Kaparó szállítógépek

 Kaparószalagok

 Rédlerek
 Kaparószalagok

Működésük:
az anyag mozgása a szállítópályán (csatornában, vályúban)
valamilyen mechanikus kényszererő hatására jön létre.

Alkalmazási területük:
 porszerű, szemcsés és darabos ömlesztett anyagok
szállítása
 kohászat, vegyipar, élelmiszeripar, mezőgazdaság
 Kaparószalagok

Kaparószalagok
 A hajtó- és a terelő lánckeréken futó végtelenített vonóelemre erősített
kaparólapok nyitott vagy zárt csatornában maguk előtt tolják az
ömlesztett anyagot.
 A szállítás pályája vízszintes vagy ferde lehet.
 Az anyag továbbítására általában az alsó láncágat használják
(speciális kialakítással a felső ág is alkalmassá tehető szállításra).
 A feladás és a leadás helye a két lánckerék között tetszőleges
pontban elhelyezhető, több tolózáras leadóállomás is kialakítható.
 Kaparószalagok

Kaparószalagok szállítóképessége

Q  3,6 Bh h v c
B a vályú szélessége
h a kaparólap magassága
V a vonóelem sebessége
ρh a szállított anyag halmazsűrűsége
c a szállítás szögétől függő teljesítmény
 Kaparószalagok

Kaparószalagok teljesítményigénye

P
QLg
k1k2  sin   kW 
1000

Q szállítóképesség [kg/s],
L a szállítás távolsága [m],
g a nehézségi gyorsulás [m/s2],
k1 a szállított anyagtól függő ellenállástényező (az anyag koptató
hatásától függően 1….5)
k2 a vonóelem vezetési módjától függő ellenállástényező
(csúszó vezetésnél 2,1…0,7, gördülő vezetésnél 1,2…0,45)
δ a szállítás szöge,
η a hajtás hatásfoka
 Rédlerek

Rédlerek
– vonó- és szállító eleme:
zárt vályúban mozgó, különféle alakú továbbító karokkal,
bordákkal, stb. ellátott lánc,
– a szállított anyag: szemcsés, apródarabos, porszerű
– a szállító lánc az anyaggal együttmozgó egységet alkot.

A továbbítókarok az anyagot folyamatosan, folytonos rétegként mozgatják.

Az anyagáram, teljesen vagy részben kitölti a berendezés keresztmetszetét,

magassága jelentősen meghaladja a lánctagok bordáinak magasságát.
 Rédlerek

Az anyag továbbításának feltétele:

Az oldal és fenék lapokon kisebb legyen a súrlódási erő, mint az

anyagréteg szakadás nélküli mozgatásához szükséges erő.
 Rédlerek

Motor+ hajtómű

Üres szakasz

Feszítőszerkezet Szállító szakasz

 Rédlerek

• Maximális szállítási teljesítmény 80 m3/h és szállítási hossz 60 m

• A lánc sebessége 0,1…0,7 m/s

ELŐNYÖK HÁTRÁNYOK

‒ kis helyszükséglet; ‒ nagy vonóerőszükséglet, a

‒ egyszerű, könnyen szerelhető koptató anyagok szállítása
szerkezet; esetén a gyors elhasználódás
‒ pormentes üzem;
‒ tetszés szerint választható fel- ‒ alkalmazási területe széles,
és leadóhely; (iparban, mezőgazdaságban).
‒ hőállóság;
‒ kétirányú szállítás;
‒ a változatos pályaelrendezés.
 Rédlerek
Rédlerek elrendezése és szerkezeti kialakítása
• szállítás iránya: vízszintes, ferde és függőleges lehet.
• átmenetek íve: 2...5 m sugarú.
• iránytörések jelentősen növelik a vonóerőszükségletet, ezért
változó irányú pályaelrendezés esetén inkább tagoltan, több
különálló rédlerrel oldják meg a szállítási feladatot.
• Szállítólánc
– acélöntvényből, hegeszthető vagy kovácsolt kopásálló acél.
– a lánc lehet egy- és kétágú.
 Rédlerek
Rédler elrendezések
 Rédlerek

Szállítóláncok

a), b) alacsony
kereszttagos

c),d) alakos kereszttagos

Rédlerek

(KÖBO-katalógus)
 Rédlerek

Rédlerek elrendezése és szerkezeti kialakítása

• A továbbítókarok
– kialakítása függ a szállítandó anyag tulajdonságaitól és a rédler
vonalvezetésétől.
– a legkedvezőbb alakot általában kísérleti úton határozzák meg,
törekedve a kicsi önsúlyra, és szlipre.
– a lánccsapok kenés nélkül üzemelnek, a csapnyomás a
p=2000...3000 N/cm2 értéket is elérheti
 Rédlerek

A vályú
• 2...4 mm vastagságú acéllemezből készítetett, 2...4 m hosszúságú
egymáshoz köthető elemek
• alakja a választott lánc alakjához igazodik,
• méretét a megkívánt szállítóképesség szabja meg
• a csatlakozó felületeket gondosan tömítik.
• a láncágakat könnyen cserélhető sínek vezetik, néha a vályú falait is
cserélhető, kopásálló béléssel látják el
 Rédlerek
Rédlerek elrendezése és szerkezeti kialakítása
A hajtóberendezés
• a szállítási irányba eső végen, az utolsó leadási pont után
• nagy szállítási távolság esetén az indítás megkönnyítésére indokolt
tengelykapcsolót iktatni a motor és a hajtómű közé
• a fordulatszám-csökkentőhajtómű az anyagáram folyamatos
szabályozhatósága érdekében fokozatmentesen állítható.

A feszítőszerkezet
• a hajtással ellentétes oldalon az első
feladási pont előtt helyezkedik el
• a feszítés a lánchajtás zavartalan
üzemét biztosítja,
• a túlzott előfeszítést a vonóerő-
szükséglet növekedése miatt kerülni kell.
 Anyagréteg magasság és láncosztás

A kiragadott tömeget x,y,z derékszögű koordináta rendszerben vizsgáljuk és merev

testnek tekintjük.
(az ömlesztett anyag merevtestnek tekinthető mindaddig, amíg a halmazban
húzóerő nem lép fel, és nyíróerők az anyag nyírószilárdságát nem lépik túl)

1. ábra

A folytonos anyagáram kialakulásának feltétele:

Az oldalfalakon fellépő súrlódási erők okozta nyírófeszültség kisebb legyen,
mint a szállítólánc felső élénél, a z= 0 magasságú x-y síkban a
nyírószilárdság, továbbá e sík alatt az anyagréteg folytonos legyen.
 Anyagréteg magasság és láncosztás
Lineáris elosztás miatt h1/3 magasságban

húzó feszültség
nyomó feszültség
A hajlítás semleges szála

2. ábra

Az anyagtest tetszőleges pontjában z és x irányú nyomás ébred, az

oldalfalra Fx irányú erők hatnak, amelyek súrlódást okoznak az
oldalfalakon (Syz). Így az y-z síkban a nyomófeszültségen kívül a
hajlításból eredő nyomó és húzó feszültség ébred.
 Anyagréteg magasság és láncosztás

Mivel a szemcsés halmaz húzóerőt nem tud felvenni:

Ha az ömlesztett anyag belső feszültsége a külső

 z  pz erők hatására annyira megnövekszik, hogy legyőzi
az anyag belső ellenállásit, az anyag megcsúszik,
vagyis alakváltozást szenved.

y = i helyen a a nyomófeszültség: pz   z  0

A Coulomb-féle elmélet szerint a nyírószilárdaság:

  i  c
 Anyagréteg
Anyagréteg magasság magasság és láncosztás
és láncosztás
normál feszültség y=i pontban

 xy min  i  pz   z 
Az oldalfalakon fellépő 2Syz nagyságú súrlódási erő okozta nyírófeszültség:

2 S yz
s  nyírt keresztmetszet
bi
Az oldalfalakon fellépő súrlódás okozta nyírófeszültségnek kisebbnek kell
lennie, mint a legkisebb nyírószilárdság:

 s  xy min
 Anyagréteg magasság és láncosztás

Az egyenlőtlenségből, helyettesítés és átrendezés után, másodfokú

egyenletet kapunk, amelyet megoldva :

A szakadás nélkül szállítható rétegmagasság maximális értéke:

1  8i  b  i2  i 2  k a  v 
h1max    i
4 i  k   
 a v 

A legkisebb láncosztás

2i   v  h  k a
2
imin  1

i  b  h1   v  k a
Anyagréteg magasság és láncosztás Maximális láncosztás

A Coulomb-féle elmélet
szerint a törés akkor
következik be, ha az elemi
felület nyírószilárdságát a
nyírófeszültség túllépi.

Csúszólap: az a felület,
melynek minden pontja
kielégíti a

  i  c
3. ábra

Esetünkben a mozgó továbbító lapon fellépő y irányú feszültség бy nagyobb,

mint a z irányú бz , ezért a csúszólap az ábra szerint alakul, ahol

  45o  i / 2
  i
4. ábra
Anyagréteg magasság és láncosztás Maximális láncosztás

A prizma alakú test megcsúszása (kiemelkedése) elkerülhető, ha a prizma

feszültségállapota nem éri el a határfeszültségi állapotot. Határfeszültség
állapotban a főfeszültséget közötti összefüggés:

 o i  2 i 
 z   y tg  45  ; vagy  y  ztg  45  
2 o

 2  2
Bevezetve az alábbi jelöléseket:

A 3. ábrából:
 o i 
k   tg  45  
2
 y  k  z e  h2tg
 2

F y
 k
F z

h2b eb
Anyagréteg magasság és láncosztás Maximális láncosztás

A határfeszültség állapothoz tartozó láncosztás a

tg  Fy  k  Fz

egyenletből számítható. Helyettesítve az erők eredőit, egyszerűsítés és

rendezés után a harmadfokú egyenletet kanonikus alakja:

 h2 
 v tg ( h k a  hb)i  k  tg h2 b  h1 i 2  2k  tgv k a h13 h2 i  2k  tg 2 v k a h13 h22  0
2
1
3

 2 

amely a baloldal tényezőkre bontásával, a Cardano-képlet alkalmazásával, vagy

numerikusan oldható meg.
A legegyszerűbben alkalmazható numerikus eljárás az iteráció.
Anyagréteg magasság és láncosztás Maximális láncosztás

Az imax értéke a következő képlettel közelíthető:

h2  k  b h2   h  g  2h1   h  g  2 i
imax 
2v   h  g h12  k a  h  b

 h2 tg  2h13  h g  v k a
 i  z 1  z
 i  bi
A vízszintes rédler szállítóképessége

Q  3,6  A   h  v  c

c  c1  c2  c3
Q a szállítóképesség (t/h)
A az anyagkeresztmetszet a szállítócsatornában (m2)
ρh a szállított anyag halmazsűrűsége (kg/m3)
v a vonólánc sebessége
c teljesítménytényező
c1 a szállítólánc térfogatának megfelelő fajlagos keresztmetszet-csökkenés
c2 anyagvisszamaradási tényező:
c3 az emelkedő irányú szállítás csökkentő tényezője

A függőleges rédler szállítóképessége

Q  3,6ab h vc1c4 c4 anyag-visszamaradási tényező

 A hajtás teljesítményigénye

A pályaszakaszok ellenállásai

Vízszintes üres szakasz: Fvü  l  ql  L

Vízszintes szállító szakasz: Fvs  (v  qa  v  k a  h12   h  g  ql  l )  L

Függőleges szállító szakasz F fs  qa  ql H  S fs

ahol:
h1 az anyag rétegvastagsága a lánc felett (m),
μl a vonólánc és vezetéke közötti súrlódási tényező,
μv a vályú fala és az anyag közötti súrlódási tényező,
ρh az ömlesztett anyag halmazsűrűsége [kg/m3],
ql a vonólánc folyómétersúlya [N/m],
L a vízszintes szakasz hossza [m],
qa az anyag folyómétersúlya [N/m],
H a függőleges szakasz magassága (m)
 A hajtás teljesítményigénye

A függőleges szakaszokon a falsúrlódás:

S fs  2v p f a  bH N

pf falnyomás amelyet a láncgeometriának megfelelően kell kiszámítani

A vonólánc ellenállása irányváltoztatáskor az íves szakaszokon:

Fív  Fh  Fcs
A lánckerék tengelyének
a lánccsuklók hajlítási ellenállása csapsúrlódási ellenállása
A lánccsuklók hajlítási ellenállása:
Fh   l
dl
T1  T2 
Do

T1 a lánckerékre felfutó láncágban

ébredő húzóerő,
T2 a lánckerékről lefutó láncágban
ébredő húzóerő,

A lánckerék tengelyének csapsúrlódási

ellenállása:


Fcs  
dl
T1  T2 sin
Do 2
 A legkisebb láncerő helyétől kiindulva, a vontatással megegyező irányban haladva
rendre kiszámítjuk és összegezzük (kumuláljuk) a pályaszakaszok ellenállásait
(lásd húzóerő diagram).

A szerkesztést a legkisebb terhelésű pontban kezdjük, ahol az Fe előfeszítésű erő ébred.

F1 = Fe
 1-2 pontok között: F2=F1+Fvü= F1+μlqlL

A 2-3 íves szakaszon a növekedés:

F3    F2 ahol az ellenállás tényező  = 1,05…1,07.
A 3-4 szállítószakaszon a változás:

F4  F3  Fvs  F3  (v  qa  v  ka  h12  h  g  ql  l )  L

A hajtás teljesítményigénye:

P
 F4  F1 v
kW 
1000