Jankovics Marcell

3-1
A n é g y é v s z a k s z i m b o l i k á j a
Fejezetek A számok könyvéből

mxV

2008
Csokonai Kiadó
 Előszó
, Marma
o Voszxtelmon ha igazunk van olyan dolyakhan
amelyekben tekintélyes embereknek nine igazuk"
Vilitv
veüntonm haramíále jó könyvelni van
ogyik an amiből kiderül, hogy mirál azál a
könyv. A másik az, amit eléggé biikkíanyaos ah
hoz hogy ftelkelte a vásárló érdeklődését
harmadik a kerrát árvézi, [doch akkor ha a
blikktang elárul valamit a szerző szándékairól,
pokdault, hogy miben tér el oz a könyv a rabbi
hasonló rángyit misműról, kenem hogy mi
bonne az új Ma az ideális, Tirkon azt remé
lom, hogy ilyen emet találtam a ha a Kiadó
is elfogadja, az előszár sem kell újratrmom,
Merthogy szeretném elmagyaráeni, mi van a
cumek MÖgdrt,
Nexdoném az alkímmel, Fejezetek A vadniok
tögyevből" — ez a szöveg azt sejteth, hogy lé
rezik ilyen mű, vagy ha mégsenn megírása
szerepet a tervelm között, Nem tudom, vane
iven könyv. de tényleg úgy hangzik, mintha
rógról fogva lenne, Vagy legalábbis já lenne, ha
mogírta volna valaki, Hogy megírom-e valaha
a magam változatát, nem tudom nem erre
akartany az alcímmel célozni, Azt akartam vele
érzékeltetni, hogy a számok szimbolikus szere
pérál sok ezer oldalt lehetne dsszelrni, a hogy
ebben a hatalmas, képzelt fáltánaban csak a né
nyos szamról szóló rész Ár több fejezetre rúg,
Ebből, vagyis hár az alcímbáól az ív következik,
hogy a könyvem. tágabb területet ölel föl az
övssakok szimbolikájánal, Ha ugyania egy né
Az Kéeő értekezünk, megkerülheretenül azé
roll ejtenünk ma négyenkről la, Vg termése
rünkbél, dínafikgétekkt vadászó és jelképe
A ető igyekezertnkből egyaránt köverkezik,
Ha feliamergjük valaminek a négyes tagalását,
dhatatanul eszünkbe jutnak huzanló szervező
dések, és ha olyan meghatározó vendazer mini
a naprárt év, bizonyul négyes tagalásáúnalk, már
csak a dolgok áárhatásága és dolyaink meg
könnyítése végen ha igyekszünk hozzá igazítani
mindazt, ami lehet, Mondhatni, ez a törekvés
öntönös bennünk, velünk születet, hiszen
négy évazakon aívban sokazázezer év óta él az
ember Mogy a négyes tagolásból hagyomány
én művelnmégünk minden terülerér behálózó
memponmendazer lett, az már javarészt tudatos
építkezén a madielonália kultúrákat egyeteme
ven jellemző rendteremtő szándék és analógás
pondolkodás terméke,
Ad évazak szimbolikája , Számtalan négyen
tagolású dolog közül — sok szerepel közülük a
könyvben — azért esett elmválasztásom épp az
évszakokra, mert a mi európai műveltségünk
és elvilizáelónk azért olyan, amilyen, mer
azon a földrajzi szélemégen, amelyen kialakul,
4 évazak váltja egymánt, Mán szavakkal, élesen
különbözik azoktól a magaskulnáráktól, ame
lyeknek kialakulását és fejlődését nem a tavasz,
nyár, össz, tél, hanem eső és száraz évazakok
 váltakozása harárzta Meg Feért azt mendánm, köly de a végné ak mégia csak ay, hogy a :§
hogy az évazakvalrás az alapja a mb négyen a valt legélherőbh résye, A dolyak dmatioz
velmhalikánknak, akkor ha ha mása négyesek nek Tulán évért érezzük, hogy a négyenmégh
j
vele egyenénéküek mint kőben a napszakok, van valam miaza év őrök, th v
B
térben az égtálak körkörös egymásutánja ee apró Győry egy inerjúban, amit a
Magyan
hard napszak dx d ége ha takart léresik tat Nemsemek a fuggban megjelenése alkalmás
rán legalábbis csak ort bírnak jelképez jelentő hál adon, a következőket nyilatkozza
véggel, ahol a évszak különböztethető meg SA hlrman tagoldanak ay európai gonde ú
Vé évazakolás a napjáráshos igazodik, Ver hivo kodásban mélyre nyúló gyökerei vannak a
nyírják a négvazágtoni (éned évazak napszak ventháromuág tanról kezdve a díaleketká
n
utalás napábrázolások a Távol Nelerről 04 A ár sok mindenben, gondoljunk csak A SZONÁLY
újvilágból (1, képv, formára, A hármas tagolás Láma Jeruz
Úgy tűnik a számomra, hogy bármely né sálem
táma lett volna, de közbejön MNexandra,
ezér
118
gyexről ösxék Íx szó, a Mmgöt ren tartományban a négyen tagolás mellen döntöttem, ama
mindíg teliamerhorő az eredet évszakos tago vlntén európai hagyomány, ez az örök vigy
lás De csak mint rávezető, hiszen a négyeség vatérés misztikun formája, A legvilágosabbai
max számoságokkal egyetemben — ort lap Mwtenborg írta le, de a XIX-XK, századba La
pang mindenben, része a világban uralkodó iv felbukkan Csehon Wiupyaniky vagy az e
törvényszerűségeknek, E törvényszerűséget formalinák műveiben, A négyes tagolás
fölismerni év élni vele azonban csak az képes, a fejlődén, ebben mindig minden újrakezdaA
ú

akinek szemet szúró módon ix megnyilvánul, dik, Csakhogy az anyag nem ezt adta ki, ezér
Például az évszakok rendjében, Sok oka van an végül a negyedik az utolkó róma fejezet a KAZE

nak, miért nem az egyenlítől éva szubarktikus hoszú kádával fejeltem meg ami ap Hi Han
tájakon kialakult művelségek vetették meg az szám fold mutat, A hármas ér az Ötös tagok
embert gondolkodás alapjait hanem a kető között nincs különbség, a tragédiákat éppús
közöti, egyébként meglehetősen széles sáv la írták három, mint ör felvondaban, A VS n
szám mindig valami ven hcfej
lődést, vagy ig történetet All6
2 H 8 elénk, a ketten és a négyes

tűűe 5 tagolás pedig az örök vi att

RA rést, Az utóbbi önmagdi

lül nem tagadja a fejlőselésm, :

kX az egészet tekintve Igen

o
Vurcn belő ellentmondá;
8. TESTBEN 0 DE rokkal terhes igazságok ezek
k A hármas tagolásnál
mabilabb, — állandóbb . álla
nine

Pot, maga a tökély, lebegjen

L, kép, Kínat snap" írásjelek a Szentháromság vagye
V Az Egyenlítő és a sarkok körverében kér évazak ds két napszak van Az tgyenlítén a Nap meredeken telvát Lyon
emelkedik a láráharár fölé, év haronlá meredelkknégyek gyomanágyak nini el a kíráhankr MŰLÖL, ezért hirtelen Jón
a nappak mind az éjszak a A narkokon az esztendő két évezaka maga a kér napszak fölexztendés éjazakara virrad
télesztendőés nappal ú
g Vas
! 2008, VII. 16
 Y lábú szék példaként a szemünk előt,
Mégla
a három a fejlődés száma, A négyes labilis
rendszer, mégis, mint olvassuk, akizárja
a fejlő
dést", Szerencsére azért sÖnmagán belül nem"
,
De mi van önmagán belül"?
adel Ezt szántam blikkfangnak, és — re
ményelm szerint — ez eredeti a könyvemben,
Arra a következtetésre jutottam ugyanis, hogy
a négyes rendszerek visszatérő sajátosságaként
a négy tag közül az egyik más, mint a többi,
Us éppen ez a negyedik az, amitől a négyes
rendszereken belüli fejlődés elkerülhetetlenül
beindul, A negyedik az, amitől vagy akitől a
négyes köre spird//d nyílik, (Vő, latin spíra, te
keredés; spíró 1, lehel, él; spíritus, lélek, szel-
lem, Nagybetűvel Szentlélek, Beszédes össze
függés) Tegyük hozzá, az örök visszatérésben
is folytonos a változás, még ha emberi lépték-
ben nem egykönnyen mérhető,
Íme, néhány egymástól nagyon távoli négyes,
amely feltűnően 3461-es tagolású, (A tagolás
többféle lehet, ezek rendszerezhetők is,)
Példa arra, amikor 4 negyedik elem csupán hog:
zdaddsként jelentkezik, , Három a magyar igaz-
ság, meg egy a ráadás" — tartja a szólás,
A hármastól a negyedik különbözik, A négy di-
menzióból három alkotja a teret, a negyedik
az idő,
Négy erő működteti az anyagi világot: az ál-
talános tömegvonzás, a magerőknek nevezett
nukleáris kölcsönhatás, az elektromágnesesség,
és ec háromhoz képest gyenge részecskesugár-
zás. A fizikai erőknek van másik 341-es felosz-
tása is, Szó lesz róla később,"
A négy evangélista közül hármat, Márkot,
Mátét és Lukácsot szinoptikusként különböz-
tet meg a bibliakutatás a negyediktől, Jánostól,
Az ő apokalipszisében három lovas attribútu-
mostól jelenik meg, a negyedik üres kézzel; a
négy lelkes állat közül egy nem az, hiszen em-
beri orcája van,
"LA ZVAEBI
"2001. IX, 21: 36,
sze Te
2, kép, Répi kínai wáng-jelek
A háromból lesz a negyedik, Három rész: test,
lélek és szellem teszi az embert,
A hármat összeköti a negyedik, A kínai wdng
(király) írásjel három vízszintes vonalból áll,
amit összeköt egy függőleges vonal (2. kép),
Az alsó vízszintes, mely a földet, és a felső,
mely az eget jelenti, az írásjel végső formájá-
ban szélesebb, mint a középső, emberiséget jel-
képező vízszintes, (Már ez a különbségtétel ís
beszédes.) A három vonalat (világot) a negye-
dik vonal (az út, vagyis a (40) tartja össze, me-
lyet Konfucius a királlyal azonosít, Karátson
Gábor fordításában Lao-ce azt mondja ,ítt
van e három, bennük a vonaljáték nem elég,
valamit, ami őket összekösse, meg kell keresni
még", Karátson a vele készült interjúban, amit
az általa lefordított jz king — A változások köny-
ve megjelenése előtt adott a Heti V4lasznak,
azt mondja erről;
,A király az emberiség, képviselője, misztikus
figura, keresztény értelemben a Krisztus. A tao
te king vége felé egyébként döbbenetes módon
megjelenik egy titokzatos király, aki magára
veszi a világ bűneit. A 25. vers pedig úgy feje-
ződik be, hogy az "ember mértéke a föld, a föld
mértéke az ég, az ég mértéke az út, az út önma-
pát lángra gyújtva ég, Azáltal lehet az ember
ember, hogy ez a négyesség létrejön, A kínaiak
azt mondták, hogy három hatalom van: az ég,
az ember és a föld, Lao-ce pedig azt mondja,
hogy négyen vannak, mert ott a tao is, amit ő
első helyre tesz,"
 Mir is mond magáról Jézus? , Én vagyok az út, kettőt, Ő a tizenharmadik, a
az igazság és az élet," (In 14, 16 aki nélkül nincs történet,
$piró eszmefuttatásának személy szerint nincs hozza mozg
d nines fejlődés a
ásba az állá tizenkent BT
ő
hozzá köze, de magam is úgy éreztem, hogy ér, Ő lehel
életet beléjük,
Í
kf

könyvemnek — az előszót és a többi kiegészí- Nem az övéké az első

tő mellékletet leszámítva — páratlan számú Jelképes tizenhármas,
mely a régiek szerint a
fejezetből kell állnia, mégpedig 13-ból, A 12 világot mozgásban, élen.
ben tartja, és a mint
aadó ezúttal sem Más,
szép kerek" szám lett volna, de ez a kerekség a Nap, mely évről évre min
a lezártság érzetét keltheti az Olvasóban, én 4 a Hsenkettőt térhan
és időben vég igjárja, A kül
viszont jelezni akartam, hogy a sor folytatha-
fontosabb a hasonlóságnál, önbség. azonban
tó, Tisztesség ne essék, ha azt mondom, ho
lépett a körkörös útról, A Jézusi tanítás Ig.
más
Ez azonban már egyik másikik utat választornt
Jézus hasonló okból választ maga mellé tizen-
könyv témája,

" Még ennek a misztikusnak tűnő képe

s besz édnek is van, bár kézzel nem fogható,
valóságos égbe vezető út volt a régiek
hite szerint, Egyetemes képzet ul, a Tej anyagi valóságtartalma, A Jézusi ú
úrnak, amely egyúttal a lelkek és iste itat tekintette a földet és az efjet Ösxi
nek útja is, Hagyomány szerint Jézus
ezen is távozott, Ezért a középkorban szintén ezen az úton érkezett erre avilágra
a Tejutat Xéndlyi útnak is nevezték, jelképes
A magyar hagyományban a Jézgys útja,
Isten útja tejútnév őrzi ennek az emlé
értelemben azonosították a k osztú
két,

8
 I. A neveikről
Az évszakok nevei többnyire igen kifejezőek,
emellett sok érdekességgel és tanulsággal szol-
gálnak, Az alábbiakban a magyar, ógörög, latin
évszaknevekről és néhány európai nyelv erede-
ti — nem görög vagy latin eredetű — elnevezései-
ről ejtek szót. Mégpedig abban a sorrendben,
ahogy közfelfogás szerint az évszakok egymás-
ra következnek.
Kikelet
Kikelet, vagyis tavasz. A használatból lassan
kiszoruló — nyelvújítási képződménynek tűnő
kikelet szavunkat (nem az) azért választottam
alcímül a későbbiekkel egyetemben, mert az
éves körforgás az emberiség története során
elsősorban a növények életciklusát jelentet-
az
re. Szerintem a kikelet tökéletesen kifejezi
évszak időhatárait. Addig tart a tavasz, amíg
Lesz
minden télen szunnyadó mag, rügy kikel,
előbb
még róla szó az alábbiakban, de lássuk
a tavaszt,
ó-
Erről a szavunkról nyelvtörténeti és etimol
S2) a
giai szótárunk (a továbbiakban MNYTE
alapszava ősi
következőket írja. Származékszó;
örökség a finnugor korból; vö. vogul toja, oszt:
esetrag):
ják rawi, mordvin tudo (a —ndo talán
(a vetés ideje), toukokut, május
finn rouko
még kérdő-
(kuu, hónap, hold); észt tóug; Vö,
jellel zürjén ms votják ris, melyeket csak
bizonyos feltétellel tart idesorolhatóknak, A
szó —sg utótagjára nézve [, kopasz, nevetsz, szd
kasz, rmikasz, zöngésült képzőváltozattal igaz,
szdmiz szavainkat, A felsoroltak melléknevek,
vagy jelzőként is használatos főnevek, Ebből a
számomra az következik, hogy a dvrdsz forma
főnevesült melléknévnek tekintendő,
A tavasz beköszöntét olvadás jelzi, Ezért a név
keletkezésére nézve ró szavunknak én figyel:
met szentelnék, Ebben tötípusa csak megerősít
— L tavi, tavak, tavas -, akkor is, ha a két szó
között a szótáríró nem jelez összefüggést, Sőt,
az utóbbira nézve ki is jelenti, hogy más finn-
ugor származtatása téves, Így nyilván tvasz
szavunkkal való. összekapcsolása is, Korábbi
előtti)
eredetűnek, uráli kori (Kr, e, 4000
örökségnek. tekinti, Vö. vogul, szamojéd tó,
osztják rög, szelkup tu, tagi to, A szótár szerint
elsősorban kis tavat, tócsát, egyes nyelvekben
folyóágat, folyót is értenek alatta, E jelentéskör
kifejezetten utal a tavaszi olvadásra,
Lássuk másik szavunkat is a tavaszra, a kikele:
tet, Legkorábbi ránk maradt írásos előfordulása
viszonylag késői, 1575-ből való, Származékszó:
a kikeligéből keletkezett, ez utóbbi alapformá-
ja, a kel, a szótár szerint ugyancsak ősi örökség
az ugor (Kr, e, 2000 utáni), esetleg a hinnugor
9
 korból, A gyöke alapján írélve a békelet jelen-
tése kizöldülés, kimenet (a jószág kihajtása és
a földekre való kivonulás a tavaszi munkák
megkezdésére) egyaránt lehetett, A szótár ide-
gen nyelvi párhuzamokat is említ az utóbbi
alárámasztására (bajor-osztrák exstegrt, szlo-
vén végred, tavasz, szó szerint kimenen, Miért,
miért nem, kevésbé tartja meggyőzőnek, hogy
a szóban forgó jelentés a növények és mada-
rak kikelésével lenne kapcsolatban. Említésre
érdemes Terentius Varro, római tudós (130 k)
népies etimológiájú magyarázata az április hó-
nap nevére vonatkozóan, A latin aperió 4, ki-
nyit, feltör, járhatóvá tesz (földeo, napvilágra
hoz jelentésű igére vezeti vissza, Ha áttételesen
is, Ovidius magyarázata a május hónapnevet
illetően ural a növények növekedésére: medites
a magnus, nagy jelző felsőfoka, Ideillik a tavasz
újgörög elnevezése: ávordm, ami az ógörög
avorgis (anoixisz): kinyitás szóra megy vissza,
Ismerve azonban eleink gondolkodásmódját
a tér és idő közti összefüggésre vonatkozóan,
kikelet szavunkról a kelet égtájnak és a napkel-
rének is eszünkbe kell jutnia. (Lásd még dél
égtáj, dél napszak.) A kikelet — úgymond — az
esztendő ,napkeltréje", különösképpen azok-
ban a műveltségekben, amelyek tavasszal
kezdrék egykor az évet, Mi sem bizonyítja
fényesebben ezt az állítást, mint a latin primő
vere, kora tavasszal és az in primis, kezdetben
kifejezés — a rómaiak eredetileg márciusban
kezdték az évet —, vagy a húsvét angol neve:
Easter, mely az east, kelet szóból keletkezett, A
húsvét mozgó tavaszünnep, a nép nemcsak a
Megváltó, hanem a természet feltámadását is
köszönti ekkor. Legkorábbi időpontja március
23-a, amikor is nagypéntek március 21-ére,
vagyis a tavaszpontra esik, ami egyúttal a csil-
lagászati év és a hajdani tavaszújév első napja.
Legközelebb 2008-ban lesz így.
A tavasz ógörög neve: éap, npoc. Az utób-
! Jankovics 1987
: Thomson 1975: 158.
10
biról azonnal eszembe jut Erósz, a szerelem
istene, Aphrodité tavasz- és szerelemistennő a
fiacskája, Az $poc, "épcvo szavak Jelentése ggg.
retet, szerelem, vágyi kívánság, gyapjú (1), Ha
tovább böngészünk a szórári szomszédságban,
szemünkbe ötlik az gpwváw ige, Jelentése fo.
lyik, árad, kibuzog, siet, özönlik; visszahátr
ál, 4
telhagyi megszűnik, késik, elmarad, elbágyad,
megakadályoz, Főnévi alakja "apcvij, ennek a
jelentése sebes, erőszakos mozgás, tolulás, ros
hanás; felhagyás, nyugvás, hirtelen visszahá
t
rálás, visszavonulás, pihenés, Elsődleges jelen.
tésükben e szavak is utalnak az olvadásra, és
annak következményére, az árvízre, új
Az, hogy a tavasz és a szerelem (valamint a
mozgás) összetartozik, ráadásul nemcsak jel.
képes értelemben, nem szorul magyarázatra,
A szerelem és mozgás közti tartalmi ös ze.
függésről az ógörög mítoszi világképben már
írtam korábban", George Thomson nyomán,
aki a két szót közös tőről eredezteti?, A terem
tésmítoszok szerint a világ ssiletére egyrészt az
ösnemzésből, a teremtő istenpár nászából kö.
vetkezik, másrészt a lét kezdete a mozdulás —
Madách szavaival: ,Be van fejezve a nagy Ü.
igen, / A gép forog, az alkotó pihen," 3
A teremtés időpontját azok a műveltségek,
amelyek tavasszal kezdték az évet, mint pél-
dául a bibliai teremtéstörténet mintájával
szolgáló . babiloni, szintén tavaszra teszik,
Rendkívül érdekesnek tartom, hogy az ógörög
nyelv ugyanazzal szóval jelzi a heves mozgást
és annak megszűnését, Ez igencsak dialektikus
gondolkodásra vall, Az jut eszembe róla, amit
Baktay Ervin ír a Rdmdjana és Mahábbántta
prózai átiratának utószavában: savó
48
4
, Brahmá, a teremtő nem élörökké, Élettartama ÉTi
száz Brahmá-év, Egy-egy Brahmá-évben 360
Brahmá-nap van, Minden Brahmá-nap egy 8
nappalból és egy éjszakából áll, A Brahmá-nap
tartama § 640 000 000 földi évvel egyenlő.
44
Ennek fele, Brahmá egyetlen nappala tehát
4 320 000 000 földi évig tart. Ez egy világnap,
neve kalpa. A világnappal hajnalán Brahmá
kiárasztja magából a mindenséget, véghez
viszi a teremtés művét. A világnappal végén
bekövetkezik a mabhá-pralaja, a "nagy vissza-
húzódás , Brahmá éjszakája, amikor minden
visszaolvad Brahmába, aki magába vonulva
pihen, szunnyad. De az új világnappal hajna-
lán megismétlődik a létesülés egész műve, és új
világfolyamat kezdődik."
Baktay lábjegyzetben hozzáfűzi a fentiekhez,
hogy a fantasztikusnak látszó óriási számokat a
precesszióhoz, a tavaszpont (!) nappályán való
körkörös tovahaladásához igazították. Én meg
ezt fűzöm hozzá: az ógörög mitológia más pon-
tokon is átfedi a védikus mitológiát, ami nem
csoda, a két műveltség rokon nyelvet is beszélt.
És azt kérdezem: nem tűnik fel az olvasónak a
brahmanista világkép és a táguló-szűkülő világ-
egyetemről szóló modern tanítás hasonlósága?
Bizony barátaim, nincs új a Nap alatt.
Végezetül arról a furcsaságról, hogy az épos
gyapjút is jelent. Ha nem lenne rokon hang-
zású a tavaszt jelentő wpoc-szal, el sem tudnám
képzelni, hogy jön ide. Az összefüggésre vilá-
got vet, hogy egyik-másik ókori mediterrán
műveltségben, például a görögben és a zsidó-
ban, a bárány, a kos a tavaszújév állatjelképe,
egyben az ünnep áldozati állata volt. (A Kos
csillagképet megtestesítő aranygyapjas kos-
ról szóló mítosz Ábrahám áldozatának görög
párja"). Persze, ez csak felvetés. Ógörögül az
aranygyapjút nem ezzel a szóval jelölték.
Latinul a tavasz vér. Vérnus, vernális tavaszit
jelent. A vérnő ! ige jelentése megifjodik, meg-
újul, újra kezd énekelni (a madár). A vernilis
jelzői alak mintha nem illene ide, a jelentése
rabszolga, szolgai, otromba, csintalan, szem-
telen, kihívó, csúszómászó. Az első három
jelentésével valóban nem tudok mit kezdeni,
; Baktay 1960: 691.
s Többször írtam már erről. Többek közt I. Jankovics 1996A: 99.
de a további néggyel igen. A tavaszhoz minden
műveltség a fiatalságot, bohóságot társítja, ah-
hoz meg a csintalan, kihívó természetet, szem-
telenséget. E tulajdonságok Erósznak, latin
nevén Ámornak is közismerten sajátjai. A CSÚ-
szómászó talán úgy kerül ide, hogy a téli álmot
alvó hüllőket, kétéltűeket a tavasz melege kelti
új életre. Amennyiben a szolgai megalázkodás
állati jelképét látjuk bennük, magyarázatot ka-
punk — feltevésszerűen persze — a jelző első két
jelentésére. Azt is csak felteszem, hogy jelzőről
lévén szó, első jelentései nem ezek voltak ere-
detileg.
Primo vere — láttuk fentebb — azt jelenti: kora
tavasszal. A prima elsőt jelent. In primis je-
lentése — mint már említettem — kezdetben.
Primaevus a fiatal, kora ifjúságában lévő em-
ber, állat és időegység, például év jelzője.
Magyarul is mondjuk: fiatal még az idő. Hogy
ez éves viszonylatban a tavaszra vonatkozik,
azt az évszak újlatin nyelvű nevei is tanúsítják:
Il. olasz primavéra, spanyol primavera, francia
printemps. Ez utóbbi szó szerint kezdeti, korai,
első időt jelent.
Angolul a tavasz spring. A szó sok minden
,mást" is jelent. Főnévként: forrás, eredet, kez-
dőpont (spring of curve: görbe ív kezdőpont-
ja), ugrás, rugó. Tide (árapály, folyás, folya-
mat, időszak, évszak, alkalmas idő) utótaggal
kikelet (springtide) és szökőár (spring-tide) a
jelentése. Igeként még gazdagabb a jelentéskö-
re: fakad, feltör (víz), kiver (verejték), szökik
(könny is), tolul (szó is); ered, támad (keletke-
zik), kiindul; sarjad, bújik, kinő (növény); ug-
raszt, felver (például nyulan; felrobbant, meg-
szöktet, elhasít; ugrik, szökken, pattan, reped,
hasad, vetemedik; hajlik, ível. A szó a szászok
révén került az angol nyelvbe, és indoeurópai
ősforrásból eredhet. (Ha van ilyen.) L. német
springen, ugrani; der Spring, forrás; Ursprung,
ősforrás, eredet, kezdet; ógörög oxzepyvóc
11
(sgavnéhnas siető, sebes, hevesi ogipyto,
ettet, gyors mozgásba hoz, tovahajt, nyom,
ösztönöz slet, gyorsan mozog, rohan; előtolul,
tűzbe jön, tölindul, megharagszik, A Wédster
1960-as kiadása a szóalak szanszkrit megfelelő-
jét is említi (angol átírásban sprhayati),
Az egymástól látszólag szétváló jelentések kö
zört kimutatható összefüggések vannak, (Ezért
tettem a más"-t idézőjelbe, Ezek közül most
csak azokra hívnám fel a figyelmet, amelyeket
a tavasz kapcsol össze, Értelem szerinti sor.
rendben haladva: a forrás, illetve ennek
igei
megfelelői a tavaszi olvadásra utalnak, A szö-
kőár áttételesen ugyancsak, A későtavaszi
ára-
dás, a zöldár angolul spring flood, Ez a nyelvtől
független, logikus összefüggés, mely — láttuk
7 megvan az ógörög nyelvben is, alátámasztja
a húsvét szombatja, a tavaszponthoz köze
mi édvasz és tó szavunk közti kapcsolatot, Nem
szorul magyarázatra a spring sarjad, bújik, kinő
jelentése, Némi fantáziával a reped, vetemedik
is illik e sorba, A MNYTESg szerint magyarban
a vet igéből keletkezett a vetemedik, A földbe
vetett mag a magába szívott nedvességtől meg-
duzzad, ettől a héja előbb megvetemedik, majd
tölreped, a kibúvó csírától pedig a föld felszíne
vetemedik meg, majd reped föl, Az angol spring
és a német springen az átvitt értelmű eredet,
kezdés, illetve kiindul jelentéssel a hajdani
tavaszi évkezdésre emlékeztet, Különösen be-
szédes ebből a szempontból a görbe ív kezdő-
pontja, hajlik, ível, illetve a hasít, reped stb,
jelentéskör, amennyiben a mondott Ívet a
tavaszi napegyenlőségtől kezdődően felívelő
nappályára értjük, illetve a hasítékot magával
a tavaszponttal azonosítjuk, Olyan pont
amit már az őstársadalmak csillagnézői is jelez-
tek égrájkeresztjeikkel. A keresztjel X változata
az ekliptika és az égi egyenlítő tavaszi kereszte-
ződését jelezte a közép- és dél-amerikai indián
műveltségekben. Krisztus kereszthalálának a
napja, nagypéntek — ahogy írtam fentebb -,
legkorábban március 21-ére, a tavaszi napéj-
egyenlőség napjára esik. A csillagnézők a nap-
fordulók és napéjegyenlőségek mérésére olyan
12
si természetes. hasadékokat
új
hasítékokat használtak, amielyelztk tá eb
ló pillanatban tör át,
tolul, bújik
napsugár, Csillagászati vonatkozásbamök itt el §
n a 1 jj
dott időszakra utal a feltör, ugri
k mióldkáli §
pattan jelentés is, A nappalok hoszabbád 1
a nappálya emelkedése
ekkortájt a le ki ;
betűnöbb, leggyorsabb, (Ezt
keleti egyre magasabbra szökellég táltói 88
példázza a
egtrtl új
nyesebb ruhájú mesehős a Féfha ,
fi mupipőke a
típusú mesékben.)
Ami a kezdésre utaló jelentéskört
a
illeti, a csil- í
lagászati naptár a tavaszi napéjegye
nlőséggel
kezdi az évet, A középkori Európában több
féle
évkezdési szokás élt egymás mellett pár
huza- A
mosan, Így karácsony napja (december 250
88
l eső
Gyümölcsoltó Boldogasszony (má
rcius 258
melyek közül a legutóbbi volt a legelterjed.
tebb, A január 1-jei évkezdést a naptárrefor-
í
mer XIII. Gergely pápa vezette be, A katolikus
világban kötelező érvénnyel, de a protestáns
országok sokáig nem fogadták el a pápista a
döntést, Közülük Anglia bizonyult a legmege
átalkodottabbnak, csak a XVIII, század köze- dő
pén tette magáév a rómáai naptárt, Mé
Németül a tavasz der Frübling, das Frübjabn A.
szó gyöke (frü/) korait, legkorábbit, elsőt, fő- A
névként (die Früh) reggelt jelent, Ez utóbbi az
évszakok és napszakok hagyományos megfelel
tetését tanúsítja, Jelentése és alaki hasonlósága
alapján (f- p) a früb a latin prae, elöl, előre és
a pró, előtt elöljárószóval közös tőről eredhet.
Pr- kettős hangzóval indul sok hasonló jelem
ez, tésű latin szó, köztük a már hivatkozott prima,
(primus) melléknév, B
BecHná a tavasz orosz neve, Orosz szótárban a
szó szomszédságában böngészve megakadhat
a szemünk a gecéwve szón, Mulatság, jókedv,
vidámság, öröm a jelentése, A két szó közti
kapcsolat magáért beszél, Mi okozhat nagyobb
örömet, s adhatna több okot a mulatságra,
mint a hosszú orosz tél után beköszöntő tar
vasz? Beszédes a szeplőt jelentő gecujÚtuka szó
is, hiszen az első szeplőket a meleg tavaszi nap-
sugár szórja a gyenge fehérbőrű lányok, fiúk
arcára.
Zsendül
Az alcímül választott zsendül ige a MNYTESz
szerinti első jelentésében sarjad, nő értelmű,
ezt is érti alatta (ha egyáltalán érti) a legtöbb
ember, a szótár csak mellékesen említi érik je-
lentését. Jelentésmódosulásról van szó. Régebbi
szótáraink ez utóbbit tartják eredeti jelentésé-
nek, a vele közös tőről származó zsenge jelzővel
egyetemben. Ballagi Mór több példamondat-
tal is szolgál erre a szótárában. , A májusi meleg
napok zsendítik a cseresznyét. Alig zsendül a
gyümölcs, máris leszedi. A hatóság a zsendült
gyümölcsöt a kofáktól elkobozta." A régi ma-
gyar nyelvben, így Károli bibliafordításában
a zsenge a frissen beért termést, a ,primőrt"
jelenti (Róm 11, 16). Úgy is mondhatnánk,
hogy amikor valamely növény megzsendült,
már befejezte a növekedését, nem nő tovább
a gyümölcse sem, legfeljebb zamatosabb, éde-
sebb lesz. Ezért választottam, mert illik a nyár-
hoz. Hiszen a nyarat az különbözteti meg a
többi évszaktól, hogy ebben az időtartomány-
ban fejezi be minden növény a növekedését,
és érik be szinte mindegyiknek a termése. A
hajdani őszkezdő napról, Urunk színeváltozá-
sa ünnepéről tartották a régiek, hogy ekkorra
már megzsendült a szőlő is.
Magáról a nyár szavunkról a MNYTESz a kö-
vetkezőket írja. Vitatott eredetű, vagy azonos
az eredetileg mocsár, nedvesség jelentésű nyár
szavunkkal, mely egy fafaj neve, és ősi örökség
az uráli korból (vö. nyír, nyirkos). ,E származ-
tatás szerint az a szó vált az évszak jelölőjévé,
amely korábban a fagyos föld felengedésével,
5 A 12 olümposzi isten a 12 hónapon osztozott. A tavaszi napéjegyenlőségtől kezdődően az alábbiak szerint. Kos hava —
római Minerva ( görög Athéné), Bika hava — Venus (Aphrodité), Ikrek — Apollo (Apollón), Rák — Mercurius (Hermész),
Oroszlán — Jupiter (Zeusz), Szűz — Ceres (Démétér), Mérleg — Vulcanus (Héphaisztosz), Skorpió
— Diana (Artemisz), Bak — Vesta (Hesztia), Vízöntő — Juno (Héra), Halak — Neptunus (Poszeidón).
a hó eltűntével láthatóvá vált mocsaras föld-
felszínre vonatkozott. Ha ez így van, akkor
nyár szavunk a jégkorszak végén keletkezhe-
tett, hiszen eleink sohasem laktak olyan magas
égövön, ahol az olvadás a nyár elején fejeződik
be. (Az uráli kor végét Kr. e. 4000 tájára teszik,
a kezdete — értsd: amikortól eleink és a többi
uráli nyelvet beszélő népek őseinek együttélé-
sét számíthatnánk — ismeretlen. A nyelvek ki-
alakulása mindenesetre visszanyúlik a jégkor-
szak kezdetére, vagy tán még régebbre.)
A fenti magyarázat gyengéje a szótár szerint,
hogy maguk a nyárfa , főnévvel egyeztetett
rokon", uráli nyelvi szavak nem használatosak
évszak vagy időjárásváltozás megjelölésében.
Lehet egy , feltehető őstörök "ídr tavasz, nyár
szónak az átvétele. ... A szókezdő őstörök "ú a
török szavakkal feltételesen egyeztetett — "új-
szülött, friss jelentésű — mongol adatok alap-
ján következtethető ki."
Ógörögül Oepeía (tbereía) a nyár, nyári idő
neve; Jepos: meleg évszak, nyári hőség, nyár,
aratás. A Dépo ige jelentése: melegít, melegszik,
fölhevül, fölégettetik. A Depáreia, a mi terápia
(korábban zberápia) szavunk ógörög eredetije
a fenti igéből keletkezhetett. A szótövek meg-
felelésén kívül e feltevést az indokolja, hogy a
gyógyítás hellén istene Apollón, illetőleg a fia,
egyben alakmása, Aszklépiosz volt. Apollón
pedig köztudomásúlag a görögök egyik napis-
tene, és a nyárkezdő Ikrek havának olümposzi
ura volt. Igénk dépuw alakban majdnem
ugyanazt jelenti: melegít, hevít, forral. Ez a
változata szintén ismerős a számunkra. Termo-
(korábban i/ermo-) előtaggal kezdődik a hővel
kapcsolatos számos szakszavunk. Mint a ter-
mosz, termosztát, termodinamika, termométer
— és természetesen termálvíz, ami alatt több-
nyire gyógyvizet értünk. Főnévi alakja dépua,
aminek a jelentése: melegség, forróság, láz, hő-
— Mars (Arész), Nyilas
13
 ség. Belőle képződtek az olyan átvitt értelmű, ket nézzük, Ha a mitológiakutatás szemiotikai
vonulatának gyakran idézett metrődus
de ideillő szavak, mint a OgpunÓPOVAOSI heves ával, a bi
náris szimbolikus klasszifikációval
indulatú: MEpWOVOVL- meleg SETS ÖSpIÓSI élünk, nem
meleg, langyos. forró, izzó, még meleg, még a telet és a tavaszt, a nyarat
és az őszt, de nem
is a tavaszt és az őszt állítják szembe i
erős.
friss, tüzes, heves, szenvedélyes, vakmerő, i
(Ady sorai jussanak eszünkbe: .a nyár heves, a a hivatkozott elementáris társadalmak klasszifi.
kasza egyenes .) zi kációs rendszerei, hanem a telet és a nyarat dl
A görög 0 (théra) és c (szigma) egyaránt fog- Ennek kapcsán a spanyol-magyar szótárban
küésele Ezért úgy vélem, a kánikulajelző böngészve, az estar 1, van ige láttán jutot
Sirius csillag neve — őgörög eredetű névről van eszembe, hogy érdemes lenne elgondolkoznia
szó! — és az azt kerítő szavak, melyek nemcsak latin nyelvek nyár és van jelentésű szavainak
1
hanezásban, hanem tartalmilag is rokonok kapcsolatán, L. latin stó 2, dl igét és a belöle
a nyár görög neveivel, egy tőről erednek. L. származó olasz (rare, áll, van), francia (état, ő
ceipiacic (szeirídszísz), mapszúrás; OSÍPIOG állapot, helyzet, létezés) szavakat, valamint a
forró, égető; csipnóóv szirén, vadméhfaj, A rendhagyó latin swm, esse, van, lérezik
ja
méh a Nap állara volt az ókori népek, köztük szám 3. személyű alakját (est), a ftancia ére és
a görögök szemében. Szúrása a napszúrást, a az olasz essere megfelelő esz, illetve e ,A
napisten nyila álral ejtett sebet, és nem mellé- vagy az utóbbi összetett múlt idejű alakját (2
kesen Erószét asszociálta, a méh gyűjtötte mé- stato), Szerintem ugyanis nemcsak formai ha
zet és propoliszt viszont az aranyfürtű égi tent- sonlóság, hanem értelmi összefüggé
s is van a
peuta gyógyszerének tartották, a méhviaszból két szó között, és erre épp a külön bejáratú
öntött gyertya pedig szintén az égi világítóra spanyol nyár szó láttán merek gondolni, Az
emlékeztette őket. velementáris", azaz természetfüggő társadal
Latinul a nyár neve destás. A szó igei formája makban a téli hiánnyal, ínséggel a nyári bőség
aestuő 1. Jelentése: ég, izzik, lobog, fellobban, áll szemben mind a valóságban, mind a szim-
forr, buzog, rajtékzik, háborog. A latin szóalak- bolikus gondolkodásban, A téli nincs helyét
ból képzi nyár jelentésű szavát az olasz és a fran- nyáron tölti ki a nzn, Vö, a mondással Aki
cia: estate, été. A spanyol csak az évszak jelzői nyáron nem gyűjt, télen keveset fűt. ha ra
alakját kölcsönözte ebből a latin szóból (estival, A nyár német neve der Sommer, Vele közös
nyári). Főnévi alakját (verano, nyár) mintha a gyökerű a szász közvetítésű angol semmen ami
latin ver, tavasz szóból nyerte volna, ami elég jelentheti az év melegebb felét, de év, emberi—
meglepő. (L. még spanyol veranear, nyaral, életkor jelentésben is használják — többnyire
veranada, nyári legelő, veraneante, nyaraló, ve- csak átvitt értelemben, (Vö. szanszkrit szred,
randa, veranda.) Ez mintha arra vallana, hogy év, évszak; latin aetás életidő, élet, életkor.
Spanyolországban a tél szinte átmenet nélkül korszak) Ez majd minden évszakra és a lege
fordul nyárba, akárcsak nálunk. (Vö. spanyol több nyelvre is igaz. (Még napszakra ist ha
invierno, tél; invernal, téli. Ez utóbbi a tavaszi magyarban az élete delén kifejezést) Felhívnám —
jelentésű vernal fosztóképzős alakja.) a figyelmet arra is, hogy mind a német, mind —
Való igaz, hogy a két fő évszak a tél és a nyár, az angol nyelvben a Nap neve (die Sorme, Sun)
valóságos és jelképes jelentőségüket tekintve rokonhangzású a nyáréval, ami nem csoda, bár
is. Mellettük a ravasz és az ősz eltörpül, akár a valószínűsíthető rokonságuk nyelvészeti igazo
tényleges hosszukat, akár szimbolikus szerepü- lását nem találtam, 08

6 V. V. Ivanov 1986: lálskk.

14
Oroszul a nyár Némo, A ab kirnyenettben
bóklászva találunk rá a nemémni, repül, szál,
száguld, zemyunyt, repülő, szálló, illand,
röpke szavakra Wmuan nasáda, repülés
re alkalmas időjárás), Érheit szókapcsolat,
Oroszország túlnyomó részén a nyár rínád,
szinte elrepül, És van-e alkalmasabb idő a re
pülésre egy derűs nyári napnaly JHemów or
szül kaptárt, méhkasnyílást jelem, Tó) an,
amit a méhról fentebb írtam, tudnivaló, hogy
Dentűmogerben, Melközben idő74 edeink
muzulmán krónikásai Ibn Iuszta és Gardíá a
keleti szlávokról, az oroszak eleíről írván külén
kiemelik méhészkedésüket, ,Bódónhíz ha
sonló, fa (törzsből) készült (kapráraik) vannak,
melyekben odú (van kívájva) mébeik és a méz
számára, Az 6 nyelvükön ezeket ulj. .dzs-nek
nevezik, Minden kaptrárból tíz ibrik mézet
gyűjtenek," A méhek kírajzása — kírepülése
(I, az orosz kaptár és repülni szavak rokonsá
pá! — Oroszországban későbbre esik, mint
nálunk, Míg eleink márciusi szentek névűnne
pén, Józsefés Benedek napján (március 19-én,
21-én) már kiengedték méheiket, Kárpátalja
hegyes, hűvös vidékének ortodox ruszánjai az
április 23-24-én ünnepelt Szent Győrgyűőt tar-
tották méheresztő szentjüknek, aki egyébként
az ortodoxia és az oroszok egyik legjelentősebb
szentje ma Ís,
Ha már évszakokról szólok, hadd említsem
meg, hogy a keleti szlávoknál György £w-
szakszent", a tavasz patrónusa, Három társa, a
hasonlóan nagy tisztelettel övezett Keresztelő
Szent János (Szent Íván — június 24.) a nyár,
Szent Mihály arkangyal (szeptember 29, az
ortodox naptárban szeptember 6.) az Ősz és
Szent Miklós (december 6.) a tél védőszentje,
" Györffy György W02: 91.
Pambhullás
Mi jellená kegjntatk; az. brit h horrttuátás,
Az bor, dab jele a levelet várgyálása 4 hudásnáó
kezdete, h szennyezett levegfnet a a hár egyre
nagyob útnnegka tárnak bitlíntábe hetyke
uzknek kérvetkezményekkm ez minden bien
egyre kendbhaan bérvetkeáb he, Arntbazt 41 111
44 levétbke 16 fétdet ér, his mondhatják, í41
a tA,
Óz szavunk kétkrüdemú, fvszak, Marve tehát,
vzárkétehér haj a jdembsz, A nem hús mér
iten dayult — 44 Atagyibi -, kerdren 90 ége
megjelem MINT Vg a tti Miz ágyára nni Más
öngyeküggyket, Au, erszakejdemkstt bá (they
nek utánú a finnugyr kortA, lávárva egyb;
szármagását, A máákat ismeretlen eredetúneék
tartja, és hin nugpr vagy más lúthe) e1ártnama
tását tagadja,
Bár a finnugar (uráli) nyolyrokonságia vonat
bob 4 tyvd erndínű tudományos négetek
ma már felúbázszálatra szorulnak, a magyar
nyelv. uráli nyedvekkd való bá kapcwhatát
nem vonom kétségbe, Azok számára, aláket
a finnugor nyelyvrokonság említése ís dasza a
további olvasásól, a hnnugat kor" jdenten
annyit, hogy ösrnagyat eeink körülbelül Kr, e,
4 45 2 ezer közét, valahol KeletVarópában,
ugornak mondott népek (a mú vogulok,
oszajákok, . cseremíszek, motrdvínok, vaotjá
kok, várjének) öszínek körében, szomszkásk-
gában éltek, A kereken 2 ezer éves együttélés
- és az, az megelénb sok eget búg tartó uráli
kövssség — nyílván kölcsönösen nagy hatást
gyakorolt őseink és a felsorolt népek nyelvére,
(Közbevetőleg jegyzem meg; hívatalosnak te
kánthető tudományos álláspont szerint önalió
magyar - és már nem ősmagyar - nyelvről 2 és
fd, 3 ezer éve beszélhetünk.) Így nem zárhatb
ki az sem, hogy korábban olykor az bernagyat
volt az átadó nyelv, Ősi örókeég a finnugor
korból" tehát azt ís jelentheti, hogy harnagyat
15
szó vált a hajdan szomszédos finnugor népek
közös kincsévé. Ebben az esetben nem feltétle-
nül. A MNYTESz által felsorolt vogul, osztják,
finn stb. szóalakok egymásra ugyanis nagyon
hasonlítanak, de a magyar ősszel csak egy közös
s (sz) hangzó köti össze őket: I. vogul tüks, vot-
ják siéil, mordvin soks, finn syksy, észt sügis,
Az ,ismeretlen eredetű" két dolgot jelenthet.
Vagy azt, hogy a nyelvészek nem találták a
magyarral kapcsolatba hozható nyelvekben a
szó alaki-tartalmi megfelelőjét, vagy azt, hogy
a szó a magyar nyelv alapszókincséhez tarto-
zik. (A kettő valószínűleg egy. Ha ugyanis ősi
szavaink igen jelentős hányadáról ki tudták
mutatni az ilyen-olyan eredetet, akkor feltehe-
tő, hogy az ismeretlen eredetűeknél, legalábbis
nagy részüknél az ismeretlen eredetnek az oka
nem az, hogy eddig nem tudták azonosítani az
átadót, hanem az, hogy nincs is ilyen.)
Meglepő, hogy a MNYTESz e két szócikkének
szerzőinek eszük ágában sincs a ,két" ősz ro-
kon jelentésére kitérni. Pedig a jelentésbeli
kapcsolat nyilvánvaló. A természet öregedését
mi fejezhetné ki jobban, mint annak szemmel
látható jele? Hiszen a lombtakaró színe is meg-
változik ősszel! Költőink magától értetődően
éltek a ,megőszülő természet" és az ,emberi
élet őszének" metaforájával. (Az nem érv, hogy
a költői alkalmazás másodlagos. Az sem érv,
hogy a változás első szakaszában, mielőtt kifa-
kulnának, és fehér dér lepné be őket, a levelek
kiszínesednek. Az őszülő ember is festi a haját,
és — őskori leletek s a törzsi társadalmak élet-
módja a tanú rá, hogy test- és hajfestéket az ős-
időkben is használt már az ember.)" Számomra
az is meglepő, hogy az ősz jelentésű orosz ócer
és a mi ősz szavunk közti esetleges kapcsolatot
még tagadólag sem említi a szótáríró.
Ó- és egy betű híján újgörögül is pdívozwpov
(phthínopóron) az ősz. $Víva jelentése ragya,
" A kérdésről bővebben I. még 167. o.
VÉG 0.
19 L. Jankovics 1996A: 92, 145, 196-201.
16
pdívás azt jelenti: enyésző, fogyó; 9Aoy ú
vdíva napszállat, pdívókaproc gyümöleste.
len. Iwpów jelentése: megkeményít, eltom.
pít, érzéketlenné tesz. [Iopoc annyit tesz; í
darázskő, tufa, porózus (!) márvány, cseppkő,
keményedés, csontdaganat. Melléknévi alak.
jából, a xopoows-ből származik lyukacsos je-
lentésű porózus szavunk. (Az ősz első havának
és csillagjegyének, a Mérlegnek Szaturnusz az
egyik asztrológiai planétaura, ,aki" a téli Bak
és Vízöntő hónap/jegy uralkodója is, Az aszt
rológia szerint ez a ,kőkemény" bolygóistenség a
felelős csontozatunk betegségeiért,) Az őszi
természetre, növénytakaróra . vonatkoztatva
mindez úgy értendő, hogy amikor ősszel a lágy
növényi szövetekben leáll a nedvkeringés, azok
vagy elfagynak (elpusztulnak) vagy megkemé-
nyednek (fásodnak), ami a megújulás, túlélés
feltétele a téli fagyok idején. A már ősszel is
előforduló fagynak szintén keményedés a kö-
vetkezménye. A fagyos talaj és levegő pusztító —
hatásának csak a fás szárú növényrészek képe-
sek ellenállni. 1: öl
Iópos (omikronnal, azaz rövid o-val) átjá-
róhelyet, gázlót, tengerszorost jelent (I. a.
Boszporusz névben), ami azért figyelemremél-
tó, mert a tavaszt és az őszt minden régi mű-
veltség átmeneti évszaknak tekintette. A többi
görög szó jelentésével kapcsolatban említést
érdemel, hogy , már a régi görögök is" párhu-
zamba állították az évszakokat és a napszako- —
kat. Ugyanazzal a szóval utaltak a fény éves
és napi fogyására. Említést érdemel az is, hogy
a Nap varcát" elcsúfító ragya fontos szerepet
játszik a szoláris mítoszokban és mesékben. A
Nap ragyáit, azaz a napfoltokat a régi ember a
csak szabad szemmel láthatta, akkor, amikor
a Nap alacsonyan jár, és ereje jelentősen meg-
gyöngül. Vagyis késő ősztől koratavaszig,."
Latinul az őszt auwtumnusnak mondjuk. E la-
 tssnnal
lé
tin szóra megy vissza az Ősz neve az
újlatin
nyelvekben (olasz gutunno, francia auto
mne,
spanyol otof0), és belőle ered egyik angol
neve
is (autumn). Autumnus átvitt értelemben évet
is jelent. Septem autumni annyit tesz: hét esz-
RegJáb NAN" TORNA ÖR". VRAET TARR SZADAT1
tendő. Évszak állhat az év helyett más nyelv-
ben is. Kissé régies magyarsággal a hét éves
eztaAADOORRTY
gyermekre azt is mondhatjuk: hét tavaszt, hét
nyarat megért. A német a megfiatalított külsejű
ATOT GYE TAN IZÉT vette
EZREN
vagy a második gyermekkorát élő öregember-
re mondja: Seinen zweiten Frühling erlebt (A
második tavaszát éli). A görög ópa. bármilyen
Tár tao vá
el
időegységet jelenthet — kivéve az óránál kiseb-
KRAK aga TT
beket. Lehet év, évszak, nappal, óra, életkor (a
Hórák az évszakok görög istennői). Az orosz
Jémo, nyár többes számban (xemá) kort, éve-
ket jelent. L. még Jémonucbv, évkönyv, króni-
ka; nemocyucnénue, időszámítás.
Autumnus eredetileg auctumnusnak hangzott,
de a cidővel kiesett, beolvadt a t-be, Auctumnus
az augeó 2 igére, illetve annak gyakorító igei
alakjára (auwctó 1), a belőlük képzett főnévre
és melléknévre vezethető vissza. Augeó jelenté-
se egyebek mellett: növel, gyarapít (vagyont),
megtermékenyít (földet), megárad (folyó),
kiszínez (átvitt értelemben). A belőle képzett
főnév (awctus) bőséget jelent. A felsorolt je-
lentések mind kapcsolhatók az őszhöz. Egy
alapvetően paraszti társadalomban, amilyen a
római volt, a vagyon gyarapodása a nyárvégi,
őszi betakarítás következménye. A föld meg-
termékenyítése, akár trágyázást, akár vetést ér-
tünk alatta, elsősorban őszi tennivaló. A folyók
az őszi esőzések idején kezdenek megáradni
(Itáliában a legtöbb folyó nyáron jelentéktelen
erecske csupán). A kiszínez igét vonatkoztat-
hatjuk a levéltakaró őszi kiszínesedésére is.
" Az asztrológia a Napnak, a Holdnak és a bolygóknak, gyűjtőnevükön planétáknak, , méltóságokat" és gyengeségeker
tulajdonít. Ezek közül 4 kiemelt jelentőségű. Minden planétának valamelyik állatövi jegyben, az 5 szabad szemmel látható
bolygónak (a Merkúrnak, Vénusznak, Marsnak, Jupiternek, Szaturnusznak) kettőben is, otthona" van (domicilium),
ahol , uralkodik", más jegyben (kettőben) , száműzetésben", , rangvesztésben" van (exilium), ismét más jegyekben
verőben" (exaltatio) vagy ,romlásban" (casws). Ha ebből a szempontból közömbös jegyben tartózkodik, az asztrológia azt
mondja, , vándorol" (peregrinus).
" L. még 165. o.
Tegyük hozzá, hogy a bőségszaru a rómaiak
szemében az őszt megszemélyesítő istenek, al-
legorikus alakok (Autumnus, Bacchus, Plutus,
Vertumnus és Pomona) attribútuma volt.
Az angolnak az autumn mellett saját szava ís
van az őszre, a fall. Szó szerint esés, hanyatlás,
alászállás a jelentése. Ezt a szót használják ter-
mészetesen a levelek hullására is. Latinul cásus
a megfelelője, ami az asztrológia szótárában a
planéták egyik ,gyengeségét" (bukását, romlá-
sát) jelzi. A Nap (és a Hold) évszakokon átívelő
pályájának emelkedése és hanyatlása az asztro-
lógia jelképrendszerében is az évszakok válto-
zásait tükrözi. E műszóval élve a Nap a Mérleg
jegyében/havában (a Hold a Skorpióéban) van
casusban." Szóösszetételben a fa// naplemente
értelmű is lehet (zigbtfall)."
Az autumn(4s) és a fall (casus) értelmük szerint
ellentmondó meghatározásai az évszakoknak.
Elintézhetnénk ezt azzal, hogy a Brit-szige-
teken a betakarítás inkább a nyári időszakba
esik, az őszi időjárás jóval barátságtalanabb, és
a Nap pályájának őszi hanyatlása, s ami azzal
jár, a nappalok rövidülése is feltűnőbb, mint
Itáliában. Mindez igaz, azonban az autumn(us)
is kétértelmű, amiért is a kétféle elnevezés ko-
ránt sincs olyan nagy ellentétben egymással.
A bőségszaru istene, latin nevén Plütus, gö-
rögül Plútosz (jelentése , Bőség") nem külön-
böztethető meg az alvilág istenétől, Plutótól
(Plútóntól), hiszen ez utóbbi mint halálisten
takarítja be a legbőségesebb termést. Ezért is
ábrázolják a megszemélyesített Halált gyakran
kaszával. Soltész-Szinyei Ógörög-magyar szó-
tára a IIdoúrwv név magyarázatául egyenesen
azt írja: ,Plutó, alvilág és gazdagság istene",
Vagyis egy istent kreál a kettőből, ahogy nyil-
pedig
17
ván egy is volt eredetileg. Az a csillagász, aki a
XX. században felfedezett bolygónak a Plútó
nevet adta, és az az asztrológus, aki a Plutó ott-
honául a Skorpió havát (október 24/25-no-
vember 22) jelölte ki, e mítoszi hagyomány
szellemében cselekedett."
Németül az ősz der Herbst. Nyilvánvalóan a
fanyar, csípős, kesernyés, keserves, örömtelen,
szigorú, hűvös, rideg jelentésű herb mellék-
névből képzett szó ez. (L. a berbe Natur, rideg
természet öszetételben is.) Német nyelvterüle-
ten az ősz még barátságtalanabb, mint a Brit-
szigeteken, ahol a Golf-áram sokat enyhít leg-
alább a hőmérsékleten. Mivel azonban Herbst
szüretet is jelent, felmerül bennem a kérdés,
nincs-e köze a zöld fűszár, zöldség, főzelékféle,
pázsit, legelő jelentésű latin Perba szóhoz is,
amiből a németben is használatos berbarium,
növénygyűjtemény szót képezzük.
Mint már említettem, oroszul az ősz ócero.
Íme néhány olyan orosz szó, amelyeknek
azonos a töve, és jelentésük is kapcsolatba
hozható az ősszel: ocedámv, océcmv, lesüly-
lyed, lecsapódik; ocekámoca, elakad, kudar-
cot vall; ocuna, nyárfa; ocuniymw, bereked;
ocupomémv, elárvul. A nyárfa azért kerülhet
e sorba, mert a görög mitológiában és az ősi
európai fanaptárakban a fehér (ezüst) nyár ha-
lálfa, és az őszi napéjegyenlőség (szeptember
23.) jelképes fája". A fekete nyárfát, a jegenyét
az orosz móno/v-nak mondja. A szomszédos
szláv nyelvek mind hasonló néven nevezik. A
régi magyar topolyafa elnevezést, mely nem
is vert tartósan gyökeret, ezek valamelyikéből
kölcsönöztük.
13 L., Jankovics 1997: 2765kk.
4 L, Jankovics 1991: 60-61.
18
sMag hó alate?
Tavaszról álmodó, sötétben,
élet. Mi a tél, ha nem ez?
14
"Most tél van s szegény mag-magam
ú
. 9 ák
Megnémítva és behavazva
Rendeltetés hítével e
Őrzöm meg tavaszra, a.
"88
Igazimnak sarjadásáig,"
(Ady Endre; Mag hó alat
de
Tél szavunk eredetét illetően megint j
MNYTESz-hez kell fordulnom. Azt írja,
örökség a finnugor korból, Ismertetett pár!
zamai közül hadd említsem meg a vogul
mordvin fele, cseremisz tel, finn talvi, észt
szavakat. A legutóbbi havat is jelent, de. n
kívül a szótár nem tulajdonít más jelentést az
évszaknévnek, s arra nézvést sem igazít el,
rábban milyen más szavunkkal hozható
hozták kapcsolatba.
Ami a laikusnak először eszébe jut, az a
(telik, teljes) szavunk. Nemcsak alaki hasonl
ságánál fogva. A szótár szerint a , szócsalád
alapszava" ugyancsak ,ősi örökség a finn
korból". L. vogul tayl, osztják tel, zürjé
A szótárszerzők a két szó között nem jelezrn
összefüggést, ahogy ,két" ősz szavunk kö
sem, ám az embernek óhatatlanul eszébej
nak olyan , magyarizmusok" , mint a kitelik
ideje, eltelt (kitelt) az esztendő, telt, teli a mag
(a kamra, a pince), beteljesedett. Nem tudj
hogy a magyar nyelv kialakulásakor eleink
lyen naptárt használtak, ám a példák alapj
két, azonos korban és környezetben keletk
szavunk között összefüggést vélek felfedezni.
Ha van összefüggés, abból az következik, hogy
eleink, sok más régi néphez hasonlóan, télen,
télközépen kezdték az évet,!5
Az eltelik, kitelik ige egy meghatározott idő-
tartam lezárulását, befejeződését jelenti, a téli
évkezdettel, évfordulóval számoló kultúrák-
ban értelemszerűen télen telik ki az idő, az év.
A régi magyar pásztoréletben az ősz vége, tél
kezdete jelentette a munkás időszak végét, a
zárszámadás idejét (Dömötör napja, október
26). Telt szavunk kerek, kigömbölyödött ér-
telmű is, ami az időre vonatkoztatva olyan
ukerek" időegységet jelent, amilyen az év,
Kerek egy esztendő múlva, mdhoz egy évre ma-
gyarul ugyanazt jelenti, Mondhatja, hogy ke-
rek éppen más időegységre is, hónapra, napra
— És amióta órája van, órára is, A kikerekedés
az idő viszonylatában ugyanis arra vonatkozik,
ami az adott időtartam alatt körbejár: egy év
illetve egy nap alatt a Nap — látszólag persze —,
egy hónap alatt a Hold — ő másféleképpen is
kikerekedik, hiszen havonta kitelik -, egy óra
alatt óránk nagymutatója, (Az is elképzelhető,
hogy a Hold szabályosan ismétlődő változásá-
ból, reléséből vonatkoztatták eleink a hízik, da-
gad értelmű telik igét utóbb általában az időre,
Elterjedt nézet szerint a holdváltozás feltűnő
szabályossága keltette föl az ősember figyelmét
a többi periodikus égi jelenség iránt, és vezetett
az első naptárak megalkotásához. Az évszámí-
táshoz földi segítség is szolgált, a természet
körforgása, az ismétlődő évszakváltás,)
A túlélhető telek feltétele az agrártársadal-
makban — legjobb tudásunk szerint őseink a
mondott időben már letelepült, földművelő
életmódot folytattak — a teli kamra és magtár.
Végezetül, jóslatra, ígéretre szoktuk mondani,
hogy (beteljesül. Naptári vonatkozásban ez
részint prognózist jelent — hajdani naptárunk
jeles napjaihoz számtalan időjósló hiedelem
fűződött —-, részint isteni ígéretek teljesülését,
A naptár hajdan a vallási élet alapja, mozgar
tója volt, A kereszténységben a beteljesülés a
prófécia beteljesülését, az Isten által megígért
megváltást, Jézus önfeláldozó kereszthalálát
jelenti, Beteljesedett 2 selvégeztetett". Az első
keresztény naptár zsidó naptár volt, a zsidók
az egyházi évet ma is a tavaszünnep Peszáhhal
kezdik. Jézus halála a zsidó-keresztények szá-
mára egyúttal az év, egy csillagászati korszak és
az ószövetségi kor végét is jelentette. Ne felejt-
sük el azt sem, hogy a régi naptárral kapcsoló-
dó népszokásokban, az év- és évszakbúcsúztató
ünnepeken mindig , meghal" az évet, évszakot
jelképező . alak. . Archaikus műveltségekben
ténylegesen feláldozták, civilizáltabb társadal-
makban már csak jelképes halált hal. És mivel
az ember leginkább a téltől akar elbúcsúzni az
évszakok közül (bolond vagy reményvesztett
ember az, aki a tavasz, nyár, ősz múlását siet-
tetné), a téltemető szokások maradtak a leg-
emlékezetesebbek, nálunk ilyen a busójárás,
kiszejárás, jóllehet hasonló rítusok a többi év-
szakváltó ünnepnek is elmaradhatatlan részei
voltak.
Ógörögül a tél veluua, xeyuv (hetma, heimón),
Az előbbi más jelentései: öntvény, öntet, eső-
szakadás, esős idő, fergeteg, zivatar, fagy, indu-
latroham, hevesség; az utóbbié: viharos, esős
idő, havazás, téli hideg. A latin Aiems, tél, zord
időszak, hideg, fagy, szerelmi elhidegülés, vi-
har — bár Györkösy Alajos Latin-magyar szó-
tára nem jelzi —, ha nem is a görög elnevezés
átvétele, azzal bizonyosan közös gyökerű. A
latin nyelvnek más szavai is vannak a télre,
a biberna és a tempus bibernum, Hibernum

sAmennyiben belátjuk, hogy az ösmagyaroknak már a finnugor korban", azaz Kr. e. 4000 -2000 között is volt
naptárjuk, ugyanúgy, mint az egykorú magaskultúráknak, Volt légyen mégoly egyszerű is, az azonban bizonyos, hogy
az évek, évszakok határnapjait számon tartották, Semmi okunk, hogy kételkedjünk benne, hiszen Európa új-kőkori
műveltségei és a primitívnek" tartott törzsi társadalmak is fejlett csillagászati tudással és naptárral rendelkeztek, Az égi
jelenségek iránti nagyfokú érdeklődés jelei pedig már a jégkorszak emberének emlékein, a barlangrajzokon, csontvéseteken
kimutathatók, L. Jankovics 2004: 435kk,

19
 jelentése vihar. Hibernus mint határozószó
annyit tesz: hevesen. Hibernia Írország latin
neve, s mint országnév az újkorig használatban
volt. A biberna a magyar fülnek is ismerősen
hangzik, a hibernáció, téli álom és a hibernálás,
a testhőmérséklet gyógyítási célból való mes-
terséges csökkentése a fenti latin szóból szár-
mazik. Éppen ezért első hallásra érthetetlen
lehet a számunkra, hogy mind a görög, mind
a latin a telet és hevességet összekapcsolja. De
hát sem Hellász, sem Itália nem téli álmot alvó
állatairól nevezetes, a heves viharok a medi-
terrán telekre annál jellemzőbbek. A görög
szó öntvény, öntet jelentéséből is olyan időjá-
rásra gondolhatunk, amikor mintha dézsából
öntenék. Mind a görög, mind latin neveknek
megvannak az igei és továbbképzett alakjai.
A latin Pibernumból származnak a tél újlatin
elnevezései (olasz inverno, spanyol invierno,
francia hiver). Melléknévként az angolban is él
(bibernal). Nem tudom, csak jelentései alapján
feltételezem, hogy a német berbe melléknév-
nek köze lehet a Pibernumhoz. (A germán ősz
egy itáliai számára esősebb és ridegebb a Golf-
áramlatnak köszönhetően viszonylag enyhe ír
télnél.) Figyelemreméltónak tartom, hogy az
évszak neveiben és ezek mellékjelentéseiben
mennyire meghatározó a hehezetesség — a ma-
gyar nyelvben is. L. hó, vihar, heves, hideg, húl.
A későbbiekben a kifejező hangzásnak, a hang-
utánzásnak és hangulatfestésnek szerepére még
többször kitérek."
Angolul és németül a tél ugyanaz a szó: winter,
der Winter. Az angolba a német földről betele-
pült szászok révén került be. A "60-as kiadású
Websters Dictionary szerint, ami még közöl-
te a szavak rekonstruált alapnyelvi gyökeit, a
winter szót feltételesen az indoeurópai wed,
nedves, vizes alapszóból származtatja (vö. an-
5 L. a IV-V. fejezetben.
1 L6£-62 ő;
20
gol water, német das Wasser, víz; angol wet, né. Á
met feucht, nedves). A szótár 1993-as tizedik
kiadásában a rekonstruált alapszavak már nem
szerepelnek, mivel ez a fajta megközelítés mára
érvényét vesztette. Ezzel szemben, de nem el.
lentmondva elődjének azt írja, hogy az azonos.
jelentésű ófelnémet wintarból és talán a litván.
vanduo, víz szóból ered. Nincs okunk tagadni.
ezt az összefüggést, arra azonban felhívnám ;
figyelmet, hogy a MNYTESz által uráli erede-
tűnek tekintett víz szavunk is beleillik e kör-
be, amit e szótár sem tagad, bár félreérthetően
úgy fogalmaz, hogy az , uráli szavakat?" (értsd:
a magyar szót és uráli megfelelőit, amilyen
vogul Bit; zürjén va, votják vu, finn vesz) , in-
doeurópai szavakkal is egybevetették". E
követően olyan példákat sorol fel, amelyek
összevetés jogosságáról győznek meg, mint
görög úówp (húdór), gót wato, ószláv voa
víz; latin unda, hullám. A magyar télvíz kifeje- .
zés is alátámasztja a megfelelést. Oroszul a tél.
3umá. Erről a zimankó jut eszembe, de amik:
fellapozom a MNYTESz-t, legnagyobb meg
petésemre azt olvasom, hogy ez az egyébk:
meglehetősen késői keletkezésű szavunk (első.
feljegyzése 1810 körüli évekből való) , ismeret-
len eredetű", s hogy , szláv származtatása nem.
valószínű". Írja ezt akkor, amikor forróbb fejű .
nyelvvédőink a MNYTESz szerkesztőit és ci
íróit szlavofil elfogultsággal vádolják!
szemben elismerem, hogy túl nagy meré
lenne az orosz telet az orosz földdel (zemnd)
összevetni — legalábbis a szavak terén. Mégis
amellett, hogy az orosz föld mélyén az észa
ki és szibériai területeken örök tél uralkodik
(permafrost - örökfagy), arra azért emlékeztet-
nék, hogy a föld elem az évszakos szimboliká-.
ban az őszé, a földművelés jelképes vonatkozá- a
sai pedig a tél tartozékai." 888
 II. Mettől számoljuk?
Ő Zsákban hozza a meleget
Az ember az évet többféleképpen osztja évsza-
kokra. Zavart kelt vele, de— mentségére legyen
mondva — van rá magyarázat.
Amikor e sorokat írtam — egy bizonyos február
22-én —, már tavasz volt. A cinke , kis cipőt"
kínált, meg hogy , nyitni kék", a gerle turbé-
kolt, a harkály meg a párjának kopogtatott.
Nyílt a kertemben a hóvirág (hó sehol), a tava-
szi tőzike és a kankalin. Viszont néhány évvel
később — véletlenül megint február 22-én -—,
amikor épp csiszolgatok a szövegen, ónos eső
szemerkél, és jégpáncél fed mindent, hóvirága-
imat is. Sebaj, a népi kalendárium szerint itt a
tavasz, hisz farsang ideje van (amikor írtam e
fejezetet, már túl is voltunk rajta), és a farsang
télbúcsúztató. Bálint-napkor (február 14-én)
— újmódi sznoboknak Valentin-napon —, mint
mondják, a madarak megtartották a menyeg-
zőjüket, Mátyás pedig, a , jégtörő", maholnap
(24-én) szétosztja közöttük a sípokat. Nohát
azon a bizonyos február 22-én síp nélkül is
énekeltek, igaz, nem teli torokból.
Az ókori Rómában eredetileg tavaszi évkezdés
volt szokásban, és újév napja március 1-jére
esett.! A rómaiak ennek ellénére már február
! Egy érdekesség: a vadászati év szintén március 1-jével veszi kezdetét, és február 28-án (29-én) ér véget. Nincs miért
csodálkoznunk ezen, a vadászat a legnagyobb múltú tevékenység, és hagyományaihoz is féltőn ragaszkodik.
10-én köszöntötték a tavaszt. A kelták még
korábban, február 1-jén (Imbolc napján,
Brighid ünnepén). A Távol-Keleten ma is ek-
kortájt, február 4-én ünneplik a beköszöntét.
Imbolc és Brighid hagyománya a február 2-i
Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepében
él tovább, és mivel farsang húshagyója legko-
rábban február 3-ára eshet, a gyertyagyújtásos
ünnepnap hajdanán a keresztények szemében
a tavasz lehetséges legkorábbi kezdőnapja volt.
A február eleji évszakkezdés nem alap nélküli.
A tavaszpont, mely lényegében az évszak csúcs-
pontja, a február elejétől május elejéig tartó
három hónapos időszaknak pont a közepébe
esik. A Földközi-tenger partján és a mienkénél
enyhébb éghajlatú Nyugat-Európában ez sok
év átlagát tekintve az időjárásra is áll. Olykor
még nálunk is. A február rendszerint enyhe, az
április vége pedig kifejezetten nyárias. A me-
teorológiai tavaszt mégis csak március 1-jétől
számítjuk, a csillagászati tavasz pedig még ké-
sőbb, a Sándor, József, Benedek zsákjában ho-
zott meleggel együtt, március 21-én köszönt
csak be a csillagvizsgálók ablakán.
A hivatalos tavasz három hónapját: márciust,
áprilist és májust az asztrológusok Kos, Bika és
Ikrek havának nevezik (a Halak hava március
21

21-ével fordul a Kosba). Régi magyar nevük
Böőjtmás, Szent György és Pünkösd hava volt.
A nagyböjt legkorábban március 21-én, leg-
később április 24-ével
ér véget, a két Szent
György (április 23—24.) nyitja meg a Bika hó-
napot, Pünkösd pedig többnyire a május 22-
ével kezdődő Ikrek havába esik.
A tavaszi hónapokat régen három, gyöngyös
zöld ruhába öltözött, virágzó gráciz szemé-
Iyesítette meg, kezükben a hónapok csillag-
jegyeinek jeleivel; a teljes évszakot mirtusz-
koszorús hajadon,
a karján virággal, lábánál
növendék állatokkal. A tavaszpontot viszont
egy ifjú jelképezte, oldalasan osztott, félig fe-
hér, félig fekete ruhában, derekán csillagos öv-
vel, jobbjában kossal, baljában virágcsokorral,
lábain fehér és fekete szárnyakkal. Mint elne-
vezése mutatja, tavaszi napéjegyenlőségkor
nappalok és éjszakák hossza egyenlő, akárcsak
az őszi napéjegyenlőség
idején. A fehér és feke-
te színek egyenlő aránya erre utal.
Antik hagyomány szerint a tavasz Flora
(Venus) istennő évszaka. A virágok (latin f/ora)
és a zöld szín — a piros mellett — a tavaszi fől-
det és a tavaszújévet megszemélyesítő istennő
attribútumai. A rómaiak egyhetes, március
14-éről 21-éig tartó ünnepségsorozat kereté-
ben, március 15-én ,hozták be" Anna Perenna
pirosba, fehérbe és zöldbe öltöztetett, tavaszúj-
évet jelképező bábuját. (A ,kiszejáráshoz" és a
mi március 15-énkhez ennek az ősi szokásnak
bizony köze van."?) A gyöngy, a mirtusz és a
ma született állatok (nyuszi, galamb, bá-
rányka) Venus attribútumai. Az ő görög neve
(Aphrodité) az agpósc, tajték szóból ered, mi-
vel a szerelem mellett a parti vizek istennője
volt, s a tavaszi buzgároké, zöldáré. Ő adta
áprilisnak a nevét, s a Bika olümposzi úrnője
is ő volt (a Vénusz planéta a Bika hónapban
van otthon). A Kos hónapnak viszont Venus
szerelmese, Mars bolygóisten (a görög Arész)
az ura, őróla nevezték el a hónapot márciusnak
tL. 257-259. o.
OS
a rómaiak. Nem úgy az Olümposzon, ahol a
hónap és a csillagkép Minerva (Athéné) véd-
ökségét élvezte, ezért a hónap ünnepein
Mars
vele osztozott. Az Ikrek havának trónusára a
Merkúr bolygót ültették az asztrológusok, az
Olümposzon azonban Apollóé (Apollóné) a
májusi trón. Május hónap névadója Mercurius
(Maius a Maia név hímnemű alakja).
A tavasz beköszönte nemcsak a békés mező-
lasási munkák kezdetét jelezte, hanem a
hadi vállalkozások megkezdésére is jelt adott.
(Úrra lehe
már kelni,
t mivel a Nap felszárította
a földeket, és kizöldelltek a mezők, van már
legelni való bőven a lovaknak.) Ez magyarázza,
miért épp két harcias isten: Mars és Minerva
lert a március patrónusa. Ennek megfelelően
a Róma márciusi ünnepei mind a hadjáratokra
való felkészülés jegyében teltek el.
Nem ezért lett viszont az amúgy öklelős ter-
mészetű kos a hónap csillagjegy-állara. A juh a
legrégibb háziállatunk, és mivel a juhok febru-
árban ellenek, a tavaszünnepek alkalmával már
az új-kőkorban .ma született" bárányokat ál-
doztak. ,Eredetileg", vagyis a ma ismert állar-
övi csillagképnevek feltételezett keletkezésekor
a Nap a nedves időjárású februárban haladt el
a Kos csillagkép előtt. Ez magyarázza a kos vi-
zes szimbolikáját, például azt a görög mítoszt,
mely szerint Poszeidón tengeristen kos alakban
nemzette az aranygyapjas kost (a Kos csillagké-
pet), vagy hogy miért kos alakban imádták az
óegyiptomiak a Nílus forrásának istenét.
A Szentírás ószövetségi könyveinek keletkezése-
kor a Nap már március utolsó harmadában lé-
pett a Kos csillagképbe, a zsidók az ószövetségi
korban ehhez igazították a tavaszi kosáldozat
idejét. A Peszáh tavaszünnepel kezdődik a zsi.
dó vegyházi év". A Peszáh luniszoláris mozgó-
ünnep, időpontja Níszán hó 15-e a tavaszpont
utáni teliholdra esik. A keresztény húsvétszá-
míitásnak ez az alapja.
A tavaszi újjászületés a keresztények számá-
ra Krisztus húsvéti feltámadásával érkezik el,
Húsvétvasárnapja a tavaszi napéjegyenlőség utá-
ni teliholdat követő vasárnap, Hagyományosan
legkorábban március 22-ére, legkésőbb április
25-ére eshet, Húsvéthoz igazodik virágva-
sárnap (előtte egy héttel, legkorábban tehát
március 15-én esedékes), utána Jézus menny-
bemenetelének a napja (a húsvétra következő
40. nap, áldozócsütörtök, legkorábbi időpont-
ja május 1.), pünkösd kettős ünnepe (húsvét
után az 50, nap, pontosabban a 7. vasárnap),
Szentháromság vasárnapja (pünkösd után egy
héttel), végül úrnapja, az ezt követő csütörtök-
re parancsolt ünnep, (Újabban a rákövetkező
vasárnap tartják.) Hívő katolikus számára a ta-
vaszi időszak a ,virágos" úrnapjával zárul,
Pünkösd szintén zsidó eredetű ünnep, az ókori
Izraelben azonban már ekkor nyár van, hiszen
az aratás befejezésének ünnepe volt (Sávúót).
A régi időkben e napon emlékeztek meg a zsi-
dók arról, hogy Isten a Sínai-hegyen a Törvény
lángbetűit Mózes kőtábláiba égette, Ennek
nyomán keletkezett a Sávúótkor egybegyűlt
apostolokra tüzes nyelvek alakjában alászálló
Szentlélek újszövetségi képe, A Szentlélektől
kapott hit és hitterjesztő képesség a Törvény
lángbetűit helyettesíti a keresztény szimboliká-
ban. Az Apostolok cselekedetei szerint a kettős
lángnyetvek által minden nyelv tudása adatott
meg az apostoloknak." Ezért lett ez a nap az
Egyház megalapításának ünnepe, A lélekjárást
más ókori nép is kötötte ezen időszakhoz. Ősi
és egyetemesnek tekinthető hiedelem szerint a
lelkek akkor kelnek útra — értsd: a Tejútra — ég
és föld között, amikor a Nap a Tejúton tar-
tózkodik. Ez ma Szent Ivánkor és karácsony
tájékán várható, az ókorban pünkösd idején és
mindenszentek napja körül következett be, A
népi vallásosság mindkét időszaki lélekjárással
kapcsolatos hiedelmeket őriz.
" A szájunkban lévő nyelv, az, amit hozzá hasonlítunk, pl, a ,nyaldosó" lángnyelv, továbbá a beszélt nyelv nemcsak
magyarul, hanem a legtöbb nyelvben, így az Újszövetség nyelvén, görögül is ugyanaz a szó: JAwooa
A tavaszi jeles napok szimbolikája ís a húsvéti
pünkösdi ünnepkör jegyében fogant, A márci-
usi szentek egy csoportja Krisztus szenvedéseire
emlékeztet: március 17-én ünnepelték régente
Longinust, aki a Megváltó oldalát átütő lán-
dzsát személyesítette meg, valamint Arimateai
Józsefet, aki a lándzsa okozta sebből kiömlő
szent vért felfogta egy kehelyben, és testét illő
módon eltemette, Március 19-én emlékezünk
meg az ács Józsefről, Jézus nevelőapjáról, akit
foglalkozása is a , Fájdalmak férfiújához" kap-
csol, hiszen a kivégző kereszt készítése az ács
dolga. Március 25-én Dizmászt köszöntjük, a
jobb latort, A húsvéti esemény a hónap töb-
bi jelesebb szentjének: Gergelynek (március
12.), Patriknak (március 17.) és Benedeknek
(március 21.) a legendáiban is szerepet kap. A
,gergelyjárás" néven ismert régi magyar szokás
viszont két római hadiünnepre: a március 14-i
Eguirridra és a 17-i Liberalidra vezethető vissza,
Az időszak más szentjeinek ,kelléktárá-
ban" pogány tavaszünnepek emléke maradt
fenn. Például Kerényében (március 30.), aki
Ouirinus néven etruszk-latin agráristen volt,
A Szent György-napi szokásokban az április
21-i Palilia pásztorünnep gyakorlata, a Márk-
napi búzaszentelésben (április 25.) az ugyane
napon tartott hajdani pogány gabonaünnep,
a Robigalia megkeresztelt utóda él tovább,
Külön figyelmet érdemelnek a ,méheresztő"
szentek, akiknek a névnapján hagyományo-
san a méhek tavaszi kirajzását ünnepelték,
vagy akikhez más okból kapcsolták a mézelő
állatkát. Patrik, József, Benedek, Ambrus (áp-
rilis 4.), Abelárd (április 21.) és György tar-
toznak e körbe, Említésre méltó, hogy a méh
Venus illetve Cybelé (Kübelé) állata volt, Szent
Ambrus, a , mézes ajkú" hitszónok, névünne-
pét Cybele méhistennőtől örökölte meg,
A május 1-jei májusfaállítás — és vele a ,le-
veles" Fülöp meg a ,fás" Jakab apostolok
23
 névnapja — ugyancsak a pogány múltban
gyökeredzik, Szent Flórián legendájáról (név-
ünnepe május 4) az antik Flora-ünnepek
és
az Argei-ünnep ritusai juthatnak eszünkbe,
Végezetül a borvirágos orrú Orbán napján
(május 250 azért imádkozik a szőlősgazda,
hogy szentünk le ne fagyassza a .borvirágot:
a szőlő virágát. Ennek a szokásnais antik k
elő-
képe van, Még a szent neve is a szőlővirágzást
köszöntő tavaszvégi római ünnep nevére, a
Vinalia Urbanára vezethető vissza.
vakképen
jő el, a miképen láttátok
őt felmenni
a mennybe"
Május 1-je van. Künn írok a kertben, de fél
szem az eget
melesem,
l ho a még
gy mindig bor-
zongató szél mikor sodor fölém esőfelhőket, A
ravasz korán jött, valóban, de aztán megriadva
a télről, aminek esze ágában sem volt elhurcol-
kodni, ahogy jött, el is ment, Most aztán les-
hetjük a nyarat, Bezzeg ő! Mindig váratlanul
toppan be. Az egyik nap még fűt az ember, a
másikon meg már strandra megy: De hát má-
jus 1-je valamikor nyárkezdő nap volt, ezért is
lett és valójában ezért is maradhatott ünnep,
A kelták hagyományozták ránk nyárkezdő ün-
nepként (Beltane néven), s noha a tartalma s0-
kat változott az évszázadok során, a jelentősége
nem, Említettem már, hogy áldozócsütörtök,
vagyis Jézus Krisztus mennybemenerelének
ünnepe, legkorábban május 1-jére eshet, e nap
tehát keresztény értelme szerint is igazi fordu-
larünnep. A mennybemenetel szoláris értelme
szerint arra utal, hogy megkezdődött a Nap égi
diadalútja. Mivel Jézust már az evangéliumok
is felruházzák nap-holdisteni tulajdonságokkal,
mennybemenetele — mondhatni — a nyár kez-
detét szimbolizálja. A távol-keleti országokban
ma is május elejéről, pontosan 5-éről számítják
a nyarat, így a nyári napforduló, amikor a Nap
a pályája delelőjére hág, épp az ott augusztus
: Ap Csel 1, 11.
24
7-éig tartó évszak félidejére esik, A meteoroló- a
gusok június 1-jével kezdik a nyarat, a csillagás
8
szati nyár podig csak a június 21-i nyári nap
fordulón kezdődik, az év leghosszabb napján, 1
amikor a szívekben épp tetőzik a nyár
A hivatalos nyár három hónapját: júniust, jús
lis augusztust az asztrológusok és csillagás
szok Rák, Oroszlán és Szűz havának nevezték —
el, régi magyar nevük Szent Iván (június 249,
Szent Jakab (július 2502 és Kisasszony hava 3
volt a hónapok legfontosabb szentjei nyomán,
(Az augusztusnak nevet adó Kisasszony napja
szeptember §-ára esik, ékes bizonyságául an-
nak, hogy a magyarok elei mem az ókori latin
hónapbeosztást vették alapul.)
Népszerű kalendáriumokban az évszakot ré-
gente kalászkoszorús vagy szalmakalapos, sár- a
ga ruhás arató testesítette meg (mint a ,ma-
gyar" kártyán), A mitologikus allegóriákban
azonban Ceres (görög Démétér), a gabona és a
termő anyaföld istennője képviselte,
A nyári hónapokat három ifjú jelenítette meg
liliomos, sárga ruhában (a liliom a nyári nap-
forduló előtt, június Idusa táján nyílik), ke.
et
zükben hónapjuk csillagászati jeleivel, A nap-
FE VAY TENYEK
forduló jelképe ugyancsak egy ifjú volt, akinek
meztelenségét bíborszínű ágyékkörő
kizá
csupán, amit a derekán csillagos öv fog össze, a
éseket
át
Rák jelét formázó csattal, Baljában egy rikon
car
mé
jobbjában földgömböt tart, aminek felső há-
ENSEG TOL SSE
seta
eset
romnegyede megvilágított, alsó negyede
hé
sörét,
Bokáin szárnyak röpítik, a jobbon kér
fehér, a sás sa
balon egy fehér és egy fekete szárny
aa feétzááz
a világos-
ság és a sötétség közti nyárközépi
ETTE
AE ve nssá Tee s e
arányoknak
zzapantsákísó é
megfelelően, Fejét az elmaradhatatlan
k
kalász-
koszorú köríti,
a
Június a római Juno istennőről kapta
TÖRT EAST
E NNA NBGRSRON RÉSEKET
szözzsáesááéa
a ne-
szádlö
vét, A régi római naptárban
e hónap telisded
teli volr az ő ünnepeivel, Köszöntötték
Carda
PS; TRY 9 -NSNSÉY SZTESSÉTE E 4AE VEETE ZSSÍBNARE et Vv399GENEVA
sAjtósarok") néven, mint a nyári
napfordulói
o
kapun" a Napot áteresztő égi portásnőt
, aki
ebbéli minőségében Janusnak,
a réli napfor-
já
MANAEL
duló kapus istenének volt a párjai imádkoz
tak hozzá mint Reggelt Anyához, akk szintén
Janusszal, ezúttal mint Reggeli Atyával alkotott
párt Július és augusztus neve viszont prózaibb
eredetű, nem inteneket, hanem csak istenített
uralkodóikat, Julius Caesart és Augustus ese
szárt tisztelték meg azzal a hízelgő kortársak,
hogy Így örökítették meg amúgy Is halhatatlan
nevüket,
Ami a csillagászati hónapneveket illeti, a ha.
sonnevű (Rák, Oroszlán, Szúz) csillagképek-
ről kapták a nevüket, Időszámításunk előtt
nyáron ezekben tartózkodott a Nap, A Rák
csillagképben a nyári napfordulótól kezdődő-
en, E csillagképet a rövidfarkú tarisznyarákról
nevezték el, mely a tengerparton, a szárazföld
és a tenger vízmosta határán él, az árapály-öve-
zetben, és (egyes fajai) a holdjáráshoz igazít-
ják szaporodási ciklusukat, (A Rák jegynek az
árapályt okozó Hold az uralkodó planétája,)
Kétszeresen illő állata a rák tehát e jegynek,
hiszen a hónap határ a napforduló révén, és
az asztrológia ís azt mondja, hogy a Nap a le-
vegős, száraz Ikrekből lép a vizes rákba, onnét
pedig a tüzesen száraz Oroszlánba,
Az állatok királya méltó képviselője a legmele-
gebb hónapnak, Már csak azért ís, mert a név-
adó csillagkép a Teremtő szeszélye (?) folytán
tényleg olyan, mint egy oroszlán, Ráadásul e
forró égövi ragadozó királyi ékessége, a ,búza-
színű" sörény mintha kalászkoszorúként övez-
né a fejét, vagy úgy, mint a Napot lángkoro-
nája, (Az Oroszlán jegyben a Nap van otthon.
Onnét uralkodik az asztrológia szerint, Ily
módon a luniszoláris naptárak testvérplanétái,
a Hold és a Nap együtt trónolnak az év ,te-
tején", Kettősüket a földön is együtt tisztelték
eleink a sarlóban és az aratnivalóban,)
A Szűz havának szimbolikája az aratást és a
betakarítást. uralja, Magában a csillagkép-
ben az öreg" . gabonaistennőnek, Ceres/
Démétérnek a leányát, az elvetett magot és
a beérett kalászt egyaránt megszemélyesítő
Proserpina/ Perszephoné, másik görög nevén
a Kóró ( Leány") ölt égi testet, A Szűz legfé.
nyesebb csillaga a Spica (, Kalász") nevet viseli,
és Merkúrnak, a hónap planétaistenének ís az
aratáshoz, pontosabban az aratás halálszím-
bolikájához kapcsolódik jelképes tennivalója.
Mint a holtak kísérőjének az a dolga, hogy a
meghaló gabonaistennőt lekísérje a föld alá, az
alvilágba, A mitosz szerint Perszephonénak az
év egy részét az alvilágban, a föld alatt kell től-
tenle; azt az időt, ami a gabona learatása és az
elvetett mag őszi kikelése közt telik el,
Június hagyományos jeles napjai a nyári nap-
forduló köré szerveződnek, Központi esemé-
nye Szent Iván (Keresztelő Szent János) napja
(június 24.), A Keresztelő névünnepe egyrészt
azért került a naptárnak erre a helyére, mert
születését Jézusétól a Szentírás szerint kereken
6 hónap választja el; másrészt mivel a neve
emlékeztet a római kapus isten, Janus nevére
(a magyar János vagy a lengyel Janusz nem a
héber Johanánra vagy annak középkori latin
megfelelőjére, Johannesre vezethető vissza, ha-
nem Janusra), és ünnepe a nyári napfordulói
skapu" hajdani római ünnepének vigiliájára
csik (idnua, kapu, ajtó), A Szent Iván-napi
népszokások: a tűzrakás, tűzugrás és a sok-
féle más tüzes szokás (pl. féregűzés, kúttisz-
títás füstöléssel), a ,júniusfa" állítás májusfa
helyett (Brassóban és a környékén, valamint
Svédországban), a halottakról való megem-
lékezés, valamint az úgynevezett Szent Iván-i
énekek mondanivalója mind az időszak csil-
lagászati eseményével kapcsolatosak. A tüzes
praktikák a Napot segítik, hogy mennél ma-
gasabbra ,ugorjék", és mennél tovább ontsa
a meleget, A faállítás arra emlékeztet, hogy
manapság ekkor jár a Nap az égi Fa (a Tejút)
ágai közt, Ugyanezen okból érintkezik ilyen-
kor a nép a halottaival, Mint már jeleztem, a
Tejút és a Nap együttállása az antikvitás óta
azt jelenti, hogy megnyílik az ég, és a ,napka-
pun" keresztül az eltávozott lelkek, szellemek,
tündérek, de az istenek is a földre látogathat-
nak (mint Shakespeare Szentivánéji álom című
25
 tündérjárékában), A Szent Iván-i énekek köz- keresztény hasonmása, aki a Szűzanya lelke
ponti alakja a Juno örökébe lépő Szűzanya, a mennyekbe viszi), Az ünnep tartalma bena
, Napot szülő, hajnalban elszenderülő Mária, a összefüggésben a learatott gabonára utal,m
mennyeknek megnyílt ajtaja", szeptember §-i Kisasszony napján (Mária szi
Június más fontosabb ünnepeinek, a lili- fedele emlékünnepén) mint a vetés hagyyó c
omos" Páduai Szent Antal (június 13), az mányos kezdőnapján már a gabona újj
sugrabugráló" Szent Vitus (Vid, június 15.) téséért fohászkodtak aparástoszalklttti
és Pérer-Pál (június 29.) napjának szokásvilá-
gában a jelképes tartalom elsősorban szintén a
napfordulóra utal, (Őkori hagyomány; hogy az uÉs elváltozék előttök"
ünnepi időszak az eredetileg ,holdnap" hónap
Idusán — teliholdkor — kezdődik és az ünnep Szeptember 1-jével kezdődik a meteo: ológiai
nyolcadáig kitart.) Pérer-Pál emellett az ara- 23-án pedig, az őszponto őszi napéj-
az n,
tás közismert kezdőnapja — régebben e szent egyenlőség napján a csillagászati ősz. Említés
aktus csak Sarlós Boldogasszony jeladására méltó, annál is inkább, mivel némelyik ni si
kezdődött (július 2.), — és Nagyboldogasszony utó is őszinek mondható— például a mostani
napjáig tartott (augusztus 15.). Az aratást is, amikor e sorokat írom —, hogy a régjeleti
megelőző ünnepi időszak erőgyűjtés is volt a augusztus elejétől számították az őszt, se
hagyományosan hat hetet igénybe vevő igen őszpontot az évszak felező napjának tekintet-
fáradságos munkára. ték. A mi égövünkön ez felel meg leginkább a
Ami az aratás idejébe eső ünnepeket illeti, ki- természetes évszakhatárnak, Augusztuel;
s
vétel nélkül fontos csillagászati—asztrológiai néha már kifejezetten hűvösek areggelek! e.
mondanivalót hordoznak, szokásviláguk kap- nyegében befejeződik a növények növekedés
csolatban áll az időjárással és a mezei munkák- és az őszpont, csakúgy; mint a többi nd
kal, a szőlőben végzendő tennivalókkal, (Hogy fordulópont, inkább tekinthető amondott év
csak a legnépszerűbbeket említsem Illés: július szakot jellemző csúcsidőnek— az ösz esetébei
20., Jakab és Kristóf: július 25., Anna, Szűz ez a szüretet és a vadászati szezont jelenti a
Mária anyja: július 26., Péter bilincsekből való mint kezdőnapjának. Ezért szerencsésebb, ha
szabadulása: augusztus 1. Urunk színeváltozá- évszakközépnek tekintjük, A kelták augusztus
sa: augusztus 6., Donát: augusztus 7., Lőrinc: 1-én, Lugnasad néven ünnepelték az évsza
augusztus 10.) kezdetét, A római keresztény naptár antik min4
Nagyboldogasszony és a nálunk tőle elválaszt- tára ennél pontosabban számolt: a nyáricsúcs
hatatlan Szent István-nap ünnepi tartalma és az őszi csúcs közti félidő augusztus 7-e nap
viszont ismét arról tanúskodik, hogy Mária, keltéjére esik. A távol-keleti naptárban az Ős
úgy is mint a testét szent kenyérként föláldozó szintén augusztus 7-ével kezdődik, Én
Krisztus szülőanyja (Nagyboldogasszony), és dolom, hogy a katolikusok számára az augusz:
úgy is mint a megtestesült és learatott Kalász tus 6-i Urunk színeváltozása ünnep a nevében
(Kisasszony) a pogány gabonaistennők örö- és a kapcsolódó hiedelmekben az évszakváltás
kébe lépett. Nagy augusztusi ünnepe ugyanis is jelezhette, Más szavakkal, a Máté evangé
Mária haláláról: , elszenderüléséről", menny-
beviteléről emlékezik meg (Szent Mihály az, azért tették erre a napra — más okuk nen
Merkúrnak, a hónap planetáris védnökének lehetett —, mert a természet színeválrozásán

5 Mt 17.

26
 alkalmas jelképe volt." Az őskeresztények a ma
is élő zsidó hagyománynak megfelelően őszi és
a tavaszi évkezdéssel számoltak. Ősszel a pol-
gári, tavasszal a szakrális évkezdést ünnepelték.
Mivel Jézus halála és feltámadása, Peszáhra, a
zsidó tavaszújévre esett, ez az esemény, noha a
róla szóló megemlékezés mozgó ünnep, a ke-
resztények számára a tavasz beköszöntét jelezte
még a legutóbbi időkben is, amit a húsvéthoz
kapcsolódó számtalan képzet és szokás tanúsít.
A feltámadás ebben az összefüggésben a termé-
szet feltámadását jelenti. Azért tartom ezt fon-
tosnak ismét kihangsúlyozni, mert Jézus épp
a színeváltozásáról szóló evangéliumi leírásban
utal a másik évkezdés időpontjára a három
szemtanú tanítványhoz szólván: , Senkinek
ne mondjátok el, amit láttatok, míg fel nem
támad az embernek Fia a halálból. Ez az el-
jövendő (naptári) időpontra való hivatkozás
a korai keresztények számára további alapul
szolgálhatott ahhoz, hogy ne szeptember végé-
től, október elejétől számítsák az őszt, mint a
zsidók. Ennek már jelzett oka pedig az, hogy a
mediterrán, különösképpen pedig a mérsékelt-
övi Európában a természet jóval korábban tér
nyugovóra, mint a Szentföldön.
Évszakunk három hónapját, a szeptembert,
októbert, novembert régente Mérleg, Skorpió,
illerve Nyilas havának is nevezték azokról a
csillagképekről, amelyekben időszámításunk
előrt ez idő tájt járt a Nap. Másról is árulkod-
nak e nevek. Például arról, hogy a hónapokat
régente nem elsejétől, hanem mint csillagásza-
ri hónapokat , jegykezdettől" számolták, attól
a naptól tehár, amelyen a Nap egyik jegyből
átlépert a másikba. A középkorban
lyürt az évet sem január 1-jétől, hanem a Bak
jegykezdettel majdnem egybeeső karácsonytól
számították. Ez a szokás a késő római napkul-
tuszra vezethető vissza. Mithras-Sol papjai
: Jankovics 1997: 219-220, 223-224.
" A dekád - 10 napos időegység, a hónap harmada.
nem a polgári év első napjától, január elsejétől
számolták az — úgymond — szakrális évet, ha-
nem a maguk logikája szerint a Nap december
25-i születésnapjától. A III. századtól kezdve
a keresztények Jézus Krisztus születését ünne-
pelték e napon — hivatalosan csak 350-től —,
ami a keresztény időszámítás alapján (vagyis,
hogy a Megtestesüléstől számítjuk az éveket)
logikusan az új esztendő első napja volt. Ezen
okból kapták a csillagászati hónapok népűnk-
től olyan ünnepek, névnapok után a nevüket,
amelyek ugyan a naptári hónapok végére, ám
a csillagászati hónapok első dekádjába" esnek.
Így lett szeptember Szent Mihály hava (Mihály
napja szeptember 29.), október — a november
1-jei ünnep után! — Mindszent hava, novem-
ber Szent András hava (András november 30.).
Az elmondottakból is kitetszik, hogy földből
élő, időjáráshoz igazodó eleínk számára a nap-
tár, vallásos és asztrológiai—asztronómiai szím-
bolikájával egyetemben sokkal fontosabb volt,
mint a mi számunkra. Ennek tanújeleiből idé-
zek mutatóba a továbbiakban.
Élt a XVI-XVII. század fordulóján egy Cesare
Ripa nevű olasz, akinek Iconología című mun-
kája (1603), amiből már fentebb is kölcső-
nöztem néhány gondolatot, mint a festők,
szobrászok számára íródott kézikönyv a maga
idejében valóságos bestseller volt. A kor igé-
nyének megfelelően e könyvből megtudhatta
az érdeklődő, hogyan kell ábrázolni ezt vagy
azt a többnyire naptárba is illő allegorikus ala-
kot. Ripa így írja le— nem szó szerint — a meg-
személyesített őszi napéjegyenlőséget: érett
férfiú fehér-fekete ruhában, sötétkék, csillagdí-
sokhe- szes (állarjövvel a derekán, a bokáin szárnyak.
Baljában többféle gyümölcsöt és szőlővel dús
ágat tartson, jobbjában az őszkezdő hónapot
és a nap-éj hosszok egyensúlyát jelképező mér-
leg, egyik serpenyőjében fekete-fehér, a másik-
Z7
ban fehér-fekete gömbbel." A felemás ruha és
a felemás gömbök a világos és sötét napszakok
egyenlő hosszára utaltak.
Vagy nézzük Leonardo da Vinci Utolsó vacso-
ráját, amit a milánói Sta Maria delle Grazie
kolostor ebédlőjének a falára festett (1498).
Egy hagyomány szerint a művész a képen
látható apostolokat a 12 hónap szülötteinek
jellemző típusjegyeivel ruházta fel, mégpedig
asztrológusi alapossággal. Így a Krisztus ár-
nyékos balján ülő hármast a három őszi hó-
nap szülötteiként festette meg: Jánost a szelíd,
vonzó külsejű Mérleg-jegyűek képviseletében;
a Jézust halálra adó Júdást a halálhónapban,
a Skorpió jegyben születettek képviselőjeként;
Pétert, az apostolok fejedelmét pedig Nyilas-
tulajdonságú férfiúként. (Tudni való, hogy a
Nyilas planéta ura a Jupiter bolygó, amit az
istenek királyának égi testével azonosítottak.
Ezért Pétert úgy is, mint a pápák sorában az
elsőt, általában jupiteri külsővel jelenítették
meg.)
Figyelemre méltó, hogy a naptár szentjei le-
gendáikban, attribútumaik közt őrzik idő-
szakuk szimbólumait. Mérleg az attribútuma
Máté evangélistának (szeptember 21.), aki
vámos volt, s foglalkozásához, a pénzérmék
súlyának ellenőrzésére szolgált a mérleg. Szent
Jusztina (szeptember 26.) az igazságot mér-
legelő Iustitia után kapta a nevét. Kozma és
Damján (szeptember 27.) orvos és gyógysze-
rész volt, egyik attribútumuk volt a patikamér-
leg. Legnevezetesebb csodájuk is az időszakhoz
illik. Egyszer amputálniuk kellett egy betegük
lábát, s a csonkra, más donor híján, egy elhunyt
szerecsen lábát ültették át. A műtét sikerült, a
felgyógyult beteg attól kezdve felemás színű,
fehér és fekete lábon élt — Ripa őszt jelképező
alakjához hasonlóan. Végezetül, a hónapnak
nevet adó Szent Mihály is mérlegen ítéli meg
a lelkeket.
Nézzünk körül a két másik őszi hónap szentje-
§ Cesare Ripa: J/conologia. Balassi Kiadó, 1997: 170.
28
inek háza táján is. (A , ház" asztrológiai műszó
is. Házaknak nevezik a horoszkóp állatövi cik-
kelyeknek megfelelő szakaszait.) Skorpió havát
a , halál házának" tekintették a régiek. Ekkor
,hal meg? ugyanis a természet. Óegyiptomi
hit szerint ekkor halt meg Ozirisz, aki töb-
bek között az év termékeny időszakát és az
októberben apadni kezdő Nílust testesítette
meg; ekkor ,hal meg" a Nap, és halnak meg
a szoláris mítoszok hősei, s ezért emlékezünk
meg ekkor halottainkról (a keltáktól öröklött
hagyomány szerint). Nem csoda, hogy a vé-
rengző Mars isten olümposzi megfelelőjének,
Arésznek a Skorpió havában volt a , háza", és
bolygóját tették meg a hónap és a jegy (csillag-
kép) urául. Nem kevésbé vérengző(nek hitt)
állata, a farkas pedig egy Skorpió csillagkép
alatti csillagzatnak adott nevet. Ezért gyű-
lik sok orvos szent ide, az év betegágya köré.
Kozmán és Damjánon kívül Lukács evangélis-
ta (október 18.) és Rafael arkangyal (október
24.). A hagyomány szerint az előbbi orvos, az
utóbbi szerepe szerint gyógyító főangyal volt.
Ezért találkozunk ez idő tájt annyi pásztor-
szenttel, farkastól védő patrónussal, akik kö-
zül nem egy katona is volt. (A kereszténység
előtti időkben Mars, a hónap ura a katonákat
és a pásztorokat patronálta.) Ilyen volt Assisi
Szent Ferenc (október 4.), Vendel (október
20.), Dömötör (október 26.), Wolfgang, azaz
Farkas (október 31.), Lénárd (november 6.) és
Márton (november 11.).
Jellegzetes , Nyilas" szent András (november
30.), hiszen legendája szerint a szkíták: e nyila-
zó nép körében térített. Hasonlóképpen Szent
Miklós (december 6.), akit a Nyilas planéta-
isten-urához, Jupiterhez illő küllemmel, atyai
jóindulattal és igazságosztó szereppel ruháztak
fel. Olümposzi előképéhez hasonlóan viharok
lecsendesítőjét tisztelték benne. Hogy szent
szüzekről is essék szó: Katalin (november
25.) és Borbála (december 4.) történetében
 is a villámló Jupiter, a Nyilas ura tesz igazsá-
got. Alexandriai Szent Katalin számára a csá-
szár ciy A TE emlékeztető kerekes
kínzóeszközt készíttetett a legen i évkezdő, eltávozottakról megemlékező Samain
de azt az Isten égből lecsapó költészet, jén
szetörte. (Katalin másik attribútuma valóban
egy asztrolábium volt, s Ezékiel látomásában
ilyenszerű trónuson ül az Ótestamentum ha-
ragvó Istene. Ez a csillagászati műszer azonban
Jupiterhez is illik, hiszen a római panteonban
Iuppiter néven az ég királya volt.) Isten hason
- az adventet megelőző , kisfarsang" ünnepi cik-
lóképpen járt el Borbála esetében, akit elve-
temült apja saját kezűleg fejezett le. A hóhér
apát szörnyű tette színhelyén villám sújtotta
halálra. Borbála legendája Danaé mítoszának
keresztény mása. Danaét is toronyba csukatja
atyja, hogy férfi ne férkőzhessék a közelébe, s
Zeusz (a görög Jupiter) aranyeső képében ejti
teherbe.?
Fehér lovon érkezik
2.
zá
Az évszakváltás nem minden évben igazo-
dik a naptárhoz. Olykor már novemberben,
Katalinnal kopogtat be a tél. Kopogtat — mon-
dom -—, mert, mint a szólás tartja: , Ha Katalin
kopog, karácsony locsog", azaz a november
végi fagy a népi megfigyelés szerint karácsony-
ra enyhe időt jelez. Ha nem is gyakran, de no-
vember elején is beköszönthet hóval a tél. Erre
utal a szólás: , Márton fehér lovon érkezik".
A november 11-én ünnepelt Szent Mártont
legismertebb legendája nyomán fehér lovon
ülő katonaként ábrázolták, amint köpenyét
kardjával elfelezi, és egy meztelen koldusnak
adja. Ismertebb változat szerint a november
30-i András az, aki fehér hóparipán hozza meg
a telet. A tapasztalat igazolja e hiedelmet. A
meteorológiai tél másnaptól, december 1-jétől
kezdődően vendégeskedik nálunk. A csilla-
gászati tél viszont csak a téli napfordulótól,
december 21-étől hivatalos. A régi európaiak
" Az itt és később sorolt naptári példákat részletese n I. Jankovics 1997 megfel
viszont már november 1-jétől számították a
telet. Mindenszentek és halottak napjának
kettős ünnepe végeredményben a kelta tél- és
ünnepre megy vissza. (Logikus nem? Meghal
a természet, meghal az óév, és ettől kezdve
az átlagosnál több ember hal meg.) Említést
érdemel, hogy a néphagyomány a november
1-jei mindenszentek ünnepét és a 10 napra rá
következő Márton napját összekapcsolja mint
lusának két sarokpontját; hasonlatosan ahhoz,
ahogy a liturgia áldozócsütörtök (mennybe-
menetel) és a 10 napra rá következő pünkösd
napját. Ez utóbbiak összetartozása is farsangos
értelmet nyert, legalábbis ha áldozócsütörtök
május 1-jére esett, mivel e napnak a nép a
,zöldfarsang" nevet adta. (A régi európai pa-
rasztkalendárium mind a négy évszakot egy-
egy farsangos és böjtös időszakra bontotta.)
A , hivatalos" tél 3 hónapját: decembert, ja-
nuárt és februárt régente Bak, Vízöntő és
Halak havának nevezték, régi magyar nevük
pedig Karácsony hava, Boldogasszony hava és
Böjtelő hava volt ugyanezen, már korábban
említett ok folytán. Azaz, eleink a hónapokat
a csillagjegyváltástól, és annak megfelelően
a december 25-i újévtől számolták, és az így
számolt hónap első dekádjának legfontosabb
ünnepe, eseménye után nevezték el. Így lett
az első hónap Karácsony hava, a második
Gyertyaszentelő Boldogasszonyé (február 2.),
a harmadik neve pedig a nagyböjtre figyelmez-
tetett: február vége rendszerint már a nagy-
böjtbe esik, legkésőbb pedig március 10-én
kezdődhet,
Ripa nyomán régente a 3 téli hónapot hó-
kristály-köpenyeges, feketeruhás aggastyánok
alakjában ábrázolták, kezükben a hónapok
(csillagjegyek) jeleivel. Magát a telet is min-
dig öregember vagy öregasszony személyesí-
tette meg, amint prémekbe bugyoláltan tűz
elő fejezeteiben.
29
mellett melegszik, (1, a makk ászt a ,magyar"
kártyában) A téli napfordulát ix öregedő férfi
szimbolizálta, bundáján 12 csillagos kék övvel,
aminek csatja a Bak jelét formázza, Jobbjában
kecskét, baljában glóbuszt tart, amit csak ne
gyedrészben világít meg fény, Bokáin szár
nyakat visel, 1 fehéret és 3 feketét, A sötét
és világos színek aránya ezúttal íg a valóságos
fényviszonyokra utal,
A tél a legsötétebb évszak, Öreg és sötét"
(planétajistenek uralkodnak rajta, hiszen épp-
hogy csak megszületett az új napgyermek, az
isteni Fény, Zeuszról, aki eredetileg napisten
volt, és tejtestvéréről, a kecskelábú Pánról, to-
vábbá Héraklész naphéroszról mesélték, hogy
a téli napfordulókor (Bak havának első napján)
XVIII., XIX, és XX, században), azokat szine
én sötét és öreg alvilági istenekről nevezték b
Uranusról, Neptunusról és Plutóról, a hogy z
asztrológusok öszletéli hónapok urává tet ék
meg 6ket, Pluto (görög Plutón vagy Hac 12).
mint egykori halálisten Mars mellett a Skorpió
ura lett, Uranusszal (a görög Uranósszal), a
legöregebb istennel, fiának, Saturnusnak (gő
rág nevén Kronosznak) kellett a Vízöntón
osztoznia, Neptunus (Poszeidón) pedig, ki
istenként a sötét és mély tengerek ura volt, ére
telemszerűen a Halakat kapta, amelyen egyéba
ként mint olümposzi isten, már az ókorban1 pi
uralkodott, tgéi
Az ,öreg" isteneknek az alakja él tovább olyan
ax

szentek ábrázolásaiban, mint Mikulás §z nt.

születtek, Mithras-Sol születésnapját az antik
Rómában december 25-én ünnepelték,
Miklósé (december 6), Remete Szent Antalé
és Pálé (január 15, 17.), ,üszögös" Szent
Miért nem a téli napfordulón? Az ókori csil- Péteré (február 22.,), Péter ráadásul jellegzet. fi
lagászok a naptári fordulópontok idejét a Nap sen ,halas", Halak havába illó szent, Má. vás
keléspontjának mozgása szerint állapították apostollal (február 24.) együtt, Az evangéliu 8
meg, A téli napforduló idején kel a Nap a mok szerint halász volt, szemtanúja és részese
legdélebbre, és mielőtt a keléspont vándorlá- Jézus halcsodáinak, , Jégtörő" Mátyás alakjác
sa megfordulna, és újból elindulna észak felé, hoz viszont a népi jámborság kapcsolt vízhez,
egy-két napra mintha meg ís állna - legalábbis nalhoz fűződő hiedelmeket, A víz és a hal áz
az egykorú műszerekkel az elmozdulás 25-ég
őskeresztények legfontosabb jelképe, Ennek is
nem volt mérhető, Érthető, hogy a Nap jelké-
csillagászati oka van; a keresztény világéra
pes újjászületésének, életre kelésének időpont- ( 8
detétől a Nap a csillagászati évkezdetkor,
ját arra a napra tették, amikor (a keléspont) aza.
tavaszponton, ami a zsidók és az első
megmozdulását először észlelték, Míthras-Sol (zs
keresztények számára ís az (egyházi)
birodalmi népszerűsége volt az oka év kezde.
annak, tét jelezte, már nem a tüzes" Kos,
hogy az Egyház Jézus születésnapjául
ugyanezt svízes" Halak hanem hi
4 napot tette meg, (Említettem csillagképében jár,
már, hogy a Asztrológiai istenségek mellett ki
keresztény Fiúistent már evangéliumi a földi. tüzek
élettőr- istenei kaptak helyet a telet megszemélyes
ténete Í8 számos napisteni
vonással ruházta ítő
alakok sorában, (Nyilvánvalóan
fel,) a zord Idő
Az asztrológia szerint a járás miatt) Így a föld mélyén
Bak És a Vízöntő lakó a
UA SZALULTNUSZ, A sánta ten, Vulcanus (a görögöknél
vatjúkírály", a kül- Héphaisztosz),
SÓ sötétség lassan vánszorgó aki magát a telet személyesítette meg;
ellentétpárokban bolygója, Az (Hesztia), a házi tűzhely és a tűzoltár Vesta
Öt tették meg a Nap
gondolkodó mitopoétá
k egyben a Bak
védnöke,
és a Hold ellenségének, hónap (jegy) olümposzi úrnője;
Fornax, a sütőkemencék h
Vigyelemreméltó , hogy amikor a
távcső felta- latin istennője, akit
lálását követően A
Szaturnuszon túli,
a rómaiak februárban ünnepeltek,
szemmel nem szabad fennmaradt a keresztény Emlékük
látható 3 bolygó ünnepi hagyomány-
t fől fedezték
(a ban — és nemcsak §
a szentek legendáiban, ha
30 : éli

veg
tj

át
o
aa k
nem a téli népszokások körében is. Heszriára
emlékeztet például a ma már lassan feledésbe
merülő, de egykor Európa-szerte általános ka-
rácsonyi tuskóégetés szokása, Vulcanusra hajaz
az időszak két tüzet szító kovácsszentje: Lénárt
(november 6.) és Eligius (december 1.)
Az évszak sok női szentje az Istent (Napoo
szülő és szoptató anya körül bábáskodik.
Adventben, a várandós Szűznek világít Szent
Lúcia (december 13.), akinek a neve a Nyilas
hónap olümposzi úrnőjének, Diana Lucina bá-
baistennőnek a nevéből ered (latin /rex, fény),
s akit a rómaiak a napisten világra segítőjének
rekinrertek. A Szűznek szolgál ,tornyos" Szent
Borbála (december 4), akinek — mint már
említettem — az aranypénztől (napmagról)
teherbe eső, naphéroszt szülő Danaé tejútis-
rennő volt pogány előképe, (Ha nem említet-
tem volna még, a Nap télen mintegy 40 napig
rartózkodik a Tejúton, ezért lett a tejútistennő
a napisten szülőanyja, szoptatós dajkája. A to-
rony rejútjelkép, ezért jelenik meg téli szentek,
például Miklós és Borbála legendájában és kö-
répkori ábrázolásain, s lesz a Szűzanya attribú-
tuma is) A két szent Hesztia örökét is árvette.
Luca gyertvával világít a réli sörétségben (svéd
szokás szerin, Borbála a bányászok mécseseit
és a lőportornyokat vigyázta.
A szoptatós anyák isteni védnöke Juno is-
tennő (a görög Héra) volt, úgy is, mint tej-
útistennő. Ő vigyázta a Vízöntő havát (je-
gvé0 az Olümposzról, őhozzá és a csecsemő
Héraklészhez fűződik a Tejút keletkezéséről
szóló mírosz. Ezt az Európa-szerte elterjedt és
Egyiptomból is ismert hagyományt, mely az
anyai szerepkört összekötötte a háziasszonyi
teendőkkel, a melegítő és világító tüzekről való
gondoskodással, a karácsonyi Születésnappal
együtt vette át az egyház. Így lett a február 2-i
Gyertyaszentelő Boldogasszony napja .,gyer-
tvaszentelő" és a szoptató Mária ünnepe. Így
lett a február 1-jei Brigitta, aki nevét és tenni-
valóit a Napot szülő kelta Brighid istennőről
örökölte, a születés (ellés) és a házi tűzhely pat-
rónája. Így lett szicíliai Szent Ágota, a ,kebles"
(február 5.), a szoptató anyák védnöke, akit
mindenféle tüzek és a ,kebel formájú" Erna
kitörése ellen is segítségül hívtak (az Etna mé-
lyét tartották Vulcanus kovácsműhelyének);
Dorottya pedig (február 6.) a szopós bárányok
égi felügyelője (ez az időszak a juhok ellésének
az ideje). Túl mindezen, a január végi, gyer-
tyaszentelői népszokások keretében hófehér
tejjel, tejtermékekkel , illett" kínálni a vissza-
tért Napot,
Böjtel a,őha váb
farsangos" Boldogan,
asszonytól
egy ,másik" istennő, a Nagyböjt sovány úrnője
veszi át a szerepet, (Boldog szavunk eredetileg
bőségest jelentett.) A hónap latin neve Juno
egyik jelzőjéből, a Fedrua névből ered. Mars
anyjaként tisztelték e néven. (Mars úgy , követ-
kezik" Februából, ahogy március februárból.)
Februa latinul engesztelő szert, ünnepet jelent,
s böjtöt, bűnbánatot hirdet. Február már az
ókori Rómában is a testi, lelki megtisztulás
hónapja volt, annak jegyében, ahogy a régi ka-
lendáriumokban a bőséges — , fornaxos" — és
böjrös időszakok egymásra következnek.
31
 III, Színpompák

Az évszakok színszimbolikája a tapasztalatra deti földszíneket különféle származású élén-

épül, de olyan, analógiás gondolkodáson ala- kebb színárnyalatokkal helyettesítette (például
puló jelképrendszerekbe ágyazódva, aminek az okkert ásványi kénsárgával, a vörös földet a
például az asztrológia is része.A kép meglehe- karmazsintetű pirosával). Az újonnan alkalma-
tősen tarka. Minden évszak , kétszínű", a va- zott színek itt-ott fölváltották az alapszínkör
lóságos tapasztalat szerint is. Az évszakoknak négyesének egyikét-másikát. Így került a sárga
van egy szerethető, és van egy utálatos arcuk, helyére például a zöld, a fekete helyére a kék.
Hogy melyik arcukat mutatják, az időjárástól Végül a fehéret és a sárgát, ahol módja volt rá,
függ, s attól, hogy az évszak első vagy második ezüstre és aranyra cserélte ősünk: így jött össze
felében járunk. az irányok (a négy égtáj, a zenit, a nadír meg a
Az ember alighanem tudatra ébredésétől kezd- közép) és a heraldika hét-hét színe.
ve használt jel(kép)es céllal színeket, Már a A négy alapszín és variánsai: a fehér, a sárga
neandervölgyi ősember csontjain találtak ci- (zöld), a vörös és a fekete (kék) uralkodnak az
nóbermaradványokat, és az őskor barlangi fes- ókori művészet megannyi alkotásán; az egyip-
tészetét az ábrázolás realizmusa mellett a máig tomi, krétai, görög, etruszk, kínai és az újvilá-
eleven színek teszik számunkra oly lenyűgöző- gi maja falképeken, agyagedényeken. E négy
vé. Az őskori művész négy természetes festék- színt viselik magukon az apokalipszis lovasai,
félét használt: fehér mészkőport, sárga és vö- E négy lószín (szürke, sárga, pej, fekete) szerint
rös földet, valamint fekete kormot. Ez a négy csoportosították a belső-ázsiai nomádok lovas-
valapszín" vált a legfontosabb jelképes színné a ezredeiket, és helyezték el a nekik megfelelő
világ minden részén, Később, amikor az ember égtájak szerint csatarendbe; e négy (a Távol-
kék és zöld ásványokra bukkant, s rájött, hogy Keleten öt) színnel jellemezték a régiek min-
egy tengeri csigaféléből bíborlilát állíthat elő, denütt az égtájak és évszakok sajátosságait.?
velük gazdagodott a skála. Időközben az ere- Mivel meghatározta az európaiak későbbi gon-
; Meg a szívárványéttá valóságban a szivárvány har-, még inkább
csak ötszínű (vörös, sárga, zöld, kék, ibolya), lévén a
narancssárga éppoly átmeneti keverékszín, mint a sárgászöld vagy a zöldeskék (türkiz). Ez utóbbiakkal együtt viszont
már nyolc színnel számolhatunk, Önkényesen nevezzük tehát hétszínűnek, s ez kizárólag hetes szám varázsának
köszönhető.

" Nem az , évszakolás" a tér időbe fordításának egyetlen formája. Kínában például az öt égtájszínnel és kiegészítő
szimbólumaikkal írták le a mitikus kor egymást követő dinasztiáit.

90
3. kép. Planétaszférák. A. Cellarius metszete, 1661
dolkodását e téren, külön figyelmet érdemel a
régi rómaiak , színképe" az évszakokról. A do-
log érdekessége, hogy ezeket a színeket visel-
ték a kocsiversenyeken résztvevő istállók, és az
őket fenntartó pártok, a factiók is. Ezek a kö-
vetkezők. , Zöld: tavasz, a természet megújho-
dása, Venus. Vörös: nyár, tűz, Mars. Kék: ősz,
ég és tenger, Saturnus vagy Neptunus. Fehér:
tél, szelek, Jupiter." Az ősz és a tél színét több
ókori szerző fölcserélte.
A holland Andreas Cellarius 1661-ben kiadott
Harmonia macrocosmíca című művében a pla-
3 Auguet 1978: 196.
34
nétaszférákat ábrázoló metszeten a Szaturnusz
szféráját kék színűre, a Jupiterét fehérre, a
Marsét pirosra, a Vénuszét fakó sárgára színez-
te. Az utóbbinál tér el egyedül az antik mintá-
tól, ott sem teljesen, hiszen, mint mondtam, a
zöld a sárga helyett állhat és viszont, (3. kép)
E négy színnel (a Távol-Keleten öttel, ott a
zöld az ötödik, de szintén a tavaszt jelölték
vele) különböztették meg a testben keringő
életnedveket: az anyatejet, az ondót, a vért, az
epét (és a nyirkot ill. magzatvizet), megfeleltet
ve őket a négy (öt) legfontosabbnak vélt folyé-
 kony tápláléknak: a tejnek, méznek, bornak, karikát az ötkarikás, fehér alapszínű olimpiai
olajnak (víznek). A testnedvek szimbolikusan lobogón Európa kék, Afrika fekete, Ázsia sárga
az évet az égtájak szerint , körbeélő? Nap főbb és Ausztrália zöld karikája mellett. Ha az olim-
életszakaszaira utalnak." piai lobogó az ENSZ vagy az EU zászlajához
Az emberi faj testszín szerinti hagyományos eu- hasonlóan kék lenne, a fehér karika nyilvánva-
rópai felosztása fehér, sárga, fekete és vörös faj- lóan Európát jelezné.
tára ugyanebbe a rendbe illik. Ebben az össze- Folytassuk a sort magyar példával, mégpedig
függésben a bőrszín földrészeket jelez égtájak egy népdallal, Fehér, sárga, barna és piros a
és elemek szerint, de évszakokkal is társítható. címe:
A fehér Európa, észak és a tél színe, Az euró-
pai északon élnek a legfehérebb bőrű emberek, Én fehér keszkenőt veszek,
télen a legfehérebb a bőrünk, úgymond fehér, Rám süt a nap, fehér leszek;
mint a hó. A sárga bőrszín Ázsiához, kelethez és Fehér leszek, mint a hattyú,
tavaszhoz illik. A latin mondás: Ex oriente lux, Nem csókol meg minden fattyú.
Keletről jön a fény, nemcsak a kelő Nap sárga
fényére utal, hanem a világosság tavaszi növe- Sárga keszkenőt is veszek,
kedésére is. Mint látni fogjuk a maga helyén, a Rám süt a nap, sárga leszek;
tavasz a legmozgékonyabb elem: a levegő, szél Sárga leszek, mint a virág,
évszaka. A népvándorláskorról gyakran olvas- Menyecskéknek áll a világ.
hatunk ilyen vagy ehhez hasonló, fellengzős
megállapításokat: , szélvészként söpörtek végig Barna keszkenőt is veszek,
Európán a keleti népek hullámai". A fekete az Rám süt a nap, barna leszek;
afrikai népek, és emiatt a tüzes dél színe, de bi- Barna leszek, mint a csóka,
zonyos értelemben lehetne a nyáré is. Nyáron Rám illik a babám csókja.
előbb vörösre, majd , feketére" ég a bőrünk,
ahhoz hasonlóan, ahogy korommá, hamuvá Bécsi keszkenőt is veszek,
lesz minden a tűzben." A vörös Amerika, nyu- Rám süt a nap, piros leszek;
gat és az ősz színe. A két nyugati kontinens a Piros leszek, mint a rózsa,
,rézbőrű" indiánok földje. Ez még ma is köz- Rám illik a babám csókja."
hely számba megy. Amerika ezért kapta a piros

" L. az V. és VIII. fejezetben.

" Gyerekkoromban láttam először strandon fekete bőrű embert, Néger kislány volt, a görömbölytapolcai strandon
,napozott", és akkor nekem úgy tűnt, hogy nem is feketére, hanem hamuszürkére sült le.
" Idekívánkozik, hogy sárga és fekete bőrszín más földrészeken is található, a barnák összes közbülső árnyalatával
együtt, és nem Afrika az egyetlen déli, trópusi éghajlatú kontinens. És persze, zöld testszín egyáltalán nincs, és
valójában vörös sem létezik (hacsak az albínókét és a Napon leégett fehérbőrt nem számítjuk). Az indiánok nem is
tartoznak külön nagyrasszba, szinte kizárólag ázsiai mongolid bevándorlók leszármazottai, bőrszínük pedig változó, és
alaptónusa sárgás. Ennek ellenére a , szerzők nomenklatúrája szerint az amerikai indiánok bőrét általában "bronzosnak"
vagy "vörösesnek" említik." (Kiszely 2004; 74.) A bronz sem vörös egyébként, hanem sárgásbarna, Csak a réz az, Egy
okoskodó magyarázat szerint az indiánok a testüket borító vörös festék miatt kapták az első európaiaktól a rézbőrű
nevet (angol redskin, vörösbőrű). Ezzel a névvel az angol nyelvű hódítók csak az észak-amerikai indiánokat illették, a
dél-amerikaiakat senki nem nevezte rézbőrűeknek. Valójában a fehér emberre alkalmazott indián elnevezés (palefüce,
sápadtarcú) ellentételezéseképpen születhetett, és mivel a valóságban szóba jöhető Összes bőrszín már , foglalt" volt, a
fehérek választása, különben sem sejtvén az indiánok ázsiai eredetét, az elfogadható vörösre esett, mondhatnám, már
csak jelképrendszertani okból is,
Vikár 1907; I, 290

35

A barna fekete volna, ha úgy kijönne a szó-
tagszám. Gondoljunk csak a csókára, aminek sárga, vö
bizony fekete a tolla. És itt van bizonyságul Közülük né
Arany János hasonlata is Toldiról. , Mint a bar-
na éjfél, szeme pillantása — írja. Ha van az éj-
szakában tökéletes feketeség, éppen az éjfél az.
Nézzük csak, mit ír a MNYTESz a barnáról!
,A szó a régiségben és részben mai nyelvjárá-
sainkban is mai köznyelvi barna jelentésénél
sokkal tágabb értelmű: voltaképpen a sötétnek
a szinonimája. A két szó között azonban a régi
magyarban volt bizonyos jelentésmegoszlás:
míg a sötét-et főleg természeti tárgyak és épít-
mények (patak, völgy, hegy, felhő, kút, tömlöc,
helység stb.) jelzőjeként alkalmazták, a barna
általában az élőlények, főként az állatok sötét
szőr-, illetőleg testszínét jelölte. A régi adatok-
ban azonban a sötét és "barna jelentései nem
választhatók el világosan."
Ha egy gyerek színes ceruzával rajzol, a földet
barnával fogja színezni, A föld, vagyis a talaj
színe konvencionálisan barna, miközben a
színe a fehértől a sárgán és vörösön illetve a
szürkén és barnán át feketéig terjed. A talaj-
típusokat a földszíneknek megfelelően is osz-
tályozzák. Eszerint beszélnek barna erdőtalaj-
ról, szubtrópusi vörösföldről, csernozjomról
(ukrán eredetű szó: feketeföldet jelent). Ha
eső áztatja a barna talajt, feketének látjuk, a
barna és a fekete úgy megy át egymásba a föl-
dön, ahogy a kék és a fekete az égen és a vízen.
A kék is azért kerülhetett a fekete helyére, és
viszont, amiért a barna. Az éjszakai égbolt, ami
valójában nem fekete, hanem sötét indigó-
kék, nappalra világoskékké halványodik, este
viszont ismét feketés kékbe mélyül. Ugyanez
mondható el a vizekről.
A négy alapszín nemcsak a földön, hanem az
égen is föllelhető (fordítva illene mondanom:
5 Krupp 1983: 237.
9 Az ősznek nincs feltűnő csillaga az északi égbolton, a tavaszi égboltnak viszont több erős fényű színes csillag sa
lehetett a jelzője. Így a narancssárga Arcturus, a fehér (?) Spica és a kék Regulus. Ez a három is
csillagmitológiáknak. ,A Regulus, az Arcturus és a Spica csillagok nagy, feltűnő háromszöget alkotnak, amely
lehet rájékozódni (ravaszi tájékozódási háromszög)". Klepesra — Rükl 1975: 78.
36
,mint a mennyben, úg
y a földön ig
rös és kék fényű csillagok forr
gy feltűnően fényes csil]
b.
Sirius, a sárga Capella, a
kék Vag
Antares a Tejút mentén tal
álható, Ez
különleges szerepet
játszott az ókori
mitológiákban. A fentiek tükrében kül
megdöbbentő, hogy a síkság
i Póni ind
akik ugyanezt a négy csillagot rés
zesítik
nös tiszteletben, a ragyogó kék
Vegát
Fekete Meteor csillagnak" nevezi
k.5 , Sa
E négy csillag évszakjelzőként is szá
mba iöt
tett — más csillagokkal (például a Regulussza
Spicával, Arcturusszal) egy
ütt, Nyáron a
égbolt alján a vörös Antares,
a tetején a
Vega uralkodik az éjszakában, tél
en alul a
Sirius, felül a sárga Capella az éjs
zakai
uralkodó csillaga Ez az állítás a ma
i
tokra vonatkozik csak. Évezredek
kel ezelő
előbbiek tavasz-, az utóbbiak őszjelző csil
l
voltak. Amikor azt mondom, hogy , ui
dik", az alatt azt értem, hogy ekkor láts
szóban forgó csillag a legrovább, s miut
égbolt legfényesebb felkelő és lenyugvó
lagairól van szó, uralmuk" idején nem
fényesebb náluk, A többi évszakban a
dott csillagok vagy egyáltalán nem,
jóval rövidebb ideig látszanak, Az Antaresről
tudjuk, hogy a Mars csillagpárja volt. Az
Antares név azt jelenti: Arész (Mars) riválisa,
A Skorpió csillagkép legfényesebb csillaga, ésa
Skorpióban a Mars/ Arész kétszeresen is otthon
van, olümposzi istenként és asztrológiai éi te
lemben is. Ennek alapján feltételezhető, hogy
a többi bolygónak is volt csillagpárja
Mint írtam fentebb, a rómaiak a nyárhoz a vö-.
rös színt és Marsot társították, és az Antares
nyári csillag. Mivel János Jelenései telis-tele.
vannak csillagászati utalásokkal, érdemes el-e
ek vzd s
§
;
gondolkodni azon, hogy az apokalípszís négy
lovasa nem színes ,főcsillagokat? jelképez-e
(Jel 6, 2-8). A vörös lovas például kardot visel,
mind a színe, mind a fegyver Mars attribútu-
ma. Ő az Antares lehet. A fehér lovas íjat feszít,
A Sirius fehér, mint a rómaiak télhez társított
színe és bolygója, a Jupiter, A Sirius csílla-
ot számos ókori kultúrában, Egyiptomban,
Iránban, Indiában, Kínában, görög mítoszok
szerint a görögök, a Kalevala alapján ítélve a
régi finnek ís az Orionra irányzott csillagnyíl
hegyének képzelték. A Nyilas a Jupíter egyik
csillagjegy otthona. Mindezek alapján a Sírius
az apokalipszis nyilas lovasának feleltethető
meg. Némiképp hasonló a helyzet a szintén
télen ragyogó Capellával és a Szaturnusszal,
Sárga a csillag és a sárga a bolygó fénye, és a
Szaturnusznak ís köze van a télhez. Az asztro-
lógia szerint mindenesetre, lévén, hogy a két
téli csillagjegyben, a Bakban és a Vízöntőben
van az otthona. A Capellát és a Szaturnuszt
(görög nevén Kronoszt) mítosz ís egymáshoz
rendeli. Az ógörögök szemében a Capella
Amalthea kecskeistennő csíillagteste volt. A mí-
tosz szerint Pán, akit a Bak csillagkép megsze-
mélyesítőjének tartottak, Amalthea fia volt, és
Amalthea szoptatta a Bak havában a Kronosz
elől elrejtett csecsemő Zeuszt ís. Zeusz a Bak
hónap elején, a téli napfordulókor született,
és, mint mondtam, az asztrológia szerint ez a
hónap Kronosz, vagyis Szaturnusz uralma alatt
áll. Más kérdés, hogy Saturnus istenhez, illetve
az alternatívájaként említett Neptunushoz az
őszt és a kéket (feketét) társították a rómaiak.
Viszont az is figyelemre méltó, hogy apokalip-
szis sárga lovasát szigonnyal szokták ábrázolni,
ami Neptunus fegyvere volt, miközben a feke-
te lovas mérleget tart a kezében, és a Mérleg
szomszédságában a narancssárga Árcturus a
legfényesebb csillag.
Látható, hogy egy kultúrán belül sem teljesen
egyértelmű a kép. Még nagyobb lesz a kavaro-
dás, ha más tájakon is szétnézünk. A különbö-
ző műveltségek ugyanis e 4 színt az égtájakkal
és az évszakokkal különbözőképpen feleltették
meg,
Piros? Fehér? Zöld?
A rómaiak mindenesetre a Vénusz planétát és
— a kínaiakhoz hasonlóan — a zőld színt tár-
sították a tavaszhoz (latin vírídís, zöld, fiatal,
eleven; vér, tavasz), A vér egy tőről ered a vírtő
2: virul, zőldell igével, amiből a víréns, zőld,
ződellő ís származik (vő. sempervírens, örők-
zöld), és bíztos köze van hozzá a verber, vessző;
verberő 1, megyer; vírga, zöld ág, virgács; vírgő,
szűz, vis (többes számban vírés) , erő szavaknak.
A verber vírgácsot, ostort, korbácsűtést ís je-
lent, aminek színtén van köze tárgyunkhoz.
Mint alább látni fogjuk, Venus tavaszístennő a
piros, veres színt ís viselte. A mi veres szavunk
ősi örökségünk, és vér szavunkkal rokon, s ta-
lán köze van ver ígénkhez ís. Akít vernek, annak
az ütések nyomán kíveresedik a bőre, rosszabb
esetben vérezni kezd, aki ver, azt kíveri a víz,
verejték. (De ver az eső, a szél és a napsugár ís:
verőfény a déli verőn.) Kipírul az is, akit hideg
vízzel nyakon öntenek. Amikor a lányokra vö-
dörnyi víz zúdult, vagy vessző símogatta őket
húsvéthétfőn, biztosan nemcsak pironkodtak,
hanem ki ís pírosodott a bőrük.
A Dunántúl és a Felvidék egyes részein locsolás
helyett vesszőzés járta. A húsvéti korbácsot, a
sibát, frissen vágott fűzfavesszőkből fonták. A
fűzfavesszőnek hihetetlen életereje (és gyógy-
ereje) van (hatóanyaga lázcsillapító). Ha a
levágott vesszőt földbe dugják, vagy vízbe ál-
lítják, kihajt. Azért pálcázzák vele a lányokat,
és nem mással, hogy erejét, termékenységét át-
adja nekik. Egyebek mellett ezért kap kiemelt
szerepet a zöldágas ünnepi szokások között is.
(L. virágvasárnapi barkaszentelés. A szentelt
barkát szemmelverés ellen hatékony varázs-
szernek tartották.) A húsvéti locsolás, vessző-
zés termékenységi varázslás. Eredetét tekintve
összefügg azzal, hogy az anyaföldet, természe-
tet megszemélyesítő antik istennők, köztük az
37
 évszak úrnője, Venus, minden tavasszal meg
újítják szügességütket (evre. megújul, megi
jodiko, Megjegyzendő, hogy a AZANY ZRSa ver
igénket ősi magyar szónak (belső fejlemény
nek) tartja, csakúgy mint szintén ideillő eng
szavunkat, Brről jut eszembe; a latin nérnek
köze van még a Venushoz illő mérgező tavaszi
virághoz, a fekere hunyorhoz (nénsérien) meg a
verbénához, ami latinul (nerdéna) babér-, olaj-,
ciprus- és mirtuszgallyat, általánosságban zöld
ágat is jelent, valamint — legalábbis hangzását
tekintve — az igazsághoz (eerired, Erről majd a
maga helyén, ""
Figyelmet érdemel, hogy az újkori latin nyel
vekben a zöld megnevezése (francia nert, olasz,
spanyol, portugál send) közelebb került a
vérhez latin eredetijénél, Mintha a zöld szín és
a kikelet összetartozását kívánták volna hang
súlyozni, Erre maguk a nyelvek is szolgálnak
adalékkal, Íme néhány francia példa, Franciául
a vernal tavaszit jelent, Zöld mellett a verr jelzi
a kizödült, élő növényt; az éretlen gyümölcsöt
a nedves, nyers fát; azt, ami friss (elsősorban
röldséged és ami jó erőben van; csupa tavaszi-
as dolgot tehát, Véndin zöldít, zöldül; vendern
nedv fiban, növényben (a nedvkeringés ta-
vasszal indul be a növényekben); vendoyen ki-
zöldül vendére, növényi zöld, zöld növényzet;
vergen . gyümölcsöskert, vessző, varázsvessző
(többes számban vesszőzés); verjtés, éretlen sző-
lő (savanyú nedve),
A piros-fehér-zöld trikolór, azaz zászlószín-hár-
mas meglehetősen ritka Európában, Rajtunk
kívül — más sorrendben illetve alakzatban —
csak az olasz, a bolgár, a fehérorosz és a baszk
mondhatja a magáénak. A magyar és az olasz
zászlószínek — 1848 eseményei okán — a nem-
zeti függetlenség és a forradalom jelképei let-
tek, és a népek tavaszának" színhármasaként
a tavaszt is szimbolizálják,
19 LL. 87-88, o.
u L. 260. o.
12 Ripa 1997: 558.
38
Mivel erről a későbbiekben bőven lesz szóhi
most csak fölsorolnám, milyen tavaszi történé.
sek öltöztethetőek e három színbe, Ősi nép.
szokás szerint a rómaiak március 14-én űzték
ki vagy ölték meg jelképesen a telet és dévet
megszemélyesítő. aggy Mamurius . Veturiust,
és március 15-én köszöntötték a tavaszújévet
a pirosba és zöldbe öltöztetett, habfehér (?)
testű Anna Derenna istennő személyében, Ez
a népszokás, a mvass behozatala sok helyütt,
így nálunk is él még (kiszehordds, villősék,
solddgjárid, s a zöld és barkás ágakat piros és
fehér szalaggal sszínezik", ahogy illik, Bevett
időpontja Magyarországon virágvasárnap,
mely a húsvéthoz igazodva mozgóünnep, és
legkorábban a március 15, utáni napra eshet!
(ráliában jóval hamarabb borulnak virágba a
bokrok és a fák, a rómaiak nem szorultak sza-
lagpótlékokra,)
A késő reneszánsz nagy szimbólumkutató-
ja, Cesare Ripa Ovidiusra hivatkozva Írja: ,A
tavaszt a virággal koszorúzott és kezében vi-
rágokat hordozó Florával is szokták festeni,
Ovidius a Metamorfózisok 2, könyvében így
írja le: /.../ zöld szoknyácskában fut, repül
nevetve, ezer fehér s piros virág, van rajta, Az
arca tej, és két rózsa a melle, fogai gyöngyök,
és koráll az ajka /.../0? Flora CG Virág") maga
a tavasz istennője, Venus, mindhárom színt
a magáénak mondhatja, Első helyen
persze a
zöldet, hiszen tavasszal öltözik ismét
zöldbe a
természet, (Ripa egy másik ajánlá
sában mind-
három tavaszi hónap allegorikus alakját
zöldbe
öltözteti, ) A szerelem istennőjeként
viszont in-
kább a piros illik hozzá: a szerel
em, az élet, a
mi forró vérünk színe az övé, A Hajnalcsilla
(Vénusz bolygó) megszemélyesítőjeként
vi.
szont fehérbe öltöztették, Az asztro
lógiai szim-
bolikában a Vénusz bolygó,
mely hol hajnalban
(Hajnalcsillag), hol alkonyatkor (Estesillag)
ragyog az égen, kétszínű. (Nemcsak ebbeli mi-
nőségében az.) Ezért ékköve a fehér gyöngy és
a piros koráll — lásd a fentebbi versidézetet a,
fémje pedig a vörösréz, amit, ha oxidálódik,
zöld patina von be, Venus virága a fehér mir-
tusz és a piros rózsa volt, mindkettő a tavasz és
a szerelem virága. Mind a kettő tavasszal nyílik
először az évben, s az utóbbi — nemesített for-
májában — , harmatosan? a szerelemre kész női
öl jelképe ma is. Lásd görög uóprov (mürton),
mirtuszbogyó, csikló; p "óőov (rhodon), rózsa,
női szeméremtest; latin rös, harmat, rosa, ró-
zsa, aurora, hajnal, hajnalpír. Egy mítosz sze-
rint az eredetileg fehér rózsát Venus kicsorduló
vére festette vörösre, Venus görög nevét, az
Aphroditét többek közt az agpós, hab, tajték
szóból eredeztetik, mivel a part menti tenger-
részek istennője is volt. Ha Anna Perennáról
csak felteszem, őrá bízvást mondhatjuk, hogy
habtestű volt. (A két istennő valójában csak
annyira különbözik egymástól, amennyi-
re ugyanannak a princípiumnak, a teremtő
női elvnek a két aspektusa tér el egymástól.)
Mintha a francia nyelv őrizné e sokszínűséget.
A franciában a tavaszias, zöldes ver- tő két- sőt
háromszínű — illően Venus és a tavasz termé-
szetéhez. Vermeil sötétpirosat és aranyozott
ezüstöt jelent, a vermillon cinóberfestéket,
cinőbervöröst és hamvaspirosságot.
Hogy a fentiekkel egyező elképzelések sorából
egy példát említsek a világ más részéről is: a
régi maják a (kikelet színének a vöröset tar-
tották, de a hajnalénak a fehéret. Említésre ér-
demes, hogy Kínában a tavasz jelképes virága a
rózsára emlékeztető peónia (Paeonia sinensi5),
a mi pünkösdirózsánk rokona, melynek fehér,
rózsaszín és piros változatait ültetik. Ez utób-
bit Szűz Mária virágalakjaként , tövis nélküli
rózsának" hívják.
Mondanom sem kellene talán, hogy a magyar
népi szimbolikában e három szín ugyanezt je-
B Dömötör 1974: 154-155.
lenti. A zöld a kikelő vetéssel együtt a bőség
reményét keltő kikeletet képviseli, a piros a
tavasszal fellángoló szerelmet, a fehér — a pi-
rossal együtt — a hajnallal (és kikelettel) visz-
szatérő világosság színe. Lásd a népénekben:
,Ó hajnal, hajnal szép piros Hajnal, akibe
Mária nyugodik, /.../ Fehér rózsa Mária
7...7? Pünkösd színeiben is ott van mind a
három. A rózsa, pünkösdirózsa mellett a sza-
pora bodza zöldje, fehér virága adta főleg az
ünnepi dísznek valót. A Győr—-Sopron-Moson
megyei Egyházasfaluban így mesélték: , Hát
borzafábul csinyátak egy ojjan harangszerű
valamit, köpenyt. Fönt szűk, lenn bőjebb.
Ezt kidugulták virággal, bazsarózsa minden-
féle virággal. Két gyerek volt, benne volt a
borzakirál. Csöngettek: Szabad-e a borzakirált
köszönteni?"
Szűz Mária a pogány tavaszistennők attribú-
tumainak örököse. Szent Jeromos latin nyelvű
bibliafordításában a messiás származásának
leírását e szavakkal fordítja: , Egredietur virga
de radice Jesse et flos de radice eius ascendet.
Magyarul: És származik egy vesszőszál lsai
törzsökéből, s gyökereiből egy virágszál neve-
kedik." (Iz 11, 1.) Szent Jeromos tudatosan,
Szűz (Virgo) Máriára gondolva él itt a virga
szóval. (Csak azért, hogy lássa az Olvasó: a lát-
szólag össze nem tartozó fogalmak mint virga,
verberő, veritas a szavak kétértelműsége okán
mégis egymáshoz kapcsolódnak a jelképek Bi-
rodalmában. A vesszőből eredő virágszálnak
mondott messiás, amikor felnevekedik, a pró-
féta szavával élve megveri a földet szájának
vesszejével" és ,derekának övedzője az igazság
lészen".
A Szűzanyát leggyakrabban fehér vagy csilla-
gos, kék (égykendőben a fején, illetve köpeny-
nyel a vállán és rózsaszín, piros ruhában ábrá-
zolják. A fehér az ő esetében szűzi tisztaságát,
egyszersmind anyaságát jelképezi. A fehér a
39
Szoptatós Madonna tejére utal, Mint már
említettem, a régi egyház a szoptatós Máriát
gyertyaszentelőkor, február 2-án ünnepelte, Ez
a nap karácsony és húsvét, a téli napforduló
és a tavaszpont félidejébe esik, és valamikor a
tavasz beköszöntét is ekkortájt ünnepelték.
Ha már itt tartunk, említsük meg, hogy a kato-
likus liturgia színei (fehér, piros, zöld, valamint
a fekete, viola, rózsaszín illetve az arany) közül
az első három (négy) a legfontosabb és leggyak-
rabban szereplő szín. Fehérbe öltözik a pap és
az oltár húsvétkor, karácsonykor, az Úr és Szűz
Mária ünnepein — kivéve az Úr szenvedéseinek
ünnepeit —, valamint a nem vértanúszentek és
a szent szüzek névnapján. Régente húsvétkor
kereszteltek, és a frissen keresztelteket a rákö-
vetkező vasárnapig fehérbe öltöztették. Innen
a neve fehérvasárnap. Vérpiros színt ölt a pap
és az oltár virágvasárnap, az Úr szenvedéseinek
ünnepein, pünkösdkor, valamint az apostolok,
evangélisták meg a vértanú szentek emléknap-
ján. Zöldbe öltözik az évközi vasárnapokon és
hétköznapokon. De hozzátehetjük, hogy a zöld
a keresztény szimbolikában is mindenekelőtt
a tavasznak, a feltámadásnak, a halhatatlanság
reményének és a Paradicsomnak a színe. (A
fekete, a gyászmisék színe, ezért sorolhatjuk a
leggyakrabban szereplő színek közé.) Ezek az
értelmezések átfedik egymást. Anyagi világunk-
ban a tavasz maga a feltámadás — a természeté;
a halhatatlanság az örök megújulás — a zöld épp
azért lett a remény színe, mert bizton remél-
hetjük, hogy minden tavasszal kizöldül a ter-
mészet; a Paradicsom — itt a földön, a hagyo-
mányos, paraszti életforma szemszögéből néz-
ve — a tavasztól őszig tartó termékeny időszak.
A fehér szín is azért kapcsolható a tavaszhoz,
mert húsvétkor (de már gyertyaszentelőkor is!)
a visszatérő fényt ünnepeljük, továbbá — s ez
a természet megújulásában is benne van —, az
élet megtisztulását. A fehér a tisztaság színe is.
A húsvéti népszokások között a szertartásos für-
dés főszerepet játszik, a locsolkodás is az a maga
nemében (vö. a húsvéti keresztelkedéssel).
40
Mindezek ellenére, mégsem állítanám, ho
a piros-fehér-zöld hagyományosan tavaszj
kép lenne. Úgy gondolom, hogy e három sz
a három termékeny és világos évszakot jel
együttesen. A rómaiak ugyan, amikor már
évszakban gondolkodtak, a telet jelezték a f.
hérrel, de mielőtt áttértek volna a januári év
kezdésre, március 1-jén kezdték az évet, és al
azt megelőző két téli hónapot egyszerűen nen
létezőnek, holtidőnek tekintették. Ezért Ann:
Perenna behozatalát ősi évkezdő szokásnak is
felfoghatjuk, ami azt jelenthette már annak!
idején is, hogy vele nemcsak a tavasz, hanem
az év egész termékeny periódusa érkezett el.
Még egy ideillő, a színek fizikai természetéből
következő érdekesség. A katolikusok, már év-
századokkal azelőtt, hogy a hivatalos tudomány
adatolta volna, úgy képzelték, hogy a három
kiegészítő (additív) szín: a kék, a zöld meg a
piros mint az Atya, a Szentlélek és a Fiú színe
együttesen a teljességet (is) jelképező fehéret
adja ki a Szentháromság közös színeként!
A tavaszi hónapok, a Kos, Bika, Ikrek hava,
a Marsot, a Vénuszt és a Merkúrt uralták a
planéták közül. Mars és Vénusz fémje a vö-
rös vas és a megzöldülő réz volt, a Merkúré a
bronz, amin szintén zöldrozsda képződik. A
fémszimbolika nem segít eldönteni a kérdést.
Szerintem nincs is rá szükség. Mivel a régi-
ek a tavaszt egyezményesen a kétszínű Venus
(Vénusz) uralma alá rendelték, fogadjuk el,
hogy az évszak nemcsak a valóságban, hanem
jelképes értelemben is legalább két színű.
Majdnem elfelejtettem: Kínában a kelet — és a
kikelet! — színe szintén a zöld.
, Sárgán virágzik a repce? a
Ahogy a dal mondja. Azonkívül a napraforgó
és még számtalan nyáron virágzó növény,
Nem
ettől a legtalálóbb nyári szín a sárga,
hanem
sok minden egyéb miatt, mint az
alább követ-
kezik. Ettől lehetne a sárga a tavasz színe is: a
pitypangtól a boglárkafélékig, a tavaszi
héri
cs-
pe
ról az aranyvesszőig sorolhatnánk a tavasz sárga
virágait: Erről lehet a piros is, hisz sokhelyüet —
véldául a régi Rómában, Kínában és általában
alzést piros a nyár színe, Kínában a nyár
jelképes virága a lótusz (Nelumbo nucifera),
amelynek ott lazacpíros és fehér színben pom-
pázó faja terjedt el, A Távol-Keleten, ahol nem
négy, hanem öt az égtájak, évszakok, elemek,
érzékek, szervek és a többi hagyományos rend
szerint csoportosítható fogalmak száma, a sár-
va az ötödik égtáj és az ötödik évszak, a ká-
nikula (július 22—augusztus 7.) jelképes szí-
ne. Ez a két hét a nyár nyara, az év közepe,
; Középországban, ahogy a kínaiak nevezik
a hazájukat. A közép a legrangosabb égtáj és
évszak, ennek megfelelően a sárga is a legne-
mesebb szín (valaha csak a császár viselhette),
Akárhogy is, a Távol-Keleten a nyaraknak két
szín is jut — a vörös és a sárga.
A nyár a sárgán lángoló Nap uralma alatt áll,
(Van, aki a nyári Naphoz más színt társít gon-
dolatban?) Az, hogy Rómában a vörös Mars
volt az évszak gazdája, nem igazi ellentmondás,
Az antik csillagmitológia a Marsot a Nap boly-
gómásának tekintette. Héraklész (Hercules),
aki minden kétséget kizáróan naphérosz volt,
a nevét adta a vörös bolygónak, és Apollón
napisten vetélytársa volt,
A legmelegebb nyári hónap állatjelképe ős-
idők óta a sárga szőrű, sárga szemű, sörényes
hímoroszlán. Nem is olyan régen még a sárga
homoksivatag lakójának hitte a tájékozatlan
emberiség (vannak fehér, fekete és vörös sívar
tagok is), és küllemének, forró égövi lakhelyé-
nek köszönhette, hogy mint csillagkép
Nap nyári otthonának, a legnyáribb hónap-
nak, illetve asztrológiai jegynek a névadója
lett. A Pál József-Újvári Edit szerkesztette
Szimbólumtár sárga címszavánál olvasható: ,A
narancssárgába hajló sárga a Nap, a melegség
szimbóluma..." Sárga a Nap féme, az arany
Is, ,Sárarany?, ,Sárig kicsi kígyó" — mondták
1 régiek; a török eredetű sdrig (sárga) a régi
magyar nyelvben aranyat is jelentett, S hogy
az arany sárgája hideg vagy meleg árnyalatú
e, az tisztaságától, a véle ötvözött réz, ezlnt,
cink mennyiségétől függ, Ugyanakkor való
ban sárga többnyire az értéktelen (sivatagi)
homok (agyag, márga) is, mely a vizet folya
mok hordalékaként sárgára festi, (L. Sárga fo-
lyó, szőke" Tisza, A folyó úgy szőke, ahogy
a napistenek, Ismerünk ilyen perszeuszí, azaz
folyón érkező naphéroszi hőst magyar meséből
iss Duna, Isten keresztfia a neve.)
A forró, sivatagi homok oroszlán nélkül ís a
nyarat juttatja az eszünkbe, Nálunk sívarag
ugyan nincs (Hortobágy, Bugac nem az), de
a hosszú, forró nyarak száraz időszakainak jel-
lemző kísérőjelensége a por. A falusi levegőben
lebegő por, ami kiszívja a színeket, és amitől
minden sárgábbnak tűnik, mint amilyen var
lójában, Nedves nyarakon sem más a helyzet.
Napsütéses melegben a pára ugyanúgy meleg[-
ti a színeket, mint a por. Nyáron az égboltnak
az a része, amerre a Nap jár — elsősorban tehát
délen — sohasem kék igazán, inkább fehéres
sárga. Szárazság idején, amikor a szikkadt nö-
vényzet megritkul és kisárgul (a színét veszti,
s csak a szimbólumalkotásban mindig tetten
érhető polaritásra utalva jegyzem meg: ahogy
télen is, csak másképp), a száraz fűcsomók, gaz
között láthatóvá válik a sárgásfehér föld, a szik.
A szikkadt és a szikes talaj között még nem,
de a szik és szik (szék za a tojás sárgája) közt
már tagadja a MNYTESz a nyelvi összefüggést,
Nyelvészetileg bizonyára igaza van, nyelvtör-
téneti szempontból azonban már nem: similis
simile gaudet, hasonló a hasonlónak örül — a
a szavak idővel egymásra találnak.
De hogy ismét a nyári kellemetességeket idéz-
zem: a Napnak, a nyárnak, az aranynak, az is-
teni szeretetnek és önfeláldozásnak, az ÉLET-
nek szimbóluma, tárgya, témája az aranysárga
búza, a nyár izzasztó öröme, mely épp halá-
lával, azaz sárgulva, beérve válik aranyunkká,
(Vö, folyékony arany z olaj, amely köztudot-
tan szintén sárga; folyékony kenyér a sör amit
gabonából erjesztenek, és ami rendszerint szin-
4l
tén sárga, vagyis , arany", I. Arany Ászok, Gold
Fassl, Zlaty Bazant.)"
Ismét a Szímbólumtárt idézem: , a sárga szín az
örök fény" (nyáron a leghosszabbak a nappa-
lok), ,a felség, a hatalom kifejezője" (az orosz-
lán az állatok királya), ,a közvetítés jelképe az
emberek és istenek között, ... a világos vagy
aranysárga a hit, a jóság, az intuíció, az intel-
lektus színe". A Szentlélek tüzére célozhatnak
a szerzők, mely pünkösdkor szállt az aposto-
lokra. Pünkösd a bérmálás ideje. A bérmálás
pedig azt jelenti az egyszerű hívekre vonat-
koztatva, amit a Szentlélek, a közvetítő Szent
Szellem jelentett az apostoloknak: hitük meg-
erősítését.
Nyáron is van jó meg rossz is. A meleg, amire
annyira vágyunk télen, tud nemcsak kellemet-
len, hanem gyilkos is lenni. A kánikula, amit
Kínában a sárga szín jelez, csupán kellemetlen,
de a napszúrás, hőguta, aszály, bozóttűz ölni
képes. Ezt a színszimbolika a sárga barátságta-
lan, hideg zöldes (epés), kénsárga árnyalatával
érzékelteti. A mérgező kén színe ugyanis nem
jelenthetett jót. Jelentette a szangvinikus em-
beri természetet, ami illik a nyárhoz, mely, ha
túl forró és száraz, már kolerikusan vöröslik. A
kénsárga a beteg (epe- vagy májbajos) ember
arcszínét idézi fől, olykor a sárgára színezett
halált, az apokalipszis fakó, azaz sárga lovasát
(a csontváz színe sárga, sárgásfehér). Egy szi-
bériai hősénekben a halál , izzadt, sárga lovon"?
jár. (L. még sárgaság, sárgaláz.) Ennek a gon-
dolkodásmódnak hazai emléke a sárga gyász,
mely valamikor Erdély egyes vidékein volt szo-
kásban.
A sárga mint az arany diabolikus tükörképe je-
lenik meg itt, s ebben a jelképalkotásra jellem-
ző dualitás, polaritás érhető tetten (igazából
persze a valóság kettőssége). A hideg színár-
nyalat (kék vagy zöld) belekeverésével a szim-
bólum diabolikussá válik. A görög őrabozn
(idegenkedés, gyűlölség) épp a cvuPBoln (ösz-
44 Sárga mellett sörben is van , fehér" (német), piros (belga) és barna (aminek fekete az angol változata)
42
szetalálkozás, segítség, összekötés, -fonás,
ereszték, illeszkedés) ellenkezőjét jelenti, ezért
lesz az ördög jelzője, aki széthúzást, összefér-
hetetlenséget teremt maga körül. A diabolikus
szimbolikussá válhat azonban az idő múlásá-
val. Szépen példázza ezt Ripa, aki, miközben
a nyarat általában sárgaruhás alakokkal írja le,
a júniust sárgászöld ruhás ifjúval személyesíti
meg, a fejére éretlen kalászkoszorút helyez, hi-
szen az éretlen, zöldessárga kalászból júliusra
aranyszínű, érett kalász lesz.
A diabolikus sárga színnel bélyegezték meg va-
laha a keresztény országokban Szent Józsefet
(mert féltékeny merészelt lenni az Urra). Júdást,
mert irigységében elárulta Jézust (a sárga, mint
tudjuk, az irigység színe is), a zsidókat (mert
Jézus gyilkosainak tekintették őket) és a kurvá-
kat (őket alighanem azért, hogy jelezzék kire-
kesztettségüket, s talán azért, mert betegségeket
terjesztettek). Az utóbbi esetben a sárga, lévén
a legélénkebb, legfeltűnőbb meleg szín a piros
mellett, pozitív szerepet is játszhatott. Felhívta
a figyelmet viselőjére: a testéből élő nőnek
nagy szüksége van erre. (Bűnbánó Magdolnát,
aki, mielőtt megtért volna, szintén a legősibb
mesterséget űzte, piros köpenyben ábrázolták
régente — épp ezért.) Humán etológusok meg-
állapítása szerint a szőke vagy szőkére festett
haj és természetesen a vörös jobban felizgatja
a
férfiakat, mint a barna vagy a fekete.
A nyári hónapok: a Rák, az Oroszlán és a
Szűz
hónap asztrológiai urai a Hold, a
Nap és a
Merkúr. A három planéta színe
illetve fémje a
fehér-szürke ezüst, a sárga arany
és a zöldessár-
ga bronz (más rendszerben az
ezüstös higany)
A felsoroltak között két alap
szín van, a fehér
és a sárga, és a fémek soráb
an, ahogy a nyár az
évszakok közt, a sárarany a
rangelső. Ha innét
közelítem meg a kérdést,
a szintén két színű
nyár színe , ideálisan" szin
tén csak a sárga le-
hetne.
.a
turkasd
Vé úrét 4 41 mhapretató seinek kendőásik van
aa pirosanany lamhozat eke levélyeű
no tandlavoros avar a valánínűtenüt kék ég
dare lellegzotes kora drei ének esek, ha eb
runvavzetot nézzük, Mintha e xzínpasartás
alakaunt teladtetni velünk a Teremtő, hogy a
rernnészet tél álomra kévzül, amit legtöbbünk
nvdvzavatt él meg temetést dekoráetának hírva
u ávt ponpán Valóban úgy tinik, hogy az
úszik véldíznek osétértkak küzérsetet befölyá
valú szerepe van Az a adolga ami télen föleg
vhónak, de a jégnek, dérnek, eúzmarnak ha
vány tavasszal a virága nyáron a dús növényt
karának jótékonyan fedje el a satirke kopáruá:
dor Az évszak utálatos arcát a kérő őv mutat
fa. Örükönen szemerkélő eső, fekere törzsű fák,
an ködbe fulladt vigasztalan szürkeség (ár
cunek hw megvan a maga vankasad Az elmon
dortak alapján az öve jelképes színe bármi le
horne a négy ást alapszín valamelyike közül,
Mint már jeleztem az évszakok színselimbor
tkújaban helyenként eltérő, az éghajlattól ís
üünyő logika érvényesül, A görögök nyugatot
óv az ősét vörösnek képzelték, Arész a uvér
úrat a váráskó planéta év hadisten a halál hó-
napjában, az oktábert Skorpió havában — lát
tuk kétszeresen ís otthon van. A kelta nyugat
év ász ís vörös színű volt,
Virómalak a feketét kiváltó kéket tették meg az
ús; színének, A kék eszerint az ég év a tenger
vincként a rámatak őst istenét, Saturnust év
vagy Neptunust jelölte, akiket az évszak urá
nak tekintettek, Az ég és a tenger kétségtelenül
összel (év télen) kéklik a legszebben, ami annak
tulajdonítható, hogy a Nap alacsonyan jár § a
nyenye napsütéstől kevés a pára a levegőben, és
csa nvárl alumato" után szembetűnöbb, mint
" a Ölsől ő
"ura rondotlennek rűnő rendet a rerexlnké ikonolágusok a maguk ktenallogórtálval tavább bonyolítotható változatként
nevü olasz pi, az antik hagyontányról eltérően docsaját feje xzerlnt logikusan szertntem
va évszakor Venus Ceres (0), Bacchux dr Virleantt alá rendelte,
tavasza, (áliában rendezeelnt napskütékek 47
tinlítén
Ős, Ar esőzés Inkább a telet jellemet)
érdemek hogy Na az övezi hónapokat meg
sremélyesítő ndalakokat várás és kék alapú;
velnjátzó (1 kelmébe öltöztet
A Saturnus ék a Neptunus elhelyezése nem
egyértelmű, Valószínűleg nem kell válasz
tanúnk közörük Az antik mitográfusok
nem egy kent rendeltek az évazakokhoz,
sze
hanem többet különféle. szempontok
dat Sarurnusnak például az öszben axzony
tárx dx jutott Ceres földanya személyében
Ügyvelntén, egy-egy ktennek több óvazakban
ix dolga akadt Saturnus planéralstenként két
tél hónapban, a Bakban és a Vízőntóben
uralkodott, legfőbb ünnepe, a Saturnalta de
cember második harmadába esett, Olümposzi
istenként Neptunus szintén téli istenség volt,
a Halak havát vigyázta. Barátságtalan tenpe
iistenként szintén télvíz idején a helye, Nem
Saturnus volt az ég ura, hanem Jupiten ezért
a kék, amennyiben világos árnyalatú, inkább
ő hozzá Ik, (Kivéve, ha mint az indigó, a fe-
ketét helyettesíti) Az asztrológia ís Jupiterhez
társítja a kékes árnyalatú ékköveket, például a
türkiet, (A kék egyetemlegesen az ég egyben
fölstenségek. attelbútuma volt, tőlük örököl
te a színt a keresztény Atyalsten és Allah is).
Saturnus a földművelők föld elemű istene volt,
- a Jó termóföld feketet — elemi szinten ezért
az őszbe Illik" Planetáris minőségében ís teke-
te a színe, a nyers közétek ds a sávosan fekete
ónix az ékkövet,"
Mi, magyarok az évszak neve alapján aligha
nem a szürkét (a fehéret?) tekintettük az Ösz
színének, Szürke többnyire a talaj csupasz fel
színe, de a száraz avar is és a föld az ősz eleme,
A szürke megfeleltethető a kéknek isi az óko
ri festők sokáig hamuszürkét használtak kék
helyett, A sárgák és vörösök mellett a szürke
ták, gy Carta
pedig elfogad
hb Ripa h mu Sol,
43
FEHÉRET
kifejezetten kéknek hat. Ez megfelel a nálunk
jellemző, borongós, ködös késő őszi időjárás-
nak, és kapcsolatba
hozható azzal, hogy a szi-
bériai népek, köztük nyelvrokonaink a hosszú
(őszt és tavaszt is magába foglaló) teleken lát-
ható Napot , ólomból lévőnek" képzelték (vő.
-ólomszürke, ólomfehér; emlékeztetnék rá,
hogy ősz szavunk mindkét jelentésében ugor
eredetű a MNYTESZ szerint). A szürke lószín-
ben fehéret jelentett régen (Vó. a nomád lovas
hadrendről írottakkal.) Említésre méltó érde-
kesség, hogy népünk azt a lovat, amelyet fe-
hérnek és nem szürkének nevezett, valamint a
tarkát — a tarka is őszi színkombináció! — nem
közönséges állatnak tartotta, ígya ,házhoz állí-
tó" fehér lóban közeli halál hírnökét látta."
A közép-amerikai maják a nyugat égtájhoz
(a Nap halálának színteréhez) a feketét társí-
tották, a kínaiak viszont hozzánk hasonlóan
a fehéret. Értelemszerűen az őszhöz is. Az ősz
jelképes virága Kínában az alapszínében fehér
krizantém, és fehér a gyász színe ís. Nálunk
az uralkodó fekete gyászszín mellett egyes vi-
dékeken (Belső-Somogyban, az Ormánságban
és a Sárközben) szintén öltenek fehér gyászt.
Ez a szokást keletről hozhattuk magunkkal, s
valaha elterjedtebb lehetett. Erre vall, hogy a
magyar nyelvterület legkülönbözőbb részein
az öregek fehérben járnak, így az asszonyok
-őszét" is patyolatfehér keszkenő (Ormánság)
vagy fejkendő (Szék) jelzi. A fehér halálszínnek
ís megvan a maga magyarázata (I. lentebb).
Ami az évszakhoz való illeszkedésüket illeti,
a majáknál az ősz esős évszak, ahogy nálunk
is. Mikor lehullik a lomb, és beszántják a föl-
deket, a szürkésfehér felhők alatt, a tejfehér
ködbe burkolózó táj, a csupasz fák és a szán-
tóföldek feketéjével olyan lesz, mint egy fe-
kete-fehér filmben. Ha havazik, még inkább.
Olyankor végképp minden elszíntelenedik.
És nálunk rendszerint már novemberben le-
esik az első hó.
!7 Jankovics 2004: 126, 199.
44
f
Asztrológiai értelemben is kétszínű az Ősz. Ez §
Ripa meghatározása szerint is nyilvánvaló, hí-
szen vörös-kék ruhás nőalakokkal ábrázolja a
Mérleg, Skorpió és Nyilas havát. A planéták és E j
olümposziak közül a Mérlegben a Vénusz van
otthon és Vulcanus vigyázza az Olümposzról, —.
a Skorpió Marsé mindkét minőségében, a
Nyilas a Jupiter bolygóé és az olümposzi
Diana (Artemisz) holdistennőé. Vénusznak és
Marsnak vörös, Jupiternek és Dianának fehér
a színe. Fémjüket tekintve: Vénuszé a vörös-
réz, Marsé a rozsdásodó vas, Jupiteré a fehér
(szürke) ón és horgany, Dianáé a fehér (szürke)
ezust.
Feketén fehérrel
Azon a földrajzi szélességen, ahol telente ha-
vazik, a fekete és a fehér együtt (helyenként
mint szürke) vagy szakaszosan felváltva a tél
színe lett. A fekete a kopár föld és fák színe,
a szürke a jégé és a borús égé, a fehér a déré,
hóé, zúzmaráé. A magas északon nemcsaka
táj, hanem sok állat is fehér téli bundát, tol-
lazatot ölt. (A mi égövünkön csak egy ilyen
van, a hermelin). Igen, a fekete és a fehér is
szín, méghozzá összetett szín, noha a közgon-
dolkodás a színtelenséget, szürkeséget társítja
hozzájuk, ami oly találóan jellemzi évszakun-
kar. A mesebeli Fehérlófiát szülő kancát, a téli
föld jelképét is szürkének mondaná a lovas
szakember. A mesebeli kancár azonban
csak
a legritkábban mondják szürkének. Fehérs
ége
jelzi felsőbbrendűségér, kapcsolatát a halállal,
anyasággal, téllel.
A fekete-fehér filmet a ridegség, lehangolt-
ság, nyomott kedély érzékeltetésére
a telet
is jellemzik ezek — ma is előnyben
részesítik
a filmművészek a színes nyersanyaggal
szem-
ben. Ha a producer megtiltja nekik, akkor 2
filmtechnika segítségével színte
lenítik téliesre
(tragi kusra, melankolikusra) a képeket.
en.
. zt e ezzzsszageKEN

yt súnék, tetasn tenzebb. A fdsér a sú

új bég sú terbdáák össze. Báda 4.
sósízheti ezt egy pózma, Cúgszát tvegdzezb KKE eseté seetkt a szűmeket
she. Még 22 sem kél, dég, ha szem 2 kömmvezerből.
s vilék ménden maddzezzi
IZ-
de póamáján szísjűk
meg 2 nzapkényt ketévé. A pozítív és megztív még szzkszókézz
( paztaékbábaz más a úgynevezett sddítív szí- ús tűkzőszű 2 felérhez és ízsezésez való érzziszű
db Áh PÁTONÁÁA, VÁLA, klketső ís, amelyek víszonyukásezíze
Az addszév és szebszzezákzér
e a poútív flmnyersznyag emlgált tétegái szavak jedemtése ís uzzd 2 kéz edlemzérzs tzrmmé-
rgsznyós. Érdekes fizákaú háttere
ez 2nmak 2 szetű, fehérhez és 2 tekezéhez Hő évszzárz. z
Bedeasú jdemkzpék, hogy 2z ágyat tehérhez, nyárra és 2 télsz. (A fehéset mínt 2 fény színér
semítyen a ÓZ nap ragyogása, poútív gpado-
rja túrsaálnak. Csak 2 borongós ég alatú, ősz
nát szőrzetet mejdíző hó piszkosszűrke
na ti szín. Figydemremátó, hogy télen,
szníkor2 Nap alacsonyan jár, sokkal több a
szopali fény, mint nyáron— már ha felhőden
aa ég -, hiszen egyenesen a szeműnkbe
tűz, és
2 eműnkbe verődik vissza 2 hóról, 2 jéggd régjek többek közt 2 nyzrzr és 2 teder mezkü-
porított fzágakról, az ilyenkor fénylő, amúgy lönböztették.(Ez akkor ís így van, ha 2 fesző
vűrke zszfaltról ís. De még a szűrkületi hó- és 2 fotográfus szeme olykor színnompásnak
fehér ís megnyugtató és őrömitdi Érvány. Jósa, láttatja 2 telet ís, job árz zz ég színcinek
Kívérzetjavítóégi ántézkedésnek" számít, ha
2 hó dtedi feketésszűrke téli Ezért
mondjuk: hólepet, hótakaró, hópíhe, hópehely E
metaforák 2 télen mdengető dunyhából, pe-
nedypaplznból származnak. Erre a képte ís áll, ra a tartósan megmaradt hó fehérsége enyhíti 2
asmút már korábban : mintha a téli sötétséget. A havas éjszakák világosabbak,
Teremtő a hulló hó küllemévd ís a kezünkre mínt 2 hótól mentesek. A skandináv orszá-
játszott volna a metaforaalkotásban. A rémes
hideget megszépítő, a lehangoló kínti látványt
láthatatlanná tévő jégvírág ís ílyen Isten te-
remtménye.)
Finlítést érdemel, hogy ha nem fényszínek-
ból, hanem festékekből akarjuk kikeverni a
fehéret, sohasem fog sikerülni. Középtónusú
sínekből szép szürkét kapunk, világosabbak-
ból világosabbat, sötétebb árnyalatúakból a derengés, az ablakokból pirosló tűz fénye, s ha
feketéhez közedítőt, A tiszta fekete az úgyne- látszott, az ezüstös (!) holdvilág enyhítette.
vezett szubsztraktív színek egyenlő arányú ke- A tűz pírosa nemigen játszott szerepet a téli
reredéséből adódik össze. A filmnegatív bíbor, színszímbolikában. Vannak ugyan kivételek:
kékeszőld és sárga színei ezek. A két színkőr, ilyen a Mikulás és az őt kísérő krampusz vö-
2 filmlaborálásban használt pozítív és negatív rős köpenye, de ezek az eredeti szándék sze-
megjelölés ís a természeti tapasztalatot ígazol- rint a pokol tüzét idézik meg. Annál nagyobb
ja, nevezetesen, hogy a fehér és a fekete Ágazi" hangsúlyt kapott a tűz fűtési szezonban bőven

45

termelődő korma és hamuja. Az előbbi fekete,
az utóbbi fehéres szürke! A téli ünnepek során,
a télies hangulatú, gyászos és vidám szokások-
ban ezért lett főszereplő a korom és a hamu,
civilizáltabb körülmények között a fekete és a
fehér szín. Lásd a hamvazószerdai szokásokat,
a farsangi kormozást és halottas játékot. Mint
Supka Géza kimutatta," a karneváli maskarádé
egészében és részleteiben halottas menetet utá-
noz. (A farsang téltemető ünnep!) Mindehhez
a farsangi máglyák korma és hamuja szolgál-
tatta a nyersanyagot. Múltját tekintve mindkét
gyászszín ősi gyászolói szokásokra vezethető
vissza. A halottat búcsúztatók gyászuk jelé-
ül bekormozták magukat, hamut hintettek a
fejükre, ugyanúgy, mint a bűnbocsánatért es-
deklők. A régiek a bűnben leledzést egyfajta
halálhoz hasonló állapotnak, a pokolra szóló
halálos ítéletnek fogták föl. Ezért nevezi a ka-
tolikus hívő a súlyos vétket , halálos" bűnnek.
A természet gondoskodott arról, hogy ez a
szimbólumrendszer minden téren megálljon.
Hiszen amikor valaki meghal, , kimegy belőle
a szín", az élet pirosa. Halálos sápadtság önti
el, a bőre elszürkül, kifehéredik, s amikor a te-
teme bomlani kezd — vagy mumifikálódni! — a
rothadó, összeaszó hús megfeketedik, amely-
ből előtűnik a , fehér" csont. (NB.: ha a ha-
lottat elégették, nem maradt más utána, mint
hamu és néhány elszenesedett csont.)
Az élő és élettelen szintén rímel a nyár és tél
ellentétére. A természet azonban csak tetszha-
lott télen, tavasszal föltámad. Ezt a jelenséget
a régiek a meghaló és feltámadó nap-, illetve
vegetációs istenek mítoszaiban egyebek mel-
lett úgy írták le, hogy az isten(nő) halálakor,
eltemetése, azaz földbe kerülése révén, önma-
gával ismét teherbe ejti az anyaföldet, ahogy az
elvetett mag is , meghal", de új élet sarjad be-
lőle. Így az isten tetszhalott, aki a tél folyamán
magzattá alakul, s tavasszal, vagy már a téli
napforduló alkalmával újjászületik. Kezdeti
!§ Supka 1988: 38skk.
46
. w88
életszakaszaira utalnak az élet fekete és fehér
nedvei: a magzatvíz és az anyatej jelképisége,
a mesékben gyermekkori hamupipőkesége,
Mennyire illik a tűzhely hamujában melegedő
gyermek képe a téli Naphoz! A téli Nap alacso-
nyan jár — a gyermek is kicsi —, és kevés meleget
ad, tehát kétszeresen is ,hamuban ül". A ki-
aludt tűzhely hamuja épphogy csak langyos, és
a Nap által súrolt szürke horizontot jelképezi.
(Érdemes Mednyánszky téli alkonyatról festett
képeit ebből a szempontból is szemrevételezni,
Ilyen témájú képein a már nem megvilágított
hó , magától értetődően" mindig lilásszürke.)
A földi élmény a napisten égi vándorútjának
téli szakaszán történtekre rímel, negyven na-
pig tartó átkelésére a Tejúton — erre az itt lát-
ható csillagképek elnevezései, és a kapcsolódó
mítoszok szolgálnak bizonyítékokkal —, amit
mint visszatérését az anyai méhbe, s azt köve-
tő újjászületését írtak le. Szülőanyja a földdel
összeérő Tejút , Fehér istennője" — a görögök
többek közt Leukotheiának, Galatheának
nevezték; öle pedig a sötét hasadék két fehér
combja (a tejútszárak) közt a horizonton, ami-
nek kozmikus magzatvizében (a mesék fekete
tengerének fekete szigetén) vár visszatérésére a
napgyermek. Ez a téli napfordulóval minden
évben rendre be is következik. Ha a fénye nem
fehérítene ki ekkor mindent, láthatnánk, amit
eleink láttak lelki szemeikkel, ahogy a kelő Nap
felbukkan a láthatáron, a tejútistennő combjai
közül (egy másik jelképrendszerben: a világfa
tövén tátongó odúból, ismét egy másikban: a
világhegy feltáruló barlangjából).
Mivel a régiek az évszakokat a napszakoknak
feleltették meg, a napisten minden éjszakája va-
lóságos kis tél minden tekintetben. Nut, egyip-
tomi tejútistennő minden este felfalja a Napot,
mely éjszaka végigvándorol a testén, hogy az-
tán reggelente újraszülje. Az óegyiptomi halot-
tas könyvek egy másik jelképrendszerben
írják
le — igen érzékletesen — az esténként meghaló
 ax
zg
gTt r
agas EANNŰ P ogehaaza
Ge CP Gy AOZSAÁs JEBZSAT
NOAHÖHABA § ?
ölte EE
cb s ma az
ENNEZTKÖBB afop : is
dor un tgÖet SO VARAKKKAGSNIAK
DO N NVÁZEKNT
VRapNARN 5 NESNEtKEO Ze graznásditsz T maz ARA Én
terzpmea e napyo TE SO S maz ETT sal
fen TYN AT, 9.198
AVE PO aapzs AxZDAÜ BAT
N ROZ
ESITT BS ITIT
289 VR AJKUR
Ú
ajtóggzozzyy TLHIINJT
SA 0 70] dadent st Aetnogyyte ESEGJ OT VAN
TANOGEZTA T JTXIZ SITE ee Mllt
"VESTIM ONOS T ZT mo Ba
zs
sagepe rt gri
zngaBT
MATIZ T
HOZZ AT
VERE OPANZZ
HEZOK TDEAK
Ex GDGG OLY IZZ
a eaz
TERET DIZSI TEAT IIZZZZ
ÖRDÖNYASÉGNYSW SALT Via; e azszad Hzez TEO az
ZSZ
JEtpérz TS
P tata TÉT
Nő YASYALOZT JAA
4ZAAueDANKANveTnnNELi NOLmeAEKntAS NÉ9 "E pe ünppe meger
ZENT NT AZT
tan ENYSZSZZEK BTOYEN "REZETSizoeg 77
e zagszuzdn] TOL 7
35€ KORONKA E MANNY Nütyapena A fszPV fagazvodtaa) szgayő "YEZDOSSZTT ZAL
Ae AN ZSPI ZSL
L MODLFN SNT
EZNE
ITT
S
Still vet agg andy aresgtzzebttasó ttz FEeD ysa l "§SY TP SZUZ—Z
lva
z sllönee "aGyeaDe u NNT ZAGZI T SZOT
noe X— dag amagyar st gaz — ZEMARÉ OSS T FT
ae v—e vat — peLATeSZeOGgegES LI"gGAezogANenTő
AL E RROLKOR YAN umj/
e — tzmuzalpól een — sp ao ISTZITITZS
a T azzs TIRETTŐ
st ieenga 2) zang
ÖLE NYOS? Alt ulnAA
4 eagEANg VEGERE? ett ONOY EMAÁZZAJ 2 Zé pr eszi
agyag Pope eoprazsaz) SRURIÍDN FETT
V TISZÜTS
eszzsaz]) AEZSZN ETET
DOGMA OVaYt A 2 (o nőn T
emsodtagyo ay éaypeszzeg 7 ZO
ZT TIT
4...
STGZTITX T UNIJOKO
$D POLIAY AID ZP) "TIS ÜT
TERÉGYKGSAT Wegtzg voweozA
ép
agar ezet pAGZAT a axzagt
Witt V aaa e elv szonasazT 7k
KALTAZTZSZZY st
assiszlttszátnt s ába. vás
Petar Bag ar paR
O$ONY) FOZINÉA
esz mon OFFnél
ARNOAT JOZAVALAT TAKAYAZ JAZAUÉD s TANYBOST TAGRA AZTSA
szelte pa
eber sadagol , éa 2T SZOLESTDOZ
tr XROG je gepet DOG Tanar 7
gong eeshye bee e Dogg KENE Ktazn gyggmmenníbena venszdea V
9 MAGA veggave VÉEYE EVERA én TaITT
sz ÁJNDOSORRBÁSO út [DNZAANZÁNNES te ajegegasat PISA
 mindket képden kitü a zőNine),ék a a nyul ertotnai ag [dev ugyanitt közde. si
römaai övszakor zaizer
együtt,
do n az
Ani dor a ktndan Seternur hötétkek-je
a ék
elda üket a Naa Haki Vénusz megye kore vattoz — íta kon
42 öjszakaá t jotai t
vele ae Ww
melyesítőt Ban oNiaposi árnak voltak a ka Van-e üyudd elkütét enné A mia.
Öeataraeot ene koz szodat a agyupak ke szok ör hármosot villan Nincs Aizen: ek
betett volan — az ír vol az elbeszéli szort, kösponti TÖRNI As vera gall pa
elggosaági er sötétre Marea Aupitor a
ee ville harmasnak" az egyik altor tv
képv
melyis
ugyaet
niígy szem
íi bena
áll a sötét
az eiődöi három Kkkhő égi üron vol, az utódai ne gyad ahogik
y a háro
ko m t,
fatal olirmposzta
sz at
ég ó
liköln TALAN] Ároggel vgy a három a
A római beosztás szerepülita Aa etérő módba sürke máozável ÖM a
tt
is. hasonó szembe kkem
ná zűlk line
is s és A Jeles felállás sajátosan jelenik meg a
Mis a helyén van", az utóbbi a Npot he teles vagy rószdon iszkím ország nor
Jeegesíti a nyár urakónt amtit magyaráz, hogy sászkaján, Bzok a on
hírom énű
Emellket ő is Aj isten lönys szateelja 5 az Ő
memzedókdhez is tartozik, hapitor gőrög meg

nek. Kronosznak volt a fia ds ő is sak nap.

seeni vonással rendelŐke zi
foszt ottak,
meg
szosan hat a másik Mirom szín mel
még a többi szombeálíításnál is Meványoszdh let, 19.
vábbá, mert az egyik szín elhelyezt
Kronoszz bukás e rendre
gyis az alvilágba z után Zeaus
száműzte. lártarz
ossha, va
Más elbeszélés sze. elit a többidtől, Rájuk ntonikegor
Háromszág ültetve erapóz alakú füle lehet,
"int egy messzi nyugaton Kvő szigerer jelölt ki
a középs vagy
néki örökös lakhelyül " Nyugat az ősz égtáj ő sávban Kvő csillggak viselik, Mint
a fentebb írtam, a pirav.khárzoki
lévén, az ,örökös kényszertakheb" indokol trikolór az év
három rermékony évszakának (ésa
hatja, miért lett a római Seturnusnak az ősz
égtájaknak, napszakok Jó, napos
az otthona nak) a szimbólumaként
is felfogharú.. Mi más akkor a piros-fohén
Japiter isten fehérséget magyarázza a Jupite
r rökkfékete együttes ha nom
a teljesség, a négy
tágosságára utaló jel is leher (vikigoskók ég fe.
évs zak , égt áj nap sza k jel kép ed Az iszlám hó.
hér felhőkkel). Az isten neve (drxs aznrből) és ciómi
valkás; ma már belakja a fültke
a nég
rekvégnek
n yd
sarkát,

S Graves 2970 L. 56-57,

5 Hározszinű Irán (ökt-Nhée pm Liha
non piockthdrairor dr ük Mukáv
Omán£ FOSZ Nidssikiztán ([tocAtoozóki Xi
menszett kodbogóiz Kdrzánd de a mondort szán Agaaiuzeán REG
ekdől áll Nudecin (£

48
 [V. Elemi szinten

Az elem fogalmát, vagyis azt az elgondolást, állatokkal, az emberi test váladékaival, vérmér-
hogy a világot alkotó különböző anyagok kevés sékletekkel, erényekkel, planétákkal, szentek-
számú ősanyagból: elemekből tevődnek össze kel és — amit első helyen kellett volna említe-
(latin elementum, ősanyag, elem), ókori böl- nem - évszakokkal.! Így a levegőt a tavasszal.
cselők fogalmazták meg , tudományos" igény-
nyel, bizonyosan korábbi képzeteket rendsze- xs Tavaszi szél vizet áraszt"
rezve ily módon. Az európai hagyomány négy
őselemet különböztet meg: a tüzet, a vizet, a Amikor e sorokat írom, január végén, épp be-
levegőt és a földet. Eleink nemcsak a létező toppant az igazi tél. Én viszont már a várva
anyag elemi formáinak tekintették őket, mint várt tavaszról álmodom. Talán, ha megidézem,
később a kémiai elemeket, melyekhez — mon- hamarébb eljő. Íme:
danom sem kell — a négy őselemnek semmi Eleme szerint a tavasz levegős, szeles, évszak.
köze, hanem a világ szimbolikus, ugyanakkor Mit lehet tudni a levegő elemről? Nedves és
valóságos rendező elveinek is — egyfajta anyag- meleg — vágyott formájában mindenesetre —,
elvű rendszeren belül. A 4 legfontosabb égi- a tavaszi levegő páradús és enyhe a télvégi vi-
testet tekintették adományozóiknak: a tüzet harokhoz képest. A hideg-nedves , télvíz" és a
sugárzó Napot, a vizet árasztó Holdat, a szelet meleg-száraz nyári tűz közé esik, tehát előbb
támasztó Vénuszt és a földes Földet. Az egyko- inkább hideg és nedves, utóbb inkább meleg
rú analógiás gondolkodás szellemében — kap- és száraz, s az év körén vele szembeeső hi-
csolatba hozták őket más jelképes négyesekkel: deg-száraz őszi földnek épp az ellentéte. Ég
égtájakkal, színekkel, az e szerint osztályozott és föld: ez az ellentételezés a levegő és a föld
" A régiek jelképes gondolkodásmódjának különleges példája, hogy a leggyakoribb hagyományos kivégzési módok is
elemi szimbolikájúak: az akasztás ,léghalál", a máglyán elégetés vtűzhalál , 8 élve eltemetés , földhalál", vízbefojtás
wvízhalál". A kivégzések olykor négyes térbeli, azaz égtáji szimbolikája is mutatja, hogy nem erőltetett ez az összevetés.
Lásd felnégyelés, széttépetés négy ló által. Koppány felnégyelt testének darabjai négy magyar város falára kerültek
elrettentetésül, Hadd tudja meg a négy égtáj minden lakója, hogyan jár, aki a törvényes uralkodó ellen lázad. Az
ugyancsak nem ritka kerékbetörés térben és időben fenyegeti a megfélemlítendőket, lévén a kerék a zodiákus tárgyi
megjelenítője. (A Kolumbusz előtti Amerikában ismerték a kereket, de csak mint égtáj és időszimbólumot, gyakorlati
-amerikai
hasznára nem jöttek rá.) Ugyanilyen tartal mat tulajdoníthatunk a kivégzőeszköz keresztnek is, amit a közép
indiánok égtájjelnek tekintettek, egyszersmind kivégzőeszközként is használtak.

49

elem viszonylatában ís megáll, hiszen a levegő
a köztudatban azonosul ís az éggel. Levegőég
- mondták a régi magyarok, s a rómaiaknak
ís volt egy kőzős szavuk (caelum) mindkettőre.
Aprócska, de idevágó érdekesség, a latín szó az
égen, mennyen és levegőn kívül egyebek mel-
lett égtájat, éghajlatot ís jelent.
Az elemek sorrendje, szembeállítása — láttunk
erre példát korábban ís — sok, tapasztalaton
nyugvó gondolattársítást megenged. Szél hajt-
ja főlénk az esőfelhőket (vízes szomszédság),
a levegő oxígénje a tűz életeleme és viszont.
Aki gyújtott már be cserépkályhába, tudja,
hogyan keltsen légmozgást a hídeg kémény-
ben, ami lángra lobbantja az aprófát, hogy a
meleg huzatot támasszon, ami viszont táplálja
a tűzet. Hasonlóképp történik a természetben
ís, A Nap tűzétől fölhevült levegő (és pára) a
magasba száll, a helyére hideg levegő tódul, va-
gyis szél keletkezik. Ami a levegő-föld elemek
szembenállását illeti: a levegő szabad, könnyű,
átlátszó és illékony, a főld szílárd, tömör, saját
súlyának a foglya, és miközben a Nap heve és
víz mállasztja, porát a szél fölkavarja és elhord-
ja. Cserébe a föld kioltja a tűzet, főlissza a vi-
zet, és átlátszatlanná teszi a levegőt.
Az európai hagyományban a levegő és a föld
elem nem teljesen egyenrangú a tűzzel és a
vízzel. Ármenetiek, ahogy az a tavasz és az ősz
ís az évszakok sorában, az évszakváltást hang-
súlyosabban kifejező nyárhoz és télhez víszo-
nyítva. Mifelénk például — újabban? — nincs ís
ígazi tavasz és ígazi ősz, vagy csak rövid ideig
tartanak. A két nagy" évszakhoz képest miín-
denesetre mellékesnek tűnnek. Erre vall, hogy
a tavaszpont, mely a Közel-Keleten évkezdő
ünnep volt, Európában a téli napfordulónak
engedte át ezt a szerepkört, vagy hogy az ele-
mek alkímísta jeleínek sorában a levegőé kís
módosítással ismétli a tűz jelét (csúcsával fől-
felé álló egyenlő oldalú háromszóg, felül, ahol
hexagrammába foglaltan a másik háromszög
alapvonala keresztezi, áthúzva), a földé pedíg
a vízét (csúcsával lefelé fordult háromszőg,
50
esz
A tűz: B.levegői
száraz — meleg nyirkos — meleg,
tízes — kölerikus levegős — vérmes, szangvínálcus
A víz: A főld-
nedves — hűvős, szárzz
— hűvös,
folyékony — flegmatikus földi — búskomor, melzncbolíkus
4. kép.
ugyanúgy, mint a másik, áthúzva, 4. kép).
Ha már az ősz szóba került, nem kerülhetem
meg, hogy szeles évszak bízony az is. Ezzel
együtt, a költőket a tavaszihoz hasonlóan
megihlető , őszi szél" nem tudta kisodorni a
föld porát elemi székhelyéről. (Rendszerint a
két , megfelelő" ármeneti napszak: a hajnal és
az alkony ís jóval szelesebb a nappalnál és az
éjnél.)
A levegő elemét az anrikvitásban a görög
Hérának (római Junónak) szentelték az elemek
négy istennője közül. Héra/Juno az ég király-
nője volt, a , felhőrorlaszoló" Zeusz/Jupiter vi-
haros temperamentumú felesége, akinek állar-
kísérője, a széttárt farkú pávakakas (Argosz, a
v Fénylő"), a csillagos eget jelképezte. Az ő égre
fröccsent tejéből lett a Tejút; övé volt az égi
aranyalmafa (ez is a Tejút); ő volt a bika-Zeusz
feleségeként az , Ég Tehene; a légies Vízöntő
jegynek, hónapnak volt az olümposzi
úrnője;
holdas aspektusában mint Reggeli Anyát őt
tisztelték a június hónap névadójaként,
e mint
ilyen a szeles időszakok védnöke volt. Június,
Rák hava a Hold uralma alarr áll, s
a megfigye-
lés szerint a június is, a holdváltozás is idővál-
tozást, esőt hoz a föltámadt szél hárán.
(A hie-
 nek vzttjott a Nyrt naptordukó ív válaszát
avval lehetet Modándot a tardulanál
vast ORÁNZON köv her valasetja el
tiúa. öyhtotne voluwvat hoztak kapcsolatba
vas elhavzelásn mely szerint ikont Kérje epe
valartonnegeert az égre láncolta a hogy bűn
ronnet sühanbátun mindkét libára nehéz Ülkár
kavztotn ami a ktrenndt a bűnére hw emlá
köztettev mivel azt merélrék, hogy kovzáceieren
fianak Héphairetosznak Vulcanunakó nem a
törje VOlt az apja.
vin a levegőég úrnájének énekezmnadark
valtak a kívénát, (A szárnyas lények a leve
vádlom elakót2 Héra maga kv öltve madár
alakot. Még mint hajadon, Zeusszal kakukk
köpvben ingorkedott, Nakukkalakja talán arra
utak hogy több mirognitus szerint nem a ese
ladi tévzekbe szült gyermeket, Hét volt az
ávzov istennők közül az egyetlen feleség, aki
kilénel nem anyaságot, hanem bereljexülést
körevett, üvermekeket Zeus nélkül, egyedül is
tudott szülni, Így szülte haragjában a delphol
Nyphacónt, amikor Zeus Dallas Arhénót a vie
lágta hostai így Héphaistost, § talán így Ars
ot
Megjegyzendő, hogy Héra és Zeusz égi birodal
mán a fejünk fölé boruló északi égboltot, s kie
lönösen annak téli-tavaszi égnegyedét szárnyas
lénvekről elnevezett csillagképek népesítik be
a Hatwú, a Sas, a szárnyas Degasus, a Hermész
szárnyas kalapján, saruit viselő Dorsous, a szár
nyas Nos a Biastyúk — görög nevén Cialambraj,
a Méh stb) Említésre méltó furcsaság, hogy a
kaméleont is a levegő állatjelképének tartották,
E téren Dliniusra szokás hívatkozni, aki szerint
cs a hüllő nem eszik, sem nem iszik, a aleve
góből éD,! Az állarka kaméleonetermészete a
ha XV: 18-21
Nerényi 1977; 60
( iereneiget bizrórtdí 8, 34.
AV Avant - Mondja az angol arra ha valaki fejből, kívülről rel agy szöveget Hodor Ditor szívsebés a Zereb a, lapnak
tott régebbi nyilatkozatában tapasatalataira hi vatkozva igazolta ezt a hiedelmet Állívása szorint a selvátültetések egyik
velejáró felfedezése, hogy a szív a tulajdonasára je Iomző információkat hordoz Kero abból jörtek rá, hogy az úlszíver az
dhunyt donor bizonyos tulajdonságai hajlamain szakásalt megöröklk,
levegő váloztkonyágát megkléső azinváltos
tat képemége h kövrejdszhaton e hiedelem
kialakulásában,
A levegő elemhez trírorák az életkor za
kaszálnak korában az kjúságy tavaszátói a
tenmedvek közül az erelnkben pező vért
létlontomágú szervelnk közül a vért pumpáló
vlvet, amit nemexak a szerelem, hanem a szel
lem fészkének hx hittek, az dogyipromiak ér a
régt angolok például? a vérmes lobbanékony
természetet az állatok közül a nyughatatlan
MAjmott a ragyogó színeket (a színek tiszta
levegőben pompáznak a legszebbendi a geo
metrlat tések közül az egyszerű oktadder,
amely az átlátó gyémánt természetes alakja,
Úgy vélték, hogy az elemek sorában a levegő
a tűz után a legaktívabb (a második leghe
gyerebb), Sirűsége, vagyis éppen eltkasága
szerint szintén a második helyet foglalja el,
Változékonyság, átmenet nap: és évszakok,
szerelem, szellemi e. fogalmak Hérán kívül
más antik isteneket ís megkdézneki Herméset
(Mercurius és Aphrodítét (Venuso, Bizonyos
értelemben ők ix szélistenek, tú és bohó ter
mészetűeknek képzeljük öket, Aphrodité ki
fejezetten tavaszl istenség, az Ölümposzról
vigyázza az áprilist, aminek a nevét 18 adta,
Kertejüknek mint asztrológiai planetáris iste
neknek a tavaszt Bika és a szomszédos Ikrek,
illetve az öszben szomszédoló Szűz és Mérleg
az otthonuk, Összetartozásukat égi szomszéd
váguk és mitológia szerinti közös gyermekük,
az átmeneti lényt Hermaphroditosz ís jelz,
A Vízöntő, az Ikrek éva Mérleg a három leve
ős" jegy Az elemi viszonylatokat az asztroló:
pia is tükrözi, Jelen esetben az például, hogy az
Ikrekben uralkodó Merkúr szomszédja a ,föl-
51
dies Bika úrnője, míg a Mérleg Vénuszával a
másik Merkúr sház, az úgyancsak aköldteső
ve jegy határos Vagyis a két plandtalsten
ellentmondásos természetét a nekik tulajdont
tött kettős elemi karaktor ís kifejezi, (Jellemző
a ix hogy a harmadik Jdégle jegy névadó
esillagképe vizet ön)
A Merkúr év a Vénusz csak az átmenet nap
szakokban láthatóak, akkon amikor a fölrá
madt hajnali szellő elrógatja arcunk, vagy az
alkonyi szól borzolja hajunkat, Embert mi
nöségében ezért szeleburdi, csalfa, csapodár
természetű mindkettő, Ezért lett Hermész az
istenek. gyorslábú hírnöke, ezért ábrázolják
fején szárnyas kalappal, lábán szárnyas saru
val, (Hermésztől valók a Zíndér Mona mesék:
ből, Angérus kinthyi ssépbistóridjából, no meg
Vörösmarty Csongor és Zündéjéből jól ismert
varázseszközök: a láthatatlanná tévő — felhőt,
ködöt jelképező? — süveg, a szélsebesen röptető
bocskor és az égzengést csattogtató, vizeket fel
korbácsoló ostor) Hermész az átmenet meg
személyesítője átvitt értelemben is, Ő az, aki c
világ és a túlvilág határára kíséri az elhunytak
lelkelt, s idevezeti a születendőket, A Vénusz
viszont láthatósága szerint lett Hajnal- vagy
Estesillag, Ő sa" Csillag a magyar néphagyo-
mányban, § ő is jelzi az időváltozást, Az alko
nyi ég vöröse, Vénusz planétalstennő színe,
köztudomásúlag szeles időt jelez másnapra, A
Vénuszt nyolcágú csillag képében ábrázolták,
és nyolc szirmú" a fő- és melléképtájak száma
szerint a szélrózsa Is, A régiségben Szé/ volt a
Vénusz egyik magyar neve; a mesel szerepkö-
rök közül ő a hősök szélnél ís futósabb" tálto
salnak adományozója,
A földművelésből élő ember számára a tavasz a
természet újjáéledését, az újrakezdést jelentet
te, bzért régen sok helyütt úgy képzelték, hogy
az első kezdet, a világ teremtése is tavaszra esett,
A két bibliai teremtéstörténet közül a babiloni
mintájú első (Ter 1), mellyel a vízözön vépé-
nek a leírása párhuzamba állítható (megismétli
a teremtés első három napján történteket Ter
Kv mintha a télt esőzések, áradások megszűn.
tét, a művelésre váró föld megszikkadását és
kizöldülését írná le költőt képekben, Ebben a
szárasztó tavaszi szól játssza a föszerepet, A vi.
rek fölött lebegő Isten lelke, a .Szent Szellem?
(Spirirus Sanctws) er akit a keresztények hol
galamb, hol szél alakjában képzelnek el, § egy:
részt a forró szól erejével hajtja el a fellegeket,
szárítja föl a vizeket, másrészt a csőrében ho-
zott kizöldült olajággal ad hírt arról, hogy a
földre visszatért az élet, Párhuzamba állítható e
történettel a , Vörösetenger" szétválasztásának
a csodája, aminek ésszerű oka egy jelenkorú
magyarázat szerint erős sivatagi szél lehetett,
ami az egykor Egyiptom északkeleti határain
lévő sós mocsarak vizét ide-oda terelve alkalmi
pázlót teremtett és mosott el (Kiv 14),
A teremtés, a tavasz és a szél összekapcsolása
szülhette azt a vissza-cvisszatérő képzetet, hogy
a szélnek termékenyítő ereje van (a kora tavaszi
nyugati szélről: Favonius/Zephyrusról meséltek
éppen ilyeneken, Hogyne illene hát a szél alak
a láthatatlan teremtő Istenhez, akit a Biblia
más alkalommal pusztító viharistenként ír le
(Jób 38-39), aki szélparipák vontatta felhősze-
kéren száguldozik a levegőégben, ismét máskor
forgószél kavarta portölcsér formájában veze-
ti ki népét Egyiptomból a sivatagon keresztül
(Kiv 13, 21-22). E metaforához a kulcsot az
óegyiptomi főisten, Amon neve szolgáltatja,
Amon (a sRejtőzködő") egyiptológusi véle-
mény szerint azért kapta ezt a nevet, mert ere-
detileg az egyiptomi sivatag gyakori forgószelei-
ben rejtőzködő, láthatatlan erőt képviselte,
A világ más részén is meghajoltak az sisteni
szél"
előtt, Szó szerint ezt jelenti a japán kamikaze, A
IL, világháború idején hírhedtté vált elnevezés
közkeletű hagyomány szerinti forrása
az a táj-
fun volt, mely a középkori Japán meghódítására
indult mongol hajóhadat SZÉGSZÓrta
és megsem-
misítette, Bzt a rettenetes erejű
légörvényt az
óvilág nyugati részén tornádónak, Amerikában
hurrikánnak nevezték el, s valamikor egylábú
is-
tennek, démonnak képzelték
(maja Hunrakán,

sácdépüks 2 különféle növények szárnyas becői
révén, SŐt, még a szél kzvarta por révén is való-
orr termőfölddé lehet. Mai tudásunk szerint
2 Szahara homokja a talajutánpódása Brazília
őserdőinek. Termékenysége a levegőt (és a föl-
det a másik két isteni elemmel végül is egyen-
rangúvá teszi, hiszen életet ad, és benne ölt lát
haratlan formát az isteni lélek. S ez a lényeg!
Minden, ami mozog, él — vélték animisra ele-
ink, akik 2 guruló követ, a csörgede patakot
ző
is élőnek hitték. Ez állani örökségünk, hiszen
zzállatok minden gyanús" mozgásra reflexből
és Tireagálnak, tsébet az EGÉR mozdulata
ázásíképpen kelerkeztőtétt E SÉSSNNB
örökösen mozgásban lévő levegő maga az élet.
Később az ember szűkített az élőlények körén,
mondván, él az, ami lélegzik (a növényeket is
beleértve). Ez az oka annak, hogy — mint más
zet, lélek, lét (vagyis
maga az élet), lény, lényeg
szavak közös tőről erednek. Az életet jelző,
jelentő elem nem a természet életre kelésének
évszakához, a kikelethez illik a leginkább? Ez
2 gondolat a levegő-föld (tavasz—ősz) ellentét-
pártis magasabb rendű tartalommal tölti meg,
hiszezen a szellem (energia)és az anyag ellentét-
párja ísis jelen van bennük elemi szinten.
k hár, mit árul el minderről a nyelv.
Emlékeztetnék arra, hogy a fogalmak közötti
összefüggés olykor csupán a szavak homofóni-
áján alapuló népi etimologizálás következ-
ménye: mindazonáltal az ember összefüggése-
Nem -árnám ki a rokoni körből lé (lev-) szavunkat sem. Alakja, de jelentése is megengedi
folyzdék nélkül éppúgy nincs élet, mint levegő nélkül.
Aerényi 1977- 128.
ket kereső és jelképeket teremtő kedvének ez
nem szabott gátat 2 későbbiekben
sem.
Az curópai nyelvekben elterjedt egyik alapszó
a levegőre" az ógörög dipe (zíró ige. Többek
közt azt jelenti: magasba száll, fölemelkedik.
Módosult alakjának, az afemée igének a je-
lentése- lebegíte): téproc. légies, ködös. ko-
ülé fek tndliká jeleő a mztgesülk eled tér.
mészetét fejezi ki): tápmoc. légies. légszínű,
égkék (nyelvi utalás 2 levegő-ég kapcsolatra):
ip. tavasz (ez magáért beszél). 4jes azt jelen-
ti: lehelek, ebből aióv (zién), idő, korszak.
világtengelyt
forgató kozmikus istenséget, akit
— alacsonyabb
szinren — a forgószélben véltek
megtestesülni,
2 görögök Khronosznak, azaz
-Időnek" hívták, s a világrengelvt olykor
a ré-
giek. például az egyiptomiak, az isten gerinc-
oszlopaként írták le.)
görög istenének a neve, s köze lehet ec szónak —
népi etimológiás alapon mindenesetre — a mi-
tológiából ismerős Aisíz) sziget nevéhez, mely
a világ, szélén" találharó,s ahol Kirké alvilísi
holdisrennő,
az aranygyapjas Azzzás húga hz-
kik. E jajgató
név földet, alvilágot jelent, s
a Hajnal (görögül Éasz) tartja a házát ott az
Odusszeia költője szerint. Benne van szőtűként
-Fényes, .Ragyogó"), de a levegősséget ilv
módon a másik napistennek, Kirké és Aiérész
atyjának, Hétosznak a nevével is összekapcsol-
ták a régiek, de még a csillagos ég egyik nevé-
vel is (Argosz .Ragyogó). Héra neve szintén
utal a levegőéggel való kapcsolatára, hiszen a
Háliosz-gyermekek anyjának nevéhez (Nazina)
hasonló, s a jelentése is rokon: Kerényi ugyan
ez utóbbit Új(hold)nak fordítja", de a név utó-
tagja eléggé levegősen" hangzik.
a feltevést. LÉ, azaz
428
Al
 A latin nyelvben a , levegőt" jelölő egyik alapszó
görög eredetű (aér). Ebből jön az awra, fuval-
lat, légáramlat, hajnali szellő (!), fény, aranyos
ragyogás, ég, felső világ, kipárolgás; aurora,
hajnal és talán az arany jelentésű awrum. A la-
tin anima elemünkhöz társított filozófiai-val-
lásos jelentéseket is hordoz. Légmozgás, szellő,
szél, levegő, lélegzet, lehelet, életerő, lélek, élet,
árny(lélek), élőlény a jelentése.
A szintén latin spiritus (spirő 1 igéből) jelen-
tései: levegő, fúvás, fuvallat, lélegzet, lehelet,
sóhaj, élet, lélek, szellem, érzület, ihlet, indu-
lat (), fennköltség. Sanctus Spiritus a keresz-
ténységben a Szentlélek latin neve. Az európai
nyelvek körében magányosnak tűnő magyar
nyelv szintén ősi soron kapcsol egymáshoz
hasonló fennkölt és hétköznapi fogalmakat.
Egyfelől a levegő, lélegzik, lélek stb., másfelől
a szél, szellem, szellentés szavak körén belül.
(Ne lepődjön meg az olvasó: a Babdszem Jankó
című mese hősét anyja nem szüli, hanem
Istentől kapott babszemtől este , teherbe esve",
hajnalban szellenti, , szüllenti" a világra! Nem
magyar példát is idézhetnék e három fogalom
összekapcsolására.)
Váratlan , istencsapása" a guta, amit szélütésnek
is nevezünk. Úgymond azért, mert minden
előzmény nélkül, , láthatatlanul" támad. Más
magyarázat szerint a szél ez esetben a hűdött
ember lebénult oldalát, , szélét" jelenti. Ez
meggyőzőbben hangzik, és mást is jelent: a
gutaütöttnek rendszerint csak az egyik oldala
bénul le.
A MNYTESZ a két szót különböző eredetűnek
tartja. A szelet csuvasos jellegű ótörök jöve-
vényszónak, valaminek a szélét ugor kori ősi
örökségnek. Mindazonáltal a két szél között
van jelentésbeli összefüggés is. A szelek a vi-
lág szélei felől fújnak, a napszakok , szélein"
támadnak, és szélsőséges időjárási helyzetet
teremtenek; ott, ahol az évet tavasszal kezdték,
a tavaszi évforduló értelem szerint az év , szé-
5 L. mássalhangzó-váltakozás (lat. alternáció).
54
le" volt; végül, a szélsőséges magatartás a sze-
les, szeleburdi, széllelbélelt embert jellemzi, A
szélhámost, széltolót — noha eredetileg a szélen
befogott, ,lógós" lovat jelentette — másodlagos
értelme okán, lásd csalfa szélistenek — a legszí.
vesebben szintén idesorolná az ember,
A víz elem szomszédságára is emlékeztetnek az
európai nyelvek szélfúvást utánzó és a nedves
közeg (levegő, víz) áramlását felidéző szavai,
E hangutánzó, hangulatfestő szavak ,fújós,
folyós" réshangokkal (/ v w) és azok zárhang
váltóival (9), p, b)" kezdődnek, (Ezek közé tar-
tozik a már hivatkozott follis, fole) Ógörög
példák: pücác, fú, liheg, felfúj; püonmua, hó-
lyag, buborék; pwvéw, hangot ad, kiált, éne-
kel (belőle képezték a hangzó készülékek -fon
utótagját); pcög, világosság; pwvopópos, haj-
nalcsillag (innen kapta az öngyulladó foszfor
a nevén); póoov, vitorlavászon. Latin példák:
Favónius (Zephyrus) a megszemélyesített eny-
he nyugati szél, a tavasz előhírnöke Itáliában
(a faveó 2 kedvez igéből). Favoniust a róma-
iak alighanem kapcsolatba hozták a februári
halottünnepek, így a Feralia (a későbbi far-
sang) időszakának rituális szélkeltő eledelével,
a babbal (latin faba), amit a püthagóreusok a
lélek székhelyének hittek, A francia népi eti-
mológia ez utóbbit a hónap nevével is össze-
kapcsolta (francia Jöve, bab; fővrier, február),
Aztán: fáma, hír (ami, ugye, a szelek szárnyán
jár); faux, torok, gége; flárus, fúvás, lehelet,
szellentés (a szeleket régente felfújt arcú ifjak
képében ábrázolták); Jó 1, sípol, olvaszt (je-
get); fős, virág, ifjúság (ebből F/ora, Zephyrus
felesége, a tavasz istennője); fuga, futás; fulgeó
2, ragyog; fümő 1, füstöl; füró 3, rohan, tom-
bol; Pulsó 1, telkorbácsol (hullámokan);
bulmó,
tüdő; vélum, vitorla; ventus, szél. Lásd
mé
angol Jall, esik, zuhog, ősz; JJ repül; wind,
szél; wing, szárny; francia vet, szél; voler, re-
pül; német Flucht, futás; Hug repülés; fúcAtig,
gyors, illékony; Flöte, fuvola; magyar felhő,
 xs A Aa AE GONkGNK övatüket, téggat,
vasakat ant mikunkat a szeles itáha
A Vehrudr kején ma Szent Melytrtát ünnepeljük
mdadá ANNYIRA ÁT (a ag minden ré
vgy VBA Av AN
Né de Ag(nai
y ási
sak vanik a vlach ereteninek mond
ot
ms VARNI ÁR OSZ GÉP
ocAutortak indoeunápai Birhusamaihól ís
cakutno akvznünk mivel ezek a vég a a hét a
nog a kvogő tén ANT a Magy helyen kárai fog
A a tt2) toszgeteáítak haronkáulgáry omkékez
szok Lasd keein Allodma, dramkás hullámsás
dadogni védaet dléaaean folyó; éke A tölvik,
vak özántik, hult, exing lobog (haj, ruha,
várorka, olvad, rek ta dalla Ava, kiöntén
VALE angol SRA tolhik; nemet áapna ús,
ol:
kövi cddil Aaa torta (ll, az orow Aerwyar
ONTERENRNER neveben ás),
1 fokorokt tögíimak ével kezdődő szavakban
x visser visszatórnok a tavasz naptárt szimbo
táasttn Nálunk a csipás böjti szél, rölink
dotodáre az enyhe zophyve" fújja ki a szmogos
oli Kör ksd angol Adar német Ader, Áijni
angol AÁeon töghuzat, szélroham, A régi kölrák
eöner 1-jén ünnepelték a tavasz kozdotót, Ag
unnop neva dwéai állítólag szélesák jelentésű
anyut Poe néMmOT Ala hólyag srélasák),
úgy meosolik, hogy Atolosz is ssákban tartotta
tögya szólott, A szólzsák száját bekörődr kioldó
sconok indocurápai örképe Váruna, a célt ál
mor alvó medvelstonség aki felébredvén rost
ilaszin bocsátja ki a böjti szeleket (bendőjea
dörask) kgkorábban gyortyaszentelőtől, azaz
vörnar 2-áról kezdve. Mint tudjuk", a med:
ve e napon kijön a barlangjából, Ha meglátja
az arnyokát, visszamegy mert messze még a
tavasz ha nom kinn marad, és purgáló Mi.
voor oszik, hogy belei megtisztuljának a fok
dalmozodort salakról, Bz a népi megfigyelés
solgíit alapul a böjti szelítentéyzeket kibocsá-
"0 Varunához, aki Uranósz néven előbb égis
en, majd a kilencedik bolygó névadója lett,
5 c minőségében az asztrológusok a Vízöntő
uranak tették meg, A Vízöntő havának, ké.
oob tedruárnak régi magyar neve Böjtmás
hava val Aljhartak már ekkor a bájt szelek
(eve Varunae Uranuéhoz hasonlóan brum
Moga MÉNE a megvet kind gérág ekre la
TÁN. teáttvá, Éranela én anal da eve djáre
német An medve, A tehene gazdák egykor
azért töhászkodtak hozzá, hogy a Ave
tél óvja meg állaratkat, Szent Hakázs (francia
Nlaka német Akeéri ávzláv. [óra névünnepe
február 4), akit Szent áliarral (február 14)
ogyütt velntén a pogány medvelten utádaként
tartanak számon, mások mellert a rorkukból
élők (énekerek, kiktáltókd . vádászentje volt,
de föleg a A/krekérer halál (torokgyik) év a Az
kintség ellen védett, Mint mesélték, kürtjével
adott jolt a böjti vezelek csardjára, Mánásról
(február 24) viszont az a szólás járta, hogy ő
osetja kí a madarak közt a sépokat, év a tava,
körén jön, ha névnapján a befagyott folyók
megindulnak, Szélssákban hoszák a meleget
a csillagászati tavasz szentjek Sándor Józef
Benedek (március 18, 19.21,
A tavasz vége az évszak utokó ünnepén, püln.
kördkor érkezik el a nyári hővéget hozó tilzes
isteni szél, a Szentlélek eljöverelével, Ahogy
a Szewtinában olvasható: És lőn nagy hir
telenséggel az égből mintegy sebeven. súgó
szélnek zendülése, és eltelő az egér házat, a
hol ülnek vala, És megjelentek előrrük kertás
tüzes nyelvek, év üle mindenikre azok közül,
És megtelének mindnyájan Szent Lélekkel
(ApCsel 2, 2-4)
v Mizesen süt le
(0srszouezgeemáátő
Öseleme szerint a nyár tüzes
J
évszak, Tres
mint egy ereje teljében lévő fért vagy egy
stűzről pattant" menyocikoi A valávágban
is am MI másért írna a költő a szívében égő
lángyugarú nyárról? (Amikor e sorokat írtam
április elején, júniusi meleg volt, mintha az idő
figyelmeztetni akart volna, hogy ne felejtvem
55
 ot a tele selmbattkája vegígkáréri 46 ovztendái
2005, augus közepén vissann amikor az
urakó séétdrokat végzeni a szlvegen kora
vi hitog evő alragatk a nyár téleér
A ta olom száraz di molog, NÁNt a nyán A
nyár a Nap uralma atar áll, a nyári Nap Wavagít
a törhas ta ezet a tüzet — szamhon az valki
vizekkel — a tekő éggel rárvítorák, CL. ég za
vunk kétértelmikégéta De ebben az ív ben
ne van hogy a tiz di véz együtt roremtonek
életet a nyírdan, (Az ókori magakulúrik az
öntrázdrer Miklndvekire épültek, erxtonleg a
tölyók nyári áradásám) Beért a te év vég nom
csupin ellentétel egymásnak, hanom dee ks
tartoznak, egymásból levenek (1 a tivol-kele
ti jönn ábrán), LA vér szülte a tüzet — írja
a Agenda ma év a vég is Ölt meg! — tehetjük
hozzá, Bleink, akik vizparton, de logalábbis
visközelben éltek, úgy hítták, hogy az égi tiz a
Nap a vízből kél és a vésben szentül le,
Miért förfias a tűz a nin miért nőier a VÁ,
a tél? Mert nyáron a Nap föntről, a levegőn
keresztül ua le reánk (ada szavunk is kérértel
mMűd, ér az alant fokvő földet, vizet terméke
nyiti meg, év mort a Föld ér víz (a kátóhatád
srüli őr az égre, A föntdent vonatkozásában
a töve a Nee alatti Crator (.Keverőedény?) esik
példaadó a nemi aktus bevett formája lehetett,
a nyár és tél vonatkozásában a természet idő
szaki állapota, A tavasztól dvalg tartó időszak,
amikor az állatok párzanak, ér a növény
is
megtermékenyül, a Nap és a Küld nászával
ír
haró le, a téli föld a beléje veret maggal terhes
asszonyhoz hasonlítható, Az előbbiben
a férfi
nak van szerepe, az utóbbiban nincs, Végül
a rezső gyik Apollón attibútumaként
tús-vis vonatkozásában: szerelmi téren a Nap
és a tűz alkalmasabb jelkép a férfi jellemzésére
(hevosség, gyorsaság, erószakosságd, míg
a nő
szerelme inkább uvizes, holdat lágyabb, ol
dottabb, Hajlandósága összefügy a holdjárással
(I. menses), befogadó (szó szerint ig),
lassúbb,
állandóságra törekvőbb, passzívabb (újabban
már mintha ez sem lenne igaz), Áldon állapot
ban felidézi az élet földi szülőhelvét, a tengert,
böldanyánk maggatvízét,
50
Av értelnezé anak alapja a tzesíhalás s
rúg
műdja, Cselnk egy fekve alap mélyeeléréleg
forgatni pálvdvat valhaltak tizet és LTE
velekményt a nemi akihez haznlítatyák, 8;
Dranerhonz a niroxe azert egy tejes hothan ; 3 I
lopta le a tüzet az égből, ér a nevet KELLY b.
Hi
v
úr dnmzanba kilevatholó bond azával hozzák
(38,
kapvanlatba, A tlegyülítán rírusa teremtő aka, té
megíetézk az áskozdletet Nyman lehe
ugor kilvren két követ öszeltügetve eíhalház
lekvíktána teremtett embert, a bibliat Torony
első szavat skegyen világos!" Here Mig ús
vev hogy naptárt tordulatánnepek alkal
évkezderkor régen kioltorák a tüzeket dx
tüzöt gyiljtortak (húsvét kején a katolikus ég
ortadov templomokban ma ív ez a szaka), A
tülgöre véget szimbolika dialokikájának fellenye
16. póldát asok a csillagképek, melyek közér
a Nap tartáskodott az korban, Az Oroszlán
csillagkép. melynek névadája sarga lángoló
rürénye év forró égávi lakhelye okán mélá
n
lott a nyár éva tűz állatjolképe, az drtás Hyelra
tNőstény. véslkígyő) . csillagképen tapos, A
Hydra lenyakló feje a nyárkozdá, ám svize?
Rák csillagkép alatt található, míg kanyargós
lagképből látszik kiömlent (ágörág Born, eső,
Víg),
A Hydra
a legyőzött telet ís megtestesítő,
Napot szülő (a lenyelt Napot kiokádó)
sár
kányanya égi képmása, A hideg hüllő alkal
mas
felképe mindennek, de a tavaszi Nap
melegéről
új életre kelő természetnek is. A napon
sürkés
hordo
magában e kettős értelmet, A szalamandr sza
áról,
erről a sárga foltos, mérgező válad
ékot tegadó,
gyikszerű kétéltűről azt hitták,
hogy
épp ezért lett a tznek, a tűzoltóknak,ardzálló,
a tiwatés
törűsben el nem égő léleknek
a velmbóluma,
Az antikvitás a tűz elemet a mond
ottakon ké
vül a (száraz) kelett széllel,
a sárga
kénnel, a gáznemű halmasállapottal színnel, a
tárvítot
ta. A testnedvek közül a sárga
epét kapcsol
ták hozzá, amit megkülönböztertek
a tekete
ze

ov kedöntovságai szerveink közül a májat Nap heve közös célért kibogy a nyár cl felerti
alan özétt hittek a köjvövelrvég fészkének győzelmét szolyálja, Hórakkész tödötölekeppen
fa eliúxdó szakaként viselkedő adt norndjik is megörökített totta melynek sonén oroszktet
[Rhanititttk Ra kölöriküs törntószetet, vat bőrbe öltözötten legyőz (megfökoz MRD egy
gyi a senatrewéget a Kingoló szereltet vagy egy egész csonka bikát (ökre erről szók
a Next GŐ. atöntbol a aját A a geontetekai Ő mégy a tüzes nyán ellenfele a rélvéz megter
rovrok közölt a totntádlott mely— mint a tűz az tesítője
dnek közt — az ehő (legkevesebb okdahd a Tizesállatövi
jegya Kos az Oroszlán éva Nyilas.
siipokkal határolt tortek sonihan A tetreé- A Kös a Mars planéta otthona s a Napnak e
kra deghagyesobb , goonrottiai test ami utat jegyben van fölmagasztakásaó, asztrológiai
u howor kg Midalmasan SZÚrÓL terntészete- műszövak itt van erőben. Az Oroszkínbdana
6 NOxI egyenlő oldalú háromszög határolja Nap van otthon míg a Nyilasban a hupitos
váz tkvogdd salkimista" jole a hegyével felfele sak ifjú istenként a Napban öltört testet. A
mutató egvontő oktahi háromszög amilyen a lángjával ölő Mardukot a Jupiter bolygó be
körosztőttv Szontháromság illetve az Atya jela bilani istenét mint újkászüktett sátkányany
mov a cúcsávatt lefelé mutató háromszágyel a
viz (AAD jelével együtt adja ki a Dávid-csillag
neven közimtert hoxregtemimát; az isteni teljes a tüzes jegyeket vizes jegyek előzik megi és
sox és tökéletesség a szimbőlimát, (Teljes. hiszen földies jegyek követik — a tüzet a viz és a föld
: kvoső ér a kt elemi jele is benne van) És oltja —, és levegős jegyekkel állnak vele szent-
DOVO A tüzet tartották a legaktívabb elemnek. ben — a tüzet a kvegő élte.
Vang magától lobog, táncol, viharzik és kavar A régiek alapvetően háromtók törmrószetes tü
forró szelet Míg a levegő csak külső hatásra zet különböztettek megy a Nipét. a vilkímet
mologítésre mozdul megy a vitet is a tűz förral- és a földi valkanikus tüzet. Mindháromnak
, szól csak felkorhácsolni tudja; a föld közete- saját istene volt a hindnizmusdan pókkiul
u érmeit a tiz meogolvasztani is képes, porát a Szúrja Indra és Agni. E híromfk megnyik
sról csupán fölkavarni.
Manierista és barokk allegóriákban a tüzet kin- voltak: ezt jelzi a tűz elembége"vagy az hogy
solo fejű nőalak személyesíti meg vilkímokkal a latin gxö sző tüzet, vilkímorés csikgtőnyt
a kezében, esetleg lánghajában főnixszel A egyaránt jelent. Erre utal, hogy a villímot rázó
cúsbon elhamvadó és abból újkíszülető fönie- esőistenek, amilyen Marduk, Ttsup és Zeusz
nadar a korszakhatár tüzes jelképe (ógörög ifjű korukban napistenek voltak, vagy hogya
om bibon veres tűzszínű, datolyapálma: görögök egyik napistona Héliosz vilkimokból
ez utóbbi a Nap fűja volo, A tüzes harag meg- font korbáccsal ösztökéli tüzes lovait. Amia
semelvesítője azonban rendszerint férfi, de földi tüzeket illeti égi származásukta
szintén
iz ő asztrálmitológiai megfelelője nem a Nap, mitológiai metaforák utalnak. Hóphaisztoszi
dancm Arész (Mar9, a vérszomjas hadisten, Vülcanus kovícsisten Hesztia/ Vestával együtt a
ikinek bolygóját Airoeisznek C Tüzes" -nek földi tüzek gyediúja volt — az előbbi a föklméli
Heves" -nek) nevezték görögül, de amit a for az utóbbi az emberkéz csiholta tást — ám
öket Ni naptázgeítót Héraklésszel is kapcsolat mindketten tagjai voltak az olümposzi iste
oztak, Ennek asztrálmiroszi szempontból nek égi karának. Héphaisztosz egy elheszélés
Ér read az, hogy a naptári vonatkozásban szerint úgy került a föklre, hogy Zeusz meg-
lv fontos tavaszponttal kezdődően, a csil- red, lehajította. Így kert OKÉVis.
aszati évkezdettől, a Kos havában Mars és a ten, aki földmeélyi kövdösműihelvében
végezte

37

a dolgát égi megrendelésre. A föld alatt, egy
tűzhányó tüzében izzította a Nap és Hold tűz-
nyilait, Zeusz mennykönyveit, és ott készítet-
te még a csillagképeket is, A Vulcanus név a
tűz földre szállásár magyarázza, feltéve, hogy
a fulgeő 2, villámlik ige és a Vulcanus név kö-
zött van nyelvi, de legalább népi etimologikus
kapcsolat, Hangzást és jelentést tekintve kell
lennie, Jupiter (Zeusz) haragjának jelei a föld-
re hajigált, Vulcanus gyártotta villámok (latin
fulgun, Villámlani e tekintetben annyit tesz,
mint Vulcanust haragosan a földre hajítani.
Héphaisztosz zuhanása, az égi tűz alászállása az
éves körforgást is kifejezi, A kovácsisten az ŐSzt
kezdő Mérleg havának volt az olümposzi véd-
nöke, azé a hónapé, amelyben az asztrológia
szerint a Nap is salábukik", ahogy már írtam,
casusban van (latin azdő 3, leesik, lehull, lezu-
han, lenyugszik [csillag]; angol fal. ősz, zuha-
nás). Pergamoni Krátész, ókori mitográfus Sze-
rint Zeusz Héphaisztoszt és a Napot elhajítva
e két azonos sebességű, égő fáklya" röppályá-
jával mérte ki a kozmosz határait."
Héphaisztosz a telet is megszemélyesítette,
melynek kezdő hónapját, a Bak havát viszont
Hesztia vigyázta az Olümposzról mint a tűz-
oltár és a házi tűzhely istennője. Ekkor a Nap
tüze valóban csak a tűzhelyek parazsában vilá-
gol valamennyire, ide van , száműzve". Ahogy
az asztrológia is mondja, exiliumban van. A tűz
alászállásának legismertebb és talán legkifeje-
zőbb mitikus leírása Prométheusz története,
aki — mint ismeretes — megsajnálván az embe-
riséget, lelopra számunkra az égből a tüzet,
A zsidó-keresztény szimbolikában Isten a vi-
lágosság megteremtésével, . vagyis magával
a tűzzel indítja be a létr körforgását. Mózes
szenvedélyes és haragvó isteneként ő maga a
tűz, mely elemészti az áldozatot és a bűnöst,
de megtisztítja az arra érdemest. Mindebben
részint Gibilre, a sumérek fényhozó és tűzvész-
hozó tűzistenére emlékeztet, részint a babiloni
Santillana-Dechend 1995: 240.
ztítja el ellenség
Mardukra, aki lángjával pus
ig az iráni tűzvallás legfőbi
it, részint ped
Mint törvényadó, a
tenére, Ahura Mazdára.
a, viszont:
lángberűit vési Mózes kőrábláib ur
biloni Samas napistent utánozza: Hamm
amint Samas áj
törvénysztéléjén látható,
ve tüze égi eredt
törvényeit a királynak. Jah
t: a csipkebokor
de a földön világít és ége
(Kiv 13, 21)
(Kiv 3 3. 2 a tűzoszlopban
Sínai-hegyen, de ott sem vulkáni tűz forn
(Kiv 19, 1
jában, hanem az égből alászállva
l hang;
A Szentírás majd minden alkalomma I
ől csap le,
Ivozza, hogy az Úr tüze az égb
próféra ál
történetében például, amikor a
tja meg az c
zatát Isten tüze (villám?) gyúj
st az
ron (IKir 18, 38), vagy amikor Illé
a magasb
alászálló tüzes szekér ragadja
tűz termés
2. 11). Mindamellett az isteni
atokkal ,
olykor nagyon is földies hasonl
ír
tölgő kemenceként", ,tüzes fáklyaként?
(Ter 15, 17). 24
Az Újszövetségben az égi és a földi miné
közti különbséget Keresztelő Szent János
jezi ki szemléletesen, mondván, hogy mí
ép
maga vízzel keresztel (tisztítja meg jelk
is a megtérőket), addig Krisztust ol
tűzzel, a Szentlélekkel keresztelőkéni
ja be a sokaságnak (Mt 3, 11). A kereszt
egyben m
Szentháromság ,tüzessége", ami
nyeit is jelent, a védikus árja tűz , szen hán
védiku (
ságával" mutat rokonságot. A
hármas tagolása Agni, a tűz, Váju, a szé v
és Áditja, a Nap egylényegűségét zte
Mindamellett a keresztény szimbolikáb
szerep jut a földmélyi tüzeknek. A po
purgatórium tüzei ezek. Ez a képzet viszoi
késői fejlemény, de salászállás" ez is — teol
tisztító tüzét a kora középkortól kezdv
ördögök szítják föld alatri bugyraikban. :
giek felfogása szerint, ami alászáll,
is kell rérnie a magasba, az örök körtorgi
 12;Mars TŰpív, mag; mpía, gőzfürdő; Iőpósis,
bolygó; Pűrrha, ősznya, a gőrög Noé,
Deukalión felesége, akinek
a neve Graves sze-
rint vörösbort jelent. (Így hívták Akhilleusz
ís leánynevérT.) E körbe tartozik Perszeusz, az ősi magyar fáj, mert 2 tűz ÉS 2 gy" Sem, ai
Perszé naphérosz neve; ebből képezték
a latinok is! — egyaránt fájdalmas égési sebet akoz. (Va
2 bíbor jelentésű purpureus szót; erre vezethető
vissza szláv eredetű parázs és pernye szavunk, a
Prut folyó neve. Ehhez képest meglepő, hogy
ösú migyas; belső köfesátséjti a fázássetj pet:
nyével hasonló képzésű pergel, perzsel, pipacs,
pír szavunk (és ez utóbbi származékai: a piros,
bírkad, pirul), a pörköl
és a pörsenés, valamint
az eredetileg a világító tűzre vonatkoztatott
Pílácsol, pillant, pillog, pislant, pislog szó is (vő.
gyertya világa — szeme világa).
F (pb) hangzóval képzett szavak a görög o/érw
(fiegó), éget, pörzsől, lobog, világít, gyújt;
viéjua, égés, lob, forróság, nyál (9; gzéo,
hány (nemcsak tüzei), forr, pezseg,
(nemcsak lávafolyam); og/óvevs, égő, fénylő,
tűzpiros. A latinban: fzcula fáklya; fiacceő 2,
fonnyad (tűzben, Napon); fizgellum, fiagrum,
korbács (Hélioszé is), csalánozó tapogatója;
flagró 1, lángol, lobog, szikrázik; fizmrma, láng,
tűz, villám (de flzmen, szellő!); fldvus, arany-
sárga, szőke (mint a napisten -haja"); fornáx,
megég. Az erre visszavezethető larin . pz
razsat, a prujna ezzel szemben zúzmarát, Jere
havat, telet jelent."") Továbbá 2 fázik (vőz híján
és fagyban), a fény és 2 fenyő. (Ez utóbbi min
rűzifa illik ide. Vő. angol fr. fenyő, fére, tűz.1
még /xc szavunkat,
mely a latin ér, fény szó
ból származik.) Ide tartozik még forr (7) igénk
kúr szavak állíthatók párhuzamba (amivel ne
állítom, hogy egymáshoz származásilag közül
lenne); aztán a fő, főz (), a fullánk (mert szá
kiönt minta Nap sugara), a filled), a füst, a fitt.
Emlírertem a latin fex szót. A túz és Na
egyik-másik indogermán istenét hasonlóképj
hívják: lásd kelta Zszg, skandináv Loki, germé
Loge (vö. angol log; tűzifatuskó).
A latin ime
világosságot jelent, véle rokonhangzásúa Hok
neve: Luna. Magyar példák az / betűvel kez
dődő lángos" szavakra: (az idegen ereden
úg

furnus, kemence; frigő 3, frigeő 2, süt, főz, pör- lámpa, (az ősmagyar) láng, láz, lob, lobog; a MET
köl; fulgur, fulmen, villám, mennykő; fimő 1, a langyos és a vele azonos jelentésű tájnyd
füstölög, gőzölög (!). lanyhos (vö. a finnugor zürjén fuz, parázs; 0
Ezeknek a szavaknak a származékai megtalálha- ják humit, langyos, lanyha, de a német Éz
tók az élő európai nyelvekben: német Fizmme, ezt jelenti). A
francia flamme, láng; német Fexer, francia fex, Végezetül — és most sem állítom, hogy roko
tűz. Hogy egy különleges példát is mondjak, a ságról vagy közös eredetről lenne CO
2.
LáM
TS
s

lobogó jelentésű angol fézg (vö. német fizggen,
lobogót kítűz) és a német Fa/ne a lobogó láng
mintájára képződött, akárcsak a magyarban. A
francia királyok szent zászlaja, az Oriflamme a
nevével tanúskodik emellett, de az is, hogy a
szúr szavunk a hindu Szúrja napisten vé
idézi, valamint a görög ceipídoict, ami napszi
rást jelent (vö. geípívos, forró, égető; ZeÍpiot
Sirius; Sirius volt a nyári hőséget jelző csillas
Sül, süt meg sugár szavunk az európai ny elve

!9 A két szélsőség hasonló hangzású kifejezé

vagy
sére
éppen az alkalmazott szavak összecserélésére
több példát hozhi mu
fel az élő nyelvekből is. A előbbire nézvést I. magyar hőség, bűvösség. Az utóbbira jellemző példa, hogy a latin és gen
nyelvek között az áradás során (?) felcserélődrek a hideg és meleg jelentésű szavak: latin frigidus, olasz freddo, fsz ő
de angol cool, hűvös; angol cold, német katt, hideg; ugyanakkor latin calidus, olasz caldo, francia chaud, de angol, n Ta
warm, meleg; angol fire, német Feuer, tűz.
B.
, avahbotó latin napnevet, a Sk idézi meg utal, addig a Al (kepos, kepéh) mint elem és
9) sun francia Sal méltet SáRNEk mint fönév természeténél fogva mozdulatlan,
arógekkkel jeleztom az Olvasónak, hogy A régiek úgy hitték, hogy a Föld is az, A lapos
58 3 hl szavak a röbbi demmel is fö , a lavina akkor vindul meg",
hegy lába,
a ld
"ac hozhatók. Erre a másik három elemről ha a vizfa ol ay
erózió, vag
yáéss,
szélfüivás bel-
" ( közt is bőven volt példa, Olyan egyszerű,
; vi enni szavak mint fö Adok fia föln vagy a
sejében fortyogó magma lázba hozza" őket,
Hangutránzónak, hangulatféstőnek sem ne-
58 ideg BÉeg fefeg minden erőltetés nék vezhetők, hiszen a földnek, mely rendszerint
2) rolulnak a szánkra, s Hím, hangzás tekin mozdulatlan, nincs hangja. A. földrengésnek
Ea Éppúgy közük van egymáshoz, mint mint a föld
van, de erre a magyar elnevezések
"eatmilag miközben mindegyikük más-más tapálk begy nem utalnak — nálunk a földren-
e utal Némelyikük ráadásul elemi vo gés ritka, kiváltképp az olyan, amelynek már
inkább
vazkozásban röbbérrelmű is. A kedeg hangja is van —, ám a latin serne, a német Ende
net sró (lebeg a vizen), de légi mozgásra és az angol grownd és szóbokraik felidézik azt
. vonatkoztatható (egyhelyben lebeg a vén a rémisztő morajl amit ás t,
a rengő föld mélye
két 1. még érőden, leng stb), de ez nem csoda, halla és ami benne van a mi reng szavunk-
t,
Tervezi devől és dó leves szavaink rokonok— a ban, Az összef zerne st
a latingé
jelzi üg és szár
mazékai (serréntes, földes, földi; zerrexs, földből
-xomra első helyen levegős" hangulatú, mert vameg ló ) 2, megrettent, megrémül ige
a terreő
ozvan az ingő csónak libeghet a vízen, bár a közti homo utóbbi ésni
Az fó a.
a belőle képzett
ben a ibegésből billegés lesz hangátvetéssel, tervidilis, terriftcus, rettenetes, rémisztő mellék-
úr inkább a levegőben libegő levél vagy láng név magyisar lteti, mivel jár, ha föld-
érzékeul
sz róla az eszembe. (Beugrik rehát a tűzelem anyánk megrázza magát.
s a képbe, bár a hang sú
a leveg ly
ősség en van,
sisren a légmozgás libegteti a lángot.) A odbeg nBe hideg
ez a földi kunyhó"" mM
is háromértelmű: első helyen -— nekem — a láng
iobog, aztán a haj, a vitorla, a zászló, utoljáraa Mit kel tudnunk a föld elemről? A hagyo-
Jorrashan lévő viz, A lebeg, tibeg ledog szorosan mányos, ellentétpárokban gondolkodó szim-
összerartozó szavak, ám a köztük lévő hang- bolikus felfogás szerint a föld .hideg és száraz"
rendi különbség finoman árnyalva módosít a elem, s mint ilyen szemben áll" a smeleg és
centésükön, (A Zéeg egyértelműen a tűz elem nedves" levegővel, ,Ég és föld" — mondjuk a fel-
szava, mégpedig a lenti tüzeké — ,szabály sze- oldhatatlan ellentétre. Praktikusan: a levegő, a
nini" csak a földön gyújtott tűznek van lángja, meleg szél szárítja ki a földet, pusztítja felszínét
sölrő persze áthághatja a szabályokat, mint port kavarva, de a szél sodorja fölébe a tenger
rerte a lángos csillaggal" József Artila —, ma- felöl az esőfelhőket is. Másfelől a föld közetei,
sas hangrendű alakja, a leng azonban a levegő éreei oxidok formájában tartják rabságban a
ctemhez tartozik.) levegő nedves"
. oxigénjét. A föld elemmel hoz-
Mindkét négyesben van egy ,kakukkrojás", ták kapcsolatba a fekete epeváladékot, a lépet;
A fenti magyarázat is erre mutat.) Míg a fő- az ólmot, a Szaturnusz planéta mérgező fémét;
ne, fuj, für és a lebeg, libeg, lobog mozgalmas a disznót, a római Saturnus (görög Kronosz)
"ortenéseket kifejező, hangutánzó vagy hangu- és Ceres (görög Démétér) földistennő állatát
tatfestő ige, mely a három mozgékony elemre a szaturnikus lelkiségként leírt síri hangulatot,
Adv Endre: A földi kunybóban

61
búskomorságot Satamus orxkeileg agníriv
tönség de egy aspoktrusában halíliíten volt
Meiancholta pedig Satumus skeánya: h Dürer
hasonló című metszetét (S. köp).
Valamikor esok az összefüggések közismertek
voltak, 0. Nagy Gábor több erre utaló szó-
kést is említ: . Égi z fá bidegye — halálos
borzalom, megdöbbenés vi levertség fogja el.
ss Hödeg mejnt 2 föld — érréketlen, részvétlen,
szívtelen ember." (Az dőbbi rájnyelvi, az urób-
hi régtes szólás) De ideltenek az Aáséb mint
z fotot fg... Szennod, mint a föld... SElj
már 2 sérgz föld (meghaló? szókisok is" A
felkorolrak illenek az őszhöz (kisebb részben a
télhez i3. A föktbe temetkezünk; ősszel, az ősz
és a td kelta hagyomány szerinti határnapján
emlékezünk meg halottainkról. (Samain, no-
vember 1-2) A td maga a .holtidő". A legré-
gibb ismert római naptár a két teljesen tormé-
kezen réli hőnapot, januárt és februárt külön
kezelte, még nevük sem volt." A földrúró ser-
rés a mindent fölfüló és elemésztő halál állat
jelképe volt, így a temetői földé is, amelyben
a terem elenyészik. Satarnusnak a december
17-23-i Sanarnalián mutattak be sortésáldoza-
roz. A Sarurnalia a földvúró parasztok ünnepe
volt eredetileg, amelynek során — a földmun-
kák szűnetelvén — végre kedvükre kimulathat-
ták magukat. Az asztrológia Szatarnuszát is
számon tartják a földművesek patrónusaként.
A földhöz rendelrék a plaronikusok a kockát
a mértani testek közül, mivel minden alakzat
közört ezt érezték" a legsúlyosabbnak és a leg-
srabilabbnak. Kepler a Szaturnusz szféráját is a
kocka tulajdonságaival jellemezte. Ennek meg-
felel, hogy egykor a négyszög volt a föld egye-
remes síkbeli jele, mivel a települések — lásd
városnegyed —, a megművelt föld és az öntöző-
csatornák hálózata rácsszerkezerű, akárcsak a
pusztulással fenyegető háló, ketrec, és négyszö-
? O. Nagy 1966: 219-20.,
§ Jankovics 1997: 15.
3 Jankovics 1997: 237.
62
RŰ a sír is. Magát az ismert földi világota négy
égtáj szerinti tájolás snégvszögesítette a kerek
égi
ég ellenében. A kör NÉRVSZÜRESÍTÉNE az
törvények földi alkalmazását jelentette a rég
ny :
ek szemében. Templomok esetében a mel
jelképező kerek kupola fedte, négyszögletű föl
;
di tér (alap) szolgált ennek helvszínéül,
A föld az ég (lég ellenpárjaként alávote
Rengéseh c
helyzetben (aluD van. és passzív.
a
vulkánkiröréseivel sem egyenrangú ellentele
égieknok: elszenvedi az erőziót a másik három
Sötétyé
jobbára égi eredetűnek hitt elemről,
sűrűség, kötöttség csupa szaturnikus von
társul hozzá, szemben a levegőég világosság
j
val, ritkaságával szabadságával, Az asztroló
szerint a Sraturnust az ura a földmélyi, oxigi
megkötő. ásványoknak és közeteknek. (
mondják, hogy Szaturnusz hatása érvén
a körözködő, kákán is csomót kereső, maki
emberen. Ahogy a szólás tartja .Köti az eb.
karóhoz", Az eb is Szaturnusz állatjelképe.
Sraturnusz planétaisten, nem maga a Föl
föld nőies elem (lásd anyaföld, szülöföldd, b
egyes műveltségek férfiasnak tekintik
Vizrerlend, Többnyire mégis anya- És tért
kenység istennők személyesítették meg,:
ket attribúramaik alapján különböztethett
meg. Gaia, Kronosz anyja volt maga a R
Démérér/Ceress a Szűz havának olüi
úrnője pedig a megművelt talaj
Többek közt bőségszaru, fáklya, kígyó " 0
jelvénye, (Emlékeztetnék rá, hogy a k tál
a rómaiak szemében augusztus már ŐS?
napnak számított) A bőségszaru a ny
berakarítás, a megtelt kamra, raktár je
kígyő kifejezetten a föld állarszimból
Ráadásul, a magyar néphit augusztus 1
Bertalan napjához köti eltűnését, visszab
dását föld alatti üregébe!" A lacin Tellus M
( Pöldanya) szent állata is földi lény, a kö
 s
19
[ eJOYAUAAJA Mom dog
alatt, sziklák repedésetben alvatagban orho
non gyilkos mérgű vanyák" skorpió, Öpt az
őszt berakarítás rámat kennőjét úgy ábrával
ták, amint gyermekek szoptatta Kovika alakú
kövekből rárt, úgynevezert hásgyakoronát visel
a fején Kübelé, az antik kámában oly népsze
rű phráglai földienné, (A várak, városok — a
légvár kivételével! — a földön állnak.)
Mizonyos vonatkozásatban a földet férliiten
végek ix képviselhenték, Egyiptomban Nut ég
és tejútátennő férje Geb földisten" voln aki
azonban Inkább a mitologikus sépb földet, az
épk egyenlítő vagy az Állatóv kör síkját szemé
lyesítette meg szodtákus emberként, mintem
a mi földünket, Amikor együtt hálrak, minden
esetre ő volt alul (6, kép), A földi láróhatárnak
azt a szakaszát, és a mögöttes alvilágot, ahol a
Nap alábukik, Egytpromban az öreg Aker isten
testesítette meg, A föld alatt világot (a föld bel
apírusz, Beleleh Museum,
6, kép, Nut és ( eh, Greenhe [dop
14 Graves h mh 467
0
nejét, válaó oldalát, a déli épgholtód, ahol a Na
djozakája Jár, a ahová a halak költöznek, térí
ktenek kormányozták Egyiptomban Oz,
Helliszban Eadész (és a kígyélábűú Minász, az
alvilág egyik bírája aki szeretkezéskor csupa
de
földi férget mérges kígyót, akorpiót, azdel
húr lövellt klmagábób, Rámában Pluto volt
az alvilág uralkodója tMéphalsztosz Vulcanus,
kígyélara
alánek kacska lábai önyetekereden
ugyan elümposzt laten volt,
emlékeztetnek.
ar őszt Mérleg hónap ura, latln neve és élete
ralya szerlnt azonban a föld alatt tevékeny
kedert, Egyes mitogrdíunok szerint az alvilág
az
máxik bírájának, ftadamanthüsznek ő volt
Szaturnikus tulajdonsgal sántasága,
apja"
vagy az, hogy ércekkel foglalatoskodik, ösze
szertne
függhetnek azzal hogy az asztrológia
Szaturnusz a Mérleg legyében van erőben,
Noha az Ilyen párosítások a mal, többnyire
London
városlakó ember számára erőltetettnek tési
nek, esetünkben nem kell túl nagy képzelőe-
ró ahhoz, hogy belássuk, az ősz a földdel illő
párt alkot. Ősszel, a betakarítás, majd az őszi
szántás után csupasszá (láthatóvá) válik a ta-
laj, és az eső áztatta fekete föld a megművelt
táj képének a meghatározó eleme lesz. Mível
ásszel ,hal meg? a természet, s az ember ís ősz-
szel emlékezik meg halottaíról, a hideg, sötét
sír, amibe temetkezünk, a szántóföld, amibe
az eljövendő ,élet" magvait vetjük, már csak e
kapcsolódás folytán ís mélyebb értelmet nyer.
Erről, az elemek anyagiságon túli mély- és
röbbértelműségéről tanúskodik a nyelv.
A mi föld szavunk magában és ősszetételekben
talajt, talajfajtát, szántóföldet, birtokot, terű-
letet, hazát, szárazulatot, világot, nagybetűvel
pedíg égítestet jelent, tulajdonnévként pedíg
annak mitikus megszemélyesítőjét, a Földanyát
szólítja meg. A héber erec talajt, országot, föld-
golyót egyaránt jelent, csakúgy, mint a vele ro-
konhangzású (!) gőrög épa, a német díe Erde
(Erda a germán mitológia földistennője volt),
az angol earth (Mother Earth, planet Earth) — a
két utóbbi , földelés" értelemben ís használa-
tos azóta, hogy elektromos vezetékek hálózzák
be életünket — és nem utolsósorban az orosz
JEMJA.
A nyelvek értelemszerűen nevezik többfélekép-
pen a földet. Az ógörög yíj, mely szó Gaia alak-
ban a Föld legősibb istennőjének a neveként
ismert, jelent port, talajt, földfajtát, szántófől-
det, országot, földkerekséget, Főld égítestet, az
ugyancsak ógörög zdovós (khtonosz) viszont
inkább a föld ,méhére7 utal jelentéseiben,
melléknévi alakjában földből eredőt, föld alat
tt, belföldít (!), alvilágít jelent. A latin ager je-
lentése szántóföld (belőle ered agrár szavunk).
Két g-vel (agger) viszont talajnemet jelől (ami.
lyen a homok, kavics), és földhányás, torlasz,
töltés, gát ís lehet az értelme. A nőnemű furnus
(magyar hurnusz) jelentése termőtalaj. A szó
összefügg a humó 1, elhantol, eltemet; hűmeő
2, nedves, ázik igékkel, 2 fumúlís, alant fekvő
jelzővel, de a hűrnánus, ember, halandó, követ-
kezésképp a homó, ember szavakkal is. , Porból
lettünk, és porrá leszünk, halortainkat elhan-
toljuk, föld alá temetjük őket. A szintén latin
solum jelentése alap, talaj, haza földje, amin a
solíum, trónszék, székhely áll. Hasonló hang-
zású, de értelme szerint is rokon szó a sölys,
egyetlen, mely viszont a Sől, Nap jelzői alakja.
A nőnemű tellűs földszínt, talajt, birtokot, föl-
det, vidéket, tartományt jelent, és — láttuk — a
rómaiak a Földanyát is Tellus Marernek nevez-
ték el. Az ugyancsak nőnemű terra jelentései:
föld anyaga, szárazföld, vidék, ország, föld-
golyó. Görög, latin és ógermán gyökerűek a
föld elnevezései az európai nyelvekben, mint
az említetteken kívüli német Grund, angol
ground, alap, földfelszín, terep, tér; német
Land, angol land, birtok, szárazföld, földrajzi
tájegység, haza; az angol soi/, talaj, föld (mint
anyag); angol terrítory, terület, térség.
Külön csoportot alkotnak az alábbi hasonló
értelmű és hasonló alakú szavak, mint a német
Feld, terület, térség, terep, mező; az angol field,
terület, csatatér, mező, szántóföld; és a magyar
föld, amit hivatalból" nem tekintenek a má-
sik kettő rokonának (aA MNTESz szerint bi-
zonytalan eredetű, alighanem belső fejlemény,
s mind indogermán, mind finnugor származ-
tatása téves). Mégis éppoly nehéz rokonítá-
suktól eltekinteni, mint ahogy az angol eart),
a német Erde és a héber erec esetleges közös
eredetétől."
Érdemes egy kicsit elidőzni egyes, föld jelenté-
sű szavaink körében. Sokat elárulnak az analó-

" Nem egyedi jelenségről van szó. Olyan szavak rokon hangzása és értelme, mint a szarv, kürt jelentésű héber keren,
an mert dé] Étv vagy az ral mint az ószövetségi Illés (Élijahu) prófétáé és a görög Héliosz Sapesebós

agy olyan mitikus elbeszéléseké, mint meglátogató fölé

a biblízi Ábrahámot Télemakhosz angyal
háromhajló és 2 görög Hürieuszt meglátogató
ökör és szamár, amely az újszövetségi
három isten, vagy az Odű történetében a csecsemő

zületéstőrténet meghatározó eleme, miközben ószövetségi előzményét is zen ká eg beta eperéskneség

nem feltétlenül kritériuma ilyen egyezéseknek, miközben a véletlen egybeesés is ú

65
giás, mitopoétikus gondolkodás természetéről,
Irt van például a mi ugor-, esetleg finnugor-
korinak mondott fér szavunk (Il, terep, terít,
terjed), ami ősi soron rokonságban állhat a la-
tin terra indoeurópai , eredetijével",
Innen egy r:1 hangzóváltásnyira van az ugyan-
csak finnugor korinak tartott, fel- szógyökünk
(ebből képezzük tele, telek, telep, televény teljes
szavainkat), amelyről viszont a már említett
latin zellüs juthat eszünkbe. A telep mély hang-
rendű alakja lehetne a talp, talapízat), amely-
ről szótárunk azt állítja, hogy bizonytalan ere-
detű. A német JZalpe, mancs, állati láb szóból
való származtatását megkérdőjelezi, minde-
nekelőtt azért, mert a testrésznevek minden
nép körében a legrégibbek közé számítanak,
ugyanakkor tudjuk, hogy a kuruc gyalogos zel-
pas elnevezést a német (és a francia) is átvette.
Tárgyunk szempontjából azért fontos ez, mert
nyelvújítási talaj szavunkat a szótár a talp és alj
összevonásaként magyarázza.
A talp a lábra tereli a figyelmünket. A szótár
szerint bizonytalan, talán finnugor eredetű
szó. Mi köze van a földhöz — túl azon, hogy
mindkettő , alul van"? Már a hegy lába kifeje-
zés is jó példa erre, továbbá, hogy az e tekintet-
ben oly kérlelhetetlen MNyTESz sem zárja ki a
finnugor korinak tartott /áppal való kapcsola-
tát, amiről viszont az uráli korból eredeztetett
lap(os), lapály, és azabból hangrendi átcsapással
képzett lepel (a földet borító hólepel például),
lepény jut az eszembe. A /zpos sík földterület
elterjedt tájnyelvi elnevezése. Eredetileg azon-
ban az egész földet laposnak képzelték. Erről
az ugor vagy finnugor-kori záj ugrik be, illetve
tál szavunk, mely ugyebár /zpos edényt jelent.
Az viszont már tényleg véletlen egybeesés le-
het, hogy a német Zz/nak mondja a völgyet.
Az elemi többértelműség ellentmondásokat is
szülhet, különösen a szimbólumok egyeztetése
terén. A föld elemet ugyan az ősszel párosí-
tották a régiek, de a többi elemhez hasonlóan
másképp is jelen van az év szimbolikájában.
Az asztrológia az állatövi jegyeket elemi tulaj-
donságaik szerint is CSOpOrTOSÍTOTTA, A Bik ha z
Szüzet és a Bakot nevezte földiesnek, és háp e
földies jegyek között nincs manapság őszinek
tartott csillagjegy. Az antik hagyomány és :; ;
időjárás szerint azonban a Szűz jegy az. Nem
mellékes, hogy a Szúz havának az olümposgi
vallás szerint Démétér volt a védnöke, a ten
móföld, a talaj, az anyaföld és a föld elen
istennője, akit egy másik . jelképrendszen
ek,
ben a nyár megszemélyesítőjeként tiszte
képvise
Ellentmondással a többi elem isteni
lőinél is találkozunk. A görög Héra esetéber
például, aki a levegőég istennője volt, ám a
neve a levegőég ógörög elnevezései melletta
föld jelentésű $od-val is kapcsolatba hozl tó
Vagy az ugyancsak görög Hesztiáéban, ki :
tűz istennője volt, de a neve és földies otthon
(a Bak jegy) szerint a földből rakott tűzhelye
személyesítette meg elsősorban (görög sar a:
házi tűzhely oltár, család, ház, közpono.
A föld és az ősz párosítását számos asztrál
mitológiai összefüggés hordozza. Így például
az elem és az évszak már emlegetett, kö ös
szaturnikus vonásai. A római Saturnus a fő d-
művelés legfőbb patrónusa volt, s az ókor
Róma kocsiversenyein részt vevő négy fogat
egyike az ősz, illetve az ő képviselerében állt
rajthoz, és hajtója borostyánnal, az ősszel e
rágzó, földön kúszó örökzölddel koszorúzt:
a fejét. Tellus Mater skorpiója a második szi
jegyre, a Skorpióra utal. És hadd emlékeztessek
arra, hogy a naprendszer XX. században fölfe-
dezett tizedik bolygója a föld alatti síri világ
uráról, Plutóról kapra a nevét, akir az asztroló-
gusok a Skorpió planétaurának tettek meg, Az
asztrológia szerint a földhöz kötört Szaturnusz
Héphaisztosz Mérlegében van erőben. (Egy
késő antik elbeszélés szerint a Mérleg csillag:
képet az isteni kovács készítette) A halc tak
fölötti alvilági írélkezésben az Igazság ,csilk e
mérlege" már az egyiptomiak, mükénéiek és
az ószövétségi zsidók képzeletében is a lélek
mérlegének a szerepét töltörre be. Ez a képz Tt
illik mind az őszhöz, mind a föld haláls me
pe.
. szkózaő halál utáni, újjászületés előtti
bolikaj" ikus) földalattisághoz. Egyiptomban
gt bírája Ozirisz volt, az ő jelenlétében
a ho 5 út e Anubisz az elhunyt tetteit. Mítosza
mérleg Ozirisz maga is októberben, a halál
szert ában halt meg, amit a Nílus leapadása
E A zsidók őszi évkezdéskor teszik elmúlt
jós ván mérlegre, ekkor ünneplik a kato-
ét. sok is mérlegelő szentjeiket, kiváltképpen
gé arkangyalt, aki majd az Utolsó Ítélet
alkalmával teszi mérlegre lelkünket. A. meg-
erények közül az
személ vesített sarkalatos
osság (Iustitia) illik az őszhöz és a föld
[Igazságos
elemhez, kezében nélkülözhetetlen mérlegével.
tustitia attribútumai között a kard, a törvény-
könyv, a szaturnuszi szögmérő és a világgömb
is szerepel. Ez a katolikus szentek sorában kü-
szűz"
lön négyesként számon tartott négy , fő
közül a Nyilas havában ünnepelt Alexandriai
Szent Katalinnal (nov. 25.) rokonítja. A le-
gendája szerint tudós szent szűz attribútumai
között ugyanis hasonló, tudományát jelző tár-
gyak szerepelnek: mérőeszközük, könyv és ég-
sömb, asztrolábium (ennek jelképes változata
a Katalin-kerék), végül a kard, vértanúságának
eszköze.
Írtam pedig mindezt az erős júliusi öszben,
néhány nappal a kelta őszkezdet (aug.1.) be-
köszönte előtt.
Télvíz idején
Ülök az évszázad legszárazabb őszi ege alatt,
a hőmérsékleti rekordokat döntő novemberi
nyárban, ami azért nem előzmény nélkül való
- Olaszországban ezen időszakra például a
Szent Márton nyara elnevezés járja —, és ve-
ritékezve próbálom összegezni azokat a tud-
nivalókat, amelyekből kiderül, hogy miért
társították eleink a víz elemet a mindazonáltal
közelítő télhez. Egy mondatban összefoglalva:
7 1 képzettársítás a mediterrán térségben szü-
etett, ott, ahol a hosszú, száraz nyarakat a tél
közeledtével esős időszak váltja fel. Északabbra
télen többnyire hó hullik az égből eső helyett,
de hát az is csak víz, tudja ezt minden gyerek.
Mit , érdemes" tudnunk a víz elemről? A szim-
bolikus, ám a rációval korántsem ellentétes ha-
gyomány szerint a víz hideg és nedves elem. A
földdel szomszédol, mely hideg és száraz, és a
levegővel, mely nedves és meleg, csakúgy, mint
a vizes tél a földies ősszel és a szeleburdi tavasz-
szal. Szemben áll viszont a meleg és száraz tűz
elemmel, ahogy a tél a nyárral. Ég és föld, tűz
és víz — mondjuk a föloldhatatlan ellentétre,
mivel eleink jobbára égi eredetűnek tekintet-
ték a tüzet (lásd villámcsapás, Nap heve) és
földinek a vizet (a bolygónk nagy részét borító
vízfelületek okán), miközben félték és ismerték
a földmélyi tüzeket is, melyeket hol Vulcanus
okádott a felszínre, hol lidércfény formájában
csalta a vizes (!) lápok fenekére a tévelygőket.
Ám a földi tüzekkel meg az , égi áldást" állí-
tották szembe, így mérlegelve a tűz és víz el-
lentétét. E szembeállítás, ami összetartozást is
kifejez, sokféleképp érthető.
Kozmikus szinten az égi , vizes" térség, az éjsza-
kai égbolt külső sötétsége (lásd a Tejút nevét és
a többi , vizes" csillagképet) meg az égi , tűz,
a Nap alkot ellentétpárt, aztán a tüzes Nap és
a vizes Hold, vagy az alsó, déli és felső, északi
égbolt. Egyiptomban Ozirisz és Széth testesí-
tette meg az utóbbiakat. (Az ikerfivérek emel-
lett a telet és a nyarat, az áradás termékeny és
a száraz évszak terméketlen periódusait, vala-
mint Alsó- és Felső-Egyiptom mocsaras, illet-
ve sivatagos vidékeit is megszemélyesítették.)
Emberileg a férfi (tűz) és a nő (víz) közti vélt
és valóságos különbségeket fejezte ki. Ez a kép-
zettársítás az örök körforgás antropomorfizáló
felfogásában gyökerezik, aminek élményi alap-
ja az volt, hogy a Nap, vagyis a tűz, azaz a vilá-
gosság vízből kél (születik) és vízben nyugszik
le (hal meg). Ennek okán a , mindent szülő"
ősvizet (a tengert) Gaia földanya magzatvizé-
nek tekintették. (Tudnunk kell, hogy minden
nagy ókori műveltséget vízparton élő népek
67
 :sé sát MEN
teremtettek. A képzetet, mely szerint az élet a
tengerben keletkezett, mint a legröbb mitikus
, hiedelmet", a tudomány igazolta.) B flegmatikus temperamentumot, szervei közül
Ebben a gondolatkörben a tél a , terhesség
időszaka, amikor a víz rejti a tüzet, a télvíz rin-
gatja a születendő napgyermeket. Vö. azokkal
a mítoszokkal, melyek napisteneit, -héroszait
vízen úszó láda , hozza a világra" és viszi visz-
sza a , túlpartra". Ugyanez a gondolat elvont
értelmet nyer a védikus-iráni Apám Napát is-
tenségben. Apám Napát a , vizek fia" és a , tűz
gyermeke". Személyében a víz és tűz egyesül,
ám ennek a képnek is természeti kép az alapja:
az esőben felragyogó villám ihlette. Hasonló
a háttere az óegyiptomi kígyófarkú oroszlán
dekáncsillagkép ábrázolásnak, mely a Nílusnak
(kígyófarok) a Nap Oroszlán csillagképbe lé-
pésével érkező nyárközépi áradását jelezte. A
tűz-víz párosítás temetkezési rítusokban is fel-
bukkan: a hinduk máglyán égetik el halottai-
kat, a hamvakat viszont a Gangeszbe szórják.
A maja Popol Vuh eposz máglyán elégő ikerhé-
roszai vízből támadnak fel. (Triviális, mégis a
mitologikus gondolkodásmód megnyilvánulá-
sa, hogy az indiánok a pálinkát , tüzes víznek"
nevezték el.)
Víz és tűz ellentéte természetesen arra a fölis-
merésre épül, hogy a víz kioltja a tüzet, a tűz
elpárologtatja a vizet, s ez a kölcsönhatás: a
víz körforgása az élet záloga földi méretekben.
Hogy eleink ezzel is tisztában voltak, tanú rá
a Biblia: ,...pára szállott vala fel a földről, és
megnedvesíté a föld egész színét." (Ter 2, 6.)
, Hogyha magához szívja a vízcseppeket, ködé-
ből mint eső cseperegnek alá." (Jób 36, 27.)
A víz elemmel hozták kapcsolatba eleink — a
téllel együtt — az öregkort: téllel öregszik meg
a Nap, , őszbe csavarodik a természet feje", a
vége felé ,ó" már az esztendő is. Továbbá az
esőt hozó nyugati szelet, az ember váladé-
kai közül a magzatvizet meg a nyálat (görög
pléjua, vö. p4éc, kifolyaszt, kiömleszt, kiönt,
ET EZÁ o;
68
kihány, kiárad; pAjőáw, nedvtől duzzad, attól
meglágyul, megpuhul, megrothad, oszlik), a
az agyat (vö. a vízfejűséggel, illetve a fejben
lévő vízre vonatkozó szellemeskedésekkel), a
fehér színt (hó, ősz hajzat), a szilárd halmaz.
állapotot (utalásképpen a hóra, a jég, téli fagy
keménységére?), a mértani testek közül a leg-
nehezebben mozdítható ikozaédert,
Jelképes állata volt — a vízben élők mellett — a
bárány és a (vad)ló. Ősi soron mindkettő vízi
lény — szimbolikus értelemben persze. A csilla.
gászat (h)őskorában — a Kr. e, 2. évezred előtt-
a Nap a bárányok ellésekor, tél utóján lépett a
Kos csillagképbe, azt megelőzően, hogy , meg-
indultak a vizek". Így lett kos Egyiptomban
a Nílus forrásának állatistene, mely később
azonosult a tüzes" tavaszi napkossal, Amon
istennel. Amon napistenként is megtartotta
vizes természetét. E néven és kos képében az
éjszakai halott Napot tisztelték, akit az alvilági
Níluson hajózva, rendszerint múmiapólyába
göngyölve ábrázoltak.""
A vadlóról, melyet a régiek többek közt az ős-
víz és ősanya állatjelképének tekintettek, azt
hitték, hogy a tengerből született a Poszeidón
tengeristen által fakasztott forrásból, ahogy a
görögök képzelték, illetve a tenger tajtéka ve-
tette partra, ahogy a kelták, (Mi is így tudjuk,
A ló a tengerentúlról, az amerikai kontinensről
származik.) A Pégaszosz csodaló Poszeidón édes
gyermeke volt, nevében az ógörög zegyn,
forrás
szó rejtezik, Poszeidón volt az aranygyapjas
kos
nemzőapja is, Pégaszosz csillagképe
a Vízöntő
és a Halak fölött látható Pegasus, az
utóbbi a
Halak után fölkelő Kos csillagképpel
azonos,
A vizet folyamistenek személyesítették
meg,
akiket a hellenisztikus szobrászok
fekve, felfor-
dított csöbörrel ábrázoltak,
a testükön mász-
káló, termékenységüket jelképező
számtalan
gyermekkel, Görög-római
főistene Poszeidón
(Neptunus) volt, a mély
tengerek háborgó ura,
! akit rritonok, néreidák, vízi kentaurok kísér-
nek ábrázolásain, kagylókocsiját delfinek vagy
; hippokamposzok, halfarkú lovak vontatják,
Poszeidón nemcsak a tenger istene volt, hanem
az ún. középső világ", az égi , tenger", a csilla-
iszati geometria nyelvén az egyenlítői égi sík
megtestesítője. Meséink Óperenciás tengere ez,
amelynek , hullámzó" felszínét az égbolt vizes"
csillagképei rajzolják ki. Ezek a Nap télközé-
pi tartózkodási helyétől indulva a következők:
Kígyófej, Skorpió a Tejúton, Delfin, a Bak hal-
farka, Vízöntő, Déli Hal, Halak, Cet, Eridanus
Folyó, Tejút, Vízikígyó, Szextáns (ami egy
hajózási műszer neve), Keverőedény (ilyen-
ben elegyítették a görögök a bort és a vizet)
és a Kígyófarok, amely bezárja a kört. Hogy a
Tejutat a régiek víziútnak képzelték, arra nézve
számos adatunk van. Ilyen az ókori Argó Hajó
csillagképnév. Az Argó Hajó a Tejút alsó sza-
kaszán, a déli égbolton ringatózott, de az új-
korban , hajótörést szenvedett". A három részre
szakadt csillagkép darabjait ma Hajótatnak,
Virorlának és Hajógerincnek nevezik.
A víz megszemélyesítője volt a soknevű tenge-
ristennő is, akit Galateia néven Raffaello fes-
tett meg, s akinek a neve ismét kozmikus táv-
latokat nyit, mivel szó szerint , tejútistennőt"
jelent. Azonosíthatjuk Aphroditéval, a Vénusz
bolygó és a szelíd, part menti vizek úrnőjével,
aki az olümposzi istennők közül a víz elemet
képviseli (emlékeztetőül: görög agpós, taj-
ték), és aki Gaia (ős)magzatvizéből, vagyis a
tengerből született.
Vizes planétának tartották a Holdat is.
Megszemélyesítőinek . nemétől függetlenül
hozták kapcsolatba a vízzel, lévén a hideg,
harmattól nedves éj vándora, mely az árapály-
jelenséget okozza. A régiek a Holdnak általá-
ban is apasztó-dagasztó (árasztó) képességet
tulajdonítottak. Összefüggést lártak — meg-
alapozottan — a nők havi ciklusa, a terhesség,
az állatok párosodási időszaka és vemhessége,
§ Jankovics 1998: 89—107.
a növények növekedése, az időjárás valamint
a holdváltozás ritmusa között, Az összefüggés
tény, analógiásan értelmezhető (növekvő Hold
5 terhesség, duzzadó termés; fogyó Hold 5
születés, meginduló menses), valódi oka tudo-
másom szerint ismeretlen,
A víz nemét" illetően nagy az összevisszaság.
Leegyszerűsítő általánosításként azt mondhat-
juk, hogy a földi vizeket inkább nőiesnek, az
égi áldást inkább férfiasnak képzelték, aligha-
nem a férfi és nő kölcsönös helyzetéből kiin-
dulva. Az esőt például az égisten termékenyítő
ondójaként fogták fel,
A telet és a víz elemet az archaikus nyelvek ösz-
szekapcsolták. E kapcsolat alapja, hogy a nyel-
vek alapszókincsében vannak olyan hasonló
hangzású szavak, amelyek közt hagyományos
értelemben vett rokonság ugyan nem álla-
pítható meg, de , értelemszerűen" — népi eti-
mológiás alapon — összetartoznak. Felteszem,
hogy eme összetartozás gyökerei — a hang-
utánzás, hangulatfestés szóképzésbeli szerepe
okán — az emberi beszéd kezdetéig nyúlnak
vissza", Esetünkben a hidegérzettel, a széllel,
levegő kifújásával társítható, hehezetes hang-
zóval kezdődő szavakról van szó (hogy húljön,
fújjuk a forró levest), amelyek ráadásul a nyel-
vi ősréteghez, magyar szavak esetében az uráli
vagy finnugor-kori alapszókincshez tartoznak.
Ilyen a hal, halál, háló, hajnal, harmat, hideg,
hó, Hold, hullám, hűl, hűs, hűt, hűvös szavunk.
(Obi-ugor hiedelem szerint a télen meghaló
napisten hal képében vergődik át a túlvilágra
vezető vízi úton, a Tejúton keresztbe kifeszített
hálón.) Ilyen a görög úöwp (húdór), eső, víz;
Údos, úópos, vízikígyó; Úövov, gomba, ami-
nek köztudomásúlag létfeltétele a sok eső); a
latin biemó 1, telel, háborog (a tenger); Aiems,
tél; bibernum, hideg, fagy; bümidus, nedves;
hümor, nedvesség.
Ami a tél és a víz zodiákusi összefüggéseit illeti,
elég a három téli csillagjegy ábrázolásaira pil-
69
 lantani, A Baknak mindig haltarka van (tízezer
éve víz alatti", azaz Egyenlítő alatti csillagkép),
A Vízöntőnek már a neve is magáért beszél, a
Halaké nem kevésbé, Hármójuk közül azon-
ban csak a Halak wvizes" jegyi A Bak ugyanis
földies, a Vízöntő pedig levegős a jegyek elemi
tulajdonsága szerint, Az elemek meghatározott
sorrendben, egyenletes elosztásban ismétlődve
stalálkoznak" a csillagjegyekkel, Így találunk
vizes jegyet a nyári és az őszi jegyek között
is. Mégis azt mondhatjuk, hogy a víz e tekin-
tetben is tisztán" réli elem, Az asztrológia a
Halakat, a Rákot és a Skorpiót nevezi vizes ele-
mű csillagjegynek, miközben a skorpió a való-
ságban sivatagi állat, a rák, mármint a rövid-
farkú tarisznyarák, mely a csillagkép mintájául
szolgált, kétéltű: az árapályöv lakója."
A Halak planetáris urának eredetileg a vil-
lámrázó viharisten Zeusz/]Jupiter bolygóját, a
Jupitert tették meg, Jahvénak, a zsidók ószö-
vetségi istenének hasonló a természete: ő az
Úr, aki strónolt az özönvíz felett" (Zsolt 29,
10), aki sa tenger hullámain tapos" (Jób 9, 8.
,erejével felriasztja a tengert" (Jób 26, 129: azt
mondja a hónak: Essél le a földre, És a zápor-
esőnek és a zuhogó zápornak: Szakadjatok!"
(Jób 37, 5.)
Amikor a XIX. században fölfedezték a
Neptunusz bolygót, az asztrológia Jupiterének
osztoznia kellett vele a Halakon. Azért kapta
ezt a helyet az asztrológusoktól, mert Neptu-
nus, azaz Poszeidón mint , klasszikus" tengeris-
ten olümposzi minőségében már az ókorban a
Halak ura volt, A Halakban a Vénusz, a , len-
ger Csillaga" van erőben, Aphrodité/ Venus,
aki a habokból, Gaia földanya magzatvizéből
jörr a világra, maga is a tenger istennője volt,
mégpedig, ahogy illett hozzá, a szelíden fodro-
zódó parti vizeké,
A Bakban és a Vízöntőben uralkodó ,öreg"
Szaturnusz az Uránusz XVIII. századi felfe-
dezésével az utóbbi jegyben szintén társbérlőt
19 Jankovics 1997: 173-174,
70
kapott. Az Uránusz bolygó névadójánal
ig
atól álmot alvó" Uranósz/ Uranusnak
némi köze az égi tengerekhezi Varuna n
sző
Indiában egy Makara nevű tengeri
Halak és a Kos cikkelyében látható
kép) hátán lovagolva ábrázolják, Dem
nak Szaturnusznak is van vizes aspei
Jó
HI. századi hellenisztikus szobor
fejű és -lábú cet szájában ábrázolja (2. ki
patt
kutya egyfelől Szaturnusz és a telet
más
Héphaisztosz/Vulcanus állata volt,
a tengeri szörny a Cet csillagképet
te meg, Ebben a cethalban — Jón
e
i diszn
szobron láthatóban is — van valam
rű (a disznó, mint a kutya, szintén szatt
lény), Talán nem is véletlenül, 50
A görög mitológiában a tengeri ist Tt
sodik nemzedékéhez, akiket Homéi
geri öregeknek" nevez, tartozik ]
Ökeanosznak és Téthüsznek, máso
Ponrosznak és Gaiának a fia, Ism
szerint viszont Gaia Uranósznak szülte;
Kronosznak (a görög Saturnusnak) volt
re. Phorküsz felesége volt a Cet csillagki
adója, Kétó. Gaián, Uranószon és K
kívül a felsoroltak mind tengeristenei
jeleztem már, hogy Gaiának, Urani
Kronosznak, ahogy a görögöknél min
és mindenkinek, szintén köze van a t
Phorküszt disznószerű tengeristenne
hetrék el (latin porctes disznó, ser
a cetek kisebb fajtáját, a delfint
vezték (őscAphh] delfin, tengeri dis;
fin az anyaméh állatjelképe (gi
anyaméh), Ez magyarázza, hogy a AÓI
kj
görög naphéroszokat elnyelő, mi
tengeri szörnyeket miért tekinthetj
újraszülő. tenger-anyaistennő állatj
Mivel belőle tavasszal visszatér az.
Uranósz/Varuna medveistenből is,
kinthetjük a. tetszhalál . megtesti
Phorküszban azonban — legalábbis
14
awiéői —- Hádészt/Plútót,
alvilág urát
tisztelhetjük,
itat keünei Orcus volt az
egyik mellékneve. Ő maga a
hullaevő , disznófejű nagyúr",
a halál, aminek nincs ellen-
szere. Szaturnusz, Uránusz,
Neptunusz, Plútó: a naprend-
szer külső övezetének lakói az
asztrológiában mind magukon
viselik az alvilág urának és a
, tengeri öregeknek" szimboli-
kus jeleit.
A Vízöntőt az Olümposzon a
légies Héra/Juno képviselte,
míg a tüzes-földes Hesztia/
Vesta ugyanott a Bakot. A
tél évszak patrónusa, Hé-
phaisztosz/Vulcanus is tüzes
isten. . Ez ellentmondásnak
tűnik, de mégsem az. Hesztia
és Héphaisztosz tüzeit: az ott-
honok mélyén pislákoló fé-
nyeket, a tűzhelyek parazsát,
7. kép. Jónás a cet szájában.
illerve a föld méhébe zárt lávát
Kis-Ázsia, III. század. Museum of Art, Cleveland
télen jelképes és valóságos ér-
telemben is a halál dermesztő, nedves hidege rendelt tulajdonságok.
öleli körül , kívülről" , az otthonok falain túlról, A keresztények számára a karácsonyi és gyer-
hasonlóképpen ahhoz, ahogy a Napot és vilá- tyaszentelői fények jelzik az , Igazság Napjának
gos, meleg , udvarát" a naprendszer külső öve- támadatát". Ugyanakkor a szentelt víz min-
zete, a külső sötétség, ahol a , tengeri öregek dentől megtisztító képességébe vetett hit épp-
égitestei járnak. E bezárt földi tüzek a régiek úgy szerepet játszott a téli ünnepkörben, mint
szemében a télen halottnak hitt, a földanya az, hogy a , vízben keresztelt, tűzzel keresztelő"
magzatvizében?! újjászületésére váró Napot he- Megváltó, aki karácsonykor születik, a víz által
lyettesítették és jelképezték. Összehasonlításul nyilvánul meg. Ez jelen van a keresztény hal-
idemásolok néhány jellemzőt azok közül, ame- és bárányszimbolikában; a karácsonykor merí-
lyeket a Tao társít a víz elemhez: hideg érzet, tett víz varázserejére vonatkozó hiedelmekben;
fekete szín, észak égtáj, tél évszak, rothadt szag, a vízkereszt, Jézus megkeresztelése ünnepének
sós íz, makacs jellem, megkötő tevékenység, időpontjában (jan. 6.); a kánai menyegzőnek,
télelemérzés, csontozat testrész, ízületi betegsé- azaz a víz borrá változtatásának január végi
gek. Ezek bizony az asztrológia Szaturnuszához ünnepében; Szent Ágnes (jan. 21.) bárányos

48 Graves: i, m. I. 202
.
"ISSZOGAN

71
legendáriumában; a Vince-napi (jan. 22.),
csapadékkal, majdani borterméssel kapcso-
latos jóslásokban és mágikus cselekmények-
ben; egészében véve pedig mindabban, ami a
,, Vízöntő" Keresztelő Szent Jánost és a , Halat",
vagyis Jézus alakját körülfolyja az újszövetségi
és az ókeresztény iratokban.
János evangélista szerint Jézus az élő vizek
forrása. Másképpen: az élet vízének forrása a
Bárány (Krisztus) trónjából fakad (Jn 4, 7skk;
Jel 22, 1). Jézus halászokat választ tanítvá-
nyaiul, számos halcsodát művel, vízről, ha-
jóból prédikál a parton állóknak, vízen jár és
lecsendesíti a hullámokat, vízzel és a nyálával
gyógyít, és úgy hívják: Isten Báránya, majd
pedig: Hal. Miért? Mert halála és föltámadá-
sa korszakváltás-értelmű, nemcsak történelmi,
eszkatológiai, hanem. csillagászati értelemben
is: a tavaszpont az ő feltámadásától fogva már
nem a Kos, hanem a Halak csillagképébe esik.
A Bárány meghalt, hogy újjászülessék, mint
Fa
S hogy egy , világi" szimbólumot is említsünk
a témával kapcsolatban: a Jelenések könyvében
is szerepel egy , vízöntő": a vizet egyik korsajá-
ból a másikba töltögető tüzes angyal, aki egyik
lábával szárazon, a másikkal vízben áll. Ez az
eredetileg csillagászati sarokpont-jelkép a kö-
zépkori és reneszánsz világi szimbolikában a
négy Sarkalatos Erény egyikének, a mértékle-
tességnek (latin Temperantia, flegmatikus tem-
peramentum) megszemélyesítője lett.
xk ak ak o.k
ÖV, AA
SETS ZŐK
5. 198. 6;
Összegzésül: a nyelvi példák mutatják, ha
elemi szinten is érvényesül a négyese, k 34
jellegű megoszlása. A víz, a levegő és a eg
aktív, mozgó elem, a régiek hite szerint (e
eredetűek és részben anyagtalanok (I
bé a víz, leginkább a tűz), a föld viszo
szív, mozdulatlan és tisztán anyagi tern
Ez áll az elemeket adományozó 4 égit
Hármójukat mozgó égitestnek látták
ezért nevezték őket planétáknak a töbi
góval egyetemben (a görög eredetű név !
lyongót jelent), s noha a Földünkről is aze!
zelték, hogy az ég óceánjának közepér
de sokáig mozdulatlannak hitték, és ez
nevezték planétának, mint a többi
hozzá mindehhez, hogy a régiek
ellentét tűz, víz, levegő között nem
szembenállást fejezett ki, hanem ell
egész sorával leírható dinamikus ka
melyben az egyik oldal képviselője
átalakulhat. Ahogy a jin-jang jelkép i
vagy az a képzet, mely szerint a Nap
Holddá változik, vagy ahogy a tűz-
Apám Napát alakjában a két elem eggye
A felsorolt nyelvi példák elemi többé
ségei ennek tanújelei. Ez azonban
föld és a másik három közt fennálló
Ezt fejezi ki a nyelvben az ,ég és ft
a legnagyobb különbség jelzése; a kö
szögesítése, mely az égi dolgoknak fölc
valósítását jelenti (mindenekelőtt a
építészetben); és ez rejlik az egyetem
reményben, mely szerint, amíg élü
és halandó földi porhüvelyünket
halhatatlan égi lélek tölti ki.
MF
 V. Élővizek

Már írtam arról, hogy az évszakok szimbolj- vizével" együtt szerepel, A hős sorsa attól függ,
kájával. összhangban különböztették meg a melyiket választja, A varázslatos folyadék for-
régiek a testben keringő nedveket: a vért, a ró kancatej is lehet, amiben a hősnek ahhoz,
vízszerű nyirkot (magzatvizet), az anyatejet és hogy hétszer szebb legyen, meg kell fürödnie,
az ondót, megfeleltetve őket a négy legfonto- Mielőtt a tejbe ugrana, a forróságát táltos
sabb folyékony tápláléknak: a (vörös)bornak, paripája kiszívja, Ellensége ugyanebben a tej-
víznek (olajnak), tejnek és méznek, Ez utóbbi fürdőben halálát leli, A hős lova a tejbe a fel-
négyest gyűjtőnevükön , élet vizének", , élővi- szívott forróságot visszaereszti, (Az Aranyhajú
zeknek? is nevezték mind profán, mind, szak- ledny mesetípus keretében.) A motívum miti-
rális értelemben, A katolikus magyar népnyelv kus-vallásos jellegéről árulkodik, ahogy a hős
a szentidőben, pl, karácsonykor merített vizet, e , vizekkel" való találkozása megesik a típus
a pap által megszentelt vizet, keresztvizet ne- Aranyszóló pintyőke című meséjében, Belép egy
vezi élővíznek, eleven víznek, A keresztvizet szobába, vele szemben Tündérszép Ilona ül, a
azért, mert a hívő azt tekinti a túlvilági örök , nagy istennők", köztük Venus mesebeli meg-
élet forrásának, felelője, mellette kalitkában az aranyszóló pin-
A motívum igen ősi, a közel-keleti hitvilágban tyőke, jobbján a halál, balján a fiatalság vize.
éppúgy szerepel, mint az obi-ugor hiedelmek- Hogy a tündért a mesemondó valóban azo-
ben, Munkácsi Bernát! ír egy öreg ember, nosította Venusszal, arra a mese egy variánsa a
valójában istenpárról, akik az odarepült rucá- bizonyíték, mely a Vénus madara címet viseli.
kat (az elhunytak lelkeit) megfőzik, megeszik, A víz és bor megfeleltethetőségét tanúsítja Az
csontjaikat az , eleven vizű" tóba vetik, amiből örökbefogadott testvérek című mese, Ebben a
azok új életre kelnek, Az ,élővíz", , élet vize", sárkány nagy erejét a pince hetedik gádorában
.eleven víz", más néven , Ifjító víz", , örök ifjú- rejlő kőhordóban lévő gyémánthordóban ta-
ság vize", hasonló szerepet játszik a népmesék- lálható életbor tartalmazza.
ben, B meséket, illő módon Élet vize cím alatt A Paradicsom misztikus leírásában az Élet és
Berze Nagy János külön típusba sorolta, A a Tudás fájának közös tövéről bor-, olaj-, tej-
mesék ellentétpárokra épülő szellemének meg- és mézforrás bugyog, s ömlik a négy égtáj
telelően az ,élet vize" mindig párban, a vhalál (évszak) irányába, Keleti mitológiákban, az

. Vogul népköltést gyüjtemény I, 1, 28.

73
 §
európai folklórban és túlvilághítben hasonló határnapokat a naptári fordulópontok
képpel. találkozunk: szibériai . samanisztikus jére tették, at . ű
hiedelem szerint a menny(ország) harmadik
Hogy értse az Olv
rétegében méz-, teja, olaj- és borfolyók van asó; a téll naplor
legrövidebb. napja, duló gi
ért
nak. Ilvennek képzelték eleink a ,tejjel-méz pot kellene tartanunk elemszerűen ezt ag
zel folyó Kánaánc, a mesebeli Eldorádó", a rel közepének, By
szemben a nyári nap
,Bergengóciát, , Eszem-iszom országot?" (I, torduló az év legho
az napja, a világosság növ gi
id, Pieter Bruecghel hasonló című képét, rajta ekedése, fogyása sze
pontjából kétségtelenül
a témát illusztráló, kitátott szájba repülő sült ez A nap a nyár
pe. Következésképpen
galambbal, az Indiában a két időpontot
föllelni vélt vJános nap, a tavaszi (ősz)
pap országát, a kelta Boldogok szigetév, a napéjegyenlőség napja
lehet más, mint a tava ;
görög , Elíziumi mezőket", melynek sz (Ősz) félldeje, (A!
körünk- kus ember a tapasztalatnak
és
ből eltávozott lakója a jámbor vágyak
szerint néphagyománynak megfelelőena kiveszőben [4
a fentiekhez hasonló körülmények között hasonlókénr
él, gondolkodik, tép,
Megírtam korábban azt is, hogy a testnedvek A régi kelta naptár szerint
szimbolikusan az évet az égtájak a tavasz első ni
szerint ,kör- febr, 1-jére ese
tt, Amit az ünnepről tu
beélő" Nap főbb életszakaszaira, vagyis idetartozik: ezen a napo
az év- n köszöntötték a e
szakokra utalnak: a fehér tej
a koratavasszal Bány írek nagy istennőjüket
még csecsszopó napgyermekre, , a Napot szi
a sárga ondó a Brighidet, a szülés, ellés és
földistennőt nyaranta megtermékenyítő a tűzhely ve
napif- 7 azt mesélték róla, hogy kultus
júra, a vörös vér az ősszel meghaló, zhelyén soh
vérét ontó nem alvó szent láng égett —, és ez
napöregre, a fekete magzatvíz a föl a nap jelezi
danya mé. hogy itt az ideje a juhok ellésé
hében téli újjászületésére váró nek, Brig
napmagzatra, név jelentése , Ragyogó") a ker
A testnedvek életfenntartó szerep esztény Í
e nem szorul rország védőszentjeként, Szent
bizonyításra, A felsorolt , élőviz Brigitta
ek? sem iga- tisztelték tovább, Brigitta égi báb
zán, hiszen a gyűjtőnévként szolgá a ma,
ló víz nélkül vábbra is — egy legenda szerint a Sze
az élet elképzelhetetlen, továbbá min nt Szűz
d a négy is ő segédkezett a szülésnél —, és
folyadék meghatározó szerepet játszo az 6 do
tt az óko- egyebek közt megóvni a teheneke
ri civilizációk történetében, és e sze t a fé
repüknek dástól, tejük elapadásától, (Hog
y a tej
köszönhetően, valamint a testnedve nyilvánvalóan bőségjelkép, mint a bor
kkel való , o
megfeleltethetőségük révén szimbolikus- méz, aligha kell magyaráznom, elég tali
szak-
rális jelentőségük is óriásívá növekedett, a címbe foglalt közismert szólásra ut:
A császárkori Rómában Nero felesé
Poppacának azt a szokását, hogy rends;
Tejben, vajban fürösztve
szamártejben fürdik, és ezért a császári !
ban 500 szamárkancát fejtek naponta,
A kereszténység előtti Európa enyhe éghajlatú
esztelen pazarlás és gazdagsággal való h
vidékeit lakó népek: a kelták, görögök, róma- dás kirívó példáját emlegették a kortár
iak február elején ünnepelték a tavasz bekö- A görögök és a rómaiak az időszak -
szöntét, A távol-keleti népek így járnak el ma hava (jan, 21/22-febr, 18/19.) - égi pa
is. Így is természetes, kivéve a zordon északon, jának Hérát, latin nevén Junót tették 1
Az idő februárban gyakran tavasziasan enyhe, nek ebbéli minőségében Februg (, Eng
ám ezen kívül a régi kultúrnépeknek csillagá- volt a mellékneve, s aki így a második
szati-naptári érveik is voltak: ők az évszakváltó hc
névadója lett, Erre való tekintettel az ősi

74
pt
ké szentélyt is emeltek neki, ahol február
1.jén mutattak be áldozátót Ovidius idejé-
pánt templomnak már csak az emléke élt:
Földdel egyenlővé tette a hosszú idő.? Az
istennő a főisten feleségeként szintén a szü-
lés éa gyermekáldás védnöke volt, a napisten
dajkája, párban Dianával, a Nyilas havának
( nov. 23-dec. 21/22.) úrnőjével, aki viszont a
napisten születése körül bábáskodott. Ebbéli
minőségükben fény- és holdistennők voltak
- a Holdat tartották a hymen, az anyaméh,
a havi ciklus és a születés planetáris felügye-
lőjének — és a [ucetia, Lucina ( Napfényre
hozó") jelzővel illették mindkettőjüket. Azért
is , lakták" épp e két hónapot, mert így tudták
két oldalról" óvni a Bak havában világra jött
napgyermeket.
Egy mítosz szerint a Nyilas csillagképen átfo-
Ivó Tejút (görög válákriov, valoőiag, galaxis,
la. via lactea, orbis lacteus) akkor keletke-
zett, amikor Héra megszoptatta a csecsemő
Héraklészt, aki maga is naphérosz volt. Az el-
beszélés szerint a gyermek oly erővel markolta
meg az istenanya keblét, hogy teje hatalmas
sugárban az égre fröccsent. E képnek az alapja
az, hogy a napgyermek a téli napfordulót kö-
vetően születik, s ekkor a Nap épp a Tejúton
tartózkodik, a Tejút , hasadékából bújik elő".
(Éves pályája során a Nap még egyszer keresz-
tezi a Tejutat: a nyári napfordulókor.) A szír
Adóniszról, aki egyik aspektusában szintén
napisten volt, viszont azt mesélték, hogy any-
ja szmürnafügefává vált, s annak hasítékából,
odvából jött a világra. Az őt világra segítő bába
neve szintén Lucina volt. A Tejút volt a régiek
világfája, amit rendszerint, bár nem kizáró-
lag, tejes törzsű, tejet permetező fának, éppen
ezért gyakran fügefának képzeltek. Dianának
és Junónak több szent fája volt, és ezek mind-
egyike a Tejutat jelképezte. Így Diana fája, az
ezüstfenyő, aminek kicsorduló gyantája meg-
szilárdulva a fa törzsén kifehéredik (mind a Ja-
? Fasti II. 58.
tin eredetű /uc, mind pedig a mi fenyő szavunk
fényes" jelentésű), vagy Junóé, a kecskefüge
(Caprificus). Ezt a fát magával az istennővel
azonosították, aki Rumina néven a szoptató
anyák és dajkák patrónája volt, és a legendás
városalapító ikreket, Romulust és Remust
szoptatta. (Rüminalis arbor, Rümina ficus,
Rumina fügefája; népnyelvi latin rüma, emlő,
anyamell.) Ez nincs ellentmondásban azzal a
közismert hagyománnyal, miszerint az iker ős-
apákat farkasszuka szoptatta volna. A jelképek
erdejében nőtt , kebelfa" a farkasszuka növényi
megfelelője, amit az is tanúsít, hogy a Farkas
csillagkép a tejútfa téli odvában, a Skorpió
csillagkép alatt lapul, szemben a tejútfa nyá-
ri koronájában ülő Ikrekkel (a téli odú, nyári
korona megjelölés a Nap ott tartózkodásának
idejére vonatkozik).
A nyári napfordulót követően, amikor a Nap
már elhagyta a Tejutat, de fénye még elho-
mályosítja az Ikrek csillagképet, a rómaiak
megülték Rumina, azaz Junó ünnepét (Nonge
Caprotinae, július 7.), és tiszteletére, az alka-
lomhoz illően ittak a kecskefügefa tejéből.
Június azért kaphatta Junóról a nevét, mert
annak idején e hónapban a Napot a tejútanya
ágkarjai ölelték, azaz a Tejúton tartózkodott.
Az istennőnek azért lehetett két hónapja a
naptárban, mégpedig az év két, átellenes idő-
szakában, mert a Tejút is két helyen, és szintén
átellenben keresztezi a Nap útját. A Vízöntőn
ugyan már nem nő át a Tejút fája, a csillagalak
a nevéhez illően, csupán a tövéhez hajolva ön-
tözi, viszont a korai ókorban a téli napforduló
csillagképe volt. 3
A Tejutat jelképező , szoptató fa" képe a görög-
római világon kívül, így Ázsiában és a magyar
régiségben is ismert volt. Hazai példái közül
itt csak egy mesei és egy hozzáillő nyelvi ada-
lékot említenék. Meséink egy csoportjában (a
Méhmagzatnak elígért tündér típus keretében) a
nagy erejű gyermekhős anyja emlőjét a mester-
75
 /LS
—[ELL FCtxÁ ütV
gerenda hasítékába szorítja, úgy vallatja ki, mit
ígért neki a születése előtt (Vildeszép Sárkány
Róssa). Más mesében úgy szopik, hogy anyja
mellére a csűr talpát ráereszti (Borsszemvitég és
szép Júlia, a ki erdőt zódít s füvet virdgoztat),
E mozzanat a Fejérlőfia típusú mesék fanyüvő
motívumával rokon, Ez utóbbi szerint a hős
addig szopik, amíg a legnagyobb fát is ki nem
tudja tépni a földből, Nevezett fa rendszerint
tölgy (cserfa, ,mocsárfa", azaz mocsári tölgy),
de a mestergerendát és a talpfát is tölgyből,
tájnyelvi nevén rögyből faragták, Eszerint a
mi ,tőgyfánk" lenne a szoptató tejútfa, A régi
magyar nyelvben a tehén tőgyét írták, mond-
ták rölgynek is (vö. csónak z csolnak), a tölgyfát
pedig egyes vidékeken ma is tögyféínak mond-
ják. Az egyeztetésnek csak jelentéstani nehéz-
ségei vannak, azaz lennének, ha nem tudnánk,
hogy a tölgy első volt a tiszteletben részesített
ták sorában, és, hogy a fenyővel párban (görög
öpvs, tölgy, fenyő) a legjelentősebb , tejútfa",
Az ír fanaptárban a jún, 10.—júl, 7. közötti
holdhónap fája volt. Ebbe az időszakba esik a
nyári napforduló, és ebben az időszakban jár a
Nap a tejútta lembkoronájában. Erről a tölgy-
ről olvashatjuk a Kalevalában, hogy ,elfödi a
napvilágot, elfogja a holdvilágot"?
Mivel a szóban forgó időszakban: február ele-
jén a fény növekedése, a nappalok hosszabbo-
dása már feltűnő — erre utal a jan. 25-i Pál nap
elnevezése (, Pál fordula fényességben") —, az
időszakhoz társított tejfehér szín a világosságra
is utal. A görög Aevxóc (fénylő, fényes, fehér,
halovány, világos) szóösszetételekben
a tejút-, mind pedig a holdistennőre vonat-
kozhat. Lásd a Leukotbeia (, Fehér istennő"),
Leukopbrűna (,Fehérszemöldökű") jelzői ne-
veket. Az előbbi Inó tengeristennő állandó jel-
zője volt, és a fehér rajtékra utalt. Valójában a
sokalakú és soknevű nagy istennőt illették vele,
; II. 87-88. A különféle , tögyfákról" bővebben I, Jankovics 1991: 11, 92-98,
§ Devecseri Gábor fordításában: //jdsz IV. 101.
5 Graves: i. m. I. 83.
akinek ,égi teste" a Tejút volt, (Erre va !
Asúknm fehérnyárfát jelent, mely fa a j
vagyis a , Tejútra lépő" napistenek
és.
fája volt, Inó pedig — a neve alap
7 azonos lehet Junóval,) A latin
átt ri
Leucophryna jelzővel a rómaiak Dian
át il et
Figyelemre méltó, hogy az ógörög nyely a
nyességet, különösen a halovány izt
ge világosságot a , fehérrel" rokon
Aókog, farkas szóval, összetételben fej
legsötétebb téli időszakban a Nap a B: b
lagkép tőszomszédságában halad el a
Íme néhány példa, Aúpöos, vakító
márvány; Apkoctójg, farkasnemű, világos
hoz tartozó, szürkülő; Aukowia, hajnal vi
esti szürkület (a Aókog, farkas és az "9
késő, este, illetve az ezzel egy tövű "ó 6 k
tekintet, szem, tünemény, látvány sz
belőle származik optika szavunk).
jut erről a magyar szólás: , farkasszeme
továbbá a köznyelvben farkasvakságnak.
szembetegség (görög eredetű orvosi mi
bemeralopia, alkonyi vakság, szürküle
ság), ami azzal jár, hogy a nappali ft
jól látó embernél félhomályban, szürki
nagyfokú látászavar lép fel (görög Wuép
pal; wz, látás). Más szólásunk a farka
végéhez, hajnalhoz kapcsolja: , Rávirrad, mi
a farkasra, Nem eszi meg a farkas (a kuty
telet." A koratavasz — mondhatni — az év hi;
nali szürkülete, § 4
Említésre érdemes, hogy egy másik mii
nap-hold ikerpár: Apollón és Artemi;
mind Homérosz Lükégenésznek, azaz , Farka
tének" nevezett, Graves viszont a ki
,Lűkiában születettnek", Mitoszuk
Ikrek havának első napjaiban, , farkasfé
azaz ,hajnalban" születtek egy úszó szi
Déloszon, mely ettől fogva mozdul;
vált, A földi Délosz , úszó" égi mása, ahol a :
0 EKBNINÖNNKKRK
ák Apollónja" (mert így is nevezték)é
nér szikláta jötta mitologika szerint, a tejútka-
a világr2
! körülölelt , sziget", régi magyar csil-
vén Tündérsziget lehetett; az a hely, mely
rok álta
4
lagne "istennő öle, a tejútfa odva is egyben.
ml;
Apollón; az Ikrek olümposzi uraként,
is pász-
tor- és napistenként napsugárnyilaival tartotta
rávol az Ott leselkedő, sötétséget és a nyájak
ellenségét megtestesítő Farkas csillagképet.
Mint a sötétség legyőzőjét és a nyájak védel-
ne-
mezőjét Lükoktonosznak (, Farkasölőnek")
vezték, s ekként előbb kos, majd pásztor képé-
ben imádták. Apollónt azonban Lűkeiosznak
. Farkasszerűnek ") is hívták, ami az isten
egyik (korábbi) jelzői neve volt az ógörög-ma-
gyar szótár szerint. Azaz, mielőtt Apollón a
nyájak védelmezőjeként , Farkasölővé" vált
volna, , Farkas-isten" volt, akinek kiszolgálta-
tott hívei, a pásztorok lerótták juhhúsban a
neki járó adót. Graves szerint e név ,inkább
"Fényességes Apollón-t jelent, mint "Farkas-
Apollónt-t, de a két fogalmat összekapcsolja,
hogy a farkasok fel szoktak üvölteni a telihold-
ra." A név kétértelműségéhez hozzátartozik,
hogy a nappal az éjszakából születik, és az is,
hogy az ősi pásztornépek a nyájaikat féltvén,
belőlük egyet-egyet áldozatul kikötöttek a fő-
leg éjszaka kóborló ragadozóknak, medvének,
farkasnak. (Nősténymedve alakjában Apollón
nővérét, Artemiszt tisztelték, Kallisztó néven,
fivérével együtt februárban.) A farkas- és med-
veistenségek tiszteletének nyomai a február
3-án és 14-én ünnepelt Szent Balázs és Szent
Bálint kultuszában máig föllelhetők. Az utóbbi
nap hagyománya és szokásai közvetlenül a régi
Róma február 15-i , farkas-űző" ünnepében, a
Lupercaliában gyökereznek.
A mondott időszakot világítja meg a lámpás,
Syertya, fáklya, általában világítószer jelenté-
sű AÚyvov és a Avyketos, éles látású, ami szó
"erint hiúzszeműt jelent. E szavak a február
"Im.I. 479.
[8 m. I. 324.
Me
EE
2-i gyertyaszentelő ünnepét és szokásait hív-
ják elő. Látás, szem, fény világosság az európai
nyelvekben értelemszerűen összetartoznak (I.
szeme világa). A fény jelentésű latin [4 (a lüceő
2 igéből, jelentése fénylik, nappalodik) viszont
a mondott görög szavakkal közös gyökerű.
Látva a farkas, a fény, a látás és fehérség, szür-
keség között fogalmi összefüggést szólásokban,
szóösszetételekben, vagy például a magyarban
a fehér és szürke szín közötti összemosódást,
például a lószínek esetében, felmerül a kérdés:
Vajon a görög Aókoc és Aevkóc, a görög-latin
lynx, hiúz, a latin /ux és a szintén latin /ac, tej,
tejszerű nedv szavak, ha távoli rokonok is, nem
ugyanahhoz a szócsaládhoz tartoznak? Az állat
tulajdonságainak és életmódjának ismeretében
a válasz igen. A bundája (többnyire) szürke, a
látása kiváló, sötétedéstől pirkadatig a legak-
tívabb. Népi etimológiás megfelelésük való-
színűsíthető, a hiedelmeket tekintve biztos,
hiszen a fényisten állata volt, nap- és holdik-
reket szoptató farkas-ősanya (latin [upa, francia
loupe) csillagmítosz főszereplője, és a Nap, a
Hold meg a csillagok világítótestek. (A lowpe,
német Lupe kézi nagyítóüveget is jelent, ami a
látást segíti.) Vagy hivatkozzam arra, hogy a te-
liholdat, olykor a Napot is, minden időben ha-
sonlították (tejből készült) kerek sajthoz? Még
egy ideillő érdekesség, a görög Aóvos jelentése
lebetegedés, szülés illetőleg gyermekágyas asz-
szony, emellett azonban lest, leshelyet is jelent,
ami csillagmitologikus és mesei olvasatban a
Farkas csillagkép égi helyére és szerepére vo-
natkoztatható!
Ha már a Hold szóba került, itt mondom el,
hogy Artemiszről azt mesélték, hogy néhány
nappal fivére előtt jött a világra, így, amikor
anyjára ismét rájöttek a fájások, segített neki
Apollónt a világra hozni. Figyelembe véve, ho-
gyan hangzanaka fehér, tej, fény szavak ógörögül
és latinul, elgondolkoztatónak tartom, hogy az
 antik mítoszok a tejútistennőt is hasonlóképpen
nevezték, A nap-holdikrek anyja, Létó például,
akinek neve közös gyökerű az elary (fenyő,
pálmahajtás, hajó, evezőlapát) szóval, nyilván-
valóan azonos egy , másik" ikerszülő tejútisten-
nővel, Zédával (Léda volt az anyja az Ikrek két
legfényesebb csillagát megtestesítő Kasztórnak
és Polüdeukésznek, ma is használt latin csil-
lagnevükön Castornak és Polluxnak), Negatív
aspektusát a Tejút mellett tekergő Zadónnak
hívták (ő volt a Sárkány csillagzat). Rómában
Latona néven tisztelték, de különböző, ám ro-
kon hangzású neveken sokfelé ismerték a keleti
Mediterráneumban. ZLat volt például a neve az
arabok körében, Ladónt viszont a kánaániták
Lótan néven, a zsidók pedig mint Leviathánt
ismerték. Galateia tengeristennő, a , Tejszínű",
eredetileg éppúgy a Tejútban megtestesült nagy
istennő lehetett, mint Leukotheia, azaz Inó.
Mivel a Tejutat túlvilágra vezető hajóútnak is
képzelték a régiek, az embernek e névváltozatok
hallatán óhatatlanul eszébe jut az antik túlvilág-
képzet jeles folyója, Létbé (,, Feledés"), amiből a
holt lelkek azért isznak, hogy végképp elszakad-
janak a földi világtól, és aminek partján a ha-
lál fehérnyárfái nőnek. (A régiek úgy tartották,
hogy a meghaló és feltámadó istenek, az volt a
napisten és a többi megszemélyesült égitest, ha-
lálukkor visszatérnek az anya testébe, hogy újjá-
születhessenek. Egyiptomban az égitesteket fel-
faló és újraszülő égi anya Nut tejútistennő volt.)
A korai keresztények az Európa-szerte elterjedt
hagyományt továbbéltették, mindenekelőtt a
febr. 2-i Gyertyaszentelő Boldogasszony, másik
nevén Mária megtisztulása ünnep tartalmában,
és a hozzá fűződő hiedelmekben, szokásokban.
A szentelt gyertya, amivel már Brighid és Junó
február 1-jei kultuszában találkozunk, az im-
már gyorsan növekvő világosság, a gyermek
elém, 1121.
" Brighid és a mi Boldogasszonyunk közti szoros, még kellőképpen föl nem tárt kapcsolat megdöbbentő jele, hoi ya; í
a mi Boldogasszony anyánk kezdetű népénekünket, hajdani himnuszunkat, hasonló szöveggel és ugyanezzel a
az ő patrónájuknak címezve éneklik, akit ők is, akárcsak mi a Szűzanyát, szintén pogány nevén Brighidnek és
Brigittának szólítanak.
78
Krisztus jelképe lett a kereszténységben
óhaj szerint az áldott állapotban lévő,
gyermekágyas, szoptató anyát és az új
fenyegető veszedelmek elhárítására ís sze
Az ír Graves érthető elfogultsággal
Brighidról, mint akinek kultusza
megelőzte: , Brigit volt a művészetek pá fo
ja, és Apollón az ő példáját követte," M
tényleg közük lenne egymáshoz: a régi ki
kus naptár Szent Brigitta nyolcadán,
9-én Szent Apollóniát ünnepelte, A néy
, Apollónnak szentelt nő" a jelentése, ú
A gyertyaszentelő körüli télvégi, kora tay
időszak a középkori vallásosságban a.
tató Szűzanya védelme alá esett. Januárn
eredetileg azonban a január 21/22-énh
dődő Vízöntő hónapnak a régi magyar
Boldogasszony hava volt, annak megfelel
hogy a kereszténység előtti RómábanJunó
ugyanezen időszak úrnője. Ennek a hó
a Gyertyaszentelő Boldogasszony volt
nepe. Még egy figyelemre méltó egy
Ahogy faalakban tisztelték Junót és
nagy anyaistennőt, Máriával is hason
,bántak" mindenütt hívei. Hogy cs
ideillő példát említsek, palócaink a há
faragott tartóoszlopát régente boldoganyái
nevezték. A Boldogasszony elnevezés tudósai
szerint eleink pogány istennőjét illette m
eredetileg , Gellért püspök lett
s Szent voln
aki — úgymond - megengedte a magyaroknal
hogy Szűz Máriát e néven tiszteljék
Az évnek ebben a szakában a Szűzanya I
ségtelenül ,boldog" volt. (Latinul
boldoga magyarban bőt, bőségest jele
detileg.) Mária , boldogsága" nem m
keble. Anyai örömét a Szoptató Mado
tridenti zsinaton (1545-1563) betiltott de
4
pu
pszerű képmásai örökítették meg.!9
lg igen né - ,
Szent Bernátnak van egy legen-
akcgirvenueii
DJALEV Szt "
melynek a gyertyaszentelőkor szoptató
ajá; z
ária 2 főszereplője. E szerint Bernát gyer-
Mé entelőkor Szűz Mária kis Jézust szoptató
rvasz
obra előtt imádkozott, amikor is a szobor
álantó megelevenedett, és kebléből tejsu-
— raarl
ga
lövellt az ajkára. E csoda folytán nyerte
B na el a szent hitszónoki képességét. (Más
hitszónok szentek legendái az ajkukra csöppe-
nő méznek, t
ehát egy másik élővíznek tulajdo-
nírják az ékesszólást!) v túlmenően a többi élővíz egy-egy jellemző
Brigittát és a Szűzanyát Szent Ágota (február
5.) és Szent Dorottya (február 6.) követi a nap-
tárban. Az ő kultuszukis a tej időszaki jelentő-
ségét példázza. Szent Ágota vértanú legendája
szerint hóhérai szétroncsolták, majd levágták
a melleit. Középkori képmásain kezében tál-
hal, azon két levágott keblével látható, amit
a tridenti zsinat, mint illetlen ábrázolási mó-
dot, szintén betiltott. A mellbetegek kérték tőle
gyógyulásukat, de ő volt a szoptatódajkák és ál-
ralában az anyatej védőszentje. Szent Dorottya,
Ágotáéhoz hasonló kínhalált halt. Egyebek
közt fáklyákkal égették a kebleiz. Hasonló volt
isztelőinek köre is: a várandós és a szülő nők
hívták segítségül. Bálint Sándortól tudjuk,
hogy a ,sárosi Szlankahermány (Hermanovce)
szlovák népe szerint a Dorottya napján mosott
ruha már megszárad a kerítésen, közeledik te-
hát a tavasz. Velke Ostratice juhászai örülnek
a Dorottya napi esőnek, mert majd sok tejre
számíthatnak."
Európa különböző vidékeinek ezen időszak-
hoz kapcsolódó zejes szokásai az ősi naptisztelet
elevenségéről tanúskodnak. A magas északon,
illetve az Alpoktól körülzárt völgyek falvaiban
eyertyaszentelő körül a , visszatért" Napot tej-
A Szűz ábrázolásai nemcsak a szent történet fontos mozzanatait ábrázolják, hanem a naptár jeles időszakaira is
ési tetnek. Jézus születése a karácsonyi tizenkettedre; 2 a Virgo lactans ábrázolások az ezt követő bőséges,
kr an az Angyali üdvözlet a tavaszpontot követő Gyü mölcsoltó Boldogas
MOS. tra
j szony napjára,
befejezésére, Mária születése a vetés kezdetére.
5 ." találkozása az aratás kezdetére, Mária elszenderülése az aratás
ml. Sándor 1977: I. 216.
övebben erről F Jankovics 1996A: 308—309.
jel, vajjal, sajttal kínálva fogadják. (A mondott
helyeken a Nap csak január végén, február ele-
jén válik ismét láthatóvá.)2
Persze a kis Jézust (a napgyermeket) születésé-
től fogva az anyai mell táplálja — ezért hívjuk
csecsemőnek az újszülöttet —, ezzel együtt jár,
hogy a tejszimbolika már karácsonytól kezdve
jelen van jelképes kalendáriumunkban, ami-
ből viszont az következik, hogy a tej a többi
élővíznél is jobban keveredik elődjével: a te-
let szimbolizáló vízzel, illetve olajjal. Sőt, ezen
tulajdonságával is rendelkezik, ami fordítva
nem igaz. Oltja a szomjat, mint a víz, zsíros,
mint az olaj, alkoholos ital (kumisz, tejpálin-
ka) erjeszthető belőle, akárcsak a szőlőléből,
édes és sárgás a színe, mint a méznek, vagyis
teljesebb, mint amazok, ami el is várható tőle,
lévén mind közül a legalapvetőbb, hiszen első
táplálékunk. Ez magyarázza , térhódítását" a
többi rovására. (L. görög vála, tej; válakTKóo,
tejfehér, teljes. A mi zej szavunkat iráni, teljes
szavunkat viszont finnugor eredetűnek tart-
ja a hivatalos nyelvtudomány. Mindazonáltal
régtől fogva létezik köztük kapcsolat, még ha
netán utólagosan is alakult volna ki, amiben
azonban nem hiszek. Összetartozásukat — a
görög párhuzam mellett — a teli, telt szavak bó-
vel rokon értelme, a magyar nyelvi gondolko-
dás olyan képződményei tanúsítják, mint a telt
keblek, teltkarcsú.)
A tejszimbolika karácsonyi megjelenésére visz-
szatérve: a betlehemes játékok pásztorszerep-
lői egykoron vajat, túrót, sajtot helyeztek az
oltárra, ajándékul a Szentcsaládnak, miként a
Pásztorok imádása képeken is a kis Jézus szopós
bárányt kap a néki hódolóktól, ami foglalko-
zásukon kívül persze Isten Bárányának, egyben
farsangi
i a Pietá húsvétra; Mária és
19
 a Jó Pásztornak majdani húsvéti áldozatára is
utal, de az ajándék jelképes voltát nyomaté-
kosítja, hogy karácsonykor kisbáránnyal még
nem kedveskedhettek a pásztorok, A juhok
ugyanis csak a tél utóján, februárban ellenek.
A tejszimbólum térfoglalása csillagmitológiai-
lag is megalapozott, hiszen a napisten téli nap-
fordulót követő születésnapja épp a tél közepé-
re csik, és ekkor már a Nap jó ideje a Tejúton,
— úgymond — a tejútistennő hasában tartózko-
dik, s miután megszületik, még egy jó hónap,
mire a tejútanyától elszakad. A Nap nyáron is
keresztezi a csillagösvényt, de a faszimboliká-
ban nemcsak tejet (füge), kifehéredő gyantát
izzadó fák (fenyő) jelképezik a Tejutat, hanem
, Vért" (vörös nedvet), cukros vizet, mézgát és
olajat kiválasztók, fagyöngyöt ,gyöngyözők"
is. Ilyen például az éger, a nyír, a nyár, a mirha,
az olajfa és a tölgy. A régi fanaptárak tavaszi
fái jellemzően vízkedvelők (az éger és a fűz),
illetőleg olajosak, mint az olajfa, amit a téli és
tavaszi élővizek közti kölcsönös megfelelés ta-
nújeleként is értelmezhetünk."
A víz és olaj illetve a tej közt azonban fizikai
analógia is van, ami magyarázatképpen szintén
a kezünkre játszik. A víz és az olaj egymásban
nem oldódik, legfeljebb alaposan összerázva
szabad szemmel egyneműnek látszó tejszerű
elegyet: emulziót alkot. A benne található zsír
és a 87,799-át alkotó víz viszonylatában ilyen
emulzió a tej is! A tejet a kolloid állapotban
benne oldott fehérjék mellett a szabad szem-
mel nem látható, lebegő zsír gömböcskék te-
szik ,tejessé". Szabédi Lászlónak igaza volt,
amikor ugyanezen az alapon tajték szavunkat
a tej szóból vezette le. A tajték, a tenger habja
ui. fehér, mint a tej."" Köpüléskor, vagy ha ösz-
szemegy a tej, szét is válik , vizes" íróvá és zsíros
vajjá, illetve savóvá és túróvá. De ezt tapasztal-
) A fanaptárról I. Jankovics 1991: 37-67.
" Szabédi László: A magyar nyelv óstörténete, Kriterion Kiadó, Bukarest, 1974: 231.
" Nem tartozik a tárgyhoz, de ha már nyelvészkedem, nem hagyhatom ki, hogy az orosz ugyanezzel a szóval.
hogy van. Mély értelmű kapcsolat: az étel létfeltétel. Ha van mit enni, akkor élet is van.
80
juk, akkor is, ha megfagy; és a benne
jéggé dermedve kiválik. j
De hát mi köze mindennek a szimbo
Az, hogy erről a szimbólumalkotó e
is tudnia kellett! A tej németül Milch,
milk, oroszul morokó. Eredetüket a n
a latin érmulgeő 2, kifej igére vezeti viss
ből az igéből képezzük az emulzió szó
kapcsán meg kell említenem emlő és.
vunkat. Az etimológiai szótár szerint
tő ,ősi örökségünk a finnugor korbó
német, angol, orosz elnevezéseíre, ill
latin gyökerükre emlékeztető hangzás
ban elgondolkoztató, amiből, ha m
is, ismételten arra következtethetü
rokon értelmű szavak , nyelvidegenség"
is azonos elvek szerint keletkeznek.
vunk az emik (-szopik) igének a fő
ja. Ezért csecsemő az újszülött. (L.
szavunkat, Emese nevét, az ősanyái
,méhéből forrás fakad"). A foghang
emik, emlő a fog nélküli táplálkozás
álja hangalakilag (vö. nyammog;, latin
emlő), szemben a foggal történővelai ,
eszik és a belőle képzett étek fejez ki. (!
sz, mind a r foghang.) Vö. azzal, hogj
édesebb, zsírosabb tejtermékek ma
,selypegő" j lágyítja (zej, tejszín, tejfő
addig a zsírtalanabbját az r hangzó
ja" — a savó kivételével (túró, kefir, jogt
Az eszik éppúgy ,ősi örökségünk a
korból", mint az emik, mégis úgy han
lehetséges, hogy csak a fenti érvelésn
felelő okból, mint a német essen, az a
vagy az orosz ecmb." 18
Búcsúzóul hadd idézzem fel még e
latin /ac, tej szót, mely — a lacteus, tej
léknévi alak közvetítésével az olaszban
franciában /ait lett. A [ac eszembe ju
j
:
pa
ik latin etet, aminek stó" a jelentése
1
gyet
1g a
ú
lejül
tat jelképező mesebeli rejtő ug
ről TA képzettársítást, illetőleg a víz én a tej
A méz a nyár ajándéka, A méhek a virágok
él

hi
rik "mbolikai megfelelését Igazolja, hogy a begyűjtött nektárjából, kisebb részben mér
n velő ! j
ér, amiből hevítéssel, füstöléskel és harmatból állítják elő, termelése és szlűretelése,
(e
vag hozzáadásával a nyersgumit azaz begyűjtése, kípergetése ís a virágzás idejé-
su ca
katt
ékai
i adal
ne m
k, botanikai latin nevén [gtexnek hívják, re esik, A virágzás csúcsideje a későtavasz, ko-
Ne dentése az ókori latinban folyadék, víz, ranyár, nagyjából egybeesik az ősi hagyomány
kás [AteX bonórus italáldozat! A tó franciául szetint május elejétől augusztus elejéig tartó
JÖHET új angol lake, olasz lago, ír loch, német nyár évszakkal,
is [di B vé sát jelen, A szó rekonstruált, A mézet az ember beláthatatlanul régóta ismeri
vs aurótői alapnyelvi alakja — ha még van és fogyasztja, Az őskorban hosszú időn át a va-
ind

ilyen
leges e SÖPÖR szivárog, lassan folyik, vagy
avedésben levő víz (vő, latin [dcína,
vue, mélyet
ul mélyedés, gödör, tócsa, mocsár, lagúna),
A mi (ik, hyuk szavunk említése itt a véle rokon
léket idézi fe
I, léket ui, befagyott állóvíz jegébe
voktak vágni. (A víz a tél eleme!) A szótár sze-
nt egyikük sem indogermán kölesönszó, ha-
nem finnugor vagy török eredetű, Szabédi ezzel
vemben a lyuk, állati odú jelentésű (!) német
1 och és Lcke, lyuk, hasadék () szavakat hozza
(el rokon példaképpen," amiről nekem a tejút-
hasadék, a tejútfa odva, sőt a befagyott Tejúton
vágott lék képe is az eszembe jut. Eközben arra
gondolok, hogy a tejükért, értékes gyantájur
kért, a bennük felgyülemlő ivóvízért (!) vagy
más folyékony kincséért a fákat megcsapolják,
azaz behasítják a kérgüket, Az angolnak ís van
egy (ac szava (a hinduban [ak — angol átírás-
ban), a fák lakkozásra alkalmas gyantáját értik
alatta, Az ebből meg csigákból nyert textilfesté-
ket pedig (a£e-nek mondják, úgy ís ejtik, mint
1 tavat jelentő /a£e-t. Az ugyancsak fanedvből
előállított lakkok angol neve [degwen, a francia
pedig úgy ejti, mint a /ac-ot, de lagwe-nak Írja
"rancia arab kölcsönszó, arabul — angol átírás-
ban! lakknak hangzik). S ez csupán a ,föle a
tejnek"! Mi lesz, ha kiderül, hogy mindehhez a
mi lé szavanknak is köze van! (Ősi örökség ez
ls a hnnugor korb
ól.)
I. m, 228,
Bír 14, 14
don élő méhektől begyűjtött méz volt, ha nem
is egyetlen, de kétségtelenül legfontosabb édes-
ségforrás, Ott azonban, ahol magas cukortar-
talmú növények, amilyen a datolya, cukornád
vagy a cukorjuhar, nem teremnek meg, az em-
ber csak a méhfészkek fosztogatásával jutott a
kívánatos édességhez, A rablóméhészkedés áb-
rázolásaival már a jégkorszak vége után készült
sziklaképeken találkozunk, Ezek közül a leg-
híresebb a spanyolországi Valencia tartomány
Bicorp nevű faluja fölött lévő hegyek egyik
barlangrendszerében, az ún, Pókbarlangokban
( Cuevas da la Arana) található,
A méz azonban nem csupán nyalánkság, ha-
nem nagy értékű táplálék, mely kedvezően
befolyásolja az emésztőszervek, az izmok, a
szív működését, 70-8099 cukor mellett fehér-
jét, ásványi anyagokat, B-vitamínokat, szerves
savakat, enzimeket tartalmaz, Közöttük több,
természetes gyógyhatású anyag van, melyek
segítikaz érrendszeri, máj- és légúti betegsé-
gek leküzdését, Ha figyelembe vesszük, hogy
a méz mellett a méh adta őseinknek a sokfé-
leképpen hasznosítható, elsősorban azonban
világításra () használt viaszt, akkor nincs mit
csodálkoznunk azon, hogy a szorgos kicsi állat
és termékei jelképes erejű ,isteni ajándékká"
lényegültek át a szemükben, És mivel — mint
arra nem győzöm ismételten felhívni a figyel-

81
 met — a természetben ésszerűség, rend és har-
mónia uralkodik (azt mondjuk: ,a természet
rendje" és nem azt: ,a természet káosza),
könnyű dolga volt eleinknek, hová illesszék
az , élővizek" sorában a mézet. Hogy mást ne
mondjak, a méh, a méz és a világításra szol-
gáló méhviasz aranysárga, aranybarna színe a
legvilágosabb évszak, a nyár uralkodó színével
megegyezik: sok virágéval, a virágporéval és a
mindent ellepő poréval, a nyár fényeivel, a lán-
goló Nap sárgájával."
A címbe foglalt idézet része egy bibliai ta-
lálós kérdésnek, amit Sámson tesz föl a
filiszteusoknak. Az ószövetségi elbeszélés sze-
rint Sámson beleszeret egy filiszteus nőbe,
Timnába. Amikor leánykérőbe megy hozzá
Timnátba, az út menti szőlőhegyen rátámad
egy oroszlánkölyök. Sámson kettétépi, mint
egy gödölyér. Hazafelé menet ismét arra visz
az útja. Az oroszlántetemben egy raj méhre
és mézre bukkan, amiből útközben eszeget.
Az esküvőn eztán a 30 filiszteusnak, akit vő-
félyül adnak melléje, fölteszi a találós kérdést:
, Az evőből étek jött ki, s az erősből édes jött
ki", mi az? Majd 30 ingben és 30 öltözet ru-
hában fogad velük, hogy egy hét alatt sem
tudják megfejteni. A vőfélyek fenyegetésekkel
ráveszik Timnát, csalja ki Sámsonból a meg-
fejtést. Sámson , kénytelen" megölni 30 másik
filiszteust, hogy elvehesse ruháikat, és azokat
a vőfélyeknek adhassa. Hűtlen feleségét el-
hagyja, aki az egyik vőfélyhez megy feleségül
(Bír 14).
A történetben szinte minden megtalálható,
amit a szimbólumszótárak a mézzel kapcso-
latban felsorolnak. A Pál József és Újváry Edit
által szerkesztett Szimbólumtárban foglaltak-
ból szemelgetve csak a témánkhoz illő fogal-
makat említeném. Eszerint a méz a halhatat-
lanság, az erő szimbóluma, istenek eledele,
termékenység-szellemeknek ajánlott áldozat,
afrodiziákum, mely férfierőt, termékenységet
!§ L. 40-42. o.
ad, és ami édessége révén a szerelmi gyönyi
rűségre is utal, A saturnusi aranykor bősé
jelzi (Ovidiusnál), általánosságban a nap
(Ó- Egyiptomban Ré) ajándéka, a Mithra
kultusz eucharisztiájai Megjegyzendő, ho
Saturnus, mielőtt Szaturnusszá lett, mag;
napistenség volt, Az aranykor, asztrológiai é
relmezésben az a korszak, amikora tavaszpoi
az Oroszlán csillagképébe esett, Az arany ér
fém, szín mind a Nap uralma alatt áll, An
hek pedig akkor gyűjtögetnek, amikor
virágba borítja a természetet, Ki másról ka
hatta volna hát az ember az aranyszínű méz.
ha nem a Naptól? úg
Sámson naphérosz. Történetében szán
jel erre mutat, a fentebb említettek közül
jó néhány. A neve azt jelenti: s Napocska
Oroszlánt legyőzni puszta kézzel csak na
hérosz képes. Sámson — és más naphé
például Héraklész hasonló tette azt jelké
hogy a Nap akkor van ereje teljében, am
a nyárközépi Oroszlán jegyben, , királyih
ban" tartózkodik, asztrológiai műszóval a
kodik". A Napra utal a fogadás 7 napos
ideje is, lévén 7 az égitest szent száma, !
férfiasság, férfiúi termékenység az asztro
szimbolikában a Naphoz társuló fogalma
nyár a Nap , ifjú- és férfikora", 38
Antropomorfizáló hajlamunknál fogva
mondásosnak tűnhet, hogy az élővizek
bolikája szerint a Nap tavaszi csecsemőkorá
nyáron minden átmenet nélkül lép férf
Alighogy elengedte tejútanyja csecsét,
,mézével" kínálja őt mint jövendőbelijét,
igaz, a napisteneknek, naphéroszoknak
szerint vagy nincs, vagy eseménytelen
mek- és kamaszkora. Vagy valamilyen
változtatja egyik pillanatról a másikra fe
- például tejben főzik, tűzben égetik ki —,s
ótvaros kis vakarcsból sugárzó szépségű i
mint Tonatiu, az azték napisten és a mes
Disznófickó, vagy mint a szoláris mese tő Ök ]
pa
nap alatt nő fel (Aivtelenndt t e, A nyár Oroszlán csillagkép feismerherben
lalában " ugyan arra in példa, hogy három olyan, mit egy aroszlán, és a feje" fölünt Jár
men ) al ndelg sZOpTAtjA az anyja (Vehéridfia), ható csillagraj akár az latenndi igéket jelképező
mot s év másból sein áll,
mint szopásbáól és
méhraj ihlaráje íg leheren, (1, ábra) bárnsan
det A rópróbából, Valami hasonlót tapasztal győzelme az oroszlán feler, illetőleg az, hogy
három"
ka napszakok a Napjak" megszemélye csalfa feleséget viszont 64 igászák le, a teremtő
se nek esetében, Az
ókori Egyiptomban férfi és női ely közti küzdelem — az örök kár
alt , néven és alakban Imádrák a reggelt, (orgás a sajátosan mesés, de nem párhuzam
ma 1488
éjszakai Napot, A mesékben 14 nélküli, ószövetségi megfogalmazása, Vnnek
eti a , Napok" Ilyetén megkülönböze
s í kony! cs
a szerelmi csatározásnak égi szereplői a férh
alá vel, de nem az egyik sem a másik enetben a4 Nap, illetőleg a nőies Föld, Hold, Vénusz
tetése el
Napjuk" az átmeneti napszakoknak, hármasa, másképpen szólva a Bika csillagkép
M Ai mind napi, mind éves viszonylatban ben regnáló nagy letennb, (A Bika földíe jegy,
alvánvaló: a hangsúly a 4 napszak, Illetve a Vénusz otthona, és a Hold van benne erőben,
nyi
1 A évszak közti megkülönböztetégen van, hogy az asztrológia nyelvén szóljunk)
Különben ís a mi 4 évszakos éghajlatunkon a A történet szerelmi szálát a triászban Vénusz
avaszból a nyárba, a langyos napaütésből a for (az egyiptomi Nelth, mezopotárniai letár,
5
róság! ja való átmenet elég hirtelen következik görög Aphrodité, római Venus) fonogatja, A
he, De nézzük emberi oldaláról a kérdést ha- szerelmi dialektika a mézes, méhes szimboli-
gyományt )h
paraszti, törzsi — társadalmakban kában 18 teret kap, Egyfelől a Nap attribáturna
a szoptatás akár 3 4 évig ís eltarthat, viszont a a méh, ,aki" mézzel ajándékoz meg minket, de
nemi érés, következésképp a szexuális élet és a akinek mérges fullánkja ís van, A Napra vonat:
felnőtté válás ígen korán kezdődik, 8-10 éves koztatva a fullánk a szúró napsugarat jelképezi,
korban, A felnőtté avató szertartásnak a elvili- Másfelől az istennő maga a Nagy Méh, a mér
lt társadalmakban í9 a serdülőkor kezdetén termelő méhek mennyei védnöke, aki azonban
vetik alá a gyermekeket (I, a bérmálást, konfir-
mációt, bár és bát micvát, meg a körülmetélést
néhány arab országban) ,
Sámson csalfa szerelmei, a 3 filiszteus nő
Delilával a 401 végén, minden bizonnyal egy
istennő háromságot testesítenek meg, Ez ki
olvasható a történetből, Földhöz ragadtan
zólva; ennek az epizódnak a hősnője, Timna,
líimnát város uralkodó istennőjeként e tri
ásnak egyik személye, s mint ilyen, a közel
keleti Vénusznak, Asztartának (a , fullánkos"
mezopotámiai [stárnak), illetve a kíisázalai
Kübelének felel meg, akiket oroszlánháton áll
val ábrázoltak, a szájuk előtt méhrajjal, Héber
megfelelőjük az ugyancsak bibliai Debora prós
I nő (Dír 4), akínek a neve Méhet jelent, Ésa
méh zümmögését idéző ég a prófétálásra utaló
74, beszéd, (isteni) ige jelentésű héber db fej-
l Mény
1, ábra

83
nemcsak mézet ad, hiszen mérget tartalmazó
fullánkja is van, mely a szerelmi szimbolikában
Cupido (Erósz, Ámor) , vészt hozó" nyilának fe-
lel meg. A méhet és oroszlánt a keresztény mű-
vészet illő módon és a korai egyház szinkretizáló
hajlandóságának eredményeképpen Krisztus és
Szűz Mária attribútumának tette meg — mó-
dosított tartalommal persze." Megjegyzendő,
amiről Vergilius Georgicájának IV. részében is
olvashatunk, hogy a régiek hite szerint a méhek
nemcsak oroszlánok, hanem más nagytestű ál-
latok, így bikák tetemeiben is szívesen vernek
tanyát. Ennek is van csillagászati vonatkozása,
A Bika csillagkép tőszomszédságában látható
Fiastyúkot régente Kaptárcsillagzatnak is ne-
vezték (népi magyar neve Kaptárhuggya volt),
és a régi csillagtérképek még egy Méhek (Apes)
csillagképet is jeleznek az égi Kaptár szomszéd-
ságában. Ennek pedig az a jelentősége, hogy
Vergilius idejében az első mézszüretre Itáliában"
a Fiastyúk, azaz a Kaptárcsillagzat heliakus fel-
kelése adta meg a jelet a Bika havában, május
elején. (Falusi emlékezettel bíró idősebbeknek
aligha kell magyaráznom a két név közti össze-
függést. Régente a naposcsibéket gyékényből
font kassal takarták, a tojást is ilyen kosárban
tárolták. Többnyire a kaptárt is gyékényből kö-
tötték, és a formája hasonló volt. Másik neve, a
mébkas is erre emlékeztet.)
A mondottak alapján nem szorul magyarázat-
ra, miért lett a méz a létfenntartó testnedvek
sorában a férfierőt, szexuális vonatkozásban a
férfiúi termékenységet képviselő ondó eufé-
miája. Az évszakok viszonylatában pedig, még
ha nem is vennénk figyelembe a bevezetőben
taglalt tényeket, és csak a jelképek síkján ke-
resnénk, akkor is az Erő (Fortitudo) ,oroszlá-
ni" erénye mellett", a nyárban találnánk meg
a helyét.
19 Jankovics 1996A: 107; 1997: 116.
20 L, 191-192. o.
oroszlán, majom, disznó és bárány — ez esetben
2 Gesta Romanorum. Magyar Helikon 1977: 215. Az
fejezetben lesz szó.
inkább birka — , évszakállati" szerepéről a következő
22 Jankovics 1991: 58—59.
Ha már a mézszínű oroszl
hadd jegyezzem meg,
hogy a bibliai elbeszél éshogy az sem vi 4
helyszíne szőlő
A méhek, darazsak, don
gók megréc
isszák a nyári Nap hevében
m j
hasadt szólőszemek I évét.
A Geszz
statat Roma
elbeszélése szerint a sző
lő annak 3
édességét, hogy Noé a földjébe
bárány, m:
va már min
§ dnyájan vehet tyük eszünkb
a bor miatt némellyek garázdások,
harag
mint az oroszlánok; némellyek csúfol
mások dolgait kiábrázolók, mint a mai
némelyek heverők, álmosok, mint a
némelyek csendesek, mint a bárányo
A mitológiai rendszereket alátámasztó je
fák között nem egy akad, amely a valósás
élővizek forrása. A 4 jelképes élővíz első;
fanedv! E fák közül a legfontosabbak:
az olajfa, a füge, a kevésbé ismertek so.
víztározó baobab, a fent említett cukori
kókusz-, olaj-, ernyő- és datolyapálma
nyír — az utóbbi hármat erjeszthető [
megcsapolják. á
Az említettekkel egyenrangúak azok
amelyekről előszeretettel szüretelnek
Ilyen mindenekelőtta május-júniusba
akác, amely nem válhatott szimbólum
szen csak Amerika felfedezése után v.
ret az óvilágban, elsősorban Közép-E
Térhódításával a korábban legfonto
lő növények: Dél-Európában az eri
arborea), északabbra pedig a hársfa
rangban" ugyan mögéje szorultak, lévén
akácméz mind közül a legfinomabb cse
de gazdasági jelentőségük ott, ahol ősho
nem csökkent. Az erika és a hárs mini
dű méhlegelők váltak az ókorban a fa
főszereplőivé.? Graves szerint virágzi
 "OB TF -HRI FDI a
ezsezgptgjeek YOU Ypaar Ve agpjproeer petzzyezaet
up
ypeé rIITPMUOPU3pS ae Ige "Pp geo map ungezrső rt rre
ANAI
ZSU ZASA "szan jogedőoa unpezegpedkros post
é atdéA
Ctoddle)JanEuyNzsYeRugsVT
TOZGY
mellete GeBy majp e ag y mzur mrs mr
ge vén
yzte TULAPJOTA fszt URA SZ gatat TU Z S IRSENB EROMBO [ETZEN je TOIITOSTI
V I0SY9UI ZAN OZ TAIV TSAK gy TET NTO T KNOT SZNOMTETT T TITI
-90 "egen jatt eparelj pap even gploettesa)
yero Si BERJRVTT GYOSZ Ti [EZI (IZ
tofue szgen ea une SGé aoeyVenpezyer e neeuzzn e AD TOKAENOUETZT TILMTTET TIZ TAT
-aO "en apezaett noyüzhee Sapazuz miáty sre zadry mIETEÍTST ra
fzsenxypttt zaeusodog nedkneze Fareőb pro "OMNAJZÚ sz zt TITPEYODUT TUNJU-
-uekőh ze najjotet MNNLYYNY TEzNÉ agyeno netet
AK NOTT ZZEZAZOPTELÍEZTT
YZYOLK VITTIT
TÉK. "eemeg prp
ozmÚL rt T RETTTST
] T TAT
VAK TEAR
Ep "ENTÜDES MEZZESETÉEIZT TALTUUTT ITT
b
zs (umo gse
aozá
tre1p
yenoatprszsy
Se-oegairmgej zar
sons pos
pdtepuy)t
g tá
EUNDEPTT IEP?
z
-púu mdomo 9p 9 egyy e dog apázezz
goszezg mum zr jor kesstazejeszttettestőő
FEET egri
a ci
ai
z ag
mien s
(e sstsontagatakasaőki
pod Imszr TNTEN T TKAETSZEVETTESS
T zÜzt ER ur T szün;
seampt üt sz mán
ESETT 7
"eempny ungeppesng MT 7
Zaapare mez
Ke
rpszi szei a
Gelle napon z senogy FI
—
tten mzpisie mattmia
KK
SI ETT b
T ESEM) TITHZT Ty
E
REN
TENEE 7j) "ZKS 7N
MEE EETT ITS
ELT
T
RZget g gy) zagezs mt 7
ES annon sm a
-ELIOZ FOZLKOÍ? OZALMENKAT BAUEZEszö
Z ZZEZEZS emnpe zo mez
K asse e
ESO fopátzat gazzláe use r ÉRE TUHELZ EIEMTSZETT AIT
ezen vén sets 55
norzaueme ze nane mgüjez eme peazt
TRNGNONLÁLNEZE SOEDAZES T ÚEKZZS SE
M) KNEESÉT ESZT
ÉREZNE Syezgsztsee MEEZO té ÉZTT
ZNÓ SZD
D(zotat "ota "MDEESZŰ IYSZNONY IZEE ea menés szt a)
e e peprsmt 2 ea
M
rate (get) UKSET JEÖSO) tept
TESZ ET
SEODOJY ÁZ Stt SZF IEAGÖSEEZERE Jttt lle ag meggarzörei ege
7Tr UT
SEETELITÉ) MENTROZMÍEI DI
mordvinul ,reks, és pw udmurt és komi nyel-
ven, (Talán véletlen egybeesés, talán nem: a
Kalecvalában az erdő istennőjét Mielikkinek
hívják.) Figyelemre méltó, hogy a beszéd, ének
a görög régiségben is a méhdöngicséléshez
kapcsolódik, Akárcsak a héberben, az ógörög-
ben is rokon a két fogalomkör: xelítv, hangot
lejt, énekel; uelíykwoacos, mézes ajkú, édes
szavú; uelikós, dalköltő; xelrxric, dalnok,
Mitologikus hagyomány szerint a méz költői
ihletet adó szent ital, mely — az erő mellett —
bölcsességet ad, és ékesszólóvá tesz, Úgy tar-
tották, hogy Homérosz, Pindarosz, Szappho és
Platón száját méhek töltötték meg mézzel, azaz
ékesszólással, Ezt a képet a kereszténység is át-
vette, Az egyházatyák azt állították, hogy az
isteni kinyilatkoztatás az új Paradicsom méz-
folyama, Krisztus testét mézet adó sziklához
hasonlították. Ékes szavú szentekről, például
milánói Szent Ambrusról, Aranyszájú Szent
Jánosról azt mesélték, hogy már a bölcsőben
ittak ajkukról a méhek. Az antik hagyomány
átvételét jelzi, hogy Szent Ambrusnak, akiről
április 4-én emlékezünk meg, méhkaptár az
attribútuma. Az ókori Rómában ezen a na-
pon tartották a méheresztő Cybelé (Kübelé)
Megalesia ünnepét. (A hivatalos egyházi ma-
gyarázat más okra hivatkozik.)
Ha már itt tartunk, a népi vallásosság a he-
lyi éghajlati viszonyoknak megfelelően már-
ciusi, áprilisi szentek egész sorát kötötte a
méhek kirajzásához: Patrikhoz (márc. 17.),
Józsefhez (márc. 19.) Benedekhez (márc. 21.),
Abelárdhoz (ápr. 21.), akinek a neve ráadásul
,méhészt" jelent (francia zbeille, provanszál
abelha, latin apis, méh), valamint Györgyhöz
(ápr. 24.).
A német Honig, angol honey, méz származá-
sára nézve az amerikai Websters Dictionary a
szanszkrit kancana, arany(színű) szót hozza fel
példának, de rokonságban állhatnak az ógörög
xovópíidn (khondrílé), mézganövény szóval, eset-
26 A borról és megfelelőiről I. Antoine Meillet cikkének vonatkozó részletét
86
leg a nád, cukornád, nádméz,
Édesség
angol ene, sugarcane, j
ittál Bel kt (görő
; ) , A magyar kandi
(kristályos nádcukor) is innen szárm;
még ógörög kávővAog, lüd étek, Ez lis:
sajt, tej és méz elegyéből készült, ;
Ez utóbbi kapcsán felmerül a kérdés
,
már korábban említetteken kívül
hol
elegyednek egymással az élet vizei?
helyen s annyiféleképpen, hogy ne
zöm felsorolni hétköznapi és jeles
pé
aranyszínű olaj szemre könnyen öss
hető a híg mézzel, s ha nem mozdí
az edényt, még a sűrű aszúborral is,
bort régente mézzel édesítették. A ház;
ok jól tudják, hogy a méz vajjal kever
csurog le a kenyérről. Azokon a vidéke
ahol a szőlő nem terem meg, hajdanán a :
mellett a mézből erjesztett méhsör helyt
tette a bort, Erről tanúskodik az ógör.
(methü), bor, erős ital; wédúes, berúg,
E szavakat olyan indogermán néptől
hették, kölcsönözték a görögök, amely
merte a szőlőt, és mézből erjesztett m.
Különösen gyakran említik együtt a ré
művek a tejet és a mézet. A bibliai
jel-mézzel folyó ország" (Kiv 3,17).
így énekel szerelmeséhez: , mely igen
szerelmeid! Jobbak a bornál, . . méz és
te nyelved alat t,em az én lépes
. . esz
az én mézemmel, iszom az én boromat
tejemmel" (Én 4, 10-11; 5, 1). És hadc i
zem fel a tej mézre emlékeztető angol,
orosz neveit: milk, Milch, monokó.
A 4 életnedv összetartozását jelzi, h
4 alapízt is képviselik. Az édest a mé
nyút a bor, a keserűt az olaj — az ol
megfelelő kezelés nélkül ehetetlenül
sóst a tej, illetve a belőle előállított
Az ízek éppúgy kiegészítik egymást
évszakok, és hasonlíthatóak is hozzájt
in Fodor 2001: 33.
pe.
gya legédesebb évszak? Ám édessége
FT rá lesz az összel, és télre minden — a ked-
fanya ő ö
jo
sza megkeseredik. Tavaszíg már csak a
vűnk Í 8 7 szád
rőlt, sóba tartósított húsok, sajtok állnak el
, ,
, kamrában. Visszatértét ís — feltámadáskor — a
jus 75 ő , Ze
,avéti szentelt sonka elfogyasztásával ünne-
á
B k. Az élővizek — gondoljunk a mítoszi,
peljű let vizére" — italként fogyasztva, meg-
mesei E
főrődve bennük a megújulás, megtisztulás és
4 nalhatatlanság eszközei. Antik istennők ta-
vasszal saját SZENt forrásukban megmártózva
giítorták meg szüzességüket. Ezért kap a tej,
víz, bor szerepet például az ógörög, a víz és
ola a zsidó és keresztény halotti szertartások-
ban, a méz VISZONt gyakorlati okoknál fogva
is alkalmasnak bizonyult a holttest (ideiglenes)
nartósítására. Figyelemre méltó, hogy az édes-
nek a másik három: a savanyú, a sós, a keserű
mind ellentéte a köznyelvben. (Ez ís 3141-es
ífelaiiIlás!) A méz és ellentételei: a méreg, az epe,
a méhfullánk, Cupido szíveket sebző nyilának
dók világában is kifejező szerelmi hasonlat.
Fidalmat okoz annak, akit megszúr, de be-
lepusztul a méh ís.) Balassinál (Cupidónak
. ..), Csokonainál (Keserédes, A
való könyörgés,
ssókok), Kosztolányinál (Méz) egyaránt találko-
zunk velük. , Mint mézek méze, de nála nincs
epébb epe" — olvasható a Carmina Burana-ban
Ámor gazda mindenen). Mézes szólásainkban a
méz és a méhméreg, illetve az ízek , dialektiká-
2 még filozofikusabban jelentkezik. Íme né-
hány példa O. Nagy Gábor gyűjtéséből: ,Méz
ilatt mérget rejt. , Mézből is mérget szí." , tt
mézet, ott mérget főz." , Méz alatt méreg, szép
almában féreg." , Aki sok mézet nyal, keserűt is
tal. ,Egy kanál mézzel több legyet lehet fogni,
mint egy hordó ecettel. , Hol a méz a legéde-
-bb, ott a fullánk a leghegyesebb."""
J. Nagy Gábor 1966: 479.
Az alapízek nemcsak ellentétei, hanem har-
monikus kiegészítői is lehetnek egymásnak.
Ez a konyhaművészet alapja. Minden gyakor-
lott háziasszony tudja, hogy az édes tésztákat
is muszáj megsózni, s hogy ízüket egy kevés
citromlé vagy citromhéj még pikánsabbá tehe-
ti. Azt is tudják, hogy egy kevéske cukor teszi
igazán ízletessé a sós ételeket. A kínai konyha
a távol-keleti szellemnek megfelelően nem 4,
hanem 5 alapízt különböztet meg, a mi né-
gyesünket kiegészíti az erőssel, és ennek az 5
alapíznek a dinamikus, azaz a fogásokon belül,
valamint azok egymásutánjában érvényesülő
harmóniáját igyekszik megteremteni.
vs Borban az igazság?"
v]n vino veritas, Borban az igazság" — tartja a
római közmondás. A bor az ősz itala, hiszen a
szőlőt ősszel szüretelik, az igazságosság pedig
leginkább őszi erény. Jelképes értelemben, per-
sze. Maradjunk egyelőre az előbbinél.
Mi varázsolta az ősz veres borát az élet vizé-
vé? Persze az is, hogy a vérre emlékeztet. Már
a bibliai héber nyelv is mondja a borra (héber
jájín), hogy a szőlő vére" (dám ánávím), s ne-
vezetes egri borunkat úgy hívjuk: bikavér. Az
ősz a halál évszaka, ezért a szőlő levét helye-
sebb , élet és halál vizének" nevezni. A testben
keringő vér, a tőkén függő szőlőfürt leve életet
jelent, a kiontott vér, a fürt letépése, majd ki-
sajtolása az érintettek vonatkozásában halált. A
mesék naphéroszi hősét gyakran gonosz nősze-
mélyről kapott varázsital bágyasztja el, és lesz
így kiszolgáltatva ellenségének; az asztrológia
szerint a Nap a Mérleg havában veszti erejét.
Jézus az utolsó vacsora alkalmával a bort meg-
áldva saját vérének nevezi (Mt 26, 26-28).
Másutt önmagát ,igazi szőlőtőnek (latinul
vitis vera, Jn 15,1), miáltal másnap , kisajtolt"
vére, a , megváltás bora" lesz a keresztények
számára az elnyerhető örökélet záloga — a ke-
s
87
 Istenről szóló pectáaz ásás SB 9
resztvíz mellett. A szőlőtő (latin viítís) és az élet
(víta) szavak rokon hangzásának köszönhető- lik: .Miért veres öltö vi 15 te
en Krisztus e mondata alapján: , Ego sum via,
verítas et víta, Én vagyok az út, az igazság és az
élet" (Jn 14, 6), a hívők csak a misén átváltoz-
tatott bort tekintik élővíznek.
Jézus első csodája a víz borrá változtatása a
kánai menyegzőn. A csodálatos kenyérsza-
porítással együtt az utolsó vacsorán történ-
tek oltáriszentségre utaló előképének szokás
tekinteni. Jellemző, hogy ez a történet ép-
pen abban az evangéliumban szerepel (]n 2, isztus ,nyomja
a mindenható Isten
1-11.), amelynek szerzője, János apostol, kü- koti " (19.159
MAP vzjséta dl
lönös érzékenységgel él euchariszriára uraló z még azzal a fe

példázatokkal. Az egyház a kánai csodatételt , LOTTI

görög szóval epifániának nevezi, ahogy Jézus

születését és megkeresztelését is, mivel e há-
rom, Jézus nyilvános működését megelőző?
tását: Csa
akhúsr az őt elever
esemény már nyilvánvalóvá teszi, ki is ő va-
ne egyétek." (Ter
lójában. (Az "exipáveta, szó szerinti jelentése g 4) 9: MR
élete az ő vére a benne lév
megjelenés, feltűnés, előlépés.) ő élerel, ,
dom Izráel fiainak: Semmiféle
Más természetű, mégis ideillő a másik három z
meg ne egyémer te t min
k, den te
evangélium példázata, aminek lényege, hogy
Ő vére; ..." (Lev 17, 14). Csakk
vaz új bort új tömlőkbe kell tölteni? (Mt 9,
hatatos légy, hogy a vért meg ne
17; Mk 2, 22; Lk 5, 37.) Új bor alatt a még vér, az a lélek: azért a lelket a hússal egy
forrásban lévő újbor értendő, mely a régi töm- ne egyed! (MTörv 12, 23)
lőket szétveti. (A hordókat sem zárják légmen-
tesen, amíg forr a bor.) Az utolsó vacsorán arról, hogy mit érzett, gondolt és t
Jézus a bort a vérének, az új szövetség vérének egy, a Törvény betűjéhez
nevezi (Mt 26, 28; Mk
ragaszkc
14, 24; Lk 22, 20). dó tanítvány, ha a Krisztus által fe
A két mondás összeolvasva fedi föl, mit is ért- pohárban lévő bort szó szerint:
sünk az újbor, Jézus vére alatt. Az Ő forradal- Azt kell gondolnom e fel
ől, hogy
mi tanítását, vagyis az új szövetséget, aminek fogra fel, aha o
prog
testán
ysok,
befogadására a farizeusok és szadduceusok, va- Hogy mit tett volna különb
en,
gyis a ,régi tömlők" képtelenek, hiszen ellenük képzelni, de az evangéliumok
irányul. Így ís érthető, amikor azt mondják nak erre nézvést a tanítvány
ok
Pilátusnak: ,Az ő vére mi rajtunk és a mi mag- Azt azonban, hogy a bor az Ő
zatainkon. (Mt 27, 25.)" lelke hel
vany
, éseegy
tben
taz
A bor - vér hasonlat Izrael ellenségein taposó
a vére" (Mt 26,28.), tehát akii
Szül tes
öle HEEJESSTTL She 8 8
2 A naptári év elejére ís ezért került a három epifánia ep. A AGE kor: egyház érthetően )
jlántatáaca
ő
az éz Sázadkakdkó ma is vízkeresztkor ünnepli, a kánai csodáról.a vízkeresztre következ
emlékezik meg.
29 Krisztus véres áldozatának a vörösboron kívülmás jelképei is vannak. Ilyen a piros húsú szőlő, a fe ;
ülő kis Jézus kezében.
a vörös (z véres) torkú tengelice a Madonna karján
 2 lelkével és részese lesz az új szövet-
ardik h észlelő árváltozást el nem fogadva
él érthették és átérezhették, Tudom
sv a az átváltoztatott bor és Krisztus
pesze e ov a hit által lesz eggyé, mint a vér
ére li AdPap az árváltozást
e szavakkal kíséri
. Íme, hitünk szent titka." A fenti
ré emiséJézus szavai az utolsó vacsorán, vala-
kezde Jé rény, hogy a zsidó hagyományban
ig szerepet "játszik a bor olyan alkal-
"10 amikor .vér folyik" akár valóságosan,
maior ak; ke kézüeettll arról tanúskodnak, hogy
e elfogyasztott bor a vért belyettesít-
2 sellő a zsidók szemében. Az ószö-
VES korban bort ittak az áldozati bárány el-
fpeyasz ort húsára, borral mossák meg ma is a
vs körülmetélt fiúcska sebét, bort isznak az
a házárii az esküvőn, és péntek esténként a
tás ző házastársi együttlét előtt. Ha ez utób-
5i ma gyarázatra szorulna: a házastársi együttlét
lja a gyermekáldás, a fogamzás szünetelteti a
vi vérzést az első együttlét pedig vérzéssel is
has
ár - ha a menyasszony szűzen megy férjhez.
A bor — mértékkel fogyasztva— egészséges, a
vörösbor különösen. Javítja a vérkeringést, fo-
kozza a szerelmi vágyat, mindezt már az ókori
orvosok is leírták. Egykor a tokaji aszút pati-
kákban, vinum tokajense feliratú gyógyszeres
üvegekben árusították. A könnyű bor ivóvíz
t szolgált, ott, ahol a kutak, folyók vize
fertőzött volt. Ezért a vitis, szőlőtőke szó isme-
erében a deákos műveltségű Olvasónak még
eszébe juthat a vis, erő, életerő jelentésben is.
Lásd erős bor, erős pálinka. Latinul a pálinka
vinum e frumento destillatum (bor- vagy gabo-
napárlar), a kései latinság viszont előszeretettel
nevezte agua vitaenek, azaz élet vizének. Innen
a svédek kedvelt köménypálinkájának a
neve
Águav it.
AT dor mámorító , bájital" jellege, kultikus
sze-
tepe is tanúsítja, hogy nem egyszerűen élvezeti
cikknek tekintették (profán alkalmakkor a gö-
esta Ungaroru
m 5.
rögök, rómaiak vízzel keverten itták), hanem a
vallásos ünnephez illő szent extázishoz segítő
varázsszernek, A bor kultikus szerepét tanúsít-
ja a nyilvánvaló a kapcsolat az ógörög mutiok
(pipiszkó), itat (s lat. bibő 3, iszik); mtoTIKÓS,
iható, folyós; xíotpa, ivóedény és a TIOTÓW,
megesket, kezeskedik, ígér, fogad, hisz, szavát
adja jelentésű szavak között, A magyar dldomás
eredetileg italáldozat volt, később a pohárüri-
tés békekötés, eskütétel, kölcsönös fogadalom,
szerződéskötés, adásvétel, elvégzett munka
megpecsételését jelentette. A MNYTESz azt Írja
róla, hogy ,mint jogi terminus több szomszédos
nép nyelvébe átkerült (szlávság, szászok, romá-
nok), főleg kereskedelmi kapcsolatok révén."
A példák sora arra enged következtetni, hogy
a vérszerződéssel rokon cselekedet, annak civi-
lizáltabb formája lehetett. Anonymus azt írja,
hogy a hét vezér , mindegyike Álmos vezérért —
pogány szokás szerint — saját vérét egy edénybe
csorgatta, s esküjét ezzel szentesítette." Vérük
elkeverésének két esetben látom értelmét. Az
egyik eset, ha a sebeiket összedörzsölik, a másik,
ha a mondott edényből ittak, akár csak egy-egy
cseppet is. Azt azonban nem tudom elképzelni,
hogy a közös vért tisztán ízlelték volna meg, va-
lószínűbb, hogy borral elegyítették.
Nemcsak a bor szolgálhatott szentségként, , is-
teni nektárként" a nem keresztény kultúrák-
ban. A néphit táltos embere tejen él, ami talán
annak emléke, hogy lovas eleink szent embere
kumiszt ivott, hogy hamarébb jusson révült ál-
lapotba. Erre vall, hogy a szibériai sámán ma
vodkát fogyaszt e célból. Az alkoholmámor és
a révület rokon fogalmak.
Tárgyunkat tekintve figyelemre méltó, hogy
a hajdani képzelet a vízözönmondák hő-
seinek tulajdonította a szőlőbort felfedező
kultúrhéroszi tettet. A bibliai időszámítás
szerint az egész emberiséget elpusztító víz-
özön az őszi zsidó újévvel vette kezdetét, és a
rákövetkező újévkor ért véget. Noéról pedig
89
 r A

Dionüszosz só 3 4 3
Viszont Dionüs volt, Cry i
sítja — jogosanat At
Egy történet D : 8

nemcsak A SSÖtÉL ég
nű" tengerrel,

vízbe ugráló kalózo

né, a tenger pedig vö
miközben az árboc
és szőlöfürtöket . term,
e, VI, századi görög
látható kép örökíte
(8. kép) Külön említés
8. kép. Dionüszosz a tengeren, Athéni csész
mel a homéroszi , sö
e, Kr. e. 540 kö- sborszínű" jelző (o
rül. München, Staatliche Antikensammlungen
oinóposz), ami általábai
konyi tengerre illik, ám
az olvasható a Bibliában, hogy ő volt az első,
az Odüsszeusz által kö
zott nyugati tengerre alkalmazta elős;
aki szőlőt ültetett (Ier 9, 20-25). A görög A görög és a kelta mitológiában az al
vízözönmonda , Noéja" Deukalión volt, aki- járatai a nyugati tenger szigetein ken
nek nevét Graves , Újborhajós"-nak fordítja. Napszak, égtáj és évszak viszonylatába
Deukalión feleségét Pürrhának hívták. E név is sok szó esett már — alkony és nyugat m
tűzpirosat jelent, s jelzőként gyakran alkalmaz- lel az ősznek, szg
ták a tengerre és a borra. Úgy mesélték, hogy Az őszi hónapok (csillagjegyek) asztrc
a fiuk, Amphiktüón, keverte először vízzel a szimbolikájában vörös színe révén l
bort, amiből utóbb antik hagyomány és szokás és a vér őszjelképpé, Szeptember, azaz
lett. Ha nem tévedek, ugyanabban a keverő- hava a Vénusz planéta (Venus szereli
edényben, a Crater csillagképben, amelyből geristennő) oltalma alatt áll. Októ
nagyanyja, Pandóra zúdította az özönvizet Skorpió havát égi szerelmese: Mars
a világra, és amire a Hydra fél égboltot kö- hadisten vigyázza. Venust, akit a Kö.
rülölelő csillagkígyója emlékeztet. (A görög harcias istennőnek ismertek, , forró vé
büdra jelentése nőstény vízikígyó, ami alatt ja". Az ő vére festi egy elbeszélés szerint
kígyó alakú zuhatag is érthető. A vízsugarat a rózsát. Ógörögül a piros xoppóg (szó
tűzszínű, tűzvörös, vörhenyeges, ara
is nevezhetnénk vízkígyónak.) Deukalión az
ógörög mitográfusok szerint Ariadné fivére, elpirult a jelentése). A szó töve, 7

31I. m. I. 169, 221.

90
 - önösen temetési máglya- és áldozati tajtékos", és legfeljebb saját vérét folyatta.??
E hell
ulo
szenvedélyt
,
jelent;
§
, Homérná l?"4 Haladjunk tovább egy másik ágon. A kelta-ír
A

eb
, 1€

pojásáó veszedelem jelképe. Vénusz

,

fanaptárban a szeptember 2-ától 29-éig tartó

. d 2?

ját k — a vörös réz, ékköve a tűz-

10, [(

2 holdhónap jelképes fája a szőlő, az őszpont

ém)" áll. Latin neve; a Venus közös tőről
pír sz vena, ér, véredény, szív, erő, tehet-
eredhet sét 1, megmérgez; az ebből képzett
ség va szépítőszet, bájital (!), méreg, rom-
s edelem; és a venefica, méregkeverőnő
venen
(szept. 23.) fája pedig a fehér nyár, mely a gö-
rög hitvilág halálszigeteit, az alvilági vízparto-
kat népesítette be. Akberón a görög mitológia
alvilági folyója, görög "oxepwíc, fehérnyárfa.

resze Plinius (az idősebb), ókori természettudós azt

lás,5 VESZ
nai Latinul a bor vinum, s mi más a bor, írja a Természet históriája című művében, hogy
s nava kis mennyiségben bájital, nyakló nélkül
,Campaniában a szőlőt a nyárfával házasítják
össze, s az a házastársát ölelve ennek ágai között
m
ki , (Emlékeztetném az olvasót a fentebb
I méreg:
említett Élet
7... vize
estasttllktípus Venus madara
című messze" felkapaszkodik.? E párosítás alapja az,
hogy az ártéri nyárfások cserjeszintjének egyik
ma

jellegzetes faja épp a vadon élő szőlő.

meséjére.) lő , 4
Marsaháború és akiontottvér heves természetű
als 490
t. Veres planétáját , Vérszemű csillag-
istene vol
mal n evezték eleink (a görögök Püroeisznek,
ami tűzeset, heveset jelent). Értelemszerűen
ter a halál hónapjának planétaura. Fémje a
vas, aminek természetes előfordulásai, az oxi-
dok, vörös színűek, mint a rozsda, s görög ere-
detű nevük (pirit, hematit) is az isten, bolygó
természetére utal ( aza vér, élet, erő).
Venus és Mars tavasszal és ősszel is szomszé-
dolnak egymással, és mint pár szintén összeil-
lenek. Marsról köztudott, hogy vérengző isten
volt. Venus nem állt ugyan verekedő hírében,
de a Vénusz bolygóistenség közel-keleti (Istár,
Astarta, Astoret) és közép-amerikai megfelelői
Kecálkoatl, Sus ek, vagyis a , Darázs" csillag)
nemcsak a szerelem, hanem a háború istennői
is voltak. Az aztékok a Vénusz megjelenéséhez
igazították fogolyejtő hadjárataikat, amelyeket
a szelíden hangzó virágháború néven nevez-
tek, holott a tömeges áldozatokhoz szükséges
emberanyag beszerzése volt a céljuk. A görög-
római mitológiában Aphrodité/Venus e két
szerepkörön . Athéné/Minervával . osztozott.
Az utóbbi lett a háború istennője. Míg férfi
párja gyakran tajtékzott a dühtől, és renge-
8 vért ontott, Aphroditénak csupán a neve
L. 39, o.
)
27, 3.
4
Más fajta fák és gyümölcsök is megjelenítik a
véres-boros őszi szimbolikár. Nem a vörös őszi
lombozatra gondolok, hanem például a fekete
szederre, mely északon az ott nem termő sző-
lőt helyettesítette minden tekintetben. Bort
erjesztettek belőle, elfoglalta a helyét a fanap-
tárban, és megszentelt levét szintén Krisztus
vérének tartották. A ,boszorkányos" bodza
(nov. 25.—dec. 22.) feketés vörös bogyóiból
szintén sajtoltak bort. Ideillik több okból az
alma, almafa (latin malum, malus) . Részint ko-
raősszel beérő, piros termése okán, aztán, mert
bort erjesztettek belőle is, és mivel a többi fa-
gyümölcshöz, köztük a tejelő fügefa herezacs-
kóra emlékeztető terméséhez és a vércseppekre
emlékeztető húsú gránátalmához hasonlóan
szintén Bacchus és Venus oltalma alatt állt, vé-
gezetül, mert a beteljesülés (boldog vég illetve
a halál) szimbóluma volt. (Latin malus, pajkos,
csalfa, ártalmas, rossz, szerencsétlen.) Erre vall
az ismert latin szólás: ,Ab ovo usgue ad mala,
A tojástól az almáig", aminek csak első két
szavát szokták idézni. Átvitt értelemben azt
jelenti: a kezdettől a végig, vagyis a születéstől
a halálig. Példaképpen lásd még a bűnbeesés
bibliai történetét, Erisz almáját (Párisz íté-

91
e OSSEEEELL7F,-LÉ
, a
leréj), Hófehérke meséjét. A kelta túlvilág
. nyugati tengerben" lévő sziget neve, Avalon,
Almás helyet jelent. Helye a kelta fanaptárban
aug. já kelta ősz kezdőnapja. A rómaiak
augusztus Idusán, az almaszüret ünnepen a
berkek istennőjét, Dianát köszöntötték alma-
faággal. Belelőg az őszkezdő augusztusba Mars
közel-keleti szent fájának egy ága. Ez a karma-
zsintölgy, aminek a fanaptárban júl. 8.—aug.
4. között a helye. Nevét a levelein élősködő,
piros festéket , előállító", vércsöppnyi bíborte-
tűről kapta. Ez az utóbbi példa azonban már
messzire vezet, az élővizek, életnedvek elegye-
déséhez, összefolyásához az évkör teljességének
szimbolikájában. Mert bizony az élővizek is
egybefolynak, csakúgy, mint az elemek vagy
az erények, hasonlóan az egymásra következő
évszakokhoz.
A testnedveket a mi eleink rokonították egy-
mással, ez is lehet a vér és verejték szavak ha-
sonlóságának hátterében. A verejték és a nyi-
rok színtelen, mint a víz, de sós, mint a tenger
(és a vér). Ne feledjük, van fehérbor is; Jézus
esetében szenvedésének nyirkát, verejtékét,
könnyét fehérbor jelképezte. Ezért ábrázolják
például a gyermek Jézust piros- (kék-) és fe-
hérszőlővel. Szép példája ennek az olaszok egy-
kor népszerű, édes fehérbora is, mely a szent-
ségtörően hangzó Lacrimae Christi, Krisztus
könnyei nevet viselte. Az isteni testnedveket
összemossa, hogy míg az Olajfák hegyén várja
hóhérait, vért verítékezik (Lk 22, 44).
Ugyancsak itt, a Getszemáni kertben mondja
Istenhez könyörögvén: , Atyám! ha lehetséges,
múljék el tőlem e pohár" (Mt 26, 39-42; Jn
18, 11). Ez a ,keserű pohár", mely Szókratész
méregpoharát juttathatja az eszünkbe, a vér-
tanúság, egyben az üdv kelyhe, hiszen az ál-
dozatvállalást feltámadás és örök élet követi.
Korábban már kimutattam, hogy a Jézus által
34 Jankovics 1997: 103-105.
35 Mint a Jewish Publication Society of America kiadványában olvasható: olt
Messiah who will redeem Israel and remove the yoke of foreign
36 A téma remek összefoglalásaképpen I. John Matthew s 1981.
PFP
kétszer is könyörgésbe foglalt pohár
éjszakán ott ragyogott égre függes; ú
előtt, a Szűz csillagkép mellett, mir fúl
keze ügyében. A mondott Crater
(Keve
Serleg) csillagzat felfordított
edér
Ezért mondhatjuk, hogy a Hydra
csillagkép belőle ömlik ki az égre. 34
előképével Jeremiás próféta szem
Ur kérdésére: — , Mit látsz te?
- így fe
ró fazekat látok én, és pedig a szája
lől van? (Jer 1, 13.) Később ezt.
mondotta az Úr, Izráelnek Istene n
el kezemből e harag borának poha
meg vele mindama nemzeteket,
küldelek téged. ... És ha majd a te
nem akarják elvenni a pohárt, hogy
belőle: ezt mond nékik: Így szól a
Meg kell innotok. (25, 15-28.) Nin
a próféta és Jézus ugyanarról a jelkép
ról beszél, ;
Érdekes ellentétpárt alkot Krisztus
keserű pohara, Illés próféta széde
poharával. Ma is élő szokás szerint a
zsidók a terített asztalra helyeznek egy,
az ő számára készült, borral teli poh:
vacsora végén ki is nyitják az ajtót
hogy készen állnak a fogadására. Illés!
dó bölcsek égi küldöttet látnak, a M
hírnökét. Ez a pohár bor azonban v
a Messiásra vár.5 A Messiás (hébe
tükörfordítása a görög Krisztus (Xp
gyarul Fölkent).
A Krisztus vérével teli kehelyről
Olvasónak bizonyára eszébe jut
misztikus edényről rengeteget írtak
nék e munkákból. Magát a Grál (angol G
középkori francia Graal) nevet a kö
tin gradalis, tál, kehely szóból szár
Csupán csak feltevés, de a legenda is
the) cup of Elijah is filled to welcom
rule." Klein 1973: 107.
 fi gondolom, megalapozott, hogy az elne-
vezésnek köze lehet a fokozatos beavatáshoz.
Latin gradus, lépés, (lépcsőjfok; gradátim,
fokról fokra.) Egykorú szójátékot is faragtak
a névből a jelkép értelmezésére. Sgint Grégl -
Sang Real, magyarul: Szent Grál - Királyi (vagy
Igaz) Vér. Legendái szerint a Grál az a pohár,
amely fölött Jézus az utolsó vacsorán hálaimát
mond és körbead a tanítványoknak, saját véré-
nek nevezve a benne lévő bort, egyszersmind az
az edény, amelyben Jézust eltemető Arimateai
ózsef a tetem mosdatása közben kiömlő vért
felfogja. De lehet az a tál is, amibe Judás és
Jézus egyszerre mártja a kezét (Mt 26, 23).
Mintegy 150 év alatt nyeri el a legenda vagy
inkább legendárium, ma ismert, tökéletes
mítoszi formáját. XII-XIV. századi szer-
zői: Chrétien de Iroyes, Robert de Borron,
Wolfram von Eschenbach, Aguinói Szent
Tamás, Albrecht vont Scharffenberg, Sir
Thomas Malory és számos névtelen szerző nem
csupán az evangéliumokból és apokrif ókeresz-
tény iratokból merítettek. A történet sok eleme
az ősi brit kelta mondavilágból, az orphikus
mítoszokból és eleusziszi misztériumokból, a
keresztes hadjáratok során megismert iszlám
szúfi hagyományból, illetve szászánida perzsa
manicheizmusból, a gnosztikus kathar eret-
nekségből, a középkori alkímiából, a templo-
mosok elirigyelt titkos tudásából származik,
sőt, még a szanszkrit mitikus irodalomból is
merít. Mindabból tehát, amit a mi világunktól
annyira különböző, szellemiekben páratlanul
gazdag középkor a magáénak tudhatott.
Maga a Grál is sok előképet mondhat magáé-
nak az említetteken kívül. Felidézi a kelta Dagda
kondérját, amiben csak a hősöknek főztek;
sin
Ceridwen földanya üstjét (Ceridwen fia, Talie
éppúgy félisten, mint Jézus a keresztények hite
szerint); a kernoszt, az eleusziszi szertartások
a vi-
szent edényét, a kratért, amiben a görögök
mása
zet és a bort keverték és aminek csillagképi
(Crater) az égen ragyog; Héliosz napisten arany
csészéjét, amelyben éjszakánként körbeutazik
z 222
az ég tengerén; Dionüszosz ihletadó serlegét; a
tálkát, amiből Hadész az alvilágban marasztaló
,vércseppekkel", húsos gránátalmamagokkal
kínálja Perszephonét; Médeia üstjét, amelyben
megújul az év, és öreg kosból fiatal báránnyá
válik. Felidézi az alkimisták hermetikus edényét
(vas mirabile), más néven a kőedényt, vagyis a
bölcsek kövét (/xpis philosophorum), amelyből a
bölcsek fia (filius philosophorum) születik, s rajta
keresztül az égből hullott követ, a Kaabát, a mu-
zulmánok imádatának tárgyát, a mesék élet és
halál vizét tartalmazó edényét. Mindenekfölött
pedig a Szűzanyát, aki a Megváltó hordozója
volt. Ő a litánia Aranyháza, a Grál kastélya, és
a Tiszteletes Edény a Szent Vérrel, vagyis maga
a Grál, amiben Krisztus és Mária egyesül, hogy
egyéb, a legendáriumban szereplő rá és Szent
Fiára utaló metaforákat egyelőre ne említsük.
Mind közül, amit felsoroltam, számomra leg-
fontosabb a Crater csillagkép, mert csillagképi
környezetével, mindenekelőtt a Szűz csillagkép-
pel, mely mintegy a kezében tartja, ma is a két-
ezer éves mondanivalót sugározza. Húsvétkor
ragyog a legfényesebben és a legtovább az éj-
szakai égen, és ősszel tűnik el, az arra járó Nap
fényében. Szorul ez további magyarázatra?
Kék és fekete arany 6
6
6. 6.e 6
Tudom, hogy egy komoly téma taglalásához
nem illő az alábbi zsurnalisztikusnak tűnő fo-
gással nekilátnom, de zényleg így történt, to-
vábbá szeretném megmagyarázni, honnan e
látszólag ide nem illő, furcsa cím.
Autóztam, szólt a rádió, és éppen az Élő vizek
télbe illő folytatásán (a víz és olgj témáján)
morfondíroztam, amikor is megüti a füle-
met a következő mondat: ,A víz lesz a XXI.
század olaja, a kék arany". Ezt az egybeesést!
Ezzel szinte egyidejűleg a , fekete arany" jut
eszembe, ami a nyersolaj állandó jelzője a
sajtóban. Majd az, hogy lám csak, a víz és az
olaj közti, egyébként eléggé képtelennek tűnő
jelképi megfelelés elevenen él a ma vagy in-
93
kább a jövő gazdaságáról elmélkedőkben, és
hogy ezt a rokonítást a mai közírók nyelve egy
múltbéli másik rokonsággal, a kék és a feke-
re szín közöttivel érzékelteti, miközben mind
nem
a kettőt aranynak is nevezi, Bizonyosan
azért, mintha a közírók otthonosak lennének
a színszimbolikában, hanem azért, mert a víz
közhelyesen kék, a nyersolaj fekete és mind a
kettő aranyat Ér,
A kék és fekete egymásból keletkező szín,
mind a természetes, mind a művi valóságban,
mind pedig a szimbolikában. Ezen oknál fo
nevezzük a sötétkék tintát , feketének".7 A víz
kéksége, feketesége jelképes értelemben , helyi"
értékű. Kék a tó és tiszta, ha , belőle az élet vize
árad" (Tündérországban, Kacsóh Pongrác dal-
játékában), fekete, ha , kiskacsa fürdik" benne
(a mitikus, mesebeli alvilágba a hős — a lélek-
madár - előbb vörös, utóbb fekete tengeren át
jut el). A tömény nyersolaj szintén fekete, de
a felszíne kékesen csillog, s ha olaj elegyedik
vízzel, például eső áztatta aszfalton az olajfolt,
pávaszemesen, a szivárvány színeiben játszik
a fénye, de a színek közt a kék az uralkodó,
Viszont a növényi olaj aranysárga, mint a fe-
hérborok zöme és a méz. No persze, azzá válik
az ásványi olaj is, ha , kiszőkítik".
Ez a kettősség általában jellemző a négyesek
színszimbolikájára. Láttuk, maguk az évszakok
is kétszínűek. De ellentét van az ősz veresbora
és a tavasz tejfehérsége, a tél kékesfekete vize
(olaja) és a nyár mézsárgája között, miközben
hasonulnak egymáshoz a nyelvi fordulatok te-
rén (, csúszik, mint az olaj", , édes, mint a méz"
— mondjuk az aszúborra), és a valóságban is:
lehet aranyszínű a bor, az olaj, a méz, a tej vi-
szont mindig fehér. (Mondjuk persze — min-
den nyelven — a borra is, hogy fehér, és a víz is
kifehéredik, ha hó, dér, zúzmara lesz belőle.)
Más megközelítésben: a bor, az olaj és a méz
átlátszó, míg a tej átlátszatlan. Ismét más ol-
dalról nézve: a tej, méz, bor táplálék, innivaló,
"1 39., 36. 0.
36. 29. o.
94
az olajat külsőleg is alkalmazzák
ja
felállások. A
Ha már e négyes közti belső Öss
zefüge
tartunk: a bor és a víz között é
tes az átmenet, mint az ősz
Ppoly ter
tel me
és a tél, a b
és a böjtös időszak között. Profán és sza
lis értelemben egyaránt: a kocsmáro
sv
bort, Jézus a kánai menyegzőn bor
tatja a vizet, amiről január második fel,
Vízöntő havához közeledve emlékezik.
katolikus egyház, és ugyanekkor, a Vince.
(január 22.) időjárásból (olvad-e em
soltak hajdan a vincellérek a majdani bo.
mésre nézvést, aminek kilátásait vizes v j
lással igyekeztek feljavítani, Ami pedig a
D
és a böjt idejét illeti, mint már jelezt
betakarítás bőséges időszakát a régi kai
naptárban a mindenszentek — Szent Máy
nepi ciklus — régi nevén kisfarsang zárta
egyúttal azt is jelentette, hogy a kará.
tartó kereken 40 napban bort nem, cs
ihatott a jámbor. ;
Izraelben az esős évszak ősszel kezd.
tavasszal ér véget, ezért a zsidó hi
Szukkót nemcsak szüret-, hanem es
nep is. Hajdanán a zsidó pap az oltá
öntött e szavak kíséretében: , Eső e
meg benneteket az Úr! Fentebb már
gettem az egykor híres, édes fehérbort,
az olaszok Lacrimae Cbristinek, azaz , Ki
könnyének" neveztek, vagyis sós víznek::
ber — akár izzad, akár sír, de ha nemi.
ba jön vagy vizel, akkor is — mindig sós ,
választ ki. k
A tél (az éj, a sötétség) folyékony, egj
szimbóluma — essék szó vízről vagy
igazi ,élő-haló víz". Télen (éjjel) halo
mészet, helyesebben szólva tetszhal
csak alszik. Ősszel (este) áldozik le,
meg" a Nap — így mondták régen -
halála is tetszhalál, hiszen minden
(reggelente) föltámad, újjászületik.
 a NNNTNNNROK KK tG a ara áát eszáütl
a

Nap — Így képzelték — a földanya méhében, az
eljövendő növényi és emberi élethez hasonló-
an magzatként nyugszik, A víz természetes ele-
k
me a halottnak, magzatnak egyaránt, Testün
ádagos víztartalma 6096, emellett jelentős
mennyiségű zsírt Golajc") raktároz, A tetem a
bomlás során cseppfolyósodik, (,Zsíros" föld
mondjuk a jó termőtalajra, Ősi tapaszta-
bujábban nő a fű, mint másutt.) Itt érdemel
említést, hogy a szentek ereklyéi között azok
(Szent
könnye (például a Szűzanyáé), teje
Ágotáé), vére (Szent Januáriusé!) és a testük-
ből kijött" olaj (Alexandriai Szent Kataliné)
ma is kultusz tárgya. Szent , Januáró" például
Nápolyban, (Film is készült róla 1966-ban,
minálunk Sa Gennaro kincse címen mutatták
be). Katalin legendájában pedig, amit magya-
rul az Érdy kódex örökített meg, azt találjuk,
hogy a Sínai-hegy monostorában, ahol nyug-
szik, stetemeiből szűnetlen olaj járt ki, mely
olaj minden betegeknek tagit megvigasztalja".
(Idekívánkozik az is, hogy a legenda szerint ki-
végzésekor, ,hogy elvágták volna a nyakát, az ő
testéből az vér helyébe tej folya."
A halott a föld mélyén gyakran talajvízben
fekszik — erről is tudósítanak a szent tetemek
jelképes
exhumálásáról szóló legendák —, ami
a születen-
értelemben megfelel annak, hogy
A magzatvíz
dő gyermek magzatvízben lebeg,
magzatvíz is SÓS
a mítoszban (beltenger. (A
víz!)
című költemé-
Hésziodosz Istenek születése
a tengerből
nyében leírja, hogyan születik
hatalmát féltve
Aphrodité. . Uranósz égisten.
méhéből gyermeke-
nem engedi ki a földanya
férjként Gaiába ha-
it. Ám egy ízben, amikor
fia, Kronosz, levágja a
tol, a hüvelyben rejtőző
stengerbe"
nemiszervét, és a háta mögötti föld-
foganja Gaia
jítja, A levágott phallosztól Vogul
anya a szerelem és a tenger istennőjét.
, típus elemzésénél említi.
ndor: 1. m. IL 496
9 [dézi Bálint Sá ölté si gúj tem ény I. 1.28 . Berz
40 Munkácsi Bernát: Vogul népk
(manysi) mítosz szerint a télen délre költöző
rucákat (az elhunytak lelkele) a túlvilági átke
lőnél (a Tejút hasadékában, ort, ahol télen jár
a Nap) ülő öreg csősz és a felesége kapdossa és
fogyasztja el, Csontjaikat a hátuk mögött lévő
eleven vizű tengerbe dobálják, így a madarak
(lelkek) tavasszal új életre kelve térhetnek visz
sza északra,
A vogul mitosz égi helyszíne tér: és időbeli
határon található (a Tejút és az állatöv téli"
kereszteződésében, a Skorpió és Nyilas csillag
kép ,közegében", a téli napforduló adventjén),
halál és új élet ,vízválasztóján", ahol, amikor
az isteni halottból magzat lesz, Szent folya
dékaink, a víz és az olaj ennek megfelelően a
halál és a születés rítusaiban mintegy egymás:
ra utalva kapnak szerepet, A haldoklónak, ha
katolikus, a pap utolsó kenetet ad fel, vagyis
megkeni homlokát és két kezét a betegek ola-
jával, A halottat mindenütt megmosdatják, de
régente, ha tellett rá, a tetemet be ís dörzsölték
valamilyen kenettel, például mirhával (a há-
romkirályok egyik ajándéka, a mirha, éppen
ís
Jézus eljövendő halálára utal). Esetleg be
azt
balzsamozták, ami eredeti értelme szerint
jelenti, hogy a testet bedörzsölték, átítatták
balzsammal: illóolajat tartalmazó gyantával,
ítja, A
A holttestet tömény sóoldat (!) is tartós
a szár
sikeres mumifikálódás feltétele viszont
raz klíma, aminek köszönhetően a
tetemből
elpárolog minden nedvesség, mielőtt
még el-
bomlana. Amikor az újszülött világra
jön, őt
krémmel
is megfürdetik, testecskéjét jó szagú
kenik be, Ha keresztény, keresztvíz
alá tartják,
ha katolikus, még krizmával, vagyis
szentelt
olajjal is megkenik a homlokát. (A
krizma is
balzsam!) Jézus ugyan felnőtt férfi,
amikor
János megkereszteli, de az eseményről
mégis
ha- tizenkét nappal azután emlékezünk
meg, hogy
a Megváltó megszületik. A télközépi
születés
vall.
és keresztelés egyaránt napgyermekségére
e Nagy János az Élet vize mese

95
V folyó és tenger ment kultúrák mitoszalhan rán] elt
hajukju
;
aa jé k
ae
a napisten vízen hagyja el világunkat, Úx VÍZEN
ís érkezik vissza hozzánk§ Az uráli népek nap
t edktt
jóllehet a termée szete
nyengn,láj , ál
váxolk a ZOTO ASZETTÁNUK tűzlmádók
istene a túlvilági vizeken átkelve hal képét öli
magára, Jézus jelképes értelemben mint Hal
kültüs
sultuszhelyek voltak — Mint
/
jine Inkábk ratok
(let europaeg) terméséből .
támad tel," olajjal, amit Az egész ajto] a
Ugy gondolom, tél, sötétség, halál és a víg MM ti
Jel: legfontosabb IYilb
képi kapcsolata nem szorul további magyar yapa kek
világításra használták, gyóg volt, [
jatra, de a víz és az olaj, illetve az olaj yszern
és a rél eszközének tekintették,
Idézzünk meg egy ókori bor. ég et
(sötétség, halál) összekapcsolása Igen, Az előbb.
bíre egy lehetséges választ az illóolajok alat
ókortól Calus Plinius Secundus
ismert előállítási módja adhat, Mint
ISMETELEK,
rómal
dóst: A folyadékok közü
az illóolajokat főleg illatszerek, kenőcsök l I
ké. tő kedves az emberi testnek,
szítéséhez vonják ki a növényi Az
drogokból, Vyt amelyet belsőleg, a másik
a vísden egyáltalán nem, vagy alig az olaj,
oldódó, 11. dig külsőleg. alkalmazunk" - Írja
lékony anyagot föleg úgy nevezett
vízgőz-déss- tényeknek ellentmondva A
nillációval állítják elő, így például termés
mind közül című könyvében, ,Mindkettő a
a legismertebbet, a bulgáriai rózsaolajat, A (
rózsaolajból régente rógsgvíz néven
nak termékel közül való, 4 azokk
() kedvelt legkiválóbb," Megtudjuk tovább
illatosítót is készítettek, Említésre
érdemes, vaz olajbogyászűret a szólőé után
hogy a gyógyításban (1) alkalmazott csukamáj- a legalkalmasabb időpontja, mike
olajat hasonló eljárással: gőzzel és forró viszel
bogyó feketedni kezd" (az olívasz
olvasstják ki a tőkehal májából, Erről
jut az bertől márciusig tart), és, hogy az
eszembe, hogy ,halszagú rokonságunk?,
és az a boréhoz hasonlít, akárcsak az. olajb
északi népek általában vésjáll[atokból: halból, küllemre a szólőszemhez, (Mi
tókából, bálnából nyertek táplálékul, de vilá- vagy ovális, és égtáj- illetve év
gításra és fűtésre is szolgáló zsiradékot, amit a pompázik: viaszfehér, sárgászöld,
köznyelv ma is gyakran nevez olajnak, Jó példa lyaszínű és fekete lehet, Szemre
erre a csukamájolgj, Itt jegyzem meg: olaj sza- csupán annyi, hogy a szőlőszem Át
vunkat a MNYTESz szláv közvetítéssel a latin- az olajbogyó nem.) Az olajat is p
ból származtatja, végső forrásának egy ismeret: ,nyomkodással" vagy slábbal tiprá
len mediterrán nyelvet tart; olvaszt szavunkat Plinius az olaj és a víz közötti jelké
viszont finnugor eredetűnek tekinti, Mindkét hátterére is rávilágít; , Az olajbogj
szavunk első előfordulása a XIV. századból olajból, húsból és vizes nedvből áll,
való; az olvasóra bízom, gondoljon erről, amit nek képződése szorosan kapcsol
akar, És ha már nyelvészkedünk: görögül a ezért száraz időjárásban igen ke
vadolajfa neve élatog. [EAata annyi, mint pedig bőséges, , ,, Ha nagyobb esőz
olajfa, olajbogyó; é4arov pedig, faolajat, zsírt olajtartalom csökken és vizes nedv
jelent, Erre már csak azért is ki kellett térnem, A vizes nedvtől az olívaolaj" (z
mert a szent folyadékként tisztelt olajat nem , fekete színűvé válik, ,.. Ha pi
annyira a Közel-Keleten, így a Perzsiában for- (mármint a fekete) ,nyomaiba

41 Jankovics 1996A: 170-72, 177-78, 291,

42 [/, 136., 138-39. o.

az olajban nincs vizes nedv) A szüret
§ tjának megválasztásáról elmondja még,
"va hideg az olajat fanyar ízűvé teszi, akár.
hogy a bogyók érése megnöveli a mennyi-
. ki A legkeserűbb olajbogyó adja a
leg-
olajat." Hogy Plinius miért nem tartja
tésre méltónak az olívaolajt táplálékként?
lmam sincs, Talán azért, mert nem szeret-
agy azért, mert mint tehetős emberre, rá
zsírral főztek. (A főzőolajat még a múlt
d derekán is a szegények zsírjának tartot-
G rmekkori emlékeim szerint nálunk az
es évek elején a parasztnak, ha engedély
kában disznót vágott, be kellett szolgáltar-
ki olvasztott zsír meghatározott hányadát,
De az olajütő malomban napraforgóolajat
t.) Tény viszont, hogy a fürdőkultúrá-
il nevezetes rómaiak előszeretettel kene-
c kiáztatott bőrüket illatos olajjal, Az is
hogy az olajat — külsőleg — gyógyászati
ra alkalmazták. Elsősorban, mint manap-
édelmül leégés ellen, égési sebek gyógyí-
a. Figyelemre méltó, hogy az (olívaolaj a
veopátia kutyaharapást szőrivel" elvének
egfelelő gyógyszer. Gyúlékony lévén, a
rúk félelmetes fegyvere volt már az ókor-
is (lásd görögtűz), és a forró olajat kín-
közként is használták. (Legendája szerint
; evangélistát olajban főzték — hiába.) Az
ségtelen, hogy a hiedelmek és mítoszok
járól szüretelt szent olaj elsősorban nem
táplálék, hanem mint gyógyító szent ke-
ut szerephez, és nem csak a születés és a
tusaiban. Ószövetségi mintára a keresz-
ykoronázó szertartás elengedhetetlen
volt a szentelt olajjal történő felkenés, és a
sban a koronázás időpontjául rendsze-
Ú ácsonyt, Jézus (a Nap) születésnapját
k, mely az egykorú naptár szerint
v napja is volt! (Nagy Károly 800,
, koronáztatta magát római császár-
t Istvánunkat az 1000. év karácso-
EG sa sszeg ss TE bRRRONRERTÁMANNAA
nyán, azaz az új évezred első napján kente fel
az első esztergomi érsek,)
A mondottakból ís kitetszhet, hogy az olajfa a
"Pogány" ókorban a Nap szent fája volt, Mint
a tűz tápláléka, egyúttal ellenszere, továbbá
mint ami a napisten halálának és újjászületé-
sének idején ad munkát és terményt az ember-
nek, Apollón napistenről azt mesélték a régi
görögök, hogy anyja, Létó istennő egy olaj- és
egy pálmafába kapaszkodva hozta a világra,
Héraklész naphérosznak pedig a fehér nyárfa
mellett az olajfa volt a növényi attribútuma,
Itt érdemes megállni egy pillanatra, Létó neve
visszavezethető a lucfenyő, pálmahajtás jelen-
tésű görög e/áry (eldté) szóra, de nevének és
történetének a tanúsága szerint bizonyosan
kapcsolatba hozták az olajfával ís, Míg a fehér
nyár jelképes értelemben az őszpontba kapasz-
kodik gyökereivel, addig a fenyő és a pálma
— a fenyő délszaki megfelelőjeként — a téli nap-
forduló szent fája volt az ókori fanaptárakban.
A fenyő és a pálma az olajfával együtt
örökzöldek — ezért ís váltak a tél, illetve a halált
tagadó öröklét, újjászületés szimbólumává. A
vadolajfa — Héraklész szent fájaként — viszont a
tavaszpont fajelképe volt (hétköznapi értelem-
ben azért, mert ekkor ért véget az olajfaszűret
időszaka; hiedelmi vonatkozásban pedig azért,
mert a tavaszpont mint a közel-keleti (sémíta,
iráni) napistenek feltámadásának napja analóg
az európai (görög, latin, kelta) napistenek téli
születésnapjával, Azt ís mondhatnánk, hogy az
esztendő sötétebb felét (az őszponttól a tavasz-
pontig) a napisten vizes és olajos fái uralják,
A fehér nyárfa különösen vízkedvelő fafajta, a
pálmafélék között pedig különösen nagy gaz-
dasági jelentősége van az olajpálmának (F/deis)
és a tengerparton növő, olajban szintén gaz-
dag kókuszpálmának. Ez utóbbi mitologikus
szerepét tekintve éppúgy a Naphoz kötődő
vizes, olajos és tejes tejútjelkép volt — láttuk,
van pálmabor is! —, mint fent említett társai,
97
 (ortodox-katolikus) hi világ
A kókuszpálma úgy terjedt el a déltengereken, A keresztény
hogy olajban gazdag termése, a stejes" kókusz- is őrzi ilyen-olyan módon a hagyon
nyárfa azért
dió (magzatjelkép) a tengeri áramlatokon Elterjedt hiedelem szerint a
us keresz
hajózva jutott el szigetről szigetre, És micsoda ket, mert belőle faragták Kriszt
képp tu
véletlen (?), e/áry ógörögül hajót és evezőla- Koraközépkori keresztlegendák más
fáiból (céd
pátot is jelent! A Nap, a héroszok, általában ják: az Údenkert örökzöld
nak ,gör
a holrak égen úszó bárkáját, Kharón ladikját, ciprusból és a három, egymás
pálmái
mely a lelkeket az alvilágba vitte, az ókorban a megfelelő fafajtából: fenyőből,
yeket j
Tejúton — Létó tejében! — ringatózó Argó Hajó letőleg olajfából) ácsolták, mel
is azonos
(Argo Navis) csillagképpel azonosították, legfé- értelemben a Tudás fájával
a na
nyesebb csillagát, a Canopust pedig a mondott Karácsonykor fenyőfát díszítünk
ára" il
hajó kormánylapátjával, Szent Kristófról, aki- ló tiszteletére és az összülők ,halál
ókori g;
ben a Tejúton gázoló Orion csillagkép egyik Jézus születésére emlékezve, Az
onl
keresztény megszemélyesítőjét . tisztelhetjük, viszont olajfatörzset díszítettek has
azt olvashatjuk legendájában, hogy óriás lévén a naptári fordulópontot ünnepelve."
pálmafatörzs volt a botja, gyermeket méhébe fogadó Máriát az
yali
Említést érdemel, hogy a pálma, az olajfa és a olajággal a kezében köszönti (az Ang
fenyő földrajzilag egymást váltják: legdélebbre, let emléknapja márc. 25.). Jézust virágv
ahol a (datolya)pálma az uralkodó kultúrnö-
pi bevonulásakor ma is pálmaágakkal
vény, a másik kettő nem terem meg, kissé észar tik hívei, Spanyolországban viszont
kabbra termesztett faként az olajfa uralkodik, ágakkal emlékeznek meg (Virágvasi
korábbi időpontja márc. 15.). Kínsz
a fenyő pedig ott regnál, ahol már az olajfa
sem él meg. előtti utolsó óráit pedig, mint isr
Olajfák hegyén tölti el, S

CArágá mM TT

d i
Thomson: i, m. 131.
 VI. Évszakállatok

A köztudatban úgy él, hogy Távol-Kelet (Japán, ; Az évszakokat és égtájakat egy sajátos ötös rend-
Kína, Korea, Délkelet-Ázsia) és Európa ha- szerbe foglalták, és különböző színű állatokkal
gyományos kultúráját semmi sem köti össze, jelezték, Hogy egyűtt láthassa az Olvasó, fel-
Noha a különbségek óriásiak, e két világban sorolom őket, Íme: kelet, tavasz z zöld (kék),
sk a hasonlóság. Az évszakok szímbolikája kí- a továbbiakban zűrkíz? sárkány; dél, nyár :
válóan alkalmas terepe az összehasonlításnak. vőrős madár (főnix); közép, kánikula s sárga
Állarokkal szimbolizálni az évet, évszakokat, egyszarvú; nyugat, ősz z fehér tigris; észak, tél
hónapokat, sőt annál kisebb időegységeket ís; z fekete teknős kígyóval, Az őt kozmikus állat-
napokat, (kettős) órákat, az ókori cívilizációk jelkép nyomai legalább a Han dínasztia koráig
bevett szokása volt. A kínai csillagászat eddíg (Kr. e. 206-tól) követhetők visszafelé, de színte
ismert legkorábbi írásos dokumentumai a bízonyos, hogy korábban keletkeztek. Lesz szó
bronzkorból, Kr. e. 1800-ból valók. A kína- bőven róluk még
iak az éveket és a nap kettős óráit rendezték Azt a 28 csillagképet, amely előtt a Hold egy
12-es állatciklusba.! Ezt a számítási rendszert a hónap során elhalad, színtén állatokkal jelké-
Távol-Keleten ma ís használják. pezték, melyek így a holdhónap egy-egy napját
Patkány, Bivaly (Ökör), Tigris, Nyúl, Sárkány, Kígyó, Ló, Kecske (Juh), Majom, Kakas, Kutya, Sertés a sorrend,
Hredetileg csillagképeket és holdhónapokat ís jelezhettek, de az erre vonatkozó adatokat elmosta az idő. Így az állatciklus
megfeleltetése a zodiákus jegyeivel csupán hípotetikus lehet.
végy forrásom közül kettő zöldnek, kettő kéknek nevezi. Valójában olyan kékeszöld színárnyalatot kell elképzelnünk,
milyen a türkíz, amít egyesek zőldnek, mások kéknek látnak. Kisfiú koromban a nagyanyámtól pofont kaptam,
mert a türkízkék ceruzámat zőldnek mondta, és én ismételten kíjavítottam, mondván, hogy kék. Azóta érzékelem a
problémát. Miklós Pál, aki kínaiul csíng fungnak nevezi sárkányunkat, kéket mond, (Miklós 1973: 145.) Tokaji Zsolt
Kínai jelképtárában — ő zöldnek mondja a kikelet sárkányát — áz áll,hogy kék jelentésben
a gíng (csíng) volt használatos,
mely inkább jelentett egyfajta kékeszöld színt, Oíng színe lehetett a tengernek, a hegyeknek, az égnek stb." (Tokaji
2002: 142.)

frupp 1983; 112, Mível a későbbiekben nem szentelek neki külön alfejezetet, a teljesség kedvéért ítt emlékeznék
1.777 "ödik egyezményes
ú bb keletű, égtájról, a középről, Kiemelkedő amifontosságát
átírással Zhonggyo), jelzi, hogy
annyít jelent, hogy a Kína neve kínaiul Középső ,Aország
Vílág közepének tekintik. (Csungkuo;
közép az égben
yet vált ki, ami a földön a föld ágens alakjában jelenik meg," (az ágens az elem megfelelője) ,aminek a kánikula
27 évszaka: a
főld uralkodi
k a lépen, a szájon és a húson, Színe a sárga, íze édes és cukros, ilyenkor alkalmas táplálék a
vs ei és a köles, Planétája: Szaturnusz, Szára: 57 Huon de Kermadec 1983: 34. A középső évszak" ígen rövid,
4 ndőssze fél hónapíg, július 22-től augusztus 7-éíg tart, Teremtményei csupaszok,
ide tartozik tehát az ember, Nem
"nűl, ha egyszer a közép a legfontosabb minden írány közül,

99
 0081
S9t 5] szz2tő]

6§ x Í
sz CZ - reg
83 jin 946
ev a 1409
NN ő
04 8 sa TR
f: FE AS
YA
5 s ÉR 9-f
a T kás i
4. ; [ar ae A 03

vi 99 g3 izé új 8 09, "5.

497 Mássz
L
úg 5. d
4
x:Yv Hz a
-g//e ey
bt
o
a. PV 3
s A
zt §

7 3
al 7 2 ű
5 A:
8 6 sz Hi:
o [3 a
z [7]VA
az
o a § ;
íg 8
fi 9
a A. VS:
tr § Als
5 £, 5 $/
TT
18/
.
W9I
09 297, ; 7
DN va 20 e 4 ; [
4, E TAB "§
e.
0 .. 9 rt
ú v.Ajb 49 §
Co ST see SZA Vá
e. - ri114 8 13 2 És DSE

b, nátd. .a EDE 38
4 he
ces éz x
. vő
v vizi
ÓN ecliptic s 0 (GY et
df e 699 8
: . 6 30
9 39 Oo ú
$

§ 15 S
2. ábra
5
360
vö
A

446
Mé
is szimbolizálták a maguk égtájállat-szektorán Az ókori Egyiptomban fontos szerepet
belül (holdházak, holdzodiákus)." (2. ábra) szott egy ,másik, 12 egyedből álló jelkép
A Babilóniában keletkezett nyugati állatöv állatkör, az úgynevezett dódekaórosz. (A göi
viszont annak a 12 csillagképnek a többségét elnevezés jelentése 12 év, 12 óra.) ,A. ZÓ
nevezte el állatokról, amely előtt a Nap halad görögök számára — valószínűleg az éggömb !
el az év során." egyenként 30"-os szakaszát jelentette, me

" Krokodil, Sárkány, Borz, Nyúl, Róka, Tigris, Párduc, Egyszarvú, Bivaly, Denevér, Patkány, Fecske, Sertés, Sül,.
té
Kutya, Fácán, Kakas, Varjú, Majom, Gibbon, Tapír, Kecske, Bak, Ló, Szarvasbika, Kígyó, Földigiliszta. Mint lát
a holdállatok sorában is megtalálható az állatciklus 12 állata (kurzívval szedve) egyenletes elosztásban. (Az égbe
is. 2. ábra. Huon de Kermadec nyomán.) A két listát mégs em lehet megfeleltetni egymásnak, mert a sorrendji
ellenkező irányú.
" Kos, Bika, Ikrek, Rák, Oroszlán, Szűz, Mérleg, Skorpió, Nyilas, Bak, Vízöntő, Halak.
ía

100 Í;
jú
 az északitól a déli pólusig nyúltak. Az aszt- számolt. A Szent
ronómiai — asztrológiai fejlődés egy korábbi
Számítás szerint
szakaszában a dódekaóros állatai az egyipto- minden nap sor-
miaknál a Nap pályájának egy-egy szakaszát számot — kapott
képezték, mintegy a zodiákus szerepét játszot- 1-től 13-ig, va-
rák. A későrómai időkből származó, de sok lamint egy nevet
régi motívumot megmentő nagy görög Párizsi 20 név közül,
Mágikus Papiruszon ugyanis a dódekaóros ál- Ezek többsége
larai a Nap tizenkét formájának felelnek meg, szintén állatnév.?
melyet 12 óra alatt magára ölt." (Egy óra alatt Az első nap pél-
ezúttal is kettős óra értendő.) Kákosy szerint a dául az alligátor
dódekaórosz eljutott a Távol-Keletre, és min- 1-je nevet kapta.
taként szolgált az ott használatos állatciklus- Mivel a lehetsé- 10. kép. Uroborosz.
hoz." ges kombináci- XIV. századi bizánci
A római kori Egyiptom ismerte a többnyire ók száma 260, kézirat nyomán
állatokból álló 28-as holdzodiákust is, amit a a 260. nap után
kopt-keresztény, bizánci és arab csillagászok ismét az első, alligátor 1-je következett.
is használtak, és amelyről az európai asztroló- Az állatövi csillagképek (csillagjegyek) mellett
gusoknak még a 17. században is tudomásuk Európa is alkalmazott állatos év- és évszakjel-
volt. Kákosy nem írja, de éppúgy alapul szol- képeket. Évállat a saját farkába harapó kígyó
gálhattak a kínai holdállomások rendszeréhez, (uroborosz). Ábrázolásain olykor megkülön-
mint a dódekaórosz a keleti állatövhöz. (Nem böztetik az év téli és nyári felét (10. kép.)."
lehet, hogy az átadó Kelet volt?)" Csillagászok és asztrológusok évállatnak néz-
Egyiptomban a 10 napos heteknek is megvol- hetik Cernunnos, kelta szarvasisten kosfejű kí-
tak a csillagkép jelzői, ezeket a szakirodalom gyóját (a Koppenhágában őrzött gundestrupi
dekáncsillagzatoknak nevezi (görög őexa, tíz). ezüstüstön látható, nem is egy, hanem két pél-
Közöttük is találkozunk állatnevekkel.? dányban: 11. kép)."
És egy utolsó távoli példa. A Kolumbusz előtti Ahogy a kínaiak, úgy a rómaiak is évszakszim-
Közép-Amerika szakrális naptára, az úgyne- bólumnak tartották az egyszarvút. Az idősebb
vezett , Szent Számítás", 260 napos ciklussal Plinius írja erről az összetett mitológiai lényről, "?

5 Kandúr, Kutya, Kígyó, Szkarabeusz, Szamár, Oroszlán, Kecske, Bika, Sólyom, Pávián, Íbisz, Krokodil. Kákosy László
1978: 260.
" Szarvasmarha, Keselyű, Bika, Szkarabeusz, Héja, Rák, Kutya, Farkas, Kígyó, Ló, Khiméra, Thermutisz-kígyó, Kecske,
Bak, Pávián, Kandúr, Oroszlán, Párduc, Cickány, Szarvas, , Sokalakú", Szűz, Fáklya, Villám, Öv, Hírnökpálca, Fiú,
Kulcs. I. m. 261.
: Amilyen a Juh, Két Teknősbéka, Két Hal, Két Lélekmadár. I. m. 41.
Szarvas, Nyúl, Víz, Kutya, Majom, Fű, Nád, Jaguár, Sas, Keselyű, Mozgás,
zaAlligátor, Szél, Ház, Gyík, Kígyó, Halál,

Kőkés, Eső, Virág. Krupp: i. m. 186.

az egyetlen látható égi
9 Ripa: i. m. 42. Térben az uroborosz a főkörök (kolúrok) valamelyikét jelképezhette, amihezuroborosz
kígyóhoz). Az , kétszínűsége"
főkör, a Tejút szolgálhatott mintául (a Tejutat, az állatövet egyaránt hasonlították
meg.
ez esetben a Tejút látható északi és láthatatlan déli ívét különbözteti
! A csillagászati évet ókori mintára ma ís a Kos havának első napjától (március 21-étől), vagyis az év fejétől számoljuk.
Fejünk a Kos jegy uralma alatt áll - így tartja az asztrológia. (Az emberként elképzelt zodiákus feje a Kos csillagképbe esik,
míg a karikába görbülő zodiákus ember két lábfeje, ami a fejét érinti, a Halakba. A mondás, hogy , fejétől büdösödik
a hal, erre vezethető vissza. Eleink ugyanazért nevezték az év elejét fejnek, amiért a nép elejét. Ezért hívták ez utóbbit
főnek, főnöknek.)
: Természet históriája 8, 31.

101

A
 ; Tele vagyis az évszakokra 08
átható egyszarvú na otári
ági
szimbolizáló, kör lk
élné jel a
Az állatok életeiklusa a növ
ényekéh.
lóan az éves körforgáshoz
8 igazodik . hrCS KÖZI
;
nem egy valamiért különös jelen
5
szert az ember szemében,
Ezért olyan ál
amelyeknek életmódjában
valamely v
teltűnő változás áll be, magáró
l értetődő
tak az adott évszak jelképévé,
Ilyen a j
vagy az abból való ébredés,
a születés ;
nász ideje, költöző madár
tavaszi érkezé
Öszi távozása,
Ilyen nyilvánvaló összefüggést $
jelez az ola
gyar közmondás: , una rondine non
;
egy fecske nem csinál tavaszt (nyaran)
,
Ilyen a gólya, amennyiben helyesen
éj
zem a hozzá kapcsolódó gyermekámítá
st
lya hozza a gyereket"), E madár igazi tava
ző, vele az esztendő gyermekkora ig viss
11. kép. Cernunnos a kosfejű kígyóval,
Rendszerint márciusban érkezik fészk
A gundestrupi aranyozott ezüst katlanról,
lyére, s még azon a tavaszon kikölti fid
II-III. század. Koppenhága, Nationalmuseet
Ártételesebben kapcsolódik egymásh.
és évszak a négy égtáj, napszak, elem,
hogy az évszakokat testesíti meg, Szarva jelké-
vérmérséklet és a többi négyesség — a
pezi az őszt, lófeje a téli napfordulót, vagyis
Keleten ötösség — állatjelképein ker 1
a telet, kecskelába a tavaszt, oroszlánfarka a Ilyen az oroszlán, mely életteréből következ.
nyarat. A szarvról azért juthat eszünkbe az ősz, en lett a dél, a forróság és a nyár szimbe
mert őszre készül el a szarvasok dísze, az agancs; Ilyen a skorpió, mely életmódja okán
nyugaton a vadlóhoz évszakként a tél tartozik, ton a föld elem jelképe lett, ennek ol
lévén az éj, a halál, a víz és az anyaság jelképes őszé is. (A Skorpió jegyében, havában
állara;" az ugrabugra kecskelábak a bohókás ta- 24/25-től jár a Nap.) Ilyen a köztud.
vaszhoz illenek;"" az oroszlánfarok pedig a nyá- szakai bagoly. Amelyik faja nem sötétb.
ri hőséget idézi. (A nyárközépi Oroszlán jegy dászik, más okból alkalmas téli jelkép,
jele: ... Nappal gurigázó oroszlánfarok,) Az a hóbagoly, hófehér tollazata miatt,
unikornis tehát évjelkép, de külön figyelemmel fajai északról, télen látogatnak a déle

5 Hoppál-Jankovics-Nagy-Szemadám 2004: 197.

1§ Ripa a szangvinikus vérmérsékletet Szangvinikus a levegővel c, alatt a következőképpen írja le, , Vidám, nevető
fején különféle virágokból font koszorúval. ... A figura egyik oldalán kos legyen, szájában szőlőfürttel," Az
a kos, a levegő elem említése a tavaszt idézi. A kísérő rajzon azonban nem kos, hanem kecske látható (i. m.
A kér állatot már a Szentírás írói és fordítói is összekeverték, Mt 25, 32-33-ben a bűnösöket jelképező állat
Gáspár kecskének, a katolikus Konkordancia (1987) kosnak nevezi. A Ravenndról szóló népszerű ANAS h
San Apollinare Nuovo mozaikját, amelyen Krisztus jobbján fehér bárányok, balján sötétszörű kez A t
Scene of tbe White and Black Sheepnek nevezi (1979: 63.). Végtére is mindegy, kecske-e vagy kos,
hasított körmű, és az unikornisról is csak annyi állapítható meg, hogy az,

102
po
ekre vifelénk a réti fülesbagoly rendszeres,
b oly, gatyáskuvik, uráli bagoly rendszer-
szi véli vendég. Kiváló vadászok, a vastag hó
a rejtőzködő zsákmányt is ,megérzik" A
"o vféléket, különösképpen a kuvikot, ha-
"madárnak tartották, ez is a tél állatjelképe
n3001
i szete. (A haragosan síró csecsemőre, a durcás
közé sorolja őket.
Megjegyzendő, hogy az állatnevű csillagképek
k szül azokhoz fűződik egyértelmű évszakos,
hó napos jelentés, amelyek kelnek és lenyugsza-
nak, amivel együtt jár, hogy évenként egyszer
hosszabb időre eltünnek, az előttük elhaladó
Nap fény láthatatlanná teszi őket. A sarkkörüli
csillagállatok, jóllehet némelyikük kiemelkedő
szerepet játszik az éves szimbolikában, nem
körherők évszakhoz, mivel az esztendő min-
den felhőtlen éjszakáján felettünk ragyognak.
Még egy elvi alapvetés, Az állatok évszakos
besorolásában a rendszertani szempontok az
elsődlegesek, de nem kizárólagosak, még tu-
domány előtti értelemben sem. Ez a fenti né-
hány példából is kiderülhetett. Mondhatjuk,
hogy a Távol-Keleten a tavaszt elsősorban hül-
lők jelképezték, Európában pedig madarak, de
mindkét világban találkozunk más évszakkal
társított állarokkal, melyek e két osztályba
tartoznak. Rendre ezt tapasztalhatjuk a többi
évszak esetében is.
Türkiz sárkány
Távol-Keleten a türkiz sárkány kelet és a tavasz,
valamint a jang principium állatszimbóluma.
Róla is elmondható, hogy mint a , tavaszi szél,
vizet áraszt". A kelet égrájról és a február 5.
körül kezdődő tavaszról ugyanis azt tartják
Kínában, hogy az égben szelet kavar, amely vi-
harként zúdul alá, s a földön a fa ágensben nyil-
vánul meg. A fa ágens uralkodik a látáson (az
7 a helyen, a ,pikkelyesek" nála a tél (teknős kígyóval), a ,páncélosok" az ősz
rösök" ezen
5 Tokaji szótárában szerepelnek ..sző
(tigris) teremtményei. Én csak a , tollasokat (nyár) és a ,csupaszokat" (kánikula)
Ezért Thomson logikusabban hangzó besorolását részesítem előnyben
A másik három párosítást nem tudo m értelmezni.
re, hogy a csillagáll atok közt szám szerint a szőrösök több mint kétszer annyian vannak.
(i. m. 66), annak ellené
7
kő érzék közül), a májon és az epehólyagon (az
vs belső szerv, zsiger közül) és az izmokon (az
Ot anatómiai rendszert alkotó hálózat közül),
a könnyeken (az öt testnedv közül). Tavasz a
születés időszaka, dühös, kolerikus a termé-
kisgyermekre gondolnak?) Teremtményei pik-
kelyesek (vagy szőrösök?). Savanyú az íze, avas
a szaga, Planétája a Jupiter, a száma 8.
A holdzodiákus Türkiz Sárkány negyedbe tar-
tozó, keletinek mondott konstellációi a kö-
vetkezők (a 12. képen bemutatott kínai tükör
holdzodiákusa alapján, a sorszámok a 2. ábrán
lévőkkel azonosak): 1. Krokodil (a, € Virginis),
2. Sárkány (x, 1, p, A Virginis), 3. Borz (a, t, ),
B Librae), á. Nyúl (zx, p, ő, 8 Scorpii), 5. Róka
(a, a, T Scorpii), 6. Tigris (u, e, 6 m 0, 4 K, A,
v Scorpii), 7. Párduc (9, ő, e, a, 8, n Sagittarii).
Legtovább a tavasz félidejétől nyár dereká-
ig láthatóak, mivel a Nap ebben az időszak-
ban tartózkodik az égbolt átellenes térfelén.
Időszámításunk előtt, amikor ezt a rendszert
a kínai csillagászok megalkották, még tisztán
tavaszi csillagképek voltak. Mint látható, két
pikkelyes és öt szőrös állat van közöttük." A
12-es állatciklus tagjai közül a Tigris, a Nyúl és
a Sárkány tartozik ide.
A kínai sárkányok általában jóindulatú lények.
Eső, béke, jólét és virágzás a sárkányoknak
köszönhető. A fa ágens és a kizöldülő termé-
szet a sárkány színének zöld árnyalatát erősíti.
Többnyire a /evegő lakója — ez inkább kék szí-
nűnek mutatja. Hol ilyen, hol olyan tehát, va-
gyis kékeszöld. Vannak más elemeket lakó sár-
kányok is. Például a kaotikus alsó vizeket lakó,
nőnemű jin-sárkány. A kék sárkány jang, a fér-
fi nemi szerv eufemisztikus neve is ez volt. A
kínai sárkánynak tevefeje, gülü démonszeme,
bikafüle van; a homlokán szarvat, agancsot vi-
érzem igazán a helyükön a könyvében,
103
 12. kép. Az égtájak, az állatövi jegyek és a holdállomások állatjelképei.
Tang-kori bronztükör rajza

sel, a nyaka kígyóé. Tigrismancsa és saskarmai rangosabb teremtmény a képzelt és valóságos

vannak, pikkelyek borítják a testét. Olykor
csökevényes kis szárnya is van. A szárnyat an-
nak nézhető tűzcafrangok helyettesíthetik, a
testét részben felhő (jang) vagy víz (jin) takar-
hatja. Összetett lény tehát ő is, ami különböző
funkcióit jelzi. Az őt körülvevő ágensábrázolá-
sok például elemi hatalmát jelzik, de ő a csá-
szár címerállata is. A sárkánynak saját száma
is van, az ötös, ami a kínai számmisztikában
a legfontosabb szám, ahogy a sárkány a leg-
lények sorában. A sárkány a kínai állatciklus 5.
állata, a fő sárkányünnepet az 5. (hold)hónap
5. napján ülik.
Az ötösről és a nyolcasról a Vénusz planéta jut
az eszembe, mely az ókori Rómában a tavasz
bolygóura volt, s az ő száma is az 5 és a 8 volt,
mivel 5 Vénusz-ciklus kereken 8 földi évnek
felel meg. Vénusz-ciklusnak azt az időegy-
séget nevezzük, ami alatt a Hajnalcsillagból
Estcsillag, majd ismét Hajnalcsillag lesz. Az

104

Zn he
É d
világban" Közép-Amerikában íg — szent
61 egységnek számított,"
E vvol-keleti szemlélet, mely pikkelyes sár-
ványgyikot tesz meg a tavasz szírmbólurmá-
dé logikus, ha abból indulunk ká, hogy a
kétéltűek és hüllők a mi égővűnkön a hideg
neálltával híbernációra kényszerülnek, és ta-
vasszal kelnek új életre . Párzási időszakuk ís
róbbnyíre tavasszal veszi kezdetét" A teknős
ászont — egyebek melett — ugyanezétt lehet
rAsárbólum, és az európai , télállatok" között dík. Keleti vélekedés szerint tavasszal harzg
ís ezért kapnak helyet a csúszómászók, dűkön szunk, és nyáron vagyunk vérmesek, nyugaton
a sárkánnyal. A holdzodiákus tavaszi és nyá- pont fordítva?
á égbolton látható csíllagképeínek állatnevei
között a két sárkánygyiké mellett azonban egy kűk alkalmas lenne éppen tavaszjdzőnek, de
E irópában tipikusan tavaszszírnabólumnak te- a legtőbb ember írtózik a rovaroktól — ez zlól
líntett szőrős rágcsálóé ís található (a nyúló), kevés rovar (illetve ember) kívétd. A kívéselek
valamint négy szőrös tagadozóé, Túlsúlyuknál
fogva ez a szőrősök ídesorolását igazolja, de tartozik, elsősorban a méhek és 2 nzppali lep-
nemn zárható kí, hogy az átellenes évszakra kék, az utóbbiak közül ís főleg 2 pillangók A
hívják fól a figyelmet, ami persze fordítva ís
kís állatka
lehetséges!" Ősszel és télen, a Fehér Tígrís és 2 írtam, ami nemcsak 2 méztemnd ő
Fekete Teknős időszakában ugyanis éppe csíl-
lagygatok előtt halad el a Nap. illező-
got ís az évszak szárnyas szímbolíkájár
Tokaji megemlíti, hogy az őkőr, a kínai zodiá- en2 A lepkék feltűnő tavaszjeízők egyetlen
-
kus 2. állata ís tavaszjelkép, a tavaszi munkák vagy dső nem zedtzvzsszal repül,
ékük néme-
kezdetét jelz."
Európában, ahol a levegődem, a zőld szín, 2 példányai. Csak néhányat sorolok fől közü-
növekedés és virágzás, valamint a szerelmes ter- lűk (szándékosan mellőzve 2 kármékonyzb-
rnészet (vő, fallikus kék sárkány, máj") színtén baka): farkasalmalepke, fecskeízrkú lepke,

vermedik d magukat, és zz eső ériezése felel meg 2 rzezszezk

: Az ellentéspárokban való gondolkodás, a ,másík oldal" számontzrásása z nem kízásólagos kímzú szjásosság,
lagmondákrz
jóllehet 2
214-fín kertősre alapozó szemléletből következik. A csil és kegendákrz jellemző. hogy zz éppen [ésor
cállagképeket, és a vélűk ásdlenben lévőket, ahol ekkor 2 Nap jár, fogjatják közös tönénetbe. Jzakovícs 1997- 49,
155-160, 170, 181-184. acs sb 4
E 4 alapján akár 2 Bika megfelelőjének ís rzrihztmánk, követezésképpen 2 kész állzecíkdess 1.
" Tokaji í. m., 207.
csíllagkép lehetett eredetíleg, pontoszbban zz 2 kícsíny háromszög, amát 2 Kos a, Ő és ) cituga
állata, a Patkány a Kos ke álása adá izes Feher ő REM szágeeen ac eket
alkot, és arni a többi csíllzgállathoz képest
e. 2. évezred előer) 2 Kos 2z voln
larnak kora tavasz csillagképet kellett jelölnie. A korzi ókorban (Kr
nemi vágy fészke ís, 2 mzgyzr
at Európai hiedelem szerint 2 máj nemcsak 2 harag, írígység, keserúség, hanem 2
—1. erre utaló szólászí nkat O. Nagy Gábornák : fehérmáj ú, bzmás 2 májz, két mássz hízáő (a
hagyornányban j
m. 460.) —, de Kínában ís hasonlóképpen vélekedhetnek: a szeretőket pi. .szív és májnak" nevezik (Tokzá- í m. 177).
21 (, 205., 218-19. o.
21 258

105
kardoslepke, kis Apolló-lepke, citromlepke,
kéneslepke, hajnalpírlepke, rezedalepke, pók-
hálós lepke, kis rókalepke. A lepkék között
vándorfajok is akadnak, olyanok tehát, ame-
lyek tavasszal térnek vissza délről (Atalanta-
lepke, bogáncslepke), és olyanok is, amelyek
áttelelnek (nappali pávaszem, gyászlepke).
Ami a madarakat illeti, vándormadarakra néz-
vést már felhoztam a fecske és a gólya példáját.
Az áttelelő énekesmadarak jellemzően a tavasz
hírnökei: tavasszal hallatják először hangjukat.
Bálint Sándor szerint erre mondták régente
Magyarbánhegyesen, hogy Mátyás (február
24.) osztja ki a madaraknak a sípokat, hogy
ismét kedvükre fújhassák nótáikat. Ugyancsak
Bálint Sándornál olvashatunk a madarak tava-
szi visszatértére, párválasztására, fészekrakására
vonatkozó naptári hiedelmeket:
, Hangony barkó népe úgy véli, hogy Bálint
napján jön vissza a vadgalamb. Ez már a ta-
vaszt jelenti.
A rábaközi Szil faluban mondogatják, hogy
Bálint a verebek védőszentje, mert nekik is
kezd az időjárás kedvezni." Megjegyzem, a ga-
lamb is, a veréb is a tavasz- és szerelemistennő,
Venus madara volt.
, A horvát néphit szerint a madarak ezen a na-
pon tartják a menyegzőjüket."" (Bálint napja
február 14.)
Kínai felfogás szerint a veréb mind között
a legbujább madár, és a kék sárkányhoz ha-
sonlóan szimbolizálhatja a férfi nemi szervet.
Eszerint tavasz- vagy nyárjelképnek számítha-
tott arrafelé is.
A kelet, kikelet és az újjászületés lélekmadár jel-
képe a kakukk Tibetben, Szibériában és persze
a mi égövünkön mindenütt, hiszen tavasszal
23 Bálint: i. m. I. 223, 230.
5 Tokaji: i. m. 291. Erotikus utalásnak tekinthető az is, hogy egy régi kínai parasztkalendárium szerint a verebe
hideg beállta előtt a tengerre repülnek, és a telet osztrigává változva töltik. Az osztriga a női nemiszerv jelképe. N
tehát jang, télen pedig jin alakban élnek a hiedelem szerint.
25 L. 22., 102., 118—19., 124-26., 142. o.
25 Ripa: ií. m. 110, 168, 190, 280, 381, 388. A nyúlra vonatkozóan I. Hoppál-Jankovics-Nagy-Szemadám 2004
Jankovics 1997: 124-131.
106
hallatja a hangját, vagyis szó szerint a
hírnöke. Ilyenkor tojja vagy viszi cső;
tojását idegen fészekbe, ami a születendő
testbe költözését jelképezte a régiek szeméb
Mondanom sem kell, hogy nem minden ma.
dárfaj tavaszjelkép. A ragadozó és dögevő
darak vagy a sötét tollazatúak például
azok. Kinek jutna eszébe a tavasz a bagoil
Vagy a varjúról és a hollóról, noha min
énekesmadár? De a feketerigóról és a hatc
sem, ami talán meglepő. Róluk az ősznél
télnél lesz majd szó. :
Persze nemcsak csúszómászó és szárnya
hanem emlősállat is jelképezheti a tava
nyúl vagy a bárány (kos, juh) például,
már bőven esett szó, és még fog is.
húsvétjelkép mindkettő, de az évszakho
csolásuknak a mondott ünnepnél
és általánosabb oka van. Ripa is ad h
kívüli magyarázatot: a bárányt és a k
Szangvinikus a levegővel cím (!) alatt, és i
áprilisban párzik, továbbá csillagászati-naj
vonatkozása miatt (március és a tavaszi
na
egyenlőség jelképeként — I. Kos csillagké
hónap); végül a juhot azért, mert á
nyírják. A nyúl is termékenységszimbói
szerepel nála."§ Április állatjelképének a
és borját tartja, mert ekkor borjaznak
nek. Erről, akárcsak a kínaiak tavaszt je
Ma
Cinóber madár
U Távol-Keleten a cinóbervőrös madár a dél égtáj
és napszak meg a nyár jang jellegű állatszim-
bóluma. A kínaiak szerint a dél és a nyár, ami
május 5-én kezdődik, és július 22-éig, az örö-
dik évszak, a kánikula kezdetéig tart, az égben
hőt termel, ami a földön a tűz ágensben jelent-
kezik. Tűzvész a következménye, Tűz uralko-
dik a piros arcszínen, a tapintáson (az öt érzék
közül), a szíven és a vékonybélen (az öt belső
szerv illetve zsiger közül) és a vérereken (az öt
anatómiai hálózat közül). Érthetően idesorol-
ják az izzadságot is (az öt testnedv közül). A te-
remtmények közül a tollasok tartoznak ide. A
nyár a növekedés időszaka, öröm (vérmes ter-
mészer) jellemzi. Vörös a színe, mint a dél ég-
tájnak is. Keserű az íze, égett a szaga. Planétája
a Mars, a vörös bolygó. A száma 7.
A holdzodiákus Cinóber Madár égnegyedének
déli konstellációi a következők (ahogy a be-
mutatott tükrön láthatók): 8. Egyszarvú (4,
o, c, Tr, C Sagittarii), 9. Bivaly (a, v, A, p,
Capricorni), 10. Denevér (e, 2, v Aguarii), 11.
Patkány (8 Aguarii, a Eguulei), 12. Fecske (a
Aguarii, 9, e Pegasi), 13. Sertés (a, 8 Pegasi),
14. Sül (y Pegasi, a Andromedae). Legtovább
a nyár derekától az ősz félidejéig láthatóak.
Időszámításunk előtt nyári csillagképek voltak.
A konstellációknak nevet adó állatok közül a
bivaly, a denevér és a fecske különösen illenek
a nyári negyedbe. A bivaly nyáron dolgozik,
télen pihen, a denevér és a fecske is nyáron ak-
elköl-
tív, az előbbi téli álmot alszik, az utóbbi
s"
tözik a nyár végén. Meglepő, hogy a , madara
adtak
égnegyedben csak két csillagszárnyasnak
helyet a kínaiak. (Eszembe jut ugyan, hogy
patkány-
a a fürjről azt tartották, hogy télen
y — nyári
alakban él. Ezt úgy is érthetem, hog ;
kány csillagzat-
égnegyedről lév én szó — a Pat
A 12-es állatcik-
ban is Fürjet kellene látnom.
27 Tokaji: i. m. 70.
lus tagjai közül a Sertés, a Patkány és a Bivaly
tartoznak ebbe a negyedbe,
Kínában dél a kitüntetett irány, hagyományo-
san minden épületet dél felé tájoltak, a császári
trón is délre nézett, Gondolom, nem szorul
magyarázatra, miért, A magyar falvak hagyo-
mányos háztípusainak élő (elő)terei, a tornác,
a pitvar, az ajtók, és az ablakok — az utcára néző
tisztaszobáé kivételével — szintén délre néztek.
A főnix kínai megfelelőjéről, a fenghuang ma-
dárról azt tartották, hogy a Cinóberbarlangban
lakik, vagy ott született, A Cinóberbarlangot
délen képzelték el, s ezért, de talán más miatt
is, a fenghuang összeolvadt a cinóber madár-
ral (zAu nia0). Mind a cinóber madár, mind
a fenghuang, mind pedig az alább felsorolt
madárfélék esetében a hímről (jang madárról)
szól a mese.
A fenghuang a sárkányhoz hasonlóan összetett
lény. Fácánfeje, fecske- vagy kakascsőre van
és teknőcnyaka, a begye szintén olyan, mint
a fecskéé, a háta, mint a teknősé, a testén a
sárkány pikkelyes bőréhez hasonló a toll min-
tázata, a farka a haléra emlékeztet. Tegyük
hozzá, hogy az Ázsiában őshonos, nálunk
meghonosodott fácán kakasán a vörös az
uralkodó szín, hát-, váll- és szárnytollainak
pikkelyes a mintázata. A Délnyugat-Kínából
származó aranyfácán kakasa (Cörysolophus
pictus) vörös és aranysárga színben pompázik.
(Emlékeztetőül: a sárga is nyári szín a kínaiak
szemében, a nyárra következő kánikula évszak
jelképes színe.) Tokaji egyenesen azt írja, hogy
a fácánban a főnix előképét sejtik,"
A kakas említése okán a sejtést a fácánfélék
egész családjára kiterjeszthetjük, A házityúk
vad őse, a bankivatyúk (Gallus gallus), mely
szintén e család tagja, Dél-Ázsia mélyebben
fekvő erdőségeit népesíti be, A bankivatyúk
kakasán a vörös az uralkodó szín, éppúgy, mint
a legközönségesebb házikakason. Testének
107
 tollazata rozsdavörös, taraja és toroklebenye
élénkpiros. Vörös kakast Kínában azért tar-
tortak, vagy azért festették képét a ház falára,
hogy távol tartsa a tűzvészt. (A magyar a házat
lángba borító tüzet hívja vörös kakasnak.) A
Távol-Keleten honos, részben vörös tollaza-
tú fácánfélék sorában külön említést érdemel
a csillagos és a gyöngy-tragopán (Tragopan
satyra, Tragopan blythi). Eszünkbe juthat még
a fürj, ami mindig nyáron énekel. A dél égtáj
és a tűz madárjelképe ő is, jóllehet nem vörös,
de egyik távol-keleti rokonának, a törpe fürj-
nek ( Excalfactoria chinensis) a kakasa rozsdavö-
rös hasi tollazattal dicsekedhet.
A kígyóra és a teknősre való hivatkozás a
fenghuangnál a nyárral ellentétes tél állataira
utal. A fenghuang a császárné jelképes állata
volt, ahogy a sárkány a császáré. A fenghuang
és a zhu niao nem tagja az állatciklusnak, de a
kakas igen, a sorban tizedikként.
A nyugati hagyomány tűzben meghaló főnix-
madarának mesebeli rokona a tűzmadár. Orosz
meseváltozata a legismertebb (/ván cárevics, a
tűzmadár és a szürke farkas). Tvan I. Vano orosz
rajzfilmrendező kétszer is filmre vitte A púpos
lovacska címmel 30 évnyi különbséggel. (Első,
40-es évekbeli változata megsemmisült. Kópiái
stílszerűen , tűzben égtek el": a rossz minőségű
pozitív filmnyersanyagok színei idővel eltűn-
nek, a legtovább a vörös látható.)
A tűzmadarat Ripa is említi, a tűz jelképe-
ként, amelynek allegóriáját így írja le: , Nő,
aki mindkét kezével szép tűztartó edényt emel.
Egyik oldalán tűz közepén szalamandra legyen,
másik oldalán főnix, ugyancsak lángok köze-
pette, fölötte ragyogó Nappal. A főnix helyett
tűzmadár is lehet itt, amely — mint Plinius írja,
és Tomai is megerősíti A világ kertjének ideája
3 Ripa: i. m. 156—157.
29 De azért is, mert oroszlánra hasonlít. (1. ábra.)
30 L. még 25., 191-92., 199., 24344. o.
51 Érdekes módon ez éppen ellentéte annak az ógörög mítosznak, mely szerint Prométheuszt, amiért lehozta
rüzet, Zeusz büntetésből a Kaukázus szirtjéhez láncoltatta, hogy folyton újranövő máját az ő saskesely
kedvére.
108
című könyve 51. fejezetében — csak addin
amíg a tűzben élhet, s ha az kialszik, alig :
egy keveset, tüstént elpusztul)? Mada
akárcs
a vörös
ak kaka
a tűzből
s, fel-fel
nő láng megtestesítője, de elemén k
a nyarat is képviseli. Erre utal Ripa a
ragyogó Nap említésével. (A nyár elmúltá
Nap tüze alszik ki.) ;
A kínai és az antik római elképzelés ?
ban rokon, hogy mindkettő a vörös színi
Marssal kapcsolja össze a nyarat. A 7-es
felkeltheti a figyelmünket, mivel a 7 a Na
ma, és a nyárban a Nap uralkodik. A Mai
Nap épp a vörös szín, a forróság és pusztít
jelképi összekapcsolása révén fedte át
nyugaton a régiek képzeletében. A két p
tának tulajdonított, a Nap esetében valósá
is tapasztalt perzselő, pusztító, haragos t.
szetet az állatok világában leginkább az
ras, karmos ragadozók képviselik mifelénk. (
nyár heves, a kasza egyenes" — írja Ady.)
lett a Nap otthonának, a nyár uralkodó ál
csillagképének és jegyének a neve Oro
s ezért jutott a Marsnak a farkas. Az
minden szempontból ideális nyárszim
ez nem mondható el viszont a farkasról
az). Csillagképe, a Farkas, a Mars őszi
a Skorpió csillagkép (jegy) alatt láthat
A Nap, a dél és a nyár jelképe ne:
Távol-Keleten volt madár, hanem nyug
ra is. A mondottak értelmében főleg ra
madár. A belső-ázsiai nomád népek a
ra idomított ragadozó madarakat, fő
napmadárként tisztelték. A régi finnek a
tották, hogy ez a madár hozza le az égb
zer.:! Ó-Egyiptomban a delet és talána
is az ég tetején lebegő sólyom- és kesely
jelképezte. 1798
űje ma
 Fehér tigris
kr zöi
év
eke Yugat között épp egy
yi a láziskésés az állatjelképek tekinre.
tében. A sárkányt Európában a tél, Kínában
a tavasz szimbólumának tartották. A ma Vr
Európában tálat a tavasz jelképe, Kínál
a nyáré. Az oroszlánhoz, méghozzá min da
sörényes hímhez, a delet, nyarat társítják az
európaiak, Távol-Keleten az oroszlánnak meg-
feleltethető tigris nyugat és ősz állatszimbólu-
ma. Ennek megfelelően ez a macska Ősz, azaz
jfebér színű (a valóságban a leuko színváltozat
nem olyan ritka, mint a fehér holló?) , nemét
tekintve pedig nőstény, mivel Jin princípium-
nak tartják.
Kínai felfogás szerint a nyugat és az ősz, ami
augusztus 7-én kezdődik, az égben szárazsá-
got szül, ami a földön aszállyal jár a fém ágens
közreműködése révén. A fém uralkodik a szag-
láson, a tüdőn és a vastagbélen (az öt belső
szerv és zsiger közül) az orrváladékon (az öt
testnedv közül), a bőrfelületen és a szőrzeten.
Az ősz az aratás időszaka, befelé fordulás, bá-
nat, melankólia jellemzi. Teremtményei pré-
mesek (vagy páncélosok, mint Tokaji állítja).
Színe, mint írtam, a fehér. Csípős az íze, fanyar
az illata. Vénusz a planétája, melynek istenét
Fehér Császárnak nevezik. A hízelgő elnevezés
alighanem a bolygó társaihoz mérten jóval erő-
sebb fényének szól. A száma 9.
A holdzodiákus Fehér Tigris szektorba tarto-
zó, nyugatinak nevezett konstellációi a követ-
kezők (a bemutatott kínai tükör alapján): 15.
Farkas (z, CA EGE B Andromedae
és a Pisces néhány csillaga), 16. Kutya 6,
),
y, a Arietis), 17. Fácán (35, 39, 41 Arietis
18. Kakas (Pleiades, amit mi Fiastyúknak is-
Hyades), 20.
merünk), 1 9. Varjú ÚR(a Tauri,
bbon (ő e,
Majom (4, 91, 92 Orionis), 21. Gi
Erre vall, ho: gy rendszertani besorolása is van: Panthera tigris,
tek int ik ren del len ess égnek, vagyis albinizmusnak.
32 Nem
mutatio alba.
ellentmond, hogy könyve 210. ol
3 Tokaji: í. m. 157. Ennek3 ldalra kacsintgató néva dási gyakorlat érvényesül.
tt is a túlo
ez utóbbi áll helyt, akkor i
SA
ÚR s jő k péket] : Legtovább az ősz félide-
VÖSZHÍB
ÜL. á
He láthatóak. Időszámításunk
cs Jagképek voltak. Prémes csillag-
; 9E közöttük, a többi madár, páncélos
viszont nincs egy sem. Az eddigiek alapján
úgy látszik, a holdállomások állatait nem az
égnegyedek szerint válogatták össze. A fácán
és kakas a Cinóber Madár nyári szektorába il-
lenének. Itt említem meg, hogy a háziállatok
közül is a tyúkot sorolják az őszhöz. A varjúval
némiképp más a helyzet. Kínában a Nap ma-
darának tartották (ahogy a régi görögök vagy
az ázsiai eszkimók a hollót). Ám a fekete tolla-
Zat nem lehet nyári napmadáré, jobban illik az
ősszel fényét vesztő Naphoz. A 12-es állatcik-
lus tagjai közül a Majom, a Kakas és a Kutya
tartoznak ebbe a szektorba.
Tokaji Kínai jelképtára szerint a kutya, mely a
tigrishez hasonlóan eredetileg ragadozó és sző-
rös állat, a nyugat égtájhoz tartozik." Fontos
égi szereplő a Távol-Keleten, az állatciklus
11. állata. A kínaiak kedvelik a kutya húsát,
főleg ősszel és télen fogyasztják. (A kínai ét-
kezések fogásait is az ötös rendszernek meg-
felelően válogatják.) A majom a távol-keleti
állatciklus 9. állata. Illik az őszhöz. De csak
őszibarackkal a markában. Ez az ábrázolása a
hosszú életet jelképezi Kínában. Az őszibarack
(tao) magában is halhatatlanság jelkép, kínai
neve is sokatmondó. Kína őshonos gyümölcse,
Nyugat-Kínában vadon terem. Őshazájában
igazi őszi gyümölcs, szeptember végén láttam
az ottani piacokon. Bár korai fajtái, mint a
beérnek,
Mayflower, nálunk már júniusban
de legillatosabb és legízletesebb fajtái, amilyen
a Champion, csak július végétől kaphatók, és
szeptember elejéig érdemes fogyasztani őket.
Az őszibarack jelképként is illik az évszakhoz,
finoman mond nemet a halálra.
Arómaiésakínai felfogásközöttvannakkülönb-
dalán viszont a tavaszhoz sorolja a háziállatok közörr, Ha
109
ségek, de ezek egy kivétellel árhidalhatók.""
Az ban
a föld
Mivel Európá elem ti sulaz ő
antik Rómában — lártuk — őszt Saturnus (vagy általa az őszhöz sorolhatunsokk földiesj
Nepmunus) isten pártfogolta. Rómában vagyis földben, föld alatt, közvetleni
Szaturnuszé a száraz föld elem, Kinában a fém fels zíígy
élő lényt, né n a már
például
ásens uralkodik az őszön, de szárazságot hoz, skorpiót, mely azonban más okból, pé
és a föld az ősz előtti, rövid középső évszak
ágense. A nyugati asztrológiai ám idősza káh
A Skorpió őszi oz.
csillagkép és.
a 9-es a Szaturnusz bolygó száma. Kinában ez ja
e hő
nap, halortak nap első dekádjába esik
Szamrnusztól függetlenül tartozik az őszhöz. orvul leselkedő halál
ont
Az állat viszaz jel
A melankóliát nyugaton és keleten egyaránt az
ősszel társítják. Nyugaton Szaturnusszal, kele-
ten nélküle. Az ősz középső jegye a Mérleg. A havának olümposzi és asztrológiai
Szaturnusz van benne erőben, a Vénusz boly- utóbbi a rákövetkező Nyilas hónap c
gónak, mely Kínában felügyeli az évszakot, úrnője volt. Az ókori Közel-Keleten
viszont
ez a jegy otthona. csillagképet skorpiótestű, nyilazó ker
A kurya nyugaton Szaturnusznak és a Mérleg ábrázolták, mint aki az alvilág bejár
havár vigyázó, előbb olümposzi, majd föld (a Skorpió és a Nyilas a Tejút hasadékát fogj;
alatii istennek, Héphaisztosz/Vulcanusnak, közre). Itt említem meg, hogy miként Árés
és más halálisr voltenek
az állaranek
a többi Marsnak a farkas, úgy Artemisz/Dianái
Caniáze rokonnal egyetemben. Hajdani pá- vadászebek a négylábú kísérői. Az elő
rialére lehet az oka (többek közö), hogy mint lagképmása a Skorpió alatt, az utóbbiaké (Kis
a bullzdékok elrakarítója alvilági lényt, a ha- Kurya, Nagy Kutya) átellenben az Orion és :
lortak őrét, lélekvezetőt kreált belőle a régiek Ikrek mögört lárharóak. Mind a Farkas, minc
képzelete. Ily módon is illik a halál évszakába. a két Kutya , alvilági" csillagzat, a déli égboltra
Magáról értetődően Európa is a szaglás állati találhatók. . Seal
megteszesítőjét lárra a kutyában. Dürer híres Az átellenes csillagképeket mítoszokkal font
merszetén a melankólia állarjelképeként jele- össze a görögök. Íme egy közülük: A
nik meg (5. kép)." A kuryafélék szoros kap- mitológa
Óriónja , Nagy Vadász" volt, égi képmását
csolatban állnak a földdel. Az eb vad rokonai kísérheti a Nagy Kurya csillagkép. A
(farkas, róka, sakál, hiéna, hiénakurya) földbe okozta a halálát, amit több változatban
vájnak maguknak odúr, kedvenc háziállatunk séltek. Az egyik elbeszélés szerint a
pedig szenvedélyesen kotor, kapar. E hajlamát vi
Akraión, aki szintén az Orion csillag
hasznosították a vadászkurya-tenyésztők a £o- testesítette meg, megleste a fürdőző
torék- vagy borzebek föld alarri vadászatra való i
Artemisz dühében Aktraiónra USZÍTOTTA
tenyésztésével. A föld szó a válfajokban leggaz- :
kuryáit, s azok széttépték a gazdájukat, ké
dagabb kuryafajták, a terrierek nevében benne Ugyancsak a föld jelképeként, illerve mé
is van (l. latin ierra).
fajtáinak köszönhetően lett a kígyó myiega
5 Az egyeden számortevő különbség a színválasztásban mu:
tatkozik, A fehéret: a télhez társi £ ai
öszhöz. (Mindkét évszak mellert a halál színe.) Az összekötők e téren
is mi, a kom ke veakzá
e eat KESNÉS
ok

taló más motívumot is látni, Egy kétkarú

MÜ , a megszemélyesü (28
2 renger lárharó. Dürer bizonyára rudta, hogy az évszak feletti ural omban S vesült Idő vol, A képen a hátrérben a
Surnusna k váltótársa is volt Neptun
us 28
 I3. kén. Kipuolcsnos Démézér kígyős kerekű kocszán. Arrikzi
váza Kr e. WV. század Lawrsz. Pius

üzrzís és z eleirm izlkeam (Szzamurnuszhoz 0

uzizdomsások) — Iercmn
CICERERCEHTTI Da osiosok

2 színe. Sós
megy plkelyesek]. feFekzzz az íze,
poshadr2 szaga Mizziúr 2 pizmérája. A bolygó
megazszesitő szem fekerr Császárnakis neve-
zik. Tin zzárm mert mkán Hiuhzzó, akkor,
zike 2 Nep közziében tzrmőzkodik, vagy 2
ősbem Nap elős kzlad ei Byeakor szkese ponmak
dúl zműnek kezdesz neszamber 7-aze.
: zzz fldöm Éznyot essümé- Heki A szász 6.
Aa kelimáíkus Fzizsz lzimnós mzvi észz-
sznsem kemesműül. A vár mezlimó
: kiosszllásóa z köveziszük íz bemurzrom
ön észők küzöől a
sake zesinj 22 Tgárla vid der
Ket Kacsiz/uh (M £4 7. ó
k - 8 s

111
 ta, kép, Dieter Clacs Csendélet, 1623, Louvre, Párizs

a 9 Corvi, Legtovább a télközépről a tavasz

Feltéve, hogy a távol-keleti logika azért vá
télidejéig hárhatóak, Időszámításunk előtt téli
laszt egy mitikus hüllőt tavaszjelképnek, mert
csillagképek voltak, de nyaranta járt feléjük a hibernált .kígyők, békák" akkor kelnek új
a Nap. Névadóik közt van két csupasz, négy életre, a kígyó által megkötött" teknős a téli
SÖRÖS ev egy pikkelyes, páncélos állat viszon
t tetszhalott létállapot szimbóluma lehet, A rek-
nincs A 12-os állatcikhus tagjai közül a Kígyó,
nős maga Kínában a hosszú életet jelképezi,
a Ló és a Necske tartoznak ide. a
mozgásában korlátozott, különben is
Ami a csillagállatokat illeti, a lovat lassú ál-
a kínaiak lat ezért kifejezően utal a hibernációra.
tüzes, déli, tehát nyári állarnak tartják
a Adsz A teknős keleten és nyugaton a földet, a vízből
dílatok sorában, a kígyót viszont az észak
és a kiemelkedő szárazulatot jelképezi, emel
tél jelképének? A földigiliszta analóg jelkép lett
az 5
a érzék közül nyugaton a tapintást
kígyóval, Az elv tehár hasonló a többi szekto (14-15, kép),
r keleten a hallást, amit nyugaton az
konstellációinak névválasztásához, Figyelem ugyancsak
télszimbőlum szarvas testesít
remélró, hogy a kínaiak a kecskét meg, A reknős a
és a juhot télhez is körődik nyugaton, Egyfe
ugyanúgy összekeverték, mint ahogy a nyuga lől szaturnu-
szi természete szerint mint a
ton élő népek, A nevük is azonos Vang). visszavonultság
jelképe, másfelől a Mértékletesség
A háziállarok közül a disenór sorolják megtestesí-
ide tőjeként, 9
a nyári Sertés konstelláció táján telente
jár A fekete szín — sok szó esett
a Nap —, mely az ókori Európában Saturnus róla már — a re-
ménytelen évszakok, emitt
és Démétér állata, A téli disznóölés szoká az Ősz, amott meg
a tél színe volt a világ mind
sa nyugaton a földisteneknek, Saturnusnak, en részén: Ha csak
Ripa ideillő , fekete" togal
Démétérnek bemutatott télközépi állaráldo mait soroljuk, az
ÍS Meggyőző: a csökönyösség, szomorúság
tatra megy vissza, és
szilárdság színe (mindhár
om szaturnikus
tu-
Tokaji: í m. 143, 210.
98 7 198 a

112
lajdonság), továbbá az éjszakáé,
a sötétségé, a gonoszságé és a
pusztulásé.
Nyilván meglepi az Olvasót, de
a feketerigó a bűnnek, a sötét-
ségnek, a csábításnak lett ördö-
gi szimbóluma Európa-szerte,
Nyilvánvalóan a színe és szép
éneke miatt, és mert a telet is
velünk tölti.
Két, szimbólumként is neve-
zetes állatról szeretnék mé
szólni, az (énekes) hattyúról és
a medvéről. Mindkettő csillag-
képként is jelentős, évszakba
sorolásuk épp ezért nem köny-
nyű, mivel a Hattyú részben,
a Nagy és Kis Medve teljesen
sarkkörüli csillagkép.
A szimbólumszótárak a hattyút
egyebek mellett az élet, halál,
újjászületés, a Nap, a fény ma-
darának nevezik. Megemlítik, CK

hogy halála közeledtével még

édesebben énekel (Ripa), illet-
i SEN vat
N
NN S N ö
A 4
,
3
ve, hogy Platónnál a ,transz- ug confhecta nocent, manibus confingere hi
ke b We mox periort corrwpiare malo.
cendens szférába emelő halál
örömének kifejezője (Phaidón 15. kép. Jan P. Saenredam: Tapintás, 1595.
85a-b)", s hogy a mártíromság
Museum Boijmans Van Beuningen, Rotterdam
madara (a Pál József és Újváry
Edit szerkesztette Szimbólumszótár
szerint). Ugyanitt Petőfitől is olvashatunk túlvilág és e világ közti útjára, és mivel az ot-
egy , halálos" idézetet Tündérálom című ver- tani népek hite szerint a két világ közti úton a
séből: , Haldokló hattyúm, bús emlékezet!. lelkek madáralakban járnak, Madarak útjának
A Jelképtár határozottabban fogalmaz. Mint nevezték.
írja: , Vonuló madár volta miatt a " az euró- Ez a képzet egyetemes. A görög mitológiában
pai mitológiákban elsősorban a túlvilág, a 2 a Hattyú csillagkép egyik névadója Zeusz, aki
HALÁL madara. Példát is hoz fel, amiből hattyúalakban ejtette teherbe Léda tejútisten-
kiderül, hogy nemcsak Európában tekintették nőt. E nászból születtek az égi Ikrek. Szerelmük
annak. ,A tunguzoknál gyakran -alak van an- az ősz és tél fordulóján teljesedett be, amikor
nak a SHAJÓnak az orrán, mely a holtakat a Nap a Hattyú alatt, a Nyilas csillagképben
leviszi a másvilágba." Ez a kép annak tanújele, jár, és az Ikrek a legrovább láthatók az éjszakai
hogy Szibériában úgy néztek a Tejútra, ame- égen. Ez utóbbiak viszont akkor jönnek a vi-
lyen a Hattyú csillagkép látható, mint a lelkek lágra, amikor a Nap épp elhagyta őket, tehát

113
EE

az év árellenes időszakában. Lérő tejútistennő- A Hanyú részben sarkkörüli cs

vel (aki persze azonos Lédával) ugyancsak ma-
ekkor 2 Napot és a Holdat, vagyis Apollónt
és Artemiszt, akik az Ikrek havában jörrek
a világra. Az Ikrek a Nap és a Hold .csillag-
ledker, és ők is 2 Tejúron láthatók, a Hattyú
csillagképpel árellenben. A nemzőaktus célja,
hogy a telente meghaló nap- és holdisten új
életre kapjon. A Hanyú (larinul Cygnus) má-
sik névadója. Küknosz (görögül a név hattyút
jelen0, hol Apollón, hol Arész, hol Poszcidón
fzzként szereped, de minden róla szóló történet
az ő tragikus haláláról szól, miközben scbez-
heretlennek illerve halhatattannak mond-
aryja azonban hartryúvá változtatja, és elrepül,
s belőle lesz a Hattyú csillagk ép.
Mesélré k azt
is, hogy Apollón napisten, amikor minden év-
illett ához
A költők iszeni patrónus az énekel-
ve vonuló madár. A Hattyú csőre tavasszal az
északra, ősszel a délre vonuló madaraknak
mu-
tar ja ő irányt. A Hattyúnő, Tündér
2 követend
ár Csajko ű balertjéigkij
népszervsz terjednek,
a hősnő harryúalakja szintén túlvilági lérezést
jel
A hun-mag is őrzi ör
ez.yar mondak e képzet
nyomát. A Tejút Hadak útja elnevezése, mint
köztudott, Csaba királyfi eltávozott, de visz-
szavárt vitézeire ural. A Harryú csillagképnek,
amit Róhcim Géza a finnugor Apollón: Lúd
fejedelem és Csaba királyfi csillagképmásának
tart," a fényesebb csillagait népünk egykor az
égi hadak vezetőivel azonosította. A Hatryú
a csillagát hívta Vezér csillagnak, Hadvezető
csillagnak, Zászlótartó csillagnak, 8 csillagát
Hadhajtónak, y, ő, z csillagait Három had-
nagynak."
5 Rőheim Gézz 1984:7 0,
73skk.
Wigzn
"5 Toroczkzi-1916: d
3áskk
ron és koraősszel látszik legtovi
az égbolt tetején, de exdrtálI
észak felé fordulva találjuk meg
alakját. Késő őszről, az őszi
koratavaszig,a tavaszi madárv
északi égbolt alá száll, és csőre
vizekből iszik, Abban az idős;
tehár tőlünk, amikor a vonuló
vannak. A mitológiai képzettárs
dár patyolatfehér tollazata, az
inkább őszi-réli jelképnek mu
példák is amellett szólnak, hogye
képe olyan konstelláció is lehet,
árellenes évszakban lárható.)
A medve életritmusa a vegetációs ci
ti, téli álmot alszik. Ezért
az éves kö
enyészetnek és tenyészetnek az
Ha évszakhoz kellene kapcsolnom,
a télhez illőnek találnám jelk a
Kölykeit, az új életet ugyanis ekkor, t
kába visszahúzódva hozza a világra, és vaj
eleji visszavonulásakor, vagy a rélutón, on
sekor vadászták, zi
Eurázsiában kétféle medverítust különb
tethetünk meg a mondottaknak és :
élerciklusának megfelelően, keletit é
A keleti változatnak, amiben az ősi ri
nek tovább, a medvék december eleji
szenderülése a kitüntetett időpontja .
vadászat és az azt követő ünnep), Ez el
lása szerint további kér altípusba soro
egyik az Uráltól keletre élő szibériai n
maradt fenn a legutóbbi
időkig (obi-uga
keteknél, evenkiknél), a másik a Távo
(nyivheknél és más Amur-menti, Sz
ge népeknél, az ajnuknál és Vietnan

114
b
ezrek egy obi-ugor medveünnep al
Varuna (görög Uranosz, lan Ouirinus kele-
hangzó énekbők ti szláv Volosz) nevével, Az istenség egyfelől a
fe "az már téli fokvésre szánt ágyamat szelek ura (Varuna, Ődin), másfelől égi és ha-
forgatja eszem, lál- (Uranosz, Ödin) illetőleg pászroristen volt
c eletre szánt házamat hánytorgatja (Guirinus, Volos, A germánok Ödin (Vo-
dan, Woran) néven imádták, Tisztelete — emlé-
d harom teli öllet visze k keztetveaz istenség ási medvealakjára — a csil-
pod 9 á
laghitben, a februári névünnepekben (Brigitta,
c harom tell álld hordok borókaágat, Balázs, Bálind a gyertyaszentelői hiedelemben,
LA sonvos mohából vetek jó puha ágyat- húshagyói szokásokban mindmáig él,
át nirrelem — VAU. Witt... harsány hang Az 1781-ben felfedezett Uránusz bolygót a
riaszt meg csillaghit a január 21/22-ról február 18/19-ig
sllaeszömeoni RIOST odacsillan: tartó Vízöntő hónap surávd" tette meg,
-ok nagyságú vadászkutya kullog, Ír Szent Brigitta, a pogány írek Brighidje
obogó fürtű fürtös iggjú jödögék a" Artemisz északi mása volt. Dörmögő nevé-
Marosi medreének nek jelentése — hasonlóan a német Berthához
Képes Géza fordítása - ragyogó," illetve verős", Ő volt a fényt szülő
istenanya, aki a szülést (ellés felügyelte, mint
fekete-fehér fajai
uuniban a medvék febete és a görög Artemisz latin megfelelője, Diana.
- nek. zik
a fekete
Az előbbiek közé tarto sző- Artemiszé is morgós név (ógörög doaxTOg
rú, sárga mellfoltos maláji medve, a biruang, medve), Ő bújik meg Kallisztó medvenimfa
elv csik Dd-Kínában fordul elő, az utóbbiak bőrében, aki a Nagy Medve (Ursa Maior) csik
közé az örvös medve, melynek fekere bundáját lagkép ógörög megszemélyesírője volt, Brighid
zó fehér nyakörv ékíti. A fehér-fekete szőr ünnepe a kelta tavastünneppel (Imbolc, feb-
rerú őriáspanda, más néven bambuszmedve ruár 1.) esett egybe, ily módon köze lehetett a
-emészertanilag a mosőmedvefélék családjának medvével kapcsolatos gyertyaszentelői hiodel-
: ragja, de külleme
és jelképi szerepe szerint mekhez. Neve — hangzása és értelme szerint —
:sari medvének tekinthető. és védnöki feladatköre arra utal, hogy eredeti-
: sznaiak medvealakban tisztelték a dühön- leg nősténymedve képében tisztelhették, Mint
zó :rzzegrr megrendszabályozó kultúrhéroszt, már jeleztem, a nősténymedve a téli rejtekben,
a Nagy Jür (Já). A fekete medvebunda, és a január végén, február elején, válmából ébredve"
az agens említése Jüt a télhez köti, fehér foltja hozza a világra bocsait. Ősi hiedelem szerint a
miart az őszt sem hagyhatjuk egészen a számí- bocsok formátlanul jönnek a világra, s anyjuk
-asbol. Története azonban további adalékokkal nyalja őket életre. Ezért tisztelték teremtőként.
szolgál a medvejelkép évszakos besorolásához. s állították párhuzamba az eseményt Jézus
A mirosz szerint Jü az apja teteméből, sárkány születésével, (Ideülik, hogy a medvefoj a népi
xépében jött a világra, aki viszont halála előtt szimbolikában a vulva jelképe) A medvéről az
-eemósé változott. Eszerint Jü medvehérosz a hiedelem járta, hogy kijőve téli barlangjából,
a rél (reknős) és tavasz (sárkány) határán, rél füveket fogyaszt, hogy megtisztuljon
utóján született, ami a rapasztalattal egyezik. a benne felgyűlt salaktól, felfűvódortságáról,
Az európai medvekuluusz emlékei szintén a Szellentése a februári lélekjárásnak, a böjtre
való áttérésnek és a böjti szeleknek volt tréfils-
angol begr, német Rgr és társai együtt morog- jelképes hívójele.
nak az ősi indoeurópai hold-, eső-, égisten Szent Balázs (február 30. a farsang és nagy

115
böjt haráridőszakát, valamint a torkunkat vi

az ő névnapjára esik. Nevét, legendáriumát

(beleértve mártírhalálának körülményeit 3)
valamint patrónusi tevékenységét— részben
antik közvetítéssel — a torkos" medveistenség-
től örökölte. Neve, mely Volosz iszen nevéved
s
iösszefü gg, kapcsolatba hozható a .hólyag,
fújni jelentésű indogermán szavakkal (né-
met Blase, angol blow). A torokbetegségekről,
falánkságtól óvott, a torkukból élők- a kiki-
áltók, fűvószenészek, énekesek védnöke volt,

eartáret 2
a böjti szelek oldója, megkötőj e.
A legenda
szerint megszabadít egy torkos fiút a torkán

átal no dtvköselt tl ÁG HEE TT Étel szlbsb rar VÁ

akadt szálkáról, visszaszerzi egy asszony farkas
által elrabolt disznajár. A keresztényüldözések
idején barlangban rejtőzködik, és vadállatok
védelmezik üldözőivel szemben. (Barlangokzr
szokás volt róla elnevezni.) Kenderfésülésre

le ll ék izegntáólánte sent ösilássa

szolgáló gerebennel kínozzák félholtra, majd
vízbe fojtják. Ő személyesítette meg a kendert.
A kenderrost nyilván egy pogány medveszel-
lem szőrétől vette át a szerepet. Vértanúsága a
farsangi időszakban szokásos fonásra, köteles máris kóc!" széfisi 2 Csessze tisz
kendermunkákra és a kócból készült farsangi (Orion) gyilkos ikerfivéré Hórusz
nek álral
medvemaszkákra utal jelképes formában. tépett és égre hajított combja, tehát el
Közismert hiedelem szerint a medve először rendszerben is halál értelmű.

GAdÉ talalsz
gyel
gyertyaszentelőkor jön ki az odújából, hogy el- módon 1. Az seáli aéet SSE S
lenőrizze,enyhül-emárazidő. Gyertyaszentelő, dolkoz Az uráli népek,
ott . és:
arabok,
mely egyúttal húshagyó legkorábbi időpontja, rikai indiánok és eleink szemében a Gögdi
ahogy korábban Imbolc, a tavasz kezdetét je- csillagzat lélekszeké r, halorrszállé
-szán és más
lezte. Húshagyó hajdan fontos szereplője volt a tó jármű volt, mitikus héroszok, az eltáv zor
telet (farsangot) jelképező, farsangi medvének Nap uazó járműve, a holttestét kisérő gy
nevezett, szalmából, kenderből készült báb menet. Magát a Göncöl nevet török eg
vagy maszka, aminek viselőjét a tél (farsang) nek tartom, és az én olvasatomban
temetése játék keretében , végezték kr. A né- Napcsillag. (A teleut kü colmom jelentése az
metországi Tübingenben a ,medve" nyakára vezető csillag.) "
véres hurkát kötöztek, annak kipukkasztásával
, véreztették ki" az áldozatot.
Szent Bálint (február 14.) nevének jelenré-
se ,erős, egészséges". Nevéhez, névnapjához
" L. ezzel kapcsolatban 2 magyar Szent László szekese,
Szent Mihály Igva neveket. Szent László meseznéz a
olyan szekér vitte ravaraláról végső nyughelyére, amibe nem volt semmilyen
ravatal régi magyar neve. A kérdésről részletesebben I. Jankovics 2004- 73. vonó álat fogva Szeme Mihály lg a

116
ami a halálhoz, a Nap , halálához" köthető, va-
gyís a tél, Persze, csak ha elfogadjuk, hogy a ha-
lott medve eleínk számára jelentőségteljesebb
volt az élőnél, A medvekultuszok és -rítusok
ismeretében azonban ez alígha lehet kétséges,
Évszakválasztásom mellett szól, hogy mint a
Hattyú, a Nagy Medve ís északi írányban fi-
gyelhető meg. Medvének — a Göncőlt szekér-
nek, szánnak — a nyári-őszi estéken és tavaszí-
nyári hajnalokon látjuk, az év többi időszaká-
ban ugyanis nem a talpán ál, a tél elején és
a tél végén kifejezetten ,fel van fordulva, Ez a
képes beszédben azt ís jelenthette, hogy ekkor
halott a csíllagmedve, amít az űnnepre készű-
lődők úgyis felfoghattak, mint jeladást a vadá-
szat megkezdésére,
444 ák
Tartozom még a Gesta Romanorum 4 részeg
állatának": az oroszlánnak, a majomnak, a
disznónak és a báránynak évszakba íllesz-
tésével. A négyességen, 3141-es felállásukon
kívül (2 négy közül három nővényevő, egy
ragadozó) látszólag semmi sem indokolja ezt,
elvégre nem állíthatom, hogy ha nyáron rúg
be az ember, oroszlán módjára megvadul, s
csak ősszel hempereg a sárban, mint a dísznó.
Igen ám, csakhogy ez a négy állat nemcsak a
részegség típusos aleseteít szímbolízálja, ahogy
az idézett szöveg állítja? hanem a berúgás
megkülönbőztethető fokozatait ís. (A Gesta
felsorolása ís egyfajta sorrend, de mínt alább
látni fogjuk, nagyobb részt nem egyezik az év-
szakokkal, és a lerészegedés stádiumaínak sem
felel meg teljesen.) Az évszakok és e négyes
párba állítását indokolja az ís, hogy hármó-
juknak — persze más szerepben — már bérelt
helye van az európai évszakszímbolikában. Irt
persze nem az évszakokon, hanem a hozzájuk
rendelt egyéb tulajdonságokon van a hangsúly,
mint például az elemi adottságokon vagy a
41 90, o,
négy ernberi ternperarmmenturn valamelyikén.
A más szerep más helyet ís jelenthet. Bár nem
feltétlenül, Az oroszlántól a nyár semmúlyen
szerepben sem vitatható el, híszen kölcsönösen
jelképezik egymást, Az oroszláni természetű
embert ís a nyárhoz társított tulajdonságokkal
jellemezték, Esetűnkben ő a garázda részeg al-
típusa, vagy ahogy a Gesta XVII. századi m2-
gyar fordítója, Haller János írja, azoké, akúk
a ,bor miatt garázdások, haragosok, mínt az
oroszlánok ,
A másik három állattal már nern ílyen egyszerű
a hdyzet. Ahhoz, hogy sorba tudjuk őket ren-
dezm, végíg kell gondolnunk az ítalozólbaja
végbemenő átalakulást, figyelembe véve ter-
smészetesen, hogy az alkohol nem azonos mó-
don hat mindenkíre, és nem mindenki megy
át az összes stádiumon, (Én például a legrít-
kább esetben válok agresszívvé, és az utolsó
stádiumba ís csak egyszer kerültem, amikor
jóakaróím a tudtomon kívül pálinkával ,súrí-
tették a sőrőmet.)
Úgy tapasztalom, hogy az első néhány pohár te-
szí majommá az embert. Haller szavaival ,csú-
folódó, mások dolgait kiábrázoló, vagyis pojá-
ca lesz tőle. Legelébb jó kedve kerekedik, meg-
jón az őnbízalma, felszabadul; mozgása élénk
lesz, fecsegővé válik, szerelmeskedni vágyik. Ez
a könnyű mámor, becsíccsentés, szalonspíicc.
A majmot az európai kultúrkörben, de nemcsak
ott, a fürgeség, élénkség, a szeleburdi, játékos,
gyermekded viselkedés és az alantas ősztőnők
megtestesülésének tartották; a mohóság, hiú-
bóluma, az ember karikatúrája volt. (Kínában
ís, ahol a néphagyomány negatív aspekrusában
a házasságtőrés jelképeként tartja számon.) Jó
értelemben ís termékenységjelkép, a nyájassá-
ís, mint egy folyamat, jelen esetben az ítalo-
zás kezdete, a tavaszhoz és annak szímbolikus
jegyeihez illik, amilyen a levegő elem, a gyer-
117
mekkor és az ifjúság, a szangvinikus (vérmes)
természet, Vénusz uralma. (Emelkedetten
szólva a szerelmet az illuminált állapothoz
szoktuk hasonlítani. L. szerelmi mámor, szére-
lemittas. Az illuminált állapot egyébként igen
találó kifejezés. Szó szerint kivilágítottat jelent,
és az alkohol kezdeti, jótékony hatása tényleg
olyan, mint akkor a sötét téli időszak után visz-
szatér a fény.)
Az ittasság következő állomása felé tartva embe-
rünk előbb hepciás lesz, majd hőbörögni kezd.
Amikor odaér, borgőzös állapotában nagyon
erősnek hiszi magát, minden áron bizonyítani
akarja a férfiasságát. Kötekedővé válik, a nőkkel
erőszakoskodik, megüti a feleségét és a gyereke-
it, tör-zúz, verekedést provokál. Ez kétségtele-
nül az oroszláni stádium, a nyárral, a tűz elem-
mel, a kolerikus (haragos) természettel, vagyis a
marsi tulajdonságokkal mutat párhuzamot.
A következő stádiumban a részeg nem ura töb-
bé magának, mozdulatai bizonytalanokká vál-
nak, tántorog, elesik (mondhatni, elesett lesz,
mint egy öregember), végül, ahogy mondani
szokás részeg disznóvá válik. Haller szavaival
az ilyenek , heverők, álmosok". Jó esetben ágy-
ban. Rosszabb esetben a földön, sárban, saját
mocskukban henteregve. Rájuk illik a mondás,
hogy , megindult a föld alatta"; , földhöz vágta
az ital"; leitta magát a sárga földig"; , részeg,
mint a föld"; alszik, mint a fekete föld". (Az
utolsót általában a mélyen alvóra mondják, de
passzol ide is.) A disznó mint jelkép illik az
őszbe, de illik a télbe is, ez esetben — a római
hagyományra figyelemmel — inkább az őszbe,
Párban a föld elemmel, a melankóliával (le-
hangoltsággal, búskomorsággal) és a , disznó-
hizlaló" öreg Szaturnusszal, az évszak urával.
Amikor az ittas ember holtrészeg (bullarészeg,
merevrészeg) lesz, már olyan csendes, mint a
bárány — fordítja Haller. Mondanám, néma,
mint a sír. Ha még eszméleténél van, tompa
aggyal, közönyösen, bamba tekintettel mered
53 árváltozások VII. 309—321.
118
maga elé, esetleg sír, de többnyiren
tetlenül, ájulásban fekszik. rsak
A birkához — szándékosan használom
bárány helyett — több, egymással
egyeztethető jelképes tartalmat fűzi
nek megfelelően hol juhnak, hol kos
báránynak, sőt Báránynak nevezték,
szerepében semmiképpen sem a bá
a barika név illik rá, ami az ugri-b
kisjószágot idézi meg, inkább a birka,
hetetlenül, bénultan, dermedten Vá a:
vágóhídon.
Az öreg, pusztulásra ítélt állat ez, amel
tikvitásban a Kos havával kezdődő óéve
a télutót jelképezte, és amely az év fo
megújulva ifú kosként kezdi az új es:
Egy ógörög elbeszélés boszorkány
Médeia, hogy rábeszélje Péliász leányai
atyjuk megfiatalítására, bemutatja a m
egy vén koson. (16. kép.) Ovidius leír
s... megígéri nekik: "S hogy e bűvös szent
tudom
jobban higgyétek, hozzátok a kost,
mely a ni
legvénebb, szerem azt báránnyá bűvöli
Hát vénséges vén gyapjas kost hoznak el
szarva halántékára simul csavaros kariká
Haemoni késsel amint ennek kiszakítja.
gégéjét, s a vasat csöpp vérrel szennyezi
B
hinti a szétdarabolt tagokat, s a füvek —
csoda-
kondér érc-öblébe; kicsiny lesz teste a kos
sorvad a szarva, s a szarvával vén évei tűnn
gyönge kicsiny bégés nesze hallik az öblös
edény ybe
Mind ámulnak ezen, de elő is szökken
a RA
Pajkosan ugrándoz, tejelő tögyet kere
s ie
(Devecseri Gábor fordítása
 16. kép. Médeia megfiatalítja az öreg kost. Attikai vázkép, Kr. e. VI. század
.sendes részegünk állapotát a telet jelképező,
halálra ítélt öreg koson kívül is hasonlíthatjuk a
élhez, a víz elemhez (rendszerint saját vizeleté-
cii í1C?
godt, türelmes, közönyös, egykedvű, fásult,
hidegvérű) temperamentum legszélsőségesebb
formájához, illerve a halottéhoz, akinek közö-
nve mindent felülmúl. De hasonló a magzaté-
hoz is, mert rendszerint magához tér, ha kialusz-
za magát, feltéve, hogy nem fagy meg. Telente
lég gyakran előfordul, hogy a szabadban elalvó
részegeknek teljesen kihűl a teste. Hidegvérű
szavunk és megfelelői az európai nyelvekben
német kaltblütig, angol cold-blooded, francia de
ang froid, orosz xaadHOoKpóeHetü) végső soron
2 hidegyérői állarok viselkedésének megfigyelé-
c nyomán keletkezett. A hidegvérű hüllőknek
4] 67., 79., 124., I747215-16- 0.
sok melegre van szükségük ahhoz, hogy , életre
keljenek". A telet hibernálran, az éjszakát nyu-
galomban, mozdulatlanul töltik. A fürgegyik is
dermedten várja reggelente, hogy átjárja a Nap
melege. Ezek a szavak, mint a hidegvér, dermedt,
bénult szimbolikus értelemben is a télhez, hi-
deghez, halálhoz, illetőleg tetszhalálhoz kapcso-
lódnak. (A halottnak kihűl a vére, csendessége,
mozdulatlansága a telet, hullamerevsége a fa-
gyot idézi.)
A báránynak jelképi értelemben van köze a
télhez, a vízhez és a halálhoz (és születéshez)."
A Közel-Keleten már az új-kőkorban áldoz-
tak a tél végén tömegével bárányokat, ez volt
ugyanis a juhok ellésének az ideje. Az ókori
Egyiptomban úgy képzelték, hogy a halott
Nap kosmúmia képében hajózik át az éjszaka
119
 vizein. Ami pedig a birka természetét, kifeje- Madách Ádámmal mondatja a IV. syiptom
s:
zéstelen pofáját illeti, nincs nála fegmatiku- színben a halálra, halottra:
sabb állat. Ezért mondjuk a flegmatikus em- . Törekvésinkre gúny e nyitsytastat d i
berre is, hogy birkarürelmű.
A halál (halorr), a közöny és szinonimái oly Ady magáról:
annyira összeillő fogalmak, hogy a filozófus .Hunyok, de nem kell a Hunyósdi,
elme, különösen, ha költő is egy személyben, Pedig érkeznek szép szavak.
gyakran párosítja őket. Nem játszom tovább, bánom is én,
Seneca szerint: ,A nyugalom tudomány nélkül Hogy ofölk, scsitte, sszabadc, snen
halál s az élő emberre nézve sír."" Bánom is én, bánom is én.
Arany János a reformkort, a forradalmat és
Nem akarom, amit akartam,
szabadságharcot a .réli fásult dermedés"-ből
Nem akarom, aki akar
való ébredéshez hasonlítja:
S a gyűlölőket bánom is én, ——.
Engem most szent közöny takar,
- Emlékezünk: remény ünnepe volt az,
Bánom is én, bánom is én.
Mely minket a kétségbe buktatott:
Gyászról, halálról, sziv-lesujtva szólt az, Megistenülök, magamért csak,
Napján az Urnak, ki feltámadott. Vagy megdöglök csak magamért. A
Már a természet is, hullván bilincse, A többit pedig bánom is én,
A hosszú, téli fásult dermedés, A pénzt, a kedvet, a babért,
Készíté uj virágit, hogy behintse Bánom is én, bánom is én."
Nagy ünneped, dicső Fölébredés! (Nem játszom:

VÉ s
Immár az ég — ah, oly hideg korábban! — Két kortársunk:

ET KAT OZ
Irántunk hő mosolyra engede; , Téstvér öl testvért. Arcukon közön
A négy folyó és a három bércz honában (Fodor Béla: Excalibur: Arat

YAN
Kilebbent a tavasz lehellete;

Vet
S melynek halálos — ugy tetszék — elaszta, . Kihunyó élet. Nincs nagyobb vesz

Ú) ht
Életre pezsdült a kór sivatag; mint születéskor. Hisz azóta él

za
elevenen benned. Hogy rá találj, — sző

ELNNG
Lassu folyót önérzelem dagaszta,
Büszkén rohant le a szilaj patak." lépj ki önmagadból,.. .

Ea
(Széchenyi emlékezete) Közöny csak, vagy halál?"

ze RT
(Lászlóffy Csaba: Adventi p

E hV TE SSE Ta
EGTe t
laT

le e HT T
BetSEeáe sre

45 Lucius Annaeus Seneca: Művészete

az életnek. — Erkölcsi levelek. 82. levél.

120
 VII. Az Úr terített asztaláról
Az eucharisztia (ógörög cóyapioría) jelentése
hála, hálaadás, hálaáldozat, úri szent vacsora,
ahogy Soltész-Szinyei szótára nevezi. A szó
első három jelentése a zsidó szeretetakomá-
ra és azokra a hálazdó imákra, az étel és ital
megáldására utal, amelyek ezen alkalomkor
hangoznak el ma is. Lényegében tehát a zsidó
vallásos előírás szerinti széder-esti és a szomba-
ti vacsorára vonatkozik, ami a keresztény Ős-
gükben hellenizálódott zsidők voltak, szintén
görög elnevezést kapott (agapé ).
A negyedi k je-
lentés alart az utolsó vacsora, és annak liturgi-
kus ismétdése, a szentmiseáldozat értendő. Az
urolsó vacsora — e tekintetben az első — Jézus
és ranírványai által elfogyasztott széder-esti la-
koma volt.
értelmezésben az eucharisztia az
Közkeletű
oltáriszentséget jelenti, a kenyeret (ostyát) és
a bort, amelyek a szentmise során Krisztus
restévé és vérévé változnak a katolikus tanítás
szerint. Az eucharisztiával tehát Istent vesszük
magunkhoz, de ez nem kizárólag keresztény
elképzelés. Sok ókori kultúrában a szent ele-
delt az őt megszemélyesítő istenség testének
és vérének tekintették. Ezzel egybecseng, hogy
dó
Krisztus és a pogány meghaló és feltáma
za - ci a szabályt. Ilyen kivétel 2 tzbu számba menő táplálékforrások, vagyis a tiltott étkek különleges
vegetációs istenek szenvedése és halála máig
ihletője a gabona- és szőlőfeldolgozás költői
leírásainak. Hozzárehetrjük, hogy ha liturgiá-
ban nem is, szimbolikus értelemben két állati
eredetű táplálék is eucharisztikus jelleggel bír a
katolikus hagyományban: a bárány és a hal.
A bárány szintén judaista eredetű eucharisztia,
hiszen az ószövetségi korban, de még Jézus
idejében is, a Templom fennállásának végéig,
Peszáh alkalmával a zsidók bárányt áldoztak
Istennek. Az oltáron elégetett részeken kívül
fennmaradt részből az áldozatot bemutató
papoknak is jutott, a többit az áldozatot fel-
ajánlók fogyasztották el. (Lev 1—3.) A húsvé-
ti bárány megöléséhez hasonlították Krisztus
kínhalálát, ezért lett belőle Isten Báránya.
E hárommal szemben a halról nem keletkezett
szenvedéstörténet — hogy mit gondolok, miért
nem, arról alább lesz szó —, és ez a jellemző-
en ókeresztény szimbólum nem is kifejezetten
zsidó eredetű jelkép. A hal volt az összes ókori
folyó és tenger menti nép legfontosabb állati
eredetű tápláléka. Általánosságban kijelenthet-
jük, hogy egy étek, illetve annak nyersanyaga
épp azért válhatott eucharisztiává, mert nél-
külözhetetlen táplálék volt." Ezen túlmenően
azonban főleg naptári-csillagászati okból vált
121
 EE AT ÜK MATT XV
a kovásztalan kenyér és a bor — mir
tehát eucharisztikus jellegű élelmi

e SE E TT ARAN
lok ,kóserságának", azaz megfelelé
rú ellenőrzése.
Szent étkek minden olyan vallás

"MR
17. kép. A kínai jí, ,évszak" írásjel: gyermek,
hajába tűzött rizskalásszal
szó szerint meghatározó jelképpé. Minden eu-
charisztiának van, sőt feltétel, hogy legyen ilyen
jelentésszűkítő tartalma, ami a gyakorlatban a
növény és állat áldozatra való megérését jelenti.
Ha nem lenne, nem beszélhetnénk évszakhoz
való kapcsolódásukról sem. A kereszténység
túllépett ezen. Kenyeret és bort szentáldozás
vagy úrvacsora formájában az év minden sza-
kában magához vehet a hívő, böjtös halétket
úgy szintén, de — mint a maga helyén látni
fogjuk — az áldozat csillagászati szimbólummá
emelkedése nélkül egyik sem válhatott volna
igazán eucharisztiává.
A szó tágabb értelmében azonban euchariszti-
ának tekinthetünk minden állat- és ételáldoza-
tot. A vallásos zsidóknál ezen étkek szentségé-
nek emlékét őrzi a húsok és húskészítmények,
ez SKEELE
helyet kapnak, amelynek része ételál
Mithras-hívők szeretetlakomáin az e
az áldozati bika húsa volt. Annak, hog
a választás, korábbi görög, római, zsidó
ti szokások, perzsa hagyomány— és a máj
tett naptári-csillagászati szempont volt az
Gondolom, nem kell magy om
csak alapvető élelmiszer válhatott
ajándékká, isten testévé. Így lett a rizsc
risztikus jelképpé a Távol-Keleten, a k
az Újvilágban. Mindkettő a mi ken
megfelelő táplálék, vallásos tisztelet
őket. Szertartásosan folyt a vetésük, ar
a szemet szentelménynek tekintették,
lőlük készült eledel fogyasztását is
tették ünnepélyessé. Ezek némelyike a
rel kapcsolatos európai (magyar)
szokásokra emlékeztet. Kínában, a
éve termesztik, rizst tettek a halo
az ősöknek bemutatott áldozat
magasra púpozták a csészében, ami
lönben nem illett. A maradék rizs
halálos bűnnek számított. Apró, de
érdekesség: a kínai évszak (/?) szó írás
meket ábrázol a fején rizskalásszal
Vicilopocstlinak, illetve földre száll
Szinteotl kukoricaistennek mézzel és — .
vés szerint — embervérrel gyúrt kuk.
képmását. Ismétlem, az áldozati étke
ségét mindenekfelett az adta, hogy
szemében az étek valóságosan maga

alkalmakkor való rituális fogyasztása. Ez esetben olyan totemisztikus növényekről és állatokról van szó, a
adott nemzetség , ősei", megkülönböztető jegyei, és amelyeknek azért nem tiltott mindig a megevésük, mert
a hitük szerint csak így juthatnak a totem birtokába. Más szóval, a totem (közös) elfogyasztása erősíti meg a n
belüli köteléket. Erre azonban épp e szent cél okán csak kivételes alkalmakkor kerülhet sor. Jóllehet haso:
mind az agapéban, mind a szentáldozásban (az oltáriszentség magunkhoz vételében) jelen van, a zsidó szeretetl
nem máskor tiltott étkeket fogyasztanak (a zsidó törvények soha nem engedélyezik tiltott
étel fogyasztását), a ka
eucharisztiák pedig csak a fogyasztásuk módját és a fogyasztók körét tekintve esnek tiltás, vagyis korlátozás alá.

122
 0
mi megnyitja az ő anyjának méhét az Izráel fiai
között, akár ember, akár barom", akár a termés
első zsengéje, az Úré. (Kiv 13, 2; Szám 3, 13.) A
szöveg nem egyértelmű, de egyesek szerint úgy
is lehet értelmezni, ahogy Ezékiel teszi, vagy
ahogy később Jézusra, mint Mária elsőszülött-
jére vonatkoztatták, vagyis, hogy ténylegesen
föl kellett áldoznia magát az Úrnak. (Egyebek
mellett úgy is, hogy az Istentől Ábrahámnak
küldött áldozati kost Isten Báránya, vagyis
Jézus Krisztus előképének tekintették.) Ennek
alátámasztásaként azt az érvet szokás felhozni,
hogy az elsőszülöttek között az első, rendsze-
rint korai szülésnek is tulajdoníthatóan sok
volt a hibás, életképtelen, ezért általában nem
számítottak teljes értékűnek (a nők abban a
korban mihelyt fogamzó képesek voltak, tehát
14 éves koruk körül férjhez mentek és szül-
tek), s ezért, tehát gyakorlati megfontolásból
szentelték őket Istennek. (Vö. a közmondásos
spártai szokással, miszerint a gyengének ítélt
csecsemőket kitették a Tajgetosz hegyére.)
Nincs más hátra, mint hogy sorban megismer-
kedjünk évszakos euchariszriáinkkal. Az aláb-
biakban csak a főleg zsidó eredetű keresztény
négyest mutatom be. Ezek: tavaszi báránygyer-
mek, nyári búzafelnőtt, őszi szólőöreg és téli
halott.
s Ímé az Isten Báránya!
Az Égi Bárányt Isten azért küldi az emberek-
nek, hogy neki áldozzák zravasszal. János evan-
gélista az, aki Jézus Krisztust pogány és zsidó
előképek nyomán elsőként nevezi Báránynak.
E témának hatalmas az irodalma, magam is
többször írtam róla." Mint arról már fentebb
többször szóltam, a bárány (kos) azt megelő-
zően, hogy a tavaszi napéjegyenlőség a Kos
csillagképbe esett, télvégi, kora tavaszi, vizes
5 [ni 36.
$ Jankovics 1996A: többször; 1997: 88-91; 1998: 27-30. L. még 65-66. o.
" Bálint 1989: 63—64.
124
jelkép volt. (A Kr. e. 2. évezred e)
beszélek, amikor a Nap februárban!
Kos csillagképbe, abban az időszakba.
ma Halak és Vízöntő havának nevezne
számos, másképp megmagyarázhata
gyományfoszlány emlékeztet.
Az anyajuhok január végén, február e
lenek. , Első fajzásuk", amit a mózesi
Istennek rendel áldozatul, ettől kezdv
delkezésre. — ja j
Az ó-egyiptomi Hnum kosisten a N
sának volt az őre. Amon Rével egyes
kosistene lett, akinek a nevét a líbi
aman, víz szóval is kapcsolatba hozz
tette meg.
Egy bírák koráról szóló ószövetségi e
hőse, Gedeon úgy tudja meg, Isten
feladatra választotta ki, hogy csak az
ra kitett gyapjú lesz harmatos, körött
nem (Bír 6, 37-40). A magyarázat: hél
bárány, Kos csillagkép elnevezése (tále,
hangzású a harmatos szóval (rálúl).
Ógörög mítosz szerint az aranygyap)
tengeristen, a Halak havának és csillagk
olümposzi ura nemzette. ú
nékem az élet vízének tiszta folyóját, a
ragyogó vala, mint a kristály, az Istenr
a Báránynak királyi székéből jövén
(Jel 22, 1). .
járuló pásztorok hagyományosan kisb
á
hoznak neki ajándékba, az Istenfiú
tavaszi
dozatára utaló télközépi előjelként.
Felvidéki magyarjaink a karácsony
i nép
sokban fontos szerepet játszó
szalmát karác
nyi báránykának, Isten bárány
ának nevez
A két utóbbi példát elinté
zhetnénk
hogy a karácsony és a húsvét,
a Születés
arról, hogy Jézus színrelépése idején a tava-
szi napéjegyenlőség idején a Nap már nem
a Kosban, hanem a Halakban tartózkodik.
(Ugyanúgy, ahogy Vergilius is tudott róla. Az
augustusi aranykort hirdető /V. Eclogájában ír
a csillagászati korszakváltásról olyan hangnem-
ben, hogy a keresztények titkos szövetségesük-
nek hitték. Alább még szó lesz róla.)
A korszakváltás a csillagvallások hívein és csil-
lagos ég ismerőin kívül senkit sem érdekelt
igazán, még az asztrológusokat sem. Miközben
elfogadták, hogy Krisztus mint Bárány halt
meg, és mint Hal támadt fel, ennek a meta-
forának a csillagászati háttere, az tehát, hogy a
húsvét időpontját meghatározó tavaszpont im-
már nem a Kos, hanem a Halak csillagképébe
esik, sohasem került előtérbe. Ezért mondják
ma is, hogy a tavaszpont (a csillagászati év) a
Kos jegyének 1 fokával kezdődik, holott a va-
lóságban a Halak és a Vízöntő csillagképek ha-
tárán jár ma ekkortájt a Nap. Ezért lehetséges,
hogy a keresztény tipológia mindmáig keresi
és számon tartja az ó- és újszövetség közötti
olyan megfeleléseket, amelyek Jézus jelképes
áldozati bárány voltára mutatnak. Példának
okáért, Ábrahám Izsákkal cipelteti fel a hegy-
re az égőáldozathoz szükséges tűzifát, amiben
a keresztvitel előképét szokás látni. (A mon-
dott hegyet a zsidó hagyomány a jeruzsálemi
Templomheggyel azonosítja, a keresztények a
Kálvária helyével.) Vagy: az Isten küldte kos a
tüskebozótban, a szarvánál fogva akad fenn a
szöveg szerint, amit úgy értelmeznek, mint a
töviskoszorú előképét. Ami pedig Krisztusnak
az áldozati bárányéhoz hasonló szenvedését il-
leti, idézzük a prófétát a Messiásról (ahogy a
keresztények értelmezik): , Kínoztatott, pedig
alázatos volt, és száját nem nyitotta meg, mint
bárány, mely mészárszékre vitetik, és mint juh,
mely megnémul az őt nyírők előtt; és száját
nem nyitotta meg!" (Iz 53, 7.) Az Apostolok
Cselekedeteinek szerzője Jézusra vonatkoztat-
ja e sorokat. (8, 32.) Jézus hallgatását a főpap
előtt (Mt 26, 63.) szintén kapcsolatba hozzák
126
Izajás szavaival. A nyugati keresztény műve.
szetben a Bárány toroksebbel, kifröccsenő ve.
rét felfogó serleggel ábrázolja a krisztusi áldo.
zatot. Lásd a torcellói székesegyház mozaikját
(Oltáriszentség-kápolna apszisa, XII. század
előtt), a Van Eyck fivérek genti oltárképét (4
Bárány imádása, XV. század), Somogyi Győző
grafikáját (18. kép).
Az ószövetséginek mondható nézet a másik há.
rom eucharisztiára is kiterjed. Érthető okból,
Kiindulásul ugyanis nem a csillagképek szolgál-
tak, hanem a Közel-Keleten legfontosabb földi
javak: a juhhús, a kenyérgabona, a borszőlő és
a hal. Márpedig a bárányellés ideje a télvége,
koratavasz, a búzát nyáron aratják, a szőlőt ősz-
szel szüretelik. Igaz, hogy a halat nem csak té-
len halásszák, de mivel gyorsan romlik, frissen,
tartósítás nélkül leginkább télen fogyasztható.
(Ha e négyesből egy kilóg, és az éppen a telet
képviseli, nem cáfolja érvelésemet. Épp ellen-
kezőleg, hiszen a 3--1 elvhez igazodik.)
Mindebből még egy következtetés adódik. A
zodiákus vonatkozó csillagképeinek és csillaga-
inak az elnevezései, mint például a Kos, vagy
a , Szép arató Szűz" legfényesebb csillagának
a neve, a Kalász (Spica), csakis olyan korban
születhettek, amikor a Nap a bárányok ellésé-
nek idején a Kosban járt, az aratás idején pedig
a Szűzben. Ez pedig így volt a Közel-Keleten
már a Kr. e. 7. évezredben, két csillagászati
korszakkal a Kos korszak előtt!
, Ez az én testem"
, Mikor pedig evének, vevé Jézus a kenyeret
és hálákat mondván, megtöré és adá a tanítvá-
nyoknak, és monda: Vegyétek, egyétek; ez az én
testem." (Mt 26, 26.) Majd megismétli ugyan-
ezt a borral, mondván: ,ez az én vérem". Az
evangéliumok szerint Jézus e szavakkal végren-
delkezett az apostolokkal elköltött széder-esti
utolsó vacsorán. A katolikus mise, protestáns
istentisztelet az Úr vacsorájának a megismétlé-
se, ahogy Jézus meghagyta: , Ezt cselekedjétek
az én emlékezetemre." (Lk
22, 19.) A katolikus és or-
todox tanítás szerint a mise
alkalmával az átváltozta-
tás során a kenyér és a bor
ténylegesen Krisztus teste
és vére lesz, s azt veszik ma-
gukhoz az áldozók. János, a
, leghűségesebb tanítvány",
mintha metaforának te-
kintené Jézus szavait (az
evangélista írásai a leggaz-
dagabbak jelképekben az
újszövetségi iratok között).
Jézust a pusztában vándor-
ló zsidókat tápláló mennyei
kenyérhez, a mannához
hasonlítva a következő sza-
vakat adja a Megváltó szá-
jába: ,A ti atyáitok a man-
nát ették a pusztában, és
meghaltak. ... Én vagyok
amaz élő kenyér, a mely a
mennyből szállott alá; ha
valaki eszik e kenyérből, él
örökké. ... Ha nem eszi-
tek az ember Fiának testét 18. kép. Somogyi Győző: Isten báránya
és nem iszszátok az Ő vérét,
nincs élet bennetek. ... A ki eszi az én testemet így tanította. Más kérdés, hogy keresztényként
és iszsza az én véremet, az én bennem lakozik, tekintette annak, keresztet is vetett a kenyér-
és én is abban." (Jn 6, 31—58). re, mielőtt megszegte, és más egyéb tanújelét
Ógörögül a búza, gabona ofroG (szítosz, a gabo- adta annak, hogy tiszteli legfontosabb és csak
naistennőt, Démétért is szólították Zirónak), keserves munkával megszerezhető táplálékát.
de a szó életet is jelentett. Az Újszövetség De nem kell hozzá sem vallásosnak, sem bib-
könyvei görög nyelven maradtak fenn, és ere- liaolvasónak lenni, hogy megértsük, miért cse-
deti szerzőik alighanem görög nyelven is írták lekedett így.
őket. A nyelv meghatározza a gondolkodás- Mivel az ókori Közel-Keleten és Görög-
módot, ez magyarázná az evangélista metafo- országban a kenyeret rendszerint árpából sü-
ráját: Jézus az élő kenyér. A magyar paraszt- tötték, szertartási célra is, aminek oka az lehet,
ember szintén életnek hívta a kenyérgabonát, hogy egyike a legrégibb tápláléknövények-
és korántsem biztos, hogy azért, mert a vallása nek." Az árpa ógörög neve kpiOn (kríthé, vö.

10 Plinius 1987: 142. Plinius az árpa régiségét illetően az athéni szertartásokra hivatkozik. Joggal teszi. A múlt kutatói
tudják, hogy a rítusokban használt eszközök és anyagok hagyományosan a lehető legrégebbiek, Ezért használtak a
fémek ismeretében is kőkést az áldozat megölésekor, ezért volt szokás az új tüzet a legősibb ismert módon, csiholással
meggyújtani a naptári fordulópontokon.

127

latin bordeum, német die Gerste) . Az embernek
erről óhatatlanul eszébe jut a Megváltó görög
címe: Xpioróg. Persze az összevetés ellen vet-
hető, hogy a görög kappa és £hí nem ugyanaz,
a szigma-ti sem felel meg a thétának a hasonló
ejtés ellenére. Erre viszont én azt hozom fel,
hogy a két görög isten, Kronosz és Khronosz
nevük különbözősége ellenére már az ókorban
eggyé vált, mitológiájuk is csak megfelelteté-
sük révén válik érthetővé.
A protestáns egyházak az átváltozás tényét ta-
gadják, az úrvacsora kenyerét és borát csak jel-
képesen feleltetik meg a Megváltó testének és
vérének. A katolikusok és a lutheránusok ko-
vásztalan ostyával áldoznak, az ortodoxok és a
kálvinisták kelesztett kenyérrel. Az ostya a ne-
vében is Krisztus áldozatára utal (latin fostia,
áldozat), elkészítési módjában a Peszáh idején
kizárólag fogyasztható pászkára (máceszre),
azaz kovásztalan kenyérre emlékeztet, ami-
ről a zsidó ünnep egyik nevét is nyerte. A
pászka lényegében olyan lepénykenyér, amit
más-más néven ismernek és fogyasztanak
Görögországtól Indiáig. Csupán abban külön-
bözik tőlük, hogy szigorúan ügyelnek rá, ne-
hogy egy csöppet is megkeljen. Ezért csak liszt
és víz az anyaga, kovász nem, gyorsan készítik,
és teljesen szárazra sütik, hogy amíg nem fo-
gyasztják el, ne tudjon beindulni az erjedés. A
kovász tiltását a Törvény az ünnep megalapí-
tásának körülményeivel indokolja. A Peszáh
az Egyiptomból való kivonulásról emlékezik
meg, és az Írás szerint az Úr nem hagyott időt a
menekülőknek, hogy a kenyerüket megkelesz-
szék. A pászkára vonatkozó előírást a Törvény
együtt tárgyalja a húsvéti bárányra vonatkozó
parancsokkal (Kiv 12).
A Peszáh kovásztalan kenyerét nem tekintik
ételáldozatnak, és az ószövetségi korban sem
volt az. A kenyér — szintén csak kovásztalan,
de olajjal és tömjénnel gyúrt — mindazonáltal
"HL. 255-56. o.
12 A halál égtája.
128
(TE
ételáldozat is volt, a Törvény részletesen tag-
lalja a vele kapcsolatos tennivalókat. A kovász
(és a méz), ami erjeszt, amitől idővel meg-
romlik az étel, nem kerülhetett az Úr oltárára,
(Lev 2.) A szövegből kitetszik, hogy a Peszáh
alkalmával fogyasztott pászka csak annyiban
különbözhetett eredetileg az ételáldozatul
felajánlott kovásztalan lepénytől, hogy nem
az Úr és a papok fogyasztották el. Az ünnep
keletkezésének sem a Szentírásban foglaltak
voltak az okai, hanem a kenyérgabona be-
érése. A Peszáh időpontját ugyan csillagászati
helyzethez, a tavaszpontot követő teliholdhoz
igazították, de a szakkutatók és teológusok
egyetértenek abban, hogy eredeti formájában
az árpa beérésének megünneplése volt. Az ezt
követő hét hét, az aratás időszaka, ami a kö-
vetkező nagy ünneppel, a Sávúóttal (szíván hó
6-7.) zárul." A két időpont napjai a munka
mellett az omerszámlálással teltek. Peszáh má-
sodik napján a szentélyben bemutatták az első
árpakévét, amiből egy omernyi, mintegy 4 li-
ter árpát lehetett kicsépelni. A virágzó Szíván
hónapra az aszályos Tammúz (június-július)
következett. Tammúz, sumer nevén Dumuzi,
a nyáron elhaló növényzet, elsősorban a gabo-
na istene volt eredetileg. Ezékiel tanúsága sze-
rint az asszonyok a nyári betakarítást követő-
en, a hónap beköszöntével a Templom északi"
kapujánál siratták el a halott istent, miközben
a férfiak kelet felé fordulva könyörögtek a
Naphoz (enyhülésért?), Tammúz a következő
sarjadó vetésben tért vissza.
A kovásztalan kenyéren kívül a Törvény meg-
említ még kovásszal sütött, ,lóbálni való"
kenyereket, ,zsengékül az Úrnak"; továbbá
,tűznél pergelt kalászból, és zsenge gabona-da-
rából" készült zsengeáldozatot; végezetül liszt-
lángból sütött szent kenyereket, szám szerint
hatot-hatot, amelyeket a szent sátorba, ,a tisz-
ta arany asztalra az Úr elé helyeztek, melléjük
tömjént tűzáldozatnak. A kenyereknek szom-
battól szombatig kellett ott lenniük, akkor
friss kenyér került a helyükre, , szüntelen; örök
szövetség ez Izrael fiaival." A szikkadt kenyerek
a papok jussa volt, akik szent helyen ehették
meg azokat, mert szentnek minősültek. Csak
a pap ehetik , az ő Istenének kenyeréből, a leg-
szentségesebbikből és a szentségesből." (Lev 2,
12-14 521 22.23A72ÁSSEO)
Az ószövetségi kenyéráldozat ugyan néhány
hitelvi és szertartási részletben is különbözik
a katolikus áldozástól, de főleg szentség te-
kintetében marad el mögötte. A zsidók nem
azonosították egyik áldozati kenyérfajtát sem
az Isten testével. Ha nem fogadjuk el az át-
változást eredeti krisztusi rendelkezésnek,
párhuzamát keressük, csak pogány példák jut-
hatnak eszünkbe, mint a már említett, hajdani
azték szokás. Figyelemre méltónak tartom eb-
ből a szempontból, hogy az ógörög nyelvben a
wwuóc (pszómosz) harapást, falatot, morzsát je-
lent, jobbára a kenyérre vonatkoztatva, hiszen
az újgörög nyelv belőle képzi kenyér jelentésű
szavát (wwu?), de ugyanez a szó avópó[[zoc
(andromeosz) jelzővel emberhús-falatot, -dara-
bot jelentett az ógörögben.
A katolikus egyház a középkorban kötelezővé
tette az évente legalább egyszeri szentáldo-
zást, időpontjául a húsvéti időszakot jelölve
meg. (ITág értelemben: böjt első vasárnapjától
Szentháromság vasárnapjáig.) A protestáns
egyházakban is húsvét az elvárt évenkénti úr-
vacsora-vétel ideje. Ez az előírás, ma már csak
hagyomány, is arra vezethető vissza, hogy az
utolsó vacsora Jézus és az apostolok húsvéti
lakomája volt. A vasárnaponként templomba
járó katolikus azonban rendszeresen áldozik.
Nem lehet nem észrevenni a párhuzamot a he-
tenkénti áldozás és a zsidó Sábbátkor ünnepé-
lyesen elfogyasztott kalács és bor között. (Nem
3 A kifejezés arra utal, hogy a kenyér és bor színe alatt Krisztus teste és vére van jelen.
4 Jólesz 1987: 196.
55 Frazer 1965: 239—285.
minden keresztény áldozik ,két szín alatt
2 A s § , , 313
",
veszi magához kenyér és bor formájában az
úrvacsorát. A római katolikusok rendszerint
csak ostyát vesznek magukhoz, de újabban
lehetőségük van a két szín alatti áldozásra is.)
A zsidók a szombat beköszöntével, vagyis pén-
tek este ,két fonott kalácsot tesznek az asztal-
ra, melyek a pusztában pénteken kétszeresen
hullajtott manna csodájára emlékeztetnek"",
amire Jézus is utal. A péntek esti istentisztelet
utáni otthoni ünnepi vacsorát a borra vagy ka-
lácsokra mondott kiddús (megszentelés) vezeti
be. Az így megszentelt ételből, italból minden
jelenlévő fogyaszt.
Jellemző eltérés a patriarkális Közel-Kelet és
és az ősi Európa hitvilága között, hogy míg az
előbbi férfiistenségekkel azonosítja a növény-
zetet, mindenekelőtt a kenyérgabonát és a
gyümölcsöket (Il. Tammúz, Baál Rimmon,
Ozirisz) az utóbbiban istennők és nőies iste-
nek töltik be ezt a szerepet (mint Démétér,
Perszephoné, Dionüszosz). Sir James G. Frazer
Aranyág c. művében külön fejezetet szentel az
európai folklórban közelmúltig tisztelt és félt
Gabonaanyáknak és a többi vegetációs nőszel-
lemeknek, valamint a vetéshez, aratáshoz és a
kenyérhez kapcsolódó rítusoknak."
A korai kereszténységben találkozott a kétfé-
le szellemiség, a Gabonaanya Szűz Máriával,
, magyarul" a Sarlós Boldogasszonnyal azono-
sult (illetve Mária anyjával, Szent Annával, az
eredeti Nagyboldogasszonnyal; ez esetben a
Gabonaleány szerepe jutott a Szűzanyának, aki
nálunk Kisasszony néven az aratást záró Szűz
havának úrnője lett), annak megfelelően, hogy
, méhének gyümölcse", Jézus Krisztus maga volt
a learatott, kicsépelt, megőrölt gabona és a liszt-
jéből sütött kenyér a jámbor hívők szemében.
Az ókeresztény iratokban nem találkozunk
Krisztus szenvedésének és a kenyér készítésének
129
meg fogyasztásának a párhuzamával. Csupán
az utolsó vacsorán végzett előírásos mozdulata,
a kovásztalan kenyér megtörése idézi meg eljö-
vendő szenvedéseit.!" A középkorban azonban
már felbukkan ez a kép az úgy nevezett , misz-
tikus malom" ikonográfiai motívumában. Az
ábrázolások felső részén az evangélisták gabo-
nát és Krisztusra, valamint az oltáriszentségre
vonatkozó feliratozású mondatszalagokat ön-
tenek a malomgaratba, alul osryák hullnak egy
kehelybe, amit egyházatyák tartanak.
A mintaadó pogány vegetációs istenek, Dio-
nüszosz, Ozirisz és a többi, hasonló kínhalált
halnak, és az ő szenvedéstörténetük valójában
a növény feldolgozásáról, az étel elkészítéséről
és elfogyasztásáról szól.
Oziriszt az egyiptomiak a gabona megterem-
tőjének hitték, ami — lévén, hogy a földet
termékennyé tévő Nílus istene is volt —, logi-
kus képzet. A kalászt Ozirisz testének hívták.
Gabona-Ozirisznek nevezik a kutatók azokat
az Ozirisz formájú fakereteket, amelybe földet
és gabonamagvakat szórtak. A bennük kicsí-
rázott gabona az élet megújulását fejezte ki."
Oziriszt ikerfivére Széth ölte meg, és aprította
föl a mítosz szerint. Széthnek a szamár volt az
egyik állati attribútuma, s a szamárnak fontos
szerep jutott a gabona betakarításában. Az egy-
korú ábrázolások tanúsága szerint szamarakkal
nyomtatták és cipeltették a gabonát. Bálint
Sándor e képzetkör magyar sajátosságait gyűj-
tötte kévébe, hogy illően szóljak."
Hadd idézzek egy olyan székely népmeséből,
amit volt szerencsém filmre ültetni. A mese
(A kicsi dió) annak az ismert motívumnak a
feldolgozása, mely szerint az ördög vagyo-
nossá tesz egy szegény embert, de cserébe azt
16 Hogy nem belemagyarázás ez a részemről, arról a Pp ászka két
tanúskodik. A pászka (Peszáh) magát az ünnepet, és az ün nep
jelenti. Az előbbit törték — nem is lehet másképp osztani b előle
a csontját (Kiv 12, 21; 46).
!" Kákosy 1979: 317. A mitoló giakutatás a rituális gabonacsíráztat
karácsonyi búza.
"5 Bálint 1977: II. 929, 263—270.
130
kéri tőle, amiről a szegény ember n
Az könnyelműen belemegy az alkuba. M l
meggazdagodik, gyermeke születik, s az ör
el is jön érte, hogy magával vigye. Ám
dag embert előbb meglátogatja két öreg (
és kísérője, esetleg két apostol, mégp
módon az arató Péter és Pál), és azt a
adja, hogy bízza a kenyérre dolgot. A
tanácsuk szerint eljárva este az asztalra te
kenyeret, s amikor az ördög egyszer tor ;
felé" megérkezik, a kenyér addig tartja s
a saját szenvedésének történetével, míg
szólal a kakas, és az ördögnek mennie.
kenyér ezeket mondja:
, Csak ülj veszteg odakint, várakozzál egj
veset! Tűrj te is, mert én is eleget tűrten
rakoztam. :
Engem ősszel elvetettek a földbe, egész
ott ültem s várakoztam. Várakozzál te is! —
Mikor kitavaszult az idő, akkor nőni kez
s vártam, hogy nagyra nőjek. Várj te is!
Mikor az aratás eljött, valami horgas
kem estek, levagdaltak, csomóba kötöttek, c
tűrnöm kellett. Tűrj te is!
Aztán szekérre raktak, egy rúddal lenyom
a faluba vittek, s várakoztam. Várakozz te
Ott asztagba raktak, rám tapodtak, ha
pogtam bele, s tűrnöm kellett. Tűrj te is! i
Onnan behánytak a csűrbe, valami e
zott két nagy fával agyba-főbe s két old
jól megvertek, de tűrnöm kellett. Tűrj t
Onnan zsákba szórtak, malomba vitrek
kerengő kő közé öntöttek, hogy egészen ös
romlottam, de el kellett tűrnöm. Tűrj
te
Onnan hazavittek, teknőbe tettek, rám t
tek valami sós vizet; az ökleikkel
gyömö
tek, gyúrtak, kínoztak engem.
jelentése és a ho zzájuk ren
delt előírás rokon szeller
nek nevet adó kováászt
alan kenyeret és áldozati
—, az utóbbi bár;
r kés sel aprították, a Törvény
tiltotta tö
ás más példáit is számon tartja. L.fe ,Adóninisz
. ke
És akkor, ami a legnagyobb kín a világon, egy
behevített égő tüzes kemencébe behánytak egy
nagy falapáttal, de tűrnöm kellett. Tűrj te is!
Orr jól megsütöttek, még meg is égettek.
Onnét kiszedtek, ide behoztak, hogy egy nagy
vaskéssel darabokra hasogassanak.
No, látod már, én mennyit tűrtem, szenvedtem
és várakoztam? lűrj, szenvedj, s várakozzál te is!
Az ördög bizony megcsalatkozott, mert éppen
a végére megszólalt a kakas, és azon túl nem le-
het neki hatalma az emberek fölött. Azért hát
elszaladt a maga országába."
Arra aligha érdemes szót vesztegetni, hogy
gabona és a kenyér a nyár terménye, szimbó-
lumként sem illik más évszakhoz, függetlenül
attól, hogy égövtől és fajtától függően a gabo-
na aratása az esztendő más időszakába esik. A
rövid tenyészidejű és amúgy is a legkorábban
érő árpából készülő ételek egyikét így írja az
idősebb Plinius: ,a fiatal árpaszemeket kiráz-
zák a még zöld kalászokból, megtisztítják, és
még nedvesen kinyomkodják, kosárba téve
kimossák, a napon szárítják, utána összetörik,
majd megtisztítva megdarálják."? Az idézet-
ből kiviláglik, hogy nemcsak a zsidók aratták
le a korai árpát zsengén, azaz még nem teljesen
érett korukban.
Mai ismereteink szerint a legkorábbi föld-
művelő település , Cayönü-tepesi Délkelet-
Törökországban. A vidék, legalábbis a 8. évez-
redben, a vadárpa és az alakor ősi termőhelye,
s majdnem bizonyosan a vad tönke ( Triticum
dicoccoides) is megtermett itt, amiről soká-
ig azt hitték, csak Palesztinában és Szíriában
volt őshonos. Cayönüben mind egyszemű,
mind kétszemű termesztett búzát találtak már
... az 5. évezred második feléből, i. e. 7500
tájáról származnak a maradványok. Érdekes,
hogy árpa szinte egyáltalán nem fordul elő a
gazdag magleletben, alighanem szándékosan
5Uo
90 Jates-Oates 1976: 78. A tartózkodás magyarázata az lehet, hogy a vadárpát a fent mondott okból csak rituális célra
gyűjtötték.
" Kákosy 1978: 70.
tartózkodtak tőle, noha könnyen hozzáférhető
volt.
Van egy állatövi csillagkép, a már említett
Szűz, amit eleink azért neveztek , Aratónak",
mert augusztusban, amit régente Szűz ha-
vának is neveztek, fejeződik be a kalászosok
betakarítása. Legfényesebb csillaga hasonló
okból kapta a Kalász nevet (latin Spica). A
megszemélyesített csillagképet illetve hóna-
pot ezért ábrázolják kalásszal a kezében. Attól
kezdve, hogy a csillagszüzet, egyben anyát az
ülő, gyermekét tartó Íziszen és Diana Lucinán
a keresztül Máriával azonosította az egyház, a
nyugati keresztény művészetben megsokasod-
nak a Kalászos Madonna képek (19. kép). Ettől
kezdve eleink a csillagképben is a kalászgyer-
mekkel, Jézussal várandós Szűzanyát látták.
A Kalász csillag ma szeptember második felé-
ben tűnik el (a Nap fényében), de ez már az i. e.
két évezredben is az után következett be, hogy
az aratáson Európában és attól délebbre túl es-
tek. A Kalász elnevezés azonban kétségtelenül
az aratásra utal, vagyis a név keletkezése jóval
korábban történt, amikor a Nap precessziója
folytán a Szűz csillagképet a nyár közepén vagy
még korábban látogatta meg a Nap. Feltéve,
hogy az aratásra a Kalász eltűnése adta meg a
jelt. Ezt azon túl is jó okunk van feltételezni,
hogy egy ilyen nevű csillag és a Nap együttál-
lása értelmesen jelzi a gabona beérését (az érett
kalász aranysárga).
, Ősi egyiptomi mítoszelemek élnek tovább
azokban a szövegekben, melyek — első pilla-
natra groteszk módon -—fejetlen nőnek írják
le a Szüzet. A fejet jelző csillagok valóban igen
haloványak, az asztronómiai realitásokkal ke-
veset törődő antik mitográfiát azonban ilyesmi
ritkán szokta befolyásolni." A csillagnő fejet-
lenségére az antik szerzők több magyarázattal
is szolgálnak. Egy Kr. e. XII. századból való pa-
151
ndi
.
 tának is. Felteszem, ho
a mítosz fejetlen Ízisze a
Gabonaleány szerepébe
kényszerülve a Kalásztól,
vagyis a fejétől megfosztott
Szűz csillagképet személye.

beats án et tes
betrmtektajáéébjántta 9 AE
síti meg. (A kalászt a ma-

rra
gyar nyelv a búza fejének

5
nevezi.) Hogy a napisten
fejezi le, érthető, még ha
ő a fia is (a mítoszok már
csak ilyen kegyetlenek),
4 mivel a gabonát aratásra a

serek
41
átt
4

a Nap érleli meg. A lefejezés

4
Le
94
v
4.
ideillő , kivégzési mód", az
egyiptomiak aratáskor csak

sz
4

ránt
A ÉS S EZÉ
a kalászt vágták le, annyi

MÖSZ
bibe
szárral alatta, amennyi a

tztazod
fogásához szükséges. Kr. e,

YZS
7500 táján a Szűz csillag-
meta
BÉL
kép április-májusban vált
láthatatlanná, abban az
időszakban, amikor arat-
nak a Közel-Keleten.
Nagyjából időszámításunk
kezdetétől a csillagkép el-
tűnése az őszi napéjegyen-
lőség felé tolódott el, és
19. kép. A halleini oltár mestere: Kalászos Madonna. Ausztria, immár nem az aratásra, ha-
1440—-1450. k. Esztergomi Keresztény Múzeum nem a szüretre adott jelet.
Már a görögök is tisztában
pirusz elmeséli, hogyan és miért vágta le Ízisz lehettek ezzel. Erre vall, hogy a Szüzet azzal az
fejét a fia, Hórusz. A szörnyű tettre adott ma- Erigonéval is azonosították, akinek mítosza
gyarázat (Ízisz a férjét és Hórusz atyját, Oziriszt szerint köze volt a borhoz és a szürethez.2 És
meggyilkoló Széth iránt is részvétet érez, sőt, persze tudták a rómaiak is. Egy csillagát ezért
egy másik elbeszélés szerint még viszonya is Vindemiatrixnak, azaz Szőlőművelőnek ne-
volt vele) a jelentés egyik szintjén igaz lehet, de vezték el. A rómaiaknak a csillag heliakus kelte
a csillagmítoszok körkörös természetéből adó- adott jelet a szüret megkezdésére.
dóan kell lennie egy hétköznapibb magyaráza-

2 Graves 1970: I. 416—418.

5 Heliakus felkelésnek nevezzük, amikor egy csillag hosszabb távollét után ismét láth atóvá válik
Vindemiatrix manapság október 1-jén reggel 5:30-kor kel. 2160 évvel ezelőtt napkelte előtt. A
ez kerek egyh ónappal korábban köve
tkezett
be.

132
, Én vagyok a szőlőtő"

Miután Jézus az utolsó vacsorán megtörte a

kenyeret és kiosztotta a tanítványoknak az
idézett szavak kíséretében, , vévén a poharat,
és hálákat adván, adá nékik; és ivának abból
mindnyájan. És monda nékik: Ez az én vérem,
az új szövetség vére, a mely sokakért kiontatik.?
(Mk 14,23-24.) A borról, a szőlőisten véréről,
ami a katolikus és ortodox hit szent titkaként
Krisztus vére, már bőven esett szó. A szőlő-
ről és a borról mint eucharisztiáról jóval ke-
vesebb.
Az evangéliumokban mindkettőről több pél-
dázat olvasható, de a szinoptikusoknáb5 az
utolsó vacsorán elhangzottakat leszámítva
nincs olyan köztük, ami Krisztus vérére utalna.
Megint János evangélista az, aki Jézus fentebb
idézet mondatai nyomán, figyelembe véve a
pogány és zsidó közeget, melyben otthonosan
hangzottak e metaforák, mondatja Jézussal:
,Én vagyok az igazi szőlőtő, és az én Atyám
a szőlőműves. Minden szőlővesszőt, a mely
én bennem gyümölcsöt nem terem, lemetsz;
mindazt pedig, a mely gyümölcsöt terem, 20. kép. Lucas Cranach: Bölcs Frigyes a
megtisztítja, hogy több gyümölcsöt teremjen. Madonnát és gyermekét imádja.
. .. Maradjatok én bennem és én is ti benne- Fametszet, 1515 k. Drezda
tek. Miképen a szőlővessző nem teremhet
gyümölcsöt magától, hanemha a szőlőtőkén Mária méhéből sarjad. (Simone dei Crocifissi:
marad; akképen ti sem, hanemha én bennem A Szent Szűz álma, Ferrara, XIV. század.) Az
maradtok. Én vagyok a szőlőtő, ti a szőlővesz- ószövetségi Sirák fia egy szólása alapján Máriát
szők: ... . Ha valaki nem marad én bennem, is azonosítják a tőkével (Sir 24, 17). Erdélyi
kivettetik, mint a szőlővessző, és megszárad; és román parasztikonokon Krisztus oldalából
egybe gyűjtik ezeket és a tűzre vetik, és megég- nyirok és vér (fehér- és vörösbor) helyett szőlő
nek zgn 15 46) indázik elő (21. kép).
Jézusnak ezek a szavai válnak a vallásos művé- A szőlő és bor ilyetén keresztény (evangéliu-
szet gyümölcseivé azokon a képeken, melyeken mi) felfogása csak részben ószövetségi erede-
mint gyermek szőlővel, fehér és piros fürtökkel tű. A próféták a választott népet is hasonlí-
látható. (20. kép) Ábrázolják a megfeszítettet tották az Úr szőlőjéhez. , Égyiptomból szőlőt
rúdra akasztott kánaáni szőlőfürttel (Szám hozál ki, kiűzéd a pogányokat és azt elültetéd.
13, 24). Lehet a kereszt maga szőlőtőke, mely Helyet egyengettél előtte, és gyökeret eresz-

AT. SZ2BOFO.
5 Márk, Máté, Lukács

133

21. kép. Krisztus, a szőlőtő. Üvegfestmény,
XIX. század közepe. Dancu-gyüjtemény, Bukarest
tett, és ellepé a földet. Hegyeket fogott el az
árnyéka, és a vesszei olyanok lettek, mint az
Isten czédrusfái. Sarjait a tengerig ereszté, és
hajtásait a folyamig. Miért rontottad el annak
gyepűit, hogy szaggathassa minden járóke-
lő? Pusztítja azt a vaddisznó, és legeli a mezei
vad. Oh seregek Istene! kérlek, tekints alá az
egekből, és lásd és tekintsd meg e szőlőtőt!
(Zsolt 80, 9—15; I. még Iz 5,1skk.) A szőlőt
fenyegető károk az Izraelt pusztító idegeneket
jelképezi, a szőlőt kisajtoló szőlőprés, a szőlőt
tapodó láb viszont Isten Izrael ellenségeire le-
sújtó haragjának a jelképe. A szőlőprés Szent
Ágoston nyomán Krisztus kínszenvedéseinek
szimbóluma lett a keresztény ikonográfiában.
Az egyházatya volt az, aki Krisztust az Ígéret
134
földjéről származó szőlőfürthöz ha. f
sonlította, amelyet a sajtó alá tettek
A középkorban megjelenítik Krisztus
szőlőprés alatt térdeplő alakját, a ve.
rének szánt, prés elé helyezett edény-
nyel. a
A bor eucharisztiára emlékeztető, a
borivó nemzetekét meghaladó, kij.
lönös tisztelete máig eleven zsidó
hagyomány. A kóser bor, amit megál-
danak — a kaláccsal együtt — nem hid.
nyozhat a péntek esti vacsoraasztalról,
A szombat kimenetelekor, a szombat
esti első csillag kigyúlásakor szintén
megisznak egy korty bort, és az alka-
lomra meggyújtott gyertya lángját is
néhány csepp borba fojtják. Minden
zsidó ünnep, mely egyszerre vallási és
világi esemény, alkalom a borivásra,
ami egyben rítus is. A Peszáhot be-
vezető széder-estén minden résztve-
vőnek 4-4 pohár bort kell meginnia,
arra való tekintettel, hogy a Szentírás
négyféle megfogalmazásban mesél
az Egyiptomból való kivonulásról,
és — mint arról már szóltam — Illés
prófétára is vár egy borral teli pohár
az ünnepi asztalon. Purímkor sokat
illik inni, régente a lerészegedés számított ha-
gyománytisztelő viselkedésnek. Hagyományos
esküvőn az ifjú párnak közös pohárból kell
innia, utána a poharat a vőlegénynek szét kell
taposnia, Amikor a zsidó kisfiút körülmetélik,
a sebét borral fertőtlenítik. A kívülálló számá-
ra eléggé meghökkentő módon. Szemtanúja
voltam, amikor a , brisz" alkalmával a művele-
tet végző ,mohél" egy korty borral a szájában
bekapta a kisfiú bögyörőjét és körülöblögette,
majd a bort kiköpte.
Nehogy szó érje a ház elejét, ezért kijelentjük,
hogy a magyar is minden alkalmat megragad
a borivásra, de a magyar borivó szokásokban,
még ha azok az ünnepi alkalmak elmaradha-
tatlan részei is, kevés jel utal ma már az ital haj-
dani szentségére, (Ismert szólásban, közmon-
dásban egy sem.) Ilyen ritka alkalom az első
must megszentelése Urunk színeváltozásakor,
a János-napi borszentelés, vagy a Balaton mel-
lékén feljegyzett szokás, miszerint a kézfogón
(eljegyzéskor) a leány és a legény összefogott
kezét borral leöntik."
A szenvedő szőlőisten képe — a meggyötört
gabonaisten párhuzamaként , pogány" erede-
tű, jóllehet a Biblidban ís találkozunk vele,
csak éppen ,álruhát" visel. Noéról van szó, aki
szerintem éppúgy, mint Dionüszosz, magát a
szőlőt személyesítette meg. A bibliai elbeszélés
szerint a lerészegedett és kitakarózott ősapát
egyik unokája, Kánaán megcsúfolja (Ter 9,
20-25). A történteket egyes zsidó kommentá-
rok a pátriárka férfiatlanításaként értelmezik,
ami viszont a szüretet vagy a tőke dionüszoszi
visszametszését jelképezheti. Ó-Egyiptomban
Ozirisz, aki a kenyérgabonát megszemélyesí-
tette, a Nílus és a szőlő istene is volt. Októberi
halála a Nílus apadását és a szüretet jelképezte.
A görögök és rómaiak szőlő- és gyümölcsiste-
ne: Dionüszosz/ Bacchus az ősz patrónusaként
a gyümölcsöket, mindenekelőtt a szőlőt sze-
mélyesítette meg. A szüretet jelképező kín-
haláláról a szüretünnepen emlékeztek meg.
Tragédiáját"" többféle formában adták elő. Az
egyik változat szerint Dionüszosz Zagreuszt,
Perszephoné gyermekét (abban az értelemben
a fia, ahogy az aratásra következik a szüret) a
titánok darabokra tépik, húsát üstbe dobják
főni és megeszik. Ő a szőlő, aminek fürtjeit
letépik, bogyóinak levét kádban kitapossák,
hogy kiforrja a levét, amit megisznak, majd
tőkéjét is visszametszik.
A szőlőt és a bort a szüret időpontja okán ter-
mészetszerűleg az ősszel társítja az ember. Ez
minden ókori szőlőművelő kultúrában
volt, ám a keresztény Európa az egész év során
talált alkalmat a bor fogyasztására és ünneplé-
sére. Az utóbbihoz kétségtelenül eucharisztia
volta szolgáltatta a fő okot."
Mint említettem, a rómaiak a szüret kezde-
tét ahhoz a kora őszi időponthoz igazítot-
ták, amikor a Szűz csillagkép Vindemiatrix
(Szőlőművelő) csillaga eltűnt a reggeli Nap
fényében, Naptárukban a két hónapos szüre-
ti időszak ünnepeinek sorát a Vinalia rustica
(Falusi szüretünnep Venus tiszteletére, aug.
19.) nyitotta meg, lezárultát az október végi
Meditrinalia, az, újbor kóstolásának az ünnepe
jelezte, amít az isteni orvosnak, Acsculapiusnak
szenteltek. A kereszténységgel a bor mint ecu-
charisztia minden korábbinál nagyobb szent-
ségre tett szert, ezért a szüreti időszak ünnepeit
— éltetve a zsidó és antik hagyományt — ran-
gos szentek névnapjai keresztelték meg. Szent
Mihályé (szept. 29.), aki a , Borszűrő" elő-
nevet kapja a népi keresztségben, a gyógyí-
tó Rafael főangyalé, aki Aesculapius helyét
foglalja el (okt. 24.), Szent Mártoné (nov.
11.), akit ,Borfujtónak", , Nagypoharúnak"
nevezett a hazai népnyelv, mivel az ő névün-
nepén kóstolták meg az újbort. Az elvilági-
asodott Franciaországban ennek felel meg
a Beaujolais nouwecau napja (november 21.)
Míg Mihály főangyal az őszi zsidó újév és a
Szukkót hagyományának közvetítője, Rafael és
a római katonatisztből lett szentéletű püspök
a Meditrinaliát ,keresztelte" meg. Névünnepe
a nov. 1-jei mindenszentek napjával kezdődő
kisfarsang zárónapja volt, ez alkalomból a más-
naposságot , Szent Márton nyavalyájának" ne-
vezték — nem szorul magyarázatra, mi miatt, A
jelzett dátumokból az is kiderül, hogy nem az
Európában számon tartott naptári vagy csilla-
így gászati ősznek, hanem a szüretnek és az újbor-

26 Szendrey-Szendrey 1937: 192. Említést érdemel, hogy Molnár V. Józsefe szokásban a vérszerződés továbbélését látja.
" A görög tragédia műfaja Dionüszosz dramatizált történetéből született,
8 A szőlőt rövid érési időszaka miatt nem tudjuk hasonló tiszteletben részesíteni. Igaz, próbálkoznak a csemegeszőlők
téli rárolásával, és a mazsola, a magtalan és egymagvú csemegeszőlők aszalmánya, ami a szőlőművelő népek legfontosabb
természetes édessége a méz mellett, egész évben hozzáférhető,

135

eg Ök
 ral kapcsolatos munkák és ünnepek idejének a
jelképe a bor. Ez az időszak a katolikus naptár
szerint augusztus 6-ával, Urunk színeváltozásá-
nak ünnepével kezdődik, mely ünnep a vigíli-
ájával, Sixtus napjával és a rákövetkező Donát-
nappal a koraközépkorban a szüret kezdőnapja
és az új must megszentelésének a napja volt, és
Márton napján ér véget, amit az is jelez, hogy
Márton-nap után a koraközépkorban karácso-
nyig böjtös idő következett: bor helyett már
csak vizet ihattak a jámborok. Urunk színevál-
tozása a katolikus szőlőművelők szemében azt
jelentette, hogy ekkor változik meg színében
a szőlő. Az időpont azért fontos, mert — mint
arról már szó esett — a kereszténység előtti nap-
tárak az ősz kezdetét augusztus elejére, a nyári
napforduló és az őszpont félidejére tették (a
kelták augusztus 1-jére, a rómaiak és a görö-
gök pont a félidőbe, augusztus 7-ére), ráadásul
az évszakváltást meg is ünnepelték. Hellászban
ekkor kezdődtek például a püthiai játékok
(Delphoiban), Rómában pedig Sol (Nap) au-
gusztus 8-i ünnepével kezdődően egymást kö-
vették a betakarítási ünnepek.
Említettem már, hogy a keresztény Európában
nem ér véget a szürettel a borkultusz, ahogy a
vele és a szőlővel való tennivalók sem. A kará-
csonyi ünnepkörben, Szent János evangélista
névünnepén szentelik meg az újbort. Az ek-
kor megszentelt jánosbort, angyalok borát egész
évben varázsszerként használták." Január 22-
én ünnepelték Vincét, a vincellérek szentjét.
E nap időjárásából és a levágott, majd vízbe
állított szőlővessző, a vincevessző viselkedé-
séből a bortermést próbálták megjósolni, a
siker reményében meglocsolták szentelt bor-
ral a szőlőskert széleit (vincézés). Januárban
emlékeztek meg hajdanán a kánai menyegző
csodájáról, amikor Jézus a vizet borrá változ-
tatta. Május 25-ig csak dolgot adott a szőlő,
de ezen a napon Orbánhoz imádkoztak, hogy
29 Jankovics 1997: 360.
FT Ö:
136
a virágzásban lévő szőlőt kerülje el a fagy. A
szőlő és a bor védőszentjeként tisztelték Szal
Norbertet, Medárdot, Páduai Szent Antalt és
Videt (június 6., 8., 13., 15.) részben Pogány
örökségképpen, részben a június eleji esőzések
miatt, amelyek jelentős mértékben befolyásol.
ták a termés nagyságát és minőségét, Dósa
napján (augusztus 7.) a szőlőt fenyegető jég-
esők ellen harangoztak.
Ikhtüsz
Így hangzik a hal görögül. Krisztusra vonat
koztatva az IXOY2 név betűi az alábbi hir
vallási szöveg akrosztikhonját rejtik: lécove
Xpicroc Ozov "Yios 2wip (Jeszusz Khrisztosz
Theu Hűiosz Szótér) - Jézus Krisztus Isten Fia,
Megváltó. A jézusi halszimbolika a többi eu-
charisztiához hasonló gazdagsággal bontakozik
ki az evangéliumokban. Ez esetben azonban a
szinoptikusok nem maradnak le János mögött.
Különösen Máté jeleskedik a halcsodák leírá-
sában. Az első apostolok halászok, Jézus em-
berhalászoknak nevezi őket (Mt 4, 19). Ötezer
embert jóllakat öt kenyérrel és fér hallal (Mt
14, 13 skk). Péterrel halat fogat, és annak a szá-
jában lelt pénzzel fizetteti meg a templomi adót
(Mt 17, 27). Testi feltámadása bizonyságául
halat és mézet eszik (Lk 24, 42). Feltámadása
után egyszer parázson sülő kenyérrel és hallal
várja tanítványait, akik — jóllehet nem ismerik
föl — a szavára kivetik a hálójukat, és 153 ()
nagy halat fognak ki (Jn 21, 3—14). Számos
mélyebb értelmű és csodás esemény kötődik a
vízhez is Jézus élettörténetében, de ezekről már
volt szó, ha csak érintőlegesen is." E szimbo-
likus történetek mind arra vezethetők vissza,
hogy Krisztus színrelépésének idejében — tény-
legesen már néhány évtizeddel előtte is — a
Nap a tavaszponton már nem a Kos, hanem a
Halak (a.két Hal) csillagaival együtt kelt.
 em

a hal eucharisztikus jelképként meghatározó

CZTABÉsat ke s jövőbe mutató próféciák.
-erepet játszik az ókeresztény közösségekben
se

ar rerlakomáikon a csodálatos kenyér- és2 jé 9 Há hagyomány tanúsít-

Szere
Jé 7 7azy első századokban úgy tekintették
nalszaporításra emlékezve — olvashatjuk Teres ézust, mint a Halak korának első halát és a
Ágoston jezsuita szerzőnél — , kenyeret és halat Kos-kornak utolsó áldozati bárányár. (Vö.:
szolgálnak fel, mint szentebb eledelt, és azóta Órigenés, In Genesim hom. VIII,9; Augustinus,
is ez a hívek böjti eledele. ( Zertullianus, Adv. De Civitate Dei XVI.32). Nekünk már idegen
Marc. I.A.) ez a szimbolika, de az ókori ember kultúrájá-
Krisztus elrendeli a keresztség szentségét, amely nak lényeges része volt; ez tette számára ért-
az új nemzedék állandó jele marad, mint "új- hetővé és meggyőzővé Krisztus személyét és
jászületés vízből és lélekből az örök életre" (Jn. művét. Ebben ma is segíthet azoknak, akik
3.5: Mt. 28.19). A keresztvíz nagy medencé- ismerik a kozmikus szimbolika történetét és
ir halastónak hívják (piscina) az ókeresztény lélektanát."?!
remplomokban, és egy felirat ezt hirdeti: "A Jung a könyve hivatkozott oldalain nem egé-
megkereszteltek a mennyei Hal isteni nem- szen azt írja, amit Teres Ágoston neki tulajdo-
zedéke. Tertullianus írja (De baptismo C.D: nít. Mindenekelőtt a halat ő is eucharisztiának
"Halunk, Jézus Krisztus szerint vízből született tekinti. , Krisztus nemcsak halász, hanem az a
halacskák vagyunk (pisciculi), és nem is mene- hal is, akit "eucharisztikusan" megesznek. Ezért
külünk meg a haláltól, csak ha ebben a vízben mondja AUGUSTINUS is a Vallomásokban: Eita
maradunk." A megkereszteltek egy kis bronz- földnek) szüksége van a halra, melyet a híveid
ból öntött halat kapnak emlékbe. számára készített asztalon fogyaszt. Mert azért
Az írástudók "égi jelet követelnek Jézustól, emelkedett ki a hal a mélyből, hogy táplálja a
hogy ezzel igazolja hatalmát. Ő akkor Jónás földet (aridam sci. terram)." AUGUSTINUS itt az
próféra esetét idézi, akit elnyelt a cethal, de Emmauszbeli tanítványok sült halára céloz (Lk
harmadnapon partra tette, hogy megtérést 24, 42 és a következők)." Egyértelmű a Halak
te-
hirdessen a nagy városnak, s Így mentse né- és a Krisztus-haljelkép összetartozásának
csillagkép, a
pér: Amint ugyanis Jónás próféta jel volt a kintetében is: , Mint tizenkettedik
év végét és egyúttal
niniveiek számára, úgy lesz az Emberfia is jel e Halak jelenti az asztrológiai
kifejezetten egyezik a
nemzedék számára — kereszthalála és feltáma- egy új kezdetét. E jellege
dása által (Lk. 11,30; Mt. 12.39; 16,4). kereszténység kifejezett véglegességével az arra
világvégére és az eljövendő Isten or-
Ezekkel az idézetekkel kapcsolatban C. G. következő
szágára való végidei várásával. Az asztrológiai
Jung megjegyzi, hogy a Megváltó ősképe már foglalják tehát a
haltulajdonságok magukban
évszázadokkal Krisztus előrt a Halak csillagké- alkotóele-
keresztény mítosz leglényegesebb
pébe vetítődött, de teljesen alaptalan az a né-
meit ... Ezért nem tévedés, ha Krisztus meg-
zet, miszerint ezek az evangéliumi elbeszélések
nevezése mint hal a Halak új eonjának akkori
átírt asztrológiai mítoszok lennének (Aión 98—
kezdetére vonatkozik." S itt jön az a fenntartás,
103). Éppen ellenkezőleg, a halakkal kapcsola-
ami a jezsuita szerzőt félrevezethette: , Ha ez a
tos fejezetek egészen természetes eseményeket vonatkozás megvolt már az ókorban is, akkor
és természetesen
írnak le. Mindaz egyszerűen annak hallgatólagosan vagy szándékosan ti-
elmondják.
úgy történt, ahogy az evangélisták tokban tartott felvetésnek kellett lennie, mert
ányos szimbo-
A hal mégis megtartotta hagyom
ban, és a törté- tudomásom szerint nincs ráutaló nyom a régi
likus jelentőségét az evan. gélium

:: Teres Ágoston 1994: 284.

137
irodalomban, hogy az állatövi képekből szár-
maztatták volna a keresztény haljelképíséget."
... Valójában nincsenek semmiféle fogódzók
egy olyan feltevéshez, hogy az Ikhtűsz mintája
a halak-zodion lehetett"?
Valóban, a jelképeken és metaforákon kívül
nincsenek fogódzók. Nem akadt egyetlen egy-
korú keresztény, zsidó vagy pogány szerző, aki
a halszíimbólum alkalmazásának okára a fen-
ti magyarázatot adta volna, Volt viszont két
szerző, Szent János evangélista és Vergilius, aki
csillagászati, asztrológiai érvekkel szolgált, bár
nem a Halak, hanem a Szűz cónjának nevezve
az új korszakot. Viszont a kettő ugyanaz. Hogy
miért, arra ís sort kerítek hamarosan.
Az ís ígaz, hogy az evangéliumi elbeszélések
— csodás voltuk és ,hallgatólagosan vagy szán-
dékosan títokban tartott" jelentésük mellett —
egyszerűek és természetesek. De ettől még a
vjó hír" mélyáramai léteznek! Épp ez tette az
evangéliumi keresztény tanítást oly sikeressé
az intellektust és műveltséget kívánó, egyszerű
emberek számára felfoghatatlan gnosztikus és
ezoterikus tanokkal szemben. (Hasonló okból
lesz sikeres egy félévezreddel később az iszlám
az időközben magába bonyolódott keresztény
tanok ellenében.)
Jung maga ís csak az igazi tudóstól elvárható
örök kételynek ad hangot a Hal eredetének
természetét illetően. Bizonyíték erre, ahogy
az eredet zsídó és pogány nyomába ered.
(Meglepő módon nála e kettő egy.) Kövessük a
továbbiakban ís őt. Az előbbiekre térve példá-
ul a következőket írja:
A zsidó hagyományban a hal afféle áldozati
étek, hogy a jámborok számára fenntartsa a
jövendő életet. Ezek a haláluk után halbőrbe
öltözködnek. ... Van "gyógyító hal ís, amellyel
már a Tóbiás-legendában találkozunk: Rafael
angyal nemcsak abban segít, hogy kifoghas-
sa a halat, amely le akarja nyelni őt, de meg
32 Jung 1993: 97, 98. A továbbiakban ís: 95-104.
3 Az Ószövetség apokrif Tobít könyvében,
M Jankovics 1996A: 288—-294,
138
ís tanítja arra, hogyan lehet védő varázss
kotyvasztani a hal szívéből és májából
szellemek ellen, és hogyan gyógyítk
az epével atyja vakságát." A zsídó "há
hely alkalmasint haljelképekkel volt
mert úgy tartották, hogy a megbola
túlvilágon hallal táplálkoztak. Halakat
tek sírmellékletként a halottak mellé. A
mint temetkezési jelkép széleskörűen
A keresztény hal főként az ílyen alkal.
jelenik meg előttünk." (A kiemelések
származnak, s kítérek még rájuk a kés
ben.)
Azokat a jámbor ízraelítákat, akik
vízében élnek, a halakhoz hasonlít
analógia i. sz. 100 körül magától ér
Éppígy van a halnak messíási jelentése
Talmud Szanhedrínben (98/a) az áll,
Messiás először akkor jelenik meg, "ha
sóvárogya olyan halat kíván, amilyet sel
talalhat , 91 vi
Nemcsak a zsidóság körében, hanem ál!
Elő-Ázsiában valamely kimagasló emb
letését már régóta egy felkelő csillaggal
sították. ...
A messíási reménység állandóan vala
csillaghoz kötődik. A Zóhár szerint a
halnak, amely lenyelte Jónást, ki kellett
nia, három nap múlva újra feltáma.
aztán kiokádnia a prófétát. "A hal révé
megtaláljuk a gyógyulás eszközét az eg
számára.
Ez a hal, mint azt már másutt? megpróbá
hítelt érdemlően kimutatni, a Halak
ben úszkál, és azonos az óriás Cetus csi
tal, aminek a , szája? a Kos alatt, a Kr. elő
idők tavaszpontjára nyílik. Í
"Nem lehetetlen, hogy a Jónás próféta j
valamilyen hősies "éjszakai tengeri utazásról
halál legyőzéséről szóló régebbi hagyomá
alapul, amikor a hőst lenyeli és újjászüli a
 (cethalsárkány).? A Józsua (Jehósua, Jeshua,
a görög lészousz) szótérnév kapcsolatban áll a
hallal: Józsua Nűn fia. A Nün halnév. A Hadir-
legenda Józsuájának, Nün fiának olyan hallal
van dolga, amelyet evésre szántak, de amelyet
újjáélesztett az élet forrásából merített víz?
Mi több, arabul a hal szintén ín (egyúttal
mind a héber, mind az arab ábécében az 7
betű neve). Az arab írásjel: o mintha egy ki-
tátott szájat formázna, amelyik épp bekapja
vagy kiköpi a fölötte lévő pontocskát. Ennél
szebben és egyszerűbben nem is lehetne stili-
zálni a naphéroszt a Halak havában elnyelő és
újjászülő cethalsárkány történetét.
Junga továbbiakban két zsidó mitológiai szörny-
nyel, a Leviatánnal és a Behemóttal viaskodik,
Nem mondja ki, de még az ő, szerintem zátony-
ra futó értelmezéséből is nyilvánvaló, hogy a
Leviatánban a Halak tengerében úszkáló óriás
csillagképszörnyet tisztelhetünk. A latin Vulgata
fordításban a Leviatán cerusként szerepel.
,Az az idő, amely megelőzi a Messiás eljöve-
telét, a szír Baruh-apokatlipszis szerint tizenkét
részre oszlik. A tizenkettedik részben jelenik
meg a Messiás. A tizenkettes szám mint idő-
beosztás a tizenkét zodionra utal. Közöttük a
tizenkettedik a Halak megfelelője. Ekkor má-
szik ki ... a Leviatán is a tengerből.
MEIR BEN JICHAK rabbi költészetében le van
írva a Leviatán és a Behemót közti végidei harc,
amikor is mind a ketten halálos sebet kapnak.
Az Isten akkor majd feldarabolja őket, hogy
lakomát készítsen belőlük a jámbor hívek szá-
mára. Ez az elképzelés bizonyára összefügg az
Adar (a Halak) havára eső Pészah-ünnepi étke-
zés régi zsidó szokásával. .. .
A további zsidó fejtegetésekben a Leviatán,
miután Ézsaiás (27) szerint Jahve legyőzi,
SCHEFTLOWITZ idézett tanújelei szerint tiszta
és "eucharisztikus eledellé válik . . .
A szerep, amelyet a hal a zsidó hagyomány-
ban játszik, valószínűleg összefügg némileg
a szír-föníciai Atargatisz halkultuszával. En-
nek templomaiban tavakat létesítettek olyan
szent halakkal, amelyeket nem érinthetett
senki. Ugyanígy a templomokban kultikus
étkezéseket is tartottak. CUMONT szerint "E
Szíriában szokványos kultusz és szokások
szülték valószínűleg a keresztény korban az
Ikhtüsz-jelképet. Lükiában az isteni halat
mint Orphoszt vagy Diorphoszt, Mithras és
a Kübelét megtestesítő szent kő" fiát tisztelték."
Ő jeleníti meg ... olyan sémi halistenségek
speciális eseteit, amilyen Óannész, a babiloni
Nún, Dagon vagy Adonisz, akit a görögök
ikhtüsznek neveztek. Karthágóban Tanitnak,
Babilonban Eának és Ninának mutattak be
haláldozatot. Egyiptomban ugyancsak ta-
lálkozunk valamilyen halkultusz nyomaival.
... ÁLEXANDRIAI KELEMEN tanúsága szerint
Szüéné, Elephantiné és Oxürhünkhosz lakói
egy halat tiszteltek. PLUTARKHOSZ szerint szo-
kás volt az első hónap kilencedik napján sült
halat enni a ház ajtaja előtt. DÖLGER hajlik rá,
hogy talán ez a szokás készítette elő az utat a
keresztény eucharisztikus hal számára."
Az idézett példák, amelyeknek többsége jól
ismert a tárgyban otthonos olvasók körében,
számomra egyértelműen jelzik, hogy a hal-
szimbólum a többi eucharisztiához hasonlóan
, magas fokon" szolgált vallási célokat. Egy-egy
olyan szokás, mint szent halak tartása temp-

5 Nem hogy nem lehetetlen, hanem biztos. Jungtól függetlenül erről többször írtam magam is. Legrészletesebben in
Jankovics 1996A: 227-—228, 291-—294.
36 A Kübelét megtestesítő szent kő felidézi bennem a Grál legendáját. Fentebb (L. 92. o., 36. j) hivatkozott forrásom,
John Marthews hozza kapcsolatba az égből hullott és szentként tisztelt köveket, például a Kaabát vagy éppen a kisázsiai
Magna Matert, Kübelét jelképező meteoritot a Máriával azonosított és egyes nézetek szerint kőből faragott Grál kehellyel,
Mária, akit a litánia Tiszteletes Edénynek nevez, és aki értelemszerűen edénye méhe Gyümölcsének, magától értetődően
válik — Krisztussal együtt! — eggyé a Grállal. Erről később még lesz mondanivalóm. Itt csupán arra szorítkozom, hogy
a legenda két ideillő momentumát felidézzem. A Grál első asztala körül, amit a szent vérrel teli kehely megmentője,
Arimateai József, a nővére és a sógora alapít, és ami az utolsó vacsora asztalát jeleníti meg, 13 szék helyezkedik el. A
főhelyen Krisztust egy hal képviseli. A Grál későbbi őreit Gazdag Halásznak és Halászkirálynak nevezik.

139

lomi vízmedencékben (amivel egyébként a
mai Kínában is találkozhatunk), vagy sült hal
fogyasztása egy bizonyos napon (például a zs1-
dók pénteki töltött hala, amiről később meg
lesz szó), tünete, nem kizárólagos forrása a vi-
lágkorszak-jelző. és majdhogynem egyetemes
kultusznak,
Láttuk tehát, hogy a halat eucharisztiaként
tisztelték a korai keresztények, az ís látható,
hogy a Krisztus-halnak a Halak csillagképhez
illetve hónaphoz és jegyhez, s ebből adódóan
húsvéthoz ís köze van. Nagypéntekhez min-
denesetre, A keresztény húsvétszámítás szerint
nagypéntek legkorábbi időpontja még a Halak
havába eshet, A hal azonban mint évszakjel-
kép, a tél állata, Miért is? Mindenekelőtt azért,
mert hideg. A Halak hava hagyományosan a
tél utolsó hónapja, a Halak — úgymond — még
vizes csillagkép is, arról pedig már korábban
megbizonyosodhattunk, hogy a víz a tél ele-
me.
A pikkelyes (!) hal és a tél jelképi kapcsolódásá-
nak van azonban egy már szintén taglalt és fen-
tebb kiemelésekkel jelzett sajátos formája. Ez
pedig a hal és a halál közt teremtett kapcsolat a
Jungtól is idézett zsidó szokás- és hagyomány-
anyagban. Vanyó László írja, hogy a ,hal sze-
me mindig nyitva van, nem "pislog", a hal nem
alszik, állandóan ébren van. A halszemnek ez a
tulajdonsága alkalmas volt arra, hogy kapcso-
latba hozzák az örök élettel. Figyelembe kell
venni, hogy a görög művészet ilyen "halszemű
lényeknek ábrázolta a "halhatatlanokat, azaz az
isteneket!" Leszámítva a tényt, hogy a halak
is alszanak, a megállapítással egyetérthetünk,
azzal a módosítással, hogy egyfelől a halottnak
is nyítva van a szeme, magától nem csukódik
le (azért ís zárják le a szemhéjait, hogy alud-
jék békében), másfelől a halhatatlanság is túl-
világi létezést jelöl, nem evilágit. A hal tehát
IT 69, ó,
38 Vanyó 1988: 135-136.
9 Róheim 1984: 98.
40 Jankovics 1996A: 110.
140
KN re
mint szimbólum a többi eukarisztiáról
mienkétől eltérő, más létformát jelöl, F
vonatkozásban a négyesnek a hal a re
szereplője, 6 a 41 a másik 3 mellett,
A (tetsz)halotti állapotot, illetve — lévi
körforgásról, újjászületésről szó - magy
nemcsak a zsidók hasonlították a hal;
r
hoz, Az obí-ugor hítvilágban a túl
kező madárléleknek át kell verekednie
egy vashálón, aminek következtében
szárnyait, és ölyvből kís csukává válik,
visszatérhessen földi testbe, a lélek
el kell kerülni egy óriás hal- vagy va
szörnyet, a zsidó Leviatán és a görő
Cet szibériai megfelelőjét, mert ha az
ja, örökre a víz alatti túlvilágban arad.
akárkiről szól ez a történet, az obí-ugor
hérosz, Világügyelő férfi a hőse," Sze
mi hal, háló, halál, halott szavunk köz
ered, mégpedig hasonló hiedelmi alap
régi emberre jellemző analógiás gondo:
ból következően, (Hideg a hal, hideg
Lásd még hüllő — hűlő, Édesvízi hal
melyike télen alig mozog, nem táplálkozi
merül a fenék közelébe, vagyis alíg ad :
mintha zetszhalott lenne. Sok halfaj k
pusztul, a vízszennyeződésre, oxigénhi;
hőmérsékletcsökkenésre rendkívül érzé
a halhús minden állaténál gyorsabban
ezért a halál bomlasztó tevékenységén
jező jelképe. Mérhetetlen szaporasága
amit elsősorban az ívó nőstényekben
ikrák hatalmas tömege jelez, a megúji
szimbólumává teszi.) Ezt az egyeztetést
európai nyelvi példák is alátámasztják.
A két egyforma testvér mesetípus vi
motívuma, hogy az aranyhajú hősök (na
holdikerpár!) anyja haltól, méghozzá
haltól — vagy szőlőfürttől! — esik teh
haldarabokból a házaspár kancája és
 x
NR
ESYSM XV.
ÚN
/) kis N V

le
mmal
1 x
A

SA A
22. kép. Ógörög vázakép, Boiótia, Kr. e. VII. sz., Nemzeti Múzeum, Athén

tyája is eszik, a két állat is aranyszőrű kettő-

söket ellik (Az aranybajú kisfiúk, Halász Pista,
Az aranyfogú testvérek, Kígyóbőrű Kámán Sára:
eles
II r 7 197 360 Sz 9.
e
ob
EZ SÓS 22 9 sot
TS
Világszépasszonya c. mesékben). Az aranyhal,
6
BKSZSZSZZEZ
SZÉ
MOSéseS

szőlőmag ezekben a mesékben férfimag vagy/

és magzat értelmű jelkép. A hal termékenység
jelkép volta, azon belül nemiszerv jelentése jól
ismert, rendre találkozunk vele a népművé-
szetben is."! (22. kép, 23. kép.)
A keresztény hívő a cetből szabaduló Jónás tör-
ténetével, Jézus ehhez hasonlított feltámadásá-
val vallja a Hiszekegyben is elhangzó , testnek
feltámadását" . Makovecz Imre Farkasréti teme-
tőbe épített ravatalozójának belső faburkolata
Jónás cethalának belsejét idézi. Ha az ember
kedves halottját innét kíséri utolsó útjára, eszé-
be juthat, hogy van innét szabadulás. Ami az Gent
életkort illeti, eleink a halotti állapotnak illetve
a magzati létnek a telet feleltették meg. Ez már
azonban a következő fejezet témája lesz.
23. kép. Hal a magyar népművészetben:
kkkök 1. zempléni kürtön, 2. somogyi tojáson
(Lükő Gábor nyomán)

"1! Hoppál-Jankovics-Nagy-Szemadám 2004: 113.

141
Mint ahogy más évszakos jelképnégyesen be- Olvad a szőlő vassá dermed
lül, úgy az eucharisztiák között is ,bensőséges" Estére s kiveri a rozsda
kapcsolat van. Mindenekelőtt persze azért, (Baka István: Háry János csőszdala)
mert azonosak , Krisztusban". Aztán termé-
szetesen naptári—csillagászati egymásutánisá- Az eucharisztiák úgy alakulnak egymásba,
gukban vagy éppen ellentétpárosságuk tekin- ahogy a bennük földi testet öltő Nap járja vé.
terében, de persze a hagyomány más szintjein gig az évet egyik évszakról a másikra. Fussunk
is, a nyelvben, a szokásokban és sok minden végig rajtuk most ilyen szemmel.
másban, A bárány és a búza (kenyér) a tavaszban és a
Ősi és egyetemes elképzelés szerint minden nyárban szomszédja egymásnak. Együtt szere-
táplálékban a Nap ölt testet, a szentségesben pelnek a borral az ószövetségi korban a széder-
meg különösen. Ma is mondja a költő ha- esti lakomákon, így az utolsó vacsorán ís, A
sonlatképpen, hogy az aranyló tüzes borban a kettejük közti kapcsolatnak egyetlen általam
Napot issza: ismert , külső" jele a már említett felvidéki ha-
Napfényt iszom ezzel a borral: gyomány, melynek jegyében a karácsonyi szal-
napfényt, esőt és örömöt. mát karácsonyi báránykának, Isten bárányának
Ha nem találsz, amikor hívnál, nevezik. A jelentésátvitel nyilvánvalóan, de
keress a tőkéid között. nem csak a betlehemi jászolnak köszönhető.
(Deák Mór: A zöld veltelini A ,zoborvidéki Kolon (Kolinany) faluban a
— az Iszák versfüzérből) karácsonyi szalmát elégetik. A tűz körül mon-
Színarany ez a bor, dogatják: ég a karácsonyi bárányka! Utána a
színarany. gyerekek a hamura fekszenek. A játékossá vált
Aki issza ma, koronája van. szokás eredeti célzata szerint az egészség megol-
Koronája szélből, talmazására irányult."? A szalma elégetése épp
napból, azáltal, hogy báránynak nevezik, Krisztus áldo-
mámorokból. zatára utal, a hamujának tulajdonított varázs-
Királyt választ ma a színarany bor. erő pedig az áldozat megváltó voltára. (Minden
(Deák Mór: Színarany áldozatnak hasonló értelme és célja van.)
— az Iszák versfüzérből) A bárány és a szőlő (bor) átellenes évszakok, a
tavasz és az ősz eucharisztikus jelképei. A nyel-
Lösz-ízü bort iszom a Napból vészeket bizonyára meglepi, hogy egymással
Lösz-fény pereg a szurdikokba nem rokon nyelvekben a részegítő bor alap-
52 Bálint 1989: 64. A gyerekek hamuba fektetésére nézve felhívnám a figyelmet a Férfihamupipőke típusú mesékre.
Ezek címadó hősei legkisebb fiúk, akik egész nap csak a hamuban ülnek, utóbb mégis ők nyerik el egyre nagyobb
teljesírményüknek köszönhetően — réz-, ezüst-, végül aranyvitézként réz-, ezüst- aranyparipájukon egyre magasabbra
szökellve — a királykisasszony kezét, A , hamupepejkék" a télen , hamvába holt" Napot szimbolizálják. (Jankovics 1996B:
155.) Ahogy múlik a rél, a Nap egyre erősebben süt, egyre magasabbra ível a pályája. A karácsonyi népszokáshoz
nyilvánvalóan ez a mesebeli mintakép ad magyarázatot. Krisztus (Isten) és a Nap a néphitben megfelel egymásnak,
meséink
egyszersmind mindkertő követendő minta. Aki a hamuban ül, olyan, mint Isten eukarisztikus teste, a kenyér,
olyan, amiből a szent kovásztalan
hamuban sült pogácsája. A hamuban sült pogácsa többé-kevésbé keletlen lepénykenyér,
kenvér alakult ki. A szalma, hamu, Krisztus (Isten), Nap és a karácsonyi időszak más formában is összekapcsolódik a
azután széna- végül
mesékben. A Kapanyelű Facika c. mesében a hős 3 elrabolt leány nyomába ered, először szalma-,
amit a magyar (és a török) nép Szalmásútnak is nevez, §
hamuszóráson haladva talál rájuk. E szórások a Tejút , álnevei",
amelven karácsonykor jár a Nap, és persze a néphit szerint Krisztus meg Isten, Hiszen nevezi Jézus útjának, Isten útjának
is (i. m. 141).

142
 anyagául szolgáló gyümölcsök, tartóedénye-
ik és bohókás négylábúak nevei közt nyelvi,
fogalmi kapcsolat van. A héberben chemer,
bor; cbmr, habzik, erjed; chamert, szamárcsor-
da; chamar, szamarat hajtani; chomarömór,
rüzesedik, vörösödik; chamt, Nap; chémet,
(kecskebőr) tömlő; kebesz, bárány; keszev, ürü;
káböszh, datolyafürt; kád, korsó; kábt, fürt; kar,
kövér bárány, párna, legelő, gyors teve; kerem,
szőlőskert; karemet, futószőlő; rábel, anyajuh;
rábt, fürt; rógölit, gyalogszőlő, szökdelés; sad,
emlő; szádeb, gyümölcsös, gabonaföld; sze,
juh; szárig venyige, szőlőtő. Ez a nyelvi alapja
az Énekek éneke furcsa hasonlatainak; annak,
hogy a szerelmes dalnok kedvese emlőit hol
kecskegidákhoz, hol meg szőlőgerezdekhez ha-
sonlítja. Tegyük még hozzájuk a következőket:
anáv, szőlő; návija, próféta, nya, erjeszt; nyá,
prófétál, őrjöng (9; illetve názír, szent ember,
nécer, hajtás. A felsorolt szavak — még ha ma-
gyar átírásuk pontatlan is (a bibliai héber írás
nem jelölte a magánhangzók többségét) — ma-
gyarázattal szolgálnak arra nézve, miért lett a
messiás, majd Krisztus növényi jelképe a szőlő
— a kenyérgabona mellett —, állatszimbóluma
és -attribútuma a bárány és a szamár. E növé-
nyi és állati jelképek hangsúlyosan utalnak az
egymással szintén szembenálló két zsidó (fél)
évkezdő ünnepre, a Peszáhra és a Szukkótra.
Hasonló párosítással az ógörög nyelvben is ta-
lálkozunk. Mí/ov, juh, kecske, alma, fagyü-
mölcs, tömött emlők (vö. angol melon diny-
nye); unlíc, almafa, szamárbetegség, unAwTrú
juhbór; oiívos, bor (gyümölcsbor is; a borász
tudományos neve önológus), sör; óVOG, sza-
már, boroskorsó (görög vázaképfestők ezért
akasztanak a Dionüszoszt kísérő Szilénosz
szamarának ,álló" szerszámára füles boros-
kancsón); Tpayélapoc, bakszarvas, ezen állat
képével ékesített kehely; zpoyn, kecskebőr;
tTpáynyua: csemege, gyümölcs; TpayiKÓG: tragi-
kai, tüzes, heves, eltúlzott, fenséges, nagyszerű
SZETT,
(a borra illő és a hatását kifejező jelzők ezek);
Tpáyoc, kecskebak. Ez utóbbiak magyarázatá-
ul: a bort a Mediterráneumban sok helyütt ma
is juh- vagy kecskebőr tömlőben tartják, a í74-
gédia alatt eredetileg , kecskedalt", Dionüszosz
haláláról szóló éneket értettek. Az istent mint
, Gödölyét" kecske alakban imádták, ahogy
Krisztust Isten Bárányaként.
Ami a latint illeti, az egyszer már említett vitis,
venyige, szőlőtőke; vita, élet mellé kívánkozik
a vitea pocula, bor (a poculus méregpoharat,
bájitalt is jelene); vizalis, éltető, eleven; vitium,
hiba, bűn; vizulus — a vitulor] örömében uj-
jong, vigad igéből — az eleven, ugrabugráló
borjú, csikó elnevezése. A fiatal állatok játékos
viselkedése jól illusztrálja a részegség kezdeti
állapotát. (Vö. kerge birka, bakugrás, szamár-
bőgés.) Emlékeztetnék a Gesta Romanorumból
idézett példázatra, mely a részegség utolsó
fázisát viszont az öreg bárány csendességével
jellemzi. A jelképalkotás és a jelentés feloldá-
sa szempontjából lényeges a szóban forgó lény
kora, legyen növényről, állatról vagy emberről
szó. Lesz is, a következő fejezetben."
Ez a nyelvi láncolat szerintem a magyar nyelv-
ben, még pedig annak idevágó ótörök eredetű
szavai közt is föllelhető. A borászat, alkohol-
lepárlás alapszavai nyelvünkben majd mind
ótörök eredetűek: I. alma, bor, csiger, gyümölcs,
körte, seprű, szesz, szőlő, szűr. A héber, görög,
latin példák nyomán nem tudom elhessegetni a
gondolatot, hogy bor szavunkkal a szintén ótö-
rök borjú, bors (mert hogy erős, csípős) és borsó
(mivel olyan a szeme, mint az éretlen szőlőé)
közös tőn termett. A nyelvi különállás szabálya-
inak ilyetén módon fittyet hányó hasonelvűség
láttán megkockáztatom azt is, hogy az ótörök
bor, bors, borsó és az ősi, finnugor eredetűnek te-
kintett bogyó (vö. vogul pol, bogyó; zürjén pul,
vörös áfonya; szelkup palgok, szeder), továbbá
a héber pilpél, bors, a belső magyar fejlemény-
nek tartott pír(os), a görög pür, tűz és piperi,
143
 de a betakarítás ég ál
rafelé ís nyáron ép vl
Bet.) Magától értetődő,
számunkra, a

mészetes, hogy együtt

legyenek az oltárokon ági
Összetartozásuk eucha-
risztíáként a Teremtés
könyvétől kezdve kő-
vethető a Szentírásban,
A Genezis Rabbá, Vagyis
a Teremtés könyvéhez
írt midrás tőbbek közt
ezért írhatja a paradicso-
mi tudás fájáról, hogy
negy Óriási, cédrusnál
ís
magasabb búzaszár volt; ő
mások szerint szólj vat

ig
Ké
;
Melkizedeket, Sálem
(az
Ábrahám-kori Jeruzsá-
lem) kírályát, aki nkenye
-
e etá lt s a ásás: szd 44
ret és bort hoza; ő pedig
24. kép. Lap a budapesti Biblia Ő a a Magasságos Istenn
eka
Pauperumból, XIV. század ;
Szépművészeti Múzeum Papja vala" (Ter 14,
18),
Pál apostol egyenesen
Jézus tökéletes
bors szavak között rokon értelm képeként állítja
. elénk
ük (piros szín, (Zsid. 5; 6-10; 7, 1-3
tüzesség, csípősség) okán hasonl ). Neki köszönhetően
ó — nem nyely- Melkizedek kenyere és
rokonsági — kapcsolat sejlik. bora az oltáriszent-
ség előképévé lesz a
Az egymással szomszédos bárány katolikus exegézisben.
és hal első- Így kerül egymás mellé
sorban a fentebb taglalt kor
szakváltás okán a középkori Biblia
Pauperumokban Melkiz
alakul egymásba, OÖOrigenésszel edek és Ábrahám tal
szólva, a Bárány kozása, Mózes, Áron ál-
meghal, hogy Halként támadjon és az égből hulló mann
fel, az utolsó vacsora ábr a
A búza és a szőlő Európában ázolásával (24. kép).
szintén szomszé- A Jelenések
dos évszakok képviselői, (Igaz, könyvébe n az aratás
hogy Izraelben Utolsó Ítélet végreh és szüret az
a Peszáh tavaszünnepként ad aj tásának metafo
jelet az aratásra, látám, és ímé vala rája. , És
egy fehér felhő; és
a felhőn
4 Graves-Patai 1969. 66.

144
 TELET
üle valaki, hasonló az embernek Fiához. A fe-
jén arany korona, és a kezében éles sarló. És
más angyal jöve ki a templomból, nagy szóval
kiáltván annak, a ki a felhőn ül vala: Indítsd a
sarlódat és arass; mert a földnek aratni valója
megszáradt. Bocsátá azért, a ki a felhőn ül vala
az ő sarlóját a földre; és learattaték a föld. És
más angyal jöve ki a mennyben való templom-
pól, és annál is éles sarló vala. Más angyal is
jöve ki az oltártól, a kinek hatalma vala a tűzön,
és kiálta nagy szóval annak, a kinél vala az éles
sarló, ezt mondván: Bocsásd a te éles sarlódat,
és szedd meg a föld szőleinek gerézdeit; mert
megértek annak szőlei. Bocsátá azért az angyal
az ő éles sarlóját a földre, és a földnek szőleit
megszedé, és veté az Isten haragjának borsajtó-
jába. És megtaposták a borsajtót a városon kí-
vül, és vér jöve ki a borsajtóból ..." (Jóel 3, 13;
Jel 14, 14—20). A sarló és a szőlőmetsző kés
hasonló formájú. A keresztény ikonográfiában
a misztikus malom és a szőlőprés egymásnak
megfelelő eucharisztia-jelképek.
Aratás és szüret találkozik az idő múlása ré-
vén a felkelő Szűz csillagképben. Már szó
volt arról, hogy a precesszió folytán a Nap
az év egyre későbbi időszakában kereszte-
zi a Szűz csillagképet. Már időszámításunk
kezdetén sem az aratásra, hanem a szüretre
adtak jelet a tőle távolodó Nap elhalványuló
fényében ismét földerengő csillagai. Mintha a
jelző csillagok időbeli eltolódására figyelmez-
tetnének az arató Szűz katolikus ünnepeire
(Sarlós Boldogasszony— július 2., Nagyboldog-
asszony — augusztus 15.) következő újabb és
újabb alapítású Mária-ünnepek: Kisasszony
napja (szeptember 8.), Mária szent neve (szep-
tember 12.), Hétfájdalmú Szűzanya (szeptem-
ber 15.), Fogolykiváltó Mária (szeptember
24.), Rózsafüzér királynéja (október 7.), Ma-
gyarok Nagyasszonya (október 8.).
A kenyérgabonát és a szőlőbort összeköti a
sör, mint ami egyrészt gabonából készül, más-
részt sokhelyütt sokáig helyettesítette a bort.
Elsősorban természetesen ott, ahol a szőlő nem
eze I
terem meg, Európa északi, germánok lakta te-
rületein, délen pedig a szegényebb társadalmi
rétegek körében, akik nem engedhették meg
maguknak a drágább bor fogyasztását. A nehéz
fizikai munkát végző embereknek különben
sem használt a magasabb alkoholtartalmú, de
alacsonyabb tápértékű borital. (A közmunkák-
ra behívott egyiptomi parasztok sörben kapták
napi italadagjukat.)
A szőlő ősét (ligeti szőlő, Vitis sylvestris) a Kau-
kázusban, Anatóliában, Iránban 6-7 ezer évvel
ezelőtt vonták termesztésbe, onnét terjedt el
a Mediterráneumban. Régészeti leletek tanú-
sága szerint Egyiptomban és Hellászban már
Kr. e. 3000 körül készítettek bort. A sör is
legalább 6 ezer éve ismert, a sörfőzés első le-
írása mezopotámiai agyagtáblán maradt fenn.
Az egyiptomiak Kr. e. 2500 körül ismerkedtek
meg vele, a görögök, akik az egyiptomi talál-
mánynak hitték a sört, 1500 évvel később.
Többnyire árpából főzték, amiből a köznép
kenyere is készült.
A bor és a sör összekeveredett a régiek agyá-
ban. (Ez nem is olyan képzavar, amilyennek
látszik.) Bizonyosan belejátszott a hasonló
készítési mód (erjesztés), a hasonló hatás (má-
mor), de az alapvető élelmiszerek, esetünkben
az árpa és a szőlő közös vallásos tisztelete meg-
határozó lehetett ebből a szempontból is. Egy
egyiptomi mítosz elmeséli, hogyan oltotta Ré
napisten Szahmet oroszlánistennő vérszomját
veresre festett sörrel, aki ily módon félrevezetve
lemondott arról, hogy elpusztítsa az emberi-
séget. Nehéz magyarázatot találni arra, mi-
ért hívták ugyanúgy a régi görögök a sört és
a bort (lásd fentebb), de bizonyosan nyomós
okuk volt rá. Az egyébként már évezredek óta
borivó görög megkóstolván az első pohár sört,
nem tudván, miből és hogyan készült, bízvást
gondolhatták, hogy valamilyen borféle ital
csúszott le a torkukon. Ennek is arany színe
volt, meg amannak is, ettől is, attól is megmá-
morosodott az ember,
A sör és a kenyér közti kapcsolat már nem szo-
145
A ka
An
rul magyarázatra. Ahol sört főztek és kenyeret
sütöttek, tudták, hogy rokon táplálék a kettő.
Folyékony kenyér, mondja a magyar is a sörre.
A germán nyelvekben e rokonságra nemcsak
szólások emlékeztetnek. Németül a kenyér das
Brot (angolul bread), a sör das Bier (beer), a
sörfőzet das Brau (brew). Az angol a sör alap-
anyagául szolgáló árpát barleynek, a bor- és ga-
bonapárlatot holland kölcsönszóval brandynek
nevezi. Ráadásul, s erre kevesen gondolnak, a
kenyér, mielőtt megsül, maga is kissé folyé-
kony. A kenyér múltjának ismerői pedig úgy
tartják, hogy az első kenyerek forró köveken
kisütött darakásafélék lehettek. Ha a fölösleges
fáradságot el akarták kerülni, egyszerű eszkö-
zeikkel, mozsárban összetörve vagy kövek kö-
zött szétdörzsölve a magvakat legfeljebb darafi-
nomságú lisztet nyertek. Ennek tésztája olyan
sűrű, jobban mondva, olyan híg lehetett, mint
a palacsintáé. A sört is úgy fedezhette föl az
ember, hogy egy edényben eltett híg gabona-
kása, amiről megfeledkeztek, annyira meger-
jedt, hogy belekóstolva megérezték benne az
ígéretes ízeket. Kenyér szavunkat a MNYTESz
ősmagyar kori permi jövevényszónak tartja.
A permi nyelvekben, a votjákban például a
kenir darát, darakását jelent. Latinul a kenyér
banis, a köles panicum, amiből arra következ-
tethetünk, hogy az első római lepénykenyerek
köleskása kisütésével készültek. Az ószövetségi
kovásztalan kenyér és a katolikus szentostya
is csak a felhasznált liszt finomságát tekintve
különbözik az ősi kásakenyértől. Az ostyasütő
kanállal mert híg tésztát önt a felhevített sütő-
vasforma lapjára, ollószerű szárait összefogva,
rászorítja a forma fedelét (a sütővas másik lap-
ját), és amikor úgy érzi, hogy megsült, kiveszi.
Nem mindig jár sikerrel. Amikor gyerekko-
romban ministráltam, mise után szolgálatunk
jutalmául társaimmal megehettük a nekünk
félretett, elrontott (formátlan, megégett) os-
tyalapokat.
A kenyér és a hal ellentétpár, akárcsak a nyár
és a tél, amelyekhez köthetők. Jézus talán leg-
146
többet idézett csodájában mégis egyij
pelnek, amikor is 5 ezer férfit lakat
szonyokon és gyermekeken kívül" 5
és 2 hallal úgy, hogy utána még 12 t
maradékot szednek össze (Mt 14, 1
exegéták csodálatos kenyérszaporításké
legetik az eseményt, mintha a kenyér.
nem lenne a szemükben azonos értékú
lék. Kenyérre valóban nagyobb szü
bár , nemcsak kenyérrel él az ember" (ezt
mondta, Mt 4, 4), és ebben a csodáb:
épp a két hal (miért pont kettő, miértn.
jelenti az Isten igéjét, amit Jézus a kenyér
lé ajánlott. A halak száma ugyanis meg
a Halak számával, a Halak kettős jegy i
csillagkép, és Krisztus, aki a Halak kors
nak képviselőjeként jött, az utóbb hiv
zott szavaiban magát tekintette Isten Igéj
(Jn 1). A többi szám is beszédes: 2 4 5 -
ami marad utánuk, a 12. Mind a 7, m
dig a 12 a Nap szent száma, a Napé, n
szimbolikája már az evangéliumok
körülragyogja. I
Kevesebb figyelem övezi a másik.
amelyben 4000 férfit lakat jól, , asszonyi
és gyermekeken kívül" 7 kenyérrel é
hallal, ami után 7 kosár maradék gyűlik.
(Mt 15, 34—38). Miért, miért nem, talái
mert ismétlésnek hat, és mert nincs mes
a halak száma? A kenyér és hal össze
sa, valamint a hetesség mindenesetrea c
megismétlésével megerősítést kap. Jézus
csodája, amelyben szintén hal és kenyét
repel együtt, tisztán jelképes értelmű.
madt Jézus, mivel a tanítványoknak nin
nivalójuk, halászni küldi őket, s amikor
,vonszszák vala a hálót a halakkal", és , par
szállának, látják, hogy parázs van ott, és
felül" mégis van , hal és kenyér" (Jn 21, 9)
korai keresztények értették az üzenet
man
elhallgatott részét is, Egy ókeresztény moz
kosarat ábrázol, mely furcsa mód
serleg ala
benne két egész kerek és két fél kenyér,
a ko
két oldalán egy-egy hallal. A kenyér alap

25. kép. Szimurg a holdhónap gyűrűjében,
Szászánida szövetminta, VI-VII. század.
Louvre, Párizs
en napszimbólum, ezért is formázták kerekre,
gömbölyűre. A mozaikkenyerek közepén ke-
reszt alakú lyuk van, ami emlékeztet azokra a
kereszt alakú bevágásokra, amelyekkel ma is
díszítik a kenyereket és zsömléket. (A bibliai
időkben a kenyerek közepét kilukasztották,
hogy botra fűzve szállíthassák őket.) A kosár-
ban lévő kenyereket ahhoz hasonlóan ábrázol-
ják, ahogy vélekedésem szerint a szászánida
textíliák díszítései jelenítik meg a Hold négy
fázisát (25. kép). Eszerint van a kosárban két
,telihold" meg egy , növekvő" és egy , fogyó
hold" formájú kenyér. Mégpedig olyan kör-
körös sorrendben, ahogy a holdfázisok követ-
keznek egymásután. Ez azonban nem biztos.
A kenyerek éppenséggel napszimbólumok is
lehetnek, a Nap , állapotát" is jelezhetik éves
járásának négy állomása szerint. Egyik sem ki-
zárható. Korábban írtam arról, hogy Krisztust
már az evangéliumok nap-holdisteni vonások-
kal ruházták fel." (26. kép)
Két latin nyelvi példa kívánkozik még ide.
5 Jankovics 1996A: 294296.
Latinul az árpa neve bordeum, a búzáé triticum.
Eléggé meglepő, de mindkét gabonafélének
Jan halpárja a latinban. A nevük fordeia és
triticéia. Fajtájukat eleddig nem sikerült azo-
nosítani.
A szőlő mint az ősz, a hal mint a tél szimbólu-
ma szomszédok ugyan, mégis szembenállnak
egymással. Ez abból adódik, amiről már több
szó esett, vagyis hogy időszámításunk kezde-
tén a tavaszpont a Kos csillagképből áttolódott
a Halakba, az őszpont pedig a Mérlegből a
Szűzbe. A zsidó naptárban az előbbi a kovász-
talan kenyér, az utóbbi pedig a szüret ünnepi
időszakával esik egybe. A Halak és a Szűz csil-
lagkép viszont szaknyelven szólva oppozíció-
ban van egymással. Szembenállásuk ugyanak-
kor a teljességet és a legszorosabb összetartozást
fejezi ki. Teljességet, mivel a két ünnepi ciklus
mint tavaszi és őszi évkezdet, lefedi az egész
esztendőt, és a keresztény felfogás szerinti leg-
szorosabb összetartozást fejez ki, ami két em-
ber között lehetséges, az anyáét és a fiúét, mi-
vel az ókeresztények a Szüzet a Szűzanyával, a
Halakban megtestesülő Messiást a fiával, Jézus
Krisztussal azonosították. János evangélista
100 körül Napba öltözött asszonynak nevezi a
csillag Szüzet. A zsidó hagyomány szellemében
azért, mert az őszi zsidó újévkor immár nem a
Mérleg, hanem a Szűz csillagképben tartózko-
já
.
e.
26. kép. Halak kenyeres kosárral.
Padlómozaik, V. század. Er- Tagbah
 EN
dik a Nap. Az evangélista a Szűzanya csillagos
mását látta benne:
, És láttaték nagy jel az égben: egy asszony, a
ki a napba vala felöltözve, és lába alatt vala a
hold, és az ő fejében tizenkét csillagból koro-
na; A ki terhes vala, és akarván szúlni, kiált
vala, és kínlódik vala a szülésben. Láttaték más
jel is az égben, és ímé vala egy nagy veres sár-
kány, a kinek hét feje vala és tíz szarva, és az ő
fejeiben hét korona; és a farka után vonszszá
az ég csillagainak harmadrészét, és a földre
veté azokat; és álla az a sárkány a szűlő asszony
elé, hogy mikor szűl, annak fiát megegye. És
szűle fiú-magzatot, a ki vasvesszővel legeltet
minden nemzetet; és ragadtaték annak fia
Istenhez és az ő királyiszékéhez." (Jn 12, 1—5.)
A látomás részben szemmel látható, részben a
kor művelt zsidó olvasója előtt ismert , ténye-
ket" rögzít. A nagy jel maga a Szűz csillagkép.
Napba öltözve a Mérleg havának időszakát
jelzi. Lába alatt a Hold arra utalhat, hogy az
őszi zsidó újévnek az őszi napéjegyenlőséghez
legközelebbi újholdra kell esnie. (A két héttel
későbbi szüretünnep kezdetére a holdtölte ad
jelet.) A Szűz 12 csillagból álló koronáját jel-
képesnek tekinthetjük. A csillagkép közvetlen
közelében nincs olyan csillagcsoport, amit
meggyőződéssel a koronájának nézhetnénk.6
A szám is erre enged következtetni.
Az asszony áldott állapota Krisztussal és a
Napba öltözöttség kölcsönösen jelképezik
egymást. A középkortól kezdve mindenesetre
a Nap mindig Mária méhét takarja a Napba
öltözött asszony ábrázolásain. A veres sár-
kány az égbolt közel harmadán elnyúló Hydra
(Vízikígyó) lehet a Szűz , előtt". A Hydra az
állatövet alulról, vagyis az alvilág felől keríti,
36 A felette lévő Coma Berenices (Bereniké haja) csillagkép alfa csill
csillagképnek Tycho de Brahe a XVI. századba n adott nevet, és bár a névadás mintájául
(Bereniké kyrénéi királylány haját az istenek a csillagok közé helyezik),
monda ugyanerről a csillagcsoportról szólt volna, ami egyben azt jelentené,
csillagzatnevet.
" Augustus a Bak jegyében született, amely az asztrológia szerint a Szaturnusz planét
Saturnusnak a költő Augustust.
148
ÉT í a
s EN
ÁE
a feje és nyaka a Rák, törzse az Or
a Szűz, farka a Mérleg alatt terül el,
elhalad a Hydra feje, nyaka fölött, n
En ezé e]
Szűzhöz érne. A 7 fej, 7 korona
telmű, de létező csillagokra is Jon
Se
például a Hydra 6 csillagból álló1
valamelyik szomszédos csillaggal 7
rítottak (a nyakának első csillagáv
feje fölött lévő, sehová sem sorolt csil
8 Cancri mellett). A veres sárkányp
jelentésszinten azonos lehet a Szaturi
Szaturnusz bolygó a Mérlegben, vagyis.
, előtt" van erőben. A sárkány az ő attribú
volt, és mivel a keresztény ördög sza: 1
tulajdonságokkal rendelkezik, ezért mond;
ni, hogy asztrológiai értelemben az ő legyi
az Utolsó Ítélet Krisztusának a feladata.
Hogy ez a magyarázat mennyire helytál
megítélhető Vergiliusszal, aki vagy 100
megelőzte Jánost az időben, és JV Ecloga
beköszöntő korszakot hasonlóképpen
szati, asztrológiai érvekkel hirdeti meg:
, Íme betelt az idő, amelyet Cumae c
újraszületve az évszázak roppant sora
Eljön a Szűz ismét, már jön Saturnus
már a magasságból küld új ivadékot a.
lagát ugyan Diadémnek hívják, de a
csill
egy ókori történet
annak nem találtam nyomát,
hogy az
hogy Brahe csupán felújított egy
aisten otthona. Ezértn.
 ől függetlenül a két látnok zsidó és római
ír, de ugyanabban a látomásban ré-
a]: az új korszakot írják le a korban haszná-
szesüt. e 3 ,
latos CS! iIlagjós-csillagász
g] szaknyelven.
; h8
A Szűz és a Halak anya és fiú, Mária és Jézus
csillagképe: A két csillagkép szemben áll egy-
A desal; de fel is tételezi egymást. Ez is szoros
kapcso
lat, de Jung, ez a zseni észrevesz egy ennél
még szorosabb kapcsot kettejük között. Annak
alapján, hogy a Halak kettős jegy; Krisztust
viszont csupán Halnak nevezi az ókeresztény
irodalom, fentebb hivatkozott művében arra
következtetésre jut, shogy a két hal anya és
fiú. ... [de illik a föníciai Derketo-Atargatisz,
akinek, maga is félig hal alakú lévén, született
egy Ikhtüon nevű fia." Majd ezt írja: ,a szim-
bólumtörténetben általában hozzágondolják
a Halakhoz a lenyelő concupistentia minden
lehetséges formáját, ... egyszóval a világi hi-
úság és a földi gyönyör képeit. A Halak e rossz
tulajdonságokat nagymértékben az anya- és
szerelemistennőhöz, Istárhoz, Asztartéhoz,
Arargatiszhoz és Aphroditéhez fűződő kapcso-
latuknak köszönhetik. Az utóbbinak, mint a
Venus bolygónak éppen a Halak zodionjában
van az exaltációja."
Jungnak elkerülte a figyelmét, pedig ideillik,
és őt igazolja két mítosz, amiről Kákosy László
tesz említést. Mint írja, , Isisen kívül még egy
keleti istennővel is azonosították a Szűzet, a
szíriai Atargatisszal. Az Erythra-beli Diognétos-
tól származik állítólag az az elbeszélés, melyben
a gonosz Typhón is szerepel. Venus a fiával,
Cupidóval az Eufrátesz partján tartózkodott,
amikor megjelent a félelmetes óriás. Az anya
és fia a folyóba ugrott, ahol mindketten hal-
lá váltak." Venus tenger- és szerelemistennő
említése többszörösen is ideillő. Szűz Mária
a jelképek, attribútumok egész sorát örökölte
tőle. Ahogy egyébként Ízisztől is. Másfelől a
hal, mely eucharisztiaként kétségtelenül zsidó
48
I, m. 96.
" Kákosy László: Egyiptomi és antik csillaghit. Akadémia 1978: 71, 77.
" Herbst 1984: 12.
eredetű jelkép, mint táplálék épp a judaista
hagyományban őrizte meg aphrodisiacum
jellegét. A hagyományőrző zsidó családokban
péntek este nem maradhat el a vacsora beve-
zető fogása, a töltött hal, vagy a halkocsonya.
Zsidó felfogás szerint ugyanis a péntek való-
ban, bár nem bevallottan Venus napja. ,A
jámbor zsidó hiedelem szerint pénteken este,
tehát a szombat beköszöntésekor az emberek-
be beköltözik egy többlet-lélek, a nesámá jetérá
(nesume jeszére), és hát ez a lélek megnöveli a
testi étvágyat is", amibe a szerelmi étvágy is
beleértendő (a házastársi kötelesség teljesítése
pénteki feladat volt). A zsidó esküvők előjáté-
ka, a főrspíl, amit szombat kimenetelekor tar-
tanak, a vőlegény kontójára az ő otthonában
megrendezett legénybúcsú. Ennek étkei kö-
zött szintén szerepel a hal: hering, töltött hal,
halkocsonya formájában.
Jung elméletének egy gyenge pontja van. A
Halakról szóló történetnek ugyanis nem két,
hanem három hal szereplője van. A kettős Hal
csillagkép, és a már emlegetett óriás Cetus csil-
lagzat. Figyelemreméltó, hogy a Kákosy által
felhozott mítoszi példának is három szereplője
van, Venus és Cupido, akiket a két kishallal
azonosíthatunk, és az őket fenyegető Tüphón.
Ez utóbbi a Cetus mítoszbeli megfelelője le-
het. Miért gondolom ezt? Először is, közismert
szólás szerint ,a nagy hal megeszi a kis halat",
vagyis, aki a két halacskaistent fenyegeti, maga
is hal lehet, csak óriási nagy, ahogy erre a mí-
tosz lejegyzője is utal. Másrészt, és ez az érde-
kes az egészben: ahogy a Halak alatt a Cet, úgy
a Szűz alatt egy , másik" víziszörny csillagké-
pe, a Hydra terül el. A kígyótestű Tüphónt
az egyiptomi Széth-tel, Ozirisz gyilkos fivéré-
vel azonosították a görögök, és jó okunk van
feltételezni, hogy a Hydra is az ő égi képmá-
sa volt. A Szűz Egyiptomban Ízisz csillagképe
volt, és Ízisz volt az, aki féltékeny bosszúvágy-
149
 iak, 58
ból Széthet Oziriszre szabadította. (Vö. azzal, tás képzete. Ezért mondták az egyiptom
amiről fentebb írtam, vagyis miért vágta le hogy Nut istennő estenden felfalja a Napot,
Hórusz a Szűz Ízisz csillagfejét.) Persze, felhoz- és reggel újraszüli, ezért esnek a mesehősnők
sgtál
hatunk ellenérveket. Tüphón és Széth hím- rendre úgy teherbe, hogy megesznek vala
nemű volt, a Cetus (Kétosz) csillagzat a név A középkori festők még ennek megfelelően
neme szerint hím, de mitológiája szerint női ábrázolták Jézus foganását (az Angyali üdvöz
szörny, a Hüdra úgy szintén. Tüphón is, Széth letet). A Szentlélek, már ahol ábrázolták, soha.
is tüzes, és nem vizes lény volt, a Hüdra neve sem Mária öle, hanem mindig a feje irányába
viszont nőstény vízikígyót jelent, és egy fene- látszik repülni (27. kép). é
ketlen mocsár lakójának hitték, nyolc vagy Hogy a mitikus foganó szűz és a szülő arj
kilenc feje volt, eggyel-kettővel több, mint a valójában a Cettel azonosítható, arra a Jung ö
Jelenések veres sárkányának. Az ókor realista által említett halistennő, Derkéto-Atargatisz
mitográfusai föld alatti folyók forrását látták neve is bizonyíték, akit Graves is megfe.
benne, amely időnként feltört és elárasztotta leltet Ízisznek.? A Derkétó név, görögül
a vidéket." Tény viszont, hogy a görögök a Cethaltorkot vagy Cethalhátat jelent (őépn,
Hüdrát Tüphón egyik gyermekének tartották. nyak, torok, hegyhát; xyrog, nagy tengeri ál-
Nem olyan egyszerű, egyértelmű magyaráza- lat, különösen cápa, bálna, cet, Cet csillagzat),
tot adni e csillagmítoszi szereplőkről. Mutatja Annak a nőstény szörnynek, vízi anyaistennő-
az is, hogy Jung hol a kettős Halak csillagkép nek pedig, aki mint héroszok felfalója és kioká-
egyikét azonosítja az anyával, hol a Cetust, dója is felbukkan görög mítoszokban, a neve
hol pedig beemel a történet magyarázatába Kétó volt.? Végül egy utolsó, logikai érv: egyik
egy negyedik csillaghalat is, a Cet és a Vízöntő kis Hal a másik kis Halat nem hordozhatja úgy
alatt található Déli Halat (Piscis Austrinus) a gyomrában vagy a méhében, ahogy a nagya
ami kétségtelenül ideillik. Részint azért, mert kicsit, ahogy Ládón sárkány (a Leviatán görög
mítosza Ízisz megmentőjeként említi, részint megfelelője) Iászónt, Kétó Héraklészt, a cethal
pedig azért, mert legfényesebb csillagának a Jónást, Mária Jézust, a Grál kehely Krisztus
neve: Fomalhaut arabul déli halszájat jelent. vérét. (Venus és Cupido esete más. Cupidót
Ami értelmezhető úgy is, hogy van egy északi vagyis Erószt csak a későantikvitás tette meg
halszáj is. Ha a Déli Halat a Cet , déli" végének a szerelemistennő gyermekének.) A két Hal
tekintjük, amivel átellenben van a Cetnek az a nem is válhat abban az értelemben eggyé,
testnyílása (szája), amelyikből a tavaszi naphé- ahogy a felsoroltak, csak másképp. Például
rosz, -isten szabadul a hagyomány és számtalan úgy, ahogy a Nap és a Hold, akik más kettős
mítosz szerint, akkor a déli száj azzal a testnyí- állatövi csillagképpel, az Ikrekkel bizonyítot-
lással azonos, amelyen át ,3 nappal korábban" tan megfeleltethetők." A mesebeli sárkányok
nyelte el a szörny a hagyomány szerint. Ez így sem csak a Napot, hanem mindkettőjüket fel-
faramuci magyarázatnak tűnik, de a naptári falják, sőt, még a Csillagot, a Vénuszt is. (L. az
mítoszokban az elnyeletés (fogamzás) helye Egitestszabadító típusú meséket.)
sohasem azonos a szabaduláséval (az újjászü- A kereszténység számára azok a fontos égi jelek,
letésével), hiszen a Nap is nyugaton nyugszik, csillagképek, amelyekben húsvét táján tartóz-
de keleten kél. Innen ered az orális foganta- kodik a Nap, illetve azok, amelyeket húsvétkor

51 Graves 1970: II. 166.

52], m. I. 481.
53 I, m. 198-199.
54 Jankovics 1996B: 117; 1997: 155-160.

150
 27. kép. Angyali ü dvözlet. Az ún. Gonzaga faliszőnyeg, 1470 k. Art Institute of Chicago
láthatott Krisztus, akit a csillagos szimbolika a
Nappal azonosít. Adott értelemben ezek mind
eucharisztikus jelképek. A Vízöntő, a Halak, a
Déli Hal, a Cet és a Kos egyfelől, ahol húsvét
előtt és után a Nap jár; másfelől a Szűz, a Kalász
és Szőlőművelő csillagával, a keze ügyében lévő
Keverőedénnyel, amit együtt lát a halálára ké-
szülő Isten Báránya a Getszemáni kertben.
Van azonban még valami, az ,évkörön kívül"
összefogja az eucharisztiákat. A (katolikus)
egyház a hívek közösségét Krisztus titokzatos
testének (Corpus Christi mysticum) nevezi. A
hívek a sejtek, amelyek e testben forrnak össze
szerves és élő egységgé. Krisztus teste viszont
az eucharisztia is, amit áldozáskor vesznek
magukhoz. Az áldozás latinul comműnió, ami-
nek alapjelentése közösség, és ami az áldozás
sz Veszprém, Megyei Bíróság, 2005. március 9.
értelmére világít rá: egyesülés Krisztussal és a
közösség áldozó tagjaival. A vasárnaponként
megismételt miselátogatás és áldozás újít-
ja meg a közösséget hétről hétre Krisztusban
— ahogy Pál apostol mondaná.
Egy szimbólumokról szóló konferencián?
Korzenszky Richárd, a tihanyi bencés apát-
ság házfőnöke, szép képekkel érzékeltette ezt
a gondolatot. Mint mondotta, az eucharisz-
tiában, a kenyérben és a borban is ez a fajta
egyneműség érvényesül. Sok ezer búzaszemből
az őrlés során megszámlálhatatlan lisztszemcse
keletkezik, de abból egy kenyeret gyúr és süt a
pék. Hasonlóképpen a szőlőfürtök sok szem-
ből állnak, de a prés alatt kisajtolt levük össze-
keveredik, és együtt adják a belőle kiforrt bort,
annak illatát, ízét, savait és édességét.
151
IO TÁNENETÉSNYSE TERÉN TS ENABLE 000
Ez a kép igaz a többi eucharisztiára is. A gránát-
almában sok száz húsos mag van, kipréselt levük
mégis egynemű. A juhnyáj sokszáz egyedből
állhat, de , az akol egy és egy a pásztor." Jézustól,
pontosabban az evangélistáktól, elsősorban is-
mét Jánostól származik a metafora, mely a hí-
vek közösségét juhnyájhoz hasonlítja (Jn 10).
És ha az egyház és az eucharisztia Krisztus teste,
mit gondoljunk a halról, amely Őt jelképezi, és
amelynek a teste telis tele van ikrával?
A négy eucharisztia ebben a szellemben tér
vissza rendre a mesékben, mégpedig úgy, mint
a nap- és holdikrek teste és vére, vagy az, ami
által testté lesznek. A Fejérlőfia típusú mesék
hősét anyajuh hozza a világra (/uhffjankó című
mese), ugyane típusba is sorolt mese három fiú-
hősét úgy hívják: Árpa, Zab (Köles). A Duna,
lsten keresztfia című mesében (Megjövendölt
unoka, Magzatával együtt kitett anya típus ke-
retében) bezárt királylány elé szőlőszem gurul,
melynek feje, keze lába nő, és fiúgyermekké
lesz. A ződ ág című mesében (Két egyforma
testvér típus keretében) a hősnő a férje által ki-
facsart szőlőlétől teherbe esik, és 3 év (!) múlva
fiút szül. Az aranyfogú ikertestvérek és a Halász
Pista című mese hősnője (ugyane típus kere-
152
AB]
tében) a férje által vett illetve kifc
haltól esik teherbe, és szül arany!
szájú, aranyfogú, csillagos homlokúil
hősök fogamzásának módja, az anyjuk
és a nevük egymásnak megfelelő m
, bárány" voltuk, gabonás nevük, sző
darabtól való foganásuk kilétüket, va
nap-holdistenségüket jelzi.
Ebbe az egységbe hogyan fér a 341-
különbség? Mint más évszakos négy
is többféle értelmezés lehetséges. Az
mely a halat (a telet) választja el a
rituális, mely a zsidóknál a csillagászai
litását vesztett bárányt kifejezetten
vétkor (széder-este semmilyen sült ]
ehető), és ami nem része a kereszté
szentelt ételsornak sem (a sonka h
A halnak a zsidó szokásrendben más
jelentése van, míg a keresztények a
meg nem született Krisztusra emléke
ken és nagypénteken, illetve karácso
jén, szenteste fogyasztják. Mondha
hogy eucharisztikus értelmét zsidó-keres
környezetben leginkább a bárány veszte:
A hal jelképezi ugyan a halottat és a m
de a bárány a halott jelkép.
d 17777 A TONNNNTEKANNENEBENEENNE EE EEEN E EE
VIII. Életkor szerint
Negyvenedik születésnapomra baráti
zásból egy ráutaló témájú könyvet kaptam
ajándékba. Egy Salomon nevű amerikai pszi-
frocli-
chiáter vagy pszichológus írta. A címe 7he
Four Seasons of tbe Mans Life lehetett, erre
nem emlékszem pontosan. Később ugyanis
tovább ajándékoztam a fogorvosomnak, ami-
kor ő is betöltötte negyvenet. A froclizás az
volt benne, hogy könyvét a szerzője a negy-
venedik életévüket betöltő férfiak menetrend-
szerűen érkező válságáról írta. Jelen írásom
témája szempontjából a könyv művelődéstör-
téneti bevezetője lehetne érdekes, amelyben
a szerző összefoglalását adja annak, hogyan
vetik, vagy inkább vetették régebben egybe
a világ különböző tájain az ember életkorát
az évszakokkal. A segson amúgy nemcsak év-
szakot, hanem más természetű, esetleg éppen
nem természetes, hanem mesterséges határok
közé szorított időszakot is jelent. Olyasfélét,
amit kényelemből magyarul is szezonnak hí-
vunk. Az emberélet vonatkozásában azonban
az angol évszakot ért alatta. Autumn of life: az
élet ősze — mondja. Ez a metafora a Webster5
Dictionary (1993) szerint az érett korra, a kez-
dődő hanyatlás életkorára vonatkozik.
ZNI ZT
sMég benne virít az egész kikelet"
A tavaszról az enyhe szellő, virágnyílás, sze-
Ő
relem, ifjúság jut az ember eszébe. Valójában
két" tavasz van, ahogy a többi évszak is két
arcát mutatja. A kora tavasz ritkán vérpezsdítő
időszak a mi égövünkön. Vegyük figyelembe,
hogy régen a tavasz kezdetét február elejére,
gyertyaszentelőre, illetve mozgóünneppel szá-
molva, húshagyóra tették. Erre ma már szinte
csak az ilyenkor nyíló hóvirágra alkalmazott
nyelvi ,patent" emlékeztet: ő a , tavasz első
hírnöke". Távol-Keleten ma is ekkor, a január
végi, február eleji holdújévvel számítják a ta-
vasz kezdetét. Hideg, szeles, lucskos idő járja
ilyenkor, a rügyek is még csak duzzadoznak,
és a madarak vonulása, párkeresése is épp csak
megkezdődött.
Ha már az emberélet korszakaihoz hasonlít-
juk, a pelenkára szoruló, csecsszopó, a síró-
rívó kicsi gyermek példázza az időszakot — a
mitikus hagyományban, a , jelképes kalendá-
riumban" is. Régente a német az esküvő után
korán érkezett gyermeket megbocsátó módon,
eufemisztikusan Frühlingnek nevezte.
A szeszélyes kamaszkorhoz inkább március
illik, s a bohó, de örömtelibb, szerelmes ifjú-
153
JD ELERES e s
ság hónapja április, míg a május a már nászra
érett, , felnőre" nyárba hajlik. Igen, a febru-
árral kezdődő tavaszt májussal kezdődő nyár
követte eleink szemében (május elseje és a
mozgó pünkösd ünnepköre nyitotta meg). Ezt
a megkülönböztetést a csillagászati hónapok
olimposzi védnökeinek a , személyiségjegyei
is érzékeltetik. A február utolsó harmadában
kezdődő Halak havát a viharos lelkületű, igen-
csak , nedves" Poszeidón (Neptunus) tenge-
risten vigyázta; a tavaszponttal (március 21.)
kezdődő Kos havát a fiús természetű, harcias
szűz: Athéné (Minerva); a rákövetkező, május
utolsó harmadáig tartó Bika havát a szerelem
úrnője: Aphrodité (Venus).
Ami mármost a tavaszporontyot illeti, szim-
bolikus , életkorához" illően az évszaknak
— láttuk! — a tej a jelképes életelixírje. Gyer-
tyaszentelő közismerten a szoptatós Mária
megtisztulásának ünnepe. (Zsidó előírásoknak
megfelelően a születéstől a gyermekágyas asz-
szony megtisztulásáig 40 napnak kell eltelnie.
Épp ennyi van karácsony és gyertyaszentelő
között.) A kelta Európában február 1-je, a ta-
vasz első napja Brighidnek, a Napot szülő isten-
anyának szentelt nap volt, akit a keresztények
Ír Szent Brigitta néven imádtak. Brigittaként is
a születés védnöke volt. Kegyes legenda szerint
Jézus születésénél bábáskodott, ahogy a mítosz
szerint a római Junó az ugyancsak december
25-én (újjájszületett napisten körül. Szent
Balázs, akinek névünnepe a gyertyaszentelő
utáni napra, február 3-ára esik, többek közt a
takácsok védőszentje volt. Ebbéli minőségben
vetélő volt az attribútuma. Február 3. hamvazó-
szerda legkorábbi időpontja, s általános európai
hagyomány szerint erre a napra végezni kellett a
len- és a kenderszösz megfonásával. A feltekert
fonalat újszülötthöz hasonlították, mégpedig a
kis Jézushoz, akinek vetélő a bölcsője.
Balázs adott azonban jelt a böjti , szelek csatá-
! L. 74-76. o.
2 L. 49., 51—52. o.
154
jára" is. A szél, szelesség határozza
terjedelmében a tavasz időjárását,
szeszélyes változása, az egymásra kös
frontok hozzák meg a tavaszi enyhülés
a tavaszi fáradtságot (Gérard de Nen
századi francia költő írja Április című
, Fáraszt e gyors tavasz ma engem")
hajdan termékenyítőnek hitt nyugati
Berzsenyi által sokat emlegetett
,Zephyr". A szelek mitológiai gazdáj
(magyarul , Gyors", de a név , Vál
lent) bőrtömlőben tartotta őket. Vö. a .
szólással: , Sándor, József. Benedek,
hozzák a meleget." Az évszak eleme -
is volt szó már — a levegő?, s azt is meg
hogy a tavaszi szél az ifjúság (lénjele
szimbólummá. L. egyebek mellett sz
szeles szavainkat, a ,iuventus ventus,
bolondság" (szó szerint: , ifjúság Z
közmondást, a latin follis, fújtató, szélzsá
a francia folle, bolond közti össze:
, szélszent" Balázs nevét is összekapcso
jelentésű német blgsen, angol blow i
A tavasz gyermeksége, ifjúságot id
más természete tükröződik a költészeti
Ím, egy szeles névtelen a középkori CG
Buranaból: 8
A fű között víz csobog,
vígan csacsog és locsog,
minden csupa pompa!
Tavaszi szél átsuhan lágy meleget
Vön a múzsa
És egy másik:
, Télies időben a kedv elborul,
tavaszi időben meghuncutul,
( Gyönyörű idő .
— Jékely Zoltán fordítása
gy

A japán Basó Macuo (11694) két haikujában hídfőt rakott az oldalon.

minden benne van" a tavaszról, ami lényeges; Papok jöttek diákcsapattal.
Bomlottak a vidám sorok,
, Zord tavasz éjben szerelméért könyörö s a ritka hóra rárohantak
egy kortalan lény. a kisdiák imposztorok.
, Tavasz, szél, zápor: vízpart fűzlombja
s Lobbant a kedv a papszivekben,
ruhánk csapongva lebben. s pajzán diák s komoly barát
a szűz, csiklandozó tavaszban
(Fodor Ákos fordításai. A korán zöldülő fűz csatát kezdettek, hócsatát.
Európában is a tavasz szimbóluma. Az írek
hajdanán az április 15.-május 12. közötti hold- S fenn, a visszhangos Hója-szélen
hónapot szentelték neki.) kacagás csendült, kisfius:
a harcot győztesen kacagta
A mi Csokonaink csak a tavasz zordságát látja s tapsolt, ujjongott Március."
— tüdőbeteg lévén, okkal: ( Tavaszi háború)

, Ejnye, már az esztendőnek A tavasz nemcsak a forradalmak, hanem általá-

Silány napjai eljőnek, ban a hadi vállalkozások megkezdésének évad-
Itt a kedvetlen tavasz. ja volt az ókortól fogva. Erre emlékeztetnek
Locsos, pocsos minden napja, a Marsról elnevezett március római ünnepei,
Komor a böjtmás? hónapja. amelyek közül egy s más megváltozott tarta-
Április csalárd, ravasz. lommal a közelmúltig fennmaradt, így a kisdi-
Sovány szelek süvöltése, ákok Gergely-napi (március 12-i) gergelyjárása.
Száraz porral kerengése , [deológiát" a gyakorlati okok (enyhe idő, fel-
Torkot, mellet terhelő, száradt talaj) mellé a március 21-i tavaszpont
Huruttal kerül elő." szolgáltatott, amikor a nappalok hossza először
(A békétlenkedő) haladja meg az éjszakákét, s a világosság , győ-
zedelmeskedik" a sötétség felett. Ezt az ese-
Áprily Lajos viszont már a télutót is a tavasz- ményt beszélik el a naphéroszok, mesehősök
hoz sorolja: (többek közt) sötétséget, telet jelképező sárká-
nyok, óriások felett aratott győzelmei.
, Mentünk a csiklandó tavaszban, Ha már Áprily Lajosnál volt a szó, hadd idéz-
permeteg hullt ránk ködfinom. zek tőle még néhány sort:
Kibuggyant könny csillant a fákon.
Állt még a ház a Dobrinon. ; Titkon a Bükkben
Gallyak hegyén s rejtett magokban moccan a rügyben
aludtak még a szép szinek. — mint a csibe héjban — kandin a lomb, ..."
Csak az avarban leskelődtek ( Tavaszodik, 1).
bolyhos leánykökörcsinek.
A fák felől hideg fuvalmat És — talán meglepő gondolattársítás ez — ked-
küldött egy hófoltos halom: ves orosz filmrendezőm édesapjától, Arszenyij
a menekülő tél utolsó Tarkovszkijtól Baka István fordításában:

" Bőjtmás hava március régi neve volt.

455
 — Szunnyadj télen anyád zugolyában,
A rozsmag is alszik a földi homályban,
Miért keserítene most is a vég?
— Míg a tavasz beköszönt, anyaméhben
Lázár sírbeli álma igézzen,
S zöld koszorúsam a fényre kilépsz."
(Ablakon ázott föld szaga árad)
A mag- és tojáshéjban, a rovarbábban szunnyadó
élet , moccanása" a tél végét, a természet újjászü-
letését jelző bevett költői hasonlat volt minden
téridőben. A körkörös időben! A téli álom, az
anyaméh és Lázár példája mind a feltámadásra
utal. A körkörösség azonban előre is mutat, a
sszületésben ott van a halál". Weöresnél:
, mikor tavasz indái közt
két test először összeforr,
ott a fehér kút angyala
vonaglik, meghal csöndesen
s jövendő koporsók hada
nyüzsög sötéten, férgesen.
Lányban szunnyad a méz, a tej,
övé lesz konyha, kamara,
cukorral, dísszel telt fenyő,
fosztja férj, gyermek, unoka.
Lányban dereng az éjszaka
minden hulláma, csillaga,
csípője urna-íve közt
a virrasztó halál maga."
(A tavasz játékai)
Weöres Sándor az első szerelmi együttlétet tár-
sítja a tavaszhoz. No persze, a szerelem, a nem-
zés és tavasz képzettársítása természeti tapasz-
talaton nyugvó költői közhely az első versek
keletkezése óta. A kereszténység elterjedésével
a vallás is táplálta. Jézus karácsonykor születik,
Máriát , szükségképpen" 9 hónappal korábban,
március 24-én látogatja meg az angyal. Ez a nap
Gábor napja, Gyümölcsoltó Boldogasszonyt,
Jézus fogantatásának ünnepnapját előzi meg.
Mindkettő a tavaszpontot követi, csakúgy,
mint húsvéti feltámadása. (Húsvétvasárnap
156
legkorábbi időpontja március
keserédes volta is illik a szes
, Édes Ámor! kivel nem vagy
meggyászol!" — panaszolja a (
ismeretlen költője Végh György ú
ban (Mikor édes tavasz szárnyal, . .
A fentebb írtak ellenére február
a tavaszt megverselőknek, márciu
kább. Ám magyar költő szemé
másért is fontos, hiszen , Pestnek.
ira", a , márciusi ifjúságra" emlel
ti ünnepünk: Március 15-e, mel
Róma királyainak elűzése óta a
— csak minálunk számon tartott .—
teszi számukra különösen fényessé
pot Petőfivel az élükön (715-dik Má
A márciusi ifjak, Ady: A tűz má;
Ms Március, Babits Mihály: Pet Őj
, Ezernyolcszáznegyvennyolc, te
Te a népek hajnalcsillaga!...
Megviradt, fölébredett a föld,
A hajnaltól a nagy éjszaka."
Ha az ifjúságot, a szerelmet, a tavasz fel
szépségét akarják megragadni a költő
kább áprilisról énekelnek. Már ha eg
mert némelyikük mintha úgy érezn.
, lelkendezés" kevéssé ihletett állapot, ez
vesebben írnak az őszről, vagy őszös t
Szívesebben? Lehet, hogy nem, de ta
sebben. Berzsenyi Csokonait , cáfoló" so
már mesterkélten hatnak:
,A tavasz rózsás kebelét kitárva,
Balzsamos fürtjén Zephyrek repesn.
S illatot isznak." ;
Véleményem fenntartom akkor is, ha az u
só versszak tanúsága szerint megérinti a
Dánielünket is a mulandóság:
DP
, virágbimbót tűzök, édes Emmim,
szé melledhez: valamint te, olly szép,
"ve á ú
Gy S mint mi, mulandó!
. Hány ,áprilisi" költő a kiválóak közül:
íme n fő s mámorában, / nem májusban,
487 rábban" — dalolja a Weöres fordította
még kot diákszerző ( Tavasz édes mámorában) .
közép Belleáu (HIS77NBSS Gérard de Nerval
Tess),
eneké aztán Juhász Gyula,
önmagához (Aprilis akibolondja)
a hónap
és
sz 8 Árpád, meg persze Áprily, aki e hónaptól
Tót s önözte írói álnevét, Áprilishoz címeznek
kölc
th Árpád a suhanchoz:
verseket. Tó
ilis,
, Április, ó Ápr
e ss!
Minden csínyr fri
jú, vad suhanc,
raun-boká
sz!"
Újra itt suhan
:
Áprily is ír az igúhoz
Hogy ittalak, pezsgő tavaszi bor,
mikor szomjaztatott az ifjúkor!
Hol hagytam el ezt a szilaj legényt?
Ma kortyolgatlak öreg Benceként."
(Április bora)
Mintha ez a hónap jellemezné leginkább az
évszakot. Naná, hisz Vénusz hava! Úgy tanul-
juk, antik szerzők etimológiája nyomán, hogy
az április név a latin aperió 4, kitakar, napvi-
lágra hoz, megnyit, járhatóvá tesz (földet) igé-
re megy vissza. Valójában Aphrodité etruszk
neve, Apru lehet az alapja. A kikelet, amire az
aperió utal (Puskin Anyeginjében: ,A földre
hullt mag is kikel, / Ha a tavasz reá lehel"),
láliában áprilisnál jóval korábban kezdődik.
Ezért is tették jóval korábbra a tavaszkezdetet.
Nálunk persze április a legszebb tavaszi hónap,
a vége és a folytatás valóságos nyárelő lehet.
Május kéje" — ahogy Shakespeare írja egyik
szonettjében.) És hát Venus, akit május elején
ünnepeltek Flora néven, s aki a régi hit szerint
1 női öl virágjelképét, az április végén fakadó
bíborszínű rózsát adományozta az emberiség-
nek, nem megérdemli a költők imádatát?
nStscipe, Flos, Florem! Rózsa, fogadd rózsám:
szerelem nyit a rózsafa ágán!"
Még ifjú szívemben a
AJ
lángsugarú nyár?
Az évkörön a nyár a Földanyát folyama-
tos nemzésben megtermékenyítő Nap fér-
fikora. Ennek megfelelően az emberélet
évszakolásában a nyár az érett férfikoré. Mint
Illyés Gyula írja Hajnal című versében: , Süt a
nap. Nyár van. Káprázóan ragyog a férfikor."
De ne legyünk elfogultak, a nyár természe-
tesen a termékeny asszonyiság ideje is. Ripa
például erőteljes termetű ifjú nőnek írja le
— nyelvileg is érthető okból, hiszen olaszul a
nyár (estate) nőnemű — Démétér (latin Ceres)
istennő attribútumaival (kalászból font koszo-
rú, sárga ruha, égő fáklya). És persze a betelje-
sült szerelem ideje is! Ahogy ez az évszak latin
nevéből is süt. Emlékeztetőül: zestűs az gestuő
1, ég, izzik, forr, megforrósodik, lobog, fellob-
ban, tajtékzik, buzog, nyugtalankodik igéből
képződött. Szerelemhez — és persze a tűz elem-
hez illő szavak. A nyár a legelevenebb évszak,
a tűz a legmozgékonyabb elem. A görög épwc
(erósz) közös tőről ered az épwí: mozgás szó-
val. Nem csoda hát, hogy a szerelmes költők a
nyári forróságot, a tüzes Nap lángsugarát belső
tüzükhöz hasonlítják:
, Nyári forróság idején,
virágzáporos völgy ölén
belső hévtől lángoltam én, ..."
— énekli a Carmina Burana ismeretlen deák-
költője (Estivali sub fervore, Végh György for-
dításában).
Ez a kép végigvonul a nyár asztrológiai szim-
bolikáján. Ha valóságos természete szerint
május 1-jétől számítjuk a nyarat, akkor 20-áig
még a Bika-Vénusz, a szerelem planétaisten-
nője az úr(nő), akit Flora néven április-má-
jus fordulóján ünnepeltek az ókorban (a 4-i
457
Flórián nap emlékeztet rá), és akinek május-
végi rózsaünnepe Pünkösd rózsakultuszában
él tovább. Venus/Vénuszé pedig Máriáéban,
ez alkalommal együtt a mi ,rózsacsodás
Szent Erzsébetünkével. Flora/Vénusz virágait
is nagyrészt Szűz Mária örökölte meg, köztük
magát a rózsát is. Beszédes bizonyítéka ennek
az örökségnek a Boldogasszony papucsa néven
ismert kosborféle, aminek latinból fordított
pogány magyar neve is van: , Vénusz cipellője"
( Cypripedium calceolus).
Furcsamód ellentmond Vénusz uralmának
— és a nyárba , bejövő" Bikának, mely maga a
hím nemzőerő szimbóluma —, hogy az ókori
Rómában május 1-jétől a szerelmi csatáro-
zások kényszerszüneteltek. ,Május a termés
szempontjából sorsdöntő hónap: ekkor dől el
voltaképpen, hatásosak voltak-e az előző ter-
mékenység-rítusok. Éppen ezért az egykori
pásztorok és földmívesek feszült, szinte komor
lelkiállapotban töltötték a — számunkra — "cso-
daszép" május hónapját. Ünnepeire a komor és
engesztelő jelleg nyomta rá bélyegét — a hónap
folyamán házasságot sem volt ajánlatos kötni;
hasonló tilalommal találkozunk a zsidó vallás-
nak ugyanezen időszakra vonatkozó előírásai-
ban." Mint azt másutt kimutattam, a május
1-jétől a nyári napfordulóig tartó böjt az egyik
az ősi parasztkalendáriumok kereken 40-50
vagy 45-46 naponként egymást váltó böjtös és
bő ciklusai közül.§
E szexuális tabunak viszont a május 1-ji, pün-
kösdi király- és királynéválasztás kereszténység
előtti korban gyökerező hagyománya mond
látszólag ellent, ami Vénusz diadalát jelzi. ,,. . . a
régi kelta évkezdés bizonyos emlékei is fenn-
maradtak a nyugat-európai májusi szokások-
ban. René Nelli pl. egy, erotikus szabadosság-
gal összekötött, asszonyi ünnep emlékeit pró-
bálja felfedezni a provence-i szokásanyagban?"
§ Jankovics 1997: 148-152, 299—301.
5 Hahn 1975: 96.
§ Jankovics 1997: 80-82.
7 Dömötör 1974: 153.
158
— írja Dömötör Tekla. (Az évkezdésse
évszakolásra, vagyis a május 1-ji nyár)
utal a szerző.) Valójában nincs ellentm
Ahogy a farsang is a böjtöt megelőző
jás időszak záróünnepe, úgy zárt le val
május 1. is egy vidám időszakot, ezé
régen zöldfarsang a neve. Bővebb.
érdemelne, hogy a naptári fordulóp
amelyek valaminek a végét és valamine
detét jelentették, hajdan nemcsak ter
ség- és születés-értelmű rítusokkal ü
hanem valóságos vagy jelképes embe.
tal, utalva a beteljesülés - vég - halál]
szefüggésre. tol
A szerelem persze maga az élet. Lásd
Liebe — leben, angol love — live, orosz
— 6vimv. A termékeny évszakok kö.
tin véna, ér, véredény — Venus; vir, fé
szűz, hajadon, leány; vireő 2: zöldell,
erő; vita: élet; vitis: szőlővessző; s hogy
találjunk a latin szóbokor elejéhez: vine
lőskert; vinum: bor. (Láttuk: a bor
, élet vizeinek".) "8
Mindamellett elgondolkodtató, hogy l
a szerelem (amor) rokon hangzású a h
(ors). Meg persze a bolonddal (mörus),a
hal (morior 4) mellett a mulat (moror 1),
dozik (möror 1) igével, és úgy hangzik,
az erkölcstelenség szinonimája lenne
lis, erkölcstelen). A francia nyelvben .
szerelem; amouracber, belebolondul al
amortir, gyengít, puhít, kimerít; mort,
monrir, meghal, A francia szleng az org
tréfásan kis halálnak nevezi (petite-mor
a szótárak szerint halálos rémületet, láza
zongást, hidegrázást jelent). Az összefü
persze logikusnak hangzanak. A mi nyelvür
ben is élnek olyan kifejezések, mint
a ha
szerelem, szerelem bolondja.
És az is általán
jellemző a szóalkotásra, hog
y — mint az é
sZ relem) és halál ellentétpárjának a példája
(sze ;
nutatja — ellentétes fogalmakat rokon hang-
muti
éppen egyforma sza-
zású, közös gyökerű vagy
nt,
vakkal jelöl a nyelv, amilyen a latin sacer, sze
-
átkozott; pründ, parázs, izzó szén; pruina, zúz
mara, dér, hó, tél; francia ami, barát, ennemi,
ellenség; angol terrific, terrifying, borzasztóan
jó, rettenetesen TOSSZ. A magyar szleng is él
ezzel a kétértelműséggel: arra a kérdésre, hogy
a vacsora hogy ízlett, mondhatjuk, hogy bor-
yane szóval
zasztó volt, de ha nagyon ízlett, ug
n t.
dicsérhetjük, mondván, borzasztóa jó vol
De ez már csak játék (?) a szavakkal.
A Bika havára az Ikrek hava következik. A név-
adó csillagképben nemcsak férfipárt láttak. Az
ókori Egyiptomban férfi és nő istenpáros, Su
és Tefnut személyesítette meg. Az ógörögök
Apollón és Artemisz születési csillagzatának
tekintették az Ikreket, a keresztények a bib-
liai hagyományt követve viszont az ősszülők,
Ádám és Éva égi képmásaként tisztelték. Az
asztrológiában a fallikus Merkúr otthona, az
Olümposzról pedig Apollón napisten vigyázta
a csillagképet és a hónapot.
Az Ikrek hónapját a , családiasnak mondott"
Rák hava követi, melyben az asztrológia szerint
a növekedés planétája, a női nemi szervekre vi-
gyázó Hold uralkodik. A nő nemi funkciói, a
havi tisztulás, fogamzás, szülés — úgymond — a
Hold apasztó, dagasztó hatása alatt állnak. (A
férfi ,kedve" talán nem?) Régi népi hiedelem
szerint ,holdjellegű" a termés beérése is. Az
érett gyümölcs duzzadt és gömbölyű, akkor
érdemes leszedni, amikor kitelik, mint a Hold.
Az Olümposzon viszont a fallikus Hermész,
Mercurius görög megfelelője a hónap gazdá-
ja. Rák hava a nyári napfordulati ünneppel
kezdődik. Szent Iván éjszakája (június 24.) a
legutóbbi időkig a szerelmi varázslás, párosítók
(mátkálás, komázás), a gyermekáldást elősegí-
tő praktikák ideje volt. Például a tűzugrásé,
aminek termékenységfokozó hatást is tulajdo-
nítottak. E szokásoknak féktelen, orgiasztikus
formái is éltek egykoron. Ugyanakkor gondol-
tak a korán elhunyt gyermekekre, de még a
Nap eljövendő halálára is, hiszen e nappal for-
dul az esztendő, kezdenek rövidülni a nappa-
lok. Csokonai idejében még fontos tudnivaló-
nak tekintették a természeti változásokat jelző
égi jelenségeket. A 16 éves debreceni kollégista
1789-ben írt zsengéje a példa erre:
,A nap kettőztetvén hév tüzét a Rákon,
Magosan tűndöklik a hideg klímákon.
Hevül a Neméa sárga oroszlányja,
Mert súgárit a nap rá közelről hányja.
Vévén a Szírius tőle melegséget,
Tüzes csillagával minden határt éget:
Mihelyt a dögletes fényű csillagzatja
Magát a csillagos égen kimutatja,
Azonnal a tavasz szépségi hervadnak,
A nyájas ligetek s mezők elfonnyadnak."
(A nyár)
Idézzünk a Rákban uralkodó , szerelmes"
Holdra is költői példát. Ezúttal Verlaine-től:
,A hold a fák közt
szikrázva süt;
gally moccan, ág zörg,
és mindenütt
hangok remegnek ...
Ó, hogy szeretlek.
A tó sötéten
őrzi hideg
tükrén az ében-
árnyu füzet;
szél jaja rezzen. . .
Álmodj, szerelmem."
(A Hold a fák közt
— Szabó Lőrinc fordítása.)
Verlaine-t már nem foglalkoztatja a Nap csil-
lagok közti járása, de a holdszimbolikában,
ahogy egy költőhöz illik, még otthon van. A
víz a Hold eleme, a fűz a Hold fája.)
159

A nőies Rák hónapra a férfias Oroszlán hava
jön. Van, aki , Neméa oroszlányjának csillag-
képében nem sörényes hímet lát? Tóth Árpád,
akinek mitopoétikai érzékenysége meglepheti
mai elemzőit, lévén XX. századi urbánus köl-
tőről szó, természetesen annak látja:
, Alszik a sűrű, jó, magyar föld,
S oly különös, ahogy mogorván
Sütteti sok busa kalászát,
Mint sörényét egy vén oroszlán."
(Fénylő búzaföldek között)
E hónapban az asztrológia szerint a Nap ural-
kodik, a Nap, , akinek" minden élet köszönhe-
tő, s akit többek közt férfiasnak, tüzesnek, ér-
zékinek, szenvedélyesnek, teremtőnek ír le az
asztrológia. Ki más birtokolná az Olümposzon
e hónapot (jegyet), ha nem maga az istenki-
rály, Zeusz, aki napgyermekként jött a világra
és teremtői voltának leginkább nemzőatyai
szerepben tett eleget. Erről a Zeuszról szóljon
az idézet:
, Elveszthetsz, de amíg élnem hagysz,
bármilyen áron,
szörnyűbb vészeken is hajszolom
én a gyönyört.
Mert az az isten hajt, aki rajtad is úr,
aki téged,
Zeusz, aranyesőként bronzfalon át
vezetett."
(Aszklépiadész: Küldj havat
— Kr. e. III. sz. körül,
Somlyó György fordítása.)
A nyár ,kimenő" hónapja a Szűz, mely mint-
ha a nevében is jelezné a termékeny periódus
végét. A hónap a betakarítás időszaka, mond-
hatnók, a beteljesülésé, ami tényleg halál ér-
telmű, mivel annak megítélése sem egyértel-
mű, hogy a nyárba, vagy az őszbe esik, és az
ősz javarészt a természet haldoklásának ide-
§ Jankovics 1998: 13.
160
je. A beteljesülés - halál hóna; d;
toszi leírása Perszephoné elrab
nete. Perszephoné, azaz Koré( Ár
jegy/hónap névadója, a Gabo na
, megkeresztelése" után a Kalászos
magyar nevén Kisasszonyban ölt
learatott (megölt) gabonát, illetve:
majd elvetett (-eltemetett) mago
sítette meg. (Kisasszony napja sze
Hagyományosan e napon fogtak.
előkészületeihez.)
Az elbeszélés szerint virágot
mezőn, amikor megnyílt a föld, és.
alvilág ura előrobogott fogatán, és m
gadta a föld mélyébe, hogy feleségévé,
királynőjévé tegye. Szerelmük betelje
földbe vetett mag megeredése Perszeph
laként is értelmezhető. A hó halá
is érzékelteti, hogy az asztrológia Me;
ad otthont, aki istenként a holt lelki
az alvilágba. Szűz havának olümposzi
Démétér, a termőföld, a gabona és a
istennője volt. Perszephoné az ő le.
vérének, Zeusznak szült. ElvesztettI.
ti fájdalma, és attribútuma, a mák,
álmot hozhat élvezőjére — az Álom (I
a Halál (Ihanatosz) a görög mitológia
fivérek — szintén a nyár, a terméke
elmúlta miatti gyászos hangulatot é
Perszephonét is ábrázolták mákgubókoi:
Egy mükénei aranygyűrűn az ülő Dé
ható, amint mákgubót nyújt át egy
figurának. Ovidius szerint Perszephoni
mákvirágot szedett, amikor Hádész ért Öt
elrabolta. Kifejező szimbólum. Bár
az aus
tus 15-i Nagyboldogasszony napja az a
tus Idusán köszöntött Diana ünnepé
eredetét, e napon Szűz Mária hal
áláról emi
zünk meg. A ma 2
gyar Nagyboldogasszonj
Démétér( anyára is utal, s e jelzős
eredetileg
forn
nem is Szűz Máriát, hanem am
Szent Annát értett
ék ala tta. 119888
Találóan illik ide Robert Burns szerelmes verse:
, Augusztus első éjjelén
— az árpa sárga volt már —
Szép Annimhoz lopóztam én
tündöklő teliholdnál."
(Az árpaföldön
— Kálnoky László fordítása.)
Lehet, hogy csupa csodás egybeesés (no, de
ennyi?), lehet tudatos költői szándék — vég-
tére is Burns még abban az időben élt (a mi
Csokonaink kortársa volt), amikor a mitológia
a költői eszköztár szerves része volt —, de mint-
ha a versszak minden sora mitológiai utalásokat
hordozna. Augusztus Démétér hónapja. Árpa,
és nem búza volt eredetileg az ő gabonája. Anna
— mint jeleztem — az istennő keresztény másá-
nak a neve, a névnapja július 26. Démétérről
és az árpaföldről — ott bújt össze vajon Robert
Annijával? — az a mítosz jut eszembe, mely sze-
rint Démétér lasziosz titánnal egy háromszor
felszántott barázdában szeretkezett, s ebből a
nászból született Plutosz (a Bőség). A versbéli
Holddal telik ki a mítoszi üzenet. A holdisten-
nő egyik alakjában a Hékaté nevet viselte, akit
viszont Graves Démétérrel azonosít. , Koré,
Perszephoné és Hékaté — írja — természetesen
az istennőháromság volt szűzlány, nimfa és
banya alakjában, amikor a földművelést még
csak nők gyakorolták. Koré a még zöld vetést,
Perszephoné az érett kalászt, Hekaté pedig a
learatott gabonát jelképezi. Az utóbbi az an-
gol parasztság "Bábakalács-anyó
-ja. Az istennő
általánosan elterjedt neve azonban Démétér
volt, Korét pedig elnevezték Perszephonénak,
s ez zavarossá teszi a történetet. Démétérnek
a háromszor felszántott búzamezőn való ka-
landja egy termékenységi rítusra vonatkozik,
amelyik a Balkánon napjainkig fennmaradt: a
gabonapapnő őszi vetéskor valószínűleg nyil-
vánosan szeretkezett a szent királlyal, hogy jó
legyen a termés."
" Graves: i. m. 135, 141, 146.
Ma a legtöbben megelégednének azzal a ma-
gyarázattal, hogy a titkos testi szerelemnek
hódoló fiataloknak régente azért volt kedves
évszaka a nyár, mert szabad ég alatt lehetett
űzni, és éjszakánként a végtelen gabonaföld, a
magasra nőtt árpa kiváló búvóhely volt. Ez is
jó magyarázat, de mennyivel szegényebb lenne
a vers, ha ennyivel beérnénk!
Verlaine nappal is élvezte a szabadtéri szerel-
met. Igaz, ifjú házasként legfeljebb csak sze-
méremből kellett elbújnia a leselkedő szemek
elől:
, Nyár lesz tehát, tündöklő és meleg:
örömöm édes cinkosa, a roppant
napfény, a selymek közt még szabadabban
kiemeli drága szépségedet;
a kék ég, a hullámzó, büszke sátor,
alásuhog és csókjaival ér
homlokunkra, mely forró lesz s fehér
a boldogságtól és várakozástól;
s ha jön az este, langyos szél susog,
fátylaid játékosan megsuhognak,
s baráti mosolyát a csillagoknak
együtt nézzük majd, ifju házasok."
(Nyár lesz tehát
— Szabó Lőrinc fordítása.)
A nyár, éppoly kettős természetű, mint a többi
évszak. Ez a kétértelműség az orosz nyelvben
is tükröződik. Az élte virágában oroszul így
hangzik: 6o yeéme nem, szó szerint a , nyár
virágában". Ugyanakkor az éltes, idős, hajlott
korú emberre azt mondja az orosz: 6 emáx
(szó szerint ,nyaraiban, azaz éveiben (járó).
Erre ünnepeinek baljós elemei, a betakarítás-
hoz kapcsolódó képzettársítások (beteljesülés
-— halál) is utalnak. A mi nyarainkat éppúgy
jellemzi a Medárddal kezdődő 40 napos eső,
majd a július második felében Illés-nap táján
161
villámlással, mennydörgéssel jelentkező viharos
időjárás, mint a szikkasztó hőség. Mondhatni,
a nyár a legszélsőségesebb időjárású, .legszen-
vedélyesebb" évszak. Tornádók, hurrikánok is
csak jelentősen különböző hőmérsékletű lég-
tömegek határán keletkeznek, nyári (trópusi)
meleg nélkül elképzelhetetlenek. Ha vérmér-
séklet szerint osztályoznám az évszakokat, a
nyarat már csak ezért is kolerikusnak nevez-
ném — illően ura, Mars természetéhez.
Figyelemreméltó, ami erről Ripánál olvasható.
Ripa a Haragot — ez a főbűn következik ugye-
bár a kolerikus természetből — nőnek és férfi-
nak is ábrázolja. Az előbb olaszul /ra, ami nő-
nemű szó, az utóbbi, Furore, hímnemű. Egyik
leírása szerint Ira ifjú hölgy, vörös ruhát visel,
-arca duzzadt, mert a harag a vér forrongása
okán gyakran elváltoztatja a testet. Ez látszik
lángra lobbant szemein is. Kard és égő fák-
lya van a kezében. , Az égő fáklya a haragvó
ember szíve, amely folytonosan tűzben ég...".
Jegyzetében hozzáteszi, hogy ,a Mars házában
lakik." Furore a zabolátlan és engeszrelhetetlen
harag megszemélyesítője. Felfegyverzett férfi ő,
pajzsán a saját kölykeit szétmarcangoló orosz-
lán képéve JO
A felsoroltak a nyár megszemélyesítéseire is ille-
nek, legalábbis a larin gyökerű európai művelt-
ségben. Így Mars és itt említett attribútumai
(kard, tűz, vér, vörös szín), Ceres/Démétér égő
fáklyája ésaz Oroszlán hónapra (jegyre) tett ura-
lások, az oroszlánkölyök és a szív. Az Oroszlán
csillagkép felett látható a Kis Oroszlán vagy
Oroszlánkölyök (Leo Minor) csillagkép. Az
asztrológia az emberi testrészek közül a szívet
rendeli az Oroszlán jegy uralma alá, a neki tulaj-
donított érzelmi szférával együtt. Az Oroszlán
csillagkép legfényesebb csillagát, az ekliptikán
ragyogó Regulust, , Oroszlánszívnek, Cor
Leonis-nak is nevezték. Regulus kis királyt,
királyfit jelent, értelme szerint olyan személyt,
"9 Ripa: í. m. 225, 306—307.
" Jankovics 1991: 59-60
162
A többi évszakról írottakhoz
kevés a nyári vers, s még ezek
vös, esőáztatta, vagy éppen
s909 E
ami
ragos nyárról szól,
és nem a képze.
pompás évszakról. Vagy ha mégis,
az őszből emlékezik vissza rá. Hogy
ez, annak a költészettel kapcsolata
oka. A költészet romantikus műfaj,
romantika kezdete óta. A romanti)
mit kezdeni a harsogó egészséggel,
gal, amit— számomra — a nyár sugár
kiegyensúlyozottsággal, kispolgári
sem. , Üvöltő szelekre", viharos
legalább keserédes mélabúra van szi
a tél, a tavasz, s talán leginkább az
lizál. A romantika előtti költészet m
nagy különbséget
az évszakok köz
verseli meg a nyár adta egyszerű
nemcsak a vad szenvedélyeket. A
von der Vogelweide, a trubadúrköltő pé
A hársfaágak csendes árnyán, / ak
nek ágya volt, / ott láthatjátok / a
/ hogy fű és virág meghajolt? (A
XIII. sz. Babits Mihály fordítása.)
nyilvánvaló, de említésre érdemes,
vers a június közepét énekli meg.
zik ugyanis a hárs, a németek és ny
hajdan szent fája, mely éppen ezért
napnak is nevet adott." (28. kép.)
a nyár kettős természetére utalva már
is így sóhajt fel Nyári dél c. versében,
ben Corinna boldogítja: , Ó, csak bús
sok dele volna ilyen!" (Babits Mihály
[dézzünk Babitsról is, ha már néven
Esős nyarat foglal versbe, előírásosan
sítve meg az esztendőt:
"Micsoda nyár! Talán kezdődik
mát 7
Korán vénül az év,
ta
Mint csüggedt férfi, kit korai
gond eds
Ady egyik legismertebb, később idézett versé
-
ben a nyár közepén szenveleg halálon, őszön
(Párizsban járt az Osz), de ha forradalmi ha-
ragra gyúl, múzsái Ira és Furore lesznek:

, Nyár-éjszakán a grófi szérűn

Reccsen a deszka-palánk
S asztag-városban pirosan
Mordul az égre a láng."
(A grófi szérűn)

A vers 1908-ban, a viharos-tüzes nyárra utaló

Illés szekerén című kötetben jelent meg először.
,Aratásra készülő mezők,
Torkon-akadt, gyűlölő szavak,
Kaszák, mik kiegyenesedtek,
Ünnep készül, piros, szabad."
(Ének aratás előtt)
,Az Égből dühödt angyal dobolt
Riadót a szomorú Földre,
Legalább száz ifjú bomolt, 28. kép. Szerelmesek két fa alatt. A hárs leve-
Legalább száz csillag lehullott, le szív alakú. Hársfaág díszíti a képen látható
Legalább száz párta lehullott: Minnesánger, Günther von dem Forste úr címe-
Különös, rét és sisakját is. XIV. századi német miniatúra.
Különös nyár-éjszaka volt."
(Emlékezés egy nyár-éjszakára) Milyen volt szeme kékje, nem tudom már,
De ha kinyílnak ősszel az egek,
Árulkodó a vers születésének ideje: 1917. feb-
A szeptemberi bágyadt búcsuzónál
ruár, az orosz polgári forradalom kitörésének Szeme szinére visszarévedek."
ideje. (Milyen volt)
Juhász Gyula is mindkét nyarat látja: Az ő fordításában John Drinkwater így em-
lékszik az őszből a nyárra:
"Mi lesz, ha egyszer szikrát vet a szalma
És föllángol e táj, e néma, lomha? , Eredj, zöld nyár, eredj haza;
elküld már kedvesed, az ősz.
Ha megutálva száz here pimaszt már,
Vidám korod rőtfenyvei
Vihart aratva zendül a magyar nyár?" Kiégtek, tovább ne időzz!
(Magyar nyár 1918)
Férged melytől a rózsa félt,
Milyen volt szőkesége, nem tudom már,
Éppúgy elhullt mint a virág,
De azt tudom, hogy szőkék a mezők,
Loncod mint vénemberszakáll,
Ha dús kalásszal jó a sárguló nyár, Leng sárgán; bérleted lejárt."
S e szőkeségben újra érzem Őt. (Nyárvég)

163
 Ezzel ismét bezárult a kör. De hogy ne ily le-
hangoltan búcsúzzunk ettől a nyártól, íme két,
szívemnek kedves haiku Macuo Basótól:
, Fönt: hars kakukkszó!
Delel a nyár! A fű is lábujjhegyen áll!
(Fodor Ákos fordítása)
, láncolva száguld, a hulláma csattog.
A Nyár, az izzó, édes buja Nyár
rá csókokat dob." .
(Kosztolányi Dezső fordítása)
Végül, hadd idézzek a népalapító ősök szerel-
mes nyaráról szóló Ady-versből:
, Nagy, jó, deli, magyar legények
Bámulták a sűrüt és vizet.
Szépet álmodtak fehér pendelyekről
S üzentek valakinek.
Ez nagy titka volt az Azovnak,
Itt veszedelmes volt az idő,
Nyárban az ember nőre jobban vágyik,
Mert a nyár nagy keritő.
Nyárban az ember ezredévet él át,
Lelke, szive előreforog
S kidobódott a Dál-kisasszonyokra
Azov partján a horog."
(A Dál-kisasszonyok násza)
De íme sötét hajam őszbe
vegyűl már..."
Hasonló költői metaforákban nem szűkölkö-
dik sem a világ-, sem a magyar irodalom. A cí-
mül választott Petőfi-sort megerősíti a , visszá-
ja" Aranytól: , Őszbe csavarodott a természet
feje" (Toldi estéje). Visszája abban az értelem-
ben, hogy az ősz (haj) — ősz (évszak) homofó-
niára építve a nyelvi képet a visszájára alkal-
mazza, ami a metafora belső tartását erősíti. A
természet ősz fürtjein nem a lombok veresét
értette a költő, hanem a dérre — ez kiderül a
következő sorból: , Dérré vált a harmat, hull a
164
adá e Aa
fák levele". Hogy Petőfi sem csak sa
CE
szálaira gondolt, hanem az ősz év
ET
ugyanúgy, mint Aranynál, a cím (
tö
TT
végén) is sugallja már. A folytatás.
ugyanazt a tudatosságot jelzi.
e
azás alaee
A korán öregedő Arany 60 év.
Se
az Új Idők Lexikona (1936) fog
te alkonyán" kezdi írni kései ver
Őszikéket. Hogy egy XX. száza
példát idézzek, Ady a Párizsban járt
ER REN Ess Ea
második versszakában csupa őszies sz
festi le azt, amibe az ő szavaival
VAS
nem, csak ő hőkölt belé:
BEPTES EVESEN
, Ballagtam éppen a Szajna felé.
S égtek lelkemben kis rőzse-dal.
át AVE TT EEEN SES VÉ
Füstösek, furcsák, búsak, bíborak,
Arról, hogy meghalok." (AV
, Ballagram?": élete őszén már I
ber. , Égtek kis rőzse-dalok?:a Ő
ZE ezel TE
gulatához hozzátartoznak a s záraz
lehullott levelekből rakott tüzek. ,F
RL
furcsák": az őszi tüzek mindig füst.
nedvessége miatt, a szókezdő,,
de a , furcsa" jelentése is, felidézi : a
őszi illatot, az égő avar füstjének/
Az ősz ,bús" évszak. Már Petőfin.
fákkal a bús őszi szél. . .) és Verlaine-
Árpád fordításában (, Ősz húrja zso
búsong a tájon,..."). A ,bíbor" a sz
álomszíne. Végezetül arról, hogy ,,
a természet őszi tetszhalála évezrede
múlásra figyelmezteti az embert. Term
élő ősünknek — legalábbis a mi égö
tél közeledtével volt mitől rettegni
a mai halálstatisztikák szerint is az [
időszakok (év- és napszakok) a legveszél)
bek az öregek és betegek számára. Arani
gondolt, folytatom a fenti idézetet:
, Rövidebb, rövidebb lesz a napnak
És hosszúkat alszik rá, midőn megfu
Megpihen legszélén az égi határn
S int az öregeknek: "benneteket vár.
 Megrezdűl a feje sok öregnek erre;
Egymásután mégis mennek a nyughelyre ,
Hadd álljon ítt még két, térben, időben távoli
példa, két japán haiku:
ze É vel rövidülése révén — eset, esemény szavainkkal
, Őszi szélroham. Nincsen tovább dolgom
ezen a földön,"
(Ensetsu, 11743)
,Még nem fáradtam el a világban — hová
fúj az őszi szél?"
(Gofu, 11771)
Az ősz, alkony (est, napnyugta, naplemente,
napáldozat, napszentület), nyugat és öreg-
ség közti párhuzam talán legszemléletesebb
irodalmi példája a 7oldi estéje fentebb hivat-
kozott első versszaka. Az is e fogalmi körbe
tartozik, ami az idézett lexikonban áll, vagyis,
hogy Arany , élete alkonyán" írta az Őszikéket.
Gerhard Hauptmann öregember szerelméről
szóló darabja (Sonnenuntergang) megengedőbb
fordításban, Naplemente előtt címmel ment
színházainkban — és a mozikban, mert meg is
filmesítették a németek (Gottfried Reinhardt,
1956). S ha már a filmnél tartunk, hadd említ-
sem mega most, amikor írom, 85 éves Ingmar
Bergman A nap vége (Smultronstállet, 1957)
című filmjét, mely a fiatalságának emlékeiben
vigaszt találó ,napjainak végét" járó öregem-
berről szól.
Ősrégi egybevetés ez. Már esett szó arról, hogy
a latin cásus (a cadó 3, esik igéből) jelentése esés,
zuhanás, bukás, szerencsétlenség, pusztulás,
halál; átvitt értelemben — negatív előjel nélkül
— esetet, eseményt ís jelent. Azt is említettem,
hogy amikor a Nap az őszi napéjegyenlőség-
kor a Mérleg jegyébe (havába) lép, az asztro-
lógusok szerint casusban van. Az elnevezés arra
utal, hogy a Nap pályája ,hanyatlani" kezd:
esik" a hőmérséklet, rövidülnek a nappalok,
,csökken? a fény. Az angol fall, ősz a cásus SZÓ
szerinti megfelelője. , Esés"-t jelent, de szóösz-
9T 178
szetételben — nightfall — használják a magyar-
ban a szürkülő hajat megidéző esti szürkületre
is, 2 A mi est, este szavunk ugyane körbe tarto-
zik, szintén az , esni? igéből képződött, az esté-
együtt, Értelemszerűen a Nap látóhatár mögé
csésére kell gondolnunk A tájnyelvi este van
rád szólás jelentése: , véged van?,
Az Ősz, este, nyugat, öregség mindentől füg-
getlenül összeillenek, de párosításuk még ter-
mészetesebb olyan kultúrkörben, amelyik téli
évkezdéssel számol, és a napokat is az éjféltől
vagy a napkeltétől számolja. (Hogy ellenpéldát
mondjak, a zsidók a polgári évet ősszel kezdik,
és a besötétedéssel kezdődően, az első csillag
megjelenésétől számítják az új nap bejövetelét,
és az előző kimenetelét.) Az európai művelt-
ségben meghatározóan érvényesül az ősi euró-
pai hatásra módosult keresztény befolyás. Jézus
Krisztus születésnapját, mint hajdan a görög
Zeuszét, aki napgyermekként kezdte égi pá-
lyafutását, Héraklész naphéroszét, a római Sol
Invictusét (a , Legyőzhetetlen Napét") és a vele
azonosult, perzsa eredetű Mithrasét a téli nap-
fordulókor, december 25-én ünneplik a hívek,
gyermekségének ünnepei az évkezdő téli hóna-
pokra esnek. Ehhez az évindító eseménysorhoz
igazodik a többi évszak antropomorfizációja.
Mivel Krisztus húsvétkor és fiatalon hal meg, a
húsvét utáni természeti és agrárünnepek nem
kapcsolódnak analógiásan a személyéhez. Egy
kivétel van: az augusztus 6-i Urunk színevál-
tozása, ami őszkezdő ünnep, ugyanakkor a
színeváltozás a szőlőnek (az Ő gyümölcsének)
érési ciklusában beálló változást is jelzi. Ebben
a jelképrendszerben a tavasz (reggel) a gyer-
mekség és ifjúkor, a nyár (a dél) a felnőttkor,
az ősz (este) az öregkor, a tél (éjszaka) a halál
és az újjászületés között eltelt idő megfelelője.
Nyilvánvaló, hogy ezt a felosztást eredendően
a Nap egy éves (egy napos) életciklusára értet-
ték. Óegyiptomi elképzelés szerint a hajnalban
165
Fv
születő Nap Heper, a skarabeusz alakjában kel
életre, délre Ré, a zeniten lebegő sólyom lesz
belőle, alkonyatkor Atum néven a nyugati ho-
rizont felé sántikáló öregemberré változik, éj-
szaka pedig Amon, a halott kos-napisten képé-
ben viszi hajója az alvilági Níluson nyugatról
keletre. E négy állapot közül egy elkülönül a
többitől a 3--1-es felállás szerint. A reggeli, déli
és esti Nap látható, vagyis él — az egyiptomiak
azt tekintették élőnek, ami a látóhatár felett
tartózkodik, ezért hívták , pusztulást nem is-
merőknek" a soha le nem nyugvó sark körüli
csillagokat —, az éjszakai viszont nem látható,
mivel a , föld alá került". Tetszhalott, magzati,
Heperhez illően szólva: bábállapotban lele-
dzik. Ezt a gondolatot aztán átvitték az éves
ciklusra is. Mondanom sem kellene talán, ez
a fajta szemlélet nemcsak az egyiptomiakra,
hanem szinte minden archaikus műveltség-
re jellemző volt, és jelen van a népmesékben
is). Az ókori szír Palműrában, mely a római
korban élte virágkorát, a napistent reggel Sol
Malakbél néven, délben, mint Hélioszt, este
Saturnusként imádták. (Az arab, görög
római nevek a korra jellemző vallási szinkre-
tizmusról árulkodnak.) Az ,öreg" Saturnus,
noha római istenség volt, Atum megfelelőjé-
nek tekinthető. Mindkettőt mankóra támasz-
kodó öregemberként ábrázolták; mindketten
a napisten öregkori (őszi, esti és egy korábbi
világkorszakban uralkodó) hiposztázisai vol-
tak, akik a Szaturnusz bolygóban testesültek
meg. Szaturnusz, a planétaisten az őszkezdő
Mérleg jegyében (havában) van ,erőben" (és
a téli Bak és Vízöntő jegyben van , otthon")
az asztrológia szerint. A Mérleg jele lemenő
Napot stilizál a horizont vonala által kettészelt
korong formájában: D-. Ugyanúgy Atum hi-
5 Nem ez az egyetlen hasonlóság az óegyiptomi és a többi ókori mitológiai nyelv
nevezték azt a helyet, ahol a Nap tartózkodik, amikor távol van, magyarán ez volt
volt az egyik alvilági folyó neve. Ami pedig általában az egyiptomi és az ókori mitoló.
tűnő kölcsönhatást illeti, arra nézvést elég, ha az egyiptomi isten- és kultuszhelynevek egy
neveit említjük hivatkozásképpen (I. Ízisz, Hórusz, Tüfón, Memphi sz, Héliopolisz, Théba).
4 16-70
166
eroglifája: O . Saturnus emellett
volt, a betakarítás végeztével, a n
7 napos hálaadásünnep áva
dec. 17-23.) mondtak neki kösz.
iak a bőséges termésért. Az őszt jelent
autumnus illik is rá jelzőként, :
szó eredeti alakja valóban gyctw
növel, gyarapít, földet megtermé
porít jelentésű zugeő 2 igéből), am
Vép án né
véletlenségből (?) még Atum , név
teszi. ök 28
,Magyarul" is hadd nyelvészkedjek.
ámÁ Nézz Néeéökie $
megint. Évszak jelentésű ősz sza
fordulása 1100-ból való; korábbi
többek közt: ész, üsz). A MNYy:
GÁ
szerint — írtam már erről is! — ősi
finnugor korból, míg a hajra vona
, fehér, szürkésfehér" jelentésű ősz (1
ismeretlen eredetű, s a kettő között. n
szefüggés. ál
Dehogy nincs. Ha nem is beszélhe
eredetről (miért is nem?), a szavak.
találásáról" annál inkább. Ősznek a :
és kifehéredő hajat, szőrt mondjuk. Szi
vunkhoz, ami a szürből ,kicsinyült",
tár szerint valószínűleg szintén ősi öri
finnugor korból — róla itt és most ó
eszébe jut az embernek a török erede
igénkből képzett őszi szüret —, kétirányú
dolatsor kínálkozik. Az egyik út a rend
szürke színű, mesterségesen fehérített szi
tó felé vezet, ami szőrből készül. (Szór sza
vagy ugor kori örökségünk, vagy igen
ázsiai vándorszó.) A másik a kivilágoso.
lentő (hajnali) szürkület irányába mutat.
besötétedésre mondjuk,
hozzá szokás tei ;
az esti jelzőt.) A finnugor párhuzamok is ly
értelműek. Az őszülő haj is szürkül, fehéredi
között. Az e gyiptomiak például
az alvilá. g neve. A görögöknél A.
giák közti, ez esetben egyirány
iptominál ismertebb gö
Így van ez a fehér szőrű lóval is, amit a magyar
szürkének mond. A szürke (fehér) ló sötétszí-
nű csikóként jön a világra, és növekedése során
világosodik ki a szőre. Vagy nézzük szóke sza-
vunkat. A szó-ke az ősz tükörszava kicsinyítő
képzővel megtoldva. (Mint a szür-ke, tar-ka.)
A tükörszimmetria a valóságban is érvényesül,
A legtöbb (magyar, europid) gyerek a napis-
renhez hasonlóan világos, szőke hajjal jön a
világra. Idő multával azonban megsötétül a
hajuk, majd hosszú idő elteltével ismét vilá-
gosodni, őszülni kezd, pont fordítva, mint a
napszakok esetében.
Az őszi lombozat veressége miatt jegyzem
meg, hogy a szürke votják megfelelője (égr)
toldalékkal ellátva vörösest, világos vöröst is
jelent (2arit). Érthetően, hisz a szürkületnek
hajnalpír a folytatása. Naplementekor érthető-
en megfordul a dolog: előbb festi be alkony-
pír az eget, majd elszürkül, végül befeketedik,
ahogy leszáll az éj. A kora ősznek is veres a
színe, a késő őszt a szürkeség jellemzi. A nap-
fény hiánya, az eső, a köd ugyanis mindent
elszíntelenít. Az angol gyay (grey) is tipikusan
késő őszi hangulatot áraszt. Szürke, szürkül,
szürkít, átvitt értelemben tompa, sötét, nyo-
masztó, elkedvetlenítő a jelentése. Az etimo-
lógiai szótárnak ellentmondva költőink az ősz
évszakhoz, egész pontosan a késő őszhöz társít-
ják az ősz hajat, az öregséget, épp a szürkeség
és a fehér dér okán. (A kora őszt inkább olyan
középkorú férfi, érett asszony személyesíthet-
né meg, amelyik festi a haját. A rosszul festett
ősz haj mindig vöröses árnyalatú. Ha a szürke
a votjákhoz hasonlóan hajdan nálunk is jelen-
tett halványpirost, a két ősz megfelelését még
megalapozottabbnak tekinthetnénk.)
Játsszunk tovább a szavakkal! Itt van például
ős (1002; gusi, es, is, üs stb.) szavunk. A. szó-
tár uráli korból származó ősi örökségünknek
mondja. Régebbi tehát mindkét ősznél. De
állítása szerint mindkét , Magyar szónak az
ős főnév változataként, illetőleg az ó mellék-
név származékaként való magyarázata téves.
Annak ellenére írja ezt — nyilvánvalóan egy ós
5 ősz egyeztetésre utalva —, hogy a mondott
szavak közt szoros jelentésbeli kapcsolat van.
Vagy nézzük őz (1138; euz, eoz, űz, ősz) sza-
vunkat! A szótár szerint ismeretlen eredetű, és
azt írja, hogy ,a magyarázat, mely szerint egy
föltett őszbór (5 őzbőr) "őszi irha? összetételből
vonódott el jelentéstapadással, nem meggyő-
ző". Ezt írja, jóllehet a szó első előfordulása az
ősz hajéval azonos, és az állat másik magyar
neve rőtvad. Ősz lévén a vadászat ideje, az em-
bernek az őzről az ismeretlen eredetű, vagyis
magyar úz (1372) ige is eszébe jut. No meg az
abból képzett üzekedik (a szarvasok nászideje
az ősz), és feltehető melléknévi igenévi alak-
jából visszaható képzős származéka, az üsző
(1395; ysew, ize, öszszó). Az őszi színek okán
pedig a szintén magyar (, ismeretlen eredetű"
üszög, üszök (1390) is e körbe illik. Az üszög,
amíg parázslik, vörös, amikor kialszik, hamu-
szürke lesz, s a hamu alatt fekete. A növények
gombás, azaz üszkös elhalása (I. még tűzelha-
lás) nemcsak a tarló- és erdőtüzeket idézi meg,
hanem a lombhullató fák, bokrok őszi , halá-
lát" is, még ha ez utóbbi sokkal lassabban is
megy végbe.
A gabonaüszög vagy -rozsda (lat. röbigö),
mint magyar és latin neve mutatja, vörös
színnel jelentkező gombás betegség, a régiek
szemében vörös állat: róka testesítette meg.
Valószínűleg a mérgező anyarozst (Cigviceps
Ppurpurea) értették alatta, mely elsősorban a
rozson jelenik meg. A fertőzés következtében
a rozsszem erősen megnő, sötétibolya kemény
testté alakul, mely a kalászból feltűnően ki-
emelkedik. Aratáskor kihull, a földbe kerül és
áttelel. Tavasszal piros fejű termőtestek kelnek
ki belőle, ebből szóródnak szét a levegőben a
spórák, amelyek az időközben elvetett és meg-
nőtt gabona virágjában telepednek meg. (A
tulajdonképpeni üszög és rozsda nem ugyanaz
a gombanemzetség. A tudomány a kettőt meg-
különbözteti. Az előbbinek Ustilago a nemzet-
ségneve, és tünete a gazdanövényen megjelenő
167
 sötétszínű kitartóspórák tömeg. Az utóbbinak
DPuccinia, és többféle színben , pompázhat" (fe-
keterozsda, barnarozsda, sárgarozsda).
Ismétlem, e szavak nem (feltétlenül) közös
eredetűek, mindenesetre , egymásra találtak"
a nyelvfejlődés során. Kitűnő példája ennek
e fogalmi kör — egyben téridő kör! — szerves
tartozéka, a nyugatra, estére következő égtáj,
napszak neve: az észak (1405; wzak, ezek, sak,
íszek, őszak, úszak) illetve éjszaka (1416) sza-
vunk. Ök azonban már a télhez illenek.
555 a tél dere már megüté fejemet."
6
6. 9.
6.
Ha az ősz az öregedő, őszülő hajú emberrel
halad párban, — szegény Petőfi Sándor, 1847
szeptemberében, amikor a fenti sorokat írta,
még nem töltötte be a 25-öt! — a tél a már iga-
zi vénségnek, mi több, a halottnak a jelképes
évszaka (és fordítva). Bízom benne, hogy nem
szorul magyarázatra, miért.
A keresztény naptár szerint az esztendő télen
ér véget, és télen is kezdődik. Az óévet mindig
öregembernek, az újévet pedig gyermeknek
képzelték el. Akkor is így volt ez, amikor még
nem január 1-jén, hanem december 25-én
köszöntötték Európában az új esztendőt, sőt
akkor és ott is, amikor és ahol a tavaszponton,
egy ahhoz közel eső ünnepen, például
vagy
Boldogasszony napján (márc.
Gyümölcsoltó
25-én). Az évszakváltó évkezdés emléke tetten
érhető a télbúcsúztató, tavaszköszöntő népszo-
kásokban. A szokás keretében a telet (óévet)
csúf öreg banyaként vagy mihaszna öregem-
berként megjelenítő alakoskodó vagy bábú ké-
pében , kiverik", ,kihordják" a köz(ös)ségből.
dob-
Az utóbbit , meg is ölik": elégetik, vízbe
ják. A tavaszt (újévet) képviselő ifjú szereplőt,
hasonló
bábút vagy feldíszített zöldágat pedig
, behozzák". (A ,ki, ,be
ünnepélyességgel
világa helyi ér-
igekötő az ember és a természet
szilveszterkor
tékeit jelzi.) E szokást tarthatták
tatlanságukat.
ük következtében veszítették el halha
15 Az ősszülők bűnbeesés
168
(télkiverés), farsangkor (téltemetés) Vagy vi
vasárnap (kiszejárás), aszerint, ho k TATRG
hol mikor kezdték az évet. 59 corábban
A téli évkezdéssel — ami a középkorban sokhe
- É §
lyütt, így nálunk is karácsonyra esett
Éva 8 E
vagyis ,öreg szövetségbeli Ádám és
láláról", azaz bűnbeeséséről" emlékeztek 7
az év végén (névnapjuk ma is dec. 24-ére es ik),
Jézus pedig, másnapi születésnapja révén ési
gyé vált az újévgyermekkel. Az ókori Rómában
december 25-én eredetileg a téli napfordulót,
a napisten születésnapját ünnepelték, ennek
öreg Nap hete
megfelelően az előző nap az
lával esett egybe. Húsvét Jézus halála és felt4.
madása okán vált alkalmas évváltó ünneppé,
Az esemény időpontja, a zsidó Peszáh maga is
évkezdet, a zsidó egyházi év kezdete mindmá-
ig. Gyümölcsoltó Boldogasszony napja pedig
azért, mert ez a tavaszponthoz igen közel eső
nap épp 9 hónappal előzi meg a karácsonyt,s.
ezért Jézus fogantatásának az ünnepnapja lett,
amit emiatt szintén tekinthetünk , valami új"
kezdetének, a keresztény világéráénak min-
denképp.
Az eddigiekből látható, hogy az évszakos meta-
fora eredendően nem az embert illette, hanem
épp fordítva alkalmazták; az emberi élet tőbb
szakaszai jelképezték a megszemélyesített termé-
szet évszakos változásait, illetőleg a Napét és
az esztendőét. Ebből adódóan a halott valójá-
ban tetszhalott, mely időközben újjászületésé-
re váró magzattá változik, hiszen a természet,
a Nap és az esztendő megújul az éves ritmus
szerint. Az év — ember alkotta fogalom lévén
— e tekintetben is különbözik a másik kettőtől,
a megszemélyesített ó- és újév nem ugyanaz a
személy. A rómaiaknál az előbbi férfi volt; és
Mamurius Veturiusnak hívták, az utóbbi nő,
és Anna Perenna volt a neve.
Hogy a tél - halál mennyire közkeletű meta
fora volt hajdanán, hadd idézzem erre nézvést
Vajda Jánost. Kihez fordulhatnék továbbra is e
 árgyban ha nem költőkhöz? Így kezdi A vir-
nasztók
asz című versét:
Irt a nagy halott előttünk,
Kiterítve mereven.
A hideg, a téli éjben,
Csillagoltó sötétségben
Mi vagyunk még éberen."
A sorok magukért beszélnek. Példám kiváló-
ságát nem kisebbíti, hogy politikai célzattal
íródott a vers, S a ,nagy halott" nem más, mint
a levert szabadságharctól halotti bénultságban
leledző ország. Vajda János épp azért választja
e metaforát az ország állapotára, mert remény-
kedik a magyar feltámadásban. A nyolcadik
versszak így szól:
, Álmodunk mi hihetetlent.
El se merjük mondani.
A holt szeme félig nyitva,
Hátha meg nem volna halva,
S lehetne még valami..."
(Kiemelés a költőtől.) Az utolsó, tizenkettedik
versszak teszi teljessé a metaforát:
, Szempillánk is csuklik immár...
S ha az álom elnyomott,
S mi is alszunk, boldog Isten!
Akkor aztán késő minden —
Mozdulhat a tetszhalott! . ."
A költőutód Ady megközelítésében a feltáma-
dás újjászületés. Nem tetszhalott tér magához,
hanem a halott , odaát" mintegy mag(záti) sor-
ban vár újjászületésére:
, Hős emberségem, várakozz,
Szép álmokat aludj, lefénylett
Jós és jó magyarságom,
Hívni fog az élet
S föltámadások örök Rendje.
Most tél van s szegény mag-magam
Megnémítva és behavazva
Rendeltetés hitével
Őrzöm meg tavaszra,
Igazimnak sarjadásáig."
(Mag hó alatt)
Magzat szavunk első írásos előfordulása tudo-
másunk szerint 1350-ből való. Ősi mag sza-
vunkból képződött — ez utóbbi írásos nyoma
az 1130-as évekből ismeretes —, nem mondok
vele újat. Azzal sem, hogy a régi és illedelmes
beszéd a férfiember és a hímállat ondóját is
nevezte , magnak" — nemcsak a magyarban.
L. latin sémen, angol semen, seed. Ez utób-
bi nemcsak növényi magot, ondót, valamint
ivadékot, hanem csírát, baktériumot, eredetet
(másik angol szóval germ), halikrát is jelent (is-
mertebb nevén milt). Ez arra vall, hogy a mag
vetése és a nőstény hím általi megtermékenyí-
tése egymásnak megfelelő cselekmény volt a
régiek képzeletében. Ahogy az anyaméhben
növekvő magzat várja a világrajövetelét, úgy
várja az ősszel, koratavasszal elvetett mag a
Földanya méhében, hogy csírázásnak indul-
jon, és új életre kelve áttörje a föld felszínét. A
tavasz — újjászületés metafora, s ebből követ-
kezően a tavaszi évkezdés a természetben élő
és földművelő ember ismétlődő élményében
gyökeredzik. (Annak, hogy a gabonát életnek
nevezte régen a magyar, ehhez is van köze.)
Míiítoszok regélnek a bevetett föld termé-
kenységének fokozását célzó orgiasztikus
agrárrítusokról. Ilyen rítusra emlékeztet a
már említett mítosz Démétér földanya és
Iasziosz szenvedélyes egyesüléséről a három-
szor felszántott barázdában. E nászból jön
Plutosz (,Bőség") a világra. lasziosz neve is
beszédes, , Gyógyszert", ,Jobbulást" jelent.
Több görög félisten és hérosz fogan a földre
(Földanyába) hulló isteni férfimagtól, Órión
és Erikhthoniosz például. Mindkettőjüknek
köze van tárgyunkhoz. Órión, az Orion csil-
lagkép megszemélyesítője, naptári istenség és
169
 a rovarbáb. A hernyó (/zrv
termékenységisten volt, emellett 2 napisten gubó (cocon) védelmében pih,
1i — nemcsak a görögök
; tázisa szemében.
örögök SZEP
hiposz
átalakul, részben fel is oldódik,
Athén ősi királyai Erikhthoniosztól származr
a ,héjából" egészen más formájú
tatták magukat, akinek a nevében ott A , föld
; ködésű bogár, lepke (imago) si
(/dóvioc). Ő is naptári istenség volt, ső volt
mi is minden évben azt remél
hangás hegyi rétek felől fújó megtermékenyító új esztendő más lesz, jobb, min
szél. (Orionnak a téli és a nyári napforduló-
megfelel annak, hogy míg a lá:
hoz, Erikhthoniosznak a tavaszi és őszi nap-
éjegyenlőséghez volt köze; ilyen értelemben ember undorodik, addig a pillan
nevezhetők naptári istenségnek.) B találja. (A lárva szinonimái: a
kínált a télben nyű, pondró emberre alkalmaz
A természet más példákat is
szunnyadó élet analógiás magyarázatához. mennek.)
Közismert, hogy sok állat: csiga, kagyló, ízelt- A hernyó : báb : pillangó átala
lábú, kétéltű, hüllő (Erikhthoniosz félig kígyó életfestészet farsangra és a rákö
volr) és néhány emlős, például a medve alszik böjtre utaló szimbolikájában ha
téli álmot. Az állatok téli álma tetszhalotti ál- kap — a tavasszal megújuló term
lapot még tudományos értelemben is (az alvó csolódóan." A XVII. századi
állat hőmérséklete, anyagcseréje jelentősen ken olykor látható , falánk" hern
lecsökken, minden életfunkciója lelassul), de báb, és a virágok nektárját szí
bizonyosan annak tűnt a mítoszteremtő ember kelő pillangó a farsang (földi lé
szemében. A legismertebb ógörög teremtés- és a húsvét (föltámadás) jelképei.
mítosz első istenpárjának férfitagja, Uranósz tológiában a nektár az istenek it
(.Ég"), miután fia, Kronosz férfiatlanítja és le- volt, és szárnyat is csak égi lény"
taszítja trónusáról, örökös alvilági álomba me- A gubó — külleme okán is — a ft
rül. Uranósz a neve alapján kapcsolatba hozha- nyadó maggal rokon jelkép. Tu.
tó egy télen alvó indoeurópai medveistenség- (cocon, angol cocoon) a latin ca
gel (latin ursus, francia ours, medve). Uranósz ami a skarlátfestéket adó ka
alvilági lakhelye, a Tartarosz a mitikus térben megy vissza, és megfelel az ógörö
és időben északhoz és az éjszakához, illetve a ami viszont fagyümölcsmagot,
télhez kapcsolódik. És milyen érdekes! Amikor csot jelent. (A borsó nagyságú
a csillagászok felfedezik az Uránusz bolygór (a karmazsintetű úgy néz ki, minth
XVIII. században), az asztrológusok azonnal tölgy vörös bogyótermése lenne.) D
tudják, ,hol a helye": a Vízöntő jegy és hó- pot a magzati léttel is rokonítb
nap urává teszik meg. Abban a hónapban kap szintjén. Latin neve (püpa, játék
otthont, melyben a mitológia Uranószának is minden európai nyelven, magyar!
helye van. A farsangi medvealakoskodások ma érthető, ami. Nem véletlenül ford:
is a medve kora tavaszi (gyertyaszentelői) ébre- nak magyarra. Tájnyelven a kisbal
déséhez kötődnek." is mondják, s az eredetileg takn
A halott téli természet másik alkalmas jelképe lentő pupák is végső soron a latin sz

16 Erről bővebben I. 113-116. o.

7 A Jélet (olasz natura morta, francia natu
re morte, szó szerint halort természe
ájtatos és egészségvédő üzenetét is hord t) a húshagyóval kez Ő
ozza: Mem
. ento mori! Emlékezz a halálra!" A magyar
(holland szilleven) tükörfordítása. A csend(es) elnevezés a néi
ebben az esetben a Aalort sz
írtakat. L.117-119. o.
inonimája, ami alátámasztja az

170
 vissza. Két okból is említést érdemel e körben
oszorkányt
o [0 he sztk NB
jelenő 4 HE , É He a Nap távol van, a tél sötét és
is, ; ha az cámoléstő BBI ke
szócán
; zerint baba, báb,
bábu szavainkhoz genetikailag nincs is köze.
(Már hogyne lenne!) Egyrészt a nap- illetve
újévgyermeket világra segítő isteni bábát is
tisztelhetjük benne, másrészt az óévet megje-
lenítő banyát, akiből , bábállapotát" követően
újévbaba lesz. Itt kell szóba hoznom, hogy az
óegyiptomiak a tetszhalálából új életre kelő
Napot a gubójából kiröppenő skarabeuszhoz
hasonlították. Valószínűleg ez a magyarázata
annak, hogy a rovarbábok osztályozói a báb
egyik, lepkékre jellemző formáját múmia-
bábnak nevezik (pupa obtecta, a lat. obtegő 3,
befed, elrejt, titkol, palástol, véd igéből). A
halott Napot megtestesítő Amon kosistent az
egyiptomiak rendszerint bepólyált múmiaként
ábrázolták. A múmiapólya a bábgubóra emlé-
keztet, abban is, ahogy a tetemre kerül.
S itt térhetünk át az évszakról a napszakra.
Amon kos Heper skarabeusszá változása a
napkeltét jelképezte, s csak analógiás, átvitt ér-
telemben kapcsolható az évszakváltáshoz, úgy,
ahogy mi is hívjuk a tavaszt kikeletnek, vagy
az angol az őszt az év estéjének (fa). Kikelet
szavunk eredetét tekintve persze a növények
kikelésére utal, de mint ilyen is már az év
reggelét" jelentette. A napszak — és égtáj — ösz-
szekapcsolása a megfelelő évszakkal, az analóg
szá-
gondolkodású vagy azt (megjértő ember
és egyéves
mára természetes. A Nap egynapos
látszólagos jár ása között számos párhuzam
vonható. Éjsza ka a Nap távol
van. Amikor
g járja be az eget, és
látható, kelettől nyugati
felől tér vissza,
mivel az új napon ismét kelet
távollétében az északot
logikus a feltevés, hogy
áll a mondott nap-
is megjárja. Tő bbek közt ez a hátterében.
szak és égtáj n évrokonságának
Mék sötét és hideg, a legtöbb élőlény
Ja ai é ké elpusztul, mások hosszú téli
lllés aJE j — a Nap sokkal hosszabb
MÉ vol, tti máskor. A sarkkörhöz
vesét tnagás északon egyre hosszabbak
a téli éjszakák, s egy ponton túl már föl sem kel
a Nap! Az északi tél ténylegesen olyanná válik,
mint az éjszaka. (A mi kultúránk az északi fél-
tekén született, a déli félteke viszonyait csak a
fölfedezések korában, másodlagosan ismerték
meg eleink, s az ott tapasztaltak miatt e jelkép-
rendszeren nem változtattak.)
Az éjszaka és a tél a halottak ideje. A holtak or-
szágát több régi elképzelés északra és a látóhatár
alá helyezte, merthogy a Nap is arra távozik, és
az ember is többnyire földbe temeti szerettei
porhüvelyét (e szó nem a bábot juttatja az
Önök eszébe?). A halott kihűl, a bomló holt-
test színe elsötétül. Nem is olyan régen még
úgy hitték, hogy a holtak lelkei éjjel járnak; a
halottak ünnepeit tél kezdetén (nov. 1-2.) és
tél végén tartották (a rómaiak februárban). A
farsangi szokások java, a népi , halottas játék ,
a karneváli felvonulás, a maszkák — a lárvák! —
erre emlékeztetnek. De megemlékeztek róluk a
télközépen is, karácsony éjszakáján. Övék volt
a , halottak miséje" az éjféli mise előtti órában,
nekik szólt a , halottetetés" a karácsonyi aszta-
lon hagyott maradék formájában.
És ne feledjük, hogy csak a hitetlen mai ember
hiszi a holtat végleg halottnak. A hívő ember
hisz a föltámadásban. Ezért ,elhunyt" a meg-
boldogult, mivelhogy csak alszik a föltámadás-
ra várván a végítéletkor. Az alvás és a halál álla-
pota közti rokonságot ősidőktől fogva érzékeli
az ember. A görögök ezért képzelték ikerfivé-
reknek Hüpnoszt és Thanatoszt. A hívő hiszi,
hogy úgy támadunk fel, amiként a természet
téli tetszhalálát is tavaszi újjáéledés követi.
 IX. Rendies játszmák

Az ember rendszerezési vágyának legnagyobb (számottevő) tulajdonnal nem rendelkeznek.

horderejű megnyilvánulása a társadalom osz- E 4 csoport (az drják) alatt a kasztrendszeren
rálvozása. Kirívó példája ennek az indiai kaszt- kívüli , érinthetetlenek" (a pedriák) helyezked-
rendszer, mely az egyén társadalmi helyét egy nek el, akiknek a foglalkozása hindu felfogás
földi életcikluson belül születésétől kezdve szerint tisztátalannak minősül.
meghatározza. A kasztok közötti átjárás elkép- Ami a négyes felosztást illeti, ez az elv nem in-
zelhetetlen, különböző kaszthoz tartozók nem diai sajátosság. Még az alrendszerek létezése, a
házasodhatnak össze. A kasztok (szanszkrit rendek közötti házasság tilalma és a kirekesztés
dzosátik) a társadalom származási-foglalkozási— érvényesítése sem az. Valamilyen formában
riruális rétegződését fejezik ki. Nyilván hosszú megtalálható a legtöbb ókori civilizációban, az
idő telt el, mire a kasztrendszer ma ismert for- egyiptomiban? éppúgy, mint a közép-amerikai
mája kialakult, és ma is változik. A jogegyenlő- műveltségekben. Persze, a felosztás a minden-
séget hirdető indiai alkotmánynak köszönhe- kori helyi viszonyokat tükrözi. Ezekben a tár-
tően a kasztokat elválasztó falak málladozóban sadalmakban a ranglétrát tartó legalsó réteget
vannak, de még ma is mintegy 3 ezer kaszt a rabszolgák, foglyok tették ki,
létezik, 25 ezer alkaszttal. A régi Japánban a , bakufu a busi-uralom meg-
A kasztok négy társadalmilag megbecsült, de szilárdítására az embereket négy rendbe osztot-
nem egyenrangú csoport (varna) valamelyi- ta: si (szamuráj), nó (paraszt), kó (kézműves)
kéhez tartoznak. A legfelsőbb varna tagjai a és só (kereskedő) rendbe, A parasztok, kézmű-
brábmanák, a papok, vagyis a szellem emberei. vesek és kereskedők rendjén belül is többféle
Őket követik a ksatriják, a harcosok, az evilági megkülönböztetés létezett, A társadalmi rang,
hatalom fegyverviselésre jogosult képviselői, a hovatartozást jelentő rend" alapján még a
majd a vaisják, a parasztok, kézművesek, ke- lakhelyet is meghatározták ,..; a foglalko-
reskedők, végül a súdrák, munkások következ- zást, a ruházatot is szigorúan szabályozták,
nek. A súdrák a másik hárommal ellentétben Különböző rangúak nem házasodhattak össze,
Amilyen a vécépucolás. Néhány évtizede magam is tanúja voltam, mit jelent ez Indiában, Furcsa ellentmondás, hogy
útban India felé, a frankfurti repülőtér mosdójában egy méltóságteljes, turbános, ősz szakállú szikh végezte ezt a munkát,
persze, jóval higiénikusabb körülmények között, amit otthon elképzelhetetlennek tartott volna.
" A külföldi szakirodalom az óegyiptomi osztályokat is a kaszt szóval jelöli. L. priesrly caste (papi kaszt), seribes" caste
(írástudók kasztja). L. Strrouhal 1992.

173
Az említett négy renden kívül volt egy ötödik
is, az eta-hininnek, vagyis nem embernek ne-
vezett "aljaréteg. A hindu és a japán felosztás
között két szemet szúró különbség van. Az
egyik: a japánok nem sorolják külön rendbe
a papságot. A másik különbség a rangsorban
van. A busik eredetileg maguk is parasztok,
földbirtokosok voltak, ha nem harcoltak,
földjüket művelték vagy műveltették, ha volt
kivel. Ezért a paraszt, a kétkezi munka felér-
tékelődött a szemükben. A kereskedők viszont
nem végeztek termelőmunkát, ezért kerültek a
társadalmi ranglétra alsó fokára. A kézművese-
ket is a maguk szemszögéből nézve helyezték a
kereskedők elé. A kardkovácsokat, s utánuk a
(templom- és palotaépítő) ácsokat különösen
megbecsülték. Ez a rendszer is hosszú folyamat
eredményeként alakult ki, mára összeomlott,
illetőleg átalakult. A hierarchikus japán társa-
dalom hagyományhű alrendszereiben (vállala-
tok, jakuza) még élő minta.
De ilyen messze sem kellene mennünk. Az
európai múltban is négyes osztatú társadalmi
elkülönülés működött. Csak nem volt olyan
merev, a rangsor is különbözött, és koránt-
sem volt olyan egyértelmű, mint keleten. Ez
a rendszer is hosszan tartó belső harcok ered-
ményeként jött létre (I. a császárság és pápaság
küzdelmét a középkorban). A hierarchia csú-
csát elvben a papság foglalta el, amelyet sor-
rendben a katonáskodó nemesség követett, a
gyakorlatban azonban a második rend volt az
úr." A harmadik rendet a polgárság képviselte,
amelybe a céhes iparosok, kereskedők mellett
a nem nemesi származású értelmiség és a hiva-
talnoki réteg is beletartozott. A létra alsó foka
a parasztságnak jutott.
E négy rend persze éppoly rétegzett, mint fen-
tebbi példáinkban. Kirekesztettek is voltak,
mint a legfeljebb csak megtűrt, kiváltságokkal
? Bakufu-rendszer - sógunátus, busi (szamuráj) - fegyveres harcos. Jamadzsi 1989: 214. Az idézet az Edo-korsz
1868) állaporaira vonatkozik.
1 Vö. az Ázsiában elterjedt uralmi renddel, amelyben a tényleges uralom nem a szakrális főkirály (japán
hákán, magyar kündü), hanem a világi uralkodó (japán sógun, kazár j.sád vagy isa, magyar gyula) kezébenö
174
nem rendelkező idegenek, rabszolgák (
középkorban), gettóba szorult zsidók.
EN kee TE Et VT VÉG
proletáriátus és a bűnözők társad;
mint a saját telepeikre különített ]
ma polgárinak tekintett foglalkozásoi
a ,banki tevékenységet" (pénzkölcsönz7
matra) kereszténynek sok helyen so
ták. Mivel azonban szükség volt rá, a z
muzulmánok) gyakorolhatták. Ezt
zást az antik Rómától örökölte Eur
a XI. századtól a katolikus papság nei
hetett, örökletes foglalkozássá sem
ezért a papi pálya megnyílt minden
rend előtt. Nem ritkán jobbágysor
fiú is magas polcra jutott. A vitézs
is megnyithatta a felemelkedés útjái
Ezt a társadalmi berendezkedést ren
nevezzük. A korlátozott (rendi)
idején nyeri el klasszikus formáját,
lis Európában egészen a polgári for
koráig tart (Magyarországon a XIII.
zad között). Az egymástól elkülönül
nem egyforma, de azonos jogállású r
AÉ
VÁ
messég, papság és a , harmadik rend"
La
ság) rendelkeztek testületi, politi
AKT
és parlamenti képviselettel (rendi
OSZ
a legnagyobb számú, negyedik rendki
Va
sem nevezett parasztság (a jobbágyok
eket a ál
Szerepet játszott-e az évszakos szimbolil
diségben? A négyes felosztás arra c
keztetni, hogy igen. De milyen ala La
NET Éz
rendek eredetileg foglalkozás, alapt
áz Sat Elba BTs Sz Te kő
szerint különülnek el, efelől a fog
hajdan volt égi patrónusai, egyben
pogány istenek, utóbb már csak n
asztrológiai alakok, igazítanak el benni
támpontot jelentenek az évszakokhozr.
tő elemek is. A legismertebb és legné
összekötő kapocs pedig a kártya. 7
Az európai játékkártyákról többé-ke
mudott — magam is Írtam már erről —, hogy
számosságaikban kapcsolatba hozhatók a nap-
rárral, és az is, hogy a sorozatjeleik a négy ren-
det szimbolizálják. A legelterjedtebb francia
kártya egy paklija 52 lapból áll (joker nélkül)
annyiból, ahány hét van egy esztendőben; 4
színjelzése van, ahány évszakot különbözte-
tünk meg; 12 figurát (4 bubit, 4 dámát és 4
királyi) tartalmaz a hónapok száma szerint; a
lapok összértéke pedig 364-et tesz ki, egy híján
annyit, ahány nap van az esztendőben, A két
jokerrel — ennyi jár egy csomaghoz -—, ha érté-
küket egynek vesszük, kitelik az esztendő, még
ha szökőév is.
Naptári karaktere van a tarokknak is, Francia és
olasz ősváltozatának, amit jóskártyaként tarot
néven ismerünk, , nagy Arkána" nevű 22 lapos
sorozata a számával a Napra utal. Három nagy
arkána-lapon csillagászati—asztrológiai ábrák
láthatók (Nap — Ikrek, Hold — Rák, Csillag
— Vízöntő). A 22 lap eredetileg a játékkártya
52 lapjával egészült ki, annak minden jelképes
hozadékával egyetemben. Ez utóbbi sorozatot
,kis Arkánának" nevezik.
Évszakokat allegorizál a német sorozatjelű ma-
gyar kártya 4 ásza. A 22-es ,napszám" a vele
játszott huszonegyezésben az abszolút nyerő.
Mint ismeretes, ez két ász egy kézben: egyen-
ként 11-et érnek, együtt 22-t.
A kártyák naptári jellege nem európai sajátosság.
A japán , virágkártya a 12 hónapnak megfelelő-
en 12 négylapos sorozatból áll, az egyes hóna-
pokra jellemző virágok képeivel. Így márciusra
cseresznyevirág, júniusra peónia, szeptemberre
krizantém a virágkép." A felsorolt virágok kö-
kri-
zül kettő évszakjelző is a Távol-Keleten: a
a értelmű (először francia kártyákon — innen
zantém az őszé, a peónia a tavaszé. A nyarat
lótusz, a telet a szilvavirág jelképezi."
Hoppál-Jankovi cs-Nagy—Szemadám 2004: 270,
5 Jankovics 1996A: 156, 161, 197;
§ Zsoldos 1980:20.
" Miklós Pál 1973: 164.
kártyajátékokat, de er re következtetek abból,
S Nem ismerem a német
kártyaképeket is ebben a sorrendben közli. L. Hoffm
sorrendben említi őket, és a
s Zsoldos: i. m. 12. A zöld lapot német ül is mondják zöldne
vam
Ami a szín jelzőket, más néven sorozatjeleket
illeti
VAR , kije KiL és francia színeket szo-
bh A Va öztetni, Latin (olasz, spanyol,
jé gál, dél-francia) színjelzők: kehely,
pa (coppa, copa), szablya vagy kard (spada,
espada), pénzérme (denaro, oro), bot vagy do-
je (bastone, baston). A kehely a papságot, a
Sv. be és egyenes kard (az előbbi olasz, az utób-
bi spanyol lapokon) a fegyverviselésre egyedül
jogosult nemességet, a pénzérme a polgárt, a
bot (olasz kártyákon) és dorong (a spanyolo-
kon) mint az őt megillető fegyver a parasztot
jelképezi.
A megfelelő német színjelzők, melyek egész
Közép-Európában, így nálunk is elterjedtek, a
piros, a tök, a zöld és a makk — magyar érték-
rend szerint, A német értékrend szerint a tök
megelőzi a pirost." Ezeknek a sorozatjeleknek
szemre nem sok közük van a 4 rendhez, de
Zsoldos Benő a következőket írja A játékkártya
és története című könyvecskéjében: , A németek
függetlenítették magukat az olasz befolyástól,
és a XV. század közepén megteremtették a sa-
ját kártyájukat. Szintén a társadalmi rétegző-
dést vették alapul, náluk azonban a papságot
a szív (Her2), a középosztályt a levél (Blatt),
a parasztságot a makk (Eichel), a nemességet
a nálunk ,tök"-nek nevezett csengő (Sc/elle)
jelképezte, amelyeket a nemesek használtak
solymászatok alkalmával." A csengőt a sólyom
lábára kötötték, hogy a madár hollétét a gaz-
dájának jelezze.
Az utóbb nemzetközivé váló francia sorozat-
jelek a realisztikus német színjelzők nyomán,
azok kétdimenziós jelképekké egyszerűsíté-
se révén alakultak ki, bár ez korántsem egy-
a név —, melyeket az angolszász világ is átvett).
hogy német forrásom következetesen ebben a
ann 1972.
k (Grün).
175
 Ezek rangjuk szerint 2 követke
(francia pígur, lándzsa, pika; angol 94 ,
nek Zsoldos szerint ásó 2 jelentésej, £
heart, szív), káró (cnTegy, négyezer ,
gyémánt), treff (rréfte, lóhere; dub, puskkói
a sorrend a német mintát követ, ce
tén nem azonos a latín színek ér
Azaz, a francia kártyában sem a a
hanem a tőknek (csengőnek):
számít a legerősebbnek. Ez edtálietll ós
háznak az említett országokban es
érvényesülő befolyására utal. Ném
reformáció őshazája, Bajorország!
ma ís lutheránus. Angliát már VIN
kívonta 2 kaato tl KREZESE
pedig 2 forradalom óta a egek
je Euró pe éj
A szív szerepeltetése kehely helyet ís
elvilágízsodást. Bár a forrásulsz
színjelzők, köztük a szív, még 2§
előtt keletkeztek mindenesetre
szemben, ami a legjobban fejezi ki 2
tanítás lényegét (aki nem fogzdía
szentmise során a bor Krisztus vésé
az nem minősül katolikusnak), 2 sz
szeretet szírnbólurma ökumenikus"
29. kép. Kehely ász az ún.
Viscontí-tarokkból. XV. század
(krisztusíj parancsa 2 papok földi
és a hívek magatartását tekintve e
irányadó, vallástól és feldekezertől §
Ugyznakkor2 magyar ászok é
" Volt egy bölcs nzgybáryám, zki zzt mondozatz, hogy 2 kztolicízmus exsúgó hazára lényegében egi
római bírodzlom hatásával. A reformáció zzokon a területeken tudost marzdzadó síkeseket ecérmi, zel 2
rövid idág v2gy egyálralás nem tudták megvezrú 2 lábukat. Észrevézele, armú messzemenő kövezeezezsésekez
az antik Róma cívílizációteremtő erejének tér- és időbeli kiszszárzását ülerően, cszk Írország és Szócíz,
ilerre
vosztkozásában sántít. De erre ís van mzgyzsázat. Az angtai proztazzmúzrmis elleni proteszálássak
egyede
vol: kzzolíkusnzkkellett marzdni. A lengyeleknek 2 kér pogány közt, kozher ! ésárnas
pezvoszláv hasz
a kazolíkus vallás volt 2 mentvárz
A koszi tarokk kárrvák talán legnevezetesebbíkének, 2z ún. Visconú tzrokkaak (2 XV. sz. közepén
urzlisodó hercege szármára) 2 kehely ászz külön figyelmet érdemd.
A lapon áshazó értés aszmyozast kehely va
amelybe középső cszvart oszlopának tesejésől két viságcszpból ömlsk alá 2 víz vagy talán bor. (A folyadék szíse
dat ;
bíbosíía, de hogy milyen lehetett eredetíleg, zzz 2 reprodukció alzgján nem tudom megállzpízasi
) Az
harrazáik virágcsap ís látható, 2 másik kettő közöst Ebből semmú sem fok rk. Terhazású gómbkzemásól lésén sz
dalon ís kel lennie egy negyedik csapnak Az oszlop teséjét szárnyas alak meliszobez díszái. Tdás
azgyale
Cupidór. A cszvart oszlop a forgó világyengekyt idéz, s zz összhatás zzt vigallsa, az 46 vizeknek késztzjé he
pingálni 2 művész (29. kép). A tzzokk (Taror) hivatkozott szakémői Alphas Levi és Papas hazozló jelét
Itat IZ 2 IZDOZK, TETT EZI Írják sólaz jedentése kárt, mgaázpág, öten, baldoz énő". Mandei 1974 28.

176
 10. képv Francia káryalapok Konenből, XVI. azás,

ord latin TANAPON rükröztke piros ász ( Zen

, RÓL in, éppúgy mint a apanyolhan én 47 anya
cak ász (ADvé0 ölel dí (Anti makk ás (/ő0, szótárak a pikk színjelet ez uróbbi jelentése
vapapi? piros a legértékesebb szín a Magyar kapcsolják? Vagyis a pikk a neve szerint a hu
- úrvajátékokban ín. Enmele megánt csak vallás in kandaorozaátjol francia angol megfelelője,
lehet, A Hababurgokat formája viszont a német levélért követi,
A négyszögletű káró sem vezethető le a nki
örténeti Magy arázata
1 országok a későbbi Oweunákedvlagyar
vonarchia lakóinak többsége katolikus volt, megfelelő völdből, Carrean a négyszög mellen
vmagyar kártya a magyarországi származás kockát, ablaküveget, kólapot, kököoedkát, esem
a. bécsi Piatnik Ferdinánd kártyagyárosnak pót in jelent, de levelet nem, A név és [orma
sönherőem a monarchia ÖRZeK országában
választáát értelmezhetem úgy 18. hogy a XVI
erjedt, és máig népszerűségnek örvend, csak század elején, amikor e színeket megtervezték,
am Mor krnyunak hívják természetekek, üvegablakon kölapokkal kirakor padlót csak
he
(Nettós német, tehetősebb polyár (és nemes) építtethetett
Doppeldeutehe k
a házába, a parasztnak földer padlóval, hólya
tusziriában
kér vagy tükörképem, Csehországban
é (Kétfejű, azaz két: vagy tükörké gal bevont ablakkal kellet beérnie; Az anyol
angol nyelvű szakirodalomban Pour diamond egyértelműbb elnevezés és megin
a
won a neve (képük a hátsó borítón),
csak a megfelelő latin színnévre utal, hiszen
nemzetközi sorozatjelek formája a szív kivéte szögleten. gyémánt, formájuk különbözősége
vel, nem következik a német sorozatjelekből, ellenére megfelel a kerek aranypénznek (or0).
[rancia, anpol elnevezésük Í8 zavart kelthet, A ireff valóban lóhere alakú, ez magyarázatul
szolgál a szín francia nevére, Va fennmaradt
és
Vpikk francia neve Illik a nemeséghetz, de az
npol rozé, ha ásónak fordíejul, mintkarértéts Ábrázolása láttán még hihetem, hogy a makk
lenségről vag) púnyolódásról árulkodna, Nem szolgált hozzá mintául, de némi képzelőerővel
annak ellenére, hogy a pikk formája a bütykös spanyol dorony jelszerű ábrázolásá
,
nak 15 felfogható (30. kép), Angol elnevezése
v van,
legyverhez, Inkább ásófejhez És
a elub, mindenesetre a megfelelő latin színjel
tenyleg nem
kvélhez hasonlít, A koral német zöld Jele volt
pikk formájú, szív alakú levél, A apad zőre utal,
ilyen,
fvszakot és kártyaszínt tudomásom szerint
vonban nemcsak ásót jelent, hanem kardpetta
j UNA 1994,
l !
Merlam WebsterY
;
( ollegiate Diettonáry Springfield, Mannchusetta,

177
csak a magyar Tell-kártya tervezői feleltet-
tek meg egymással, Zsoldos Benő szerint
először Unger Mátyás, győri kártyafestő élt tóját tekinthetjük
az , ő e
vele a XVIII-XIX. század fordulóján, A mai
magyar kártya ősét Schneider József tervezte
Pesten, 1835 körül." Jánoska Antalnak más
a véleménye. ,Az ász lapok évszakokat idéző hetett volna másra, mint 4
allegóriái sem újdonságok — írja, Bécsben Max ászra," Nem ő szerepel raj
Uffenheímer egy biedermeier kártyát adott ki, sókádból bort merítő ífjú,
A képek metszeteit Mathias Loder készítette vel. Az újabb kori zöld szín.
még 1824-ben. Az ászokon látható életképek ként szőlőlevél ís 1 igál 17

lehettek a Tell-kártya ász lapjaínál ís felhasz- magyar kártya makk ászán

nált, hasonló rajzok forrásai" bundás, tűznél melegedő f
Zsoldos Benő említ egy másik német változa- kulacs, vállgődrében bor, ami.
tot, amiből Schneider ihletet meríthetett vol- pillantásra mintha puskacső!
na, ha látja, de Zsoldos e porosz-szíléziaínak szándékos ís. A tél ís vadász
nevezett kártyatípus első megjelenését 1850 fegyvert csak illegálisan tartha
körüli évekre teszi, ami nem azt jelenti, hogy követőjéül szegődött, bottal;
így ís van. (Németországban, Ausztriában és madarat, ahogy Tiborc pana
Lengyelországban ma ís ez a legelterjedtebb ban. Elképzelhető tehát, hogy
típus.) , Érdekesek az ász lapjai — írja. Ezeken ísmert egy korai poros ézi )/ hl

görög-római mitológiából vett alakokat ábrá- tot, és azt alakította a magyar]

zolnak, újabban már meglehetősen elrajzolt Wa
formában, A makk ász Bacchus, a bor íste- Píros, szív, tavasz
ne; a zöld ász Diana ... a vadászat istennője,
a piros ász Minerva, a tudomány és művészet A tavaszról sok minden e: éb
istennője, s a tők ász Ceres, a mezőgazdaság nek, de a papi nőtlenség bízo:
istennője," piros szívhez, ami a szerelmes
Az ászokon szereplő ístenek kívétel nélkül illő jelképe, sem a papi rendet
évszakhoz köthetők. Kettő közülük a magyar lyen. Pedíg a szív gyakran
kártyával azonos helyen szerepel. Minerva ta- jelkép, mégpedig a földi s
vaszi istennő, március volt a hónapja, s a ma- az isteni (égi) szeretetnek a sz
gyar kártyán a píros ász ( Tavasz) az egyetlen, A lángoló szív a barokk kortól
amelyen az allegorikus alak nő. Ceres nem szentnek attribútuma (31. kép
egyszerűen a mezőgazdaság istennője, hanem templom oltárain minden mell kal
4 Már készítőjének neve szerint semm magyar, hanem hamisítatlan német kártya volt ez. Ráadásul Sci
c, drámájának szereplőíről nevezte el alsóít és felsőít, és németül ís feliratozta lapjait, így az
évsza
olvashatók.
4 Jánoska 1999
15 Zsoldos: í, m. 43.
"6 Tokaj-Hegyalja szűreti ünnepségeinek Bacchus, vagy aho: gy arrafelé hívják, baksus a főszereplője, Bak:
tett píros ruhás férfibábu, karján lopótőkkel,
" Pedíg került: Giergl János 1860-ban, Pesten készült ún, Soproni kártyáján Bacchus
a tők ászon lo ;
baljában nyári éteknek egyáltalán nem mondható hurkát, kolbászt tart nyársra tűzve, A kártya
egyediség
ideje megengedi, hogy jelképi szempontból rontott változatnak tartsam.

178
e
úg piroslik mint az Isten iránti odaadó szere-
tet szimbóluma. kie. köébejütélii
Ugyancsak a batSzívének
a Szentséges 4.2 aáá a kultusza,
TERT CIRÉVANÁRÁR
melynek
eső rt a XIX. század közepétől a tavasz
főünneép e két. a sát
végén, NYÁT elején, jelenleg a pünkösd utáni
narmadik pénteken tartja a világegyház. Jézus
sfét gyakran a sebeivel vagy szenvedése esz-
közeivel, például töviskoszorúba fonva mutat-
ják. Jézus ábrázolásának egyik legelterjedtebb,
ugyancsak a barokk-korban keletkezett formá-
zza amelyen a kezével a mellén látható szí-
vére mutat.
az ünnep kijelölt napja (Jézus a Halak ha-
vás következő első pénteken, Vénusz nap-
-án halt meg, ami ugyan nem illő gondolat-
rársítás, mégis szerepet játszott a keresztény
jelképalkotásban""), a szenvedés jelei a szíven,
tézus rámutató ujja az Ő irántunk érzett őn-
feláldozó szeretetét fejezi ki. A píros szín ez
esetben értünk kiontott vérét szimbolízálja. És
mivel húsvétkor áldozta fől magát, a piros szív
vallásos értelemben is igazi tavaszi jelkép. A

:rnapi körmenet főszereplői. Úrnapja, vagyis

7 lráriszentségnek, Krisztus Szent Testének
Vérének ünnepe, píros pünkösd és a Jézus
ec ünnep közé, a pünkösd utáni tizedik
napra (csütörtökre) esik. Korai húsvét esetén
is tavaszünnep tehát.
szüz Máriát is ábrázolják sugaras szívvel a
ellén, vagy a szívéből kiálló hét tőrrel a
Hértájdalmú Szűzanya képmásain. Mária
iva szíve a hét alkalomból négyszer Jézus
iszi szenvedése miatt sajog. Különleges ba-
: szobrát a váci ferences templomban cso- 31. kép. Katolikus szívjelképek: a Fájdalmas
ik meg. Mária azért érdemel ítt külön Szűzanya karddal árdőfött, Szent Ágoston
nyíllal átlőrt, Szítéztái Szent Ferenc tövisko-
ragai közül sokat Venustól örökölt. szorúzott szíve Éz ez 2

"e Döjtös haléteka Krisztus-Hal szenvedéseire emlékezteti a katolikusokat, a zsídók azonban aphrodisiacumnak
" penteki megyálró kereszthalál az eredeti bűnt volt hívatott eltőrőlni, mely bűnt a Teremtés könyve szerint
pén-
ek el azaz ősszülők, s amit szexuális termé szokás értelmezni. nek
szetű A Vénusz-hal kapcsolatról Í. a 149. o.

179
 A mírr dem közül a kvegő a tai Az knérkkesénA mitikus és.

vez papi madhez 5 2 kvegő ülik kginkádb. — párba állíthatók az évszak

Álalimossítbam azőrt, mert a pap volt min- Aramisa tavasszal Ű az, a
dozkorom z közrvenítő eg és föld közözt. Alain szere ellenére
papi pályára lép, és p

ver hidiz az öten ős a halandók között. A sű-

enim, azzikoz rövül löekben a kvegőégen át Te9y
uzazik, a mesehős amakor táltos paripázin (a A rók ász viseli a Njuér feliratot.
tálkos dobpit megeeecstő házson az ésbe rő lítható rajta, és mint at :
szöszk. úgy mepöl mint a szól (vagy a gondo- 22 időrert kárrvakutató a röl
Ez). Nema csoda hiszen a ló Szét anyű a Csibaz a katonáskodó nemesi rend Én ;
ezgessT 2 Vémsesz7 220G0SL e. nyár kétségtelenül a harcias é
Keresztény seőogás szerint a Szentlékek eleme istenek, Mars és a Nap
5 akvezi a szél Armint a Szezzázés misodik
smomdi okbcaskatóizíbam
vés az Eren Zelbe k- tesen haragorér ellenségeskedést,
Ser valz a vizek feket" (Ir 1, 2) Eme uul a goz és öklöklést ... jövendöl, ..
"inesslktsik SEBES régtes neve, a Szent őzekm "Tirszínű ( alhat a
5. Az cső pünkösdről
így ír az Aposrolok rűrzel és vassal folytatandó
nd
csikkedsazásett zgásázez ők MA kélgy bir mint hadisten pedig hadvezéó
szizmsöggeel az égdől mintegy szbesen Tűgő sígra és vadászfogtalkozásra
— ,.
szélnek szadülése. és eled az egész házat a csillagról
amely a bor fölött
, is uralkodi
hol ülnek vaz És megjelente k
edlőrrük kertős is várhanunk mást" Mint már jejösüt
tömes myelvek és ük mindenikre
azok közül. diszk mindenkoron úri ki ság VO
És megrelének mindnyájan Szent Lékkke " csak a katonáskodá
bár nemsa vá
2. 2—AT Pünkösd a Szentdékk ünnepe. a bor fele
érdemd említést. ahogy
Ezen 2 napon üanepcák a keresztények az sem Mass amellet, hogy a nyár B

köcdhező tzxaszi ünnp van (máskor nincs is SÉT25 szöelkék 2, vagyis a vadás
cszk czezsszalk Gyümöksoltő Boldogasszony — z0n egyik részét és a szüret vésés raka
mműrcitms 25). mely az Úr megresresüléső- újbor kiforrását felügyeli,p jának
mek, vagyis Miriz Szentek áltak fogznási- orihona iz ebben a jegyben NÉ
nak ünnepozpia és a pünkösdre követkerő Ez s menanja, hogy Mises BERN A
Szemihározsís vasárnapja Emlkiívést érdemel, — gáról nevezetes. Római e
hogyz Szentizíket galamb képében ábrázolják, — parasztok dolyár viselte a szívén, Inn
és 2 szlszab Venezsnak is aztribűvarma. mazhat a borral való kapcsolat is. a
Az ŐS
Végezetül egy zprő, de korántsem jelenrékte- ben a vegetáció és a termékenyséél g
lemáeüs IPSÉB- 1
He
maa tést meszi kztsnül az zik cilajkép jor sz essznhas sv Mindettől ks
szmdszer
zz Jázek özzcábe
ünt csik A eses myelhek Poe a lngsló szöv ábvázelésára vercők agonblazáíata
a rökz
szóló Szjezzszr
ik
u
"

34. 37- e.
"a az 7
: Bal-Bzsoüd 1987- 33
Wo

180
MNB

.; volt. Silvanus néven az erdők és legelők — rendnek is az utánpótlása az egész történelem

cdert uralkodott, és a nyájak gyarapodásáról
nondoskodott (sine jelentése: vadon, erdő,
í bakot ! liget: árvitt értelemben sokaság, bő-
Ms. núvelői minőségében Robigo isten-
sövel 07" azonosult, akiről azt várták, hogy
üres üszögről gabonarozsdáról acin
özag?) óvja mega termést, euirinusként pász-
noristen aspektusát testesítette KE Későbbe
nevek alatt önállósuló istenségeket kezdtek
nadni, Mars hatásköre pedig a hadi vállal-
-ssokra szűkült, amit Róma történelmének
-meretében inkább folyamatos
evezhetnén ak. A válrást fejezi ki ősi megszó-
ak, a Mars Gnadivusnak a jelentésmó-
dosulása. Gni(n)divs, eredetileg azt jelentette:
Növesztő" , a növeszteni, megnagyobbítani je-
entésű enemdire igéből, Később megváltozott a
vev alakja és a jelentése is. Inmár Hadak élén
ironak nevezték (gnidior 3, lépeget, halad;
ezése, lépés, lérra-, lépcsőfok, rang)? Hogy
: xep teljes legyen, tegyük hozzá, a római had-
2. ús
; "s bírisíz soözt ERRE ExtEERTRB
iidbirtokot kapott előbb szűkebb pátriájás
san. utóbb a kolóniákon. A hódítások célja
sösorban a ves e ákét éktl
a ső d pr dalos ő "barcáaóó
vronos besorozásaámélt öl agrárimport meg-
sssszorozódása elsorvasztotta az itáliai mező-
sszdaságot. A szimbólumok nyelvén ezt fejezi
c hogy a békés Mars gazda harcias katonának
illir. Kardot kozó új ek vasábátó
" sécsek alapján értelmezhetővé válika kap- .. tudománya: írás, csillagászat és mágia; az általa
: a tök ászon látható arató, az évszak gaz-
"212 és a színt birtokló nemesi rend között.
mennyiben az Olvasó sokallja
".sagot Mars ősi szerepkörei és a magyar
sarrva készülése közt, emlékeztetném arra,
"ogy bizonyos értelemben folytonosságról
" szó. A közkatonaságnak, de még a vitézi
— folyamán paraszti, jobbágysorból került ki, Va
ez nemcsak Burópában volt így. Láttuk, hogy
a japán rendiségben a szamuráj saját paraszti
— múltja és földbirrokosi jelene miatt mennyire
megbecsülte a földművest, Kuroszava Akira
Hér szamundj című Ülmjének (1954) egyik
— hőse szökött paraszt, aki csak mutatja magát
— szamurájnak, Virézségével azonban kiérdem
I, hogy egy fokkal feljebb lépjen a társadalmi
ranglétrán, és bajtársai befogadják,
f
bővülésnek
Zöld, levél
A zöld levél az ősz, s forrásaim szerint a polgári
rend jelképe, Európai értékrend szerint Össze
is jön a kettő, ha elfogadom, hogy a kártyuév-
szakok sorrendje a piros tavasztól kezdve egyre
alacsonyabb rangú renddel áll párba,
Az ősz akkor is illik a polgársághoz, kiválr-
képp annak kereskedői rétegéhez, ha az ókor-
ban használatos évszakkezdéssel és asztrológus
fejével számolunk, A Merkúr ugyanis a Szűz
havában (augusztus 23/25.—szeptember 23,
kAZAkevani V8n EZÉS s jltelések
egszerzé ami — úgymond — a merkúri tulajdonságo
hatékonyságát ezen időszakban megkétszerezi,
Ez a kétszeres hatékonyság a planéták között
egyedül rá jellemző. És melyek a merkúri tu-
lajdonságok forrásai? A Mercurius istennek (a
görög Hermésznek) tulajdonított találmányok:
a pénz, a szerencsejátékok (!) és az ábécé; az ő
Patronált foglalkozások: kereskedés, tolvajlás,
általában úton járó tevékenységek — ilyen volt
az időbeli régen a kereskedés,
Több nyomósabb érv mégis szólni látszik e
megfelelés ellen.
Ha csak a formát nézem, a nemzetközi kártya-
színnél a zöld levél megfelelője a nemességet

. 504-Bezold szerzőpár is észrevételezi, bár ők csak az asztrológiai vonatkozásait vizsgálják e témának, hogy a Mars
sönak , furcsa módon" nőies aspektusai is vannak. I, m. 55.
mouse Enoelopedja of Mytbology 1972: 202.

181
jelképező pikk. A korai zöld jelzések ,pikk ala-
kú" levelet formáznak. b erőben. Évszakához illően is a föl
A polgárt (kereskedőt, kézművest, pénzváltót)
a pénzérme jelképezi a latin színek sorában,
aminek a káró felel meg a nemzetközi sorozat-
jelek közt. Ennek megfelelhetne éppen a zöld
levél is mint a zöld hasú bankó jelképe, csak-
hogy a német színsor megjelenésekor Európa
még nem ismerte a papírpénzt, ami nem IS
zöld feltétlenül. (A dollárt szokás zöld hasú
bankónak nevezni.) Maga a zöld sem kifeje-
Zetten Őszi szín.
Sem a fa- vagy szőlőlevelet, sem a szüretet nem
tudom kapcsolni a polgári tevékenységek egyi-
kéhez sem, legfeljebb a borkereskedőéhez és a
kocsmároséhoz.
Viszont a paraszt is helyén van az őszben.
Ókori asztrológiai felfogás szerint a parasztok
Szaturnusz planétaisten védencei. , A Föld régi
isteneként Kronosz-Szaturnusz csillaga révén
földművesek és mezei munkások születnek."
Ennek a képzetnek az alapja az, hogy Saturnus
ősi mezőgazdasági istenség, a latiumi parasztok
istene volt. Égi szőlősgazda, a mitikus arany-
korban Itália uralkodója. Öreg parasztként
ábrázolták, sarlóval, kaszával vagy szőlőmetsző
késsel a kezében még a reneszánsz korban is.
Az évszakok közül az ősz urának tekintették.
Az ősz, különösen, ha az augusztus eleji év-
szakkezdéssel számolunk, a betakarítás ideje, a
legfontosabb időszak a parasztember számára.
Kronosz, Saturnus görög megfelelője, eredeti-
leg gabonaisten volt. Történetének erre vonat-
kozó elemei a gabonaleány, Perszephoné férfi-
másának mutatják. Zeusz aratás idején, a Rák
és az Oroszlán havában fosztja meg férfiassá-
gától, férfimagjától — értsd: kalászától —, és szá-
műzi a lartaroszba. A csillaghit szerint bolygó-
ja ekkor kerül száműzetésbe. Értelemszerűen
ez a dc-áma minden évben megismétlődik. Az
asztrológia szerint ez a földies jellegű planéta
26 Boll—Bezold: i. m. 53.
182
a Mérleg havában, vagyis a szüre
sították hozzá. Színe azonban, nm
nem a zöld, hanem a kék volt.
Makk, tél
A makk a legértéktelenebb szín (me
csak egy van, nem úgy, mint a m
színnek). Ha a zöld-ősz—paraszt
mellett tennénk le a garast — látha
mós érvek szólnak mellette —,
lenne a polgári szín, és tél lenne az ő
ka. Ez a magyar kártya szimbolikájába
De csak a magyaréba. A régi magyar
gondolkodás — a dzsentri a kártyás emb
totípusa! — lenézte a polgári foglalkoz
különösen a kereskedőét és a banká
és hivatali pályán kívül csak a gazc
kintette úrhoz méltónak. Következ
többre becsülte náluk a parasztot, ak
japán szamuráj. A földdel bíró magyar pa
pedig, aki mindig is úr volt a maga :
a jobbágyság eltörlését követően fe
nemesi rendhez, azt másolta. Úrnak
szólíttatta magát a kapun kívül is. Gazi
lett belőle. Olykor dzsentriszokásokat v
úgy mondták, urizál. N §
Ezt a makk ászon látható alak öltözete mé
akár alá is támaszthatná. Paraszt nem
így, hanem csak tehetősebb íton járó et
Erre vall a csobolyó és a (vándor)bo
a paraszt télen nem mozdult ki otth
tűzhely mellett melegedett, a vándor
aki a szabadban járt, tüzet rakni kén
Ez a feltevés azonban kizárólag a Tell
magyar változatára lehetne helytálló, az
rák és cseh makk ászok képe egyértelmű:
zsehordó öregasszonyt mutat falusi ruhában.
A
téli rőzsegyűjtés nálunk is jellemzően
p.
ti tevékenység volt, asszonyok dolga." (
po.
Munkácsy Mihály A rőzsehordó nő című képét nemcsak pogányt, hanem falusit is jelent.)
a Magyar Nemzeti Galériában.) És ami a fő, a fentebb írtaknak ellentmondva
Ha nem a kártyákból, hanem, ahogy fentebb Saturnus legfőbb római ünnepe, a Saturnalia,
is, az antik hagyományból indulunk ki, akkor a téli napfordulót megelőző hétre esett, jelké-
szintén felmerülhet a kereskedő-tél párosítá- pes állatát, a disznót is ekkor áldozták neki,
sának a lehetősége. A tél eleme a víz. Nem ta- a karácsony előtti időszak máig a disznóölés
vadva a szárazföldi kereskedelem jelentőségét, legfőbb ideje. A december 21-én — napfordu-
8 legfontosabb kereskedelmi utak mégiscsak lón! — ünnepelt Szent Tamás apostolt nálunk
a vízi utak voltak a legújabb korig. A nagy a közelmúltig Disznóölő Tamásnak nevezték.
északi kereskedő Hanza-városok folyótorkola- Ahogy a szüret, úgy a disznóvágás is falusi élet-
ci tengeri kikötők voltak. A kereskedő népek módhoz kötődő ünnepi tevékenység. Az aszt-
tengeri felfedező útjai teremtettek káprázatos rológia Szaturnusza is télen, a Bak és a Vízöntő
gazdagságot, vagyis rengeteget a kártyán szim- hónapban van otthon, uralomban.
bólumként megjelenő pénzből, és ezeknek az A paraszt-makk párosítást egy mára megszűnt
utaknak az eredményeként szerzett végül ha- paraszti tevékenység, a makkoltatás támasztja
talmat a polgárság a többi rend fölött. Halk alá. A makkoltatás: sertések bükk- és tölgyer-
ellenvetés: Jupiternek, a tél antik istenének dőben késő őszi, téli takarmányozása.
nincs köze a polgársághoz, Neptunusnak, a Egykor Európa-szerte általános volt. A
hajósokat fenyegető tengeristennek viszont Limbourg fivérek által a burgundi herceg
csak asztrológiai értelemben, és csak a XIX. számára készített csodaszép hóráskönyv októ-
század közepétől van köze a télhez," Saturnus bert illusztráló miniatúráján mint a hónapot
váltótársaként az ősz volt az ő évszaka is. jellemző paraszti munka, makkoltatás látható
Viszont a paraszt—tél kapcsolódás régisége (32. kép).
mellett szól, hogy december már a latin ős- Nálunk a XIX. század elejéig a sertéstakarmá-
kalendáriumban is telis tele van a terményért nyozás alapja, egyben a külterjes állattenyész-
hálát adó falusi ünnepekkel. A hónap első tés legvadabb formája volt.? Októberben,
napjaiban Bona Deát, a Jó Istennőt köszön- novemberben kihajtották a csürhét (kondát) a
tötték (más néven Fauna, a földistennő egyik saját vagy bérelt erdőkbe, s amíg a termés el
megnyilvánulása volt). Ekkor tartották a Ferige nem fogyott, vagy a nagy hó nem akadályozta
Sementivae-t, a Vetési ünnepeket, december az állatokat, vándoroltatták őket az erdőben.
közepén, a Consualia ünnep keretében a vetés (Ha a hó idő előtt hazaszorította a makkolta-
istenének, Consusnak a tiszteletére lóversenyt tókat, a tél utóján visszatértek az erdőbe.)
rendeztek. December 23-án, a Larentalia al- Mindez arra vall, hogy a bizonytalanságok elle-
kalmával emlékeztek meg Acca Larentiáról, a nére az európai parasztnak, talán a magyarnak
is, az évszakok rendjében mégiscsak a tél ju-
mezők istennőjéről, Romulus és Remus neve-
tott, aminek az lehetett a gyakorlati oka, hogy
lőanyjáról. Ugyancsak decemberben tartották
a parasztembernek csak télen van módja igazán
meg a Paganalia ünnepet. (A latin paganus
helyzetet élvező Piatnik gyár az eredeti Schneider-kártya két típusát alakította ki néhány
7 A monarchiában monopo
egyik változatban a nyarat megszemélyesítő, kaszát tartó ifjút (tök ász) felcserélte
lap rajzának megváltoztatásávi al. Az
mellett guggoló férfialakját pedig rőzseköteget cipelő öregasszonnyal." Zsoldos: i. m.
sarlót tartó leánnyal; a makk ász tűz
és cseh sorozai tokban ma is használatosak.
117-118. Ezek a változatok az osztrák
28 1. 30405
ánt. A pásztoroknak a rendkívül nehéz életkörülmények miatt — a folyamatos vándorlás
29 Pásztorra, állatra nézve egyar a sertéseknek a vaddisznóval való keveredés okán. A kanászok jellegzetes eszköze, a ka-
még kunyhó juk sem volt,
miatt
am i életmódjuk vadságát mutatja.
nászbalta is igazából fegyver,

183
 pihenni, ünnepelni. Kártyás példája ennek a A magyar kártya lapjaiban a 34.1-es e
porosz-sziléziai kártya makk ásza Bacchusszal. kifejeződik. A piros szín élesen elvál;t, .
(Feltéve, hogy a makk ász ez esetben is a telet háromtól: a tök sárgászöldje, a zöld és a;
szimbolizálja.) Mert igaz, hogy a szüret ősszel sárgája elüt a szív sötétpirosától. E
van, de télre forr ki az újbor, és akkor van idő leosztásbeli különbség van az ászok.
és alkalom az élvezetére. piros ászon hölgy, a másik hármon
ható. Ugyanígy Oszthati
megfelelő rend is: a
xk ok
xk ak

(ka
papság szűzességre, női A
van kárhoztatva, a másik.
rend nincs. vak

BUTA
A kártya évszakos szim

AE
jának elgondolkoztató
néhány nevezetesebb ki

ko 2aJA
tékszabály, mely szintén
es leosztást idézi. Legjell €I
példája ennek a bridzs,
négyen játszanak, de a I
ban csak hárman veszn
a negyedik lap , fekszik
példázza, csak máskép
ulti, amelyben a négy szín ki
három (makk, zöld, tök) e
értékű, míg a piros játék.
szer annyit ér, mint a többi.
erre példa minden olyan
amelyben a négy szín közi
egyik adu, és üti a többit.
- francia atout, az d tout,
dent [visz] kifejezésből.)

32. kép. Október. Limbourg-fivérek: Berry herceg

hóráskönyve. 1411 után
39 L. még 205. o.

184
 es E
TE HA
Bá a RÉSZÉRE
Va tea, Mendez, 1 bagíésztasses MAGÁÉT 2
b. (94 LE10211ÉPYj knbejtttás
résésyen
muradoegia ha VA nyyadbaa ÚAMKSÁa, lattnn egrhénbás a 184045, vele. émmácée
, alapjan enn satan 4400 taggetdbon adag hemék ds vdlkstek dddg. ? hát
gy alént BENN A eznandb vbekt Caha tanok
pp, szkene yek 42 0lÓk 190868
santa 1044, hb 47A ASÓba VÁ ZEN neg 64 N998ÉÁRATTÉL 4 mbe NA
- péz a
den - ab tacsa 1 Vág vlsás
t VM, BEA,
ay venanaa tesdbogjáák tete1004
)anzy , kédázáánetet 9 VA e bezhú ts a Déésaduon írsezék herb
999
an 19, 19) ba bagy hands ezeszzbrákásátk éhaha hgybz Flessábss, Vén
va en, észen íg
PAÁ, sen gyedeétbestot mádégy
ÁG ÁR ( Jedgyééte bet, IATA sans "mó
ilyesmákbszek lesíesásot 2
Vet eeyore? Másá 2 he
sta,
a sár méhet lesben) sánden nég bó ra ek
VÁ Flt AYA
ak. uedeg a tkagyes ta a lmas aa igzen tanísesássa haglérs, 2 "aÁsen
, , nageba ta, enn co tésh ha b
az eén yék s káp osz tád ása , 12 6 firísédson iggasásnzák 2 ír
ba
, Lehet sat MNÁÉGÉ endoké gdhdó , Aa FA JÉG I slsjhesíszán a AVE
ezezzdekelsesedak a ER,
an temetes a
ke tsz sztbestezys ís aa lhazem ÉVE é s
, kepgyáaablsttta 9 AB L Ez ís zá s tr ds esényékstíraentel
4, EPIÁKÍ a femdátérá
: ezt
te gt lt ó sz áé kv a abra ga, (gaggy elétek
ég néven
be, sargy béka T le vá gó ) má s
sadakontá ; TÁNA gket ékéez
; elle mássá, a Vn a Vesemáb dratatékóóő ha sényteg fé ma kevtaté jat
98 e tándetás rna te s, jé sa n
védett mert
Szeme
jah pt MAÓ tt dnengy tedestkén Kasságpa Balla en e
ye
jdabegsíseztíbús mense eényón ert a
,. jóVá0
dhn48
íézsísk Paó
sz tenkááyenb Fenyetant, kesséúcáa, és fesd
va vzsesetáztllkAE ti ÉV 2 vé, Ervlétést égdlezmes
, 564 2 ED
sgyána vésden tálat
888 44 1480. h
Syagéjín UTTET
 értelemben ha, Az Okosság Bölesességnek, az
Vrő Bátorságnak (Vortitudo ezt hu, azt a jelen
10, a Mértékletesség Józanságnak, Az erények
és évszakok egyeztetésének ellogadásáloz ván
pont, hogy e politikusi erényeket állami ales
törvénynap, országgyűlés tormájában eleink az
ókortól a legújabb korig a fordulatűnnepek al
kalmával gyakorolták,
0 SRE
sé tés
Platón (Szókratész) sorrendjét alapul
kezdjük a Böleseséggek , Szerintem az állam
ban először a bölcsesség válik nyilvánvalóvá"
mondja,
Szerintem a Bölcsesség, avagy az Okosság,
tekinthető leginkább — tavaszi — erénynek,
Bölcseségnek nevezem első helyen, ha már
Platón, illetőleg magyar fordítójai Jánosy
latván ezt a fogalmat használja, de nevezhet
ném éppúgy Okosságnak 18, tekintettel arra,
hogy a későbbi keresztény nyelvezetben hasz
nálatos latin Prudentin jelentéseinek a sorában
a bölcsesség, nem szerepel, Nem kívánok e
helyt belemenni a két szó értelme közötti át
nyalatnyi különbségek elemzésébe, csupán azt
jelezném, hogy a bölcsességet a régiek mág
kus képességnek tekintették, ótörök szárma
zék bölcs szavunk eredetileg varázslót jelen
tett, ahogy az angolban í5 (angol wire, bőles;
wizard, varázsló), Az okosdg ezzel szemben a
magyarban, nyilván kauzalításra utaló gyöke
okán (latin cawa, ok) a varázslással nem éppen
összeegyeztethető hűvös ésszerűséget sugallja,
(Amúgy ef szavunk íg ótörök eredetű,)
Platón — Szókratész szaval mögé bújva — a
bölcsesség mibenlétét a következőképpen ha
tározza meg; , Az állam, melynek kialakulását
nyomon követtük, — Írja — szerintem valóban
bölcs, hiszen jó elhatározásokra képen, ,,, A jó
elhatározás képessége , , , tudomány, , ,, Éppen
a legcsekélyebb népréteg és rész által — amely
az állam élén áll és parancsol — és az ő tudo
mányuk által lesz bőlccsé ,,, az állam;
146
úgy látszik a természettől
moparta A lentekkől k
a bölezeméget kevenek frtilel
gának tartja; a talán ezért em
az erények sorában, mondván hi
először a bűleevtg válik nyilványaláv
a többi erény tekintetében jelentés
dont a nevelésnek 14, Ha viszont v
adonságnak teldnjük, akkor
elhatározások szülőjét, éppúgy
legalább részben a gvarázal
véve, képességnek, mint a józan
mányának, Erényünk , ni
értelmét telántve ia érdemes a lat
zés. háza táján" alaposabban körül
pradentia lönév a próvideó 21
aminek előbb lár, előrelát, (elő
dik, beszerez, vigyáz, ügyel,6
tesz a jelentése, (Vó, görög zpógy
tudás, prognózia, előrejelzés) MM
hogy az előrelátás képesmégét a régiek
szerint birtokosa éppúgy köszönheti
ton. bölcsességének (jóstehetségének,
zéselnek), mint okosságának (tap
nyugyó számításainak), A prű
ismeret, tudás, jártasság, körült
vág, belátás (a szóráríró által meg;
ben), és közvetlenül a fene
képződik, ami a próvideó befejezett lő
igenévi alakjának (zróvisu) középe III,
ka, és előrelátót, okosan óvatost, neg
tudatos, szándékos jelent, Olyas nie!
ami tapasztalati úton szerzett, Ég szem
ható az ,ösztönös", veleszületett bölen
A prúdentia ilyeténképpen közös törő
és rokon értelmű a próvidentta (gond
szóval (az angol, amely mindkét szót, fo
átvette - I, prudence, providencea, szin
gondolja) , következésképpen igazi, on
államhoz" Illő erény ez, Említésre m si
a prüdens többes száma (prásentattlt
kat jelent; a próvisló azt jelenti: gonc 1osk
óvatosság, örizkedés valamitől, A Ki
és ez szóhasználatában jutalékot, (előrelátát
DO
!

halmozott) élelmiszerkészletet jelentett. A

rüdensből származik, és francia közvetítéssel
utott el hozzánk prúd szavunk. Ismeri más eu-
rópai nyelv is. Jelentése: erénycsősz, túlzottan
erkölcsös; álszemérmes.
E szavak jelentése egyfelől erényünk idő- és
rérbeli , kiterjedését" jelzi, ami a régiek téridő-
ben való gondolkodására jellemzően az eré-
nyek évkörbe illeszkedésére utal. (Lásd előrelá-
ró, körültekintő. De időbeliséget fejez ki maga
az okos szó is, hiszen visszautal a viselkedést
kiváltó eseményre, okra.) Másfelől utal az eré-
nyek közti összefüggésekre, átfedésekre: a mér-
rékletességre (I. őrizkedés valamitől, okosan
óvatos, megfontolt stb.) és az igazságosságra
(jogtudósok). A prüdéria kapcsán felhívnám
a figyelmet arra, hogy Platón milyen szerepet
tulajdonít az erőnek (önmérsékletnek) a gyö-
nyör, vágy ellenében.
Az Okosság megjelenítését illetően idézzük
Ripát: , Nő, Janushoz hasonlóan két arccal,
amint egy tükörben szemléli magát. ... Két
arca azt jelenti, hogy az okosság, amely minden
dolog igaz és biztos ismeretében áll, s amely
meghatározza (kiemelés tőlem: emlékezzünk
Platón szavaira!), mit kell tennünk, az elmúlt
és eljövendő dolgok együttes mérlegeléséből (ki-
emelés tőlem) származik. ... Hogy tükörben
szemléli önmagát, az önmaga ismeretét jelenti.
... Ezt akarta mondani Sókratés is, arra buz-
dítván tanítványait, hogy minden reggel néz-
zék meg magukat tükörben."
Ábrázolták az Okosságot karjára tekeredő
kígyóval, az okosság és a periodikus idő (az
évkör) jelképével, és lábánál pihenő szarvas-
sal, Artemisz/Dianának a Hold és a vadászat
istennőjének állatkísérőjével, mely állatot Ripa
a sebes gondolat (gyors lábak) és a megfontolt-
ság (nehéz agancs, lassú kérődzés) állatképvi-
selőjének tart, de amely a kígyó ellentétpár-
jaként szintén a bölcsesség és a körkörös idő
jelképe volt. Míg az előbbi évenkénti vedlése,
33. kép. Prudentia — Okosság. Ripa nyomán
az utóbbi agancsának évenkénti levetése és új-
ranövesztése okán.
Ripa szerint szokták Prudentiát kezében nyíl-
lal ábrázolni, amelyre remora, kígyószerű gá-
lyatartó hal tekeredik. A nyíl a gyorsan vágó
észt, a hal, mely a hajók fenekére tapadva
azok futását fékezi, az azt fékező óvatosságot
szimbolizálja. Hasonlítsuk össze ezt a képet
Augustus római császár népszerű jelmondatá-
val, mely így hangzott: , Festina lente! Lassan
siess!", és amit rokon, de mégis ellentétes ér-
telemben horgonyra tekeredő delfin jelenített
meg. (Értelemszerűen, a sebesen úszó delfint
a horgony fékezi.) A régiek, köztük Ripa ma-
gyarázatát kiegészíthetjük azzal, hogy a két arc
közül az előrenéző, fiatal, női arc a bölcsé, aki
,előre lát", míg a hátratekintő, szakállas öreg
férfi a tapasztalt, okos, aki a dolgok okát is
ismeri, s kettejük tudása a tükörben egyesül,
hiszen az ifjú nő a tükörben azt is látja, ami
mögötte van. Ripa megemlíti még — könyvé-
nek illusztrációja is így ábrázolja —, hogy az
Okosság fejét olykor aranyos sisak fedi, amit
eperfalombból font koszorú övezhet (33. kép).

3 S 19T-6;
§ Ripa: i. m. 494496.

187
Ez Prudentiát a XVI- XVII. sz. fordulóján élt
szerző tudomása szerint ís — mint mindjárt lát-
ni fogjuk — , tavaszi erénynek" mutatja.
A kétarcú római istenre, Janusra való — egyéb-
ként jogos — hivatkozás ugyan elbizonytala-
níthatna, hiszen Janust úgy szokás emlegetni,
mint akinek a január elsejére eső újév napját
szentelték a rómaiak, s akiről az év első hónapja
kapta a nevét (Ianuarius). Ez önmagában véve
igaz, csakhogy Janusnak idővel minden hónap
első napján mutattak be áldozatot, s a nevéből
is kiolvashatóan (jánya, kapu, ajtó) minden ki-
és bejárat ura volt, Portunus néven a kikötőké
(portus, kikötő, rév), Terminus néven a hatá-
roké. Átvitt értelemben pedig minden kezdet
istene, térben és időben egyaránt. (A terminus
tér- és időbeli határt egyaránt jelent.) Tegyük
hozzá, Terminust február 23-án ünnepelték, s
ez a nap Caesar reformjáig, de sok szokás és
ünnep tekintetében azon túl is, az év utolsó,
azaz határnapja volt. A február 23—28. közötti
napok voltak az év , szökőnapjai", ma is febr.
23. után illesztjük a naptárba, ha kell, a szökő-
napot. Március I-je volt e korai római naptár-
ban az újév napja, és tulajdonképpen március
23-ig, a Kos havának égi patrónájaként tisztelt
Minerva ünnepének zárónapjáig tartott az új
esztendőt bevezető ünnepségsorozat.
Janus, de legalábbis a Janus-arc a tavaszújév
időszakához nagyon is illő jelkép. Nem mel-
lékes, hogy a csillagászati évet ma ís március
21-ével, a tavaszi napéjegyenlőség napjával
kezdjük, amikor a Nap a Kos jegyébe lép. A
mondott Kos jegy (hónap) jele kosszarvpárt
formáz: (1V), és szokás e szarvakat Janus múlt-
ba és jövőbe tekintő két arcának vagy/és a ha-
sonló jelentésű kétfejű sasnak megfeleltetni.
Igen ám, csakhogy Prudentia nem is igazán
Janus-arcú alak. Janus férfiú, és két szakállas
arca tükörszimmetrikus, Prudentia ezzel szem-
ben ifjú hölgy, akinek tarkóján szakállas öreg
arc mered a múltba. Viszont így még inkább
214225 38.259. o.
188
illik allegóriánk a tavaszhoz! Prudentja
is — szerintem — egy személyben ké
latinok ősi, ám népszokásban ma is .
szellemalakjár: az elmúlt tél agg sz
Mamurius Veturiust és az ifjú tav asztü!l
Anna Perennát.?
Az Okosság ,kétarcúságd? az eré
lehetséges kapcsolódások igen kifej
jelenítésének tűnik. Ha ebből a s
ból nézem, múltba meredő tekinte
Mértékletesség intésére figyel, előre
a ,nyári" Erőből merít bátorságot.
tünk meg eme belső ö gsésekbő
DO
erények gyakorlásában arán §
kozik. Ha az okosság mértéktelenné vi:
gyengül, de önnönmaga is: okoskodá
márpedig az okoskodás kevesebb az
nál. Madách Imre ma már közmo
ba menő ,luciferi" javallatával szó
hagyjatok fel az okoskodással, a tett
okoskodás!" A nyelvi kifejezők
dája, ahogy a -kodik gyakorító képző.
árnyalva a szó hangulatát — a cselekvés
megakadását, tétovaságát érzékeltei
értelmét is megváltoztatja: az okosko
koskodás lesz. Prudentia nemcsak szo
Temperantia és Fortitudo között egye
de hat lustitiára is — lásd, amit Plat
ről —, és persze viszont. :
Nem állom meg, hogy szóba ne ho
Okosság évszaka, a tavasz latinul ver
akár iüstítia szinonimájának vagy.
szópárjának: a véritásnak a gyöke
Hangalakjár tekintve és népi etimo!
2
eti
.
értelemben az is. Véritás, az igazság,
ismerete az alapja, feltétele és fog:
kere íüstitiának, az , igazságosságna
említett fejdísze: az aranyos, eperfal
koszorúzott sisak. A sisakról Kos h
tik istennője: Athéné (a rómaiak.
 hat 47 eszünkbe, akít kívétel nákál hard cslhagyat adig 184444 , Ph. Méneklezesséz
5 3
ja
jut a, fején sisakkal ábrázolt és akiak,
a bót. Bölcsesség ís zett tlanmenáék ririm mesés
esag? rennője volt. Ezért mesélték tóla, hogy
tók; bár 27 6 esetbe nem erem egyén.
ni atyja fejéből pattant kí, mínt a múnt 2 smásák két erényé.
asd
vő. priny ugrik, rugó, forrás, 124287) , A Bölcsességhez húson, tarasúú cAllméjéz
, egért volt a kuvik, a bőlcs bagoly az ő szent ilák a Kos, 2 Bika és az Ikvek ázez denrálé
madara.
3 ÁZ eperfaleveleket illetően viszont
Egyszarvú. (Tavasdíákz ddozn 17 érezem.
maga Rípa ad állításomat ígazoló magyaráza- hogy az ókotdtsan tavzsszá jéen téééée 2 Nag
rot, mégpedig versbe szedve: S ldlettá ölése kozmsár. Bármelyik
AA bőlcs eperfa nem zőlddi levéllet e három közűl múseásd
amíg a rél el nincs végképp tEETVE. , eeráyeen ítás Prudertíz ásás sínezó,
De hát mi az, ami az okosságot, ta
épp a tavaszhoz köti, azon túl, hogy Platón 2 — tőkés
váz sróédáár
bőlcs sességgel kezdi az erények ismertetését, és —tészben színén ezek közűl 2 cslastságe
kő
a régiek az égi, éves körforgás kezdetét2 ter- zíd kerültekelú,
dlesve az égbolenak cen 2 vájín
mészet újjászületésének élményétől indíttatva voltak tzlálhasók. Így pádád2 ges szg
tőbbnyíre a tavaszhoz kötötték? Talán 22, hogy
az ember reggelente, szép időben, tavasszal
devenebb, frissebb szellemileg ísz Lásd német
Frűhe, reggel; Frűhlng, tavasz; frech, szemtelen;
frei, szabad, fesztelen; frewen, megőrvendeztet; nevezik 2 Kos és 2 Bácz cíásés kezere lés
frisch, friss, új, hűvös (0; a példasor folytatha- Fiagyúk csíllzszatos,2 szíbésízú törők sézek
tó.1 Jegjegyzem, a latín vér és a német Frithe, és a kezek 2z Orion, mely az Ize és z Báz
Frűhlíng stb., meg a Prudentíg előtagja, a pró közös sztálhazó, Szzevzsíősmek, öntsék kázore
ís csíllagát pedíg Háros Szzrvzszák mevezzék
előrr), valamint a prae (elő, elől) eőljárószó
alighanem kőzős tőről erednek. Egyik-másik csílizeszzevat zz emlísezék só
Mindenesetre az a főlismerés, hogy a négy
erény csak együtt és kiíegyensúlyozottan gyz2-
korolható eredményesen, természetes jelképi
keretét találta meg az évkőrben, illetve annak
természet adta képmásán, számlapján: a csílla-
g05 égbolton. (Ismét emlékeztetnék
arra, hogy
2 régiek számára ez a gondolkodás volt a ter-
mészetes). Következésképpen a négy erénynek
mint évszakoknak, csíllagos égnegyedeknek
gfeleltethető allegóriáknak meg kel talá
nk nemcsak évszaki, hanem csíllagképi he-
ír is. Az Erő és az Igazságosság esetében ez mában a tzvasszal kezdődő esztemdő jelképe
Konnyen fog menni, elsősorban artribútuma- Ha a zodiákus csíllagíépeívei. jegyesvei ked
"nak, az oroszlánnak és a mérlegnek köszön- lene nevecsítenűnk Ezényűnk ézi kelyér z
"etden: a hajdan nyári Oroszlán és őszi Mérleg Kosra esne 2 választásom. Méizpedz zzérr

an Cs 2004- 58-73.

Nap a tavaszi szarvas-csillagképek égnegyedében jár, aléor káduzzákc zz őszi kízyóscsllzzttégein

mert, mint írtam, a négy Erényt , sarkalatos-
nak" (latinul cardinalisnak) szokás nevezni, és
a csillagászat az ég (év) sarkainak azt a négy
csillagképet, utóbb jegyet nevezte, amely a
naptár sarok- vagy fordulópontjainak (latinul
cardönak) ad helyet. Eszerint a tavaszi sarok a
Kos jegy, amelynek 0"-ára a tavaszpont esik.
A Nap e jegyben van erő(södő)ben az asztro-
lógia szerinti , méltóságának" megfelelően. A
Kost még sarkosabbá teszi, hogy az asztroló-
gia az úgynevezett minőségi felosztás jegyében
az egymásra 907-ra lévő állatövi jegyek három
, keresztre" osztja. Az első jegy, a Kos, a Rákkal,
a Mérleggel és a Bakkal alkotja ily módon a £ar-
dinális keresztet. A következőkben látni fogjuk,
hogy a jegyek és Erények egyeztetésében nem
annyira a sarokpontok, mint inkább a Nap
, méltóságai és gyengeségei" az irányadók.
Erő
Miért , Bátorság" az Erő, ami Platónnál
— ha jól érte(llmezejm — az Okosságot és az
Igazságosságot köti össze, más szavakkal: a ,azon csoporton figyeli meg, amely
Bölcsességből merítve az Igazságossághoz vezet?
Merthogy nemcsak a szóban forgó erény latin
elnevezése (Fortitudo) , kétértelmű", hanem po-
zitív és negatív tartalmat egyaránt kifejező görög
neve is, valamint annak összes szinonimája.
Így például az zoyús (iszkhúsz) jelentései a
következők: testerő, erő, hatalom, tehetség,
erkölcsi erő, szilárdság, tartósság; nehézség, te-
her, nyers erő, erőszak, hatalmaskodás; erősség,
ellenállás, bátorság, vitézség. Kpároc annyi,
mint erő, bátorság, hatalom, erőszak, uralko-
dás, uralom, fennhatalom, nagyobb erő, győze-
delem (I. demokrácia, arisztokrata, pantokrátor);
Hévog (menosz): erő, testi erő, bátorság, vadság,
hatalom, hatás, élet (!), életerő, lelki erő, tett-
erő, hadi bátorság, kívánság, akarat, érzelem
(!)), szenvedély, hevesség, harag, düh. Ez utóbbi
igei alakja (wévw) azt is jelenti: helyt áll, tűr,
" A régimódias szóhasználat oka a forrásom: az 1875-ös Soltész-Szinyei féle Ógörög-Magyar Szótár reprin
190
állhatatosan kitart valami mellett.
nem, nemzetség, család, törzs,
ság, eredet, születés, haza, össz,
faj jelentésű vévos (latin genus) szób
zó vevvaiog jelentéseit, úgymint ve
nemes (fajú), derék (!), erős, hatal
hős." Itt jegyezném meg, hogy J
eredetű bátor szavunk hasonló
eredetileg: merész (!), hős, biztos (m
támasz értelemben). A felkiáltójel
lölt fogalmakra alább még kítérek,
E szavak majd összes jelentését f
tartottam szükségesnek, mert b
meg, hogy Platón mire is gondol
, bátorság"-ról ír. Az erény Plató:
talmi": köz- illetve államhatalmi
olyan ma is élő fogalmak tekin
demokrácia (ami szó szerint né
lent), arisztokrácia (az előkelők
Platón Szókratész neve mögé bú
lamról" beszél Dizlógusában, s ]
síkra száll és harcol", vagyis az.
,Összességen", nem pedig — mint
benne lakozó többi polgár dönti el
az állam gyáva-e, vagy bátor." —
Ha már itt tartunk, Szókratész feni
ba illő, beszélő neve is fölkelthetné
ket. Talán a cÖKkoc (erős, megn
árasztó) és a kparea) igéből képze
(erős, hatalmas, nagyon tisztelt,
hatalmába kerítő, erősen tartó,
vitában is felülkerekedő, az iga
erények sorában, ezért figyeler
tartom, hogy olyan embert (is) !
neveznek, aki az igazságnak szerez
Szókratész neve sokértelmű, ma
pp lés I
KŐ MXKEoOÖÖS

nangozhatna: Az Igazság éz. őztes Bajnoka.

platófn az említett csoport bátorságáról alább
kájele HE hogy az a s meBSizei egy neme", ama
nit minden áron való megőrzése, amely , a tör-
vény által — 2 nevelés útján — támad arról", ho
HAT dolgoktól kell tartózkodniuk. Példa gya-
sánt a katonákról azt írja, hogy bátorság (erő)
ahhoz kell, hogy színtartó maradjon a. . hitük,
; ne mossák ki belőlük a festéket a szörnyű, ha-
kony lúgok, mint amilyen a gyönyör, amely
mindőn lúgnál, homoknál biztosabban mar; a

TATTTTN
fájdalom, a félelem és a vágy, amely minden

ÁT
lúgnál erősebb." (L. a 4évow ige jelentéseit.)
Talán nem túlzó leegyszerűsítés a részemről,

NY / e
MTU
na azt állítom, hogy önuralomról, önmegtar-
egyy44 trC/7
tózt atásról lehet szó, a rossz ösztönök nevelés
7
út jár a és törvényi előírás szerinti féken tartásá-
ról: ez mindenesetre magyarázná, miért tette a
keresztény filozófia a magáévá Platón tanítását
E
34. kép. A Tarot XI. számú, Fortitudót
az erények természetéről és gyakorlásáról.
ábrázoló lapja
magyarázatot látszik igazolni a Tarot XI. szá-
m ú, Fortitudót ábrázoló lapja, mely rendszerint
oroszlánt féken tartó, előkelő öltözetű hölgyet
ábrázol (34. kép). Az oroszlán — ez közismert —
maga is az Erő és Bátorság szimbóluma, de ez
esetben negatív előjellel: a féktelen rossz erőket,
tulajdonképpen az állati ösztönöket jelképezi,
amelyeket az érzelmek, szenvedély, harag, düh
uévoc) irányítanak. A mi Erényünket ezzel
szemben, mint a másik három Erény esetében
is, a nőalak: oroszlánt megfékező hölgy testesíti
meg. Azt az Erőt (erény szavunk maga is az erő
szóból képzett nyelvújítási származék), mely az
ösztönöket — értsd: a Bölcsesség és Önmérséklet
híján mértéktelenné vált Erő(ke)t (a merszet,
vakmerőséger) féken tartja. Platón gondolatait
és a későközépkori Tarot kártya lapját összevet-
ni szintén merészségnek tűnhet, de — szeren-
csémre — rendelkezésünkre áll az Erő ilyetén
ábrázolásának egyik legkorábbi görög példája:
egy oroszlánt megzabolázó felsőbbrendű (szár-
nyas.) nőalak képe a Platón előtti időkből, a 35. kép. , Az Állatok Úrnője". Méloszi vázáról,
Kr. e. VII. századi méloszi vázáról. (35. kép.) Kr. e. VII. század. Staatliche Museen,
A motívum kevésbé egyértelmű formában Kis- Berlin-Charlottenburg

191
 Ázáánód Indíátg minddterje endtüt t
22 O108z-
ún ókori dóháyán; otoslánon taposó, lovag
16 iste ők
tek a hettit
úsztelnn ák, et
2 sémítz és
írámi népek, valami nt.
a hinduk
Mit olva sh
Rípáná , vagy k
Erővőlun
l 2zat shogy
ő nevei: Fortezzásók:
Mint írja: PéáncAos nó. Ruhájának színe zz
orosdánénoz hasonlít, s ílyen módon az eső-
re utad. Oszlopra támaszkod mert ik,
az épű-
let részé közönt ez 2 legerősseb b,az
ez tartia
összes tálobát. Lábánál oroszlán hever, amelyet páncét,
2 cseh nyelvben ny
az egyiptomiak ebben az érdemben alkal — vő, Fortezzagadyérá
—, ő
maztak, mint azt sok hayűtt olvassuk. Majd
alább, másik ámszó alatt: ,... zzést feszjük meg hogy Vitéz János eszterg
nőnek, ... hogy a nyáv szabályaihoz ígzzít- reneszánsz falképe az Ezőt fc
suk 2 figurát" (tú. az Erén ye
latín és k
olasz nyos nőalakot úgy ábrázolja,
dnevmind eznőnemésűek)á ,másídől pedíg és erősen megtart egy dőlni ké
azért, mert minden erény az intellektus révén Fortítudo Prudentát köveú
élvezett igaznak, szépnek és kívánatosnak egy állatkásérője az oroszlán, évsz
,
fajtája s így illő dolog 2z erényt ezekkel 2 tulzi- het vita tárgya. Az oroszlán a
donságokkal ábrázolni, Márped ig
2 szépséget hónap csíllagkép-állaza volt az
közöans nőkhözég társítes en ís éb- annak névadója
juk. Azért ís mint állatóvi
rázothatjuk nő alakjában, mert amiként 2 nők, Az Erényhez a nyarat társítja a tű
ha lemondanak 2 győnyőrőkről, zmeyekkd kelta fanaptárban 2 június 10.—július 7
szemben a természet különösen sebezhetővé
holáhónap jelképes fája volt, és amely—
tette őket, ritka nagy és tisztességes hírnévre 2 fenyőve,a télközép (december 24) fá
tehetnek szert" .., (Vó. azzal, amít Platón ír
válágfát, zzaz a Tejutat ís jelképezte.
2 győnyőrrd , vággyal szembeszegül ő
bárorság- set arról, hogy 2 Nap éves pályája sos
ról) Ugyanakkor nem szabad mindenfzjtz szer keresztezi 2 Tejutat, egyszer a Al 5
kítennzé
detves ly
ie magát, mertne kt
az eítőkél ekkor, mint ahogy azt a régjek nondtál
csap átra
erő gyak n be ... Ezért
vakmerőség
nd já k,
mo hogy 22 erő a középúton való drő- lágfenyő ágai között jár, másszor meg ;
zépe n, amikor meg a világtölgyfz
A (Or e
kélt kítartás s ígzz megfontolása
annak, mikor tartózkodik. A tölgyfa mellem a nyú
lehet és mikor nem szabad súlyos és fdelmetes
dolgokba fogni. Rípa az Erő attribútumakénr
asszociálja Fortítudo többi, hozzá hason
említi még a tölgyf zágésat,
a gerelyt a pajzsot ribútuma: 2 (tölgyfajoszlop, a (rölgyéaki
dr) folyó jelemésben te, hiszen a TE
2 (trólgyfajrúd, legfőképpen pedig a ti 8
ís, A páncéi, a pajzs védőfegyverek — Ripa
felfogása szerint 2 gerely ís 2z -, az oszloppal 15 ezt mutatja — első helyen nem minr égi
egyetemben 2 platóni eszme, a , megtartó erő" nem mint égi folyam ét deini érek tő
kifejező jelképei, Ennek természeti jelképe a
szeleknek ellenálló, legkeményebb fájú tölgy ron, a legderűsebb, legélettelíbb é
ís, főképpen, — mint írj a latin robur
— mert zzák

Nap, 2 fóldi természet, e minden dó sé

elnevezése miatt nevezzük robusztusnak az jében. (Vő. a Wévoc idevágó ii za ZET
) Rípaz í. m, 211-213.

192
 életerő, tetterő stb.) Derű szavunk — a derékkal
való rokon hangzása folytán — külön figyelmet
érdemel. A MNYTESz bizonytalankodva bár,
de a dér fejleményének tekinti, mondván, a
derült téli időben csapódik le, tegyem hozzá,
a hajnali derengés idején. Ebben az értelemben
a fagy erejét jelzi, mégis nagyobb hangsúllyal
a világosságén, aminek viszont a Nap a gaz-
dája. És miközben kétségtelen, hogy magunk
is derűsebbek vagyunk derült idő esetén, ezt is
a depressziónkat oszlató Nap erejének köszön-
herjük. (És hát az erős tölgy a Nap egyik leg-
fontosabb fája.)
A mondottak kapcsán érdemes körülnézni
a magyar erő és élet szavak körében. Az erő
— belőle képződik például erély erény erjed,
érv és talán ernyeszt szavunk — ótörök eredetű.
Alighanem köze van a szintén ótörök er, férfi
szóhoz, aminek azonban -— legalábbis a hivata-
los nyelvészeti álláspont szerint — nincs köze
a mi ember szavunkhoz. Nem úgy a latinban.
Lásd vir, férfi; virtüs, férfiasság, derekasság
(már megint!), erő, bátorság, erény, ami kivá-
lik, azaz kivirít; továbbá virgo, szűz, hajadon;
virga, vessző, ami erényre nevel, illetve új haj-
tás, az tehát, ami ered.
Az erény férfias voltát emlegetni az eddigiek-
kel szemben nem ellentmondás. A már em-
legetett Visconti-tarokk az Erőt férfiként áb-
rázolja, amint bunkójával — vö. az esztergomi
Fortitudo buzogányával — egy oroszlánra ké-
szül sújtani. Ripa is szóba hozza: ,az erős férfi
is nagyra becsült hírt és nevet szerezhet magá-
nak testének és tulajdon életének kockáztatá-
sával." (Fentebb megfelkiáltójeleztem a mersz;
az
merész szavakat is. Inkább csak azért, hogy
Erő és a Mértékletesség közti nyelvi összekötő
— bátor-
voltára utaljak vele. Lásd mér merít
ságot is 2 mer.)
A hangzásában és jelentésében is rokon er-
kölcs, érdem szintén ótörök eredetű szavunk.
ni lényegében any-
Erkölcsösnek, érdemesnek len
élni. Vits atott
nyit jelent, mint erényes életet HEEL
vagy ótörök) ér sza-
eredetű (vagy finnugor,
vunk összes jelentésében e körbe illik, bele-
öttses belső magyar fejleményeket. Lásd elér
öietes érez, érdes, érdekel, ért, illetve érik; továb-
bá ér, mint érték, érme, érv; valamint ér, mint
Patak, erezet, verőér, gyökér; a szó jelentéseinek
sokat folytatható. Hasonlóképpen finnugor
származéknak mondott ered szavunk (erdő,
ETESEL, eresz, ereszt, vö. görög-latin genus). Az
r ( hangzóváltás nyelvi törvényszerűségének
megfelelően érdemel figyelmet a magyar él szó
— ugyancsak mindkét alapjelentésében (élet,
eledel, élv, illetve éles, éle). Az él a szótár szerint
szintén finnugor eredetű, a rokonhangzású, és
több, tárgyunkhoz illő értelme okán jelentésé-
ben is rokon el (elé, elő, elég, eleve, ellen, elegy,
elem, elnök, előd, első, elül, elv, előtt) úgyszintén.
Finnugornak mondott eredetű az ellik, ,szül"
értelemben, (lásd ismét a görög-latin genus
idevágó jelentéseit), az elv, ami hegyeken, fo-
lyón túli földrajzi helyet jelölt a régiségben
(lásd Erdély Havaselve). Ismeretlen eredetű
elme szavunk. Az r 7 Hhangváltás szabálya meg-
engedi, hogy a két szócsoportot mint a magyar
gondolkodásmód nyelvi forrásvidékének , ösz-
szefolyó ereit" együtt elemezzük. Csak példa-
ként említem, hogy egyfelől az értelem, érv,
érzelem, illetve az ered, eredet, másfelől az elv,
elme, illetve az él, eleve, ellik szavak nyilván-
való fogalmi összefüggéseket fejeznek ki. Ilyen
összefüggés az él és az erő szavak közt is kimu-
tatható erőltetés nélkül. Ereje a magyar nyelvi
logika szerint csak élőlénynek van, vagy olyan
jelenségnek, amit régente elevennek gondoltak
(az animizmus ad abszurdum minden anyagi
létezőnek élő lelket tulajdonít), illetve olyan
élettelen tárgynak, például egy éles eszköznek,
amelynek a segítségével élőlény erőt fejt ki.
(Szélsőséges példákkal élve ezért mondhatjuk
egy faágra, hogy elég erős, hogy megtartson,
vagy egy oszlopra, hogy elég erős ahhoz, hogy
megtartsa a födémet, de az előbbi élő, az utób-
bit ember alkotta. De mondhatjuk a szélre is,
hogy erős, hiszen, amikor nő az ereje, azt azzal
is jelezhetjük, hogy megélénkül.)
193
 E ássásáe kát I ljön:

lósízi heivér illeii. ha zz Okosságnak 2 Kos

jegyében 2 helye, 2 Kos szrkos volzz és a Nap
mélzőséga (eczíiatista) szerint, zkkor zz Erő

fondudó helye, vagy az Ososzlín jegyéhez, ahol

a Nap urzlombaa van. Az oroszlán zrrribúnum
dön d 2 kérdész
A

JT Fezzsézossás
Ez 27 Erény illik 27 őszhöz. Így tarrja számon a
zsadó-kercsztény hzevomány — erről bővebben

ez uztóbbirz nézve cszk egy példár emlírsek.2

Trot jóská22rryza számozott lapja közül 12-r
megfrieisertek 27 állazóvi jegyeknek. ezek sorá-
ban 3 Ep három erény nevét viscki. (Hogy mi-
AT

sorb számomra rejtély.) lusziriz,2 VIN

27 an.
számú lap. 2 Mérlegnek. 27 őszkezdő állarövi
s
jegynek feld meg (36. kép). Mondhamók, ez
magáról értetődő, hiszen lusuriz közismert
azribűta 2 kérkzrű mérleg Így igzz. de mi-
ére
Midősr erre válaszolnék. riszzázzuk, mir kell
értenünk fistítíz alatt, 2727 igzzságosságon. A
e.
( véritás); 2 vád és a védelem álláspontjának ki-
svensúlyozott meghallgatása. Ahogy a sokat
5 larin mondás tartja: ,Audiatur et altera
citált
d Hallgattassék meg a másik fél is." Ezért
lett a kétkarú mérleg, amit a Kr. e. I. század-
ban görög csillagász tett az első őszi hónap és
csillagkép jelképévé, a földi és égi ítélkezés el-
terjedt szimbóluma.
A kép Egyiptomban keletkezhetett, ahol
is úgy képzelték, hogy a legfőbb (túlvilági)
bíró, Ozirisz jelenlétében Anubisz és Thot
isten mérlegeli az elhunyt földi cselekedeteit,
a mérleg egyik serpenyőjébe a halott szívét, a
másikba strucctollpihét, Maatnak, az Igazság
istennőjének az attribútumát helyezve. Ha a
halott szíve a tollnál könnyebbnek bizonyult,
Ozirisz fölmentette. A. szólás: ,könnyű a szí-
ve, megkönnyebbült" ma is él, a magyarban
is. A szólás persze nem az egyiptomi képzet-
ből származik. Épp fordítva van: az egyiptomi
képzet keletkezett annak a lelki, de fiziológiai-
lag is kimutatható élménynek a nyomán, amit
minden vád alól felmentett és bűntudattól
megszabadult ember átél.
Az ószövetségi iratok szerint Isten, amikor
ítélkezik a halott felett, annak veséjét vizsgál-
ja. (A ,veséjébe lát" bibliai eredetű kifejezés,
és szintúgy nem ment ki a használatból a mai
napig.) A vesék testünkben kétkarú mérleg-
re emlékeztető alakban helyezkednek el, s az
asztrológia a veséket a Mérleg jegy alá rendeli.
Zsidó eredetű az a keresztény ábrázolásmód,
mely az Utolsó Ítélet angyalát, Szent Mihályt
kezében mérleggel és karddal, az ítélkezés esz-
közeivel jeleníti meg. A cselekedetek túlvilági
megmérettetésének e jelképes eszközét már a
homéroszi időkben ismerhették Hellász lakói.
Mükénéi sírokba ui. kétkarú mérleg alakra ki-
vágott aranylemezkét helyeztek a halott mellé.
Később, amikor a mérleg a mondott csillag-
kép neve lett, a szomszédos Szűz csillagképet
Díkével, az I gazságszolgáltatás görög istennőjé-
vel azonosították. Úgy képzelték, hogy ő tartja
kezében a Mérleg csillagképet. A rómaiak ezt is
eltanulták a görögöktől, ők szintén a Mérleges
Szűzről mintázták Iustitiát. Az Igazságosságot
ma is mérleget tartó nőalakként képzeljük el.
Így látható — negyedmagával — Vitéz János
esztergomi dolgozószobájának reneszánsz fal-
képén, a budapesti Legfelső Bíróság előcsarno-
kában, hogy csak jól ismert példákat említsek.
Idevág, hogy az asztrológia szerint a Mérleg-
szülöttek különösen igazságszeretők, s a bírói
hivatás igazán nekik való.
Arulkodóan tanulságos a zsidó és a keresz-
tény naptár e tekintetben. A tulajdonképpe-
ni Mérleg hónap az őszi napéjegyenlőséggel
kezdődik, e naptári sarokponthoz megint csak
illő jelkép a kétkarú mérleg, hiszen kiegyensú-
lyozott karjai, serpenyői a nappalok és éjsza-
kák egyforma hosszára utalnak. (Lásd angol
balanced, even-handed, kiegyensúlyozott, pár-
tatlan, igazságos; balance, kétkarú mérleg; even,
egyenlő, egyszintű, páros; hand, kéz, mutató.
Az igazságnak a magyar szólásban is , keze",
van.) Naptárunkban egymást követik az igaz-
ságosztó szentek. A sort a beszélő nevű Jusztina
kezdi (szept. 26.): a latin Iustinus, Iustina név
, Igazságszeretőt" jelent. A sor 3 olyan szenttel
folytatódik, akiknek legendájában a túlvilág
(isteni) ítélet a fő esemény. Az első közülük a
mára elfeledett Szent Forseus (szept. 28.), utá-
na Szent Mihály következik (szept. 29.), aki-
nek névünnepe egykor határnap volt, és akit az
egyház a zsidó hagyományt követve illesztett
épp erre a napra a naptárba. A zsidó polgári év
az őszponthoz legközelebbi újholdkor kezdő-
dik, és az évfordulói bűnbánati ünnepek arra
is emlékeztetik a híveket, hogy — ószövetségi
hagyomány szerint — ősszel esedékes a majda-
ni világvége, az Utolsó Ítélet is. (A vízözön is
ősszel kezdődött, és ősszel is ért véget.) A késő-
középkortól kezdődően a magyar király, majd
pedig az erdélyi fejedelem a fentiek szellemé-
ben hívta össze a törvényhozókat évente két-
szer: a tavaszi határnapra, Szent György nap-
jára és az őszíre, Szent Mihálykor. A beszédes
névnapok sorát Szent Brúnóé zárja (okt. 6.).
195
Az ő legendájának is egy Isten igazságos bí-
róságán" elítélt halott a főszereplője. (Vajon a
13 aradi vértanú kivégzésének időpontját nem
szándékosan tették erre a napra? Azért, hogy
a kegyes történeteket akkor még — templomi
prédikációkból és vásári ponyvákból — jól is-
merő magyar néppel az ítélet , igazságosságát"
könnyebben elfogadtassák?)
Az őszi ítélethozatal képzetét a természet őszi
halálának élménye szülte már Ó-Egyiptomban
is. Mítosza szerint maga Ozirisz, a túlvilági
bíró is ősszel, októberben hal meg, amikor a
Nílus vízszintje a legalacsonyabb, Ozirisz egye-
bek mellett a Nílust is megszemélyesítette. A
természet feletti halálos ítélet kihirdetése és
végrehajtása a naptárban egymásra követke-
zik: Mérleg hava az ítélkezésé, Skorpió hava
a végrehajtásé. A világhoroszkóp és a vallá-
sos közhiedelem szerint az utóbbi, melybe
halottak napja is esik, a , halál háza". Jusson
erről eszünkbe a pompeji felirat: , Mors omnia
deguat: A halálban mindenki egyenlő." Szó
szerint: ,A halál mindent kiegyenlít." De úgy
is fordíthatjuk, hogy mindent elsimít, min-
denkit kinyújtóztat. Mindhárom jelentésnek
ideillő értelme van. Egyik sem szorul különö-
sebb magyarázatra.
A fentiek alapján nem lehet kétséges, hogy
az Igazságosságnak a Mérleg a csillagjegye. A
Mérleg, mint írtam, kardinális jegy, sarkossá-
gát nyomatékosítja, hogy az őszi napéjegyen-
lőséggel veszi kezdetét. A Nap itteni helyzete
is — a Mérlegben romlásban van — a halálos
kiegyenlítődés felé mutat.
A világi ikonográfiában Cesare Ripa nyomán
az Igazságosságot éles tekintetű szép szűzként
ábrázolják, fehér vagy aranyos ruhában, fején
arany koronával, nyakában szemekből fűzött
lánccal. Platón szerint az Igazságosság az egész
világot belátja. Maat és Díké a napisten szeme
és leánya volt. Ma is mondjuk: , Isten szeme
mindent lát." Apuleius ezért esküszik egyszerre
KA, 237.
196
szemmel, ami pártatlanságát lenne
lezni, csak újabban ábrázolják..
— , minden cselekedetnek az is
szab mértéket" (vö. Mérték
vesszőnyalábba kötött hóhérb.
galamb (a Szentlélek képviseletét
igazságos bírói ítélet égi sugalmazó;
(!) kígyó; a strucc, mert
az igazság me
séhez annyi türelem kell, amennyi a .
kell ahhoz, hogy — mint hitték —
eméssze. (Vagy mert a homokba
Nem ezért kötötték be utóbb I
mét?) Végül — sok egyéb mellett — a jo,
nevével egyezően az uralkodó tör
bírói hatalmának volt a jelképe. A könyi
igazságosságot Ripa szerint csontváz (a
jeleníti meg csontmarkában ugyan
leggel és karddal. Ez az alak az Ap
lovasának egyikére emlékeztet. (Igaz.
lál: nemde , Igazság pillanatának" hívj:
nyolok, amikor a matador , ítélete?"
a bika felett?) ;
Végezetül még egy kis nyelvészked.
MNYETSz szerint igaz szavunk ere
zonytalan, talán a jobb, jog (!) hipoteti
változatából képződött az ihar—juhar ihász-ju
hász, inkább-jonkább mintájára. Ezzel a ogi
kus párosítással más európai nyelvek is élne
vö. angol right, jobb, jog, mely righteo
ban igazat jelent (igaz ember értelemben
Chomsky előtti magyar nyelvészek nem
ho:
kapcsolatba sem ige, sem igen, sem
iga, sem
(eredetileg ig, id) szavunkkal (ez utóbbi sze
ön arenélénk
rom fog ák ag
isjelentett; lásd még üdv, ügy).
Mindenes
szavunk (eredeti jelentésében szó
széd) latin megfelelője
a verbum, mely u
valaminek a színét, látszatát is jelentette.
 , a vérus, VÉT valóság, igazság, valósá-
véritűs 5, gál Továbbá, nem eltekintve attól,
g05 va vi gb mondunk igent, amit igaznak
hogy c. agitlli egyetértünk, ami mellett ki
véle állni, az igen eredetileg nyomatéko-
wért volt ,nagyon" értelemben, miként
a vérő (igen, valóban) is a vérum (igaz,
ló, igencsak) alakváltozata. A verbumból
ás azik az angol verb (ige), az utóbbiakból
, géry gé nagyon) szócska. János evangélís-
aa, aki nagyon gondosan választja meg a sza-
mait, semmit sem bízva a véletlenre, mondja
felől a Megváltóról, hogy ő a megtestesült
1 In 1, 1), utalásul az ószövetségi Isten első
messzólalására, igéjére: ,Legyen világosság!
"Ter 1, 3); másfelől ő mondatja Vele, hogy én
vagyok az út, az igazság és az élet" (Jn 14, 6).
ami az igát illeti, a szótár — szlovén, szerb-hor-
vár, bolgár, szlovák példákkal alátámasztva vé-
leményét — óegyházi szláv eredetűnek mondja.
Latin származtatása téves" — teszi hozzá nyo-
matékkal. Nyilván azért, mert a szláv szóala-
kokhoz képest a latin íugum (iga) messzebb
csik a magyartól, ám a szótárszerkesztőknek ítt
érvényesnek kellene tekinteniük saját érvelé-
üket, amit az íg és a jog kapcsán alkalmaznak
har-juhar stb.). Így lenne igazságos, mon-
lom én, a Mérleg jegyében született, s hozzá-
reszem, hogy latinul a Mérleg csillagkép másik
neve [ugum volt (a Libra mellett). Nyilván a
rettős iga kétkarú mérlegre emlékeztető alakja
tt. A iugum az iugó I, iungó 3 igére megy
a, ami azt jelenti: összeköt, egyesül, egybe-
). Jelzői alakjában (iűgis) azt jelenti: igába
itt befogott, tartós, állandó; határozószó-
" "úxtá) mellett, ugyanúgy a jelentése.
" Akarom én azt mondani, hogy a magyar
0/na tovább a latínból kölcsönzött szót
"ornyező szlávoknak, még csak azt sem ál-
hogy a latinból került volna hozzánk
. ."Ozvetítéssel. Azt meg végképp nem
"mM állítani, hogy az íga magyar eredetű
; ne. Honnan is venném én ehhez a bá-
ot Az tösszjnépi etimologizálás általá-
Mm.
nosan elterjedt gyakorlatára sem hivatkozom.
Csupán ámuldozom azon, milyen csodálatos
véletlenek vannak.
Tényleg volnának? (Mármint véletlenek.) Én
inkább azt mondanám, e , véletlen" egybeesé-
sek az ortodox nyelvészeket rendre cáfoló egye-
temes nyelvi ösztö 7 lé ésé k bízo ítél s
. Bák c tekinítíben megoszla
a vélemén
nak yek,
több jel arra mutat, hogy a sarkalatos erények
sorában az Igazságosság után (rang)sorban a
fértékletesség (Temperantia) következik. Az
hogy — akárcsak a többi erényt — kevesen gya-
korolják. Benne van a nevében: önmérsékletet,
mértéktartást ajánl az élet minden területén a
fogyasztástól a közbeszédig.
Egy kis nyelvészkedés: a latin temperantia a
temperő I igéből képzett főnév. Ez utóbbi jelen-
tései: helyes mértékben vegyít, kever (pl. bort
vízzel); langyosít, mérsékel, enyhít, lecsendesít
(tengeri); (bejrendez, kormányoz, vezet, sza-
bályoz (pl. a lant játékát — e hangszer testét az
ókorban a ,megfontolt" teknős teknőjéből ké-
szítették); mértéket tart, gátat vet valaminek,
uralkodik valamin, tartózkodik valamiről,
megkímél. Látható, hogy mint az archaikus
nyelvekben általában, úgy a latinban is a fon-
tosabb szavak jelentései a hétköznapi cselekvé-
sektől a természeti jelenségeken át a magasabb
rendű viselkedésformákig, elvont fogalmakig
terjednek. Ilyen a temperő is. Látható az is, s ez
mai szemmel még tán fontosabb, hogy a felso-
rolt cselekvések sikerességét illetően is eligazít.
Összekapcsolja őket mértékletesség, vagyis ak-
kor járunk sikerrel, ha a mondott tennivalókat
mértékletesen végezzük.
A jelentéskör tovább bővül, ha — a szótár aján-
lására! — a tempus, tempestás szavak jelentéseit is
számba vesszük. Tempus, idő, időszak, időpont
(tempus anni, évszak!); alkalom, kedvező pilla-
197

37. kép. Temperantia, a Tarot XIV. számú lapja
nat, veszély, viszontagság, viszony, körülmény,
helyzet, halánték, fej, arc. Jempestas, időszak,
korszak, idő; időjárás, vihar (vö. lecsendesíti a
tengert), csapás, vész, sodró vágy (adott össze-
függésben csupa olyasmi, aminek leküzdésére a
mértékletesség segítségével Platón is int.) L. még
temperámentum, vérmérséklet (ebből is 4 van a
régiek felfogása szerint, szólok is róluk a maguk
helyén); temperátor, szervező, rendező (államfér-
fiaknál és -nőknél nélkülözhetetlen képesség, és
mértékletességet igényel); temperi, jókor, idejé-
ben; tempestivus, alkalmas, érett, időszerű.
A Mértékletességet megjelenítő allegorikus alak
és attribútumai a mondottakat illusztrálják.
Temperantia is nőalak (angyal). Két kezében
egy-egy korsóval ábrázolják, amint az egyikből
a másikba valamit töltöget. A magyarázat sze-
rint jó antik szokáshoz illően bort hígít vízzel.
Így látható a Tarot (tarokk) XIV. számú lapján
(37. kép), Vitéz János esztergomi palotájának
a falképén a másik három erény társaságában.
Itt-ott megemlítik, hogy egyik lábával vízben,
a másikkal a szárazföldön áll (ezen ábrázolási
198
mód ihletője a Jelenések 10, 1-
angyal leírása lehetett), ami sokfél
telmezhető; továbbá, hogy az a k
ből tölt, aranyból van, amel vikbe
ből. Lévén az arany a Nap fémje,
a Holdé, kozmikus szinten az aran
az ezüstbe töltött folyadék a fényt
ja, amit a Hold a Naptól nyer.I
ez a kép, hiszen naptárunk lunis;
nap-holdszámításon alapul.
Ripa leírása szerint Temperantia .
visel, mégpedig azért, mert a bíbor
gesen a színsor két szélén látható v
ibolya keverésével állítható elő, és
zéputat jelképezi. További attribúi
ma mint az önfegyelem mennyei
teszem, a pálma görög neve goÍvIő (fő
bort is jelent, s a bíborfestéssel, igaz, a B
(Erő) kapcsán, Platón is példálódzik. .
kötőfék, ez nem szorul magi
azonban hozzáfűzi, hogy a régiek Ne
az Igazságosság leányát kötőfékkel ábrá
mivel nagy szigorúsággal fenyítette
az emb
mértéktelenségét. Nemeszisz (, Sors")
azonos Temperantiával. És mivel a leán
ti anyját az idő rendjében, számomra ez
több ok, hogy Temperantiát lustitia ui
lyezzem a sorban. A hölgy attribútumai
óramutató tartozik még (időjelkép: az
séklethez — úgymond — időigényes, tü
tűrőképesség kell hozzá); aztán tüzes va
tó fogó, amint Temperantia épp vízbe
íj és nyíl, melyek sikeres használata a m.
tartáson múlik (ha a húrt túlfeszítjük, el
— ez mind a gyakorlatban, mind átvitt
lemben igaz); elefánt, mert csak annyit es
amennyire szüksége van; egymással , ölelk
bika és oroszlán. Ölelkezésük a megbékélé:
alkut, fegyverszünetet jelképezi szembenáll
felek között. (Ripa külön szócikket szentel
háborúban való mértékletességnek.) Bika
oroszlán párharca az ókori művészetben a ő
víz és a nyár tüze közt évről évre iszt
fé
3
az időben kiegyenlítődő küzdelmét ábrá
 (például a perszepoliszi domborműveken de
még Ripánál is: 38. kép). A küzdő felek ú
néznek szemben egymással, ahogy az fe
és a Vízöntő csillagképek az égbolton. Ezt me-
séli el Héraklész Vízöntő havában elvégzett 7

STT zagelytő az oroszlánbőrös héltss

legyőzi 2 sk. bikát. A tüzes, haragos termé-
szetű ELGESEESSS oroszlánbőrben a vízöntőbeli
Nap megszemélyesítője, a Halak égi tengeré-
ből érkező bika pedig a télutóé.!!
Más , iconologiák" Temperantia attribútuma-
ként említik még a tevét, a szőlőindát, a ho-
mokórát és a szélmalmot. A teve igénytelen-
sége miatt, a homokóra mint időmérő eszköz
a már jelzett okból jutott e szerephez, a szőlő
— gondolom — azért, mert a belőle sajtolt és er-
jesztett ital kiváló fokmérője a mértékletesség-
nek, a szélmalom pedig a szél, vihar zabolátlan
erejének haszonnal járó megfékezését példázza.
Függetlenül a Tarot-tól, vannak, akik a
Az attribútumok szerepeltetésének láthatóan Mértékletességet hozzák összefüggésbe a Mér-
nyelvi okai is vannak, lásd a tempus, tempestás leg jeggyel, mondván, a mértékletesség mérle-
jelentéseit a homokóra vagy a szélmalom vo- gelés kérdése, és rámutatnak, hogy e két szó-
natkozásában, továbbá utalnak az erények egy- nak még a gyökere is közös (Erre alább magam
mástól elválaszthatatlanságára, lásd Nemesziszt is kitérek.) Ha pedig időrendi értelmet tulaj-
mint Mértékletességet az Igazságosság leányá- donítunk az esztergomi falképen látható négy
nak szerepében, a Bátorságot jelképező bíbor- Erény sorrendjének, akkor — feltéve, hogy a
színt Temperantia ruháján. mérleges lustitia negyedikként az őszt sze-
Tarot-teoretikusok a kártya ,erényes" lapjaihoz mélyesíti meg — a vizet öntő Temperantiának
ilyen-olyan megfontolásból különböző állatövi mint másodiknak a sorban a tavaszt kellene
jegyeket társítanak. Így a XIV. Temperantiát képviselnie. (Érvek emellett is hozhatók fel.)
ábrázoló laphoz egyszer a Bikát, másszor az Jómagam azonban, mindent számba véve, a
Oroszlánt, ismét másszor a Nyilast, amire tél évszaknak, a csillagjegyek közül pedig a
alapul
Temperantia nevezett attribútumai is Vízöntőnek feleltettem meg."
Az asztrális szimbolikában az egymással szem-
szolgálhatnak. Egyik-másik ,iskola" képvise-
és Visconti) benálló csillagképek közt különleges kapcsola-
lői még eredeti (az ún. marseille-i
is változtatnak. tot tételeztek föl a régiek — lásd az Oroszlánról
tarokkok számozási sorrendjén
és Vízöntőkről írtakat —, különösen azok közt
Egyebek közt fölcserélik a mérleges ÍGGHUÁTE az állatövi csillagképek közt, amelyeket a Tejút
Fortitudót ll
(VIII. lap) és az oroszlános köt össze, de legalábbis az állatöv és a Tejút két
"
mivel úgy vélik, hogy az Oroszlán HZMEÁS kereszteződésének a szomszédságában találha-
letve a Mérlegre utaló kártyák sorrend jének az
meg kell egyeznie. tók. Ezek közé sorolható a Vízöntő és a vele
állatövi jegyek sorrendjével

n Jankovics 1996A: 225-.226.

12 Jankovics 1997: 45—46

199
 átellenben lévő Keverőedény csillagzat a Szűz
, lábainál", mely akkor látható, amikor a Nap
a Vízöntő csillagképben jár." Ebben a jelképi
összefüggésben Temperantiát úgy képzelhetj ük
el, mint aki Vízöntőként a Keverőedénybe önti
a vizét (a Tejutat). Tegyük hozzá, Temperantiát
angyalszárnyakkal ábrázolták, és a négy evan-
gélista közül Máté kísérőjét, az angyalt, hagyo-
mányosan a Vízöntő csillagképnek/jegynek
szokás megfeleltetni. A Vízöntőt a Tarot-ban
egy másik lap is képviselhetné: a XVII. Csillag
feliratú kártyalap, mely hat kicsiny és egy óriás
csillag alatt térdeplő, meztelen nőalakot ábrá-
zol, amint két korsóból vizet önt a földre. A
zodiákus-csillagkép legrégibb ismert
tomi ábrázolásain Hapi, a Nílus isten(nőj)e
ugyanezt teszi (38-39. kép).
A görög mitológiában viszont a Vízöntőt töb-
bek közt Deukalión, a görög Noé személyesí-
tette meg, s az ő fiáról mesélték, hogy először
keverte a bort vízzel. A megfeleltetést igazolja,
hogy a héraklészi munkák sorában a vízöntőbe-
li ,munka" két főszereplője: az oroszlánbőrt vi-
selő Héraklész és az általa legyőzött krétai bika
Temperantia fentebb ismertetett attribútumai
közt szerepel. Vízöntő hava január 21/22-ével
kezdődik, és a hónap régi ünnepeinek szimbo-
likus ajánlásai közt vissza-visszatér a , vizezés",
azaz a mérséklés, kiegyenlítés gondolata. Így
a Vince-napi (jan. 22.) hiedelmekben, Mária
eljegyzésének (jan. 23.), a Kánai menyegző
emlékünnepének (Vízkereszt utáni második
vasárnap) hagyományvilágában, melyek üdvös
szándék szerinti célja, hogy a nagyböjt köze-
ledtével a farsangi hejehujázást fékezze, csen-
desítse, kiegyenlítsen." Naptári-csillagászati
értelemben is: hiszen a nappalok hosszabbodá-
sa csak a Vízöntő havában válik szembetűnővé
ET més 925 137.5 14670.
14 Jézus
74 z , . borrá,47 18 és nem
a vizet változtatja fordítva. Ebbőljő nyilvánvaló,
mértékletesség erényét kívánta népszerűsíteni. Ezt az értelmet a pogány farsangozást rossz szemmel néző k
egyház oly módon tudatosította a jámborabb hívekben, hogy a farsangi időszakba eredetileg más okból illesztett
a farsangolók megszelídítésének szolgálatába állította. Hogy mi módon, arra nézvést Bálint Sándor igazít el
L. Bálint 1989: 165—182.)
200
Pál fordulatjától (jan. 25.). Jusson eszi;
kép, ahogy a Mértékletesség angyala fén
a nappal serlegéből az éjszakáéba. 7
Ha a Mértékletesség a Vízöntő jegyé
lagképével párosítható, az azt is jelenti, h
negyedik Erényünk is sarkalatos jegyet
magának. A Nap ugyanis a Vízöntőbe,
száműzetésben. Hogy az Olvasó lássa
bólumok harmóniáját, felsorolom az
sarkalatos házait együtt. A Bölcsesség
szi napéjegyenlőséggel kezdődő Kos hay
, trónol", amikor a Nap is erőben van. A;
az Oroszlán hónapban uralkodik,
Nappal. Az Igazságosságé a Mérleg hav
egyip- az őszi napéjegyenlőséggel kezdődik, és
ben a Nap romlásban van. A Mért
rangvesztésben van. A régiek szemében
volt természetes, hiszen a (megszemélye
Napot tisztelte mindenekfelett, úgy.
mintaadót, példaképet az erények gy
a , hősi élet" megvalósítása terén.
Mint már jeleztem, Vitéz János és egy
teoretikusok Mértékletessége a tavasz
alakja is lehetne. Miért is ne? Hiszen
gászati-naptári (fény)kiegyenlítés h
tavaszhoz is illik, hiszen a nappalok hc
tavaszi napéjegyenlőségkor (márc. 21
az éjszakákét, azaz egyenlíti ki — kell.
nyiségű világosságot keverve a sötét:
nappal és éj hossza közti különbséget. E
értelműség szerintem az európai évkezi
tősségére vezethető vissza. Januárban
a naptári évet, de a csillagászati és aszti
év ma is a tavaszponton indul.
Okfejtésemből nem következik, hos
milyen elv szerint már Platón is az é
rendjéhez igazította volna erényeit, :
A
Kt. a.)(1 ISBESRB
hogy az evangéliumi történet még éppen nel
 sa az aállihattak hogy
a kozmikus nyeli keménn yek
Az önmérsékle t bizonyos
z solemebök ját a. Mindenesette rend — írja — a gyönyörökn ek 2
és a vigyaknak
SS megzabolázása, Ahogy mondani szokik. hogy
— tudom is én, hogyan — erőt vesz magán..."
Mivant úgy ár: ,Á vmagék mérséklő önmaginál
erőse bbnek
kell neveznünk"
síguny xv faleetődt Acsükplaróai okfités reljsségyel minalogtkun HaT
aussi Most már csak kettöt kell kő a röszt metatja b MEZ A MEVMUTATOT
c sz aliammbuz a józan önmérsékletet részből következte thetü
az egészre nk
(helyesen
OSI mm NYXTÜÖK cSöx az ETAZSEDOS- alkalmaroa az analitikus megközítémne tárgrá-
Jaukan Nagyot hokes Tehát Pistón ről mindenképpen reljesedbd képet ad). lehát a
TZNRNKSSROOT Tartja a keíöbb erénynek ve
ax so kezdi föegetését
a bölseségeel RG ha egy erényt hibátlanul
aasik harom eröny gyakortásámak
viwzoe. Ez a Snom megkülönböztetés a négynek: minden erényben van valami a mi
or szintin a jal-es Siálli irányába
MDÁZENNT Non miért me fodozhet- (Plazónról függetkenül)
ez kiföjerődük az erények
. c ar wuzsánosságot mellőzve egyelőt allkgonikus ábrázolásában ís (hogy ne vágjak
moss erei foniakozást? Ginakón: Nein mondandóm elébe ksd most csak a .mérrók-
cc nom h szoremém,
ha márdióbb Ét- adó" méóreger az Igazságosság
kezében vagy a
c rnerz akkor malt RH bor vizezésének a kiegyenktű mórkyetése ömki
aessiletet 7 Ha a korszellem kezrető képét a Mértékktesség esetében)
- Dizromnak eszébe B jutott a Ez a minden mindennel összefügg" (és ezért
sera os mas mógyesek összevetése a álo- a flüktes szerelő szímára rra mirolo-
raszaszád wolt az erények egymásból
sorrendi — mordátak
— az évszakok
S Vu mmegdelektotésnól — retten érhető a nyehekben iz. Maradva a
ossoxtezosságet műsük szonászádjával korábban már említett mérge mérnéb szavak
sorsadbon megelőző Bárocsággal közös a MNYTESs
mér igénk ere
" Sszokapcsolia, mégpodig nem kö detét tekintve bizonytalan.
Vágy szkáv szármia-

21
 XI. A , három? testőrr
ől,
akik négyen vannak
Elöljáróban íme három (négy) kérdés. Miért
, három" a három testőr, amikor négyen van-
nak? Athos, Porthos, Aramis és D Artagnan
ugyebár. (Ezért is tettem a címben idézőjelbe a
számot.) S ha négyen vannak, miért mondunk
mégis mindig , három testőr"-t? Mi köze van
a három (négy) testőrnek a négy évszakhoz? S
egyáltalán, mit fejez ki ez a különös hármas-
ság (négyesség)? A következőkben e kérdésekre
szeretnék — ha nem is a kérdésfeltevés sorrend-
jében — érdemleges válaszokat találni.
Alexandre Dumas pére, azaz az idősebbik
Dumas regényének (megjelent 1844-ben, első
magyar fordítása 1863-ból való) hihetetlen és
maradandó népszerűségét mi sem jelzi jobban,
mint az, hogy azok kedvéért, akik nem sze-
retnek olvasni — mind többen vannak ilyenek
-, egyre-másra filmre viszik. 1973-as kiadású
Filmlexikonom 13 filmváltozatról tud, s az-
óta legkevesebb 3 újabb készült (én ennyiről
tudok). Ugyancsak a szüzsé népszerűségét ta-
núsítja, hogy az alapötletet — három (négy)
bajtárs vállvetve küzd és győz e jelszóban: , Egy
mindenkiért, mindenki egyért!" — Dumas után
szabadon sokan felhasználták, nemcsak mai
például
filmesek, hanem régebbi írók is, mint
Kipling vagy nálunk Rejtő Jenő, hogy csak
a reket. Az ő filmjeik is jórészt a hármas (négyes)
említsem. Különlegességek
legismertebbeket
a legújabb
az ide illő irodalmi példák sorában
. Mae TA
kori magyar drámairodalom két kiválóságá-
nak, Örkény Istvánnak és Hernádi Gyulának
egy-egy darabja (Pisti a vérzivatarban, illetve
Bajcsy-Zsilinszky) . Mindkét szerző a címszere-
pet a helyzetnek és a jellemfejlődésnek megfe-
lelően 4 színésszel játszatja el. Négyféleség az
egységben: ez a mód — alább lárni fogjuk — a
mítoszi szereposztás jellemzője: egy-egy fogal-
mat, jelenséget képviselő istenség aspektusai,
azaz tér- és időbeli változásai szerint több alak-
ban testesül meg.
De hogy más filmes példákat is mondjak,
íme néhány kifejező filmcím: A , hármasok"
szövetsége, A három jóbarát, A három amigo,
A három őrmester, A három senkifia. Paródiája
is nem egy készült — ez is a siker tanújele —,
már Max Linder 1921-es feldolgozása is annak
tekinthető. Mennél közelebb járunk a mához,
annál kevesebb köze van a többnyire amerikai
filmes feldolgozásoknak az eredeti szüzséhez,
legfeljebb a külsődleges korhűségre ügyelnek
(Stephen Herek, Peter Hyams filmje). Még a
Dumas-trilógiától független filmes , folytatá-
sai" is születtek (Tavernier: DArtagnan lánya,
Williams: A vasálarcos). S ha már a film világá-
ban járunk, hadd említsem meg a Marx-fivé-
szerepeltetésének hatékonyságára épültek. (A
Marx-fivérek eredetileg öten voltak, de egyi-
203
kük korán kivált az együttesből. Filmes karri-
erjüket négyen kezdték, de a világhírt jelentő
Botrány... sorozatban már csak hárman szere-
peltek.)
Szintén nem A bárom testőr paródiái az olyan
filmek, mint a Három férfe, és egy bébi című
francia, vagy a Három férfi, egy mózeskosár
című amerikai vígjáték. Azt sem állítom, hogy
ez utóbbi filmek forgatókönyvírói előtt min-
taként Dumas regénye vagy annak valamelyik
filmfeldolgozása lebegett, még csak azt sem
— pedig nem elképzelhetetlen —, hogy a bib-
liai Kisded látogatására igyekvő három napke-
leti bölcs története ihlette volna meg őket. Az
összefüggés e mesék között mégis nyilvánvaló,
akkor is, ha a szerzők szerint minden hason-
lóság köztük csupán a véletlen műve. Ezek az
egybeesések nem véletlenek, ugyanakkor nem
hiszem, hogy kölcsönzésről, átvételről lenne
szó a legtöbb esetben. Meggyőződésem szerint
e szereposztási elv gyakori és kedvelt alkalmazá-
sa és az alaptörténet ebből (is) adódó népszerű-
sége azon alapszik, hogy a világ működésének
a rendje fejeződik ki benne, mely rend belénk
(ösztöneinkbe, tudatalattinkba, emlékezetünk
mélyébe) van kódolva. Számítógépes korunk-
ban az információ tárolásának és előhívásának
ez a módja talán már nem megy csodaszámba.
Mi más lenne a szüzsé népszerűségének a tit-
ka? A kézenfekvő és közhelyszerű válaszok
mellé (, képzeletgazdag, könnyed, vonzó stílus,
izgalmas, különös és szórakoztató karakterek"
— hogy az új Magyar Nagylexikont idézzem)
kívánkozik az első olvasatra talán szintén köz-
helynek tűnő magyarázat, hogy tudniillik soha
nem szűnő (és műfaji határokkal nem törő-
dő) igényt elégít ki. Olyan igényt, mely már
Dumas előtt is megvolt az emberben. Az öreg
Dumas kitalált volna valamit, amit mások
előtte nem? Szó sincs róla, ő csak arra jött rá,
s az se semmi, mondhatnók székiesen, hogy
! Azt mesélik, hogy az athoszi szerzetesek tyúkot sem tarthatnak a neme m latt, ami
fantáziadúsabb Olvasó tudni fogja, miért nem.
204
szépíróként alkalmazzon más, irodalminak
nevezhető műfajokban régtől fogva jól bevált
receptet. A három (négy) főszereplőre osztott
,közös" szerep ugyanis archetoposz. Képletével,
miszerint 3 (4), illetve mondjuk most már így:
341 szereplő ugyanazt a szerepet játssza, vagy
legalábbis nagyon hasonlót, miközben egyé.
nileg hol különböznek egymástól, hol pedig
(hárman közülük) ikertestvérek, találkozunk
már a mitológiai és mesei szüzsékben is.
Mielőtt azonban belemennénk a háttér vizsgá.
latába, érdemes közelebbről szemügyre venni
Dumas hőseit. Hárman közülük a király mus-
kétásainak formaruháját viselik — a filmválto-
zatokból a nézők jól ismerik azt a poncho-sze-
rű kék köpenyt, amelynek a közepét elöl-hátul,
valamint kétoldalt a vállakon egy-egy egyenlő-
szárú kereszt díszíti. Mint egy célkereszt: — Ide
szúrj, id előj! — üzeni. Négyesünk a keresztet
éppen négy példányban viseli, ami bizonyosan
véletlen egybeesés, hiszen az nemcsak őket,
hanem testőrtársaikat is megilleti. Tárgyunk
szempontjából mégis beszédes jelvény ez, mi-
vel az egyenlőszárú kereszt eredetileg égtájjel
volt, és a köpenyükön is az égtájaknak meg-
felelően helyezkedik el. (Vö. a mondókával:
, Előttem van észak, hátam mögött dél, balra
a Nap nyugszik, jobbra pedig kél.)
Ahogy testüket az egyenruha, úgy takarja valódi
nevüket is sematikus, görögösen hangzó álnév.
Tettem kísérletet a megfejtésükre, de ennek he-
lyességében egyáltalán nem vagyok biztos.
Athos nevének ihletője talán a szigorú szerze-
tesrendjéről ismert görög félsziget Áthosz-he-
gye volt. (A nevet görögül írják omikronnal is,
de inkább ómegával szokás.) A fosztóképzős
név szomszédságába olyan ógörög szavak
tar-
toznak, mint az "ágopoc, nem termékenyített,
még nem hágott, Ez a nőket a még a közelük-
be sem engedő szerzetesekre nagyon illik.!
Az
adópvBoc jelentése nem nyugtalanított, csen-
nevetségesnek tűnik, de nem
az. A

des, ez meg Athos nevű hősünkre ill;
ahogy a következők kivétel ndküéz
büntetlen, mentes valamitől (újgörö Helse
tatlan); . a(ÓTTEvTOC, hízelgés által úg
kérlelhető . (vagyis
kérl tetlen), bi Ha
adópiKTOG, nem mámoroelhe
s (vagyis fé B
Porthos nevéhez egyetlen rá illő Ógör
ög szót
a xopéw igét találtam. Azt jelenti c csak j
hősünk jelleméhez illő jelentésekből
válo 74
tam —, lerombol, elpusztít, ostromol.
1.
Aramis neve nem oly beszédes, ha ógör
ög szó-
tárt lapoz fel az ember: "ap6 azt jelenti: esdés
kérés, óhaj, átok; ennek csak latin megfelel
őjé-
vel (?) együtt van hősünkhöz illő értelme.
A la-
tin ara jelentése: menedékhely, oltalom, oltár.
Aramis, mint két társa, önvédelemből veszi föl
álnevét, és később a papi hivatást választja.
Később hozzájuk csapódó társuk különbözik
tőlük. Jóllehet minden vágya, hogy maga is ki-
rályi testőr lehessen, csak a regény (film) végén
éri el, hogy felölthesse a vágyott köpenyt, an-
nak ellenére, hogy testőrtársainak élén harcol
végig a jó ügyért, mondhatni testőrjelöltként,
de mégiscsak kívülállóként. Nevét is megtart-
ja, és nemcsak az (első) kötet végéig, amikor
már társai fölfedik valódi kilétüket, hanem a
testőrök kapitányaként is, egészen a haláláig,
ami marsalli rangban éri.?
Ez a különbségtétel, ami már a regény címé-
ben is benne foglaltatik, hiszen csak (a kez-
dettől fogva) , három testőrre" utal, különös
értelmet nyer a szüzsé természeti—mitológiai
hátterét ismerve. A 4 évszak közül egy halott
(a tél), egy másik viszont diadalmas a másik
háromhoz képest (a nyár). A mitikus 311-es
csoport egyik tagja mindig vagy Így; vagy úgy
lóg ki társai közül. Sokszor a kétféle másság
egy alakban jelentkezik. A mesehős ilyen, aki
meghal, majd feltámad és győzedelmeskedik.
Hadd hozzak fel hasonlatképpen egy látszólag
Athos
legény karrierje szolgált mintául, Charles de Batz-Castelmore-nak
2? D"Artagnan történetéhez egy valóságos gascogne-i
csinál karriert. A muskétások főparancsnoka, majd comte-i címmel
hívták. 16 évesen ment Párizsba,; Colbert embereként
1673-ban!, hatvan évesen Maastricht ostrománál, Gascogne történelmi központján
Franciaország marsalljaként esi k 3 el
is állítottak neki.
Auchnak a főterén szobrot
A
ÚN ENNE tte
;
e hétköznapi
FZKA 1;
elert HANK szimbolikájú
r- elődjéhez a vihisthezsthez hasonlóan
vadi ke játsszák
asonlóan játsszák. aA ea.já-
less; gy. 1
A akik közül az egymás-
(öböl és 4 HÓ vannak együtt, ezért bridzs
jage, híd) a neve. A játékospárokat a
szaknyelv égtájak szerint Észak-Dél, Kelet-
Et kiyk néven különbözteti meg. Licitálással
el, ki lesz a játékos, akinek a partnere hí-
vás után terít, , asztal" lesz, vagyis erre
a körre
kimarad a játékból, Lapjait játékos partnere
hívja le. Vagyis a partit hárman játsszák.
A
játékos és ellenfelei, a negyedik csak a lapjai-
val vesz részt, de a játékba nem szólhat bele,
Elgondolkoztató, nemde?
A fentieknek némileg ellentmond, hogy a
három testőr jelleme, karaktere éppoly egyé-
nített, mint negyedik társuké. Dumas ,apó?
gondosan ügyelt rá, hogy négy hőse alkatát,
típusát, természetét illetően különbözzék egy-
mástól — annyira azért ne, hogy a különbségek
mesterkéltnek tűnjenek —, és ezzel olyan hatást
érjen el, ami erősíti az olvasóban (és később
a filmváltozatok nézőiben) a fiúk összetartozá-
sát, egymásrautaltságát; hogy úgy illjenek ösz-
sze, mint egy négybe vágott alma négy gerezd-
je, ha összeteszik őket. Mivel a könyvet (vagy
valamelyik filmváltozatát) mindenki olvasta
(látta), itt csak egy-két szóval és magyarázó
mondattal utalnék karakterükre (alább úgyis
ki kell térnem e kérdésre). Mégpedig abban
a sorrendben, ahogy mindig szerepelnek, és
ahogy a köztudatban élnek — szerintem. Athos
melankolikus, Porthos kolerikus, Aramis fleg-
matikus, D"Artagnan szangvinikus alkat — leg-
alábbis a szememben. (Az amerikai Stephen
Herek filmrendező szemében is, Filmjében ui.
azt mondatja Athosszal D Artagnanról: , A fiú
túlzottan lobbanékony.")
melankóliája, komorsága előéletéből
ak,
205
 válik érthetővé, és lelki terhét is kedélyének
megfelelően oldja fel, azzal, hogy pallosjo-
got gyakorol hajdani felesége, a , Milady" fe-
lett. Porthos elsősorban érző lény, nem tűnik
a könyvben (és a filmváltozatokban sem) túl
okosnak, erős testével gondolkodik, ami jel-
lemző a kolerikus természetre; ezért képes
, gondolkodás nélkül" életét áldozni a bará-
taiért. Aramis flegma, pontosan úgy, ahogy a
városi szleng érti. Egykedvűsége, , hidegvére"
magyarázza, miért megy egyházi pályára, an-
nak ellenére, hogy a nők odavannak érte. (Az
ő idejében a papi rend felvétele, és a püspöki
cím, amit végül elér, nem feltétlenül jelentett
szűzi életet, de egy nőző pap szerelmi élete
aligha teljes értékű.) D"Artagnan már az első
oldalakon (filmkockákon) kimutatja vérmes
természetét, hiszen hirtelen fellobbanásában
már első találkozásukkor párbajozni akar ké-
sőbbi barátaival, s azért válik e kis csapat vezé-
révé is, mert szenvedélyes természete semmi-
lyen akadályt nem ismer.
Épp természetük sajátossága az, amiért az Év-
szakokkal való párosításuk először az eszembe
jutott. Haladjunk abban a sorrendben, ahogy
sorolni is szoktuk őket.
Athos őszes jellem. Őszies jelleméhez illik me-
lankóliája; illik előtörténete, mármint, hogy
túl van a szerelmeken, a nagy csalódáson (a sze-
relem a tavaszé és a nyáré). A mintaadó míto-
szokból, mesékből tudjuk, hogy a cselekményt
beindító , károkozás", ami rendszerint a hős
asszonyának csalfaságából, hűtlenségéből kö-
vetkezik, a nyár végéhez kapcsolható. Őszhöz
köti halálosztó szerepe. Ő és társai lehetnének
máshol is, mint ahová soroltam őket, de hogy
kinek mi az igazi helye, az a többiekkel való
: A meghaló természetet sohasem természetes halállal me
oka. Egyfelől ésszel belátható, de természetünk ellen hat,
terem többé a föld, és mindezt csak azért fogadjuk el,
VEZNEK ; 7 ; s
Másfelől a természetes halál megtapasztalása a testi feltámadás
visszafordíthatatlan. Más kérdés, mit mond erről a hitvallás.
mint halála előtt volt. A tanítványok többször nem ismerik föl,
átmegy a becsukott ajtón, és a sebei nem gyógyulnak be. (Mk 16, 12; Lk 24, 1
206
összemérésből következik. Arról, hogy e felál.
lásban a szerepek megcserélődhetnek — még.
pedig a belső megfigyelő szempontjából nézve,
alább szó lesz. ;
Porthos a zél embere. Négyük közül ő az, aki
még élete virágjában, elsőként hal meg, mégpe-
dig nem természetes halállal, ahogy a mitikus,
mesebeli hősök is erőszakos halált halnak? és
haláluk időpontja a Skorpió havában követ.
kezik be. Közfelfogás szerint a Skorpió hónap
ugyan még az őszbe esik, de Dumas esetébena
kelta (gall) hagyomány nagyobb súllyal esik lat-
ba, s talán nem kell emlékeztetnem az Olvasót
arra, hogy a november 2-i halottak napja kel-
ta eredetű ünnep, mely egyúttal télkezdő nap
is volt. Porthos a ráomló föld (az ősz eleme)
alatt leli halálát. (Ettől lehetne őszies alak is.
Választásomban azonban nagyobb szerepet ját-
szott, hogy a halotti állapot a télhez kapcsoló-
dik az északok közül.) Kolerikus vérmérséklete
szerint azonban a nyár az ő évszakja.
Aramis tavaszias lény. Ez a jelző illik a szerel-
met csapongva űző kamaszos lényéhez. Nem
ez következik a flegma , nedves" jelentéséből
(nyál), a flegmatikusok eleméből, a vízből,
ami a tél eleme, de megszaporodása inkább
annak a végét jelzi. Figyelemreméltónak tar-
tom, hogy a három testőr karaktere egyfelől
szétosztható ősz, tél és tavasz között, másfelől
azonban , össze is tartanak": az őszies karakter-
ben télies vonások fedezhetők fel, a téliesben
ősziek, a tavasziasban ismét téliek.
D Artagnan, a főhős, ebben összetart társaival.
Miközben szangvinikus természete, ifjúsága
inkább a tavasz megszemélyesítővé teszi,
Ő a
legsikeresebb négyük közül, mind a harcban,
mind szerelmi téren, mind pedig pályaívét
ghaló alakok testesítik meg. Ez
ellentmondás, de megvan az
hogy vége a meleg napoknak, hog
y elfogy a fény, hogy nem
bízunk benne, hogy tavasszal a természet új életre kél.
ellen szól. A tetem olyan változáson
megy keresztül, ami
Mindenesetre az evan géliumokban a
felt ámadt Jézus is más,
azt hiszik először.
hogy lelket (kísértetet) látnak,
hiszen
6—42; Jn 20, 14-29; 21,
4-12.)
 . tekintve, ezért mégsem lehet más, mint
nyári
. hős. Nem mellékes, hogy értelmezésem
[ mesei évkör is ősszel szerinti
kezdődik. Ennek
az az
. oka, hogy a meséket beindító esemény
(a kár-
. okozás) csak az ősszel kezdetét vevő hany
atlás-
sal állítható párba, a mesei boldog vég pedig a
nyári csúccsal. Mivel ez a dramaturgiai szer-
. kezet a Nap éves ,karriervonalához" igazodik
, egyikük nem
találóbb lenne úgy fogalmaznom, hogy négy
. hősünk nem is az évszakoknak, han
em az év-
. szakok Napjának feleltethetők meg; ők
az őszi,
. téli, tavaszi és nyári naphéroszok földre szállt
. utódai.
. Égi patrónusok
. A klasszikus mitológiák már említett toposza a
hol 3, hol 4 (331) alakban járó istenség. A női
négyesek ismertebbek és alighanem archaiku-
sabbak (különben is, úgy illik, hogy a hölgye-
ket előre engedjük). Görög mítosz szerint Gaia
földistennő a megcsonkított égisten, Uranósz
vérétől teherbe esik, és három erinnüszt szül, a
bosszúállás istennőit. Ihemisz istennő leányai
a hórák, szintén hárman vannak, ők a három
termékeny évszak és a társadalmi rend megsze-
mélyesítői. Nevük szerint ők a Törvényesség,
Igazságosság és a Béke. (E funkcióik a há-
rom testőrét előlegezik meg!) Anyjuk mint
az Igazságos Törvénykezés istennője körükbe
illik negyedikként. Ténylegesen és elvont érte-
lemben úgy is, mint a hármat magába foglaló
egy. Lásd még a moirákat, a sorsistennőket,
akik az Éj leányai — egy forrás szerint szintén
Themiszé —, s akik együtt mérik ki az ember
idejét. Vagy a gorgókat, kéreket, graiákat. Ők
is mind hárman vannak, és nemcsak mint iker-
nővérek tartoznak össze, hanem átvitt értelem-
ben is, az anyjuk által megszemélyesített foga-
lom részaspektusaiként. Ez utóbbit a mítoszok
igen érzékletesen fejezik ki. Például a moirák
csak együtt tudják megszabni az emberi élet
Jankovics 1980.
tartamát, az egyik sodorja, a másik kiméri, s a
harmadik, amikor elérkezik az ideje, vágja el
életünk fonalát. A graiák sem tudnak egymás
nélkül meglenni, egy közös szemük és egy kö-
zös foguk van. Végül, hogy egy távoli, mégis
közismert példát említsek, a világhírű japán
(nikkói) majmocskák is csak együtt kifejezőek:
lát, másikuk nem hall, a har-
madik pedig nem beszél. (Tudnának, csak
nem akarnak: , Ne szólj szám, nem fáj fejem!
— mondjuk erre mi, magyarok.)
Ez a fajta mitologikus fogalomalkotás ereden-
dően a kereszténységtől sem volt idegen. Még
mindig a női nemnél maradva, a középkori
legendaképzés teremti meg az idézett antik
minták nyomán Szent Anna kultuszát, akinek
három férjétől három, Mária nevű leánya szü-
letett. Eszerint az , első" Mária lett volna Jézus
anyja, a második és a harmadik pedig több
apostolnak adott volna életet. Ugyancsak a
középkori gondolkodás alkotja meg — szintén
pogány mintára — az isteni Bölcsesség, Szent
Szófia alakját (görög cogía, magyar Zsófia,
bölcsesség) három leányával együtt, akiknek
a neve Pál apostol nyomán Hit, Remény,
Szeretet. (1 Kor 13, 13. Amikor a magyar
, Szófia beszédet" mond, valójában nem a , szó
fiára", vagyis a beszéd gyermekdedségére, éret-
lenségére gondol, hanem Szófiára, mégis, e
többértelműségtől kapja meg a szólás a kívánt
jelentésmódosító gellert, így lesz a bölcsesség-
ből bölcselkedés.)
Bár kissé távolabbról, de ideillik a háromkirá-
lyok már emlegetett bibliai története, a hozzá
fűzött középkori értelmezések alapján különö-
sen. Egy magyarázat szerint ugyanis a három
napkeleti bölcs, az akkor ismert három lakott
földrész (Afrika, Ázsia, Európa - Dél, Kelet,
Nyugat) képviseletében jött a gyermek Jézus,
az Igazság Napja látására. Ő a 411 ebben a né-
gyesben. Észak nem jöhetett; északon a Nap
nem jár, éjszaka a látóhatár alatt tartózkodik,
207
 egy gótikus házioltár képével, mely csuk,
állapotban a trónon ülő Szűzanyát ábrás,
a Kisdeddel, baljában az uralkodót ;
világalmával. Ha a párizsi Cluny M um e
különleges Mária-szobrát kinyitjuk, látha- i-
tóvá válik a testében lakozó Atya, int a
he

megfeszített Fiú keresztjét tartja. Az oltárka

szárnyain a keresztény emberiség képviselői
térdepelnek a Szent Szűz széttárt kö nye
alatt úgy, ahogy a könyörületes Mária-kép-
másokon láthatóak. Az oltárszárnyak az Ő
köpenyének szárnyai, belül a köpenyt tartó
két kezét is látjuk, mozdulatuk mintha azt
mondaná: Íme, az én szent (eretnek) titkom!
(40. kép) xögb izgéb
Visszatérve a pogánysághoz, egy kevéssé is-
mert mítoszban, mely az Orion csillagk pet
megszemélyesítő Órión hérosz fogantatását és
születését meséli el, kizárólag férfiak szerepel-
nek. Órión szülőanyja ugyanis maga a föld, a
Földanya, mégpedig azért, mert fölkelésekor
a csillagkép mintegy a földből látszik kiemel-
40. kép. Mária, a Mennyek királynéja. kedni. Az elbeszélés szerint három isten meglá-
Festett faszobor, francia, XV. század. togatja Hürieuszt, a gyermektelen földművest
Musée de Cluny, Párizs (), azzal, hogy próbára tegye, s ha Hürieusz ki-
állja a próbát, teljesítse abbéli kívánságát,
így a lakatlan északi részek nem is láthatják hogy
fia szülessék. A rege az Ábrahámról és
-— mondhatnók középkori észjárással. a három
angyalról szóló bibliai elbeszélés görög
S ha már itt tartunk, hát a Szentháromság egy párja.
Mindkét történet szereplői felsőbbrendű
istenben három személye?
lé-
Csoportos ábrá- nyek. Hürieusz és Ábrahám sem
zolásukon a nyugati művészetben, például közönséges
a halandó, csak mai olvasatban tűnnek
Mária megkoronázása képeken rendre föltű- annak.
Tárgyunk szempontjából a görög változa
nik negyedikként az Égi Királyné." Olykor t árul-
kodóbb. Szereplői meg is testesü
az Angyali üdvözlet ábrázolásokon is mind lnek az égen.
a négyen jelen vannak: az égi Atya, a Zeusz (Jupiter), Hermész (Mercurius) plané-
belőle táknak adta a nevét, Poszeidón
eredő fénysugáron, galamb képében érkez (Neptunus) pe-
3 ő dig egy másik istentriász tagjaként
Szentlélek, a magzat Jézus mandorlába foglal
- jósok által
a görög ha-
tan. Képes albumokban gyakran találkozhatni nem járt, nyílt tengerek mellett
az ég
planéták járta övezetét: a mesebe
li Óperenciás
5 A keleti, szorosabban véve a kopt és az örmén
y egyházi művészetben
Szentcsaládot alkot, az Istenszülő Szűzanya helyett — óegyiptomi mintára
esíti a Zz (istennemző) — a Szentháromság
§ Az Ábrahámot meglátogató három angyalt Gábor, Szentlelk et,
M ihály és Rafzel
e főa nggy
Közülük kerten őrangyalok: Mihály a zsidó nép yaólokkal azonosítja
őran gyala, Rafael mi
ndig azé, akihez Ist a Ju judadaistaista h hagyomán
folytatva Szodomába mennek, ott mindhárman
Lót őr angyalaiként — en küldi. Amikor út ány.
1996B: 83—100. mondhatni - testőreiként jukat
lépnek fel I. Jankovics

208
 MNNNNNERERReee—
. tengert testesítette meg, s később ő i
. névadója lett (a XIX. században, de Bv
. csillaghit szellemében). Hürieusz — ezt egy mí
. toszváltozat alapján állítom — Poszeidón
e ik
. álalakja (duplikációja: azistenneka Eöldaggűtál
. Órión mellett sok más gyermeke született), és
. mivel Poszeidón Zeusszal (és Hádésszel) al-
. kotja az említett égi triászt, Hürieusz e másik
kettővel is azonosítható. Az égi triász személyei
ugyanis egylényegűek: Zeusz az ég gömbjének
. felső, Poszeidón a középső, Hádész az alsó
szeletét testesíti meg. (Arról az éggömbről be-
szélek, amelyik körülölel bennünket, és amit
a XV. századi francia fafaragó a fentebb leírt
. Mária-szobor kezébe helyezett!) Mondhatnám
azt is, hogy Hürieuszt maga az égi triász lá-
. togatta meg. Hádészt ugyanis mint alvilági is-
tenséget Hermész megfelelőjének tekinthetjük
— ez az isteni küldönc egyik szerepköre szerint
a holtak túlvilági kísérője volt.
Fiuk, az Orion, igen szép és feltűnő, egykor
a csillagászati mérések szempontjából fontos
csillagkép volt. A Tejúton ,jár", , testét" az égi
egyenlítő keresztezi, a , feje" fölött a planéták
haladnak el. Mindeközben megjárja az alsó és
felső világot: Föld körüli látszólagos keringé-
se során napról-napra a látóhatár alá merül,
majd kiemelkedik onnét, már ha látjuk, és
nem válik épp láthatatlanná a Nap fényében.
(Megjegyzendő, hogy Ábrahám égi látogatói,
mint minden angyal, a gnosztikus magyarázat,
például Énók könyvei szerint szintén égitestek
fogal-
és más égi jelenségek, illetve csillagászati
mak megszemélyesítői voltak.)
e csillagregét a bibliai három-
Ha mármost
egybe,
királyokról szóló elbeszéléssel vetjükhelyére a
negyedik szereplőként Hüűrieusz
tudnunk kell,
fia, Orion kívánkozik. Ehhez
hogy az Orion övének ,egy sorban haladó
— jGJASttGtB
három feltűnő csillagát népünk
en mithraikus perzsa hagyomány örzőjeként
yo k cs il la gá na k nevezte,
— egykor Háromkirál
Jankovics 1998: 74
6—212; 313—323.
7 Jankovics 1997: 20
————————————H
;,
Hhs He 8 vzüba középkori képzelet,
üáháák. elte éltetett a közelmúltig,
avk
keresztény úEza
mi 47 ógia
8 egyik
ke égi főalakjának
ke
uöélek Hz 3 des a . Krisztus-hordo-
KÖRSAN KGNLN, Szent Z Péterrel,
EAT Szentezer Mihály
teák
arkangyallal, magával Jézussal, sőt még az
Atyaistennel is."
A mithraizmus, melytől a háromkirályok törté-
netét az ókeresztény írók és már maga a Máté-
evangélium szerzője is kölcsönözhették, az
Orion csillagképben magát a december 25-én
megszülető Mithras napisten csillagképmását
látta, amint épp a földi királyok (övének csil-
lagai) hódolnak neki. Az Orion a karácsonyi
időszak éjszakáin látható a legtovább, és ekkor
ragyog a legfényesebben. Az Orion és a , ben-
ne" (övében) lévő csillagok láthatóan egyek (a
Szentháromság mintájára mondhatnók: mint
egy csillagképben három csillag).
Ezt az egységet az Orionról szóló más regék sa-
játságos módon úgy fogalmazzák meg, mintha
e négyes (a csillagkép és három legfeltűnőbb
csillaga) az apának és (még meg nem született)
fiainak az együttese lenne. A pogány lappok
például szintén istenként tisztelték az Oriont,
és övének csillagaiban a fiait látták (úgy is hív-
ták őket: az Apó Fiai). Ebben a képzetben a
hasonló női négyesek (anyaistennő és a három
leánya) férfias párhuzamát ismerhetjük föl
(köztes átmenet a Szentháromságot befogadó
Mária-szobor): Orion nemzőszervében épp-
úgy vár fogantatásra három fia, ahogy példá-
ul Themisz méhében a Hórák születésükre.
Ez nem az én fantáziám szüleménye. Orion
övét (értsd: a három csillagot) a különböző
népek Orion , szerszámának" is tekintették,
a szó legtágabb értelmében: pálcájának, ván-
dorbotjának, kardjának, kaszájának, baltá-
jának, nyílvesszejének és — hímvesszejének.
Érdekességképpen: a kolumbiai deszana indiá-
2.
209
nok, akik az Egyenlítő mentén élnek, s akik
számára az Orion csillagkép , minden": atya-
úristen, ősNap, első ember, ősapa, állatok ura,
népének tanítója, kultúrhérosza és önfeláldozó
megváltója (nem ismerős ez?), úgy képzelik,
hogy az Orion öve attól függően, mire van az
istenségnek szüksége, vagyis épp milyen év-
szakban járunk, hol pálmabélhasító baltája,
halászó szigonya, erektált fallosza vagy áldo-
zatképpen levágott és fára szegezett pénisze.
(Ennek megfelelően az úgynevezett Orion-
köd, amelyet az indiánok szabad szemmel
képesek (!) megkülönböztetni a csillagoktól,
jelképezi szemükben a pálmabelet, a kihalá-
szott halak kötegét, a kiömlő ondót vagy az
áldozati szertartás füstjét.) Hogy európai pél-
dát is mondjunk, a madridi Pradóban látható
egy XIV. századi oltárkép, mely Orion egyik
keresztény mását, Szent Kristófot ábrázolja az
övében a három csillagnak megfelelően három
emberkével.
Mennyiben feleltethetők meg a példaképpen
említett mitológiai négyesek a mi három (négy)
testőrünknek? Annak ellenére, hogy szerintem
közvetlen megfeleltetés nem állt Dumas szán-
dékában, éppenséggel megkísérelhetjük, csak
a sok bizonytalanság miatt nincs sok értelme.
Annyit mindenesetre megállapíthatunk, hogy
vizsgálódásunk tárgya felől nézve a példaként
felhozott felsőbbrendű lények éppúgy , őrzők",
mint Dumas hősei, csak sokkal hatalmasab-
baknak, adott esetben mindenhatónak képzel-
te az ember őket, és azt várta tőlük, hogy egész
külső, belső világunkról gondoskodjanak, ne
csak a testünkről.
Mitikus héroszok, mesehősök
Az év- és napszakok, égtájak illetve a 3--1-es
szereposztás megfelelésére az általánosabb vá-
laszt a mesékben találjuk meg. Ha azt nem is
" Ez az összehasonlítás a testőri és isteni funkciók között a francia eredeti
Dumas-nál ugyanis hőseink nem a testőrségnél (garde), hanem a muskétás
210
hiszem, hogy Dumas szeme előtt a nagykö-
zönségnek szánt regénye írásakor archaik,
mítoszok lebegtek, amivel legföljebb egy szűk
réteg érdeklődését keltette volna fel, Viszont
a mesemondás bevett szokás volt akkoriban.
Bizonyos, hogy a kis Alexandre szellemi táp-
láléka is a mese volt, s amikor maga is mesélni
kezdett, volt miből merítenie.
A tetejében ez az időszak a népmesék gyűjté-
sének, lejegyzésének és kiadásának a virágko-
ra volt. Charles Perrault mesegyűjteménye: a
Contes de ma mére TOye ekkor már majd 150
éve a francia gyermekek kedvenc olvasmánya
(1697-ben jelent meg), a német Grimm test-
vérek világhírű közös vállalkozásának (Kinder-
und Hausmárchen I-III.) első illusztrált, francia
nyelvű kiadásai pedig egy évtizeddel előzték meg
A három testőr megjelentetését (1830, 1836.
Jacob és Wilhelm Grimmnek figyelemreméltó
francia kapcsolatai voltak. Jacob Párizsban ta-
nult, 1839-ben mindketten a Francia Királyi
Akadémia tagjai lettek, két évvel később pedig
megkapták a Becsületrendet.)
A szaktudomány a mesét és a mítoszt más-más
fiókban tartja számon. Noha megkülönbözte-
tésük jogos, rokonságuk sem vonható kétség-
be. Ez a tündér-, hős- vagy varázsmesék esetére
különösképpen áll, de más mesei műfajok kö-
rében is kimutatható a mítoszi párhuzam (né-
mely állatmese esetében például totemisztikus
vagy csillagmítosz). Vannak aztán olyan egyete-
mes és archetipikus, asztrális-szoláris mítoszok,
melyek már eredeti formájukban is mesei kön-
tösben jelennek meg, amiért sokan nem
is igazi
mítosznak, hanem ,CSupán" mondának
tekintik
őket. Ugyanakkor számos, ma is
mesélt mese
már a címében is utal antik előképére,
pl. a Jól
szövő, jól fonó, jól varró című mese hősnőinek
a
három párka (moira) volt a , mintaképe".
A három testőr semmilyen
közvetlen mitoló-
giai utalást nem tartalmaz, viszont története
ben csak kie
gészítő magyarázattal működn
okn ál (mousguetaires) e.
szolgálna k.
: nagyon is meseszerű, és bár úgynevezett mese-
. beli csodák sem esnek meg benne, nemcsak a
. hősök számát tekintve tartalmaz tipikus mese-
. motívumokat.
Itt van mindjárt a mesei cselekmény mellé-
. kesnek tűnő, valójában fontos indító moz-
. zanata, hősünk lovának szokatlan külleme,
amit mindenki nevetségesnek talál, egyúttal
. alkalom az írónak, hogy a gúnyolódás reakci-
. ójaként DArtagnan lobbanékony természe-
. tét, harci kedvét erőltetettség nélkül mutassa
. be. A regényben, ha jól emlékszem, sárga ló
. szerepel, Hunebelle filmjében (ezt láttam elő-
. ször) tarka. Hősünk Garscogne-ból lovagol
. Párizsba. Gascogne Délnyugat-Franciaország
. Spanyolországgal határos hajdani tartománya,
. amelyben a Landes-nak nevezett vidék terül
el. Landes az itteni tenyésztésű félvad póniló-
. fajtáról ismert, aminek a nevét is kölcsönözte.
Ha hősünknek landesi pónija volt, a párizsi-
ak kinevethették, e ló arrafelé szokatlan, nem
. túl előkelő megjelenése miatt. Ha viszont a ló
sárga illetőleg tarka színén kellene nevetnünk,
akkor szintén az állat rendhagyó külleme lenne
az ok. Mindkettő a lovacska spanyol származá-
sára utal (I. az Amerikában elterjedt zppaloosa,
Jfalabella, galiceno, palomino, pinto és a dán
knabstrup fajtákat, amelyek mind spanyol ős-
től származnak?), ráadásul ezek a , színes" faj-
ták eredetileg nem hátas-, hanem közönséges
munkalovak voltak. Lehet persze, hogy csak
a szegény vidéki nemes ócska gebéje váltott
ki belőlük Dumas elképzelése szerint gúnyos
megjegyzéseket.
Ez idáig rendben is van, egy regény történelmi
hitelét szolgáló valószerű magyarázat lehetne
mindegyik. A mesekutatónak azonban rögtön
eszébe jutnak azok a hősmesék, amelyekben a
naphéroszi hőst később táltossá varázsolt ócska
gebéjéért kinevetik. Eszébe villan aranyszőrű
— vagyis sárga — táltos paripája, és beugorhat,
" Hartley Edwards 1994.
9 O. Nagy 1966: 440, 444.
" Kalevala VI. 177skk; Jankovics 2004: 201.
hogy a lóval kapcsolatos magyar szólások a tar-
ka lovat különleges, természetfeletti lényként
emlegetik. Az arany és a fehér szín a paripa
fényes voltát jelzik, mégpedig nem köznapi
értelemben. A tarkaság, pettyezettség a csilla-
gos égre utal, a lovas szaknyelvben is. (A fehér
homlokfoltot /oldnak, csillagnak nevezi példá-
ul.) Áttételesen a ló foltjainak a[/ma nevéhez is
(I. almásszürke, almásderes) égitest képe társul.
Elsősorban a Napé, amit nagyon sok nép ne-
vez almának. A mítoszok, mesék, mondák,
legendák, balladák visszatérő motívuma, hogy
állat (ló, szarvas, ökör, bárány) égitestet vagy
annak képét viseli a testén. Az Égitestszabadító
mesetípus sárkánya az elrabolt Napot, Holdat,
csillagokat lova homlokszíja, szügyellője, heve-
dere alá köti, amíg a hős vissza nem szerzi, az
ő napos homlokú táltos lova és annak holdas,
csillagos homlokú csikaja világít. Ez a moz-
zanat nem magyar sajátosság, az állat ilyetén
külső jegyei a mitopoézis szimbolikájában ős-
idők óta az égi származásra utalnak. A Kalevala
Váinámöinenje, akiben a régi finnek az Oriont
()) tisztelték, , kékhátú szarvason, aranylovon,
borsópöttyös paripán" lovagol (a háromféle le-
írás ugyanazt a táltost jelöli)."
De nem is kellene ennyire belemennünk a
részletekbe, az eurázsiai meseirodalomban a
hős gyalog nem győzhet, és az is természetes,
hogy a lova csak különleges lehet. Akárhogy
is, ez a mesés expozíció a mesék világában já-
ratos magyar olvasót azonnal magával ragadja.
Hátha még látná, hogy hősünk, mint a me-
sehősök általában, naphéroszhoz illően arany-
hajú! Aztán a filmváltozatokban meg is láthat-
ja: rendszerint társainál világosabb hajszínű
színész alakítja. A legszőkébb D"Artagnan
Michael York volt. Stephen Herek filmválto-
zatában viszont az Athost játszó Sutherland
Junior lekörözte. (De hát Athos is a naphérosz
egyik hiposztázisa.)
211
 A cselekmény fő szála egy ,elidegenített" tökéletes megjelenítője. (Egy nem francia író
kincs: ékszer visszaszerzése körül bonyolódik. egészen bizonyosan nem merte volna ördögi
A tündér-, hős- vagy varázsmesék rendre kincs, vonásokkal megfesteni a bíboros-államférfrr,
királyleány, égitest, mágikus eszköz elrablásá- Ám Dumas a francia forradalom és Napóleon
ról és visszaszerzéséről szólnak. A regénybeli korának gyermeke volt. 1803-ban született, A
kincs a királyné nyaklánca, mely történetesen franciák közismert egyházellenessége a felvilá.
12 nagyobb ékkőből áll; a 12-es szám a me- gosodás nagy alakjaitól eredeztethető,2 s a for.
sék visszatérő mágikus száma. A nyakláncért radalomnak meg Napóleonnak köszönhetően
ujók" és , rosszak" között folyik a küzdelem, vált ,népszerűvé".) Jellegzetesen ördögi figura
mint a mesékben. A jókat — ismét csak, mint a mesékben a kocsmáros, az volt már a mezo-
a mesékben — a hős(ök) képviseli(k) elsősor- potámiai Gilgames-eposzban is. Itt már csak a
ban; a jó oldalon állnak még a hősök inasai, felesége révén is ez a hálátlan szerep jut neki,
mindenekelőtt D"Artagnané: Planchet, aztán Sok mesében a ,hősnek" az ördögtől kell a
a szép korcsmárosné, továbbá a királyné, aki- ,keresett személyt" megszabadítania. (például
ért hőseink az életüket kockáztatják. A rossz a Rózsa és Ibolya típusú mesékben.) A Milady
oldalt képviseli maga a főgonosz: Richelieu természetesen a mesebeli boszorkány (,ado-
— ő beszéli rá a királyt, hogy a nyakláncot mányozó") megtestesítője. Rochefort feleltet-
számon kérje a királynén —; aztán bizalmasa, hető meg a mesebeli ,álhősnek", akivel mint
Rochefort; a boszorkányos Milady, a korcsmá- az , ellenség" bajnokával kell párviadalt vívnia
rosné gyilkosa; valamint a korcsmáros férj. a mesebeli , hősnek".
Csupa-csupa mesei alak mindahány. Tudo- Nehezebb beskatulyázni a regény angol szerep-
mányos kategóriákkal élve funkcióik szerint lőit: Lord Buckinghamet és a gyilkosát. A lord,
is. Testőreink a mesei , hős" szerepét játsszák. bár délceg, lovagias alakját az író , hősinek" lát-
Az inasok a , segítőét", a szép korcsmárosné a tatja, valójában csak ,álhős". Mint a királyné
, keresett személyét", aki megöletését követő- csábítója és a király vetélytársa, illetőleg mint
en ugyan nem támad föl, mint mesebeli mása, az a személy, akitől a nyakláncot hőseinknek
de hát Dumas végül is nem tündérmesét, ha- vissza kell szerezniük, mindenképpen , ellensé-
nem történelmi kalandregényt írt. A királyné ges" alak. Sorsa is erről árulkodik. A mesei igaz-
és a király az ,elküldő? szerepkörét töltik be. ságtétel részeként a boldog vég feltétele, hogy
Ambivalens alakok mindketten, de mind a ket- az összes gonosznak pusztulnia kell. Richelieu-
ten másért. A királyné magán viseli a , keresett vel ezt Dumas nem tehette meg, nem volt
személy" néhány jegyét is — hadd ne részletez- hozzá történelmi alapja. Viszont Buckingham
zem itt, melyek ezek —, a király viszont, s ez jel- esetében volt. Az igazi lordot, I. Jakab, majd
lemző a mesebeli királyokra is, , kétszínű", egy I. Károly nagy hatalmú kegyencét fél Anglia
kicsit mindkét oldalon áll. A bíboros maga az gyűlölte. 36 éves korában egy fanatikus puri-
, ellenség". A mesékben gyakran az ördögnek tán ölte meg. Nem könnyű gyilkosát sem el-
jut ez a szerep. Richelieu veres ruhájában, ami helyezni a mesei struktúrában. Mint a boszor-
alól — mint tudjuk — kilóg a lóláb, s amely a kány engedelmessé bűvölt eszközét a , hős" ne-
mesékben az , ellenség? álalakjához, a gonosz gatív aspektusával azonosíthatjuk. Megöl egy
tanácsadóhoz" illő álruha lehetne, valamint válhőst", majd maga is erőszakos halált hal. A
kecskeszakállával és agyafúrt természetével, nyakláncnak is jut egy fontos mesebeli funk-
hivatása ellenére (vagy éppen azért) az ördög ció: a ,varázseszközé", (Hogy ékszer-párhuza-

IZ. Ecras éz VInfame! Taposd el a Gyalázatost!" — mondta róla Voltaire.

212
 őt említsek: ilyen például a mesebeli bűvös
"rű, mely néven, címen ismert a mesék e
külön típusa is: Bűvös gyűrű.) A kincs e sze-
repkörön vitézeink kardjával osztozik, mely a
filmfeldolgozásokban valóságos csodafegyver
számba megy mindegyikük kezében.
Látható, hogy a regényben minden szerepet
röbb szereplő játszik, nemcsak a ,hősév. A
,szerepmegosztás" a mesei dramaturgia míto-
szoktól örökölt sajátja.
Egy, regényünktől nem is olyan távol eső me-
setípusban ( Tündér Ilona cím alatt), melyet a
művelt Olvasó Vörösmarty Mihály feldolgo-
zásában (Csongor és Tünde), az igen művelt
pedig még Gergei Albert széphistóriájaként is
ismer (História egy Árgirus nevű királyfiról és
egy tündér szűzleányrób, van király, van néki
gonosz tanácsadója, három fia, akiknek kin-
cset (aranyalmafa gyümölcseit) kellene őrizni-
ük, van benne tündér (az aranyalmatfa tolvaja)
sokadmagával, irigy boszorka, van a hősnek
(a legkisebb fiúnak) inasa. Aztán szerepelnek
benne természetfölötti lények több példány-
ban és szép számmal: útbaigazító öregemberek,
három bűvös eszközön marakodó ördögfiókák
-— ők is hárman vannak —, és más hármasok
,segítői" szerepben: hangyák, sasok és halak
királya vagy Nap, Hold, Szél anyák.
Mint e példából is kitetszik, a (magyar) me-
sékben a szereposztás rendszerint harmadolást
(ám néha negyedelést) jelent: három leányzót
(egyszemű, kétszemű, háromszemű), három
sárkányt (háromfejű, hétfejű, tizenkét fejű),
három segítőt (Nap, Hold, Szél), három va-
rázseszközt (egészség, gazdagság, igazság for-
rása) és persze három hőst (Vacsora, Éjfel,
Hajnalka). Az ismert szólás: , Három a (ma-
gyar) igazság, a negyedik a ráadás" szellemében
a továbbiakban megelégszem a tárgyunkhoz
leginkább illő hőshármasokat, -négyeseket
sze-
repeltető, illetve a , mindenki egyért, egy min-
3 Berze Nagy János a típusnak a tájnyelvi Fejérlőfia címet adta, de a mesék közt Fehérlófia hősnév és címváltozat is
szerepel.
denkiért" elvet szemléltető mesei példákkal.
Közülük a legkifejezőbbek a közismert Fejérló-
fia" típusú mesék. Ugyanis az e típusba tarto-
zó mesékben — dramaturgiai szempontból is
Zavaró módon, hol három, hol négy a hősök
száma. (A nem tipikus változatokban egy hős
szerepel. Az általam átfutott 56 változatból 14-
ben három legény, 15-ben négy legény osztozik
a hősi szerepkörön, a többinek egy hőse van.)
Leegyszerűsítve a kérdést, ahol hárman vannak
(közismert nevükön: Fanyüvő, Kőmorzsoló,
Vasgyúró), ott a típusnak címet adó főhős
(Fejérlóőfia) a legerősebbel, legokosabbal és leg-
becsületesebbel (Fanyüvővel) azonosul, ahol
pedig négyen, ott a negyediket Fehérlófiának
(Juhfijankónak, Tehén fijú, szép vitéz Jankónak,
Medve Jankónak stb.) hívják, és fentnevezettek
a társai (fivérei).
Hogy ez valóságos dilemmája a mesei drama-
turgiának, arról több, lényegüket tekintve csak
a szereplők számában megkülönböztethető
mesetípus tanúskodik: a (Három művésztest-
vér, Négy művésztestvér). Ami közös bennük:
három, illetőleg négy fivér csak együtt tudja
megoldani a feladatot: leány kiszabadítását a
halál (sárkány) karmaiból. Tudniillik mind-
nyájan csak egy dologban járatosak (csak
egy varázseszközük van): egyikük messze lát,
másikuk villámgyorsan ott terem, ahol akar, a
harmadiknak csodagyógyszere van. Illetőleg:
egyikük mindent lát, a másik tolvajügyesség-
re tesz szert, a harmadiknak a fegyvere mindig
célba talál, a negyedik mindent összevarró tű
birtokosa. A dramaturgiai bukfenc — egyéb-
ként A három testőrben is — az, hogy melyi-
küké legyen a megszabadított (feltámasztott)
leányzó? Dumas, szerintem, azért gyilkoltatta
meg a szép korcsmárosnét, mert azt gondolta,
hogy az olvasó nem fogja elfogadni, ha a négy
testőr közül csak egy, DfArtagnan részesül sze-
relmi boldogságban. Akkor már inkább egy
213

se: D Artagnan legényember marad, Porthos
feláldozza magát bajtársaiért, Athos, a Milady
hajdani boldogtalan férje, rég leszámolt a sze-
relemmel, Aramis, aki egyébként szerelmi té-
ren sikeres, papnak megy. Ez a megoldás illik a
romantika melankóliájához, és hiteles is, földi
tereken játszódó regénybe illő.
A fenti példák is jelzik, hogy a mesei hármas
(négyes) minden egyes tagja alapjában véve
ugyanazt a szerepet játssza. Még inkább nyil-
vánvaló ez a Nagyevő és társai típusú mesékből,
melyekben olykor négynél is több szereplő
játssza együtt a hős szerepét, s a fentieknél
még egyértelműbben kiderül belőlük, hogy
az egyenként egy-egy csodás képességgel bíró
alakok csak együtt tudnak megbirkózni a meg-
oldandó feladattal, s végső soron a hősi szerep
különböző aspektusait személyesítik meg.
Az Ólom-barát című mese hősét ilyen társak
segítik: kengyelfutó, ki a legsebesebb forgószél-
ként gyorsabban szalad, és minden távolságot
befut egy nap alatt; nagyiható, aki kiissza tengert
is; nagyehető, aki 366 tulkot egyenként, egy-
másután fölfal; nagyfázó, aki tűzben él és alszik,
mégis fázik; messzelátó, aki egy pillantással az
egész földet belátja; messze hajító, aki egy 7 má-
zsás vasbuzogányt akár 7 mérföldre is elhajít.
Hogy tényleg egy szerepet játszanak együtt,
azt többek között a Férfihamupipőke típusú
mesék bizonyítják. E mesék hőse háromszor
veselkedik neki ugyanannak a — de egyre job-
ban nehezített — feladatnak; egymaga, de min-
dig más alakban. Először réz-, azután ezüst-,
harmadjára aranyvitézként. Az összefüggéseket
jelzi, hogy a Fejérlőfia abszolút hőse egymás
után három sárkányt győz le, szintén egyedül;
az elsőt rézszérűn, a másodikat ezüstszérűn,
a harmadikat aranyszérűn. Ő az, aki a sárká-
nyok hazahajított buzogányát, amivel érkezé-
süket jelzik, rendre visszahajítja. De a hőstriász
egylényegűségét jelzi a Fejérlőfia mesék másik
csoportjának névadási gyakorlata. Ezekben a
4 Jankovics 1996B: 101—197.
214
TT
mesékben a három hős neve , egymást követi:
Este, Éjfél, Hajnal.
Kik ezek a csak bizonyos jegyeket, tulajdon-
ságokat hordozó, jelképes alakok? Ők bizony
az eredeti szándék szerint minden hősök hősé-
nek, a napisten földre (?) szállt megtestesülésé-
nek, kultúrhérosznak, első embernek, megvál-
tónak és példaképnek (lásd Orion) egyenként
és együtt a megszemélyesítői.
Hogy milyen alapon állítom ezt?
A napisten hiposztázisai
Nincs itt elegendő terem ahhoz, hogy a mese-
hős(ök) naphéroszi tulajdonságait rendre elő-
soroljam." Az olvasónak meg kell elégednie
azzal, hogy a már említett három (négy) hősös
mesékből idézek egyet-kettőt.
A Fejérlőfia típusú mesék egyikében (Fatörő,
Hegybhengergető, Vasgyúró a címe) Fatörő a réz-
szarkalábon forgó várat rejtő rézalmát keletre
hajítja. Hegyhengergető nevű komájának oda
kell mennie lakni. Az ezüstalmát, melyből az
ezüstvarnyúlábú vár fordul ki, nyugatra dobja,
hogy az legyen Vasgyúró komájának a szállása.
Az aranyalmát meg azon helyt, középen: ke-
let és nyugat közt, tehát délen (vagy északon?)
vágja földhöz; aranykacsalábon forgó vár lesz
belőle. Ő költözik abba királylány párjával.
Rézalma keleten a kelő, ezüstalma nyugaton a
nyugvó, aranyalma délen a delelő (északon az
éjszaka alvó?) Napot jelképezi.
És ugyan kik lehetnek az Ólom-barát című
mese különleges képességű hősei? Ki lehet az,
aki minden távolságot befut egy nap alatt? Ki
más lenne, mint a naponként változó hosszú-
ságú útját mindig egy nap alatt , befutó" Nap!
Hát az, aki a tengert is kiissza? Csakis a Nap,
mely forróságával a vizeket elpárologtatja.
(Gondoljunk a tengeri sópárlás évezredes gya-
korlatára!) És aki 366 tulkot egyenként, egy-
más után bekebelez? Megint csak a Nap. (A
 napját
. vülkok nyilvánvalóan a napév 365, 366
jelképezik, Nap általi eltfogyasztásuk pedig az
ív napjainak fogyását) Aki tűzben él és tűz.
ben alszik? Lehet más a válaszunk, mint hogy a
, Nap? Aki egy pillantással az egész földet belátja?
Bizony ő is a Nap, hiszen ő az, aki az ég maga-
sából saját világosságában képes az egész földet
belárni. (Isten szeme mindent lát" — tartja a
szólás. Ezt a csodás képességet eredetileg a nap-
istennek tulajdonította az ember) Végül, ki az,
aki éppen 7 mérföldre hajít egy pont 7 mázsás
buzogányt? A Nap, természetesen, (A hetes
szám ősidők óta az ő" szent száma volt,)
Ami a mitoszokat, politeisztikus vallásokat
ille, bármely ősi nép mitológiájában is ku-
rakodjunk, a Napot mind több néven ismeri,
többféle alakban képzeli el, És nem esetlege-
sen, hanem a természet adta, kiszámítható
rendszer, a Nap térbeli, időbeni járása szerint,
Csak egy; igaz, talán a legismertebb példa.
Az ókori Egyiptom népe legfőbb istenként
a Napot tisztelte, A thébai kultuszközpont-
ban használatos, egyben legelterjedtebb nevei
és megjelenési formái a következők voltak:
Heper, a skarabeusz (a kelő Nap), Ré, a só-
lyom (a delelő Napé), Atum, az öregember (a
lenyugvó Napó) és Amon, a kos (az éjszaka tá-
vollévő Napó). A napisten ezen különfélekép-
pen megjelenített aspektusait egylényegűnek
rekintették, egyrészt a nap folyamán az egyik
a másikba alakult ár, másrészt Atonban, a nap-
korongban — az ég aranyalmájában! — egyesül-
) így
rek. I. Széthi fáraó sírjában (YKn.e. 1290
nak,
is ábrázolják őket: az isten két aspektusá
Aron kö-
Hepernek és Atumnak hieroglifáit
rébe, a napkorongba írva. (Ismeretes, hogy a
széletű
világtörténelem első adatrolt, bár kéré
évvel koráb-
monoteisztikus államvallását 70 a.)
pított
ban egy Ato n-hívő fáraó, Ehnaton ala
: a körbe foglalt
Ennek az egyiptomi képnek van mesei
különböző Napok együttesének is
őfia-változatok (Erón
párhuzama, Egyes Fejérl
15 Jankovics 19964: 264.
e való; Hajnal, Vicsont ér Éjfölo, nyilvánva-
óvá teszik, hogy a hősök ikrek, az anya egy
hassal hordja ki őket, Aron körének az anyai
méh, a naphieroglifáknak a méhben növekvő
ikermagzatok felelnek meg,
Aton nemtelen isten, amennyiben személyter
lennek fogjuk fel, de tekinthetjük kétneműnek
is, ahogy Ehnaton tette, hiszen mint teremtő
atyához és anyához imádkozik hozzá," Ebben
semmi egyedülálló nincs, Az Öszövetség terem-
tő Istenének neve, Elohim többes (kettes) szá-
mú alak, és tekintve, hogy a régiek nem hagy-
ták volna ki a női princípiumot a teremtésből,
ahogy utódaik tették, bizonyosan az Isten két-
neműsége miatt lett az, Jahvéhoz ugyanilyen
képzetet társítottak a kabbalisták, Héliosz, az
ógörögök egyik napistene, Amateraszu, japán
napistennő szintén hímnős istenség,
Az óegyiptomi példa arra is rávilágít, miért sze-
repelnek egyszer hármasok, másszor négyesek
a szoláris mítoszokban és mesékben, A Napnak
égtáj és napszak szerint három jól és célszerűen
megkülönböztethető helye van. Ez a három"
Nap látható, Láthatóságuk három helye és
időpontja nemcsak a tájékozódást, hanem az
időmérést is lehetővé teszi, A kelés és nyugyó-
nt mérése, valamint a deleléskor mért árnyék
a korai ókortól kezdve az év hosszának vagy a
Föld kerülerének a megállapításától kezdve a
vetés célszerű időpontjának vagy az áradásnak
az előrejelzéséig számos nélkülözhetetlen tud-
nivalóhoz segítette az embert, A snegyedik"
Nap, ami alatt a negyedik égtájon (északon) és
napszakban (éjszaka) tartózkodó Nap értendő,
nem látható, hiszen éjszaka a látóhatár alatt
és a régiek hite meg logikája szerint észak felé
jár (ezért nevezzük mi, magyarok , éjszakai ég-
tájnak" északod, Őegyiptomi felfogás szerint
a Nap ekkor az alvilágon hajózik keresztül és
halott,
Ebben a rendszerben ésszerű, hogy a másik
háromtól, a láthatóktól, az élőktől, őt, a távol
 lévőt, alvilágjárót, holtat szembetűnően meg-
különböztessék. Hogy mesei párhuzammal
éljek: A Fejérlőfia-mesékben akár három, akár
négy szereplő is osztozik a hős szerepén, közü-
lük mindig csak egy ereszkedik le az alvilágba.
Igaz, többnyire két (három) másik is útnak in-
dul, de már az út elején visszafordulnak. Nem
tehetnek mást: reggel és este a Nap csak rövid
ideig tartózkodik a látóhatár alatt. Reggel szür-
külettől napkeltéig, este naplementétől besöté-
tedésig, hiszen azután már éjszakai Nappá vált.
A déli Nap — mondanom sem kell — a látóha-
tár közelében sem jár, csak telente. (Kivétel a
magas észak: arrafelé persze ő is hosszabb időn
át távol van. Az Északi-sark magasságában már
teljes fél éven át nem látható, ott eddig tart egy
éjszaka: a tél. Cserébe a sarkvidéki nappal-—nyár
is épp ennyi ideig, fél esztendeig tart.)
Van a típusnak egy még szigorúbb logikájú
meséje (Hajnalka), melynek címadó hőse nem
az alvilágba indul, hanem az égbe megy a 366
() mázsa vasból gyúrt láncon. Logikus, hiszen
a hajnali, kelő Nap útja a magas égbe vezet.
A belső-ázsiai eredetű Fejérlófia-mesék lát-
hatóan az óegyiptomival megegyező logikára
épülnek. Ha ezt elfogadjuk, akkor a három
szereplős változat csonkának s ebből követ-
kezően értelmetlennek tűnik. Hiányzik az al-
világot tényleg megjáró éjszakai (téli) Napot
megszemélyesítő alak, az azonosíthatóan déli
Napot képviselő személy, Fanyüvő helyette-
síti, ami a fenti logika értelmében szó szerint
képtelenség. Vagy más a mese értelme. (Ezek
szerint ez a helyzet az én , takarékos", három
szereplős fillmváltozatommal is.) Hacsak nem
talál (ki) a mesemondó egy olyan negyedik
szereplőt, akivel alkalmilag kiegészülhet a kör.
Erre is van példa. Az említett Hajnal, Vacsora és
Éjféle című mese címadó testvérhősei hárman
vannak, negyedik társuk egy cigánylegény, aki
később, vándorútjukon csatlakozik hozzájuk.
Ahogy DArtagnan testőr-bajtársaihoz. Nem
egy ilyen Fejérlőfia-mese van, melynek hősei
16 Jankovics 1997: 41.
216
óegyiptomi napistenekre is illő napszakos ne.
vet viselnek. (Lásd még Esze, Éjfél, Hajnalka:
Estve, Éjfél, Hajnal alakban.) A , faji" megkij.
lönböztetésnek a fenti mesében nincs értelme,
Azt várná ugyanis az ember, hogy a sötétebb
bőrű, fekete hajú, barna szemű legény jut le
a sötétség országába, vagy ha nem ő, akkor
Éjféle. Nem ez történik, Hajnal járja meg az
alvilágot. Ennek is megvan a maga értelme: a
sötétséget a hajnal oszlatja el.
A négyszereplős mesékre jellemző, hogy
egyikük neve ,kakukktojás". Csakúgy, mint
Dumas hőseinek esetében, Athos, Porthos
és Aramis egymáshoz illő álneveket viselnek,
míg DArtagnan megtartja saját nevét. Ahol
a mesékben Fanyűvő, Vasgyúró, Kőmorzsoló
vagy e nevek változatait viselő alakok mellett
egy negyedik is szerepel — ilyenkor ez utóbbi
az alvilágot járó főhős —, annak neve egészen
más, sokszor totemisztikus jellegű: Fehérlófia,
Juhfijankó, Csonkatehén fija, Medve Jankó,
Babszem Jankó, Erős Jancsi, Erőn túl való,
Mezőszárnyasi. Hasonlóképpen, a Nagyevő és
társai típus meséiben a főhős nem a típuscím-
ben is jelzett beszélőnévhez hasonlót visel, az
ő neve másképp beszédes: Kiss Miklós, János
királyfi, Cserneki, Milinkuc királyfi, Világhírű
Kis Miklós, Borsszem Jankó, Csínosomdrága.
Hadd ismételjem meg, amiről már a korábbi
fejezetekben is szó esett: ez a 3-1 szereplős
jelképrendszer nemcsak a napszakokra vonat-
koztatható, már az ókori mitikus koncepció
szerint sem, hanem illik az évkört kiadó négy
évszakra is, melyek közül az ókorban megkü-
lönböztették a három termékenytől a negyedik
terméketlent, a halott (!) telet (amikor az északi
tájakon a Nap napokon, heteken át a látóhatár
alatt marad). Hadd emlékeztessem az olvasót a
hórákra és anyjukra, Themisz istennőre, vagy a
moirákra, akiknek Éj volt az anyjuk, és akik az
időt mérték ki az ember számára. A régi római
naptár a termékeny periódus hosszát (kereken
300 nap) külön számon tartotta.!§
 Ez 2 szám a megfelelő összefüggésben ös
ket. Hadd említsem meg, hogy én Fehérlófia
ö című filmadaptációmban a hármas mellé ne-
2 366 mázsás vaslánc végén 300 mázsá
gyedikként mint ,mást" a fiúk Monyók törpe
égbe hajítja, az a vasmacskánál fogva akad meg képében megjelenő apját helyeztem. A négyest
pedig mint arra alkalmast, egy, a modern fizika
jé által fölfedezett három (vagy négy) erő meg-
ldő kontextusról, mert a láncon
jú személyesítőjeként is szerepeltettem. E három
egyúttal időtartam ís.)
volna, a
(négy) erő: a csillagokban (Napban) működő
Ha tündérmese
naptári magfúziós energia; a tömegvonzás, mely a nap-
er
12 köve
fősz ep
s nyak lánclő
ís két
rendszert is összetartja, legfőképp a Nap (tö-
nap éssé
időe2 gy g;
az eszt endő jelképe lenne megéből adódó) erőfölényének köszönhetően;
egys elől a rr
Egyfze e.
12 kett ős óra hosszúságú
az elektromágneses kölcsönhatás, aminek leg-
napé — az őkodbáni Közé SAKE SSGÍNR
nagyobb gerjesztője szűkebb világunkban szin-
mely idő alatt a Nap (látszólag) egyszer kerüli
tén a Nap; végül a radioaktivitás, mely energia
a nehezebb aromsúlyú elemek bomlásakor
t (látszólag) a csillagokhoz képest
a Nap
idő alat szabadul fel, és elemi részecskék sugárzásának
Földert. (A
dmozdulva keringi körbe egysaze formájában jelentkezik. Ennek a sugárzásnak
t
görög tópa jelentése minden meghatározot is a csillagok — köztük a Nap — a legbőségesebb
idő: évszak, év, nappal, óra. Kikeletés napkelte forrásai. Témánk szempontjából figyelemre-
szavaink rap dsg el t.)
méltó, hogy sok fizikus ez utóbbit mint má-
és ko
ték egymásnak a napsza ka
az évsza kokat sodlagos és gyenge hatást nem sorolja a másik
A királyné nyaklánca a megfelelő mesei párhu- három mellé negyedikként, valamint, hogy az
zamokban a Földet kerítő látszólagos nappálya elektromágnesességet mint összetett energiát
a jelképe. Ebben az összefüggésben a mesebeli bizonyos speciális esetekben kettéválasztják
királyné a Földet személyesíti meg. Csak jel- elektromosságra és mágnesességre. Lám, a fizi-
zem, hogy a belső-ázsiai, altaji sámándobokat kában is jelen van a 3--1 dilemmája!
egy .hegylánc" elnevezésű mintasor szegélyezi, Az ősi 3341-es jelképrendszer azonban nem-
illerve oszt ja
két térfélre. E mintas orván
— nyil t csak bizonyos természeti—kozmikus jelenség-
a látóhatár hegyeinek ihletésére — az ekliptika, csoportok leírására, dramatizálására alkalmas.
illerve a Tejút ábrázolásának szánták készítő- Tanúsítja ezt a mese, Dumas regénye vagy
ik. A Nappal kapcsolatba hozható napszak-, Hernádi Gyula drámája. Ennek kapcsán vi-
évszak- és égtájistenek sora is 31-es kört al- szont fölmerül a kérdés, hogy az ilyen típusú
kot, és ide sorolható minden olyan , négyes" szüzsék a karakterábrázolás, életsors, társas
kapcsolatok tekintetében a természet adta
szimbólumrendszer, melyben a , négyek" egyi-
mintákat követik, vagy van a kozmikus, ter-
ke vagy másika ilyen-olyan okból elkülönül a
mészeti, azaz külső minták mellett biológiai-
többiről. Szép példája ennek a négy dimenzió,
lélektani, vagyis belső és társadalmi, civilizáci-
melyen belül a három dimenziós tér alkot az
ós alapja e szerkesztési elvnek. S ha van, az mit
idővel teljességet." Említést érdemel, hogy az jelent? Ez azonban már az etológia, a pszicho-
t
amerikai indián kultúrák a kör alakú Napo lógia és a szociológia terepe. Itt folytatjuk a
fontos-
négyszögletűnek ís ábrázolták, ennyire
ssége- személyesebb hangvételű befejező részben.
nak tartották a hozzá rendelhető négye
7L 10. o.

Az ember világa
Az előző fejezetben bezártam a természeti je-
lenségeket leíró mítoszi, mesei és vallásos-hi-
edelmi példák körét, noha az korántsem teljes
és folytonos; nem tértem ki az , éjszakai" Nap,
vagyis a Hold négyesére (amelyből három lát-
ható: a növekvő, a teli, a fogyó Hold, és egy
nem: az újhold; más csoportosításban a fogyó,
új- és növekvő holdhármas és a tőlük elkülönü-
lő, mert teljes telihold). Részleteztem, milyen
hiedelmi, jelképi kapocs köti össze az Orion-
féle, fentebb taglalt négyest és a mitologikus
napisteneket. Nem említettem meg az evangé-
liumok 1-3 főszereplőjét: Jézust és azt a három
tanítványt, akik a Mester szűkebb körét alkot-
ták: Pétert, idősebbik Jakabot és Jánost, mely
földi négyesben — mondanom sem kellene — az
égből földre szállt Fiúisten a kivétel(es).
Ám, ha a képzelet világából mi is a földre szál-
lunk, továbbra is szembesülünk e sajátságos cso-
portosítás ,kényszerével". Erről tanúskodnak
a tudomány (emberi) alkatra (latin cönstitütiö,
habitus), vérmérsékletre (temperámentum), fajra
(species) vonatkozó és az ókortól nem sokat vál-
tozó felosztási kísérletei. Az alkat az állat és az
ember öröklött, illerve egyedi, egyéni élete során
szerzett alapvető és tartósan fennálló testfelépí-
tési, élettani és viselkedés-lélektani jellegzetessé-
geinek, tulajdonságainak szervezett rendszere.
Az ember testalkati, fiziológiai és lelkialkati tu-
lajdonságait már az ókorban négy alaptípusba
sorolták. Ezekről már esett szó érintőlegesen, de
érdemes róluk bővebben is szólnom.
Hippokratész, görög orvos (Kr. e. 460 k.—
377 k.) hozta őket összhangba a négy őselem-
az
mel és a négy testfolyadékkal, mondván,
emberi test e négy elemből épül fel, és a négy
testfolyadék, illetve elem helyes elosztásától
al-
függ, hogy az ember egészséges és arányos
túl-
katú, vagy sem. Ha valamely testfolyadék
a archetoposz keletkezését illetően tudatossá-
teng, akkor e szerint megkülönböztethető
vérmes (szangvinikus), nyálkás (flegmatikus),
(kole-
fekete epés (melankolikus) és sárga epés
218
TAN
rikus) típus. A XX. század elején Kretschmer,
német pszichiáter, elmebetegek vizsgálata nyo-
mán szintén négy, valójában 3--1 alkatot kü-
lönböztetett meg: az izmos (atlétikus), a kövér-
kés (piknikus) és a sovány; gyenge (leptoszom),
valamint a nehezen besorolható, idomtalan
(diszpláziás) típusút, és másokkal egyetemben
úgy gondolta, hogy e sajátosságok a betegsé-
gekre való hajlamot ésa lelkialkatot is kifejezik.
Ennek megfelelően alkattípusok szerint külö-
nítette el a lelki sajátosságokat (ciklotím, visz-
kózus, szkizotím típusok). Más, hasonló elvű
felosztási módok: pl. az amerikai Sheldoné, aki
három típust különböztet meg a hozzájuk ren-
delt háromféle temperamentummal, úgymint
a mezomortf, endomorf, ektomorf alkatot, me-
lyek értelmük szerint az atlétikus, piknikus,
leptoszom típusnak felelnek meg; vagy a fran-
cia Sigaud-é — szerinte négy van! —, mely egy
úgynevezett szervrendszeri felosztást követ,
de megfeleltethető a fentiekkel (muscularis,
digestiv, cerebralis, respiratorius). Ugyanez
a felosztás némileg másképpen így hangzik:
végtag- (melicus vagy muscularis), törzs-
(truncularis vagy pycnicus), fej- (cephalikus
vagy astheniás) és légzőszervi (respiratorius)
embertípus. Ez utóbbi elnevezések a testrészek
közötti arányeltolódásra is utalnak. Figyelemre
méltó, hogy a négylábú háziállatok egy részé-
nek (ló, szarvasmarha) alkattípusai (szilárd,
petyhüdt, finom) — az emberrel való együttélés
következményeképpen? — összefüggést mutat-
nak az emberével.
Orvosok számára e talán szakmailag pontat-
lan felsorolásban nincsen semmi új, mégis
sort kellett kerítenem rá, hogy szembeszökő
legyen: az a fajta sajátos, 3--1-es csoportosí-
tás, mely archetoposzunkat jellemzi, közvet-
lenül összefügghet az embertípusok számával,
következhet erre vonatkozó tudásunkból,
rendszerező elveinkből. Már amennyiben az
got tételezünk fel, és nem egyszerűen tapasz-
talat, ösztönös felismerés, vagy ,belénk kó-

meg a zeneszerző, illetve a rendező és a terve-
zők együttes négyese volt; hasonlóképpen a
Jelképtár könyv és televíziós sorozat szerzőné-
gyese, melyből hárman a jelenlegi, vélhetően
utolsó , testőrcsapat" tagjai vagyunk.
Ami kamaszkori négyesem tagjainak alkatát
illeti, négyféleségünk ordítóan szembeszökő
volt, mind hippokratészi, mind kretschmeri és
laikus kategóriák, azaz haj-, szem- és bőrszín
Cárnyalat) szerint. Négyeseim történetének
harmadik fejezetét — ismét más szereplőkkel
— közel , húsz év múlva" kezdte írni az élet, ab-
ban az életkorban, amikor a nőtárs mellett a
férfinak ismét szüksége van barátokra. Ennek
a mesének ma sincs vége — közel 30 éve tart! -,
csak mára hárman maradtunk. , Porthos" — az,
akit magamban már akkor is, amikor még
egészséges volt, Porthosnak neveztem — el-
ment. Mondanom sem kellene talán, hogy ez
a négyesem (, Porthos" köztünk van haló porá-
ban is) — összetartozás-tudata ellenére — szintén
négyféle karakterből áll, bármennyire igyekez-
tünk kezdetben hasonulni egymáshoz. Mind a
négyen , testőrszakállkár" viselünk — , Porthos"
már csak fényképen —, amíg össze nem álltunk,
csak ketten voltunk szakállasok. , Athosom?"
búskomor ítélkező, akárcsak regénybeli ere-
detije, , Aramis" maga — a ma már — piknikus
jovialitás. , Porthos" kolerikus bohém volt, aki
Dumas hőséhez hasonlóan túlbecsülte erejét és
teherbíró képességét. Különbözőségük ellené-
re összeköti őket, hogy mind október utolsó
hetében, a Skorpió jegyében születtek, míg én
néhány nappal korábban, azaz Mérleg-szülött
vagyok. Ez elkülönít tőlük, ami feljogosít arra,
hogy , D"Artagnanként" lássam magam a kö-
rükben." Ettől eltekintve mint , DfArtagnan"-t
(vagy P. Howard-i , Csülök"-öt) hadd helyez-
zem magam ezen írás keretében csupán a szem-
lélő-elbeszélő társ szerepébe.
18 Remélem, nem feltételezi az Olvasó, hogy barátaim megválogatásánál olyan szempont, mint születésük dátuma és a
horoszkópjuk szerepet játszott volna. Már több évtizede barátok voltunk, amikor a 3--1 testőrről szóló elmélet egyáltalán
felötlött bennem, és magunkra húztam a gúnyájukat. Azok pedig, akik fintorognak baráti képletünk asztrológiai
vonatkozásainak említése miatt, tekintsék egyszerűen véletlennek. Ne az említést, hanem azt, hogy éppen három Skorpió
és egy Mérleg talált egymásra.
220
ooccc ka
TT
Mi tartotta össze ezeket a csoportosulásokat?
Furcsa módon már az is, hogy annyira kü-
lönböztünk egymástól, hiszen éppen az eltérő
sajátosságok harmonikus egyensúlya tette mű-
ködőképessé a csapatot (ahogy a hippokratészi
elv szerint a négy őselem, a négy testfolyadék
helyes aránya, kiegyensúlyozottsága teszi fizi-
kailag egészségessé, lelkileg harmonikussá az
egyént). Nem kevésbé fontos, mindhárom
esetben (sőt, mind a négyben, hiszen A Aá-
rom testőr hőseinek esetében sincs másként)
összeköt(ött) bennünket a hasonló származás,
műveltségi szint, érdeklődés, rokon világkép
és politikai meggyőződés, nem utolsósorban a
, vívni tudás" mint feltétel, azaz kölcsönös el-
várások egymással szemben.
Még egy párhuzam a regényhősökkel. Az első
esetben a , három testőr" már egy ideje együtt
járt, én később csatlakoztam hozzájuk, a má-
sodik esetben is némiképp ez volt a helyzet
(három barátom, három belvárosi srác — ha
külön-külön is — ugyanazokat a szórakozóhe-
lyeket látogatta, engem, a budait egyikük csá-
bított át Pestre), a harmadik esetben viszont
én is tagja voltam egy már stabil hármasnak,
amikor befogadtuk negyedik társunkat.
Ez utóbbi példából is látszik, hogy a szereplők
között a szerepek nincsenek egyszer s minden-
korra kiosztva. , DJArtagnan", mint a neve is
mutatja, mindig elkülönül a barátaitól, de a
négyes bármelyik tagja lehet , DJArtagnan",
esetenként éppen az, aki reflektív, barátait
szemlélő helyzetben van. Ennek megfelelően
a többi szerep is újraosztódik. Gondolatban
eljátszottam ezzel, és a gondolatkísérlet igazol-
ni látszik állításomat. Egyszerűen azért, mert a
valóságban nincsenek, vagy igen ritkák a tiszta
típusok, egyértelmű jellemek. Egyszer-másszor
mindnyájan egy kicsikét , Athosok" (epések),
,Porthosok" (melankolikusok), , Aramisok?
B HENRREREEeteüüWüme—————t

(Hegmák)másokhoz,
és .D"Artagnanok" (vérm is
gyunk a másik kizteaötl ke) E gén egy, aki kifelé is figyel (vezetésre
nyírva. Közhely, hogyaz embernek több sé termettebb társainál), és kifelé fordulva akti-
van, s helytől, időről, partnerről, lelkiálj ( vizálja a csoport tagjait, ráveszi őket, hogy ők
ról függ, mikor hol, melyik arcár mutatja. A ES csak egymást nézzék, hanem inkább együtt

ea a négy sm eg kget eget et inl al Ésdakíát out sgymának

hangsúly tehát nem az egyes szerepeken, ha figyeljenek a (kül) világra, keressék az érintke-

tesén van. Hasonlatosan ahhoz, alkögyepélds. a tuk t, legyőzhetetlenné válnak, mint

ul az évszak színei egy jelképrendszeren belül ; e hősei, vagy mint az idézett meséké: , el-
általában adottak, ám könnyen fölcserélhcrölé enőrzésük alatt tartják" mind a négy dimenzi-
Az ókori császári lóversenyek .klubszíncie il. föl Te (Az égi Szentháromság a
letően — ezek egyúttal évszakszínek is voltak — lósí negyediket: Máriát bevonva tudja megva-
három ókori szerző: Tertullianus, Kassziodo . et a megváltás szent tervét.)
ésezvasz,
Koripposz egyetértett abban, hogy a él,
a vörös hédüssés gyássztás ÜNIK ÉN SE
MEZ
e.
EGRNLÁ an tlábák lantále
ásához is vezet idővel — in-

nem, hogy a fehér és a (feketés á

közöl slétülsztáüt átt ÖS lt ú kékék Beta ál áete menőt emehól ált
(Felbomlott a testőrcsapat, felbomlotta Beatles
Miéreláe kett ús iltesés és az eredeti Kaláka is.) De tartósan együtt tud
szereplő?
me ALELÉ zmté zá31
zesmes(i sékek
En táztsj
Alighanem csoportok míg
működni, összei négynélmárnagyobb
a Eisálkok létszámú
fegyelemre, irá-

mon- 3 Me újabb § Á tAE8 szükség,

s már a regény bevezető
történet, ők
nincsSZEER8 jab taggal lazul a társulás kohézi-
datai előrt együtt vannak, de a cselekményt ója. Aktív társasági életet élők is megtapasztal-
csak D Arragnannal való találkozásuk indír- ják ezt: három beszélgető összedugja a fejét, ha
ja be. A jelképek nyelvén szólva a hármasság, — négyen vannak, egyikük könnyen válik hallga-
melyet az egyenlő oldalú háromszög jelképez, taggá, a másik három megfigyelőjévé, akinek
befelé forduló, zárt, stabil, étatikás és tökéletes, — figyelmét a körön kívüli történések könnyeb-
ezért nem dinamizálható." Az egyenlő olda- ben fölkelthetik. (Társasági szinten ez a sze-
lú háromszög — úgymond — ,égi" egység, ha rep leginkább az elsőként meghaló, kezdetről
úgy tetszik, a ,passzív" család száma, melynek fogva háttérbe szoruló, hallgatag Porthoséval
tagjai: én, a mamám meg a papám, ,egymásra azonosítható — mint ,1" szereplő, ő a .ha-
nézünk". Egy negyedikkel kiegészülve a tag- lort" Nap, az újhold, a meghaló isten megtes-
ság földiessé lesz (a négyszög a Föld szimbó- tesítője —, más oldalról pedig természetesen
luma), aktívvá, nyitottabbá, labilissá, egyúrtal . D-Artagnanéval.) Öt fős csoport már könnyen
dinamikussá válik, de csak akkor, ha a negyedik kettészakad. Parkinson ismert törvénye szerint
különbözik a másik háromtól. Tapasztalarom hét főnél többen már nem tudnak szorosan és
szerint a legkisebb csoport, mely önállóan ké- hatékonyan együttműködni. Gyakorlati pél-
pes szoros és hatékony együttműködésre, négy dávalélve: noha a három lábú asztal soha sem
főből áll. (Fontos szempont az önállóság. A billeg, az asztal rendszerint négy lábú (pedig
Gusztáv rajzfilmsorozat munkálaraita harvanas sokszor billeg), s ha négy személynél többen
években hárman irányítottuk, de nem voltunk gyűlnek össze, akkor két vagy több négy lábú
önállóak, forgatókönyveinket a stúdióvezető asztalt tolnak össze.
kk k
folyamatosan felülbírálta.) Négy ember között

5 Erre vonatkozó nézeteim eltérnek a hagyományos felfogásról. L. még az Előszóban.

v
b
e
Végkövetkeztetés helyett: A világ jelensé-
gei minden szinten ugyanazon elvek, törvé-
nyek, számok szerint rendszerezhetők — a mi
agyunkkal, érzékszerveinkkel legalábbis —, a
fizikában (tér-idő egység, erők), a biológiában
(alkattípusok), a természeti és kozmikus kör-
nyezet mindennapi érzékelésében (égtáj-, év-
szakfelosztás, napszakok) és mindezek alapján
a képzelt, természetfölötti világ jelképes meg-
jelenítésében: a művészetekben (mitológiák,
vallások négyesei, a mesék és Dumas hősei),
az ember társas viselkedésében (személyes pél-
dám). Mindez végtelenül logikus és egyszerű,
csak korunk gyermeke hajlamos mindent bo-
nyolultnak látni és láttatni. (Ebben a tudósoké
a felelősség, mert a részeket kutatják egymás-
tól elkülönülten, s mennél messzebb jutnak
a maguk terén, annál jobban eltávolodnak
egymástól a közös térben.) Éppoly logikus és
egyszerű, mint az a tény, hogy Einstein önma-
gába görbülő világegyetemét, illetve a régiek
hasonlóképp szférikusnak képzelt kozmoszát,
a benne szétszórt csillagmilliárdok gömbjeit,
köztük a mi Napunkét, a bolygókat, köztük
a mi glóbuszunkat, a folyók kerekké csiszo-
lódott köveit, a bokrok és fák gyümölcseit, a
csecsemő vagy szerelmünk gömbölyűségeit, az
222
elvont geometria görbe vonalú és görbe felijle.
tű sík- és téridomait ugyanannak a Ludolf-féle
számnak (3,14...) a segítségével írhatjuk le, és
mérhetjük meg.
Post Scriptum. Éppen pontot tettem ennek az
írásnak a végére, amikor régi ismerősöm ijz.
leti ügyben meglátogatott. A tárgyalás során
— közgazdász az illető —, anélkül, hogy tudta
volna, mi foglalkoztatott annak előtte, többek
közt kifejtette, hogy négy makrogazdasági mu.
tató minősíti egy gazdaság állapotát: az adós-
ság, az infláció, a munkanélküliség mértéke. A
negyediken vitatkoznak — mondta, és itt felso-
rolt több mindent a GDP-től az , egyébig? (ő
mondta így). 10 perccel később, megszakítat-
lan monológja során külön kis előadásban azt
is tudomásomra hozta, hogy az alkotói folya-
matnak négy szükségszerű fázisa van. Úgymint
a probléma fölismerése, a frusztrációs szakasz
(rágódás a problémán), a , heuréka" pillanata
(a megoldás meglelése), végül a kimunkálás.
Hozzátette, hogy szerinte minden nép egyva-
lamiben gyengébb a kívánatosnál, a japánok
ötletszegények, mi magyarok az elaborációhoz
nem rendelkezünk elég türelemmel.
Hát így. (És lenne még!)
 XII. Kincses évszakok
A nagyszentmiklósi kincs
2. számú korsójáról
Mindenekelőtt szeretném leszögezni, hogy az
alábbi írás tárgya: a címben említett korsó év-
szakos szimbolikája hipotézis ugyan, de nem
, művészi fantáziám" terméke. Feltevésemnek
van alapja, és vannak tudományos, bár ugyan-
csak hipotetikus előzményei. A szóban forgó
tárgy, mint másokat, engem is régóta foglal-
koztat, ezért szerepeltettem a 2002 januárjá-
ban bemutatott filmem (Znek a csodaszarvas-
ról) főcímében, meditációs segédeszközként,
a film négy részében bemutatott történelmi
korszakok jelképes foglalataként. Amilyen sze-
rencsés vagyok, a jó nép a film forgalmazásával
egy időben, egészen a mondott év június 30-
áig láthatta vendégül a kincs eredeti darabjait a
Budapesti Nemzeti Múzeumban más egykorú
avar kincsekkel együtt. (Arról, hogy a filmem
nézettségét jó értelemben befolyásolta volna a
kiállítás, nincs tudomásom. Jobbára gyerekek
látták a filmet, a kiállításon, amit kétszer néz-
tem meg, nem láttam közülük egyet sem.)
Még azon az őszön kezdtem el írni egy könyvet
A Szarvas könyve címmel. Ennek egyik fejezete
(A két vadásztestvér a nagyszentmiklósi kincsen)
ak a
a 2. számú korsó figurális medalionjain
kapcsolatba hozható
csodaszarvas-mondával
motívumait taglalja. Meggyőződésem szerint a
három különböző jelentés (csodaszarvasmon-
da, jelképes történelem, évszakszimbolika)
egymást erősíti, ezért szerepeltettem a korsót
a filmemben is.
Lássuk előbb a tényeket. , Az avarok aranyát"
— a Múzeum e néven hirdette meg a kiállítást —
1799-ben találták a ma Romániához tartozó
Nagyszentmiklóson, Bartók Béla szülőfalu-
jában. A 23 darabból álló, közel 10 kilónyi,
szemkápráztatóan gyönyörű, a maga nemében
páratlan arany asztali készletet persze Bécsbe
vitték, ahol most is őrzik. Nem utolsósorban
azért került oda, mert abban az időben nem
volt őrzésére és bemutatására alkalmas hely
Magyarországon. (Mondhatni, ez a botrány
nem kis mértékben hozzájárult ahhoz, hogy
a Nemzetnek hamarosan lett saját Múzeuma
— Széchényi Ferencnek köszönhetően.)
A tudomány mai, többségi álláspontja sze-
rint a kincs avar eredetű, darabjai a VII-VIII.
században keletkeztek. Korábban több más
vélemény is felmerült, a kincset többek közt
tulajdonították a hunoknak, bolgároknak,
magyaroknak. (A készlet nem egységes stí-
lusú, darabjainak karátsúlya sem egyforma,
ezért feltehető, hogy nem egy műhelyben, és
nem is egy időben készültek. Avar készítőire,
megrendelőire utalnak az egyes darabokon
223

Ál. kép. Füles griff-fej alakú avar lószerszám-
veret. VIII. század. Révkomáromi Múzeum
található , türk" rovásírásos feliratok, amelyek
betűkészlete feltűnő egyezést mutat az elfoga-
dottan avar feliratúnak tekintett szarvasi tű-
tartó rovásjeleivel. (Más kérdés, hogy például
Vékony Gábor szerint Árpád honfoglaló népe
köztörök nyelvet beszélt, és a korai Árpád-kori
magyarság is még kétnyelvű volt.)
A lelet kizárásos alapon, az edények meg-
formálása, díszítése, motívumai — így a füles
griff-ábrázolás alapján (ál. kép) — szintén
avarnak tekinthető, értsünk bármilyen népet
is e név alatt. Némely darabja ténylegesen is
az. Például a 17. számú ivókürt, amelynek
több avar hasonmását ismerjük. Ugyanakkor
elmondható, hogy az egyes darabok hasonló-
ságot mutatnak az egykorú szászánida iráni,
szogd, bizánci, bolgár, sőt a későbbi (?) ma-
gyar ötvösség remekeivel, de azoktól mégis
megkülönböztethetők. A kérdés tehát nincs
teljesen megnyugtató módon lezárva. Annyi
bizonyos, hogy olyan műveltségi kör terméke,
melynek a nevezetesebbek közül a szkíták vol-
tak egyik korai, a honfoglaló magyarok pedig
egyik késői képviselői. Törökös-perzsa ízlésü-
ket mutatja, hogy a XVII. századi közép-ázsiai:
üzbég, azeri miniatúrákon még mindig látni
"Vékony 2002: 1825kk.
? Miniatures, Illuminations of Amir Hosrov Deblevis Works 1
983: 46, 47, 49..
"TT m: 22
§ László-Rácz 1977: 69.
224
hasonló arany korsókat és tálkákat (42. kép) 2
Első olvasásra úgy tűnhet, nem tartozik ide,
hogy az említett miniatúrák némelyi 3
; Ete ; Sze-
replő nőalakok fejviseletéhez, aminek párjajt
a sztyeppei népek kőbabáin, a nőszobrokon is
láthatjuk, a palóc (rimóci, nagylóci, kemencej)
női fejrevaló kísértetiesen hasonlít (43-44
kép). A jóval keletebbre élő altáji szagájok
asszonyai még a XX. században is ugyanúgy
kötötték meg fejkendőiket, mint az ugyan
palóc őrhalmi menyecskék (45. kép).
A nagy eurázsiai (nomád) kulturális testvérj-
ség távolságot nem ismer: a mai kazah nyergek
szinte pontosan olyanok, mint a XX. Í
tiszafüredi pásztornyereg, amely a honfogla-
lás-kori magyar nyereg tőrőlmetszett mása.
Ugyanilyen nyeregben ülnek a Képes Krónika
miniatúráján a tatárok. Sorolhatnánk tovább e
kulturális testvériség egymástól térben és idő-
ben távoli egyezményes jeleit — László Gyula
sorolja is a kincsen talált példáit —, a maguk he-
lyén én szintén sorolni fogom az ide illőeket.
Mondandóm. szempontjából annak, ki ké-
szít(t)tette a készletet, a mondottakon túlme-
nően nincs igazán jelentősége, mert bizonyo-
san egyetemes a mondanivalója, és a sajátos
megformálás is az eurázsiai téridőben egyete-
mesnek mondható kánonhoz igazodik. Mint
László Gyula írja a nevezetes korsó ábráinak
elemzése kapcsán alább hivatkozott munkájá-
ban: , nyomozása időben elvitt a messze sumer
kortól a középkori keresztény templomokig,
mohamedán miniatúrákig, a déli tájaktól a
steppékig, a csillagos égbolttól a nemzet
ségi
mondákig. A nagyszentmiklósi kincs eurá
zsiai
ötvözet, s elemeit roppant nehéz szét
választa-
ni, de talán nem is szabad, mert lényeg
e éppen
az ötvöződés,""
Néhány adat e tanulmány tárgyáró
l, a 2. számú
korsóról. Magassága 22 cm: súly
a: 608 g; űr-
. tartalma: I, 44 I; anyaga: 3
; körte alakú edényt egy tábAT NA arany. A talp
Ü; 8 án
tl é á Hi küls
ülsőő peremén rovásírás- és
pik-
. pán kör alakú szája köré forraszt CLA tak Re SÁSÉ JA át ,4rom csoportja található.
gy Ongy-
t szélé
soros szegélydíszt. A korsó fogzdko t 3 MA Bit KV közül engem csak a ha-
fü
nek tervezték, kényelmes
leg fületlen-
kefét. négy nagy kerek figurális meda-
szája
és a nyakát a hasától elválasztó TE kelle a ztat, melyeket két egymásba hur-
ez mégis forrasztottak ir bizto- TSAK ML ga záruló, széles, pikkelyes
b?) Erről let hoz- MSZT
He za. (Vajon mennyivel későb OK foglal keretbe. A négy kép
ma csak
a st helye — a peremen illetv
k két medalion között -, illetve a fal a hason, ; IEEE KKEL
zefüggnek) — Ér. e ztlkgnekő a, egyért
mara dván ya Lüse rögzí tő jöl ngá n tűnik . Csak az KE Tbu it képp el
pánt bevonatának A h
. korsó korántsem egyedülálló KáleKETEEN ik a sor. Viszont korántsem biztos,
, hogy gy ennek jelentősége lenne. Különösen nem

, §
ts

Azerbajdzsáni Tudományos
da p ság KÉR

a Kha st Be khi rst -ké zir atból. Buhara (? ), 1579.

42. kép. Miniatúra Baku
Akadémia Kézirattára,
szerkesztette
ől és a 2002. évi
kiállí tás alkalmával megjelent Garam Eva
mi nd en tov ább i adatso r az idézett műb
5 Ez és
katalógusból való.
225
 45. kép. Altáji szagáj és őrhalmi palóc asszonyok fejviselete, XX. század eleje

akkor, ha a korsó képeinek jelképrendszere az lomásának. Abban az értelemben, ahogy min-

örök körforgással is kapcsolatba hozhatók is
— a korsó forgástest! A jelenetek — egyenként
szemlélve őket — egy kivétellel jobbról balra
való, a rovásírásnak megfelelő haladási irányt
mutatnak, ha viszont körbejárjuk a korsót,
egy irányban a képeken haladókkal, az irány,
anélkül, hogy megváltozna, balról
jobbra
fordul az órajárásnak, az égitestek látszó
lagos
mozgásának megfelelően. Ez határozza
meg a
képek egymásutánját — más kutatók
szerint is,
De ha már elkezdjük körbejárva vagy
forgatva
nézegetni egyik képet a másik után,
den esztendőnek kiemelt időpontja az évzáró
és évkezdő ünnep. Bár a fület utólag forrasz-
tották fel a korsóra, az, aki e munkát elvégezte,
figyelembe vehetett egy adott sorrendet, vi
ő maga határozhatta meg önkényesen (?) azzal,
hogy a fület az általa kiválasztott két
medalion
közé forrasztotta fel. A hajdani ötvös
választá-
sa a rendhagyó medalion ,előtti? részre
esett
— az, hogy mi ,előtt" vagyunk, meg
int csak
a haladási irányból következik —,
ami úgy is
értelmezhető, hogy ő a , fültől ind
ult el" go
n-

dolatban, a mai észjárás

az is tuda- szerint is logikusan,
tosodhat bennünk, hogy — mivel
a negyedikre azaz ezt a medaliont tekintette
kezdő képnek.
ismét az első következik — , végtel Ebből kiindulva a négy medali
enül ismét- on vázlatos le-
lődő eseménysort látunk. Olyan írását — eltérően a hivatkozott for
eseménysort, rás okban,
amilyen az égitestek moz gása, illetve a fillmemben vál
asztott sorrendtől — én
az örök körfor-
gás, a napszakok, évszak. ok ism is vele kezdem (megje
étlődése. Ezért gyzendő, hogy László
írtam fentebb, hogy a kezdet Gyula a maga kétkedő
nek és végnek ez modorában alternatí-
esetben nem feltétlenül van vaként felveti ugyane
jelentősége. Ám, zt a lehet őséget), és
mint mondtam, e folyamatb Jórása szerint körbehal az óra
an egynek külön- adva folytatom (fo
leges az irányultsága — erről "nm szerzői is így jár rrása-
alább bővebben nak el). Ez
szólok —, ami arra vall, hogy
ezt a képet, ismét-
lem, amennyiben összefüggő
jelenetsorral van
dolgunk, egyszeri körben tek
inthetjük a jele-
netsor kiemelt, tehát kezdő
vagy befejező ál-

228
46. kép. Égberagadás a nagyszentmiklósi
kincs 2. számú korsóján
1. Kitárt szárnyú és farktollazatú (lebegő?),
óriás ragadozó madár karmai közt nőalakot
tart. A nő mezítelen, mindössze egy
nyakéket visel. Mindkét magasba emelt
kezében egy-egy leveles (virágos?) ágat nyújt
a madár felé. A madárnak , pofaszakálla" és
fülesbagolyéra emlékeztető füle, valamint
,fogas" csőre van.
a sólymokra jellemző
(A fognak nevezett oldalsó kávacsúcs egyes
sasfajtáknál is előfordul.) A madár jobbra
— tehát a haladás irányát tekintve visszanéz,
testével a nő is jobbra fordul (46. kép).
Csupán , előítéleteink" alapján dönthetjük
el, hogy a madár lefelé ereszkedik zsákmá-
nyával az égből, avagy az égbe ragadja.
László Gyula fölfigyel a madár széttárt
farktollaira, és felhívja — helyesen — arra
a páncélt visel. A lószerszám keleties, toll,
figyelmet, hogy a ,sas" — ő sasnak" tartja
a madarat, amit mitológiai párhuzamokkal
próbál alátámasztani —, összezárt farktol-
edés — illetve
lazattal száll fel, s csak leereszk
ait.
párzás — közben tárja Szét farktoll
zem
Meg lebegés, vitorlázás közben — tes
n lebe g,
hozzá. Akárhogy is, ha nem helybe
Zan
47. kép. Égberagadás-jelenet szászánida
ezüsttálon, VI-VII. század. Irán.
Ermitázs, Szentpétervár
mozgása függőleges irányú, merőleges a
többiekére. A tudományos közmegegyezés,
így a katalógus szövege is, a jelenetet
ségberagadásnak" nevezi. A jelenet párja
— kétféle változatban — látható a kincs
egy másik darabján, a 7. számú korsón,
illetőleg az ábrázolás egyetlen konkrét
,idegen" párhuzamán, az ún. cserdyni tálon
(47. kép). Róla alább.
. Balra tartó, de a képből kinéző, félelmetes
tekintetű, középkorú lovas vitéz, keleties
arcvonásokkal, szakállal, bajusszal. Sisakot,
gyűrűs páncélt, kar- és lábvértet visel.
Jobbjával zászlós kopját visz a vállán,
baljában hátrakötözött kezű gyalogos
foglyot vonszol a hajánál fogva. A fogoly
sem fiatal, bajszos, szakállas, és lemez-
levél vagy lándzsahegy alakú bojtok ékítik.
Ugyanilyen forgó díszíti a ló homlokát.
A forgót az alább hivatkozott szakmunkák
rendre , csótárnak" nevezik, tévesen. A csó-
tár ugyanis a nyeregtakaró neve. A forgót
a korsó származása szempontjából az
eddigi kutatás kulcsfontosságúnak tartotta.
229
e.
 48. kép. Győztes fejedelem a
nagyszentmiklósi kincs 2. számú korsóján
László Gyula azért, mert az ő idejében
avar-magyar sírokból még nem került elő,
annál inkább oroszországi kazár sírokból."
Garam Éva viszont már arra hivatkozik,
hogy a , fémcsótár közismert darabja a késő
avar kori lósíroknak." Jól tudjuk, hogy
László Gyula a késő avarokat magyaroknak
tartotta. Arról viszont könyve írásakor
még nem tudhatott, Garam Éva figyelmét
pedig elkerülte, hogy Révész László karosi
ásatása napvilágra hozta az első magyar
forgótartót." A Szamarkanddal szomszédos
Pendzsikentben kiásott, VII-VIII. száza-
di szogd palota részben perzsa tárgyú
falképein éppen ilyen forgók láthatók. A
forgó példája arra jó, hogy világosan lássa az
olvasó, mennyire nehéz különbséget tenni
az egykorú nomád műveltségek között. A
ló farka csomóra kötve, sörénye befonva.
Nincs megpatkolva, és a vitéz, vagy ahogy a
szakirodalom ismeri: a győztes fejedelem",
6 László-Rácz: i. m. 65.
7 Garam: i. m. 99.
8 Révész 1999: 81.
230
49. kép. Állatküzdelem a nagyszentmiklósi
kincs 2. számú korsóján
a kor szokása ellenére kengyel nélkül ül a
láthatatlan nyeregben, aminek a kápájáról
egy férfi levágott feje csüng (48. kép).
. Griff jobbról balra tartó üldözés közben
dámvadat terít le. A szarvas a négylábú
ragadozó súlya alatt lerogyva visszafordul. A
griff feje az 1. medalion madarának a fejére
emlékeztet. Sólyomcsőre és fülei vannak,
viszont nincs ,barkója". Sörénye olyan,
mint a 2. medalionon látható paripáé és a
4.-en lévő , táltosé", szárnyai azonban más
formájúak, mint az 1. madaráé, illetve a 4.
táltosáé. A jelenet neve ,állatküzdelem a
szakirodalomban (49. kép).
4. Balra tartó szárnyas négylábú hátán visszafelé
nyilazó alak. Lemezpáncélt visel, mint a
2. medalionon a hadifogoly. Mongolos
arcvonású ifjú, bajuszt, rövid szakállt visel.
,Lángos" korona van a fején, és mintha
haja is lángolna. Megfeszített íjával egy
ágaskodó, párducszerű ragadozóra céloz.

50. kép. Egi vadászat a nagyszentmiklósi
kincs 2. számú korsóján
A macskaféle farka ugyanolyan, mint a
3.-on a griffé. A felénk forduló hátasnak
emberarca, hosszú, hegyes szakálla van.
Ferdevágású szemeit ránk szegezi, mint a 2.
medalion lovasa (kicsit hasonlít is rá, csak
megnyúltabb a képe). Fejét holdsarlóval
ékes diadém koronázza. Nem állapítható
meg bizonyosan, milyen állatot formáz a
teste — emlékeztet a griffére, csak mancsai,
karmai kicsinyek —, a farka kétágú bojtban
végződik, mint a 2.-on a lóé. A jelenet
főalakját nevezik ,lánghajú fejedelemnek",
, égi vadásznak" (50. kép).
Meg kell jegyeznem, hogy ha a korsón nem lett
volna fül, a helyét sem tekinthetném startjel-
nek. ,Rutinból", európai, keresztény művelt-
ségem, filmdramaturgiai, írói tapasztalatom
alapján lehet, hogy a sort én is az ,égberaga-
felté-
dással" fejezném be. Ez azonban egyrészt
yi
telezi, hogy a képsornak mindössze egy körn
ogika sze-
jelentése van, a történet az eszkatol
9 László—Rácz: i.m. 66.
onda legrégibb változata totemisztikus eredetmonda lehetett,
10 Magyarázatul: a csodaszarvas-
m
keletkezett. Ha tehát a film
történelmünk tavaszának idején
sűrít ménye a korsó nkon lát ható ,, állatküzdele
kézenfekvő
rint a vMennybemenetellel" véget is ér.
Ez hiba lenne. Az eredeti önmagának ellent
-
mondó, irreverzibilitást . abszolutizáló zsi-
dó-keresztény tanítás, és a belőle született
sárkányfogvetemény, a marxizmus képtelen
ciklusokban gondolkodni. Én azonban el-
fogadom Swedenborg bevezetőben hivatko-
zött elméletét, miszerint a négyes tagolás az
örök visszatérés, tehát a körkörösség formája.
Másrészt el kell fogadnom László Gyula meg-
állapítását a madár szétterített farkát illetően,
azaz a madár bármit tehet, csak éppen nem
szállhat fel. László Gyulát és másokat — épp az
,Égberagadás" jelenet kapcsán foglalkoztatja az
ábrázoltak helyszíne, vagyis, hogy hol, földön,
égen, vagy mindkettőn zajlanak-e a látott ese-
mények. Az én véleményem most csak röviden:
mítoszról lévén szó, ha beszélhetünk is esetünk-
ben földi történésről, az vagy nem a valóságos
földön, hanem a , mitikus földön" megy végbe,
vagy egyszerre több síkon értelmezhető a törté-
net, mint az igazi nagy mítoszok esetében, égen
is, földön is, a szellem, a lélek és a test síkján,
a mitikus múlt időben és a korsó készültének a
jelenében. Mivel az ábrázolások mitikus tartal-
ma külön és együtt aligha megkérdőjelezhető,
nem látom értelmét az olyan kérdéseknek, hogy
földön indul-e a történet, és az égben fejeződik
be, vagy fordítva. Elfogadom László Gyula állí-
tását: ,nem valós emlékezetet akart szolgálni a
domborművek mestere, hanem a mitikus idő-
ket, az "egyszer volt, hol nem volt -ot idézte."
Van harmadik érvem is e sorrend mellett, de
nem itt tárgyalnám, mert a gondolatmenetem
irányát félre vinné. Később, a megfelelő helyen
ismertetném. Itt mondom el viszont, hogy a
filmben őstörténetünk korszakainak jelképes
foglalataként fogtam föl a négy képet, s ezért
kellett kezdenem."
az ,állatküzdelemmel"
Tettem ezt ugyan teljesen önkényesen, de az
ami — mondhatni —
em el k szentelem, akkor annak
ső részét eme ősváltozatna
m" jelen et. Az ezt köve tő, ,égi vadá szat ot" ábrá zoló medalion
231
évszakokat, akarom mondani történelmi kor-
szakokat ugyanazok a medalionok jelképezik,
mint ahogy alább következnek, és abban a
szellemben jártam el, amit Bálint Csanád így
határoz meg László Gyula nyomán: , vitatha-
talanul van létjogosultsága annak a fajta —
nem bizonyított, de nem is bizonyítható! — ér-
telmezésnek, mely szerint a kincs tulajdonosai
és korabeli szemlélői a saját kultúrájuk szerint
értelmezték az idegen képtípusokat."" A korsó
szimbólumrendszerének a tökélyét tanúsítja,
hogy ennyi minden belefér. A maguk helyén e
, belemagyarázásokra" rendre visszatérek majd.
Mindeközben ügyeltem arra, hogy a képek
ciklikus természetű értelme se sérüljön. Jelen
írásnak viszont épp a képsor körkörösségéből
következő ismétlődése a tárgya.
Azt állítom, hogy a négy kép a négy évszakot
vagy/és annak kiemelkedő mitikus-szimboli-
kus eseményét ábrázolja. Ebből a szempont-
ból tulajdonképpen mindegy, melyik képpel
kezdjük a sort. Más kérdés, hogy az évnek is
van kezdőnapja, így tárgyunk esetében az ősz
elsősége azt is jelentené egyben, hogy a kor-
só készít(tedőjének körében ősszel kezdték
az évet. Abban a kultúrkörben, amelynek az
egykorú avar és magyar műveltség is része, erre
egy hipotetikus példa utal. Ismeretes, hogy a
kazár kaganátus a keresztény Bizánc és a hódí-
tó Iszlám ellenében mintegy ideológiai pajzsul
a judaizmust hivatalos államvallássá emelte,
és hogy a zsidók az úgynevezett polgári évet
ma is ősszel kezdik. Említést érdemel ezzel
kapcsolatban, amiről már fentebb szór ejtet-
tem, s amiről László Gyula ír, hogy , csótárt?
(helyesen: forgót) ,avar-magyar sírokban nem
is alkalmas foglalata volt a második résznek: a szkíta kornak,
mi csodaszarvas-mondánknak, azaz Hunor és Magyar történet
tekintet
i tem, mint . mások
mások is előttem.
! Ez ú az epizód a honfo glalás korában játszódik,
az ősmagyar kultúra őszének tekinthető. A .győztes fejede
lmet" pedig
megfér — a történelem ok-okozati összefüggéseinek
is megfelelően — az Au
a magyar fejedelmet megtérítő Krisztus, és a népét keresztény hitre
" Garam: i. m. 77.
12 László-Rácz: i. m. 65.
3 Garam: i. m. 76.
232
találtunk, annál inkább a verchne
zár sírokban." Ez az újabb ége
tékok fényében csupán azt jel
zárható ki (teljesen) a kincs ka
(Olyaténképpen, hogy a kincs
donosa a magyarokkal együtt éri
rokhoz hasonlóan türk nyelvet!
, lázadó", vagyis kabar törzsfő le:
valójában mellékes.)
Oszi nász
Először azt kell tisztáznunk, eg
függő jelenetsort látunk a korsón..
csak akkor lehet igaz, ha igen. A kutat
sége, László Gyula, Györffy Györ.
Zoltán és mások, a képeket
net (mítosz, program) illusztrációjának t
Vannak persze szkeptikusok. Bálint
például azon az alapon vonja kétségbe
dalionok közti összefüggést, hogy az ál
lások nem egyazon kultúrkörből naz
,A "győztes fejedelem ...különböző
elemekből készített egyedi kompozíció.
többi medalionokban látható ábrázolás se
egyazon kultúrkörből származik: az e
tisztán bizánci, a másik tisztán közép-ázsiai
eredetű. A harmadik egy szászánida képtípus
egyedi átköltése." Mintha lenne eredeti mű-
veltség! Ezen az alapon a keresztény naptár ün-
nepei és szimbólumai sem alkotnak rendszert,
hiszen a naptárszerkesztő atyák zsidó, görög,
római, kelta és más naptárakra támaszkodtak,
és majdnem kétezer éven át éltek a kompiláció
tudománytalan módszerével!
A szkeptikusok általában értelmetlennek tartják.
ami a nomád műveltség csúcsa, nyara volt, egyben a
ének. Az végberagadást" a turul-monda ábrázolásána
k
ami a körül
mények ismeretében már
összetett alaknak fogtam fel, olyannak, akiben
gsburgnál seregeinket tönkreverő német császár,
,cibáló" Géza alakja. Ez lett a pogányság tele,
káh .
 h edalionokban ábrázoltakra vonatkozó meg-
; Ejrési kísérleteket, úgymond, nincs semmiféle
biz onyíték, sem írásos dokumentum, sem ha-
sonló képes anyag, egy párhuzamot kivéve,
Bálint Csanád ellenében állítom, hogy a kor,
a kulturális környezet reális alapot nyújthatott
a (késő) avar világkép olyatén megjelenítésé-
hez, amelynek ihletői akár a Bálint Csanád ál-
ral említett , szedett-vedett" minták is lehettek.
Különben is, az összefüggés feltételezése a logi-
. kusabb. Mi indokolná az esetlegességet egy olyan
— korban és egy olyan műveltségi körben, amely
. jeles dolgokban tagadta a véletlent, és nem adott
teret az egyénieskedő művészi szabadságnak?
A képek közötti kapcsolat mellett szól a me-
dalionokat összeláncoló szalagfonat, és az egyes
képeken a már említett visszaköszönő részletek
is azt a nézetet támasztják alá, hogy a képek va-
lóban egy összefüggő , képregény" egymást kö-
vető darabjai. Csak egy példa. Mint jeleztem,
a lánghajú fejedelem és az átellenben lévő me-
dalionon hajánál fogva vonszolt fogoly egyfor-
ma öltözetet visel. Ebből arra következtetek, és
ezt az alábbiak alátámasztják, hogy a két alak
ugyanaz a , személy" , egyszer uralkodói, mász-
szor rangját vesztett helyzetben. (A képek közti
kapcsolatot igazoló motívumokról a részletes
kifejtés során még szó lesz.)
A korsó ,évszakos" szimbolikája először akkor
ötlött az eszembe, amikor László Gyula köny-
vében Camilla Irever elméletének ismertetését
olvastam. Camilla Trever 1937-ben írott tanul-
mányában az oroszországi Szverdlovszk közelé-
ben, Cserdynben előkerült szászánida ezüsttálon
és a nagyszentmiklósi kincs két korsaján látha-
tó ,égberagadás" jeleneteit hasonlítja össze. (A
szentpétervári Ermitázsban őrzött tál lelőhelyét
a katalógus Bolsaja Anikovának nevezi.)
,ránban az esztendő során két fő ünnep
van" — írja László Gyula a szerző nyomán: ,a
Nawruz és a Mihrakan. Az előző a tavaszi,
"§ László-Rácz: i. m. 59.
5 I. m. 6o.
az utóbbi az őszi napéjegyenlőség ünnepe.
Herzfeld tanulmánya nyomán tudjuk, hogy
az oroszlán és a bika küzdelme, amely olyan
gyakori az achamenida, szasszanida, örmény és
muzulmán művészetben, a tavaszi napéjegyen-
lőség jelképe. Az őszi napéjegyenlőség jelképe
még ismeretlen, de joggal tehető fel a kérdés,
hogy vajon a cserdyni nevezett tál ábrázolása
nem kapcsolható-e ehhez? A Mihrakan, az
őszi ünnep, amikor minden beérik s az ég és
föld, a víz és tűz egyesülését jelzi, avagy a tűz
elemének Mitranak és a víz elemének Anahita-
Istarnak egyesülését. Hozzákapcsolhatjuk a
cserdyni képet ahhoz a mondához, hogy a hin-
du tűzisten, Indra-Mitra számára egy sas elra-
bolja Somát, a növényi termékenységet, mivel
Mihrakan az ősz ünnepe. ... Eszerint tehát a
nagyszentmiklósi 2. számú korsó két jelenete
magyarázatot nyerne, maga a korsó pedig ün-
nepi ajándéknak számítana.""
Telitalálat! Már ami a két jelenet magyarázatát
illeti. Trever nem ad magyarázatot a másik két
medalionra vonatkozóan, továbbá akad egy-két
kisebb pontatlanság is a szövegben, és az, hogy
a korsó ünnepi ajándék lenne, puszta feltevés.
László Gyula többek közt ezek miatt utasítja
el, de olyan érvek alapján, amelyek könnyű-
szerrel cáfolhatók. Azzal érvel ugyanis, hogy ,a
2. korsó nem perzsa munka ... . Indokolatlan
lenne tehát egy perzsa ünnepi ajándékozá-
si szokással magyarázni azt, ami nem perzsa.
Csak mellesleg jegyezzük meg, hogy a perzsa
ábrázolások köréből nem ismerünk olyant,
amelyen egyazon tárgyon a két ünnepet ünne-
pelnék. De még ha el is fogadnók Irever elmé-
letét, mi lenne az égi vadászat és a földi diadal
magyarázata?" Ezért aztán sajnálkozik azon,
hogy ,egy nagyobb mitológiai történet (e)
négy kiszakított "állóképe alapján nem követ-
keztethetünk magára a mítoszra." Dehogynem!
Jóllehet a kincs valóban nem perzsa munka,
233
de magán viseli a perzsa művészet hatásának
nyomait. Ugyanúgy, mint a szogdok textil- és
fémművessége, vagy pendzsikenti freskóik,
amelyeken esetenként felismerhetően perzsa
a tárgyuk (a Firdauszi által a XI. század ele-
jén összeszerkesztett Királyok könyve alapján
azonosítható), miközben a megfestett alakok
turanid típusúak. A cserdyni tál inkább mond-
ható perzsának, de nem feltétlenül az, helye-
sebb róla azt mondani, hogy a szászánida kul-
túrkörbe tartozik. László Gyula néhány oldal-
lal később önmagának mond ellent, és Irevert
igazolja, azt állítván, hogy , a képtípusok, (egy)
kivételével a mezopotámiai hagyományokat
továbbfejlesztő, hellenisztikus elemeket is ma-
gába olvasztó, iráni művészetből vezethetők le,
eredeti jelentésük is innen magyarázható."
Szerinte sem lenne tehát akadálya annak,
hogy Irever magyarázatát azzal a megkötéssel
elfogadjuk, hogy a két, egymással átellenben
lévő kép alighanem a tavasz és az ősz jelképe,
ami nem jelenti azt, hogy konkrétan a perzsa
Nouruz és a Mihrakan ünnepekre vonatkoz-
tathatók. Ha viszont két átellenes kép két árel-
lenes évszaknak feleltethető meg, akkor a má-
sik kettő ugyan mi mást jelenítene meg, mint
a másik két évszakot?
Erre nézve más, szerintem meggyőző érvekkel
szolgálhatok. A cserdyninek mondott VI-VII.
századi aranyozott ezüsttálon szintén egy fü-
les, de sólyomfog nélküli, de zárt farkállású ra-
gadozó madár látható, karmaiban ugyancsak
meztelen nőalakkal, aki egyik feltartott kezé-
ből szőlőfürttel vagy egy tálka ,bonbonnal?
kínálja ,elragadóját". Alant két gyermekmére-
tű férfi támad egymásra. Egyikük íjat feszít, a
másik baltát markol rohamozás közben. A je-
lenetet két 7 (!) virágú , tulipánfa" keretezi a tál
belső körében. A peremét a számosság figye-
lé T. m. 73.
! The Sun in Myth and Art. 1993: 247.
18 László—Rácz: i. m. 60.
15 László 1944: 202.
20 Tászló-Rácz: i. m. 98.
234
lembevételével további megfontolásra érdemes
motívumok körítik.
A két gyermekről" — az íj és balta nap- illet
ve holdszimbólum lévén — megállapítható,
hogy a nap- és a holdgyermeket jelképezik,
Ez — úgy tűnik — elterjedt vélemény." László
Gyula írja: , Vékony Gábor hívta fel a figyel.
memet Ackerman magyarázatára, aki szerint az
ég (a sas) bemutatja a hajnalcsillagot (nőalak)
a felkelő nappal és a fiatal holddal együtt, a
két kisméretű férfi jelképei ugyanis a nappal
és a holddal azonosíthatók." Megjegyzendő,
hogy a művész, László Gyula, Hunort és
Magort Nap-Hold ikerpárnak ábrázolta a Cso-
daszarvasmondát megörökítő, "50-es években
(?) készített diafilmjén. Természetesen azért,
mert tudósként is hasonlóképpen gondolko-
dott róluk." A nagyszentmiklósi korsó kap-
csán is eljut ,a mitológiai testvérpár mondakö-
réhez"." Ez azt jelenti, hogy valóban naptári
szimbolikával van dolgunk, hiszen a muzul-
mán kalendáriumot leszámítva az összes óvi-
lági naptár, év- és évszakszámítás luniszoláris,
azaz a nap- és a holdjáráson alapszik. (László
Gyula fontosnak tartja, hogy magyar párhu-
zamaival ellentétben a cserdyni madáristen
zárt farkállású. Én ebben csak kompozíciós
kényszert látok. A két gyermekisten másképp
nem fért volna el.) Medalionjaink esetében a
négyes szám önmagáért beszél, és ha figyelem-
be vesszük, hogy a 4. képen ,naphajú" nyilas
ül , holdas" hátason, akkor a korsónkon is csak
évszak-, illetve naptári fordulóponttal kapcso-
latos szimbolikát tételezhetünk fel. Az iráni
(zoroasztriánus, manicheista) háttér indokolja,
hogy egy fényvallás szelleméhez illően úgy
ér-
telmezzük a képsort, mint ami a világosság
és a
sötétség kozmikus párharcát jeleníti meg.
Ez a
feltevés nem zárja ki a többi feltételezett
min-
. tát, előzményt, mivel naptári szimbolikájában
minden ókori és koraközépkori kultúra az éves
fényingadozáshoz igazodott. (Mint írtam, a
muzulmán naptár a holdjáráson alapszik, s
ezzel összefügg, hogy a , fényességes" Allahnak
számos holdisteni, naptári vonatkozású jegye
van. Ilyen jegy Allah 99 neve, A 99 a mesék-
ből is ismert bűvös szám, az ógörög időszámí-
tásban fontos szerepet játszó 8 éves , venero-
luniszoláris" ciklus holdhónapjainak a száma:
8 napév - 99 holdhónap - 13 vénuszév. Ennek
megfelelően értelmezendő, hogy a muzulmán
mitológia szerint Mohamedet az emberarcú
Burag viszi hátán a mennybe. Az esemény áb-
rázolásait szokás kapcsolatba hozni a korsó 4.
képével, mivel annak készültekor az Iszlám már
ura Iránnak és Közép-Ázsia nagy részének.)
A cserdyni tálat kerítő szegélydísz közül a bel-
ső végtelenített indafonat, mely 21 különböző
virágot hajt, és 5 különböző állatot fog közre.
Váltott állásban és a következő sorrendben az
órajárásnak megfelelően: 1 négylábú, 3 virág,
1 madár, 3 virág, 1 madár, 5 virág, 1 négylá-
bú, 5 virág, 1 madár, 5 virág. Különlegesnek
mondható, hogy minden virág- és állatmotí-
vum más. Az ilyen típusú díszítményt általá-
ban az egyöntetűség jellemzi. (Köztük például
a nagyszentmiklósi kincs 9. és 10. számú csatos
tálkájáét.) A 26 egymástól különböző motívum
26 egymástól különböző egységet jelez, és mi-
vel önmagába visszatérő körbe vannak foglalva,
ismétlődő egységeket. Naptári vonatkozásban
ez lehet épp egy fél év, ami 26 különböző hétből
áll. A féléves naptári rendszer az ókorban ál-
talános lehetett. Graves sokat emlegeti a Görög
mítoszokban az emelkedő és hanyatló Nap fél
esztendejét, és e Napokat megszemélyesítő
mitológiai királyokat. A zsidó naptár ünnepi
rendje is felezi az évet. Fél esztendő választja
el egymástól a fentebb emlegetett két perzsa
ünnepet, az őszi napéjegyenlőségkor tartott
Mihrakant és Nouruzt, mely nem csupán ta-
vaszünnep, hanem újév napja is volt. Ma is az.
Mindkét név naptári értelmű. Mir, mehr, mihr
és nouruz jelentése egyaránt idő a különböző
iráni nyelvekben. A mibr emellett fényt, Napot
is jelent, továbbá Mitra (Mithra, Mithras) is-
ten nevét (vö. perzsa dar-e Mebr, szó szerint
Mithra ajtaja, zoroasztriánus szentély), vagyis
idő értelemben a napévre utal. A nouruz szó
szerint új napot jelent, a magyarból ismert
kétértelműséggel (nap - Nap), de éppen ezért
egyértelműen szoláris újév (napja) a jelentése.
Más naptári értelmet is tulajdoníthatunk per-
sze e körkörös motívumsornak, hiszen a 13-
as számnak és többszörözésének több naptári
szerepe is lehet (láttuk, 13 vénuszév egyenlő 8
napévvel; 13 holdhónappal számolt az írek régi
fanaptára, 13 x 28 - 364), de hogy ez esetben
melyik lehet valójában, abban talán a növényi
és állati motívumok elosztási rendjének titka
igazíthatna el.
A tál szegélyén egy ennél jóval egyszerűbb
díszítmény fut körbe, ha jól számolom, 152
egyforma szirom vagy levélke, mely a tálat egy
óriás virághoz, vagy virágsugaras napkorong-
hoz teszi hasonlóvá. Szimbolizálhatja is, hiszen
a virág, szirom - napsugár, kerek tányér - nap-
korong analógiái mindenhonnan ismerősek.
Ez a tálat magában véve is naptári jelképpé te-
szi. A 152-es szám annyiban járul hozzá ehhez,
hogy — mint arról már esett szó — a régi naptá-
rakban (például a római naptárban és a mesei
szimbolikában) ennek a kétszerese az év termé-
keny időszakát jelzi. (Vajon nem ez a magyará-
zata, annak, hogy Jézus utolsó halcsodájában
épp 153 halról esik említés?)? A szirmok, ha
akarom, ,duplán számítanak", mivel mind-

" Példának okáért: január első hete feltűnően különbözik június első hetétől, de mérhető az eltérés — akár csak a
fényviszonyok tekintetében — az egymást követő hetek között is. Ma az évek, hónapok, hetek, napok közti különbséget
datálással jelezzük, de erre a célra bármilyen egymástól különböző ábrák is alkalmasak. A maják korábban említett
, Szent Számításának" 260, 13 x 20 napos rendszerében az egyes napokat 13 szám és a melléjük rendelt 20-féle elnevezés
és hieroglif különbözteti meg egymástól: alligátor, szél, ház, gyík, kígyó stb.
E GAZOS ZUZKO

235

51. kép. Avar agyagedény díszítése,
(megsemmisült).
Szeged-kundombi temető, VIII. század.
egyiküket erezet osztja ketté. Figyelembe véve,
hogy a 26-os kördísz is kétszerezve adja ki az
év heteinek a számát, a 152 látszólag önkényes
kétszerezése is értelmet nyer. (A magunk éle-
téből is tudunk hasonló kétszerezésre példát.
Óránk számlapja sem 24, hanem 12 szakasz-
ra oszlik, és szóban is inkább 2-szer 12 órával
számolunk. Csak a hivatalos nyelv mond 13
órát, 1 vagy déli 1 óra helyett). Arra nézvést,
miért szerepel együtt e kétféle időciklus a tá-
lon, hadd hozzam fel, hogy egyes mesékben a
teljes év száma (365, 366) és a mondott ciklusé
(300) szintén együtt szerepel."
Hasonló gondolkodásmódra utal korsónk
pikkelyes szalagfonata, mely a képeket össze-
fogja. A fonat kis hurkot formál a medalionok
között. Ez jellemző a szászánida perzsa textí-
liákra, s ezek mintázatáról sok esetben kimu-
tatható, hogy naptári utalásokat hordoznak.
(25. kép.)§ Nem elhanyagolható tényező,
hogy ezzel a megoldással egy magyarországi,
avar kori cserépedénynek az idő során eltűnt
díszítése is él (51. kép). Az említett kis hur-
kok csomópontként is felfoghatók, esetünk-
ben a két fél év- vagy négy évszakváltó naptári
csomópontot jelképezhetik. A pikkelyek kí-
23 A hivatkozott mesebeli naptári számokra vonatkozóan l. Jankovic
24 Jankovics 1996A: 122.
25 Garam: i. m. 94.
236
gyóra utalnak, mégpedig az időkígyóra, mely
az eurázsiai hagyományban mindenütt az év-
kört — vagy az ég egyik vagy másik körét —,
tehát a tradicionális kultúrák téridő fogalma
szerinti örök körforgást szimbolizálja.
Összegezve az első képről írtakat: feltevésem
szerint az ,égberagadás" néven ismert kép az ősz
jelképes foglalata. A föld (a vizek) úrnőjének
kezében lévő leveles ágak a lombozatot jelké-
pezik, amit a föld ősszel visszaad az égnek (tűz-
nek), az égi tüzet, Napot megtestesítő ragado-
zó madárnak. Az ábrázolás variánsain a leveles
ágat kifejezőbb őszi motívum helyettesíti. Úgy
képzelem legalábbis, hogy a cserdyni szőlőfürt,
amennyiben az, illetőleg a nagyszentmiklósi
kincs 7. számú kancsóján látható hasonló jele-
net , égberagadt" szereplőjének a kezében lévő
— boros? — edény a szüretre utalhat.
Írásomnak nem kifejezetten tárgya, mégis
szólnunk kell az említett 7. számú kancsóról,
illetve e képek feltevés szerinti kapcsolatáról a
turul-mondával. (Mint ismertes, Anonymus
Álmos származásáról azt írja, hogy anyjának,
Emesének , álmában isteni látomás jelent meg
turulmadár képében és mintegy reá szállva
teherbe ejtette őt.) László Gyula a könyvé-
ben rövid áttekintést ad a korsó ,égberaga-
dás" jelenetének különféle magyarázatairól:
, Ganimédész elrablásától az Anahita értelme-
zésig, Nagy Sándor égbemeneteléig úgyszólván
minden lehetséges hagyományt felkutattak
már eddig. ... a leány égberagadása jeleneté-
nek egyik legszebb balladás változata megvan a
székely népballadák közt is. ... Júlia szép leány
balladája." Említi Appelgren-Kivalo és Supka
Géza feltevését, mely szerint a , madár az indi-
ai Garuda-madár lenne, mint a nagát elragad-
ja. A maga részéről a perzsa Királyok könyvé-
ből idéz a hős Zált égberagadó Szimurghról.
Hivatkozik uráli és altáji mondákra, amelyek-
s 1996B: 123—126.
 ben a földi asszonnyal az első sámánt x
égi sasról hallhatunk. Utal az isteni tésben használjuk. Hunor és Magyar elragad-
lllke
Boldogasszony kapcsolatára a tiépbzébe dát E ja Dula fejedelem két leányát, a kísérő vitézek
ben szerintem a Jelenések könyvének TEGÉTÉNA Belár fiainak feleségeit. És a hölgyek el voltak
— Jel 12, 14 — is szerepet játszott). N zó
részlete ragadtatva — a történet folytatása szerint. A
felejti ki a felsorolásból a magyar Fehérlófia
em szerelmi mámor elragadtatás.
setípus jellemző , avaros" mozzanatát: aba Mind a nyolcvanas években készült Mondák
a magyar történelemből című sorozatom Álmos
keretében griff röpíti a felvilágra a Kia dájke,
epizódjában, mind az Ének a csodaszarvasról
(Avarost mondok, mivel a griff a későavar én
című filmemben (2001) az ,égberagadás" je-
lékanyag és a kincs gyakori szereplője, ezért
lenetet — a rakamazi korongokon láthatóval
hívja a szakirodalom a későavarokét griffes-in-
együtt — a turul-monda ábrázolásához hasz-
dás művészetnek.) Hoz párhuzamot a germán
náltam fel, amivel nem azt akartam jelezni,
HdjtoZöSbee (Loki tűzisten Freya sólyomru- hogy a 2. számú korsón kifejezetten a turul-
náját felöltve repíti az égbe Idun istennőt.) monda látható. Tény viszont, hogy a török
Részletesebben foglalkozik a magyarázatképp
népek körében a vezérlő nemzetségnek raga-
szóba jöhető turul-mondával, amire szintén dozó madártól, a madár alakú napistentől való
hoz fel párhuzamot (a már említett uráli, altáji származtatása elterjedt képzet volt. Az oszmán
eredetmondákat). László Gyula ennek kapcsán törökök félig-meddig mitikus első uralkodójá-
ismét felhívja a figyelmet a madár szétterülő nak, Er Togrulnak a nevében még a mi turu-
farktollazatára, mellyel párosodáskor jellemző lunk mására is ráismerhetünk. Így függetlenül
módon mintegy betakarja a hím a tojót, illető- attól, melyik türk nép szellemi tulajdona is a
leg a ,sas karmai közt lévő nő terhes voltára". 2. korsón látható jelenet, avaré, bolgáré vagy
Végkövetkeztetése szerint , hajlik arra, hogy a magyaré, a jelenet , párosodás célú égberaga-
sasos jelenetben ne égberagadást, de ne is föld- dásként" való értelmezése nem minősíthető
re szállást, hanem éppen párosodást lásson." önkényes belemagyarázásnak.
S hogy én is említsek egy távoli, mégis ideillő Tárgyunk szempontjából közömbös, hogy a
(ellenpéldát: óegyiptomi mítosz szerint Ízisz mitikus madáristen sas vagy sólyom, vagyis
úgy foganja (a sólyomfejű) Hóruszt a halott hogy mint mitikus totemős milyen fajhoz tar-
Ozirisztől, hogy sólyom képében a tetem ágas- tozik. (Mitikus lény, jelen esetben griff eseté-
kodó falloszára ereszkedik. ben ornitológiai szempontok felvetését amúgy
Magam részéről nem látok égbekiáltó ellen- is mellékesnek tartom.) Mégis figyelmet érde-
to-
tétet a három változat között — hacsak az ég- mel, mert így a műelemzés szempontjából
beragadás alatt nem kifejezetten ganümédészi vábbi, fontos párhuzamokról ejthetünk szót.
Anonymus héjának (latinul aszurnak) ne-
mennybevitelt értünk —, hiszen Emesére is , reá
vezi az Emesét megejtő isteni madarat. Az
szállott? a turul, és ha , földi" (isten)asszonyt
hogy Árpádok totemősének turul elnevezésével
égi madár(isten) megszeret, nem logikus,
Kézai XIII. századi krónikájában találkozunk.
magával ragadja az égbe? Elragadás és elragad-
testi va- Kálti Márk Képes Krónikájában azt írja, hogy
tatás nem ugyanazt jelenti — az előbbi
Szittyaországtól, azaz a magyarok földjétől ke-
lónkra, az utóbbi lelkiállapotunkra értendő —,
is az elraga- letre , költik ki fiaikat a legisfalk-madarak, me-
de az elragadtatásnak a jelentése
lyeket magyarul kerecsennek hívnak". László
dásból következik. Az elragadó jelzőt, jóllehet Gyula viszont, aki Németh Gyula nyomán
elsődleges alakban, már csak másodlagos jelen-

26 László: i. m. 73, 94-96.

237
FNEEE
hét török eredetű sólyomfajta neve közt a sóly-
mot és a turult külön fajtaként sorolja fel (a
bese, a torontál, az ölyv, a héja, a zongor és
a karvaly mellett?) — mint említettem, sasnak
tekinti a korsón látható madarat, bár a , füle"
okán nem hagyja figyelmen kívül bagolysze-
rűségét sem. Dúcz László , Turul-szakértő"
is megkülönböztet három sólyomfajtát: a
Kerecsent, a Zongort és a Turult (ő írja e ne-
veket nagybetűvel)." A Brehm első magyar
kiadásában a nyelvészkedő szakíró a kortársak
vélekedésére hivatkozva a , turul" nevet a kar-
valyból vezeti le. Sokan a turult a kerecsensó-
lyommal azonosítják (nem minden alap nél-
kül), s a nagyszentmiklósi kincs madáristeneit
a ,sólyomfogra" és a madár barkójára hivat-
kozva úgyszintén. A sólyompártiak elsősorban
a kerecsennek a nyugati magyar végekig ter-
jedő életterére és a Képes Krónika honfoglaló-
inak címerállatára alapoznak, valamint magára
a kerecsen (eredetileg kerecset) névre, amit az
etimológiai szótárak ugyan szláv eredetűnek
tartanak, a rá emlékeztető karácsony szavunk-
kal egyetemben; mindazonáltal nem kizárt,
hogy a keleti szláv, óorosz nyelvben mindkét
szó a török kara ( fekete") kölcsönszó fejle-
ménye. A ,karácsony" az óorosz nyelvben a
legsötétebb napot, a téli napfordulót jelentet-
te. A MNYTESz szerint , blg. kpawín: némely
vidéken a Gergely-naptár szerinti június 21-e,
másutt egy karácsony körüli nap, mint a nyári,
illerőleg a téli napforduló ünnepe." Tudjuk,
hogy a bolgár nép szláv tömeg és török veze-
tőréteg összeolvadásából keletkezett, aminek
során a vezetőréteg nyelvében elszlávosodott.
Ettől még néhány török szó (gyök) fennma-
radhatott a bolgár nyelvben.
A karácsonyi ünnepi vadászatok főszereplője
egyes vélekedések szerint a kerecsensólyom lett
volna, ezzel magyarázzák a névhasonlóságot.
Annyi bizonyos, hogy hajdanán karácsonyi
Szent Istvánkor Európa-szerte ünnepi szokás
27 Dúcz 1993.
238
volt a vadászat. Erről tanúskodik a dec. 26-i
Szent István napkor énekelt dozmati Regösének
is: , Noha kimennél uram, Szent István király,
vadászni, madarászni,..." Számolnunk kell
azonban azzal is, hogy a sólyomhívők a kar.
valyt, héját nem tartják méltó totemállatnak, a
kerecsensólymot viszont igen. (Latin neve falco
sacer, azaz szent sólyom, és hát az ókori egyin.
tomiak is sólyomalakúnak képzelték legfőbb
istenüket.)
E faji besorolások azonban nem adnak ma.
gyarázatot a madár hatalmas termetére, 7ö.
mök alkatára (egyedül a cserdyni tál madara
sólyomalkatú, viszont nincs sólyomfoga), de
füles voltára sem. Említést érdemel, hogy füles
madáristen ábrázolások szép számmal akadnak
a finnugor kultúrkörbe tartozó, úgynevezett
permi bronzok között (sőt, még távol-keleti,
orocs sámándob tokon is megtaláljuk párját),
mint ahogy az , égberagadással" rokon értelmű
ábrázolásokon is. Érdemes megemlíteni azt is,
hogy a perzsák a sólyomszerű szent haomá ma-
darat szintén füllel ábrázolták, úgy, ahogy az a
cserdyni tálon is, vagy a László Gyula által hi-
vatkozott palermói Capella Palatina falképén
látható. (Ez a madár volt az iszlám forradalom
előtt az iráni légitársaság szimbóluma.)
Mitikus madárősről lévén szó, én hajlanék
arra, hogy a különböző ragadozó madarakra
jellemző tulajdonságok együttes jelenlétét épp
a madár felsőbbrendű voltát tanúsító , fajje-
gyeknek" tekintsem. Elvégre az isten ember-
fölötti (a felső ég lakója, ezért madár alakú),
hatalmas (óriás termete utal rá), férfiú (barkója
jelzi), mindent lát (éles látású, mint a ragado-
zó madarak általában), bölcs és mindenről tud
(ezt szimbolizálhatja a bagolyfül), gyors, mint
a villám (a sólyom a leggyorsabb a ragadozó
madarak sorában).
Még egy , madárfaj" érdemel említést a meda-
lionunkkal kapcsolatban. Mégpedig a honfog-
laláskori rakamazi korongpáron látható ,le
po)

veles" bóbitájú ragadozó madár. A koron
ár ábrázokás a cserdyni táléval és a Kt
falképpel is rokon, s e rokonság természetét
László Gyula pontosan világítja meg. A ko-
rOZAKET madara azonban az eddig említettek-
től különbozs a honfoglalók ,elnövényesítő"
(indás-palmettás) stílusa ellenére leginkább
saskeselyűre emlékeztet, de nem olyanra, ami-
lyennek az 1896-os millenniumi emlékművek
készítői képzelték.
Az ,égberagadás" jelenet és az Álmos-monda
megfeleltetésével szembeni legfőbb ellenérv az,
hogy a kincs 7. számú, kulacs formájú, lapított
korsóján, melynek mindkét oldalán az , égbera-
gadás" változata látható, nem nőt, hanem férfit
tart karmai közt a ,sas". (Ganümédész elrab-
lása ezért került a képbe.) Csak tudnám, min
alapul ez az állításuk? A két magyar edény em-
berábrázolásain — nem úgy a cserdyni tálon —,
semmi nyoma az elsődleges nemi jellegnek, a
nemiszervnek. Igaz, másodlagos nemi jelleg,
például szembetűnő női keblek tekintetében is
csak a 2. korsó és a cserdyni tál , elragadottja"
minősíthető nőnek. Viszont csak a cserdyni tál
nőalakjának van nőkhöz illőnek vélt hajviselete,
míg a 2. korsóé csakúgy, mint a 7. korsó ,elra-
gadottjai", rövid hajat viselnek, s ez utóbbiak-
nak se bajsza, se szakálla. Csupasz állúak, ami
a szóba jöhető népek körében az ábrázolások
a férfi-
tanúsága szerint egyáltalán nem jellemző
ugyan a
akra. A 7. korsón férfiasnak tekinthető
(hasizmok?)
mellek (mellizmok?) és a hasi redők
a cserdyni tál
ábrázolása, de csak a 2. korsó és
Önmagukban
mellábrázolásához viszonyítva. szem-
korsó készítője
nem. Mivel azonban a 7.
(amit a
látomást nem azonos a 2. korsóéval
nyilvánvaló külső jegyeken kívül az is bizonyít,
kará-
készült, 21
hogy más minőségű aranyból
aranyával),
tosból szemben a 2. korsó 18 karátos
semmi sem indokolja.
a stiláris összevetést
ó , elragadott-
Kimondom kereken: a 7. kors
na gy sz en t mik lós i kincs ; kapcs olatairól először Csallány
r és a
28 A rakamazi korongpá
nde rt. Acta Archaeoloi gic
aus dem X. Jabrhu
29 László: i. m. 92.
kj
jai" éppúgy tekinthetők nőknek, mint a 2.
korsóé, mellük sem feltétlenül mellizom, és a
hasi redők sem bizonyosan izmok. Lehetnek
a szülés következményei, — és megkockázta-
tom - lehetnek Emese emse voltára utaló jelek.
Az egyik alaknak a melleivel együtt 6, a má-
siknak 8 , redője" van, melyeket akár emlőnek
is tekinthetnék. (A sertés nőstényének, az em-
sének 10-12 csecse van.) Elismerem azonban,
hogy a 7. korsó két ,elragadottja" mai szem-
mel férfiasnak tűnhet (a kigyúrt testépítők
hasizmait látva lelki szemeinkkel). Egyikük
inkább, másikuk kevésbé. Ezért az sem zárha-
tó ki, hogy a korszellemre jellemző, ellentét-
párokban való gondolkodásnak megfelelően
a 7. korsó egyik oldalán nő, a másikon férfi
van , elragadtatva". Következtetéseit tekintve
ezért László Gyulával értek egyet, aki nem zár
ki egy értelmezést sem teljesen, s ennek meg-
felelően úgy véli, hogy a kincs tulajdonosai és
szemlélői a saját kultúrájuk szerint magyaráz-
ták a képtípusokat. Ez legalábbis az avarok,
bolgárok, kazárok, magyarok és a többi, velük
egyazon kultúrkörbe tartozó népek esetében
rokonértelműséget jelentett. Tekintettel azon-
ban az eurázsiai térség műveltségeinek nagy
részében kimutatható egyetemességre, a motí-
vumok vándorlására, mások is megtalálhatták
a maguk olvasatát bennük.
Ami a szogd tál két , mellékalakját" illeti, me-
lyek a 2. és 7. korsóról hiányoznak, László
Gyula a következőket írja róluk: ,az ábrá-
zolás arra késztet, hogy a nagyszentmiklósi
sasmadaras jelenet magyarázatakor figyeljünk
azokra a párhuzamokra s, amelyeken a sas
mel-
lett parányi emberkék vannak, vagy a sas
két
állatot tart karmaiban. Ez utóbbi ábrázolás
el-
terjedt Szicíliától (Palermo, Capella Palatina),
a honfoglaló magyar régészeti anyagon
(Rakamaz) át, a Közép-Európa királyi éksze-
Dezső írt in: Ungarische Zierscheiben
a Hungarica 8. 1959.
239

52. kép. Állatküzdelmet ábrázoló későavar
szíjvégek, VIII. század.
Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest
rein keresztül (Kinga lengyel királyleány arany
keresztje) egészen a paleo-szibériai aleutokig.
Természetesnek kell vennünk, hogy nem az
ábrázolás terjedt el, hanem az ábrázolás azért
gyökerezhetett meg, mert a mögötte álló mí-
tosz egysége kívánta ezt." Ennek kapcsán arra
a zseniális, egyben kézenfekvő felismerésre jut,
hogy a korsó a mitológiai testvérpárok (Hunor
és Magyar, illetve megfelelőik) mondakörét
ábrázolhatja." Az avarok a két vadásztestvér
mondáját éppúgy a magukénak érezhették,
mint az obi-ugorok. Ezt bizonyítja, hogy az ál-
latküzdelmet ábrázoló avar szíjvégek (52. kép)
olyan mítosz illusztrációinak tűnnek, amilyen-
ről a manysi jávorénekek szólnak.
Magam részéről is alátámaszthatom , sejtését" (ő
fogalmaz így), hiszen — mint alább látni fogjuk,
a többi medalionon tagadhatatlanul megjelen-
nek az itt hiányzó, de a cserdyni tálon látható
párosok. Éppen ezért épült a csodaszarvasról
a.
szóló filmem is a 2. korsó medalionjair
30 László: i. m. 92, 98.
31 Garam: i. m. 76.
240
A Tél fogságában EE
EE
$, 8.
92
Az végberagadás" jelenet medalionja után
e.
a három másik képen látható alakok éz.
a ét k
te, illetve haladásuk iránya szerint
t 9) 7 €s
fejedelemnek" kell következnie. Ezzel a S
renddel minden olyan kutató egyetért, ak;
összefüggést tételez fel a medalionok ábrázo.
lásai között. Ha nem tévedek, akkor ebből az
is következik, hogy a 2. kép eseménye télen
vjátszódik". Vegyük még egyszer, alaposan
szemügyre a képet!
A medalion balra tartó lovas vitézt ábrázol. Ló
és lovasa akkora, mint az átellenben lévő 4. kép
táltosa és a rajta ülő , égi vadász". A lovas testes
és középkorú, szakállas, bajszos, vonásai kele-
tiesek. Tekintete félelmet kelt. Sisakot, gyű-
rűs páncélt, kar- és lábvértet visel. Jobbjában
zászlós kopját visz a vállára fektetve, baljával
hátrakötözött kezű, gyalogos foglyot vonszol a
hajánál fogva. A láthatatlan nyereg kápájához
kötve egy levágott fej csüng. A fogoly eltör-
pül foglyulejtője mellett, hozzá viszonyítva
akkora csak, mint a 4. kép ,égi vadászához"
képest a rátámadó macskaféle. (A levágott
fej is jóval kisebb, mint legyőzőjéé.) A fogoly
sem fiatalember, hosszú bajsza és szakálla van.
Ugyanolyan keleties lemezpáncélt visel, mint
az ifjú ,égi vadász" a 4. képen. A lószerszám,
a zászlós kopja szintén keleties, a gyűrűspáncél
azonban Bálint Csanád szerint — s ezt fogadjuk
el tőle — nyugati mintájú, Bizáncból került a
nomád népekhez." A kettőzés ezen a képen na-
gyobb hangsúlyt kap a többihez képest. Ló és
lovasa, de a legyőzöttek: a fogoly és a levágott
fej (gazdája) is ketten vannak. A lovas sisakján
két szalag lobog, kétszárnyú a kopja zászlója.
Lovának farka is két ágba van fonva, hason-
lóan a 4. kép táltosának a farkához. Mintha
e kettőzésekkel azt akarná nyomatékosítani
a medalion készítője, hogy a ,győztes fejede-
B kettőnek számít, akár
csak a következő 3.
. képen lévő gritb, Cs Itt, vagyis 2 maga helyén
Mg enrangi az szol vadásszal", illetőleg felér
f azzal a másik kettővel, akiket legyőzött,
, László Gyulától sok érdekes részletet tud-
hatunk meg az ábrázoltakra vonatkozóan.
. Például, amit a levágott fej kapcsán ír, és ami
fűcdalionunkat az előzőhöz kapcsolja, hogy
, Iránban az ellenség levágott fejét Anahita
templomában függesztették fel? (Camilla
, Trever szerint Anahita az ,égberagadot?" nő-
alak modellje).
. Legfontosabb megállapítása a képen látható el-
. lentmondásokra vonatkozik. Ezek , csak egyet-
. len esetben oldhatók fel: ha nem valós emléke-
. zetet akart szolgálni a domborművek mestere,
hanem a mitikus időket, az "egyszer volt, hol
nem volr-ot idézte." Gondolatmenete ösz-
. szefoglalásául ezzel kapcsolatban azt a sejtését
. fogalmazza meg, hogy a 2. korsó ábrázolásai-
nak elemzése révén , eljutottunk a mitológiai
testvérpár mondaköréhez." László Gyula te-
. hát már negyedszázada úgy vélekedett, hogy a
. korsón a világosság és a sötétség képviselőinek
. egymással folyó, végeláthatatlan küzdelméről
. szóló mítosz elevenedik meg.
Az igazsághoz tartozik, hogy van, aki a fenti-
ekkel éles ellentétben a lovas arcképét kifeje-
. zetten portrénak tartja: ,a lovon ülő férfi arca
teljesen egyedi és nem idealizált, általános meg-
. fogalmazású (a kutatásban fölmerült: magát
. az edény tulajdonosát ábrázolná?). Figyelemre
. méltó az a gondosság, ahogyan az ötvös antro-
pológiailag megkülönböztette a győztest és a le-
győzötteket (az első turanid típusú, az utóbbiak
. europidok) " — írja Bálint Csaná ,5 egyetértőleg
. László Gyula korábbi álláspontjával.
. A lovas ábrázata szerintem azért nem idealizált
mert az ötvös azt akarta,
: ésbevhat féegleyélmníetteesttnelek,
gyen. A jelenetből és belőle
. 32 László: i. m. 67.
"5. m. 66.
is a halál hidege árad. Ha tényleg a mitológiai
testvérpár, azaz a világosság és a sötétség év-
ről évre (napról napra) ismétlődő küzdelme a
korsó képsorának a témája, ahogy azt László
Gyula sejtését követve magam is hiszem, ak-
kor e lovasban a testvérpár egyikét kell tisztel-
nünk, a sötétség urát, az alvilág fejedelmét, a
halál megszemélyesítőjét, akit az obi-ugorok
Kuly Atir, az altáji türkök Erlig kán, a perzsák
Angro Mainju (Ahriman) néven ismertek.
Vele szemben a testvére, a világosság ura, az ég
királya áll, az obi-ugor Numi-Torum, az altáji
Ülgen, a perzsa Ahura Mazda (Ormuzd), de
aki nem saját kezűleg száll harcba ellene, ha-
nem hős fiait: a Napot és a Holdat küldi maga
helyett a világosság képviseletében.
Ennek fényében azt állítom, hogy a ,győz-
tes fejedelem" által hajánál fogva hur-
colt fogoly nem más, mint a legyőzött , öreg"
Nap, a nyeregkápán csüngő levágott fej pedig
a Holdé lehet. Fontos a haj és a haj markolá-
sának jelképes értelme: a napisten, naphérosz
az, akinek ereje a hajában lakik. Hagyományos
felfogás szerint a Nap és a Hold antropomorf
ábrázolásain a fej maga az égitest. A keleti ere-
detű Égitestszabadító típusú népmesék alvilá-
gi sárkánya is lova nyergéhez, szügyellőjéhez
és farszíjához köti az elrabolt Napot, Holdat,
Csillagot. Ez az értelmezés a Nap valóságos
éves pályafutásából, a naptárak luniszoláris jel-
legéből (ami alól csak a muzulmán naptár a
kivétel), és az ezekre alapozott asztrálmítoszi,
asztrológiai jelképrendszerből következik.
Az asztrológiában, az asztrálmítoszi szim-
bolikában a , Sötét Úr" nem más, mint a szabad
szemmel látható bolygók közül a legtávolabbi,
a ,külső sötétségben" keringő Szaturnusz. A
Szaturnusz, ,aki" a nagy világítótestekkel, a
Nappal és a Holddal áll szemben éves karrierje
szerint is. Mégpedig úgy, hogy míg a Nap és a
241
 s
a v

Vizöntő
Skorpió

Nyilas
KSS els a

Halak

Bika
Bak

Kos
ax N
e
2 a s py ó 0) 2

Uralom
046

Erő ts 4
ge
v
v

Romlás es

Rangvesztés lna o mer 0 eszi

3. ábra. A Nap, a Hold, illetve a Szaturnusz egy éves , karrierje az asztrológia szerint

Hold kettőse párhuzamos pályát fut, és e kettős A mondottak értelmében a szóban forgó me-
pálya négy fontos állomása egy-egy szomszédos daliont a tél jelképének tekintem.
hónapba esik, mégpedig az évszakfelező naptá- Ez magából az ábrázolás módjából is követke-
ri fordulópontok körüli hónapokba, addig a zik. A ,kettő egy ellen" felállás ugyanis — épp
Szaturnusz az övékével épp ellentétes karrier- a dinamikus egyensúly (a valós helyzet) kívá-
vonalának négy fontos állomásán ugyanebben nalma miatt — csak akkor elfogadható, ha az
a két-két hónapban tartózkodik. Kettő egy el- egy kettőt tesz ki. Ez a képről leolvasható. A
len, de ez az egy ily módon megkétszereződik! ,győztes" kétszer akkora, mint az általa le-
Télen, amikor a legrövidebbek a nappalok, és győzöttek, hiszen ő a pályája csúcsán, a másik
a leghidegebb van, kerekedik fölül a sötétség a kettő pedig annak mélypontján van. Mintha a
világosság hordozóival szemben. Az asztrológia többi kettőzés is finoman erre utalna. Emellett
nyelvén szólva a két legsötétebb téli hónapban, a szereplők közti végletes ellentétet hangsúlyo-
a Bak és a Vízöntő havában van a Szaturnusz zó, belső, azaz a képen belüli , bináris oppozí-
otthon, uralomban, míg a Hold a Bakban, a ciók" egész sora olvasható le a kompozícióról.
Nap pedig a Vízöntőben van száműzetésben, A strukturalista szemiotikusok előszeretettel
rangvesztésben. Nyáron, az átellenben lévő és egészében véve megalapozottan rendezik a
Rák és Oroszlán havában helyet cserélnek: a jeleket és jelentéseiket bináris oppozíciókba,
Szaturnusz vonul száműzetésbe erre az időre, magyarul ellentétpárokba, ami némiképpen
a Hold uralkodik a Rákban, a Nap pedig az leegyszerűsítő művelet, de nagyon hasznos,
Oroszlánban. Ősszel és tavasszal ellentétes ki- mert legalább a sémák szintjén segít belelátni
menetelű küzdelemben találkoznak. Ősszel, a mitologikusan gondolkodó fejekbe. A képről
a Mérleg havában a Szaturnusz van erőben, leolvasható ellentétpárok a következők:
és ellenfeleinek sorsa a bukás a Mérlegben győztes (foglyul ejtő) 2c vesztesek (fogoly és a
és a Skorpióban. Tavasszal fordul a kocka, a megölt ellenfél levágott feje),
Nap erős a Kosban, a Hold a Bikában, és a lovas 5c gyalogos,
Szaturnusznak kell a Kosban elbuknia. E fel- nagy termetű 3 kis termetű,
fogás szerint így egyensúlyozzák ki egymást az fegyveres 5 c fegyvertelen,
időben a sötétség és világosság erői (3. ábra). gyűrűs páncélú (a gyűrűk kerekek) 5 lemezes

242

53. kép. Letnicai lószerszámveretek. Kr. e. IV. sz. első fele, Bulgária (László Gyula nyomán)
páncélú (a lemezek szögletesek),
elölnézetű arc 5 c oldalnézetű fejek,
turanid típusú 2c europid típusúak.
A soron következő képek további bizonyíté-
kokkal szolgálnak. Az egymással átellenben
lévő medalionok részletei ugyanis , egymásra
mutogatnak." Ezt is figyelembe kell vennünk,
ha meg akarjuk érteni a képek üzenetét, hiszen
az egymással átellenben lévő medalionok érte-
lemszerűen ellentétpárt alkotnak. Erre példa,
amiről már a képek leírásakor szóltam, hogy a
fogoly és az átellenben lévő , égi vadász" öltö-
zete megegyezik. (A régiek csillagmítosz-alko-
tási gyakorlatát ugyanez jellemzi. Az egymással
szemben lévő csillagképek, főleg azok, amelye-
ket a Tejút is összeköt, gyakran szerepelnek
ugyanabban a csillagregében.")
Bálint Csanád szerint ,a győztes fejedelem áb-
rázolása az egész európai kora középkori ötvös-
ség legkiválóbb teljesítményei közé sorolható.
Sehol sincsen párhuzama." László Gyula 25
a től. Példának okáért Klima szerint a , lándzsás
évvel korábban viszont talált párhuzamot,
egyik
trák letnicai kincs lószerszámvereteinek
pik-
lemezén. Lovast látunk rajta gyűrűs vagy
kelyes páncélban, kezében lándzsával. Kengyel
36 L. 147., 149., 151. o.
37 Garam: 76.
0 (zi atzANERETTRÁRARKSE
RRR
5 VITT
LÉNY esd eg
ZS SES
ES
d 9 kosz
ZS
SSE
TTV S
nélkül üli meg a lovát, akárcsak a ,győztes
fejedelem". Háta mögött levágott fej látható.
Napistenhez, naphéroszhoz illő, lángoló haj-
koronája szinte másolata korsónk 4. képén
látható , égi vadászának" (53. kép). A korsó és
a letnicai lószerszámveretek közti szellemi ro-
konságot mutatja, hogy egy másik lemezen a
korsóéhoz nagyon hasonló állatküzdelem lát-
ható, egészében pedig ugyanúgy a világosság és
sötétség küzdelmének mesés feldolgozásának
tűnik, mint a korsó képsora.
[dáig jutottam, amikor kezembe került Klima
László 793-ban írott tanulmánya, melyben
ugyanarra a következtetésre jut, mint én, neve-
zetesen, hogy a 2. számú korsó a világosság és
a sötétség négy évszakos, évenként ismétlődő
küzdelmét ábrázolja. Nem tekintem e tanul-
mány feladatának, hogy részleteiben is foglal-
kozzak az egyébként alapigazságokat megfo-
galmazó írással, meg kell azonban említenem,
hogy részkövetkeztetései eltérnek az enyéim-
alak", azaz a győztes fejedelem , jelképezi a vilá-
gosságot és a jót. Ábrázolása azért kapcsolódik
a téli napfordulóhoz, mert az újjászületésének
243
 (TETTEK

ünnepe, akkor kezdenek hosszabbodni a nap- nincs a madárnak — olyan, mint a negyed;
palok."§ Nem tartom szükségesnek, hogy e medalionon lévő ,táltosé". (A másodikon lévő
magyarázat ellenében érveljek, az általam írtak paripáé is hasonló, de annak nem négy, hanem
szerintem magukért beszélnek. Csak annyit öt ágba van fonva). Farka, mint a negyed;
jegyeznék meg, hogy a világosság képviselője medalionon látható ragadozóé, szőrét ugyan-
nem születésekor kerekedik a sötétség fölébe. olyan poncolás jelzi, mint a madárét és a tálto-
Sem a szoláris mítoszok, sem az asztrológia fel- sét, szárnyai viszont különböznek amazokétól,
fogása szerint. Épp ellenkezőleg, a mitikus nap- a tollak végei viszont pont úgy kunkorodnak,
gyermeket anyjának el kell bújtatnia: Zeuszt mint a nyilazó fejedelem lángfürtjei,
anyja barlangba rejti, hogy Kronosz meg ne A jelenet neve ,állatküzdelem" a szakiroda.
ölje, Jézust anyja és Szent József Egyiptomba lomban. László Gyula az ábrázolás részlere.
menekíti Heródes elől. (Asztrológiai értelem- iből, amilyen a szárnyak formája, és a tech.
ben e történetek arra vonatkoznak, hogy a nikai megoldásokból kiindulva (csuklóízij.
Nap és a Hold Kronosz/ Szaturnusz uralkodása letek jelzéséből például) elsődlegesen perzsa
idején, a Bak és a Vízöntő havában száműze- és szkíta hatást különböztet meg. Magát a je-
tésben, rangvesztésben van). A világosság ura lenetet azonban teljes joggal a (gyűjtőnéven)
a tavaszponton győzedelmeskedik, akkor, ami- szkítának nevezett és a népvándorlás kori
kor a nappalok hossza először haladja meg az művészetek legjellegzetesebb témájának tart-
éjszakáét. ja. Hasonló állatküzdelem-ábrázolások elő-
kerültek Kínából, Belső- és Közép-Ázsiából,
Szibériából, Iránból és Mezopotámiából,
Tavaszi küzdelem Nyugat-Ázsiából és Kelet-Európából, jellem-
zően a Kr. e. VIII. századtól az i. sz. VIII.
Mint írtam, Camilla Trever nyomán támadt századig terjedő időből. László Gyula Jan
az a gondolatom, hogy a korsó medalionjait Dekanra hivatkozva Mezopotámiában találja
egybevessem az évszakokkal. Trever az első és meg e motívum ennél jóval korábbi gyökereit,
a harmadik képet felelteti meg az Iszlám előtti onnan ágaztatja Európa és Ázsia felé. Másfelől
Irán két nagy ünnepének: az őszi napéjegyen- hozza későbbi, hazai román-kori példáját is: a
lőséget köszöntő Mihrakánnak és a tavasz- székesfehérvári bazilika kőfaragványát említ-
pont-újévet ünneplő Nouruznak.?" Trever a vén. Hozzátenném, hogy hasonló motívum
fején találta a szöget. népművészetünkben a közelmúltig élt.
Hadd idézzem föl emlékeztetőül, kissé rész- Az ilyen típusú ábrázolásokat a küzdelem
letesebben, mit láthatunk a korsó harmadik egyenlőtlensége jellemzi. Egy (vagy két) raga-
medalionján. Hatalmas griffet, amint jobbról dozó patás növényevőt marcangol. Az állatok
balra tartó üldözés közben dámvadat terít le fajtája egyszer azonosítható, másszor vagy az
hátulról. A szarvas a szárnyas négylábú ragado- egyik, vagy a másik fantázialény, esetleg mind-
zó súlya alatt lerogyva visszafordul. A griff feje kerten azok. Ha a ragadozók ketten vannak,
az első medalion madarának a fejére emlékez- az egyik rendszerint négylábú, a másik madár
tet; sólyomcsőre és füle van, ám nincs barkója, alakú. Ha a növényevőre csak egy ragadozó
ami szintén sólyomjegy. Sörénye — ami viszont támad, az többnyire összetett lény, ahogy a kor-
38 Klima 1993: 120.
39 A Nouruzt a hagyománytisztelő perzsák ma is megülik. Az egyébként szigorú államegyházi vezetés tekintettel van a
zoroasztriánus hagyományra, pedig ellentétes a muzulmán naptárral, mely a holdjárásra épül, míg a Nouruz kifejezetten
szoláris ünnep.

244

aza l
A eda3
 só grifje is szi (Az állatküzdelem-ábrázolások
köre ennél jóval tágabb; tucatszám kerültek
elő olyanok, amelyeken 2 növényevőt mar-
cangoló kér ragadozó teljesen egyforma: vagy
amelyeken két egyenlő fél: két azonos Ejűpákás
viaskodása látható; vagy két különböző fajú
ragadozóé; vagy a ragadozó egyedül csap le ál-
dozatára, de nem összetett lény. Ezek a változa-
tok a legutóbbi kivételével — nem tartoznak
vizsgálódásunk körébe, mivel csak távoli -atya-
fiságban" vannak a korsón látható jelenettel.)
Trever feltevését az utolsóként felsorolt
ábrázolástípusra alapozza, az oroszlán és a
bika küzdelmére, aminek ábrázolása gyakori
az achaimenida, szászánida perzsa, valamint
. az örmény és muzulmán művészetben, és amit
a László Gyula által említett Herzfeld a tava-
szi napéjegyenlőség jelképének tart. Boris I.
Marshak egyetértően egészíti ki ezt az állítást,
mondván, hogy az , ökröt támadó oroszlán a
tavaszi napéjegyenlőséghez kapcsolódó régi
achaimenida jelkép, mert a király koroná-
zása erre a napra, vagyis újév napjára esett.
(Mondandóját VII. századi szászánida példá-
val illusztrálja.)"
Küzdelem alatt ez esetben sem egyenrangú
felek párviadala értendő, hanem ugyanolyan,
mint amilyen a korsón látható. Az oroszlán
hárulról támad a bikára vagy ökörre, s annak
semmi esélye a menekülésre. John R. Hinnels
állírása szerint az oroszlán és a bika küzdel-
me 27 helyen tér vissza az I. Dareiosz (Kr. e.
521-485) által építtetett Perszepolisz királyi
palotájának kőfaragványain, ami a motívum
jelentőségét mutatja; viszont a jelenet értelme
ma sem világos. Megjegyzi azonban, hogy van,
aki szerint a bika a Bika, az oroszlán pedig az
Oroszlán csillagképet testesíti meg.
Ez az állítás SZ ellent feltevésünknek,
MEL
oroszlán előfordulási he-
épp elle nkezőleg. Az
luma volt,
lyén mindenütt a királyság szimbó
Art. 1993: 229.
10 The Sun in Myth and
s1 Hinnels 1992: 104.
eset a. megfelelő csúcsragadozó helyettesí-
tette. Az is egyetemes képzet volt valaha, hogy
az uralkodók a Nap leszármazottai, És mivel
az oroszlán színe, sörénye a Napot idézi meg,
továbbá, hogy élőhelye is (nyári)
) rróságáról
forrósá és
nevezetes, a Naptól való jelképes származás
tudata és az oroszlán királyi jelkép-volta ösz-
szekapcsolódott, Ennek lett a jele az égen az
oroszlánra igencsak hasonlító Oroszlán csil-
lagkép, mely a Kr. e, 5. évezred közepétől a
Napnak a nyári napforduló idején adott ott-
hont, stílszerűen abban az időszakban, amikor
a Nap a pályája csúcsára ért. Mint ilyen lett
— egyebek közt a bibliai , lelkes állatok" sorá-
ban — a nyári égnegyed, évszak jelképe, Ideillő
érdekesség, hogy Irán zászlaján az Iszlám for-
radalomig koronás, kardos oroszlán jelképezte
az uralkodó államformát, a testéből fölkelő
Nappal. (Szamarkandban, a XVIII. századi
Sir-dar medresze kapuzatát ugyanennek a gon-
dolarnak a jegyében csillagpöttyös, napos hátú
tigris díszíti. Szr-dar azt jelenti: Oroszlános
kapu.)
Az Oroszlánt a , lelkes állatok" sorában a bika
(ökör), vagyis a Bika csillagkép előzi meg,
mely a mondott időszakban a tavaszt jelezte,
A földtengely billegése folytán azonban a Nap
a csillagokhoz képest lassú hárráló mozgást vé-
gez. Ezt nevezzük precessziónak. A precesszió
következtében az állatövi csillagképek jelképes
értelme is megváltozik, jelen esetben értelmét
is veszti, hisz a tüzes" Oroszlánt a Nap ma-
napság ősszel látogatja. Egy csillagkép azonban
nemcsak azzal jelez, amikor együtt áll a Nappal,
vagyis nem látszik, hanem heliakus felkelésé-
vel, amikor tehát a Naptól eltávolodva ismét
láthatóvá lesz, s azzal is, hogy melyik évszak
éjszakáinak domináns csillagképe. 2500 éve,
tehát az achaimenida birodalom megalapítása
óta az Oroszlán a tavaszi éjszakák uralkodó
csillagképe, a Bika viszont a téli éjszakákon
FB
látszik a legszebben. Mondhatjuk tehát, hogy
az előbbi mindmáig a nyári, az utóbbi a téli
időszak érvényes jelképe. A két állat küzdelme,
amiből a valóságban is rendre az oroszlán kerül
ki győztesen, ezért szimbolizálja a világosság
és a meleg, száraz idő diadalát a sötétség és a
nedves hideg felett. (Napszakokban kifejezve:
a nappalét az éjszaka felett.)
Illő, korábban már említett? példa erre a gö-
rög mitológiából Héraklész naphéroszé, aki-
nek bikákat, ökröket kell megfékeznie. Az
állat ezúttal is a télvizet testesíti meg, amit ta-
vasszal szárít fel a Nap. Erre utal a görög hős
, Ökörevő" mellékneve: a szoláris hősök arról
is nevezetesek, hogy ültőhelyükben felfalnak
egy ökröt. Héraklész az Oroszlán csillagképet
jelképező nemeai oroszlán bőrébe öltözve teszi
a dolgát, vagyis , oroszlánként" bánik el a bi-
káival. Augeiász Phaethón nevű bikáját, mely
a héroszra azért támad, mert oroszlánnak nézi,
újévkor, a Nyilas hónap végén dönti a földre
(a héraklészi mondakör téli napfordulói évkez-
déssel számol), 7. munkája pedig a krétai bika
megfékezése volt. Erre a 7. állatövi jegyben, a
Vízöntő hónapban kerített sort. A Vízöntő csil-
lagkép (és hónap) épp az Oroszlánnal szemben
található az ég- és évkörön. (A nemeai oroszlán
legyőzése volt a hős 1. munkája.) 10. munkája,
Gerüón gulyájának elrablása a Bika hónapba
esett, és a bikaisten Akhelóiosznak is tavasszal,
a Bika havában , törte le a szarvát.
Az Oroszlán és a Bika az asztrológiában is , Meg-
küzd" egymással. Mint már jeleztem, az asztro-
lógia a 12 állatövi jegyet négyzetesen felosztja, s
az egymástól 90 fokra lévőket három csoportba
tagolja. E csoportokat , minőségi kereszteknek"
nevezi. Ezek egyike a , szilárd (fix) kereszt, ami-
nek szárai a Bika, az Oroszlán, a Skorpió és a
Vízöntő csillagképre illetve jegyre mutatnak. (E,
négyes volt eredetileg a bibliai lelkes állatok , égi
teste".) A jegyeket az asztrológia a négy elem
szerint is felosztja, ennek alapján az egyazon
SZ ÉG1997 ös
246
kúO KB
kereszthez tartozó elemek szerint különböznek
egymástól: e rendben a Bika föld, az Oroszlá
n
tűz elemű jegy. Az asztrológia a fényszögeknek
az elemi felosztással egyezően tulajdonít jelen.
tőséget. A 90 és 180 fokos fényszögű viszonyt,
ami a keresztek négyeseit is jellemzi, mivel ele.
mileg is eltérnek egymástól az érintettek, eleve
ellentétesnek, diszharmonikusnak tekinti, (Az
egymástól 60 és 120 fokra lévő jegyek kapcso-
lata viszont, mivel azonos eleműek, harmoni-
kusnak számít.)
Ha már a bibliai , lelkes állatok? szóba kerül-
tek, hadd említsem meg, hogy kettő közülük,
méghozzá épp az oroszlán és az ökör evangélis-
ták állatjelképeiként a keresztény naptárban is
egymással szembenálló naptári helyen találha-
tók. , Oroszlános" Szent Márk névünnepe áp-
rilis 25-ére, vagyis a Bika havába esik, amitől
még jelesebbé válik e névnap, , Ökrös" Szent
Lukácsé pedig épp átellenben található az év-
körön, őt október 18-án ünnepeljük.
Ahogy az oroszlán (tigris, párduc) a tüzes Nap
állata, úgy a bika (ökör, szarvas, ló) a , vize
Holdé is lehet, vagyis az asztrológia szimboliz-
musától eltérően — a víz elemé; a bikát, ökröt
sok helyütt az eső- és viharistenek állatának
tekintették. Ez az ellentételezés is kifejeződhet
az állatküzdelemben. (Helyesebb lenne úgy fo-
galmazni, hogy az előbbiek jellemzően inkább
a Nap és a tűz, az utóbbiak pedig jellemző-
en inkább a Hold és a víz állatjelképei voltak,
mivel tudunk ezeknek ellentmondó példákról
is. Közép- és Dél-Amerika őslakói például
a jaguárt holdállatként tisztelték. Az
óvilág-
ban elterjedt képzet szerint a napiste
n hátasa,
vagy a fogatát vonó állat lehet
ökör, szarvas,
ló, amiért sokan ezeket napállatnak
tekintik,
holott valójában holdállatkén
t töltik be ezt a
szerepet,
A tavasz csodája azonba
n n emcsak a ragadozó
és a ; növényev
J ő, hanem a nemek har
caként is
áb rázolható, hiszen a mérsék
eltövö n a tavasz
sok állat életében a párosodás időszaka, (Ez
alól épp a szarvastélék a kivételek, viszont ezek
nőstényei ekkor hozzák világra kicsinyeiket.)
Tárgyunk szempontjából ennek az a jelentő-
sége, hogy a jelzett állatküzdelem-ábrázoláso-
kat Altöldi András 1931-ben publikált és az
ábrázolásokkal rokon obi-ugor csodaszarvas-
mondákra épített elmélete nyomán ma már
elfogadottan kétértelműnek tekinti a kutatás,
E szerint a küzdelemben (a csodaszarvas-vadá-
szat végkifejletében) totemősök nászát (nép-
alapításo kell látnunk,
Tény, hogy az állatok tartása az ábrázolásokon
olyan, amilyent párzás közben vesznek fel,
beleértve azt is, hogy a hím eközben gyakran
csipdesi, harapja, vagyis marcangolja a nős-
tény nyakát, marját, László Gyula írja idézett
művében: ,.,. ez a marcangolás voltaképpen a
nászt ábrázolja, s ekként valóban eljutottunk
a származásmondákhoz, A távoli példák he-
lyett a késő avar példák mondanának többet
számunkra, ám itt — amint erre Jan Dekan fi-
gyelmeztet — mindig két állat támad rá a leros-
kadó szarvasra, őzre, tulokra."" Igen, mindig
két ragadozót látunk az állatküzdelmet ábrá-
zoló későavar (VIII. századi) szíjvégeken. De
— teszem hozzá — a László professzor által em-
legetett időben és térben távoli, ám ugyanazon
művelődési körbe tartozó példákon is, ha két
ragadozó szerepel, egyikük rendszerint négylá-
bú, másikuk madár alakú (54. kép). Pontosan
úgy néznek ki, ahogy az Alföldi András által
elemzett manysi Szdrnyas Pasker hősének va-
dásztestvérei, akik közül az egyik rozsomák, a
másik ragadozó madár képében űzi a csodaszar-
vast, És igaz, hogy ezzel szemben a korsón egy
marcangolja a szarvast, és az is igaz,
ragadozó
hogy a korsó jelenetének szibériai vagy pártus
párhuzamain ugyanezt látjuk (55-57. kép).
Viszont tény az is, hogy e ragadozó rendszerint
egy
fantázialény, amelyik mintha két lényből,
ösz-
négylábú és egy szárnyas ragadozóból lenne
43 László: i. m. 69.
szegyérva füle, négy karmos lába, szőrös teste,
egyúttal szárnya és csőre van; némely ábrázolá-
son a farka is toll-legyező.
A szakirodalom néhány szerző kivételével a
szibériai grilteket rozsomák-testűnek nevezi,
amiből értelemszerűen következik, hogy szak-
irodalom szerint e griffekben a manysi mondák
két vadászának megfelelő mitológiai alakok
olvadtak eggyé, (A rozsomák medvére emlé-
keztető, kis termetű, de vadságáról hírhedt ra-
gadozó, mely a rénszarvast és a fiatal jávorszar-
vast is ledönti a lábáról,) Az említett szibériai
ábrázolásokon a szárnyas rozsomák rén- vagy
jávorszarvassal. párosodik. Ne zavarjon ben-
nünket az, hogy e szarvasoknak, mintha bikák
lennének, agancsuk van. A csodaszarvasünő
a fajtajellegeitől függetlenül agancsos. Hogy
mást ne mondjak, a lurisztáni és szkíta ötvös-
munkák tanúsága szerint is (58-59, kép).
A korsó esetében, mivel képei kétségtelenül
kapcsolatba hozhatók a csodaszarvasmondával,
amelynek ikerhősei planetáris szinten a Napot
és a Holdat személyesítik meg, még inkább in-
dokolt a küzdelmet párosodásnak tekinteni. A
griff egyezései az 1. medalion óriás madarával
és a 4. medalion szereplőivel alátámasztják ezt
a nézetet, Egyrészt a madárral való hasonlóság
(a fej és a poncolás) megerősíthet bennünket
abban, hogy ,rokonlényekkel" van dolgunk.
Továbbá, mivel az 1. kép jelenetét is szerelmes
természetű, vagyis nemzés, teremtés értelmű,
a hasonlóság a vele szemben lévő 3. medalion
ilyetén értelmezését támogatja. (Az egymással
szintén átellenes 2. és 4. medalion abban rokon,
hogy mindkettő a pusztításról szól, Ez a kom-
pozíciós elv tudatosságra vall,) A 3. medalion
griffje valamint a 4. naplovasa és holdtáltosa
közti egyezések (a szőrt jelző poncolás, a sörény;
a szárnyak, illetve a griff szárnyvégeinek a lovas
lánghaját idéző kunkorodása) alapján hihetem,
hogy a Nap-Hold páros ,benne van" a grittben.
Mondhatnók, az összevont nap-holdistenség-
247
 54. kép.
Féldrágakó-beraká- A.
sos arany Övcsat. a
Nyugat-Szibéria, a
Kr. e. II-I. század. 9,
Magángyűjtemény s
55. kép. Pecsétlenyomat.
Nisza, Pátria. I-II. század.

A székesfehérvári
bazilika román kori ? 4
kőfaragványa É B

Ü 8 Aranyborítású
JI B E bo 5 (Pa kardhüvely rész-
ép )ep SZEN ÉSE lete. Kul-Oba,
Eno IX Jea egg AY NIKE SEN CTKTTZOTY
Fvit DANS Jeg Kr. e. IV. század.
servasen en zat
ke

58. kép. Aranyozott ezüst mellvértdísz. 59. kép. Bronzzabla Lurisztánból. Kr. e. VIII-VII.
Hét-testvér kurgán, Kr. e. V-IV. század. század. Archeológiai Múzeum, Teherán
Ermitázs, Szentpétervár

248
 nek sajátos, szkíta, pártus, avar műveltségbeli
megfogalmazásával állunk szemben. (A griff és
a párduc farkának a hasonlóságára vonatkozóan
is van elképzelésem. Sejtésem szerint arra ural.
hat, hogy a griffben nem a fiak, hanem az apák
váltak eggyé." Mi lehet az oka annak, hogy a
kettő egy, de úgy egy, hogy mégis láthatóan ket-
rős, és nemcsak a korsón, hanem a motívum
ezer évvel korábbi szibériai párhuzamain, mi-
közben ismerjük egykorú két alakos ábrázolásait
is? Amint azt már korábban megfogalmaztam,
az ok a Nap és Hold , ikerszerűségében?" kere-
sendő (a földről nézve egyforma méretűnek
látszanak); továbbá alkalmi eggyé válásukban
(teljes napfogyatkozáskor), azután fogalmi azo-
nosságukban, amit a vonatkozó mítoszok úgy
fogalmaznak meg, hogy a Nap az éj beálltával
Holddá válik, reggelre kelve pedig visszaválto-
zik Nappá (a Hold az éjszaka Napja és viszont);
nem utolsósorban pedig a nap- és holdjárásra
épülő luniszoláris naptárban, amilyen a legtöbb
ókori nép életét szabályozza.
Nyár nyeregben
Az előzőekben írottak kapcsán fölmerül egy
kérdés: Hogyan fér össze a griff Nap-Hold
ikersége azzal, hogy az általa marcangolt szar-
vas holdállat is lehet? E kérdésre a , perzsa kap-
csolat" segít megadni a választ. A kérdés mi-
tológiával, jelképekkel foglalkozó szerzők szá-
mára sem feltétlenül fontos, ezért válaszadás
előrt még azt is meg kell magyaráznom, miért
tettem fel.
Hogy érthető legyen, rhiről is van szó, fel-
íme egy ideillő pársor
vezetésképpen
ellen-
szemiotikusok által példaként felhozott
a többi
tétpárokból (egy pár első tagja megfelel
értelemszerűen minden pár
pár első agjának,
t
második tagja szintén megfel el egymásnak):
4 L.. 249., 251. o.
294—295.
55 Jankovics 1996A: 192, 255,
46 T , 240. o.
jobb 5 bal,
jobb szem 3 c bal szem,
Nap 3 Hold,
arany 5c ezüst,
fenn 5 lenn,
világos 5 c sötét,
nappal 5 c éj,
meleg 5 c hideg,
száraz 5 nedves,
nyár 5 tél,
pozitív 5c negatív,
férfi 5c nő,
ragadozó 5c növényevő.
A legutóbbit már én tettem hozzájuk, hogy
közelebb kerüljünk tárgyunkhoz. Ezekből az
ellentétpárokból, akárcsak a korábbiakból,"
kiolvasható e , struktúra" belső logikája, de
némi erőltetettség is, amit épp a tárgyunk kap-
csán felmerülő kérdés is jelez. A tagadhatatla-
nul létező rendszer alapja az analógiás gondol-
kodásmód, mely jellemzi a mitopoétát, szim-
bólumalkotót, a leegyszerűsítés viszont nem az
ő, hanem a strukturalisták hibája.
A Naphoz mérten a Hold rosszabb (gyengébb
a fénye, ragyásabb a képe, változtatja az alak-
jár), de nem annyira rossz, mint igazi, egyben
közös ellenségük, a Szaturnusz. A fenti párokat
illetően legyen elég csak arra utalnom, hogy az
ezüst is fényes, ha kiszidolozzák, az oxidáló-
dott fém felülete persze fekete; hogy a Hold
is világít, kivéve az újhold, teliholdnál még ol-
vasni is lehet; hogy a Nap is lehet nőnemű (die
Sonne), és férfi mesehős is lehet , ezüst", mint
Árgirús királyfi (görög "apyupós, ezüst); vége-
zetül, e párosok lehetnek egy testté is, hiszen
egy testnek két oldala van: jobb (szem) és bal
a (szem). A mesebeli király, akinek egyik szeme
sír, a másik nevet (A síró-nevető szemű király),
magát az égistent személyesíti meg, akinek
arca a kerek égbolt, nevető (jó) szeme a Nap,
síró (rossz) szeme a Hold. (E kép párhuzamai
249

60. kép. Pecsétkő lenyomata.
Nisza, [-II. század
Ó-Egyiptomtól Kínáig ismertek.)"
A Nap-Hold párosnál maradva tovább bonyo-
lítja a kérdést, hogy az egyik mitológiai rend-
szerben a páros mindkét tagja férfi, a másikban
a Napot férfi, a Holdat nő személyesíti meg, a
harmadikban pont fordítva van, a negyedikben
ugyanannak az égitestnek több rend- és nembe-
li képviseletével találkozunk. Arra is van példa,
hogy egy rendszeren belül — így a magyar nép-
mesékben — egymás mellett több változat él (I.
a Nap királyfi nevű hőst a Zündérszép Majlona,
Napleány nevű keresett személyt A zátos, Nap
sógort, mint segítőt az Aki elszolgálta az ördög
a
monyasának a csikóját című mesében
JE Ennek
nemcsak történeti oka lehet (belső
átvétel, kontaminálódás), a mitopoézi fejlődés,
S Organi.
kus természetéből is ez következik.
Szó szerint ilyen természetű Nap szavunk ére:
dete — már ha hihetünk Munkácsy Bernár
szófejtésének. Eszerint a Nap uráli eredetű, és
kétértelmű , nő fia" (14-pi, ne-pi) lett volna az
eredeti jelentése. Az első szótag , tüzet? Vagy/és
,nőt" jelenthetett, a Nap tehát a , hajnalasz.
szony fia" lett volna (ahogy a Krisztus-Napot
a hajnalban nyugvó Mária fiaként köszönti
a vallásos népének). A hajnalasszony azon.
ban nem feltétlenül az Esthajnalcsillagot (a
Vénuszr) személyesítette meg, a legősibb, mat.
riarchális természetű uráli képzetekben a Nap
két alakban is megszemélyesül: a Nap anyában
és a fiában. Más természeti népek körében is
elterjedt a képzet, mely megkülönbözteti a
, Napok" egy- vagy másnemű nemzedékeit.
Említettem az , iráni kapcsolatot", aminek jelei
Camilla Trever elméletétől függetlenül is lár-
hatók a nagyszentmiklósi korsón. A legszem-
beszökőbb ezek közül talán a már emlegetett
cserdyni (Bolsaja anikovkai) ezüsttál, amire
Trever is hivatkozik, de említhetném annak a
niszai (pártus) pecsétkőnek alább elemzett me-
dalionunkkal rokon tárgyú vésetét (60. kép),
amelyen a szörnyet legyőző hős lovának hom-

17 Különleges példája ennek, ahogy a Zóhár, a középkori zsidó kabbalista könyv szerzői rendezik a Tetragrammatont,
Isten kimondhatatlan Szent Nevének négy betűjét mitikus térbe, világképalkotó módon. A mv, vagyis a Jod, Héh, Vaw,
Héb betűket (jobbról balra olvasva) az alábbiak szerint csoportosítja. Jobbra fenn helyezkedik el a /od, a héber írásjelek
legegyszerűbbike, amit minden írásjel kiindulópontjának tekintenek, és áttételesen a teremtés kezdetét, valamint Isten
teremtő férfiaspektusát, vagyis az Atyát jelképezi. Alája, jobbra lenn rajzolják a Vzv betűt, ami a formáját tekintve olyan,
mintha a /od picinyke függőleges szárát lefelé meghosszabbítanánk. Ezért a V2v Isten földi képmását, Ádámot jelképezi.
Fenn a bal oldalra kerül az első Héh, Isten Anyaságának a jelképe (és mint a hangzásából is kihallható, Isten életadó
leheletének, lelkének; ezért feleltethető meg kopt, örmény felfogás szerint a Szűzanya a Szentléleknek). Alatta, balra
lenn van a második vagy alsó Héf helye. Ez a hangzó a földet és Isten anyai énjének földi képmását, Évát jelképezi. (A
két Héh egyforma, csak helyi értékük szerint különböznek egymástól. Ide kívánkozik, hogy a keresztények Szűz Máriát
második Évának, a földi Éva mennyei tisztaságú megfelelőjének tekintették.) A négy hely a Szent Névben rang szerint
követi egymást, amit a leírt ábra is kifejez, megfelelően annak, ahogy a szemiotika rendezi párokba az , ellentéteket".
Annál mégis összetettebb, mert — négy szereplője lévén — a jobb-bal ellentétpárral egyidejűleg a fenn-lenn szembeállítást
is alkalmazza, mégpedig az előbbiből az utóbbit levezetve. A Szent Név ilyetén elrendezése a napos, holdas sámándobokat
(z égisteni arcképmásokar) asszociálja, amelyeken a , napszem?" felel meg a /odnak, a ,holdszem? a felső Héh betűnek,
csak a héber írásmódhoz képest fordítva. A dobmező legsötétebb, , alvilági" sarkában, ott, ahol a földies éb, a kígyótól
(a Sátántól, akinek a neve , Ellenséget" jelent) bűnbe vitt Éva helye van, találjuk a mesei, mitikus ellenséget, a , földies"
Szaturnuszt is. Magam egykor tervezett Biblia-sorozatom elkészült Zeremtés epizódjában így is ábrázoltam a Teremtőt.

250
 zül a szarvas egyértelműen a Holdat képviseli
kalandja
Hi J a mi B caszarvasmondánkkal
; (nevesítve a görög mitológiában mint Artemisz
mutat holdistennő attribútuma, állatalakja), a griff
párhuzamot. Rusztem királyi felmenői férfi
ágon az , oroszláni Napot" személvesít; 78 e8 azonban — láttuk —, Zálhoz és Rúdábéhoz ha-
ke élyesítik meg sonlóan mindkét szülője tulajdonjegyeit ma-
női ágon a Holdat, Szám fia Zál j
apja jat ,szép nap-orcájú gán viseli. (Zált griff, perzsa nevén szenmurv
s JU volt,vol de ÜLÉSE
hajfürtje tusztera
végig
fehér, mint a hold", a gyermek a n y v i á t F i 7 Vagy szimurg neveli föl.) Nem igazán tudom
férszésüKoNÉTEBTT S anyját Firdauszi eldönteni, hogy a korsó griffje a két vadász
vnapiényü holdnak" nevezi. Z7ál beleszeret
Rudábéba, akinek a , napnál ki vegytestvért" testesíti meg egy testben, vagy
fé bb? ,hapnál az orcája szebb, nemzőapjukat és ellenséges nagybácsijukat, az
ényesebb , ugyanakkor ezüst a váll
dat ha néznéd, 11 az 0ő arca Kö A sépla elol 1. medalionon látható madáristenséget a 2.
lése az . Az , ezüstkeblű, medalion győztes fejedelmével összeolvadva.
KÉTE M HA 1) nak megszüli az ,oroszlán- Az anyának, az apa feleségének a birtokba vétele
SYESER nszőke () Rusztemet, ki vaként
jött, a fiú, fiai által a mitológiákban hatalomátvétel
miként szép arany nap ha kél.?8
értelmű, kizárólag isteni előjog. Zeusz magáé-
A MGDOS holdas hasonlatok keveredésének ké- vá teszi anyját, Rheiát, amikor apját Kronoszt,
zenfekvő a magyarázata. Firdauszi éppúgy tud-
letaszítja égi trónjáról. Amikor azonban Rúben
ta, mint bárki más, akinek van szeme, hogy
szeplősíti meg atyja, Jákob egyik feleségét,
a gyermek a vérkeveredés eredményeképpen
Bilhát, atyja megátkozza. Elveszíti elsőségét, és
mindkét szülőjére hasonlíthat. Egy szem gyer-
magva vész. A lázadó Absolonnak halállal kell
mek a mesékben, mítoszokban is vagy mind- lakolnia, amiért nyilvánosan együtt hál Dávid
két szülője jegyeit magán hordozza, mint Zál, ágyasaival, akik jelképes értelemben az , any-
Rusztem, vagy a mesebeli királykisasszony, jai" (Ter 35, 22; 49, 4; 2Sám 16, 22; 18, 14).
akinek egyik hóna alatt a Nap, a másik alatt a Jelen írásunk tárgyának, az , égi vadászatnak" a
Hold , jegye" van (A tejkút). Ha azonban ket- főszereplői ketten vannak, ezért jegyeik alap-
ten vannak, akkor úgy látjuk, hogy egyikük az ján — a bináris ellentétpárokra ezúttal jellem-
apai, másikuk az anyai vérvonalat követi. Erre zően — jól elkülöníthetők.
példa a mesében Nap királyfi illetve testvér- Hadd elevenítsem föl, mit is látunk e képen.
bátyja, Hold ( Tündérszép Majlona). A jelenet főalakját nevezik ,lánghajú fejede-
A kincs vonatkozásában az égberagadás jelenet lemnek", ,égi vadásznak". A szárnyas négylá-
madáristene hangsúlyozottan a Napot, asszo- bú hátán lovagló, hátrafelé nyilazó óriás alak
nya a Holdat képviseli (planetáris szinten). A olyan lemezpáncélt hord, mint a vele átellenes
kezében lévő ágak a sarjadzásért felelős Holdra 2. medalionon a kistermetű, idősebb hadifo-
utalnak, úgyszintén a 7. számú korsón a fo- goly. Mongolos arcvonású ifjú, bajuszt, rövid
lyadékkal teli edény (a , nedves" Hold a vizek szakállt visel. , Lángos" korona van a fején, és
ura, úrnője). A cserdyni tálon az istenszülők mintha a haja is lángolna. Megfeszített íjával
képe alatt két ikergyermekük is látható, akiket egy rátámadó, kisméretű párducra céloz. A
csak attribútumaik, íj és nyíl illetve balta alap- macskaféle farka ugyanolyan, mint a 3. meda-
ján tudunk megkülönböztetni. Mint arról már lionon a griffé. A vadász felénk forduló hátas
szó volt, az íj és a nyíl a Nap, a balta a Hold állatának emberarca van, ferde vágású szemeit
árulkodó jel(vény)e. zést ránk szegezi. Fejét holdas diadém koronázza.
A 2. korsó állatküzdelmének két szereplője kö- Hosszú hegyes szakállat visel, a haja, mint az

r fordítása.
48 Firdauszi 1959. Devecseri Gábo

251

aa
dí NK
előző képen a griff sörénye, a teste is olyan,
csak a karmai kisebbek. A farka kétágú bojt-
ban végződik, mint a 2. medalionon a lóé. (Ez
utóbbi akár a művész humorérzékéről is árul-
kodhat. Táltosunk — mert kétségtelenül az —,
nem ló ugyan, de mert hátas állat, gazdája úgy
fonja be a farkát, ahogy a lovakét.)
A felsorolt látnivalók alapján világos, hogy a 4.
számú medalion a 2. számúval éppoly ellentét-
párt alkot — egyébként egymáshoz viszonyított
helyzetüknél fogva is —, mint két átellenben
lévő évszak az évkörön, a nyár és a tél. Aki a 2.
számú medalionon öreg, kistermetű, gyalogos,
fogoly, az a 4.-en fiatal, óriás, nyeregben van
(mint ellenfele a másikon), és orvul támadó,
kistermetű ellenségét veszi épp nyilával célba.
(A mítoszok és mesék naphéroszi hőse több-
nyire orvtámadásnak esik áldozatul,
csak utánagondolni!)
A lángos korona, a holdas diadém és a sze-
reposztás (lovas és táltos hátasa) egyértelművé
teszik, hogy a medalion két főalakja a Napot
és a Holdat személyesíti meg. Erre utalnak a
míitoszi, mesei párhuzamok is, ami nem cso-
da, hiszen minden ősi műveltségben a két
legfőbb fényforrást és időszabályozót övezte a
legnagyobb tisztelet. László Gyula talán épp e
kettős alapján jutott arra a gondolatra, hogy
Hunorban és Magyarban is a korai magya-
rokon uralkodó két fejedelem: a kündü és a
gyula planétaisteni őseit, a Napot és a Holdat
lássa."
Ne zavarja meg az olvasót, hogy a korsó va-
dásztestvérei közül az egyik állat, még ha em-
beri arca is van. A mítoszok és mesék hősei
,kedvük szerint" cserélhetik alakjukat. A me-
sebeli hős táltosa a szerepe szerint a hős segí-
tője. A segítő azonban nemcsak táltos csikó,
EE.
hanem ember, és a hős ikerfivére is lehet. A
ló is, testvér is a gazdájával, fivérével majdnem
egyenrangú. Azért csak majdnem, mert a Hold
is csak majdnem olyan, mint a Nap: bár épp
akkorának látszik, de nem ad meleget, ragyái
sem tűnnek el soha, viszont havonta elfogy, és
a fényét is a másiktól kapja.
A ló ilyetén megbecsülése a lovas nomád múlt
emléke. És akár ember formájú, akár táltos
paripa, olykor bizony az első éjszaka jogát ő
gyakorolja a hős későbbi feleségénél (Kér eégy-
forma testvér, Két hű barát típusú mesékben),
Ez pedig a manysi csodaszarvasmonda Alföld;
András szerinti értelmezéséhez vezet. A manysi
monda egyik hőse, Szárnyas Pasker, az, ame-
lyik megöli a szarvast, de csak egyszer lakik
jól a húsából — ezt Alföldi úgy , fordítja le,
tessék hogy egyszer párosodik vele. Míg a másik,
Gyalogjáró Pasker a húshegyhez érve, letelep-
szik mellette, és nemzetséget alapít, ami azt
jelenti Alföldi szerint, hogy a szarvasünővel
házasságra lép, és utódokat nemz vele. A mí-
toszfejlődés szempontjából ezt a medaliont át-
menetnek is tekinthetjük, mert míg az előző,
3. medalionon az egy testbe forrt két testvér
(amennyiben őket látjuk rajta) állat alakú, a
következőn — helyesebben szólva, a következő,
1. számú medalion , eredetijén", a cserdyni tá-
lon, mivel a következőn a fivéreknek húlt he-
lyük — mindketten ember formájúak.
Az előző medalion griffjével a formai megfe-
lelést a táltos testének és sörényének hasonló-
sága jelzi, a tartalmit pedig az, hogy a Napnak
inkább (ragadozó)madár és ember, a Holdnak
inkább négylábú állati attribútumai vannak.
(Ezen a ponton következetlenséget látok a
szereplők ábrázolásában — feltéve persze, hogy
helytálló a gondolatmenetem. Ha a táltosban

49 Ez a magyarázat nem teljes, a csodaszarvasmonda csillagmítoszi jelentése két szinten párhuzamosan értelmezhető:
planetáris és asztrális szférában. Hőseink égi ,,teste"a Nap és a Hold (planetáris szféra), lelkük az Ikrek nyári csillagképe
(asztrális szféra). Csillagmítoszokra általában jellemző ez a felfogás. A görög mítoszok sorában Zeusz égisten és a
tejútistennő nászának két ismert változata is fennmaradt. Az egyik elbeszélés szerint Léda istennővel nemzi az Ikrek
csillagképet megszemélyesítő fiúkat, a másik szerint az istennő — Létó néven — Apollónt és Artemiszt, a nap-holdikreket
szüli neki.

252
és a vadászban ténylega részben kettévált griftet
kell látnunk — csak részben válrak kerté, hiszen
mint lő és lovasa ,össze vannak nőve" —, akkor
a szimbólumalkotás logikája szerint a lángoló
szárnyaknak nem a holdháras, hanem a nap-
lovas vállából kellene nőniük, Elképzelhető,
hogy ha külön ábrázolták volna őket, a láng-
hajú hős lenne a szárnyas, aki ráltossá válro-
zott fivére hátára ülve neki adja szárnyait, hogy
gyorsabban haladhassanak.)
Egy szó, mint száz, ha a kép főszereplői a
Napot és a Holdat, illerve az Ikrek csillagké-
pet testesítik meg láthatóan uralmi helyzetben,
akkor a medalion csak a nyár évszak jelképes
ábrázolása lehet, Az asztrológia szerint a Hold
a Rák, a Nap pedig az Oroszlán havában, a két
nyári napfordulóval kezdődő, legvilágosabb és
az azt követő legmelegebb nyári hónapban van
uralomban, A görög mitológia szerint a nap—
hold ikrek: Apollón és Artemisz az ezt megelő-
ző Ikrek havában születtek. Ami pedig az Ikrek
csillagképet illeti, időszámításunk kezdete óra
a Nap a nyári napfordulókor, hatalma csúcsán
az Ikrekben tartózkodik. Mivel ,ló" és lovasa
ezen a medalionon láthatók uralmi helyzet-
ben, azaz itt és most foglalták el atyjuk örö-
két, talán az is elképzelhető, hogy a rájuk tá-
madó jelentéktelen méretű macska a hatalmát
vesztett, de abba beletörődni képtelen, velük
szemben ellenséges apát jelképezi — az előző
medalion félig macska griffjének megfelelő-
jeként. Ne feledjük: a griff és a párduc farka
egyforma! A hőssel és segítőjével szembenál-
ló mitikus, mesei ellenség nyíltan vagy bur-
kolt formában valamelyik szülő. Párriárkális
társadalmakban az égi apa (Zeusz esetében
Kronosz) vagy duplikációja, a (földi) nevelő-
apa (az obi-ugor napisten esetében), esetleg a
nagybácsi (a Azzlevala-béli Kullervo és Hamlet
esetében), vagy egyszerűen a hőst szolgálatába
fogadó gazda, akiről azonban a párhuzamok
révén kideríthető, hogy a hős idősebb rokona
(Erős Jankó típusú mesékben). Archaikus mí-
toszokban a nagybácsi az atya ikerfivére, te-
remtő társa, a parasztbibliákban az ördög még
mindig magán viseli e demiurgoszi jegyeket.
Jézus átmitizált evangéliumi élettörténetében a
Fiát halálra szánó égi Atya földi mása József, a
nevelőapa. Azért ábrázolják sárga köpenyben,
mint Júdást, mert ő is megcsalatva érezte ma-
gát, mint amaz, és mert jelképes értelemben
köze volt Jézus halálához. József ui. azért ács,
mert Jézus ácsolt kereszten hal meg, és azért
emlékezünk meg róla március 19-én, mert ez
nagycsütörtöknek, a húsvéti kereszt ácsolásá-
nak legkorábbi lehetséges dátuma. A korakö-
zépkori ember számára ezek az összefüggések
még beszédesek voltak.
kk XA
Összefoglalva a mondottakat, a korsó négy
medalionjának ábrázolásai szemmel láthatóan
összefüggnek egymással. Egyes elemeik egyér-
telmű kapcsolatot mutatnak nagy mitoszok-
kal, és, bár az összefüggésekből nem rajzolódik
ki összefüggő történet, felismerhető annak
vázlata. Abból pedig kideríthető, hogy a négy
kép a világosság és a sötétség éves ingadozását
eleveníti meg mitikus jelenetekbe ágyazottan,
s ezek a jelenetek egy-egy évszakhoz köthetők,
A négyes kompozícióban határozottan érvé-
nyesül a 3411-es felosztás. Három medalionon
a szereplők oldalnézetűek és jobbról balra ha-
ladnak, a negyediken elölnézetűek és helyben
lebegnek, vagy függőleges irányú a mozgásuk.
253
 XIII. Magyar
A történelmi ünnepek időpontjának — gon-
dolhatnánk — csak véletlenül lehet köze az év-
szakokhoz. Nos, ez nem mindig van így. Ha
véletlenszerűen esnek egybe, az is kész csoda.
Ha pedig az ünnepek ráadásul a mieink, akkor
még inkább megérdemlik a figyelmünket.
Példaként a nem véletlen egybeesésre a szintén
tavasszal kezdődő zsidó ünnepi rendet muta-
tom be.
A zsidó polgári év ugyan ősszel indul, de az
egyházi évet, s így az ünnepek rendjét a zsidók
tavasztól számítják, a szóban forgó ünnepek
ugyanis kimondottan vallási jellegűek, és túl-
nyomórészt az Ószövetségben gyökereznek.
Ezért a tavaszújévvel kezdem az ünnepek fel-
sorolását.
Peszáh (kovásztalan kenyér v. kivonulás ünne-
pe) — níszán hó (március-április) 14-én estétől
22-éig.
Sávúót (a hetek ünnepe) — szíván hó (május-
június) 6—7.
k-
Tisá be-áv (a szentély lerombolásának emlé
napja) — áv hó (július-augusztus) 9.
ber—ok-
Ros há Sáná (újév) — tisrí hó (szeptem
ll;
tóber) 1—2.
— tisri 10.
Jóm Kippúr (engesztelés napja)
15—22.
Szukkót (sátrak ünnepe) — tisri
szentelésének em-
Hánukká (a templom újra
dó vall ási élet be n ma is használatos ún. zsinagógai naptár
: A zsi
ünnepek
lékünnepe) — kiszlév hó (november—decem-
ber) 25-étől 8 napon át.
Púrím (a sors ünnepe) — ádár hó (február —
március) 14.
A felsoroltak közül Peszáh, Sávúót és Szukkót
úgynevezett zarándokünnep, róluk a Tórában
olvashatunk először. A Szukkót szüreti vígas-
ság: bevallottan agrárünnep, a Tóra szerint is
(MTörv 16, 13). A bűnbánati ünnepekkel, a
Ros há Sánával és Jóm Kippúrral együtt a pol-
gári évet kezdő ünnepségsorozat része. Ezért e
hármast egy ünnepkörnek tekintem. Az őszi
újév naptári ünnep, az engesztelés napja hozzá
kapcsolódó vallási (bűnbánati) ünnep. Rajtuk
kívül az összes többi történelmi megemléke-
zésnek minősül, mivel a Bibliában olvasható
eseményről emlékezik meg.
Ugyanakkor a felsorolásból jól látható, hogy
az ünnepek szép egyenletesen oszolnak el az
esztendőben, ami aligha véletlen. Naptári
szempontok bizonyosan szerepet játszottak
terítésükben.! Erre vall, hogy a Tis á be-áv
kivételével többnaposak. Történelmi esemé-
nyeknek adott az időpontja, nem szokás na-
pokon át megemlékezni róluk. Ezt mutatja
az is, hogy Peszáhot, a zsidó húsvétot, ami az
ószövetségi történet legfontosabb eseményéről
emlékezik meg, a tavasz ünnepének is nevezik
babiloni mintájú.

(Hág háÁvív). Közel esik a tavaszponthoz, az
idejét is ahhoz igazítva választják meg, a tavaszi
napéjegyenlőséget követő teliholdra esik a kez-
dete. Közismert a földműveléssel való kapcso-
lata, mivel Izraelben ekkor érik be az árpa.
Sávúót történelmi ünnepként a Tóra adomá-
nyozásáról emlékezik meg (vagyis arról, ami-
kor Mózes a Sínai-hegyen megkapta Istentől a
törvényeket), viszont eredetileg bevallottan az
aratás befejezését követő hálaadó ünnep volt.
Erre más nevei emlékeztetnek (Hág Hákácír,
aratás ünnepe; Hág Hábikkúrím, az első ter-
més ünnepe).
Az őszi ünnepkör az őszponthoz esik ,gyanú-
san" közel. Ros há Sáná időpontját kezdetét is
eszerint választják meg, az őszi napéjegyenlő-
séghez legközelebb eső újholdra teszik. Ezért
nevezik Jom Hákeszenek is (eltakarás napja),
mert tisrí hónap első napján a Hold, mintha el
lenne takarva, nem látható. (Az újév kijelölé-
sénél annyi megkötéssel élnek, hogy első napja
nem eshet vasárnapra, szerdára és péntekre.)
A hangsúlyozottan történelmi emlékünnep-
ként számon tartott Hánukká a téli napfordu-
lóhoz esik közel, és fényszimbolikája is a nap-
forduló után növekvő fényt, a hosszabbodó
napokat idézi meg. Keletkezésének történelmi
magyarázatát a Makkabeusok II. könyve írja le.
Eszerint Kr. e. 165-ben, a szíriai Szeleukidák
feletti győzelmet követően, a Templom újra-
szentelésének emlékére alapították.
Púrím alkalmával az Eszter könyvében olvas-
ható, a Kr. e. V. századi Perzsiában történtekre
emlékezik a zsidóság, bár a könyv jóval későbbi
keletű, Kr. e. 300—80 között keletkezett. Az ün-
nep időpontja és a hozzá kapcsolódó szokások
viszont farsangra emlékeztetnek. Ez nem megle-
ő, mivel az európai farsangi szokások egy része,
a karneváli , halottas" menet, a maskarák iráni
eredetűek. A perzsiai diaszpórában a zsidók a
perzsákkal együtt ünnepelhették a tavaszújévet
megelőző halottak ünnepét, az ottani szokások
2 A zsidó ünnepekről bővebben I. 121., 125., 128-129., 134., 149. o., továbbá Haag
tekintetében: Jankovics 1997: 88-90, 110-112, 148-151, 249-250, 256-260, 334-335, 345.
256
Nt
szerint az év utolsó hónapjának a VÉGÉN [dai 1,
naptár Adár havában). Maga a BSÉS zsidó
óperzsa fra, par, pur szóra megy vissza. 70 15 az
Ha az ünnepeket fontosságuk szerint ran
roljuk, a három zarándokünnep kerül sé he
Ezek egyúttal a zsidóság legrégebbi E re.
még a naptárkészítést megelőző időkben HA
hár et-
kezhettek. Eredetüket tekintve mind a
agrárünnep volt. Peszáh, az első zsenge TBot.
és bárány) ünnepe csak másodlagosan vált 7
Egyiptomból való kivonulás emlékünnepéve,
Az aratás kezdetére adott jelt, a kovásztalan
kenyér is erre emlékeztet elsősorban. A zarán.
dokoknak ekkor kellett vinniük az Úrnak a ga-
bona , első zsengéjét és a juhok első fajzásár, E
szokás a Közel-Keleten egészen az új-kőkorig
követhető vissza. Míg Peszáh mezőgazdasági
eredetét nem illik szóba hozni, Sávúót kettős
természetét nem tagadják, Szukkót pedig idő-
ben is elválik a másik két őszi ünneptől, ame-
lyek azonban — mint mondtam — szintén nem
történelmi eseményhez kötődnek. (Hacsak
a vízözönt nem tekintjük megtörténtnek. A
Szentírás szerint a vízözön ősszel ért véget.
Noé hálaadó áldozata, az Ur vele kötött szer-
s
ződése jelzi az új időszámítás, új év kezdetét.)
Összefoglalva a mondottakat, a zsidóság három
fő ünnepe a tavasz, a nyár és az ősz közt oszlik
meg; a Hánukká pedig, mely népszerűségét
tekintve a negyedik a rangsorban, a negyedik
évszakba esik, téli ünnep." De a tartalma eltér
a másik hárométól. Ez a négyes tehát 3-1-es
rendszert alkot.
A zsidóságnak volt ideje arra, hogy a naptárt:
vagyis a ,munkák és napok" rendjét valamint
az emlékezetes történelmi események dátumait
egymáshoz igazítsa. Nem hamis szándékkal. A
jeles nap jelentőségét emeli, ha minden szinten
ünnep. Abban a korban, amikor a periodikus
idő (az éves körforgás és annak dokumentuma,
a naptár) fontosabb volt, mint az irreverzibilis
idő (az időszámítás és történelem), az ember
1989, Jólesz 1987. Értelmezésem
aC
durst?VA
kketellujg tákgokttágggőssr we et e
OG 1 ÁJNONA JI ANAdtt anyddktatteató eeigepbtbbtegy NEYNANYÉNYNa e ggedk OLGA AV
JNAJUKAKA VAGKÉDAL JIGYAUAÁNT 1 ALYAPALAÓLL yeltzegpbbeegy € KÉNE jvsatgyeág 2A, d aregy
ettbkb
voug gt erat esetne g varat E GÁ
CT dágtáránott — Atbat 1AÁNYÓ KERI -XELTD mor nite
KAKÁRRA teken 78
MAMA] AR ) MOGYAPOT
a
ORABAN ARA 9 JONOLÍVY V ANNLNONGNYNONNEt SARÉRNNAATTAga ÁLNNKOT ÁLT
nwyp gpjagy e atapatggatan apott vagja
vas gpiluggjoayettéeg pacta Pa)
uepejadataegő
Nur ag vaposákettan No N YI
BARONY
av una e kó [AN GVAAÍT SÖYARÉ
jot Vé TV eéne
igyyavpatanta ago (jogayadauegt Xg bedől ée BV AN
VAVAB) 4 peggvatbvag atligg agppoet pee at eket $aN AK INN AR GÓL EV ONNAN BANOTANY?YA
(avAvagga ÖREG Ánve gettyy AN 1)
11 agynl) apfdet NYALNORYANYE ODAVAN VeT
hagyetp ee a ee GY JGRARNÉL
ODA pegvet ad e AVAR] kban 99
g
Spa agagyy ARpotapeebt
TAVOL ANAK gy ORAe,RAAae ZRÓNYN LEN]
Malt GYApugyld ANT
mpotiiuay spatgidattt pay AN Sisé JaéttkoNt KAGÉRNEK MLEPKBEL ÖRLLO VOLN
valto e gapgy gone gotta AN NÉGYNNGY AE NBARNDAORYY AZGYYÉNNYYNY
99 ugyeben GPEGART AV BAT NENEA
"ANYIOAGY RT pOLYOLTÁVENT b
eteorg
sjhigelvu vo gpaggotobaeke TEZESSzNSNÜ
tem INN
TEXK
MANNA Pe nagpaotbzagat
KAY ATANNCANANK latág. za Mag RAJK) URRA YEN
tönptpegyet Véggapaay úgy vago gel ÉN? OLYNANYYSÉ TA
NINVagy VhantNtbakat NLpyONAERYY ovon itegigyoetvatNG
"Uraphajáki VA gy
agy St
ye erapkaazák NY
t at
KONY ATALNYTÍ
Ve SÁLAVA TN
OARIVÁNA YYHE
ÖJJYNGAGJABNVÁ RVt HO KKA 5
KB .AI VAzN
9AZAAK
jöv Waagaatáal ajatttevé BLANC Söt. RGYybétad Wkétodetet GÉögy za NAN
iptAkajtákatát ANAL 12 gok UEANMLYEN Vö? 14. AYÁNKANAGI OAGRNNARYANZYANt . tbagíbeet A
ON VAN JALVIPEN KO] agagább BAN AnAktGYRALNON arat
Nae A
9 anggogyálkapyagólt , d yeífevaptrániáeé APOAve
JAGAT JAA JEE NE a-b Ve BAAEA apa SONG. VLAYÖLKANÁGI apdddötettak pdözt
"OVANJANYTAN úg ggakikatattgyéttektel Otélatg Vg kttái él 2 NNAANAGMA ARANYAK VAN ÖNT
slat NA Ket fé0 tlgávée CON
apai Apehaytbatát AGApbktgtbi dbbo-ú7 NALyARbAt ÖR
DONYANYLÁSGLE KEppttíttgb ANAL 1 EAK AANANNREVAT B AROLAANNAANA 00
VANYTÉANA KAKAJAVUAAS Ajkbv AVALLHALyoa; 60 A LL 9 Age YE RRGKÁBAGD. KÉS
VÁLEÁESI ÖLORBANAR
alap agatárvtgap patajáávásg VENYINÉDAN JELMAALEYI NYAÉNv e képek NT
FANKAANNAY 16 gaktágóktta
N NAAA
NYAÁLLAAHAN Ag Ajaltagagáttat 4 vagapbagyktt ayánakutggpb 98 v Ov adikagy ugga
NJAT út
gatÓRMÁNGYAAA
JAVLYVAVÁG, VAGANY AN, Ve jlgákáváa Wdktbanyyy kitaj
AhaVMA) JAéAttANt kUbNbknly anyaság [dtatautagásg SSESSEE
v ÚAV ARON áá Nee ŐS
Haja JAAtáA te Ua a MANÓ
Vajd ANÁLIS OJATA, TAR ÖKET 66 Vak gdakEgyA vvelatatay
VAJAAAAKAT KALAL pdbgyktat vajnavantéauyi k ENV
ja vagakatntáti valhat lle elnatátáss 1. Péveegat KÖV NYAKÁBA dnggaka ét 8
NAragaagajtbtó Ardan égy Nök öedbkáág kerd
VAJVNVAAANT 4 kajak kgNy Végy og hapápíírarákupátbátay TALÁN kegjaé AögtK ala a va
NAGALVA
94 ZAGLANO Ap gpésengay velhíváruagyai guga AKA, Ob [AJAK Vagavkas eggs ao nagon
ANajgalyájttta atáttiggp VALYEAAi klyagkura katA AVVNV I
Mvrdsagotsagy SGNYRYNAN Ab dalát
Nem találhatott volna senki találóbb metaforát.
A forradalom úgy futott végig Európán, mint
a tavasz előhírnöke. Január 12-én Palermóban
tör ki, Szicíliában ekkor már kifejezetten tava-
szias az idő. 27-én eléri Nápolyt, február 22-én
kitör az ostromállapot Milánóban, az Alpoktól
délre ekkor már hivatalosan is tavasz van. 24-
én felkel Párizs. Március 13-án Bécs, 15-én
Pest, 18-án Milánó és Berlin követi. Találkozik
tehát a tavasz és az ifjúság, egymásra rímel a
természet és a politika. Ez már magában is
szép, de a magyar forradalom kitörésének
időpontja mögött ennél lényegesen mélyebb,
, történelmi" összefüggés rejlik.
Az év eleji itáliai események hatására, a radi-
kális pesti igúság már egy ideje tervezgette a
forradalmi fellépés gondolatát. 12-én még úgy
határoztak, hogy 19-ére, a József-napi vásár
idejére hirdetik meg nyilvános fellépésüket.
14-én koraeste a Pilvaxban összegyűlt , már-
ciusi igak" még kitartanak a kitűzött időpont
mellett, ám 9-kor befut a bécsi gőzhajó a hír-
rel: a császárvárosban kitört a forradalom! Úgy
döntenek, hogy másnap a tettek mezejére kell
lépni. Így lőn.
Nem tudjuk, szó szerint mi hangzott el a
Pilvaxban lefolyt vita során. De az ott ösz-
szegyűltek: Petőfi, Jókai, Vajda János, Vasvári
Pál, Irinyi József, Irányi Dániel, Vahot Imre,
Bulyovszky Gyula , és még sokan mások", ne-
mesi származású és honorácior értelmiségiek,
kivétel nélkül lateiner műveltségű fiatalem-
berek, írók, költők, jurátusok voltak. Kizárt,
hogy március 14-én este ne jutott volna va-
lamelyikük eszébe az a majd 1900 évvel ko-
rábbi március [dusa, amikor a köztársaságot
féltő római ifjak, élükön Brutusszal, megölték
a királyságra törő Julius Caesart. Ha csak a
másnapi fellépés melletti érvként is dobta be
valaki, bizonyos, hogy kitörő lelkesedés fogad-
ta. Mert hiszen tudták, miről beszél, aki előállt
vele. Tudniuk kellett iskolai olvasmányaikból,
hogy annak a Brutusnak is eszébe jutott az
alkalmas időpont kiválasztásakor a kerek 500
258
évvel előtte élt másik Brutus,
évnek ebben az időszakábaú-.
nűz
utolsó etruszk királyt, és me
köztársaságot. Tudták, hogy a
műveltebb része már csake
teni fogja fellépésük célját, és mi
várták már a változást, egy jeles nap
nek fogják látni cselekedetüket, ,
ben ugyanis a találó jelképeknel
is nagyobb mozgósító erejüvak
forgó latin mondás: ,Nomen
tumra, a nap nevére is igaz.)
Kár, hogy feltevésemet nem tud
ni. Petőfi, aki pedig több gyújtó
is írt e márciushoz, s egyiküknek
március, 1848 címet is adta, m.
sem tesz sehol arra — vagy, ha ige
figyelmemet -, hogy a nyilvánvaló
megfordult volna a fejében. Sehol
egy [dus a sorok közt. Ami azért is
méltó, mert a királyok elűzése és
kikiáltása, amit ráadásul latinosan
nak nevez, igencsak foglalkoztatja (A
boz — 1848. március 27—28.; Készi
— 1848. április 6. előtt; Replika
augusztus).
Mindegy, azért az egybeesések, m
van még, megérdemlik, hogy felsorak:
őket. 3 ;
Az etruszk királyok elkergetésének a m
szerint személyes oka is volt. Brutus L.
nevű nőrokonát a Targuinius királyfi me
lázta, amiért az asszony öngyilkosságot
tett el. Az eseményről naptárunk máig
emlékszik, hiszen Lukrécia névnapját
likus felfogás szerint feltételezett halál
-
mas k él március 15-én ünnep
seket HAM más szempontból i is figyelmet t e
A rómaiak február 23-án zárták az évet -
igazítani kellett a naptáron, ekkor toldoi
s a március 1-jei évkezdésig hátralévő 5 napot
időn kívüli napoknak" tekintették. (, Kerek
esztendőnek" a 360 napos évet tekintették,
mivel a kör, így az ég köre is 3609-ra oszlik.)
A királyság korai időszakában ez az 5 nap az
úgynevezett interregnum ideje volt, amikor is
az előző regnum, az előző év királyának tette-
it fölmérték, s ha meg voltak vele elégedve,
meghosszabbították, ha nem, elkergették. Az
ősidőkben őt, később a helyettesét — ez volt az
interrex (időszaki király) —, ha úgy ítélték meg
uralkodását, meg is ölték, hacsak nem mene-
kült el idejében. Erre a szokásra emlékeztetett
később a Regifugium, a , Király menekülése"
ünnep. A történelmi időkben, a királyság meg-
szűnéséig az interregnumnak már csak jelképes
szerepe volt, a király a mondott 5 napra vissza-
vonult, annak letelte után ismét elfoglalhatta
trónját. (Julius Caesar e tradíció okán tűzte ki
tervezett királlyá koronázása napját március
Idusára.) Bizonyosak lehetünk abban, hogy
az ,idősebbik" Brutus mind gyakorlati okból,
mind pedig szimbolikus jelentőségénél fogva
— új év - új államforma — választotta a király
, távollétét" a puccs időpontjául.
Mindehhez tegyük hozzá, hogy a rómaiak
legtöbb márciusi ünnepe a hadikészülődés je-
gyében fogant. A hónap névadójának, Mars
istennek a harcias természete ezzel magyaráz-
ható. Márciusban már fölszáradtak az utak el-
ültek a tengeri viharok, meg lehetett tartani a márványszobor adta hozzájuk a fehéret.
lovasszemlét (Eguirria, március 14-én), a soro-
zást (Liberalia, 17-én), ünnepélyesen megkez-
dődött a hadászati szezon (hagyományosan 19-
én). Március 19—23. között megtisztogatták a det választják republikánus nemzeti színnek a
fegyvereket a nem kevésbé katonás Minerva
istennőnek szentelt Ouinguatrus idején, ami-
nek zárónapján megszólaltak a harci kürtök
(Tubilustrium). Érthető, hogy ez a katona-
nép a háborúra alkalmassá váló időben kezdte
eredetileg az évet, s a mondottakból adódott,
hogy saját forradalmai és polgárháborúi is a két
isteni harcos, Mars és Minerva jegyében törtek
ki. Telente csak akkor háborúztak, bár idejük
lett volna rá bőven, ha tél tábornok nem állta
útjukat. Nyáron viszont a paraszti munka dan-
dárja miatt szüneteltek a harcok.
A tavaszi évkezdés szokása és a hozzá kapcso-
lódó rítusok a természet körforgásához iga-
zodnak. Az elmúló téllel véget ér valami, ami
fölött eljárt az idő, és kezdődik valami új: ami
ugyanakkor nem más, mint a visszatérő tavasz.
Ez a gondolat a két Brutus köztársaság-párti
megmozdulásában és a republikánus márciusi
ifjak — egyébként a forrongó Európából érkező
hírekhez igazodó — forradalmában szintén je-
len van. Március 15-e ebből a szempontból is
különösen jeles dátum. A régi Rómában az új-
évi, tavaszpont körüli ünnepségek nem márci-
us 21-én, hanem az azt megelőző teliholdkor,
vagyis a mozgó naptár szerinti március 15-én,
az [dus alkalmával kezdődtek. Tulajdonképpen
már március 1-jén, hiszen az volt újév napja,
de a nagy ünnepségsorozat [dussal vette kezde-
tét. Ahogy ezt már elmeséltem, előző éjjel jel-
képesen kiűzték a telet és az óévet megszemé-
lyesítő szellemet, az agg Mamurius Veturiust
(történelmileg az utolsó Targuinius, Julius
Caesar, illetőleg az osztrák császár feleltethető
meg neki), másnap pedig behozták az újévet,
tavaszt és az örök visszatérést megszemélyesí-
tő Anna Perennát, akit a tavasz istennőjének
a színeibe: pirosba és zöldbe öltöztettek. Az is-
tennőt alakító szűz bőre vagy az őt képviselő
És mit tesznek majd kétezer évvel később a
pesti jurátusok? Más hagyományokra hivat-
kozva ugyan, de mégiscsak a pirosat meg a zöl-
fehér mellé. Melyek ezek a más hagyományok?
Az olasz forradalmárok zöld, fehér, piros triko-
lórt bontanak. A piros, ezüst (fehér) és a zöld
a Savoyai házból való szárd királyok heraldikai
színei voltak, s mint ismeretes, Itália egyesítése
a szárd-piemonti királyság vezetésével ment
végbe. Erre mondhatnánk, hogy olasz közvetí-
téssel jut el hozzánk az antik hagyomány. Igen
ám, csakhogy a magyar címer köztudomású-
259
 "TS

lag szintén piros, ezüst (fehér) és zöld színű (a madásának emléknapja, amelyben jelen van az
kereszt tövén lévő arany koronától eltekintve). élet megújulásának eszméje, legkorábban már.
Az első piros-fehér-zöld összeállítás a ki- cius 22-ére eshet. Ebből következően virágva-
rályt, vagyis az országot képviselő zászlókon sárnap legkorábbi időpontja március 15-el4
már a XIV. században felbukkan. A berni Mondhatja-e erre valaki, hogy mindez véletlen
Historisches Museum három magyar zászlót lenne? Én nem hiszem. Meggyőződésem, hogy
őriz a XIII-XIV. század fordulójáról. Anyaguk egy nagy, sok-sokezer éves, eleven és szerves
zöld selyem, hosszában rávarrt vörös kettős ke- műveltségből következik. Kérdezhetik, hogy
reszt látható rajta. Egy 1557-es tornaképen a mi ebben a magyar a tényleges, 1848. már-
magyar résztvevő dobzászlója, takarója és toll- cius 15-i eseményeken kívül? Az, hogy csak
dísze ilyen színű. A magyar király 1611-ben nálunk él ma ez a nap ünnepként, és jelenté-
a királyi huszárok és hajdúk részére 60 darab seiben is oly gazdagon, amint azt elmeséltem.
piros-fehér-zöld selyemzászlót rendelt. Mária Mondhatnók, e nap vonatkozásában mi ma-
Terézia idejében a magyar regimentek farkas- gyarok vagyunk az európai szellemi örökség
fogas hadilobogóinak a megkülönböztető szí- őrei. Az időpontot az ünnep teszi jeles nappá,
ne. Igazán figyelemreméltó egybeesések. De de a valóságban és eredetileg a naptári időpont
ezzel még mindig nem értünk a sor végére. tette a napot igazán ünnepélyessé, hiszen sok
A tél kiűzésének és a tavasz behozatalának antik minden, amit március 15-éhez és Pesthez kö-
szokását Közép- és Kelet-Európában a szlávok tünk, nem ezen a napon, nem úgy, és nem is
tartották fenn, s tőlük vettük át mi, magyarok itt születik meg, és csak utólag, a bennünk élő
kiszehajtás, villőzés illetve zöldágjárás néven, mitizáló hajlam kapcsolja e jeles naphoz. Mert
aminek a keretében a telet jelképező , banyát, így még szebb. (A Tizenkét pontot 11-én fo-
,kiszét" elégették, vízbe hányták, és behozták galmazza meg Irinyi József, Kossuthnak a po-
a tavaszt egy piros és fehér szalagokkal feléke- zsonyi országgyűlésen, 3-án elmondott Felirati
sített, zöld ágakból formált bábú képében. A javaslatát tovább élezve. Petőfi a Nemzeti dalt
szokás művelői, a leányok fehérbe vagy virágos 13-án költötte, és nem szavalta el a Nemzeti
ruhába öltöztek az alkalomra, a kiszét is fehér Múzeum lépcsőjén.) Ezért mondhatjuk, hogy
ingbe öltöztették, piros kendőbe takarták a minden históriai és nemzeti vonatkozásán túl
fejét. A felszalagozott zöldágra, amit ugyane március 15. egyetemes ünnep, aminek megtar-
napon ,járattak", itt-ott kifújt fehér tojásokat tását ránk osztotta Isten — vagy, ha úgy jobban
aggattak. A szokást, mely a századelőn még tetszik, a Sors szeszélye.
általánosan bevett volt, de a helyi hagyomány
ápolói néhol még ma is űzik, a katolikus orszá- Magyar nyár
gokban többnyire virágvasárnap tartják Jézus
pálmaágas jeruzsálemi bevonulására emlékez- Augusztus 20-a az első magyar király névün-
ve. (A pálmaágat nálunk köztudomásúlag bar- nepe és szentté avatásának emléknapja (1083.
kás fűzfaágak helyettesítik. A fűz barkája ezüst- augusztus 20-a). A XI. század végétől kezdve
Jebér.) Virágvasárnap mindenkori időpontja a üli meg a nemzet különféle egyházi és világi
mozgóünnep húsvéthoz igazodik. Jézus feltá- külsőségek formájában (törvénynap, ország-
§ Igaz, csak elvben. Húsvét napja a tavaszpont utáni teliholdat követő első vasárnapra esik. A tavaszi napéjegyenlőség a
köztudatban március 21-én következik be, és a húsvétszámítás is ehhez igazodik, mégpedig úgy, hogy a teliholdra és a
vasárnapra is egy-egy napot számolnak. Ilyenformán húsvétvasárnap legkorábbi időpontja március 23. lehet (legközelebb
2008-ban kerül erre sor). Pontosan számolva azonban a tavaszpont eshet március 20-ára is, de az is lehetséges, hogy egy
szombatra eső március 21-én délben bekövetkező napéjegyenlőséget még aznap este követi holdtölte.

260
gyűlés,
bD/
követfogadás és
más királyi reprezen-
táció, körmenet, vásár,
kivilágítás, tűzijáték).
Először 1860-ban ün-
nepelték meg hivata-
losan. Halálának 900.
évfordulóján az 1938.
évi XXX. törvénycikkely
törvényileg is nemzeti
ünneppé és munkaszü-
neti nappá nyilvánítot-
ta. 1948-ban Rákosi
Mátyás átnevezi: az új
név az Új kenyér ünnepe
lesz. Egy évvel később a 61. kép. Szent István szarkofágjának oldalnézete
kommunista alkotmány
tiszteletére már Alkotmány ünnepének hívják. lülre tették. Erre emlékeztet a hazai Mária-kul-
Hivatalosan egészen 1991-ig, ettől fogva Szent tusz Istvántól való eredeztetése, mármint, hogy
István napja néven állami ünnep. élő hagyomány szerint ő ajánlotta volna Mária
István szentté avatása, névünnepének nap- oltalmába az országot. És erről tanúskodik a
tárba iktatása, amihez VII. Gergely pápa szent király szarkofágja, amelynek oldalára az
adott felhatalmazást, I. (Szent) László király egykorú kőfaragó a Mária elszenderülésének
és a magyar püspöki kar érdeme. Csak az ikonográfiailag megfelelő domborművet vésett:
1179. évi III. lateráni zsinat óta lett a szent- egy angyalt, aki a mi Istvánunk lelkét bepólyált
té avatás az Apostoli Szék kizárólagos joga. csecsemő képében viszi a magasba (61. kép).
A szentté avatási eljárás részeként az 1083. Amikor 1948. augusztus 20-án azonban
évi Nagyboldogasszony ünnepét követő va- Rákosi Mátyás a kolhozosításról szóló, prog-
sárnapon nyitották meg István király sírját. ramadó ünnepi beszédében az Új kenyér ün-
Ez a nap abban az évben augusztus 20-ára nepének nevezi, szándéka szerint , egy csapásra
esett. A magyar egyház ezt a napot iktatta a kettőt üt a klerikális reakción": megfosztja az
naptárba István névünnepeként. A szent ki- augusztus 15-i Nagyboldogasszony napját me-
rály halála, vagy ahogy régen a katolikusok zőgazdasági jellegétől — az aratás befejezése a
nevezték a szomorú, de hívő lélekkel örömte- Mária-ünnep vallásos rituáléját is áthatotta —, s
li eseményt, ,égi születése", augusztus 15-én, ugyanezt a tartalmat az István-napnak kölcsö-
Nagyboldogasszony napján következett be. Ezt nözve, annak vallásos-nemzeti történelmi je-
a napot nem választhatta a papság a mégoly lentőségét sikerül elhalványítania. Azzal pedig,
tisztelt király ünnepéül sem. Mindazonáltal a hogy egy évvel később az immár teljhatalmú
jelképek szintjén utaltak a két szent esemény kommunista kormányzat a régi-új mezőgazda-
egybeesésére. Mindenekelőtt azzal, hogy István sági funkció (, új kenyér") mellé új történelmi
névünnepét Nagyboldogasszony nyolcadán be- szerepet is adott augusztus 20-ának, azaz, a két

5 Az első augusztus 20-i törvénynapot, amiről a források megemlékeznek, III. Béla tartotta 1185-ben, az utolsó
országgyűlést ezen alkalomból Nagy Lajos hívta össze 1352-ben.

261

nappal korábban elfogadtatott kommunista
alkotmány ünnepévé tette e napot — a ,meg-
szüntetve megőrizni" elv szellemében —, kis
híján vallási-nemzeti, vagyis történelmi jelen-
tőségétől is megfosztotta. Történelmi tapaszta-
lataikon okulva a kommunistáknak volt annyi
eszük, hogy ,kontinuitásra" hivatkozzanak, és
magukat mint alkotmányozókat az államala-
pító szent király örököseiként állítsák be. Ha
csak az , új kenyér" és az , alkotmány" fogalma
kapcsolódik Szent Istvánhoz, minden
nélkül, stílusosan szólva, szem(ernyi) veszteség
nélkül takarítjuk be az ünnepet, még gazda-
godik is sikertartalma. A kommunistáknak
ebben csak annyi érdeme van, hogy a Szent
István-nap és a Mária-ünnep közti kapcsolat
egyik sajátos, már meglévő vonását akaratla-
nul is nyomatékosították. Nagyboldogasszony
napja korábban kétségtelenül az aratást lezáró
örömünnep volt, de mint ilyen, nálunk a leg-
alább István napig tartó ünnepi ciklus kezdete
is. Azt mondom, legalább, mivel a nagy ün-
nepeket, amilyen Nagyboldogasszony napja
is, régente a rákövetkező egész héten tovább
ünnepelték, kevésbé jeles nap esetén a rákövet-
kező nyolcadik napon megújrázták az ünnep-
lést. Innen származik a nyolcad elnevezés." A
régi időkben a kézi aratás és a cséplés a paraszti
munkák legnehezebbjének, egyúttal a legfon-
tosabb tennivalónak számított, volt hát mit
kipihenni és ünnepelni. Így ha volt a magyar
glóbuszon indokoltan nyolc napos ünnepség,
hát az ,élet" betakarításának ünneplése
volr. Mondhatjuk tehát, hogy augusztus 20-a
nemcsak 1948-tól tekinthető a nyár magyar
ünnepének, az volt már szinte a magyar állam
megalapításától kezdve. De hát ennek nem-
csak helyi hagyománya van.
Az első nemzetközi kapcsolódási pont Nagy-
$ A III. századtól húsvét, majd vízkereszt, aztán a templomszentelések nyolcadát is megünnepelték. A VII. századtól
karácsony és pünkösd is nyolcados ünnep. Idővel a nyolcadok annyira elszaporodtak, hogy X. (Szent) Pius (1903-1914)
csökkentette a számukat, a római Rítus Kongregáció 1955-ben már csak karácsony, húsvét, pünkösd nyolcadát hagyta
meg, az 1969. évi liturgikus reform pedig pünkösdét is megszüntette,
" Hittétellé csak XII. Pius avatta 1950-ben.
262
7
boldogasszony ünnepe. Már önmagá
tény is szent áhítattal tölthette ata közel
lelkét, hogy István a Szűzanyával egy napon
szenderült el. E napon eredeti tartalma szerint
Mária halálát, temetését és mennybevitelét ün-
nepli az ortodox és katolikus világ. Az ősegyhá.
zig visszanyúló jámbor hiedelem szerint Jézüs
nem engedte át édesanyja testét a földi enyé-
szetnek, hanem a mennybe vitette. A hiedelem
III-IV. századi apokrif írásokon és egyházi tra.
előjel díción nyugszik, s a középkori Mária-kultusz
virágzása idején nyerte el legendás formáját?
Eszerint három nappal Mária halála után az
apostolok egybegyűltek sírja körül. Ekkor
megjelent a körükben Jézus, oldalán Mihály
arkangyallal, aki Máriának időközben meny-
nyekbe távozott lelkét bepólyált csecsemő ké-
pében hozta vissza (Szent Mihály mint angyali
lélekvezető e tekintetben Hermész/Mercurius
utóda). Jézus egyesítette a lélekkel a testet, va-
gyis feltámasztotta, angyali kísérete pedig az
égbe vitte.
Az ünnep szertartásai elsődlegesen Mária el-
szenderüléséhez kötődnek. A Mária-ünnephez
kapcsolódó legfontosabb régi szokás azonban
a betakarított búza megszentelése. A szokás
megismétli a sarjadó búza Márk-napi meg-
szentelését (április 25.), és az aratásra érettét
Sarlós Boldogasszonykor (július 2.).
Miért épp augusztus 15-e lett Mária menny-
bevitelének ünnepe? A kérdésre megint csak a
pogány múltban találunk választ, amikor még
az a kalászos Démétérnek szentelték a nyarat, s
augusztus közepén az aratás befejeztével már
az ő hónapja, a Szűz hava közelgett. Frazer
kimutatta, hogy Démétér és Perszephoné
mítosza, melyet az ókori Hellász legünne-
pélyesebb vallási szertartásának, az eleusziszi
misztériumjátékoknak a részeként adtak elő, a
gabona vegetációs ciklusát jelképezte. A görög
, nagyboldogasszony?" vkisasszony? leánya sze-
mélyesítette meg a gabonát, egyben a Szűz csil-
lagképet. Mítosza szerint az év harmadát tölti a
föld alatt, azt az időt, ami aratástól az őszi vetés
kikeléséig tart, amikor a föld nem terem, illet-
ve a mag is a földben rejtezik. Perszephonét
a lelkek vezetője, Hermész kíséri jelképes ér-
telemben a túlvilágra; az az isten, akinek pla-
nétája, a Merkúr a Szűz havában uralkodik.
Főangyali másának, Szent Mihálynak hason-
ló szerepköre bizonyossá teszi, hogy Mária
halálának a napja az aratást, a gabonaistennő
halálát , toroló" pogány ünnep keresztény utó-
da, a Szent Szűz pedig Perszephoné szerepét
is megörökölte. Ennek tárgyi emlékei a már
említett Kalászos Madonnák. Démétér alakja
viszont Mária legenda szerinti anyjában, Szent
Annában élt tovább. (Anna-nap július 26.)
Nagyboldogasszonyként eredetileg őt tisztel-
ték eleink. Végül is az időszaki Mária-ünnepek
(Sarlós Boldogasszony és Nagyboldogasszony)
az aratási időszakot fogják közre. Az előbbi
annak nyitó ünnepe, az utóbbi az, amelyik
lezárja, míg a szeptember 8-i Kisasszony-nap,
Mária születésnapja, az őszi búza vetésének
előkészületeire ad jelt."
A termést ünneplő ókori kocsiversenyek ha-
gyományát folytatja a Mária-jelképekben gaz-
dag híres sienai lovasverseny, a Palio. Évente
két ízben rendezik meg Siena vénuszkagyló
alakú főterén, a Piazza del Campón, július
2-án és augusztus 16-án, az előbbit Sarlós
Boldogasszony, az utóbbit Nagyboldogasszony
tiszteletére. Valamikor szerte Itáliában tartot-
tak aratást ünneplő lovasversenyeket.
A nap múltját kutatva nem feledkezhetünk
meg a betakarítás római ünnepeiről sem.
Augusztus Idusán? az almaszüretelő Dianát
ünnepelték. 19-én ülték meg a Vinalia Rustica
falusi szüretünnepet (vinea, szőlőskert; vinum,
" L. még 26. 127.5 129., 134465
9 13-án. A közhittel ellentétben nem minden hónap [dusa esett 15-ére, Így augusztusé sem.
bor; rustícus, falusi), mely az áprilisi Vinalia
Urbana ünnep párja. 21-én volt a Consualia,
Consus isten ünnepe, a kocsiverseny napja.
E tekintetben talán a Paliók római előképe.
A. Consus-ünnepek mezőgazdasági ünnepek
voltak (conserere, beültet, bevet); az elsőn, au-
gusztusban az aratást, a másodikon, decem-
berben (dec.11. vagy 15.) a vetést ünnepel-
ték. A betakarítás ünnepségsorozatát zárta az
Ops Consiva, a ,bőségmegőrző" istennőnek
az ünnepnapja. Ops, a föld és a termékeny-
ség istennője, Consusszal állt kapcsolatban.
Valójában Ceresnek, a görög Démétér római
megfelelőjének egy másik megjelenési formája
volt (ops jelentése erő, vagyon, hatalom, gaz-
dagság, bőség).
Magyar ősz
Harmadik, egyben legfiatalabb nemzeti ünne-
pünk október 23-a, az 1956-os forradalom és
szabadságharckitörésének emléknapja. Amikor
e sorokat írom, még a forradalom félévszá-
zados jubileumára sem készülődik az ország,
nyilvános megünneplését pedig először csak
1989-ben engedélyezték. Akkor, ezen a napon
kiáltotta ki Szűrös Mátyás, ideiglenes államfő
a Magyar Köztársaságot. Németh Miklós kor-
mányának 48/1990 (III. 19.) MTsz. Rendelete
október 23-át mint a köztársaság kikiáltásának
napját tette némiképp álságos módon mun-
kaszüneti nappá. Nemzeti ünneppé az Antall-
kormány 1991. évi VIII. törvénye emelte.
Az olvasó most azt fogja gondolni, hogy ennek
a napnak aztán aligha találhatni történelmi és
természeti előzményét. Ha oksági előzmény-
nyel éppen nem is, de hasonló, illetve megfele-
lő őszi eseménnyel a történelem és a természet
szép számban szolgál. Méghozzá ugyanolyan
jellegű jelképes foglalatban, mint amilyen ta-
vaszi és nyári ünnepünket is keretezi.
263
 Ha a márciusi tavasz a hadivállalkozások — és a
forradalmak— kezdetének volt alkalmas ideje
Európában, az októberi ősz a végét jelentette,
Róma októberi ünnepei márciusi jeles nap-
jainak a tükörképei. A katona a márciustól
októberig tartó nyárias időszakban volt aktív.
Mindaz a tevékenység, aminek megkezdésére
márciusban ünnep adott jelt, októberben ün-
neppel zárult. A márciusi lovasszemlének az
, Októberi ló" nevű ünnep (Eguus October, ok-
tóber 15.) felelt meg, a tavaszi fegyvertisztítás
ünnepének a fegyverszentelésé (Armilustrium,
október 19.). A késő őszi fegyvernyugvásnak
prózai oka volt, csakúgy, mint a tavaszi fegy-
vercsörtetésnek. Az esőzések kezdetével, rend-
szerint október végén, feláztak az utak, lehűlt a
levegő. Az úton járó katonák és a lovak fáztak,
és beleragadtak a sárba, a fegyverek pedig be-
rozsdásodtak. Tegyük mindjárt hozzá, hogy a
vértes katonáknak a nagy melegben akkor sem
fűlt a foguk a csatározáshoz, ha nem volt mű-
velni való földecskéjük, ez magyarázza a téli
fegyvernyugyvás előtt fellángoló harci kedvet.
Nem volt ez másképp később sem. A török
Magyarország ellen indított hadjáratai is eh-
hez az időkerethez igazodtak. Nagy Szulejmán
bizánci mintára a katonaszent György napján
(április 24-én) indult mindig Magyarország el-
len. Nyár vége felé lépett serege magyar földre,
s ekkor vívta döntő csatáit eleinkkel. Baljós
jelként, esetleg a szultán tudatos választásának
eredményeként a középkori magyar államot
megsemmisítő ütközetek rendre Keresztelő
Szent János fővételére, augusztus 29-ére estek.
1521-ben e napon foglalta el az ország déli
bástyáját, Nándorfehérvárt; 1526. augusztus
29-e a mohácsi csatavesztés dátuma; 1541. au-
gusztus 29-én került az ország fővárosa, Buda,
a török hatalmába.
Akár véletlen, akár nem, hogy történelmünk
eme gyásznapjai egybeestek a legtiszteltebb
szent lefejezésének emléknapjával, a szultán-
nak, ha az őszi esőzések előtt haza akart érni,
augusztus végén ki kellett csikarnia a döntést.
264
Ez történhetett volna Köszegnélí
amelynek ostroma augusztus 5-étő ől 2
tott, de Jurisics várkapitány és ki to
hősiessége a törököt arra kényszerített
formális hódoló gesztussal begyttl i
lenül elvonuljon. Szulejmán utol,
hadjárata alkalmával sem sikerült
tumot tartani, Szigetvár csak Szule
kolt halálát követően (szeprani ba
napra esik el, jé
Később, amikor már az err; ís j
török haderő állomásozott, Dömötör
(október 26.) volt a határ, Ekkortáj v
nedves, hideg idő beálltával szűntetté
lek a harci cselekményeket, és húzódi
végváraiba, fú
Hadd soroljak fel még néhány baagő !
vezetes dátumot. Az időbeli összefi
jelzendő augusztusi, szeptemberi e
zásokat, döntő ütközeteket ís szerep
listámban. I
1529. október: Bécs első ostromával
hagy fel a török. ;
1552. szeptember—október: Eger sike
ostroma, Az ,egri csillagok" megérd
hogy legalább az ostrom főbb dátumait í
tessem, hiszen ez a század legnagyobb m
győzelme a török felett. Szeptember 9-é
török Eger alá, 14-én zárja körül, majd k
ágyúzás után, 29-én, Szent Mihály nap
indítja az első rohamot. 38 napos ostrom
október 16-án vonul el dicstelenül. Az ig
hoz tartozik, hogy 1596. október 13-án
végül török kézre kerül.
1595. október 18.: Bocskai serege elfoglalja :
havasalföldi Tirgovistét a töröktől. O
29.: beveszi Gyurgyevó várát, és szétveri sz nán
basa menekülő hadát. "a
1596. október 23—26. között: az egyesült csi
szári és erdélyi sereg Mezőkeresztesnél
III. Mehmed szultán csapataival. A csatábc
amelyet a keresztények megnyerhettek vo
na, de fegyelmezetlenség miatt elveszítei nek
mindkét fél fejvesztetten menekül.
pen

1598. október eleje: a császári csapatok körül-
zárják a török Budát, de a tartós esőzés miatt
az utak csúszósakká válnak, a lőpor elázik, az
ágyúk elmerülnek a sárba, a várhegy megköze-
líthetetlenné válik. Az ostromlók elvonulnak.
1600. szeprember—október: székely és királyi
sereg, lengyel segítséggel több csatában meg-
veri a moldvai Mihály vajda seregét.
1601. október 9-24.: a királyi katonaság
Sárrét mellett megfutamítja Haszán nagyvezír
csapatait.
1602. október 6.: királyi sereg elfoglalja
Pestet a töröktől, és megkezdi Buda ostromát.
Október 13.—november 3. között: Haszán
nagyvezír Pestet ostromolja, hiába.
1604. október: Bocskai István megindítja sza-
badságharcát.
1619. augusztus 26.: Bethlen Gábor erdélyi fe-
jedelem megindul II. Habsburg Ferdinánd el-
len. Október 2.: Beveszi Érsekújvárt. Október
14.: Pozsony a kezére kerül. Október 24—26..:
cseh-morva—magyar szövetséges hadak dön-
tetlen csatát vívnak a császári sereggel. Egy év-
vel később, ugyanebben az időszakban újulnak
ki a harcok a két fél között.
1683. szeptember 12.: Kara Musztafa nagyve-
zír Bécs alatt vereséget szenved.
1686. szeptember 2.: Buda felszabadul.
1697. szeptember 11-én Zentánál Savoyai Jenő
herceg hatalmas győzelmet arat II. Musztafa
szultán serege fölött.
Egy kicsit hosszabban időztem török-kori har-
cainknál, de hát mondanom kell-e egyáltalán,
hogy miért? Nem egy közülük sokáig nemzeti
gyász- vagy ünnepnapnak számított", s ezek
évszámait máig illene fejben tartani.
Rákóczi csatáira nem jellemző az őszi fellángo-
lás. Egész évben folyik a háborúzás. Nem aka-
dály már a meleg, a nehéz páncél, pajzs immár
a múlté. De hogy a tél beálltával miért nem
szünetelnek a harcok, arra nincs magyaráza-
tom. A szabadságharc jelentősebb hadicselek-
ményei mindenesetre 1703 szeptemberében
kezdődnek, és a karácsonyi fegyvernyugvást
követően folytatódnak. És így történik ez a
későbbi évek során is. (Érdekes, hogy sem ve-
reségeinek, sem győzelmeinek a dátumait nem
tartjuk úgy számon, ahogy a török kori csatá-
két. Iskolai emlékeiket felejtő magyarjaink jó,
ha tudják, hogy a szabadságharc 1703 és 1711
között zajlott.
Figyelemreméltó viszont, hogy az 1848/49-
es szabadságharc első jelentős csatája megint
Szent Mihály napjára esik. A nyáron csak
tessék-lássék folytak a harcok, mivel nyáron
dologidő van. Mindkét oldalon. Kossuth ezért
csak szeptember elején indul toborzókörútra.
Szeptember 29-ét, a pákozdi győzelem emlék-
napját viszont még a kommunisták is meg-
ünnepelték. 1948-ban, Farkas Mihály, az év
szeptemberében kinevezett honvédminiszter
a Magyar Néphadsereg Napja néven ünneppé
tette, a rossz, ámbár nem igaztalan nyelvek sze-
rint nem a Jellacié feletti győzelem iránti tisz-
telgésből, hanem mert ezen a napon született.
Az 1849-es év során váltakozó sikerrel folynak

10 Ma már nem köztudott például, hogy a barokk időben a világegyház szeptember 2-án emlékezett meg Szent Istvánról.
XI. Szent Ince pápa 1686-ban rendelte el az ünnepet örök emlékezetül Buda felszabadulásának örömnapjára. Ezt
az egyházi ünnepet napjaink liturgikus reformja eltörölte. A római egyház San Stefano Ungheresét augusztus 16-án
j
ünnepli.
! , Érthető,
Olvassuk Bálint Sándor leírásában a szeptember 2-i István-nap ünnepi rendjének gyönyörűséges kibonrakozását
fényes körmenettel ülték
hogy a barokk Budán a főünnep" (augusztus 20.) , mellett István királynak ezt az ünnepét is
meg, hiszen a török élmények még ugyancsak elevenek voltak. 1687-ben a császári rés előtt, vagyis ahol a felszabadító
sereg először hatolt be Buda várába, ágyúdörgés közben hangzott föl a 72 Deum. 1690-ben a töröktől zsákmányolt
el. 1691-ben a magyar,
hadijelvényeket is körülhordozták, az Oltáriszentséget pedig a rés helyén emelt sátorban helyezték
aranyozott pajzs,
német, illir prédikációk ideje alatt tizenkét ifjú állott díszőrséget az Oltáriszentség sátra előtt. Baljukban
hadvezérek képmásával, jobbjukon pedig zászlókkal.
a felszabadításban résztvett fejedelmek és
Új szokás volt 1714-ben, hogy prédikációk alatt sasokat engedtek szabadon." Bálint 1977: 217.
 a harcok, amelyek közül legfeljebb a dicsőséges
tavaszi hadjáratról és Buda visszafoglalásáról
szokás megemlékezni (1849. április-május),"
meg persze a világosi fegyverletételről (augusz-
tus 13.), de dátum nélkül, valamint nemzeti
gyásznapunkon, október 6-án, gróf Batthyány
Lajos miniszterelnök és a 13 aradi vértanú ki-
végzéséről,
1918. október 30.—november 1. között zajlik
le az úgynevezett őszirózsás forradalom, mely
a világháborús vereség, a gazdaság összeomlása
miatt tört ki. Tömegbázisát a frontról hazatérő
katonák alkorták, Kiindulásául az október 23-
án éjjel megalakult Magyar Nemzeti Tanács
október 26-i kiáltványa és a 25-én létrejött
Katonatanács felhívása szolgált. A forrada-
lom által életre hívott polgári demokratikus
rendszert 1919, március 21-én (! bolsevista
Tanácsköztársaság váltotta fel,
1944, október 15-én Horthy Miklós kormány-
zó bejelenti a fegyverszünetet, a németek, akik
egyébként március 19-én () szállták meg az
országot, elfogják a fiát, csapataik megszállják
Budapest stratégiai pontjait. Horthy másnap
német nyomásra kinevezi Szálasi Ferencet
miniszterelnökké, majd lemondatják, és
Németországba viszik. Még októberben a nyi-
las nemzetvezető elrendeli a teljes mozgósítást
az oroszok ellen, a kommunisták illetve nem-
zeti érzelmű csoportok a németek elleni harcra
készülnek. Hazánk területén a harci cselekmé-
nyek április elején érnek véget.
Tekintsünk most el attól, hogy milyen ide-
ológiai megfontolásból, igaz ügyért, vagy a
rossz oldalon, reményteli szívvel vagy halálra
szántan harcoltak eleink, és mi a harcok ki-
menetele, a felsorolt magyar példáknak több
figyelemreméltó közös vonása van. A felidézett
események hazánkban zajlanak, vagy onnan
indulnak, honvédő céllal, hiszen mindig ide-
u Május 21-én vette be a honvédsereg Buda várát. Az első világháború ut án ennek a győzelemnek
utolsó vasárnapjára a világháborúban elesett honvédek előtt tisztelgő Hősök emlé
ünnep is volt, Ma Hősök napja, és minden elesett magyar katona előtt tiszteleg,
2 [7 28. o.
266
gen elnyomók és/vagy megszállók ellen.
nak, sokszor a ,két pogány közt" valamek
kel szövetkezve a másik ellenében, a függet ;
ség visszaszerzésének, elnyerésének a céljá;
Az összes esemény csúcspontja október u
harmadába esik. Fellángoló nyitánya és végi.
téka viszont nemegyszer március-április s
re illik, az 1956, októberi forradalmat és
badságharcot is beleértve, "56-ban a békés tij
tetőkbe lövő ávósok ellen ragadtak fegyvert az
emberek, A harcok október 23-ától november —
14-éig folytak. A vér azonban még jóval azután I
is, Sőt, egy darabig még élt a remény, hogy ta. 3
vasszal a nép ismét felkel. Ezt képviselte MUK
(Márciusban Újra Kezdjük) mozgalom, ennek
mártírja a 18 évesen kivégzett Mansfeld Péter
(született 1941. március 10-én, ki
1959, március 21-én), aki 1958 februárjában
újabb fegyveres szervezkedésbe fogott. Az el-
nyomó hatalmat, idegen megszállót a szovjet
hadsereg, az ÁVH, november 4-e után a karha-
talom pufajkásai és a néphadsereg kormányhű
alakulatai képviselték. A szabadságharcosok-
nak nem volt ugyan szövetségese, sokan vi-
szont reménykedtek a , Nyugat" közbelépésé-
ben. Vannak szorosabb párhuzamok is, A két
keleri hódító, a török és az orosz abban hason-
lít egymásra, hogy mindkettő idegen vallású
és kultúrájú volt, és hazánkat mindkét uralom
visszavetette a nyugatosodásban. A detronizált
uralkodóház (párt) 1849-ben is, 1956-ban is
az oroszokat hívta segítségül, (Igaz, utóbb a
kérés csak a látszatot szolgálta. Ha nem ment
volna másképp, jöttek volna maguktól is.)
Asztrálszimbolikus párhuzamok: a Skorpió
hónap, a ,halál hónapja","? október 24-én, rit
kábban 25-én kezdődik, A hónap jelképes gazs
dája, Arész/Mars már olümposzi istenként is
vigyázta, Az asztrológia a Kos havával együtt a
emlékére tették május
künnepét, amely egyúttal nemzeti
Skorpiót rendelte a harcias planétaisten uralma
alá, annak megfelelően, hogy ez a két hónap
határolja a hadivállalkozások évadját, és ahogy
érzékeltetni próbáltam, ebben a két hónapban
lángol a leghevesebben a harci kedv, ahogy ez a
tüzes, haragos istenhez, a Hadakozó csillag ural-
ma alatti időszakhoz illik. Tavasszal inkább a
,harag vetésében" nyilvánul meg, nyár végén,
ősszel viszont ,arat, szüretel a halál", vérben
áznak a csataterek, ahogy a természet is vörös
színt ölt — tetszhalála előtt.
Természeti, mezőgazdasági háttér: október vé-
gével lezárul az év termékeny időszaka, amely-
ben világosan, évszakok szerint különülnek el
egymástól a paraszti munkák. Az ősz a szüreté
és a fakitermelésé. A szüreté, ami az aratáshoz
hasonlóan, egyszerre munka és ünnep, és a
fakivágásé, aminek csupán az ad ünnepi jelle-
get, hogy három, október végi szentet a favá-
gók patrónusaként tiszteltek. (Simon és Júda
apostolok október 28., Wolfgang, október 31.
Mi pedig tiszteljük a hajdani favágókat, amiért
megvárták, amíg a fák élettevékenysége elcsen-
desedik.) A fákra így is halál várt, s e gyászos
eseményt a fűrészes, bárdos, fejszés szentek
névünnepe és a közeli halottak napja illő ko-
morsággal keretezte.
A szüret is halál. A bor vérré, nyirokká és köny-
nyé válik" szimbolikus értelemben. Korábban
már többször," fentebb az aratás kapcsán pél-
dálóztam vele, hogy a termény betakarítását
, kezdettől fogva" a szóban forgó növényt meg-
személyesítő isten(nő) , önfeláldozó" halála jel-
képezte. A keresztény korban a pogány vege-
tációs istenek helyébe mártír szentek léptek, a
gyümölcsisten Dionüszosz Szent Dénessé lett
(Dénes latinul Dionysius), akit október 9-én
5 Ez is a Mars bolygó népi magyar neve.
ESA SZROs
S ESTZASÍZATOS
§ Jankovics 1997: 239, 264—267. Bizonyos terményeket egyenesen , fej"-nek nevez a népnyelv (káposztafej), illetőleg
fejformákat hasonlít terményekhez (dinnyefej, körtefej, krumplifej).
" Balassa—Ortutay 1979: 217.
5 Borok könyve 1995: 67.
"9 Boll—Bezold 1987: 53.
fejeztek le. Ez a nap a névünnepe. Lefejezés
volt a betakarítással kapcsolatba hozott, leg-
több szent mártír kivégzésének a módja. Nem
véletlenül, hiszen a fővétel jelképezi a termény-
begyűjtést a legtalálóbban.
A szüret ünnepi jellegét mutatja, hogy a XVII-
XIX. században ekkor szünetelt a bíráskodás,
a diákok is szünidőt kaptak." Persze a mun-
káskezekre is nagy szükség volt. Magyarország
klimatikus adottságai olyanok, hogy a meg-
termelt borszőlő legnagyobb részét — fajtá-
tól függetlenül — 20-30 nap alatt le kellene
szüretelni. Valamikor azonban 3 hónapig is
eltartott, átlagos időjárás esetén augusztus ele-
jétől, Urunk színeváltozása ünnepétől október
végéig. A kevés munkáskéz miatt a hazai szü-
ret ma is elhúzódik 50-60 napig. Kezdetének
időpontja az éghajlattól, az időjárástól és a sző-
lőfajtától függ, de attól is, milyen bort akar-
tak készíteni belőle. A csemegeszőlőfajtákkal
indul, a borszőlők leszüretelésére egy hónap-
pal később kerül sor. Rendszerint szintén jeles
napon, Szent Mihálykor kezdik. A legészakibb
fekvésű Tokaj-Hegyalján Simon-Júda napig
(október 28.) is várhatnak vele."
Ha a természet halála, a szüret és vértanúság
a jelképek szintjén összekapcsolódik, akkor
innen már csak egy lépés, hogy belássuk, a
harctereken elesett hősöknek, a forradalmak
mártírjainak is e szimbolikus körben a helye.
Ott vannak már az európai műveltség kez-
detétől, hiszen Mars hadisten, az asztrológia
tüzes bolygója ,a bor fölött is uralkodik," és
a szüretre jelt adó Mihály főangyal maga is
harcos szent, a mennyei seregek vezére, egyben
az Utolsó Ítélet végrehajtója, akinek kultusza
a zsidó polgári év fordulójának ünnepeiben
267
TP SZGJARAKOT Te Te TÁNZENTE A ÁKSZEOS TON HONOSAK GREY
és szimbolikájában gyökeredzik. Az már tény-
leg csak játék az egybeesésekkel, hogy Tokaj a
Rákócziak birtoka volt, vagy hogy a végvári vi-
tézek igencsak tisztában voltak vele, hogy vagy
harcolnak, vagy szüretelnek." Ez megfelelést is
jelent. Ahogy az Eger környékét elözönlő kon-
tyosok vonultukban mindent elpusztítottak
maguk körül, miért hagytak volna egy szemet
is a tőkéken?
Magyar tél
998.
6.
Télen nincs magyar nemzeti ünnep. Pedig le-
hetne, sőt, illenék is, hogy legyen. Az ünnep-
lésre okot adó esemény semmivel sem alábbva-
ló a másik háromnál, sőt. Nem is olyan régen,
2000 karácsonyán (vagy 2001. újév napján) a
magyar országgyűlésnek módja is lett volna rá,
hogy a szóban forgó esemény ezredfordulója
alkalmából állami ünneppé emelje e napot.
Nem került volna az országnak semmibe, hi-
szen ez a nap (vagy a másik) jól ismert okból
kifolyólag amúgy is munkaszüneti nap, és be-
leesik az iskolai szünidőbe is.
A történettudomány hivatalos álláspontja sze-
rint 1000. december 25-én vagy Szent István
protomártír ünnepén, december 26-án (eset-
leg 1001. január 1-jén) István fejedelmet II.
Szilveszter pápa (más vélemény szerint III.
Ottó német-római császár) által küldött koro-
nával királlyá koronázzák."! A történészek és a
művelt közvélemény szerint a koronázás napja
a magyar államiság születésnapja. (Műveletlen
olcsójánosok Szent István napját tekintik an-
nak.) Ez a megállapítás nem teljesen pontos,
hiszen Árpád népének bejövetelével létrejön
már a magyar állam, mely Taksony, és még
inkább Géza idejében már megdönthetetlenül
része Európának. Helyesebb lenne talán keresz-
tény magyar királyságot mondanunk. A koro-
20
2004. október
E
16-án4 az a megtiszteltetés
. ef
ért, hogy ünnepi
..
előtt. A szervezők a zuhogó esőn kívül a szüretre hivatkozva mentegették a távollévőket.
2] Magyarország történeti kronológiája 1983: I, 79.
268
NSZ EBET SANT TŐ
názás mint szimbolikus aktus mindenesetre
megpecsételte a száz éves folyamatot, aminek
során Magyarország betagozódik az egykorú
Európába, s ekképpen méltó alkalom az éven-
kénti megemlékezésre. Aktuálissá az teszi az
ünnepet, hogy Magyarország a közelmúltban
az új Európának, az Uniónak is része lett.
Én magam, amióta csak tudok a koroná-
zás télközépi időpontjáról, megünneplem.
Egyszerűen. 24-én a karácsonyfát nemzeti
színű szalagokkal is ékesítem, és legfelülre, a
csillagangyal alá, felrakom a koronás címert, a
rendszerváltás óta kitűzöm az ablakba a zászlót
is. Az ünnepi díszt a karácsonyfával együtt víz-
keresztkor bontom le.
István királlyá koronázásának választott idő-
pontja minden tekintetben jelentőségteljes
nap volt. Kozmikus (téli napforduló), naptári
(újév) és vallási értelemben (karácsony) is. A
három időpont antik mintára ekkor még egy-
beesett. Rómában a téli napfordulót, a Nap
születésnapját december 25-én ünnepelték,
ezért is tették erre a napra utóbb Jézus Krisztus
születésnapját, ami a korai középkorban újév
napja is volt. Ezen túlmenően a koroná-
zás napja nem közönséges újév volt, hanem
Krisztus születésétől számítva — ezzel megint
bejön a karácsony a képbe — a második évezred
első napja is. István vagy a tanácsadói kiváló
érzékkel választották e napot. Újév napja, új
esztendő, új évezred, új államforma, , Krisztus
ezeréves királyságának" megalapítása (Jel 20)
magyar földön összecseng, az esemény a jelek-
re fogékony kortársakra nagy hatással lehetett.
(Györffy György az időpont megválasztása
kapcsán kitér az ezredfordulóhoz fűzött világ-
vége-jóslatokra és félelmekre.)
Különös érzék nem is kellett hozzá, a kará-
csony, a karácsonyi tizenketted egésze már év-
századokkal korábban is állami ünnepségek,
törvénykezés, amnesztia, követjárások, ke-
.
beszédet
,
tarthattam
A
Egerben, kis,a ámbár
2,
lelkes közönség
aa.
resztelések, felszentelések és kiátkozások, meg
persze koronázások ideje volt. A legismertebb
ezek közül Nagy Károlyé. 800 karácsonyán
kente föl a pápa római császárrá. Az s Új", va-
gyis a megújulás, megújítás pedig már a zsidó
karácsony, a Hánukká történelmi magyarázatá-
nak is régtől fogva központi gondolata.
A középkor folyamán ez a hagyomány nálunk
is továbbélt, István utódai az első koronázás
értelmét, a királyi jogkör kinyilvánítását ismé-
telgetve értelemszerűen állami ünnepként él-
ték meg az évnek ezen időszakát. Íme, néhány
példa:
1041 karácsonyán Aba Sámuel követei III.
Henrik német-római császár udvarában tar-
tózkodnak.
1073 karácsonyát Salamon a segítségül hí-
vott német seregek vezéreivel együtt ünnepli
Ikervárott.
1076 karácsonya: I. Géza Szekszárdról béke-
követséget küld Salamonhoz.
1149. december 25-én magyar sereg érkezik
Ladomérba, hogy az elűzött nagyfejedelmet
visszaültessék a trónjára.
1162. december 25. II. Géza kiengedi börtö-
néből az őt kiközösítő esztergomi érseket.?
1189 karácsonya: I. (Barbarossa) Frigyes köve-
tei III. Béla udvarában.
1207. december 2-i pátensében III. Ince pápa
megerősíti Bertoldot, Gertrúd királyné öccsét
a kalocsai érseki székben.
1224 végén fölszentelik az Uros apát által újjá-
épített pannonhalmi apátsági templomot.
1247. december 26.: IV. Béla városi kiváltsá-
got ad a beregszászi hospeseknek.
1291. január 6. előtt: III. András gyűlést tart
Váradon a bárók és a környező megyék neme-
sei és elöljárói részvételével.
1309. december 25-én Gentilis bíboros pápai
legátus kiközösíti az erdélyi vajdát, amiért az a
Szent Koronát magánál tartja.
2 Még aznap vissza is csukatja, mert az érsek nem hajlandó visszavonni
23 Györffy 1977: 148-149.
1323. vízkereszt: Károly Róbert állandó értékű
ezüstpénz verését rendeli el.
1414. vízkereszt: Zsigmond távolléte idejére az
esztergomi érseket és a nádort nevezi ki hely-
tartóivá.
1438. január 1.: Habsburg Albert koronázása
Székesfehérvárott.
1458. újév: országgyűlés kezdődik a Rákos
mezején.
István koronázását illetően több a vitatott elem,
maga a koronázás időpontja is az. Györffy
György, Szent István király első számú történész
szakértője az 1001. január 1. mellett érvel."
Jómagam, abból kiindulva, hogy a koraközép-
kori Európa sok országában karácsonykor, azaz
december 25-én kezdték az évet, a két időpon-
tot egynek veszem. Arra nézvést, hogy Szent
István trónralépésekor ez az évkezdési szokás
dívott volna nálunk is, nincs bizonyítékom, de
tulajdonképpen mindegy is lenne — mindkét
nap része a karácsonyi ünnepkörnek, hagyomá-
nyos nevén a karácsonyi tizenkettednek —, ha
nem akarnám nemzeti ünneppé emelni, illet-
ve ha karácsony ma is újév napja lenne. Mivel
nem így van, és szeretném, ha honfitársaim is
velem ünnepelnének — amikor alkalmam van,
szóba hozom a kérdést illetékesek és közönség
előtt is —, ha egyszer törvényjavaslatként kerül
a képviselők elé, majd választanunk kell. Én
újév napját választanám. Karácsony a hívők
szemében szentebb, mint ahogy a középkorban
tekintettek rá, s ahogy Nagy-Britanniában ma
is — a brit , szentesték" szilveszteri vidámság-
ban telnek —, legtöbb honfitársunk emellett
családias, meghitt ünnepnek tekinti. Újév vi-
szont igazából , üres" nap, a mélyen vallásosak
mennek csak templomba. Karácsony nyolcada
katolikus főünnep, régente Jézus körülmetélé-
sének ünnepe volt, ma Szűz Máriának, Isten
anyjának a napja ez. A zöm a szilveszteri mulat-
ságot heveri ki, jó esetben a malacsültre várva a
az interdiktumot.
269

szokásos, Habsburg-nosztalgiájú bécsi koncert-
közvetítést nézi. Hazafias tartalmat, történelmi
üzenetet a megújulás szükségességéről viszont
épp mint a magyar állam születésnapja adhatna
e nap.
koköxköik
Az állami születésnap télközépi ideje három
másik ünnepünkre jellemző, évszakos vonást
kölcsönöz az eseménynek. A hiány pótlásával
az ünnepi hármas úgy kerekedne négyessé,
ahogy a magyar közmondás tartja: , Három a
magyar igazság, és egy a ráadás".
Az én külön örömömre e négyesben is érvé-
nyesül a 3-1 elve. A három nemzeti, állami
ee
988
270
"TS
ünnep a három termékeny évszakba esik, há-
rom fontos mezőgazdasági tennivaló (vetés,
aratás, szüret) időszakába, a ráadásünnep úgy
válik el a tőlük ebből a szempontból, ahogy
a Hánukká a három zsidó zarándokünnep-
től. De csak ebben különbözne tőlük. Mind a
négy szomszédságában olyan egyházi ünnepet
ülnek a hívők, amelyek a szekuláris világban is
ünnepnek számítanak: március 15. húsvéthoz
vezet; augusztus 20. maga ilyen is, olyan is;
október 23-ára egy héttel a reformáció világ-
napja, majd halottak napja és mindenszentek
következik. Az állami születésnapnak javasolt
újév pedig — megismétlem — a karácsonyi ün-
nepkör része. Mind a négy munkaszüneti nap,
és — elvben — mind iskolai szünidőbe esnek.
 Forrásmunkák

A magyar népköltés remekei 1-II. Szerkesztette Vikár Béla. Wodianer F. és Fiai, Budapest 1907
Az avarok aranya — A nagyszentmiklósi kincs. Szerkesztette Garam Éva. A Magyar Nemzeti
Múzeum és a Helikon Kiadó közös kiadása, 2002
Auguet, Roland: Kegyetlenség és civilizáció — A római játékok, Európa Könyvkiadó 1978
Baktay Ervin: Rámájana — Mahábbhárata. Európa Kiadó 1960
Balassa Iván — Ortutay Gyula: Magyar néprajz. Corvina Kiadó, 1979
Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium. Szent István Társulat 1977
Bálint Sándor: Karácsony, húsvét, pünkösd. Szent István Társulat 1989
Boll, Franz — Bezold Carl: Csillagbit és csillagfejtés. Helikon Kiadó 1987
Borok könyve. Szerkesztette Dr. Hajós Gyöngyi. Kossuth Könyvkiadó 1995
Dömötör Tekla: Népszokások költészete. Akadémiai Kiadó 1974
Dúcz László: A közöttünk élő Turulmadár. Antológia Kiadó, Lakitelek 1993
Firdauszi: Királyok könyve. Európa Könyvkiadó 1959
Fodor István: Mire jó a nyelvtudomány? Balassi Kiadó 2001
Frazer, James G.: Az aranyág. Gondolat 1965
Graves, Robert: Görög mítoszok 1—II. Európa Kiadó 1970
Graves, Robert—Patai, Raphael: Héber mítoszok. Gondolat Kiadó 1969
Györfty György: István király és műve. Gondolat. 1977
Györffy György: A magyarok elődeiről és a honfoglalásról. Osiris Kiadó 2002
Haag, Herbert: Bibliai lexikon. Szent István Társulat 1989
Hahn István: Róma istenei, Gondolat 1975
Hartley Edwards, Elwyn: Lovak. Panemex Kft. 1994
Herbst Péterné Krausz Zorica: Magyarországi zsidó ételek. Minerva 1984
Hinnels, John R.: Perzsa mitológia. Corvina Kiadó, 1992
Hoffmann, Detlef: Die Welt der Spielkarte — Eine Kunstgescbichte. Edition Leipzig 1972.
Hoppál-Jankovics-Nagy—Szemadám: Jelképtár. Helikon Kiadó 2004
Huon de Kermadec, Jean-Michel: 7he Wgy to C binese Astrology — The Four Pillars of Destiny.
Unwin Paperbacks, London 1983
Ivanov, Vjacseszláv V.: Páros és páratlan. Kozmosz Könyvek, Budapest 1986
Jamadzsi Maszanori: Japán —Történelem és hagyományok. Gondolat 1989
Budapest 1980
Jankovics Marcell. Népmesék és a csillagos ég. In: Kapcsolatok. Népművelési Intézet,

271

IK.
zi
d EKE E EE EE E KENE EN EN

Jankovics Marcell: Erósz és Eróé. Kasztrációs komplexus a tündérmesékben in: Erósz a folklórban
(szerk. Hoppál Mihály — Szepes Erika). Szépirodalmi Könyvkiadó 1987
Jankovics Marcell: A fa mitológiája. Csokonai Kiadó, Debrecen 1991
Jankovics Marcell: A Nap könyve. Csokonai Kiadó, Debrecen 1996A
Jankovics Marcell: Ahol a madár se jár. Pontifex Kiadó 1996B
Jankovics Marcell: Jelképkalendárium. Csokonai Kiadó, Debrecen 1997
Jankovics Marcell: Mély a múltnak kútja. Csokonai Kiadó, Debrecen 1998
Jankovics Marcell: A Szarvas könyve. Csokonai Kiadó, Debrecen 2004
Jánoska Antal: A magyar kártya története, ikonográfiája, készítői.
www.lib.jgytf.u-szeged.hu/aetas/1999
Jólesz Károly: Zsidó hitéleti lexikon. Korona GT, Budapest 1987
Jung, Carl G.: Aión. Akadémia Kiadó 1993
Kákosy László: Egyiptomi és antik csillaghít. Akadémia Kiadó 1978
Kákosy László: Ré fiai. Gondolat 1979
Kerényi Károly: Görög mitológia. Gondolat 1977
Kiszely István: Amerika népei. Püski 2004
Klein, Mordell (ed.): Passover. Jewish Publication Society of America, Philadelphia 1973
Klepesta, Josef—Rükl, Antonín: Csillagképek atlasza. Gondolat 1975
Klima László: Fehér és fekete. Duális társadalmi struktúrák a népvándorlás kori népeknél.
Herman Ottó Múzeum Évkönyve, Miskolc 1993
Krupp, Edwin C.: Echoes of the Ancient Skies — The Astronomy of Lost Civilizations. Harper 8z
Row, New York 1983
László Gyula: A honfoglaló magyar nép élete. Magyar Élet Kiadása, Budapest 1944
László Gyula-Rácz István: A nagyszentmiklósi kincs. Corvina Kiadó 1977
Lehtisalo, Toivo V.: Entwurf eíner Mythologie der Jurak-Samojeden, in:
Magyarország történeti kronológiája. Szerkesztette Benda Kálmán. Akadémiai Kiadó 1983
Mandel, Gabriele: / Tarocchi dei Visconti. Monumenta Longobardica, Bergamo 1974
Matthews, John: 7be Grail — Ouest for the Eternal. Ihames éz Hudson, London 1981.
Mémoires de la Société Finno-Ougrienne 53., Helsinki 1924
Miklós Pál: A sárkány szeme — Bevezetés a kínai piktúra ikonográfiájába. Corvina Kiadó 1973
Miniatures, Illuminations of Amir Hosrov Dehlevis Works. , Fan" Publishers of the Uzbek SSr,
Tashkent 1983
Mitológiai enciklopédia 1-II (főszerk.: Sz. A. Tokarev). Gondolat, 1988
New Larousse Encyclopedia of Mythology. The Hamlyn Group, London 1972
Oates, David — Oates, Joan: A civilizáció hajnala. Helikon 1976

272
O. Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások. Gondolat 1966
Platón: Az állam. Gondolat 1968
Plinius, C. Secundus: A természet bistóriája — A növényekről. XIV. Natura 1987
Ripa, Cesare: Iconologia. Balassi Kiadó 1997.
Révész László: Emlékezzetek utatok kezdetére... Timp Kiadó, Budapest 1999
Róheim Géza: Magyar és vogul mitológia in: Buta külövük sári ködös sösél

Gondolat 1984
Sanrillana, Giorgio de-Dechend, Hertha von: Hamlet malma. Pontifex Kiadó 1995
Srrouhal, Eugen: Life of the Ancient Egyptians. Opus Publishing Limited, London 1992
Supka Géza: Kalandozások a kalendáriumban és más érdekességek, Helikon 1988
Szabédi László: A magyar nyelv őstörténete. Kriterion Kiadó, Bukarest 1974
Szendrey Zsigmond — Szendrey Ákos: Szokások in: A magyarság néprajza IV. Királyi Magyar
Egyetemi Nyomda, Budapest 1937
Teres Ágoston: Biblia és asztronómia. Springer Verlag, Budapest—Berlin-Heidelberg-
New York-—Paris—10kyo-Hong Kong-Barcelona 1994
The Sun in Myth and Art. Compiled 8z presented by Madanjeet Singh. Thames 8- Hudson,
London 1993
Thomson, George: Elő filozófusok. Kossuth Könyvkiadó 1975
Tokaji Zsolt: Kínai jelképtár. Szukits Könyvkiadó 2002
Toroczkai-Wigand Ede: Öreg csillagok. Táltos Kiadása, Budapest 1916
Vanyó László: Az ókeresztény művészet szimbólumai. Szent István Társulat 1988
Várady Géza: Ezernyolszáznegyvennyolc, te csillag. Gondolat 1976
Vékony Gábor: Magyar őstörténet— Magyar honfoglalás. Nap Kiadó 2002
1980
Zsoldos Benő: A játékkártya és története. Gondolat Zsebkönyvek
 Tartalom

Előszó

I. A neveikről
Kikeletv ses sát otet HETÁREÉRR TASK Eat sk kádgákóló;
Zsendül, esztést áztatta tes se ús agár eöttélnánű :
Tonbhullás: szt sak ri ser etbs est Ne LÖVELL ÉN ST. vésáTÉ EZÉ öSk
ovlam hóralat tat ezzsíre SSE SE NEE RAS BMEA EN TTV Ae

II. Mettől számoljuk?

Zsákbanihozzajasmelegetenszés
zs zkt vast tes szettet
,akképen jő el, a miképen láttátok őt felmenni a mennybe"
s És elváltozék előttök. . . . . . . . . sás d ezl
eki ze sit
FEhér OVON IELKEZÜK SES S METER EE ea el td ala SZA

III. Színpompák
Piros? Fehér? Zöld? . . . . . sat kösétászés esett
SOALSÁNVATÁSZIK arepCet s HALE e le dás 8.
ilankaság Sze EVÉ et st stlti Tate és ezi ez
Feketén fehérrel. . . . . . . .. SALMENEE
HE Tt ZNI KESsVEt
7 TGYENÉNE

IV. Elemi szinten

SNIGVASZUSZÉNVŰZETÁTASZÓ EE e za úszás SE A
, lüzesen süt le a nyári nap sugára" . . . . . . . aal valos zása b
SBelhideg ezatoldúkünyhhónteé
esés e ök EAstlt s KINANÁSÁSNATREA
[Télvíz idején 5. 4: KSZN ÉTS JTK ATS Fela at éz áz FL EETENBÁSNNA

V. Élővizek
"Tejben, vajDam fÜröSZEVE vs.
s. na. slzésl tó szá ss aZS ZT,
BAZ ErŐSDŐLNEEST
JÓT eti HONA
B VOR SET TER ZE ENE LT a sEStAÉS
:BOTDANAZÁBAZSÁG
A ET ENNE TNM SEA gt S uk Als
KékzéSfeketelaTanyi s ászae else EE MÉ szeti

VI. Évszakállatok
FIN EKIZ SÁTKÁLOYA
Se sz AS NE láz EVT Eztet;
tl SÓT
Ginóber: madár s sss E ATss ke at Ek BLAKE d seetetrk eRéakNEI
EMEL ÜETÁS été e kit Gees etet GEL sa KN ENNÁTSEN §
Féketerteknös kígyóval... Sv séss EE keá ző, 3
VII. Az Úr terített asztaláról
Ezaéntestenb e
, Ímé az Isten Báránya!"
, d. SRA NZTKÉNNNÁSKAN ATSSŐS 124
121

GRAN SSE Test KegR olebe gute alt r a 126

RNENE
Én vagyo
Én a szólönél 4 "7sissGSAR
vagykok a szölkövé? ztalllRRSEt ESETEKET SEN ESR e leve 133
3 7 SzD 7A TREK ERET e K
ES NE av egre 136
VIII. Életkor szerint
, Még benne virít az0 egész kikelee 153
153

18
e elie
a
SIET LÖTEOSNNÁESATOTT Et SARMÉRENÓ

E N
747

E
)
SAGNB
ke k

S
KEL
ke

IR NE K
hyitttá tt

e seg
güganá

-De íme
z övét haja m dsib
"Még 118 3 ívemben a áng
megürélejenetőt, MMM TENN a E
164
EGESZEN TEK Mesa ez LELTAL NÉL Saztle leges késs ál íe ás 168

IX. Rendies játszmák 173

SZÍV,ngőtavanye tá
sz: as zkse 178
Töks, ese
Piro S
KEKRNT
ÉNN ÁR 180
75. tevél, sz a k ENÉN TTN 1RTARRT köt
VT 181
akk. vél... , LÓ LL BATON TÁNAK SÁR KB KET MRA KKE
ELLÁSNS ÉT E KÁ VÉN O VÉG KEZS ést OBTV ÉS FÁT ÁL ák sints ze elése kalnió őrő 182
185
X.A négy sarkalatos erény 186
ölcssessé SZEKTE
esség g hca. 1. 2 17ss 1KE ZAS RE
SZAVANNA
RB KEN REN KÉK EK GNRGBL E KÉRNE
el
or s az TON ÁNKE KENE RÁN E AE klet 190
Erő. a 194
BAZSÁBOSSÉB 7 KN TE TB RSTG AK EKKOR TAR GO ELÉ 11 IE RE VETÉ he
Mértékletesség. s ökllizázs kH sét Enik e sELlNetg 6 ND rtllae LAOSZ N LT 197

203
XI. A , három? testőrről, akik négyen vannak TT 207
RB REESE IAsJ AV AORTA Tin
Égi patrónusolk : assets Ses ződ Siege ME Ta 210
Stets AASEN EGet VES Tt a
Mitikus héroszolk méstlkődölk 125. Egg tsa 214
sre kikei estin
A napisten hiposztázásala 2 85 sőié NT 218
zt SÉTeá ték GÉNT E
Az ember világa 4 Stttésel esse
223
XII. Kincses évszakok SZA G RÁK ÓJÁTÓ LEK G Ea s s dee Nt
TT 223
A nagyszentmiklós i föiac stdlk sa 232
RRBE ZEN E ÉTÉ E INER
CÖszi mász. c a a.a a 24 ÁE
RONT
TAKES KENE VAa 240
Ziló NMR TTEN ÉNTS E e ál a 244
A TI fogságában . RESÉ K ME OE KUN EE
s tkostták BET 249
tavaszi küzdelem 24 K HE E
zrl S N E
Nyár nyeregben, Zl
255
I
FENN
1
ETÁ RÁ S Z E SE elj ak ás árake tett 257
I xs Meki ünn eplő "ait RRNK EB KHARE B Ke GÉ ke SE e gélt ege h TT 260
név tavasz 1.5 5 EKE T RNEA NERN a anak ege at kétes 263
! A NNKTS
agyar nyár . - a..- . 4ia a staa AöbO STN ENKE NEMERE TEO SÉT
El
8 sezge
j NTROT KT SEN
Magyar fssz S TE
NNST NKLN
ÉSE
Magyar CELL. , se láóe 6 E RKNE
A hármas tagolásnál nincs stabilabb, állandóbb állapot, maga a tökély,
lebegjen a Szentháromság vagy egy 3 lábú szék példaként a szemünk
(9 (ojan NY e33t a három a 3 TTL EZEL ETET A négyes labilis rendszer, mégis,
mint olvassuk, , kizárja a fejlődést". Szerencsére azért , önmagán belül
nem". De mi van , önmagán belül"?
, 341". Ezt szántam blikkfangnak, és - reményeim szerint - ez eredeti a
könyvemben. Arra a következtetésre jutottam MTA A hogy a négyes
rendszerek visszatérő sajátosságaként:a négy tag közül az egyik más,
mint a többi. És éppen ez a negyedik az, amitől a négyes rendszereken
belüli fejlődés elkerülhetetlenül beindul.
Íme, néhány egymástól kérsz távoli négyes, amely feltűnően 3--1-es
tagolású. 77
, Három a magyar igazság, meg egy a ráadás" És?
- tartja a szólás.
egesz ld ÜLET LL CSAL aze Lé le tB
A négy evangélista közül hármat, Márkot, Mátét és Lukácsot
szinoptikusként különböztet meg a bibliakutatás a negyediktől,
Jánostól. j
Három rész: test, lélek és szellem teszi az embert.

MS VA VAK

Mi
tIKMIII
oll7a963z2ll602127 3200 Ft