Mikszáth Kálmán

(1847-1910)
1. Személyiségvázlat, pályakép
A romantika és a realizmus határán alkot; két korszak határán él. A forradalom és
szabadságharc alatt még kisgyermek, így pályáját már nem ez határozza meg. A XX.
században hal meg, még megéri a Nyugat indulását (1908), ami új korszakot jelent a magyar
irodalomban.
Szlkabonyán születik, (ma Szlovákia területe); ez a helyszín ihletet ad később műveihez.
Paraszti, kisbirtokos (talnán kisnemes) származású. Selmecbányán jár gimnáziumba; Pesten
jogot tanul, de nem végzi el. Író akar lenni, s ezért mindent megtesz. Balassagyarmaton
esküdtként dolgozik, itt ismeri meg Mauks Ilonát, akit titokban feleségül vesz; nyomorgásban
élnek, így azt hazudja, megszeretett valakit, és elválnak. Később, mikor íróként elkezd
befutni, újra összeházasodnak.
Újságíróként keres pénzt Pesten, majd Szegeden-itt sikereket ér el. 1881: Tót atyafiak;
1882: Jó palócok - a két megjelenő novelláskötettel befut. Tagja lesz a Petőfi Társaságnak, a
Kisfaludy Társasásnak, az MTA-nak, és egész életében politizál: a Szabadelvű Párt tagja. (az
országgyűlésen karcolatokat készít: ) Fontos regényei: Szent Péter esernyője (1895); A
Noszty fiú esete Tóth Marival; Különös házasság, A fekete város…
2. Művészete, témái
Nagy előde, részben kortársa, Jókai nyomdokán alkot, de már ellép a realizmus felé. A
vidéki életet ábrázoló műveiben még van romantikus elem is, de már realista elemeket is
alkalmaz.
Egyik fő témája tehát a vidék, mégpedig szülőföldje, Szklabonya (ma Szlovákia területe)
adja a mintát a helyszínnek. Ezt ő „Görbeországnak” hívta. Így magát Görbeország írójának
nevezte. Itt együtt élnek a palócok (magyarok) és tótok (szlovákok); vegyes vidéket hozva
létra. Másik fontos témája a dzsentrik világa (pénzüket vesztett, lecsúszni készülő, de fényűző
életüket látszatként tartó nemesek).
3. A jó palócok
- 1882-15 rövid novellát tartalmazó novelláskötet-részben ez hozza meg számára a
hírnevet
- novella műfaja:
- szereplői palócok – a Felvidéken élő magyarok, akik a szlovák (tót) lakossággal
keveredve élnek; parasztemberek, akik kis falvakban élnek (pl. Bodok, Gózon,
Csoltó, Bágy…); beszédesek, közlékenyek, ismerik egymást; egy-egy szereplő
többször is feltűnik, több novellában is, hol fő-hol mellékszereplőként
- az elbeszélő nem kívülállóként beszél; a népi mesemondó tulajdonságát imitálja
(anekdoták, utalások); szereti a szereplőit és a vidéket
- alkalmazza a szabad függő beszédet (nézőpontváltás, mindenféle jelölés nélkül a
külső elbeszélő átvált a szereplő gondolataira)
- előkerülnek a népi babonák
- a novellákban még vannak romantikus motívumok; egyrészt ilyen magának a
vidéknek, paraszti világnak a témája; vannak túlzások, váratlannak tűnő
 jellemfordulatok, eszményítő törekvések; de a parasztok itt már főszereplők,
ellentétben Jókai úri-nemesi romantikájával
- mégsem csupán falusi idillek a történetek; általában a mélyen valamilyen
nyugtalanító tragédia rejlik; sokszor balladisztikusak a történetek
- a táj megelevenedik, és szereplő lesz szintén (társalog az emberekkel, értelmezi,
kommentálja az eseményeket, de akár bele is avatkozik az emberek dolgaiba)

4. Két novella elemző bemutatása:

- Szegény Gélyi János lovai – hosszabb bemutatás
Elemzés: https://www.tankonyvkatalogus.hu/site/kiadvany/OH-MIR912GY
52. oldal
https://prezi.com/p/8mgqmr_skav8/mikszath-kalman-szegeny-gelyi-janos-lovai/

- Bede Anna tartozása - rövidebb bemutatás

pl. itt: https://tudasbazis.sulinet.hu/hu/magyar-nyelv-es-irodalom/irodalom/irodalom-
11-osztaly/mikszath-a-jo-palocok/mikszath-a-jo-palocok-bede-anna-tartozasa

5. Zárás
Itt a mottó értelmezése, a két választott novella fordulatainak kiemelésével:
„Mikszáth parasztnovellái klasszikus, tökéletes mintái a novellának, melynek
legnagyobb műfajtörvénye, hogy egy sorsfordulatot kell bemutatnia és semmi mást.”
(Szerb Antal: A magyar irodalom története)