Üzleti gazdaságtan szigorlat jegyzet

Vállalatok termelése, kockázatkerülés

 termelési tényezőknek három jellegzetes csoportját szokták megkülönböztetni: munka, föld,

tőkejavak
 egy termelési tényező mennyiségének növelésével a határterméke, vagy határtermék-
bevétele csökken
o például, egyre több munkást alkalmaznak valahol, a termelés bizonyára növekedne
ettől, de egyre kisebb mértékben
 ez a csökkenő hozadék elve: egyik erőforrás alkalmazásának mennyiségét növelve a teljes
termelt mennyiség csak egyre kisebb mértékben növekszik
o a termelési tényező határterméke a mennyiség növelésével jellemzően csökken
 mérethozadék: azt vizsgáljuk, hogy miként változik a kibocsátás, amennyiben a termelési
tényezőket azonos arányban növeljük
o állandó mérethozadék: termelési tényezők növelésével a kibocsátás is arányosan nő
o növekvő mérethozadék: az arányosnál nagyobb mértékű az össztermék növekedés
o csökkenő mérethozadék: a kibocsátás arányaiban kevésbé nő, mint az inputtényezők
mennyisége
 költségminimalizálás alapszabálya: a vállalatok úgy alakítják technológiájukat, hogy az egyes
termelési tényezők költségegységeire eső határtermék-bevételei azonosak legyenek
 helyettesítési szabály: ahogy változnak a termelési tényezők piaci árai, a vállalatok úgy
helyettesítik az egyik termelési tényezőt a másikkal
 profitmaximalizálás: addig fokozni a termelést, és az egyes termelési tényezők használatát,
ameddig éppen el nem éri a határköltség és a határtermék-bevétel kiegyenlítődését
 kockázat: annak a lehetősége, hogy a később ténylegesen elért állapot, a visszakapott
pénzösszeg eltérhet a döntés pillanatában várttól
 a csökkenő határhasznosságot mutató hasznosságfüggvény egyúttal kockázatkerülést is
tükröz
 biztos egyenértékes: az a pozitív vagy negatív összeg, amely ugyanazt a hasznosságot
eredményezi biztosan, mint amit a kockázatos lehetőség ígér várhatóan
o a kockázati prémium kompenzálja a döntéshozót a vállalt kockázatért, praktikusan ez
adja számára a kockázat vállalásának árát
o a központi határeloszlás tétele alapján normális eloszlású kockázatos pénzösszegekre
számítunk, amiket E(F) várható értékkel és o(F) szórással adunk meg
o a kockázatkerülő egyének az egyre nagyobb szórású pénzösszegekhez egyre nagyobb
kockázati prémiumokat fognak rendelni
o minél erőteljesebb a csökkenő határhasznosság jelensége (azaz a görbülés), annál
erőteljesebb lesz a kockázatkerülés
 különböző kockázatkerülésű emberek közömbösségi térképeit a várható hozam-hozam szórás
modellben ábrázoljuk

Markowitz-féle modell

 a pénz piacán a különböző kockázatosságú és időbeli lefutású pénzkölcsönök részpiacai

alakulnak ki
 minden egyes kockázati szinthez, szórásnagysághoz kialakulnak a piaci árak
o nagyobb kockázathoz nagyobb kockázati prémiumokat rendelnek
  a kockázatmentes, azaz nulla szórású szélső helyzethez az rf kockázatmentes kamat
rendelődik
 piaci portfólió: olyan befektetési csomag, amely a pénzügyi piacon forgó összes kockázatos
üzleti tevékenységből tartalmaz egy kicsi, arányos részt
o olyan részvényportfólióként képzelhető el, amelyben a különböző vállalatok
részvényeinek az aránya a vállalat piaci méretének az egész piaci értékhez mért
arányát tükrözi
o átfogó tőzsdeindexszel szokás megragadni és M-mel jelölik
o mivel a piaci portfólió elvben az összes befektetési lehetőséget arányosan tükrözi, gy
kockázatossága az átlagos üzleti kockázatosságnak tekinthető
o úgy is tekinthetjük a pénztőke piacának árazását, hogy az egyes kockázatosságokat az
átlagoshoz méri a piac
o várható hozama: 7-9% - kockázatmentes hozam: 1-3%, kockázati prémium: 5-7%,
szórása: 15-20%
 egy befektető nem önmagában értékeli egy adott i befektetési lehetőség várható hozamát és
hozamának szórását, hanem azt mérlegeli, hogy ez az i befektetés mennyiben járul hozzá az
egész portfóliójának a várható hozamához és kockázatához
 a várható hozama az egyes részek várható hozamainak a súlyozott átlaga
 amennyiben az n elemű portfólióban az elemek közötti páronkénti korreláció mind 1, azaz a
portfólió részek között teljes függőség áll fent, akkor a portfólió egészének szórása az elemek
szórásainak súlyozott átlaga
o ha az elemek közötti páronkénti korreláció átlagosan 0, akkor a portfólió egészének
szórása az n elemszám növekedésével csökken, ha n végtelen, a portfólió szórása 0
 a kockázatcsökkenésnek ezen formáját diverzifikálásnak, kockázatdiverzifikációnak, vagy
egyszerűen diverzifikációnak nevezzük
 a maximálisan diverzifikált, azaz adott szórás mellett a legnagyobb várható hozamot adó
portfóliók halmaza egy jellegzetes (tojáshéj alakú) ívet ad
o ezek a hatékony portfóliók, illetve a hatékony portfóliók görbéje
 végül a befektető azt a hatékony portfóliót választja, amelyik az egyik közömbösségi
görbéjének éppen érintési pontja lesz, azaz azt a pontot, amelyik a legnagyobb hasznosságot
jelenti számára (legmagasabb hasznosságú közömbösségi görbéjére juttatja)
 a Markowitz-féle modellben minden befektető így okoskodik, azaz végül mindegyik
kockázatkerülési hajlamtól, kockázatkerülési együtthatójától függően választ egyet a hatékony
portfóliók közül
 a Markowitz-féle modell rámutat arra, hogy egy befektetésnek nem elég csupán a várható
hozamát és szórását vizsgálni, hiszen a portfóliótartás jelensége miatt annak a többi
befektetéshez való viszonya, a portfólióba való beágyazottsága, a korrelációs
kapcsolatrendszer is döntő fontosságú
 egy-egy adott befektetést a befektetők különböző kockázatúnak értékelnek

Sharpe-féle modell, tőkepiaci egyenes

 kockázatos befektetéseket a részvényekkel azonosítják

 újdonság a régi modellhez képest: homogén várakozások hipotézisei, a kockázatmentes
befektetési és hitelfelvételi lehetőségek
 homogén várakozások feltételezése: a befektetők azonos közgazdasági okoskodással, azonos
informáltság mellett értékelik az egyes befektetéseket, emiatt pedig a várakozásaik is
megegyeznek
 o tehát a Markowitz-féle modell tojáshéjját az egyes befektetők pontosan ugyan oda és
ugyan úgy helyezik el a várható hozam – hozam szórás koordináta rendszerben
 kockázatmentes befektetés és hitelfelvétel bevonása: a befektetők számára már elérhetővé
válnak a kockázatmentes pontból bármely kockázatos lehetőségen át húzott egyenesen lévő
portfóliók is
 a Sharpe-féle modellben bővül a befektetők elé táruló lehetőségek halmaza
 míg Markowitz csak a kockázatos lehetőségek közötti választásra koncentrált modelljében,
addig Sharpe együtt tekintette a kockázatos és kockázatmentes lehetőségek közötti választást
 a Sharpe-féle modellben több befektető választását ábrázolva azt is láthatjuk, hogy
mindegyikük a felső érintő egyik pontját választja majd, azt, ahol a saját közömbösségi
térképén a legmagasabb hasznossági szintet tudja elérni
 a Sharpe-féle modellben tehát minden befektető az f kockázatmentes lehetőség és M
kockázatos portfólió valamilyen kombinációját tartja
 az összes befektető együttesen a piaci portfóliót tartja, tehát M nem lehet más, mint a piaci
portfólió
o azaz, minden befektető a kockázatmentes lehetőség és a piaci portfólió kombinációját
tartja
 a Sharpe-féle modell hatékony portfóliói, amelyek közül a befektetők választanak egyet, a
kockázatmentes pontból a piaci portfólión át húzott egyenesen (tőkepiaci egyenes)
helyezkednek el

Béta

 ugyan a befektetők portfóliói különbözőek, és csak a kockázatos portfóliórészeknél azonosak,

ez elég ahhoz, hogy az egyes befektetésekkel kapcsolatos befektetői kockázatérzékelések
egységesek legyenek
 a kérdés, hogy miként hat az M piaci portfólió kockázatára egy tetszőleges i elem
o ha ß=1 akkor M kockázatát nem változtatja meg, ha ß>1 akkor növeli, ha kisebb akkor
csökkenti

CAPM értékpapír piaci egyenes

 ha a ß mutatja meg egy adott értékpapír mérvadó, releváns kockázatát, akkor az egyes
értékpapírok egyensúlyi hozamai is a ß függvényében kell, hogy alakuljanak

 feltételezzük, hogy az egyes részvények bétája stabil, így a részvények múltbeli adatai alapján
meghatározható
Gazdasági profit szokásos megközelítése

 a profit általános meghatározás szerint az összes bevétel és az összes költség különbsége

 a gazdasági döntéseknél a gazdasági szemlélet szerinti többlet, azaz a gazdasági profit a
mérvadó, az, ami a tulajdonosoknak megmarad az összes költség levonása után, beleértve
saját termelési tényezőik használatának alternatívaköltségeit is

Normál profit, számviteli profit, részvényesi szabad pénzáramok

 normál profit: számviteli és gazdasági profit közötti különbség (a számviteli profit a normál
profitot is tartalmazza)
 a számvitel azonban nem mutatja ki az összes költséget, a tulajdonosoknál lévő termelési
tényezők felhasználásának alternatívaköltségei itt nem jelennek meg
 a normál profitot egyszerűen a tőkeköltségnek tekintik
 a várható maradékokat részvényesi szabad pénzáramlásoknak vagy részvényesi nettó
pénzáramlásoknak nevezzük
 a nettó jelenérték megközelítéssel a gazdasági profitot a jelenre kifejezve adjuk meg
o a nettó pénzáramlásokat a kockázathoz illeszkedő tőkeköltséggel a jelenre
diszkontálva összegezzük, ez adja az NPV-t, azaz a várható gazdasági profitot
 futó projektek értékénél azért használunk PV-t, mert az ezek megvalósításához szükséges
beruházások már korábban megtörténtek
 növekedési lehetőségek jelenértékét PVGO-val számoljuk
o egy potenciális növekedést jelentő projekt NPV-i valójában várható gazdasági profit
lehetőségeket jelölnek
 a normál hozam a normál profitnak megfelelő tőkenövekedést jelent, míg a gazdasági profit
abnormális hozamon keresztül jelenik meg
 az NPV-k gyorsan és hatékonyan beépülnek az árfolyamokba
o NPV elemzéssel valójában a hatékony tőkepiac elemzését próbáljuk meg magunk
reprodukálni előzetesen: azt elemezzük, hogy egy adott vállalati lépésre milyen
árfolyamváltozással reagálna a piac
 normál profit ténylegesen akkor keletkezik, amikor az ezt tartalmazó pénzáramlások
megérkeznek