Vörösmarty Mihály

1800-1855
1. Személyiségvázlat, pályakép
A költő a romantika korának szerzője. Emberiségköltőnek is szoktuk nevezni, mert nem csak
a magyarság sorsáról ír, hanem mindig az egész emberiségről gondolkodik; gyötrő kérdéseket
vet vel az emberi természettel kapcsolatban. Gondolatok a könyvtárban című versében arról
értekezik, hogy van-e szükség ebben a világban a könyvekre, tudományra, költészetre. Jogi
tanulmányai után az irodalomnak akarja szentelni életét; ebből is szeretne megélni.
Hamarosan irodalmi vezéregyéniség lesz. A Nemzeti Kör tagja. Petőfi neki viszi fel verseit
Debrecenből Pestre gyalogolva, és Vörösmarty a Nemzeti Körrel adja ki e verseket. A
forradalomban és szabadságharcban részt vesz, a kormány munkájában. A vesztes csata után
költészete végleg elkomorul, pesszimista lesz. Szinte beleőrül a szabadságharcunk bukásába.
Írói művészete nem csak versek terén jelentős; 1825-ös Zalán futása című honfoglalás témájú
eposzát az egész ország ünnepli. Jelentős műve a Csongor és Tünde című drámai költemény
is.
2. A Szózat bemutatása, elemzése
https://www.tankonyvkatalogus.hu/tankonyv/OH-MIR912GY
46-47. oldal
Elemzés:
https://nat2012.nkp.hu/tankonyv/irodalom_10/lecke_03_014
https://nat2012.nkp.hu/tankonyv/irodalom_10/lecke_03_015

3. A Szózat összevetése a Himnusszal

https://www.tankonyvkatalogus.hu/tankonyv/OH-MIR912GY
46-47. oldal
4. Záró gondolatok
Herder jóslata, mely áthatja az egész korszakot a magyar irodalomban. (Magyarország
el fog tűnni a környező népek tengerében.)