Logisztika a termelési folyamatokban

MLE – Felsőfokú Logisztikai Menedzser képzés

Készítette: Fésüs Norbert – www.opex.hu – norbert.fesus@gmail.com

I. rész: A termelési logisztika alapjai

Termelés, mint belső ellátási lánc és a termelési logisztika

 A termelési logisztika:
Anyagkezelési igények, amelyek a termelési feladatok
lebonyolítása kapcsán keletkeznek.
(pl. mozgatás, tárolás, kiszolgálás)
 A termelés (konkrét termelési tevékenység) ellátása inputokkal, és
az outputok továbbítása a következő állomásra, a teljes termelési
rendszerben.
 Ha ezeket a feladatok nem látjuk el, a termelés nem tud működni.
 Jelentős költségekkel járnak, amelyeket sokszor nem tudunk kimutatni.
 Vannak direkt, és indirekt módon megjelenő feladatok.

 Termelést előkészítő műveletek. (alapanyag betöltés)

 Termelés során jelentkező feladatok. (félkész mozgatása)
 Termelés végén, befejező műveletek. (rakodólap mozgatása)

Termelési rendszerek és típusaik

Hagyományos termelési rendszerek
 A kitűzött termelési cél elérése érdekében létrehozott.
 Munkahelyek és termelő berendezések egymással kapcsolatos csoportjai
 A közöttük létrehozott anyag- és információáramlás, Valamint az egész rendszer irányítása és vezetési
módszere.
 Három típusa van:
o Technológia alapján csoportosított gépek: műhelyrendszerű termelési rendszer.
o Termékek alapján csoportosított gépek: csoportos és folyamatos termelési rendszer.

Műhelyrendszerű termelési rendszer

 Az egyes műhelyekben azonos, vagy hasonló technológiai műveletet végeznek.

 Egy termék, elkészülte során, többször is visszakerülhet ugyanabba a műhelybe.
 Alapvetően egyedi (esetleg kis sorozat) gyártás esetében használatos.
 Műhely szinten jól átlátható és irányítható, de üzemi szinten kaotikus.
 Előnyök:
o A géppark jól áttekinthető, tagolható.
o A technológiai ellenőrzés jól megoldható
o A termelési terület jól kihasználható

Minden jog fenntartva © Fésüs Norbert. Engedély nélkül nem használható fel.
 o A gépek egyenletes terhelése operatív beavatkozásokkal biztosítható
o A profil változására kevésbé érzékeny
 Hátrányok
o Nagy anyagmozgatási távolságok, ezért hosszú átfutási idő
o Magas a termékegységre jutó önköltség
o A felelősség nehezen állapítható meg
o Nagy előkészületi és befejezési idő
o A termék készenléti fokának megállapítása körülményes
o Jelentős alapanyag és félkész termék felhalmozását igényli

Csoportos termelési rendszer

 Azonos, vagy hasonló technológiával készülő alkatrészek csoportokba sorolása.

 Az egyes alkatrész-csoportok legyártásához szükséges gépek csoportokba sorolása.
 Az egyes gépcsoportok térbeli összevonása, elrendezése.
 Alapvetően közepes (esetleg nagy) sorozatok gyártása esetében használatos.
 Megvalósítási típusok:
o Bázisműveletes gépkör: Ha a különböző alkatrészek esetében a kezdő művelet azonos, de a
befejezés más-más munkahelyen történik.
o Homogén gépcsoportok: Ha az azonos műveletek elvégzésére több gépet kell beállítani.
o Körkerület mentén való elrendezés: Ha a különböző technológiai munkadarabok technológiai
sorrendje közel azonos.
o Soros elrendezés: Ha a különböző munkadarabok technológiai sorrendje teljesen azonos.
 Előnyök
o A géppark jól áttekinthető, tagolható
o A termelés irányítása egyszerűbb, rövidülő termékút
o A készültségi fok könnyebben megállapítható
o Specializáltabb munkahelyek, magasabb termelékenység
o A felelősség egyértelműen megállapítható
 Hátrányok
o Érzékeny a profil és a konstrukciós változásra, jelentős layout módosításokra.
o A csoportba vont gépek jó kihasználása nem mindig biztosítható, vagy csak jelentős pufferkészletek
árán.
o A félkész termékek mozgatása még mindig szükséges.

Folyamatos termelési rendszer

 A munkahelyek a technológiai műveletek sorrendjében helyezkednek el.

 A munkadarabok folyamszerűen, mindig ugyanabba az irányba áramlanak.
 Alapvetően nagysorozat- és tömeggyártás esetében használatos.
 Kialakításának feltételei:
o A termelési feladat hosszú időtávra ismert (stabil piac, folyamatos igények).
o A termelési eljárások, a termékek és alkatrészek szabványosítása.
o Szigorú technológiai és munkafegyelem.
o Magas színvonalú normázás és tervezés.
o A kisegítő és kiszolgáló folyamatok zavartalan működése.
 Megvalósítási típusesetek:
o Egyszerű folyamatos gyártósor: A munkahelyek egyetlen sort alkotnak, egy kiindulási és egy
végpont.
o Komplex folyamatos gyártósor: Annyi induló sorral rendelkezik, ahány alkatrész van a
gyártmányban, majd ezek az összeszerelés helyén találkoznak egymással.
o Váltakozó tárgyú elágazásos gyártósor: Induláskor a tecnhológiai sorrend azonos, de később eltérő.

Minden jog fenntartva © Fésüs Norbert. Engedély nélkül nem használható fel.
 o A folyamatos és a csoportos rendszer kombinációja: A különböző alkatrészek technológiai sorrendje
eltérő, de vannak azonos műveletek is.
 Előnyök
o Csökkenthető a termelési terület
o A folyamat jól áttekinthető
o Csökkenhet az egy termékre eső önköltség
o Csökkenhet a selejt mennyisége
o Csökkenhet a termék átfutási ideje
o Könnyen automatizálható
 Hátrányok
o A más termékre való átállás szervezése nehézkes és költséges
o A gyártandó termékmennyiség ingadozása gondokat okozhat
o Rendkívül érzékeny lehet a zavarokra
o Beruházási igénye nagyobb

Tömegszerűség

 Egyedi gyártás:
o Egydarabos, esetleg néhány darab
o Nem, vagy rendszertelenül ismétlődő feladatok
o Sokféle, egyedi termékféleségek
o Univerzális termelőberendezések szükségesek
o Nagy termékválaszték, kicsi sorozatok (akár egydarabos), rendszertelenül ismétlődhetnek
o Egy gyártmányra jutó műszaki előkészítési munka a gyártás munkaigényéhez viszonyítva nagy
o A különböző gyártmányok különböző műveleti idők (azonos technológia esetén is!)
o A gyártás átfutási ideje hosszú, jelentős várakozási idők keletkeznek.
o A berendezések egyenletes kihasználtsága nehezen biztosítható (esetleg készletezéssel javítható).
o Magas szakképzettségű dolgozók (változékony feladatok miatt)
 Sorozatgyártás:
o Egyre növekszik az egyszerre legyártott mennyiség, egyre nagyobb tételekben történik a gyártás.
o Egyre inkább ismétlődnek, általánosan gyártott termékek alakulnak ki („high runnerek”), ahogy
növekszik a sorozatnagyság.
o Egyre csökken a különböző termékféleségek száma a sorozatnagyság növekedésével.
o Lényegesen jobban specializált célberendezések, korszerűbb, termelékenyebb eljárások.
o Kis termékválaszték, azonos termék egy sorozatát egyszerre gyártják
o Részletes technológiai-műszaki előkészítés miatt szervezettebb munkavégzés
o Az egyes tevékenységek jobban normázhatók.
o Az átfutási idő jelentősen csökkenthető
o Kevesebb átállás (csak a sorozatok végén), a gépek egyenletesebben kihasználhatók
o Alacsonyabb szakképzettségű dolgozók (betanított munka)

Integrált rugalmas termelési rendszerek

 Integrált = folyamatok térben és időben összevonva.
o Technológiai (termékelőállítási) folyamat.
o Mozgatási folyamat.
o Tárolási folyamat
o Irányítási folyamat
o Ellenőrzési folyamat integrálva vannak.
 Rugalmas
o Speciális termelő berendezéseken, sokféle munkadarabon, sokféle művelet végezhető el.
o Gyors átállások, programozottan, automatikusan.
 Kialakulásának oka:

Minden jog fenntartva © Fésüs Norbert. Engedély nélkül nem használható fel.
 o Növekvő igény a változatos, sokféle egyedi termékek iránt,
o A termékciklus lerövidülése.
o A rugalmatlan tömegtermeléssel kapcsolatos mennyiségi igények csökkenése.
o Törekvés az anyagmozgatási és várakozási idők csökkentésére.
o A készletek csökkentésének igénye.
 Jellemzőik (rugalmas gyártás elvei érvényesülnek):
o Különböző megmunkálási sorrendek valósíthatók meg.
o A különböző megmunkálási idők jól illeszthetők.
o A műveletváltáshoz szükséges idők illeszthetők és rövidíthetők.
o Rugalmas anyagmozgató-tároló rendszer alakítható ki közöttük.
 Típusai/fajtái:
o Manuális gyártócella rendszerű termelés
 Alapelve: Az adott termék elkészítéséhez szükséges gépek a termelés sorrendjében kerülnek
elhelyezésre.
 Minden terméknek (termékcsoportnak) van egy saját cellája.
 Elhanyagolható a félkész termékek
anyagmozgatása.
 Nem kell nagy sorozatokban gyártani,
megvalósulhat az egydarabos áramlás.
 Egyenletes terhelés, minimális várakozás
 Elrendezési lehetőségek:
 I-cella:
o Egyszerűen bővíthető,
o Nehézkes kommunikáció
o Nagy távolságok (fix létszám)
 L-cella:
o Kisebb távolságok
o Nem átlátható a folyamat
 U-cella:
o Kis távolságok
o Rugalmas létszám
o Nehezen bővíthető
o Gyártóvonal:
 A folyamatos gyártósor rugalmas automatizált változata (például motorgyártás)
 Közepes- és nagysorozatok gyártása esetén.
o Automata integrált rugalmas gyártócella
o Manuális (gépesített) integrált rugalmas gyártóvonal

A termelési folyamattal kapcsolatos anyagmozgatás jellemzői

Anyagmozgatási feladatok a termelési logisztikában

 Bemenő anyagáram
o A termelőhelyek bemenő anyagárama
o Közvetlenül a beszállítótól
o Raktárról
o Nyersanyag, alapanyag, alkatrész, félkész termék.
 Termelőhelyi, termelőhelyek közötti

Minden jog fenntartva © Fésüs Norbert. Engedély nélkül nem használható fel.
 o Termelőhelyek közötti anyagmozgatás
o termelő részlegek (üzemrészek) közötti (rendszerint
épületek közötti)
o termelő részlegeken belüli (általában műhelyen belüli)
o Munkahelyi (pl.: munkadarab gépbe helyezése, kivétele,
stb.)
 Kimenő anyagáram
o Termelőhelyek kimenő anyagárama
o késztermék raktár felé
o közvetlen értékesítés felé

Anyagmozgatórendszerek típusai

 Szakaszos működésű
o Tulajdonságai
 Munkavégzés szakaszosan
 Szakaszos anyagtovábbítás (adagokban)
 Változó irányú anyagáramlás
 Működés közben változtatják a helyüket
 Rugalmas, helyhez nem kötött
 Darabáru
o Megjelenési formái
 Kézi anyagmozgatás
 Kézi segédeszközös anyagmozgatás
 Kisemelésű kézi/gépi targoncák („béka”)
 Nagyemelésű gépi targoncák (pl. tolóoszlopos,
homlokvillás)
 Vontatótargoncák
 Vezető nélkül vontató targoncák (AGV)
 Daru
 Folyamatos működésű
o Tulajdonságai
 Megszakítás nélküli munkavégzés
 Folyamatos vagy ütemes anyagtovábbítás
 Egyirányú anyagáramlás
 Működés közben a helyüket nem változtatják
 Helyhez kötött, áttelepíthető
 Darabáru vagy ömlesztett áru
o Megjelenési formái
 Szállítószalag
 Görgős pálya
 Függő konvejorok

Anyagmozgatórendszerek főbb paraméterei

 Teljesítményjellemzők (teljesítőképesség, tervezhető telj.)

 Időjellemzők (a vizsgált időszak alatti időbeni viselkedés)
 Költségjellemzők (beruházási-, üzemeltetési-, közvetett-, fajlagos
anyagmozgatási költségek)
 Megbízhatóság

Minden jog fenntartva © Fésüs Norbert. Engedély nélkül nem használható fel.
  Adaptivitás (a rendszer alkalmazkodóképessége környezetéhez, elsősorban a rendszerrel szemben
támasztott igényekhez)

Anyagmozgatórendszerekkel kapcsolatos főbb elvárások

 Hagyományos rendszer esetén

o Legkisebb teljesítmény-ráfordítás.
o Legkisebb költség-ráfordítás.
o Biztosítsa a gépek folyamatos működését.
o A körülmények által indokolt gépesítési és
automatizáltsági színvonal.
 Integrált rugalmas gyártórendszer esetében
o A rendszerben változó méretű, tömegű, alakú termékek
változó műveleti időkkel és változó sorozatnagysággal
vannak jelen. Ehhez az anyagmozgatási rendszernek is
rugalmasnak kell lenni, melynek követelményei:
o változó ütemű szállítás b iztosítása
o rugalmasan választható útvonal
o tárolókapacitás az eltérő műveleti idők kiegyenlítésére
o rugalmasan automatizált, számítógéppel irányított
rendszer
o változó termékskálához való alkalmazkodás

Anyagmozgatással összefüggő költségek

 Közvetlen (változó)
o Munkabérek
o Energia, üzemanyag
o Javítási, karbantartás
o Külső szolgáltatások
 Közvetlen (állandó)
o Amortizációk
o Biztosítási és bérleti költségek
o Épületekkel, rakodóhelyi létesítményekkel kapcsolatos
költségek
 Közvetett
o Árukárok költségei
o Rejtett anyagmozgatási munka bére
o Büntetések, kötbérek
o Anyagmozgatás miatti termelési veszteségek és
várakozások

Minden jog fenntartva © Fésüs Norbert. Engedély nélkül nem használható fel.
Beszerzési/gyártási stratégiák
Stratégiák (relatív értékelésekkel)

 Igény szerinti gyártás

o „nagy” átfutási idő,
o „nincs” készlet,
o „könnyű” megvalósíthatóság.
 Készletre gyártás
o „rövid” átfutási idő,
o „nagy” készlet,
o „közepes” megvalósíthatóság.
 Szinkronizált gyártás
o „minimális” átfutási idő,
o „minimális” készlet
o „nehéz” megvalósíthatóság.

Egy adott termékre vonatkozó stratégia megválasztásában segítséget nyújt

a szortimentanalitika módszertanai:

1. A termék jelentősége (ABC elemzés)

2. A vevői igények ingadozása (XYZ elemzés)
3. A beszállító/beszállítás megbízhatósága (Lead Time Accuracy)
4. A kereslet előrejelezhetősége (Sales Forecast Accuracy)

A négy elemzés együttes eredményei alapján döntünk.

Minden jog fenntartva © Fésüs Norbert. Engedély nélkül nem használható fel.
 II. rész: Szervezéselméleti alapok
Folyamatjellemzők

„A folyamat (rendszer) megismerése, tervezése, ellenőrzése céljára megfelelően megválasztott, számszerűen is

megadható mérőszámok.” A folyamatjellemzők: mutatószámok, amelyek valamely folyamat tulajdonságait írják le.
Meg kell őket határozni, hogy tudjuk mérni a folyamatot. A legismertebbek a normák. Azon belül is az idő- és
teljesítménynormák.

Norma meghatározása szabatos módszerekkel

 Megfigyelés, mérés, elemzés

o Időméréses vizsgálat, folyamatmegfigyelés, már működő folyamatoknál
o Le kell bontani a folyamatot elemi tevékenységekre, műveletekre
o Nagy mennyiségű mérés, sokszori ismétlés, statisztikai kiértékelés, következtetések
 Adattáblázatok felhasználása (pl. MTM módszer, Methods Time Measurement)
o Már a tervezési fázisban is
o Jellemzően kézi, emberi munkafolyamatok kialakítására
o Egységes és ismételhető folyamatleírásokat eredményez
o Megkönnyíti a standardizálást
o Műveletelemek, alapmozdulatok (pl. nyúlás, megfogás, csavarás, mozgatás, illesztés stb.)
 Műszaki számításokkal
o Amennyiben a keresett folyamatjellemző matematikai képletek segítségével leírhatók.
o Jellemzően a tiszta gépi idők meghatározására tudjuk használni
 Anyagnorma meghatározása
o 1 dimenziós, 2 dimenziós és 3 dimenziós kiszabási probléma megoldása (cutting problem)

Időnormák

 Haladó átlag időnorma (t)

Az az átlagos időtartam, amely alatt a termék egysége elkészíthető, átlagos módszerek felhasználásával.
 Kapacitás időnorma (tk)
Az a legrövidebb időtartam, amely alatt a termék egysége elkészíthető, a legjobb módszerek
felhasználásával.
 Haladó átlag teljesítménynorma (n)
Az időegység alatt előállítható átlagos termékmennyiség, átlagos körülmények (átlagos módszerek) mellett.
 Kapacitás teljesítménynorma (nk)
Az időegység alatt előállítható legnagyobb termékmennyiség, ideális körülmények (legjobb módszerek)
mellett.

Az időnorma szerkezete

Minden jog fenntartva © Fésüs Norbert. Engedély nélkül nem használható fel.
Időalapok

 Naptári időalap (TN)

Valamely időszak naptári napjainak, óráinak,
perceinek teljes mennyiségét jelenti.
 Javítási, karbantartási időalap (TJ)
A legjobb (élenjáró) módszerek segítségével
végzett tervezett javítási, karbantartási
tevékenységek, valamint biztonsági vizsgálatok
időszükséglete (TMK), folytonos üzem esetén.
 Hasznos időalap (TH)
A naptári időalapnak az a része (percekben,
órákban, napokban stb. kifejezve), amely alatt a
termelő berendezés a gazdaságosan
megengedhető maximális terheléssel üzemeltethető. Nem függ a munkarendtől.
 Munkarend szerinti időalap (TMR)
A naptári időalapnak az a része, amely alatt a termelő berendezésnek – az elfogadott munkarend
értelmében – dolgoznia kell.
 Munkarenden belüli veszteség (TV)
Azok a veszteségidők, amely a műszakon belül jelenik meg: előre tervezhető (pihenési szükségleti idők), előre
nem tervezhető (meghibásodások).
 Produktív időalap (TP)
A munkarendszerinti időalapnak az a része, amely alatt a termelő berendezés ténylegesen termel.

Termelési kapacitás

 Termelési kapacitás (N)

Adott termelő berendezés teljesítőképességének felső határa,
gazdaságosan megengedhető maximális terhelés és a termelőmunka
legjobb szervezése mellett.
 Termelési kapacitás kihasználás (Nkh)
A ténylegesen előállított mennyiség adott időszak alatt.
 Kapacitás kihasználási index( k)
A termelőberendezések kihasználási színvonalát adja meg.

Termelési tartalékok

A nyílt tartalék más szervezés útján bevonható, a rejtett tartalék csak

„jelentősebb” változtatás, vagy beruházás által.

Extenzív termelésbe vonás (a produktív időalap növelése, „több ideig”

termelünk):

 A meddőidők csökkentése.
 A munkaidő növelése (nyújtott műszak, túlóra).
 A nem felhasznált műszakok termelésbe állítása (hétvége, ünnepnapok).
 Az eddigi nem használt (tartalék) berendezések üzembe állítása.
 A szűk keresztmetszetek kiküszöbölése (várakozások csökkentése).
 A bő keresztmetszetek jobb kihasználása.

Intenzív termelésbe vonás (a teljesítménynorma növelése, „jobban” termelünk):

 A termelő munka ésszerűsítése.

 A legjobb munkamódszerek általános alkalmazása (standardizálás).
 A szellemi munka fokozott bevonása.

Minden jog fenntartva © Fésüs Norbert. Engedély nélkül nem használható fel.
Számítási feladatok
1. példa – Időnormák

Mekkora az egy ügyfelet terhelő idő- és teljesítménynorma egy férfifodrászatban, ha az alábbi tulajdonságokat
ismerjük a folyamatról?

 A hajvágás tiszta értékteremtő ideje 40 perc, amikor a tényleges hajvágás, hajlakkozás, szárítás, mosás
történik.
 Egy „sorozatban”, egy „huzamban” 8 ügyféllel számolhatunk.
 Reggel 15 percre van szükség, hogy a fodrászati kellékeket előkészítsük a napi feladatokra, este pedig 20
percre, hogy eltakarítsuk őket.
 A tapasztalatok szerint minden hajvágás után 5 perc pihenési idővel, és 3 perc munkahely-takarítási idővel kell
tervezni (hiszen sokat áll a fodrász, és lehullik a sok haj).
 Az eszközök cserélgetéséből és egyéb szükséges teendőkből átlagosan 3 percnyi idő adódik össze (például olló,
hajlakk, hajszárítót, fésű felvétele és lerakása, a szék magasságának beállítása). Az előbbieken túl 3 percnyi
egyeztetés szükséges az ügyféllel, hogy milyen hajat szeretne.

2. példa – Időnormák

A gyártási folyamatunk egy adott lépésében tengelyek esztergálása a feladat. Mekkora a megmunkált a tengely
darabideje, valamint a késztermékek minden egyes darabját terhelő idő- és teljesítménynorma, ha a folyamatunkat a
következő paraméterek jellemzik:

 A tengelyhossz 680 mm, a nyers átmérő 50 mm, a kész átmérő 46 mm.

 Az előtolás 0,6 mm/ford, a fogásmélység 0,5 mm, a fordulatszám 500 ford/perc.
 Egy sorozat 45 db megmunkálandó tengelyből áll.
 A sorozat indítása előtt a gépbeállításra 8 percet, a sorozat befejeztével 4,5 percet kell szánni a gép leállítására.
 A tengelyek cserélésére, pozicionálására, a gép működésének folytatására 4,6 percre van szükség.
 Veszteségként 4,3 perc meddőidővel számolhatunk tengelyenként.

3. példa – Időalapok

Az alábbi adatokból határozza meg egy termelő berendezés naptári, hasznos, munkarend szerinti és produktív
időalapját!

 A bázis időszak hossza 31 nap,

 munkaszüneti napok száma 10 nap,
 1 műszakos termelés (8 órás),
 TMK időszükséglete 155 óra
 A munkarenden belüli veszteség 0,5 óra/műszak.

4. példa – Időalapok

Kiszámítandó egy 3 gépből álló homogén gépcsoport augusztus hónapra

vonatkozó hasznos és produktív időalapja. Augusztusban valamennyi
szombat és vasárnap, illetve augusztus 20. munkaszüneti napnak számít. A
termelés ebben az időszakban 2×8 órás műszakban folyik. A javítási,
karbantartási időszükséglet 93 óra havonta. A munkarenden belüli
veszteség 6 perc munkaóránként.

5. példa – Termelési kapacitás

Mekkora a gyártandó termékre vonatkozó termelési kapacitás, a kapacitás kihasználás, és a kapacitáskihasználás

indexe, ha a hasznos időalap 4200 óra, a munkarend szerint időalap 3200 óra, a produktív időalap 1760 óra, továbbá
egy termék előállításának haladóátlag időnormája 2,2 óra/db, az élenjárók teljesítménye pedig 110%?

Minden jog fenntartva © Fésüs Norbert. Engedély nélkül nem használható fel.
6. példa – Termelési kapacitás

Egy homogén gépcsoport termelési feladata április hónapban 900 db alkatrész legyártása. A gépek 1 x 8 órás
műszakban üzemelnek. A munkarenden belüli veszteségidő 0,5 óra műszakonként, gépenként. A vizsgált időszak alatt
a munkaszüneti napok száma 8 nap. Hány gépből álljon a gépcsoport, ha az alkatrészek műveleti ideje 1,5 óra/db?

7. példa – Termelési kapacitás – nyílt tartalék termelésbe vonása

A prognózis szerint a gyártandó konyhabútorok

számának (vevői igények) növekedése várható, ezért a
jelenlegi 1 műszakos, 8 órás munkarendet, 1
műszakos, de 10 órásra bővítik, valamint egyidejűleg
az eltervezett folyamatfejlesztéseknek köszönhetően
10%-os haladóátlag időnorma javulás várható.

Mekkora lesz így a legyártható termékmennyiség, és

mekkora a bevonható nyílt tartalék a jelenlegi
(bővítés és fejlesztési) rendszerünkben, ha a bázis
időszak 31 napos, a munkaszüneti napok száma 9?

A műszakokban átlagosan 15% veszteségidővel

számolhatunk, a TMK időszükséglete 44 óra, a
kapacitásnorma 12 óra/db, a haladó átlagnorma 15
óra/db.

Minden jog fenntartva © Fésüs Norbert. Engedély nélkül nem használható fel.
 III. rész: A lean szemlélet alapjai
Mi a lean? „folyamatos fejlesztés és fejlődés kultúrája” eszköztár és professzionális gondolkodásmód

Érték és veszteség

 Érték: amiért a vevő fizet.

 Veszteség: minden olyan dolog, ami erőforrást igényel, de nem teremt értéket.

A munka felosztása

 Értékteremtő tevékenységek.
 Értéket nem teremtő, de szükséges tevékenységek. (Csökkenteni kell, amennyire lehet.)
 Veszteségek. Értéket nem teremtő és nem szükséges tevékenységek. (Meg kell szüntetni.)

A 7 veszteség – TIM WOOD

 Anyagmozgatásból (szállításból) származó veszteség (Transportation)

o A minimálisan szükséges anyagmozgatáson túli mozgatás.
o A termelés kiszolgálásához fontos, de nem ad értéket a vevőnek, ezért minimalizálni kell.
o Mielőtt optimalizálnák (munkahelyeket rendeznénk át) tegyünk fel a kérdést, hogy egyáltalán
szükség van-e anyagmozgatásra.
o Például:
 Beteghordás a kórházakban
 Anyagmozgatás üzemek között (oda-vissza)
 Átszállítás egyik telephelyről a másikra
 Készletben rejlő veszteség (Inventory)
o A minimálisan szükséges készleten túli készlet, amely már nem szükséges a zavartalan kiszolgáláshoz.
o A nagy készlet óriási lekötött tőkét jelent, amit másra is használhatnánk.
o A készletet tárolni kell, amelyhez raktár (épület), dolgozók, berendezések szükségesek, és értékes
helyet vesz el a termeléstől.
o Például:
 Túl sok kerti szerszám, kacatok (tárolót bérlünk)
 Túl sok alapanyag (és késztermék) ránk romolhat
 Műveletközi készletek (selejtgyártás)
 Mozdulatokban rejlő veszteség (Motions)
o Az összes olyan mozdulat, amely nem ad hozzá értéket a termékhez.
o A minimálisan szükséges mozdulatokon (optimalizált mozdulatsoron) túli műveletek.
o Például:
 Alkatrész felesleges átfogása egyik kézből a másikba
 Egy kérdőív kitöltésénél felesleges kattintások
 Nem megfelelő munkaállomás kialakítása (séta a cellán belül
 Várakozásból adódó veszteség (Waiting)
o Munkát kellene végeznünk, de valamilyen ok miatt várakoznunk kell, és így nem tudunk munkát
végezni.
o Legtöbbször rosszul meghatározott munkafolyamatok okozzák
o Például:
 Várakozás az alkatrészre termelésben
 Várakozás arra, hogy betöltődjön egy program
 Az operátor vár arra, hogy a gép végezzen
 Átállások a termelésben
 Túltermelésből származó veszteség (Overproduction)

Minden jog fenntartva © Fésüs Norbert. Engedély nélkül nem használható fel.
 o Hibás szemléletmód következménye: a JIT elvek szerint, ha többet termelünk a szükségesnél, az
akkora hiba, mint kevesebbet.
o A többlet termelés magas készleteket okoz, így az összes többi veszteséget is magával fogja húzni.
o A többlet termelés elfedi a problémákat. A magas készletek miatt nem fogjuk időben észrevenni a
problémákat, gépleállásokat.
o Például:
 Túl sok étel készítése, amit nem eszünk meg
 Rengeteg lekötött tőke áll az udvaron (pl. tégla)
 Eladatlan autók a gyárban, elveri őket a jég
 Felesleges tevékenységek végzéséből származó veszteség (Overprocessing)
o Rossz folyamat-, vagy géptervezés miatt feleslegesen (szükségtelenül) elvégzett tevékenységek.
o A dolgozóink olyan tevékenységet csinálnak, amelyre tulajdonképpen semmi szükség nincs, a vevő
nem fizeti meg.
o A szükségesnél magasabb minőség (amit nem vár el a vevő), az is veszteség.
o Például:
 Riportok, amiket soha senki nem néz meg, felesleges papírmunkák
 A termék lefestése, miközben a vevőnek ez nem igénye
 Olyan funkciók beépítése, amit nem használ a vevő
 Javításból származó veszteség (Defects)
o Ha valamit nem csinálunk meg elsőre jól, akkor azt újra el kell végezni, ki kell javítani.
o A dolgozóinknak újra el kell végeznie a feladatok, többlet terhelést ró a rendszerünkre, ami rengeteg
költség.
o Amíg javítással foglalkozunk, nem tudunk valóban termelni.
o Ha csak a vevőnél derül ki a hiba, akár bizalomvesztés is lehet.
o Például:
 A vevő által visszaküldött nem megfelelő termékek
 A pincér hibásan felvett rendelése
 Későn észrevett gyártási hiba (pl. karcok)
 +1 veszteség: az emberi képességek nem megfelelő kihasználása.

A lean két alapelve

 Az ember tisztelete.
 A veszteségek csökkentése a folyamatos fejlesztés által.

A lean két célja

 Olyan termelési rendszer létrehozása, amely rugalmasan képes reagálni a vevői igények változására.
 A költségek csökkentése a veszteségek feltárásával és megszüntetésével.

Folyamatos fejlesztés – PDCA ciklus – A kaizen

 Apró lépésekből álló végtelen folyamat (PDCA)

 Első sorban nem anyagi erőforrásokat használunk, hanem a dolgozók kreativitását
 Ideális esetben nem egy kiválasztott csapat, hanem valamennyi dolgozó csinálja.
 Jellemző megvalósítási módszere a javaslati rendszer (pl. ötletládák)

A kaizen 4 alapelve

 Rövidítés (megszüntetés)
Lehet-e az eljárásokon rövidíteni, szükségtelen lépéseket, műveleteket elhagyni?
 Összekapcsolás
Lehet-e bizonyos műveleteket együtt (párhuzamosan) végezni? Két szerszám helyett egyet használni?
 Átrendezés
Lehet-e valahogy átrendezni a munkaterületet a magasabb hatékonyság céljából?

Minden jog fenntartva © Fésüs Norbert. Engedély nélkül nem használható fel.
  Egyszerűsítés
Lehet-e egyszerűsíteni az eszközökön, módszereken, eljárásokon?

Irodalomjegyzék, felhasznált források, ajánlott

olvasmányok
1. Lean szemlélet (Lean Thinking) – Daniel T. Jones, James P. Womack
2. Lean Startup – Eric Ries
3. A Toyota-módszer – Jeffrey K. Liker
4. Toyota-kata – Mike Rother
5. Tanulj meg látni (Learning to See) – Mike Rother, John Shook
6. A tisztelet ereje – Michael Ballé, Freddy Ballé
7. Gemba séták – Jim Womack
8. Kaizen Expressz – Toshiko Narusawa, John Shook

9. Lean szótár (ingyenes) – Kosztolányi J., Schwahofer G.

10. Útmutató a lean gyakorlati alkalmazásához – Kosztolányi J., Schwahofer G.
11. Vezetők a gáton (ingyenes) – Kővári Róbert

12. Üzemszervezés – Kovács Péter (et al.)

13. Logisztika I-II. – Dr. Prezenszki József (szerk.)
14. Logisztika I-II. – dr. Földesi Péter (et al.)

Az illusztrációhoz felhasznált fotók a Google és az Unsplash rendszereiből származnak az ábrák és grafikonok saját
szerkesztésűek.

Minden jog fenntartva © Fésüs Norbert. Engedély nélkül nem használható fel.