Rendi és abszolutista törekvések Magyarországon, a magyar rendek és a Habsburg

udvar konfliktusai és együttműködése a 17–18. században

A Bocskai-felkelés (1604-1606):
- tizenötéves háború (1591-1606):
o Habsburg – cél: a törökök kiűzése (Erdéllyel szövetségben)
o Erdély megingott  Habsburg Birodalom megszállta
o nincs pénz  protestánsüldözések, felségárulási perek
o 1604 – sorra került Bocskai István birtoka  ellenállt + hajdúkból szervezett
hadsereget
o Erdélyből indult  egészen nyugatig jutottak
o 1605, Korpona – hajdúszabadság (kollektív nemesség)
o 1605 Szerencs – magyar rendek fejedelemmé választják Bocskait
o 1606 Bécs – béke  Erdélyi Fejedelemség + vallásbéke

Bethlen Gábor (1613 - 1629):

- Erdélyi fejedelem

- fő célja: az ország egyesítése  akár Habsburg, akár török segítséggel

- 1618 – kitör a harmincéves háború  II. Ferdinánd magyar király (1608-1637),

német- római császár Csehország ellen indít hadat

- 1619 – Bethlen a csehek védelmében beszáll a háborúba:

- indok: protestánsok védelme
- cél: a török támogatásával a Királyi Magyarországot egyesíteni
Erdéllyel
- Felvidék mellé áll  ok: protestáns főurak
- Bécsig nyomulnak

Bethlen külpolitikája:
o 1620. jan. – pozsonyi országgyűlés: Magyarország fejedelme  megszerzik
Pozsonyban a Szent Koronát

o 1620. aug. – besztercebányai országgyűlés: Magyarország királya:

 koronázást elhalasztják
 okai:
  1. magyar rendek komoly feltételeket
szabtak
 2. törökök kérik, mondjon le cserébe
Erdélyről

 3. Habsburg ellenlépés lett volna

- 1620.nov. – fehérhegyi csata – Csehország Habsburg Birodalom tartománya lett

- törökök és a magyarországi vármegyék sem segítik komolyan Bethlent  Bethlen

békét ajánl II. Ferdinándnak

- 1621/22 – nikolsburgi béke:

- Bethlen lemond a magyar királyi címéről és seregei kivonulnak a

Királyi Magyarországról

- cserébe megkap 7 felső – magyarországi vármegyét  nem tartoznak

Erdélyhez, de a bevétel az övék

- 1623 – megkéri II. Ferdinánd lányának kezét  cserébe elismerte volna a Habsburgok
erdélyi fennhatóságát, magának kérte volna a kormányzóságot mindkét országrészben
Habsburgok elutasítják
majd a protestáns Brandenburgi Katalin lesz
a felesége (1625)

- 1623-26 – újabb Habsburg ellenes támadások  rendek nem támogatják

Zrínyi Miklós elméleti munkássága:

o 1620-24
o politikai filozófiája
o országgyűlési törekvés, most a Királyi Magyaraországról
o horvát eredetű katolikus főnemes, katona  Habsburgokkal képzeli el az
országegyesítést  de! saját nemzeti hadsereggel

- hazafias költészet
- úgy gondolja törökök harcászata elavult
o 1647-től horvát bán
Zrínyi gyakorlati tevékenysége:
a. előzmények:
1. Erdély bukása:
- 1657 – II. Rákóczi György erdélyi fejedelem végzetes
lengyelországi hadjárata
 Erdély területe a felére olvad
 lakosság nagy része meghal
 erősödik a török befolyás
 csak a Királyi Magyarországról képzelhető el az országegyesítés

2. a Köprülü – reformok az Oszmán Birodalomban:

- Köprülü Mehmed (1656-tól), Köprülü Ahmed (1661-től) a

nagyvezír

- aktiv külpolitikát kezdenek: újra cél Bécs elfoglalása is

b. törökellenes küzdelmei:
o folyamatos határ menti küzdelmek a törökök ellen
o 1661: Új – Zrínyivár megépítése – udvar tiltakozik

- 1663 – a törökök támadóhadjáratot indítanak a Habsburgok ellen

 elfoglalják Érsekújvárat
 Zrínyi próbál ellenállni
 Zrínyi folyamatosan kéri I. Lipót segítségét

o udvar békét akar

o Zrínyi magyarországi főkapitány lesz
o Zrínyi magánakcióba kezd

o 1664.jan.: eszéki híd felégetése

o 1664.tavasz: Kanizsa ostroma  nem kap támogatást

o 1664. Koprülü Ahmed lerombolja Zrínyi – Újvárat

- Raimondo Montecuccolli – Habsburg sereg főkapitánya  állandó

konfliktus  nem támogatja Zrínyi akcióit, kivár  Zrínyi véglegesen
eltávolodik az udvartól, Új-Zrínyivár eleste után elhagyja a keresztény
hadsereget
 - tisztségéről leváltják, a magyarországi seregek vezére is Montecuccoli
lesz

- a törökök Zrínyi kudarcait a Habsburgok gyengeségének tulajdonítják

 újabb hadjárat Bécs ellen  1664. aug. 1. – szentgotthárdi csata

o Montecuccoli fényes győzelmet arat Köprülü Ahmed

felett
o oka: a török hadsereg fejlettsége még 16.századi szinten
…
o Mohács (1526) és Mezőkeresztes (1595) után a harmadik
nagy, nyílt ütközet a török fősereggel
o DE! Zrínyi Miklós és önálló magyar csapategység nincs a
keresztény seregben

A török kiűzése

Magyarok török szövetségben:

a. a Wesselényi- féle összeesküvés:
o vasvári béke = hatalmas csalódás a Habsburg udvarban  1666- Wesselényi
Ferenc nádor a törököknek ajánlja hűbérűl az országot

o 1667- Wesselényi meghal

o szervezkedés folytatódik:
- tagjai: pl.: Zrínyi Péter, Nádasdy Ferenc, Frangepán Ferenc, I.
Rákóczi Ferenc

o 1670 – már fegyverrel az udvar ellen  I. Lipót elfogta az összeesküvőket 

Magyarország alkotmányát felfüggesztették, I. Lipót abszolutizmust vezetett
be (1670-81)

o az udvar protestánsellenes politikája erősödik

b. Thököly Felső – Magyarország Fejedelemsége:

o kurucok = bujdosok
- Partium területére menekülő magyar ellenállók
- folyamatos betörések Királyi Magyarországban

o 1678 – Thököly Imre főnemes az élükre állt

o 1681 – I. Lipót visszaállította a magyar alkotmányt
 magyar főurak elfogadták és lojálisak lettek a királyhoz 
DE! a kurucok továbbra is ellenálltak

o 1682 – Thököly fejedelemségének kikiáltása  törökök elismerték

fővárosa: Kassa  Magyarország 4 részre szakad

A törökök kiűzése Magyarországról:

a. a törökök újabb Bécs ellen (1683):
o ok: Thököly sikereit a Habsburgok gyengeségének gondolják
o fővezér: Kara Musztafa, nagyvezír
o a törökök önálló csapategységgel rendelkező szövetség: erdélyiek, kurucok

- Bécs kritikus helyzetben, I. Lipót elmenekül

- 2 hónapos ostrom, kiéhezett védők
- 100.000 támadó  200.000 védő
- keresztény felmentő sereg érkezik: vezetők: Lotharingiai Károly
és Sobieski János
- többségében német és lengyel katonák
- kiűzték a törököket Bécs alól
- Párkánynál is kiűzték őket

b. a felszabadító háborúk:
o I. Lipót a békén hezitál
o XI. Ince pápa közbelép
 ráveszi a békére XIV. Lajost
 szövetségeseket nyer a Habsburgoknak: német
fejedelmek, lengyelek, velenceiek + Pápai Állam
 1684 – megalakul a Szent Liga

o 1685 – Thököly fejedelemségének elfoglalása

o 1686 – Buda elfoglalása
o Miksa Emánuel, Lotharingiai Károly  Abdi
Abdurrahman pasa

o előtte már Oroszország is csatlakozik a Szent Ligához

o 1687 – Erdély elfoglalása

o 1687 – nagyharsányi csata
o 1688 – Belgrád elfoglalása
 - XIV. Lajos mégis megtámadja a Habsburgokat
- ok: sokkolja a sikereket  a Habsburgoknak csapatokat kell
nyugatra csoportosítaniuk  felszabadító háborúk még
évtizedekig tartott
- 1697 – zentai csata  döntő győzelem – Savoyai Jenő

- 1699 – karlócai béke  Temesköz kivételével Magyarország

felszabadul a törökök alól

- felszabadító háborúk során egyre több magyar csatlakozott a Szent

Ligához  DE! önálló csapat egységet nem alkottak

- Habsburgok saját szerzeményükként tekintik az országot

- 1718 – pozsareváci béke  Magyarország teljes területéről kivonulnak

a törökök

Rákóczi szabadságharc

Az általános politikai helyzet a törökök kiűzése után:

a. a korszak magyar királyai:
o I. Lipót (1657-1705)
o I. József (1705-1711)
o III. Károly (1711-1740)

b. 1687-es pozsonyi országgyűlés:

o a rendek lemondanak:
- szabad királyválasztás jogáról
- ellenállás jogáról

o I. Lipót rendeletekkel kormányozhat  abszolutizmus

o ország egyesül Habsburg fennhatás alatt

c. Erdély helyzete:
- továbbra is külön kormányozták
- Habsburgok viselték a fejedelmi címet
- kormányzó lesz
 d. egykori Hódoltság helyzete:
- sajátokénak tekintik a Habsburgok  nem osztják vissza a
vármegyékhez

- 1688 – Újszerzeményi Bizottság

e. a Határőrvidék megszervezése:
- nehogy visszatérjenek a törökök
- csak katonákat telepítenek oda
- leválasztva kezelték

f. általános adóemelés
g. a katolizmus terjesztése
h. rossz közbiztonság – állandó katonai portyázások

Minden társadalmi réteg elégedetlen

II. Rákóczi Ferenc (1676-1735) alakja:

o apja: I.Rákóczi Ferenc
o anyja: Zrínyi Ilona
o nevelőapja: Thököly Imre
o Thököly megbukott – elválasztották Rákóczit a családjától  csehországi
jezsuita kolostorban nevelkedik

o 1692 – visszatér birtokaira

o 1697 – tokaj-hegyaljai felkelés

 ez a birtokához tartozott
 Bécsbe megy, nehogy gyanúba keveredjen

Új a szabadságharcban:
a. előzmények:
o a hegyaljai felkelést leverték a Habsburgok
o Bercsényi Miklós barátja lett
 o levél XIV. Lajosnak írta, ami a bécsi udvarba kerül  1701-ben elfogták,
bécsújhelyi börtönbe viszik
o néhány hónap után kiszöktetik – Lengyelországba menekül
o alakja már-már hősi a kurucok között
o közben kitört a spanyol örökösödési háború (1701-1714)  császári csapatok
részét nyugatra vezérlik
o franciákkal akarnak szövetkezni – francia-bajor sereg 1703-ban már Bécs alatt

b. szabadságharc kitörése:
o 1703 – újabb magyarországi felekelés, Rákóczit kérik vezérül
 követség Brezánba
 brezáni kiáltvány: nemes- jobbágy
érdekegyesítés  katonának álló jobbágy
menetsül a földesúri terhek alól

 cél: az idegen uralom felszámolása + a rendi

jogok visszaállítása

o 1703 – Rákóczi hazajön – határon várják őket a kurucok Esze Tamás katonái
bízva a nemzetközi helyzetben, vállalja a harcot

- „Cum Deo Pro o patria et libertate” – jelmondat

A Rákóczi előtt álló nehézségek:

a. társadalmi ellentétek:
- nemes  jobbágy
- 1703 – vetési pátens: jobbágy menetesülése, ha katona lesz
- 1703 – gyulai pátens: udvarházakra törő, büntetést kap

- katolikus  protestáns
Rákóczi kurucok – reformátusok

DE! garantálja a protestánsok szabad vallásgyakorlatát

- kuruc  császár
- szerbek ellenállása  abszolút Habsburg pártiak

b. hadászati problémák:
- kurucok fegyelmezetlenek, képzetlenek
- kevesen vannak

c. pénzügyi problémák:
- XIV. Lajos segélyei
 - adók
- saját rézpénz: libertás

d. függés nemzetközi helyzettől

A szabadságharc (1703-1711) eseményei:

a. kuruc sikerek:
o kerülték a nyílt ütközeteket
o 1704 – Rákóczit erdélyi fejedelemmé választották
o 1704 – höchstädti csata  angol-osztrák koalíció nyer
o  esélytelen az egyesülés a francia-bajor seregekkel
o DE! az osztrák csapatok továbbra is Nyugaton lekötöttek

b. a szécsényi országgyűlés (1705):

o lengyel mintájú rendi szövetség (konföderáció) alapítása
o Rákóczi = vezérlő fejedelem
o Szenátus, Kancellária, Gazdasági Tanács

c. ónodi országgyűlés (1707):

o nem ismerik el Józsefet királynak
o Habsburg ház trónfosztása (detronizáció)
o cél: a független Magyarország komolyan vehető szövetséges legyen
o XIV. Lajos már nem tudja tovább támogatni a szabadságharcot
o megszavazzák az adókivetést  nemesek is

- 1707-re az ország nagy része kuruc fennhatóság alatt, de Pest és Buda környéke,
Horvátország, Szászok vidéke ekkor sem tartozott a kurucokhoz

d. a szabadságharc hanyatló szakasza:

- 1708 – trencséni verség:
o kuruc haderő nagy része szétszéled
o ezt követően még Rákóczi próbálkozott

- 1708 – sárospataki országgyűlés: harcoló jobbágyok = hajdúszabadság

- 1709 – malplaquet-i csata: döntő győzelem az osztrákoknak  egyre

több császári katona Magyarországon

- 1710 – romhányi és érsekújvári vereség

 - ország kimerülőben + pestisjárvány

- 1711. február – Rákóczi Lengyelországba utazott, hogy Nagy Péter

orosz cárral találkozón  Károlyi Sándor felhatalmazást kap az ország
ügyeinek intézésére

A szabadságharc eredménye: a szatmári béke (1711):

- helyszín: Nagykároly – Pálffy János-Károlyi Sándor
- kompromisszumos béke – 1706 óta I. József békülni akar
- kurucok amnesztiát kapnak – Rákóczi megtarthatja birtokait
- eltörlik az Újszerzeményi Bizottságot
- visszaállítják a rendi jogokat és a protestánsok szabad vallásgyakorlatát
- cserében Magyarország elismeri a Habsburg királyt

- nem állítják vissza a szabad királyválasztást és az ellenállási záradékot sem  a

kurucok zeneszó mellett teszik le a fegyvert

- békét már III. Károly ratifikálja

- Rákóczi nem tért vissza, nem fogadja el a békét  emigrációba vonul

(kezdetben partner volt, majd meggondolja magát)

Magyarország a Habsburg Birodalomban (Pragmatica Sanctio,kormányzat)

- Magyarország a Habsburg Birodalom részévé vált
- Magyarország nagyobb volt, mint Habsburg Birodalom  amit lehetett leválasztottak
Magyarországról
- Erdélyi Fejedelmség továbbra is külön kormányozták 
kormányzó: guberátor
- a fejedelmi címet a király viseli
- 16391 – Diploma Lepoldium – Erdély követeléseit
rögzítették benne
- Erdély fővárosa Kolozsvár lett

- Határőrvidék is le lett választva  Bécsből kormányozták

- határvédelem a törökök ellen

- Horvát-Szlavón ország  Bécsből kormányozták

 o még így is elég nagy maradt Magyarország

- az eredeti Habsburg Birodalom területeket Lajtántúl vagy örökös tartományoknak

nevezzük

- Lajtántúl a Habsburg Birodalom kormányzat abszolutizmus tudott bevezetni – Mária

Terézia adót vezetett be

- Magyarországon nem sikerült bevezetni az abszolutizmust  mert a magyar rendek

ragaszkodtak az országgyűléshez  Pozsony

Pragmatica Sanctio:
- 1723-ban jött létre
- nőági öröklödés bevezetése
- oldalági öröklödést is lehetővé tette

Állam:
- uralkodó: magyar király és egyéb országok uralkodója

perszonálunió
- rendi gyűlés Pozsonyban
2 kamarás

felső tábla alsó tábla

- meghívásos alapon - követek  megyegyűlésen

vehettek részt választották meg  2 nemest
választottak
- Magyarország arisztokratái
néhány tisztségviselője
Követutasítás:
o amit a megyegyűlés határozott azt kellett Pozsonyban a követnek képviselni

Felsőtábla Alsótábla
átiratokkal kommunikáltak egymással  ha megszületett a döntés, levelet küldtek
a királynak  ez a felírat
- ezt a király megtárgyalta és visszaküldte a leiratot  ezért akartak abszolutizmust,
mert gyorsabb lenne  de maradt a dualizmus

Ha nem ülésezik a gyűlés akkor a Magyar Helytartótanács, Magyar Kamara és Kancellária

volt
Megyében:
o itt politizálnak a köznemesek
o adót szednek, újoncozás, utak, közrend
o 2 vezető: főispán (király választja), alispán (megye választja)
o vármegyéket járásokra osztották  vezetője: szolgabíró
o bírói szerepeket is ellátott: úriszék, megyei bíróság

- Az egész alatt a jobbágyság volt  ők csak adóztak

- Magyar ügyekben az Udvari Tanács, Udvari Kamara és Udvari Kancellária is

beleszólhatott

A jakobinus diktatúra
A diktatúráig vezető út:
- alkotmányos monarchia: 1791.jún. – a király szökése  nem sikerült neki

- girondista köztársaság 1792.aug. – 1793.jún.  jakobinus puccs: 1793.jún.2

- jakobinus köztársaság, 1793.jún. – 1794.júl

- baloldali politikai csoportosulás
- Russou elveit akarták gyakorlatba ültetni
- Maximilien Robespierre – jakobinus miniszter

Intézkedések:
- maximalizálták a béreket és élelmiszereket
 - emigránsok földjeinek kiparcellázása
- kényszersorozás
- hadigazdálkodás
- „jakobinus alkotmány” kidolgozása:
 rousseau-i elvek
 általános választójog
 népszavazások
 évente választások
 DE! a bevezetést elhalasztották, így sosem lépett
életbe
- új, forradalmi időszámítás (1805-ig)
- + legfőbb Lény kultusz
- fokozodó terror  gyanúsokról szóló törvény (1793)  parasztlázadás (Vendée)
- DE! sikerek a fronton  ellentámadás 1794-től

A bukása:
- a belső feszültségek a jakobinusok között
o veszettek (Hebert)
o centrum (Robesperre, Saint – Just)
o mérsékeletek (Donton, Desmoulins)

- thermidori fordulat: Robespierre-t letartoztatták

- „a forradalom felfalta gyermekeit”
- 30-40 ezer halott a terror alatt

Mária Terézia és II. József reformjai

Mária Terézia (1740-80) alakja:
- apja: III. Károly (1711-40) – nincs fiú utódja  Pragmatica Sanctio (1723)

- 1740-48 osztrák örökösödési háború

- a magyar rendek a Habsburg Birodalom mellé állnak

- férje: Lotharingiai Ferenc (német-római császár 1745-65)

o 16 gyermekük született  11 megélte a felnőtt kort

- felvilágosult abszolutizmus képviselője volt

Mária Terézia reformjai:

a. vámrendelet (1754):
o szerette volna meg adóztatni a nemeseket
 örökös tartományokban sikerült
 magyarok ellenálltak

- határt húzott az országon belül – ahol vámot kellett fizetniük

- Mária Terézia szabályozni tudta a gazdasági rendszert

- Magyarországból mezőgazdasági termékek olcsón mehetek ki, iparcikkek pedig

drágán  erősödött Magyarország agrárjellege és az örökös tartományok ipar jellege

- volt még egy határ a Birodalom körül

- kettős vámhatár

következmény: segítette, hogy Magyarország éreze az összetartozást

b. az úrbéri rendelet (Urbarum,1767):

1. kiadásának okai:
o majorság önkényes növelése

o több helyen földesúri túlkapás  a jobbágy nem fog

tudni annyi adót fizetni  parasztfelkelések

o + 1764-65.évi ogy.: a rendek nem hajlandók a törvéyni

rendezésre  Mária Terézia nem hívott össze több ogy.-t

o kiadott önhatalmúlag egy rendeletet

2. tartalma:
o maximalizálta a jobbágyi szolgáltatásokat
 egésztelkeken: heti egy nap igás robot,
vagy két nap gyalogrobot  ez az
egésztelkesekre vonatkozik

o rögziti a majorsági és az úrbéres földek arányát

o az állam beavatkozott a földesúr – jobbágy viszonyba

c. Ratio Educationis (1777):

o első állami oktatási rendelet  korrábban az oktatás az egyházak belügye volt
 o népiskoláktól az egyetemig egységes rendszer
o állami tantervben, gyakorlati képzés
o modem tantárgyak, órarend
o cél: hasznos, hűséges polgárok nevelése
- állami felügyeleti rendszer ( 9 tankerr).
- kívánatosnak tartja a 6 és 12 év közötti gyermekek iskolába járását.
DE! elismeri, hogy az általános tanköttelezettségét még nem lehet
bevezetni

II. József (1780-1790) alakja:

o Mária Terézia legidősebb fia
o 1765-től német-római császár
o és ebben az évben Mária Terézia a társuralkodójává tette
o sokat utazhatott a birodalomban
o felvilágosult abszolutista módon uralkodott
o két szomorú házasság: 2 felesége és 2 gyermeke is meghal, többé nem
házasodott meg
o buzgó felvilágosult gondolkodó  új államot akart

II. József abszolutizmusa:

- nem koronáztatja meg magát magyar királynak  „kalapos király”

- céljai:

o egységes birodalom
o jogi egyenlőség előmozdítása, a szegények felemelése
o tudás terjesztése a nép körébe
o ő a birodalom „első hivatalnoka”
o jelmondata: „Mindent a népért, de semmit a nép által”

- eszköz:
o rendeletek (tíz év alatt kb.6000)

II. József reformjai:

a. legfontosabb egyházpolitikai rendeletei:
o cél: az egyház állami ellenőrzése, a világi hatalomtól való távoltartása
 o a cenzúra állami kézbe vette

o a „feleslegesnek” ítélt szerzetesrendeket feloszlatta

o DE! a plébánosok számát és jövedelmét növelte

 szerzetesrendek vagyonának szekularizációja
(világi kézbe vétele)
 ezek után az alsópapság fizetést kapott az
államtól

- rendeletek a zsidókat sújtó intézkedések eltörléséről

megszüntette a különadót, iskolától való eltiltásuk, a városba
költözésük tilalmát  DE! elrendeli, hogy német nevet kell felvenniük és teljes
egyenjogúsítást nem ad

- türelmi rendelet (1784):

- protestánsok is építhetnek templomot
- ágostai, helvét és görög ortodox vonatkozik
- Pápa is elmegy II. Józsefet ki belátásra bírni, de hajthatatlan volt

b. legfontosabb államigazgatási rendeletei:

1. nyelvrendelet (1785):
- a birodalom hivatalos nyelve a német lett  magyar rendek
egységes ellenállása

2. közigazgatási reform (1785):

- megyék jogkörét elveszi
- Magyarország 10, Erdélyt 3 kerületre osztja  ezzel a
politizálást megszűnteti a megyékben
- a kerületi élén a királyi biztosok

c. legfontosabb társadalmi reformjai:

1. jobbágyrendelet (1785)
- előzméyne: román parasztfeleklés Erdélyben (Horia és Kloska)
1784-ben
- megszűnteti a jobbágy személyi függését a földesúrtól  DE! a
dologi függés továbbra is fennmarad
- jobbágyok ezután:
 független bírósághoz fordulhatnak
az örökös jobbágyság megszűnik,  szabadon házasodhat
de az úrbéri viszony nem  tanulhatnak mesterségeket
 örökíthetik vagyonukat
  költözhetnek

DE! ezekkel csak a jobbágyok töredéke tudott élni