Műveltségterületek

Portfólió

Juhász Réka
Tartalom
1. Szakirodalomi feldolgozás......................................................................................................3
2.Szakirodalmi feldolgozás.......................................................................................................19
3. Gyűjtő munka........................................................................................................................21
3.1. Faültetés:.......................................................................................................................21
3.2. Bicikli túra:....................................................................................................................22
3.3. Testera- Természetiskola:..............................................................................................22
3.4. Kátai tanya:...................................................................................................................23
3.5. Fűvészkert:.....................................................................................................................24
4. Feladatok...........................................................................................................................24
4.1. Szerepjáték.....................................................................................................................24
4.2. A Pál utcai fiúk...............................................................................................................24
5. Előadás anyaga..................................................................................................................25
6. Óratartás.............................................................................................................................25

2
1. Szakirodalomi feldolgozás

H. Molnár Emese (2013): A szövegfeldolgozás elmélete és gyakorlata alsó

tagozaton. 4-6. fejezet
4. fejezet: Szövegértés és szövegfeldolgozás 1.

Elmélet:

A fejezet elméleti része:

- A szövegértő olvasás készségrendszere, a megértés modellje

- A szövegegységek megértésének tanítása

- A szövegértő olvasás fokozatai és tanításuk.

4. fejezet- A szövegértő olvasás készségrendszere, a megértés modellje:

Olyan eszköztudásnak tekintjük a szövegértést, a szövegértő olvasás képességét, amely

szükséges az iskolai tanulás sikerességéhez, a hétköznapi életben való eligazodáshoz és a
problémamegoldáshoz is. Mindenféle szövegtípus megértését fejleszteni kell.

A szövegértést leginkább a szövegfeldolgozás fejleszti, ezért egyaránt kell foglalkoznunk a

szövegértési készségek fejlesztésével és a szövegelemzéssel is.

A megértés egységei: szavak- mondatok- bekezdések- az egész szöveg.

A megértés fokozatai: szó szerinti- értelmező- bíráló- alkotó.

Kérdezési módok: a kérdések előkészítése- a tanulók válaszainak irányítása- a tanulók

kérdéseinek irányítása.

A megértéshez nem elegendő csak a szövegben lévő információknak a dekódolása, a jelentés

reprodukálása. Maga az olvasó teremti meg saját maga számára a jelentést, az olvasás
kognitív felfogása szerint aktív gondolkodási tevékenységgel. Ebben a folyamatban a
meglévő tudásrendszere fontos szereppel bír. Közben meg kell érteni a szöveg egységeit, és a
megértés fokozataiban is el kell érnie bizonyos szintet. A legegyszerűbb feladat a szöveg szó
szerinti megértése. A szövegértési vizsgálatok és kompetenciák az olvasottak értelmező
megértését várják el. Alsó tagozaton ez a 2 kint szint áll a fejlesztési fókuszban, de már a két

3
magasabb szintet (bíráló, alkotó) is elkezdik fejleszteni. A megértést segítik a jó tanítói
kérdések és a tanulói válaszadás irányítása is.

A szövegegységek megértésének tanítása:

A szavak (szókapcsolatok) megértése:

Vizsgálatok szerint a nagyobb szókinccsel rendelkező gyerekek jobban teljesítenek a teljes

szöveg megértésében, mint azok, akiknek szegényesebb a szókincsük. A szavak megértése a
beszéd és a beszédértés fejlettségétől függ, amit a szociokulturális fejlettségi szint befolyásol.

A szó megértése úgy jön létre, hogy az új szó összekapcsolódik a már ismert szóval vagy
szavakkal és belekerül a már meglévő fogalmi hálóba, és a fogalmak kölcsönösen fel fogják
idézni egymást.

A fejlesztést a szavak megértésének tanításával kezdjük. Esetlegesen fellépő probléma, ha a

gyermek egyáltalán nem ismer egy adott szót, vagy nem tudja annak a pontos jelentését.

Többféle módszer van a szavak jelentésének megvilágítására:

- Pl. a gyermek kikeresi a jelentést egy szótárból, vagy az internetről.

- Szemléltessük: tárggyal, képpel, cselekvés bemutatásával, vagy interaktív tananyag,

internet felhasználásával.

- A szót mondatba helyezzük

- Mondunk a szóra egy rokon értelmű alakot

- Ellentétes jelentésű szóval

- Klasszikus szövegmeghatározással, a legközelebbi nemfogalom és a megkülönböztető

jegyek megadásával.

- Összetett szavak esetén kiindulunk az előtag és az utótag jelentéséből

- Jelentéstérképpel a fogalmi körök összefüggéseit grafikai módon ábrázoljuk

- Jelentéshálóval

- Összetevős elemzéssel a megkülönböztető jegyek ábrázolására

- Következtetéssel egy szövegből

- Játékkal, pl. ,,Ki vagyok én?” játék- összegyűjtjük egy szó fogalmi jegyeit.

4
 - Szólásokkal- de érdemes szó szerinti jelentésből kiindulni. De fontos az átvitt
értelmezés tanítása is.

- Aktualizálhatjuk a szavakat, vagyis a gyerekek saját tapasztalataira kérdezünk rá.

A mondatok megértése:

A mondatok jelentése több, mint a benne lévő szavak összerakása. A jelentésüket sokszor a
szövegkörnyezetben érthetjük meg. Van, hogy a mondat grammatikai nehézségei gondot
okoznak, például: fordított szórendű mondatok, aszimmetrikus mondatok, és ezek a mondatok
együttes megjelenése, megszakított sorrendű mondat, hiányos mondatok, egyszerű mondat
sok bővítménnyel, összetett vagy többszörösen összetett mondatok.

A megértést tanítói kérdésekkel tudjuk ellenőrizni vagy úgy, hogy ki kerestetjük a gyerekkel a
tankönyvi illusztrációt. A mondatokat megmagyarázni vagy megmagyaráztatni pedig a
mondatok átszerkesztésével lehet.

A bekezdések megértése:

A bekezdés általában tartalmaz egy tételmondatot, de nem mindegyik. Amennyiben tartalmaz,

akkor az jelenti a bekezdés fő gondolatát, a többi részlet alátámasztja azt. A fő gondolatot
tanítói kérdéssel tudjuk észrevetetni.

Az egész szöveg megértése:

A teljes szöveg megértése a szövegfeldolgozás során történik.

A szövegértés fokozatainak tanítása:

- Értő- szó szerinti,

- Interpretáló- értelmező,

- Kritikai- bíráló,

- Kreatív- alkotó

Az értő olvasás:

A szövegben lévő információk megértését jelenti.

Az értő olvasás tanítása során a szöveg típusától függően, a következőket tesszük:

5
 - Meggyőződünk a szavak jelentésének ismeretéről- szómagyarázat, kifejezés
értelemzés

- Rákérdezünk a fő gondolatra, a részletekre, az ok-okozati viszonyokra, a

szövegszerkezet egyéb felépítésére (időrend, logikai rend), a szövegszerkezet részekre
bontása, a részek lényegének vizsgálata, a részeket eleinte a tanító jelölteti a
gyerekkel, későbből önállóan végzik.

Tanító kérdései lehetnek:

- A szereplőkre: Ki? Mi?

- A színhelyre: Hol?

- Az időre: Mikor?

- A módra: Hogyan?

- Az okokra: Miért?

Fontos, hogy a gyerekeket rászoktassuk az utasítások követésére.

Az interpretáló olvasás tanítása:

A szövegben lévő rejtett tartalmak, bennfoglalások, kikövetkeztethető gondolatok feltárását,

megértését jelenti. Az értelmezés során mindig valami hiányt, kell felfedezni és pótolni.
Alapja a pragmatika, ami a nyelvnek és használójának a viszonyával foglalkozik.

Az alsó tagozatos gyermek világtudása, tapasztalatai nem mindig elegendőek a megértéshez,

ezért ehhez tanítói segítség szükséges.

Az értelmező olvasás készségei:

-Olyan gondolatok felfedezése, amik nincsenek beleírva a szövegbe (implikációk).

Az implikációk olyan dolgok, melyeket beleértünk a szövegbe egyrészt azért, mert nem kell
mindent teljesen részletesen kifejteni, másrészt mert neveltetésünknek, kulturális
hagyományaink vagy más ismereteink következtében biztosan megértünk. - A felnőttek értik,
a versben az átvitt értelmeleket, a gyermekek nem.

-Olyan ok-okozati viszonyok felfedezése, melyek nincsenek szó szerint megfogalmazva a

szövegben (preszuppozíciók > előfeltevések). A preszuppozíciók a szöveg háttérmondatai,
azaz a szöveghez szorosabban tartozó rejtett állítások.

6
- Az író szándékának kiderítése: mire tanít bennünket az adott írásmű.

- Az indirekt beszédaktusok ( a mondatban kifejezett szándék) megértése.

- A deixis megértése – a névmások és határozószók jelöltjének megállapítasa

- Ellipszis (hiányzó szavak) kikövetkeztetése- grammatikai vagy stilisztikai hiányosság

- A költői nyelv megértése

A kritikai olvasás tanítása:

Az olvasott szöveg értékelését jelenti. A gyerekek összevethetik az olvasottakat saját

tapasztalataikkal vagy olvasmányaikkal, és ezek alapján értékelheti azt. Véleményt, ítéletet
alkothatnak, érvelhetnek. Az alsós tanulókat felszólítjuk pl. a szereplők viselkedésére.
Indoklást is kérünk tőlük. Sokszor kérjük őket erkölcsi ítéletek megalkotására, vagy
viszonyításra erkölcsi normákhoz. Így nevelési célokat is szolgálunk, fejlesztjük a szociális
kompetenciáikat.

Rákérdezünk a szerző és a téma viszonyára, tényeket, véleményeket különítünk el, hiányokat

ellentmondásokat, hibákat fedezhetünk fel.

A kreatív olvasás tanítása:

A fantázia, képzelőerő, verbális kifejezőképesség fejlesztésére és a dramatizálás

előkészítésére szolgál.

Megkérhetjük a gyerekeket, hogy képzeljenek el egy tájat, milyen színeket látnak, milyen
hangokat hallanak, milyen illatot, ízt éreznek? Rajzolják le, meséljék el. Milyennek képzelik
el a szereplőket, külső jellemzők, stb.

Megjósoltathatjuk a cím alapján, hogy miről fog szólni a történet. Vagy egy rövid rész
elolvasása után, hogy mivel fog folytatódni a történet. Esetleg találjanak ki egy befejezést.

A dramatizálás előkészítésére figyeltessük meg a gyerekekkel, milyen, a paralingvisztikai

jelenségekre (gesztus, mimika, hanghordozás, testtartás, stb.) vonatkozó szavak, kifejezések
lelhetők fel a szövegben, ezek adnak-e ezek támpontot a rendezői utasítások megtervezésére?

A kérdezés tanítása:

A tanítása kérdéseinek előkészítése:

7
 1. tanítása kérdései: lehetnek a tanulók és a tanítók kérdései. A tanítói kérdések
támogatják a szövegértést.

A tanítói kérdések irányulhatnak: a tanulói háttérismeretre, a szöveg alapgondolatára, a

részletekre, a szavak, mondatok, bekezdések jelentésére, a sorrendre, logikai rendre, az
implikációra, értékelésre, kreativitást igénylő válaszokra.

2. A kérdések előkészítése:

-Kérdéssoraink ne legyenek unalmasak, ne egyféle, hanem többféle kompetencia fejlesztésére

szolgáljanak!

-Ne a lényegtelen részletek álljanak a kérdéseink fókuszában,

-A kérdések megfogalmazása tiszta, világos, egyértelmű legyen,

-Kerüljük az eldöntendő kérdéseket! Csak indokolt esetben használjuk,

-Térbeli vagy időbeli sorrendre úgy kérdezzünk, hogy maga a sorrend legyen a válasz,

-Ne legyen a kérdésben túl sok információ, és semmiképpen se tartalmazza a válasz egy
részét,

-Olyan kérdéseket tegyünk fel, amelyeket támogat a szöveg,

-A kérdés nyelvezete alkalmazkodjon a szövegéhez és a tanulók életkori sajátosságaihoz,

-Mindig pontosan fogalmazzunk: ha tényeket akarunk hallani, akkor azokra, ha véleményeket,

akkor azokra irányuljon a kérdés,

-Tartsuk szem előtt, hogy a tanítói kérdések mintául szolgálnak tanulóink szárára a saját
kérdéseik megfogalmazásához.

A tanulók válaszainak irányítása:

Akár szóban, akár írásban kérdezünk ez a pedagógus feladata. A tanulókat meg kell tanítani
arra, hogy mikor kell a szövegben keresni a választ, és mikor vagyunk kíváncsiak a
háttértudásukra, véleményükre.

A tanulók kérdései:

A gyerekeket újra meg kell tanítani kérdezni, mivel a ők még gátlástalanul kérdeznek
mindenről. Ahogy nőnek, egyre kevesebbet kérdeznek, ami a pedagógus hibája. Ha valamit

8
hibáznak, ne szidjuk le őket, tapintatosan javítsuk ki őket. Tanítsuk meg őket arra is, hogyan
kérdezzenek saját maguktól, gondolkodjanak el azon, hogy mit szeretnének még megtudni a
szövegről. Plusz tanuljanak meg önmagukat ellenőrző kérdéseket is feltenni.

5.fejezet- Szövegértés és szövegfeldolgozás 2.

Műközpontú elemzés:

Fókuszában a szöveg áll, fontos, hogy megértsük a szöveg tartalmát. Először elhelyezkedünk
az adott korban, az író életművében, majd mozgósítjuk az előismereteket (alsó tagozaton ez
igen kevés). Ezért beszélünk alsóban még szövegfeldolgozásról, nem pedig szövegelemzésről.
Irodalomtörténeti szempontból elég csak az író neve, főbb művei, élete. A mesékkel,
elbeszélésekkel részletesen foglalkozunk. Lírai szempontból, elvárjuk, hogy felismerjék a
verses formát, költői eszközök nélkül néhány rímképletet, hasonlatot, megszemélyesítést.
Beszélünk a ritmusról, néhány alakzatról. Később a szövegelemzésben fontos lesz a
metaforák megértése, de alsóban csak megsejtetésről, ráérzésről beszélünk.

Olvasóközpontú elemzés:

Fókuszban az olvasóra tett hatás, és annak reflexiói. Minden mű máshogyan hat mindenkire,
ez függ a műveltségtől, múltbéli tapasztalatoktól, lelki állapottól is.

A szövegfeldolgozás menete:

Alkalmazható modellek:

A részenkénti szövegfeldolgozás:

Leggyakrabban használt, hagyomás szövegfeldolgozó modell. Olyan hosszabb, élménykínáló

szövegnél érdemes alkalmazni, amelyben a makro- és mikroszerkezeti egységek jól
elkülönülnek egymástól.

Ha óravázlatban vagy tervezetben gondolkodunk, akkor az ilyen óra menete a következő

lehet:

I. Bevezető rész

Óra eleji szervezési feladatok (jelentés, felszerelés ellenőrzése)

Előkészítés

9
-Beszédművelési, beszédtechnikai gyakorlatok, amik kapcsolódhatnak a feldolgozandó
műhöz (például szópiramis, mondatpiramis, mondóka olvasása, akár légzési gyakorlattal és-
vagy szókincsbővítéssel összekötve)

-Házi feladat ellenőrzése

-Az előismeretek mozgósítása

-Motiváció

-Célkitűzés

II. Fő rész:

1. Előzetes címvizsgálat

Mit mond nekünk a cím? Mire következtethetünk? Miről fog szólni a szöveg?

2. Ismerkedés a szöveggel

Történhet tanítói bemutató olvasással vagy a tanulók néma olvasásával. Döntésünk úgy
szülessen meg, hogy vegyük figyelembe a szövegtípust! Élménykínáló szövegeknél kívánatos
a tanító élvezetes bemutató olvasása, de tudáskínáló szövegek esetében is segíti a megértést.
Versek esetében pedig részünkről kötelezőnek tartjuk a tanítói bemutatást, hiszen segítséget,
mintát ad a tanulóknak a saját hangos olvasásukhoz.

Ahogyan a bemutató olvasásról szóló részben már kifejtettük a bemutató olvasáshoz ne

adjunk előzetes megfigyelési szempontot!

3. Spontán reakciók meghallgatása

Kinek tetszett? Kinek nem tetszett? Miért?

4. Az elsődleges megértés ellenőrzése

Olyan kérdéssel, ami a szöveg legfontosabb mondanivalójára, gondolatára kérdez rá,

semmiképpen sem a részletekre!

5. Utólagos címvizsgálat, új cím adása (Nem kötelező)

A szöveg ismeretében értékeljük az előzetes címvizsgálatkor elhangzottakat, és új címet

adatunk a gyerekekkel.

6. A szöveg részekre bontása

10
Makroszerkezeti (bevezetés, tárgyalás, befejezés) és-vagy mikroszerkezeti egységekre
(bekezdések, mondattömbök) bontjuk a szöveget. Ez kezdetben a tanító által történik, a
tanulók csak bejelölik a részeket, később önállóan is végezhetik.

7. A szövegrészek elemzése

Minden szövegrész esetében a következő lépések ismétlődnek:

-Részcélkitűzés: itt már adunk a tanulóknak megfigyelési szempontot, hiszen éppen ez alapján
történik az adott rész értelmezése.

-Újraolvasás: az adott résznek a tanulók általi hangos újraolvasása.

-Megbeszélés: szó- és kifejezés-értelmezés; szövegszerkezeti, nyelvi és stilisztikai elemzés;

lényegkiemelés; részösszefoglalás.

8. A szöveg szintetizálása, újraolvasása.

Az újraolvasás történhet az olvasástechnika fejlesztésénél tárgyaltak valamelyikével, pl.

láncolvasással: pl. szereposztás. Elképzelhető a szintézis tartalom mondással körmesével vagy
dramatizálással is. Az a fontos, hogy a gyermek újra „egyben lássa” a szövegtartalmat.

III. Befejező rész:

-Összefoglalás

-A házi feladat feladása

-Az óra értékelése: a tanulók egész órai munkájának értékelése a tanító és a tanulók által.

-Óra végi szervezés

Globális szövegfeldolgozás:

Előfordul, hogy nem szükséges vagy nem is lehet részekre bontani a szöveget. Élménykínáló
rövidebb szövegek, az élmény, hangulat egysége, pillanatnyisága esetén, tudáskínáló,
ismeretterjesztő szövegeknél alkalmazható.

I. Bevezető rész:

Előkészítés

11
-Szómagyarázat, melyre még a célkitűzés előtt kerüljön sor. Egyebekben megegyezik a
részenkénti szövegfeldolgozó modell előkészítésével.

II. Fő rész:

1.Előzetes címvizsgálat

2.Ismerkedés a szöveggel:

-élményszerző szövegeknél elsősorban tanítói bemutató olvasással,

-tudáskínáló szövegnél tanítói bemutatással vagy néma olvasással,

-információkínáló szövegek esetén néma olvasással.

3. Spontán reakciók meghallgatása

4. Utólagos címvizsgálat, új cím adása (Nem kötelező.)

5. Az elsődleges megértés ellenőrzése

6. A szöveg vizsgálata adott szempontok szerint:

Élménykínáló szövegek:

-epikus művek: hely, idő, szereplők, jellemek, cselekmény, stb.

-lírai művek: képek, hangulat, érzelmek, stb.

Magyarázó és dokumentumszövegeknél: adatok, tények, információk, összefüggések, stb.

7. A szöveg szerkezete

8. A szöveg nyelve és stílusa (a szövegtől függően):

- eíró és elbeszélő részek

-párbeszédek

-költői eszközök: ritmus, rím, hasonlat, stb.

9. Lényegkiemelés – komplex jelentés

III. Befejező rész:

Megegyezik a részenkénti szövegfeldolgozásnál tanultakkal.

12
Az RJR-modell:

Az olvasóközpontú modellek közé tartozik. Olyan módszerek és technikák kínálata, amely

minden tantárgy esetében alkalmasak a kritikai gondolkodás fejlesztésére. A kritikai
gondolkodás olyan komplex gondolkodási folyamat, amely valamely információ/tudás/ismeret
megszerzésével indul, és saját álláspont kialakításával fejeződik be. kritikai
gondolkodás olyan komplex gondolkodási folyamat, amely valamely információ/tudás/ismeret
megszerzésével indul, és saját álláspont kialakításával fejeződik be.

Az RWCT-program segít láthatóvá tenni a gondolkodási folyamatokat. Ezek olyan rajzok,

grafikai szervezők, amik segítségével a tanulók maguk építhetik fel saját tudásukat. (Pl.
fürtábra, Venn-diagram, stb.)

Fontos elemei a programnak a tanári kérdések, amik a Bloom taxonómiája segítségével

osztályozhatók.

A kérdések közül az alacsonyabb szintűek tények felismerését, fogalmak megértését igénylik,

a magasabb szintűek pedig problémamegoldásra, szintézisre, értékelésre késztetik a tanulókat.
A program módszereinek jelentős részében nagy szerepük van a tanulói kérdéseknek is,
melyek szintén hozzájárulhatnak a szövegértés és a kritikai olvasás fejlesztéséhez. Az
alkalmazáshoz egy keretet is ad a program, az ún. RJR-modellt.

I. Bevezető rész:

Ráhangolás (R)

-beszédművelés

-az adott témával kapcsolatos előismeretek felidézése

-motiváció

-célkitűzés

-jóslás a várható tartalomra vonatkozóan (cím vagy kulcsszavak, kifejezések alapján)

-kérdések megfogalmazása.

II. Fő rész:

Jelentésteremtés (J)

-az új ismeret feldolgozása, megértése

13
-válaszok megfogalmazása

-az új és régi ismeretek összekapcsolása.

III. Befejező rész:

Reflektálás (R)

-az új ismeretek megszilárdítása

-szintetizálás

-házi feladat feladása

-az óra tanítói és tanulói értékelése

-óra végi szervezés

A folyamatolvasás:

Ez az olvasási folyamatot követő stratégia. Olvasóközpontú modellek közé tartozik, olvasói

válaszra épül. Nagy szerepe van benne az előremondásoknak (jóslásoknak), a
kérdésfeltevéseknek és a következtetéseknek. Hosszabb szövegek, regények esetén érdemes
alkalmazni. Több órán át bonyolítjuk le.

Menete:

1. Az előzetes ismeretek felidézése (téma, szerző, stb.)

2. Jóslás:

-feltevések a cím alapján

-az első egység elolvasása

-véleményalkotás, a jóslás beválása/ be nem válása, szó- és kifejezés értelmezés

-következő jóslás a folytatásról

-a következő egység elolvasása….

Mindezek ismétlődnek a szöveg végéig.

3. Problémamegoldás (pl. Igaza volt-e az adott szereplőnek, jogosan cselekedett-e? Te mit

tettél volna a helyében? Vélemények a jellemekről, stb.)

4. A mű befejezésének értékelése (vélemény, más befejezés, folytatás, stb.)

14
5. Kérdések feltevése a gyerekek által saját maguknak a szereplők elő- és utóéletére,
környezetére, stb. vonatkozóan (további olvasásra, kutatásra ösztönzés)

6. Illusztrálás

7. Dramatizálás

8. A munka értékelése

A szöveg elolvasása változatosan történhet. A tanító felolvashatja a mű egyes részeit, majd

kijelölhet részeket néma olvasásra vagy csoportos feldolgozásra. Indíthatunk vitát a
problémamegoldásról, majd közös álláspont kialakítása is történhet.

6. fejezet- Módszerek és munkaformák a szövegfeldolgozó órákon. Kooperatív

tanulásszervezés. Kooperatív technikák a szövegfeldolgozás gyakorlatában

Módszerek és munkaformák a szövegfeldolgozó órákon:

Az alkalmazott módszerek meghatározzák a munkaformákat is. A frontális osztálymunkáról

akkor beszélünk, ha tanítói utasítások, magyarázatok, kérdések módszerei többségben vannak
az órán. A tanulók passzív résztvevők, az ismeretek befogadói. Nincs párhuzamos interakció,
pedagógus felszólítására, 1-1 tanuló nyilvánul meg. A munka ellenőrzése, számonkérése, a
hibajavítás, stb., vagyis a direkt irányító szerep a tanító privilégiuma.

Módszerek, amiket együttes osztálymunkával alkalmazhatunk:

Indián beszélgetés: a tanulók saját szavaikkal fogalmazzák meg azt, amit az előttük lévő
mondott, majd utána hozzáadják a saját mondandójukat, majd a következő a sajátja előtt a
lehető legpontosabban elismétli az előtte szólóét.

Jut eszembe..: szabad asszociációs gyakorlat. Jut eszembe… majd egy az órához, tanultakhoz
kapcsolódó szó. Jut eszembe a szeretet. Tanulók, jut eszembe a szeretetről… majd befejezik a
mondatot.

Ki vagyok én?: Önkéntes a tábla elé, a háta bögé a táblán egy szó, a többieknek pedig
jellemzőket kell mondaniuk.

Jóslás: cím alapján, kulcsszavak, kifejezések alapján, valamint szakaszos szövegolvasással.

15
Törekednünk kell a módszertani változatosságra, ha sikerül megvalósítani, akkor a különböző
kognitív és tanulási stílusú tanulók egyaránt esélyt kapnak saját tudásuk megalkotására.

Kooperatív tanulás, alapelvek, a tanári, tanítói attitűd:

Ez a tanítási módszer a tanulók együttműködésén alapul. Egyaránt fontos a feladatmegoldás

és a tanulók egymás közötti kapcsolat is. A tanulásirányítás szerepelosztáson alapul, közös
csoporton belül, mindenki egyéni felelősséget visel. Hozzájárul a szociális kompetenciák
fejlődéséhez és a személyiség pozitív irányú fejlődéséhez.

4 alapelvnek kell együttesen teljesülni a módszer során. A pedagógus fő feladata: a

problémahelyzet felvetése, megteremtése, a próbálkozások lehetőségének megadása, a
szervezés, a segítségadás. Vagyis olyan partneri együttműködésre van szükség pedagógus és
diák között, ami a hagyományos tanári attitűd megváltozását is feltételezi.

A csoportok megszervezése, szerepek a csoportban:

Hosszabb ideig 2-4-6 főből álló alapcsoportot szervezünk, legideálisabbak a 4 fős csoportok,
mindenképp vegyes csoportok. Időnként szükség lehet véletlenszerű csoportalakításra is, ha
megkívánja a feladat, de itt lehet a cél a szociális kompetenciák fejlesztése is. Véletlenszerű
csoportosítás számos módon történhez, színek, virágok, gyümölcsök szerint, vagy a
tananyaghoz kapcsolódóan, bárhogy. A csoportok működése szerep és/vagy feladatelosztáson
alapul. Fontos, hogy mindenkinek legyen szerepe, és ezt tudatosítsuk is a gyermekkel, hogy a
szerepek egyenrangúak. A szerepek száma a csoportlétszámtól függ. A szerepek lehetnek:
írnok, jegyző, szóvivő, feladatfelelős, csendfelelős, futár, időfelelős. A csoporton belülö
szereposztás kezdetben a pedagógus által történik, később a gyerekek által, arra viszont
figyelni kell, hogy a szerepek ne legyenek állandóak, mindenki felváltva próbáljon ki minden
szerepet.

Ülésrend:

Az ülésrend alapelvei: minden tanuló lássa a táblát, a kivetítőt, a csoporttagok lássák, és

könnyedén elérjék egymást és a szükséges eszközöket, a csoportok ne zavarják egymás
munkáját. Fontos, hogy ha tehetjük, akkor a tábla előtti részt vagy a terem közepét hagyjuk
üresen, mivel ez lesz a színpad, ahol előadhatnak a tanulók bármit.

A csendjel:

16
Ennek a hatására mindenki elhallgat, abbahagyja azt, amit csinál, és a pedagógusra figyel.
Legegyszerűbb formája, ha a pedagógus felemeli a kezét, és szó nélkül megvárja, hogy
mindenki elcsendesedjen. De lehet hangjel is, csengő, síp, taps.

Kooperatív módszerek, technikák, feladatleírások:

Ezek a technikák egy része kimondottan az olvasás órákhoz, szövegfeldolgozáshoz

kapcsolódik, de másmilyen órákon is alkalmazható az összes.

Amiket más órákon alkalmazunk:

Ablak: 4+1 részre osztunk a csoportoknak úgy egy-egy lapot, hogy a középső, 5. kis ablak
üresen maradjon. A négy szélső ablakba írják az egyes csoporttagok elképzeléseiket az adott
témáról, majd utána a középső részbe a közös csoportvélemény kerül.

Egyetértés-játék: párokban vagy csoportokban. Lényege, hogy a tanulók olyan állítást kell,
hogy megfogalmazzanak a szöveggel kapcsolatban, mellyel mindannyian egyet tudnak érteni.
A mondat mindig így kezdődik: Egyetértünk abban, hogy…

-Füllentős: Minden csoport vagy diák megfogalmaz a témával kapcsolatban 2 igaz és 1 hamis
állítást. Az egyik csoport vagy diák felolvassa az állításait, a többi csoport vagy csoporttag
megállapodik, melyik a hamis állítás.

-Gondolkodj, beszéld meg! (Kupaktanács): A felvetett problémán mindenki egyénileg

elgondolkodik. Ezután páronként is megbeszélik. A két pár (csoport közösen is megvitatja a
problémát. Közös álláspontot alakítanak ki.

-Háromlépcsős interjú: A csoporttagok A, B C, D jeleket kapnak.

„A” tanuló elmondja ismeretét „B” tanulónak, „C” elmondja „D”-nek.

„B” tanuló elmondja ismeretét „A” tanulónak, „D” elmondja „C”-nek.

„A” tanuló elmondja a „B”-től hallottakat „C”-nek és „D”-nek - „B” figyeli és ellenőrzi.

„B” tanuló elmondja a „A”-tól hallottakat „C”-nek és „D”-nek - „A” figyeli és ellenőrzi.

„C” tanuló elmondja a „D”-től hallottakat „A”-nak és „B”-nek - „D” figyeli és ellenőrzi.

„D” tanuló elmondja a „C”-től hallottakat „A”-nak és „B”-nek - „C” figyeli és ellenőrzi.

-Igaz – hamis: A tanító állításokat fogalmaz meg az adott témával, szöveggel kapcsolatban. A
csoportok eldöntik, hogy azok igazak vagy hamisak.

17
-Kerekasztal: A szóforgó írott változata, amikor a csoporttagok egy lapot körbeadva jegyzik le
gondolataikat. A lapon már szereplő gondolat (szó, fogalom, stb.) nem szerepelhet újra,
mindenkinek mást kell írnia.

-Képtárlátogatás: A csoportok adott jelre körbejárják a többi csoport asztalait, ellenőrzik és

valamilyen jellel értékelik is egymás munkáját.

-Páros szóforgó: A tanulók csoporton belül páronként cserélik ki a gondolataikat megadott

témában. Megadott idő után vagy jelre abbahagyják. Csoportonként egy vagy az osztályból
néhány tanulót meghallgatunk arról, mit mesélt neki a párja.

-Plakát: Kijelölt témában a csoporttagok/csoportok különböző színnel dolgoznak

csomagolópapíron.

-Sarkok: Nevezzük el a sarkokat! A diákok eldöntik, melyik sarkot választják. A kialakult

csoportok megbeszélik a választásukat. A csoportok ismertetik érveiket a többi csoporttal.

-Szóforgó: A csoporttagok az óramutató járásával megegyező irányban haladva mondják el

gondolataikat az adott témáról vagy a feladatban meghatározott szempont szerint. A forgóra
szánt időt vagy a forgások számát előre megadhatjuk.

Elsősorban olvasás órán szövegfeldolgozáskor a szövegértés-szövegalkotás fejlesztésére

alkalmazzuk:

-Kihangosítás (Szinkronizálás): A mese, történet minden szerepére kettős szereposztást

alkalmazunk. Az azonos szerepet játszók egyike némán játszik, a másik tag adja a szereplő
hangját, vagyis ő beszél. Szoros együttműködést kíván a gyerekektől, kiválóan fejleszti a
szociális kompetenciákat.

-Kockázás: Egy kockára, befejezetlen mondatokat ragasztunk fel. A gyerekeknek azt a

mondatot kell befejezniük, amely az eléjük ledobott kocka legfelső oldalán van. Pl.: Azért
tetszett a mai óra, mert … A mai órán megtanultam, hogy… A mai órán a tanító néni/bácsi…
A mai órán a csoport tagjai… Szerintem a mai óra… Jobban örültem volna, ha… A főhős
helyesen cselekedett, mert… Szerintem ez a történet… Azért tetszett ez a mese/történet,
mert… Jó lett volna, ha…. stb. Ezek a mondatok szolgálhatják az órának, a szövegnek, vagy a
csoport munkájának az értékelését. Már első osztálytól alkalmazható.

-Ötujjas mese: Öt mondatban kell összefoglalni a történet, mese tartalmát.

18
-Interjú: Készítsenek interjút a csoport tagjai a történet valamelyik főszereplőjével! Tegyenek
fel kérdéseket a tetteivel kapcsolatban. Válasszák ki, aki az adott szereplőt személyesíti meg,
a csoport többi tagja riporterként kérdezzen úgy, hogy mindenki tegyen fel 1 kérdést!
Bemutatásnál a szereplő kiáll az osztály elé, társai mellé állnak és felteszik kérdéseiket. A
riportalany minden kérdésre próbál ésszerű választ adni.

2.Szakirodalmi feldolgozás

A kirándulások, az erdei iskola szerepe

Ádám Ferencné és Boldis Anna Kornélia (2013): A környező világ
megismerésének módszerei. 7. fejezet
7. fejezet: Séták, kirándulások, az erdei iskola szerepe a környező világ megismerésében

A környezeti nevelés, életre készítési folyamatok legjobb helyszíne a természeti környezet.

Szempontok, amik alapján csoportosíthatjuk a természetben töltött alkalmakat: feladat szerint
(ismeretanyag bővítés, attitűdformálás, környezetvédelmi akció stb.), didaktikai szempont
(tananyag feldolgozását megelőző, feldolgozó, ismétlő, alkalmazó, stb.), tantárgy szerint
( környezetismeret, technika, stb.), résztvevők szerint (1 osztály, évfolyam, szülőkkel, stb.),
időtartam szerint (órarészlet az udvaron, séta a közeli parkon, napos kirándulás, napos
kirándulás, több napos erdei iskola). A séta, kirándulás és az erdei iskolai program gondos
előkészítést igényel, amely 2 részből áll. Van egy szervezési rész, ahol megtervezzük és
megszervezzük az utazás módját, a hátizsákok tartalmát, a segítők körét. A tartalmi tervezés
és szervezés megkívánja a helyszín megismerését, annak eldöntését, hogy mit kívánunk a
gyerekekkel megismertetni, milyen módszerrel, milyen feladatokat fognak megoldan. Ha a
helyszínünk állatkert vagy múzeum, ahol zoopedagógus, múzeumpedagógus dolgozik,
érdemes felvenni a kapcsolatot vele, sokat segíthet a helyszíni feladatok összeállításában. A
séták, kirándulások esetében alkalmazzunk páros- vagy kiscsoportos munkaformát, adjunk a
csoportoknak olyan feladatokat, melyekről még lehetőleg a helyszínen be tudnak számolni.
Az iskolába visszatérve érdemes feldolgozni a tapasztalatokat, beszéljünk az élményekről,
készítsünk valami maradandót, amit akár ki is lehet állítani.

7.2. Lakóhely megismerése:

19
A szűkebb tágabb környezetünket rövidebb, hosszabb tanulmányi sétával megismerhetjük,
ami segíti a környezeti nevelés lokális elvének érvényesülését, a pozitív érzelmi viszony és az
identitástudat kialakulását. A gyerekek megismerkednek a hagyományokkal, kulturális és
építészeti jellegzetességekkel, természeti adottságokkal a település múltjával, jelenével,
jövőjével, iparával, mezőgazdaságával, kereskedelmével, közlekedésével. A feldolgozást
segítik az előzetesen feldolgozott lakóhellyel kapcsolatos írások, dokumentumok, idősek
elbeszélései, járókelők interjúi.

7.3. Erdei Iskola:

Az erdei iskola: Az iskola pedagógiai programjának integráns része, mert az erdei iskola
akkor éri el célját, ha az iskola pedagógiai programjának tartalmi részét képezi, szakszerű
előkészítés után valósul meg, a tantestület érintettjei közösen dolgozzák ki, és hosszú, akár
évekig tartó feldolgozása, felhasználása tervszerűen történik. Helyi tantervi tartalom
megvalósulását szolgálja, vagyis egyedi, a tanulók igényeihez, lehetőségeihez, képességeihez,
hiányosságaihoz igazodik. Többnapos, elsősorban a nevelés (szocializáció, élethelyzetek
megélése, önállósodás, saját tempóval tanuló-dolgozó gyerekek, stb.), de a tananyag
megvalósítása (hosszabb projektek, többlépéses feladatsorok, többféle, kitartó adatgyűjtés, az
adatok sokoldalú feldolgozása, stb.) érdekében is szükség van a többnapos kint létre: alsóban
minimum 3 nap, felső tagozatban minimum 5 nap. Intézmény székhelyétől különböző
helyszínű. Szorgalmi időben megvalósuló. A tananyag azon elemeit dolgozzák fel, melyek
megértése, a kellő jártasság megszerzése tantermi körülmények között kevéssé hatékony. A
tanuló aktív, együttműködő, cselekvő tevékenységére épít. Kapcsolódik a természeti, épített
és szociokulturális környezethez.

7.3.1. Erdei iskola jellemzői:

Az erdei iskola rugalmas időszervezésével megfelelő tanulási időkereteket nyújt, lehetőséget

adva az egyéni különbségek figyelembe vételére is. Biztosítja a közösségi tevékenységekhez
szükséges időt. Kialakíthatóak dramatikus terek, alkotó színterek. Az erdei iskolában új
értékeket ismerhetnek meg és fogadhatnak be, értékkonfliktusokat oldhatnak fel, viselkedésük
változhat. A programok a tanulók aktív, megismerő tevékenységére, együttműködésre,
kooperatív-interaktív megismerő tevékenységre épül. Az ismereteket a gyerekeknek
maguknak kell felfedezni. Az erdei iskola biztosítja a szociális tanulás lehetőségét, a
személyiség- és közösségfejlesztést.

7.3.2. Az erdei iskola programja:

20
Leggyakrabban alkalmazott módszerek:

Élménypedagógia: maradandó élményt nyújt, az érzelmileg felfokozott állapotukban minden

könnyebben és mélyebben rögzül. Pozitív nyomot hagy.

Keretjáték: keretet ad a munkához, mely lehet fantázia vagy valós lény, egy jelenség, egy
mesealak, egy szín, egy hangulat, fő, hogy a gyerek érdeklődését felkeltse, fantáziáját
megmozgassa.

Koherens program, modul elemek: elsődleges cél a meglévő tudás mélyítése, az elméleti
ismeretek gyakorlati megerősítése. Az egész tanulási folyamatnak legyen egyfajta íve.
Induljon el valahonnan, és jusson el valahova, erősítse meg, alakítsa ki a résztvevőkben a
rendszerszemléletet, láttassa meg a körülötte levő világ elemei közötti szoros kapcsolatokat,
függőségeket.

Projektek: leggyakrabbak, amik során a környék megismerésével foglalkoznak, lehetnek:

földtörténeti múlthoz, történelmi eseményekhez, jelenlegi természeti és kultúrtörténeti
értékekhez, a térségre jellemző gazdálkodáshoz kapcsolódó projektek. Másik gyakori eleme a
projektnek, pl. az erdő, vagy a fa, vagy egy-egy élőlény, mint a ló, vagy a gólya, és erre
épülnek fel a részprojektek.

3. Gyűjtő munka

3.1. Faültetés:

https://pannonrtv.com/rovatok/termeszetvedelem/fat-ultettek-kishegyesen-es-
bacsfeketehegyen

Szülőfalumban és a szomszéd faluban (Kishegyes és Bácsfeketehegy) rendszeresek a fásítási

akciók, a Vajdasági Magyar Szövetség Ifjúsági Fórum által. Az akcióban mindig részt vesz
egy megszokott alap csapat, de bárki csatlakozhat hozzájuk. Így egy, vagy akár két tanórát
felölelve részt vennénk mi is a tanulókkal egy ilyen akcióban.

Környezetismeret keretin belül, és az ,,Élettelen környezet – környezeti ártalmak” témakör

keretin belül valósulna meg a faültetési akcióban való részvétel. 7-8.-os évfolyammal.

Tudatosíthatjuk a tiszta víz, levegő, napfény fontosságát, megerősíthetjük, hogy fontos

21
törekedni a tiszta környezet megtartására. Akár az iskolaudvarba is elültethetünk egy
facsemetét, amit folyamatosan gondoznánk, így megfigyelhetjük az összefüggést a felszíni és
időjárási viszonyok és az élő természet feltételei között, megfigyelhetnénk az időjárást, azt,
hogy annak függvényében mire van és mire nincs szüksége a kis fánknak.
Az akción való részvétellel fejlesztjük a szociális készségeket, az együttműködés fontosságát
is.

3.2. Bicikli túra:

Kishegyesen átfolyik egy folyó, a Krivaja, illetve ebben az évben lett mesterségesen
kialakítva egy víz tározó, a Potok. Egy bicikli túra keretin belül megtekintenénk ezt a két
helyet.

Így megtekintenénk a településen található vizeket. A Krivaja igen szennyezett folyó a

faluban, így beszélhetnénk arról, hogyan is tudnánk a szennyezettségét elkerülni, megelőzni.
A Potok pedig egy váz tározó, így ismertetném a tározó szerepét.

Környezetismeret- Élettelen környezet-környezeti ártalmak, 6.-os évfolyammal.

https://m.vajma.info/cikk/vajdasag/29351/Hamarosan-megtelik-a-kishegyesi-tarozo.html

https://www.magyarszo.rs/vajdasag/topolya/a.169659/Mitol-buzlik-a-Krivaja 7

3.3. Testera- Természetiskola:

Az általános iskolánkban minden alsós 4. évfolyama elmehetett egy 5 napos kirándulásra,

amit a Furska Goran szerveztek. Ez az 5 nap alatt, minden reggelt tornával indítottuk,
napközben rengeteget kirándultunk, és az estéket izgalmas vetélkedőkkel, belöltözős estékkel
zártuk.

https://iskolakishegyes.blogspot.com/2010/10/

Sajnos ez a videó, amit csatolta, 2010-ben készült, azóta megszűnt ez a kirándulási lehetőség
az iskolában, de én újra fellendíteném ezt a programot.

Rengeteg növényt, állatot ismerhetünk meg a kirándulás során, számos vízi nevezetességet
tekinthetünk meg, és túrákat is szerveznénk.

22
Inkább idősebb évfolyamhoz ajánlanám, 7.-8., és inkább 2-3 naposra. Környezetismeret
keretein belül, kicsit több témakört is felölel ez projekt. Hiszen számos témát meg lehet
érinteni a foglalkozások során, de inkább az Élő természet- Élőlények és környezetük
témakörre fektetném a hangsúlyt.

Hoztam egy-két képet a kirándulásról, amikor még én vettem rajta részt.

3.4. Kátai tanya:

https://www.katai.farm/katai-tanya

Szintén a szülőfalumban található ez a programlehetőség.

Környezetismeret keretin belül, 5.-6.- os évfolyam számára, Élő természet- Élőlények és

környezetük témakörben.

23
A tanyán számos háziállat található, így elsősorban velük ismerkedhetnének meg a gyerekek.
Meg lehet az állatokat simogatni, etetni, és lovaglásra is van lehetőség. Tanulhatnak a helyes
állattarásról, tenyésztésről, a lakóhelyükről.

3.5. Fűvészkert:

A szegedi fűvészkert látogatása során a gyerekek számos növénnyel ismerkedhetnek meg,

beszélhetünk a különböző éghajlaton élő növényekről, gondozásukról. Meg ismerkedhetnek a
gyógynövényekkel is, tanulhatunk arról, hogy ezen növényeknek milyen hatásaik lehetnek.

Környezetismeret keretin belül, 7.-8.- os évfolyam számára, Élő természet- Élőlények és

környezetük témakörben. Egy délelőttös program.

https://www.fuveszkert.u-szeged.hu/gyujtemenyeink/

4. Feladatok

4.1. Szerepjáték
Az ember megismerése és egészsége témakörben, 5. évfolyam számára.

2 önkéntes jelentkezőre van szükség, az egyik lesz az orvos a másik diák pedig a beteg, a
páciens. Az orvost ellátjuk a neki szükséges eszközökkel, köpennyel, sztetoszkóppal, illetve
egy lapot, amin az összes addig megtanult betegség tünetei fel vannak tüntetve,
szimbólumokkal. A páciensünk pedig húzna egy cetlit, amin egyetlen egy betegség van
bemutatva, szintén szimbólumokkal. A páciens feladata, hogy elmondja a panaszait, az orvosé
pedig az, hogy rájöjjön, mi a beteg baja, illetve közölje a kezelési módszert, tanácsokat adjon
a gyógyuláshoz. Később a többiekkel közösen megbeszéljük a még szükséges tanácsokat.

4.2. A Pál utcai fiúk

Egy ismétlő óra keretein belül játszanánk egy Learningapps játékot. A feladat annyi, hogy a
szavakat csoportosítani kell. Minden csoportosított szót átbeszélnénk, érvelnénk, mi hova,
miért kerül. Magyar nyelv és irodalom óra keretin belül. 5.-6.-os évfolyammal.

24
 https://learning–––apps.org/watch?v=pkqgf5e0524

5. Előadás anyaga

https://docs.google.com/presentation/d/
1ohFS3eegIHZQjorUDuc9VpFmOI77kIeNg9kcoqKvx3g/edit?usp=sharing

6. Óratartás

Óratervezet
A foglalkozás helye: SZTE, Műveltségterületek II. kurzus

A foglalkozás ideje: 2024. 05. 06.

Osztály: 5. évfolyam

Pedagógus: Dunai Ágnes, Juhász Réka, Karna Enikő, Szabolcsi Kata

Műveltségi terület: Természettudományok

Tantárgy: Természetismeret

Tematikus egység, témakör: Az ember megismerése és egészsége

Az óra anyaga: Betegségek

Az óra típusa: Ismétlés és új anyagot feldolgozó óra

Az óra célja, feladata: Betegségek megelőzésének átismétlése. A tanulók megismertetése a leggyakoribb

betegségekkel és azok tüneteivel. Betegség esetén helyes eljárás, teendők megismerése. Panaszok rövid
megfogalmazása, a kapott utasítások betartása. Adott betegség tüneteinek megnevezése, a kezelés
utasításainak betartása. Érvelési technikák alkalmazása, indoklás, alátámasztás gyakorlása.

Az óra eszközei: sztetoszkóp, spatula, orvosi köpeny, lista a betegségek tüneteivel, PPT
(https://docs.google.com/presentation/d/1978-C86gFkKPME8X5lpEsDIqyIxT3r2MAnMTm2ZshRg/edit?
usp=sharing), tankocka (https://learningapps.org/watch?v=p0dkmm1s224)

Felhasznált források:

https://www.tankonyvkatalogus.hu/pdf/OH-SNE-TER05T__teljes.pdf

25
 Tanulásszerv
Oktatási / nevelési tartalom Didaktikai
Ss Id ezési
célok, Eszközök
z. ő formák /
Az óra menete feladatok
módszerek

1. 2’ Óra eleji szervezési feladatok A rend Frontális aktívtábla

iránti igény munka
Tankönyv, munkafüzet, füzetek, kialakítása (folyamat
tolltartó, előkészítése Tanári osan az
Visszacsato dominanciájú óra
lás munka végéig)

Szociális
képességek
fejlesztése

Motiváció

2. 8’ Bevezetés A figyelem Frontális,

felkeltése, csoport- és
Ismétlés az előző óráról egyéni munka
motiváció
Betegségek megelőzése:
A tanulók
 “Játsszuk el a helyes informálása
kézmosást!” -(1.ábra.) az óra
 “Hogyan lehet megelőzni a céljairól
betegségeket?”
Kognitív
Várt válasz:”Erős képességek
immunrendszer” fejlesztése,
meglévő
 “Mivel tudjuk elérni, hogy ismeretek vita, érvelés
erős immunrendszerünk előhívása,
legyen?” alkalmazása
, rögzítése ellenőrzés,
(helyes kézmosás, rendszeres
mozgás, megfelelő táplálkozás értékelés
pl. sok zöldség, gyümölcs, sok
folyadék, az időnek megfelelő Szociális
öltözék… ) képességek
fejlesztése
 Hogyan kell felöltözni az
Tanulói
időnek megfelelően (versengés, dominanciájú
napsütéses időben, ill. hideg együttműkö munka
időben dés,
- kabát, sapka, sál (réteges proszocialit
öltözet) ás)
- rövid ujjú, rövid nadrág,

26
 papucs
Érvelés
A következő amiről beszélünk az a elsajátítása
helyes táplálkozás.

Helyes táplálkozás - gyümölcs ”Miért

a gyümölcs?”

Várt válasz: “mert vitamin van

benne”

3. 1 Bevezető kérdések: A tanulók - Frontális és PPT

0’ a témával egyéni
 “Ki mire emlékszik, milyen kapcsolatos munka Mintadia
betegségeken estetek már át?” - előzetes beszúrva a
 “Milyen házi praktikákat ismereteine Tanári, betegsége
ismertek?” k illetve közös k
 “Mivel érdemes orvoshoz ellenőrzése, tanári-tanulói jellemzésé
fordulni?” felidéztetés dominanciájú ről
 “Mit tapasztaltatok, e munka
éreztetek?” (2.ábra)
Az új Figyelem,
Betegségek: megfázás, gyomorrontás, ismeretek kognitív
influenza és más fertőző betegségek beillesztése képességek
bemutatása képekkel, tüneteinek és a korábbiak fejlesztése
kezelésének ismertetése. Ezt az közé
anyagot feldolgozó PPT rész diáin
külön-külön betegségeket jellemzek, Deduktív
de közben, felteszek kérdéseket,mint ismeretszer
például: zés

 “Vannak-e más tapasztalatok

az említett tüneteken kívül?”
 “Milyen egyéb gyógyuláshoz
vezető út van?”
 “Mikor találkoztak az említett
betegségekkel?”

4. 1 Szerepjáték - Az orvosnál szókincsbőv Tanulói orvosi

5’ ítés dominanciájú köpeny,
Az orvosi vizsgálat átbeszélése munka sztetoszkó
Kognitív p, spatula,
,,Először is, beszéljünk arról, hogy képességek kártyák a
mit teszünk, ha betegek vagyunk, és fejlesztése, betegsége
tudjuk, hogy el kell mennünk meglévő k
orvoshoz? “ ismeretek tüneteivel
előhívása,
Várt válasz: Anyával felhívjuk a alkalmazása tábla,
háziorvost, kérünk időpontot, majd a , rögzítése kréta
megbeszélt időpontra elmegyünk.
Szociális
,,Hol szoktunk várakozni a vizsgálat

27
előtt?” képességek
fejlesztése
 A váróteremben.

,,Mit kell tennünk akkor, amikor

belépünk az orvosi szobába?”

 El kell mondanunk a
tüneteinket.

,,Nagyon fontos, hogy pontos

információkat osszunk meg az
orvossal! Elmondjuk a panaszainkat.
Felsoroljuk az összes észlelt tünetet.”

,,Miután elmondtuk a tüneteinket, mit

tesz az orvos?,,

 Megvizsgál minket és
kérdéseket tesz fel.

,,Milyen eszközöket használ az orvos

a vizsgálat során, és azok az eszközök
mire szolgálnak, soroljunk fel,
legalább 3-at?”

sztetoszkóp - evvel meghallgatja a

tüdőnket és a szívünket, spatula -
ennek a segítségével megnézi a
torkunkat, otoszkóp - ennek a
segítségével pedig a fülünket
vizsgálja meg.

,,Milyen kérdéseket tehet fel az

orvos?”

 A tünetektől függően, pl.

mióta észleljük a tüneteket,
volt-e lázunk, ha igen, hány
fokos volt? Vettünk-e be,
használtunk-e valamiféle
gyógyszert a tünetek
kezelésére?

,,Mi történik a vizsgálat végén?”

 Az orvos közli a kezelést,

utasításokat ad a
gyógyuláshoz!

28
 ,,Nagyon fontos betartanunk az orvos
utasításait, annak érdekében, hogy
meggyógyuljunk!

Ezek megbeszélése után kezdődik a

szerepjáték, amely során lesz egy
orvosunk és egy betegünk. A
betegnek húznia kell egy kártyát,
amin egy betegség lesz feltüntetve
szimbólumokkal. Majd, amikor
felismerte a betegséget, el kell
mondania a tüneteit az orvosnak. Az
orvosnak egy papír lesz a kezében,
amin az addig tanult betegségek rajta
lesznek, szintén szimbólumokkal. Az
elhangzott tünetek alapján rá kell
jönnie, hogy melyik betegségről van
szó. Amikor rájött, a kezelésről
közösen beszélünk! pl. ,, Mit
mondhatunk Pistinek, mit csináljon a
betegség lefolyása alatt? Mi lehet az
orvosi utasítás?,, ,,És mit tegyen
azért, hogy máskor ne kapja el ezt a
betegséget?” Gyógyszer, láz esetén
hideg borogatás, torok cukorka, sok
folyadék, pihenés. A betegség
megelőzéséhez pedig, több mozgás,
táplálkozás, folyadékbevitel, stb.

5. 5’ Betegségek kezelése Kommunik Közös tanári- vetítő

áció tanulói
Javaslatok megfogalmazása fejlesztése dominanciájú
LearningApps segítségével tevékenység
(https://learningapps.org/watch? Érvelés
v=p0dkmm1s224) gyakorlása
 a tanulók egyesével jönnek ki, Meglévő
és mielőtt a helyükre teszik a ismeretek
kártyákat, meg kell előhívása,
indokolniuk a válaszukat rögzítése
 pl.: “A kamilla tea jót fog
tenni Bíbornak, mert
gyulladáscsökkentő hatása
van.” / “A borogatás segít
levinni Lola lázát.”
Rendszerez
6. 5’Lezárás, értékelés és, Tanári
visszacsatol dominanciájú
Az órán tanultak rövid összefoglalása. ás tevékenység

29
A tanulók munkájára való reflektálás: a
Fejlesztő
legaktívabbak kiemelése, a
értékelés
gyengébben teljesítők biztatása.

(1.ábra)

30
(2.ábra)

31