Kulturális jogi

alapismeretek 1.
Összeállította:

Dr. Szabó Kata Karolina

szakjogász

Szedlacsek Emília
szakmai igazgató, Nemzeti Művelődési Intézet
A mai nap tartalma
• Bevezetés
• Alaptörvény
• A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári
ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL.
Törvény
• A közművelődési alapszolgáltatások, valamint a
közművelődési intézmények és a közösségi
színterek követelményeiről szóló 20/2018. (VII. 9.)
EMMI rendelet
• Hogyan rendelkezik a 1997. évi CXL. Törvény a
Muzeális Intézményekről?
• Hogyan rendelkezik a 1997. évi CXL. Törvény a
Könyvtári Ellátásról?
• Az Önkormányzati törvényről
• Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és
sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi
XCIX. törvény
Bevezetés
Művelődéshez való jog
• A művelődéshez való jog emberi jog (vagy más
néven alapjog). Az embernek vannak veleszületett
elidegeníthetetlen és sérthetetlen jogai, és ezért
azok mindenkit megilletnek.
• Az emberi jogok kialakulását jellemzően a francia
forradalomtól számítják.
• Ezeket a jogokat nem az állam „adja”, teremti meg,
de köteles ezeket elismerni és tiszteletben tartani.
• Az emberi jogok egyik legismertebb csoportosítási
módja a kialakulásuk időbeli rendje, a keletkezésük
története alapján történő osztályozás. Ez az ún.
generációk (nemzedékek) szerinti elrendezés. Ezek
figyelembe vételével három generációt
különíthetünk el egymástól:

➢Első generációs jogok

➢Második generációs jogok
➢Harmadik generációs jogok
- Első generációs jogok, XVIII. Században jelentek
meg,
ezek a polgári és politikai jogok. Pl: Tulajdonhoz való
jog, egyesülési jog, gyülekezési jog
• Második generációs jogok, XX. század első
harmadában jelentek meg.
Az ide sorolható gazdasági, szociális és kulturális
jogok. Pl: jog a munkához, oktatáshoz,
művelődéshez való jog
• Harmadik generációs jogok a XX. sz. második
felében jelentek meg.
A globális problémák megoldására kívánnak választ
adni. Pl: egészséges környezethez való jog,
gyermekek, betegek, fogyatékos személyek jogai.
Sokszor vágyakat fogalmaznak meg, mint a békéhez
való jog.
A jogok köre folyamatosan bővül.
Alaptörvény
Alaptörvény XI. cikk

• Az emberi jogokat az országok az alkotmányukban

sorolják fel, és jogrendszerükben szabályozzák.

• XI. cikk (1) Minden magyar állampolgárnak joga van

a művelődéshez.
(2) Magyarország ezt a jogot a közművelődés
kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes
és kötelező alapfokú, az ingyenes és mindenki
számára hozzáférhető középfokú, valamint a
képességei alapján mindenki számára hozzáférhető
felsőfokú oktatással, továbbá az oktatásban
részesülők törvényben meghatározottak szerinti
anyagi támogatásával biztosítja.
 A muzeális intézményekről, a
nyilvános könyvtári ellátásról és a
közművelődésről szóló 1997. évi CXL.
törvény
Törvény Preambuluma:

A társadalom közös érdeke a nemzeti, nemzetiségi

kulturális hagyományok megőrzése, méltó folytatása,
a közösségi és egyéni művelődés személyi, szellemi,
gazdasági feltételeinek javítása, a polgárok
életminőségét javító, értékhordozó tevékenységek,
valamint az ezek megvalósulására létrejött
intézmények és szervezetek működésének
elősegítése, amely törekvés a kulturális alapellátás
rendszerében testesül meg.
A törvény célja többek közt:
• a társadalmi jólét és a fenntartható fejlődés
biztosítása, az egész életen át tartó tanulás
elősegítése, az életminőség javítása, valamint a
kulturális örökség helyi és országos védelme
érdekében rendelkezni a kulturális javak
gyarapításának, megőrzésének, tudományos
feldolgozásának, a jövő nemzedékek számára
történő átörökítésének és társadalmi
hasznosításának általános szabályairól,
b) szabályozni a muzeális intézmények
tevékenységével és feladatellátásával, valamint a
közgyűjteményekben őrzött kulturális javak
hozzáférésével kapcsolatos kérdéseket,
c) mindenki számára biztosítani a könyvtárhasználat
jogát, szabályozni a nyilvános könyvtári ellátás
működését és fejlesztését,
d) mindenki számára biztosítani a közművelődési
tevékenységekben való részvétel lehetőségét, szabályozni
a közművelődési tevékenységek folytatásának, a
közművelődési alapszolgáltatások nyújtásának és
igénybevételének feltételrendszerét,
e) meghatározni az állam, az önkormányzatok és egyéb
fenntartók feladatait, a szakmai és finanszírozási
alapelveket,
f) kulturális intézmények feladatellátásának tervezéséhez
útmutatást adni annak érdekében, hogy azok a kulturális
alapellátás keretében mindenki számára ösztönzést
nyújtsanak arra, hogy
fa) önművelés céljából lakóhelyén bekapcsolódjon
kulturális tevékenységekbe és megismerhesse a kulturális
értékeket;
fb) megismerkedjen a település történetével, a
hagyományokkal, normákkal;
fc) a település népességének tagjaként kifejezze, milyen
értékek, célok, fejlesztési irányok fontosak számára, részt
vegyen a közösségi életének fejlesztésében és a közös
jövőkép megfogalmazásában; ezekhez állandó helyszínt
vehessen igénybe;
fd) lakóhelyén szakmai segítséget vegyen igénybe az
önfejlesztéshez, az önműveléshez, a közös értékek
kifejezéséhez, megéléséhez, a közös célok
megfogalmazásához, a tevékenységek színvonalának
biztosításához.
3/A. § A kulturális alapellátás keretében a
közgyűjtemények és a közművelődési intézmények a
központi költségvetési források felhasználásával az
érintett célcsoportok számára biztosítják a tárgyi és
szellemi kulturális örökség hozzáférhetővé tételét,
valamint olyan közszolgáltatásokat nyújtanak,
amelyek hozzájárulnak a személyiség fejlődéséhez és
kiteljesedéséhez, az aktív polgársághoz, a társadalmi
beilleszkedéshez és a közösségfejlesztéshez, valamint
a foglalkoztatáshoz szükséges egyéni
kulcskompetenciák fejlesztéséhez.
4. § Mindenkinek joga, hogy
- megismerhesse a kulturális javakat
- a kulturális alapellátás keretében igénybe vegye a
nyilvános könyvtári ellátás rendszerét, a muzeális és
közművelődési intézmények szolgáltatásait,
- műveltségét, készségeit életének minden szakaszában
gyarapítsa, közművelődési jogai érvényesítése céljából
közösséget hozzon létre, s külön jogszabályban
meghatározottak szerint szervezetet alapítson,
működtessen,
- e törvény szerint művelődési céljai megvalósításához
közművelődési közösségi színteret (a továbbiakban:
közösségi színtér), szervező, szervezeti és tartalmi
segítséget kapjon.
A közművelődés feltételeinek biztosítása alapvetően
az állam és a helyi önkormányzatok feladata.
A törvény szerint a helyi közművelődési tevékenység
támogatása a települési önkormányzat kötelező
feladata.
A települési önkormányzat ezt a feladatát a
közművelődési alapszolgáltatások megszervezése, a
pénzügyi támogatás biztosítása, valamint a helyi
lakosság képviseletének biztosítása révén látja el.
A közművelődési alapszolgáltatások:

a) művelődő közösségek létrejöttének elősegítése,

működésük támogatása, fejlődésük segítése, a közművelődési
tevékenységek és a művelődő közösségek számára helyszín
biztosítása,
b) a közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése,
c) az egész életre kiterjedő tanulás feltételeinek biztosítása,
d) a hagyományos közösségi kulturális értékek átörökítése
feltételeinek biztosítása,
e) az amatőr alkotó- és előadó-művészeti tevékenység
feltételeinek biztosítása,
f) a tehetséggondozás- és -fejlesztés feltételeinek biztosítása,
valamint
g) a kulturális alapú gazdaságfejlesztés.
• (4) Minden települési önkormányzat kötelező
feladata a (3) bekezdés a) pontja szerinti
közművelődési alapszolgáltatás megszervezése.

a) művelődő közösségek
létrejöttének elősegítése,
működésük támogatása,
fejlődésük segítése, a
közművelődési tevékenységek
és a művelődő közösségek
számára helyszín biztosítása
Ennek keretében
a) a művelődő közösségnek rendszeres és
alkalomszerű művelődési vagy közösségi
tevékenysége végzésének helyszínét biztosítja,
b) a művelődő közösség számára bemutatkozási
lehetőségeket teremt,
c) fórumot szervez - ha az adott településen működik
- a Közművelődési Kerekasztal bevonásával, a
művelődő közösségek vezetőinek részvételével, ahol
a művelődő közösségek megfogalmazhatják a
feladatellátással kapcsolatos észrevételeiket,
javaslataikat.
 • a) helyszín biztosítása hogyan valósulhat meg:
- Közvetlenül és
- Közvetetten

Közvetlenül Közvetetten:
Ha a települési önkormányzat Pl: ha közművelődési
közvetlenül maga működteti a megállapodást köt a közösségi
közösségi színteret vagy ha színtér vagy közművelődési
átmenetileg vagy tartósan bérleti intézmény biztosítására
szerződéssel biztosít nem
önkormányzati tulajdonban
állandóan vagy bizonyos időtartamra
helyszínt.
Az 1000 fő lakosságszám feletti települési
önkormányzat a (3) bekezdés a) pontján túl a b)-g)
pontjai szerinti közművelődési alapszolgáltatásokból
legalább egy további közművelődési alapszolgáltatást
szervez meg.
b) a c) az egész d) a e) az amatőr
közösségi és életre hagyományos alkotó- és
társadalmi kiterjedő közösségi előadó-
részvétel tanulás kulturális művészeti
fejlesztése feltételeinek értékek tevékenység
biztosítása átörökítése feltételeinek
feltételeinek biztosítása
biztosítása
f) a g) a
tehetséggond kulturális
ozás- és - alapú
fejlesztés gazdaságfejl
feltételeinek esztés
biztosítása
• (6) Az 5000 fő lakosságszám feletti települési
önkormányzat (3) bekezdés a) pontján túl a b)-g)
pontjai szerinti közművelődési
alapszolgáltatásokból legalább kettő további
közművelődési alapszolgáltatást szervez meg.
(7) A megyei jogú városban vagy a főváros
kerületeiben a települési önkormányzat kötelező
feladata a közművelődési alapszolgáltatások teljes
körének megszervezése.
77. § (1) A települési önkormányzat a közművelődési
alapszolgáltatások folyamatos hozzáférhetősége
érdekében

Közösségi színteret vagy Közművelődési

intézményt

biztosít.
A közművelődési intézmény, illetve a közösségi
színtér fenntartója, működtetője

- az állam,
- települési önkormányzat,
- nemzetiségi önkormányzat,
- önkormányzati társulás, valamint
- közművelődési megállapodás keretében egyház,
egyéb szervezet vagy magánszemély lehet.
• Az állam, a települési önkormányzat, a nemzetiségi
önkormányzat vagy az önkormányzati társulás által
fenntartott közművelődési intézmény az állam vagy
az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló
nonprofit gazdasági társaságként vagy költségvetési
szervként működik.
Közművelődési intézmény típusai:
a) művelődési ház,
b) művelődési központ,
c) kulturális központ,
d) többfunkciós közművelődési intézmény,
e) népfőiskola,
f) népi kézműves alkotóház,
g) gyermek-, illetve ifjúsági ház, valamint
h) szabadidőközpont.
Művelődési ház
• 78. § (1) A művelődési ház a helyi közösségi
művelődést szervező, legalább három
közművelődési alapszolgáltatást biztosító
közművelődési intézmény. Tevékenysége
településrészre, kerületre, egy településre vagy
több községre terjed ki.
• (2) A művelődési ház vezetője szakirányú felsőfokú
végzettséggel rendelkezik.
• (3) A művelődési ház elnevezésében szerepelnie
kell a „művelődési ház”, a „közösségi ház” vagy a
„faluház” kifejezés valamelyikének.
Művelődési központ
• 78/A. § (1) A művelődési központ a helyi közösségi
művelődést szervező, legalább öt közművelődési
alapszolgáltatást biztosító közművelődési
intézmény. Tevékenysége településrészre,
kerületre, egy településre, több egymással határos
településre vagy egy járásra terjed ki.
• (2) A művelődési központ vezetője szakirányú
felsőfokú végzettséggel rendelkezik.
• (3) A művelődési központ elnevezésében
szerepelnie kell a „művelődési központ”
kifejezésnek.
Kulturális központ
• 8/B. § (1) A kulturális központ a közművelődési
alapszolgáltatások teljes körét biztosító
közművelődési intézmény. Tevékenysége feladatai
települési, kerületi szintű biztosítása mellett több
egymással határos járásra, egy megyére vagy több
egymással határos megyére terjed ki.
• (2) A kulturális központ vezetője szakirányú
mesterfokozatú szakképzettséggel rendelkezik.
• (3) A kulturális központ
elnevezésében
szerepelnie kell a
„kulturális központ”
vagy az „agóra”
kifejezés
valamelyikének.
Többfunkciós művelődési intézmény
• 78/C. § (1) A többfunkciós közművelődési
intézmény olyan közös igazgatású művelődési ház,
művelődési központ vagy kulturális központ, amely
a közművelődési alapszolgáltatások biztosítása
mellett tevékenységének területén
médiaszolgáltatási, sajtótermék-kiadási, turisztikai
információ-szolgáltató feladatokat is ellát.
• (2) A többfunkciós közművelődési intézmény
elnevezésében működési formájától függően
szerepelnie kell a „művelődési ház”, a „művelődési
központ” vagy a „kulturális központ” kifejezés
valamelyikének.
Népfőiskola
• 78/D. § (1) A népfőiskola olyan nyitott tanulási, képzési
közművelődési intézmény (művelődési ház, művelődési
központ vagy kulturális központ), amelynek elsődleges
tevékenysége az egész életre kiterjedő tanulás
feltételeinek biztosítása, különösen a felnőtt korosztály
számára szakmai képzések szervezése.
• (1a) A népfőiskola legalább a 76. § (3) bekezdés c)
pontja szerinti közművelődési alapszolgáltatást nyújtja

„az egész életre kiterjedő tanulás feltételeinek

biztosítása”
• (2) A népfőiskola elnevezésében szerepelnie kell a
„népfőiskola” kifejezésnek.
Népi kézműves alkotóház
• 78/E. § (1) A népi kézműves alkotóház a tárgyalkotó
népművészeti tevékenység színteréül szolgáló, jogi
személyiséggel rendelkező közművelődési intézmény,
amely a magyarországi hagyományos magyar és
nemzetiségi, valamint a határon túli magyar népi
kultúrának, hagyományoknak továbbéltetésével,
komplex bemutatásával, oktatásával és megújításával
kapcsolatos feladatokat lát el.
• (1a) A népi kézműves alkotóház legalább a 76. § (3)
bekezdés d) pontja szerinti közművelődési
alapszolgáltatást nyújtja.

a hagyományos közösségi kulturális értékek átörökítése

feltételeinek biztosítása
• (2) A népi kézműves alkotóház vezetője szakirányú
felsőfokú végzettséggel rendelkezik.
• (3) A népi kézműves alkotóház elnevezésében
szerepelnie kell a „népi kézműves alkotóház”, a
„népi kézműves műhelygaléria” vagy a „népi
kézműves nyitott műhely” kifejezés valamelyikének.
Gyermek-, illetve ifjúsági ház
• 78/F. § (1) A gyermek-, illetve ifjúsági ház olyan
művelődési ház vagy művelődési központ,
amelyben a különböző közművelődési
alapszolgáltatások címzettje, az intézmény
elsődleges használója a gyermek és az ifjúsági
korosztály valamely csoportja vagy csoportjai.
• (2) A gyermek-, illetve ifjúsági ház elnevezésében
szerepelnie kell a „gyermekház”, az „ifjúsági ház”
vagy a „gyermek- és ifjúsági ház” kifejezés
valamelyikének.
Szabadidőközpont
• 78/G. § (1) A szabadidőközpont olyan művelődési
ház, művelődési központ vagy kulturális központ,
amely a közművelődési alapszolgáltatások
biztosítása mellett a szellemi és a fizikai
rekreációval kapcsolatos tevékenységet végez, és az
ahhoz szükséges személyi és tárgyi feltételekkel
rendelkezik.
• (2) A szabadidőközpont elnevezésében működési
formájától függően szerepelnie kell a „művelődési
központ”, a „szabadidőközpont” vagy a
„művelődési- és szabadidőközpont” kifejezés
valamelyikének.
Közösségi színtér
• 78/H. § (1) A közösségi színtér a települési, kerületi
közösségi művelődés szervezése, a közművelődési
alapszolgáltatások biztosítása érdekében fenntartott,
működtetett vagy erre a célra alkalmassá tett és
üzemeltetett, adott helyen rendszeresen működő, jogi
személyiséggel nem rendelkező intézmény vagy egyéb
létesítmény, helyiségegyüttes, épület.
• (2) A közösségi színtér formái:
• a) a kizárólag közművelődési alapszolgáltatások
megszervezésének helyszínt biztosító közösségi színtér
vagy
• b) a közművelődési alapszolgáltatások mellett egyéb
tevékenységeknek, szolgáltatások megszervezésének is
helyszínt biztosító integrált közösségi és szolgáltató tér.
• (3) A közösségi színtér működtetése, továbbá a
helyi közösségi művelődés szervezése és a
közművelődési alapszolgáltatások
hozzáférhetőségének biztosítása érdekében a
közösségi színtér fenntartója, működtetője
szakirányú középfokú végzettséggel rendelkező
személyt foglalkoztat.
• (4) A (3) bekezdés szerinti személy foglalkoztatását
több fenntartó, működtető közösen is biztosíthatja
oly módon, hogy egy személy legfeljebb három
község tekintetében láthatja el feladatait.
• (5) A közösségi színtér elnevezésében szerepelnie
kell a „közösségi színtér” vagy a „közösségi tér”
kifejezés valamelyikének.
 Megyei jogú városban, Községben
városban, fővárosi
kerületben

Az önkormányzat az önkormányzat
közművelődési közösségi színteret vagy
intézményt biztosít. közművelődési
intézményt biztosít.
Megyei jogú városban és a főváros kerületeiben a
települési önkormányzat a közművelődési
feladatellátás érdekében

• Vagy művelődési házat,

• Vagy művelődési központot,
• Vagy kulturális központot

működtet.
A települési önkormányzat a közösségi színtér vagy
közművelődési intézmény fenntartójaként, vagy a
közösségi színtér vagy közművelődési intézmény
működtetésére irányuló közművelődési
megállapodásban biztosítja a közösségi színtér vagy
közművelődési intézmény működését.
Az az önkormányzat, amely közösségi színteret vagy
közművelődési intézményt tart fenn az e törvényben
foglaltak alapján:
a) meghatározza a közösségi színtér vagy a
közművelődési intézmény használati szabályait,
működésének módját, valamint a közművelődési
intézmény feladatait,
b) kiadja az általa fenntartott közművelődési intézmény
alapító okiratát, jóváhagyja szervezeti és működési
szabályzatát, éves munkatervét és költségvetését,
c) biztosítja a feladatok ellátásához és a közösségi színtér,
illetve közművelődési intézmény fenntartásához
szükséges, e törvény szerinti szervezeti, személyi,
szakképzettségi és tárgyi feltételeket,
Közművelődési megállapodás
• 79. § (1) A települési önkormányzat a
közművelődési rendeletében meghatározott
közművelődési feladatok megvalósítására az e
törvény követelményeinek megfelelő jogi vagy
természetes személlyel - a Közművelődési
Kerekasztallal való egyeztetést követően -
közművelődési megállapodást köthet.
•A közművelődési megállapodás tartalmi
követelményeit a törvény meghatározza.
• Az önkormányzattal közművelődési megállapodást
aláíró szervezetnek biztosítania kell a
közművelődési alapszolgáltatások, valamint a
közművelődési intézmények és a közösségi
színterek követelményeiről szóló 20/2018. (VII. 9.)
EMMI rendeletben meghatározott személyi, tárgyi
és egyéb szakmai feltételeket.
• A közművelődési megállapodást a települési
önkormányzat honlapján, vagy a helyben szokásos
módon, valamint a megállapodással működtetett
közösségi színtérben, közművelődési intézményben
közzé kell tenni.
Közművelődési Kerekasztal
• 82. § A közművelődés helyi, lakossági képviselete
érdekében településenként, fővárosi kerületenként
legfeljebb hároméves időtartamra egy-egy
Közművelődési Kerekasztal alakítható.

• 83. § (1) A Közművelődési Kerekasztalt azok a

közművelődési célú egyesületek hozhatják létre,
melyeknek bejegyzett székhelye az adott település,
s amelyeknek legfelsőbb szerve írásos határozatban
jelzi ez irányú szándékát.
(2) A Közművelődési Kerekasztal megalakítását célzó
határozatokat a település jegyzőjéhez kell benyújtani,
aki azokat a helyben szokásos módon teszi közzé. A
közzétételtől számított 30 napon belül további
szervezetek nyújthatják be a jegyzőhöz csatlakozási
szándékot tartalmazó határozataikat.
(3) A 30 napos határidő lejárta után a jegyző írásban
szólítja fel a határozatot benyújtó szervezeteket a
Közművelődési Kerekasztal megalakítására.
(4) A felszólítást követő 90 napon belül a
határozatokat beküldő szervezetek mint alapító tagok
kimondják a Közművelődési Kerekasztal
megalakulását, meghatározzák a Közművelődési
Kerekasztal szervezeti és működési rendjét,
megválasztják képviselőiket.
(6) A Közművelődési Kerekasztal tagja lehet minden
jogi személyiséggel rendelkező, helyben működő
közművelődési civil szervezet, valamint a helyi
közművelődést támogató gazdasági vállalkozás
képviselője.
(7) Az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelő
szervezetek csatlakozása a Közművelődési
Kerekasztalhoz nem utasítható el. Az alapító és
csatlakozó tagok jogai egyenlők.
• (8) A Közművelődési Kerekasztal
• a) véleményt nyilváníthat, és javaslatot tehet a
település közművelődési tevékenységével
kapcsolatos valamennyi kérdésben,
• b) az önkormányzat által közművelődési célra
biztosított pénzügyi támogatás felhasználását és a
vagyoni eszközök célszerű használatát a vonatkozó
döntések, illetve az éves önkormányzati
költségvetési tervezet és a zárszámadás alapján
figyelemmel kíséri, véleményezi,
• c) elősegíti a különböző közművelődési szervezetek
együttműködését.
Közművelődési rendelet
• 83/A. § (1) A települési önkormányzat rendeletben
határozza meg az ellátandó közművelődési
alapszolgáltatások körét, valamint
feladatellátásának formáját, módját és mértékét.
• (2) A települési önkormányzat a közművelődési
rendeletét legalább ötévente felülvizsgálja.
• (3) A közművelődési rendeletet az önkormányzat a
közösségi színtérben vagy a közművelődési
intézményben közzéteszi.
• A szabályozásnak csak a közművelődés lehet a
tárgya, azaz nem tartalmazhat rendelkezéseket a
közgyűjteményi (könyvtári, múzeumi), művészeti
területekre akkor sem, ha a települési
önkormányzat a közművelődéssel kapcsolatos
kötelezettségét integrált közművelődési
intézménnyel látja el.
• A helyi rendelet elnevezésében szerepelnie kell a
közművelődés fogalmának.
• A helyi közművelődési rendelet tartalmi és formai
megfelelőségét a területileg illetékes
megyei/fővárosi kormányhivatal ellenőrzi a helyi
önkormányzatok törvényességi felügyeletének
részletes szabályairól szóló 119/2012. (VI. 26.)
Korm. rendelet illetve az Mötv. alapján.

• A helyi közművelődési rendelettel kapcsolatos

további kötelezettség, hogy a Nemzeti
Jogszabálytárról szóló 338/2011. (XII. 29.) Korm.
rendelet 4. §-a alapján a Nemzeti Jogszabálytár
internetes felületén közzé kell tenni.
A muzeális intézményekkel és a levéltárakkal, a
nyilvános könyvtári ellátással, a
közművelődéssel kapcsolatos közös szabályok
91/A. § (1) A tizenötezer fő alatti lakosságszámú
településen - a feladatellátás veszélyeztetése nélkül -
a települési önkormányzat a muzeális
intézményekkel, a nyilvános könyvtári ellátás
biztosításával, illetve a közművelődési
alapszolgáltatások hozzáférhetőségének
biztosításával összefüggő feladatait közös
szervezetben (a továbbiakban: integrált kulturális
intézmény) láthatja el.
Alkalmazottak foglalkoztatásának
egyes kérdései
93. § Az állami és önkormányzati fenntartású
közgyűjteményi és közművelődési intézményekben a
foglalkoztatottak létszámának meghatározásánál a
fenntartónak figyelembe kell vennie az e törvény
hatálya alá tartozó intézmények jogszabályban előírt
alapfeladataiból, az ezek teljesítéséhez szükséges
feltételekből, valamint szervezeti és működési
rendjéből adódó foglalkoztatási követelményeket.
94. § (1) Az állami és önkormányzati fenntartású
muzeális intézményekben, nyilvános könyvtárakban,
közlevéltárakban és közművelődési intézményekben,
közösségi színtérben alkalmazottként csak olyan
személy foglalkoztatható, aki
- cselekvőképes
- büntetlen előéletű, és nem áll a tevékenység
folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt
és
- megfelel a miniszter rendeletében előírt képesítési
és egyéb feltételeknek.
A foglalkoztatott szakemberek szakmai tudásuk
megújítása érdekében továbbképzésben vehetnek
részt, mely továbbképzésben való részvételéhez
támogatás nyújtható.
A területi, fővárosi közművelődési
szakmai szolgáltatás
84. § (1) A miniszter a megyék, a fővárosi
önkormányzat a főváros területén (a továbbiakban
együtt: területi szint) a közművelődési
alapszolgáltatások szakmai támogatásának
koordinálásában részt vevő, közművelődési szakmai
szolgáltató szervezet működéséről gondoskodik.
85. § (1) A területi szintű közművelődési szakmai
szolgáltatás keretében ellátandó feladatok:
a) területi szintű közművelődési tevékenységek
szervezése, támogatása, a közművelődési feladatellátás, a
közművelődési intézmények és a közösségi színterek
működésének kérdéseiben szakmai szolgáltatás
biztosítása, a közművelődés minőségbiztosítási, -
fejlesztési rendszere működésének segítése,
b) együttműködés az országos, a hazai és a nemzetközi
szakmai szervezetekkel,
c) a terület- és vidékfejlesztési célokkal összhangban
közművelődési tevékenységgel összefüggő elemzések és
fejlesztő programok készítése és hasznosítása, szakmai
műhelyek működtetése, innovatív kezdeményezések
támogatása, közreműködés a kulturális alapú
gazdaságfejlesztésben a kreatív és kulturális ipari
szolgáltatások fejlesztésével,
d) a területi szintű amatőr művészeti, népművészeti,
hagyományőrző tevékenységek megőrzésének és
fejlesztésének, a népi iparművészet, az élethosszig tartó
tanulás, a tanórán kívüli nevelés, a szakképzés, az
ismeretterjesztés, a közösségfejlesztés, a honismereti,
helytörténeti kutatás, az anyanyelvápolás, a kulturális
turizmus, a népfőiskolai mozgalom szakmai támogatása,
e) közművelődési információs szolgáltatás nyújtása,
tematikus adatbázisok létrehozása és működtetése,
részvétel az országos információs adatbázis
működtetésében és a közművelődési statisztikai
adatgyűjtésben,
f) a területi szintű értéktárak összeállításának
módszertani segítése, területi kulturális regiszter
gondozása, az adott terület és a főváros szellemi, tárgyi,
természeti kulturális örökségének, környezeti, művészeti,
közművelődési sajátosságainak bemutatása,
közreműködés digitális archívum működtetésében,
g) a közművelődési tevékenységek szervezőinek,
vezetőinek szakmai képzése és továbbképzése,
szakkiadványok megjelentetése,
h) a Minősített Közművelődési Intézmény Cím és a
Közművelődési Minőségi Díj adományozásának
szakmai előkészítése.
Az országos közművelődési
szakmai szolgáltatás
87. § Az országos szinten működő, területi
közművelődési szakmai szolgáltatásokat ellátó
szervezet a közművelődési alapszolgáltatások
segítése, fejlesztése és az egységes szakmai
feladatellátás érdekében országos közművelődési
szakmai szolgáltatást biztosít.
A közművelődés finanszírozásának és
központi támogatásának alapelvei
• 90. § A fővárosi és a települési önkormányzatok a
közművelődési feladataik ellátásához a
költségvetési törvény szerint állami hozzájárulásban
részesülnek.
• 91. § (2) Az államháztartásért felelős miniszter
érdekeltségnövelő pályázat útján gondoskodik az
önkormányzat közművelődési feladatellátást
szolgáló technikai, műszaki eszközök fejlesztéséről,
berendezési tárgyak gyarapításáról, épületek
karbantartásáról és felújításáról.
 A közművelődési
alapszolgáltatások,
valamint a közművelődési
intézmények és a közösségi
színterek követelményeiről
szóló 20/2018. (VII. 9.)
EMMI rendelet
A rendelet tartalma

• A rendelet tartalmaz értelmező rendelkezéseket, pl:

mi a többfunkciós helyiség, mi a kiállítótér

• Tartalmazza, hogy éves szolgáltatási terv kell

készítenie március 1-jéig
A rendelet meghatározza, hogy mit kell tartalmaznia az éves
szolgáltatási tervnek. Az éves szolgáltatási terv tartalmazza:
a) a biztosított közművelődési alapszolgáltatások keretében
tervezett közösségi programok, tevékenységek és folyamatok
(a továbbiakban együtt: közösségi tevékenység)
megnevezését,
b) a közösségi tevékenység céljának rövid leírását,
c) az egyes közösségi tevékenységek közművelődési
alapszolgáltatásokba való besorolását azzal, hogy minden
egyes közösségi tevékenység csak egy alapszolgáltatásba
sorolható be,
d) a közösségi tevékenység rendszerességét vagy tervezett
időpontját és a résztvevők tervezett számát, valamint
e) a helyi lakosság közösségi tevékenységek megtervezésében,
megvalósításában és értékelésében való részvételének
módjait.
A feladatellátó az éves szolgáltatási tervet a
feladatellátás helyén, továbbá a közművelődési
intézményben vagy a közösségi színtérben, illetve a
helyben szokásos módon közzéteszi legkésőbb a
fenntartói jóváhagyást követő 15 napon belül.
 • A rendelet kifejti, hogy mit kell érteni az egyes
közművelődési alapszolgáltatások alatt.
Közművelődési alapszolgáltatások:
a) művelődő közösségek
c) az egész d) a hagyományos
létrejöttének elősegítése,
b) a közösségi életre közösségi kulturális
működésük támogatása,
és társadalmi kiterjedő értékek átörökítése
fejlődésük segítése, a
részvétel tanulás feltételeinek
közművelődési
fejlesztése feltételeinek biztosítása
tevékenységek és a
biztosítása
művelődő közösségek
számára helyszín biztosítása
e) az amatőr f) a g) a
alkotó- és előadó- tehetséggon kulturális
művészeti dozás- és - alapú
tevékenység fejlesztés gazdaságf
feltételeinek feltételeinek ejlesztés
biztosítása biztosítása
b) pontra példa: gyermekek, ifjúság, az idősek
művelődését segítő, a családi életre nevelő családbarát, a
generáció közötti kapcsolatokat, együttműködést
elősegítő programokat, tevékenységet vagy
szolgáltatásokat szervez
c) pontra példa: iskolarendszeren kívüli tanfolyamokat,
képzési alkalmakat szervez, támogatja azok
megvalósítását
d) pontra példa: a helytörténettel, a népművészettel, a
népi iparművészettel és a település szellemi kulturális
örökségével kapcsolatos csoportot, szakkört, klubot
működtet, támogatja a művelődő közösségek ezirányú
munkáját
g) pontra példa: a helyi szellemi, épített és természeti
örökségre építő közösségi és kreatív gazdaságot fejlesztő
programokat, tevékenységeket és szolgáltatásokat
szervez, támogatja azok megvalósítását,
A közösségi művelődés intézményeinek személyi,
tárgyi, működési feltételei

A rendelet meghatározza, hogy a közösségi

színtérben és a közművelődési intézmények egyes
típusaiban milyen személyi és tárgyi feltételek
szükségesek.
A továbbiakban a közösségi színtér és két
közművelődési intézmény típus, a művelődési ház és
a kultúrális központ kerül bemutatásra.
4. § A közművelődési alapszolgáltatások
megszervezésének helyszínén vagy a közművelődési
intézményben és közösségi színtérben biztosítani kell
a) legalább egy, legalább 25 fő befogadására, közösségi
események, rendezvények, tanácskozások, képzések
megtartására egyaránt alkalmas többfunkciós helyiséget,
b) az a) pontban meghatározott helyiség méretének és
funkciójának megfelelő számú asztalt és széket,
c) polcrendszert, amely lehetővé teszi dokumentumok
(könyvek, folyóiratok, szórólapok stb.) elhelyezését,
d) legalább 1 db bemutatók, előadások megtartására
alkalmas prezentációs eszközt,
e) legalább 1 db audiovizuális anyagok lejátszására
alkalmas eszközt,
f) legalább 1 db számítógépet, illetve korlátozás- és
térítésmentesen igénybe vehető internet kapcsolatot.
Közösségi színtér: A közösségi színtér nyitvatartási
idejét a közösségi színtérnek helyet adó épületben ki
kell függeszteni.
• A közösségi színtér legalább a hét három napján,
legalább napi 4 órában nyitva tart, melyből
legalább egy napnak szabadnapra vagy
munkaszüneti napra kell esnie, továbbá legalább a
hét egy napján magába kell foglalnia a 16.00–19.00
óra közötti időszakot.
Művelődési ház: A művelődési ház a 4. §-ban
foglaltakon túl rendelkezik legalább egy, legalább 100
fő befogadására, a művelődő közösségek, előadó-
művészeti csoportok próbáinak, előadásainak,
továbbá ünnepségek megtartására alkalmas,
játszóhellyel rendelkező többfunkciós helyiséggel,
valamint legalább egy kiállítótérrel.
A művelődési ház nyitvatartási idejét a művelődési
házban ki kell függeszteni.
• A művelődési ház legalább a hét öt napján,
legalább napi 8 órában nyitva tart, melyből legalább
egy napnak szabadnapra vagy munkaszüneti napra
kell esnie, továbbá legalább a hét három napján
magába kell foglalnia a 16.00–19.00 óra közötti
időszakot.
(1) A kulturális központ a 4. §-ban foglaltakon túl
rendelkezik
a) legalább három, egyenként legalább 25 fő
befogadására, közösségi események, rendezvények,
tanácskozások, képzések megtartására egyaránt alkalmas
többfunkciós helyiséggel,
b) legalább egy, legalább 275 fő befogadására, a
művelődő közösségek, előadó-művészeti csoportok
előadásainak, színpadi produkciók bemutatására,
továbbá ünnepségek megtartására alkalmas, játszóhellyel
rendelkező helyiséggel,
c) legalább két kiállítótérrel,
d) legalább egy, kézműves tevékenységek oktatására,
végzésére alkalmas alkotóműhellyel,
e) legalább egy, legalább 25 fő befogadására,
táncművészeti csoportok próbáinak, mozgással,
rekreációval kapcsolatos foglalkozások megtartására
alkalmas táncteremmel.
• A kulturális központ nyitvatartási idejét a kulturális
központban ki kell függeszteni. A kulturális központ
- illeszkedve a közösségi kezdeményezésekhez -
legalább a hét hat napján, legalább napi 8 órában
nyitva tart, továbbá legalább a hét öt napján
magába kell foglalnia a 16.00-19.00 óra közötti
időszakot.
Hogyan rendelkezik a 1997. évi CXL.
Törvény a muzeális intézményekről?
A muzeális intézmények
7. § A kulturális javak a nemzet egészének közös
szellemi értékei. A muzeális intézményekben őrzött
javak felhasználásának és bármilyen technikával
történő sokszorosításának, valamint
adatrögzítésének és adatfelhasználásának jogát
kizárólagos felhasználásra nem lehet átruházni.
37/A. § (1) Az e törvényben meghatározott, a
kulturális javak védelmével összefüggő célok
megvalósításának legfontosabb letéteményesei a
muzeális intézmények.
(2) A muzeális intézmény
a) a társadalom szolgálatában áll,
b) a közösség számára nyilvános,
c) a közösségekkel, településsel aktív kapcsolatot
tart,
d) alaptevékenysége körében nem gazdasági
haszonszerzés céljából jön létre,
e) a kulturális javakhoz széles körű és egyenlő
hozzáférést biztosít.
(7) A muzeális intézmény szakmai besorolása szerint
lehet:
a) közérdekű muzeális kiállítóhely,
b) közérdekű muzeális gyűjtemény,
c) múzeum:
ca) tematikus múzeum,
cb) területi múzeum,
cc) megyei hatókörű városi múzeum,
cd) országos szakmúzeum,
ce) országos múzeum.
• 37/B. § (1) A muzeális intézmény gyűjteménye
a) régészeti feltárás,
b) természettudományi feltárás,
c) helyszíni gyűjtés,
d) vétel,
e) ajándékozás,
f) öröklés,
g) csere,
h) a muzeális intézmények nyilvántartási szabályzatáról
szóló miniszteri rendeletben meghatározott átadás,
i) saját előállítás vagy saját célú előállíttatás, valamint
j) egyéb - jogszabály alapján történő - muzeális
intézményi elhelyezés
révén gyarapítható.
Hogyan rendelkezik a 1997. évi CXL.
Törvény a könyvtári ellátásról?
53. § (1) A könyvtárhasználati jog gyakorlását a
könyvtári ellátás rendszere biztosítja.
• (2) A nyilvános könyvtári ellátás rendszerének
működtetése az állam és a helyi önkormányzatok
feladata.
54. § (1) A nyilvános könyvtár alapkövetelményei:
a) mindenki által használható és megközelíthető;
b) rendelkezik kizárólagosan a könyvtári szolgáltatások
céljaira alkalmas helyiséggel;
c) rendszeresen, a felhasználók többsége számára
megfelelő időpontban, ötezer fő feletti településen
működő települési könyvtár esetében legalább heti 25
órában, továbbá legalább havonta két hétvégi napon tart
nyitva;
d) vezetője a könyvtárakban foglalkoztatottak képesítési
követelményeire és jogviszonyára irányadó
jogszabályokban meghatározott végzettséggel és
szakképzettséggel rendelkezik;
e) könyvtári szakembert alkalmaz;
f) helyben nyújtott alapszolgáltatásai ingyenesek;
g) statisztikai adatokat szolgáltat;
Elnevezésében meg kell jelennie a könyvtár
kifejezésnek.

(3) Nyilvános könyvtár

a) a nemzeti könyvtár,
b) a megyei hatókörű városi könyvtár,
c) települési könyvtár,
d) országos szakkönyvtár, valamint
e) az állami egyetem könyvtára.
55. § (1) A nyilvános könyvtár alapfeladatai:
a) a fenntartó által kiadott alapító okiratban és a
szervezeti és működési szabályzatban meghatározott
fő céljait küldetésnyilatkozatban közzé teszi,
b) gyűjteményét folyamatosan fejleszti, feltárja,
megőrzi, gondozza és rendelkezésre bocsátja,
c) tájékoztat a könyvtár és a nyilvános könyvtári
rendszer dokumentumairól és szolgáltatásairól,
d) biztosítja más könyvtárak állományának és
szolgáltatásainak elérését,
e) részt vesz a könyvtárak közötti dokumentum- és
információcserében,
f) biztosítja az elektronikus könyvtári dokumentumok
elérhetőségét,
g) a könyvtárhasználókat segíti a digitális írástudás,
az információs műveltség elsajátításában, az egész
életen át tartó tanulás folyamatában,
h) segíti az oktatásban, képzésben részt vevők
információellátását, a tudományos kutatás és az
adatbázisokból történő információkérés lehetőségét,
i) kulturális, közösségi és egyéb könyvtári
programokat szervez,
j) tudás-, információ- és kultúraközvetítő
tevékenységével hozzájárul az életminőség
javításához, az ország versenyképességének
növeléséhez,
k) a szolgáltatásait a könyvtári minőségirányítás
szempontjait figyelembe véve szervezi.
56. § (1) A könyvtárhasználó jogosult bármely
nyilvános könyvtár szolgáltatásainak igénybevételére.
(2) A könyvtárhasználót ingyenesen illetik meg a
következő alapszolgáltatások:
a) a könyvtárlátogatás,
b) a könyvtár által kijelölt gyűjteményrészek
helybenhasználata,
c) az állományfeltáró eszközök használata,
d) információ a könyvtár és a könyvtári rendszer
szolgáltatásairól.
(3) A könyvtár az ingyenes szolgáltatásokat igénybe
vevő könyvtárhasználónak meghatározott adatait
beiratkozási díj nélkül regisztrálhatja.
(4) Az ingyenes szolgáltatásokon kívüli szolgáltatások
a könyvtárba való beiratkozással vehetők igénybe. A
beiratkozásért a fenntartó döntése alapján
beiratkozási díj szedhető.
(5) A beiratkozott olvasó ingyenesen kölcsönözheti a
nyomtatott és elektronikus könyvtári
dokumentumokat.
(6) A 16 éven aluliak és a 70 éven felüliek
mentesülnek a beiratkozási díj megfizetése alól. A
pedagógusok és a diákok más jogszabályban
megállapítottak szerinti kedvezményekben
részesülnek.
64. § (1) A települési könyvtári ellátás biztosítása a
települési önkormányzatok kötelező feladata.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatot a községi
és a városi önkormányzat
a) nyilvános könyvtár fenntartásával vagy
b) a megyei hatókörű városi könyvtár szolgáltatásainak
igénybevételével teljesíti.
(4) A fővárosban az (1) bekezdésben meghatározott
feladatot Budapest Főváros Önkormányzata a kerületek
könyvtári ellátását is biztosító nyilvános könyvtár
fenntartásával teljesíti.
6) A megyeszékhely megyei jogú város - Pest megyében
Szentendre Város Önkormányzata - az (1) bekezdésben
foglalt feladatait megyei hatókörű városi könyvtár
fenntartásával biztosítja.
Az Önkormányzati törvényről
Magyarország helyi önkormányzatairól szóló
2011. évi CLXXXIX. Törvény (Mötv.)
• 3. § (1) A helyi önkormányzás joga a települések
(települési önkormányzatok) és a megyék (területi
önkormányzatok) választópolgárainak közösségét
illeti meg.
• (2) Települési önkormányzatok a községekben, a
városokban, járásszékhely városokban, megyei jogú
városokban és a fővárosi kerületekben működnek.
• (3) A fővárosi önkormányzat települési és területi
önkormányzat.
A Törvény rendelkezik többek
között:
• Önkormányzatok feladatairól
• Szerveiről
• Képviselőről
• Képviselő-testületről
• Képviselő-testület bizottságáról
• Polgármesterről
• Alpolgármesterről
• Jegyzőről, aljegyzőről
• Polgármesteri hivatalról
• Területszervezésről: Várossá nyilvánítás,
településegyesítés, fővárosi kerület létrehozása
Önkormányzati feladat- és hatáskörök
10. § (1) A helyi önkormányzat ellátja a törvényben
meghatározott kötelező és az általa önként vállalt
feladat- és hatásköröket.
• (2) A helyi önkormányzat - a helyi képviselő-testület
vagy a helyi népszavazás döntésével - önként
vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló
megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv
kizárólagos hatáskörébe.
• Az önként vállalt feladatok ellátása nem
veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt
önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását,
finanszírozása a saját bevételek, vagy az erre a célra
biztosított külön források terhére lehetséges.
13. § (1) A helyi önkormányzati
feladatok különösen:
1. településfejlesztés, településrendezés;
2. településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és
fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás,
kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és
tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb
közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek
parkolásának biztosítása);
3. a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló
közintézmény elnevezése;
4. egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését
célzó szolgáltatások;
5. környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet
tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás);
6. óvodai ellátás;
7. kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári
ellátás biztosítása; filmszínház, előadó-művészeti
szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme;
a helyi közművelődési tevékenység támogatása;
8. gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások;
8a. szociális szolgáltatások és ellátások, amelyek
keretében települési támogatás állapítható meg;
9. lakás- és helyiséggazdálkodás;
10. a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának
és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás
megelőzésének biztosítása;
11. helyi környezet- és természetvédelem,
vízgazdálkodás, vízkárelhárítás;
12. honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem,
helyi közfoglalkoztatás;
13. helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal
kapcsolatos feladatok;
14. a kistermelők, őstermelők számára - jogszabályban
meghatározott termékeik - értékesítési lehetőségeinek
biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is;
15. sport, ifjúsági ügyek;
16. nemzetiségi ügyek;
17. közreműködés a település közbiztonságának
biztosításában;
18. helyi közösségi közlekedés biztosítása;
19. hulladékgazdálkodás;
20. távhőszolgáltatás;
21. víziközmű-szolgáltatás, amennyiben a víziközmű-
szolgáltatásról szóló törvény rendelkezései szerint a helyi
önkormányzat ellátásért felelősnek minősül.
• 20. § (1) A községi önkormányzat köteles ellátni
mindazokat a törvényben meghatározott
feladatokat, amelyek a helyi lakosság alapvető
létfeltételeit, az ehhez szükséges közszolgáltatások
közvetlen igénybevételének lehetőségeit biztosítják.
• (2) A megyei jogú város települési önkormányzat,
amely - törvényben meghatározottak szerint, az
abban foglalt kivételekkel - azokat a
közszolgáltatásokat is biztosítja, melyek saját
területén túl a megye egészére vagy nagy részére
kiterjednek.
Az előadó-művészeti szervezetek
támogatásáról és sajátos
foglalkoztatási szabályairól szóló
2008. évi XCIX. törvény
Törvény hatálya:
• 2. § (1) E törvény hatálya kiterjed
• a) az előadó-művészeti szervezetekre és az előadó-
művészeti szakmai érdekképviseleti szervezetekre,
• b) az előadó-művészeti szervezetek fenntartóira,
• c) az előadó-művészeti szervezetekkel
munkaviszonyban álló természetes személyekre, és
• d) az előadó-művészeti szervezetek működésével
összefüggő közigazgatási hatósági és szolgáltatási
feladatokat ellátó szervezetre.
• 3. § (1) Az Alaptörvényben biztosított művelődéshez
való jog érvényre juttatásának elősegítése érdekében az
állam a központi költségvetésből előadó-művészeti
szervezeteket tart fenn és - az e törvényben foglalt
feltételek szerint - hozzájárul ahhoz, hogy a helyi,
valamint a települési és területi nemzetiségi
önkormányzatok (a továbbiakban együtt:
önkormányzat) az önként vállalt helyi közszolgáltatási
feladatellátás, illetve a nemzetiségi közszolgáltatási
feladatellátás körében megteremthessék az előadó-
művészeti tevékenység feltételeit, továbbá pályázat
útján támogatja és közszolgáltatási szerződés szerint
elősegíti az egyéb, az előadó-művészeti tevékenység
megújítását és sokszínűségét szolgáló előadó-művészeti
szervezetek törekvéseit.
• (2) Az önkormányzatok az (1) bekezdés szerinti
feladatellátást előadó-művészeti szervezet
fenntartásával vagy annak közszolgáltatási szerződés
alapján történő támogatásával valósíthatják meg.
13. § Az állam, illetve az önkormányzat az előadó-
művészeti szolgáltatások tartós biztosítására
nyilvántartott előadó-művészeti szervezettel
kormányrendelet szerinti tartalommal és feltételekkel
legalább három évre előadó-művészeti
közszolgáltatási szerződést köthet.
Ajánlott irodalom
• Nemzeti Művelődési Intézet Nonprofit Közhasznú
Kft.- Útmutató a közművelődési szakterület
megújult jogszabályi környezetének alkalmazásához
• Nemzeti Művelődési Intézet Nonprofit Közhasznú
Kft.- Útmutató II. a közművelődési feladatellátás
dokumentumainak elkészítéséhez Példatár
Hivatkozott Jogszabályok
• Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.)
• A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári
ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL.
Törvény
• Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi
CLXXXIX. Törvény
• Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és
sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX.
Törvény
• A közművelődési alapszolgáltatások, valamint a
közművelődési intézmények és a közösségi színterek
követelményeiről szóló 20/2018. (VII. 9.) EMMI rendelet
Köszönjük a figyelmet!