Kodolányi János Egyetem

Neveléstudományi Tanszék

SNI, szociális halmozottan hátrányosok

oktatása

Oktató: Bordás Sándor

Készítette: Kustár Kitti

Nevelés, oktatás és
fejlődéslélektana

Budapest
2024.05.01
 Tartalom
Az SNI és a részképességzavar..............................................................................................................3
Az SNI fogalmának fajtái.......................................................................................................................4
Az SNI-ről részletesebben......................................................................................................................5
A tanulási nehézségek és a részképesség zavarok fajtái és kezelésük................................................6
Kihez fordulhatunk szülőként segítségért?........................................................................................10
Összegzés................................................................................................................................................11
Forrás jegyzék:......................................................................................................................................12

2
 Az SNI és a részképességzavar
Az SNI (sajátos nevelési igényű) diákok oktatása az oktatási rendszer egyik
legfontosabb kihívása, és ahhoz, hogy megértsük ezt a területet, nélkülözhetetlen az SNI
fogalmának átfogó megértése.
Az SNI jelentése saját nevelési igényű, de kiket is nevezünk pontosan saját nevelési igényű
diákoknak? „A sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló vagy különleges bánásmódot igénylő
diák, olyan gyermek, aki szakértői vélemény alapján mozgásszervi, érzékszervi vagy
beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos,
autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral küzd.” (Babafalva, 2018)
Tehát sajátos nevelésű igényűnek az olyan diákokat nevezzük, akik állapotuk miatt
fejlesztésre jogosultak. Ide tartoznak a tanulási nehézséggel, magatartás zavarral küzdők és a
kivételes képességű tanulók is. Továbbá saját nevelési igényűeknek minősülnek a
részképesség zavarral rendelkezők is.
A továbbiakban szeretnék kitérni arra, hogy mit is jelent pontosan a részképesség zavar. „A
részképesség-zavarok a fejlődés részterületein (beszéd, érzékelés, memória) megjelenő
hiányosságok.” (Virág & Virág, 2022) Részképesség zavarnak nevezzük az olvasás, írás és
számolás területén fellépő zavarokat. Fontos azonban megértenünk, hogy a részképesség
zavar nem függ össze az intelligenciával, sőt általában azok, akik részképesség zavarral
küzdenek, egy másik területen kiválóan teljesítenek. „Azt fontos itt megjegyeznem, hogy a
sajátos nevelési igény nem egy orvos vagy pszichológus által megállapított diagnózis, hanem
az oktatás területén való többletjogosultságok biztosítása érdekében bevezetett iskoláztatási
kategória.” (Babafalva, 2018)
Hazánkban az SNI kifejezést a 2003-as törvény módosításában használták először és utána
kezdett el elterjedni a köztudatban. „Az SNI fogalma végre felváltotta a “fogyatékos tanuló”,
illetve a “más fogyatékos tanuló” kategóriákat, melyeket korábban használtak, és a törvény
módosításával továbbá azt is meghatározták, kik kerülnek ebbe a kategóriába.” (Alexandra &
Alexandra, 2021) “A 2003-as módosításnak azonban voltak nem kívánt következményei is,
mint például: megjelent a tömeges „diszes” -sé (diszlexiássá, diszgráfiássá, diszkalkuliássá)
nyilvánítás.” (Babafalva, 2018) 2005-ben a félre értések elkerülése érdekében az Oktatási
Minisztérium pontosította az SNI fogalmát, elkülönítve a fogyaték és egyéb probléma
kategóriákat. 2007-ben az Oktatási Minisztérium újabb lépést tett és megkülönböztette az
organikus és a nem organikus okokra visszavezethető sajátos nevelési igényt.

3
 Az SNI fogalmának fajtái
A továbbiakban az organikus és a nem organikus okokra visszavezethető sajátos
nevelési igényt szeretném egy kicsit jobban bemutatni.
Az organikus okokra visszavezethető sajátos nevelési igény olyan kognitív, fizikai vagy
szociális fejlődési különbségeket jelent, amelyek az egyének biológiai vagy genetikai
sajátosságaiból erednek. Ilyen lehet például az autizmus spektrum zavar, az intellektuális
fogyatékosság, a figyelemhiányos hiperaktivitás zavar vagy a Down-szindróma.
A nem organikus okokra visszavezethető sajátos nevelési igény pedig olyan környezeti vagy
társadalmi tényezőkből ered, mint például a családi háttér, a szegénység, a traumák vagy az
elhagyatottság. Ezek a tényezők is befolyásolhatják az egyének fejlődését és tanulási
képességeit.
Ez alapján az SNI fogalmát két csoportra lehet osztani: SNI a) -ra és SNI b) -re.
„SNI a) esetében a gyermek a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus
okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd.” (Szerkesztő, n.d.) Ebben az
esetben a diák járhat speciális intézménybe.
„Ezzel szemben az SNI b) -vel rendelkező gyermek a megismerő funkciók vagy a viselkedés
fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd.”
(Szerkesztő, n.d.) „Itt a diák kizárólag normál oktatási intézmények keretében fejleszthető.”
(Babafalva, 2018) Ez a fajta csoportosítása az SNI-nek sokkal korszerűbb és kifinomultabb.
Elfogadja a tényt miszerint a fejlődési zavarok eltérő okokból is kialakulhatnak, ennek
következtében a szükséges fejlesztés is eltérő lehet. „Viszont a későbbiekben ez az új
definíció sem bizonyult hatásosnak, mert egyes zavarok organikus vagy nem organikus
eredetének feltárása nem minden esetben lehetséges.” (Babafalva, 2018) Ennek a
problémának a kiküszöbölése érdekében 2010-ben újabb módosítást tettek a törvényben, mely
során tartósság és súlyosság alapján csoportosították a rendellenességeket. A módosítás
szerint a súlyos és tartós pszichés fejlődési zavarral küzdő gyermekek továbbra is az SNI
(Sajátos Nevelési Igényű) kategóriában maradnak, míg a beilleszkedési, tanulási és
magatartási nehézségekkel küzdők, azaz BMT (Beilleszkedési, Tanulási, Magatartási
nehézségek) kategóriába kerülnek. (Babafalva, 2018)

4
 Az SNI-ről részletesebben
A továbbiakban a fent már említett dolgokat szeretném kicsit összefoglalni és
kibővíteni.
Mint azt már a fent említettekből láthatjuk a sajátos edukációs igényű tanulók számos
kihívással küzdenek az oktatási rendszerben. Ezeket a „kihívásokat” három fő csoportba
sorolhatjuk:
1. Tanulási nehézségek
2. Tanulási zavarok
3. Tanulási akadályozottságok
Az átmeneti gondok és behozható lemaradások olyan rövid távú problémákat jelentenek,
amelyek megfelelő támogatással kezelhetőek és fejleszthetőek. Ezzel szemben a tanulási
zavarok, mint például a diszlexia; diszgráfia; diszkalkulia; diszpraxia vagy a diszfázia,
hosszabb távú kihívásokat jelentenek, amelyek speciális oktatási módszereket és támogatást
igényelnek.
A tanulási akadályozottságok közé pedig az enyhe értelmi lemaradás; a szubnormális IQ vagy
a mentális retardáció tartoznak, amelyek kognitív korlátokat jelentenek és intenzív támogatást
igényelnek a tanulási folyamat során.
A tanulási zavarokhoz vezető problémákat két csoportra lehet osztani: genetikai és környezeti
tényezőkre. A genetikai tényezők csoportjába az agykárosodás, a fejlődési rendellenességek, a
működési zavarok és az érési elmaradások tartoznak. A környezeti tényezők csoportjába
pedig a zajszennyezés, az alacsony szintű szociális támogatás és a szülői elhanyagolás és
bántalmazás tartoznak. Ezek mind az információfeldolgozási folyamat károsodásához
vezethetnek, amely a tanulási zavarok kialakulását eredményezheti. A tanulási zavar az alábbi
területeket befolyásolja: beszélt nyelv; írott nyelv; számtanérvelés; gondolkodás és az
emlékezet. A tanulási zavar kritikus tünetei közé pedig a beszédhangalás; az olvasási készség
és képesség; a számolási készség; a mértékváltási készség; a tapasztalati készség és az
összefüggések megértése tartoznak. A sajátos tanulási igényű diákok különféle oktatási
környezetekben találhatnak támogatást, például szegregált vagy individuális oktatásban.

5
 A tanulási nehézségek és a részképesség zavarok fajtái és
kezelésük
A továbbiakban szeretnék kitérni a tanulási nehézségek és részképesség zavarok
fajtáira és a fejlesztési lehetőségeikre:
Diszgráfia:
Diszgráfia esetén problémák merülhetnek fel a gyermek írástechnikájával kapcsolatban, ami a
rendetlenséget és az írás külalakjának esetleges csúnyaságát eredményezheti. Más esetben
pedig az írás külső megjelenése megfelelőnek tűnhet, de a helyesírás azonban gyenge. (Virág
& Virág, 2022) A további tünetek közé tartozhat: a rossz kézügyesség; merev vagy görcsös
ceruza fogás; olvashatatlan írás és a gyermek helyesírási készségei elmaradnak a társaiétól.
A diszgráfia speciális fejlesztést igényel. A szakemberek gyakran alkalmaznak
mozgásterápiát a diszgráfia kezelésére, ezzel fejlesztve a gyermek nagy- és finommozgását.
Továbbá nagy hangsúlyt kell fektetni a memória, a beszédkészség és természetesen a szókincs
fejlesztésére is. Az íráskészség fejlesztése kezdetben diktálással történik: a gyermek betűket
és szótagokat ír le, majd később egyes szavakat is. A szakemberek továbbá megfigyeltetik és
alaposan megtanultatják a betűk és a betűkapcsolatok formáját a diszgráfiás gyermekkel. A
diszgráfia típusától függően a gyermek helyesírási és nyelvtani készségei is fejlesztésre
szorulhatnak. Ilyen esetekben a gyógypedagógusok nagy figyelmet fordítanak a szavak és
mondatok hibáira, és azok kijavítására. (Diszgráfia - Az Írás Zavara - JÁTszva Olvass! 2022)
Diszlexia:
„Egy olyan részképességzavar, amely a nyelvvel, az olvasástanulással függ össze, és
hátterében a nyelvi feldolgozó rendszer működési zavara áll fenn.” (Alexandra & Alexandra,
2021) Ebben az esetben a gyermek nehezen vagy egyáltalán nem képes megtanulni olvasni,
ha mégis nagy erőfeszítések árán sikerül megtanulnia akkor nagy valószínűséggel nem lesz
képes az olvasott szöveg megértésére. További tünetek lehetnek: a finommotorikánál
jelentkező gondok; a nem tiszta artikuláció; a koncentráció zavar; rövid emlékező készség
vagy akár a magatartási problémák is vagy a betűk- felcserélése; kihagyása és betoldása.
Továbbá a diszlexiával küzdő gyermeknek szegényes lehet a szókincse, rossz lehet a
szövegértési készsége, szóalkotási nehézségekkel küzdhet és lassabban olvashat a társainál.
A diszlexiánál fontos tudnunk, hogy a fejlesztése hosszú időt fog igénybe venni. „A kezelést
alapvetően gyógypedagógus végzi, az ő feladata, hogy feltárja az okokat és tüneteket, és hogy
kidolgozza az ennek megfelelő terápiát.” (Diszlexia, Azaz Az Olvasás Zavara, 2023) Ha a
gyermeknél időben észre veszek a tüneteket, például óvodás korban akkor egy szakember

6
segítségével el lehet kezdeni fejleszteni azokat a területeket amire a gyermeknek szüksége
lesz

7
az olvasás terén. A kezelés folyamán továbbá javítják a gyermek mozgáskoordinációját, az
irányok felismerését és a térbeli tájékozódását is.
Továbbá a fejlesztőtanárok nagy hangsúlyt fektetnek a szókincs és a memória fejlesztésére is.
Diszkalkulia:
A diszkalkulia a számolási képesség részleges vagy teljes hiányát jelenti. A diszkalkuliás
gyermek nem képes az ujjain egyesével számolni; nem képes az egyszerű matematikai
fogalmak megértésére; rosszul tájékozódik térben; számára gondot okoz a színek, formák
felismerése is és nem képes felsorolni a napok, napszakok, évszakok neveit, továbbá nem
képes számokat/dátumokat megjegyezni. A diszkalkulia tünetei közé tartozhat továbbá a
számképek; számjegyek felismerésében való nehézségek és a matematikai szabályok
megértésének hiánya.
A diszkalkulia kezelése előtt minden esetben alaposan fel kell mérni, hogy hol tart a gyermek
és melyik matematikai terület okozza számára a legnagyobb gondot. Mivel a diszkalkulia
kutatása még nagyon gyerekcipőben jár, így a fejlesztési technikák is nagyon kezdetlegesek
még. A fejlesztés során fontos tisztában lennünk azzal, hogy mi okozhatja a gyermeknél a
diszkalkuliát, ha a gond idegrendszeri akkor a fejlesztést érdemes mozgásterápiával kezdeni.
„Mivel a térbeli tájékozódás az egyik legfontosabb részképesség, amely alkalmassá tesz egy
gyereket a matematikai készségek elsajátítására, így erre is nagy figyelmet kell fordítani a
fejlesztés és kezelés során.” (Diszkalkulia - a Számolás Zavara - Játszva Olvass! 2022)
Diszpraxia:
A diszpraxia a mozgásra van kihatással. „A gyerekek diszpraxia során nem tudnak célirányos
mozdulatokat végezni, a komplexebb mozgásfolyamatok tervezését és kivitelezését nem tudják
megoldani.” (Emese, 2016) A diszpraxiában szenvedő gyermekek gyakran elejtik a tárgyakat,
ügyetlenebbek a társaiknál.
A betegség kezelése a mozgás- és testséma fejlesztésére összpontosít, ehhez pedig szükség
van egy gyógytornász segítségére is. Diszpraxia esetében gyakran használják még az Ayres-
féle szenzoros integrációs terápia is, mely fejleszti a finom motorikát; a szem-, kéz kordinációt; a
tér-, az irány- és a formaillesztést. Idővel az érintettek képesek lesznek arra amire a társaik is.
Amikor az érintettek felnőtt korba lépnek, a tüneteik általában enyhülnek, és az esetek
többségében az elmaradottságuk nem feltűnő. Ez alól csak a súlyosabb esetek képeznek
kivételt, azok, akiknek elmaradottsága több területen is megnyilvánul. (Emese, 2016)
Diszfázia:

8
A diszfázia olyan beszéd- és nyelvi zavar, amely befolyásolja az egyén kommunikációs
képességeit, ideértve a beszéd megértését és kifejezését is. Ez a zavar általában a nyelvi
területek fejlődési rendellenességeinek vagy sérüléseinek következménye lehet. A diszfázia

9
különböző formái vannak, és változó mértékben érintheti az egyén beszédkészségeit.
(Fejlődési Diszfázia | Beszédrehabilitáció.Hu, n.d.)
A diszfázia logopédus segítségével lehet kezelni.
Hiperaktivitás:
A hiperaktivitás egy olyan speciális nevelési igényeket (SNI) magában foglaló probléma,
amely során a gyermekünknek nehézségei vannak a figyelem fenntartásával, koncentrálással,
és túlzott mozgásigénye van. Emellett gyakran tapasztalható a mozgás mennyiségével
kapcsolatos probléma, és hajlamos lehet a hirtelen, gondolkodás nélküli cselekvésekre is.
(Alexandra & Alexandra, 2021b)
A hiperaktivitás esetén, miután alapos vizsgálat történt, a gyermeket kezelő
gyermekpszichiáter gyógyszeres kezelést is javasolhat. Ez egy idő után javíthat az illető
állapotán. Viszont fontos tudni, hogy ahhoz, hogy a gyógyszer kifejtse a hatását időre van
szükség. A gyógyszerek enyhíthetik a tüneteket, de a problémát nem szüntetik meg teljesen.
Ezért a gyógyszeres kezelés mellett más terápiás lehetőségek is elérhetőek, például
viselkedésterápiák, amelyek segíthetnek a gyermekeknek a hiperaktivitással kapcsolatos
kihívások kezelésében. (Figyelemzavar, Hiperaktivitás, ADHD - Tünetei És Fejlesztése -,
2023)
Autizmus:
Az autizmus egy egész életen át tartó fejlődési rendellenesség. Az autista egyének eltérő
módon érzékelik és élik meg a világot, valamint különböző módon kapcsolódnak más
emberekhez. Ezeknek a különbségeknek a jellege és mértéke sokféle lehet. Fontos
megjegyezni, hogy az autizmus nem egy betegség vagy fogyatékosság. Ahogy egy szakértő
találóan megfogalmazta: az autizmus nem rendszerhiba – hanem egy, a szokásostól eltérő
operációs rendszer. Egy enyhébben autista személy lehet, hogy nem is tud róla, hogy az
autizmus spektrumába tartozik, míg a másik végleten olyan súlyos esetek is előfordulhatnak,
akik folyamatos felügyeletet igényelnek, mivel önveszélyes viselkedést mutathatnak. Az
autizmus korai jelei általában már kisgyermekkorban felismerhetők, és egy kutatás szerint a
szülők általában másfél éves kor körül kezdenek gyanakodni arra, hogy "valami van" a
gyermekkel. Az autista egyén számára a mindennapi élet tele van olyan helyzetekkel és
körülményekkel, amelyek szinte elviselhetetlenek lehetnek. (Autizmus - Autistic Art, 2019)
Az autizmussal élő egyének számára a megfelelő ellátás és támogatás elengedhetetlen az
életük minden szakaszában. Gyermekkorban kiemelten fontos a speciális nevelési igényekre
szabott oktatás és fejlesztés biztosítása. Ehhez szükség van hozzáértő szakemberekre, például
autizmus szakos gyógypedagógusokra, akik integrált vagy speciális csoportokban egyéni

10
fejlesztési programokat tudnak biztosítani számukra. A felnőttkori ellátás is kiemelt figyelmet
igényel,

11
ideértve a speciális intézményeket, szakmai képzéseket, lakhatást és foglalkoztatást.
Felnőttként is szükség van egyéni támogatásra és terápiás módszerekre a mindennapi életvitel,
társas kapcsolatok és munkavégzés terén. Az autizmussal élők mindennapi gondozásában a
család mellett a gyermekgyógyászok, a védőnők és a háziorvosok is kulcsfontosságú szerepet
játszhatnak. Terápiás szempontból kognitív- és viselkedésterápiák, pszichoterápiák és
pszichiátriai kezelések is segíthetnek a tünetek és társuló problémák kezelésében. Fontos
megérteni, hogy az autizmus kezelése nem kizárólag orvosi, hanem széles körű, pszicho
szociális és pedagógiai megközelítést igényel. Az egyén egyedi szükségleteinek és
képességeinek megfelelően kell kialakítani a támogatási és fejlesztési programokat, hogy
minél magasabb szinten tudjon részt venni a mindennapi életben és társadalmi
közösségekben. (Emese, 2015)

12
 Kihez fordulhatunk szülőként segítségért?
Szülőként, ha gyanakvunk arra, hogy gyermekünk esetleg speciális nevelési
igényekkel (SNI) küzd, fontos minél előbb szakember segítségét kérni, például
gyógypedagógus vagy pszichológus bevonásával. Az időben elkezdett fejlesztés és a korai
diagnózis kiemelten fontos a gyermek jólétének és fejlődésének szempontjából. Az SNI nem
szégyen, és nem szabad félni attól, hogy a gyermekünket megbélyegeznék emiatt. A
szakemberrel való együttműködés segít abban, hogy megfelelő támogatást és segítséget
kapjon a gyermek a sikeres fejlődéshez. A részképesség-zavar felmérést komplex
gyógypedagógiai és pszichológiai-intelligencia mérésekkel végezzük, melyeket a területileg
illetékes pedagógiai szakszolgálatok végzik. Ha beigazolódik a gyanú, a gyermek további
vizsgálatokkal SNI diagnózist kaphat. A gyermek fejlesztése a saját intézményében,
gyógypedagógus közreműködésével történik, ingyenesen. Fontos, hogy ezeket az
intézkedéseket időben és hatékonyan hajtsuk végre a gyermek optimális fejlődése érdekében.
(Alexandra & Alexandra, 2021c) Ahhoz, hogy a gyermekünk kezelését megtudjuk kezdeni
minden esetben szakvéleményre lesz szükségünk, melynek kiállításához először egy
szakvizsgálatra lesz szükségünk. A szakvizsgálatot a szülő kérésére vagy a szülő/gondviselő
beleegyezésével csinálhatják meg, de akár hivatalból, hatósági kezdeményezésre is
megtörténhet. Továbbá a vizsgálatot az oktatási intézmény, a gyámhatóság, a gyermekjóléti
szolgálat, a bölcsőde, a gyermekotthon, a területi gyermekvédelmi szakszolgálat, valamint a
fogyatékosok ápoló, gondozó otthona, rehabilitációs és nappali intézmény is
kezdeményezheti.

13
 Összegzés
Összegezve a fent leírtakat az SNI és a hozzá kapcsolódó zavarok komplex problémát
jelentenek az oktatási és egészségügyi rendszer számára. Az megértésük és megfelelő
kezelésük kulcsfontosságú ahhoz, hogy az érintett diákok sikeresen fejlődjenek és
beilleszkedjenek a társadalomba. A korai felismerés és a megfelelő támogatás pedig kiemelten
fontos a sikeres fejlődés és életút szempontjából.

14
 Forrás jegyzék:

1. Alexandra, B., & Alexandra, B. (2021, September 5). SNI: ki számít sajátos nevelésű
igényűnek? - Gyerekszoba. Gyerekszoba - Tanácsok szakértőktől, hírek, kalkulátorok,
adatbázisok a teherbe esés időszakától, a terhességen át egészen a gyermek 16 éves
koráig. https://gyerekszoba.hu/gyerek/sni-ki-szamit-sajatos-nevelesu-igenyunek/
2. Autizmus - autistic art. (2019, June 19). Autistic Art. https://autisticart.hu/autizmus/?
gad_source=1&gclid=Cj0KCQjwwMqvBhCtARIsAIXsZpbDY4ihZFDKKsx8zmeIBd
24MzL77A4Z5RD07I1-YA9384A9zOTCwDsaAifoEALw_wcB
3. Diszgráfia - Az írás zavara - Játszva olvass! (2022, March 22). Játszva Olvass!
https://www.jatszvaolvass.hu/diszgrafia-az-iras-zavara/ű
4. Diszkalkulia - A számolás zavara - Játszva olvass! (2022, March 22). Játszva Olvass!
https://www.jatszvaolvass.hu/diszkalkulia-a-szamolas-zavara/
5. Diszpraxia. Házipatika. (2016, July 31).
https://www.hazipatika.com/betegsegek_a_z/diszpraxia
6. Emese S. (2015, January 21). Autizmus. Házipatika.
https://www.hazipatika.com/betegsegek_a_z/autizmus
7. Emese S. (2016, July 31). Diszpraxia. Házipatika.
https://www.hazipatika.com/betegsegek_a_z/diszpraxia
8. Fejlődési diszfázia | Beszédrehabilitáció.hu.
https://www.beszedrehabilitacio.hu/fejlodesi-diszfazia/
9. Figyelemzavar, hiperaktivitás, ADHD - Tünetei és fejlesztése -. (2023, November 22).
Játszva Olvass! https://www.jatszvaolvass.hu/figyelemzavar-hiperaktivitas-adhd/
10. iszlexia, azaz az olvasás zavara. (2023, May 4). Játszva Olvass!
https://www.jatszvaolvass.hu/diszlexia/
11. Kiket nevezünk sajátos nevelési igényű (SNI) gyerekeknek? | Babafalva.hu.
Babafalva.hu | Hírportál Kisgyermekes Szülőknek. (2018, February 15).
https://babafalva.hu/sajatos-nevelesi-igenyu-sni-gyerek/#ref
12. SNI a, b és BTMN tanulók ellátása. Szerkesztő. https://fejlesztok.hu/?
view=article&id=174:sni-a-b-es-btmn-tanulok-ellatasa&catid=8
13. Virág, K., & Virág, K. (2022, February 26). Nem buta, csak részképesség-zavaros -
Gyerekszoba. Gyerekszoba - Tanácsok szakértőktől, hírek, kalkulátorok, adatbázisok a

15
teherbe esés időszakától, a terhességen át egészen a gyermek 16 éves koráig.
https://gyerekszoba.hu/gyerek/nem-buta-csak-reszkepesseg-zavaros/

16