Környezeti tényezők és egészségfejlesztési kérdések

Az egészségfejlesztési és egészségnevelési tevékenységek nagyrészt a lakosság egészséges

környezetről való tájékoztatására irányulnak.
A környezet, az emberi lét környezete azoknak az ökológiai tényezőknek az összességét je-
lenti, amelyekkel az emberi szervezet közvetlen vagy közvetett kapcsolatban áll, és amelyek
pozitív vagy negatív hatással vannak rá.
Az egészségfejlesztés és egészségnevelés főbb tevékenységi irányai: a környezet kockázati
tényezőinek az emberek egészségére gyakorolt hatásának sajátosságai, a partnerek bevoná-
sa ezen folyamatokba, programok és cselekvési tervek kidolgozása stb.
Az egészségfejlesztési, egészségnevelési tevékenységet végzőknek ismerniük kell a káros
környezeti tényezőket, amelyeket több szempont szerint osztályoznak:
1. Eredetük :
 természetes, alapvető, létfontosságú: levegő, víz, talaj, élelmiszer
 mesterséges, antropogén: lakhatás, emberi települések, ruházat, lábbeli
2. Természetük:
 fizikai-biometeorológiai (hőmérséklet, páratartalom, légáramlatok, légköri nyomás),
nem ionizáló és ionizáló sugárzás, zaj
 vegyszerek - a környezeti tényezők természetes kémiai összetételének módosítása
(hiány vagy többlet), bizonyos anyagok fokozott megjelenése, hozzáadása a termé-
szetes kémiai összetételhez (pl. por, cigarettafüst, gyógyszerek, élelmiszer-adalék-
anyagok)
 biológiai - baktériumok, vírusok, paraziták, gombák
 szociális-interperszonális kapcsolatok, stressz
 véletlen- balesetek (házi, közlekedési, munkahelyi, szabadidős), szándékos sérülések
(öngyilkosság, bántalmazás)
3. Szervezetre gyakorolt hatásuk:
 sanogén- pozitív hatással van az egészségre
 patogén -kórokozók, egészségünkre negatív hatással van, betegséget okoz
 kockázatos- minden olyan tulajdonság vagy állapot, amely az egészségi állapotra
negatív hatással van, kiválthatja vagy súlyosbíthatja a kóros állapotokat.
A környezeti tényezők emberi szervezetre és a lakosság egészségére gyakorolt hatása a
kitettség mértékétől és természetétől függ. Így a nagyon magas vagy magas intenzitású
szintek akut vagy azonnali hatást fejtenek ki, a szervezet reakciói gyorsan beindulnak.
Általában a környezeti tényezők szervezetre gyakorolt hatása alacsony intenzitáson megy
végbe, ami krónikus vagy hosszan tartó, nehezen kimutatható hatást okoz.
Számos ökológiai és egészségügyi tanulmány kimutatta, hogy általános egészségi szintünk
és környezetünk minősége között szoros kapcsolat van. Az ember megjelenésének pillanatá-
tól kezdve erőfeszítéseket tett a természeti és társadalmi környezet megváltoztatására azzal
a céllal, hogy jobbá tegye életét. Az egészség és az egészségnevelés népszerűsítése során
hangsúlyoznunk kell, hogy a környezetbe való emberi beavatkozás miatt az egészségi állapot
feláldozásával fizetünk.
Négy fő életkörnyezet létezik (vízi, légi, szárazföldi és élő szervezetek), amelyek célja a la-
kosság környezettől függő egészségének előmozdítása.
Az ember, a legfejlettebb és legösszetettebb élő szerkezet, nem létezhet víz nélkül.
Világszerte óriásiak az egy főre jutó vízellátási különbségek. Több mint 2 milliárd ember nem
fér hozzá biztonságos ivóvízhez, és 3/4-e nem fér hozzá a higiéniai rendszerekhez (csatorna-
hálózat). Az elmaradott országok lakosságának csupán 30%-a fér hozzá biztonságos ivóvíz-
hez, szemben az ipari országok több mint 90%-ával. A WHO adatai szerint évente 1,7 millió
ember hal meg idő előtt a minőségi ivóvízhez való elégtelen hozzáférés miatt. Az utóbbi idő-
ben akut probléma a természetes vizek egyre intenzívebb degradációja a háztartási szenny-
vízkibocsátás, valamint az ipari, mezőgazdasági és állattenyésztési tevékenységek miatt.
Az emberiségnek tudnia kell, hogy a vízi környezet sokkal összetettebb, mint a szárazföldi
és a légi környezet, mivel a környezet és a szervezet közötti összefüggés sokkal szorosabb a
vízi élőlényeknél, mint a szárazföldieknél. A vegyi anyagok közegészségügyi hatásának isme-
rete segít meghatározni az élettel összeegyeztethető koncentrációs határértékeket a minő-
ségi vízhasználathoz. A felszíni vizekben természetesen előforduló mérgező anyagok, mint az
ammónia, hidrogén-szulfid, valamint az algák, protozoonok, izeltlabuak által kibocsájtott kü-
lönféle toxinok mellett a felszíni vizek lebomlásához jelentős mértékben hozzájárulnak az
ipari szennyvizek, ill. a háztartásokból származó szennyvizek. Ha a szerves anyagok lebomlása
az öntisztulási folyamatban megy végbe, akkor a méregtelenítési folyamatban ezek lebomlá-
sa és ártalmatlan termékekké való átalakulása figyelhető meg. A kiemelt betegségek
megelőzése érdekében figyelembe kell vennünk ezeket a tényeket.
Az egészségfejlesztési tevékenység során figyelembe kell venni a levegő környezettel - a
Föld légkörével kapcsolatos problémákat is. A bolygó légkörének gyakorlatilag 100%-a gáz
halmazállapotú, levegőből és nyomokban finoman eloszlatott szilárd és folyékony anyagok-
ból áll. A mai Föld légköre közel 78,2% kétatomos nitrogént, 20,5% kétatomos oxigént,
0,92% argont, 0,03% szén-dioxidot, ózont, egyatomos oxigént és egyéb gázokat, port, füstöt,
egyéb lebegő részecskéket stb. tartalmaz. A légkör több milliárd éves fennállása alatt össze-
tétele primitívből áramlatossá változott, több közbenső fázison ment keresztül, amelyek so-
rán számos változáson ment keresztül.
A lebomlási, besugárzási, oxigenizációs folyamatok, magas vagy alacsony hőmérsékletek,
valamint a komponensrétegek mozgása miatt a levegő, nem kedvező környezet a kórokozók
hosszú távú fennmaradásához. Mindegyik fontos szerepet játszik számos fertőző betegség
terjesztésében, különösen a felső légutak szintjén.
Figyelembe véve, hogy a légszennyezés fő forrásai a közlekedési eszközök és az ipari
ágazatok, mint a hőenergia, az acélipar, a vegy- és petrolkémiai ipar, az építőanyagok; az
egészségfejlesztési tevékenységeket a levegő védelmére is kell irányítani a károsanyag-
kibocsátás csökkentése érdekében. Erre a célra olyan tanulmányokat végeztek, amelyek
bizonyítják, hogy a légköri szennyezés csökkenthető vagy akár meg is szüntethető. Ehhez
hatékony intézkedéseket kell hozni a légköri levegő védelmére: a vállalkozások szennyező-
anyag mentesítő berendezésekkel való felszerelése, nem szennyező technológiák alkalmazá-
sa, a vállalkozások sűrűn lakott területektől nagy távolságra történő elhelyezése, minél na-
gyobb területen zöldövezetek kialakítása. De a légszennyezés elleni küzdelem fő eszköze a
megelőzés.
A lakosság érzékenyítését célzó intézkedéseknek ki kell terjedniük a szárazföldi környezet
problémáira is , a környezetek közül a legösszetettebbek és a legfontosabbak, mert itt talál-
ható a legtöbb élőlény, köztük az ember is. Sajnos az utóbbi időben az ember nagy negatív
hatást gyakorol a bolygóra, és így a földi környezetre is. A Föld népességének növekedésével
párhuzamosan az élelmiszertermeléshez szükséges tevékenységek is megnőnek viszont a
népesedés miatt hatalmas termőföldterületeket borítottak el emberi települések, ipari
területek, utak, kommunikációs útvonalak.
A talajszennyezést a műtrágyák elterjedt használata is okozza, amely csökkentheti a
baktériumok szervesanyag-lebontási és növényi tápanyag-termelési képességét. A pesztici-
dek károsítják mind a baktériumokat, mind a talajban lévő egyéb hasznos organizmusokat,
így válik a talaj gyakran sterillá és terméketlenné.
A talajerózió a talajromlás legsúlyosabb formája. Ez azokon a területeken fordul elő, ame-
lyeket túl intenzíven műveltek vagy legeltettek, vagy túlzottan ásványos vízzel öntözöttek.
A talaj szennyezettségének mértéke a rendeltetési helyétől függ. A szennyezett vízzel és
emberi vagy állati eredetű szerves termékekkel öntözött talajok mikrobiális, parazita és
gomba terhelése magas lehet. A szennyezett talajban megtalálhatók: a tífusz, vérhas, kolera,
brucellózis, tuberkulózis, leptospirózis, vírusos A tipusú májgyulladás, gyermekbénulás, száj-
és körömfájás, stb. kórokozói. A spóráikkal szaporodó baktériumok: tetanuszt, lépfenét,
botulizmust, gáz gangrénát okoz-hatnak. Néha gombák, tojások és geohelminták lárvái is
megtalálhatók a talajban.
A lakosságnak ismernie kell a talaj emberi egészségre gyakorolt hatását, amelyet a makro- és
mikroelem tartalom, a talajon át terjedő betegségek stb. okozhatnak.