5.

tétel - Az államalapítás
Géza nagyfejedelemsége és Szent István állama
I. A magyar társadalom a X. században

Magyar Nagyfejedelemség – Álmos nemzetségéé a főhatalom, fia, Árpád mellett a második főméltóság a
„gyula” (katonai vezető + bírói hatalom), ezt a pozíciót Kurszán töltötte be a honfoglalás során. Rangban a
karcha/horka követte a kündüt és a gyulát (pl. Bulcsú).
A társadalmi hierarchia: a főméltóságokat a nemzetségfők követték (7 magyar + 1 kabar vezér –
nemzetségek, törzsek). A közszabadok állattartással, pásztorkodással, földműveléssel foglalkoztak. A
haderőt főleg az uralkodó, gyula, horka és a nemzetségfők katonai kísérete alkotta, kisebb százalékban
a felnőtt férfiak.
II. Válaszút előtt
A Hun Birodalom és az Avar Kaganátus sem tudott fennmaradni → 970 után a magyar állam
megmaradásának egyetlen útja a beilleszkedés a keresztény Európába.
III. Szeniorátus vagy primogenitúra?

 Árpád utódai a nomád öröklési rend szerint kerültek hatalomra: a nemzetség legidősebb férfi tagja
örökölhette a SZENIORÁTUS szerint a hatalmat.
 Taksony halála után fia, Géza foglalta el a nagyfejedelmi trónt! Megszakadt a pogány öröklési
rend 972-ben, hisz az elhunyt fejedelem legidősebb fia örökölte a trónt (Géza Taksony fia,
Árpád dédunokája volt) → ez a nyugat-európai öröklési rend, a PRIMOGENITÚRA.
 Géza keménykezű nagyfejedelem volt. Felesége az erdélyi Gyula lánya, Sarolt, így a „gyulák”
nemzetségét megnyerte.
 973-ban megjelennek I. (Nagy) Ottó német-római császárnál a követei (Quedlinburg): hittérítő
papokat kért cserében lemondott a Lajtán túli magyar területekről.
A térkép a X. században a kalandozások, magyar vereségek helyszíneit szemlélteti
  Fia, Vajk számára megszerzi Gizella bajor hercegnőt → házasságkötés 995-ben → Árpád-ház
rokonsága a Szász-dinasztiával (a Német-római Birodalomban az uralkodócsaládot ők adták).

IV. Szent István uralkodása (1000-1038)

 997-ben halt meg apja, Géza fejedelem. Koppány, Álmos nemzetségének tagja a szeniorátus alapján
igényt tartott a trónra (nőül kérte Saroltot, Géza özvegyét a sztyeppei levirátus/rokonházasság
szokása szerint).
 István a Gizellával érkező nyugati lovagok segítségével legyőzte Koppányt.
 Erdélyből kiszorította nagybátyját, Gyulát.
 Legyőzte Ajtonyt, a Temes és Maros vidékét behódoltatta.

István hatalmának alapja:

 a KIRÁLYI FÖLDBIRTOKOK!!! (a földterület 2/3-a az övé) → feudális állam/királyság

 Új államforma: NAGYFEJEDELEMSÉG helyett KIRÁLYSÁG. Ehhez szükséges koronázóváros:
Aachen mintájára Székesfehérvár lett (Szűz Mária-bazilika).
 István III. Ottó császár biztatására II. Szilveszter pápától koronát kapott → 1000 karácsonyán
ezzel megkoronázták Székesfehérváron.
Reformok
 TISZTSÉGEK helyett INTÉZMÉNYEK felállítása
 TERÜLETI ALAPÚ KÖZIGAZGATÁS (→ vérségi alapon letelepedő törzsek, a törzsi
berendezkedés szétzúzása), ennek alapját képezik a VÁRMEGYÉK
 TÖRVÉNYEK ÍRÁSBA FOGLALÁSA (két törvénykönyve van)
Vármegyék
 részei a királyi birtokok mellett az egyházi és magánföldesúri birtokok is
 élükön álltak a MEGYÉSISPÁNOK (a megye központját jelentő, legfontosabb vár ispánja)
 királyi várak körül szervezték meg a vármegyéket
 a királyi birtokokkal együtt alkották a királyi várak a VÁRISPÁNSÁGOK-at, élükön állt az ISPÁN
 az ISPÁN-nak voltak alárendelve a VÁRJOBBÁGYOK (katonáskodás) és a VÁRNÉPEK
(földművelés, iparosmunka)
 királyi birtokrészek (udvarbirtokok) → udvartartás ellátása (vándorló udvar) a feladatuk, az
udvarház a központjuk
 várbirtokok: a vár ellátását szolgálták
 megyésispánok, várispánok: bíráskodtak, kezelték a királyi jövedelmeket (a harmadáért),
illetve katonai vezetők is voltak
A KIRÁLYI TANÁCS
 legfőbb hatalmi testület
 tagjai a főpapok, ispánok
 a királyi udvar ispánja a NÁDORISPÁN (legfontosabb világi méltóság)
A HADSEREG
 várjobbágyok, esetleg a várnépek is
 katonai vezetők: ispánok
 „királyi szolgálók” (miles): szabad birtokosok, akik nem az ispánnak, hanem közvetlenül a
királynak vannak alárendelve → ők lesznek majd a SZERVIENSEK