Politológia

Politikatudomány
 háromszöge: politika/polity= politikai közösség belső rendje, alkotmánya, a politikai
cselekvés keretét adó szabályok, normák (államigazgatás), politea/politics=politika az
aktorok közötti konfliktusos folyamatok összessége, közpolitika/policy=közösség egészét
érintő politikai döntések és közcélok megvalósítására irányuló stratégia
Politikai közösségek
 Privátszféra egyik véglet: egyén, család az állam beavatkozását nem fogadjuk el
 Civil szervezet egyház a kettő között
 Közszféra a másik véglet Állam politika

Tudomány:
 világ jelenségeit empirikus (tapasztalati úton mérhetővé tesszük a világot) és metódikus (egy
rend szerint tanulmányozzuk) módon tanulmányozza
 verifikáció = bizonyítás
 falszifikáció = cáfolat
 verifikáció = bizonyítás
 Tudós adatokkal, a Tudomány elméletekkel rendelkezik.
 Megfigyelés több eset és ismétlés hogy törvényszerű legyen a kísérletezés
 kumulatív tudás= tudás alapja az előző tudás vagy előzetes összegyűlt ismerete
 Paradigma: tudományon belüli általánosan elfogadott nézetek (fogalmak, szakkifejezések)
összessége, amelyek egy korszakra, időszakra jellemzők és kijelölik a szakterület, tudomány
határait, alkalmazandó módszereit, sikeresnek tekintett megoldásait.
Társadalomtudományok
 szociológia (csoportok), közgazdaságtan (csere), humán földrajz (ember-tér), politológia
(egyének), történelem (múlt), antropológia (emberek) IR/nemzetközi tanulmányok (államok)

Politológia problémái:
 információhiány (közvéleménykutatások nem kérdeznek elég embert)
 emberek biznytalanok, véleményük változik
 környezetük (É-Korea vs USA)
 értékproblémák (erkölcsi kérdések)

Politológia területei:
 komparatív: országok összehasonlitása
 politikai filozófia (kérdései : milyen az emberi természet?; milyen a jó társadalom?; hogyan
érjük el a jó társadalmat?)
 nemzetközi kapcsolatok/IR: államközti kapcsolatok
 politikai elmélet
 politikai gazdaságtan: termelés és kereskedelem viszonya a joggal, politikával
 politikai magatartás
 intézmények tanulmányozása
 módszertan
 közpolitika

Közpolitika:
 Külső közbiztonság fenntartása
 Belső rend biztosítása a jogi feltételek megteremtésével
 Gazdaság reprodukciós feltételeinek biztosítása
  Szolgáltatások, pl. szociális és társadalombiztosítási ügyek, kulturális, oktatási célok
megvalósítása

Közélet VS magánvilág
 politika fogalma megkülöbözteti ezt a kettőt így jön létre Közjog és Magánjog
 Közjog az állam ügyeire vonatkozik
 Magánjog mely az egyesek javát célozza
 Államcélok: gazdasági növekedés, honvédelem, szolgáltatások, közjó szolgálata, boldogság


Politika
 újraelosztási küzdelem
 az egész közösségre vonatkozó kötelező erejű döntések meghozatalának folyamata
 küzdelem a hatalomért

Két fő jelentése:
 A rezignált felfogás: a politika az elitek dolga, az általuk képviselt magas szintű politikára a
közembereknek nincsen befolyása, hiszen a politika a hivatásos politikusok dolga; az
érdekszervezetek befolyásolhatják a döntést, csekély hatással lehetnek a választásokra, de ezt
követően a „nép választott, a nép mehet” elv érvényesül; a polgárok többnyire fogyasztóként
vesznek részt a politikában, mert az magasabb társadalmi szférában, tőlük függetlenül zajlik
 Az optimista felfogás: a politika a közügyek eldöntésére irányuló tevékenység, amelyben
demokratikus jogunk és kötelességünk részt venni; a politika a civil szférából emelkedik ki,
annak ellenőrzése, felügyelete mellett

Elit és tömeg
 elit: magas végzettség, nagyobb befolyás, magas jövedelem -> nagyobb részvétel a
politikában, nagyobb politikai hatáskör/kompetencia, nagyobb politikai hatékonyság
 demokrácia iróniája: különbség az elit és a tömeg között -> mindenki előtt nyitva van, de
nem egyenlő arányban vesznek részt a politikában

Politika definíciója
 politika fogalmának egységes meghatározása nehézkes a politika komplexitása és amiatt,
hogy a kutató maga is részese a vizsgálatnak → a kutatók tapasztalataik és ideológiái
elfogultságaik alapján emelnek ki egy-egy sajátosságot, lényeges vonásokat
 Guvernamentális definíciók: középpontjukban az állam, a vezetés, a hierarchia áll
 Normatív politikafogalmak: bizonyos értékek, célok megvalósítását tekintik a politika
céljának, pl. szabadság és demokrácia; ez értékeket normaként, kritikai mérceként állítják
szembe a politikai realitással
 Konfliktusorientált definíciók: középpontjukban az osztályok és csoportok harca áll; két
fajtájuk van: csoportpruralizmus szellemében értelmezik az összeütközéseket vagy
antagonisztikusan kibékíthetetlen ellentétként tekintenek a konfliktusokra
 Két amerikai politikameghatározás:
 A politika az a tevékenység, amely megszabja, hogy egy társadalomban ki mit, mennyit,
mikor és hogyan kap a társadalom által megtermelt javakból
 A politika az értékek elosztását végzi a társadalom számára és ehhez kellő hatalommal
rendelkezik
  Politikai döntéshozatalhoz való viszonyulás, eszközök: passzivitás/ élni és élni hagyni/ bízzuk
a szakértőkre/ párbeszéd alapú (deliberation)/ meggyőzés (persuation)/ erőszak/ többség
akarata (majority number)/ képviselők (representatives)

Állam
 fogalma: olyan tartós uralmi képződmény, amelyet hagyományosan három ismérvvel
definiálnak: a határolt államterülettel, állandó népességgel és az állami
erőszakhatalommal=kormányzattal;
 polgárai számára kényszertagságot jelent -> állampolgárság=az állam és annak főhatalma alá
tartozó egyén intézményesített kapcsolata;
 szuverén, ha az államhatalom kizárólagos ellenőrzést gyakorol polgárai és a többi társulás
felett;
 Hegel szerint az állam közvetítő kapocs, amely összefogja az állam központi erőt;
 Marx az államot a társadalom szervezett erejét elidegenítő szervezetnek tekinti, amely az
osztályuralom fenntartását szolgálja és nem pártatlan;
 két fontos ismérve: tartósan fennálló igazgatási és jogrend ill. a legitim erőszak monopóliuma
 Államforma az állam alapját képző végső elvek tükkröződése -> azt fejezi ki milyen a
törvényhozó végrehajtó és a bírói hatalom viszonya egymáshoz!!

Hatékony állam
 egész területét adóztatja, irányítja
 általános jólét, védelem biztosítása
 korrupció elenyésző
 demokrácia szabd választásokkal
 pl. USA, Japán, legtöbb európai állam

Gyenge állam
 elterjedt a politikban a bűnözés
 korrupció, szegénység, felkelések
 demokrácia állítólagos, választások befolyásolhatók
 jövedelem természeti erőforrásokból
 pl. Latin-Amerika, Frika, Ázsia országai

Bukott állam
 olyan országok, melyek nem képesek megteremteni az önálló, független állam néhány
alapvető feltételét
 elveszíti saját területe felett az irányítást
 kormány képtelen döntéseket hozniés érvénybe léptetni
 közszolgáltatások nincsenek vagy alacsony színvonalúak
 pl. Pakisztán, Haiti, Jemen, Afganisztán, Csád, Szudán, Kongói-Dem.-Közt., …

Hatalom
 Hatalom fogalma: a hatalom azaz esély, hogy akaratunkat mások ellenállásával szemben is
érvényesíteni tudjuk, bármin nyugodjék is ez az esély (Max Weber).
 Államhatalom fogalma: egy adott területen és egy adott népcsoport felett ténylegesen és
kizárólagosan gyakorolt főhatalom
 Hatalom kikényszeríti az akaratát; tekintély rendelkezik a döntés jogával
 Jellemzői: cselekvésen alapul, két fél kölcsönös viszonyában realizálódik, sohasem abszolút,
az alávetettek is bizonyos hatalommal rendelkeznek, többféle forrása lehet (pl. befolyás,
rábeszélés, manipuláció, nyers erőszak.
  Három fajtája: akcióhatalom, szimbolikus hatalom, instrumentális hatalom, információs
hatalom.
 Nem pusztán hierarchikus struktúra, hanem interakciós viszony.
 A hatalom nemcsak a döntések birtoklásában játszik fontos szerepet, hanem a döntések
megakadályozásában is.
 Az információknak és a tanulásnak nagy szerepe van.
 A hatalom elkerülhetetlen jelensége a társadalom rendezett életének és a társadalmi rend
fenntartásának.

Autoritás
 jogilag szabályozott, felhatalmazással gyakorolt hatalom
 az engedelmességi készség csak tiszteletre vagy tekintélyre alapozódik.
 Az a politikai hatalom, amely a társadalom által kényszermentesen elfogadott, vagy amelynek
kész önként engedelmeskedni a társadalom az autoritás. A politikai hatalom természetes
állapota az autoritás.
 A politikai autoritásként működő hatalomnak a közösség tagjai hajlandóak engedelmeskedni
akkor is, ha az őket képes akár kényszeríteni is, de akkor is, ha nem rendelkeznek a
kényszerítés eszközével.
 Autoritás a jogkövetés biztosítása
 a tekitély a kötőanyag ebben az esetben, a működőképességét biztosítja ( hiába vannak
törvények ha az állampolgárok nem tisztelik a jogszabályokat)
Tekintély
 A tekintély mint a szabálykövetés kikényszerítője - szankciókat, intézkedéseket alkalmazhat a
szabálysértőkkel szemben
 a hatalmat azonosítják az erőszakkal (ha túlzásba viszik a hatalom egyik eszköze az erőszak
de nem azonos vele)
 a tekintélyt a hatalommal

Anarchia
 =uralom nélkül
 olyan állapot, amelyben az emberek intézményesített hatalom nélkül élnek

Politikai hatalom
 nem lehet megragadni, legfeljebb kiérdemelni
 legitimitás: a tömeg érzése, hogy a kormány szabályai jogosak, engedelmeskednek neki,
elismeri a jog és a törvény uralmát
 legitimáció formái: karizmatikus, legális-racionális, hagyományos
 A politika azonos a hatalommal?
 Hatalom a politika elsődleges összetevője, lehetővé teszi a politikai döntések végrehajtását
 Politika célja a hatalomért való küzdelem

Legitimáció
 általánosan a politikai rendszer, a hatalom, vagy az uralom elfogadottsága és/vagy igazolása.
 Pontosabban: csak az a hatalom legitim, amelyet nem általában fogadnak el, hanem azért, mert
törvényesnek vagy jogosnak tekintik.
legitimációs válság
 Legitimitás/Illegitimitás Törvényes e a szabályoknak megfelelt e érdekellentét volt e??
 Normatív/ legitimációs deficit Megfelelt e az erkölcsi normatív elvárásoknak Passzolt e vagy
se erkölcsileg értékeinek fontossága
 Konszenzus /delegitimálódás elérteek e a kritikus támogatási tömeget azaz a többésg elfogadja
e vagy se
 Ezeknek meg kell felelni
Biológiai politikai hatalom
 „az ember természetéből adódóan egy politikai állat”, társas lény – Arisztotelész
 védelem -> emberek is csordában élnek
 veleszületett tulajdonságunk követni a vezetőket, ezáltal politikai rendszert alakítani
 „tökéletlen politikai állatok vagyunk” -> mert a politikai csoportok szétesenk, ellenszegülnek
az emberek a hatóságnak, …

Pszichológiai politikai hatalom

 az emberek önkéntesen átadják magukat egy tekintélyes személynek
 mindenki vágyik rá mindenki fél tőle
 villamosszék kísérlet (Milgram) -> felelősség elvételével feladják az erkölcsi
meggyőződésüket – tudás tekintélyére hallgat, nem az erkölcsére
 komformisták = csoportnormákhoz igazodnak
 Zimbardo-kísérlet: börtönőrök és rabok – hatalom vagy attól való megfosztás -> ez a helyzet
hozza ki az emberekből, hogy diktatorikus rzsimek alá vessék magukat

Kulturális politikai hatalom

 mennyi az örökölt viselkedéssel szemben a tanult?
 politikai kultúra alakítja ki hosszú távon bizonyos tényeket, normákat (pl gyermeknevelés,
vallás, gazdasági fejődés)
 kultúra=tanult viselkedés az örökölttel szemben
 gazdasági és politikai fejledstség függ a kultúrától
 politikusok korruptak lehetnek, figyelmen kívül hagyva a kultúrát


Racionális politikai hatalom

 az emberiség civilizált társadalom ->rend ->nincs anarchia
 hatalommal visszaélne-> jog a fellépésre
 az emberi értelem fennállásán alapul, hogy jó döntéseket hoznak
 a hatalom nem eszköz hanem cél
 hatalomért verseny van

Irracionális politikai hatalom

 emberek emocionálisak -> befolyásolhatók
 hatalom tévhiteken, félelmeken alapszik (pl. Hitler,..)

Rendszerelméleti felfogás:
 a politika a hatalom antropológiája

Uralom
 Fogalma: a hatalom tartós intézményesülése politikai, szervezeti és kulturális eszközök révén;
 Max Weber: az uralom az az esély, hogy egy társadalmi kapcsolatban vagy viszonyban
megadható személyek köre meghatározott tartalmú parancsoknak engedelmeskedni fog;
 Konkrétabban a társadalom szervezetéhez kapcsolódik, például a tulajdoni rendelkezési
jogokhoz, illetve a politikai intézményekhez.

Befolyás
 Sohasem az akarat teljes érvényesítését jelenti, szükség szerint jelentkezik; azon alapul, hogy
valaki úgy érvényesítheti érdekét, ha részlegesen alárendelődik másoknak.
 A befolyás általában eszköz bizonyos politikai célok elérésére.
 A befolyásolási helyzet szimmetrikus és aszimmetrikus egyaránt lehet.
  Mértéke azon múlik, hogy milyen fenyegetést képvisel a befolyásoló fél, milyen ösztönzéssel
tud élni ill. mennyire képes megszabni mások tájékozódását.
 A befolyás övezetei: média, társadalmi nyilvánosság intézményei, közéleti politizálás.
 hatalom mint befolyás: nem egyenlő a hatalommal mert csak kihatása van rá, hatalmat lehet
abszolútban mérni , nem 100%-os hatalom nem független, befolyásos lehetsz hatalom nélkül
 funkcionális: a hatalom gyakorlásához vannak eszközök erőszak büntetés szankciók


Konfliktus és konszenzus
 A konfliktus olyan társadalmi ellentét, amely egymást kizáró törekvésekhez kapcsolódik és
igen gyakran a társadalom struktúrájában gyökerezik.
 A konfliktusok nagy kérdések köré csoportosulnak, mint például a pártok és
érdekszervezetek létrejötte.
 A konfliktus minden társadalom természetes velejárója, a konfliktusmentes társadalom
ugyanis csak az egyéni szabadság korlátozásával jöhet létre.
 A konfliktus ellenpárja a konszenzus: két jelentése van: ’consent’, a beleegyezés valamibe, a
hozzájárulás egy politikához, melyet a mi aktív közreműködésünk nélkül határoztak
el; ’consensus’, a megegyezés, amely két tárgyaló, egyformám aktív fél között jött létre.
 A konszenzus alapvető körét az alkotmány rögzíti.
 Soha nem fordul elő, hogy egy társadalomban minden kérdés konfliktusos lenne, illetve hogy
teljes lehetne az egyetértés.

A társadalomirányítás valóságmagyarázatai:
 Ezek a politikamentes valóságmagyarázatok depolitizált társadalmi viszonyokat tükröznek. A
hatalom birtokosai által „szükségtelennek” feltüntetett mozzanatok közt kell a politika
lényegét keresni. Ezek: uralmi gyakorlat, uralmat gyakorlók személyi összetételének
megkérdőjelezése, döntések tartalmának szabad megvitatása, az engedelmesség feltételekhez
kötése stb.
 Technokratikus magyarázatok: azok hivatottak a hatalmat birtokolni, a döntéseket meghozni,
akik speciális tudással és szakértelemmel rendelkeznek. Csak szakmailag megalapozott
döntéseket hoznak és a szakmai szempontokat nem rendelik alá az érdekeknek.
 Kommunista magyarázatok: A kommunistáké az egyetlen tudományos világnézet. A
kommunisták képesek átlátni az érdekviszonyokat is, feltárni és megfogalmazni a közös
érdekeket. A magántulajdon felszámolásával megszűnnek a magánérdekek. A kommunisták
hivatottak irányítani a társadalmat. Az állampolgári politizálás értelme: beszélgetés és
véleménycsere a hatalom által megengedett témákról.
 Bürokratikus és autokratikus magyarázatok: A politika parancsengedelmességi viszony,
nem vitatni, hanem vakon követni kell a társadalom vezetőinek akaratát és útmutatásait.
 Nemzetiszocialista magyarázatok: logikailag hasonlóak a kommunista ideológiához, a nép és
a vezér egységet alkot: a vezér akarata a nép akarata. Aki megkérdőjelezi a vezér akaratát, a
nép akaratát vonja kétségbe.

Ideológia
 =eszmetan
 koherens eszmerendszer, ami a valóságot írja le és magyarázza meg, majd cselekvésre
ösztönöz, értékválasztáson alapul
 XIX.szd. előtt nem beszélhetünk ideológiákról
 Fő feladata a társadalmi konfliktusok feldolgozása és a megoldások keresés
 Mire jó az ideológia? /funkciói:
o ismeretközlés, mozgósítás
o szimplifikálás, értékközvetítés
o csoportképzés, érdekképzés – közös identitás megteremtése
o legitimáció, programadás
 o hitrendszer, meggyőződés, nézőpont
o kritikai funkció
o útmutatást ad, mit kellene csinálni – célok, eszközök bemutatása
o társadalom egységes marad a különbségek ellenére – van konszenzus
 politikai kérésekre válaszadás
o milyen az emberi természet?
o közösség vagy az egyén fontosabb?
o mik a politikai jogok és a kötelességein?
o milyen az egyenlőség természete?
o milyen az igazságosság/igazságos társadalom?
o hatalom kérdése
 jobb (földbirtokosok voltak, régi rendszert fennt akarták tartani) és bal (rendszert liberalizálni
akarták) oldal
Baloldal
 társadalmi egyenlőség eszméje, haladásba vetett hit, társadalmi viszonyokba való
beavatkozás, természetjogi-racionalista társadalomfelfogás, állam gazdasági beavatkozásának
növelése/megtartása, jóléti állam kiépítése, egyenlő feltételek mellett
Szélsőbal
 elkötelezettség alapján történő diszkrimináció, vezető kommunista párthoz való tartozás ad
előjogokat
Jobboldal
 lassú, szerves változás, hagyományok és tekintély tisztelete, történeti/vallási alapon nyugvó
társadalomfelfogás, szabad piacra épít, állam beavatkozásának csökkentése
Szélsőjobb
 faji, nemzeti-etnikai, vallási alapú diszkrimináció, születés, rang, nemzethez, fajhoz tartozás
adhat előjogokat
 típusai a füzetben

Kultúra
 társadalom tagjaira vonatkozik
 szabályok, normák gyűjteménye
 meghatározza, mi az illő
 magatartást eredményez
 politikai kultúra: ezek a kérdések a politikára vonatkozóan

A politikai kultúra
 A politikai kultúra része a társadalom általános kultúrájának és az állampolgároknak a
politikával kapcsolatos beidegződéseit, meggyőződéseit, politikai értékeit és érzelmeit foglalja
magában.
 A politikai kultúra olyan értékfogalom, amelynek orientációs eszménye a demokrácia, a
közösség tagjainak részvétele közügyei intézésében (értékelő fogalom) – kevésbé értékelő:
azon orientációs minták, amely a népesség tagjainak a politikai objektumokhoz fűződő
viszonyait jellemzi
 A politikai kultúra a társadalom történetileg kialakult kultúrájának része, a politikával
kapcsolatban kialakult meggyőződések, beállítódások összessége (leíró fogalom)
 Elemei / aspektusai: kognitív > értelmi =ismeretszerű elemek (szintje eltérő az embereknél),
beállítottságok =attitűdök=evulatív >értékelő (pl demokrácia vs diktatúra támogatója,
hozzáállás kérésekhez), érzelmi reakciók a politikai eseményekre =affektív > érzelmi,
emocionális elemek (mit tartunk fontosnak, politikai jelképek reakciót váltanak ki)
 csoport vagy egyén centrikus?
 Attitűdök: meggyőződések, értékek, érzelmek
  Megközelítések:értékelő: Kultúráltak vagyunk van kultúránk?; leíró: minden csoport
rendelkezik kultúrával milyen a miénk? Tudományos jellegű
 Elemek: 1. Kognitív:Tudás eleme Ki a min elnök?; 2. Attitűd:Hozzá állás, beállítottság.
Igazságos e?; 3. Affektív: Érzelmi reakció szavak stb jelképek
 Meggyőződési szintek- mi befolyásolja: Világnézeti beállítása primer (pl vallás, ideológia);
Empirikus hitek (pl. nemzetiség, rasszizmus stb); Konkrét jelképek(Nagymagyarország)
 A politikai hit és meggyőződés: az értékek általános szintjén alapvető világnézeti
beállítottságok léteznek (legtöbb embernél a vallás diktálja vagy a család); vannak
fundamentális-empirikus hitek (tényként kezelünk bizonyos dolgokat), amelyek
megkérdőjelezhetetlenné váltak; konkrét, elkötelezettséget kifejező szimbólumok (zászlók)
 minek van nagyobb hatása, az intézményeknek vagy a kultúrának? (rendszerváltás) ->
intézményeket át lehet építeni egy év alatt, gazdaság transzformálható, de a politikai kultúra
megváltoztatásához több nemzedék kell
 legitimitás alapjait keresi
 lassan változik, a közvélemény befolyásolhatja
 közvélemény: aktuális kérdésekre keresi a választ (adott vezetőkről, politikáról); gyorsan
változik, ingatag; politikai cinizmus = megvetés
 politikai kultúra pusztulása -> „kritikus polgárok” – növekvő bizalmatlanság a kormányzatban
– nem feltétlenül rossz
 kormánnyal szembeni elvárások: kettős viszony a polgár és az állam között – függés az
államtól (egészségügy, oktatás), kicseszés az állammal (adócsalás, kiskapuk keresése)

A politikai kultúra különböző típusai

 Parochiális: helyi hatalmi viszonyokhoz vannak kötve az állampolgárok, nincs tudata a
magasabb politikai központról, arról, hogy függnek egy felső hatalomtól, engedelmesség pl.
elszigetelt faluközösségek, elszigetelt törzsek, középkori feudális rendszer
 Alattvalói: az alattvalók tudatosan engedelmességet vállalnak egy magasabb politikai
centrummal szemben, pl. központosított monarchiák (pl befizetik az adókat, katonai
szolgálat), nem igénylik a részvételt a politikai dontéshozatalban, felsőbb hatóságokra bízzák
 Részvételi: az állampolgár sokféle szinten kapcsolódhat be a döntéshozatalba, igénylik is a
politikai folyamatokba való bekapcsolódást ilyenek a modern demokráciák
 Állampolgári azaz civic culture: a többi típus elemei alkotják (alattvalói és részvételi
keveréke), megőriz elemeket a hagyományos politikai kultúrákból, de lényegét a modern
rendszerek adják; helyi szinten igénylik (önkormányzat) de a központi szinten passzívak

A politikai szocializáció
 A politikai szocializáció a társadalom politikai kultúrájának elsajátítási folyamata, az
élethossziglani nevelés része: ekkor alakul ki a politikai orientáció, az egyén alapvető politikai
identitása
 A nagy társadalmi változások mindig nyomot hagynak a politikai szocializáción, pl. az eltérő
nemzedéki tapasztalatok formájában
 szocializáció: egyén beilleszkedése a társadalomba, az a tanulási folyamat, amely által az
egyén a kultúra részévé válik, elsajátítja: értékek, szabályok, normák, magatartási formák
 politikai szocializáció: ugyanezen folyamatok révén megtanulja a politikai értékeket és
használatát
 döntő jelentősége van a stabil kormányzathoz
 nyílt politikai szocializáció: szándékosan kormányzati politikai kultúrát tanít

Szocializációs intézmények
 család: legjelentősebb alakító tényező; nyílt politikai szocializmus a krmányzat vagy iskola
által általában hatástalan; befolyásolja a szülő a gyermek politikai pártfoglalását (gyermek
öntudatlanul elfogadja)
 kortárs csoportok: szabadidő töltése révén
  iskola: állam befolyásolhatja (tanterv), legszándékosabb; magasabb iskolai végzettség –
nagyobb politikai részvétel, nagyobb felelősség a közösség felé; diákönkormányzat ->
cinizmus; magatartás szabályozása (bűntetés/ösztönzés); iskola struktúrája (pl szegregáció);
tanári magatartás és cselekvés; szertartások (pl diákok felállnak atanárnak); tantárgyak
politikai tartalma
 közösségi média: tv nézés -> negatív hatás ->passzívak és érdektelenek lesznek a közöségi
tevékenységekben és az üzenetek közvetítésével befolyásolja nézőpontjukat; videójáték - .
erőszakosak lesznek
 kormányzat: maga a szocializáció ügynöke – emelkedő színvonalat biztosít
 egyéb: egyház, egyesületek, munkahely, pártok – inkább felnőtteket ér el

Szubkultúrák
 kisebb kultúra a többségi kultúrán belül
 amikor egy adott csoportnak elég erősen eltérő tulajdonságai vannak
 pl Quebec – Kanada, franciák; afrikai amerikaiak; Wales, Skócia (munkás) – Anglia
(konzervatív); Koszovó – albánok<>szerbek

Pártok
 A pártok a modern tömegtársadalom jelképei.
 A pártok tagsággal bíró, tartósan fennálló politikai szervezetek, melyek parlamenti
választásokon versengenek a kormányzati hatalomért
 a politikai hatalomból részesedés céljából jelölteket állítanak a parlamenti és az
önkormányzati választásokon, s képviselőik révén meghatározó szereppel bírnak a politikai
folyamatok alakításában, valamint a társadalom egészének életét befolyásoló hatalom
közvetett gyakorlásában
 Fragmentáció – pártrendszer töredezettsége
 Polarizáció – pártok közötti verseny, pártrendszerek mozgásának iránya
 Centrifugális – szélsőségek erősödése, közép kiüresedése
 Centripetális – szélsőségek elenyészése, közép erősödése


Pártok fő funkciói:
 A pártok nemcsak kifejezik, de egyesítik, összegzik is az alapvető társadalmi érdekeket és
értékeket.
 érdekképviselet (érdekagregáció: különböző érdekekből csoportot csinálunk amikor
összeállnak az érdekek; érekartikuláció: érdek kifejezése pl tüntetés)
 Integráló (egyesítő) szerepet játszanak azzal, hogy az aktív polgárok széles körét minél
szélesebb körét egy közös program megvalósítására mozgósítják.
 Részt vesznek a nyilvános politikai akaratképzés folyamatában, serkentik a közügyekről folyó
közéleti vitát.
 legitimáció-teremtés: normaövető magatartás stabilitás érték fentartás
 nemzetközi kapcsolat kiépítés
 A politikusok rekrutációját (toborzás) és szelekcióját is pártok végzik el
 főbb politikai tisztségek betöltését a pártok versengésének kimenetele határozza meg
 A pártok kormányzati vagy ellenzéki szerepet töltenek be a parlamenetben.
 hidat képez az emberek és a kormányzat között:
 politikai rendszerbe való beépítés
 politikai szocializáció: Események választások média parlament kommunikáció jelentős
hatással vannak az egyének viselkedésére tudatosságuk alakításában
 szavazók mozgósítása, mobilizáció: maguk is mozgósítanak a politikai közéletben való
részvételre -> aktivisták
 hatalom ellenőrzése
 kormányzati szervezet
Pártok történeti kialakulása és típusai:
 A pártok kialakulása rendszerint a nagy társadalmi konfliktusokhoz, forradalmi átalakuláshoz
kapcsolódik.
 Politikai rendszer mozgatói a pártok
 Régebben a parlamenti demokráciában születésükkor nem a köjó kialakításának részei
szereplőiként hanem sokkaé inább annak partikuláris érdekeket szolgáló ellenzőiként
tekintettek rájuk
 A politikai pártok stabilizálódása és meghatározóvá vákása a modern politikai rendszer sajátja
 Mivel a kevésbé fejlett országokban mást jelent a párt fogalma ezért nehéz komparativista
módon vizsgálni az egész világon leginkább az eu demokráciát és az amerikait lehet mivel
azok kifejlettek
 A szuverén államok kiszelesedése pozitív hatással volt a pártok népszerűségére el is
szaporodtak sokszínűek lettek
 Kifejlődésük 2 szakasza: 1, felemelkedő polgárság képviselőinek párttá szerveződése a rendi
uralommal és képviselőivel szemben. 2, az addig kirekesztett alsóbb társadalmi osztályok,
munkásság pártalakítási törekvéseinek jelentkezése.
 A pártok osztályozása attól függ, hogy milyen sajátosságaikat tartjuk szem előtt.
o Beyme történelmi kialakulásuk sorrendjében, ideológiai célkitűzéseik és politikai
profiljuk szerint osztályozza őket:
1. liberális pátok
2. radikális pártok:demokratikus követelések képviselői, eszméik:szabadság,
egyenlőség, tulajdon biztonság
3. konzervatív és arisztokrata pártok:negatív a viszonyuk a forradalomhoz, régi rendi
viszonyokat akarják fenntartani
4. szocialista párt: proletariátus érdekeit képviselik
5. kereszténydemokrata jellegű pártok:
6. parasztpártok: a vidéki agrártársadalom érdekeit képviselték
7. regionális és etnikai pártok:politikai önrendelkezési jogért folytattak harcot
8. kommunista pártok: baloldali radikális szélsőséget képvisel
9. fasiszta pártok: szélsőséges jobboldali, nacionalista pártok, totális egyeduralomra
törnek
10. zöld pártok: új társadalmi mozgalmak tematikáját világképét fogalmazzák meg

Pártok szervezeti sajátosságuk szerint:

 Parlamenti pártcsoportosulások :1. pártok a parlamenten belül
 Honorácior jellegű,illetve káderpártok: parlamenten kívüli pártok,választójog kiterjesztésével
válik lehetővé. Honorácior (Max Weber) párok: köztiszteletben álló, önálló jövedelemi
forrással rendelkező előkelők csoportosulása, nem hivatalszerűen politizáltak Káderpártok:
politizáló eliz helyi köreire vagy új típusú tömegpártok széles társadalmi mozgalomra
támaszkodva.
 Tömegpártok: választási jog kiterjesztése során alakult meg. Állandó és szilárd a szervezetük.
Parlamenten kívüli pártként jönnek létre, hosszú harc után juthatnak be a parlamentbe.
 Néppártosodás tendenciája:1, elhalványul a pártoknak a társadalmi osztályokhoz való
szorosabb kötődése. 2, ideológiai profiljuk elmosódik. Ennek következménye, hogy
programjaik hasonulni kezdenek egymáshoz.
 Választási pártok: választási küzdelem lefolytatására professzionalizálódott, egymáshoz lazán
kapcsolódó politikai szövetségek.
 Patronázs-pártok:politikai céljai háttérbe szorulnak, és a párt fő célja az állami hivatali
kulcspozíciók megszerzése, saját jelöltjeik hivatalhoz juttatása.
 Keretpártok: laza egyesülések tekintélyes személyiségek összehangolását célozzák a választók
mozgósítására.
 Érdek, vagy réteg pártok: korlátozott választói bázist céloznak meg, meghatározott réteg
érdekképviseletét vállalva
  Tiltakozó pártok: vallási, nyelvi,etnikai vagy regionális érdeksérelmek elleni tiltakozó
mozgalmakból fejlődnek ki. Pl: környezetvédő mozgalmak
Peter Mair és Richard Katz – 3 arca a pártoknak
 közhivatali, alapszervezeti, pártközponti
Pártok intézményei:
 Állampolgári aktivitás,részvétel,érdekképviselet intézményei: Pártok, Mozgalmak,
Érdekszervezetek
 Közhatalmi színterek és intémények: Törvényhozás, végrehajtás
 Állami bürökrácia: igazgatási intézmények
 Kontroll intézmények: Bírói hatalom
 Közvetítő intézmzények nyilvánosság és médai
 Választás, Kinevezés: Állampolgári kezdeményezés,Jogszabályi előírás kezdeményezés .

Pártrendszerek típusai:
 Egypártrendszer: egyetlen párt a politikai szervezkedés monopolizálja.
 Hegemónia pártrendszerekben létezik több párt rendszer, de az egyik kitüntetett helyzetben
van, a többi párt nem valódi versenytárs.
 Kétpártrendszerben a kormánypárt és az ellenzék váltogatja egymást a hatalomban
 Többpártrendszer alapulhat korlátozott pluralizmuson , mikor rendszeresen 3-5-6párt
vetélkedik
 Szegmentált pluralizmusnak nevezzük az olyan többpártrendszert melyben a pártok túlságos
fragmentáltsága nem okvetlenül jár együtt polarizációjukkal, önálló szubkultúraként léteznek
egymás mellett.
 Predomináns pártrendszerről beszélünk akkor, ha a 2párti vagy többpárti rendszerekben az
egyik párt tartósan jelentős hatalmi fölénybe kerül a többivel szemben.
Pártrendszer változása
 választói magatartás változása (új törésvonalak, generációváltás, traumák)
 elit-stratégia változása (pártok mozgás bal-jobb tengelyen, programváltozás)
 választási rendszer változás (jogszabály módosítás, új választói közösség)

Választások fő funkciói:
 Legitimációs funkció
 Politikai vezetők kiválasztása
 A politikai nyilvánosság erősítése
 Politikai részvételre mozgósítás
 A politikai konfliktusok kanalizálása
 Békés rendezett hatalom váltás
Választás alapelvek
 Választójog – általános és egyenlő: nincs cenzus, mindenkinek a szavazata ugyanannyit ér
 Választás – közvetlen, titkos, szabad

Képviseleti felfogások
 Felhatalmazás elmélet (act on behalf) t: felhatalmazunk egy képviselőt, aki a mi érdekünkben
cselekedik, cserébe ezért lemondunk szuverenitásunk egy részéről – mikrokozmosz felfogás:
leképezi a valóságot
 Elszámoltatás elmélet: szuverenitás a mi kezünkben van – deskriptív, szimbolikus,
szubsztantív, döntésekért mi is felelősek vagyunk
Képviselet maga
 Többségi akarat megjelenítése – hangsúly a többség akaratán alapuló döntéseken, többség
kérdése, meghatalmazás
 Társadalmi érdekmegjelenítés – hangsúly a képviselet összetételén, arányosság
elengedhetetlen, reprezentáció, mikrokozmosz
Választási rendszerek:
  meghatározzák, hogy a képviselők és a pártok milyen arányban jutnak be az országgyűlésbe
1. Többségi választási rendszer (SMD – Single-Member Direct System)
 célja: a kormányozhatóság – nincs szétaprózódás
 Relatív többségi rendszer:az a jelölt kapja a mandátumot aki a legtöbb szavazatot nyerte el.pl
Anglia
 Abszolút többségi rendszer:az a képviselő kap mandátumot aki a szavazatok többségét 50%+1
nyerte el. Pl Franciaország
 két eljárás: alternatív szavazás – egyének a választókerületekben rangsorolják az indulókat,
legkevesebbet kapó kiesik ha nincs meg az abszolút többség; másik módszer – kétfordulós
választás
2. Arányos választási rendszer (PR – Proportional Representation)
 mandátumokat arányosan osztják el a pártokra leadott szavazatok mértékében.
 célja a reprezentáció – minél több képviselet
 több eset létezik itt is (nagyrészük inkább vegyes, mert többségi elemeket is tartalmaz)
 korlátozott szavazat: többmandátumos választókerületben alkalmazott, választók egy-egy
szavazattal rendelkeznek, annyi ember kerül be a parlamentbe, ahány mandátumot ki lehet
osztani
 átruházható szavazás: (STV – Single Transferable Vote) elsődleges szavazat kiosztása utáni
nyertes mellett másodlagos nyertes hirdetése is mandátumok szerint
 pártlistás: három aleset – országos lista, országos elosztással/ területi lista országos
elosztással/ területi lista területi elosztással – lehetnek kötöttek: listán szereplő személyek és
sorrendje csak a párttól függ - vagy szabadok: szavazók rendezhetik a listán szereplők
helyzetét; legtöbb esetben zártak: nem változtathatnak a neveken vagy nyitott: a szavazók új
neveket is felvehetnek
3. Vegyes választási rendszer:
 megpróbálja kiegyenlíteni a tiszta választási rendszerek előnyeit és hátrányait, kombinálva
egymással a többségi és arányos választási eljárásokat.
 pl Németország

Választójog fejlődése
 egészen a XX szd-ig cenzusos rendszer, választójogosultság előfeltétele nem vagyon életkor
műveltés
 kizárt csoportok választójogi küzdelme már a XIX szd-tól
 mit jelent a népszuverenitás, ki a nép?
 Ki gyakorolhatja a hatalmat?
 Általános választójog 1920 mindenkit megillet emberi és állampolgári jogok fokozott
védelme=akár az állammal szemben is, az államnak azt kell megindokolni ha valakiket ki akar
zárni, jogképesség és cselekvőképesség jelentősége
 ENSZ emberi jogok egyetemes nyilatkozata 1948
 ENSZ polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmánya 1966
 Európa Tanács emberi jogok európai egyezménye 1951

Kormány és szervezete
 A kormány a végrehajtó hatalom szerve, mely a kormányfő vezetése alatt ténykedő
miniszterekből és azok hivatalaiból áll.
 Kollegiálisan döntéshozó testület, mely az ország életét érintő minden fontos kérdést
megtárgyalhat és arról döntést hozhat.
 Részt vesz a törvényjavaslatok előkészítésében, a meghozott törvények végrehajtásának
megszervezésében.
 Tevékenységéért a parlamentnek felelős
 Konkrét struktúráját és működési módját a politikai körülmények diktálják
 Élén a miniszterelnök, akinek viszonya a kormány többi tagjához eltérő lehet.
 Kormányfő általában a legerősebb párt vezetője és maga is képviselő
  Kormányfő feladata a kormány politikai irányvonalának meghatározása, egyes
minisztériumok munkájának koordinálása.
 Kormány tagjai a miniszterek,akik 1-1 ágazat vezetésével vannak megbízva.
 Önálló költségvetési keretet kapnak és rendelkezésükre áll a minisztérium hivatali apparátusa.
 2féle feladatot láthat el: 1,irányíthatja az államigazgatás 1-1- ágazatát melyér felelősséggel
tartozik. 2, kormánytagként részt vesz az általános politika irányításában.
 A parlamenti képviselők közül nevezik ki.
 Fontosabb miniszteri tárcák meghatározását az alkotmány tartalmazza.
 Államtitkárok a miniszterek mellé rendelt főtisztviselők

A végrehajtó hatalom fő funkciói:

 kormányzás: Kormány fő feladata az állam vezetése,legfontosabb közügyek intézése, új
törvények meghozása, politikai döntések meghozása a törvény keretein belül; Aktív
kezdeményező szerepet játszik hisz a törvényjavaslatokat ő terjeszti elő az ogy.-nek
 jogszabályalkotás: A kormány előkészíti a törvényjavaslatokat, de maga is alkot
jogszabályokat; A kormány fontos területek szabályozására maga is alkothat rendeleteket.
 ágazati irányítás: A kormány a közigazgatás ágaiban irányító és ellenőrző szerepet tölt be;
Külügyek irányítása a kormány illetékességébe tartozik; Hadügyek irányítása, honvédelem
ellenőrzése, megszervezése a kormány fő feladata; Végrehajtó hatalom szempontjából fontos
kérdés a rendkívüli állapot szabályozása.
 parlament felosztása: Végrehajtó hatalom feladata a parlamenti cikluson belüli felosztás és
új választások kiírása.

Végrehajtó intézmény típusai

 monarchikus/közvetlenül választott végrehajtási intézmények/ parlamentáris rendszerek
végrehajtói/ nem demokratikus végrehajtó intézmények

Kormányzati rendszerek:
 Prezidenciális: hatalmi ágak teljes szétválasztása, közvetlen társadalmi legitimáció, nincs
törvényhozási felelősség, összeférhetetlenség, egymásra utaltság
 Parlamentáris: nincs teljes szétválasztás, közvetett legitimáció, parlamentnek felelős
kormány, bizalmatlansági indítvány, szoros együttműködés

Alkotmány és az alkotmánybíróság:
 Alkotmány a politikai közösség alaptörvénye, rögzíti a politikai rend közmegegyezést
élvező ,melynek alapján a konfliktusok megvívhatók és rendezhetők
 Legmagasabb szintű jogszabály
 Rögzíti a legfőbb politikai intézmények közjogi alapjait, az állampolgárok jogait és
kötelezettségeit.
 Hangsúlyozza a személyi szabadságjogokat: veleszületett jog, élethez való jog, emberi
méltósághoz való jog.
 Rögzíti a kötelezettségeket: haza védelme, közteherviselés népszavazás,panaszjog,
választójog.
 A diktatúrákban az alkotmányt nem mindig függesztik fel, csak nem tartják be.
 Alkotmánybíróság: védi az alkotmányosság elveit és betartatja az alkotmányt.
 alkotmánybíráskodás: Jogok egymáshoz való viszonyának vizsgálata, elkülönült az
igazságszolgáltatás terén
 Az alkotmánybíróság önálló hatalmi ágat képvisel a hatalommegosztás rendszerében
 Az alkotmánybíróság funkcióját betöltheti a Legfelsőbb Bíróság
 Az alkotmánybíróság főleg a II világháború után terjednek el.
 Angol joggyakorlatban az alkotmánybíráskodást a Legfelsőbb Bíróság végzi.
  USA-ban a Legfelsőbb Bíróság visszafogottan végzi a törvények felülvizsgálatát
 Európában az NSZK alkotmánybírósága tekinthető mintának.

Bíróság:
 jogalkalmazók, általánosan megfogalmazott jogi normákat konkrét egyedi esetekre
alkalmazzák
 Személyi és szervezetei függetelenség nincs alárendelve sem a kormánynak sem a
parlamentnek
 Korlátai az USA ban a választás EUBAN a kinevezés
 Nemzetköziben a jogszabályokra támaszkodnak így azok fogalmazásán múlik minden
 angolban a comon law korábbi precedensek alapján ítélnek a bíró dönti el mi releváns
 Alkotmánybíróság alap: forrása az alkotmány, semmi nem mehet vele szembe, köti a
politikai szereplőket, módosítása széleskörű konszenzust igényel, garanciális jellegű
dokumentum még a parlament sem változtathat rajta, ennek könnyű értelmezése és
alkalmazása, a bírósága politika és a jog határán konkrét beadványokat vizsgál, nem
jogvitákat hanem jogszabályokat vizsgál, összhangban vannak e az alaptörvénnyel a
többségi egyetértés sem számít ha ez nincs meg

Alkotmánybíróság főbb funkciói

 Előzetes normakontroll: tervezett törvények beilleszthetők-e az alkotmányosság rendjébe
 Utólagos normakontrollal felülvizsgálja a meghozott törvényeket
 Alkotmányosság értelmezése vitás esetekben
 Vádeljárásra kerülhet sor a magas állami tisztséget betöltők alkotmánysértő aktusa esetén
 Eldönthet szervezeti, hatásköri vitákat.
 Megvizsgálhatja a belső jog összhangját a nemzetközi joggal
 Alkotmányjogi panaszokat tárgyal meg és bírál el.

Parlament
 törvényhozó hatalom- döntések a politikai közösség egészére vonatkoznak + az tagok
érdekeit képviselik, népképviseleti szerv
 a parlamentek a népképviselet szervei, a modern demokráciák legfontosabb intézményei
 kezdetben a kollektív döntéshozatal a népgyűlés formájában zajlott, de a parlament nem
közvetlenül ezekből alakult ki, hanem a rendi jellegű kollektív képviseleten alapuló középkori
gyűlésekből
 a polgári forradalmakból létrejövő parlamentek már egyéni képviseleten nyugszanak: azokat
képviselik, akik szavazatukkal felhatalmazzák őket arra, hogy az ő érdekükben, helyettük és a
nevükben cselekedjenek
 hatáskörét korlátozza az alkotmány, a hatalommegosztás elve, a közvetlen demokrácia ill. az
önkormányzatok jogai
Parlament funkciói:
 törvény meghozatala (csak a parlament hozhat); törvényhozás egyre inkább a kormány
tagjaira hárul -> önálló-képviselői indítvány kevésszer lesz törvény;
 végrehajtó hatalom ellenőrzése (végrehajtó hatalom felelős a törvényhozásnak) módok az
ellenőrzésre – főleg az ellenzék él vele: beszámolási kötelezettség, vitaparlamenti műfajok
(kérdések, azonnali kérdések, interpellációk), vizsgálóbizottságok
 Nyilvánossághoz való funkció: parlamenten belüli intézkedések nyilvánosságra hozatala
 Szocializációs-rekrutációs funkció: politikusok is parlamenti munka útján tanulják meg a
politikát
 Legitimációs funkció: demokratikus berendezkedés legitimálása

A parlament struktúrája:
 a parlamentek többsége átvette az angol parlament felépítését
  felsőház (a meritokratikus kiválasztási elvet 1958-ban a Life Peerage Act törölte el):
 3 típus (Brunner)
o Minden államból közvetlen választással azonos számú képviselőt küldenek a
felsőházba (pl. USA, Ausztrália, Svájc)
o Az egyes tartományok parlamentjei a lakosság arányában delegálhatnak képviselőket
a szövetségi kamarába (pl. Ausztria és India)
o Végrehajtó hatalom részéről történő delegálás (pl. a Német Szövetségi
Köztársaságban 3-5 képviselőt küldenek a tartományi kormányok a Bundesratba)
 Alsóház: dominánsabb a felsőháznál
 Törvények kezdeményezése, megvitatása, első fokon való eldöntése
 Költségvetés elfogadása
 Megválasztja a végrehajtó hatalom fő tisztségviselőit
 Véleménynyilvánítás, panaszok, sérelmek fő fóruma

 Egykamarás: általában kisebb országok, homogénebb politikai képviselettel, gyors

döntéshozatalt eredményez
 Kétkamarás: nagyobb országok és heterogénebb, gazdasági-ideológiai + főbb kérdésekbeli
megosztottság (nyelvi, etnikai, vallási), szimmetrikus: kamara jogosítványai hasonlóak,
kettőnek egymás kooperációjára van szükség, egyik sem domináns, pl Amerikai Kongresszus;
aszimmetrikus: két kamara nem egyenrangú, másik kamara max lassíthatja a folyamatokat,

Fő szervei:
 Elnökség: tagjai a házelnök, helyettesei és a jegyzők; a parlament belső eljárásainak rendjét
biztosítja
 Bizottságok: a törvényhozás munkáját készítik elő; állandó bizottságok: meghallgatják a
törvényeket, szakértőket, kormánytisztviselőket, ajánlásokat dolgoznak ki a plenáris ülés
számára; ad hoc jellegű bizottságok az aktuális ügyek feltárására hivatottak; működésük
szabályait a házszabály rögzíti
 Frakciók: a parlament pártpolitikai tagoltságát tükrözik; az elnyert mandátumok bizonyos
száma szükséges létrehozásukhoz; belső szervezetükről önállóan döntenek; frakcióelnökséget
választanak helyettesekkel és ügyvezető igazgatókkal; többnyire egyazon párthoz tartozó
képviselők alkotják, legfontosabb szereplő a frakcióvezető

A törvényhozás folyamata:
1. Törvényeket kezdeményezhetnek az egyes képviselők, képviselőcsoportok, a kormány és a
köztársasági elnök
2. Benyújtás bejelentése
3. Törvényjavaslat az illetékes bizottsághoz kerül, ami megvizsgálja tartalmát, szakértőket és
érdekképviseleteket hallgat meg
4. Jogi bizottság vizsgálja meg a törvény összeférhetőségét az alkotmánnyal és más törvényekkel
5. A törvényjavaslat a plénum elé kerül: két szakasz: általános vita és részletes vita
6. Végszavazás
7. Törvény szövegének jegyzőkönyvi pontossággal való véglegesítése
8. Törvény nyilvános kihirdetése
9. Közzé teszik a közlönyben, meghatározott időpontban lép érvénybe
 Törvények elfogadásához a szavazatok egyszerű többsége szükséges (fontos törvények
esetében a szavazatok abszolút többsége szükséges: összes képviselők fele plusz egy szavazat
 Éves költségvetés elfogadása (a költségvetési vita egyfajta bizalmi szavazás a kormány mellett
vagy ellen)
A végrehajtó hatalom ellenőrzése sokféle formában történhet:
 A képviselők a kormányhoz intézett kérdésekkel és interpellációval ellenőrizhetik a
végrehajtó hatalmat
 Vizsgálatokat indíthat egyes ügyekben, vizsgálóbizottságokat állíthat fel erre a célra
 Petíciós jog: a polgárok panaszainak és kezdeményezéseinek benyújtása
 Bizalmatlansági indítvány benyújtása a kormánnyal szemben
 Bizonyos kérdésekben a kormány csak a parlamenttel egyetértésben intézkedhet: pl. hadsereg
felhasználása, háború és béke kérdése

A politikai hivatalviselők kiválasztása:

 Végrehajtó hatalom csúcsposztjai: köztársasági elnök/kormányfő
 Legfelsőbb Bíróság elnöke
 Alkotmánybíróság tagjai
 Állami Számvevőszék elnöke
 Ombudsmanok (állampolgári jogok biztosai
 Magyarországon ezen kívül: ORTT, médiakuratóriumok elnökségének tagjai

Parlamentek osztályozása:
 Munkaparlamentek: törvényhozói, bizottsági munka
 Beszédparlamentek: nyílt színi vitákat előtérbe állító parlamentek

A képviselők jogállása:
 A parlamenti képviselőket az országgyűlési választásokon választják
 Mindegyikük jogállása egyenlő
 Mentelmi joggal rendelkeznek: két fontos eleme van: képviselő nem vonható felelősségre
bíróság előtt azért, hogy képviselőként milyen álláspontot foglalt el; képviselőt csak tettenérés
esetén lehet őrizetbe venni
 Régi munkahelyüktől fizetés nélküli szabadságot kapnak és nem bocsáthatók el
 Fizetésüket saját maguk állapítják meg
 Összeférhetetlenség
 Szabad mandátum

Közigazgatás
 döntések végrehajtója
 Jóléti állam működtetője
 széles spektrumú feladatkör (infrastuktúrák, szolgáltatások)
 Két elvárás:Demokratikus És Hatékony elszámoltatni -> nemlehet jogszerűségét csak
kormányon keresztül
 Politikai és szakmai racionalitás ütközése: a szakmailag irracionálisnak tartja a dolgokat akkor
önálló politikai aktorrá válik
 Patronázs rendszer: ha a fej változik a rendszer is, közigazgatás semleges, politikailag
független a kormánytól, ami iránytja
 Lefejezhető állam kifejezés: a végrehajtó hatalom csúcsán gyakran változik a vezető de a
közigazgatási apparátus állandó a kormány bírál a legfelsőbb pozíciókról
 Magyarország valahol a kettő között van

Ombudsman
 Az állampolgárok jogainak érvényre juttatása, egyéni jogvédelem eszköze
 Egyéni kérelem alapján eljár, kivizsgál, jogorvoslatot kezdeményez
 független jogvédelmi intézmény
 kormánytól lépéseket kényszeríthet ki

Politika populizmus és nacionalizmus

  kortárs irányzatok a politikai gondolkodásban
Populizmus
 még nem ideológia hanem egy irányzat a politikai gondolkodásban és cselekvésben (nem elég
következetes)
 Deffiníció: „Egy vékony központú ideológia ami szerint a társadalom osztható két homogén és
egymással ellentétes csoportra (lehet jobb vagy baloldali), a tiszta nép kontra a korrupt elit és
amely tovább állítja, hogy a politika szerepe a nép volonté générale kifejezése.”
Kortárs jobboldali elemek (Oroszország, Argentína, Brazilía)
 (Bal bolivia venezuela )
 Nativizmus : nem kell a nemzet tagja legyél ahhoz, hogy a nép tagja legyél
o amerikából ered, a politikai közösség csak a tiszta őslakosokból állhat ez diszkriminálja a
bevándorlókat
o a legfontosabb elem hogyan definiáljuk a népet
o nemzeti alapo döntsünk? - Xenofób (idegenellenes); nacionalizmus (Németország a németeké
idegenek kifelé)
o e.g jóléti sovinizmus
 Autoriterizmus:
o Egy hozzáállás? Az erős kormány és közrend preferálása ?
o Vagy szigorú kormány vagy káosz
o egyéni szintű kulturális jellemvonal
o demokratikus karakter kontra autorither karakter
 Demokrácia:
o a jobboldali populizmus demokratikusnak tartja magát a szélső jobb utasítja el
o többségi demokrácia kontra liberális demokrácia
o populista állítás szerint ők a valid demokraták, ők végrehajtják a többség és a nép akaratát
o létezik többségi akarat de az intézmények a fékek és ellensúlyok közé zárják a többségi akarat
ne legyen akadályozva
o igazi demokratának tartják magukat

 Kínálat és kereslet: mit ajánl egy populista párt és milyen emberek szavaznak rájuk
 Populizmus kínálata:
o bevándorlás kritikája vagy elutasítása
o integráció kritikája: túl a bevándorlókon vonatkozik helyi kissebségekre is
o közbiztonság: bevándorlás okozója a terrorizmus
o anti-korrupció
o EU szkeptikus
o identities annak alátámasztása
o akár környezetvéldelem,É-D viszonyok (a szennyező cégek a korrupt elit)
 A populizmus kereslete: kik támogatják a pártokat, kormányokat
o a társadalom lemaradottjai (pl munkások) a radikális jobboldal proletarizációja?
o hogyan mérjük a lemaradottságot? - szubjektív
o kihez képest lemaradott ? Bevándorlók- helyi kissebségek?, bevándorlók?
o támogatók komoly hányada semmiképp nem lemaradott
o osztály? Alsó osztály?
o támogatók mindenhonnan de a fehér férfi munkások túlprezentáltak nem feltétlen a
legszegényebbek és a rossz helyzteben lévők támogatják
o lecsúszott munkásosztályban van kereslete
o státusz csökkenése szorongás
o az a felfogás hogy a fehér munkásosztály státuszt átveszik a bevándorlók stb azok szavaznak
rájuk akik féltik a státuszukat a bevándorlóktól kissebségtől

A radikális populista jobbolad mainstreaming etlése

  ezek anno álláspontok voltak, most rendszeresen találkozunk velük, komoly támogatásuk van
 mi történt ? Megváltozott a mainstream jobb és bal, beszivárogtak a centrumba
 9-11., 2015: a nyilvánosság „securitization”-je, autoriter reakció- mainstream pártok jobbra
tolódnak
 szoció, gazdasági közügyektől való eltolódás a szoció kulturálisak felé- identitás
 ez teret nyit a radikális jobboldalnak, pl iszlamofóbia mainstreammé válik, iszlám kontra
nyugat értékei vita lehetővé teszi a radikális jobboldal megjelenését a mainstreamben
 régen gazdasági most kulturális kérdések a központban
Mainstreaming
 radikélis jobboldal most irányíthatja a napirendre vételt
 birtokol különböző közügyeket pl anti-bevándorlás, euroszkepticizmus
 kikényszeríthet radikális jobboldali közpolitikát, még úgy, hogy a mainstream jobboldal
vállalja a végrehajtást

Gender
 féri támogatók messze menőleg többen vannak, mint a női támogatók (mégis az anyákat védik
fennhangon hiszen ők szüljenek a tiszta nők szüljenek ne a külföldiek veszélyeztetettek védeni
kell őket)
 de a nők különböző vezetői posztokat betöltenek
 1 megközelítés a nők hatalommal rendelkeznek és korruptak pc vel manipulálják a férfiakat -
>gender ideológiai elleni harc
 2 megközelítés a nőket védeni kell -> pl iszlám kritikája a nő-ügyek szemszögéből

Öszehasnolító popoulizmus
 eddig a jobboldal volt de van baloldali is, pl Latin-Amerika
 radikális jobboldal nem homogén, pl van ahol pro gay van hogy anti gay
 radikális jobboldal kormányerőként több országban - Mo Lo india Usa israel brazÍlia

Ethnokrácia és demokrácia
 Ethnokárcia mint cél az a vágy hogy a politikai közösség csak egy etnikai közösségből álljon
 nem politikai rendszert megváltani hanem azt a kérdést hogy ki része a demosznak
 az ellenállás ellehetetlenítése legyen a konzervatív vagy liberális
 már nehéz megkülönböztetni mainstream jobboldalt a radikális jobboldaltól (boris jhonson
donalt trump sebastian kurz)

Nacionalizmus
 A nacionalizmus a hatalom gyakorlásában egy szignifikáns tényező de nem éri el az ideológia
szintjét
 eszmei irányzat leghíresebb deffiníció
 deffiníció: „a nemzet egy képzelt politikai közösség, ami a képzeletben mind korlátozott mind
szuverén”
 meg tudjuk határozni ki tagja és ki nem
 a nemzet része az emberi természetnek vagy találmány? – nincs konszenzus
 3 paradoxona:
 1. objekít modernista kontra szubjektív antikvitás: ( a nemzet modern kifejezés de a nemzetek
azt állítják magukról, hogy ősi kultúrák, ez paradoxon nem lehet több ezer éves ha csak pár
száz éve van kifejezés – francia forradalom előtt nem voltak nemzetek, Mo. nem ezer éves
nemzet)
 2. univerzalista jelleg kontra partikularista felhasználás ( a nemzet felfogás univerzális aki hisz
benne az azt mondja hogy mindenki tagja valami nemzetnek, de partikuláris speciális,”az én
nemzetem más mint a többi v a legobb)
  3. tag politikai hatás kontra minimális filozófiai hatás (nemzetállamok alakultak ki kontra nem
adott politikai filozófusokat)
 + etnikai és civic változatok ( az a magyar aki annak születik vs az amerikai aki politikailag
oda tartozik, lojális az államhoz)
 Anderson 3,5 kulturális gazdasági feltétele a nemzet megjelenésében
o a latin nyelv gyengülése
o a divine right of kings hanyatlása ( uralkodó az isten kiválasztottja, politikai legitimációnak új
alap keresése)
o kommunikáció technológiai változása, azaz nyomdagép
o nem csak a nemesek, hanem a polgárok is gyűjtenek könyveket, olvasnak („burzsoá nyelv”
standardizálása -> nemzetek kialakulása
 Miroslav Hroch
o földrajz tudós komparatív megközelítése a nacionalizmus vagy nemzetépítéshez
o nemzeti mozgalom
o előfeltételek:
o a közös múlt emléke
o nyelvi kultúrális kötődések sűrűsége, amelyek lehetővé teszik a kommunikációt (nyelvjárások
között átfedés ->nemzet kialakul
o a tagok egyenlőségének akár gyenge felfogása
o nemzeti mozgalom céljai: (általában csak nagyrészt valósulnak meg)
o nyelvi alapú nemzeti kultúra
o polgári jogok, önkormányzata – független állam
o egy komplett társadlmi struktúra felépítése a nemzet tagjaiból
 Fázisok a nemzet létrejötte, Hoch fázisai:
o 1 nemzeti jellemzők felkutatása - nyelv standardizálása, nyelvjárások egységestése,
szépirodalom kialakul,eredetmítoszok
o 2 nemzeti agitálás – nemzet kultúrájának komolyan vétele, pl Himnusz, magyar ogy magyar
nyelven
o 3 a tömeges mozgalom megjelenése – pl 1848-as forradalom, a nemesek mögé már a
parasztok is beállnak

Politikai kommunikáció
 propaganda, reprezentáció, face-to-face, nyomtatott sajtó, rádó, tv, internet, közösségi média:
 A közösségi média térnyerésének köszönhetően -> politikai szereplők a választók széles
rétegei már nem csak a médián, hanem az állampolgári kommunikáción keresztül is elérik
 Ezért olyan kommunikációt próbálnak meg folytatni, amely alapjául szolgálhat a választók
közösségi oldalakon zajló, egymás közti társalgásai számára.
 korábban a kognitív és érzelmi dimenzióit vették célba, mára az állampolgárok társas,
kommunikatív természetét
 konszenzus vagy konfrontáció
 funciói:
o Érdekartikuláció: Érdek kifejezés, kinyilatkoztatás
o Politikai akaratformálás: Mások gondolkodásának befolyásolása
o Mások meggyőzése
o Hatalom kinyilatkoztatása, megtartása: politikai kommunikációnak kulcsszerepe van az erő
létrehozásában, és megtartásában
 A politikai kommunikáció általában 2 iránytja:
o Állapolgárok – közvetítőknek--- Döntéshozóknak
o Döntéshozóktól—Közlési csatornákon át—Állampolgárokhoz
 A média nem döntéshozó ->politikailag nem számon kérhető csak üzletileg

Nyilvánosság
 A demokratikus nyilvánosság ideálisan:
o tájékoztatott állampolgárok
o szabad hozzáférés információhoz
o állampolgárok ellenőrzik a hatalmat
o vitában alakítják a politikai célokat
o résztvevők száma nem korlátozott
o résztvevők szabadok
o laikusok számára érthető közérthetőség
o a modern demokrácia feltétele

 A szűkebb nyilvánosság:
o pl: diktatúrában
o korlátozott kevés hozzáférés
o várható egy második nyilvánosság létrejötte állampolgárok távoltartás szűkebb elit
o kizárt állampolgárok létrehoznak egy alternatív nyilvánosságot (Under Ground)
o Samizdat illegális sajtó
 A nyilvánosság alakulása:
o feudális társadalom politikai jogokkal rendelkezők fértek csak hozzá pl az udvar
o Polgári nyilvánosság
o levelezés kereskedelem horizontális komp
o sajtó könyvkiadás megjelenése
o olvasóközösségek alakulása fokozott politikai érdeklődés
o A burzsoázia is politikai jogokat követel
o A rádió megjelenése: univerzálissá váltak a jogok bárki hozzá férhetett (nem csak a fehér
férfiak akik vagyonosak hanem bárki szavazhat -> 20 szd párhuzamosan fejlődik a
tömegmédiával )
o a modern nyilvánosság kialakulása
o politikai jogok terjedése
o elektronikus médiumok
o tőkeigény koncentrálódás hogy indíts egy rádiót v tv-t
o médiabirodalmak jönnek létre mert annyi tőke kell hozzá
o polgári nyilvánosság nem független -> így alárendelt az üzleti érdeknek, személyes befolyás
van, a média bárók a tőkétől függnek
 A nyílvánosság fórumai:
o Diktatúrában tömegközlés ellenőrzése pl hitler a rádióban
o Demokráciában nem teljesen nyitott, nem csak a jog és szabadság tere, tőke és piac is jelen
van
 nyilvánosság ideálja:
o Jürgen Habermas
o minden fontos közérdekű kérdés megjelenik, bekerülhet
o közbeszéd= közgondolkodás
o csak tiszta érvek
o torzításmentes diskurzus kényszer nélkül
o pl ideal speech situation
o Problémák az ideális nyilvánossággal:
o tömegkommunikáció kevesek kezében van
o Válasz: nyilvánosság alkumodell, konkrét társadalmi szereplők eltérő befolyással(celebek
politikusok tőkések)
o PR propaganda jelleg: a jó benyomás stílus fontossága, piaci verseny
Közvélemény
 uralkodó vélemény a nyilvánosságban tárgyalt közérdekű dolgokról
 aktuális kérdésekre keresi a választ (adott vezetőkről, politikáról); gyorsan változik, ingatag;
politikai cinizmus = megvetés
 igazságtartalom nincs feltétlenül , nincs kényszreszköz (demokráciában)

 hogyan alakul? -> Horizontális kommunikáció: állampolgárok között rejtett mérhetetlen

vélemények, elhallgatás társadalmi nyomás konfrontáció eékerülése
 emlékeztető politikai kultúra
 A hatalom függ a közvéleménytől: a közvélemény meghatározza a kormány hatalmát, a
nyilvánosságban formálódik -> a véleményformáló eszközöket ezért a hatalom próbálja
ellenőrizni -> a hatalmon lévők próbálják befolyásolni

Médiapolitika:
 politikai tájékoztató programok (tisztességesek e?; Objektívek e?)
 Tájékoztatási pluralitás min alapvető jog (probléma: média kiegyensúlyozottság ? Közérdek ?
Hogyan szolgálják a közérdeket ?)
 Usa modell: szabad piac
o pénz szerepe - kereskedelmi szereplők - reklám - bevétel
o kábel tv előfizetés megjelenése - függ előfizetőktől, hirdetőktől ,csak a széles nézőkör
o a speciális médiák megjelenése sport tv
o PBS NPR
 Nyugat eu modell közszolgálati média:
o közpénz
o többpárti konszenzus ellenőrzés
o arms length operations szakmai felügyelet
o semlegesség, színvonal elvárása
o soha nem zökkenőmentes
o BBC huttin report blair kormány beavatkozás
o elitizmus
o költséghatékony?

Internet:
 nehéz politikailag, üzletileg ellenőrizni
 nem egyoldalú kommunikáció
 összekapcsoló kapacitás
 decentralizált (?)
 Hátrányok: gyermek pornográfia, szélsőséges politikai csoportok, bomba készítés dark/deep
web
 rendezetlen állampolgár tud benne tájékozódni?
 Hitelesség
 internet és demokrácia fejlesztése
 virtuális közösségi gyűlések
 otthonról szavazás
 vidéki elszigeteltség csökkentése
 2 irányú kommunikáció
 buborék effekt
 kapuőrzés szólásszabadság ki használhatja

Postmodern
 marketink, eladás, üzleti modellek
 új technikák, új interaktivitás , közvélemény kutatás, negatív kampányolás
  internet használata politikai kampányokban olcsó, gyors kikerüli a szűrőket, közösség pontos
meghatározása, könnyű integrálni az üzeneteket

Demokráciák
 2020 A freedom house szerint a világon 115 választási demokrácia van
 Klasszikkus meközelítés:
o Népuralom
o Népszuverenitás
o Többségi uralom
o Uralkodó=uralkodott
o Képviselt, közvetlen
 Abraham lincoln rule of the people for the people by the people (nép kormányzása, nép
érdekében, nép által)
Közvetlen demokrácia:
 Részvétel: Minden állampolgár aktív (maximalista)
 Közjó?
 Népgyűlés, falugyűlés modell (általában kis közösségeknél képzelhető el)
 Utopisztikus ? Részt vehet e mindenki
 Pl: J.J Rousseau -> nagy fa alatt ülve tartják a falugyűlést

Képvieleti demokrácia:
 Demokrácia mind döntéshozatali módszer
 Verseny van a hatalomért (pártok ->választások)
 Felruházunk egy csoportot, akit számon kérhetünk , hogy képviseljenek minket döntsenek a
nevünkben
 Fékek és ellensúlyok, alkotmányosság (képviselők ne tudják elragadni a hatalmat)
 Minimalista: keveset vár el az állampolgártól (4 évente szavazni nem is muszáj, de menjünk
el)

Demokrácia mitől különleges?

 instabil demokráciánál miért nem jobb egy stabil diktatúra?
 Visszacsatolási rendszer - visszaigazolás
 Jogállamiság: rule of law vs rule of men
 Jogállamiság fékek és ellensúlyok rendszere garantálja a demokrácia fennmaradását -
>kiszámíthatóság
 Visszacsatolási rendszer képes feedbacket beépíteni a döntéshozatalba
 pl Szudán, Koszovó küszködik a demokrácia kiépítésével, működtetésével

Demokrácia feltételei: ( nem feltétlen feltételek megvalósulhat e nélkül is)

 Jóléti küszöb: csak gazdagabb országok tudják kivitelezni (biztonság, életminőség)
 Stabilitás: polgárháborúk mellett nehéz <>Afganisztán)
 Modernizáció (oktatás, ipar, média)
 Középosztály megléte: polgári osztály
 Választások (Ált titkos egyenlő közvetlen)
 Pártok mint érdekartikuláció
 Civil társadalom: köz és magánszféra közötti szféra közvetítők, állampolgár állam között
magán civil szervezetek

Demokrácia felfogások 20.sz:

1.Realista-elitista: mint egy piac
 Legfeljebb az elitek kicserélése
 Minimalista – legyen véleménye a polgároknak
  Döntéshozatali mechanizmus (ki kormányoz)
 Piaci verseny típusú politizálás
 egyéni érdek (a lényeg hogy nekem mia jó individualista a közgazdaságból ered az egész)
 Schumpeter találta ki közgazdás


2.Pluralista:
 nem az elit kicserélése hanem különböző csoportok versengése
 Versengő csoportok egyensúlya -> polyarchy
 Érdekek, igények egyensúlyozása
 Konfliktusok rendszeres kezelése békésen
 Választás, szabad véleménynyilvánítás, infó áramlás, lobbi
 Egyéni jogok
 Robert Dahl képviselte

3.Részvételi:
 Közjó, civic virtue -> nem csak az egyén hanem a közösség érdeke is
 Demokrácia dinamikus folyamatos építkezés
 Helyi demokrácia, munkahelyi, Lokálpatriotista
 minden érintett beleszólás a döntésekbe
 részvételi formák: szavazás, Tüntetés,politikai vita levelezés, sztrájk programszervezés
 Barber,Habermas

Mai jelenség:
 liberális demokrácia (jogállamiság a gerince) vs. többségi demokrácia (kiegyensúlyozása
jogállamisággal vagy megkérdőjelezése; populista)

Diktatúra
fő típusok:
1.Autoritárius.:
 régen ez volt a normális az alap
 sokféle hatalmi forrás, sokféle rendszer :
 hagyományos teokratikus oligarchikus ellenforradalmi stb
 hatalom vagy egy ember vagy szűk csoport kezébe csak közszférába alkalmazzák hatalmukat
 Hatalom a közéletre korlátozódik, gátolni kell az elllenzék kifejlődését
 Elnyomási ezközök: Börtönzés, Kínzás szabad sajtó off, ellenzéki vezetők kivégzése
támaszkodnak a hagyományos intézményekre pl vallás, védik a magántulajdont, nem bánt ha
nem politizál
2 Totalitárius:
 Hatalmi befolyás az élet minden területére kiterjed, a magánéletre is
 Egységes ideológia (kommunizmus, fasizmus)
 minden hatalmi eszköz hasznosítása
 Modern – technológia-megfigyelés; modern tömeg-egységes társadalom)

Diktatúrák tipizálása:
1.Hagyományos rendszerek:
 feudális rendszer (iparosodás még nem indult be)
 pl. cári Oroszo.
 állampolgárok kommunikációja gyenge a hatalommal
 parokiáli: alanyok engedelmeskednek a hatalomnak anélkül, hogy erről tudomásuk lenne
2. Statikus oligarchia :
  pl. Salazar
 kevesek uralma, de nem a közjót szolgálja
 vezér a hadsereg és a titkosszolgálat irányítója
 nincs pártrendszer, sem érdekképviselet
 a vezető halálával borul a rendszer
3.Modernizáló oligarchia:
 posztgyarmati helyzetben jön létre, amikor a hatalmat átveszi a helyi elit a gyarmati elittől
 egypártrendszer alakul ki, idővel megeged többet
 fejlesztés lesz a cél
 nagy hasadék gazdag és szegény között
 katonasággal kormányzás
 pl. modern Töröko. > Kemal Atatürk; Mexikó
 bukás, ha a demokratizálódás sikerül
4. Katonai diktatúra:
 politikai rendszer fejletlen, instabil
 nincs civil társadalom vagy pártok
 tömegek mobilizálhatóak (tüntetnek sztrájkolnak)
 bukás a korrupció megerősödésekor
 pl 2020. Szudán, Mali, 2021: Mianmar
5. Mobilizáló:
 pl Fidel Castro
 ideológiai célok erősek (fasizmus szocializmus kiépítése) ezek érdekében kell mobilizálni az
embereket
 egypártrendszer
 karizmatikus vezér
 az állam felügyeli a szervezeteket szakszervezet civil művészi stb
 gazdasági válság esetén borulnak vagy ha a politikai elit nem képes modernizálódni
6. Gyámkodó demokrácia:
 cél a demokrácia kiépítése
 pl Pakisztán
 népet nem mobilizálják
 elit végzi
 egypártrendszer – töredezettség megoldására
 bukás: sikeres demokratizálódás
7.Fasiszta
10.Kommunista

Kortárs viták:
 tranzitológiából a gyengülő demokráciák irányába
 gyengülő diktatúrákból hogy lesz demokrácia
 hibrid rezsimek megjelenése - vannak demokratikus és diktatúrikus jellegei is
 radikális populizmus