NEGYEDIKES

SZÖVEGÉRTÉS-FOGALMAZÁS
KÉZIKÖNYV

A
HÓNAPRÓL HÓNAPRA
MEIXNER - MÓDSZERŰ
MAGYAR TANKÖNYVCSALÁDHOZ

írta:Csorba József

AIÓ Tankönyvkiadó, 2012

1
 Hasznos információk a munkafüzet feladatokhoz
A munkafüzetben található feladatok közül szeretnénk kiemelni néhányat, hogy segítsük
az adott feladatok eredményesebb felhasználását. Az egyik olvasmány teljes
feldolgozására is teszünk javaslatot a munkafüzet feladatainak felhasználásával.

Szeptember

A két Lotti
A két feladatsor azonos. A 3. fogalmazás feladatban lehet differenciálni azzal, hogy csak
1-2 szokás leírását kérjük.

A búzaszem
Egy komplex javaslat a mese feldolgozásához a beépített differenciálási lehetőségek
kihasználásával:

lufis mézes
1. Karikázd be azokat a szókapcsolatokat, 1. Gyűjts a meséből a füzetedbe olyan
amelyekkel többször is találkoztál más szókapcsolatokat, amelyekkel többször is
mesében! találkoztál már más mesében!
Mindkét csoportban önálló munka után közös ellenőrzés a lufis alapján. A mézes csoport csak
grafittal, véletlenül sem kékkel javít, mert a kék szín később jelentést kap. A vitatott
szókapcsolatokat szavazással érdemes lezárni.

2. Jelöld színekkel, hogy melyik testvér mit 2. Húzd alá testvérenként különböző színekkel a
kapott, és az örökségének mi lett a sorsa! szövegben, hogy mit kaptak örökségül a fiúk, s
annak mi lett a sorsa! Foglald ezt össze egy-egy
mondatban a füzetedbe!
A mézesek feladata az önálló értelmezése a feladatnak. Annyi segítséget kaphatnak, hogy a
tanító felírja a táblára a megfelelő színnel a szereplőket, és alá is húzza.
A lufisokkal frontálisan érdemes kezdeni. A feladat felolvasása nélkül első lépés, hogy a
„legnagyobb” mezőt a gyerekek színezzék ki sárgára. Ha készen vannak, akkor valamelyikük
olvassa fel a középső oszlopot. Ezt követően a listából színezzék sárgára, hogy szerintük mit
kapott a legnagyobb testvér. Ismét felolvassa egy gyerek a listát, s mindenki akkor koppant, ha
azt a mezőt színezte. Ezt a sorozatot megismételjük az utolsó oszloppal is. Ilyen előkészítés
után önállóan folytathatják a feladatot. A tanító körbejár, és a hibákat úgy javíttatja, hogy
elolvastatja a hibázó gyerekkel a szöveget. A feladatot a mézesek mondatai alapján ismét
közösen lehet ellenőrizni. Ezt a lufisok kiegészíthetik a munkafüzetben szereplő kifejezések
felhasználásával. Ez a feladat jó példa arra a törekvésünkre is, hogy a lufis feladatokban
rendszeresen felajánlunk a választékokban átvitt értelmű, magasabb feldolgozási szintet igénylő
válaszokat is. Így egyrészt a közös ellenőrzések során ilyenkor ők adhatnak „okosabb”
válaszokat, mint az önállóan dolgozó, gyakran a konkrét szinten maradó mézesek. Ez a
csoportok közötti kiegyensúlyozáson kívül a mézeseket, mintákat is nyújtva arra sarkallja, hogy
ők is keressenek a kézenfekvő konkrét megoldásokon túli lehetőségeket.

2
3. Csoportos feladat: Beszéljétek meg, hogy az örökségek sorsát hogyan lehetne rajzban jól
ábrázolni! Osszátok ki egymás között a témákat, és rajzlapra rajzoljátok meg! Címnek
használjátok az alábbiakat:
A rajzos feladat célja átvitt értelmezések konkrét tartalommal való megtöltése. A közös
megbeszélés azért fontos, hogy akinek nincs saját ötlete, az se kerüljön kínos helyzetbe. A
feladat átvihető rajzórára is, vagy a megbeszélést követően lehet házi feladat. Azért nem a
rajzfüzetbe kérjük, hogy könnyebben bemutatható legyen, de természetesen beragasztandó, ha
ez megtörtént osztozkodás alapján. (Pl. ki melyiket kezdte rajzolni.)

4. Borítékos feladat: Rakd sorrendbe a 1. borítékban található összefoglaló mondatokat! Keresd

meg hozzájuk a szürke párjukat! Forgasd le a mondatokat! Olvasd végig figyelmesen a
maradékot! Mit lehet megfigyelni?
A borítékos feladat elsődleges célja a vázlat fogalmának bevezetése. A gyerekek nem a
feladatleírás, hanem a tanító utasításai alapján dolgoznak. A szaknyelv, a pedagógiai gyakorlat
a vázlatot és az összefoglalást szinonimaként kezeli. Mi szeretnék különbséget tenni ezek
között. Ennek érdekében a harmadik osztály végéig következetesen összefoglalásokkal,
összefüggő mondatokból álló tömörítésekkel dolgoztunk. Ezek olyan szövegek, amelyek
mindenki számára érthetőek, nem kell a történetet is ismerni megértésükhöz. A vázlat ettől
abban különbözik, hogy nem egymáshoz kapcsolódó mondatokból áll, hanem a szövegrészekre
utaló címek, kérdések, esetleg csak szavak, szókapcsolatok időrendbe állított sorozatai. A
vázlatot csak a „beavatottak” értik, akik ismerik a történetet. Olyan formája is lehet, amit csak a
vázlatíró ért jól. Az összefoglalástól eltérően nem a tömör közlés a célja, hanem csak egy
felidézést elősegítő váz.

5. Húzd alá a szövegben grafit ceruzával azokat a részleteket, amelyek szerinted nagyon
fontosak!
Az összefoglalás és a vázlat ismeretében kérjük a gyerekeket, hogy a szöveg lényegének
megragadására a szövegből is válasszák ki a lényeges részeket. Így jól kidomborodik az ilyen
lényegkiemelésnek a vázlattal való kapcsolata, funkciója. Ez egyébként ideális házi feladat,
mert az előkészítés biztosítja, hogy hozzáértőek, sikeresek lehessenek a gyerekek. Ebben az
esetben mód nyílik arra, hogy a következő óra elején lehessen rátérni a szövegkiemelések és a
vázlat kapcsolatára, és ezt a 8. feladat keretében alkalmazni is lehet. (Nem összefüggő szöveg
jön létre, csak a felidézéshez szükséges támpontokat gyűjtjük össze.)

6. Páros feladat: A vázlat alapján meséljétek el egymásnak a történetet. Felváltva idézzétek fel,
vázlatpontonként váltsatok! Az egyik meséljen, a másik kövesse a szövegben! A végén társad
egészítse ki a vázlatponthoz tartozó részt az esetleg kimaradó fontos részletekkel. Ha elsőre
nem sikerült jól, akkor ismételjétek meg úgy, hogy a másik kezd!

A feladatleírás itt is alkalmas ugyan az önálló értelmezésre, de szerintünk jobb, ha itt kis sem
nyitják a gyerekek a munkafüzetet, hanem a tanító utasításai szerint haladnak.
Időkiegyensúlyozásra a párcsere teremt lehetőséget. Az a fontos, hogy minden páros legalább
egyszer végigérjen.

3
7. Beszéljétek meg! Miért nem a legkisebbnek adta oda az apjuk a többi vagyonát is, ha sejtette,
mi lesz a vége? Hol fordult majdnem rosszra a történet? Milyen tanulságokat sugall a mese?
Ez a feladat sem munkafüzet feladat, amit innen olvasnak ki a gyerekek. Az ilyen
beszélgetéseket a tanító vezeti, a kérdéseket ő adaptálja, közvetíti. A mi listánk csak egy
javaslat ilyenkor azokról a kérdésekről, érdekességekről, amelyeket érdemes sorra venni. A
munkafüzetet itt sem kell ezért kinyittatni. (A könyv viszont jó, ha nyitva van, mert gyakran
van szükség a vitás helyzetekben a szövegre való támaszkodásra. Az ilyen feladatok lehetőleg
sose maradjanak el! Ha időhiány miatt nem férnek már bele egy óra végébe, akkor házi feladat
lehet, hogy a szövegben keressenek érveket, magyarázatokat, indoklásokat ezekhez a
problémákhoz. Ez egyben újraolvastatás, s a házi feladat ellenőrzésével megejthető a
megbeszélés a már erre felkészült gyerekekkel.

lufis
8. Írj a szöveg segítségével vázlatot a
füzetedbe! Nem fontos, hogy pont ugyanazt
idézd fel, ami a borítékos feladatban
szerepelt. Arra ügyelj, hogy vázlatod
alapján jól fel tudd idézni a történetet. Páros
feladatként javítsátok a vázlatokat!
mézes
8. Írd le emlékezetből a mese vázlatát a
füzetedbe! Nem fontos, hogy pont ugyanazt írd,
ami a borítékos feladatban szerepelt. Arra ügyelj,
hogy vázlatod segítségével jól fel tudd idézni a
történetet. Páros feladatként beszéljétek meg a
vázlatot!

Ez is lehet házi feladat, akkor páros egyeztetés nélkül.

Ezt a felhasználási tervet csak mintának szántuk, nem így „kell” felhasználni. Abban a
tekintetben is minta, hogy a többit már nem fejtjük ki ilyen részletesen, csak kiemelünk
érdekes, fontos feladatokat belőlük.

„Jól van, apjuk!”

lufis mézes
1. Keresd meg az első oszlopban található szavakat
a szövegben, majd húzd alá őket sárgával! Színezd
ugyanolyan színűre és kösd össze az azonos jelentésűeket!

A lufis a. feladatban van a koma kifejezés. A szövegben „– Állj meg egy szóra, koma!”
értelemben szerepel. Elég az órai szómagyarázatban eljutni a koma-barát értelmezésig. A
feladatlapon a páros megfeleltetés miatt, ha a többit a gyerek összepárosította, ez már
adódik. Automatikusan társul még hozzá a konkrét értelmezés (koma - a gyerek
keresztapja).
Ez egy jó példa a bevezetőben leírt fokozatosságra az értelmezésben. Ez a fogalom azok
számára lehet újdonság, akik most kapcsolódtak be, az évek óta a tankönyveinkkel
tanulók már többször is találkoztak vele.
A differenciáló mézes feladatsor szóértelmező feladatában a szavak a-b bontása
másképpen van, mert a kifejezéseket a könyvből kell szinonima alapján kikeresniük.

4
 lufis mézes
2. Egészítsd ki az összefoglalás mondatait az 2. Egészítsd ki az összefoglalás mondatait! A
alábbi szavakkal! A befejezést fogalmazd meg bevezetést és fogalmazd meg önállóan!
teljes egészében!
Bevezettük ugyan a vázlatot, de az összefoglalást továbbra is gyakran használjuk. Itt a
lufis feladatban felajánljuk a lehetséges kiegészítéseket, a mézes feladatot megoldók
választhatnak, hogy emlékezetből, vagy a szöveg alapján oldják meg. Mivel az előbbiek
hamarabb lesznek készen, ők is fognak természetesen olvasni, mert a szöveg alapján
önmaguk ellenőrzik munkájukat. Kikeresik a szövegből, hogy jól emlékeztek-e.
Ellenőrizni már közösen lehet.

A lufis feladatban van egy tördelési hiba, két mondatnál kimaradtak a befejezéshez
szükséges vonalazások.

Út közben elcserélte a egy (itt hiányzik a vonal)

Megtetszett neki egy ezért arra cserélte a (itt is hiányzik)
A mézes feladat szerencsére jó maradt:
Út közben elcserélte a egy .
Megtetszett neki egy , ezért arra cserélte a .

lufis mézes
7. Rajzold be a képbe, ami a bevezetőből
kiderül az öregek házáról! Jelöld a rajzon piros
nyilakkal, a részletek szövegben bemutatott
sorrendjét! Mit lehet megfigyelni? Mi a
haladási irány?
Erről a feladatról írtunk a fogalmazás tanítása kapcsán a bevezetőben.

Egy véka tudomány

5. Beszéljétek meg! Milyen viszonyban lehetnek a szereplők? Próbáljátok őket a
véleményeik alapján életkori sorrendbe rendezni! A ti tanulásotokról, különóráitokról
kerekedett már otthon vita?

Ez egy nagyon nehéz feladat! Táblai demonstrációval kellene segíteni. A szereplők neveit
szókártyákra írva. Először legalulra a legfiatalabb, és legfelülre a legöregebb
kiválasztásával kezdeni, s akikről a sorrend eldönthetetlen, azokat egy szinten elhelyezni.
(Egymás mellett.) Aztán azt is mellé lehet írni, hogy hány évesek lehetnek.
(Intervallummal, pl. 8-10 éves)

5
Zrínyi Ilona
lufis mézes
2. Keresd ki a szövegben, és húzd alá a Azonos feladat.
középső oszlopban található kifejezéseket!
Mit jelentenek? Színezd azonos színűre,
majd kösd össze az összetartozókat!

Ennél a feladatnál különösen sok szándékos, tréfás megtévesztés van. Ezért is lett azonos
feladat. A mézesekben akartunk ezzel némi irigységet támasztani, a lufis feladatsor tréfás
részletei miatt.

megtévesztések szöveg szerinti jelentések

lefülel lekonyulnak fülei, kihallgat hatástalanít
Munkács alkalmazott, munkás vár
magas lélek nyúlánk lakos nagy lelkierő
fontos nélkülözhetetlen fél kilogrammos*
*Ez is egy lehetőség, hogy az órán csak addig az értelmezési szintig kell eljutni, hogy a
szöveg szerint a font, egy kg-hoz hasonló régi mértékegység. A feladatban van a konkrét
értelmezési lehetőség.
A feladat vélhetően önálló házi feladat lesz. (Átolvasást igényel az aláhúzások miatt, nem
kell külön kérni ezt mindenkitől, csak a nehezen olvasóktól. A többieknek nagylelkűen el
lehet engedni a kötelező átolvasást.) Mivel itt nincs több jó választási lehetőség, az
ellenőrzést érdemes kórusban való válasszal kérni.

7. Fogalmazás feladat: Írd le eddigi saját életutadat! Hol és mikor születtél, lakóhelyed,
szüleid, bölcsődéd, óvodád, iskolád, kedvteléseid, stb. Kiegészítheted egy elképzelt
jövővel is!
Mindenképpen igényel a feladat előkészítést. Érdemes körkérdéssel indítani. Ki hol
született? A tanító kezdje lehetőleg. (Budapesten. Csepelen, a Szülőotthonban születtem,
év, hónap, nap.) Ki hová járt óvodába? Stb. A kérdések vázlata folyamatosan kerüljön fel
a táblára. Nem kell mindig kivárni, hogy körbeérjen a válaszadás, közben is lehet váltani.
(Ez különösen fontos is lehet, ha pl. egy állami gondozottnak vagy árva gyermeknek
kellene nemsokára a szüleiről beszélnie.)
Ezek is már komoly életutak, időrendben próbáljátok leírni a saját életutatokat. A
felolvasandó fogalmazások kiválasztása is igényelhet tapintatot.

II. Rákóczi Ferenc fejedelem

Ez nem egy feldolgozandó szöveg, csak tájékoztatás a célja. A következő szöveget
készítjük elő. Nincs is hozzá kapcsolódó feladatlap.

Zrínyi Ilona és II. Rákóczi Ferenc

lufis mézes
4. Felelj a kérdésekre a szöveg segítségével! 4. Írj válaszokat emlékezetből a kérdésekre!
Ellenőrizd a munkád a szöveg segítségével!

6
A feladat a szövegemlékezetre való támaszkodásban differenciál. Másik sajátossága,
hogy nincs a gyakori választék, a lufisokat is a válaszok saját megfogalmazására kérjük.
(Van segítségként két, az előző szövegnél már megválaszolt kérdés.) Ez az első félévben
gyakran lesz így. A második félévben döntően a kérdésekre adandó válaszoknál
visszatérünk a feleletválasztáshoz. Most igyekszünk majd ezeknek a feladatoknak a
segítségével a lufisokat is edzeni. Csökkentjük a segítség mértékét. Akinél ez
eredményes, az átkerülhet a mézes csoportba. Aki továbbra is megreked a konkrét szintű,
többnyire pár szavas válaszoknál, az a második félévben ismét gyakran kap segítségül
választékot.

Rákóczi hazatér
lufis mézes
2. Karikázd be a jó választ! 2. Felelj a kérdésekre emlékezetből!
Ellenőrizzétek párokban a megoldást!

A lufis választékokban jelentős a jó válaszok torlódása. A lufisok válaszai alapján lehet

kiegészíteni, a konkrét szintről „feljebb emelni” a mézesek válaszait.

lufis mézes
3. A történetben Rákóczi útját követhetjük a 3. A történetből követhetjük Rákóczi útját a
szabadságharcig. A történet helyszíneinek szabadságharcig. Először pótold a hiányzó
sorrendjét jelöld számozással, az útvonalat helyszíneket! A történet helyszíneinek
nyilakkal! sorrendjét jelöld számozással, az útvonalat
nyilakkal!
Szükséges lehet előkészítésként a szövegben aláhúzással kiemelni a helyszíneket. Ez
történhet közösen az újraolvasáskor. (Koppants, ha helyszín hangzott el.) Vagy egyéni
pásztázó olvasással.
A feladat lezárásaként a helyszínek alapján meg lehet kísérelni a történet felelevenítését.
(Mi történt Rákóczival…?) A végén a gyerekek maguk is rájönnek, (ha nem, akkor
könnyen rá lehet vezetni őket), hogy tulajdonképpen ez is a vázlat egy formája lehet egy
ilyen történelmi összefoglalóban.

A szamár és az árnyéka

2. Húzd alá a szövegben azt a részt, amelyikben összevesznek a szereplők!

Ez a következő feladat előkészítése.

3. Páros feladat: Olvassátok fel szerepek szerint hangjátékszerűen a veszekedős

párbeszédet! A verekedést zajokkal (pl. taps, ököllel üssetek
a tenyeretekbe, csapjatok a combotokra), nyögésekkel, indulatszavakkal
(aú, jajj, nesze), szuszogással, stb. oldjátok meg! Ügyeljetek arra, hogy fokozatosan
emelkedjenek az indulatok, s a verekedők fulladjanak ki a végére, csendesedjenek el! Egy
záró párbeszéddel ki is egészíthetitek a jelenetet.

7
Ez a feladat jó példa a nem színpadi, kiállós dramatizálásra. (Ez sem munkafüzetből
kiolvasandó feladat!) Ha voltak eddig olvasástechnikai hangerőemelő és csökkentő
feladatok, akkor annak most jó hasznát veszik a gyerekek. Ha nem, akkor ilyen
előgyakorlatra mindenképpen szükség lenne. Nehezebb feladat, mint amilyennek tűnik!
Érdemes néhány jó megoldást, a többieknek is bemutatni, megtapsoltatni. A
kiegészítéseken kívül, időkiegyensúlyozó kiegészítő feladat, a párcsere kérése is.

4. Borítékos feladat: Rakd sorrendbe a történet szerint a képeket! Adj címet a képeknek, s
ezek segítségével írj összefoglalót a füzetedbe!
A 6 képből kettő szinte teljesen megegyezik. Az utazó szamárra ülését és leszállását csak
az árnyék segítségével lehet elhelyezni az időrendben. (Hiszen ebben a történetben az
árnyéknak van főszerepe. )
A címadás és az összefoglalás összekapcsolásával tulajdonképpen vázlat segítségével
kérünk rövid tartalmat. Ezek egymás utáni felolvastatásával jól demonstrálható a vázlat
és a tömör összefoglalás egymásra épülése. A vázlat nem csak a teljes rekonstrukcióra,
hanem erre is alkalmas. Arra is fel lehet hívni a figyelmet, hogy mennyivel könnyebb volt
a vázlat alapján elkészíteni az összefoglalót, mint a szöveg alapján dolgozni. (Persze itt a
képeknek is volt ebben szerepe, de ezt didaktikai okoból nem hangsúlyozzuk…)

lufis mézes
7. Írd a mondatok elé, hogy igazak-e vagy Tulajdonképpen azonos a feladatleírás, csak
hamisak! (I, H) A hamis mondatokban húzd több az állítás.
alá, ami nem igaz!

Az mondatok eltérő számának ellenére is lehet közös a feladat megbeszélése. Az a

különbség, hogy a felkészülési szakaszban a lufisokat nem szembesítettük a konkrét
értelmek szintjén nem értelmezhető ellentmondásokkal. Egy fontos ilyen kérdés az ő
állítássorukban is szerepel: „Először a vita hevében a tulajdonos ütötte meg az utazót. „
Ez az állítás a konkrét szinten könnyen igazolható, mert a szöveg szerint: „A tulajdonos
megütötte az utazót.” Az átvitt értelmeket is figyelembe véve viszont ezt igaznak tekintve
azt is állítjuk, hogy ő kezdte a verekedést, tehát ő a „bűnös”. Innen lehet visszafejteni az
eseményeket, hiszen ez csak egy esemény a folyamatban. Az ütés fokozott reakció volt a
részéről az utazó lökésére, stb.
Ez az előzményeket is figyelembe véve, a gyerekeket ezeken is végigvezetve, továbbra is
úgy tűnik, a tulajdonos a felelős az események alakulásáért. A ő kezdett kiabálni, ő is
lökött először, az utazó mindig csak viszonozta az agressziót a különböző fokozatokban.
A mézes feladatot megoldókat az állításokkal bele is hajszoljuk a fals igazságkeresésbe.
(Jó esetben ebből parázs vita is kialakulhat az egyeztetés során.) Az egymást kizáró
állításpárok viszont megtévesztőek, hiszen nem eldönthetőek. (Ezt az állítást is
felkínáljuk.) Előzetes megegyezés hiányában nincs jogalapja senkinek a szamár
árnyékának használatára.
A kulcsot ismét a lufisok kezébe adjuk a vitában: „Ha megosztoznak az árnyékon,
mindketten jobban járhattak volna.” Ha nincs előzetes megállapodás, akkor utólag kell
megegyezni, a másik érdekeit is figyelembe véve.
Ez a feladat abból a szempontból is példa, hogy az ilyen feladataink megtévesztőek. Nem
csak igaz, hamis, hanem a szöveg alapján nem eldönthető kategóriába is tartozhatnak

8
állítások. (Fontos, hogy az értelmezési keret mindig a szöveg maradjon!) A gyerekek
jelezhetik bátran ezt is. (Pl.: „N”, vagy „NE”, az üresen hagyás mást is jelenthet…)
Szándékosan nem hívjuk fel erre a figyelmüket az ilyen feladatoknál, hogy maguktól is
legyenek képesek kilépni az adott szöveg, feladat keretei közül. Illetve nem csak
feladatokban felismerni az ilyen helyzeteket.

10. Fogalmazás feladat: Írj a történethez kapcsolódó hirdetést! Utazó vagy és szamarat
akarsz bérelni, vagy gazda vagy, és szamarat akarsz bérbe adni.
Sajnos nagyon megváltozott a klasszikus újsághirdetésekhez képest a hirdetési gyakorlat.
Az újságolvasási szokások maguk is megváltoztak. A gyerekek egy részének biztosan
ismeretlen műfaj a hirdetésszöveg. Szükséges tehát néhány mai szöveges hirdetés
bemutatása. Nem elég ezeket felolvasni, közös elemeket kell kerestetni, megfigyeltetni
ezekben. (Kiosztás fénymásolatban vagy kivetítés. Az sem tűnik lehetetlennek, hogy egy
osztálynyi hirdetőújságot be lehessen gyűjteni.) Mindegyikben van pontosan
megfogalmazott tárgy (amit kínál, vagy keres), ennek tulajdonságai (típus, elhelyezkedés,
előnyök, stb.), kapcsolattartó, annak elérhetősége. S vannak esetleges, motiváló elemek:
olcsó, kényelmes, alig használt, stb. Ilyen elemzésekkel kell az analógiás lehetőségeket
biztosítani a fogalmazás előtt. A táblára kerüljenek is fel ezek a hirdetéselemek. A
biztonság kedvéért néhány aktuális, osztálytémájú hirdetést szóban meg is lehet
fogalmaztatni, a lista alapján ellenőrizni, hogy minden megvan-e benne, aminek kell. A
hiányok esetén fontos tisztázni, milyen akadálya lehet. (Pl. az érdeklődő nem tud
kapcsolatot teremteni, mert nincs telefonszám.)

Október

Kököjszi és Bobojsza
lufis mézes
1. Milyen volt? Írd le emlékezetből!
2. Melyik törpe milyen volt? Emlékeid
alapján idézd fel!
Ellenőrizd a szöveg alapján!
4. Miből mennyit vittek magukkal? Írd mellé,
amire emlékszel!

Ennél a feldolgozási sornál a mézes csoport tanulói könnyen tesztelhetik a

szövegemlékezetüket. Máshol is, de itt két ilyen feladat is van, s a szöveget sem
olvastattuk még túl ebből a szempontból. Nem a nyers első olvasat lehet az alap,
kérhetjük őket, a feladat előtt, hogy figyelmesen olvassák át újra, mert a részletekre minél
alaposabban kell majd visszaemlékezniük. A munkáját mindenki maga javíthatja, de lehet
ez páros feladat is, vagy füzetcserével is megoldható. Az eredményeket a végén össze
kell gyűjteni. Az egyszerűség érdekében a szokásos - minden jól felidézett elem 1 pont -
megfelelő erre. Fontos előre felhívni a figyelmüket, hogy ne a jó eredményre
törekedjenek különböző praktikákkal, hanem számukra is hasznosabb, ha tényleges
teljesítményük derül ki. Az összesítésre egy gyakorisági diagramot javaslunk a táblán.
Egy hosszú vízszintes vonal alatti skála fölött egymásra rajzolt négyzetekkel jelölni
sorban a gyerekek által mondott saját eredményeket. Így mindenki látja a többiekhez való

9
helyzetét, de nem kap túl nagy nyilvánosságot az esetleges relatív kudarc. (A neveket
nem rögzítjük.) Az összesítés után érdemes kitérni arra, hogy ez a tulajdonság is
fejleszthető, figyelemmel, koncentrációval jobb eredményeket lehet elérni. Érdemes is,
mert később…
Kivételesen a kiemelkedő teljesítményeket se osztályozzuk. Egyrészt nem kerettantervi
követelmény külön a szövegemlékezet, bár a szövegértésnek fontos összetevője.
Másrészt a lufisok kizáródnak ebből a tevékenységből. Ha máskor is akarunk ilyen
mérési lehetőséget biztosítani, akkor különösen fontos az érdemjegyek elhagyása, mert
befolyásolja a motivációs bázist.

3. Páros feladat: próbálgassátok a nevetős és haragos tekintetet! Álljatok páronként két

sorba, s forduljatok egymással szembe! A sorok között legyen három, négy lépés
távolság. Először az egyik oszlopban lévő pár próbálja váltogatva a nevetős tekintetével
hívni vagy küldeni a párját. A pár lassan közeledjen vagy távolodjon, annak megfelelően,
hogy társa hogyan váltja a tekintetét. Ha nem a szándék szerint mozog a társad, hajtsd le
a fejed. Akkor a társadnak meg kell állnia. majd nézz fel újból, s küldj a szemeddel
megint üzenetet. Figyeljetek, hogy ne az egész arcotokkal, hanem csak a szemetekkel
üzenjetek! Egy idő után váltsatok szerepet, s aztán párt is! Párt úgy válthattok könnyen,
hogy az egyik oszlopból az első elmegy a sor végére, s így mindenki párt cserél.
Ez ismét véletlenül sem munkafüzet feladat!
Akinek nincs még dramatikus tapasztalata, annak felhívjuk a figyelmét, hogy érdekesebb,
és sokkal nehezebb feladat, mint amilyennek látszik! A gyerekek egy részénél már a
tekintettartás is problémát okozhat! Érdemes olyan páros bemutatóval kezdeni, ahol
demonstrálni lehet. Fontos, hogy ne az arckifejezés változzon, hanem lehetőleg a tekintet.
Hívjuk fel a gyerekek figyelmét, hogy próbáljanak éppen úgy is gondolni a másikra, mint
amit üzenni akarnak, mert úgy könnyebb.

6. Rajzold meg a törpebirodalmat a szereplőkkel a történet elején!

Természetesen jól felnagyítva!
Ennek a feladatnak a legjobb helye a rajzórán lehet… Ott megoldható, hogy a gyerekek
rajzolás közben a munkát félbeszakítva egymás után újra és újra felolvassák közben a
szükséges szövegrészt.
Értékelési szempont, hogy ki hány olyan részletet jelenített meg, ami a szövegen alapul,
de külön dicséret jár ennek ötletes kiegészítéseiét.

A villanyrendőr
1. Borítékos feladat: Párosítsd a 4. boríték képeit és elnevezéseit!
Melyik nem illik a sorba? Válogasd ki a szereplőket!

A boríték azért van egyből a szövegolvasás utánra időzítve, mert a gyerekek többnyire
nem tudhatnak képzeteket társítani a szereplőkhöz. Ezt segítjük elő a képi
ábrázolásokkal. (A következő mesénél is ugyanaz a helyzet.) A szómagyarázatok
mennyiségét is csökkenti, ha a lámpákat nem kell elmagyarázni. Ki kell térni a kérdések
elől azzal, hogy nemsokára kiderül!

10
Fel szokott merülni a 4. boríték kapcsán bizonytalanság tanítókban is egyes képek és
elnevezések párosítása esetében ezek:

fényszóró* ez is fényszóró* ívlámpa hangulatlámpa

jupiterlámpa kvarclámpa villanyrendőr** ez is

közlekedési villanyrendőr***
lámpa

**Két kép is tartozik a szókártyához!

**Két szókártya is kapcsolódik a képhez!
***A Robotzsaru villanyrendőrként való szerepeltetése kihagyhatatlannak tűnt.

7. Készíts vázlatot az előző feladat kérdései alapján! (A cím felírásával kezdjed!)

A feladat tulajdonképpen az egyik vázlat átírása egy másik formájúra. Erre érdemes
felhívni a gyerekek figyelmét.

9. Beszéljétek meg! Az öreg jó tanácsot adott? Lett volna más választása a

villanylámpafiúnak, minthogy becsapja magát? Mit tehetett volna a villanylámpafiú,
hogy csalás nélkül jól érezhesse magát? Hogyan képzelitek a történet folytatását?
Ezek a témák heves vitákat képesek gerjeszteni. Természetesen nem akarjuk
egységesíteni az álláspontokat, inkább arra világíthatunk rá, hogy vannak ilyen témák,
amelyekben nem a másik meggyőzése, hanem álláspontjának a megismerése, megértése a
fontos. Nincs igaz, vagy helyes vélemény, mindenki gondolkodhat másképpen.

A szerencsétlen ébresztőóra
2. Borítékos feladat: Párosítsd az 5. borítékban található órákat a neveikkel! Melyik lehet
Kling? Válogasd ki azokat, amelyeknek a neve a történetben szerepel!
Az órák szerencsére könnyebben azonosíthatóak a neveik alapján, mint a lámpák. Az
okozhat csak kavarodást, hogy Kling is ébresztőóra. A főszereplő is könnyen

11
azonosítható, mert más szögletes asztali óra nincs, s a leírás többi része is jól illik a
képhez.

6. Olvasd el hatszor figyelmesen Kling versikéjének első két sorát, majd próbáld fejből
leírni! Jelezd álló vonallal, ahol elakadtál és bele kellett nézned a szövegbe! Folytasd a
következő két sorral, majd befejezésül az utolsó kettővel! Ha készen vagy, kék színessel
javítsd a munkádat a szöveg alapján! Számold össze, s írd fel azt is, hányszor néztél a
szövegbe írás közben! Hány hibát találtál?
Ismét egy olyan feladat, ami alkalmas arra, hogy a gyerekek teszteljék magukat. Ez ismét
nem önállóan értelmezendő munkafüzet feladat! Most a tanulási képességek közül a
memorizálás hatékonysága kerülhet a fókuszba. Arról kaphatnak visszajelzést a
gyerekek, hogy az átlagosnál többször, vagy kevesebbszer kell olvasniuk egy ilyen
szöveget annak érdekében, hogy kívülről megtanulják. Ez akkor hatékony, ha az
eredményeket összesítjük, hogy tükröt jelentsenek.

8. Csoportos feladat: Teremtsetek óraboltbeli hangulatot különböző órák hangjainak,

ketyegésének utánzásával!
Ez a feladat énekórára is könnyen átvihető. Remek ritmuskánonok születhetnek. A végén
persze az egész osztály együtt…

12. Beszéljétek meg! Miért nem szerette Klinget a gazdája? Előfordult már, hogy
megharagudtatok valamilyen tárgyatokra? Milyen hasonlóságokat lehet megfigyelni
Török Sándor két meséjében? Mivel tette ezeket a történeteket az író érdekessé?
Török Sándor meséire támaszkodva a megbeszélésen vezetjük be a megszemélyesítés
fogalmát. Később ennek további megfigyelésére, alkalmazására rendszeresen biztatjuk a
gyerekeket, de ezeken kívül is van erre lehetőség. Érdemes is élni ezekkel.

A kis kuruc
5. Húzd alá zöld színnel a szövegben, hogy milyen volt a vár! Szerinted mely képekre
illik a Füleki vár leírása? Karikázd be zöld ceruzával a szövegnek megfelelő képeket!
A feladat elsődleges célja nem a feladattípusból levezethető szövegértés fejlesztés az
abból kiemelt információk alkalmazásának gyakoroltatásával. Ez csak indok, hogy
megmutassuk a gyerekeknek a helyszínt. (A távlati kép és alaprajz.) Természetesen a
feladat sem lényegtelen, de nem lenne igazi kihívás a többség számára a távlati kép
azonosítása. (Hegyen van vagy nem.) Az alaprajzok felismerése sem okozhat senkinek
hazán nehézséget. A mézes feladatba ezért beiktattunk nehezítést. Nem csak azért
nehezebb, mert több képből kell választaniuk, hanem két időben különböző ábrázolás is
van a várról. A romvár is a Füleki várat ábrázolja, s ennek leírása is szerepel a szövegben,

12
van említés erről a vár leírását közvetlenül követő szövegrészben: „Bizony az idő
megtépte már a szép koszorút. Hogy a minap fent jártam ott a vár fokán, a szél
fütyörészett csak a falak között.” Ha van olyan gyerek, aki ezt észreveszi, akkor nagyon
dicsérjük meg, ha senki sem, joggal szidhatjuk meg őket…
A történelmi igazsághoz tartozik, hogy a vár ábrázolt alaprajza nem tartalmazza az
eredeti, a történet idején még meglévő tényleges külső várat. Erre azért is
rákényszerültünk, mert az író maga is az általa ismert rom alapján írta le a történetet. (Az
eredeti külső várudvar már nem volt meredek. Az eredeti kapuk közötti jelentős távolság
miatt, a fiú nem ért volna oda időben a külső kapuhoz.)

10. Csoportos feladat: Az alábbi idézetek korábbi szövegekből valók. Melyekből?

Keressetek meg minél többet! Mi a közös ezekben az idézetekben?
Mi lenne a következménye, ha nem használták volna ezeket a megoldásokat a szerzők?
Próbáljátok néhánynál a hasonlítást más megoldással helyettesíteni!

Ezzel a visszatekintéssel alapozzuk meg a hasonlat bevezetését. Nehezebb a feladat, mint

amilyennek látszik. Mindenképpen szakaszolni kell. Először a gyűjtőmunka. Nem baj, ha
nem minden csoport tudja mindet megtalálni. Az áttekintést kezdhetjük, ha legalább az
egyik elkészül. Ha már kialakult munkamegosztás, hogy elosztják egymás között a
keresnivalót, akkor elég hamar készen lehetnek. Ha nem, akkor a gyorsítás érdekében
javasolni kell legalább néhány csoportnak. A kereső olvasás gyakoroltatásán túl az is
fontos, hogy az idézett részeket közben többször újraolvasva könnyebben jöjjenek majd
rá a közös jellemzőre. Már abban is igényelhetnek némi súgós segítséget, hogy a „mint”
feltűnjön nekik. (Pl.: Van bennük ismétlődő kifejezés, szó? Vagy „kacsintósan”:
Nehezebb a feladat, mint gondoltátok? A mint szót kicsit megnyomva .) Ha a konkrét
szintű azonosságig eljutottak (a mint szó ismétlődése), akkor innen már át lehet vezetni
őket arra, hogy miért van benne mindegyikben ez a szó valamilyen módon…
A helyettesítés értelemszerűen másik hasonlat, vagy a hasonlat elhagyása lesz. Utóbbi
esetben szürkül a szöveg azzal, hogy elmarad a hasonlítás.

11. Csoportmunka: Használjátok ti is ezt a megoldást iskolai helyzetek bemutatására!

Találjatok ki hasonlatokat! Például: Az osztály a szünetben olyan volt, mint a felbolydult
méhkas. A legjobbakat írjátok is le!
Szükség esetén a feladatot elő lehet készíteni a köznyelvben elterjedt hasonlatok
összegyűjtésével. Demonstrálva ezzel, hogy nem olyan nehéz, gyakran használjuk ezt az
irodalmi eszközt. (Gyors, mint a nyúl; lassú, mint a csiga; ravasz, mint a róka; világos,
mint a nap; stb. Illetve itt már lehetnek speciális esetek is: villámgyors, tetű lassú,
selyemfényű, nyúlszívű, stb.)

Koncz Márton számítása

2. Egészítsd ki az összefoglalás mondatait!
A feladatnál nincs most választék. Szükség esetén egyes gyerekeknek ezt ilyenkor
pótlólag oda lehet adni cédulán.

3. Számozással állítsd sorba a történet helyszíneit!

13
Természetesen nem csak a sorrend a fontos. Egy vázlatot alkotnak a helyszínek, ami
alapján el lehet meséltetni a történetet. Ahol ezt a későbbi vázlatírás feladatnál
felhasználják, azoknak külön nagy dicséret! (6. feladat) Ha nincs ilyen, akkor utólag
érdemes erre felhívni a figyelmüket. (Ügyesek voltatok, de felesleges volt, hiszen már
van egy vázlatunk A 7. feladatban is használhatják mindkettőt.)

4. Csoportos feladat: Melyik számítás szerepel a történetben? Karikázzátok be! A rossz

leírásokban mi a hiba?
(labancok száma ∙ 2 + páros szám) ∙ 4 = 1216
((labancok száma ∙ 4 + páratlan szám) / 2) ∙ 4 = 1216
((labancok száma ∙ 2 + páros szám) / 2) ∙ 4 = 1216
((páros szám ∙ 2 + labancok száma) / 2) ∙ 4 = 1216
(1216 / 2 - 8) / 2 = labancok száma
(1216 / labancok száma - 8) / 2 = 2
(1216 / 2 - páros szám) / 2 = labancok száma
Az okozhat problémát, hogy a mai megfogalmazás szerinti „szorozza meg kettővel”,
helyett az akkori megfogalmazás szerint „mondja gondolatban kétszer” szerepel. De erre
szerencsére a fogalommagyarázatoknál már rácsodálkoztunk.
A szövegben a matematikai leírás kétszer is szerepel, a végén visszafordítva is. Nagy
dicsértet érdemel, az a csoport, ahol nem álltak le az első után, és megtalálták azt is!

Rákóczi kovácsa
Nincs semmi különös sajátosság.

Az Északi szél és a Nap

1. Borítékos feladat: Rakjátok sorrendbe a 7. boríték képeit! Vigyázzatok, mert van
közöttük megtévesztő kép!
Ennek a történetnek a népmesei változata már a 2. osztályban szerepelt az
olvasókönyvben. Erre a gyerekek nem nagyon szoktak emlékezni.
A képek közül a következő nem illik a történethez:
A nap mérges rajta, pedig a történetben mosolyog.
Csak a kezdő képen lehet mérges, amikor vitázik a
széllel.

14
Harisnyás Pippi
1. Húzd alá grafit ceruzával a szövegben a helyszín jellemzőit! Számozással rendezd a
bemutatás alapján sorba a képeket! Rajzold be a képekre az utána következő kép keretét!
Írd a kép alá a bemutatásban található jellemzőket!
Ez sem szerencsés, ha önálló feladat. Nem differenciáló, bár tördelési hiba miatt
eltérőnek tűnnek a képek. Sajnos a mézes feladatlapon lemaradtak a képekről a
számozáshoz a négyzetek. Ők írják a képek mellé a sorszámokat!
A bonyolultnak tűnő utasítássor célja, hogy a szövegben megfigyelhető leírási technikára
felhívja a figyelmét a gyerekeknek. A leírás rövid, de nagyon jól szerkesztett: „Az icipici
város szélén volt egy gondozatlan, öreg kert. Abban állt egy roskatag öreg ház, és abban a
házban lakott Harisnyás Pippi.” Ha a gyerekek megállapítják a képek sorrendjét, akkor az
első képen az előtérben megtalálhatják az öreg kertet. Ami a következő kép.

A város képébe be is lehet rajzolni a 2. kép keretét. A kert képén szintén megtalálható a
ház. A ház ablakában pedig Harisnyás Pippi.

A gyerekek a sorozat áttekintésével eszükbe szokott jutni, hogy ez olyan, mint amikor
egy filmben a kamera messziről közelít egy adott helyszínen szereplőre. A feladat célja,
hogy erre rávezessük a gyerekeket. Ezt jobb, ha a tanító irányítja frontálisan, szakaszolva,
irányítja. Ha sikerül felismerni, a kamerás közelítéssel párhuzamba állítva szemléltetni is
a leírásnak ezt a technikáját, akkor érdemes ki is próbálni. Helyezze el magukat szóban a
gyerekek konkrét helyszíneken. Az osztályban, otthon, a nyaraláskor, stb. bevonva a
leírásokba az eredeti szövegben is fellelhető jellemzőket. Ezért kérjük, hogy írják ezeket
a képek alá.
A feladat ismét annak jó példája, hogy önmagában egy munkafüzet feladatunknak a
gyerekekkel való megoldatása, siker esetén sem fejt ki sok esetben komoly fejlesztő
hatást. A feladat szűken értelmezve kétmondatnyi szöveg feleslegesnek tűnően alapos,

15
nagy apparátust mozgató, technikailag hosszadalmas elemzése. A feladathoz kötődő
megfigyelési lehetőségek, a tapasztalatok értelmezése és végül az eredmény
alkalmaztatása a tényleges pedagógiai feladat. (Nem a munkafüzet feladat precíz
kitöltetése.)

2. Csoportos feladat: Láncolvasás segítségével húzzátok alá a szövegben Pippi

jellemzőit! Folyamatosan olvassatok sorban, egymás után! Mindig az mondjon először
véleményt arról, hogy kell-e valamit aláhúzni, aki az adott mondatot olvasta!
Válogassátok szét a füzetetekbe az aláhúzott tulajdonságokat! Először a külső
tulajdonságokat írjátok ki! Majd írjátok ki azokat, amelyeket nem lehet megfigyelni, s
rajzzal egyértelműen megjeleníteni csak nehezen, vagy egyáltalán nem lehetne.

A hónap könyvének szövegére támaszkodva próbáljuk a tulajdonságok külső és belső

megkülönbözetését megalapozni, a fogalmakat bevezetni. Itt jegyezzük meg, hogy nem
tartjuk alapvetően fontosnak, hogy ez a megkülönböztetés feltétlenül egyértelmű legyen.
Szerintünk nem kell a gyerekeknek mindig minden emberi tulajdonságot pontosan,
valamelyik kategóriába sorolnia. Ez a kategóriarendszer pusztán didaktikai célokat
szolgál, ezek nem „tudományos” kategóriák. (Mint az igéknél a cselekvés és történés
besorolás. az is csak azért fontos, hogy lehessen a kérdéseket használni a szófaj
beazonosításához. Ha a gyerek tévesen sorolja be, akkor is ige az eredmény, a lényeg
szempontjából egyáltalán nem tévedett.) Ez a külső, belső megkülönböztetés is csak azért
fontos, hogy egy személy leírásánál lehessen a tulajdonságait ez alapján rendezve a
jellemzést megoldani. (Hogy néz ki, milyen egyéb nem látható tulajdonságai vannak.)
Sok felesleges vitát tudunk elkerülni egy átmeneti kategória beiktatásával. Belső, de a
megjelenésben, az arckifejezésben, testtartásban is tükröződő, tulajdonságokra gondolunk
itt elsősorban. (Pl.: vidám, fáradt, stb.) ne erőszakoljuk a merev felosztást, nincs rá
semmi szükség.

3. Csoportos feladat: Rajzoljátok meg Pippit életnagyságban! Szükséges hozzá

csoportonként egy nagy csomagolópapír. Ezeket ragasszátok össze úgy, hogy ráférjen
egy életnagyságú rajz. A legkisebb csoporttag feküdjön le az oldalára a papírra! A kezeit
és a lábait rendezzétek olyan helyzetbe, mintha épp kisétálna egy kertkapun! A fejét
tartsa úgy hogy lehetőleg oldalra (felfelé), ne menetirányba nézzen! Grafit ceruzával
rajzoljátok szorosan körül! Ha kész, akkor nekiállhattok a kép elkészítésének.
Használjatok színes krétát vagy zsírkrétát! Ha ügyesek vagytok benne, vízfestékkel és
ecsettel is dolgozhattok. Törekedjetek a szövegben szereplő részletek minél hűbb
ábrázolására! A háttérrel csak akkor foglalkozzatok, ha az alak már készen van! Ha van
fényképezőgépetek, örökítsétek meg az alkotásokat! Ha az arc helyét kivágjátok, akkor
érdekes fényképeket készíthettek! Ketten a csoporttagok közül tartják a rajzot, s az egyik
mögé állva Harisnyás Pippivé válhat egy pillanatra. Az arcokat úgy vágjátok ki, hogy
vissza lehessen ragasztani!
Ez egyértelműen rajzórára átcsoportosítandó, nem munkafüzet feladat. Gyakori hiba,
hogy a gyerekek a személyleírásra koncentrálnak:
„Hajának sárgarépaszíne volt, és két erős varkocsba volt összefonva, amelyek kétfelé
álltak. Az orra leginkább egy apró krumplira formázott, és a szeplők teljesen elborították.
(…) A ruházata teljesen sajátságos volt, mert minden darabját Pippi maga varrta.

16
Eredetileg kéknek szánta, de amikor kifogyott a kék szövet, itt meg ott piros anyaggal
pótolta ki a hiányt. Sovány lábszárán hosszú harisnyát viselt, egyiken barnát, másikon
feketét. Aztán volt egy pár fekete cipője is, legalább kétszer olyan hosszú, mint a lábfeje.
Apja vette neki Dél-Amerikában, és azért akkorát, hogy legyen hová nőni a lábának, és
Pippi a világért sem vett volna fel más cipőt.”
Sokszor lemaradnak ezért a folyatásban leírt részletek megjelenéséről:
„De legjobban mégis a kis majomtól meredt tágra Tomi és Annika szeme, aki az idegen
lánynak a vállán ült. Kis cerkófmajom volt, kék nadrágot, sárga kabátot és apró
szalmakalapot viselt.”
A majom teszi igazán érdekessé az alkotásokat….

Ki volt Móra Ferenc?

Nincs feldolgozás, csak ismerkedés.
Az ő történeteivel fogunk…
Esetleg, mit olvastunk, olvastál már tőle, stb.

Gergulics inasa
lufis mézes
1. Keresd ki a szövegben és húzd alá a középső
oszlopban található szavakat! Mit jelentenek?
Színezd azonos színűre, majd a választott
színnel kösd is össze az összetartozókat!

A szövegből való aláhúzás itt sem pusztán olvasástechnikai, és információkikerestetési

feladat. Az elsődleges cél az aktuális jelentés megtalálása érdekében a szó
szövegkörnyezetbe való visszahelyeztetése. A feladatot ilyenkor érdemes szakaszolni. Az
aláhúzások után fel kell olvastatni a mondatot, vagy csak szövegkörnyezettel együtt a
szavakat. (Nem is kell feltétlenül kivárni, hogy mindenki aláhúzza mindegyiket. A
felolvasó gyerek jó, ha a pozíciót is próbálja közölni, s a többiek is gyakorolják ezzel a
szövegben való tájékozódás az oldal, bekezdés, sor meghatározás alapján.) Ilyenkor
abban tudunk segíteni, hogy az ebben még kevésbé sikeres gyerekek gyakorolhassák az
értelmezéshez szükséges és elégséges szövegkörnyezet kiválasztását. Vita alakulhat ki, a
gyerekek között, ennek meghatározásakor. Miközben próbálgatnak ennek érdekében
szósorozatokat, a jelentés is jobban körvonalazódik. Például a kalitka szó esetében a
teljes mondatot felolvasótól kérhetjük, hogy szűkítsen, az értelmezéshez felesleges a
teljes mondat. Az új próbálkozásról kikérhető a többiek véleménye. Az „egy kalitka”
kevés, a „mint egy kalitka„ is. Ami már elégséges: „Akkora boltja volt, mint egy kalitka”,
az első tagmondat. A „hatos” esetében a „hatos az ára” szókapcsolatból már kiderül, hogy
pénzről van szó, stb. A szövegkörnyezet tisztázása után már minden gyerek nagyobb
eséllyel indulhat neki önállóan a jelentéspárosító feladatrésznek.

17
 lufis mézes
2. Mit jelentenek a szövegben a kiemelt
kifejezések? Karikázd be!
a) Az osztály életével, iskolai élményeiddel
kapcsolatban Fogalmazz meg legalább két
kifejezéssel mondatot!
Ennél a feladatnál a gyerekek önállóan dolgoznak. A tanító körbe járva a hibásan,
redukáltan értelmezett kifejezéseknél kéri a gyereket, hogy keresse ki a szövegből, és
gondolja meg jobban a megoldását. A nagyon rosszul olvasóknak érdemes megmutatni a
szövegrészt. Ezt esetenként akkor is érdemes kérni, amikor jó a megoldás. Pl. amikor a
gyerek hamarabb elkészül, és unatkozik. (Ez a szándékos következetlenség azért is
fontos, hogy figyelmeztetés esetén ne automatikusan, gondolkodás nélkül a másik
lehetőséget jelölje. Az ilyen egyszerűsítést szerencsére az is nehezíti, hogy időnként
mindkét felajánlott lehetőség jó.)

b) Karikázd be a jó magyarázatokat!
Ilyen előzmények után már a kontextusokat is tartalmazó b, feladatnál is jobban figyelnek
a szövegkörnyezetre, nem csak a kivastagított megmagyarázandó szókapcsolatokat
olvassák el. Az ilyen feladat könnyen tovább differenciálható. Az önállóan megoldott
alapfeladat után, a hamarabb elkészülők a füzetükbe írhatják a kért mondatokat. A később
elkészülőknek, csak kigondolniuk kell mondatot, s mire mindenki elkészül, lehet kezdeni
a mézesekkel közös megbeszélést.

3. Páros feladat: Rendezd el úgy a társadat, ahogyan a kisfiú ült miután Gergulics bácsi
elment! Álló helyzetből induljatok! Teljes csendben dolgozzatok, a „szobrász” kézzel
igazítsa, állítsa az „alkotást”! Tapsoljon, ha készen van! Utána cseréljetek szerepet!
A dramatikus feladat a leírás értelmezéséhez kapcsolódik:
„…az egyikre ráültem, a másikra rákönyököltem, a harmadikra rátenyereltem, a
legvastagabbat elkezdtem olvasni.”
A végén meg lehet dicsérni a szerzőt, mert úgy írta le a helyzetet, hogy könnyű volt
elképzelni annak segítségével az általa kitalált mulatságos helyzetet.
Van másik jól dramatizálható részlet is:
„Gergulics bácsi megforgatott előre-hátra, hátba ütögetett, megköhögtetett, és akkorát
szorított a karomon, hogy belejajdultam.”
Ezt eljátszatni először páros feladatként, aztán közülük bemutatásra azokat kiválasztva,
amiből kiderül, hogy ez csak esetlen feszültségoldás, szeretgetés, barátkozási kísérlet, és
nem kínzás. Jobban érthetővé teszi ezt a részletet. (Pl. a köhögtetés, az erőteljes átkarolás,
kedvesnek szánt ölelés.)

4. Hogy hívták a kisfiút? Keresd ki a szövegből, és írd ide:

A konkrét értelmezési szinten ez a felvetés hamar lezárható. A szövegben nem szerepel a
főhős neve. Be lehet írni, hogy nem derül ki. Tulajdonképpen már ez a megoldás is
eredmény, lehetnek tanítványok, akik esetében ennek is örülhetünk. Jó lenne viszont nem
megállni ezen a szinten. A „hívás” ugyanis nem feltétlenül név. (Szándékosan nem azt

18
kérdeztük, mi volt a neve.) Lehet a megszólítást is „hívásnak” tekinteni. Ilyen van a
szövegben kettő is: fiam, öcsém. S lehet „hívás” a beosztás is: könyvkereskedő-inas.
A konkrét jelentéseken kívül is keresgélhetünk. A novella írója végig egyes szám első
személyben fogalmaz, ami arra utalhat, hogy saját élményeit meséli. Tehát a fiú a szerző,
annak pedig tudjuk a nevét. Érdekes kérdés, hogy ezen a szinten megálljunk-e. Eláruljuk-
e a gyerekeknek, hogy mindez csak egy írói fortély, amivel megteremti a történet
hitelességének a látszatát. (Nem egy mesebeli gyerekről, hanem egy tényleges személyről
szól, aki maga meséli el, tehát igaz.) Ha volt is előzménye a történetnek az író múltjában,
az akkor is ki van színezve, át van gyúrva. Különösen a későbbi történeteknél tűnhet fel,
hogy Mórának, mint az arcképben is szerepel, nagyon sok testvére volt, s ezek sosem
bukkannak fel a novellák családjaiban.

7. Ki milyen? Jelöld szereplők szerinti színekkel! Írj az egyik szereplő valamelyik

tulajdonságához indoklást a füzetedbe!
Az ilyen feladatok esetében mindig van lehetőség a külső és belső tulajdonságok szerinti
csoportosításara is. (Írd elé, mellé, hogy K, B…) Ez pl. ilyenkor jó elfoglaltság a
hamarabb elkészülőknek.

A békapásztor
lufis mézes
3. Ki milyen szolgálatra kérte a kisfiút?

Gyakran nem írtuk le, hogy lehet a szöveg segítségével is megoldani a feladatot, itt is
csak az olvasómanó piktogrammal utalunk erre. Ezt a tanítónak kell mérlegelnie, a manó
javaslat ilyenkor.

lufis mézes
4. Téged mi mindenért szalasztottak már, 4. Téged mi mindenért szalasztottak már? Ki?
vagyis küldtek el? Ki? Miért? Miért?
Ez közös feladat, a megfogalmazás segítő kiegészítése csak az esetleges önálló munkához
szükséges. A feladat előkészítést igényel. Szóban, körkérdéssel érdemes mintákat
biztosítani, nem jelentkezés útján. (Több gyors kör 3-4 másodperces időkorláttal.
Passzolni is lehet. Ez azért fontos, mert ilyenkor kiderül, kinek kell majd segíteni.)
A feladat kapcsán érdekes, hogy mennyire megfordultak a viszonyok. Több családban
vélhetően a gyerek szalasztja már többet a szülőt, ennek helytelen voltáról sem árt kicsit
beszélgetni.

5. Csoportos feladat: Próbáljátok bemutatni a békapásztorkodás folyamatát! Minden

csoporttag játssza el a sorban hogyan gondolja! Onnan indulhat a játék, hogy a fiú
egyedül marad, s addig tart, amíg visszaindul a házhoz. Válasszátok ki a legjobbat, s azt
mutassátok be a többieknek! A választott szereplőtök beépítheti a többi csoporttag jó
ötleteit is a játékába!
Ez a dramatikus játék azért kiemelten fontos, mert némajáték. A rossz nyelvi adottságú
gyerekek is könnyen boldogulhatnak. További érdekesség, hogy a szünet, a
mozdulatlanság uralja a játékot. Jelentős drámai feszültség alakul ki ilyen helyzetekben.

19
A szereplők is könnyebben boldogulhatnak, mint az egyéb rögtönzéseknél, mert a játék
szükségszerű nyugalmi helyzeteiben van idő a folytatás kigondolására, megtervezésére.

9. Páros feladat: Írjatok vázlatot az összefoglalás alapján! Felváltva meséljétek el

egymásnak a történetet minél színesebben a vázlatpontok segítségével!

A „minél színesebb”, nem az eredeti részletek minél pontosabb felelevenítésére

vonatkozik. Az alkotó, kreatív olvasást is igyekszünk ilyenkor kiprovokálni. A dráma
gyakorlatok is előkészítik ezt a szövegből való kilépést.

Az én dinnyeföldem
4. Karikázd be a fiúra jellemző tulajdonságokat!
Ennél a feladatnál például érdemes kiválogattatni a külső tulajdonságokat!
Rácsodálkozni, hogy miért nincs ilyen.

3. Felelj a kérdésekre! Ki a történet főszereplője? Hány éves volt ekkor?

Ennél a feladatnál ismét a konkrét és az átvitt értelmeken van a hangsúly. Az „ami másé,
nem Tamásé” szólás szerepeltetése miatt az egyszerű megértés eredménye: Tamás a
főszereplő. A szólással való írói játék felismeréséig kevesen fognak maguktól eljutni.

A cinegekirály
2. Gyűjtsd ki a szövegből, hogy mi mindent lehet megtudni a madarakról! Írd le a
füzetedbe madaranként! Rajzold be a képbe, amit megtudtál a cinegekirályról!
A feladat lényege ismét a leíró részek megfigyeltetése azzal, hogy visszafejtik. Amikor
végeztünk, rá lehet csodálkozni, hogy mennyi mindent közölt az író, és milyen
szemléletesek a leírások.) Pl. azzal érvelhetünk e mellett, hogy a színezett kép majdnem
teljes.

3. Borítékos feladat: Válaszd ki a 9. boríték képeiből azokat, amelyek a mesében

szerepelnek! Ragaszd be a füzetedbe egymás alá, s írd melléjük a neveiket! Azokkal
kezdd, amelyek a történetben szerepelnek. Ha van állathatározód, kikeresheted egyéb
neveiket, s a többi madár nevét is!
Ennél a feladatnál szerencsés, ha van határozó, amiből kikereshetik a madarakat.
A borítékban a barkós, vagy nádi cinege (a cinegekirály) többször is szerepel. Eleve két
ábrázolás is van róla:

20
Vitát akartunk provokálni velük. Többnyire siker koronázza a törekvésünket. A vita azért
jó, mert a részletekre tereli a figyelmet. an még két kép erről a madárról a borítékban:

a tojó, ami más tollazatú és a tojás is egy barkós cinegéé…

4. Páros feladat: Mit használt segítségül a cinegekirály kinézetének leírásánál Matyi

bácsi? Válassz ki a szemeddel egy madarat a boríték képei közül, s mesélj róla a
társadnak úgy, ahogy Matyi bácsi tenné! Ha jól meséltél, a végén társad rá tud mutatni
arra, amiről meséltél. Ha nem sikerült, akkor kérdezgessen, hogy kiderüljön számára! Az
egyik mesédet írd is le a füzetedbe! Ragaszd alá bizonyítékul a képet!
Ismét a leírás megfigyeltetésére, és az ellesett technika használatára ösztönözzük a
feladattal a gyerekeket. A novellában az öreg megszemélyesítéssel oldja meg a leírást. (A
cipője…)
Ezt figyeltetjük meg, alkalmaztatjuk szóban, majd (le)írásban. Ha vannak határozók,
akkor szélesebb a választék. Ebben az esetben az is jó kiegészítő feladat, hogy másolják
ki a határozóból a leírt madarat a leírással párhuzamosan. Ebben az esetben jól látszik
munka közben a gyerekek számára, hogy miről nem írtak még.

Hogyan tanultam meg írni?

5. Keretezd be a történet bevezetését! Mi minden derül ki belőle? Írd ki a füzetedbe!
(Helyszín, szereplők, előzmények, a szereplők szándékai, időpont.)
A bevezető elemzését azért elevenítettük fel, mert kivételesen hosszú, és a leírás
kivételesen szép irodalmi példája.

21
6. Milyen mulatságai voltak a kisfiúnak? Húzd alá sárgával a szövegben! Karikázd be az
alábbiak közül pirossal azokat, amelyek a történet idejében fordultak elő!
Itt a szövegből való információkereséshez kapcsolva arra akarjuk ráterelni a gyerekek
figyelmét, hogy a kisfiú úgy teremett maga köré érdekes, színes világot, hogy a mai
értelemben vett játékai, szórakoztató eszközei egyáltalán nem is voltak. (Volt élet a TV
és a számítógép előtt is... Nem is akármilyen!) Az előző feladat ezt jól előkészítheti.
Másik törekvésünk, az időben való tájékozódás egy speciális terepén való próbája. A
sokféle tevékenységnek a történet idősíkjára vetítése. (Pl. „mulatsága” volt-e az
írástanulás?) Ilyen próbálkozásunk már volt 3. osztályban is.

7. Felelj a kérdésekre!
A kérdések között mindig vannak egyszerű megértést, és mélyebb elemzést igénylőek is.
A köznapi, a pedagógiába is beszűrődő hagyomány, hogy konkrét, egyszerű kérdésekre
ilyen válaszokat is kell adni. Lehetőleg csak egyet, „a” választ! Ez a tendencia időnként
az elemzést igénylő kérdésekre is áthúzódik. Részigazságként ráadásul ott is
érvényesülhet egy konkrét szintű válasz, kiszorítva a magasabb szintű feldolgozást
igénylőt. Például egy konkrét(-nak látszó) kérdés:

Mit játszott a kisfiú a szögekkel?

Már a konkrét szinten is több szöveggel alátámasztható válasz lehet:
1. Beverte őket a kisszékbe, és a kemencébe.
2. Az 1. válasz kibővítésével: Gondosan letisztogatta őket, és aztán különféle
helyekre beverte és kihúzogatta.
3. Menteni próbálta Jancsit és Juliskát. (Itt figyelemre méltó érdekesség, hogy az
óriás miért keveredett bele abba a gyerek által hivatkozott mesébe, amiben a
megrongált kemence tényleg fontos elem.)
Lelhet viszont elemzésen, értelmezésen alapuló válaszokat is adni:
1. Rendbe hozta, és használta a szögeket.
2. Mesei kelléknek, varázstárgynak használta fel.
3. Mivel miután megtisztította, mindenképpen használni is akarta, ezért a „munka”
hevében kárt okozott. Amikor erre fényderült, akkor próbált mesére hivatkozva
magyarázkodni, hogy csak játszott. A rongálás nem volt szándékos.

Az elemzést igénylő kérdések több szinten való megválaszolhatóságára is egy példa:

Végül miért nem vitték Kese kalaposhoz sem a gyereket?

Az elemzésen alapuló válaszok:
1. Féltette az édesanyja.
2. A Kese kalapos iskoláját meg tudták volna ugyan fizetni, de nem volt jó.
Butaságokat is tanított.
3. Az édesanyja úgy döntött, hogy inkább maga fogja tanítani.
Akadnak viszont konkrét válaszlehetőségek:
1. féltek, hogy megfázik
2. elesik a hóban
3. elcsúszik a jégen
4. megmarják a kutyák

22
 5. a gyerek nem szerette volna
Ezek közül pusztán az egyik is értelmezhető „érvényes” válaszként, nem tagadható, hogy
szerepelnek a szövegben, volt szerepük a döntésben.

A szövegelemző órákon ezeknek a feladatoknak (kérdések) a tényleges funkciója nem a

helyes válasz megtalálása (konkrét), az igazság kiderítése (átvitt értelem), hanem a
lehetőségek minél szélesebb körének a közös megtalálása. Annak tudatosítása, hogy az
irodalmi szövegnek a használati utasítással ellentétben nem értelme, hanem értelmezési
lehetőségei vannak. Szó sincs arról, hogy minden gyerek jegyezzen is le minden
felmerülő válaszlehetőséget, vagy „javítson ki” magasabb feldolgozottságú szintet
igénylővel konkrét válaszokat. (A feladat formája sajnos utal erre! Kevés a teljes körű
beíráshoz a hely a munkafüzetben, szelektálni kell a füzetben is, mert időnként akár egy
oldal is lehet az egyetlen kérdésre adható válaszok mennyisége. „Akkor most melyik
jó?”) Az ilyen egyeztetéseknél mindenki meggyőződhet róla, hogy a saját értelmezése jó-
e. Javítania ezt csak akkor kell, ha butaságot írt. A többsíkú értelmezés motorja, ha a
magasabb feldolgozottságot igénylő válaszokat dicsérjük, különösen a ritkaságértékkel
rendelkezőeket, amelyekre kevesen gondoltak. S ha nincs ilyen, akkor továbbkérdezünk,
hogy mi lehetne még, s azokat csak szóban hozzátéve szakadunk el a konkrét,
kézenfekvő értelmezések szintjéről. A feladat nem az egyes munkafüzetekben teljesül,
hanem az értelmezési lehetőségek minél szélesebb körének a közös feltárásával.

11. Fogalmazás feladat: Neked is biztosan sok mindent tanítottak már meg a szüleid. Írd
le a füzetedbe az egyik ilyen esetet! Ügyelj a szerkezetre: cím, bevezetés, a történet,
befejezés. Most könnyű lesz címet adni, ha alkalmazkodsz a mintához: Hogyan tanultam
meg...
Sok gyerek számára jelent problémát, hogy az íráshoz hasonló „jelentős” tudományra
gondolnak. Ilyenkor nem nagyon van ötletük, hogy miről tudnának írni. Érdemes
ötletparádét rendezni, és a könnyebben leírható hétköznapi „apróságok” felé terelni a
figyelmet. (Biciklizés, cipőbekötés, kaviccsal kacsázás a vízen, füzetbekötés, fűnyírás,
stb.)

Haragos Kengyela
lufis mézes
4. Karikázd be különböző színekkel a történet 4. Sorold fel a füzetedbe a szereplőket, ha
szereplőit! valakinek több elnevezése is van, azokat írd
egymás mellé!

A lufis feladatlapon azoknak a szereplőknek, akiknek többféle megnevezése is van,

kellene azonos színnel szerepelnie. A lufisok hamarabb lesznek készen, akkor kezdhetik
kikeresni és a színeiknek megfelelően aláhúzogatni a szövegben az elnevezéseket. (Nem
kell, hogy készen legyenek, ha a mézesek megvannak, lehet egyeztetni.) A feladat fő
célja, hogy a lufisok visszajelzést kapjanak a szövegemlékezetük mélységéről,
pontosságáról. Ezt részben saját maguk ellenőrzik, részben „teszteredmény”.
Az ilyen feladatokkal arra is kitérhetünk, hogy egy adott szereplő több elnevezésének
mik lehetnek az okai. Miért nem mindig ugyanúgy szerepelnek. (Szóismétlés kerülése,
szereplők közötti viszonyok jelzése, stb.)

23
5. Csoportos feladat: Készítsetek állóképet a történet egy jellegzetes részletéhez!
Válasszatok egyet, majd osszátok ki a szerepeket! Mindenki részt vehet, hiszen sok a
háttérszerep lehetőség. Először helyezkedjetek el szerepek szerint. Nagyon fontos, hogy a
testtartások, gesztusok, arcok kifejezőek legyenek. Segítsetek egymásnak! Minden
csoporttag sorban álljon ki a képből, járja be, s igazítson rajta, ha van jobb ötlete! Ha
megvan a kép, akkor próbáljatok el pár másodperces elő- vagy utójátékot hanggal,
mozgással. Mi volt előtte, vagy hogyan folytatódik a jelenet. Az egyik csoporttag tapsára
az előre beállított képnél áll meg a „felvétel”, vagy onnan indul. Próbálhatjátok
mindkettőt is. Ha készen vagytok, mutassátok meg a többieknek! Ha van rá idő, a
bemutatók után alakíthattok ki másik jelenetet is!
Az ilyen sokszereplős történetekben mindenképpen érdemes az összefoglalás és a rajz
helyett dramatizálni. Felsorolni is sok a neveket, nem hogy lerajzolni. A gyerekek
többsége ráadásul, ha tud is rajzolni, az emberábrázolás, különösen a kifejező arc és
testtartás megjelenítésében gyakorlatlanok, az ábrázolások ennek következtében gyakran
sematikusak, semmitmondók. A „szobor” viszont kényszer arra, hogy az általa
megjelenített szereplő helyébe képzelje magát, illetve a többiek igazgatásával ezt
kiterjesztjük az összes szereplőre. A térközt és a testtartást kézzel lehet igazítani, az
arckifejezés változtatásához viszont mintát kell mutatni. (Ne nyúljanak a másik arcához,
hanem csináld így…) Jó szolgálatot tesz, ha van ilyenkor fényképezőgép. nem csak a
dokumentálás miatt, hanem nagy fegyelmezőerő a maradandóság…

10. Rajzold le azt a jelenetet, amit az 5. feladatban először megjelenítettetek!

Az állóképes dramatizálás feladatot lehet felhasználni a rajzos feladat kidolgozottságának
megalapozására. Érdemes ezt a feladatot mindenképpen átvinni rajzórára, hogy legyen
elég idő.

Furfangos Támadi
3. Csoportos feladat: Alakítsatok négyfős csoportokat! Állítsátok össze a 11. borítékból a
párbeszédet. Olvassátok fel szerepek szerint. A saját mondataitokat húzzátok kicsit
kijjebb a sorból, hogy jól lássátok, mikor következtek! A lovat vezető labanc legyen a
mesélő is, mert neki különben kevés szövege lenne. A mesélő próbáljon átkötő szöveget
kapcsolni a szereplők mondataihoz felolvasáskor! (Például: Mondta mosolyogva Támadi.
Vagy: felelte bosszankodva Doria) Ha sikerült, cseréljetek szerepeket, s olvassátok fel
úgy is!
Természetesen mindenkinek a saját borítékjával kell dolgoznia, különben nem lehet
szerepeket felolvasni. Általában is fontos, hogy a csoportos borítékos feladatoknál ne
egyetlen közös munka legyen a végeredmény. Előfordulhat, hogy először ilyen készül, de
akkor is rakja ki minden gyerek. (Az eredeti közöset előtte szétszedve, nem azt
lemásolva!)

5. Mi lehet a neve a Támadihoz hasonló természetű, de gyáva katonának?

Itt sajnos előkerülhetnek szleng, és szalonképtelen ötletek, de a műfajba belefér!
(Furfangos Beszari)

24
10. Számozással állítsd sorrendbe a vázlatpontokat!
Mint mindig, amikor egy összefoglalás, vázlat, képtörténet elkészül, akkor érdemes
kihasználni a történet felelevenítésére. Ha ez páros vagy csoportszinten történik, akkor
inkább a felidézés pontossága a cél. Osztályszinten viszont a közönséget jobban lekötő
produkciószerűbb kiszínezés, bővítés, hangjátékszerű előadás lehet a feladat az erre
vállalkozók számára. Vázlatpontonként váltva, s ha van rá jelentkező, akár a vázlatpont
ismétlésével. (Ki tudná másképpen, érdekesebben elmondani?)

A kutya és a tükörképe
lufis mézes
3. Mit tanácsolnál az alábbiak közül a 3. Milyen tanácsokat adnál a kutyának, hogy
kutyának, hogy legközelebb ne történjen vele legközelebb ne történjen vele ilyen
ilyen szerencsétlenség? Karikázással jelöld a szerencsétlenség? Írd össze a javaslataidat a
javaslatod! füzetbe!
A lufisba tettünk pár tréfás javaslatot. Azt érdemes pontonként megszavaztatni, majd
kiegészíthetik a mézesek, ha van nekik ezeken kívüli.

5. Páros feladat: Álljatok egymással szemben egy lépés távolságra! Az egyikőtök legyen
a szereplő, a másik a tükörképe. A szereplő tegyen úgy, mintha egy tükör előtt állna.
Fésülködjön, mosson fogat, nézegesse magát, vágjon grimaszokat, stb. Ahogyan azt egy
tükör előtt tenné. A tükörkép pedig próbálja vele egyszerre mutatni, amit az illető a
tükörben láthatna. Vigyázzatok! A tükörben minden fordítva látszik! A szereplő ne
tegyen hirtelen, kiszámíthatatlan mozdulatokat, mert azt nem lehet utánozni!
Mint az a leírásból is kitűnik, ez nem egy klasszikus páros feladat, s különösen nem
munkafüzetből rekonstruálható. Két sorban érdemes a gyerekeket egymással
kartávolságra szembeállítani. (A tükör közel szokott lenni, előtte állunk.) A sor legyen
levegős, hogy tudjanak oldalra is mozogni kicsit. Az egyik oldal először a tükör, s
mindenki igyekezzen pontosan, időeltolódás nélkül szinkronban mozogni. Tapsra csere, s
akkor fordítva. Előkészítő gyakorlat lehet, ha először csak a tanítóval szemben állnak
szétszórva, s mindenki a tanítót próbálja visszatükrözni. ilyenkor lehet a fordított irányt
begyakoroltatni. Arra is ekkor van mód, hogy tornamozdulatok helyett a folyatás
kiszámíthatósága szempontjából fontos rutinszerű történeteket játszunk mintának. (Pl.
komplett fogmosás jó kezdetnek, mert azt úgy is tükör előtt szoktuk, s vannak még
ilyenek. Kalappróba, fésülködés, vagy csak grimaszolás, hogy az arcjáték is
bekapcsolódjon. Egyedül szinte mindenki szokott ilyet… Aztán mehet a páros
tevékenység két sorban. Néhány csere után, lehet frissíteni azzal, hogy az utoljára jól
együttműködő, érdekes játékot játszó páros keresztben középre áll, s megmutathatja. A
megbeszélés alapján a többiek kipróbálhatják az ötletet, vagy találhatnak ki újakat. Ha
sikerül rávenni a gyerekeket, hogy ne tornamutatványokkal, vagy orrbányászattal és a
termék elfogyasztásával szórakoztassák egymást, akkor biztosan eszébe jut előbb-utóbb
valamelyik párosnak, hogy így el tudják így játszani a történetet is. Ha nem, akkor kérje
erre a tanító őket. Itt is lehet bemutatóláncot indítani. Természetesen csak az a páros
jelentkezzen, aki érdekesebben, másképpen próbálná, mint az előzőek.

25
6. Csoportos feladat: Ez egy nagyon tömören, egyszerűen megfogalmazott történet.
Próbáljátok részletekkel kiegészíteni! Osszátok el a történet szövegét a csoportok között.
A csoportok először csak szóban láncmeséléssel találjanak ki hozzá újabb részleteket,
mondatbővítéseket, vagy kiegészítő mondatokat. Majd a következő körben már írják is le
a csoporttagok a bővített meserészletet. Írjatok bele legalább egy hasonlatot is! Ha készen
van, olvassátok össze csoportonként a meserészleteket!
Ez nem leíró fogalmazás, hanem elbeszélés, de a bővítéseket leírórészek beiktatásával
lehet hatékonyan megoldani.

A jövendőmondó
3. Beszéljétek meg! Jövendőmondók csak a mesékben vannak? Milyen jósok által
használt eszközről hallottatok már? Mennyire lehet megbízható egy jóslat? Jó lenne-e, ha
mindig előre tudnánk, hogy mi fog történni?
Ennek a beszélgetésnek egyik fontos iránya lehet a kritikus médiafogyasztás. Tele vannak
a kereskedelmi TV csatornák betelefonálós jósműsorokkal. A gyerekek szinte biztos,
hogy találkoztak ilyenekkel. Jó, ha megismerik ezek hátterét. (Emelt díjat fizetnek a
telefonálók, ha sokáig nem telefonál senki, akkor a jós társai játsszák el az érdeklődő
szerepét, hogy a nézőknek kedvet csináljanak. Onnan ismerhetőek fel az ilyen
álbetelefonálók, hogy arról is beszámolnak, mennyire szerencséjük lett legutóbb is, és
mennyire köszönik. Melyek azok a fordulatok, amelyekkel kedvet igyekeznek kelteni?
(Utolsó lehetőség, csak most, egyszeri alkalom, sokkal több jót látnak a jövőben, mint
kellemetlenséget, stb.)

A segédlet folytatását az ősz folyamán elkészítjük és feltöltjük a honlapra.

26