5.

kosztolányi

Irodalom 5.tételKosztolányi Dezső:Édes Anna

Bevezetés/lezárás
 regényíró, költő, műfordító, nyelvész, nyelvművelő
 színvonalas újságírás
 szoros baráti kapcsolat Babitscsal (közös egyetem), mindketten gégerákban haltak
meg
 a Nyugat első nemzedékének tagja
 irodalom-felfogás: homo aestheticus
 18 évesen már ismert volt a neve
Pályaképe
 a Négyesi-féle szemináriumon megismerkedik Juhász Gyulával és Babitscsal
 a Budapesti Napló szerkesztőségében Ady Endre székét kapta
 1906 Ady- Új versek  Babits és Kosztolányi leveleikben elítélik Ady gőgjét
 1. pályaszakasz
o 1907 Négy fal között
 Ady „gyorsabb volt”
 Ady méltatta, de szerinte csak „irodalmi író”  Kosztolányinak
még 1929-ben is fájt, hogy Adynak kultusza van
 a pad alatt is olvasták a gyerekek
o 1910 A szegény kisgyermek panaszai
 2. pályaszakasz
o 1920-tól
o Boldog, szomorú dal
o A bús férfi panaszai
o regényei (Nero, a véres költő az első; az Édes Anna az utolsó)
o 1929 Ady-revíziós vita
 motivációja az 1907-es sértettség
 állásfoglalás az irodalomról
 irodalom-felfogási vitává alakul
 homo aestheticus
o a szépséget megragadó ember
o azzal foglalkozzon az irodalom, ami szép
 homo moralis
o Kosztolányi fogalmazza meg, de nem tud azonosulni
vele
o az irodalomnak tanító feladata (is) van
o közéletim politikai kérdések (Kosztolányi szerint egy író
ne politizáljon)
o meghasonlás (Pardon-rovat)
o rávilágít arra, hogy már a 20. században megvolt az irodalomban a
kettéhasadtság
 utolsó pályaszakasz

1
 5. kosztolányi

o Esti Kornél- novellák (alteregó)

o 1935 Összegyűjtött költemények
 utolsó verseskötete
 Számadás
o Radákovits Mária
 levélváltások
 szerelme
 ekkor már szanatóriumban volt
Édes Anna
 keletkezéstörténet
o Pardon-rovat időszaka
o Kosztolányi utolsó regénye (1926)
 helyszín
o valós
o Krisztinaváros (újságírói munkáiból házat tudott venni itt)
 történet
o valós (tényleg létezett egy tökéletes cseléd és egy gyilkosság is, de nem a
tökéletes cseléd követte el)
o Édes Anna fiktív
 többféle regénytípus jellemzői
o történelmi
 hitelesség látszata
 Tanácsköztársaság bukása, Horthy bevonulása Budapestre
o lélektani
 modern regénytípus
 megjelennek a lelki folyamatok
 tudatvilág, érzések, emlékek
 ebbe a kategóriába sem illik bele klasszikusan
o szociográfiai
 társadalmi problémákat is bemutat
 csak bemutatja a problémákat (nem elemez, nem talál megoldást)
o bűnügyi
 nem a regény elején történik a gyilkosság
 tudjuk, ki az elkövető
 szerkezet
o 20 címmel ellátott fejezet
o mottó
 latin, magyar
 halottakért való imádság  anticipáció
o Kun Béla elrepül
 nincs szerves kapcsolata a történettel, csak felidéz egy pletykát 
felvillantja az atmoszférát
 nem minősít (nincs narratív mondat)
o első 6 fejezet

2
 5. kosztolányi

 színhely bemutatása, fontosabb szereplők felvonultatása

 expozíció (Vizy Kornél munkája, Vizyné cselédmániája stb.)
 a 6. fejezetben érkezik Anna  késleltetés
 intenzív befogadói munkát igényel (mint Arany balladái)
 fikció és valóság összemosása  illúziókeltés

o 6-10. fejezet
 Anna beilleszkedése
 városi legendává válik (mint Kun Béla)
o 11-14. fejezet
 Jancsi megérkezése
 terhesség, magzatelhajtás
o 15-18. fejezet
 tél-május
 Anna varázsa eltűnik
 időbeni kihagyások
 gyászjelentés (tréfa)  anticipáció
 egy fejezetből hiányzik Anna  már a szerző figyelmére sem méltó
 18. fejezet
 Vizy előléptetése
 bál, gyilkosság (idáig Anna csak mellékszereplő volt)
o nyomozás  a börtön nem igazi megoldás
o 20. fejezet
 már nem szerves része a regénynek
 megjelenik a szerző
 szereplők
o a megbomlott hierarchia a regény elején zökken vissza
o Vizyné
 tudja, hogy a férje megcsalja, és mivel már nem vonzó a férje
számára, feltételezzük, hogy idősebb lehet
 a lányuk halála után elhidegültek, az illendőség tartja össze őket
 a cselédmánia a pótcselekvése
 a cselédkérdés a valódi jelentősége fölé emelkedik  rögeszme (mint
Ágnes asszonynál)
 megbomlott a lelki békéje
o Vizy
 nyűg számára a felesége
 Kosztolányi érzékelteti, hogy erkölcsileg helytelen a viselkedése
 számára a minisztérium a legfontosabb
o Ficsor
 pótolható, de tud cselédet ajánlani
 Vizy beosztottja, ezért neki ajánlja először Annát
o Anna
 19 éves
 16 évesen a mostohája elzavarta

3
 5. kosztolányi

 a dadaság ideális volt számára, a gyerek az érzelmi életét is kitöltötte

 Vizyné a cselédkönyvet olvassa, amikor megjelenik  objektív,
rideg jelenet (Anna meg sem szólal)
 hányingere van a molyirtótól, szédül fáj a feje (anticipáció)
 egyszerű, egyértelműséghez szokott
 harmonikus, amíg megkapja a szeretetet és a megszokott
környezetben van  amikor Ficsor elrángatja, nem beszél, fél (pl.
tapétába rejtett ajtó)
 riadt gyerekként viselkedik
 Kosztolányi csak a benyomásokat írja le, azt nem, hogyan dolgozza fel
 kapcsolata Jancsival
 erőszak, kihasználja Annát
 Jancsi a testi szerelemre vágyik, Anna a szeretetre  nem
ismeri fel a különbséget (egy gyerek gondolkodik így)
 nem tud aludni, gondozatlan  lelki egyensúlyvesztés
 Báthory
 esély a menekvésre
 Vizyné lelki terrorban tartja (ezt csak egy gyerekkel lehet)
 gyilkosság
 nem tudatos
 hosszas előkészítés
o elszórt utalások
 kivégzésekre emlékeztető dobpergés
 zavarodottság
 süteményzabálás
o lelassul az elbeszélés tempója
 a gyilkosságot részletesen írja le
 áldozatok nézőpontja
 hanghatások
 Annában lassan tudatosul, mit tett
 Anna nem alkalmas a felnőtt életre
 a börtönben megkönnyebbül, mert nem kell felelősséget vállalni
 befejezés
o költőileg igazságot szolgáltat
o Annával már nem kell foglalkozni, csak el kell varrni a szálakat
o elmosódik a határ a fikció és a valóság között
o finoman, intelligensen és határozottan nyilvánít véleményt a
politikusokról, és el is határolja magát ettől („kettőt már nem tudtak volna
gondolni”)
Édes Anna
 keletkezéstörténet
o Pardon-rovat időszaka
o Kosztolányi utolsó regénye (1926)
 helyszín

4
 5. kosztolányi

o valós
o Krisztinaváros (újságírói munkáiból házat tudott venni itt)
 történet
o valós (tényleg létezett egy tökéletes cseléd és egy gyilkosság is, de nem a
tökéletes cseléd követte el)
o Édes Anna fiktív
 többféle regénytípus jellemzői
o történelmi
 hitelesség látszata
 Tanácsköztársaság bukása, Horthy bevonulása Budapestre
o lélektani
 modern regénytípus
 megjelennek a lelki folyamatok
 tudatvilág, érzések, emlékek
 ebbe a kategóriába sem illik bele klasszikusan
o szociográfiai
 társadalmi problémákat is bemutat
 csak bemutatja a problémákat (nem elemez, nem talál megoldást)
o bűnügyi
 nem a regény elején történik a gyilkosság
 tudjuk, ki az elkövető
 szerkezet
o 20 címmel ellátott fejezet
o mottó
 latin, magyar
 halottakért való imádság  anticipáció
o Kun Béla elrepül
 nincs szerves kapcsolata a történettel, csak felidéz egy pletykát 
felvillantja az atmoszférát
 nem minősít (nincs narratív mondat)
o első 6 fejezet
 színhely bemutatása, fontosabb szereplők felvonultatása
 expozíció (Vizy Kornél munkája, Vizyné cselédmániája stb.)
 a 6. fejezetben érkezik Anna  késleltetés
 intenzív befogadói munkát igényel (mint Arany balladái)
 fikció és valóság összemosása  illúziókeltés

o 6-10. fejezet
 Anna beilleszkedése
 városi legendává válik (mint Kun Béla)
o 11-14. fejezet
 Jancsi megérkezése
 terhesség, magzatelhajtás
o 15-18. fejezet
 tél-május

5
 5. kosztolányi

 Anna varázsa eltűnik

 időbeni kihagyások
 gyászjelentés (tréfa)  anticipáció
 egy fejezetből hiányzik Anna  már a szerző figyelmére sem méltó
 18. fejezet
 Vizy előléptetése
 bál, gyilkosság (idáig Anna csak mellékszereplő volt)
o nyomozás  a börtön nem igazi megoldás
o 20. fejezet
 már nem szerves része a regénynek
 megjelenik a szerző
 szereplők
o a megbomlott hierarchia a regény elején zökken vissza
o Vizyné
 tudja, hogy a férje megcsalja, és mivel már nem vonzó a férje
számára, feltételezzük, hogy idősebb lehet
 a lányuk halála után elhidegültek, az illendőség tartja össze őket
 a cselédmánia a pótcselekvése
 a cselédkérdés a valódi jelentősége fölé emelkedik  rögeszme (mint
Ágnes asszonynál)
 megbomlott a lelki békéje
o Vizy
 nyűg számára a felesége
 Kosztolányi érzékelteti, hogy erkölcsileg helytelen a viselkedése
 számára a minisztérium a legfontosabb
o Ficsor
 pótolható, de tud cselédet ajánlani
 Vizy beosztottja, ezért neki ajánlja először Annát
o Anna
 19 éves
 16 évesen a mostohája elzavarta
 a dadaság ideális volt számára, a gyerek az érzelmi életét is kitöltötte
 Vizyné a cselédkönyvet olvassa, amikor megjelenik  objektív,
rideg jelenet (Anna meg sem szólal)
 hányingere van a molyirtótól, szédül fáj a feje (anticipáció)
 egyszerű, egyértelműséghez szokott
 harmonikus, amíg megkapja a szeretetet és a megszokott
környezetben van  amikor Ficsor elrángatja, nem beszél, fél (pl.
tapétába rejtett ajtó)
 riadt gyerekként viselkedik
 Kosztolányi csak a benyomásokat írja le, azt nem, hogyan dolgozza fel
 kapcsolata Jancsival
 erőszak, kihasználja Annát
 Jancsi a testi szerelemre vágyik, Anna a szeretetre  nem
ismeri fel a különbséget (egy gyerek gondolkodik így)
 nem tud aludni, gondozatlan  lelki egyensúlyvesztés
6
 5. kosztolányi

 Báthory
 esély a menekvésre
 Vizyné lelki terrorban tartja (ezt csak egy gyerekkel lehet)
 gyilkosság
 nem tudatos
 hosszas előkészítés
o elszórt utalások
 kivégzésekre emlékeztető dobpergés
 zavarodottság
 süteményzabálás
o lelassul az elbeszélés tempója
 a gyilkosságot részletesen írja le
 áldozatok nézőpontja
 hanghatások
 Annában lassan tudatosul, mit tett
 Anna nem alkalmas a felnőtt életre
 a börtönben megkönnyebbül, mert nem kell felelősséget vállalni
 befejezés
o költőileg igazságot szolgáltat
o Annával már nem kell foglalkozni, csak el kell varrni a szálakat
o elmosódik a határ a fikció és a valóság között
o finoman, intelligensen és határozottan nyilvánít véleményt a
politikusokról, és el is határolja magát ettől („kettőt már nem tudtak volna
gondolni”)
 A mű alapötlete Kosztolányinétől származik egy újságban olvasott hír alapján. Témája
egy kettősgyilkosság, melyet egy cseléd követ el gazdái ellen. Műfaja lélektani
regény: nem a gyilkosság, hanem az ahhoz vezető út érdekli. A középpontban az úr-
szolga viszony áll. Az író a regényben a kor pszichológiai tudását is felhasználta.
 Különös kapcsolatok. A regény 1919-1920-ban játszódik Budapesten. Az
alaphelyzetet tulajdonképpen Anna érkezése teremti meg: Vizyék, a gyermektelen
polgári család, de különösen Vizyné végre egy olyan cselédre tesz szert, aki
megbízható, csendes, és nincsenek nagy igényei. A gyermektelenség Vizyné esetében
rendkívül fontos szempont, hiszen segít indokolni az asszony cselédmániáját, ezt a
különös pótcselekvést, melynek során annyit foglalkozik az új szerzeménnyel, mintha
a gyereke, a lánya volna. Az anyai viselkedésminták megjelenését azonban Anna
esetében is megfigyelhetjük. Az egyik legszemléletesebb esete ennek a Legenda című
fejezetnek az a része, amelyben Anna magához vesz egy kiscsirkét, „hogy fölnevelje.
(…) Kis tálakból itatta, morzsával etette, becézgette. Éjszaka a csirke az ágyára szállt,
lábánál aludt.” Vizyné és Anna alakjának különös kapcsolata szintén megnyilvánul
Anna cselekedeteiben: ahogy telik-múlik a Logodi utcában eltöltött idő, a cseléd egyre
több gesztusa emlékeztet Vizynéire. Anna kötődésére pedig jó példa lehet, hogy
miután az asszony szóvá teszi Báthory, a kéményseprő látogatását cselédjénél, a lány
nemsokára kosarat ad neki. Annak ellenére teszi ezt, hogy a házasság menekülőútként
szolgált volna a cselédsorból.

7
 5. kosztolányi

 Gyilkosság és motivációk. A regény egyik csúcspontja, és talán a legtöbb kérdést

felvető momentuma a kettős gyilkosság. Látszólag nincsen előzménye, semmiféle
egyértelmű indíték nem derül ki ezzel kapcsolatban, mégsem mondhatjuk, hogy Anna
tette (hogy megöli Vizyéket) motiválatlan. Rendkívül sok feszültség halmozódik fel
Annában, amelyek ilyen módon törnek felszínre. Mindennek Anna – legalábbis erre
következtethetünk – nincs is tudatában: sem a feszültségnek, sem a felszínre törésnek.
A cseléd megszokja a polgári lakás zárt világát, a munkáját élvezni kezdi, miközben
személyiségét egyre inkább elveszíti a robotolás, a repetitív feladatok, illetve akár a
Vizynéhez való hasonlóság okán. Sőt amikor Anna a regény során egy ponton úgy
tűnik, igazán önmaga, még ez az esemény is bűnös cselekedetnek számít: Jancsi úrfi
éjszakai látogatásakor egyáltalán nem cselédként, sokkal inkább nőként viselkedik.
Ezzel azonban a tilosban jár, és ennek tudatában is van. A gyilkosság tehát a
személyiség lázadásaként is értelmezhető. Ami pedig a feszültség felszínre törését,
feloldódását illeti, eszünkbe juthatnak Sigmund Freud a korban rendkívül divatos
írásai a pszichoanalízisről, melyek egyik kulcsfogalma az elfojtás. Anna esetében a
szeretnek, az anyai ösztönöknek, illetve a gyűlöletnek az elfojtását, majd brutális,
jóllehet még mindig tudattalan kitörését figyelhetjük meg. Az önreflexiónak,
önelemzésnek semmi jelét nem mutató lány később nem emlékszik semmire az
esetből, a bíróságon nem védekezik, sorsába beletörődik.
 Egy cseléd mítosza. A lélektani regény mint értelmezési lehetőség természetesen
szorosan kapcsolódik a társadalmiregény-olvasathoz. Vonzó lehet az Édes Anna
társadalomábrázolását az úr-cseléd viszonyra redukálni, ez a reláció azonban – noha
kétségtelenül részét képezi a társadalmi panorámának – jelentősen leszűkítené a műről
való gondolkodás lehetőségeit. Anna karaktere több mint cseléd; már az életkora is
szimbolikus: amikor Ficsor bemutatja Vizynének, tizenkilenc éves. Ne feledjük: a
regény cselekménye 1919-ben kezdődik – a huszadik század első évében született
Anna tehát az egész századot is jelképezheti. Ehhez a gondolatmenethez kapcsolódva
egészen kísérteties távlatokat nyit az utolsóelőtti fejezet zárlata: „És ha nem élt volna
még a mária-nosztrai női fegyintézetben, hanem ott pihent volna valahol Dunántúl, a
balatonfőkajári temető akácai alatt, akkor se semmisülhetett volna meg jobban.” Anna
tehát elfelejtődik, kiesik az emberek tudatából, és kiesik az időből is. Pedig egy rövid
időre legenda volt, ahogy erre a fent említett fejezetcím is utal. Már érkezését is
pletykák és suttogások előzték meg – mintha Vizyné apránként, adatról adatra haladva
építené fel leendő új cselédjének alakját: először hogy mire képes, aztán, hogy milyen
vallású, hogy hol született. Amikor végül kiderül a neve is – Anna –, már szinte
készen is van a mítosz. Egy cseléd mítosza, amely Anna tényleges megjelenésével
nemhogy szertefoszlott volna, hanem új irányokat vett: most már nemcsak Vizyék,
hanem az egész környék róla beszél. A gyilkosság azonban egyáltalán nem illik be
ebbe a jól felépített legendába; sajátos módon zavarba is jön tőle az úri társaság.
Ironikus keret. Sajátosan viszonyul a regény egészéhez a kezdő és a záró fejezet,
mintegy keretet képezve a cselekmény körül, attól azonban látszólag függetlenül. Az
első oldalakon a Tanácsköztársaság bukása után menekülő Kun Béla karikatúráját
látjuk, amely egyrészt kijelöli a helyet és az időt, a társadalmi hátteret, másrészt megüt
egy sajátosan ironikus hangot, amely elidegenítő hatású, és egészen a regény utolsó
fejezetéig nem lesz folytatása. Akkor azonban, miután epilógusszerűen elbeszéltetik a
regény egyes szereplőinek sorsa a történtek után, az egyik figura, Druma Szilárd két

8
 5. kosztolányi

kortesével együtt megelevenedik, és Kosztolányiról kezdenek pletykálni, egymásnak

ellentmondó híreszteléseket felemlegetve. Ez is értelmezhető ironikus, eltávolító
gesztusként, amely a regény fikciójának tényszerűségét kérdőjelezi meg,
viszonylagosítja.
 az első magyar lélektani regények között tartjuk számon. Elbeszélői bravúrja, hogy
nagyrészt úgy ábrázol, hogy nem elemez, értelmez, miközben az olvasót elemzésre,
értelmezésre készteti: Anna gondolataira, belső motivációira csupán cselekedetei
utalnak. Miközben pedig a lélekábrázolás e különleges példáját olvassuk,
megismerkedünk egy traumákkal, megmerevedett és kiüresedett szokásokkal élő
társadalommal, amelynek egy része ragaszkodik egyre kevésbé védhető
privilégiumaihoz, más része pedig tudattalanul ugyan, de (ön)pusztító módon
viseltetik a fennálló renddel szemben.