A második világháború (egyetemes és magyar történelem)

Előzmények (1933-39) országokra lebontva

a.) Franciaország

 1934. október 9. Marseilles-i merénylet – megölik II. Sándor jugoszláv királyt és

BARTHOU francia külügyminisztert. Ezért kikerülési politika következik.
Népszövetség „vezetője” Franciaország, ezért a népszövetségi politika szinte azonos a
francia politikával. (ez vezet a Népszövetség megromlásához).

 1935. május: megkötötték a francia-szovjet szerződést, mely szerint a két ország

segítséget ígért egymásnak esetleges támadás esetén. (gond, ha mondjuk a franciákkal
gond van, akkor a lengyelek nem engedték át a határon a szovjeteket)

 Népfront kormányzás 1935-40 ig ( -><- fasizmus) első népfronti me.: Leon BLUM
utolsó: Edouard DALADIER

 Az első vh. veszteségei miatt a nép nem akar háborút, a hadsereget sem
modernizálják.

b.) Nagy Britannia

 1935-ben megkötötték az angol-német flottaegyezményt, melyben kikötötték, hogy a

hajók aránya 3:1 (az angolok javára) ekkor az angol me.: BALDWIN

 Angliát az 1930-as évekig franciaellenes külpolitika jellemezte. A

miniszterelnök: Neville CHAMBERLAIN (1937-40) a békítés pártján volt, ezért
próbált engedményeket tenni Hitlernek.

c.) Olaszország

 1922-től Mussolini van hatalmon. Fő célja a mediterráneum egyesítése, tehát a főbb

célok Jugoszlávia és Görögország. Mussolini a Duna medencei fennhatóságról
álmodozott, de lemondott róla, mikor 1935. október 3-án az olasz hadsereg
megtámadta Etiópiát (Abesszínát) „etióp kaland„, és ezzel Németország segítségére
szorult (az etióp császár: Hailé SZELASSZIÉ)
  1936- ban Olaszország is kilép a Népszövetségből.
 1936. október 25/27-én Hitler és Mussolini szövetséget köt, ezzel létrejön a Berlin-
Róma tengely.

 1937-ben Olaszország csatlakozik az Antikomintern paktumhoz.

 1937. április 7-én Mussolini megszállja Albániát.

d.) USA

 Gazdasági világválság miatt elzárkóznak Európától

 Gazdasági világválság & megoldásai: 1929. október 29.: „fekete kedd” -en több
millió részvény cserélt gazdát a New York-i tőzsdén, ezzel az árfolyam egy hét alatt
kb. 40%-kal csökkent. A hitelrendszer összeomlott, a bankok csődbe jutottak, a
munkanélküliek száma kb. a tízszeresére nőtt az USA-ban. A válság rövid időn belül
átterjedt Európára és 1931-ben elérte No-t, Fro.-t és 1933-ban Mo.-t is.

 Megoldási tervek:
o JOHN M. KEYNES (angol) „növekedési elmélete„:
 az állam beavatkozására van szükség ahhoz, hogy olyan
mukaalkalmakat hozzanak létre, amelyek megélhetést nyújtanak az
emberek számára, így nőhet a fogyasztó- és fizetőképes kereslet is.
o ROOSEVELT (USA) „New deal”:
 1932-ben az elnök felhatalmazást kapott a bankok ügyeinek
szabályozására, a munkanélküliek foglalkoztatására is. Megszabták az
ipari bérek alsó határát és a munkaidőt. A második szakaszban (1936-7)
bevezették a biztosítást és egyéb szociálpolitikai reformokat.
Roosevelt: „ki akarom egyenlíteni a gazdaság megoszlását”

 1933-ban kapcsolatba léptek a SZU-val.

e.) Ausztria

 1920-as években belső ellentétek kiéleződtek. Ellentétbe kerültek egymással a jobb-

(Heimwehr) és a baloldali (Schutzbund) fegyveres alakulataik. Osztrák kancellár:
Engelbert DOLFUSS a Heimwehrt támogatta és megalakította a Hazafias Frontot és
rendeleti kormányzást vezetett be 1933-ban.
  1934. július 25-én egy náci puccs során megölték Dolfusst, az új kancellár
SCHUSCHNIGG lett (’38-ig kancellár)

f.) Németország – a háború közvetlen előzményei

 1933. január 30-tól Hitler kancellár, No. még ebben az évben kilép a
Népszövetségből. 1935-ben a Saar vidéken lejárt a népszövetségi felügyelet ideje és a
lakosságnak népszavazással kellett döntenie arról, hogy hova akar tartozni.

 1935. január 13-án a Németországgal való csatlakozásra szavaztak így Hitler 1935.
március 1-én bevonult a Saar-vidékre és kijelentette: nincs többé területi követelése
Fro.-al szemben.

 1936. március 7-én Hitler úgy dönt, hogy remilitarizálja a Rajna-vidéket (a Rajna
keleti partvidékét), ezzel megszegi a locarnoi szerződést.

 1936. október 25/27.-én Hitler és Mussolini szövetséget köt, ezzel létrejön a Berlin-
Róma tengely.(Ciano írta alá.)

 1936. november 25-én No. és Japán aláírja az Antikomintern paktumot. 1937.

november 6-án Olaszország is csatlakozott. A szerződés megtiltotta a feleknek,
hogy egyezményt kössenek a Szovjetunióval. (Ezt megszegi a Molotov-Ribbentrop
paktum). A paktumot Magyarország 1939. február 24-én írta alá.

 1938. Berctesgardenben Hitler tárgyal Schuschniggal az Anschlussról. Schuschnigg

nem biztos benne és népszavazást javasol (Hitler mellett állt Arthur Seyss INQUART,
az osztrák nácik vezetője) március 13-ra. A német hadak 1938. március 12-én
bevonultak Ausztriába ezzel megtörtént az Anschluss (másnap különben még volt
népszavazás is), ezzel Ausztria „Ostmark” néven a német birodalom része lett.

 Csehszlovákiában zavargások voltak a cseh nácik (vezető: Konrad HENLEIN)

zavargásai miatt. Válságállapot alakult ki.
  1938. szeptember 29/30. a München-i konferencián a Szudéta-vidéket No.-nak ítélték
(Csehszlovákia) Részt vett: Chamberlain & Halifax, Daladier & Bonnet, Hitler &
Ribbentrop, Mussolini & Ciano. A csehszlovák képviselők nem vehettek részt és
október 10-ig ki kellett üríteniük a területeket és Hitler bevonult Prágába 1939.
március 15.-én. BENES lemond, az új elnök: HOCHA. A szudétanémet részt No-hoz
csatolták, Csehszlovákia „maradék” részéből pedig Cseh-Morva Protektorátusként vált
a birodalom részévé (NEURATH, majd HEYDRICH irányított). Szlovákia független
lett és Josef TISO me. 1939. március 14-én kikiáltotta a szlovák állam megalakulását.

 1938. szeptember 30-án Hitler és Chamberlain deklarációt írt alá, miszerint nem
háborúznak egymás ellen.

 1938. november 2.: I. bécsi döntés – Mo. megkapja a Felvidéket, Lengyelország

megkapja Teschent.

 1939. március: angol-francia garancia Lengyelországnak esetleges támadás esetén,

mivel már érezhető volt a Danzig körüli konfliktus (1938 októberében a németek
fölszólították a lengyeleket, hogy adják vissza Danzigot, mert a corridoron keresztül
vasutat akarnak építeni)

 1939-ben az orosz kormány leváltja LITVINOVOT (valószínűleg zsidó származása

miatt) és helyére MOLOTOV kerül.

 1939. május 22. „Acélpaktum” aláírása Berlinben. A paktumot Ribbentrop és Ciano

írta alá. A szerződés kölcsönös támogatást ígér háború esetén ill. megtiltotta a
szerződő feleknek, hogy a másik hozzájárulása nélkül fegyverszünetet/békét kössenek.

 1939. augusztus 23-án aláírják a Molotov-Ribbentrop paktumot, amely valójában

egy meg nem támadási egyezmény volt (10 évre), de tartalmazott gazdasági részt is.

Eseménytörténet

1939

 1939. szeptember 1. a Schleswig-Holstein német hadihajó lőni kezdte a lengyel

századokat (hadüzenet nélkül)
  1939. szeptember 2. Anglia hadat üzen No-nak és másnap Franciaország is.
 1939. szeptember 17/18. a lengyel kormány elmenekül az országból (un. ezredesek
kormánya Josef BECK volt a külügym.) létrejön egy lengyel londoni emigráns
kormány SIKORSKI vezetésével. A szovjetek még eznap támadást indítottak a
lengyelek ellen.

 1939. szeptember 28. Lengyelországot a Curzon vonaltól keletre a szovjetek és attól

nyugatra a németek annektálják.

 1939. november 30-án kitört a szovjet-finn háború, bizonyos területi problémák

miatt. A háború 1940. március 12-én békével zárult. A háború következménye volt,
hogy a Szovjetuniót 1939. december 14-én kizárták a Népszövetségből.

1940

 1940. április 9. Weser akció: No. hadüzenet nélkül megtámadja Dániát és Norvégiát.
A dánok 10-ére már kapituláltak a norvégok nem hagyták magukat. Angol expedíciós
haderő próbált segíteni a norvégoknak, de sikertelenül. 1940. június 7-én Vidkun
QUISLING, norvég fasiszta vezető németbarát kormányt alakított

 1940. május 10. Fall Gelb: német támadás Fro., Belgium, Hollandia és Luxemburg
ellen. (német főparancsnok: Erich von MANSTEIN) Rotterdamra bombákat dobtak és
az Ardenneken átkelve megsemmisítették a szövetségesek haderejét. Hollandia május
15-én, Belgium május 27-én kapitulált. Mivel a németek bekerítették a brit csapatokat
azok kénytelenek voltak június 4-én Dunkerque-nél evakuálni. 1939. június 14-én
Hitler bevonult Párizsba, Paul REYNAUD me. lemond. Észak Franciaország német
megszállás alá került, délen egy Vichy központú rendszer alakult ki. 1939. június 22-
én PÉTAIN marsall aláírja a fegyverszünetet a compiegne-i erdőben (egy „már
ismert” vasúti kocsiban)

 1940. májusában Angliában kormányváltás történt. Az új me.: Winston

CHURCHILL.

 1940. június 11-én az olaszok kihasználták a francia válsághelyzetet és elfoglalták

Savoyát és Nizzát. Ezzel Mussolini is hadba lépett.

 1940. augusztus 13. angliai csata: a német támadás célja: a légi fölény kivívása a La
Manche csatorna felett. Döntő nap: szeptember 15. A németek elhalasztják az angliai
 megszállásról kelleszóló Seelöwe hadműveletet.
Romániának át kellett adnia bizonyos területeket (Besszarábia, Bukovina) a SZU-nak,
a magyar kormány előterjesztette igényét Erdélyre. A területi vitát Hitler német-olasz
döntőbírák segítségével hozta meg: 1940. augusztus 30. II. bécsi döntés: É-Erdélyt és
Székelyföldet Mo.-nak ítélik (ekkor a román me.: ANTONESCU)

 1940. szeptember 27. Háromhatalmi egyezmény No. Olaszo. és Japán között,

melyben Japán elfogadja No. és Olaszo. vezető szerepét Európában és azok elfogadják
Japánét Ázsiában. Támadás estén segítséget ígértek egymásnak. Az egyezmény fő
célja az USA és a SZU távoltartása volt a háborútól. Aki No. mellé állt, annak be
kellett lépnie az egyezménybe, végül belép Mo. is , de csak azért, mert a szomszédos
országok is beléptek (pl. Románia) hiszen e nélkül nem lehet területi revíziót
végrehajtani.

 1940. szeptemberben Mussolini hadserege offenzívát indít Líbia és Egyiptom felé,

pár hónappal később pedig Kréta felé, ahová a már 1939-ben megszállta Albániából
indul a támadás. A németek tervezik, hogy segítsenek a „duce”-nak, miután
novemberben az angol légierő megsemmisítette Afrikában az olasz flottát.

 1940. november ismét ROOSEVELT lett az amerikai elnök. Győzelmét követően

elfogadtatta az un. land-lease (=kölcsönbérleti) törvényt, mely szerint az USA
hadifelszerelést kölcsönözhetett azoknak az országoknak, melyek katonai győzelmét
fontosnak ítélte. A hadianyagért cserébe a háború után az USA támaszpontokat kapott.

 1940. december 18.: magyar-jugoszláv örökbarátsági szerződés

1941

 1941. február Tripoliban partra száll Erwin ROMMEL hadserege (Afrikakorps) és az

angolokat Egyiptomig kergeti.

 1941. március 25. Jugoszlávia aláírja a „háromhatalmi egyezményt”

 1941. március 27. Belgrádban „baloldali fordulat” következik be és II. Péter király
meneszti a németbarát kormányt és katonai puccsot hajt végre. Jugoszlávia kilép az
egyezményből, ezzel kivívja No. haragját, mivel Mussolininek Jugoszlávián keresztül
vasúttal akarták szállítani a német katonákat. Magyarország dillemába került:
vagy Hitlernek segítenek és átengedik a német sereget Jugoszlávia
 megtámadásához, vagy hűek maradnak a jugoszláv-magyar barátsági
szerződéshez. A magyar kormány az előbbi megoldást választotta.
 1941. április 3. Teleki Pál önyilkossága. Új magyar miniszterelnök: BÁRDOSSY
László

 1941. április 6. német offenzíva Jugoszlávia ellen. 17-én leteszik a fegyvert. Az

esemény után Jugoszlávia fölbomlott: április 10-én kivált egy „fasiszta” Horvátország
Ante PAVELIC vezetésével, Szerbiában partizánmozgalmak alakultak (a királypárti
csetnikek és vezetőjük, MIHALJOVIC és Josip Broz, azaz TITO mozgalma). Miután
vége lett a harcoknak, a németek sikeres segítséget nyújtottak Mussolini seregének
Görögországban.

 1941. június 21. Merkúr hadművelet: a németek ejtőernyősöket dobnak le Krétára

 1941. június 22. Barbarossa terv: németek megtámadják a SZU-t. Ezzel egyidőben
ezt teszi Románia, Finnország, Olaszország és Szlovákia is. Eleinte gyors német
sikerek, mivel Sztálin nem számított a támadásra, mivel nem hitt abban, hogy Hitler
kész kétfrontos háborút vívni. Hitlert viszont meglepte, hogy az oroszoknak volt
folyamatos utánpótlásuk.

 1941. szeptember 30. : Moszkvába értek a németek (3 hónapba telt, míg eljutottak
oda). [ott ekkor alakult meg a Honvédelmi Bizottság, melynek elnöke Sztálin, tagjai:
Molotov, Berija, Vorosilov, Malenkov] (Moszkva elérése előtt sokáig ostromolták
Leningrádot, a károk nagyon súlyosak voltak, a város tejesen csak 1944 januárjában
szabadult fel.) December 5/6.: Tajfun akciót elindítják a németek és így a szovjet
ellentámadás megkezdődött (vezetője: ZSUKOV) és sikerült visszaszorítani a
németeket, így elhárult a veszély.

 1941. Kassát lebombázzák a szovjetek. Ez elég ok arra, hogy Magyarország is hadba

lépjen. 1941. június 27-én Bárdossy bejelenti a hadbalépést.

 1941. augusztus 11-én aláírja a 8 pontból álló Atlanti Chartát Churchill és Roosevelt
(Új-Funlandnál). Az okmányban elvetették a területi egyezkedést és a háború
felhasználását a nemzetközi politika eszközeként. Kijelentették: garantálják a népe
jogát az államforma szabad megválasztására és megvalósítják a tengerek és a
kereskedelem szabadságát. Szeptember 29-én a SZU is csatlakozik.
  1941. december 7. Pearl Harbour-t megtámadják a japánok. Ezzel japán és az
USA is hadba lép. Japán hadi vezető: JAMAMOTO (japán me.: Todzso HIDEKI;
japán császár: HIROHITO)

 1941. december 7. a hadiállapot beállta Anglia és Mo. között.

 1941. december 27. Bárdossy hadat üzen az USA-nak, de azok ezt német nyomásra
hivatkozóan nem fogadják el.

1942

 1942. január: Wannsee-i konferencia (Berlin mellett) német vezetők kiterjesztették a

végső megoldást (Endlösug), miszerint az európai zsidó lakosságot koncetrációs
táborokba szállították (pl. Auschwitzba, Bergen-Belsenbe, Mauthausenbe, Dachauba).
A konferencián részt vett HIMMLER (SS vezető) és Adolf EICHMANN (dportálások
felelőse) is.

 1942. április 4. Bárdossyt leváltja Horthy. Új magyar me.: KÁLLAY Miklós

 1942. májusában a német haderő támadást indított a SZU ellen. Célja a Dél-
Oroszországi olajmezők (pl. Baku) és a Kaszpi tó környékének elfoglalása volt (pl.
Szevasztopol). Sztálingrádnál állóháború alakult ki, a német hadvezér PAULUS volt,
az orosz védelmet CSUJKOV irányította. A harcokban részt vett a 2. magyar hadsereg
is a Don-folyónál, vezetőjük JÁNYI Gusztáv volt, ellenük 1943. január 12-én
indítottak offenzívát és semmisítették meg őket az urivi hídfőnél. Paulus végül

 1943. február 2-án kapitulál, ezzel felszabadul a Kaukázus.

 1942. június 3/7. a Midway-szigeteknél a japánok vereséget szenvednek, ezzel véget

ért a 1941. december óta tartó japán győzelmek sorozata („diadalmas száz nap„)

 1942. nyár: az afrikai fronton Rommelék már El-Alameinig szorították vissza a

briteket és bevették Tobrukot is, de a 8. brit hadsereg, Bernard MONTGOMERY
vezetésével 1942. november 4-én áttörte a frontot és ezzel egyidőben, november 8-án
Dwight EISENHOWER amerikai tábornok csapatai is partra szálltak Marokkóban és
 Algériában („fáklya hadművelet”). 1943. májusában angol-amerikai csapatok partra
szálltak Tuniszban, Rommel visszavonult és 1943. május 13-án (Tuniszban) kapitulált.

1943.

 1943. január 12. megkezdődik a 2. magyar hadsereg pusztulásához vezető offenzíva

a Don- kanyarban (voronyezs mellett).

 1943. január 13. casablancai konferencián találkozik Churchill, Roosevelt, De Gaulle

és Giraud. Megállapodtak, hogy a tengelyhatalmaktól csak a feltétel nélküli
megadást fogadják el. Május 1-jén a SZU is csatlakozott az egyezményhez.

 1943. február 2. Paulus kapitulál

 1943. május 13. Rommel kapitulál

 1943. július a Kurszk-i kiszögellést támadják a németek (citadella hadművelet). Az

offenzíva július 5-én indult, de a német támadás kudarcba fulladt. Az oroszok
hadműveleteit ZSUKOV és VASZILJEVSZKIJ irányította. A Donyec medence a
szovjeteké ekkortól.

 1943. július 10. a brit és az amerikai csapatok Eisenhower vezetésével partra szálltak
Szicíliában (az afrikai győzelemnek köszönhetően). Ennek hatására 1943. július 25-én
az olasz király (III. Victor Emanuel) lemondatta Mussolinit, akit még aznap le is
tartóztattak. Az új olasz me. Pietro BADOGLIO marsall lett. 1943. szeptember 8-án
az olaszok fegyverszünetet kértek, de az ország északi és középső részén német
ellenállási mozgalmak alakultak, akik szeptember 10-én megszállták Rómát és
Mussolinit is kiszabadították [Otto SKORZENY csapatai] és az általuk létrehozott
salói köztársaság élére állították. Délről jöttek a szövetségesek – ez volt az un.
„csigaoffenzíva” – ,de Monte Cassinonál elakadtak novemberben. (Róma csak ’44
nyarán szabadult fel)

 1943. október: Moszkva: külügyminiszterek találkozója, mely előkészítette a teheráni

konferenciát
  1943. november 28.- december 1.: teheráni konferencia: Churchill, Roosevelt és
Sztálin találkozik. Tervek: az un. „második front” megnyitása. Fölvázolják a
partraszállás körülményeit és az időpontját ill. helyét is meghatározzák.
Meghatározzák a háború utáni Lengyelország határait (keleti: Curzon vonal; nyugati:
Odera). SZU No. leverése után hadat üzen Japánnak.

 1943. ősz: Csendes óceáni amerikai offenzíva 2 hadszíntéren:

o NIMITZ tengernagy: haderejével Japán felé hajtott végre „békaugrásokat”,
azaz szigetről szigetre haladt
o MacARTHUR tábornok: Új-Guinea és a Fülöp-szk. felé támadt flottájával

 1944. október 23-26.: a leyte-i öböl: japán flotta vereséget szenved az amerikaiaktól

Magyarország a II. világháborúban:

- Az 1930-as évekre, Magyarországra külpolitikája mindinkább a németekhez igazodott.

- A közvélemény is jobbra tolódott: újabb zsidótörvények születtek, a 39-es

választásokon előretörtek a nyilasok.

- Mivel Imrédy Bélának (1938-39) nem sikerült a német orientációt csökkentenie, így
lemondatták.

- Horthy gróf Teleki Pált (1940-41) bízta meg kormányalakítással. Teleki fő törekvése
az önálló magyar politizálás lehetőségének fenntartása volt, azonban sem a bel-, sem a
külpolitikában nem tudott az Imrédy által kijelölt útról letérni.

- Hitler segítségével az I. Bécsi döntés (1938. nov. 2.) értelmében visszakaptuk a

Felvidék határ menti területét, közel 12000 km2-rel bővült az ország területe, melynek
lakossága 50-60%-ban magyar volt.

- 1939. május 5-én a parlament elfogadta a II. zsidótörvényt. A törvény már faji ás
vallási alapon ítélte el a zsidókat. Foglalkozástól függően a 20%-os küszöböt
lekorlátozta 6%-ra.
- 1939 májusában tartották a Horthy- korszak utolsó választását, a kormánypárt ismét
többséget szerzett, azonban új jelenségképp előretörtek a nemzetszocialisták.

- Lengyelország lerohanásakor a Teleki- kormány igyekezett kívül maradni a háborún.

Ennek értelmében fegyveres semlegességi politikát követett.

- 1939. március 15-én elfoglaltuk Kárpátalját, miután Hitler bevonult Prágába. Magyar
sikereknek könyvelték, de nem az volt.

- 1940-ben a második Bécsi döntés újabb területet csatolt az országhoz. Visszakaptuk

Észak- Erdélyt és Székelyföldet. Az etnikai revízió 51%-a megvalósult.  E
következményeképp Magyarország még jobban elkötelezte magát a Németország
mellett.

- Magyarország csatlakozott az ún. háromhatalmi egyezményhez (1940. november), s

hozzájárult a német csapatok áthaladásához az ország területén Romániába.

- A németeknek Románia a kőolajmezők birtoklása miatt volt fontos.

- Hitler üzent Horthynak, hogy Magyarország engedje át a felvonuló német csapatokat

és vegyen részt a Jugoszlávia elleni hadjáratban, cserébe elismeri a magyar vezetés
délvidéki területi igényeit.

- Horthy igent mondott, s így 1941. április 11-én Magyarország bekapcsolódik a

Jugoszlávia elleni háborúba egyúttal a II. világháborúba (1939-45). A Délvidéket
megszállják a csapatok, bár történelmi, etnikai revízió nem történt. Teleki a magyar
részvételt nem vállalta, ezért 1941. április 3-án öngyilkos lett.

- A Barbarossa-terv elindításakor Németországot román és szlovák csapatok

támogatták, de Magyarország nem.

- 1941. június 26-án felségjelzés nélküli repülőgépek bombázták Kassa városát. 

Horthy és az új miniszterelnök, Bárdossy László megítélése szerint csakis a szovjetek
lehettek.  Ezért Bárdossy hadat üzent a Szovjetuniónak.
- Ezt követően a brit kormány Magyarországnak, Magyarország pedig az Egyesült
Államoknak üzent hadat.

- A munkaszolgálatos zsidók már 1941 nyarától érezhették a háború borzalmait.

Azonban Magyarország a „béke szigete” volt, mivel a háború nem érződött és a
háborúellenes mozgalmak támogatottsága is csekély.

- 1941 második felében az ún. gyors hadtest alakulatait kivezényelték a keleti frontra.
Mindez a német Ribbentrop követelése volt. Igen hamar bebizonyosodott, hogy a
magyar hadsereg felszereltsége és kiképzettsége hiányos. Pedig a győri program
modernizálta a haderőt, de felzárkóznia nem sikerült az utódállam haderejéhez. Így az
alakulatokat azonnal visszavonták.

- A német nyomásnak engedve a magyar kormány vállalta, hogy 200.000 katonát küld a
frontra.

- Voronyezs térségében, a Don folyó 200 km hosszú kanyarulatában a szovjet csapatok

támadást indítottak (1943. jan. 12.), és két hét leforgása alatt felmorzsolták a magyar
haderőt.

- 1942 elején Horthy Kállay Miklóst nevezte ki miniszterelnöknek. Feladata egy óvatos
külpolitikai fordulat előkészítése volt.

- Horthy és Kállay azonban a saját minisztereiben sem bízhatott. Nekik gazdasági

kötődésük volt Gömbös Gyulához (1932-36) és 1934-től már politikai is.

- Kállay nyilvánosan németbarát tevékenységet folytatott, eközben titokban újabb és

újabb gesztusokat tett a szövetségesek felé. Ezt nevezzük Kállay- kettősnek, vagy
hintapolitikának.

- Az elsőrangú német hírszerzés azonban pontos információval rendelkezett a titkos

tárgyalásokról, amik 1943 szeptemberében Isztambulban folytak Magyarország és
Anglia között.