3.

A francia gyarmatbirodalom a második világháborúig

1. Előzményei:
a. később indult, mint a brit gyarmatosítás, mert kevésbé fejlettek, más a
társadalom
b. a brit társadalom mobilis, összefogtak
c. a franciák bevétele fejadóból származott, nem a gyarmatosításból
2. Nem akartak kilépni a ,,nagy világba”
3. Kanadának voltak francia zónái
4. Néhány sikertelen próbálkozás:
a. hétéves háború
b. Lousianna eladták
5. Első próbálkozás: Napóleon (1789- 1814)
a. egyiptomi hadjárat: látszólag francia terjeszkedés, angolok részéről a Brit
Birodalom támadása
b. Lousianna-t eladták az USA-nak
c. nagy flottát akart építeni Napóleon, amivel lerohanja a briteket
6. Második próbálkozás: Lajos Fülöp (polgárkirály), akinek a célja szintén a francia
birodalom nagyobbá tétele
Cél: nyugati arab világ/ maghreb felé terjeszkedés – Észak- Afrikában
Területek: Marokkó, Tunézia, Líbia, Algéria
Algéria sikeres megszerzése
1830- 1836: tengerparti sáv vegyesuralom alatt (Abd el Kadír vezetésével)
1838: 3 francia department létrehozása
7. Következő próbálkozás: III. Napóleon (1853- 1879)
a. rossz külpolitika: meggondolatlan, kalandorakciók
b. belpolitika: tehetséges (pl.: oktatásreform)

Tárgyalás Ferdinand Lesseps-sel: Szuezi- csatorna  nincs pénz a kincstárban 

Szuezi csatornás államkötvény  britek lebuktatták, megszerezték

8. További hódítás a maghreb államokban:

a. R. Caillé: cél francia kereskedelmi és katonai telepek létrehozása
b. Lyonnais szponzorálta a támogatást
c. Tunézia megszerzése
d. Marokkó megszerzése: ,,tunifikáció”
 e. Kongó- medencét nem szerezték meg
f. 1895: Madagaszkár megszerzése
9. Faschodai incidens: franciák megadták magukat, DE:
i. megosztották a francia és angol érdekszférákat Afrikában
ii. globálisan is megosztották a francia és angol gyarmatokat
10. 1904: antant cordiale
11. Indokína megszerzése: ,,a franciák Indiája”

Jellemzők:

 III. Napóleon kezdte el a hódítást

 1858- 1885: folyamatos háborúk
 támadás indoka: francia jezsuita hittérítők elküldése, hogy a kereszténységet
megismertessék
 1893: indokínai szövetség létrejötte
 saját pénzt verettek
 indokínai bank létrehozása
 francia berendezkedés
 nem olyan tudatos civilizációs kultúra átadása
 nincs kollaboráció, interakció
 gazdaságilag csak a franciák érdek érvényesült

Ezekben különböztek a britektől és a francia jelenlétet többen utasították el, mint ahányan
elfogadták

20. század:

 német támadások
 Franciaország 2 részre szakadt:
o Vichy
o Charles de Gaulle
 nemzetközi botrányok: Sykes- Picot egyezmény

Franciák a vh. győztesei: az összes francia gyarmat maradt a kezükben

DE: a 2. vh. csapás: 1940. június: francia vereség a németektől

 o német bábállam: volt francia köztársaság, Vichy központtal, vezető Petain
(déli rész)
o Szabad Franciaország Mozgalom: Charles de Gaulle vezetése, Párizsi
központtal (északi rész)

1942-re minden gyarmat beállt de Gaulle mellé

Franciaország győztesként zárta a II. vh-t, de az angolok, amerikaiak nélkül nem ment volna
katonailag, gazdaságilag nem tudta megtartani a hatalmát  szétesik