Csővezetékes szállítás

A csővezetékes szállítás jellege

A cső vezeték olyan különleges közlekedési berendezés, amelynél a pályát és a

jármű vet közös mű szaki elem, a cső egyesíti.

Elő nye:
• alacsony energiaigény és munkaerő igény,
• alacsony karbantartási és üzemeltetési költsége,
• megszakítás nélküli folyamatos üzem,
• azidő járás változásaira egyáltalán nem érzékeny,
• nincs levegő szennyezés, környezetszennyezés
gyakorlatilag nincs,
• folyamatosszállítást tesz lehető vé
• csökkenti más közlekedési ágak zsúfoltságát.

Hátránya:
• csak meghatározott áruféleségek továbbítását teszi lehető vé, pl.: légnemű ,
• folyékony és por alakú készítmények,
• alacsony szállításisebesség,
• kiépítése, telepítése költséges.

Szállítási módok

Az áramló gáz, levegő vagy folyadék (víz) kisebb

szemcséjű vagy poranyagokat magával tud
ragadni. Ezt a jelenséget használják ill.
alkalmazzák anyagszállításra. Első sorban
tárházakban gabonát, malmokban, vegyi
üzemekben ő rleményeket, ezen kívül hő erő mű vekben szénport, salakot, pernyét
szállítanak ilyen módon.
Az ilyen berendezések növekvő terjedését indokolja a kis helyszükséglet, csekély
beruházási költségük és üzembiztonságuk. Ezzel szemben hátrányuk a mechanikai elven
mű ködő szállítóberendezésekhez viszonyított nagy energiafogyasztásuk. Üzemük mégis
gazdaságos lehet, mert a szállítással egyidejű leg az anyag felvételére is alkalmazható
(szívó üzemű ), gyakran az anyag tisztítását, szárítását, hű tését is elvégzik. E szállítási mód
a technológiai folyamatokkal is könnyen összekapcsolható.

A szállítás típusai

Közvetlen szállítás: a cső vezetékben csak a továbbítandó anyag mozog, ami általában víz,
olaj, gáz, vagy gő z lehet.
Közvetett szállítás: a cső ben áramlásra kényszerített víz vagy levegő ragadja magával az
egyébként szilárd porítható anyagot.
• A légáramban való szállítás lényege: a szállítandó anyagot a cső vezetékben áramló
levegő viszi magával. Ez az eljárás akkor gazdaságos, amikor nagy tömegben kell
 olyan por alakú vagy aprószemcsés anyagokat továbbítani, amelyek a vízzel való
érintkezés következtében tönkre mennének.
• A vízáramban való szállítás lényege, hogy a szállítandó szilárd anyagot a
cső vezetékben vízzel keverve, szivattyú segítségével továbbítják olyan sebességgel,
hogy a szilárd anyag ne tudjon kiválni, így a szállítandó szilárd anyag vízzel együtt
halad a rendeltetési helyig, ahol ülepítéssel a víztő l könnyen elválasztható.

A csővezetékes szállítás felosztható

1. Kistávolságú cső vezetékes szállítás: Kistávolságra irányuló szállítás a belső

anyagmozgatási és rakodási rendszer, a vízellátás, a városi gázellátás, a távfű tési
cső vezeték, s idesorolható a cső posta-hálózat is.
Típusok: szállítócsigák, szállító csövek, ejtő csövek, cső posta, pneumatikus szállítás.
2. Nagy távolságú cső vezetékes szállítás: Nagy távolságra cső vezetékben első sorban
ásványolajat, ásványolajtermékeket, ill. földgázt szállítanak.
Pl.: ásványolaj-szállítás, földgázszállítás
Kis távolságú

Szállítócsigák
A vályú fix, nem mozog. A forgó mozgású csigatengelyen vannak elhegyezve
a csigaszárnyak. A feladónyílás a bemenetet, az ürítő nyílás a kimenetet jelenti. (A
húsdaráló elvén mű ködik.)
Csavarmenet szerű en kiképzett tengelyt tartalmaz, amely a mozdulatlan vályúban mozog.
A szállítóvályú teljesen lezárható, így erő sen porképző anyagok mozgatására is lehető ség
van (pl.: cement, mészkő por). Lassan és vízszintesen lehet az anyagot mozgatni.

1 – szállítócsiga
2 – anyagfeladó tölcsér
3 – keverő tér
4 – záró lap
5 – szállítólevegő cső vezetéke
6 – levegő -anyag keverék

Ejtő csövek
A csúszdák csoportjába tartoznak. Gravitációs elven mű ködő , függő legesen vezetett
cső vezetékek. Az esés energiájának csökkentése céljából ütköző ket, terelő elemeket
helyeznek el a cső ben. Magas raktáraknál és építkezéseknél használják.
Cső posta
A szállítócső belső átmérő jéhez pontosan
illeszkedő zárt patronban, az ún. futárban
elhelyezett küldeményeket továbbítják. Az
indítóállomáson a futárt a cső be helyezik, majd
nagy nyomású levegő vel a célállomásra juttatják.
(Ilyen a pénztáraknál a kassza biztonságos helyre
juttatása.)

1947. Cső posta kezelő hölgy egy chicagói

áruházban. A különböző osztályok pénztáraiból
küldték a központi trezorba a bevételt.

Pneumatikus szállítás
A gázáramú szállításnak két változata alakult ki:
• szállítás híg áramban, ez a tulajdonképpeni
pneumatikus szállítás,
• szállítás sű rű áramban, az ún. fluidizációs szállítás.

A pneumatikus szállítás legjellemző bb mérő száma a keverési arány (anyagkoncentráció),

μ = Qa / Qg, az anyagmennyiség és a gáz tömegének aránya.

Híg áramban az anyagkoncentráció (μ)szokásos értéke:

• porelszívás: 0,05 ... 0,5
• malmi ő rlemények: 0,05 ... 3
• gabona,szemes anyag: 2,0 ... 10
• pernye, cement: 10,0 ... 50

A szállított anyag legfontosabb jellemző je a:

• sű rű sége, ρa (kg/m3), ez nem a halmazsű rű sége,
• lebegési sebessége wo (m/s).

Az anyag lebegési sebessége számítható vagy kísérleti úton meghatározható. A szállított

anyag sebessége, az anyagsebesség va (m/s), átlagérték, mindig kisebb a szállító gáz
sebességénél, a vg -nél.
Az anyag lebegési sebessége alapján következtetni lehet a szállításhoz szükséges
minimális gázsebességre.

Ez függ a(z):
• szállított anyagtól,
• anyagmennyiségtő l,
• cső vezeték helyzetétő l, alakjától
• szállítógáz állapotjellemző itő l.

Néhány anyag pneumatikusszállításához alkalmazott minimális gázsebesség:

vg min (m/s)
 • búza: 25 ... 35
• pernye 20 ... 30
• liszt 15 ... 25

Mű ködési módja szerint a pneumatikusszállítás lehet:

• szívó,
• nyomó,
• vegyes üzemű .
Nagy távolságú

A nagy távolságú csővezetékes szállítás technikai berendezései és azok legfontosabb

jellemzői

A cső vezetékesszállítástechnikai berendezései:

A cső vezetékes szállítás technológiája, összehasonlítva a többi közlekedési
technológiával, egyszerű bb.

A cső vezetékesszállítási rendszer elemei:

a) szállítócső ,
b) indító,- és célállomások,
c) szivattyú, ill. nyomásfokozó kompresszor,
d) tárolók,
e) automatikus elzárók.

a) Az első idő szakban a cső vezetékek átmérő je nem lépte túl a 10–20 cm-t. Az újabb
cső vezetékek (a korszerű acélgyártás következtében) a 70–80 cm-es átmérő nagyságot is
meghaladják. A cső vezeték anyaga acél, amelyet újabban, a súrlódás csökkentése
érdekében, belső felületén mű anyaggal is borítanak.

b) Az indító- és célállomásoknál tartályok teszik lehető vé a folyamatos üzemet, ill. a

szállított anyag folyamatos fogadását. Ezek a tartályok egyúttal a szállított mennyiség
volumetrikus mérésére is alkalmasak.

c) A kő olaj és termékei (valamint a gáz szállítása), ha a szállítást gravitáció, ill. ha a saját

nyomás nem teszi lehető vé, folyadékok esetén szivattyúval, gáz esetén kompresszorral
lehetséges. A szivattyú,- ill. a kompresszorállomások számát, az állomások egymás közötti
távolságát több tényező befolyásolja. (pl.: a terepviszonyok, a szállított termékek
viszkozitása, a cső vezetékek belső felületének érdessége.)

d) Általában nagy nyomáson (60–70 bar) szállítanak, habár ez veszélyesebb üzemet jelent,
de lényegesen kisebb cső keresztmetszettel lehet azonos szállítási teljesítményt elérni. A
folyamatos szállítás érdekében a kompresszorállomások mellé rendszerint tárolókat
építenek, ezzel egyenlítik ki az olajbetáplálás és elvitel közötti ingadozást.

e) Az automatikus elzárókkal a cső vezetéket szakaszokra osztják. Az automatikus elzáró a

cső vezeték meghibásodása, kilyukadása esetén a nyomáscsökkentés hatására a vezetéket a
hibás szakasz elő tt automatikusan lezárja. Ez megakadályozza az olaj elfolyását, és a hibát
sokkal könnyebb megtalálni.
Gázvezetékekben a vezeték mélypontjainál kondenzátum-leválasztókat építenek, hogy
meggátolják a vezeték eldugulását. A vezetéket ún. cső görénnyel tisztítják. A cső görény
nem más, mint különböző tisztítószerszámokkal felszerelt dugattyú, amely a
folyadékáramban haladva végzi a tisztítást. A tisztítás gyakorisága a vezetékben szállított
anyag fajtájától és minő ségétő l függ, továbbá a cső vezeték anyagminő ségétő l és belső
felületének bevonatától.
A cső vezetéket ma már gyakorlatilag teljesen gépesítve fektetik. A cső vezeték föld alá
süllyesztése csak akkor szükséges, ha a hő mérsékleti szélső értékek nagyon ingadoznak.
Hazánkban az évi szélső hő mérsékleti értékek nagyon ingadoznak. A téli minimum és a
nyári maximum között gyakran 60–70 °C különbség is van, amely mellett már jelentő s
dilatációs problémák jelentkeznek. Földbe süllyesztés esetén viszont elmarad a dilatáció. A
beágyazott cső ben a kisebb hő mérséklet-ingadozás miatt kisebb a dilatáció.