K.

Németh András - Szabó Máté

A légifotózás ú j a b b e r e d m é n y e i a Tolna m e g y e i k ö z é p k o r i
templomkutatásban

A középkori templomok légirégészeti kutatása hazánkban mára szinte általánossá vált. Az utóbbi évtized
elején megyénkből - országosan is elsőként - Miklós Zsuzsa öt templom légifotóját közölte, majd
szerzőpárosunk három újabb épületet ismertetett légifelvételek alapján.1 Az azóta eltelt időben tudomásunk
szerint - bár országosan és a megyében is több templom került elő.légifotózás közben - mindössze egyetlen
templom légifotójának közlésére került sor: Czajlik Zoltán a szintén Tolna megyei Tevel határában
különleges, bizánci kereszt alaprajzú épületet fényképezett le.2

1. kép

1
K. NÉMETH - SZABÓ 2007, a korábbi irodalommal. Ld. még újabban: MIKLÓS 2010, 865-868.
2
CZAJLIK 2009, 29. 6. kép; CZAJLIK - BÖDŐCS - RUPNIK - WINKLER 2009, 114. (Tevel-Új-Legelő néven: a lelőhely
korábban bevett neve Tevel-Öregtemplom dűlő /Altekirh/). Itt csak érintőlegesen jegyezzük meg, hogy Szabó Máté időközben
Tolna megyén kívül is fotózott középkori templomokat, illetve a Pécsi Légirégészeti Téka gyűjteményében is azonosított ilyeneket,
így Fejér megyében Soponya határában támpilléres körítőfallal övezett, sekrestyével ellátott gótikus templomot, Sárszentmihály-
Felsőmalomnál félkörös záródású, a szentélyhez csatlakozó sekrestyével épített egyházat, egy Aba határában készült felvételen
pedig kis méretű, félkörös záródású templomot figyelt meg. Utóbbira: K. NÉMETH 2009a.

357
 Jelen közleményben ismét a templom-alaprajzok számát kívánjuk gyarapítani.3 A középkorban az itt
bemutatott öt templom mindegyike Tolna megyéhez tartozott, ma azonban közülük egy-egy Somogy, illetve
Baranya megyében fekszik. (1. képf Az öt templomból egyet még 1996-ban Otto Braasch fotózott le, hármat
2008-ban Szabó Máté kapott lencsevégre, egyet pedig 2009-ben közösen derítettek fel.

1. Bedegkér-Alsó-halastó-dűlő (Somogy megye)

Bedeg temploma a pápai tizedjegyzékben tűnik fel az 1330-as években. 5 A bedegi plébánia az 1640-es
években az andocsi jezsuita misszió gondozása alá tartozott.1' A faluban a reformátusok is megtelepedtek:
1618-ban és 1619-ben lelkészüket említik.7
Az 1733-ben készült egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint Bedeg jó anyagból épült, régi templomát a
törökök az alapozásig lerombolták, és anyagát a törökkoppányi vár építéséhez használták fel. s A hagyomány
szerint a középkori falu a mai községtől délre, a Koppányszántóra és Ertényre vezető út és „a dombok
oldalában" feküdt.'
A lelőhely Bedegkértől délre, mintegy 1,5 kilométer távolságban, egy észak felé lejtő, két oldalról
forrásokkal övezett domboldalon található. Terepbejárásunk során a kedvezőtlen időjárási viszonyok és a
térdmagasságú kukoricatarló ellenére is sikerült azonosítani a templomot. Az épület és a templom körüli
temető helyét apróra tört, vörös színű téglák és habarcsdarabok, néhány nagyobb mészkődarab és apróra tört
embercsontok jelezték. A téglatörmelék között egyetlen mérhető darabot sem találtunk. A templomtól
távolabb embercsont nem került elő. A lelőhely egyik határát északi irányban a domboldal meredek
leszakadása jelöli, ez a légifotón azonosított temető szélével egybevág. Kerámia nem került elő, a
templomhoz tartozó település behatárolását pedig a felszínen hagyott kukorica nem tette lehetővé.10
A középkori Bedeggel azonosítható lelőhelyről 1996-ban készített légi felvételeket Otto Braasch,
amelyeken egy nagy sírszámú soros temető, nagyméretű gödrök nyoma és egy világos folt - a templom
maradványai - láthatók."
A templom tájolása délnyugat-északkeleti, hossza nagyjából 15 méter, szélessége 7-7,5 méter,
falvastagsága 1 méter körüli. A nyújtott szentély - bár két traktornyom is vágja - poligonális záródásúnak
tűnik, támpillérek nélkül. Az épület körül soros temető látható. A sírok számát nehéz megbecsülni, mivel
csak helyenként különíthetők el egyenként, legtöbbször csak sötét elszíneződés jelzi őket. Az azonosítható
sírok száma 250-300 körül van. Tájolásuk kelet-nyugati, kisebb eltérésekkel a fő iránytól. A sírfoltok mérete
alapján egymásra temetkezés nélkül is 600 körüli a temetkezések száma a képen látható helyen. A templom
körül, főleg vele nagyjából párhuzamosan, a hajó északi részén a „templomnak futó" sírok láthatók. A
légifotó alapján nem lehet eldönteni, hogy a képen elkülöníthető sírfoltok a templom körüli temetőhöz vagy
egy a templomnál korábbi, soros temetőhöz tartoznak. (2/a-b. kép)

3
Szükségesnek tartjuk röviden kitérni a légi felvételek értelmezésének kérdésére, hiszen az azonosított templomok megjelenítése,
elemzése és a párhuzamok keresése szempontjából ez elengedhetetlen kérdés. A Pécsi Légirégészeti Tékában a feldolgozás
módszertana fejlesztés alatt áll, így az ábrázolási mód és a jelkulcs változhat a jövőben, az értelmezés alapjai azonban biztosak. A
jelenségek azonosítása esetén tudnunk kell, h o g y pusztán távérzékelési adatok alapján, a légirégészet módszertanából kiindulva
vonjuk le következtetéseinket (elsősorban: W I L S O N 2000). Ennek megfelelően felelőtlenség lenne teljes bizonyossággal
tekintenünk az ábrázolt jelenségekre, hiszen - ásatás hiányában - lehetetlen pl. egy még meglévő falszakaszt egy rendkívül tömör
törmelékrétegtől elkülöníteni pusztán egy légi felvétel alapján. A számítógépes feldolgozás viszont megköveteli az egyes
objektumok éles lehatárolását, mely így előteremt egy ellentmondásos, de nem félreértendő helyzetet: pontosan kell lehatárolnunk
valamit, aminek azonosítása sem tekinthető sokszor egyértelműnek. A régészeti nyomok meghatározása, lehatárolása és
értelmezése így elsődleges azonosításnak tekinthető, melynek pontosítása további kutatással lehetséges.
4
A tárgyalt templomokra röviden: K. N É M E T H - SZEBERÉNYI - FEDELES 2009, CVII, CXXII, CXXXI-CXXXII, C X X X V I -
CXXXVII.
5
MonVat 1/1. 245, 262, 277, 299, 305. Vö. T Í M Á R 1999, 298-299.
6
PFEIFFER 1947, 195; M O L N Á R 2005, 205.
7
T H U R Y 1908,236.
s
B R Ü S Z T L E 1876, II. 159; A C P 1973, 197; Schematizmus 1981, 234.
" PAPP 2000, 40.
10
K. N É M E T H - SZABÓ 2009.
11
PLT, ltsz.: 7718-7720, 7771-7775.

358
 Jelmagyarázat
azonosított jelenség

ü bizonytalan jelenség
légi felvétel alapján
szerkesztett kiterjedés

0 5 10 20 30

2/a-b. kép

2. Dalmand-Petőfi utca

Bertók Gábor 2000-ben légifotón jelentkező objektumok terepen történő ellenőrzése során két foltban
késő középkori cserepek mellett kő- és téglatöredékeket talált Dalmand belterületének délnyugati sarkában,
amelyek közül a dalmandi Petőfi utca „vonalában" fekvő, enyhén kimagasló, 20 x 10 méteres, intenzívebb
részt elpusztult templomnak tartotta.12 2007-es közös terepbejárásunkon újra azonosítottuk az épületet a
Petőfi utca végétől délre kb. 100 méterre. Az észak-déli irányú villanyoszlopsortól nyugatra kb. 20 méterre
igen intenzíven főleg kő- és kevesebb téglatörmelék jelentkezett a szántásban, meszes habarcsdarabok
kíséretében. A villanyoszlop tövében rengeteg, a szántásból kihordott, főleg római eredetű építőanyagot
találtunk, köztük egy három téglasor-szélességü faltömböt is. Ezek - a környék középkori templomhelyeihez
hasonlóan - valószínűleg Alsóhetény vagy Szakcs-Gölösi-dülő római erődjének területéről kerülhettek ide.13
A lelőhely környékén a középkori Dalmandon kívül két, pontosabban ismeretlen fekvésű egyházas
helyről is tudunk, Székelyről és Szentmiklósról. A két falu vélhetőleg Dalmand-Kőkúti-major és Dalmand-
Petőfi utca lelőhelyekkel feleltethető meg.
Székely falu középkori templomának létezésére egyetlen forrásunk a pápai tizedjegyzék. 14 A falut
okleveles említései alapján Döbrököz és Dalmand környékén kereshetjük, Szentmiklós és Balya (ma Gyulaj-
Banya-hegy vidéke) falvakkal együtt szerepel a forrásokban." Szentmiklós falu templomcímre utaló neve
1420-ban tűnik fel a forrásokban. 16 Csánki Dezső Hőgyész, Kurd, Dalmand vidékén kereste,17 Engel Pál

12
B E R T Ó K 2003.
13
K. N É M E T H - SZABÓ 2008.
14
MonVat 1/1. 276, 298, 306. Vö. TÍMÁR 1999, 308.
15
S Z A K Á L Y 1998, 100. sz. Vö. E N G E L 2001.
16
Hazai 371.

359
pedig ezen belül a Döbrököz határában fekvő Sütvénytől északra helyezte.IS Az 1420-as oklevél Szentmiklós
kapcsán egy bizonyos Dalmanduta helynevet említ,1" ami alapján közel fekhetett Dalmandhoz.
2008. június 22-én Szabó Máté átrepülés során készített felvételeket a lelőhelyről.20
A helyszín azonosítását, sőt terepi megfigyelését(l) a légirégészeti kutatások egy módszertani
különlegessége tette 2008 nyarán lehetővé. A heves viharok következtében a sárgálló gabonatáblában nagy
területen földhöz lapult a növényzet, a templom falai helyén azonban állva maradt a gabona: a földben
rejtőző kőtörmelék elég szárazságot biztosított ahhoz, hogy a felette növő satnyább növényzet állva
maradjon a falak felett, így kirajzolódott a templom enyhén trapéz alakú - a szentély felé kissé összeszűkülő
- hajója, és a nyújtott, kelet felé szintén összeszűkülő, éppen a záródásánál elmosódott szentély. A néhány
nappal később, június 26-án bekövetkezett vihar a gabona további elfektetésével a templom összképén
rontott, alaprajzát azonban pontosította. Az épület nyugati zárófalának vonala határozottabban elkülönült a
traktornyomtól, a szentéiyzáródás pedig - amelynek formája elősegítheti a pontosabb keltezést - poligonális
záródásának tűnik, támpillérek nélkül. A szentély a hajó középvonalához képest kissé északra tolódott. A
templom mérete nagyjából 18 x 8,5 méter. A falvastagság meghatározása e légirégészeti jelenség esetében
igen nehézkes, ugyanis a fal vonala nem szín alapján különíthető el környezetétől, hanem a pozitív forma
által. így viszont nem kizárólag a falakat láthatjuk, hanem a közvetlen környezetében állva maradt búzát is.
A mérhető l - l ,2 méter ebben az esetben csak közelítő értéket jelenthet. (3/a-b. kép)

Jelmagyarázat
azonosított jelenség
bizonytalan jelenség

3/a-b. kép

n
C S Á N K I 1897, 452.
18
Engel 2001. Engel Pál a
Pesty-féle leírásban említett sütvényi templomrommal feleltette meg, amely azonban inkább a középkori Sitfő egyháza lehetett.
19
Hazai 371.
20
PLT, ltsz.: 29582-29603, 29920-29933.

360
3. Gyulaj-Pölöske/Forrási-dűlő

Sólyag templomának első említése a 15. század elejéről való. 1424. december 30-án Zsigmond király
búcsút kért V. Márton pápától a korábban fából, majd kőből épült (prius ligneam et nunc ex lapidibus
21
constructam), Szent György mártír tiszteletére szentelt sólyagi plébániatemplom számára. 1432
decemberében IV. Jenő pápa - értesülve arról, hogy a sólyagi templom pusztulásra jutott, és nincs pénz a
helyrehozatalra22 - mindenkinek, aki munkával vagy pénzzel a templom újjáépítéséhez hozzájárul, búcsút
engedélyezett." 1433-ban Sólyagi Sebestyén - Zsigmond császárrá koronázásakor a kíséretben tartózkodva
- a pápától azt kérte, hogy birtokainak egyházait: a Szent György mártír tiszteletére szentelt, általa újjáépített
sólyagi, a Mindenszentek tiszteletére szentelt gyulaji és a Szent Margit tiszteletére szentelt tabai
plébániatemplomokat Sólyagon egyesíthesse,23 mert a mondott plébániák háborúskodások miatt elpusztultak
(propter guerras plene destructae sunt). ' A felsorolt egyházak részére búcsút is kért 1433. július 2-án, 13-án
és augusztus 3 - á n . A falu Csánki Dezső szerint Hőgyész, Kurd, Szakály stb. vidékén,"^ Kammerer Emő
szerint Szakály határában feküdt, 26 Engel Pál pedig Gyulaj határába helyezte.27
Sólyag helyét azonosnak véljük egy Wosinsky Mór által Gyulajtól keletre, a Pölöske, más néven Forrási-
dűlőben leírt lelőhellyel: „(...) négy völgy találkozásánál, a nyugoti lejtőn már rég óta kerültek felszínre
tégladarabok, s edénytöredékek. (...) a tégladarabok nagy részében római fali s tetőtéglákra ismertem,
vannak azonban keskeny, hosszú s kézzel csapolt, középkori téglák is. (...) Egy helyen sok emberi csontot s
koponyadarabot találtam28
s itt a törmelék kizárólag csak római téglákból állott, valószínű tehát, hogy itt
római sírok voltak." Mivel Pölöske nevú falut nem ismerünk a környéken, ezért a fenti lelőhelyet az
oklevelek alapján Szakály és Gyulaj határvidékére helyezhető, pontosabban nem ismert fekvésű Sólyaggal
azonosítjuk. E mellett szól, hogy ettől a helytől északra fekszik Taba (Gyulaj-Pogányvár alja) helye, tőle
nyugatra pedig a középkori Gyulajé (Gyulaj-Vörösegyházi-dűlő). így érthető Sólyagi Sebestyén 1433-as
kérése a három - mint láttuk, szomszédos és egymástól csupán néhány kilométerre fekvő - egyház K)
egyesítéséről. A területen a helybeliek szerint napjainkban is kerülnek elő temetőre utaló embercsontok.
30
A leírások alapján K. Németh András korábban hiába kereste a templomot, amelyet végül 2008-ban
azonosított. Az épület a két ágból eredő Füstösmalmi-árok eredeténél, a nyugati mellékág nyugati felén
fekszik, ahol a dombvonulat nagyon meredek, és a völgybe északkelet felé előreugró, kisebb földnyelvek
tagolják. Az egyik keskenyebb, félszigetszeríí, meredek földnyelv orrán mindössze egyetlen, vörös, pelyvás
anyagú fél tégla, és néhány nagyobb embercsont-töredék jelezte a templom helyét. A templom számára
szokatlanul meredek domb oldalán és aljában több kisebb, az eső által lemosott tégladarab és néhány
nagyobb embercsont került elő. Itt már néhány középkori cserép is előfordult, a keskeny, patakparti telep és a
templom között azonban markáns, leletmentes sáv jelentkezett. A faluhely kiterjedését a poros vetésben nem
lehetett tisztázni, de minden bizonnyal követi a patak irányát, és annak északi felére megfigyeléseink szerint
nem húzódik á t / '
A lelőhelyet 2009. június 13-án sikerült légirégészeti módszerekkel azonosítani. Otto Braasch és Szabó
Máté is készített róla felvételeket. A domboldalban akkor csak a templomhajó nyugati részét lehetett látni.
Röviddel később, a jobb körülmények reményében ismét a kutatás homlokterébe került a helyszín, azonban
az éppen zajló aratás ezt már meghiúsította/ 2

21
LUKCSICS 1931,1. 772. sz.
22
KOLLER 1784. 111. 345-346; FEJÉR X/7. 434-436.
23
LUKCSICS 1938, II. 155. sz.
24
LUKCSICS 1938, II. 167, 207, 286. sz.
25
CSÁNKI 1897,448.
26
KAMMERER - ORTVAY 1891, 262.
27
ENGEL 2001. Papp István szerint „Sólyag a szakályi határban volt a Kapós fölött, majdnem Csibrákkal szemben. Sólyagtól Gyulaj
légvonalban 4 km-re, Taba 5 km-re volt." PAPP 2000, 167. Ez a lelőhely a leírás alapján a középkori Tárkány helye volt. Vö.
MIKLÓS 2004, 9-10.
28
WOSINSKY 1896. II. 773-774; K. NÉMETH 2005, 136.
29
T M F N 1981,251:48/152.
30
K. NÉMETH 2004.
31
K. NÉMETH 2009b.
32
PLT, ltsz.: 31683-31697.

361
 A légifotón egy kisméretű, délnyugat-északkelet tájolású templom hajójának nyugati része látható, a kb. 6
méter széles nyugati zárófallal, valamint az északi és déli hajófal kb. 3 méter hosszú indításaival, benne a
nyugati karzat két, négyzetes pilléralapozásával. A hajó keleti fele és a szentélyzáródás egyáltalán nem
jelentkezik, amelynek egyik lehetséges okaként a domb erős keleti lejtését vethetjük fel. Mivel okleveles
adatunk van a 15. század első felében történt átépítésről, kérdéses, hogy ez miért nem jelentkezik a templom
alaprajzi és méretbeli sajátosságaiban; a légifotón kivehető részletek kis méretű, Árpád-kori épületet
sejtetnek. (4/a-b. kép)

Jelmagyarázat
I azonosított jelenség

4 / a - b . kép

4. Hidas-Malom-dűlő/Sankt-Maria-Acker (Baranya megye)

Szentmáriafalva temploma a pápai tizedjegyzékben tűnik fel, plébánosa alesperesi tisztséget is betöltött.33
Az 1546-os és 1552-es török defter egyaránt három papot említ a faluban. 34
Bonyhád 1733-as egyházlátogatási jegyzőkönyve szerint a Szent Máriának mondott település majdnem
sértetlenül álló temploma a várostól nyugat felé háromnegyed órányira feküdt.35 Az 1780-as években készült
első katonai felmérés Nagymányoktól keletre, a majosi út kanyarjától délre templomromot (alte Kirche)
jelöl.3'' A Pesty Frigyes-féle helynévgyűjtésben Szentmária a hidasi határ három „klastromának" egyikeként
szerepel, amelynek helyén akkoriban egy malom állt; 3 ' utóbbiról kaphatta nevét a ma is használt Malom-
dűlő. Ma Sankt-Maria-Acker néven is számon tartják a helyiek, szerintük régen itt állt Hidas falu és
temploma, tudomásuk szerint sírokat is találtak már. 38
A ma már Baranya megyében fekvő, a felszíni leletek alapján 13-15. századi falut 2000-ben Odor János
Gábor azonosította Hidastól északkeletre, a Völgységi-patak mentén. A templomot és temetőjét a falutól
északkeletre kb. 100 méterre elkülönülve, egy nyugati és keleti irányban meredeken, dél-délnyugat felé
pedig enyhébben lejtő, pusztuló dombon találta meg. A szántással több helyen, de főleg a templom

33
MonVat 1/1. 278, 286, 296, 311. Vö. T Í M Á R 1999, 287.
34
DÁVID 2006, 62.
35
A C P 1973, 198. Helyesen azonosította: CSÁNKI 1897, 451; tévesen a D e c s határában található Szomfova nevü lelőhellyel
feleltette meg: TÍMÁR 1999, 294.
36
E K F Coll. XI. Sect. 30.
37
Pesty Frigyes kéziratos helynévtára, Baranya megye. O S Z K Kézirattár Fol. Hung. 1114.
38
B M F N 1982,1. 548: 109/70.

362
délnyugati részén mélyen megbolygatták az alapfalakat, a kiszántott építőanyagban másodlagosan
felhasznált római tegulákat és hatalmas mészköveket lehetett megfigyelni a mintegy 20-25 méter hosszú
39
törmelékes foltban, körülötte pedig legalább 15-20 kiforgatott csontvázat." K. Németh András 2008-as,
bokáig érő búzában végzett terepbejárásán megfigyelte, hogy a templomhely nyugati részén egy kb. 20 méter
hosszú, észak-dél irányú, néhány méter széles, keskeny sávot kihagynak a művelésből, amelyben egy észak-
dél irányú, kőből rakott fal síkja látszik kb. fél méter hosszan, körülötte összehordott, nagy méretű kövek
hevernek. Ettől nyugatra kb. 5 méterre újabb kihagyott sávban egy kb. 1 méter hosszú kő feküdt, nyugati
részén már kb. fél méteres tereplépcső alakult ki. Hasonló, de az előző kettőnél keskenyebb kihagyott sávot
talált a parcella szélén, a búza és a szántás jelenlegi határán is.40
A helyszínt 2008. május 10-én, légirégészeti kutatásról hazafelé tartva, Nagy Zsolt pilóta vette észre,
majd Szabó Máté készített róla felvételeket. 41
A zöld búzában a növényi jelek két, azonos tájolású templomépületet rajzolnak ki. A délre fekvő,
nagyobb méretű templom rendelkezik jobban meghatározható részletekkel: téglalap alakú hajójához nyújtott,
gótikus, négy támpilléres szentély keskeny vállal csatlakozik. A szentély déli oldalához a többi falnál
vastagabb falú, zömök helység kapcsolódik, amelynek nyugati fala a váll vonalának folytatásában fekszik,
keleti fala közepén pedig a folytonossági hiány talán a bejáratra utal. A szentély közepén, a déli helyiség
keleti falának északi meghosszabbításában észak-dél irányú, széles fal jelentkezik, amely a szentély északi
falával párhuzamosan, derékszögben nyugat felé fordul, a szentély közepén pedig kelet felé négyzetes tömb
nyúlik ki belőle. A gótikus szentély közepén jelentkező fal bizonyára egy korábbi, egyenes szentélyzáródást
jelez, a tőle délre fekvő helyiség pedig bizonyára sekrestyeként azonosítható (amelynek keleti fala egy
vonalba esik a korábbi szentély zárófalával, tehát bizonyára egyszerre épültek). További falrészletek a hajó
nyugati felében azonosíthatók, ahol mindkét hajófalból rövid falrészlet nyúlik be a hajótérbe; itt esetleg egy
korábbi, rövidebb hajó nyugati falát sejthetjük. A gótikus templom teljes hossza kb. 27 méter, legnagyobb
szélessége 14 méter, a hajó külső mérete 9 x 1 4 méter, a szentély igen hosszú, 13 méteres, a déli helyiség
külső mérete 8 x 5 méter, a falvastagság átlagosan kb. 1 méter, a déli helyiség esetében 1,5-2 méter.
Az északra fekvő templom az előzőnél rövidebb, szentélye a déli templom szentélyének vonalában
záródik. A téglalap alakú hajóhoz erőteljes, széles vállal csatlakozik a szentély, amelynek záródása
elmosódott, északi és déli oldalán támpillérek mindenesetre nem látszanak; félköríves ugyanúgy lehet, mint
poligonális. A nyugati zárófal felső harmadából nyugat felé rövidebb fal nyúlik ki; helye és arányai alapján a
tőle délre fekvő, halvány jelekkel együtt joggal tartható négyzetes alaprajzú, nyugati toronynak. A templom
teljes külső hossza 21 méter, a hajó külső mérete 1 1 x 9 méter, a falvastagság kb. 1 méter.
A két templom között további falak halványabb nyomai húzódnak, amelyek a déli templom északi
bővítményéhez tartoztak, bár az északi templom déli hajófalához való illeszkedésük alapján ásatás hiányában
jelenleg talán az sem elvetendő, hogy akár a két épület összekötését szolgálták. A lényegében északi
mellékhajónak tűnő keskeny, hosszúkás bővítmény legjellegzetesebb részlete az északnyugati sarkán látható,
haránt irányú támpillér, ami kétségtelenné teszi a déli, gótikus épülethez való tartozását. A templom nyugati
zárófalának északi folytatásában, a támpilléres sarok irányában mutatkozó halvány sáv bizonyára a
bővítmény nyugati zárófalát jelzi, északi fala pedig nyugatról belefut az északra fekvő templomépület déli
hajófalába. A „mellékhajó" keleti zárását valószínűleg a déli templom hajójának északi, valamint az északi
templom hajójának déli sarka közé húzott fal jelenti.
A déli templomépülettől délnyugatra kb. 6 méterre egy kb. 4 méter széles épület keleti oldala látszódik,
amelynek nyugati része egy - éppen a sok kő miatt - a szántásból kihagyott, keskeny, műveletlen területbe
fut. Az épületektől északnyugatra kb. 30 méterre két csoportban egy soros temető 4-5 északnyugat-délkeleti,
illetve 10-15 délnyugat-északkeleti tájolású sírfoltja rajzolódik ki, amelyeknek a templomhoz való
kapcsolata kérdéses (Árpád-kori soros temető?). (5/a-b. kép)
A mindkét templomhoz illeszkedő középső elem alapján valószínű, hogy a középkori Szentmáriafalván
két, egymás mellé épített templom állt egyidejűleg. A középkori falusi építészetben ha ritkán is, de
megtalálhatók az ilyen „kettős" templomok, amelyeket immár negyed százada Pálóczi Horváth András

39
ÓDOR 2001, 151.
40
K. NÉMETH 2009c.
41
PLT, ltsz.: 28548-28561.

363
gyűjtött össze Rakacaszend középkori templomainak kutatása kapcsán. 42 Megyénkben a közelmúltban került
elő az első, hasonló épület: Döbrököz-Görcsményi-dűlőben Miklós Zsuzsa 2003-ban légifotózott két,
egymáshoz közös hajófallal csatlakozó, egyenes szentélyzáródású, csaknem négyzet alakú hajóval épített
templomot. 41 A két templom kapcsán valamilyen jogállásbeli különbözőségre gondolhatunk, bár ezek
magyarázatával eddig általában adós maradt a kutatás.

Jelmagyarázat
azonosított jelenség
bizonytalan jelenség
légi felvétel alapján
szerkesztett kiterjedés

5/a-b. kép

5. Sióagárd-Kőhányás

Gencs templomának létezésére egyetlen írott forrásunk a simontomyai szandzsák 1546-os és 1552-es
deftere, amelyben Genesen falu összeírása mindkét esetben János pap nevével kezdődik. 44
Sióagárdtól északkeletre kb. 2 kilométerre, a Sárvíz egykori medrének keleti oldalán, a beszédes nevű
Kőhányás dűlő nyugati szélén az 1970-es években Gaál Attila azonosított egy 400 méter hosszú, 50-60 méter
széles, a 17. században elpusztult egyházas falut. 45 Ennek nyomán végeztünk terepbejárást Odor János
Gáborral 2005-ben az egykori Sárvíz-meder keleti felén igen meredeken emelkedő, fennsíkszerű magaslaton,
amely a plató szélétől enyhébben emelkedik tovább kelet felé, ahol 100-105 méter magas kiemelkedésekben
végződik. A Kajmád felől déli irányba vezető nyílegyenes dülőúttól nyugatra, a nyugat-kelet irányú
erdősávtól délre egy hasonló irányú mellékvölgyig széles fennsík húzódik. Ennek középső részén, kb. 102
méter magasan - tehát nem a terület legmagasabb pontján - az elsimított, száraz szántásban, rossz
megfigyelési körülmények között nagy területen szétszórva kisebb tégla- és kődarabokat, valamint
embercsont-töredékeket találtunk. A templom a falu északi részén feküdt, mert a lelőhely északnyugat-

42
PÁLÓCZI HORVÁTH 1984, 129.
43
MIKLÓS 2004, 7-9.
44
DÁVID 1982, 257.
45
A terepbejárást említi, a templom nélkül: GAÁL - KŐHEGYI 1974, 50-51; GAÁL - KŐHEGYI 1984, 65.

364
délkeleti irányban az egykori meder mentén az épülettől délre még több száz méter hosszan húzódik.4'1 A falu
a környékbeli dűlőnevek tanúsága szerint a középkori Gencs településsel azonos. 4.
Az ismert lelőhelyről 2008. június 22-én sikerült légirégészeti módszerrel felvételeket készíteni. A
növényzet gyengén, de értékelhetően mutatta a földben rejtőző maradványokat. 4S
A légifotón az érett búzában északnyugat-délkeleti tájolású, kis méretű, kétsejtü Árpád-kori templom
rajzolódik ki. Mindkét része sajátos: hajója csaknem négyzet alakú, szentélye pedig nyújtott, a félkörívnél
szélesebb szárral ellátott ívvel záródik, válla igen keskeny. A templom teljes külső hossza 11 méter,
szélessége 6 méter, a hajó 6 x 6 méter nagyságú, a falvastagság 1 méter körüli. (6/a-b. kép)

6/a-b. kép
*

A bemutatott öt templom közül eddig csupán egynek nem ismertük a pontos helyét terepbejárások
hiányában, bár Bedeg templomának létére is utaltak forrásaink. Újabb kisméretű, de szokatlan arányú,
négyzetes hajójú. Árpád-kori templommal is gazdagodott a Tolna megyei templomok köre (Sióagárd). Két
templom szentélyzáródása bizonytalan, valószínűleg támpillérek nélküli poligonnal záródhattak (Bedegkér,
Dalmand). Első alkalommal került lencsevégre egymás mellett két templom, amelyek feltehetően egyben kél
építési periódust is jeleznek (Hidas). A csupán félig kirajzolódó sólyagi templom kapcsán először került
fotózásra olyan középkori templom, amelynek okleveles adatok alapján fából készült előzménye is volt.
Szintén ritkaság, hogy - országosan is első alkalommal - temetkezések is előtűntek a légifelvételeken
(Bedegkér). (7. kép)

46
K. NÉMETH - ÓDOR 2006.
47
Vö. TMFN 1981, 455: 97/52, 60-61, 67, 80-81.
48
PLT. ltsz.: 29353-29366.

365
 Jelmagyarázat
I a z o n o s í t o t t jelenség

I bizonytalan jelenség

légi felvétel alapján

szerkesztett kiterjedés

7. k é p

366
 Irodalom- és rövidítésjegyzék

ACP 1973 Acta Cassae Parochorum. Egyházmegyék szerint besorolt iratok. 4.

füzet. Nagyváradi, munkácsi, besztercebányai, nyitrai, pécsi, rozsnyói,
szombathelyi és szepesi egyházmegye 1733-1799. Művészettörténeti
adatok. Szerk. Henszlmann Lilla. Budapest, 1973. (Az MTA
Művészettörténeti Kutató Csoportjának forráskiadványai 9.)
BERTÓK 2003 G. BERTÓK, Dalmand határa. RKM 2000 (2003) 123-124.
BMFN 1982 Baranya megye földrajzi nevei. I. Szerk. Pesti János. Pécs, 1982.
BRÜSZTLE 1876 J. BRÜSZTLE, Recensio universi cleri dioecesis Quinque-
Ecclesiensis. 11. Quique-Ecclesiis 1876.
CZAJLIK 2009 Z. CZAJLIK, Légi régészeti kutatások Magyarországon. In: Régészeti
dimenziók. Szerk. Anders Alexandra - Szabó Miklós - Raczky Pál.
Budapest, 2009. 21-38.
CZAJLIK -BÖDOCS - RUPNIK Z. CZAJLIK - A. BÖDŐCS - L. RUPNIK - M. WINKLER, Légi
- WINKLER 2009 fényképezéses régészeti kutatások Magyarországon 2008-ban (Rövid
beszámoló az ELTE Régészettudományi Intézetének Térinformatikai
Kutatólaboratóriumában folyó munkáról). RKM 2008 (2009) 111-130.
CSANKI 1897 D. CSÁNKI, Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak
korában. III. Budapest, 1897.
DÁVID 2006 G. DÁVID, Bonyhád és környékének települései az oszmán korban. In:
Előkészületek Bonyhád monográfiájához. Előadások a IV. Völgységi
konferencián (2005. november 26.) Szerk. László János - Szőts Zoltán.
Bonyhád, 2006. 57-70.
EKF Az első katonai felmérés. DVD-ROM. Budapest, 2004.
P. ENGEL, Magyarország a középkori végén. Digitális térkép és
ENGEL 2001 adatbázis a középkori Magyar Királyság településeiről. CD-ROM.
Budapest, 2001.
Gy. FEJÉR, Codex diplomaticus Hungáriáé ecclesiasticus ac civilis. I-
FEJÉR XI. Buda 1829-1844.
G A Á L - K Ő H E G Y I 1974 A. GAÁL - M. KŐHEGYI, Tolna megyei tapasztalatok Pesty Frigyes
helynévtárának hasznosíthatóságáról a középkori településtörténeti
kutatásokban. In: A településtörténeti kutatás módszerei. Az MTA
VEAB Településtörténeti Szakbizottsága által 1973. dec. 11-12-én
rendezett tudományos ülésszakhoz kapcsolódó korreferátumok és
hozzászólások. Összeállította Müller Róbert. Veszprém, 1974. 41-54.
G A A L - K Ő H E G Y I 1984 A. GAÁL - M. KŐHEGYI, Tolna megye földrajzi nevei
régészszemmel. Dunatáj 7 (1984) 1. sz. 58-67.
Hazai Hazai oklevéltár 1234-1536. Szerk. Nagy Imre - Deák Farkas - Nagy
Gyula. Budapest, 1879.
KAMMERER - ORTVAY 1891 E. KAMMERER - T. ORTVAY, ,4 pécsi püspökség. In: Magyarország
egyházi földleírása a XIV. század elején a pápai tizedjegyzékek alapján
feltüntetve. Első fele. Szerk. Ortvay Tivadar. Budapest, 1891. 216-282.

367
K. NÉMETH 2004 A. K. NÉMETH, Gyulaj, Forrási-dűlő. RKM 2002 (2004) 216.
K. NÉMETH 2005 A. K. NÉMETH, Ami a megyemonográfiából kimaradt. Wosinsky Mór
régészeti kérdőíveinek kiadatlan, középkoros vonatkozásai. In:
Wosinsky Mór „...a jeles pap, a kitűnő férfiú, a nagy tudós..." 1854-
1907. Szerk. Gaál Attila. Szekszárd, 2005. 131-144.
K. NÉMETH 2009a A. K. NÉMETH, Aba, Bacsó-tanya. RKM 2008 (2009). 141.
K. NÉMETH 2009b A. K. NÉMETH, Gyulaj határa. RKM 2008 (2009). 191-192.
K. NÉMETH 2009c A. K. NÉMETH, Hidas határa. RKM 2008 (2009). 198.
K. NÉMETH - ÓDOR 2006 A. K. NÉMETH - J. G. ÓDOR, Sióagárd, Kőhányás. RKM 2005
(2006). 305.
K. NÉMETH - SZABÓ 2007 A. K. NÉMETH - M. SZABÓ, Újabb középkori templomok
légirégészeti felfedezése a középkori Tolna megyében.
Műemlékvédelem 51 (2007). 5. sz. 323-330.
K. NÉMETH - SZABÓ 2008 A. K. NÉMETH - M. SZABÓ, Dalmand határa. RKM 2007 (2008),
101.
K. NÉMETH - SZABÓ 2009 A. K. NÉMETH - M. SZABÓ, Bedegkér, Alsó-halastó-dűlő. RKM
2008 (2009). 148.
K. NÉMETH - SZEBERÉNYI A. K. NÉMETH - G. SZEBERÉNYI - T. FEDELES, Az Egyházmegye
FEDELES 2009 templomos helyeinek adattára. In: A középkor évszázadai (1009-
1543). Rövidítések, adattárak, mutató. Szerk. Fedeles Tamás - Sarbak
Gábor - Sümegi József. Pécs, 2009. XCVII-CCXLIV. (A pécsi
egyházmegye története I.)
KOLLER 1784 J. KOLLER, História episcopatus Quinque-Ecclesiarum. III. Posonii,
1784.
LUKCSICS 1931 P. LUKCSICS, XV. századi pápák oklevelei. /. Budapest, 1931.
(Monumenta Hungáriáé Italica 2.)
MIKLÓS 2004 ZS. MIKLÓS, A légi fotózás szerepe a templomkutatásban II. Újabb
Tolna megyei templomok felfedezése. Műemlékvédelem 48 (2004).
1. sz. 5-11.
MIKLÓS 2010 ZS. MIKLÓS, A légi fotózás szerepe a középkori régészetben. In: A
középkor és kora újkor régészete Magyarországon. Szerk. Benkő Elek
- Kovács Gyöngyi. Budapest, 2010. 853-870.
MonVat 1/1. Monumenta Vaticana históriám regni Hungáriáé illustrantia. 1/1-4.
Budapest, 1885-1891.
ÓDOR 2001 J. G. ÓDOR, Hidas, Malom-dűlő. RKM 1998 (2001) 151.
PAPP 2000 I. PAPP, A Tamási járás évszázadai. Sajtó alá rendezte és a bevezetőt
írta Torma István. Tamási, 2000.
PÁLÓCZI HORVÁTH 1984 A. PÁLÓCZI HORVÁTH, A rakacaszendi református templom
régészeti kutatása. CommArchHung 1984, 109-145.
PFEIFFER 1947 J. PFEIFFER, A veszprémi egyházmegye legrégibb egyházlátogatási
jegyzőkönyvei (1554-1670). Veszprém, 1947. (A veszprémi
egyházmegye múltjából 10.)
PLT Pécsi Légirégészeti Téka

368
Schematizmus 1981 A pécsi egyházmegye schematizmusa. Szerk. Csigi Imre - Kneip
István. Pécs, 1981.
SZABÓ 2008 M. SZABÓ, Újraéledt templom Dalmandon. Várak, kastélyok,
templomok 4 (2008) 4. sz. 29-31.
SZAKÁLY 1998 F. SZAKÁLY, Ami Tolna vármegye középkori okleveleiből
megmaradt. 1314-1525. Szekszárd, 1998.
TÍMÁR 1999 GY. TÍMÁR, Tolnavármegye templomos helyei. Tolna Megyei
Levéltári Füzetek 7 (1999.) 277-314.
THÜR Y 1908 E. THURY, A dunántúli református egyházkerület története. I. Pápa,
1908.
TMFN 1981 Tolna megye földrajzi nevei. Szerk. Végh József - Ördög Ferenc -
Papp László. Budapest, 1981.
WILSON 2000 D. R. WILSON, Air photo interpretation for archaeologists. Stroud
2000.
WOSINSKY 1896 M. WOSINSKY, Tolna vármegye története az őskortól a
honfoglalásig. I-II. Budapest, 1896.

369
András K. Németh - Máté Szabó

Luftbildarchäologische Forschung von neueren Kirchen in dem

mittelalterlichen Komitat Tolna
(Resümee)
Die luftbildarchäologische Forschung der mittelalterlichen Kirchen wurde heutzutage allgemein in
unserem Land. Am Anfang des letzten Jahrzehntes veröffentlichte Frau Zsuzsa Miklós - erstens in Ungarn -
die Luftbilder von fünf Kirchen, dann auch die beiden obenstehenden Autoren Bilder gaben Luftbilder von
drei neueren Gebäuden bekannt. Seit der vergangenen Zeit wurde unseres Wissens - obwohl mehrere
Kirchen sowohl landesweit, als auch in unserem Komitat durch Luftbilder vorgekommen sind - nur ein
Luftbild über eine Kirche veröffentlicht.
Wir möchten in dieser Studie die Zahl der Kirchengrundrisse erneut vermehren. Alle fünf in dieser Studie
dargestellten Kirchen gehörten im Mittelalter zu Komitat Tolna, heutzutage liegt eine von denen aber schon
im Komitat Somogy (Schomodei), eine andere im Komitat Baranya (Branau). Eine von den fünf Kirchen
wurde von Otto Braasch noch im Jahre 1996, drei andere von Máté Szabó im Jahre 2008 fotografiert; die
letzte wurde von ihnen im Jahre 2009 gemeinsam aufgefunden.
Nur bei einer von den fünf dargestellten Kirchen war die genaue Lage mangels Feldforschung nicht
bekannt, obwohl unsere Quellen auch auf das Dasein der Kirche in Bedeg hinwiesen. Die Liste der Kirchen
im Komitat Tolna nahm durch eine kleine Kirche (Sióagárd) aus der Arpadenzeit zu, welche aber
ungewöhnliche Maße hatte. Der Chorverschluss von zwei Kirchen (Bedegkér, Dalmand) ist unsicher, sie
wurden wahrscheinlich durch ein Polygon ohne Stützsäulen abgeschlossen. Zum ersten Mal wurden zwei
Kirchen (Hidas) nebeneinander fotografiert, welche vermutlich gleichzeitig zwei Bauperioden in einem
darstellen. Bei der sich nur teils abzeichnenden Kirche in Sólyag wurde das erste Mal eine mittelalterliche
Kirche fotografiert, welche laut urkundlicher Beweise auch eine frühere Holzbaukonstruktion hatte. Ein
seltener Fall ist es auch, daß auch Bestattungen in der Nähe einer Kirche (Bedegkér) auf den Luftbildern -
zum ersten Mal in Ungarn - zum Vorschein kamen.

370