VI.

FEJEZET
Bennfentes tevékenység

A bennfentes tevékenység egyike azoknak a jelenségeknek, amelyet a legkevésbé

ismer az átlagos befektető. Tanulmányok szerint, ha Ön hosszú távon gondolkodó
befektető, és azt hiszi, amit a bennfentesek, nagyobb profitot érhet el, mint a Dow Jones
Ipari átlag, az S&P 500 index vagy bármely befektetetési alap.

Kik a bennfentesek? A vállalatnak azon beosztottai és igazgatói, akik olyan vállalati

adatokhoz jutnak hozzá, mint pl. a jövőbeni szállításokra vonatkozó szerződések, a
vállalatvásárlással és összeolvadással kapcsolatos tárgyalások eredményei stb. Azokat
az embereket is bennfenteseknek nevezem, akik kapcsolataik révén tudomást
szereznek az igazgatótanács ülésein történtekről. Ők a legnagyobb részvényesek közül
kerülnek ki.

Belső, még nyilvánosságra nem került információ birtokában üzletelni törvénytelen, és

ha ennek tényét az értékpapír-felügyelet nyomozói bizonyítani tudják, az ügyletből
származó nyereséget elveszik a bennfentes információt felhasználótól, akinek büntetést
is kell fizetnie. Ennek ellenére magánszemélyek és vállalatok ezrei húznak hasznot a
bennfentes információkon alapuló kereskedésből, többségüket sohasem fülelik le.

A bennfentes kereskedelem (insider trading) szépsége az, hogy bárki követheti a

bennfenteseket. A bennfentesek kötelesek jelenteni az értékpapír-felügyeletnek saját
vállalatuk részvényeinek eladását vagy megvételét. Persze felmerül a kérdés, hogy ha a
bennfentesek követése hosszú távon nagy nyereséget biztosít, akkor miért nem teszi
mindenki ezt? Jó kérdés, amelyre valószínűleg a következők adják meg a választ.

1. Csekély azon befektetőknek a száma, akik tudják, hogyan kell az adatokat

megszerezni és ha tudják is, nem akarnak ezért fizetni. Centeket takarítanak meg,
viszont dollárokat veszítenek.

2. Az emberek türelmetlenek és nem tudják, mit kezdjenek a bennfentes

tevékenységgel. Azonnal várják a hozamot, ami aligha következik be. Arról is szót kell
ejteni, hogy nem minden bennfentes tevékenység nyereséges, mivel a bennfentesek
sem mindig jó időpontban kötnek üzletet. Egy ágazat kilátásai is gyorsan romolhatnak,
ami jó döntésnek tűnt néhány hónapja, az később rossz befektetéssé válhat. A
következőkben arról lesz szó, hogy kell értékelni a bennfentesek tevékenységét és
miként lehet hasznot húzni belőle.

Ha egy bennfentes éppen egy vállalatvásárlás vagy egy új szerződés bejelentése előtt
vásárol részvényt, ill. ha közvetlenül a kedvezőtlen információ nyilvánosságra hozatala
előtt adja el a részvényeket, nemcsak komoly kellemetlensége származik ebből, hanem
pénzbüntetést is kell fizetnie és néhány esetben, amint az 1986-87-ben előfordult, még
le is ültethetik. Mit csinál tehát egy bennfentes? Ugyanazt, amit minden józan eszű
befektetőnek kellene tenni. Legtöbbjük akkor vásárol, amikor rosszul áll a vállalat
szénája, a jövedelmek csökkennek és a részvény nagyon olcsó.

Sokszor előfordul, hogy akkor veszik meg a részvényt, amikor még folynak a fontos
tárgyalások. Ahogy néhány hónappal később a szerződés biztossá válik, s a részvény
ára emelkedni kezd, senki sem vádolhatja őket azzal, hogy bennfentes információt
használtak fel, mivel a vállalat gyenge teljesítményei miatt a részvény ára időközben
még annál is alacsonyabbra eshetne, mint amennyiért megvették.

Ehhez hasonló, amikor részvényt adnak el. Az értékpapír-felügyeleti előírások miatt a

bennfentesek egy bizonyos időszakban csak meghatározott számú részvényt adhatnak
el. Így kénytelenek akkor is eladni, amikor az árak emelkednek, és ha sokkal előbb adták
el a részvényt, mint ahogy a kedvezőtlen információ nyilvánosságra került, senki sem
vádolhatja őket azzal, hogy előre tudtak erről. Eközben a részvény ára néha
megkétszereződik az első eladáshoz képest. Sokan még sajnálják is a bennfenteseket,
mert ilyen rosszul időzítik ügyleteiket. Ha a bennfentesek ezalatt a részvényeladásból
befolyt pénzt egy olyan másik vállalat részvényébe fektetik, ahol nem minősülnek
bennfentesnek, így nem is kell jelenteniük a részvény eladását vagy vételét, már senki
sem fogja tudni, hogy miért, mikor és milyen információ alapján kötötték meg az üzletet.

Mit jelent ez? Azt, hogy nem azzal kell foglalkozni hogy mit adtak el, hanem azt kell
nézni, mit vettek. Vételi oldalon különbséget kell tenni az opciós ügylet (erre egy későbbi
fejezetben még visszatérek) és a nyíltpiaci vásárlás között. Nincs különösebb
jelentősége, ha XYZ vállalat részvényének piaci ára 20 dollár, és a részvénytársaság
elnöke a közeljövőben lejáró opciós szerződést kihasználva 5000 részvényt vásárol 12
dolláros áron. Bolond lenne, ha nem ezt tenné. Ez még nem mutat arra, hogy érdemes
vásárolni a részvényt. De ha 20 dolláros áron 500 részvényt vesz a nyílt piacon, az már
jelenthet valamit. Másba is befektethette volna a 10.000 dollárját.

Van itt egy nagyon fontos dolog. Már szó volt róla, hogy a bennfentesek általában már
hónapokkal a vállalat helyzetének javulása előtt részvényt vásárolnak. Ez nagy segítség
Önnek, mert amikor a bennfentesek vásárolnak, a vállalat megítélése általában
kedvezőtlen, és ezért a részvény ára a következő hónapokban tovább csökkenhet. A
bennfentesek vásárlása és az információ nyilvánosságra hozatala között két hónap is
eltelhet. Igen gyakori az, hogy amikor az információ eljut Önhöz, olcsóbban veheti meg a
részvényt, mint a bennfentesek tették. Két választása van. Nézze meg a 13. a) és b)
ábrákat!

Ha a bennfentes akkor vásárol részvényt, amikor annak ára csökken (a) ábra), az
ügyletet legtöbbször "A" áron kötik meg. Ám, ha Ön hónapokkal később veszi meg a
részvényt, akkor amikor az információ nyilvánosságra kerül, az ár valószínűleg "B" körül
alakul.

a) b)
 13. ábra

Az ár tovább csökkenhet és egy darabig alacsony szinten marad, mielőtt emelkedni

kezd. Ha ezalatt másutt tűrhető hozammal forgathatja a pénzét, megvárhatja, amíg az
árak emelkedni kezdenek, és "C" áron vásárol, ugyanazon, amelyen korábban a
bennfentesek. Ha így tesz, a vásárlás után rövid idővel szép nyereséget vághat zsebre.

Ha a 13 b) ábra érvényes, és a bennfentesek akkor vásárolnak, amikor egy ideje már

tartósan nyomottak az árak, vagy amikor megindul az emelkedés. Ha az ár "A", jó lesz
sietni, de ha már elérte a "B"-t, lehet, hogy elkésett.

Különböző szerzők eltérően vélekednek arról, hogy hány részvény és hány vásárló kell
ahhoz, hogy bennfentes vásárlásról beszélhessünk. Néhány évre visszamenőleg
megvizsgálva az adatokat, két szabályt találtam.

1. Legalább kettő, de jobb, ha három bennfentes vásárolja saját vállalata részvényeit 4

hónapon belül.

2. A részvényvásárlás értéke érje el legalább havi fizetésük nagyságát, amely az elnök

esetében becslésem szerint átlagosan 8.000 dollár. A beosztottak fizetése változó. A
fizetések függnek a vállalat méretétől.

A kisebb vállalatok elnökeinek éves fizetése valószínűleg kevesebb 100.000 dollárnál,

ezért esetükben az átlagot lefelé módosítom, a nagyvállalatoknál pedig inkább felfelé.

E két feltételnek együttesen kell megvalósulnia ahhoz, hogy megvegyem a vállalat

részvényét. Ez a szabály persze nem száz százalékos. De legalább arra jó, hogy
nagyon rosszul ne járjon. Ne feledje, hogy több mint 40.000 nyílt részvénytársaság
működik az USA-ban. Ha az összes bennfentest követni akarja, akkor néhány millió
dollárt kellene befektetnie, amely akkora összeg, hogy közösen sem tudnánk
összerakni, sőt még csak most vagyunk azon, hogy megszerezzük. Legalábbis
remélem, Ön is ezt akarja. Ha meglehetősen szigorú feltételeimet figyelembe veszi,
akkor arra a megalapozott várakozásra kell építenie, hogy az a néhány részvény, amit
megvesz, hosszú távon nyereséges lesz.

Mindenkinek azt tanácsolnám, hogy pénzének 25-30%-át fektesse olyan részvényekbe,

amelyeket a bennfentes vásárlásokat mérlegelve választott ki. Ha más tanácsot nem is
fogad meg abból, amit e könyv javasol, a bennfenteseket követő részvényvásárlás
nyeresége legalább arra elég lesz, hogy fedezze a többi befektetés veszteségét.

Íme annak rövid összefoglalása, hogy miért is veszik a bennfentesek saját vállalatuk
részvényeit:

1. A vállalat fellendülőben van.

2. A részvény ára mélyen valódi értéke alá zuhant, a részvény ellenállhatatlanul olcsó.
3. Meg akarják mutatni a közönségnek, hogy hisznek vállalatukban és annak
vezetésében.

Van néhány nagy játékos, akik arról nevezetesek, hogy nagy pénzt kerestek azzal, hogy
a vállalat részvényeinek jelentős részét megvették, elfoglalták az igazgatói székeket,
nyereségessé tették a vállalatot és ezzel együtt felfelé nyomták a részvényárakat, vagy
megvették az egész vállalatot és később darabonként eladták. Néha persze ők is
hibáznak, és vannak olyan részvények, amelyeknek ára sokkal alacsonyabb, mint
évekkel korábban, amikor megvették. Többségük azonban nagyon jó eredményeket tud
felmutatni. Ha részvényt vesz, annak ára előbb-utóbb emelkedni kezd.
 Néhány híres név: Bass Brothers, Allen & Co., Belzberg Brothers, Asher Edelman,
James Goldsmith, Carl Icahn, Irwin Jacobs, Carl Lindner, David Murdock, Ruper
Murdoch, Ron Perelman, Victor Posner, Saul Steinberg, Martin Sosnoff.

Ha egy vállalat részesedést vásárol egy másik vállalatban, akár azért, mert a
versenytársa, akár azért, mert saját termelésébe integrálja, ez a befektetőnek
ugyanolyan kedvező jel, mint a híres befektető magánszemélyek részvényvásárlása.
Nyilvánvalóan meg kell különböztetni a nyakló nélküli vásárlásokat. Itt, a szilikon-
völgyben sok olyan esetet láttam, amikor egy csúcstechnológiai vállalat részesedést vett
egy másikban, s aztán néhány év múlva mind a ketten csődbe mentek.

Utolsó gondolat a bennfentes vásárlásról. A vállalatok néha visszaveszik saját

részvényüket. Hogy megértsük, mi ennek a jelentősége, meg kell vizsgálni a cég üzleti
körülményeit. Gyakran megesik, hogy amikor a részvény nagyon olcsó lesz, a vezetés
elhatározza, hogy a cég pénzéből megveszi a vállalat saját részvényeit, ezzel elkerülve,
hogy esetleg más társaság vásárolja fel a céget. Így csökken a piacon levő részvények
száma. Ha később a vállalat jövedelme nő, az egy részvényre jutó hozamok jelentősen
javulhatnak, mivel kevesebb részvény van forgalomban. Ez a részvény árának
emelkedéséhez vezet, ha a befektetők látják, hogy a vállalat jövedelme nő. Ugyanakkor
a vállalat nyíltpiaci vásárlása stabilizálja a részvény árát, esetleg növelheti is. Ha tud a
sorok között olvasni, vagy van ügynöke, aki megteszi ezt Ön helyett, a vásárlás ilyen
helyzetben jelentős nyereséget hozhat.

Van néhány kiadvány, amely a bennfentes kereskedéssel foglalkozik. Egyiküket-

másikukat nehéz megérteni, de van egy pár jó is közöttük. A legtöbb évi előfizetési díja
több mint 200 dollár, de ez bőven megtérülhet egy okosan használt jó tanáccsal elért
nyereségből.

Bemutatkozun
Tőzsdejáték Főoldal Írjon nekünk
k

Befektetés Cégbank Tőzsde tankönyv A Guru tippjei

Napi jelentés
Vállalkozasi Üzlet és
Fiatalok és a pénz Amerika közelröl
tőke Sikertérkép ember