Reflexzónás elveken alapuló, 3 napos, 23 órás,

frissítő láb- és talpmasszázs

tréning elméleti anyaga
Tanfolyami bemutató

Szerkesztette és készítette:
Bécsi Szilvia talpmasszőr, tréner
Minden jog fenntartva
A TANFOLYAM TELJES ANYAGA A
SZELLEMI TULAJDON NEMZETI
HIVATALA ÁLTAL
008622 SZÁMON
NYILVÁNTARTOTT ELŐADÁS.
EBBŐL KIFOLYÓLAG TILOS A
TÖBBSZÖRÖZÉS, TERJESZTÉS,
NYILVÁNOS ELŐADÁS ÉS
ÁTDOLGOZÁS!
 A masszázs története
A masszázs az izmokra és kötőszövetekre célszerűen adagolt
mechanikai erőbehatásokkal ható eljárás a gyógyulás, ellazulás
vagy kikapcsolódás érdekében.

A masszázs szó eredete:

• A francia massage szó görög eredetű, massein (dörzsölni) szóból
ered, és gyúrást jelent.
• Az arab mass (nyomni), vagy a héber mases szó is lehet az eredete.
• Vannak, kik szanszkrit származást véltek benne felfedezni.
• A masszázs a legrégebbi gyógyító eljárások közé tartozik és
szinte egyidős az emberiséggel.
• Kr. E. 4000 körül vette kezdetét az írásjelek használata, és
információkkal is ettől kezdve rendelkezünk.
• Valószínűen az emberek önmagukon már ősidők óta
ösztönösen alkalmazták a masszázst nyomkodva – gyúrva –
simogatva a fájós részeiket, és ez később már tudatossá
válhatott.
• A primitívtől a kulturált népekig szinte mindenütt
megtalálhatjuk a használatát.
India:
• A masszázsról az első írásos feljegyzések Indiából származnak.
• Az ősi indiai orvosi tudást a Szútrák tartalmazták, melyek az ősi ajurvédikus
orvoslás alapjainak tekinthetőek.
A szútra az ősi indiai irodalomban egy jellegzetes irodalmi megfogalmazást jelent,
aforizma vagy aforizma-gyűjtemény, különféle szakszavak használatával.
Szó szerint fonalat vagy dolgokat összekötő vonalat jelent. A szó a sziv igegyökből
származik, melynek jelentése varrni. A "szútra" szót feltehetően szó szerint
értelmezték ezeknél a szövegeknél, ugyanis azokat összevarrt pálmalevelekre írták.
Gyakran a szútrákból álló nagyobb műveket is szútrának nevezik, ilyen például a
Jóga-szútra vagy a Káma-szútra.
• A indiaiak széleskörű orvosi ismerettel rendelkeztek, fürdőiket és a
sportolást is masszázzsal egészítették ki.
Az indiai gyógykezelések elmaradhatatlan részét képezte a
masszázskezelés, amelyet az arcon kezdték, a törzsön folytatták,
majd a végtagokkal fejezték be. A masszázst egészségügyi és rituális
céllal egyaránt végezték.
• Alkalmazott gyógyszereik három csoportba voltak
oszthatók:
1. Növényi eredetűek (levelek, virágok, termések,
gyümölcsök)
2. Állati eredetűek (méz, viasz, zsírok)
3. Ásványokból nyert szerek (fémek, mészkő,
drágakövek).
• Rituális szertartásaik alkalmával illatos olajokkal
kenték be a testet, majd utána megfürödtek a szentnek
tartott Gangesz folyó vizében.
 Egyiptom:
• Egyiptomban a masszázst sebek és betegségek gyógyítására egyaránt
használták, mágikus erőt tulajdonítottak neki.
• A múmiakészítések során alaposan megismerték az emberi test
felépítését, ami fejlett orvostudomány kialakulását eredményezte.
• Mivel az Egyiptomi Birodalomban az orvoslást isteni eredetű
tudománynak tekintették, ezért a gyógyítás helyszínei is templomokban
voltak. Itt képezték azokat az orvosokat is, akik nagyobb városokban
telepedtek le, s járták a környező falvakat.
• Egyiptomban minden testrésznek külön szakorvosa volt.
• A talpon keresztüli gyógyítás alkalmazásának első bizonyítéka egy
egyiptomi orvos sírkamrájában talált közel 5000 éves falfestmény volt.
(Erre később visszatérünk.)
Kelet más ősi népei:

• Az asszírok, babilóniaiak, médek, és a perzsák a masszázst

gyógykezelésként használták, főleg sebesült katonáik
gyógyítására.
• San Herib asszír király udvarából származó alabástromrelief
is masszázs manipulációt ábrázol.
• A zsidók kultikus szent könyvei sok egészségügyi
rendszabályt írtak elő a hívők számára, külön utalással a
masszázs alkalmazására.
Kínából és Japánból származó masszázs típusok:

• Tai Chi:
Ie. 2700-ból, Kong-Fu-tól származik a legkorábbi feljegyzés a masszázsról,
melyben a masszázst kombinálták a szervezet aktív és passzív tornájával, ez a
mai Tai chi őse.
• Malajziai “thai masszázs”: Különleges kimozgatási technikájával tűnik ki a többi
masszázs típus közül.
• Shiatsu masszázs: Japán masszázs, mely csupán hasonló a kínai módszerekhez,
energia áramoltatási alapjai közel azonosak, de nyomáspontjai eltérőek.
• Yumeiho masszázs: Ázsiai eredetű, ma már hazánkban is ismert masszázs típus.
Kínában, a Shaolin - völgy egyik kolostorában élő és tanuló szerzetesek a
kung-fu technika részeként használták e módszert a testi-lelki egyensúlyuk
fenntartása és visszaállítása érdekében. A módszer lényegét, magyar
fordításban, testsúlyközpont-eltolódásnak nevezhetjük.
• Akupresszúra: Ujjnyomásos pont masszázs, az akupunktúra egyszerűsített
változata.
• Akupunktúra: Bizonyos, meghatározott, testfelszínhez közeli pontok tűvel
történő mechanikus ingerlése.
 A Görög Birodalom:
• Az ókori Görögországban a testkultúrának, a
mozgásnak és az egészségnek nagy a szerepe volt.
Ügyeltek a mozgásra, a táplálkozásra, sokat voltak friss
levegőn, fürdőztek és masszázsra jártak, ivókúrát
tartottak. Az orvosok a jó levegőt, helyes táplálkozást,
testmozgást, gyógyfürdőt és a masszázst ajánlották
gyógyító terápiaként.

• A görögök a masszázst alkalmazták a sportolóik

edzésével kapcsolatos testkarbantartás során is. Abból
a célból, hogy a sportolók az izmok fáradtságát
leküzdjék, versenyek előtt és után is kötelező volt a
masszázs.
• Hippokratész (ie. 460-377) az ókor legnagyobb
orvosa, Herodikosz-tól (ie. 482-347) tanulta a
masszázs módszereit, és a De Officina Medici című
munkájában ír a masszázs élettani hatásairól.
Krónikus betegeknek mozgást, gyógyfürdőt és
masszázskezelést javasolt. Ő ismerte először a
masszázs legfőbb ellenjavallatát, mely szerint lázas
beteget masszírozni nem szabad.
 A Római Birodalom:
A görög kultúrát a Római Birodalom magába
szívta és alkalmazta. Az egészség területén
sem volt más a helyzet, megörökölték a
tudást, hiszen nagyra értékelték a görögök
megszerzett tapasztalatait.
• I.e. 199-130 között a Római Birodalom
legnagyobb orvosa, Galenus (isz. 131-201)
átvette Hippokratész tanait, és "Tripsis”
(Egészség megóvásáról) című művében
javallatokat és utasításokat adott a masszázs
fogásait illetőleg. Pl. már reumás betegeknél is
alkalmazta és bővítette az addig alkalmazott
masszázsfogások repertoárját.
• A Római Birodalomban általánosan elterjedt szokás volt a rabszolgák által
végeztetett masszázs. Időpontjai a reggel és az este voltak. Reggel azért,
hogy felkészítsék a testet a napi munkára, este pedig azért, hogy a
pihenésre készítsék fel.
• A görög származású Oribasius Aszklepiosz (ie. 128-56) orvos a római
udvarban Julianus császárnál a sportolók (gladiátorok) masszírozásával
foglalkozott, és enciklopédikus munkájában összefoglalta máig is érvényes
észrevételeit, javaslatait és gyakorlatát.
• Julius Caesart idegzsábája miatt naponta masszírozták.
• Plinius római író olyan nagyra becsülte masszőrjét és annyira hálás volt
neki, hogy a római császárt megkérte, részesítse a legnagyobb kegyben, és
adja meg neki a római polgárjogot.
• Celsius a legnagyobb római orvosok egyike, reumás betegek és sérült
katonák kezelésére használta a masszázst. A masszázst az impérium nagy
városaiban, meleg fürdőkben, (termákban) és közfürdőkben végezték.
Európai vonulat

Svédország:

• Svédmasszázs: Pehr Henrik Ling (1776-1839)

stockholmi svéd vívómester és tornatanár
foglalkozott a torna és a masszázs rendszerezésével.
Ismertette a masszázs technikáját, hatását és
javallatait, és a masszázsfogásokat
tornagyakorlatokkal kombinálta. Innen ered a
“svédmasszázs” elnevezés, amely elterjedt Európa
más országaiban és Amerikában is.
 Németország:
• A XIX. században Mosengeil bonni sebész gyűjtött
össze korábbi tapasztalati anyagokat a masszázsról.
Mosengeil tanulmányozta először a masszázsnak a
nyirokkeringésre és az ödémák levezetésére gyakorolt
hatását.

• A szintén német származású Albert Hoffa a masszázs

helyi- és távolhatásait tanulmányozva, a masszázs
mellé bevezette az ízületi mobilizációt. 1893-ban
megírt “Masszázs kézikönyve” című munkájában
összefoglalta a legújabb technikákat, benne az öt
alapfogást, mely ma is meghatározó tanulmányainkban
: simítás, gyúrás, dörzsölés, ütögetés, rezegtetés.
 Anglia:
• Sir Henry Head, angol orvos, 1889-1896 között
vizsgálatokat végzett a bőrtakaró és a belső szervek
közötti összefüggéseket illetőleg.
Az idegi-reflexológiás összefüggésekre építve 1898-ban
felfedezte, hogy a belső szervek megbetegedéseinél a
bőrtakaró bizonyos helyein érzékeny zónák alakulnak
ki és ezek a zónák reflexológiás kapcsolatban vannak a
belső szervekkel. Az összefüggés oka, hogy a bőr, az
izmok, az ízületek, csontok, erek és a belső szervek
azonos gerincvelői szegmentumból nyerik idegi
ellátottságukat. Eszerint bőrünk, és a belső szerveink,
szervrendszerünk azon része, mely az adott zónában
helyezkedik el, funkcionális kölcsönhatásban állnak
egymással. Ez az elmélet képezi a szegmentális
összefüggés alapjait.
• 1917-ben Mackenzie a Head által felfedezett szegmentális
összefüggést továbbfejlesztette.
Bebizonyította, hogy a belső, beteg, zsigeri szervekhez
tartozó szegmentum izomzatában tónusfokozódás és
túlérzékenység lép fel. Először diagnosztizáltak a
módszerrel, majd Mackenzie később felfedezte, hogy a
belülről kifelé irányuló hatást megfordíthatjuk, tehát a
bőrön keresztül, terápiás céllal hatni tudunk a belső
zsigeri szervekre. Így derült ki, hogy a módszer, fordított
irányban, kívülről befele, mint terápiás kezelés is hatékony.
A Mackenzie által leírt szegmentzónás összefüggéseket, és
az erre ható masszázs eljárásokat “reflexzóna
masszázs”-nak nevezték el.
• 1952-ben Glaser és Dalicho kutatásaikkal
továbbfejlesztették, egyszerűsítették a Mackenzie féle
szegment-masszázst. A kezelés elméletét és gyakorlatát
szakirodalomban foglalták össze.
 Magyarországi vonulat:
• A táltosok, akik a törzsközösségben élő magyarok papjai voltak, egyben
gyógyítással is foglalkoztak.
A táltos vagy régiesen tátos, a magyar néphagyomány szerint természetfeletti erejű
személy, a magyar ősvallás egyik specialistája. Tevékenysége egyesítette a papi,
orvosi, lélekgyógyász, szertartásvezető, bírói és jós szerepet.
A táltosság többnyire nem tanulható, s nem tanítható volt. Elhívatás alapján
történt. Egyes gyűjtések alapján viszont beavatás útján is táltos lehetett valaki.
A táltos egyik legfontosabb jellemzője a „révület” volt. A révülés során távolról
gyógyíthat vagy a lelke messzire szállhat, akár a csillagok közé. A révülés folyamatát
legjobban és legpontosabban a „Mirkó királyfi” című székely népmesénk őrizte
meg.
A mitológia szerint a táltos már a magzati korban közvetlen kapcsolatban van a
Jóistennel, a Jóistentől kapja meg azt a „többletet”, ami születéskor fizikailag
többlet ujjat, vagy bármilyen többlet csontot jelent. A táltos gyermek már eleve
foggal születik, gyakran dupla fogsorral! Ha születése után a fogát kiveszik, a
gyermek nem lehet táltossá vagy meghal.
A táltos gyermek lehet fiú vagy lány is, az ilyen gyermek általában csendes, szótlan
jellem, de korához képest nagyon erős egyéniség.

A táltos gyermek sorsát az Isten eleve elrendelte, neki valamilyen célja van az
életben, ez általában a világ vagy a nemzet megmentése, fizikai vagy lelki
értelemben.
• A kereszténység elterjedése után a papi gyógyítás vált
uralkodóvá, így a táltosokat üldözték. A kolostorok mellett
betegápolás céljára ispotályokat rendeztek be.
Kolostor: Olyan összetartozó épületcsoport, amelyben
valamely szerzetesrend tagjai állandóan együtt élnek.
Ispotály: A keresztény ókortól kezdődően, az idegenek,
zarándokok, betegek, szegények és rászorulók gondozására a
vendég iránti szeretet címén fenntartott intézmény.
Magyarországon az első Ispotály Esztergomban létesült az
ezredforduló után.
A 11-12. században alig volt város, ahol ne működött volna
gyógyító szolgálat. A gyógyító papok és apácák sokat
átvettek a pogány tapasztalatokból, leginkább a
gyógynövényekkel való gyógyítás tudományából, és talán
ennek köszönhető, hogy a gyógyfüves gyógyítás
hagyománya mindmáig fenntartja magát.
• Mátyás király (1443 - 1490) udvarában ún.
dögönyözők végeztek masszázshoz hasonló
módszeres gyakorlatokat.
• A török megszállás idején terjedt el a fürdő kultúra, s vele a
masszírozás gyakorlata is. A török fürdőkben fürdőmesterek
tevékenykedtek.
A törökök az alábbi okok miatt építették a fürdőket:
- A fürdőépítések egyik indoka a muszlim hívők közösségének
szolgálata lehetett, amely vallási szempontból kegyes
cselekedetnek számított, és persze öregbítette az alapító hírnevét.
- A fürdőalapításhoz ezek mellett kedvet csinálhatott az is, hogy a
fürdőhasználat bevételhez juttatta az alapítót, amelyet azután más
kegyes cselekedetekre fordíthatott.
A törökfürdők típusai:
A török közfürdő lehet gőz- vagy termálfürdő.
• Német-osztrák behatásra nálunk is tudományos
alapokon terjedt el a masszázs, mint kezelési metódus.

Az idő előrehaladásával a masszázs gyakorlata mind

differenciáltabbá vált.
A tudomány fejlődése mellett, ez a terápia is egyre
változik, megtartva alapjait.
Megállapíthatjuk, hogy a masszázs eljárásokat két külön
álló vonal fémjelzi, az Ázsiai és az Európai stílus,
melynek vannak találkozási pontjai, de “dogmatikus
filozófiájuk” más és más.
 A talpmasszázs eredete
A reflexológiás talpmasszázs nagyon régi időkre nyúlik
vissza, már az egyiptomiak is alkalmazták a gyógyításnak
ezt a módját. Az egyiptomi Saccarában feltárt festményen
reflexológiás gyógyítás látható. A festmény keletkezése
Krisztus előtt 2300-ra tehető.
Az 1913-as évektől William Fitzgerald kezdte el
alkalmazni a talpmasszázst a páciensein.
A talpmasszázs és a holisztikus filozófia
kapcsolata:

A talpmasszázs a holisztikus gondolkodáson

alapuló természetgyógyászati módszerek közül a
reflexológia területén belül helyezkedik el.
A holisztikus szemléletű gyógyítás az embert
egésznek tekinti, feltételezi testének, szellemének
és érzelmeinek egységét.
A holisztikus egészségfejlesztést alkalmazók
filozófiája:

1. Mindenekelőtt nem ártani.

2. A természetnek gyógyító erői vannak.
3. A baj okát felismerni és kezelni.
4. A beteg egész személyét kezelni kell.
5. Az egészségfejlesztő terapeuta egyben tanár is.
6. A megelőzés a legjobb gyógymód.
7. Az egészség és a jóllét megalapozása.
A modern orvoslás és a holisztikus szemlélet összehasonlítása

Modern orvoslás Holisztikus szemlélet

• Diagnosztikai kategória • Szemléletmód
Alapelvek: kódrendszer, Alapelvek: harmónia,
stigmatizálás, kategorizálás kiegyenlítés, tudatosság, relaxáció

• Az embert egységes egésznek

• Az embert nem egységes tekinti, feltételezi testének,
egésznek tekinti, hanem kiragad szellemének és érzelmeinek
egy szervet, szervrendszert. egységét.
Pl. bőrgyógyászat, szemészet->
Specializáció, csőlátás.
• Az okokat kezeli.
• A tüneteket kezeli. Pl. puffadást életmódváltással,
Pl. puffadást gyógyszerrel. étrend megváltoztatásával is.
• Objektív információkon alapul.
Pl. laboreredmények, tesztek
kiértékelése alapján határozzák
meg a terápiát.
• Az orvos dönt a beteg
egészségére vonatkozó
kérdésekben. Az orvos
mindentudó szentély.
• Nem foglalkozik eleget a
megelőzéssel.
A már kialakult bajt kezeli.
• Az objektív információkon túl
fontosak a szubjektív információk
is, a beteg saját állapotának
megítélése. Pl. Mindenki máshogy
éli meg a lázat, máshogy dolgozza
fel a gyászt.
• Az orvos és a beteg közösen döntik
el, hogy milyen egészségügyi
ellátási formát, beavatkozást,
terápiát kapjon a beteg. Az orvos a
beteg társa, partnere a gyógyulási
folyamatban.
• A megelőzésben látja a
legfontosabb gyógymódot és erre
felhívja a beteg figyelmét is.
Pl. rendszeres testmozgás, ideális
testsúly megtartása,
egészségmegőrző masszázs
szerepe.
 Holisztikus gyógymódok, terápiák:

• Masszázs
-Talpmasszázs
-Nyirokmasszázs
-Svédmasszázs
-Wellness masszázs
-Lávaköves masszázs
-Cellulit masszázs

• Testkezelések
-Tekercselés
-Iszappakolás
-Borogatás
• Köpölyözés
• Csontkovácsolás
• Kiropraktika
• Akupresszúra
• Akupunktúra
• Bach virágterápia
• Gyógynövény terápia (Fitoterápia)
• Kineziológia
• Családállítás
• Művészeti munkával segített problémakezelés
 A holisztikus gyógyászat által leggyakrabban javasolt kiegészítő
terápiák:
• Rendszeres mozgás (úszás, futás, kirándulás)
• Friss levegőn végzett légzőgyakorlatok
• Természet elemeinek fontossága (tiszta víz, napfény)
• Helyes táplálkozás, diéta
• Méregtelenítő-, léböjt-, tisztító kúrák
• Vitamin- és nyomelem bevitel (Ha lehet, természetes forrásból
származzon!)
• Természetes immunerősítés
• Természetes fájdalomcsillapítás
 A talpmasszázs elmélete
A talp a test tükre. A talpon, csakúgy, mint a kézen, az arcon,
a fülön, az orron, az íriszen, levetülnek a szerveink. A talpon
több, mint 70 000 idegvégződés található, minden szervnek,
szervrendszernek megtalálható a pontos helye.
A talpmasszázs a reflexzónák stimulációja révén hozza
működésbe a szervezet öngyógyító mechanizmusát. Ennek a
mechanizmusnak a lényege, hogy a test szervei és a lábfej
területén található idegvégződések össze vannak kötve
energiacsatornákon keresztül. A talpmasszázs alapelve
szerint, a zónák ingerlésével, az ingerre reflexvisszahatás
keletkezik a hozzá tartozó szervben, szervrendszerben,
ezáltal beindulhat a szervezet öngyógyító mechanizmusa.
Tehát, a talp megfelelő területeit masszírozva, energiát
juttatunk az adott szervekhez, ezáltal visszaállítjuk a
legyengült vagy megbomlott egyensúlyt.
 A talpmasszázs élettani hatásai
• Energizáló hatás, a testben áramló energiákat
egyensúlyba hozza
• Fájdalomcsillapító hatás
• Keringést javító hatás
• Immunrendszer működését javító hatás
• Idegrendszeri hatás
• Endokrin rendszeri hatás
• Méregtelenítés
• Nyugtató, feszültségoldó hatás
• Harmonizáló hatás
 A talpmasszázs javallatai
• Emésztőrendszer betegségei
• Vese és húgyúti problémák
• Légúti panaszok
• Idegrendszeri megbetegedések
• Hormonális problémák
• Szív- és érrendszeri betegségek
• Gerinc és ízületi bántalmak
• Fejfájás, migrén
• Túlhajszoltság, kimerültség
• Alvászavarok
• Pszichés eredetű tünetegyüttes
 A talpmasszázs abszolút
ellenjavallatai, tiltó körülményei
Eszméletlen állapot
Gége ödéma
Súlyos fertőző betegség, pl. AIDS
Orbáncos láb
Nagy kiterjedésű gombásodás a lábon
Nagyméretű szemölcsök
Nagy felületű seb, gennyesedés
Lábszárfekély
Üszkösödés
Törés
Visszeres láb
Mélyvénás trombózis
Égés (Napégés is!)
Fagyás
Sugár- és kemoterápia alatt
Műtét után 6 hétig
Méhen kívüli terhesség
Veszélyeztetett terhesség
Magas láz
 A talpmasszázs relatív
kontraindikációi
(Ezekben az esetekben mindig kérjük
ki az orvos véleményét!)
Epilepsziás beteg (nem a roham alatti
állapotban)
Pacemaker-t viselő beteg
Asztma
Problémamentes terhesség
Étkezés után 1 órával
Gyógyszerszedés után 2 órával
Vérhígítót, pl. Syncumar-t szedők
Napozás- vagy felmelegedés után
Erős lehűlés után
Alkoholos állapot
Kábítószeres, drogos állapot
Pácienssel szembeni ellenérzet
 A talpmasszázs után előforduló
reakciók:
• Megváltozhat a széklet színe, szaga, mennyisége
• Megváltozhat a vizelet színe, szaga, mennyisége
• Váladékozás az orrból
• Kellemetlen lehelet
• Pattanások
• Émelygés
• Nőknél folyás, menstruációs zavarok
• Fokozott izzadás
• Bokadagadás
• Kék foltok
• Alvászavar, elalvási nehézség
De jobb alvás is előfordulhat a kezelés után ☺
 A láb anatómiája, a láb csontjai

A láb csontjait az alábbiak szerint csoportosíthatjuk:

• Lábtő
• Lábközép
• Ujjak

Lábtő csontjai:
• Ugrócsont
• Sarokcsont
• Sajkacsont
• 3 db ékcsont
• Köbcsont

Lábközép csontjai:
• 5 db rövid csöves csont

Ujjak csontjai:
• 14 db ujjperccsont
A láb csontjai
Az egészséges láb kritériumai:

• Bőr színe: rózsaszínű

• Tapintása: puha, rugalmas, meleg
• Kötőszövet közötti térben nincs felgyülemlett víz,
nincs ödéma
• Köröm: Világos rózsaszínű, fényes, sima felületű
Egészséges láb
A láb elváltozásai:

1. Fejlődési rendellenességek: Pl. lábujjak számának

rendellenességei
2. Ortopédiai elváltozások:
a.) Bokasüllyedés
b.) Lúdtalp
c.) Bütyök
d.) Kalapácsujj
e.) Sarkantyú
3. Tartós nyomás által kitett területen kialakuló
probléma: Tyúkszem
4. Vírusos eredetű növedék: Szemölcs
1. Fejlődési rendellenesség:
Lábujjak számának rendellenessége, ami már magzati
korban kialakul.
2. A láb ortopédiai betegségei:

a.) Bokasüllyedés
b.) Lúdtalp
c.) Bütyök
d.) Kalapácsujj
e.) Sarkantyú
a.) Bokasüllyedés:
Bokasüllyedésről a bokák valamely irányba történő elmozdulása esetén
beszélünk, például amikor a sarokcsont kifelé, befelé dől vagy előre bukik, a
bokák pedig ennek következtében szintén kifelé, befelé vagy előredőlnek.
Oka lehet: A laza szalagok a boltozatot nem tartják kellően stabilan, az izmok a
láb külső és belső oldalán nem egyenlő erősek.
A bokasüllyedés hozadéka 80-90%-ban a lúdtalp kialakulása!
Kezelése: Gyógytorna, talpbetét, ortopéd cipő viselése, rekonstrukciós műtét.
b.) Lúdtalp:
Lúdtalpról akkor beszélünk, ha a láb haránt- és hosszanti boltozata eltűnik vagy
jelentősen csökken, a szalagok megnyúlnak, a csontok átrendeződnek, más lesz
az izmok húzási iránya. A lúdtalp minden esetben harántboltozat süllyedéssel jár.
Oka lehet: A láb túlzott terhelése, baleset, gyulladás, veleszületett elváltozás,
esetleg daganat.
Kezelése: Talpbetét, ortopéd cipő használata, rekonstrukciós műtét.
c.) Bütyök:
A nagylábujj alappercének kinövése. Egészséges állapotban a nagyujj
párhuzamos a többi ujjal, deformitás esetén viszont az ujj töve kifelé mozdul, a
hegye pedig befelé, ezáltal a rugózó és támasztó funkciója romlik.
Oka lehet: Lúdtalp, nem megfelelő-, szűk cipő, köszvény, genetikai hajlam.
Kezelése: Gyógytorna, fizikoterápia, gyógyászatai segédeszköz (rögzítés),
műtét.
d.) Kalapácsujj:
Az elváltozás többnyire a második és a harmadik ujjon alakul ki.
A legalsó lábperc a lábhát felé emelkedik, a második és a harmadik lábperc a
talp felé lesüllyed, jellegzetes karomtartást felvéve. Nőknél gyakoribb.
Oka lehet: Szűk, vagy magas sarkú cipők viselése, öröklött statikai probléma.
Kezelése: Fájdalomcsillapítás, gyógytorna, gyógyászati segédeszközök, műtét.
e.) Sarkantyú:
A sarokcsont kinövése. Két helyen alakulhat ki:
1. A talp alsó részén, amit talpi sarkantyúnak nevezünk.
2. Az Achilles ín eredésénél, amit Haglund saroknak nevezünk.
Oka lehet: Túlsúly, állómunka, nem megfelelő (elsősorban lapos talpú) cipő
használata ->testsúly terhelés egyenetlen eloszlása->sarok
túlterhelése->ín-csonthártya találkozásánál izgalmi állapot,
gyulladás->csontkinövés.
Kezelése: Fájdalomcsillapítás, fizikoterápia, műtét.
3. Tartós nyomás hatására kialakuló probléma: Tyúkszem
A tyúkszem a tartós nyomás által kitett területen kialakuló fájdalmas elváltozás.
A bőr mélyébe terjedő növedék a csonthártyáig hatolva számos idegvégződést nyom,
és ez a nyomás okozza a fájdalmat.
Hogyan különböztethető meg a szemölcstől?
Nyomjuk meg felülről illetve oldalról! A tyúkszem felülről nyomva okoz fájdalmat.
Kezelése:
Ecsetelőkkel: Collodium cum acido salicylico (patikában készül), Keralit, Naturland
tyúkszemirtó balzsam
Tapaszokkal: Hansaplast tyúkszemtapasz, Salvequick tyúkszemtapasz, Ciccarelli
tyúkszemtapasz
A felpuhított tyúkszem eltávolítását érdemes pedikűrös szakemberre bízni!
4. Vírusos eredetű növedék: Szemölcs
A szemölcsöt legtöbbször alacsony rizikófaktorú csoportba tartozó humán
papillómavírus (HPV) okozza.
Hogyan különböztethető meg a tyúkszemtől?
Nyomjuk meg felülről illetve oldalról! A szemölcs oldalról nyomva okoz fájdalmat, de
előfordulhat olyan is, hogy egyáltalán nem fáj.
Kezelése:
Ecsetelőkkel: Acetocaustin, Duofilm, Egaver, Vérehulló fecskefű ecsetelők
Krémmel: Bye wart krém
Fagyasztásos eljárással: Scholl szemölcsfagyasztó spray, Wartner szemölcsfagyasztó
spray
Ha semmi más nem segít: Verrumal oldat (vényköteles, tehát orvosi recepthez kötött)
 A talpi reflexpontok elhelyezkedésének
logikája
1. Az öreglyuk feletti szervek zónája az
ellentétes oldali lábon helyezkedik el.
2. Az öreglyuk alatti szervek zónája az azonos
oldali lábon található.
3. Középen elhelyezkedő szervek zónája
mindkét talpon a belső oldalon van.
4. Páros szervek zónája mindkét talpon
megtalálható.
Öreglyuk: A koponyán található
nyílás, amelyen keresztül a gerincvelő
az agyvelőhöz kapcsolódik.
 A talpmasszázs főbb fogásai
• Simító masszázs, ez lehet könnyű simítás
vagy mélysimítás
• Váltott hüvelykujj masszázs
• Körkörös, spirál masszázs
• Egyenes és ívelt kihúzó masszázs
• Dagasztó, kelesztő, gyúró masszázs
• Pontnyomó masszázs
• Dörzsölő, gyengéd kaparó masszázs
• Rezegtető, vibráló masszázs
• Csipkelődő masszázs
• Keresztező fogás
• Toló fogás
• Kitámasztó fogás
• Markolás
• Ütögetés
• Szaggatott érintés
Eddig tartott az általános rész, most pedig
következnek a szervrendszerek!
 Az emberi szervezet anatómiai felosztása:
1. Mozgás szervrendszere:
a.) Csontvázrendszer
- Csonttan
- Ízülettan

b.) Izomrendszer

2. Keringési rendszer
a.) Vérkeringés
b.) Nyirokkeringés

3. Zsigeri rendszer
a.) Emésztőrendszer
b.) Légzőrendszer
c.) Húgyivar rendszer
d.) Belső elválasztású mirigyek rendszere: Hormonrendszer

4. Idegrendszer

5. Érzékszervek
Az emésztőrendszer
 Az emésztőrendszer felépítése,
működése

Az emésztőrendszer feladata a táplálék felvétele,

emésztése, felszívása és a salakanyag kiválasztása.

Az ember emésztőrendszerét 3 szakaszra osztjuk:

1. Felső szakasz: szájüreg, nyelv, garat, nyelőcső
2. Középső szakasz: gyomor, vékonybél, máj,
epehólyag, hasnyálmirigy
3. Alsó szakasz: vastagbél
1. Az emésztőrendszer felső szakasza
A szájüreg részei: Az ajkak által határolt ajakrés, pofa, fogak,
kemény- és lágy szájpad, szájpadívek, nyelv és a nyelvfenék.
A szájüregben a táplálék felaprítása, nyállal való
átnedvesítése, összekeverése történik, valamint
megkezdődik az összetett szénhidrátok emésztése a nyálban
lévő amiláz enzim segítségével.
A szájüregben található 3 pár nyálmirigy: állkapocs alatti
mirigy, nyelv alatti mirigy, fültőmirigy.

Garat: A szájüreg folytatása a garat, mely a légutak és a

tápcsatorna közös része.

Nyelőcső: A felső szakasz vége a nyakról a mellüregen

áthaladó, majd a hasüreg felső részébe belépő nyelőcső,
mely a táplálékot a garatból a gyomorba továbbítja.
A szájüreg
Emésztőrendszer felső szakasza
 2. Az emésztőrendszer középső szakasza
Gyomor:
A nyelőcsőből a reflexesen nyíló gyomorszájon keresztül kerül a táplálék
a gyomorba.
A gyomor az emésztőcsatorna legtágabb, tömlőszerű része, mely a
rekeszizom és a máj alatt fekszik. Falát több simaizom szövetű réteg építi
fel. Két záróizommal rendelkezik, a gyomorszáj záróizmával, és a gyomor
végzáró izommal.
A gyomor részei:
Gyomorszáj, gyomorfenék, gyomorkapu.
A gyomrot az önemésztéstől egy nyálkahártya réteg, a mucin védi.
A gyomor feladata: Emésztés, táplálék tárolása és folyamatos továbbítása
a vékonybélbe.
A gyomorban nem történik tápanyag felszívódás. Felszívódhatnak viszont
a gyógyszerek, alkohol, és a mérgek.
A gyomor enzimjei:
• Zsírbontó lipáz
• Fehérjebontó pepszin (erősen savas sósav aktiválja)
• Tejalvasztó kimozin
Gyomor
Vékonybél:

A gyomor folytatása, sokszorosan csavarodott, 5-6

méter hosszú csatorna.
Feladatai:
• Táplálék és az emésztőenzimek keveredése
• Táplálék továbbítása
• Az emésztés befejezése
• Felszívódás
Szakaszai:
Patkóbél vagy nyombél (duodenum)
Éhbél (jejunum)
Csípőbél (ileum)
Vékonybél
 Az emésztőrendszer mirigyei:

Hasnyálmirigy:
A hasnyálmirigy a hasüreg felső részében, a 2. ágyéki csigolya
magasságában, a patkóbél homorulatában helyezkedik el.

Kb 20 cm hosszú, egyenetlen felszínű, puha tapintatú,

sárgásszürke mirigy.
3 részre osztjuk: feji, testi és farki rész.
A hasnyálmirigy részben külső-, részben belső elválasztású mirigy.
Külső része hasnyálat termel, amely a hasnyálmirigy
kivezetőcsövén keresztül a patkóbélbe kerül.
A hasnyálmirigy enzimjei:
• Zsírbontó: lipáz
• Fehérjebontó: tripszin, kimotripszin, karboxipeptidáz
• Keményítőbontó: amiláz
• Nukleinsavakat bontó: nukleáz
 Máj:
A hasüreg jobb oldalán, a bordák alatt elhelyezkedő
lebenyes szerv.
A szervezet többfunkciós méregtelenítő szerve.
Fontos biokémiai folyamatok színtere.
A máj legfontosabb funkciói:
1. Méregtelenítés
2. Epesavak képzése
3. Glikogén képzése és raktározása
4. A-vitamin képzése, D-vitamin képzése
5. Vörösvértestek lebontása
6. Aminosavak lebontása, átalakítása
7. Szerepet játszik a véralvadásban
8. Magzati életben vérképző szerv
Epehólyag:
10 cm hosszú, körte alakú tömlő.
Az epehólyag kivezetőcsöve a máj epekivezető csövével
egyesül, ez a közös epevezeték.
A közös epevezeték a hasnyálmirigy fő kivezetőcsövével
egyesülve a patkóbélbe nyílik.

Az epehólyag feladata az epe tárolása.

Az epeváladék:
Sötétzöld-sárga színű, sűrű folyadék, a máj termeli.
Epeváladék összetétele: 82%-ban víz, ezen kívül epesav, epesavas sók, enzimek,
koleszterin, foszfolipidek, festékanyagok.

Az epeváladék összetevőinek feladata:

• Epesavak (kólsav, dezoxikólsav): A zsírokat emulgeálják és ezt az emulziót
stabilizálják, ezáltal elősegítik a zsírok emésztését.
• Epesavas sók osztják apró cseppekké a zsírokat.
• Enzimek-> Zsírbontó enzimek, lipázok: Feladatuk az apró cseppekké alakított zsírok
bontása.
• Koleszterin: Szteránvázas vegyület, mely minden emberi és állati sejtben
megtalálható, de legnagyobb mennyiségben az epében, az idegrendszerben és a
mellékvesében fordul elő. A szervezet minden sejtje előállít koleszterint, de
legnagyobb mennyiséget a máj termeli.
Koleszterin szerepe:
- Sejthártyák felépítése
- Az idegsejtek közötti összeköttetést biztosító gliaszövet része, ezáltal az agysejtek
közötti kommunikáció nélkülözhetetlen eleme->memória, tanulás, agyi
tevékenységek
- Hormonok szintézisének kiindulási anyaga, pl. nemi hormonok, stresszhormonok
képződése
- Immunrendszer megfelelő működése
- Zsíranyagcsere szabályozása
• Foszfolipidek:
- Sejthártya alkotóeleme
- Idegsejtjeink védelme
- Zsírban oldódó vitaminok felszívódása
- Szív- és érrendszer egészségének védelme
- Májfunkció megfelelő működése
• Festékanyagok->Epefesték (bilirubin):
A hemoglobin bomlásterméke. A vizelet sárga-, a széklet barna színét adja.
Máj, hasnyálmirigy, epehólyag
3. Az emésztőrendszer alsó szakasza

Vastagbél:
Kb. másfél méter hosszú bélszakasz.
Az emésztőrendszernek a csípőbél beszájadzásától a
végbélnyílásig terjedő szakasza.

Feladata: A víz és az ásványi anyagok visszaszívása révén

a béltartalom besűrítése és a széklet előállítása.
A vastagbélben emésztés nincs!
Itt történik viszont a bélbaktériumok bontó tevékenysége
és a K, B vitamin termelése.
Részei:
Vakbél:
A vastagbél első szakasza, melynek nyúlványa a féregnyúlvány.
Felszálló vastagbél
Haránt vastagbél
Leszálló vastagbél
Szigmabél:
A vastagbélnek kettősen meghajlott, mobilis szakasza. Nagyjából
a bal csípőárkot tölti ki.
Végbél:
15-20 cm-es bélszakasz. A vastagbélből ide kerül a visszamaradt
béltartalom, ami fokozatosan székletté alakul.
A végbélben felszívódás nem történik!
Kivétel: végbélkúp, végbéloldat, végbélszuszpenzió, klizma!
A végbél feladata: A széklet megformálása, majd a részben
akaratlagosan befolyásolt reflexes ürítése a záróizomrendszer
megnyitásával.
Vastagbél
Vastagbél
https://www.youtube.com/watch
?v=mTOHjJRET78
Most pedig gyakoroljuk be egymáson az
emésztőrendszer reflexzónáinak
masszírozását!
Talpmasszázsra fel!
Tudod, nem hibázhatsz! ☺
A vizeletkiválasztó szervrendszer
A vizeletkiválasztó szervrendszer részei:
Vese
Húgyvezeték
Húgyhólyag
Húgycső
Vese
Bab alakú páros szerv, a hasüreg felső-hátsó részében, az ágyéki gerinc két
oldalán, az alsó bordák és a csípőlapát közötti magasságban, a hashártya
mögött fekszik. A háti oldalon a hasfalhoz rögzül.

Kéreg- és velőállományát különítik el.

A kéregállományban vannak a glomerulusok, a velőállományban a
kanyarulatos csatornák, a gyűjtőcsatornák és a kivezető csatornák
találhatóak.

A vesék feladatai:
• Só, vízháztartás szabályozása, homeosztázis fenntartása
• Állandó szinten tartja a szervezet folyadék és elektrolit tartalmát
• Részt vesz a sav-bázis egyensúly fenntartásában
• Renin, kalcitriol, eritropoetin termelése
- renin: vérnyomás szabályozása
- kalcitriol: Ca++ forgalom hormonális szabályozása (csontokba
történő lerakódása)
- eritropoetin: elősegíti a vörösvértest képződését
Vesék
Vese részei
A vese felépítése:
Mindkét vesébe egy-egy nagy artéria szállítja a vért.
Az átszűrt, megtisztított vér a vesékből kivezető vénán át távozik.
Nefronok: Két vesénk óriási számú, önállóan működő egységei.
A veseartéria gazdagon elágazódik, és minden ága belép egy-egy nefronba, ahol kettős falú tokkal körülvéve
hajszálérgomolyagot alkot. A hajszálérgomolyag falán a vérplazma anyagainak egy része, a kisméretű molekulák
kiszűrődnek a kettős falú tok üregébe. (Malpighi test: glomerulus+Bowman tok.)
A kiszűrődött folyadék összetétele: szűrletsejteket és fehérjéket nem tartalmaz, de az eltávolítandó anyagokon
kívül a szervezet számára szükséges, fontos anyagok, pl. cukor, aminosavak, só, víz megtalálhatók benne.
A szűrlet a kettős falú tok folytatásában, a kanyarulatos csatornában áramlik tovább.
A csatorna részei:
• Elsődleges vagy proximális kanyarulatos csatorna
• Henle- kacs
- Leszálló ág
- Hajtűkanyar
- Felszálló ág
• Másodlagos vagy disztális kanyarulatos csatorna

A csatornácskát újabb hajszálerek hálózzák körül, és itt mindazok az anyagok, amelyek a szervezet számára még
szükségesek, visszaszívódnak a szűrletből a vérbe. A csatorna különböző szakaszain más-más anyagoknak a
visszaszívása történik.
A nefronok kanyarulatos csatornái gyűjtőcsatornákba szedődnek össze, ahol kialakul a vizelet végleges
összetétele.
A gyűjtőcsatornák végül a vese belsejében található üregbe, a vesemedencébe torkollnak. Innen a végleges vizelet
a húgyvezetéken át a húgyhólyagba, majd a húgycsövön és a húgycsőnyíláson keresztül a külvilágba kerül.
Az átszűrt, megtisztított vér a vesékből kivezető vénán át távozik.

A vesék szűrő működését jól szemlélteti, hogy teljes vérmennyiségünk naponta kb. 300-szor áramlik át a
kiválasztószerveken.
A nefron felépítése és működése
Húgyvezeték:

Két vékony, izmos falú cső, rajtuk keresztül jut tovább a

vizelet a vesemedencéből a húgyhólyagba.
Amikor a húgyhólyag megtelik, a húgyvezetékek
automatikusan lezárnak, így meggátolják a vizelet
visszajutását a vesemedencébe.

Húgyhólyag:
A kismedencében, a szeméremcsont mögött elhelyezkedő
izmos falú tömlő. Átlagban 400-700 ml vizeletet képes
tárolni, de szélsőséges esetekben 1000-1500 ml vizelet
befogadására is képes. Amikor a hólyag megtelik, a hólyag
falainak izmai kitágulnak, amikor kiürül, akkor pedig az
izmok összehúzódnak.
Húgycső

A vizeletkiválasztó rendszer vége, a húgyhólyag

vizelettartalmát a külvilágba vezető csatorna.
A húgycső hossza eltér nők és férfiak esetében.
A női húgycső kb. 3-5 cm hosszú, a férfiaké pedig 15-20
cm-es.
A húgycső nőkben rövid, egyenes, férfiakban S alakú
görbületet mutat, mert átfúrja a prosztatát és a pénisz
végénél kijáratot biztosít a nemi váladék számára is.
A vizelet összetétele a szervezet víz- és sótartalmától
függően változik.

• Amikor valaki például nyáron sokat izzad, és nem iszik

eleget, akkor szervezetében a víz mennyisége csökken.
Ilyenkor a kanyarulatos csatornákban és a
gyűjtőcsatornákban fokozódik a víz visszaszívása, vagyis
kevesebb vizelet ürül.
• Ha nagyon sokat iszunk, a testfolyadékunk kissé felhígul,
mennyisége viszont növekszik. Ilyenkor a szűrletből
kevesebb víz szívódik vissza, ezért több vizelet ürül.
https://www.youtube.com/watch?
v=LDbmCYdd-EQ
Gyakoroljuk és memorizáljuk a
vizeletkiválasztó szervrendszer
reflexzónáit!
A légzőrendszer
 A légzőrendszer felépítése és
működése
A légzőrendszer a szervezetnek az a része, amely a
gázcseréhez szükséges légcserét (ventillációt)
végrehajtja.
A légzőrendszer feladata: A szervezet gázcseréjének a
biztosítása, azaz az O2 felvétele és a CO2 leadása.
A légzőrendszeren keresztül történik a levegőnek a
szervezetbe jutása.
Az oxigénhiány a központi idegrendszer
szürkeállományában már 4-5 perc után
visszafordíthatatlan következményeket okoz.
A légzőrendszer részei:
Felső légutak:
Orrüreg:
Részei: orrgyök, orrhát, orrcsúcs, orrszárnyak.
Az orrüreget orrsövény választja ketté.
Az orrüreg szerepe:
• A levegő megszűrése
• A levegő felmelegítése
• Párásítás
• Hangképzés-beszéd
• Szaglóhámsejtek révén a szaglásban vesz részt
Orrmelléküregek:
Az orrmelléküregek levegőtartalmú terek a koponyacsontokon, illetve az
arccsontokon belül, melyek kapcsolatban állnak az orrüreggel, és nyálkahártyájuk
megegyezik az orrüreg nyálkahártyájával.
A 4 melléküreg: Arcüreg, homloküreg, ékcsonti üreg, rostasejtek.
Szájüreg:
Szájréssel nyílik, felülről a szájpad határolja, majd a garatüregben folytatódik.
Garat:
A légzőrendszer és a tápcsatorna közös szakasza!
 Alsó légutak:
Gége
A légcső bejáratánál helyezkedik el.
Vázát gégeporcok alkotják, melyek közül legnagyobb a
pajzsporcszöglet (ádámcsutka).
A porcok ízülettel kapcsolódnak, így elmozdulhatnak.
A hangszalagok a gége belsejében helyezkednek el, hátul a
kannaporcon, elől pedig a pajzsporcon tapadnak.
A gégefedő a pajzsporc felső széléhez rögzül, zárja a
gégebemenetet nyeléskor.
Feladata:
• Gondoskodik róla, hogy a nyál és a tápanyag ne kerüljön a
légutakba.
• A hangrés rezgései révén szerepet játszik a hangképzésben.
Légcső
A légcső a gége gyűrűporca alatt kezdődik, közvetlenül a nyelőcső
alatt fut le a 4.-5. hátcsigolya magasságáig.
Falát C alakú porcok merevítik, belső felszínét nyálkahártya béleli.
Kb. 10-15 cm hosszú, alsó vége két főhörgőre oszlik.

Főhörgők, hörgők, hörgőcskék, léghólyagocskák:

A jobb főhörgő a jobb tüdőbe, a bal főhörgő a bal tüdőbe vezet.
A jobb oldali főhörgő tágabb és meredekebb lefutású, mint a bal
oldali főhörgő, ezért az idegentestek gyakrabban kerülnek a jobb
tüdőbe.
A főhörgőkből erednek a hörgők.
A hörgőkből erednek a hörgőcskék.
A hörgőcskék a szőlőfürtszerű léghólyagocskákban végződnek.
Több, mint 300 millió léghólyagocska található a tüdőben, de ezek
egy része nyugalmi állapotban nem működik. A léghólyagocskák
felszíne nagyobb, mint egy teniszpálya!
Tüdő:

Szivacsos tapintatú, rugalmas, páros szerv a mellüregben.

Felszínét a mellhártya zsigeri lemeze borítja.
A két tüdő nem egyforma, mivel a mellüreg egy részét a
szív foglalja el, így a bal tüdő kisebb. A jobb tüdő 3, a bal
tüdő 2 lebenyből áll.
A léghólyagocskák falán keresztül történik meg a gázcsere.
A léghólyagocskák falának vastagsága a papír
vastagságának 1/50-es része. Hajszálerek millióin keresztül
jut a levegő oxigénje a vérbe, és az elhasznált széndioxid a
levegőbe.
Légcső és a tüdő
Mellhártya:
Savós hártya, melynek zsigeri- és fali lemeze van.
A zsigeri lemez a tüdőhöz tapad, a fali lemez a mellkasfél
belső felszínét borítja be.
A két fal között néhány csepp folyadék megkönnyíti a két
lemez elcsúszását egymáson. Gyulladás esetén ez a
folyadék megszaporodhat.
Bordaközi izmok:
A bordák közötti izomréteget légzési segédizmoknak nevezzük.
Az izomzat feladata: Ki- és belégzés esetén segítenek a mellkas
mozgásában.

Rekeszizom:
A mellüreg alsó részén helyezkedik el.
Feladata:
• A mellüreg és a hasüreg elválasztása.
• Biztosítja belégzéskor a tüdő tágulását és kilégzéskor az
összehúzódását.
A légzés folyamata
A légzés négy szakaszra osztható:
1. Légcsere - amikor a levegő beáramlik a tüdőbe.
2. A külső légzés - amikor a léghólyagocskák falán
megtörténik a gázcsere, az oxigén a tüdőből a
hajszálerekbe kerül.
3. A belső légzés - amikor az erekből az oxigén a sejtekbe
jut, illetve a széndioxid vissza.
4. Sejtlégzés - amikor a mitokondrium az oxigén
felhasználásával bonyolult kémiai vegyületeket alakít
át. A reakciók mellékterméke a szén-dioxid.
 Belégzés:
• A rekeszizom és a külső bordaközi izmok megfeszülnek,
ezáltal a mellkas megemelkedik.
• A kitágult tüdőben csökken a nyomás, alacsonyabb lesz,
mint a légköri nyomás, így a levegő a külvilágból a tüdőkbe
áramlik.
• A belégzés aktív folyamat.

Kilégzés:
• A rekeszizom és a külső bordaközi izmok elernyednek,
ezáltal a mellkas lesüllyed, így a mellkas és vele együtt a
tüdők a bordák súlya alatt visszatérnek eredeti helyükre.
• A tüdőben megnő a nyomás, így a levegő kiáramlik.
• A kilégzés passzív folyamat.
Felső- és alsó légutak egy ábrán
https://www.youtube.com/watch?
v=661nRMwz8J0
 Dohányzás hatása:
https://www.youtube.com/watch
?v=au8MBdPTpYA
Ha mindenki friss, üde és éber, akkor kezdjük
el közösen gyakorolni a légzőrendszer
reflexzónáinak masszírozását!
Az idegrendszer anatómiája
Az egész szervezetet átszövő idegrendszer feladata:
A külvilágból jövő, illetve a szervezetben keletkező ingerek
felvétele, ingerület formájában történő továbbvezetése és
feldolgozása, valamint az életműködések szabályozása.

Inger: A környezet hatásai, állapotváltozásai.

Ingerület: Inger hatására létrejövő anyagcsere változás a

szervezetben.

Ingerlékenység: A változó környezet hatásainak felfogása.

Neuron: Az idegrendszer legkisebb egysége. Neuronnak

nevezzük az idegsejt és összes nyúlványainak együttesét.
Neuron részei:
Sejttest, melyből egy vagy több nyúlvány indul ki.
Citoplazma: A sejttest jelentős mennyiségű citoplazma állományt tartalmaz, ebbe
ágyazódik be a sejtmag. A citoplazmában csoportokba rendeződött
endoplazmatikus retikulum található. Ezek bázikus festékkel megfestve
fénymikroszkóposan láthatók, mint Nissl-féle szemcsék.
Dendritek: A sejttestből kiinduló rövid nyúlványok, melyek az információ
felvételéért és a sejttest irányába történő vezetéséért felelősek.
Axon: Egy hosszú, cső alakú nyúlvány, mely az ingerületet a sejttesttől távolodó
irányba vezeti.
Telodendron vagy idegvégfácska: Az axon végén elhelyezkedő alkotórész.
Végbunkó: Az axon végén található, kiszélesedő részt végbunkónak nevezzük.
Idegrost: A dendriteket és az axonokat együtt idegrostoknak nevezzük.
Mielinhüvely: Módosult plazmamebrán, mely az idegrostokat védőburokszerűen
borítja, spirálisan feltekeredett felépítettségben.
Ranvier befűződés: Azon periodikus egységek, melyeknél a mielinhüvely
hiányosságot mutat.
Sejtmembrán: Az idegsejtet nyúlványaival együtt kívülről egységes sejtmembrán
határolja.

A neuronok ingerlékeny sejtek, melyek ingerfelvételre és idegi ingerületek

vezetésére specializálódtak. Méretükben és alakjukban rendkívül változatosságot
mutatnak.
Idegsejt
Az idegrendszer igen nagyszámú neuront tartalmaz, melyek egymással kapcsolódva
funkcionális vezetőpályákat alkotnak. Ha két neuron szoros közelségbe kerül,
közöttük funkcionális kapcsolat jön létre, ezt a kapcsolatot szinapszisnak nevezzük.

A szinapszis részei:
• Preszinaptikus membrán
• Szinaptikus rés
• Postszinaptikus membrán

A szinapszis folyamata:
A szinapszisok preszinaptikus membránján kémiai ingerületátvivő anyag
(neurotranszmitter) szabadul fel, amely a szinaptikus résen keresztüljutva a
postszinaptikus membrán specifikus receptoraihoz kötődik és ingerületbe hozza
vagy gátolja a következő neuront.
Neurotranszmitterek: acetilkolin, adrenalin, noradrenalin, gamma-aminovajsav

A szinapszisokban normál körülmények között az ingerületvezetés egyirányú.

Érdekesség: A legtöbb neuron 1000, vagy még több másik neuronhoz adhat
szinapszist és akár 10 000 másik neurontól is kaphat összeköttetést!
Neuron működése, ingerület
vezetés, szinapszis:
https://www.youtube.com/
watch?v=hGDvvUNU-cw
Az idegrendszer felosztása:

Anatómiai felosztás:

• Központi idegrendszer
Gerincvelő
Agyvelő

• Környéki idegrendszer:
Gerincvelői idegek
Agyidegek
Perifériás dúcok
Központi idegrendszer részei:
1. Gerincvelő
A gerincvelő a csigolyák által határolt gerinccsatornában húzódik. Keresztmetszetén
szabad szemmel is jól láthatóan két rész különböztethető meg:
• Belső, sötétebb színű szürkeállomány: Az idegsejtek sejttestei és rövid nyúlványai
futnak benne.
• Külső, világosabb fehérállomány: Az agy és a gerincvelő közötti kapcsolatot
teremtő idegrostok haladnak benne.

A gerincvelőhöz összesen
31 pár gerincvelői ideg tartozik.
2. Agyvelő
a.) Agytörzs
Az agytörzs az agy alsó része, amely a gerincvelővel közvetlen
összeköttetésben áll.

Az agytörzs három részből áll:

• Nyúltvelő
• Híd
• Középagy

Az agytörzs szerepe:
• Itt találhatók az alapvető életműködéseket, a szívműködést, a
vérnyomást, a légzést szabályozó központok.
• Részt vesz a testtartás szabályozásában.
• Itt van a köhögés, a hányás, a nyelés stb. reflexközpontja is.
b.) Kisagy
Az agytörzs mögött található kisagynak a nagyagyhoz hasonlóan két féltekéje
van, felszínét szürkeállományból felépülő kéreg borítja.
A kisagy szerepe:
• A mozgatóműködések egyik fontos központja, összerendezi, összehangolja
mozgásunkat.
Az alkohol hatására a kisagy működése zavarokat szenved, ezért a részeg
emberek járása dülöngélővé, bizonytalanná válik, a mozdulatok darabosak,
összerendezetlenek lesznek.
c.) Köztiagy

Az agytörzs fölött található a köztiagy, amelynek két része:

• Thalamus
• Hypothalamus

Köztiagy feladatai:
• A thalamus befolyásolja az érzőműködéseket, pl. a látást, a hallást, az ízlelést stb.
• A hypothalamus a létfenntartó működések legfőbb irányítója. Közvetlen
összeköttetésben áll az agyalapi miriggyel, a hypophysis-sel. (Hypophysis szerepe:
Lásd hormonrendszer!)
d.) Nagyagy
Az agy legterjedelmesebb része, a nagyagy két féltekéből áll. A jobb és a bal félteke között a kérgestest
teremt kapcsolatot.
A féltekék lebenyekre tagolhatók. A nagyagy lebenyei:
• Homloklebeny: Lobus frontalis (Frontális lebeny)
• Halántéklebeny: Lobus temporalis (Temporális lebeny)
• Fali lebeny: Lobus parietalis (Parietális lebeny)
• Nyakszirti lebeny: Lobus occipitalis (Occipitális lebeny)
A lebenyek felszínét barázdák és tekervények tagolják, nagyobbítják.
A nagyagy részei:
- Agykéreg
A nagyagy felszínét néhány milliméter vastag szürkeállomány, az agykéreg borítja.
Agykéreg szerepe:
• Az idegi működések legfelső központja. Itt tudatosulnak a külső és a belső környezetből származó
ingerek, vagyis itt alakul ki az érzet.
• Innen indulnak ki azok az idegrostok, amelyek a tudatos, akaratlagos mozgásokat, például a járást
szabályozzák.
• Az agykéreg sejtjei teszik lehetővé a gondolkodást, a tanulást, az emlékezést.

- Fehérállomány: Agykérgi idegsejtek rostjai.

Fehérállomány szerepe:
• Agykéreg különböző pontjait, valamint az agykérget az agytörzzsel ill. a gerincvelővel köti össze.

A tagolt felszínű agykéregben egyes becslések szerint 10 milliárd idegsejt található.

Nagyagy
Nagyagy
Környéki idegrendszer részei:
1. Gerincvelői idegek

A gerincvelőhöz összesen 31 pár gerincvelői

ideg tartozik.
A gerincvelői szegmentumok összetevői:
• 8 pár nyaki, cervicalis(C) segmentum
• 12 pár háti, thoracalis(T) segmentum
• 5 pár ágyéki, lumbalis(L) segmentum
• 5 pár keresztcsonti, sacralis(S) segmentum
• 1 pár farki, coccygealis(Co) segmentum
2. Agyidegek
Az agyvelőidegek az agyvelőből párosan, kétoldalt lépnek ki.
12 agyvelő idegpárt különböztetünk meg, melyeket elölről hátrafelé a nevükön kívül még
római számokkal is megjelölnek.
A 12 pár agyideg:
I. Szaglóideg
II. Látóideg
III. Szemmozgató ideg
IV. Sodorideg (a szemgödörben a felső ferde szemizmot idegzi be)
V. Háromosztagú ideg, melynek 3 ága van:
- Szemideg
- Állcsonti ideg
- Állkapcsi ideg
VI. Szem távoztatóidege
VII. Arcideg
VIII. Halló-, egyensúlyozó ideg
IX. Nyelv-garat ideg
X. Bolygóideg (pajzsmirigy, szív, tüdő, gége, nyelőcső, gyomor, máj, lép, hasnyálmirigy, bél)
XI. Járulékos ideg (bolygóideggel szorosan egybefonódik)
XII. Nyelv alatti ideg
12 pár agyideg
3. Perifériás dúcok
A dúcok a központi idegrendszeren kívüli idegsejt csoportok,
minden szerv közvetlen közelében és a gerincoszlop mentén
mindkét oldalon.
Központi idegrendszer felosztása működés
alapján (funkcionális szempontból):
• Szomatikus idegrendszer
- Tudatos működés
A szomatikus idegrendszer a zsigerek kivételével a teljes test, azaz a
testfal és végtagok érző és mozgató beidegzését látja el.
Központi része az agy és gerincvelő, környéki részei az érző és
mozgató idegek.
• Vegetatív idegrendszer
- Nem tudatos működés
A vegetatív idegrendszer a zsigerek (belszervek) beidegzését látja el,
mint például a szív, a tüdő, a máj, a belek, a nyál-, az emésztő-, és a
verejtékmirigyek.
Központi részei a hippocampus-ban, a köztiagyban, az agytörzsben
találhatóak. A gerincvelő bizonyos sejtcsoportjai szintén részt
vesznek a vegetatív idegrendszer működésében. Környéki részei a
vegetatív idegrostok és a vegetatív idegdúcok.
Most pedig következzen az idegrendszer
reflexzónáinak gyakorlása!
Nehéz téma, de megéri megtanulni. Hajrá!
A hormonrendszer
 A hormonrendszer felépítése, működése

A hormonrendszer vagy más néven endokrin rendszer olyan

mirigyek szervrendszere, melyek mindegyike a szervezet
működését szabályozó hormont választ ki közvetlenül a
véráramba.
Testünk váladéktermelő szerveit mirigyeknek nevezzük.
Működésük szerint lehetnek:
• Külső elválasztású, exokrin mirigyek, pl. nyálmirigy
- Külső kivezető csövekkel rendelkeznek.
• Belső elválasztású, endokrin mirigyek, pl. hypophysis
- Nem rendelkeznek külső kivezető csövekkel.
A belső elválasztású mirigyek váladékát hormonoknak
nevezzük. A hormonok a véráram útján a távoli szervekhez
jutnak, és azok működésére hatnak.
A hormonrendszer idegrendszeri szabályozás és vezetés
alatt áll, ezt együttesen neuroendokrin rendszernek
nevezzük.
Belső elválasztású mirigyek:

1. Tobozmirigy (epiphysis):
A 3. agykamra mögött helyezkedik el.
Hormonja: Melatonin
Szerepe: Befolyásolja az ember alvás-ébrenlét
ciklusát, tehát a biológiai óráért felelős.
Tobozmirigy (epiphysis)
2. Agyalapi mirigy (hypophysis):
Babszem alakú és nagyságú mirigy, nyéllel kapcsolódik a hypothalamus-hoz.
Hormonjai:
Elülső lebeny: Trophormonokat TERMEL:
ACTH: Mellékvesekéregre hat
STH: Növekedési hormon
TSH: Pajzsmirigyre hat
FSH: Tüszőérést serkentő
LH: Sárgatest képződést serkentő
LTH (Prolaktin): Tejelválasztást serkentő
MSH: Melanocitákat serkentő hormon

Hátulsó lebeny: NEM TERMEL hormonokat. CSAK TÁROL!

Hormonjai:
ADH (Vazopresszin): A vese vízvisszaszívó képességét, így a napi
vizeletmennyiséget szabályozza. Fokozza a vesében a vízvisszatartást.
Oxytocin: Méhösszehúzódásokat okoz, elősegíti a szülés beindítását.
Érdekességek az oxytocinról:

• Az agyban termelődő oxytocin csökkenti a fájdalomérzetet, elsősorban az

agyban hatva. Szüléskor viszont a külső oxytocin bejuttatása az anyai
szervezetbe nem fejt ki fájdalomcsillapító hatást az agyban a vér-agy gát miatt,
azonban a szervezet oxytocin szintjét megemelve gátolja az oxytocin termelést
az agyban!
• Az oxytocin fokozza a kötődést (anyai kötődés!), fokozza a bizalmat és csökkenti
a félelemérzetet. Ha oxytocint adagolunk orrsprayben embereknek, akkor azok
jobban megbíznak egymásban, empatikusabbá válnak, növekszik az erkölcsük
mértéke, jobban elfogadják, ha mások eltérő véleménnyel vannak valamiről.
->Erkölcsi molekula!
• Ismerősök között magasabb az oxytocin termelésének mértéke, mint idegenek
között. Szerelmes embereknél még ennél is magasabb az oxytocin szint!
->Szeretethormon!
• Ha megölelünk valakit, növekszik az oxytocin szint mindkét emberben!
• Az agyvízbe fecskendezett oxytocin spontán erekciót okoz!
• Közösüléskor orgazmus során oxytocin szabadul fel. Férfiaknál az ejakulációt
segíti, nőknél pedig méhösszehúzódást okoz.
• Az oxytocin a vazopresszin hatásához hasonlóan csökkenti a vizelet kiválasztást.
Embereknél nagy mennyiségű oxytocin adása ödémát okoz.
• Autista gyermekekben alacsony az oxytocin szint.
Agyalapi mirigy (hypophysis) elülső és hátsó lebeny
 3. Pajzsmirigy
A légcső, illetve a gége előtt kétoldalt elhelyezkedő, lebenyekből álló,
belső elválasztású mirigy.
A szervezet legnagyobb hormontermelő szerve. Tömege: 20-40
gramm.
Hormonjai:
Thyroxin (T4)
Trijód thyronin (T3)
Hatásaik:
- Elősegítik a sejtek oxigén felvételét, ezáltal szabályozzák a táplálék
fő elemeinek (zsírok, szénhidrátok, fehérjék) sejtszintű hasznosítását,
vagyis az alap metabolizmust, tehát a sejtnek az energia
felhasználását.
- Növelik a mitokondriumok oxidatív anyagcseréjét
- Növelik a hőtermelést
- Befolyásolják a fehérjék szintézisét
- Növelik a szervezet érzékenységét katekolaminokkal, pl. adrenalinnal
szemben
- Katabolikus, lipolitikus és glikogénlebontó hatásúak
Túlműködés: Basedow kór
- exophthalmus

Alulműködés: Strúma, golyva

Strúma (golyva):
- pajzsmirigy göbös megnagyobbodása
Oka lehet:
- pajzsmirigy alulműküdés
- jódhiány
A megfelelő mennyiségű jód elengedhetetlen a pajzsmirigy
normál működéséhez, annak hormontermeléséhez.
Amennyiben nincs jelen elegendő jód a szervezetben, akkor a
szerv kompenzál, méghozzá úgy, hogy megnő a mérete.
 Pajzsmirigy túlműködés (hyperthyreosis):
- Vérnyomás magas
- Pulzus szapora
- Légzés szapora
- Fogyás bőséges táplálkozás ellenére is
- Hasmenés
- Álmatlanság
- Emelkedett testhőmérséklet
Pajzsmirigy alulműködés (hypothyreosis):
- Vérnyomás alacsony
- Pulzusszám alacsony
- Légzésszám alacsony, légvétel lassul
- Hízás kevés evés ellenére is
- Székrekedés
- Aluszékonyság
- Alacsony testhőmérséklet
4. Mellékpajzsmirigy
A pajzsmirigy hátulsó felszínén elhelyezkedő belső
elválasztású mirigy, melyet 3-5 borsónyi képlet alkot.
Hormonja: Parathormon
Hatása:
A szervezet calcium forgalmát szabályozza. Calciumot von el
a csontokból, fokozza a vérplazma calcium koncentrációját.

Túlműködés:
- Serum calcium szint magas
- Csontból felszabadul a calcium: spontán törés
Alulműködés:
- Serum calcium szint alacsony
- Tetániás görcsök
Pajzsmirigy és mellékpajzsmirigy
5. Mellékvese

A vese felső pólusán, a középső, zsíros tokba ágyazottan

elhelyezkedő páros szerv. Tömege kb. 10-12 gramm.
Két részből áll:
Kéregállomány
A mellékvese kéregállománya: Kortikoszteroid hormonokat
termel
A mellékvesekéreg hormonjai:
1. Külső réteg: Mineralokortikoszteroidok
Aldoszteron
Hatása:
- Szervezet folyadék- és elektrolit háztartását szabályozza:
A szervezet nátrium- és víztartalmát növeli, kálium- és
hidrogénion tartalmát csökkenti.
2. Középső réteg: Glukokortikoszteroidok
Kortizol
Kortizon
Hatásai:
- Gyulladáscsökkentő hatás (Gátolja a gyulladásos mediátorokat)
- Immunszupresszív hatás->Fertőzésekkel szembeni ellenálló képesség csökken
- Gluconeogenesis nő, vagyis a fehérjékből történő glukóz képzés (új típusú
cukorépítés)->Gátolja a sejtekben a cukor égetést-> steroid diabetes mellitus
- Fokozódik a máj aminosav igénye->Elégtelen fehérje bevitelnél vázizmok bontódása
- Kóros zsíranyagcsere ->holdvilág arc, bölény púp, törzs elzsírosodása
- Fokozott Na ion visszatartás->hypertonia, ödéma, glaucoma
- Fokozott Ca ion kiürítés és gátolt felszívódás a bélből->osteoporosis, caries,
vesehomok
- Fokozott K ion kiürítés: Csökken a szérum K szint, ezért izomgörcsök,
szívritmuszavar alakul ki.
- Gyomor: Hyperaciditas, ulcus ventriculi
- Bőr: Pergamentszerű bőr, stria, hirsutismus
- Idegrendszer: Depresszió, hangulati labilitás
- Androgén szintézis csökken->Impotencia
Fokozott működés: Cushing kór
Alulműködés: Addison kór
3. Belső réteg: Szexuálkortikoidok
Szerepe: Másodlagos nemi jelleg (főleg férfi jellegek)

Valamennyi hormon szteránvázas

vegyület, alapvegyülete a koleszterin!
 Velőállomány
A mellékvese velőállománya által termelt hormonok:
Adrenalin, noradrenalin
Szerepe: Vérbe jutva a szimpatikus idegrendszer izgalmi
állapotára jellemző tüneteket váltja ki:
• Vérnyomás emelkedik
• Vércukorszint emelkedik
• Tachycardia
• Adekvát véreloszlás (szív- és vázizom vérellátása
fokozódik)
• Fokozott oxigén igény
Mellékvese
6. Hasnyálmirigy:
Hormonjai:
Inzulin
Szerepe: Vércukorszintet csökkenti

Glukagon
Szerepe: Vércukorszintet növeli

Szomatosztatin
Szerepe:
Gátolja az inzulin és a glukagon hormon szekrécióját.
Gátolja a növekedési hormon termelődését.
Hasnyálmirigy
7. Ivarmirigyek:
Here
Hormonja:
Tesztoszteron
Szerepe: Férfias nemi jelleg kialakítása

Petefészek
Hormonjai:
Ösztrogén
Szerepe: Menstruációs ciklus szabályozása, méhnyálkahártya
újraképzése

Progeszteron
Szerepe: Nyálkahártya előkészítése a megtermékenyített petesejt
befogadására
Here
Petefészek
Kezdjük el közösen gyakorolni ennek a nehéz
és fajsúlyos fejezetnek a reflexzónáit!
 Keringés szervrendszere

A keringési rendszer felépítése, működése és a

nyirokrendszer
A keringési szervrendszer a szív és az erek összefoglaló neve.
A keringési rendszer két részre osztható:
1. Vérkeringés
2. Nyirokkeringés

1. Vérkeringés:
A vérkeringés központja a szív.
A szív egy kúp alakú, izmos falú tömlő. Működése akaratlan, tehát vegetatív
szabályozás alatt áll. A szív nagysága kb. az egyén ökle összezárt állapotban. Súlya
kb. 300 gramm.
A szív helye:
Középső gátorköz, 3.-5. borda között. A rekeszizmon nyugszik. A szív 1/3-a a
középvonaltól jobbra, 2/3-a a középvonaltól balra helyezkedik el.
A szív felépítése:
Üregrendszerét belül egy hosszanti sövény, a szívsövény jobb- és bal szívfélre osztja.
A szívsövény megakadályozza az oxigénes és a széndioxidos vér keveredését.
Mindkét szívfél tovább oszlik kamrai és pitvari részre.
A szív üregei: Jobb pitvar, jobb kamra, bal pitvar, bal kamra.
A szívbillentyűk a vér áramlását szabályozzák, léteznek vitorlás és zsebes (félhold)
billentyűk.
A szív működését saját ingerképző és ingerületvezető rendszere
biztosítja, amely kapcsolatban áll a központi idegrendszerrel.
Ingerképző központjai: Sinus csomó, pitvar-kamrai csomó
Ingerületvezető rendszere: His köteg, Tawara szárak, Purkinje
rostok.

A szív falának rétegei:

• Szívburok
• Szívizom
- 3 rétegű: belső hosszanti, középső körkörös, külső spirális
• Szívbelhártya

A szív működése, élettana:

A szívműködés alapja a szív izomzatának ritmusos
összehúzódása (szisztolé), valamint elernyedése (diasztolé).
A szív helyzete a mellkas üregében
 A vérkörök
A négy rekeszből álló szív két vérkört tart állandó mozgásban.

Kisvérkör vagy tüdővérkör:

Jobb kamrából indul a szén-dioxidban dús vér a tüdő felé, ahol
megtörténik a szén-dioxid leadása, és az oxigén felvétele. Az
oxigénben dús vér ezután visszajut a bal pitvarba.

Nagy vérkör:
Kiindulópontja a bal kamra, innen indul ki a szervezetünk
legnagyobb verőere, az aorta. A bal kamrából az oxigénben dús vér
– a tüdőn kívül- eljut az összes szervhez, ahol a szöveteket behálózó
hajszálerek falán keresztül megtörténik a gázcsere, tehát az oxigén
leadása, és a szén-dioxid felvétele. A széndioxidban gazdag vér
ezután eljut a jobb pitvarba.
 Erek:
A szervezet szöveteit, szerveit vérerek hálózata szövi
át. Az erek a szívből indulnak ki, és a szívbe visszatérve
zárt kört képeznek.
Az erek fajtái:
• Verőerek vagy ütőerek vagy artériák:
A szívtől a szövetek felé haladó erek. Szervezetünk
legnagyobb verőere az aorta.
• Gyűjtőerek vagy visszerek vagy vénák: A szövetektől a
szív felé haladó erek.
• Hajszálerek vagy kapillárisok:
A verőereket és gyűjtőereket összekötő szűk, vékony
falú erecskék, melyek lehetővé teszik a szövetek és a
vér közötti anyagcserét.
 A vér:
A vér vörös színű, folyékony szövet, a szervezetünk fő
testnedve.
Egy felnőtt embernek átlagosan 5 liter vére van.
A vér részei:
Alakos elemek:
• Vörösvérsejtek
• Fehérvérsejtek
-Granulociták
-Monociták
-Limfociták
• Vérlemezkék
Vérplazma (56%)
A vér funkciói:

• Oxigén, szén-dioxid, tápanyagok, víz, oldott

anyagcseretermékek, hormonok szállítása
• Immunreakciók
• Védelem a fertőzésekkel szemben
• Testhőmérséklet szabályozása
• Sav-bázis egyensúly fenntartása
• Alvadás
A szív működése, szívciklus:

https://www.youtube.com
/watch?v=dzgs-_fhQ0A
2. Nyirokkeringés, nyirokrendszer

A nyirok a sejtek között képződik. Vízszerű, folyékony

anyag. A nyirokerek útján a nyirokcsomókba jut, ahol
feladatuk a kórokozók elpusztítása.

Főbb nyirokszervek:
Mandula
Csecsemőmirigy
Lép
Féregnyúlvány (a hasüreg mandulája)
 Mandulák: Nyálkahártyán elhelyezkedő nyiroktüsző
halmazok.
Segítenek a szervezet felső légúti fertőzések elleni
küzdelmében.
Fajtái:
• Orr- vagy garatmandulák
Elhelyezkedése: Orrgarat boltozatán, a két fülkürt nyílása
között.
• Fülkürti mandulák
Elhelyezkedése: Mindkét oldalon a fülkürt orrgarati szájadéka
körül.
• Torok- vagy páros szájpadlási mandulák
Elhelyezkedése: A garatszoros két oldalfalán, az elülső és a
hátulsó szájpadlási ívek között.
• Nyelvgyöki mandulák
Elhelyezkedése: A nyelvgyökér mögött.
Mandulák feladata: Limfociták képzése.
Orrmandula
Fülkürti mandulák
Szájpadlási mandulák
Nyelvgyöki mandulák
Csecsemőmirigy:
Egy nyirokszerv, a T-limfociták érésének legfőbb helye. A
mellkasban helyezkedik el, közvetlenül a szegycsont
mögött.
Emberben a pubertáskorra éri el a legnagyobb fejlettségét,
majd állománya folyamatosan elzsírosodik. Ezt a
folyamatot felgyorsítják: stressz, éhezés, szteroidkezelés,
ionizáló sugárzás.
A csecsemőmirigy betegségei ritkák.
Feladata: T-limfociták képzése.

(A csecsemőmirigy hormont is termel.

Hormonja: thymosin.
Hatása: Serkenti a növekedést és a szexuális fejlődést.)
Csecsemőmirigy
 Lép:
A bal bordaív alatt, a 9-11. bordák között, a gyomor, a
bal vese és a rekeszizom között helyezkedik el.
Kékesvörös színű, tömött tapintású, kb. 150-200 gramm
tömegű, szivacsos szerkezetű nyirokszerv.
Feladatai:
• Limfocitákat termel
• Vérraktár
• Elöregedett vörösvértestek lebontása
Lép
 Féregnyúlvány:
A vakbélhez csatlakozó, vakon végződő tubuláris szerv.
Nevét a féreghez való hasonlóság miatt kapta.
A hétköznapi nyelvben a féregnyúlványt tévesen vakbélnek
nevezik.
Szerepe: Immunitásban vesz részt. A hasüreg mandulájának
is nevezik!
Betegségei:
• Féregnyúlvány gyulladás (heveny vagy idült)
• Féregnyúlvány daganatok (jóindulatú vagy rosszindulatú)
Féregnyúlvány
Most pedig a cipőket ismét vessük
le!
Kezdjük el gyakorolni a keringési
rendszer, tehát a szív- , és a
nyirokszervek reflexpontjainak
masszírozását!
 A mozgás szervrendszere:
Csontrendszer és izomrendszer

A mozgás szervrendszere passzív és

aktív részre osztható.
A mozgás szervrendszerének passzív része a csontváz.
A mozgás szervrendszerének aktív része pedig az izomzat.
1. Csontrendszer
a.) Csonttan
A csontvázrendszer a mozgás passzív szervrendszere.
Az emberi szervezet 206 db csontból áll. Összsúlyuk a test
tömegének kb. 10%-a.

A csontrendszer faladata:
• A mozgás szervrendszerének passzív része, a mozgásban vesz
részt azáltal, hogy az izomrendszer a csontok egymáshoz
viszonyított helyzetét változtatja meg a mozgás során.
• A szervezet szilárd vázát alkotja, a csontok meghatározzák a test
nagyságát, alakját.
• Testüregeket képeznek, védik az életfontosságú belső lágy
szerveket (pl. agyvelő).
• A vörös csontvelő révén részt vesznek a vérképzésben.
• A szervezet ásványi anyag háztartásában tároló szerepet töltenek
be (calcium-foszfor háztartás).
 A csontok osztályozása:
1. Alakjuk szerint: lapos-, rövid-, hosszú, szabálytalan alakú
csontok
2. Szerkezetük szerint: tömött, üreges, szivacsos csontok
3. Testrészek szerint: fej, törzs, végtagok csontjai
4. Fejlődésük szerint: Elsődleges vagy kötőszöveti, és
másodlagos vagy porc által megelőzött csontok
5. Élettani rendeltetésük szerint: idegi vagy zsigeri csontok

A csontok szerkezete:
Külső felszín: Csonthártya borítja, melyben sok ér és ideg
található.
Csonthártya alatt:
Kívül: kompakt, tömör állomány
Belül: puhább, szivacsos állomány
A csöves csontok középső részében zsírban gazdag, sárga
csontvelő található.
A csont felépítése, részei
A csont felépítése, részei
 A gerinc feladata, felépítése:
A gerinc fő feladatai:
• Védi a gerincvelőt
• Védi az agyat a rázkódástól, mivel rugalmassága révén képes
felfogni a komolyabb vibrációt, mielőtt azok elérnék az agyat
• Biztosítja a törzs hajlékonyságát
• Tartja a fejet és támasztja a törzset
• Továbbítja a terhet a fejről és a törzsről
a medencére
 Az emberi gerincoszlop egyénileg változóan 33-35 csigolyából épül fel.
24 csigolya valódi csigolya, 9-11 csigolya pedig álcsigolya amiatt, hogy szerkezetük igen
nagymértékben módosult.
A csigolyák elhelyezkedési és hasonló alaki sajátságaik alapján az alábbi csoportokra
oszthatóak:
Valódi csigolyák (24 db)
• 7 db nyaki csigolya
• 12 db háti csigolya
• 5 db ágyéki csigolya
Álcsigolyák (9-11 db)
• 5 db keresztcsonti csigolya: teljesen összecsontosodtak és együttesen alkotják a
keresztcsontot
• 4-6 db csökevényes farokcsigolya (Egyénileg változó, hogy kinek mennyi maradt
meg.)
A csigolyák számozását felülről kezdjük és a latin megnevezésből származó betűvel jelöljük
őket. Mindezek alapján a számozások a következők:
• nyaki szakasz=cervicalis szakasz, ennek megfelelően C1,C2,… C7
• háti szakasz=thoracalis szakasz, ennek megfelelően Th1,Th2,… Th12
• ágyéki szakasz=lumbalis szakasz, ennek megfelelően L1,L2,… L5
• keresztcsonti rész csigolyái összecsontosodtak, így a szakasz megnevezése keresztcsont
vagy latinul sacrum
• farki szakasz=coccygealis szakasz, ennek megfelelően Co1,Co2,… Co6 (annak
függvényében, hogy ki mennyivel rendelkezik)
 Gerinc felépítése, részei:
Csigolyasor:
• A törzs szilárd tartóoszlopa
• Biztosítja a gerinc stabilitását
• Ugyanakkor mozgékony és flexibilis, lehetővé teszi fejünk és törzsünk
mozgását. Ezt a mobilitást a csigolyákat összekötő feszes ízületsor teszi
lehetővé.

Csigolya részei:

• Csigolyaív
• Csigolyatest
• Csigolya lyuk
• Ízületi nyúlvány
• Harántnyúlvány
• Tövisnyúlvány
A tövisnyúlványok szalagok segítségével kapcsolódnak egymáshoz. A
nyúlványok csatornát képeznek, ebben helyezkedik el a gerincvelő.
Csigolya felépítése
 Porckorongok:
• A csontos csigolyatestek között helyezkednek el.
• A mindennapi élet során igen nagy megterhelés alatt állnak.
• A gerinc rugalmasságát biztosítják.
• A szomszédos csigolyák között lökhárítóként működve kiegyenlítik a
rázkódást.
• Egyenletessé teszik a gerinc mozgását.

A porckorongok felépítése:
Mint azt nevük is mutatja - korong alakúak.
• Belső rész: Zselészerűen puha zselés mag (nucleus pulposus)
• Külső rész: a belső részt körülvevő erős, szívós, kötőszövetes gyűrű
(annulus fibrosus)
Porckorong felépítése
A gerincsérv kialakulása:

• A gerincoszlopot alkotó csigolyák közötti porckorongok veszítenek

rugalmasságukból és magasságukból.
• A csigolyák egymástól való távolsága csökken.
• A kocsonyás mag víztartalma csökken.
• A rostos gyűrű is rugalmatlanabbá válik és ezáltal sérülésekre könnyebben
szakad.
• A szakadás helyén a kocsonyás mag előboltosul vagy átszakítva a rostokat,
kitüremkedik.
• Az előboltosulás a gerincvelő illetve a gerincvelőből kilépő ideggyökök nyomása
révén zsibbadást illetve fájdalmat okoz.
• Az előboltosulás a fájdalom mellett okozhat idegrendszeri kiesési tüneteket is, pl.
érzészavar, bénulás, reflexkiesés, vegetatív eltérések: vizelési és székelési zavarok.

Prolapsus: Az előboltosulás enyhe formája.

Hernia: Az előboltosulás kifejezett formája. Ebben az esetben a sérvesedett rész
még magától visszahúzódhat.
„Kiszakadt sérv”: Súlyos esetben a sérvesedett rész kapcsolata megszakad a
központi kocsonyás maggal ("kiszakad a sérv") és ez a kiszakadt rész a gerincűrben
marad. A sérv és kiszakadt formája sok esetben műtéti indikációt képez.
 Porckorongokat körülvevő szalagos struktúrák:
• A szalagok feladata a csigolyák egymáshoz történő rögzítése és a
gerinc stabilitásának biztosítása.
• A szalagrendszer rendszeres túlerőltetése (pl. versenysport
gyermekkorban) olyan mértékű szalaglazulást eredményezhet,
amely hozzájárulhat a porckorongsérv kialakulásához is. Ezt a
megfelelő izomzat ellensúlyozza, azonban az izmok gyengülése
esetén panaszok jelentkeznek.

A gerinc körüli izomzat:

• Az izomzat végzi az aktív mozgást és a törzs aktív stabilizálását
minden testhelyzetben.
• Feladata a teherviselésben való részvétel.
• A tökéletes mozgás alapja: Az ellentétesen működő
izomcsoportok harmonikus együttműködése.
Bármelyik izomcsoport elváltozása, pl. legyengülés, megrövidülés,
görcsös állapot - az izomegyensúly felbomlásához vezet,
különböző mozgásszervi panaszokat okozva.
Porckorongsérv
Porckorongsérv
Nyaki porckorongsérv
Ágyéki porckorongsérv
 Gerincsérv kialakulása:

https://www.youtube.com
/watch?v=FFLgWHki8SY
 Gerincvelő:
A gerincvelő a csigolyák által határolt gerinccsatornában húzódik. Keresztmetszetén
szabad szemmel is jól láthatóan két rész különböztethető meg:
• Belső, sötétebb színű szürkeállomány: Az idegsejtek sejttestei és rövid nyúlványai
futnak benne.
• Külső, világosabb fehérállomány: Az agy és a gerincvelő közötti kapcsolatot
teremtő idegrostok haladnak benne.
A gerincvelőhöz összesen 31 pár gerincvelői ideg tartozik.
 Csontrendszer:

https://www.youtube.com/watch?v
=z4Cqo27LUDo
b.) Ízülettan

A csontok megszakított összeköttetéseit

ízületeknek nevezzük.
Az ízület felépítése:
• Ízületi fej
• Ízületi tok
• Ízületi szalag
• Ízületi porc
• Ízületi üreg
• Ízületi árok
Ízület felépítése
 Ízületek:

https://www.youtube.com
/watch?v=ntGQFv0muCM
2. Izomrendszer

Az izomrendszer a mozgás aktív szervrendszere.

Az izmok mindig csontról erednek, áthidalnak egy
ízületet, az áthidalt ízületben mozgást hoznak létre,
majd csontra tapadnak.
Testünkben kb. 300 db izom található, ezek építik fel a
vázizomrendszert.
A testsúly felét a vázizmok teszik ki.
Az izmok feladatai:
• A mozgásrendszer aktív részei.
• Ízületet rögzítenek, pl. vállízület.
• Szerepük van a hőszabályozásban (izom összehúzódás
során hőtermelés).
Az izomszövet három típusa:

1. Harántcsíkolt izomszövet:
Összehúzódásai akaratlagosan irányíthatók.
Pl. a vázizmok akaratlagos összehúzódásai a test
mozgásait okozzák.
2. Simaizomszövet:
Összehúzódásai akaratlagosan nem irányíthatók, ezek az
izmok az alapvető életfunkciókat működtetik.
Pl. perisztaltika, mely az emésztőrendszeren keresztül
mozgatja a táplálékot.
3. Szívizomszövet:
Összehúzódásai akaratlagosan nem irányíthatók, ezek az
izmok az alapvető életfunkciókat működtetik.
Pl. szív összehúzódásai.
 Az izom részei:
• Izomhas (középen)
Az izomhas összehúzódásra képes.
• Inas rész (két végén)
Az ín az izomhassal ellentétben nem nyújtható és nem
rövidíthető.

Az izomzat működése:
A vázizomzat csak akkor húzódik össze, ha külső inger éri.
Az izom ingerelhető: mechanikai-, hő ingerrel, vagy
elektromos árammal.
Hogyan alakul ki az izomláz?
Testmozgás hatására az erek összenyomódnak az
izmainkban, így az erek által odaszállított vér
kevesebb lesz, nem tudja ellátni az izmot
megfelelő mennyiségű oxigénnel. A relatív
oxigénhiány következtében az ott lévő szénhidrát
erjedni fog és nem oxidálódni. A szénhidrát
erjedésekor tejsav keletkezik, mely ingerli a
fájdalom idegvégződéseket.
Izomrendszer
 Izomrendszer:

https://www.youtube.com/watch
?v=mFQoJ2UICR0
Kezdjük el gyakorolni a mozgás szervrendszerének
(csont- és izomrendszer) reflexzónáit a talpon!
 Érzékszervek
Érzékszerv az információ felvételére szolgáló szerv.
Az érzékszervek a külvilágból jövő fizikai, kémiai
ingereket feldolgozzák, majd azokat elektromos
impulzusokká alakítva az idegszálakon keresztül az
agyba továbbítják.
Az ember ötféle érzékelésre képes:
Látás: szem
Hallás-egyensúlyozás: fül
Szaglás: orr
Ízlelés: nyelv
Tapintás: bőr
Szem
Látás
Az emberi szem a látás érzékszerve az ember
szervezetében, amely a környezeti objektumokról eredő
vagy visszaverődő fénysugarak érzékelésére és azok
optikai leképezésére szolgál. Az így leképezett kép idegi
ingerületek formájában továbbítódik a központi
idegrendszerbe, ahol az agy feldolgozza azt, ezáltal a kép
tudatosul.

A szem a legfontosabb érzékszervünk, mivel a külvilágról

származó, birtokunkba jutó információk 90%-át a
látásunk során szerezzük.
Az embernél a látás a külvilágról való tájékozódásban és
az ahhoz való alkalmazkodásban játszik alapvető
szerepet.
 A szem felépítése
Szemgolyó:
A szemgolyó fala 3 rétegű:
Rétegei:
Legkülső réteg:
Ínhártya: Erős, kötőszövetes réteg, melynek külső felszínén tapadnak a szemmozgató izmok.
Szaruhártya: Ínhártya elülső folytatása. A szem képalkotásában fontos, hogy a szaruhártya rendkívül nagy fénytörésű,
domború gyűjtőlencseként a fénysugarakat erősen megtöri.

Középső réteg:
Érhártya: A szövetek vérellátást szolgálja.
Sugártest: A szaruhártya szélénél az érhártya gyűrűszerű megvastagodása hozza létre a sugártestet.
Szivárványhártya vagy más néven írisz: A sugártestből ered, a szem színét adja.
Pupilla: A szivárványhártya középső, kerek nyílása. A pupillán keresztül jut a fény a szemgolyó belsejébe. A
szivárványhártyában aprócska simaizmok találhatók, melyek összehúzódásakor és elernyedésekor, a pupilla szűkítésével
illetve tágításával szabályozható a szembe jutó fény mennyisége. Sötétben a pupilla kitágul, erős fényben pedig
összeszűkül.

Legbelső réteg:
Ideghártya vagy más néven retina: Ez tartalmazza a fényingert felvevő receptor sejteket. A retina a több millió csapok és
pálcikák rendszere.
Fotoreceptorok két típusa:
• Csapok: Színlátásban vesznek részt: Fényadaptált látásért felelnek.
• Pálcikák: Színlátásban nem vesznek részt: Sötétadaptált látásért felelnek.

Üvegtest: A szemgolyó belsejét kitöltő átlátszó, kocsonyás anyag.

Szemlencse: A pupillán bejutó fénysugár útjába illeszkedik a szemlencse, amelyet a lencsefüggesztő rostok körben a
sugártesthez rögzítenek.
A szem segédberendezései:

Szemhéj és a szemhéjak peremén sorakozó

szempillák:
• Védik a szemet a mechanikai sérülésektől.
• Segítenek távol tartani a szemgolyó felszínétől a
szennyeződéseket.

Könnyréteg:
• Nedvesen tartja a szemgolyó felületét,
megakadályozza kiszáradását.
• Segít megőrizni a szemek egészséges állapotát és
kényelemérzetét.
• Elpusztítja a baktériumokat.
A látás folyamata:
Fény jut a szembe a szaruhártyán és a pupillán keresztül. Ha
sötét szobában felkapcsoljuk a világítást, a pupillák
összehúzódnak, hogy csökkentsék a fény mennyiségét. Ha
verőfényes napsütésből egy sötét szobába lépünk, a pupillák
kitágulnak, hogy több fényt engedjenek be és jobban
láthassunk az új környezetben.
A fény áthalad a pupillán és a szemlencsén, majd a retinán
fókuszálódik. Itt jön a meglepő rész! A szem hátsó részén a
kép fejjel lefele fordul.
Ahogy a fény eléri a szemfeneket, a retina idegein keresztül
utazik tovább, amelyek egy köteget alkotnak. Ezek a képek
aztán az agyba jutnak a látóidegen keresztül. Ahogy az agy
feldolgozza az információkat, újra megfordítja a képet, hogy
ne fejjel lefele lássuk a világot.

A látás központja a tarkólebenyben (lobus occipitalis)

található.
 A látás akkor éles, ha a szaruhártya, a szemlencse,
és a retina megfelelően működik együtt.
Látás zavarai:
• Myopia:
Ha a szembe jutó fény fókuszpontja a retina elé
esik, és nem a retinára, akkor rövidlátás következik
be. A távoli tárgyak homályosak és életlenek
lesznek.

• Hypermetropia:
Ha a szembe jutó fény fókuszpontja a retina mögé
esik, távollátás jön létre. Ebben az esetben a közeli
tárgyakról nem keletkezik éles kép az ideghártyán.
 A színlátás folyamata:

https://www.youtube.com/watch
?v=vMepcQ_RSrE
Érthető volt eddig?
Ha nem, szóljatok!
Fül
Hallás
A fül az ember halló- és egyensúly érzékelő
érzékszerve.
Az egészséges emberi fül 400 000 féle hangot képes
megkülönböztetni.

A hallás szerepe az életünk során:

• Hallás útján alakítjuk ki kapcsolatunkat a
környezetünkkel, tájékozódunk a világban.
• A hallásunknak köszönhetően rengeteg információt
fogadunk be környezetünkből.
• A hallással sajátítjuk el a beszédet, mely
nélkülözhetetlen a kapcsolatteremtéshez, a
mondanivalónk kifejezéséhez.
 A fül részei:
• Külső fül
Részei:
- Csontos, porcos hallójárat
- Bőrrel fedett fülkagyló
- Dobhártya: A külső hallójárattól határolja el a középfület.

• Középfül
Részei:
- Dobüreg és annak melléküregei
- Hallócsontok: kalapács, üllő, kengyel. Ezek a csontok közvetítik a dobhártya
hanghullámok okozta rezgéseit a belső fülhöz.
- Fülkürt (Eustach-kürt): Összeköti a dobüreget az orrgarat üreggel.

• Belső fül
Részei:
- Csontos tok
- Hártyás labirintus
Részei:
Félkörös ívjáratok: Egyensúlyozás idegi végkészülékei itt találhatók.
Tornác és a csiga: A hallás idegi végkészülékei itt találhatók.
Hallás folyamata:

A fület érő akusztikai jel a levegő mozgása. A hanghullámokat a

levegő továbbítja.
A fülkagyló a hanghullámokat a középfülbe továbbítja.
A hanghullámok a dobhártyának ütköznek, amely ettől rezegni
kezd.
A dobhártya rezgéseit a hallócsontocskák adják tovább a csigának.
A hang rezgései mozgásba hozzák a csigában található folyadékot.
A folyadék mozgása elhajlítja a csigában található szőrsejteket.
A csigában található szőrsejtek alakítják át a rezgő
levegőrészecskék mechanikai energiáját elektromos energiává,
mely a hallóidegen keresztül az agyba jut.

A hallókéreg az agy halántéklebenyének (lobus temporalis) egy

mély barázdájában helyezkedik el.
 A hallás:

https://www.youtube.com/watch
?v=9Cv7EjVJLLk
Orr
Orr
Szaglás
 Az orr a gerincesek fején található testrész, amely a felső légutak első szakaszát alkotja.
Az orr teszi lehetővé a légzést.
Az emlősöknél egyúttal a szaglásra szolgáló érzékszervet, a szaglószervet is tartalmazza.
Az orrüreg szerepe:
• A levegő megszűrése
• A levegő felmelegítése
• Párásítás
• Hangképzés-beszéd
• Szaglóhámsejtek révén a szaglásban vesz részt

Az emlősök orra két részből áll:

• Külső orr
• Belső orr

Emberi orrüreg részei:

• Orrgyök
• Orrhát
• Orrcsúcs
• Orrszárnyak
Az orrüreget orrsövény választja ketté.
A szaglás folyamata:
Belégzéskor a molekulák áthaladnak az orron.
A szaglószerv az orrüreg felső részének nyálkahártyájában
elhelyezkedő szaglómező, mely kb 2 cm2 nagyságú terület.
A szaglósejtek speciális neuronok, melyek az ingerületet az agy
szaglóközpontja felé viszik.

Az ingerület a szaglóidegen keresztül, a thalamus-t megkerülve!,

közvetlenül a homloklebeny (lobus frontalis) kérgi részébe, a
szaglóközpontba jut, ott keletkezik a szagérzet.

Érdekesség: A folyamatosan ható, még a nagyon kellemetlen

szaginger által keltett szagérzet is hamarosan csökken, sőt meg is
szűnik. Tehát még a nagyon kellemetlen szagingert is egy idő után
„megszokjuk”. Ennek a magyarázata a szaglósejtek gyors
adaptációja. Az adaptáció mindig csak az éppen ható szagingerre
vonatkozik, más szagok ingerküszöbe nem változik.
Az ember kb. 4 000 féle szag megkülönböztetésére képes.
 A szaglás zavarai:
• Anosmia: A szaglás teljes hiánya
• Hyposmia: Csökkent érzékenység
• Hyperosmia: Szokottnál jóval nagyobb
érzékenység
• Phantosmia: Szaghallucináció (pszichiátriai
megbetegedés)
 A szaglás:

https://www.youtube.com/watch
?v=o-Fj8sH5XVQ
Nyelv
Ízlelés
 A nyelv a szájüregben található, nyálkahártyával borított, izmos képződmény.
A nyelv szerepe:
• Rágás
• Falat képzése
• Beszéd
• Arckifejezés
• Íz érzés

A nyelv részei:
• Elülső rész: külső csíralemezből származik
• Hátsó rész: belső csíralemezből származik

Más szempont szerinti felosztása:

• Nyelvcsúcs
• Nyelvhát
• Nyelvszél
• Nyelvgyök
• Alsó felszín
Nyelv részei
Íz érzés folyamata:
A nyelv az íz érzés szerve.
Az ízek érzékelésében az ízlelőbimbók játszanak szerepet.
Az ízlelőbimbók sejtjei folyamatosan pusztulnak, mintegy
tíznaponként teljesen kicserélődnek. Az életkor
előrehaladásával az ízlelőbimbók száma és ezzel az
ízérzékelés teljesítménye is csökken. A felnőttek ezért
kedvelik jobban az erősebben fűszerezett, több ízanyagot
tartalmazó ételeket, mint a gyerekek.
Az íz érzés másik fontos eleme a nyál, mely
transzportközeget biztosít az ízmolekuláknak.
Az ízlelőbimbókból az ingerület agyidegek rostjain a fali
lebenybe (lobus parietalis) jut. Itt alakul ki az ízérzet.
 Alapízek: édes, savanyú, sós, keserű
A nyelv különböző területei különböző ízeket
érzékelnek:
• Édes: nyelvhegy
• Savanyú: nyelvszél
• Sós: nyelvszél
• Keserű: nyelvgyök
Az íz érzés zavarai:
• Ageusia: Íz érzés teljes elvesztése
• Hypogeusia: Csökkent íz érzés
• Hypergeusia: Fokozottan érzékeny íz érzés
• Phantogeusia: Íz érzési hallucináció
 Az ízérzés, a 4 alapíz:

https://www.youtube.com/watch
?v=s6T6BV-9CNk
Bőr
Tapintás
A bőr fontos érzékszerv, a szervezetünk első védelmi vonala.
A benne lévő nagyszámú és különböző típusú idegvégződés
a környezetből nem csupán a tapintás-, a hő- és a
fájdalomérzést továbbítja, hanem a tapintott tárgyak
minőségéről, száraz vagy nedves voltáról is tájékoztat.

A tapintás szerve kevésbé lokalizálható, mivel a teljes

bőrfelületen megtalálható.

A bőr funkcióinak összefoglalása:

• Tapintás
• Hőszabályozás
• Hőszigetelő réteg (energiaraktár)
• Bőrlégzés
• Fájdalomérzés
 A bőr három rétegből áll:
• Hám
Feladata: A bőr legfelső védő rétegének fenntartása
és a pusztuló szaruréteg folyamatos megújítása.
• Irha
Feladata: A bőr rugalmasságának és tartósságának
biztosítása.
• Bőralja
Feladata: Energiaraktározás, hőszigetelés és a
nagyobb fizikai hatások tompítása.
Emberi bőr részei
 A bőr mirigyei:

• Faggyúmirigyek
• Verejtékmirigyek
• Illatmirigyek
• Emlőmirigyek

A bőr mirigyei főleg a bőr védelmét és a hőszabályozást

szolgálják.
Nőknél az emlőmirigyek funkciója a tej termelése a
laktációs periódusban.
Bőrfüggelékek:

• Szőr:
A bőrből kiemelkedő szőrszálat az erekkel körülvett
szőrtüsző/hajhagyma képezi. A szőrszálak anyaga
elsősorban a keratin nevű fehérje. A faggyúmirigyek
zsíros váladékukkal védik, fényezik a szőrszálat.
A szőrtüszőhöz szőrszálfeszítő izmok kapcsolódnak.
Ezek az izmok képesek a bőr felszínéről megemelni
a szőrt. (Libabőrösség.)
Lúdbőrösség
• Köröm:
A köröm az ujjak végpercének háti oldalán fekvő, a
közepén kissé domború, rugalmas szarulemez, amely a
bőr irharétegének módosult részéhez, a körömágyhoz
rögzül.
A köröm tehát a körömágy hámsejtjeiből kialakuló lapos
szaruképződmény.
Egész életünkön át növekszik.

A köröm részei:
1. Körömlemez
2. Körömbarázda
3. Holdacska (félhold)
4. Körömágy
 Egészséges köröm ismérvei:
- Szilárd, de hajlítható
- Sima felszíne matt fényű
- Színe: halvány rózsaszín, a köröm tövénél lévő félhold
pedig világosabb
- Nincs megvastagodva
- Nincs elszíneződve
- Nem morzsolódik
- Nincs kellemetlen szaga
 Gombás köröm ismérvei:
- Megvastagszik
- Elszíneződik
- Morzsolódik
- Kellemetlen szagú
A tapintás érzékelés központi folyamata

A tapintási receptorok ingerületei részben a

gerincvelő hátsó kötegében, részben az elülső és
oldalsó pályákon keresztül jutnak el az agytörzsbe.
• A hátsó kötegben a finomabb tapintás érzettel
kapcsolatos ingerek haladnak.
• Az elülső-oldalsó kötegben a kevéssé kifinomult,
durvább tapintás érzet ingerületei továbbítódnak.

A tapintási ingerek agykérgi feldolgozása a fali

lebeny (lobus parietalis) első tekervényében zajlik.
A fájdalom érzékelés perifériás folyamata

A fájdalom létrejöttében részt vesznek:

• Érzőreceptorok
• Érzőidegek
• Központi pályák idegsejtjei.
Azokat a receptorokat, amelyek a mechanikai, hő- vagy
kémiai ingerekre érzékenyek, nocireceptoroknak
nevezték el.
A nociceptorok faágszerű szabad idegvégződések, a
receptorok aktivitását vékony myelinhüvellyel borított
és myelinhüvely nélküli rostok szállítják a
gerincvelőbe és az agytörzsbe.
A fájdalom érzékelés központi folyamata
A fájdalomérző receptorok aktivitását vékony myelinhüvellyel borított
és myelinhüvely nélküli rostok szállítják a gerincvelő hátsó szarvába és
az agytörzsbe.
A gerincvelőben az ingerület kétfelé válik:
- Az egyik ág a gerincvelői védekező reflexet biztosítja.
- A másik ág a thalamus felé vezető pályán viszi tovább az ingerületet.

A thalamus-on át az ingerület az agy frontális lebenyébe

(lobus frontalis) jut, ahol a fájdalomérzet tudatosul.

A fájdalomérzethez kötődő negatív érzéseinkkel kapcsolatos folyamatok a

limbikus rendszerben zajlanak le.

A fájdalomérzet az alábbi hatásokat váltja ki a központi idegrendszerben:

• Védekező reflex: például szögbe lépve, elrántjuk a lábunkat
• A fájdalom tudatos átélése
• Érzelmi reakciók: düh, szomorúság
• Vegetatív reakciók: elsápadás, verejtékezés, pupillatágulat
 Video:bőr

https://www.youtube.com/watch
?v=7fOA6e3I_Aw
Masszírozzuk meg a szem, az orr, a fül és a
nyelv reflexzónáit!
Ha idáig eljutottunk, akkor elvileg már ismerjük a
talp főbb reflexzónáit.
Kezdjük el ismételni és gyakorolni a legelejétől, az
emésztő szervrendszer zónáitól elkezdve!
A talpmasszázs terápiás hatását fokozó eljárások
Só
Amióta világ a világ, tudjuk, hogy só nélkül nincs élet. Még
az édes ízekhez is kell egy csipetnyi. Nem véletlen, hogy a
mindennapi szóhasználatban a kedvetlen, unalmas
embereket sótlan embereknek hívjuk.
Sok népnél a mai napig szokás a vendéget kenyérrel és
sóval fogadni.
A só (nátrium-klorid) gyógyító hatását ősidők óta ismeri az
emberiség, hiszen már az ókori rómaiak is tudtak róla és használták.
Az ókorban és a középkorban a só fizetőeszköz volt, fehér aranynak
nevezték. A fontosabb kereskedelmi gócpontokban egy az egyben
váltották arannyal, vagy elefántcsontot és rabszolgákat ajánlottak
helyette.
Az ókori Egyiptomban a szépségápolási rutin részét alkották azok a
különböző kenceficék, amelyek a ráncok vagy a bőrhibák eltüntetését
ígérték. A bőr ragyogásának visszaállítását őrölt alabástrom, nátron,
tengeri só és méz keverékével biztosították.
A só (nátrium klorid) életfontosságú anyag.
Hiánya fejfájást, szédülést, izomgyengeséget, görcsöket
okozhat, kritikus esetben a hiány halálhoz vezethet.
A szervezet só szükséglete napi 2-3 gramm, de ez
egyénenként változik.
A só élettani hatásai:

• Biztosítja a vérplazma állandó ozmózisnyomását, ez a vér

és a szövetek közötti anyagcserét teszi lehetővé
• Nélkülözhetetlen a vesék működéséhez
• Szabályozza a vérnyomást
• Csökkenti a szívritmuszavarokat
• Tisztítja a tüdőt, hörgőket
• Természetes antihisztamin
• Megakadályozza az izomgörcsöket
• Sportolás előtt egy kevés só megakadályozza a túlzott
izzadást
• Szükséges az ép csontozathoz is, a csontritkulás bizonyos
esetekben krónikus só- és vízhiányra vezethető vissza
Sós lábfürdő készítése:
1 liter vízhez 2 evőkanál természetes só.
Lábfürdő időtartama: 20-30 perc.
Szódabikarbóna
A szódabikarbóna (nátrium-hidrogén-karbonát) enyhén sós ízű és lúgosító hatású
fehér por.
A szódabikarbónát már az ókori egyiptomiak is használták egy speciális keverék
készítéséhez, amelyet szappanként, tisztítószerként alkalmaztak. Ezeknek a
szappantartalmú anyagoknak gyógyító hatást is tulajdonítottak.
Egyiptom területén nagy lehetőséget jelentett a szappangyártás szempontjából a
sivatagban nagy mennyiségben található sziksó, vagyis szóda. A szappanok
gyártásához virágokból sajtolt illóolajokat is felhasználtak.
Az Ebers-féle egyiptomi papirusztekercsek adatai szerint az egyiptomiak a
mumifikáláshoz is alkalmazták az olajak és zsírok lúgos sóit.
A szódabikarbóna (nátrium-hidrogén-karbonát) hatásai az élő szervezetre:

• Segít szabályozni a szervezetünk sav-bázis egyensúlyát.

Az anyagcsere folyamatok következtében a testünkben folyamatosan
keletkeznek savak, melyekre szükségünk van az emésztéshez, és az
energiatermelési folyamatokhoz. Viszont, ha nem táplálkozunk
egészségesen, akkor a szervezetünk könnyen elsavasodik, és ez az
elsavasodás felesleges terhet ró az immunrendszerünkre. Savas közegben
a vírusok, baktériumok, gombák könnyebben szaporodásnak indulnak és
anyagcseretermékeikkel még savasabb környezetet teremtenek, ezáltal
beindul szervezetünkben az elsavasodás ördögi köre. A szódabikarbóna
képes az elsavasodás lelassítására, vagyis pufferolásra.
• Gyomorsavtúltengés esetén is képes semlegesíteni a savakat.
Savtúltengés esetén egy kiskanálnyi mennyiséget kell feloldani két
deciliter vízben, majd ezt a keveréket kell meginni. Emellett csökkenti a
puffadást és megkönnyíti az emésztést is.
• Antiszeptikus hatása révén segít torokfájás esetén.
Kimutatták, hogy a szódabikarbónás vízzel történő gargarizálásnak
baktérium- és gombaölő hatása van.
A szódabikarbóna egyéb felhasználási területei:

• Lúgos kémhatású fürdővíz készítése: Egy kád vízhez 2 evőkanál

szódabikarbónát adva, lúgos kémhatású fürdővíz készíthető. Ez
a fürdő bőrirritáció esetén enyhíti a kipirosodást, bárányhimlő
esetén enyhíti a viszketést, rovarcsípésnél szintén csökkenti az
égő, viszkető érzést.
• Puffadsz a babtól? Főzés előtt áztasd a babot egy éjszakára
szódabikarbónás vízbe. Egy teáskanál szódát használj egy fazék
vízhez!
• Mosószer felturbózása: Mosógépben a mosószerhez adva a
szódabikarbóna fokozza a tisztító hatást.
• Dugulás elhárítás: Kidugíthatja az eldugult lefolyót.
• Takarítás, zsíroldás: Az olajat, zsírt könnyebben el lehet
távolítani, ha a mosogatószerhez egy kis szódabikarbónát adunk.
• Sütő, mikrohullámú sütő tisztítása és szagtalanítása: Nedves
szivacsra rakva a sütőt könnyebben megtisztíthatjuk, és a
kellemetlen szagokat is csökkenthetjük.
• Hűtő szagtalanítása: Nyitott dobozban egy kis szódabikarbónát
kell rakni a hűtőbe és más teendőnk nincs, csak hagyni, hogy a
por elvégezze a dolgát.
• Fa vágódeszka szagtalanítása: Vágódeszkát megszórni
szódabikarbónával, szivaccsal jól megdörzsölni, majd leöblíteni.
Eltünteti a hagymaszagot és más kellemetlen szagokat.
• WC szagtalanítása: Egy csészényi mennyiségű szódabikarbónát
rakjunk a wc-be, hagyjuk állni egy órahosszát, majd öblítsük le.
• Hézagok, lyukak javítása: Keverjük össze a szódabikarbónát fehér
fogkrémmel, az így kapott paszta a falon lévő kisebb lyukak
tömítésére kiváló. Száradás után nem fog látszódni a kiegészítés.
• Hangyák távoltartása: Só és szódabikarbóna 1:1 arányú
keverékével szórd le a hangyák járatait, azokat a helyeket, ahol a
hangyák jönnek-mennek. Nem fogják kedvelni a porkeverékkel
leszórt területet, ezáltal nem jönnek vissza!
Szódabikarbónás lábfürdő készítése:
1 liter vízhez adjunk 2 evőkanál szódabikarbónát.
A lábfürdő időtartama: 20-30 perc.
Virágszirmokat is bátran tehetünk a sós- vagy
szódabikarbónás lábfürdőbe!
Aromaterápia, illóolajok
Az aromaterápia különböző-, többnyire növényi
eredetű olajat felhasználó terápia.
Eredete évezredekre nyúlik vissza.
A főleg virágszirmokból, fakéregből, gyantából
kivont értékes illóolajokat már az ókori
egyiptomiak is felhasználták, részben
gyógyszerként, részben vallási célokra.
Indiában szertartásokon és gyógyításra használták
őket.
Kínában az akupunktúrás terápia kiegészítésére a
mai napig használják az illóolajokat.
Az aromaterápia felhasználási területei és az illóolajok
alkalmazási módszerei:

• Párologtatás
• Inhalálás
• Bedörzsölés
• Borogatás
• Lemosás
• Masszázs
• Szauna
• Belsőleg: Csak orvos vagy természetgyógyász
javaslatára, és a használati utasításokat betartva
alkalmazzuk!
Az aromaterápia ellenjavallatai, fontos figyelmeztetések:

• Hígítás nélkül tilos az illóolajat szájon át alkalmazni vagy

bőrre kenni!
• Bármely illóolaj használata előtt allergiatesztet kell végezni!
• Ne használjuk ugyanazt az illóolajat heteken keresztül! A
folyamatos használat irritációt válthat ki!
• Illóolaj állatok részére nem alkalmazható!
• Homeopátiás terápia hatékonyságát csökkenti!
• Illóolajok alkalmazása ellenjavallt terhes nőknél,
kisgyermekeknél, kemoterápia és sugárterápia ideje alatt!
• Fokozott óvatosság szükséges asztma, epilepszia és magas
vérnyomás esetén!
 Főbb tünetek és az azokra ható gyógynövények,
illóolajok:
Vírusölő: fokhagyma, citrom, eukaliptuszt, echinacea
Baktériumölő: fokhagyma, citrom, apróbojtorján
Gombaölő: grapefruit, babérlevél
Köhögés: édesgyökér, édeskömény, ánizs, lándzsás útifű,
kakukkfű, orvosi ziliz, tüdőfű, martilapulevél
Rekedtség: hársfa, papsajt, kardamon
Álmatlanság, alvászavar: citromfű, komló, macskagyökér,
levendula
Fájdalomcsillapító, elsősorban reumára: kurkuma, boróka,
borsmenta, rozmaring, csalán, nyírfa, fekete nadálytő.
Figyelem! A fekete nadálytő szigorúan csak külsőleg
alkalmazható!
Izomgörcsoldó: paprika, torma, mustár, rozmaring
Színterápia, a színek hatása,
szerepe
A szivárvány színei
A színek hatását vizsgáló tudomány legalább 200 éves.
A színek minden nap hatást gyakorolnak ránk. Hatnak az
egészségünkre, hangulatunkra, a boldogságunkra,
befolyásolják a viselkedésünket másokkal és magunkkal
szemben, illetve azt, hogy mennyire tudunk figyelni egy
adott feladatra. A színek befolyásolják a reakcióinkat is.
A színek tudományával foglalkozó legtöbb kutató szerint a
színérzékelés központja az úgynevezett limbikus agy, vagyis
az agyunk legprimitívebb része. Ez azt jelenti, hogy a színek
megtapasztalása szorosan kapcsolódik az érzéseinkhez és a
tudatalattinkhoz.
Például gyakran érezzük azt, hogy egy adott szín milyen
hatással van ránk, még akkor is, ha pontosan nem tudjuk
meghatározni ennek természetét. A kutatók arra is
rámutattak, hogy a színekkel kapcsolatos bizonyos
asszociációink kulturális okokra vezethetők vissza, míg más
asszociációk inkább biológiai jellegűek és egyszerűen csak
léteznek, akár akarjuk, akár nem.
PIROS
 Piros:
• A legkönnyebben vesszük észre, és a legnehezebben felejtjük el.
• Ösztönző, energetizáló, stimuláló hatású.
• Energiát, szenvedélyt, hatalmat és erőt szimbolizál.
• Szerelem színe.
• A vér színe-> figyelemfelhívó, veszélyt jelző szín.
• Növeli a vérnyomást és a pulzusszámot.
• Növeli az étvágyat.
• Növeli az önbizalmat.
• Krónikus fáradtságnál jótékony hatású.

Érdekességek:
• Figyelemfelkeltő tulajdonsága miatt gyakran használják akcióknál,
leárazásoknál.
• Étvágyfokozó hatása miatt az élelmiszeripar is használja (Coca Cola).
• Tettre ösztönöz-> A piros autókat gyakrabban lopják.
NARANCSSÁRGA
 Narancssárga:
• Igazi energiabomba.
• Az életöröm, boldogság színe.
• Mértékkel használva lendületessé teszi a társasági életet.
• A narancsot kedvelő ember szeret csoportban dolgozni.
• A félős, szégyenlős embereket bátrabbakká, kezdeményezőbbekké
teszi.
• Erotikus, meleg szín, mely stimulálja a vágyat.
• Hat a mellékvesére is->Erőt ad!
• Bátran használjuk megfázás, gyengeség, lehangoltság esetén.
• Erősíti az immunrendszert.
Érdekesség:
• Ha úgy érzed, megbántottak, bújj narancsba, erőt ad és segít
átlendülni a nehézségeken.
• Buddhista szerzetesek ruhájának színeként a láng, a megvilágosodás
színe.
• Vizuálisan szűkíti a teret. Ha túl nagynak találod a szobádat,
használj narancsos dekort!
SÁRGA
 Sárga:
• Stimulálja az idegrendszert és a mentális folyamatokat.
• Megragadja a figyelmet és aktivizálja a memóriát.
• Vásárlásra inspirál, ezért használják logókban is, pl. Mc
Donalds.
• Optimizmust és boldogságot áraszt.
• Szóra bírja az embereket->Gyakran alkalmazzák
tárgyalóhelységekben, kreatív megbeszélésekhez.

Érdekesség:
• Magyarországon a sárga az irigység színe.
• A babák többet sírnak sárga szobákban.
ZÖLD
 Zöld:
• A leggyakoribb szín, amely körülvesz minket a
természetben.
• A béke és a természet színe.
• Az egészséget szimbolizálja.
• Nyugtató hatású, enyhíti a depressziót és a szorongást.
• Enyhíti a haragot, a szomorúságot, a gyászt, csökkenti a
szívfájdalmat.
• Ha sok zölddel veszed magad körbe, akkor
kiegyensúlyozottá, nyugodtabbá, reményteljessé,
életigenlővé válsz.
Érdekesség:
• A zöld környezetben dolgozók ritkábban panaszkodnak
fájdalmakra.
• A kórházakban a zöld szín nyugtatóan hat a betegekre.
• Vizuálisan tágítja a teret.
KÉK
 Kék:
• Az ég és a tenger színe.
• Tisztaságot sugall, megtisztítja a gondolatokat, világosabbá teszi a logikát.
• Nyugtató kémiai anyagok termelését indítja el a szervezetben, képes
behatolni a lélekbe.
• Nyugtató hatással van a torokra, tüdőre, gyermekeknél a fogzási
fájdalmakra.
• Segít álmatlanság esetén, ezért gyakran használják hálószobákban.
• Megbízhatóságot, intelligenciát, elkötelezettséget sugall, ezért javasolják
állásinterjúra a kék szín viselését.
• Vigyázat, a sok kék szomorúvá, magányossá, zárkózottá tehet.
Érdekesség:
• Csökkenti az étvágyat.
• A fogkrémgyártásban leggyakrabban használt szín.
• Kékre festett irodában sokkal hatékonyabb munkát tudnak végezni az
emberek.
• A súlyemelők nagyobb erőt tudnak kifejteni kékre festett edzőteremben.
• Biztonságot, megbízhatóságot sugalló hatása miatt gyakran használják
logókhoz, pl Ford, Skype, Facebook, Tesco.
• Vizuálisan tágítja a teret.
LILA
 Lila:
• Hatalmat, jólétet, méltóságot sugároz.
• A misztikum, az inspiráció, a titokzatosság színe.
• Kis mennyiségben használva helyreállítja a gyulladásokat.
• Ha lilát viselsz, vagy azzal dekorálod a lakásod, erősíti a
hitedet, az önbizalmadat, segít legyőzni a kétségbeesést.
• Vigyázat, a túl sok lila áldozattá tehet, depressziót okoz!

Érdekesség:
• A királyi palástokat gyakran lila színű kelméből varrják.
• A szépségiparban öregedésgátló termékek csomagolásánál
használják.
• Thaiföldön a gyász színe.
RÓZSASZÍN
 Rózsaszín:
• Az idealizmus, a finomlelkűség és a rend árnyalata.
• Érzéki és szenvedélyes, de nem túl agresszív, mint a piros.
• Fiatalos, vidám, izgalmas.
• A halvány rózsaszín nyugtat, az élénk rózsaszín viszont növeli a
vérnyomást és a pulzust.
• Lelki megrázkódtatás esetén remek elsősegély, ha rózsaszínnel
veszed magad körbe, mert erősíti a belső békédet.

Érdekesség:
• Nyugtató hatása miatt a sportcsapatok néha halvány rózsaszínre
festik a vendégcsapatok által használt öltözőket, hogy a sportolók
veszítsenek az energiájukból.
• A sütik ízletesebbnek bizonyulnak, ha rózsaszín dobozba
csomagolják, vagy rózsaszín tányéron tálalják őket (ez csak
édességek esetében van így, mivel a rózsaszín szín erősíti a cukor
utáni vágyat).
A masszázs helyiség személyi és tárgyi
feltételei
Személyi feltételek:

• Képzett, hozzáértő ember végezze a kezelést.

• A masszőr tiszta, ápolt megjelenésű, rendezett küllemű
legyen, személyisége jó benyomást keltsen.
• Válasszunk a tevékenységhez illő és megfelelő ruházatot.
Előnyösek a kényelmes, világos színű, jó nedvszívó
képességű anyagból készült ruhaneműk. Ruházatunk ne
legyen kihívó, hivalkodó, zavarba ejtő.
• Különösen fontos a kezek és a körmök tisztasága,
ápoltsága.
• Kerüljük a túl sok ékszer viselését. A rengeteg gyűrű,
karlánc zavaró mind a páciens, mind a masszőr számára és
balesetveszélyes is lehet. A karikagyűrű viselése
megengedett.
• Próbáljuk megismerni a vendég személyiségét a kezelés
legelején. Ha beszélgetni szeretne, legyünk kedvesek,
udvariasak és türelmesek, de a kezelés alatt ne
beszélgessünk többet a kelleténél. Ha azt tapasztaljuk,
hogy vendégünk inkább pihenni, relaxálni szeretne, ne
erőltessük mindenáron a társalgás. Tartsuk tiszteletben
a vendég igényeit! Mindig legyünk tapintatosak!
• Csakúgy, mint az orvosok, gyógyszerészek, lelkészek,
ügyvédek, de akár a fodrászok, vagy kozmetikusok,
próbáljuk megtartani magunknak a kezelés alatt
tudomásunkra jutott információkat! Ne fecsegjünk, és
főleg, ne pletykálkodjunk! A másik ember kitárgyalása
rossz fényt vet a személyiségünkre. Ugye ismerjük a
mondást: „Aki neked pletykál, az bizony rólad is fog.” A
többi vendégünk egészségi állapotáról, betegségeiről,
esetleges problémáiról tudomásunkra jutott dolgokat
főleg tartsuk meg magunknak! Nekünk sem esne jól, ha
a masszőrünk kitárgyalná a betegségeinket.
A masszázs helyiség tárgyi feltételei:
• Hangulatos, harmonikusan berendezett legyen, jó benyomást
keltsen.
• Eszközök, berendezési tárgyak, felületek jól fertőtleníthetőek
legyenek.
• Megfelelő hőmérséklet legyen bent, ha igény van rá, nyáron
gondoskodjunk a klímáról, de ne hűtsük le túlságosan a teret.
• Jól szellőztethető legyen.
• Ne legyen zajos, lármás. A zene igényére és szükségességére
kérdezzünk rá.
• Előnyös, ha a világítás szabályozható.
• A kezelő helyiségben mindenképp legyen: hideg - meleg vizes csap,
mosdókagyló, és előnyös, ha van külön vendégvécé is.
• Biztosítsuk a lábmosáshoz szükséges eszközöket, „bugyogtató”
lábmosó a legpraktikusabb, de a természetes anyagból készült dézsa
is megfelelő, ha jól fertőtleníthető.
• Mindenképp legyen a helyiségben: Kényelmes fotel vagy
masszázságy a vendég részére, kis asztalka, dekorációkkal
(illatgyertya, kristályok, gyógynövények, virágszirmok).
• Külön helyen tároljuk a tiszta és a szennyes törölközőket. A
szennyes törölközőknek előnyös, ha valami zárt szekrény vagy
edény van rendszeresítve.
• Fontos, hogy a kezelő helyiségben legyen legalább egy zárt fedelű,
lábbal nyitható szeméttároló.
• Az alábbiak kerüljenek kifüggesztésre: Tanúsítvány/oklevél,
nyitvatartás, árlista, felügyeleti szerv elérhetősége,
segélyhívószámok, figyelmeztetés a dohányzásmentességre és a
mobiltelefon mellőzésére.
• Szükséges kellék a helyiségben: porral oltó, vásárlók könyve+toll.
Ne felejtkezzünk meg egyikről sem!
• Házi kedvenc vagy más állat lehetőleg ne tartózkodjon a kezelő
helyiségben.
TALPMASSZÁZS TEVÉKENYSÉG TEÁOR KÓDJA:
960404: KÉPESÍTÉSHEZ NEM KÖTÖTT
FIZIKAI KÖZÉRZETET JAVÍTÓ
SZOLGÁLTATÁS
Útravaló, avagy a hétvégi
tanfolyam margójára:
„A siker nem véletlen.
Kemény munka, kitartás,
tanulás, áldozat, és mindezek
felett szeretet mindaz iránt,
amit tudni és tanulni akarsz.”
(Pelé)