Szóírás, szótagírás, betűírás

Egy ma Sequoyah (1767?-1843) néven ismert írástudatlan cseroki ezüstkovács bűvöletbe esve leste, hogy a
fehér emberek papírra vetett jelekkel tudnak kommunikálni. Sequoyah nem tudott angolul, a fehérek jeleit
„beszélő falevelek”-nek hívta, de eldöntötte, hogy létre hozza a cseroki nyelv lejegyzésének módját.
Kezdetben, 1809 körül, minden cseroki szóra külön jelet próbált meg alkotni, de ez reménytelennek
bizonyult. Ezután szótagokkal próbálkozott, és nem tudni, hogy milyen hosszú idő után, de legkésőbb 1819-
re megalkotta a 86 jelből álló szótagírást a cseroki nyelv számára.

szóírás
Az írásnak az a rendszere, amelyben egy-egy írásjegy nem hangot v. szótagot, hanem
teljes szót jelöl. A kínai írás szóírás. A szóírásnak sokkal több jele van, mint a szótagírásnak
és a betűírásnak.
A hieroglifák olvasása:

Az egyiptomi hieroglifákat sorokba vagy oszlopokba írták, amelyeket ugyanúgy lehetett jobbról balra,
mint balról jobbra olvasni. Ahhoz, hogy megállapíthassuk egy bizonyos szöveg olvasási irányát, nem
kell mást tennünk, mint megvizsgálni az emberi vagy állati alakokat, amelyek mindig a sor, vagy az
oszlopok eleje felé néznek. Miután megállapítottuk a felirat kezdetének a helyét, a második szabály
az, hogy a felsőt mindig az alsó előtt kell olvasni. Ez azt jelenti, hogy az oszlopokat mindig fentről lefelé
olvassuk, ahogyan az olyan hieroglifacsoportokat is, amelyeket úgy csoportosítottak, hogy teljesen
kitöltsenek egy bizonyos teret, figyelembe véve az irányt, amerre az alakok néznek.

A hieroglifák feltehetően Egyiptomban alakultak ki valamikor Kr. e. 3200 körül.

Az egyiptomi hieroglifák szótagírásos, alfabetikus és logográfiai elemeket kombináltak, ami 1000
különböző karaktert eredményezett.
Az egyiptomiak hieroglifákat használtak, amíg az országot Róma tartományként el nem csatolta.
Az egyiptológusok becslései szerint Egyiptom lakosságának csak mintegy három százaléka volt
írástudó és tudta olvasni a hieroglifákat.
A hieroglifák eszméket és még hangokat is ábrázolnak.
A meghatározó hieroglifikus jelek egy szó besorolását jelzik, például hím vagy nőstény.
Jean-Francois Champollion francia tudós, orientalista és filológus, aki elsőként fejtette meg a
hieroglifákat.
Champollion hozzáférhetett a francia katonák által 1799-ben felfedezett Rosetta-kőhöz, amelyen
ugyanaz a Memphisben kiadott rendelet volt görög, hieroglifikus és demotikus betűkkel felírva, ami a
megfejtési folyamat kulcsának bizonyult.
Hieroglifák nemcsak az ókori egyiptomiak írásában léteztek: a maja kultúra írásmódja is hasonló
jelekre épült. A különbség azonban, hogy míg a titokzatos egyiptomi írást sikerült megfejteni a 19.
században, a maja rejtély teljes megoldása még mindig várat magára.

Közép-Amerika területein - Közel-Kelethez és Kínához hasonlóan- is függetlenül alakult ki az írás. Bár

legalább hatféle közép-amerikai írásmódot ismerünk, eddig csak egyet sikerült megfejteniük a
kutatóknak: a maják írását, amely a jelek szerint a legfejlettebb volt mind közül. A különböző kultúrák
eltérő írásmódokat fejlesztettek ki, de mivel a maja kultúra és a maja írás tudott a leghosszabb ideig
fejlődni, a legtöbb emlék is tőlük maradt ránk.

A klasszikus maja írás egy kombinált kép- és szótagírás, hasonlóan a mai japán írásmódhoz

MAJA SZÁMOK:
Gárdonyi Gézának, az Egri csillagok szerzőjének naplója is ilyen.
Gárdonyi saját magának egy egyedi titkosírást fejlesztett ki, amely
különös alakú jelekből állott. Használatukat annyira begyakorolta,
hogy alkalmazásukkal, a rendes folyóírással megegyező sebességgel
tudott írni. Hogy gondolatait még jobban elrejtse, naplójának
fedelére a „Tibetan grammar” felirat került. De a furcsa írás nem
tibeti, de nem is kínai, koreai, vagy indiai: ezeket az írásjeleket a
világon sehol sem használják. Ezek Gárdonyi saját találmányai,
alakjuk azonban valóban valamiféle egzotikus írás képét idézi fel. A
„Tibetan grammar”-on kívül még számos kisebb-nagyobb füzetet írt
tele Gárdonyi különös jeleivel. Pusztán a titkosírás használata miatt
abba a hírbe keveredett, hogy szellemidézéssel, okkultizmussal
foglalkozik. (Titkosírásos feljegyzéseiben amúgy semmi ilyen nincs.)
A titkos napló 1922-től, az író halálától egészen 1965-ig
megfejtetlen maradt. Ekkor az egri Gárdonyi Géza Emlékmúzeum nyílt
pályázatot hirdetett az írás megfejtésére, amelyre 22-en
jelentkeztek. Kettejük munkáját, Gilicze Gábor egyetemi hallgatóét és
Gyürk Ottó honvéd alezredesét siker koronázta, és a feladatot
egymástól függetlenül megoldották. A Titkosnaplót pedig teljes
egészében kiadták