MSZ EN ISO 14001:2015

Környezetközpontú Irányítási Rendszer

(KIR)
 Minden szervezet egyre inkább igyekszik
ésszerű környezetkímélő működést bevezetni,
és ennek meglétét bizonyítani,

egyre fokozottabb figyelmet fordítanak a

Bevezetés környezettel kapcsolatos kérdésekre és a
fenntartható fejlesztésre.

a szabványnak nem célja, hogy a kereskedelem

elé műszaki akadályokat gördítsen, vagy hogy
növelje, vagy módosítsa valamely szervezeti jogi
kötelezettségeit.
 A környezetmenedzsment rendszerek
fejlődési ciklusai
Kiterjesztés
Térnyerés és ✓ Fenntarthatósági
integráció orientáció
✓ Vállalatok társadalmi
Megalapozás ✓ EAMS és IS 14001
felelősségvállalása (CSR)
megújítása
✓ Kiterjesztés a szerződéses
Elvi formálódás ✓ Környezetimenedzsment
partnerek irányába
✓ BS7750 stratégiai orientációja
✓ Önkéntes szabályozás ✓ EMAS ✓ Integrált irányítási
✓ Első vállalati módszerek ✓ ISO 14001 rendszerek
✓ Responsible care

1980-as évek 1990-es évek 2000-es évek 2010-es évek

A KIR alkotóelemei
 az anyag és energiafelhasználás hatékonyabb

a szennyezőanyag kibocsátás, a keletkezett hulladék

csökken
A rendszer
előnyei a környezeti kockázat csökken, mérséklődik

a cég társadalmi, közösségi, és piaci megítélése

javul

a belföldi és export piacok válnak megszerezhetővé,

megtarthatóvá, és folyamatosan bővíthetővé.
A KIR dokumentációs rendszer felépítése

Környezet-
politika
KIR kézikönyv
(nem kötelező)

Folyamatleírások
(termékre, folyamatra, szerződésre)

Munkautasítások
(végrehajtás, módja, felelőse, erőforrások, ellenőrzés)

Dokumentációs rendszer (előírások, bizonylatok,

feljegyzések, leírások)
 A környezettudatos vállalatirányítás eszközei

A hazánkban leginkább elterjedt eszközök:

1. környezetközpontú irányítási rendszer (KIR)
➢ ISO 14001
➢ EMAS
2. környezeti teljesítményértékelés - az ISO 14031 szabvány alapján
 EMAS
Eco-Management and Audit Scheme
(Környezeti Menedzsment és Átvilágítási rendszer)

Célja: környezetvédelmi teljesítmény-értékelést és fejlesztést tesz lehetővé

➢ 1836/93/EK, 761/2001/EK, 1221/2009/EK 761/2001/, 1221/2009/EK rendelet
➢ hatókörét az összes szektorra kiterjesztették
➢ Egyesített nyilvántartásba vételi eljárás
➢ Környezetvédelmi alapmutatók, ágazati referencia mutatók bevezetése
➢ Információs és népszerűsítési tevékenységek javítása
➢ az ISO 14001 képezi az EMAS gerincét, így annak felépítése is a PDCA-ciklus logikáját
követi
 PDCA-ciklus az EMAS-ban

PLAN (TERVEZÉS) DO (BEVEZETÉS ÉS MŰKÖDÉS) CHECK (ELLENŐRZÉS)

✓ környezeti politika, ✓ erőforrások, ✓ nyomon követés és mérés,

✓ környezeti tényezők,
✓ jogi és egyéb előírások,
✓ célok, célkitűzések és program(ok)
ACT (JAVÍTSD)
✓ szerepek, ✓ az előírások betartásának
✓ felelősségi kör és hatáskör, értékelése,
✓ szakértelem, képzés és tudatosság, ✓ eltérések, korrekciós
✓ kommunikáció, intézkedések és megelőző
✓ dokumentáció, a dokumentumok kezelése, intézkedések,
✓ a működés szabályozása, ✓ a nyilvántartás kezelése,
✓ készültség és reagálás vészhelyzet esetén. belső ellenőrzés

✓ az ellenőrzés szakaszában feltárt eltérések, hiányosságok, javítási lehetőségek gyakorlatba való átültetése,
✓ a rendszer optimalizálása
✓ vezetői felülvizsgálat
 ISO 14001:2005 és 2015
➢ 1996-ban lépett életbe, Magyarországon 1997-ben vált szabvánnyá
➢ Rendszer-szabvány→egy teljes MIR részrendszere
➢ Bármilyen méretű és típusú szervezetre alkalmazható
➢ A szabvány általános célja: környezetszennyezés megelőzése, környezetvédelem támogatása
➢ Bizonyos alapelveket átvesz az ISO 9000-től
➢ Alapját a PDCA ciklus jelenti
➢ A szabvány nem határoz meg semmilyen konkrét célt, határértéket, kivéve a környezeti
politikában kimondott elkötelezettséget
➢ Kevés konkrét iránymutatást ad
➢ Dokumentációja hierarchikus felépítésű
 ISO 14001 szabvány
➢ Átfedés az EMAS-szal,
➢ Kevésbé szigorú előírások,
➢ Nem kötelező a külső auditálás,
➢ A gazdasági szféra valamennyi szereplőjére érvényes,
➢ Kb. 50 000 cég rendelkezik ezzel a szabvánnyal (EU)

Magyarországon:
✓ EMAS: 29 cég (pl. Audi, KÖVET, FAG, MNB, Mercedes-Benz, SIÓ, Tetra-
Pak, önkormányzatok, stb).
✓ ISO: közel 1000 cég
Az ISO 14000-es szabványrendszer felépítése és szabványai

✓ öko-hatékonysági értékelés
✓ anyagáram
✓ Termék és szervezetek
szénlábnyomának számítása,
✓ számszerűsíthető környezeti
információk összeállítása és
kommunikálása
✓ üvegházgáz hitelesítők
kompetencia-
követelményeiről.
ISO 14001:2015 SZERKEZETI FELÉPÍTÉSE

0. Bevezetés
1. Alkalmazási terület
2. Rendelkező hivatkozások
3. Szakkifejezések és meghatározások
4. A szervezet összefüggései
5. Vezetés
6. Szervezés
7. Támogató Rendszer
8. Működés
9. Teljesítményértékelés
10.Fejlődés
 AZ ISO 14001: 2015 SZABVÁNY MÓDOSÍTÁSÁNAK
IRÁNYAI

➢ Fenntartható fejlődés
➢ Társadalmi felelősségvállalás
➢ Környezetvédelmi problémák:
✓Klímaváltozás és karbon menedzsment
✓Erőforrás gazdálkodás (megújuló és nem megújuló)
✓Energia gazdálkodás
✓Az erőforrások felhasználásának hatékonysága
✓Hulladékgazdálkodás
✓Biodiverzitás
✓Az életciklus hatásai és értéklánc menedzsment
Egyéb környezettudatos irányítási eszközök

Gondos bánásmód
Tisztább termelés
Életciklus elemzés
Ökológiai könyvvitel/kontrolling
Ökomérleg
Ökocímke, Ökológiai logó
Ökológiai hatásvizsgálat
Környezeti mérőszámok
Kockázatelemzés
Környezeti auditálás
Környezeti jelentések
Öko-címke Ökológiai logó
 Ökomérleg
Inputok Outputok
1. Anyagok 1. Termékek
Nyers Főtermék
Segéd Melléktermék
Csomagoló Termék csomagolása
2. Energiahordozók 2. Emissziók
Szilárd Szilárd hulladék
Gáznemű Reciklálható anyagok
Folyékony Értékesíthető hulladék
Villamos Veszélyes hulladék
egyéb Vízszennyezés
3. Víz Levegőszennyezés
4. Föld (talajhasználat) Hőkibocsátás
Zajkibocsátás
egyéb
 Kockázatelemzés

kockázat
Hatás mértéke a
választott környezeti
elemre
Nagyon
valószínűtlen valószínű
valószínű

Kismértékű 3. prioritás 3. prioritás 2. Prioritás

Jelentős hatás 3. Prioritás 2. Prioritás 1. Prioritás

Súlyos hatás 2. prioritás 1. Prioritás 1. Prioritás

A környezet megóvását
szolgáló eszközök
Veszélyes anyagok, és kezelésük

Hulladékok kezelése, hasznosítása

Kárelhárítási tervek
Az üzemben elhelyezett hulladék elhelyezési
utasítások
Nem veszélyes hulladékok kezelése

➢A keletkező hulladékokat
kategóriánként elkülönítve gyűjteni

➢ Az edényzeten fel van tüntetve a

hulladék pontos megnevezése és a
hulladék azonosítására szolgáló kód.