Statisztika

A statisztika fogalma:

A statisztika tömegesen előforduló jelenségek egyedeire vonatkozó

információk, adatok gyűjtése, feldolgozása, elemzése, s ezek
eredményeképpen a vizsgált jelenség egészének tömör, számszerű
jellemzése. Gazdasági-társadalmi jelenségekkel és folyamatokkal
foglalkozik, azokat tömören, számszerűen jellemzi.

Feladatai:

• A statisztikai adatok gyűjtése

• Az adatok rendszerezése, feldolgozása
• Az adatok elemzése és közlése

Részei:

• Adatok
• Statisztikai módszerek
• Intézményi apparátus

A statisztika néhány ága:

• Módszertana szerint:
→ Leíró statisztika
→ Matematikai statisztika
• Tárgya szerint:
→ Népességstatisztika
→ Gazdaságstatisztika

A statisztikai hibák típusai:

• Adatfelvételi
• Mintavételi
• Feldolgozási

Adatfelvételi módok:

• A válaszadók köre szerint (teljes körű vagy részleges)

• Az adatfelvétel módja szerint (írásbeli vagy szóbeli)
• A válaszadás jellege szerint (kötelező vagy önkéntes)
Alapfogalmak:

Statisztikai sokaság:

A megfigyelés tárgyát képező egyedek összessége (akikre, amikre a

megfigyelés irányul).
Lehetnek: emberek, állatok, tárgyak, intézmények, események

Fajtái:

1. állósokaság (állapot, állomány; csak adott időpontban adható

meg a nagysága, vagy azért, mert folyton változik, vagy mert
sok eleme sokáig állandó, így a napi adatok összege halmozást
eredményezne)
Pl.: egy ország népessége, egy iskola számítógépállománya
2. mozgósokaság (esemény, folyamat, történés; időtartamra adható
meg a nagysága, azaz a napi adatok összeadhatók, nincs
halmozás)
Pl.: születések száma, termelés nagysága, költségek összege

Statisztikai ismérv:

Tulajdonság, vizsgálódási szempont, jellemző, ami alapján a sokaság

elemei különböző csoportokba, osztályokba sorolhatók.

Fajtái:

1. Időbeli (pl. születési időpont, érettségi éve)

2. Területi (pl. születési hely, egyetemi város)
3. Minőségi (pl. nem, szemszín)
4. Mennyiségi (pl. életkor, fizetés)

Fontos! Ismérv: nem ; ismérvváltozat: férfi – nő

Ismérv: születési év ; ismérvváltozat: 1998, 2001

Az információsűrítés egyszerűbb módszerei:

1. A sokaság nagyságának meghatározása

2. Grafikus ábrázolás
3. Statisztikai sorok és táblák
4. Viszonyszámok

1. A statisztikai sokaság nagyságának meghatározása:

• Számlázással
• Az elemek összegével
• Közös jellemző segítségével
2. Grafikus ábrázolás:

• Előnyei:
→ Szemléletes
→ Arányokat is érzékeltet
• Fajtái:
→ Mértani alakzatok felhasználása
→ Térképen alapuló ábrázolás
→ Figurális ábrázolás

3.1. Statisztikai sor

A sokaság egy ismérv szerinti jellemzése (a sokaság elemeinek

az ismérv változatainak megfelelő csoportokba, osztályokba
sorolása).

Legmagasabb végzettség Ezer fő

8 általános iskolánál
17.9
kevesebb
Általános iskola 8. osztálya 458.0
Középfokú végzettség 2703.4
Felsőfokú végzettség 1455.3
Összesen 4634.6
 • Csoportosító sorok: kör- és osztott oszlopdiagram (megoszlási
viszonyszám)
• Idősorok: vonaldiagram, oszlopdiagram (dinamikus viszonyszám)
• Mennyiségi sorok: hisztogram
• Területi sorok: kartogram, kartodiagram, ponttérkép (térben
összehasonlító vsz.)
• Figurális ábrázolás: piktogram

3.2. Statisztikai tábla:

A statisztikai sorok összefüggő rendszere, egyszerre legalább két

ismérv szerint jellemzi a sokaságot.

A sokaságot megkülönböztető ismérvek (nem ismérvváltozatok!) száma,

a tábla bonyolultsági foka: a tábla dimenziószáma.

Fajtái:

1. Összehasonlító (egyszerű) tábla

2. Csoportosító tábla
3. Kombinációs tábla

1. Összehasonlító tábla:

Év Házasságkötés Válás
1980 80 331 27 797
1990 66 405 24 888
2000 48 110 23 987
2010 35 520 23 873
2014 38 780 19 576

A tábla kétdimenziós összehasonlító tábla. Vízszintesen 5 db,

függőlegesen 2 db összehasonlító idősort tartalmaz.

3.3 Csoportosító tábla

Egy összesen rovat

Településtípus 2012 2013

Budapest 267 242
Megyei jogú város 631 537
Több város 972 662
Község 962 641
Összesen 2832 2082

A tábla kétdimenziós csoportosító tábla. Vízszintesen 5 db

összehasonlító idősort, függőlegesen 2 db csoportosító területi
sort tartalmaz.

3.4. Kombinációs tábla

Legalább 2 összesen rovat!

Nemzetiség Férfi Nő Összesen

Magyar 3 918 118 4 395 911 8 314 029
Hazai
800 361 823 338 1 623 599
nemzetiségek
Népesség
4 718 479 5 219 249 9 937 628
összesen

Táblaszerkeztés szabályai:

a) A tábla címében egyértelműen meg kell határozni azt a

sokaságot, amelyikre adataink vonatkoznak (közös ismérvek).
b) A fej- és oldalrovatokban fel kell tüntetni a megkülönböztető
ismérvek pontos megnevezését, majd egyértelműen jelölni kell
az ismérvváltozatokat.
c) Fel kell tüntetni az adatok (a táblán található gyakoriságok)
mértékegységét!
d) Ha értelmes az összes sor vagy oszlop, azt a táblán
szerepeltetni kell!
e) A tábla minden cellájába írni kell valamit!
f) Ha ismert, közölni kell az adatok forrását is!

4. Viszonyszámok

A viszonyszám két, egymással valamilyen összefüggésben lévő

statisztikai adat hányadosa.

Általános képlete:

Ahol:

V=viszonyszám

A=viszonyítás tárgya (amit viszonyítunk)

B=viszonyítás alapja (amihez viszonyítunk)

Fajtái:

1. Megoszlási viszonyszám
2. Koordinációs viszonyszám
3. Térben összehasonlító viszonyszám
4. Dinamikus viszonyszám
5. Intenzitás viszonyszám

1. Megoszlási viszonyszám:

• Egy sokaság valamely részadatának a sokaság egészéhez való

aránya.
• Megmutatja a sokaság adott ismérv szerinti szerkezetét,
összetételét. (%
• (Szigorú viszonyszám: NEM cserélhető fel a számláló és a
nevező!)
• Képlete:

• Példa Vm-re
• Egy költségvetési szerv dolgozóinak mai napi létszáma:

Nem Fő
Férfi 20
Nő 30
Összesen 50
• Feladat: Jellemezze a dolgozók nem szerinti összetételét!
• Megoldás:
• Viszonyítás alapja (B): összes dolgozó (egész)
• Viszonyítás tárgya (A): férfiak vagy nők száma (rész)
• Férfiak aránya: (20/50) x 100 = 40.0%
• Nők aránya: (30/50) x 100 = 60.0%

2. Koordinációs viszonyszám

• A koordinációs viszonyszám egy sokaság egyik részadatának

viszonya a sokaság egy másik részadatához.
• Megmutatja, hogy az egyik sokaságrész egy egységére a másik
sokaságrész hány egysége jut.
• (Nem szigorú viszonyszám.)
Képlete:

• Példa a Vk-ra:
• Egy költségvetési szerv dolgozóinak mai napi létszámadatai:

Nem Fő
Férfi 20
Nő 30
Összesen 50

• Feladat: Határozza meg hány férfi alkalmazott jut 10 női

alkalmazottra!
• Megoldás:
• Viszonyítás alapja: nő (akire jut B)
• Viszonyítás tárgya: férfi (aki jut A)
• (Férfi/Nő) x 10 = (20/30) x 10 = 6,7 fő

3. Dinamikus viszonyszám

• A dinamikus viszonyszám két időszak (időpont) adatának

hányadosa.
• Megmutatja egy jelenség időbeli (%-os) változását.
• (Szigorú viszonyszám!)
• Képlete:

• Ahol:
• Bázisidőszak: amihez képest történik a változás (amelyik
időszakról)
• Tárgyidőszak: amelyik időszakra történik a változás
• Fajtái:
• Bázisviszonyszám: egy rögzített időszakhoz -a idősor első
adatához – képest bekövetkező változás.
• Láncviszonyszám: a közvetlen megelőző ismert időszakhoz képest
bekövetkező változás.
• Összefüggés:
 • Láncból bázisviszonyszámot úgy számolunk, hogy a
láncviszonyszámokat összeszorozzuk, azzal az időszakkal
bezárólag, amelyiknek a bázisviszonyszámát keressük.
• Bázisból láncviszonyszámot úgy számolunk, hogy az adott
időszak bázisviszonyszámát elosztjuk az előző időszak
bázisviszonyszámával.

4. Intenzitási viszonyszám

• Az intenzitási viszonyszám két – egymással valamilyen

kapcsolatban lévő – különböző fajta (gyakran különböző
mértékegységű) adat hányadosa.
• Leíró sorok adatainak hányadosa.
• Megmutatja, hogy az egyik sokaság egy egységére a másik
sokaság hány egysége jut.
• Általános felírási módja:

• Ahol:

V=az intenzitási viszonyszám

A=viszonyítandó adat

B=viszonyítási alapja

•
•
•
• Fajtái:
→ Ellátottságot kifejező intenzitási viszonyszám:

4.1. Egyenes intenzitási viszonyszám

4.2. Fordított intenzitási viszonyszám

→ Illetve:

4.3. Nyers intenzitási viszonyszám

4.4.Tisztított intenzitási viszonyszám

4.1 Egyenes intenzitási viszonyszám

a mutató növekedése az ellátottság javulását fejezi ki (akkor jobb

az ellátottság, ha minél nagyobb a mutató értéke)

Pl.:

• 100 hallgatóra jutó oktatók száma (pedagógus-ellátottság)

• 10000 lakosra jutó orvosok száma (orvos-ellátottság)
• 10 hektárra jutó traktorok száma (traktor-ellátottság)

4.2 Fordított intenzitási viszonyszám

a mutató növekedése az ellátottság romlását, rosszabbodását fejezi

ki (akkor jobb az ellátottság, ha minél kisebb a mutató értéke)

Pl.:

• 1 oktatóra jutó hallgatók száma (pedagógus-ellátottság)

• 1 orvosra jutó lakosok száma (orvos-ellátottság)
• 1 traktorra jutó mezőgazdasági terület (traktor-ellátottság)

4.3 Nyers intenzitási viszonyszám

A viszonyszám nevezőjében egy sokaság egésze szerepel (olyanok,

akiknek van közük és olyanok is, akiknek nincs közük a számlálóbeli
sokasághoz)

Pl.:

• 1000 lakosra jutó születések száma (nyers születési

arányszám):

4.4. Tisztított intenzitási viszonyszám

A viszonyszám nevezőjében egy sokaság egy része (tiszta rész)

szerepel (csak olyanok, akiknek szorosabb közük van a számlálóbeli
sokasághoz)

Pl.:

• 1000 szülőlépeskorú nőre jutó születések száma (tisztított

születési arányszám)