2.
TÖBBJELENTÉSŰ SZAVAK
HANGALAK ÉS JELENTÉS
1. EGYJELENTÉSŰ SZAVAK
A szavak olyan nyelvi egységek, amelyeknek van
hangalakja és jelentése. A szó hangalakja az, amit
érzékelünk: a hangsor vagy betűsor. Jele: H. A
szójelentés pedig az, amire gondolunk, amikor halljuk
vagy leírva látjuk. Jele: J.
Azokat a szavakat, melyeknek hangalakja egyetlen
jelentést idéz fel, egyjelentésű szavaknak hívjuk.
Nyelvünkben kevés ilyen szó található. Főként az
összetett szavak és a szakszavak tartoznak közéjük.
Pl.: szemüveg, háztető, metafora, domborzat, hangjegy.
Jele: H J Jele:
Az egyjelentésű szavak hangalakjához egyetlen jelentés
kapcsolódik (molekula).
Ha a hangalak több jelentésre utal, és a jelentések
között valamilyen kapcsolat fedezhető fel, akkor
többjelentésű szavakról beszélünk.
Jele: J1
H
J2
A többjelentésű szó hangalakjához több jelentés
kapcsolódik. A jelentések között mindig van
összefüggés. Kimutatható az elsődleges, eredeti jelentés,
amelyből újabb jelentések fejlődtek (ablak, rengeteg).
3. AZONOS ALAKÚ SZAVAK
Az azonos alakú szavak hangalakjának egyezése
véletlenszerű, jelentésük nem függ össze. Legtöbbször
szófajuk is különböző.
Pl.: ég (főnév – ige)
J1
H
J2
Az azonos alakú szavak hangalakja azonos, de a
jelentésük eltérő, és a jelentések között nincs semmiféle
összefüggés (ég, nyúl).
 4. ROKON ÉRTELMŰ SZAVAK 5. ELLENTÉTES JELENTÉSŰ ÉS HASONLÓ
ALAKÚ SZAVAK
Azokat a szavakat, amelyekhez megegyező vagy
hasonló jelentés tartozik, rokon értelmű szavaknak Az ellentétes jelentésű szavak hangalakja eltérő,
(szinonimáknak) hívjuk. jelentése pedig ellentétes egymással.
Kevés a szorosértelemben vett rokon értelmű szó (diák
– tanuló). Az egyes jelentések között többnyire fokozati Jele: H J
(fut – rohan – száguld) vagy szóhangulati (érzelmi),
stílusbeli (kajál – eszik – éhezik) különbség van. a Az ellentétes jelentésű szavak hangalakja eltérő, a
jelentésbeli különbségek meghatározzák, milyen jelentésük ellentétes (kicsi – nagy).
helyzetekben használhatjuk őket. Még a megegyező
jelentésű szavak sem cserélhetők fel egymással minden
esetben. A hasonló alakú szavak jelentése eltérő, hangalakjuk
azonban hasonló. Mivel jelentésük különbözik, nem
szabad felcserélni őket.
Jelük: Hasonló jelentés fokozati különbség
Jelölésük: H1 J1
H1 H1 J1 H2 J2
J
H2 H2 J2 A hasonló alakú szavak egyik csoportjába olyan, közös
tőből származó szópárok tartoznak, amelyeknek a
tagjai között írásban is megjelenő magánhangzóbeli,
A rokon értelmű szavak hangalakja eltérő, de a mássalhangzóbeli különbség van, és a párok között
jelentésük azonos vagy hasonló. A jelentések között csupán hangulati, használati eltérést figyelhetünk meg
használati, árnyalati vagy fokozati különbség lehet. (csepp – csöpp).
A hasonló alakú szavak másik csoportjába olyan, közös
tőből származó szópárok tartoznak, amelyeknek a
tagjai között nemcsak írásbeli eltérés van, hanem a
szavak jelentése is különböző (magyarul – magyarán).
 6. HANGUTÁNZÓ ÉS HANGULATFESTŐ
SZAVAK 7. BESZÉLT NYEVI METAFORÁK

Ha a hangalak önmagában hordja a jelentést, vagy
sejteti azt, hangutánzó, illetve hangulatfetső szavakról
beszélünk.
Ezeknek a szavaknak az esetében a hangalak és a
jelentés között szoros kapcsolat van. Kölcsönösen
felidézik egymást.
A hangutánzó szavak emberek, állatok, dolgok,
jelenségek hangját utánozzák. A hangulatfestő szavak a
jelentéshez kapcsolódó érzéseket, hangulatot, mozgást
is kifejezik.
Metaforákkal nem csak irodalmi művekben
találkozhatunk. a hétköznapi beszédben is gyakran
azonosítunk két dolgot vagy személyt valamilyen közös
jellemző alapján. A hétköznapi beszédben használt
metaforákat beszélt nyelvi metaforáknak nevezzük.
Pl.: Mi ez a disznóól? Virágot a virágnak!

Jelük: H J

Hangutánzó szavak hangalakjukkal élőlények,

természeti jelenségek, gépek, tárgyak hangját
utánozzák. (susog, dörög, berreg, reccsen).
Hangutánzó szavaknak tekintjük azokat az
álltaneveket is, amelyek az állatok hangját utánzó
szavakból keletkeznek (kakukk, kuvik, pinty, bibic),
valamint a gyermek- és dajkanyelvi szavakat (csücsül,
csecse, bibi, baba, tütü).

Hangulatfestő szavak hangalakjukkal mozgás,

cselekvés vagy tulajdonság hangulatát érzékeltetik
(bandukol, borongós)
 ÖSSZEFOGLALÁS
Hangalak és jelentés
A szavaknak van hangalakja és jelentése. A szó hangalakja egy hangsor vagy betűsor, amit érzékelünk. A jelentés
pedig az, amire gondolunk, amikor a hangokat érzékeljük. Annak alapján, hogy milyen kapcsolat van a szavak
hangalakja és jelentése között, az alábbi csoportokat különböztetjük meg.

Egy hangalakhoz egy jelentés

Egyjelentésű
társul.
H J1 ablakpárkány, oxigén

Egy hangalakhoz több jelentés J1

kapcsolódik. A jelentésük H
Többjelentésű csiga, kagyló
között nincs semmilyen J2
kapcsolat.
A hangalak azonos, de a J1
Azonos alakú jelentések között nincs H ég, dob, török, mentem
semmilyen kapcsolat. J2
Azonos vagy hasonló jelentésű, H1
kutya – eb
Rokon értelmű de különböző hangalakú J szitál – esik – zuhog
szavak. H2
Ellentétes Különböző hangalakokhoz üres – teli
jelentésű ellentétes jelentés társul.
H J szép – rút

H1 J1
Hasonló hangalakhoz eltérő helység – helyiség
Hasonló alakú
jelentés kapcsolódik. gondtalan – gondatlan
H2 J2
Hangutánzó, A hangalakból következtetünk
hangulatfestő a jelentésre.
H J csicsereg, csobban, ballag, kelekótya