult
törvényhozója a néptömegek ezrei nevében beszél és szavaz. Fedd
föl mily útakon és módokon, mily láthatatlan csatornákon tudja meg
ez a szenátor a népnek kívánságait, mennyi gyakorlati és tapasztalt
ember táplálja őt szóban, írásban, tényekkel, adatokkal,
értékítéletekkel s ez mindjárt jócskán elvesz az ő erős
egyéniségének és magatartásának hatásából. Ahogyan Sir Robert
Peel és Webster ezrekért szavaztak, Locke és Rousseau éppúgy
gondolkoztak ezrekért s így környékezték Homerost, Menut, Szádit,
Miltont források és kutak, mikből ők merítgettek: rég elfeledett
barátok, szerelmesek, könyvek, hagyományok, közmondások,
amelyek, ha mind látnók őket – kisebbé tennék a költészetük
csodáját. Tekintélyes magabízással szólott-e a költő? Avagy érezte,
hogy legyőzte valamely versenytársa? Ez a szózat csupán az író
enlelkiismeretéhez szól. Az ő keblében van a Delphi, amelyből
eszméire, dolgaira nézve igazolást, igen-t, nem-et kell kérnie s
amelynek feleletére kell magát bíznia. De mindaz az adósság,
amellyel az ilyen kölcsönvevő mások elméjének tartozik, sohasem
fogja megzavarni azt az érzését, hogy ő eredeti ember, mert a
könyvek és mások eszének segítsége csak egyetlen pipafüst-
szippantás ahhoz a legtitkosabb valósághoz képest, amellyel
érintkezik s amelyből merít.
Könnyű látni, hogy a géniusz java, írásai és tettei nem egy ember
műve, hanem tágkörű szociális munka terméke, amikor ugyanattól
ösztökélve ezrek dolgoztak együtt. Angol bibliánk az angol nyelv
erejének és muzsikájának csodás példája. Csakhogy nem egy
ember vagy egy kor teremtette meg, hanem századok és sok
egyház tökéletesítette. Nem volt idő, amikor nem létezett volna
valamelyes fordítása. A lithurgia, amelynek erélyes pathoszát
csodáljuk, a különböző korok és nemzetek kegyességének
anthologiája, a katholikus egyház imáinak és formuláinak fordítása,
miket hosszú idő alatt gyűjtöttek egybe az egész világ szentíróinak
imáiból és elmélkedéseiből. Grotius a «Miatyánk»-ról megjegyzi,
hogy egyes mondatai, amelyből összetevődik, már használatba
voltak Krisztus idejében a rabbinisztikus formulákban s ő onnan
szemelgette föl az aranymagvakat. A Common Law izmos nyelve,
törvényszékeink hatásos tételei, törvénybeli megkülönböztetéseink
szabatos és velős igazsága megannyi adaléka a sok-sok éleslátású,
erősfejű embernek, akik e törvények uralma alatt lévő vidékeken
éltek. Plutarchos fordítása azért lett olyan kitünő, mert fordítás
fordításra következett. Nem volt idő, amikor nem volt volna
valamelyes fordítása. Valami hasonló mehetett végbe réges-régen
ezeknek a könyveknek eredetijével. A világ szabadjára bánt el a
világkönyvekkel. A Védák, Aesopos, Pilpay,28) az Ezeregy Éjszaka,
a Cid, az Ilias, a Robin Hood, a Scottish Minstrelsy nem egyes
emberek művei. Az efféle művek összealkotásában részt vesz
gondolataival az idő, a piac, a kőműves, az ács, az árús, a gazda, a
bohóc. Minden könyv szolgáltat korának egy-egy jó szót; minden
városi szabályzat, minden ipar és kereskedelem, minden napi
bolondság ugyanezt teszi s a faji, általános géniusz, amely nem
átallja bevallani, hogy eredetiségét a mindenkivel közös
eredetiségnek köszönheti, a következő kor szemében mint a saját
kora megtestesítője s kifejezője jelentkezik.
Az irodalombúvároknak s a Shakespeare Society-nek
köszönhetjük az angol dráma fejlődésfokainak történetét a templomi
misztériumoktól s a világi daraboknak kiválásától, a «Ferrex és
Porrex» és «Gurton nagyanyó tűjé»-től azokig a darabokig, mik a
színpadot rendre meghódították és miket Shakespeare megmásított,
átformált és végül a magáévá tett. Ezek a búvárok a sikeren
fölbuzdulva s az egyre érdekesebbé váló problémától sarkalva, nem
hagytak egyetlen könyvespolcot átkutatlanul, egyetlen ládát a
padláson fölbontatlanul, egyetlen elsárgult számadás- vagy
aktacsomót a por és férgek prédájául, olyan heves volt a vágyuk,
hogy fölfedezzék, vajjon csakugyan vadorzó volt-e a siheder-
Shakespeare vagy sem, vajjon csakugyan tartotta-e a lovakat a
színház kapuja előtt, járt-e iskolát s miért hagyta végrendeletében
csak «második legjobb ágyát» Ann Hathaway-nek, a feleségének.
Van valami megható abban az őrületben, mellyel a kor olyan
rosszul választotta meg azt a tárgyat, amelyre minden gyertya veti a
fényét. amely felé fordul minden szem; az a gond, amellyel leltároz
minden semmiséget, ami Erzsébet királynéra, Jakab királyra, az
Essexek, Leicesterek, Burleigh-k és Buckingham-ek dolgaira
vonatkozik, s egyetlen értékes följegyzés nélkül hagyja egy másik
dinasztia megalapítóját, akinek egyedül köszönhető, hogy a Tudor-
dinasztiát egyáltalában emlegetni fogják, azt az embert, aki az egész
angolszász fajt kifejezi az őt tápláló ihlet tüze által s akinek eszméi
táplálják most és századokon át a világ első nemzetét, aki határozott
irányba kényszeríti a lelkeket. A népszerű színészben senki sem
gyanította az emberiség költőjét s a titok titok maradt a költők,
tudósok, udvari emberek s a léha tömeg előtt egyaránt. Bacon, aki
leltárba foglalta kora egész értelmiségét, soha még csak nevét sem
említi. Ben Jonsonnak – bár azt a pár szót, mellyel Shakespearet
magasztalta, iparkodtunk minden ízében megvizsgálni – sejtelme
sem volt annak a hírnek ruganyos tovaterjedéséről, melynek első
rezgését ő indította meg. Kétségtelen, hogy nagylelkűnek tartotta
magát azért a dicséretért, amelyet Shakespeare számára
engedélyezett s egészen bizonyos, hogy kettőjük közül önmagát
tartotta nagyobb költőnek.
Pedig, ha igazat mond a közmondás, hogy az ész fölismerésére
ész kell, a Shakespeare korának alkalmasnak kellett volna lennie az
ő felismerésére. Sir Henry volton négy évvel Shakespeare után
született és 23 évvel utóbb halt meg s ismerősei s a vele levelezők
között találom a következő neveket: Theodore Beza, Isaac
Casaubon, Sir Philip Sidney, Earl of Essex, Lord Bacon, Sir Walter
Raleigh, John Milton, Sir Henry Vane Isaac Walton, dr. Donne,
Abraham Cowley, Bellarmin, Charles Cotton, John Pym, John Hales,
Kepler, Vieta, Albericus Gentilis, Paolo Sarpi, Arminius; mindazokkal
együtt, akikről van bizonyságunk, hogy érintkeztek vele, anélkül,
hogy sok mást előszámlálnánk, akikkel kétségkívül találkozott s akik
közt voltak: Shakespeare, Spenser, Jonson, Beaumont, Massinger, a
két Herbert. Marlowe, Chapman stb. A nagy emberek ama
összetalálkozása óta, amelyet Görögország elénk tár Perikles
korában, sohasem volt még ilyen kiváló társadalom s íme, mégis
híjával volt a géniusznak, amellyel fölismerte volna a mindenség
legjobbfejű emberét. Költőnk álarcán nem hatolt át szem. A hegyet
nem láthatod közvetlen közelből. Egy évszázig tartott, míg sejteni
kezdték, hogy ki is ő s két évszáznak kellett elmúlnia halála után,
míg olyan kritika kezdett jelentkezni, amelyet már hozzá méltónak
gondolunk. Egész mostanáig nem volt lehetséges Shakespeare
történetét megírni. Ő volt a német irodalom atyja: ismeretének
bevezetése Lessing által, műveinek lefordítása Wieland és Schlegel
által a legszorosabb összefüggésben van a német irodalom rohamos
kivirágzásával. Csak a XIX. században – ebben a században, amely
spekulativ bölcselkedő lelkével mintegy eleven Hamlet – találhatott
Hamlet tragédiája ilyen rajongó olvasókra. Most már irodalom,
filozófia, gondolkodás mind átshakepearesedett. Az ő értelme az a
látóhatár, amelyen túl ma sem látunk. Fülünket az ő ritmusa nevelte
muzsikára. Coleridge és Goethe az egyedüli kritikusok, akik
meggyőződéseinket kellő hűséggel tudták kifejezni: ámde minden
művelt lélekben él az ő legfelső hatalmának és szépségének néma
nagyrabecsülése, amely éppúgy jellemzője a kornak, mint a
kereszténység.
A Shakespeare Society kutatást indított minden irányban,
kihirdette, mily adatok hiányoznak, jutalmakat tűzött ki minden,
bizonysággal támogatott fölvilágosításra s mi lett az eredmény?
Néhány fontos adaton kívül, amely az angol színpad említettem
fejlődését megvilágította, nagynehezen összegyűlt egy pár részlet a
költő vagyonáról. Úgy látszik, hogy évről-évre szaporodott a része a
Blackfriars Theatre-ben; hogy a ruhatár és egyéb színpadi kellékek
az övéi voltak; hogy írói és színházrészvényesi jövedelmeiből
birtokot vett szülővárosában; hogy Stratford legjobb házában lakott;
hogy földijei megbizatásokkal, pénzüzletekkel stb. látták el
Londonban; hogy gazdálkodott stb. Abban az időben, hogy
Macbethet írja, pörli Philip Rogerst a stratfordi törvényszéknél 35
shillingért és 10 pennyért, a részére különböző időkben szállított
gabona vételára címén. Kifogástalan családapának látjuk, mert nem
hallunk róla semmi kicsapongást. Összeférő természetű ember volt
mint színész és részvényes, nem ütközik ki kellemetlenül a többi
színész és színházigazgató közül.
Én elismerem mindennek a fölvilágosításnak a fontosságát;
megérdemelte az adatok beszerzésének fáradságát. Ámde mindez
nem vethet világosságot végtelen föltalálóképességére, amely fő-
fővonzó mágnesünk. Bizony nehézkes történetírók vagyunk.
Elmondjuk rendre a rokonság, a születés, szülőhely, az iskola,
iskolatársak, kereset, házasság, könyvkiadás, híresség, halál
krónikáját, de ha e fecsegés végére értünk, ez egyetlen szállal sem
fűződik az istenszülte géniuszhoz s ha történetesen valamely más
életet kaptunk volna ki találomra az Új Plutarchosból, az éppúgy illett
volna a költeményekhez, mint ez, azaz éppoly kevéssé. A költészet
lényeges sajátsága, hogy a Csoda szivárványleányához
hasonlatosan a láthatatlanból szökjék elő, hogy elmossa a multat és
megtagadjon minden történelmet. Malone, Warburton, Dyce, Collier:
hiába vesztegettek rá fáradságot. A híres színházak, a Covent
Garden, Drury Lane, Park és Tremont hiába segítettek. Betterton,
Garrick, Kemble, Kean, Macready életüket szentelték ennek a
lángelmének, őt koronázzák, világosítják, neki engedelmeskednek,
őt fejezik ki. S íme, a géniusz nem ismeri őket. Kezdődik a szavalat;
egy aranyos, halhatatlan szó szökken ki mindebből a festett
pedanteriából s édes viharzást kelt a lelkünkben, amelyet hozzá
férhetetlen otthona fölkeresésére csalogat. Emlékszem, egyszer
láttam egy híres színész, a londoni színpad egyik büszkesége
Hamlet-alakítása s íme a summa, amit akkor hallottam s amire ma
emlékszem, olyasmi volt, amiben a nagy tragikusnak semmi része;
egyszerűen Hamlet kérdése a szellemhez: «Szólj, mit jelent ez, hogy
te, holt tetem, egész acélban így feljársz, a hold fakó fényére,
borzasztván az éjt?» Az a képzelő tehetség, amely egész világgá
szélesíti az író kamráját s minden rendű és rangú cselekvő
személyekkel népesíti be, a vaskos valóságot éppoly hamar
finomítja holdsugárrá. Varázsvesszeje csúffá teszi a színház minden
illuzióját. Van-e életrajz, amely bevilágíthatna a helyekre, amelyekbe
a «Szentivánéji Álom» bebocsát bennünket? Vajjon Shakespeare
beavathatott-e valamely jegyzőt, egyházkerületi titkárt, sekrestyést
vagy vikáriust Stratfordban e finom alkotásának létrejövetelébe?
Ime: az Ardenne-i erdő, Scone Castle szellője, Portia lakának
holdfénye, Othello fogságának «sivár barlangjai és elhagyatott
sivatagai» – vajjon, hol az a harmadunokaöcs vagy más vérrokon, a
kancellár aktacsomója vagy magánlevele, amely csak egyetlen szót
is megőrzött volna ezekről az érzékfeletti titkokról? Szóval, ebben a
drámában, mint minden nagy műalkotásban, Egyptom és India
kyklops-építkezésében, Phidias szobrászatában, a góth
székesegyházakban, Italia festészetében, a spanyol és skót
balladákban: a géniusz fölhúzza maga után a létrát, amidőn az
alkotó korszak fölszállt az égbe s új időnek ad helyet, amely látja
ugyan a műveit, de hiába tudakolja történetüket.
Shakespearenek egyetlen életrajzírója van: Shakespeare s még
ő sem tud nekünk semmit sem mondani, hacsak nem a bennünk
levő Shakespearenek legfogékonyabb és legrokonszenvezőbb
óránkban. Nem állhat föl háromlábú jós-székéről, hogy ihletéről
adalékokat szolgáltasson nekünk. Olvasd a régi okmányokat, miket
a buzgó Dyce és Collier kivonatoltak, elemeztek, összehasonlítottak
s olvasd viszont egyik-másik mennyei mondását, ærolithek ezek,
amelyek mintha az égből hulltak volna le s amelyeket nem
tapasztalatunk, de a keblünkben lévő ember szinte a Végzet igéiként
fogad be – vajjon versenyt tartanak-e azok az adatok s ezek a
mondások; vajjon az előbbiek egyáltalában számba jönnek-e ez
utóbbiakkal szemben; s vajjon melyikük ad több történelmi
betekintést ebbe a nagy emberbe?
És így, bármily sovány is külső történetünk, ha biográfusául –
Aubrey és Rowe helyett – őt magát használjuk, valódi felvilágosítást
kapunk jelleme és sokszor lényege felől s amit az esetre, ha
találkoznánk s dolgunk volna vele, tudnunk fontos volna. Megkapjuk
hiteles nézeteit, meggyőződéseit oly kérdésekről, amelyek feleletért
döngetik mindenki szívét: az élet, halál, a szerelem, a vagyon és a
szegénység, az élet értékei s megszerzésük útjai, módjai felől; az
emberek jelleméről s ennek sorsukra gyakorolt nyilt vagy titkos
hatásairól s azokról a misztikus és démoni hatalmakról, amelyek
megcsúfolják tudományunkat s mégis beleszövik jó és rossz
adományaikat legragyogóbb óráinkba. Olvasta-e valaki a
szonetteket anélkül, hogy ne látta volna mint fedi föl itt a poéta –
olyan álarc alatt amely az értelmes olvasónak nem álarc – a
barátság és szerelem titkát, az érzelmek küzdelmét a
legérzékenyebb s egyben legértelmesebb emberben? Mely titkos
gondolatát nem leplezte le a drámáiban? A nemes urakról s
királyokról írt nagy festményein megkülönböztethetjük, mily alakokat
és embereket szeretett; látjuk, mint gyönyörködik a barátokban, a
szíves vendéglátásban, a szeretettel teljes adakozásban. Hadd
beszéljen nagy szívéről Timon, Warwick s Antonio, a kereskedő.
Bármily keveset tudunk Shakespeareről, mégis ő a modern
történelem egyetlen személye, akit jól ismerünk. Az erkölcs, a
szokások, a gazdaság, a filozófia, a vallás, az ízlés, az életművészet
mely pontját nem érintette? Mely misztériumról nem jelezte tudását?
Mely hivatást, tevékenységet, emberi munkateret nem említett? Mely
királyt nem tanított méltóságra, mint Talma Napoleont? Mely szűz
nem találta őt finomabbnak tulajdon szemérménél is? Melyik
szerelmesen nem tett ő túl szerelemben? Mely bölcs szemén nem
látott túl? Mely nemes urat nem nevelt ki helyesebb magatartásra?
Némely kiváló kritikus abban a véleményben van, hogy csak az a
Shakespeare-kritika ér valamit, amely tisztán drámai érdemeinek
méltatására szorítkozik, mert mint költőt és filozófust hamisan ítélték
meg. Én is éppoly nagyra tartom drámai érdemeit s mégis csak
másodrendűeknek tartom. Olyan ember volt, akinek tele van a feje,
agya s szíve, aki tehát szeret beszélni. Agya eszméket, képeket
lehelt ki, s miközben kijáratot kerestek, a legközelebbi eszközre, a
drámára bukkantak. Ha kevesebb lett volna, vizsgálgathatnók, mint
töltötte be a helyét, mily jó drámaíró volt – s bizony a világ legjobb
drámaírója volt. De az, amit mondott, oly súllyal jelentkezik, hogy
eltéríti figyelmünket kifejezése eszközéről; olyan ő, mint valamely
szent, akinek története átment minden nyelvbe, versbe, prózába,
dalokba, festményekbe, aggszavakba, úgyhogy az alkalom, amely a
szent véleményének majd a beszélgetés, majd az ima, majd a
törvénykönyv alakját adta, mellékessé vált a vélemény
alkalmazásának egyetemességéhez viszonyítva. Így vagyunk a
bölcs Shakespeare-rel és életkönyvével is. Ő írta meg modern
zenénk minden melódiáját, modern életünk szövegkönyvét,
szokásaink kódexét. Ő rajzolta meg Anglia és Európa férfiait s az
amerikai férfiú apját; ő rajzolta meg az embert és írta le a napot és
azt, ami benne történik. Ő olvasott a férfiak és nők szívében,
kiolvasta tisztes és rejtett csalfa gondolataikat; az ártatlanság
hamiskodásait és az átmenetet, amelynek révén erény és bűn az
ellentétébe siklik át. Szét tudta választani az anya részét az apai
örökségtől a gyermek orcáján. Megvonta a finom határvonalat a
Szabadság és Végzet közt. Ismerte a megtorlás törvényeit, amelyek
a természet rendjének őrsége. S az emberi sors minden édessége s
minden borzalma oly éles, de egyszersmind oly enyhe körvonalakkal
jelentkezett lelki szeme előtt, mint valamely tájkép körvonalai. S
életbölcsessége kitörli tudatunkból a formájukat, azt, hogy
drámában, epikában nyilvánul-e? Mert eziránt éppannyi joggal
érdeklődhetnénk, mint az iránt, hogy a király üzenete micsodás
papiron vagyon megírva.
 Shakespeare épp annyira kiválik a kitünő írók kategóriájából,
amennyire a tömegből kiválik. Ő megfoghatatlanul bölcs; azok
megfoghatóan bölcsek. Az elmélyedő olvasó bizonyos mértékben
befészkelheti magát Plato agyába s onnan kifelé gondolkozhat;
Shakespearevel ezt nem teheti. Bizony kívül maradna mindig.
Végrehajtó tehetség, teremtő erő tekintetében Shakespeare
páratlanul áll. Nincs ember, ki különbet tudna elképzelni.
Finomságban, lelki megérzésben elérte a végső határt, amellyel az
egyéniség még összefér s elérte az írásművészet lehetőségének
határait. Életbölcseségével egyenrangú képzelete és lírai ereje.
Meséi teremtményeit olyan mezbe és érzelmekbe öltöztette, hogy
azt a hitet kelti: ezek az emberek egy fedél alatt éltek vele s kevés,
valóban élt ember hagyott bennünk olyan es nyomot, mint ezek a
képzeleti alakok. S nyelvük éppoly édes, mint találó. Ám
Shakespearet képességei sohasem csábították el fitogtatásokra,
vagy arra, hogy mindig csak egy húrt pengessen. Mindenütt
jelenlévő emberiessége harmóniába rendezi minden tehetségét.
Mondass el valakivel bármely történetkét: legott kiderül a
pártossága, mert neki megvannak a maga megfigyelései,
véleményei, közhelyei, amelyek alkalomszerűleg érvényesítik
súlyukat s ő hajlandó lesz mindezeket napvilágra hozni. Kiemeli ezt
a részt, elnyomja amazt s nem az elbeszélendő tárgy
alkalmasságára, hanem csakis a saját alkalmasságának s erejének
fitogtatására van gondja. Ellenben Shakespearenek irásaiban
nincsenek modorosságai, kellemetlenkedő szólásmódjai, mindent
kellő helyen, kellőképpen ad elő. Nincsenek szeszélyei,
különködései: nem tehénfestő, nem madarak bolondja, nem
modoros specialista ő; nem süthetni rá önzést és önkényt. A nagyot
nagynak, a jelentéktelenebbet alárendeltnek festi. Bölcs anélkül,
hogy szavalna, vagy makacsul bizonykodnék. Erős, aminő a
Természet, amely erőfeszítés nélkül emeli a földet hegyekké,
ugyanazon törvény szerint, amely szerint buborékot fú a levegőben;
s egyiket éppoly szívesen teszi, mint a másikat. Ezért oly
egyenletesen hatalmas a bohózatban, a tragédiában, az
elbeszélésben, a szerelmi dalban. Ez adja meg neki azt a szüntelen
értéket, amelynél fogva minden olvasója azt véli, hogy másik olvasó
nem is értheti meg.
 A kifejezésnek ez a tehetsége, amellyel a dolgok benső
valóságát zenébe és versbe tudja áttenni, Shakespearet a poéta
típusává avatja s új problémát szolgáltat a metafizikának. Ez teszi őt
a természettudomány tárgyává is, mint a Föld hatalmas
teremtményét, aki új korszakokat, új tökéletesüléseket jelez.
Költészete a dolgokat veszteség és túlzás nélkül tükrözi: a finom
dolgokat éppoly szabatossággal tudta festeni, mint a nagyokat egész
terjedelmükben; a tragikusat, komikusat pártatlanul torzítás és
kedvezés nélkül. Hatalmas tervét a legaprólékosabb részletekig
hajszálpontossággal hajtotta végre: egy-egy szempillát, vagy
ajkgödröcskét éppoly biztos kézzel rajzol meg, mint egy hegyet s
mindez, mint Természet műve, kiállja a napmikroszkóp vizsgálatát.
Fő-főpéldája annak, hogy mily közömbös dolog a több vagy
kevesebb termelés, több vagy kevesebb festmény. Elég az, hogy
neki megvan az ereje egy festményt alkotni. Daguerre rájött a
módjára, mint edzze be egy szál virág a képét az ő jódos-lemezére s
azután már kénye-kedve szerint ezerszámra fényképezhette a
tárgyakat. Tárgyak mindenkor léteztek, de hiányzott a művészi
visszaadásuk. De végre eléretett a teljes visszaadásuk s most hadd
üljenek a világ alakjai az arcukat leképező művésznek. Nincs arra
recipe, hogy kell valakiből Shakespearet csinálni, ámde annak a
lehetősége, hogy a dolgokat át lehet vinni versbe, dalba, az ő révén
teljes bebizonyítást nyert.
Lírájának hatalma az egész darab szellemében rejlik. Szonettjei,
bár kitünőségüket elhomályosítja a drámák ragyogása, éppoly
utánozhatatlanok, mint ezek s érdemüket nem egyes sorok adják
meg, hanem az egészük. Mint valamely páratlan egyéniség
hangjának zöngéje, olyan ezeknek a költői lényeknek a beszéde s
egyetlen mondatuk éppoly utánozhatatlan, mint az egész költemény.
Bár a darabok beszédei s egyes sorai olykor meghökkentenek
cikornyájukkal (euphuismus), mindazonáltal az illető mondás annyi
értelemmel van ellátva s úgy össze van kapcsolva elődeivel és
utódaival, hogy a logikus is kielégítve érzi magát. Eszközei éppoly
csodálatosak, mint céljai s még alárendeltebb kitalálásai is,
aminőkkel pl. akkor segít magán, amidőn látszólag kibékíthetetlen
ellentéteket kell összeházasítania, merő költemények. Ő sohasem
kénytelen leszállni és gyalogszerrel menni az okból, hogy lova
elfutott vele bizonyos távoli irányba: ő mindig a nyeregben marad.
A leglégiesebb költészet is először élmény volt: ám a gondolat
átalakulást szenvedett, amióta élmény volt. Művelt emberek gyakran
nagyfokú ügyességre tesznek szert a versírásban; ámde
verssoraikon át könnyű kiolvasni személyes történetüket; aki a
feleket ismeri, meg is tud nevezni minden alakot: ez itt András, az ott
Rákhel. S így az egésznek értelme prózai marad. Csak szárnyas
hernyó, de nem pillangó. Ellenben az igazi költő lelkében az
esemény, az adottság egészen átalakult új eszmévé és lehámlott
róla a régi bőre. Ez a nemesedés Shakespeare főjelessége.
Festményei, igazsága és tökéletessége láttára azt kell mondanunk:
ez aztán tudja könyv nélkül a leckéjét! Pedig képeiben nyoma sincs
a maga személye előtérbe tolásának.
Egy még királyibb vonás tünteti ki a költőt. Nyájasságát értem,
amely nélkül nincs költő, – mert szépség a célja. Szereti az erényt,
nem kötelességből, hanem mert bájos; gyönyörködik a világban,
férfiben, nőben azért a kedves fényért, amely belőlük kisugárzik. A
szépséget, az öröm és derű szellemét árasztja a mindenségre.
Epikuros mondja, hogy a költészet olyan csábító, hogy a szerelmes
kész elhagyni érte a kedvesét. Az igazi lantosokat mindenha szelid
és kedves temperamentumuk tüntette ki. Homerost verőfényben
látjuk; Chaucer vidám és emelt fejű; Szádi pedig ezt mondja:
«Bűnbánó híremet költötték; de hát mi közöm nekem a
bűnbánathoz?» Nem kevésbé felséges és vidám, sőt még sokkal
felségesebb és vidámabb a Shakespeare hangja. Már puszta neve
is örömet és fölszabadulást sugall az emberszívnek. Ha történetesen
bárhol megjelenne, az emberi lelkek társaságában, vajjon ki ne
szegődnék zászlaja alá? Amit csak megérint, annak egészséget és
hosszú életet kölcsönöz verőfényes stílusával.
De íme, hogy áll ennek a lantosnak és jótévőnek emberi
számadása, ha magánosságunkban, elzárva fülünket az ő hírének
hullámverésétől, megpróbáljuk megállapítani mérlegének
egyenlegét? A magánosság rideg leckékkel szolgál; megtanít
ellennünk hősök és költők nélkül; latra teszi Shakespearet is és azt
találja, hogy bizony ő is osztozik az emberi nem felemás voltában és
tökéletlenségében.
Shakespeare, Homeros, Dante, Chaucer mind látták a
fényességet, amely sugaraival beragyogja a látható világot; tudták,
hogy a fa másra is való, mint hogy almát teremjen, a búza másra is
való, mint hogy eledelül szolgáljon, a föld másra is, minthogy
fölszántsák és utakkal lássák el: mert mindezek a dolgok második és
szebb aratást érlelnek a lélekben, amidőn eszméi jelképeiül és
természetrajzunkban néma kommentárul szolgálnak az emberi
életnek. Shakespeare színekül használta föl őket festményei
számára. Megmaradt szépségük mellett és sohasem tette meg a
lépést, amely pedig elkerülhetetlennek látszott ekkora géniusz
számára, hogy t. i. kikutassa s kifejezze mily igazi jelentőség rejlik
ezekben a jelképekben s árasztja hatalmát; mit is mondanak
tulajdonképpen? Ő az elemeket, mik csak parancsszavát lesték,
mulatsággá változtatta. Ő az emberiség spektákulumainak
főrendezője.29) Nem olyannak látjuk-e, akinek a tudás fenséges
hatalma a kezébe adta a csillagokat, a bolygókat és holdjaikat s
leszedi őket pályájukról, hogy valamely ünnepnapon városi
tűzijátékot rendezzen velük s városszerte hirdetik: «Ma este láthatók
a pyrotechnika valóságos csodái!» Avagy a Természet ható erői s az
őket felfogó értelem nem érnének meg többet, mint egy utcai
fáklyászenét vagy egy szivar füstjét? Eszünkbe idézi a Korán
harsona-szövegét: «Az egek és a föld s mindaz, ami közöttük
vagyon – azt hiszitek, hogy tréfából teremtettük?»
Tehetségre, az ész hatalmára az embervilág nem tud vele
összemérhetőt fölmutatni. Ám ha az élet, az anyaga és
segédforrásai kerülnek szóba, mit használ ő nékünk? Mit jelent az
élet? Csak: Vízkeresztet, Szent Ivánéji Álmot, Téli Regét? S egyéb
képei jelentenek-e többet? Eszünkbe jut a Shakespeare Society
egyptusi ítélete: hogy ő jókedvű színész és színigazgató volt. De ezt
a tényt nem tudom összepárosítani a költészetével. Más, csodás
emberek életünkbe valahogy belevitték eszméiket, de ez a nagy
ember szöges ellentétet árul el élete és eszméi közt. Lett légyen bár
kevesebb, ne érte volna el csupán a nagy írók középmértékét, mint
Bacon, Milton, Tasso, Cervantes, bízvást otthagyhatnók ezt a tényt
az emberi sors kétes félhomályában; de hogy ez az emberebb
ember, aki az emberi tudásnak sohasem ismert új és kitágított
látóhatárt nyitott, aki az emberiség lobogóját mérföldekkel plántálta
előbbre a Chaosba – hogy ne rejtse bölcseségét tulajdon vékája alá
– hogy a világ legkitünőbb költője az ismeretlenség szürkeségébe
rejtőző, világias és köznapi életet élt, aki lángelméjét nyilvános
szórakoztató eszközül használta: ezt a szomorú tényt a
világtörténelemnek is le kell szegeznie!
De hát viszont más emberek, papok és próféták – izraeliták,
germánok és svédek – ugyanezeket a dolgokat tették szemlélődésük
tárgyává, sőt keresztül is láttak rajtuk és tudták, mi a hatalmuk. S
mivégre? A szépségük nyomban tovatűnt szemünk elől;
parancsokat, hegysúlyosságú föltétlen kötelességeket olvastak ki
belőlük, hegyek oszlopain emelkedő s rájuk szakadó komor
kötelességeket. És az élet rémítő, örömtelen valami lett révükön:
«zarándokút»,30) próbatét, miket köröskörül ostromolnak gyászos
históriák Ádám és Éva elestéről s a róluk ránk szakadó átokról; mik
utolsó ítéletet, tisztító tüzeket s a bűnhödés lángjait tűzik elénk s a
látnok szíve és a hallgató szíve elmerült e szomorú viziókban.
El kell ismerni, hogy ezek félemberek félszemmel látásai. A világ
még várja a költő-papot, a kibékítőt, aki nem tréfál a színész-
Shakespeare-rel, sem nem vájkál a sírokban a gyászoló
Swedenborggal; hanem a ki majdan egyaránt lelkesen lát, beszél és
cselekszik. Mert a tudás ragyogóbbá teszi majd a verőfényt: az
igazság szebb, mint az egyéni vonzalom és a szeretet összefér a
mindeneket átfogó bölcseséggel.
 VII.

NAPOLEON; VAGY: A VILÁG

EMBERE.

A XIX. század kimagasló egyéniségei közt nincs senki, aki

annyira ismert és hatalmas volna, mint Bonaparte. Ezt a fölényét
annak köszönheti, hogy a leghívebben fejezi ki a tevékeny és
kiművelt emberek tömegének eszméit, hitét, törekvéseit.
Swedenborg tanította, hogy minden szerv homogén részecskékből
tevődik össze, vagy – mint néha így mondja – minden egész hasonló
részekből; így a tüdők végtelen sok apró tüdőcskéből; a máj
végtelen sok apró májacskából, a vese végtelen sok apró
vesécskéből stb. Eszerint az analógia szerint tehát, ha fölbukkan a
férfiú, aki magával tudja ragadni a nagy tömegek erejét és
vonzalmát, ha Napoleon: Franciaország, ha Napoleon: Európa, – ez
azért van, mert a népek, kiket kormányoz, mind apróka Napoleonok!
A mi társadalmunkban állandó az ellentét a konzervativ és
demokrata osztályok közt; azok között, akik már megvagyonosodtak
és a fiatalok és szegények között, akiknek még ezentúl kell
megcsinálni a szerencséjüket; azaz oly kezek munkája közt,
amelyek már régóta el vannak temetve, s amelyek munkája be van
temetve henye tőkések tulajdonába, pénzbe, részvényekbe, földbe,
épületekbe és az élő munka érdekei közt, amely azon iparkodik,
hogy ő maga kerüljön a föld, az épületek, a pénztőkék birtokába. Az
előbbi osztály félénk, önző, illiberális, nem szereti az újításokat és
állandóan veszíti tagjait halálozás következtében. A másik osztály is
önző, de azonkívül követelőző, merész, magabíró, számban mindig
fölülmúlja a másikat s a szapora születések révén minden órában új
tagokkal egészül ki. Azt kívánja, hogy minden jövedelem nyitva álljon
az összesség versenyének és hogy a jövedelemszerzési
lehetőségek szaporíttassanak. Az a dolgos emberek osztálya
Amerikában, Angliában, Franciaországban, egész Európában: az
iparkodók és hozzáértők osztálya. Napoleon a képviselőjük. A
tevékeny, bátor, ügyes embereknek – minden nemzet
középosztályának – ösztöne csúcsosította ki Napoleont, mint a
megtestesült demokratát. Ő osztozik erényeikben, bűneikben s
mindenekfölött: osztozik szellemükben, törekvéseikben. Ez az
irányzat anyagi, érzékelhető diadalra célzó s a leggazdagabb és
legváltozatosabb eszközökkel él, hogy célt érjen. Egyaránt használ
föl mechanikai erőket, mint igen magas értelmiséget, széleskörű,
pontos tudományt, képességeket, de minden értelmi és lelki erőt is
alárendel az anyagi siker eszközeinek. A gazdagság: a főcél.
A Korán mondja: «Az Isten minden népnek megadta az ő
nyelvén beszélő prófétáját.» Tehát kell, hogy Páris, London, New-
York, a kereskedelem, a tőke, az anyagi hatalom lelke is megkapta
légyen a maga prófétáját: s íme Bonaparte nyert erre képesítést és
küldetést.
A Napoleonról szóló életrajzok, memoárok, adomák millió
olvasóinak mindegyike gyönyörködik ezeken a lapokon: hiszen a
tulajdon történetét tanulmányozza. Napoleon ízig-vérig modern s
szerencséje tetőpontján ugyanaz a szellem tölti el, mint a mai
hírlapokat. Ő nem szent, – hogy saját szavaival éljünk: «nem
kapucinus» – de a szót magas értelmében véve: nem is hős. Az utca
embere megtalálja benne az utca többi emberének képességeit és
erőit. Úgy találja, hogy Napoleon is – csakúgy, mint ő – születésénél
fogva városi ember, aki nagyon észrevehető érdemeknél fogva olyan
parancsoló állásba jutott, hogy megengedhetné magának a
közönséges ember ízlését is, de mégis úgy érzi, kénytelen azt
rejtegetni és megtagadni. S íme ez a hatalmas ember megszerezte
mindazt, ami a XIX. század minden embere szívének kedves: jó
társaság, jó könyv, gyors utazás, jó ruha, lakomák, számtalan
szolgahad; személyes súly, eszméinek megvalósítása; a jótévő
szerepe környezete minden tagjával szemben; a képek, szobrok,
zene, paloták, konvencionális tiszteletadás kifinomult gyönyöre:
mindez az övé volt.
Ám az olyan ember, aki, – miként Napoleon – annyira
alkalmazkodik a tömegek lelkéhez, akik közt él: már nem is
képviselője, hanem egyenesen monopolizálója s bitorlója a többi
lelkeknek. Így plagizált Mirabeau minden jó eszmét, minden jó szót,
amit valaha elejtettek Franciaországban. Dumont beszéli, hogy a
Convent karzatáról hallotta szónokolni Mirabeaut s neki az az ötlete
támadt, hogy befejezést készít a beszédhez; ezt ceruzával rögtön
meg is írta s megmutatta a mellette ülő Lord Elginnek. Tetszett a
lordnak s Dumont este megmutatta Mirabeaunak. Ez elolvasta,
bámulatosnak találta s kijelentette, hogy bekebelezi másnapi
beszédébe a nemzetgyűlésen. «Csakhogy ez nem lehet, – viszonzá
Dumont – mert, sajnos, már megmutattam lord Elginnek.» «S ha
meg is mutatta lord Elginnek s kívüle akár ötven másnak is, mégis
elmondom holnap», – felelte Mirabeau s a másnapi ülésen
csakugyan elmondta, még pedig nagy hatással. Mert Mirabeau az ő
mindenkit lebiró nagy egyéniségével megérezte, hogy ezek a
dolgok, miket ő sugallt a jelenlétével, éppúgy az övéi, mintha ő
mondotta volna s hogy tulajdonképpeni súlyukat azzal kapják meg,
hogy ő tette magáévá. De még föltétlenebb és központosítóbb volt
az, aki örökölte Mirabeau népszerűségét és még sokkal többet ért el,
mint Franciaországban gyakorolt fölényét. Valóban, a Napoleon-
veretű embernek többnyire nincs is már magánvéleménye és egyéni
beszéde. Annyira befogadó képességű s olyan helyzetű, hogy a kor
és föld értelmiségének, szellemességének, hatalmának valóságos
központi hivatalává válik. Ő nyeri meg a csatát, ő csinálja a Code-ot,
ő állítja föl a súly- és mértékrendszert, ő tünteti el az Alpok
akadályait; ő építi az utakat. Minden kiváló mérnök, tudós,
államférfiú neki tesz jelentést; ugyanezt cselekszi mindenfajta jó fő: s
ő elsajátítja a legjobb rendszabályokat s a maga bélyegzőjét süti
rájuk, de nemcsak ezekre, hanem minden szerencsés és
emlékezetreméltó kifejezésre is. Imigyen minden napoleoni mondás
és minden sor napoleoni írás tulajdonképpen Franciaországé.
 Bonaparte a tömeg bálványa volt, mert benne transcendens
fokban vannak meg a tömeg-ember tulajdonságai és erői. Bizonyos
elégtételt érzünk, ha leszállhatunk a politika mélyére, mert ezzel
megszabadulunk a képmutatástól. Bonaparte a nagy osztállyal
közösen, amelynek képviselője volt, törekedett hatalomra és
gazdagságra, de Bonaparte különösen nem válogatott az
eszközökben. Elnyomott minden érzést, amely az embereket e
törekvésükben akadályozni szokta. Fontanes 1804-ben Napoleon
tulajdon szellemében szólt, amikor a szenátus tárgyában e szavakat
intézte hozzá: «Sire! A tökéletesülés vágya a legnagyobb kórság,
amely az emberi értelmet valaha megszállta.» A szabadság, haladás
szószólói «ideológusok», ami megvető értelemben gyakran
megfordul a száján: «Necker ideológus», «Lafayette ideológus!»
Egy jól ismert olasz közmondás szerint: «Ha sikert akarsz aratni,
nem szabad túljónak lenned!» Bizonyos határok közt előnyös
lemondani a kegyelet, hála, nemeslelkűség uralmáról, mert ezentúl
az, ami eleddig áthághatlan korlátunk volt s mások számára még
mindig korlát, alkalmas fegyverré lesz céljaink számára, éppúgy,
amint a folyót, mely félelmetes akadály volt, a tél a legsímább úttá
változtatja.
Napoleon egyszersmindenkorra letett a gyöngéd érzésekről és
szeretetről s csak kezével s fejével akart boldogulni. Benne nincs
semmi csoda, semmi bűvészet. Ő egyszerűen: munkás; munkás
ércben, vasban, fában, földben, utakban, épületekben, pénzben,
csapatokban; még pedig nagyon szívós és okos mester-munkás. Ő
sohasem gyönge és elméleti ember, hanem a természeti ható erők
pontosságával és szabatosságával cselekszik. Nem vesztette el
veleszületett eredeti érzékét és rokonságát a dolgok iránt. Az
emberek az ilyen egyénnek éppúgy kitérnek, mint a természeti
eseményeknek. Igaz, hogy találkozunk sok emberrel, aki elmélyedt a
dolgokba mint mezőgazda, kovács, hajós és általában mint
technikus s tudjuk, mily reálisaknak és határozottaknak mutatkoznak
tudósok és szórágók gyülekezetében: ámde ezek az emberek
rendesen híjával vannak az elrendezés tehetségének; olyanok, mint
a kezek fej nélkül. Ám Bonaparte ez ásványi és állati erőkön felül a
magasabb belátás és általánosítás képességeivel is meg volt áldva,
úgyhogy azok az emberek társulva látták benne a természeti és
szellemi erőket, mintha a tenger és föld testet öltött volna s elkezdett
volna számítani. Ennélfogva a föld és tenger mintha föltételeznék őt.
A sajátjába jött ő és tenger és föld úgy is fogadták őt. Ez a számító-
cselekvő nagyon jól tudja, mit tegyen velük s mi lesz az eredmény.
Ismeri az arany és vas, a kerekek és hajók, a seregek és diplomaták
sajátságait s megkövetelte, hogy mindegyik a maga neme szerint
cselekedjék.
Arithmetikáját a hadviselés művészetében fejtette ki. Ez, szerinte,
abban áll, hogy, háborúskodván, legyen mindig több erőnk, mint az
ellenségnek, azon a ponton, ahol az ellenséget támadjuk, vagy ahol
ő támad. S egész tehetsége arra irányzódik, hogy végnélküli
mozdulatok, átcsoportosítások révén mindig szögben menjen neki
az ellenségnek és hogy részletekben morzsolja föl erőit. Nyilvánvaló,
hogy még igen kis erő is, amely ügyesen és gyorsan mesterkedik és
mozog, úgyhogy a támadás helyén mindig két embert tud harcba
dobni egy ellen, lebír egy sokkal nagyobb ellenséges túlerőt is.
Az idők, szervezete, előélete mind társultak, hogy kifejlesszék ezt
a minta-demokratát. Megvannak benne osztálya erényei és hatásos
érvényesülésük föltételei. Ez a józanész, amely nem vesz semmibe
valamely célt, mielőtt nem látja az eszközöket, amikkel végre is lehet
hajtani; az eszközök fölhasználásának gyönyöre; az eszközök
kiválogatása, egyszerűsítése, csoportosítása; munkájának
határozottsága és alapossága; az okosság, amellyel mindent lát és
az eleven erő, amellyel mindent megtesz: mindez természetes
szervévé és fejévé tette őt annak, amit szeretnék a szó legtágabb
értelmében vett modern pártnak nevezni.
Minden sikerben az oroszlánrész szükségszerűleg a Természetet
illeti meg; így az ő esetében is. Ilyen emberre volt szükség, tehát
ilyen ember született. Kőből, vasból való ember, aki nyeregben tudott
ülni tizenhat, tizenhét órahosszat, sok napig tudott menetelni
pihenés és élelem nélkül – legfeljebb egy harapást befalva – s mégis
a bősz tigris rugalmasságával és hevével verekedni; akit nem zavart
meg soha semmiféle aggodalmaskodás; szívós, önző, okos s oly
fölfogású, hogy nem hagyta meggyőződését befolyásolni vagy
félrevezetni sem mások véleményétől, sem babonáitól, sem tulajdon
elhamarkodásától és hevétől. «Az én vaskezem – mondá – nem a
karom végén volt, hanem a fejemmel állott közvetlen
összeköttetésben.» Tekintetbe vette a Természet és Szerencse
hatalmát és ezeknek tulajdonította fölényét, ahelyett, hogy
alacsonyabbrendűek módjára önfejűségében bizakodva harcra kelt
volna a Természettel. Legkedvesebb szavajárása a «csillagára» való
célzás s tetszelgett azzal, magának s a népnek is, hogy a «Sors
gyermeké»-nek hívta magát. «Nagy bűntettek elkövetésével
vádolnak – mondja – pedig az olyan vezető emberek, aminő én
vagyok, nem követnek el bűntetteket. Mi sincs egyszerűbb az én
emelkedésemnél: hiú törekvés azt cselszövésnek, gaztetteknek
tulajdonítani: egyszerűen az idők sajátságának s annak a híremnek
kell betudni, hogy sikerrel verekedtem hazám ellenségeivel. Én
mindig a nagy tömegek véleményével s az eseményekkel tartottam
lépést. Mi hasznomra lettek volna tehát nékem gaztettek?» Majd
ismét, fiáról szólván, ezt mondja: «Fiam nem helyettesíthet engem;
magam sem tudom magam helyettesíteni. Engem a körülmények
teremtettek.»
A cselekvés egyenesvonalúsága eladdig még sohasem párosult
ekkora fölfogóképességgel. Ő realista, réme minden fecsegőnek és
az igazságot elhomályosító zavarosfejűeknek. Ő meglátja minden
dolog sarkpontját, pontosan az ellentállás pontjára veti magát és
félredob minden egyéb megfontolást. Erős akaratú, de helyes
értelemben, tudniillik: erősakaratú belátással együtt. Ő sohasem
hibázott rá egy-egy győzelemre, hanem fejben megnyerte a csatát,
mielőtt a harctéren megnyerte volna. Főfő-mesterfogásai benne
rejlenek. Senki mástól nem kér tanácsot. 1796-ban ezt írja a
Direktoriumnak: «Magam vezettem a hadjáratot, anélkül, hogy valaki
tanácsával éltem volna. Semmi jót nem végeztem volna, ha
kénytelen lettem volna más valaki véleményéhez alkalmazkodni.
Előnyökre tettem szert túlerőkkel szemben olyankor is, amikor
minden nélkül állottam csak azért, mert abban a meggyőződésben,
hogy Önök bíznak bennem, cselekedeteim éppoly gyorsak voltak,
mint gondolataim.»
 A történelem tele van, a legrégibb időktől napjainkig, a királyok és
kormányzók gyengeségével. Olyan személyek ők, akiket szánni kell
mert nem tudják, mit kell tenniök. A takácsok kenyérért sztrájkolnak,
s a királyok és minisztereik – nem tudván, mihez fogjanak –
szuronyokat szegeztetnek rájuk. Ám Napoleon értett a maga
mesterségét. Ime egy ember, aki minden percben és alkalommal
tudta, mit kell tennie a következőben. Roppant megnyugtató és üdítő
látvány nemcsak királyoknak, hanem polgároknak is. Kevés ember
ismeri a másnapját; terv nélkül tengődnek máról-holnapra s mindig
végére érnek tudományuknak s minden tettük után kívülről várják az
indítékot új cselekvésükre. Napoleon a világ első embere lett volna,
ha célja történetesen merőben közcélok. Azonban így is amilyen
volt, bizalmat gerjeszt cselekvésének rendkívüli egysége által.
Szilárd, biztos, önmegtagadó, önmagát hátratevő, mindent céljának
áldozó; föláldoz pénzt, csapatokat, tábornokokat föláldozza saját
biztonságát céljainak s ami közönséges kalandorokat el szokott
szédíteni, őt nem vezeti félre saját eszközeinek ragyogása.
«Esélyeknek nem szabad a politikát vezetniök, ellenben a
politikának kell az esélyeket vezetniök.» – «Ha valakit minden
esemény elragad, az annak a jele, hogy egyáltalában nincs politikai
rendszere.» Győzelmei megannyi kapu volt s egy percre sem
tévesztette szem elől a még megteendő utat, a jelen körülményeinek
vakító csillámlásában vagy süketítő lármájában. Tudta, mit kell
tennie s meg sem állott, míg végére nem járt. Még az egyenes
vonalat is szerette volna megrövidíteni, hogy gyorsabban jusson
céljához. Kétségkívül lehet borzalmas adatokat összegyűjteni
történetéből, mily áron vásárolta meg győzelmeit; de azért nem kell
kegyetlennek ócsárolni, csak olyannak kell tekinteni, aki nem ismert
akadályt akarata útjában; nem volt vérszomjas, nem volt kegyetlen,
de jaj annak a dolognak vagy embernek, aki útjában állott! Nem
szomjúhozta a vért, de nem kímélte a vért – s nem ismert
könyörületet. Csak a célt látta s az akadálynak pusztulnia kellett.
«Sire! Clarke tábornok nem tud Junot tábornokkal egyesülni az
osztrák tüzérség borzasztó tüzelése miatt.» – «Foglalja el rohammal
azokat az ütegeket!» – «De Sire! Minden ezred, amely közeledik a
tüzelő üteghez, veszve van; mit parancsol, Sire?» – «Előre! Előre!»
– Serusier tüzérezredes Hadi emlékirataiban következőleg vázolja