Japan csodaktol a gazdasag visszaeseseig

• 19. század elejéig elzárkózott a külvilágtól-> az ipari forradalom

vívmányai csak évszázados késéssel jutnak el japánba.
• 20. század eleje “japán csoda” vagyis gyors gazdasági fellendülés, 1950-90-
ig szinte töretlenül.
• 2. világháború után USA jelentős támogatása miatt 1960-80 között az évi
gazdasági növekedés átlagosan 10%. -> hatalmas gazdasági előny- ez több
tényezőre vezethető vissza:
• a GDP nagy részét ipari beruházásra fordították, korszerű technika
alkalmazására törekedtek
• Japán több külföldivállalattóll megvásárolta valamely termék gyártási
jogát, majd továbbfejlesztetve, jobb minőségben és olcsóbban jelentette
meg a világpiacon.
• magas szintű oktatási és szakképzési rendszer-> így mindig rendelkezésre
áll magasan képzett munkaerő
• munkabér alacsony ez elősegítette hogy versenyképes alacsony árat
alakítsanak ki
• 1960-as évektől magas a megtakarítások száma
• sokat költöttek K+F-re ami lehetőve tette a csúcstechnológia mielőbbi
alkalmazását.
• Ásványkincsekben szegény ->alapanyagimportra szoruló gazdaság->
külkereskedelem és pénzügyi szolgáltatások fejlődése
• nyersanyag szegény ország-> energia 90%-át importálja
• gyors fejlődés miatt világon a második vas- és acéltermelő országgá vált
• jelentős feldolgozó ipar
• meghatározó iparág: gépipar, hajó-és személygépkocsi-gyártás
• nagy hangsúly a kis anyagigényű, nagy szaktudást igénylő ágazatok
fejlesztésére
• ipari robotok kifejlesztése
• kevésbé modern technológiát “exportálják”
• fejlett vegyipar

Gazdasagi visszaeses okai japanban

• 1980-as évek végére hatalmas adósság halmozódott fel, vállalatok által

felvett hitelek nagy részének fedezete az ingatlanárak és a tőzsde esése
miatt eltűnt.
• Az állam hagyta csődbe menni a vállalatokat-> jelentős külföldi
vállalatfelvásárlások.
• 1997 délkelet-ázsiai pénzügyi válság
• 1992-től gazdasági visszaesés jelei
• A GDP és a külkereskedelem növekedése megállt-> bevételek csökkentek
• termelés megdrágult, visszaesett a kereslet
• Visszaesés okai: (összetettek): romló világgazdasági környezet és az
elhúzódó belső társadalmi-gazdasági átalakulás egyaránt szerepet játszott.
• Belső okok: termelékeny ipar és kis hazai fogyasztás közötti ellentmondás
• Egyre többet kell költenie az államnak az elöregedő népesség egészségügyi
és szociális ellátásra
• munkaadó és munkavállaló közötti erős kötődés miatt még nehezebb a
munkanélküliség kezelése
• megoldást a gazdasági szerkezet átalakításában keresnek, magas K+F
igényű termékek még nagyobb arányban történő előállítása
• pénzügyi-kereskedelmi szolgáltatások fejlesztése
• továbbra is fontos a működőtőke-export