7. Erdély etnikai és vallási helyzete a 16–18.

századba

A mohácsi csata előtt Erdély teljes mértékben Magyarország részét képezte, élén
a királyt képviselő vajdával
A rendi társadalom Erdélyben:
 a „három nemzet” (1437 óta) = székely, szász, magyar + románok(nem
rendelkeztek rendi jogokkal)
 a fejedelem vezet- szinte már abszolutisztikus hatalom  egy személyben
irányította a hadsereget és a pénzügyet  leggazdagabb földesúr
Szultán kérte a Fejedelemtől:
- adót
- önállóan nem indíthat hadjáratot, csak a
szultán engedélyével
- a fejedelem megválasztását a szultán hagyta
jóvá
Erdély sajátos közigazgatása:
- Erdély + Partium (Részek)
- megyék: magyarok (földesurak, jobbágyok és a
városokban a polgárok lakták)
- szász székek
- székely székek Erdélyen belül

AZ Erdélyi Fejedelemség születése:

- a mohácsi csata (1526.augusztus 29.) nagyban
befolyásolták Erdély történelmét  II. Lajos magyar
király életét vesztette  nemesség legfontosabb feladata a
királyválasztás lett

- 1505-ös királyválasztásra egyik részük Szapolyai Jánost

választotta király  Habsburg-párti nagybirtokosok I.
Habsburg Ferdinándot emelték trónra (Habsburg-
Jagelló szerződés alapján)  belharcok  váradi
szerződés

- Ha Szapolyai meghal, a hatalmat a Habsburgok kapják

 - Szapolyai fiát János Zsigmondot jelölte meg örökösének
 nevelője Fráter György Szulejmántól kért segítséget
Ferdinánd legyőzésére  1541-ben elfoglalta Szulejmán
Budát  az ország három részre szakadt

A székelyek:
- betelepülésük: a honfoglalás idején
- anyanyelvük: magyar
- közigazgatási egység székely székek (Székelyföld)
- nemesség aránya nagy, ők tartoznak a rendi nemzethez
- jellemző vallásuk: római katolikus

A szászok:
- betelepülésük: kb. 1150-től (II. Géza)
- származási hely: Német-Római Birodalom
- jogi kiváltságaik: Andreanum (1224)
- anyanyelvük: német
- közigazgatási egység: szász székek
- fontosabb városaik: Nagyszeben, Brassó, Segesvár
- polgárságuk nagy, rendi réteghez tartoznak
- jellemző vallásuk: evangélikus

A magyarok:
- betelepülés: honfoglalás
- anyanyelv: magyar
- közigazgatás: megyék
- nemesség aránya nagy, rendi nemzethez tartoznak
- jellemző vallásuk: református

A románok:
- betelepülésük: tatárjárás után, kora újkorban felgyorsult
- származási hely: Moldova, Havasalföld
 - anyanyelv: román
- népnyelvi elnevezése: oláh
- saját közigazgatási rend nincs
- kevés nemes, nem alkottak rendi nemzetet
- magyarok jobbágyai
- vallás: nagyrészt ortodox, kisebb részben görögkatolikus

Székelyek Szászok Magyarok Románok

honfoglalás
betelepülésük kb. 1150-től honfoglalás tatárjárás után
idején
anyanyelvük magyar német magyar román

megyék
közigazgatási egység székely székek szász székek nincs

nemesség polgárság nemességük

lakosság kevés nemes
aránya nagy nagy nagy

rendi nemzet igen igen igen nem

ortodox,
vallás római katolikus evangélikus református
görögkatolikus

A vallási türelem Erdélyben:

- tordai országgyűlés (1557,1564,1568)  négy bevett vallás: katolikus,
evangélikus, református, unitárius  DE! az ortodox vallást csak
megtűrik  vallástürelem
- mindegyik bevett vallás egyenlő jogú, Erdély nem lett államvallás
- Erdélyben nem volt területi elv  bárki szabadon dönthet a vallásról
- az első ilyen rendelkezés a világon  január 13. vallásszabadság
világnapja
Négy bevett vallás:
Lutheránusok (evangélikusok):

 főúri támogatással Sylvester János lefordította az

Újszövetséget magyar nyelvre, ez 1541-ben meg is
jelent nyomtatásban

 kialakult az egyházszervezet

 eltejedése: Felvidék magyar, német és szlovák városi

lakossága, valamint erdélyi szászok

 ötvárosi hitvallás (1549): öt szabad királyi város

(Kassa, Eperjes, Lőcse, Bártfa, Kisszeben) fogalmazta
meg hittéleteit a lutheri elveknek megfeleően

Kálvinista:
o az irányzat az 1550-es években jelent meg, gyorsan
terjedt a magyarság körében

o legjelentősebb képviselői: Méliusz Juhász Péter, ő

tette Debrecent „kálvinista Rómává”

o az egyház megszilárdulását eredményezték a

debreceni zsinat határozatai (1562)

o az országban a kálvinizmus volt a legelterjedtebb

felekezet

Unitáriusok (szentháromság tagadók):

o lefőbb képviselő: Dávid Ferenc
o Kolozsvár a szellemi központjuk, a többi irányzat
félreszorítja őket
 Katolikus vallás:
o a reformáció idején a katolikus vallás visszaszorult,
ám a székelyek jelentős része továbbra is hű maradt a
katolicizmushoz

o de önállóságuk megmaradt, a katolikusok gyakorolták

vallásukat

Ezen kívül:
o ortodox
o anabaptisták
o zsidók

- a tizenötéves háború miatt, jelentős volt az emberveszteség 

hajdúkat, románokat, örményeket és cigányokat telepítettek be