Szövegolvasás Vitakérdések:

Bevezetés a szakszövegek olvasásába és értelmezésébe

Introduction to reading and analyzing special languages text
Wollner Márta. NTB 103 gyak. 2021/22.1.

Vita jellege: „moot-court”, mely a bírósági tárgyalás gyakorlatát imitálja.

Rendszerint az végső bírói döntés előtti érveket sorakoztatja fel.
A résztvevők elemzik a problémát, felsorakoztatják a vonatkozó érveket, előkészítik azok
írásos alátámasztását, és érveiket szóban prezentálják. Álltlában a vitában két csoport vesz
részt, akik felsorakoztatják érveiket a két ellentétes álláspont mellett.

A hallgatók a coospace felületen keresztül témákra jelentkeznek.

A témában az érvelési oldalakhoz való besorolás azonban random történik. Az hogy melyik
oldal mellett kell érveljen a hallgató véletlenszerűen dől el.
Az eljárás célja, hogy a hallgatók a különféle narratívák álláspontjai szerint történő érvelést
gyakorolják.

Választható témák:

1. Szilágy Péter: Jogi alaptan: A tudományos- és hétköznapi gondolkodás:

Az egyik csoport érveljen a tudományos gondolkodás elsőbbsége mellett, a másik
csoport állítsa ezzel szembe a hétköznapi gondolkodás előnyeit.
2. Szabó Márton: Érvénytelen idegen, és Láthatatlan ellenség:
Terrorista- Szabadságharcos / vagy migráns- és menekült
Az egyik csoport érveljen az országba érkező idegen, mint terrorista értelmezése
mellett, a másik csoport ugyanazt a személyt szabadságharcosnak, mutassa be.
Az egyik csoport érveljen az országba érkező idegen, mint migráns értelmezése
mellett, a másik csoport ugyanazt a személyt menekültként mutassa be.

3. Szabó Márton: Európa határai

Az egyik csoport érveljen „Európa, mint szűk kontinens, sokszínű identitások elegye”
(jelzős Európa) értelmezési körben, a másik csoport érveljen „ Nyugat, mint Európa
szíve, a modernizáció motorja- standard of civilization” (jelzőtlen Európa) értelmezési
keretben.

4. Durkheim Vallásszociológia
Az egyik csoport érveljen, Durkheim a Társadalom = Isten megállapítása mellett-
ismertesse Durkheim gondolatmenetét, és hogy miért jutott erre a következtetésre.
Mi az ami esetleg releváns megállapításából. A másik csoport sorakoztassa fel
Durkheim elméletével szemben megfogalmazott kritikákat.

5. Geertz: Az értelmezés hatalma : A kultúra, mint szimbólumok rendszere

Az egyik csoport érveljen Geertz megállapítása mellett, a szimbólumok szerepéról a
társadalomban, a másik csoport árnyalja a szimbólumok jelentését, esetleg
differenciálja őket, mutassa be hogyan tudnak veszíteni erejükből, esetleg érvényüket
veszíteni egy megváltozott kulturális közegben (pl. Kristálygömb a Vursliban)
6. Tükudydész: Méloszi Dialógus
Az egyik csoport érveljen a mélosziak pártján, mit jelent számukra az erkölcs, a
becsület, az adott szó, és a bizalom az Istenekben/ szövetségesekben. A másik
csoport állítsa szembe velük Athén érveit, mit jelent a racionalitás, a reáliák
figyelembe vételét, miért veszélyesebb Mélosz barátként mint ellenségként, és miért
jobb Athén szerint a biztonság érdekében behódolni, mint a becsületért harcolni.

7. Huntington- és Bassam Tibi : Crash or Smach of Civilization

Az egyik csoport érveljen Huntington Civilizációs elméletének konfliktusos oldala
mellett, hol és milyen veszélyeket hordoz a civilizációk összecsapása. A másik csoport
sorakoztassa fel Basszam Tibi érveit, melyben inkább a civilizációk kölcsönös
egymásra hatásáról beszél, mik azok az elemek, ahol a civilizációk egymásra hatása
inkább összekeveredést eredményez, és ez esetleg hol tudja ez moderálni a
konfliktusokat.