A határon túli magyarok, a magyarországi nemzetiségek és a cigányság helyzete

napjainkban

A magyarság helyzete a rendszerváltás után:

a. általános viszonyok:
- demokrácia

- EU-tagság: Ausztria (1995), Szlovákia (2004), Románia (2007) és

Horvátország (2013)

- Duna Televizió (1992/93)

- státusztörvény (2001)  magyar igazolvány, DE! sok helyen szabadon

engedte a nacionalista indulatok

- jelneleg a Kártpát-medencében kb. 11,5% magyar

- asszimiláció

- honosítási törvények (2010):

 állampolgárságot add
 pártlistára szavazhatnak csak

- Magyar Állandó Értekezlet (1999)

- Magyar Diaszpóra Tanács (2011)

b. Románia:
- kb.1,2 millió magyar
- 1990 környékén véres összetűzések pl. Marosvásárhelyen
- Sapienta Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Babes-Bolyai
Tudományegyetem
- Románia Magyar Demokratikusok Szövetség (DMDSZ)
- székelyföldi autonómia kérése

c. Szlovákia:
- kb. 500 ezer magyar
- 1993 után magyarellenes hangulatkeltések
- DE! sok eredmény
- Selye János Egyetem
- Magyar Koalíció Pártja
 d. Szerbia:
- kb. 300 ezer magyar
- autonómia + délszláv háború
- Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége

e. Ukrajna:
- kb. 130 ezer magyar
- Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség
- Illyés Gyula Nemzeti Színház (Beregszász)

f. Magyar diaszpóra:
- ma kb. 2 millió magyar származású él a Kárpát medencén kívül  1,5
millió USA, 100-120 ezer Németországban

1. zsidó
2. kitelepített svábok
3. kommunisták elől
4. 56” -os menekültek
5. rendszerváltás, EU-ba belépés után

- Magyarok Világszövetsége

A magyarországi nemzetiségek és a cigányság helyzete napjainkban:

A nemzetisége Magyarországon:
fogalma:
- Magyarországon legalább egy évszázada honos
- saját nyelvű, kultúrájú és önazonossága – tudatú kisebbség

jellemzők:
- 13 nemzetiség (2011)

jogaik:
- parlamenti képviselő és szószóló (Németek)
- nemzetiségi önkormányzatok
- nemzetiségi közszolgálati műsor
- kulturális autonómia
nemzetiségek:
- bolgár
- cigány: legnagyobb, sokan nem vallják be, 10%-a Magyarországnak
- görög
- horvát
- lengyel
- német: második legnagyobb, idősebbek nem merik annak vallani magukat
- örmény
- román
- ruszin
- szerb
- szlovák
- szlovén
- ukrán

A cigánysággal kapcsolatos fogalmi kérdések:

a. identitású:
- rom = (cigány) ember  roma
- gádzsó/ gádzsi = nem cigány nő/ férfi
- cigány nyelv (romani):
 indoeurópai nyelvcsalád
 lovári (ősi dialektus)
 beás (románból kivált dialektus)
 romungró (magyar nyelv cigány akcentussal)

b. jelentősebb kárpát-medencei csoportjai:

- romungrók
- oláhok
- beások
- Gábor-cigányok

A cigányság helyzete napjainkban:

- Észak-kelet Magyarország
legszegényebb
- Dél-Nyugat Magyarország
- munkanélküliség
- iskolázatlanabb
- növekvő társadalom
A határon túli magyarság helyzete a Kárpát- medencében a II. világháború között:
a. Trianon után:
- autokrata rendszerek (részben kivételek: Csehszlovákia)
- diszkriminatív intézkedések
- kisebbségi helyzet
- menekülés Mo-ra
- új hívatlanok és közigazgatási egységek
- részrehajló földosztás
- asszimiláció jellegű oktatáspolitika
- egyházak és kulturális egyesületek vezető szerepe
- Erdélyben: transzilvanizmus (Kós Károly)

Visszacsatolás évei:
- a Trianonban elvesztett területnek 42%-át visszakapta, magyar lakosság
80%-a

- nincs koncepció

- magyar hadsereg és hivatalnokok atrocitása

- Felvidék:
 Jaross Andor
 Eszterházy János
 Magyar Párt

- Erdély:
 Márton Áron
 Erdélyi Párt

- Kárpátalja:
 nincs megye
 kirendeltségek

- Délvidék:
 150 ezer szerb lako kiutasítása – helyükre: 10 ezer csángó
 1941 újvidéki „hideg napok”
 1944, szerb partizánok megtorló akciói
A határontúli magyarság helyzete a Kárpát-medencében a hidegháború alatt:
- általános viszonyok:
 megszűnnek a korábbi nacionalista igazgatások
 helyette internacionalizmus
 DE! megszűnik a magántulajdon is  kiszolgáltatottá
válnak az állammal szemben  megszűnnek a civil
szervezetek

- Románia:
o Székelyföld autónomiája 1952 és 1968 között
o majd Ceausescu nacionalista „elhajlása”  falurombolás
o Márton Áron (1896-1980)

- Jugoszlávia:
o Vajdaság = autónomia

- Csehszlovákia:
o kassai kormányprogram
o szlovák- magyar lakosságcsere
o reszlovakizáció
o Eszterházy János (1901-1957)

- Szovjetunió:
o az 1960-as évekig megfélemlítésben

- Ausztria:
o folyamatos asszimiláció és menekült utánpótlás

A magyarországi nemzetisségek a 20.században:

a. Horthy-korszak:
- nemzetállam
- kezdetben nemzetiségi miniszter, később inkább megyarosítás
- Hitler és a magyarországi németek – Volksbund
- + revizós terültek

b. a II. vh. után:

- svábok = kollektív bünösség elve (választojog megvonása)
c. Rákosi- korszak:
- a szovjet minta

d. Kádár – korszak:
- 1960-as évek: nemzetiségi oktatás lehetősége, DE! adminisztrativ
akadályoztatás (idegennyelvű keresztnevek tilalma, iskolák körzesítése)

- 1970-es évek: új szemlélet, a nemzetiségek „híd-szerepének” hangoztatása

(nemzetiségi pedagógusképzés (1975), kultúregyesületek támogatása)

- 1980-as évek: nemzetiségi képviselők a parlamentben

e. rendszerváltozás:
- 1993, kisebbségről szóló törvény