Professional Documents
Culture Documents
Eötvös Károly: Madarászné Szakmáry Katalin
Eötvös Károly: Madarászné Szakmáry Katalin
Szerkeszti
Madarászné Szakmáry Katalin
Tóth Jánosné:
EÖTVÖS KÁROLY
BIBLIOGRÁFIA
Tartalomjegyzék
A könyv, amelyet az olvasó kezében tart, első kötete egy induló kiadványsorozatnak. Most ennek a
bibliográfia sorozatnak a tervéről és az első kötet kiadásának indokairól kívánjuk tájékoztatni az olvasókat.
A sorozatot a veszprémi Eötvös Károly Megyei Könyvtár indítja útjára. A könyvtárosok úgy látják, hogy
Veszprém megye helyismereti irodalmának gyűjtése és népszerűsítése terén végzett munkájuk az olvasók
körében bíztató érdeklődést keltett, s a megye múltjáról alkalmanként hírt adó kiadványok segítették
megismertetni a megye lakóival ennek a tájnak természeti, társadalmi, szellemi állapotát és értékeit.
Dunántúl közepén díszlik a mi szép tájunk: a vadregényes Bakony, a tündéri Balaton, a széleken a Kisalföld
és a Mezőföld nyúlványai. Veszprém megye a történelmi múltban - Baranyát kivéve - minden dunántúli
megyével határos volt, tehát Dunántúl szívében feküdt. Ebből a központi helyzetéből ki is vette a megillető
részt, akár a rómaiak Pannoniájára gondolunk, akár a magyar államalapítás korára, akár a reformkor pezsdítő
kezdeményeire. Voltak ugyan idők, midőn a táj fejlődése elmaradt a haza más vidékeitől. Például a török
háborúk idején, mikor a Hunyadiak korának virágzó települései változtak sorra pusztasággá. Vagy a kapitalista
fejlődés kezdetén, amikor Eötvös Károly is így panaszkodott: "Bizony, más világ van ma abban a városban,
amely a Bakony és a Balaton között fekszik. Magyar kézműiparunk eltűnt. Nemzeti gyáriparunk nem állott
helyébe." Mindez a monarchia iparosodott részeinek volt érdeke. Abban az időben csak a nagy gabonatermelő
síkságok gazdasági élete lendült fel hazánkban és a vasútépítések révén az ország szélein fekvő gócok lettek
kereskedelmi központokká. Középdunántúl majd csak a felszabadulás után válhatott ipari tájjá.
A veszprémi megyei könyvtár létesítésének kezdeteitől fogva tudatosan törekedett arra, hogy egyik szellemi
központja legyen a megyének, s így arra is, hogy a Bakony és a Balaton tájáról megjelent és megjelenő
irodalmat gyűjtse, népszerüsítse. A könyvtárosoknak szívügyük volt a helytörténeti irodalommal való
foglalkozás még azokban az időkben is, amikor nem minden fórumon fogadták ezt szívesen. Akkor is, mikor
sokan azt hangoztatták, hogy a helyismereti irodalommal való törődés az egyoldalú múltbanézést erősítheti és
elterelheti a figyelmet a szocialista építés most adódó feladatairól. A könyvtárosok ezzel szemben azzal érveltek,
hogy a helyismereti irodalom - amelyet így is neveztek - nem csupán történeti szemléletű, hanem a helyi
természeti és társadalmi valóság mostani állapotát is igyekszik feltárni, mégpedig azért, hogy a jövő
tervezéséhez tanulságokat, adatokat, támpontokat nyújtson. Aki jobban megismeri szülőföldjét, annak természeti
adottságait, múltját, az emberek törekvéseit, az közelebb kerül lakóhelyének életéhez, problémáihoz. Aki tudja,
hogy a szülőföldjén élt elődei milyen küzdelmekben vettek részt, milyen eredményeket értek el, az jobban
megszereti az otthonául szolgáló tájat és szívesebben válik közösségi emberré. Aki szűkebb hazájának földjét,
népét, alkotásait jobban megismeri, tudatosabban értékeli és szereti is, az a nagyobb haza és az egész emberiség
körében is jobban megtalálja helyét, szerepét, elvégzendő feladatát.
Ilyen gondolatok ösztönzik arra az Eötvös Károly nevét viselő megyei könyvtárt, hogy sorozatban jelentesse
meg a Veszprém megyei bibliográfiákat. A bibliográfia azt jelenti, hogy könyvjegyzék, irodalomjegyzék. A
megyei könyvtár ezekben a kiadandó jegyzékeiben Veszprém megye múltbeli és mai alkotóinak életművét
kívánja a megye közönségének bemutatni. Azt, hogy a kiemelkedő alkotók, akik ezen a tájon születtek, éltek,
munkálkodtak, milyen eredménnyel járultak hozzá életünk fejlődéséhez.
Ennek a megyei bibliográfia-sorozatnak már vannak előzményei. Ilyesmit eddig is készített a megyei
könyvtár. A jövőben azonban tervszerűen kívánja végezni ezt a munkát, nem csupán alkalmi évfordulókhoz
kapcsolódva, hogy ne maradjanak ki az alkotó portrék közül arra érdemesek. Felsorolunk néhány példát a
bibliográfia sorozat előzményeiből.
1957-ben készítette el Dr. Nagy László a megyei könyvtár kérésére A Veszprém megyei hírlapok és
folyóiratok bibliográfiáját, felsorolva ebben az 1820-1956-os időszak valamennyi lapjának adatait, szerkesztőit,
kiadóit és a lapok élettartamát, valamint lelőhelyeiket. Ugyancsak Dr. Nagy László állította össze A
Tanácsköztársaság Veszprém megyei sajtójának cikkbibliográfiáját is, mely 1959-ben jelent meg.
1967-ben Harmath István és Katsányi Sándor elkészítették Veszprém megye irodalmi hagyományainak
kézikönyvét, amely annyira népszerűvé vált, hogy 1984-ben már negyedik kiadásban is megjelent a Horizont
közművelődési kiskönyvtár sorozatban. Ezt a könyvet állandóan használják az iskolák és a közművelődés
munkatársai, de az irodalom iránt érdeklődő olvasók is.
Kertész Károlyné két neves festőművészről, a megyében letelepedett Egry Józsefről és az itt élő Udvardy
Erzsébetről készített bibliográfiát, felkutatva műveiket és az azokról szóló, művészetüket értékelő irodalmat.
1984-ben, Nagy László iszkázi szülőházának emlékházzá történő avatására Balogh Ferencné Égi és földi
virágzás tükre címmel emlékkönyvet készített a költőről, amelyben a kortársak, írótársak vallomásait gyűjtötte
össze. 1986-ban pedig a megye másik nagy költő szülöttjének, Simon Istvánnak halála évfordulójára
szerkesztett emlékkönyvet Rádics József Pályatársak Simon Istvánról címmel. Többek között ezeknek a
kiadványoknak ötlete és kiviteli terve született a veszprémi megyei könyvtárban.
Ezek tehát a Veszprém megyei bibliográfiák sorozatának előzményei. Most nézzük meg, kikről, milyen
témákról kívánja immáron tervszerűen és következetesen elkészíttetni és kiadni a megyei könyvtár új
bibliográfiai sorozatát.
Első kötete Eötvös Károly életművének bibliográfiája. Maga az a tény, hogy a megyei könyvtár Eötvös
Károly nevét viseli, már elegendő érv arra, hogy elsőként az ő életművét tárja fel. De van ennek több más, nem
kevésbé fontos indoka is. Eötvös Károly sok mindenben volt első a megye történetében, közéletében. Elsőnek
indított például modern politikai hetilapot Veszprémben. Elsőként számolt be egy nagysikerű könyvben a
Balaton körüljárásáról. Elsőként írt szépirodalmi könyvet a Bakonyról. S elsőként állt oda védőként a
tiszaeszlári vérvád perben az ártatlanul vádoltak mellé, akiknek felmentésével a magyar nép is elkerült egy
szégyenteljes nemzetközi elítélést. És végül ő volt tájunkon a reformkor és a szabadságharc eszméinek
legkövetkezetesebb képviselője, Kossuth Lajos őt bízta meg végrendelete végrehajtásával. Mindezek indokolják,
hogy a munkásságát feltáró kötet a Veszprém megyei bibliográfiák élére kerüljön.
Közben készül az a kötet is, amely élő, mindnyájunk által ismert, becsült és szeretett tudós: Lőrincze Lajos
sokoldalú munkásságát mutatja be. Ő a mai magyar nyelvvédelem avatott vezetője. Munkássága elsősorban a
rádióban elhangzott, a szép szentgáli kiejtést őrző élő beszédéből vált népszerűvé. Kívánatos tehát, hogy alkotó
munkájának összefoglalása írásban is hozzáférhetővé váljon szülőföldje közönsége számára.
1990-ben lesz századik évfordulója annak, hogy Lóczy Lajos vezetésével tudományos kutatás kezdődött a
Balaton tanulmányozására. A kutatás a századforduló után befejeződött, aminek eredményeként a Balaton lett a
világ legjobban feltárt tava.
Illő, hogy Veszprém megyében megismerkedjünk Lóczy Lajos életművével, tájékozódjunk többi
tudományos munkálkodásáról, műveinek lelőhelyeiről, hiszen az ő úttörő munkálkodása a tónak és vidékének
mai fejlesztésével is szoros kapcsolatban áll. Lóczy Lajos bibliográfiájának kiadását a kutatás századik
évfordulójára tervezi a megyei könyvtár.
A Felsőörsön született és élete javát Pápán töltő Pápay Sámuel a korai magyar irodalomkutatásnak volt
egyik úttörő munkása. A magyar literatúra esmérete című kötetét 1808-ban adta ki a veszprémi Számmer
Nyomda, s ez volt Bod Péter nevezetes Magyar Athenas-a után a második hazai irodalomtörténeti összefoglalás.
Pápay művét ismerhetjük mi is, hiszen azt a megyei könyvtár 1986-ban hasonmás kiadásban adta közre. De
voltak neki más korabeli munkái is. Ezért kívánja műveinek bibliográfiáját összeállítani és kiadni a megyei
könyvtár.
Szerepelnek a további bibliográfiai tervekben a Cholnokyak is. Ez a veszprémi család egy földrajztudóst és
két rendkívül tehetséges írót adott a magyar művelődésnek. Mi már keveset tudunk róluk, főként az írókról.
Nagyon indokolt munkásságuk felelevenítése, hiszen megismertetésük révén Veszprém művelődési múltja
gazdagodik a ma élő honfitársaink szemében.
Aztán itt van Darnay (Dornyay) Béla földrajzi és idegenforgalmi szakíró. Fáradhatatlan kutatója évtizedeken
keresztül a Balatonvidék és a Bakony nevezetességeinek. Az ő műveinek bibliográfiáját már el is készítette
Zákonyi Ferenc, méltó ez arra, hogy beleillessze sorozatába a megyei könyvtár.
Joggal mondhatná e sorok olvasója, hogy ebben a bibliográfia tervben olyan sok kiadvány került szóba, hogy
azoknak elkészítéséhez, kiadásához és nem utolsó sorban költségeik előteremtéséhez egy évtized is kell. Ezt a
megyei könyvtárban is így gondolják. De ez a bibliográfiai sorozatterv olyanfajta művelődési tevékenység,
amelyet nem lehet ötletszerű rohammunkával megvalósítani, mert gondos előkészítés és kitartó aprómunka kell
eredményeihez.
Évtizedekre kell tervezni tehát, hiszen a művelődési eredmények, amelyekről számot kíván adni, szintén
több évtizedre érvényesek.
A munkálatokat tehát el kellett kezdeni, s azok folynak is. De meg kell említeni azt is, hogy számosan élnek
a megyében olyan öntevékeny helytörténeti kutatók is, akiknek értékes munkássága - ha nem is szerepel a
bibliográfiai sorozat tervében - mindenképpen érdemes arra, hogy a megyei könyvtár bibliográfiai műhelyében
nyilvántartásba kerüljenek, még a nem publikált, kéziratban lévő munkák is. Ehhez a nyilvántartáshoz szükséges
volna a kutatók segítsége.
A megyei könyvtár nemcsak személyi bibliográfiák összeállítását és kiadását tervezi, hanem olyan megyén
belüli kistájakról és településekről írt munkák számbavételét is, amelyek bemutatják egy-egy sajátos vidék, vagy
város figyelemre méltó teljes arcát. A Bakonyi Múzeum által összeállított kutatócsoport például már befejezte a
Káli medence múltjának és mai életének monográfikus kutatását. Jó volna, ha a tanulmányok megjelenését
követné a bibliográfiai számvetés is. Ugyancsak a Bakonyi Múzeum létesített kutatócsoportot a Somlóvidék táji
képének megrajzolására. A Veszprém megyei bibliográfiák sorozatában ilyenféle összefoglalásoknak is helyük
van.
Eötvös Károly (1842-1916)
Eötvös Károly 1842. március 11-én született Mezőszentgyörgyön, az enyingi járásban fekvő mezőföldi
községben. Az enyingi járás 1949-ig Veszprém megyéhez tartozott, így érthető, hogy iskoláztatásának és
pályakezdésének útjai Pápa, majd Veszprém felé vezettek. Apja gazdálkodó köznemes, a haladó köznemesi párt
soraiban részt vett a megyei politikában. 1848 nyarán Jellasich hadseregének egy Mezőszentgyörgy környékén
portyázó csapatát községe fellelkesített lakosságával megtámadta, üldözte és megsemmisítette.
Az ifjú Eötvös tehát hazulról a reformkor és a nemzeti függetlenség eszméit vitte magával a nagyhírű pápai
református kollégiumba, ahol kiváló tanárok körében ezek az eszmék megalapozódtak, elmélyültek és tudatossá
fejlődtek. Későbbi emlékezéseiben így ír erről: "A Bach rendszer sötét hatalma uralkodott fölöttünk, mikor
Pápán Tarczy Lajos tanítványa lettem. De mi, ifjak, őmellette nem éreztük ennek a súlyát. Derült lelke, hatalmas
kedélye, a nemzet jövőjébe vetett rendíthetetlen hite, s az osztrák iránti kiolthatatlan gyűlölete fénnyel,
szabadsággal s honfibizalommal árasztá el azt a kis kört, amelynek ő volt centruma s amelynek mi, ifjak valánk
perifériái." Pápán lettek ismertté első irodalmi próbálkozásai is. Itt határozta el, hogy jogásszá lesz, mert "ha
majd egykor szabad lesz a nemzet: e pályán lehet legjobban szolgálni őt." Érettségi után két évig a jogakadémia
hallgatója Pápán, majd harmadik évben Kecskeméten.
1863-ban lép Veszprémben megyei szolgálatba. Ez év végén idézik Komáromba, s az Almásy-féle
összeesküvésben való részvétel miatt fogságba is vetik. Egy komáromi ügyvéd, Eötvös apjának jóbarátja
azonban sok mindent tudott a vizsgálatot vezető ügyész dolgairól, aki a hallgatás fejében szabadon bocsátotta
Eötvös Károlyt. Eötvösnek különben sem volt sok vétke ebben az ügyben, mindössze néhány plakátot ragasztott
ki Veszprémben és részt akart venni egy pesti összejövetelen, de későn érkezett, mert a rendőrség már előbb
közbelépett. De volt, aki részvételi szándékát besúgta. A függetlenségi mozgalom két vezetője minden esetre
szigorú büntetést kapott, előbb halálra ítélték őket, majd kegyelemből húsz évi börtönre.
Eötvös 1865-ben indította meg - mint szerkesztő - a Veszprém című politikai hetilapot. Pályája gyorsan
emelkedik, harminc éves korában a veszprémi kerület képviselővé választja. A Deák párthoz csatlakozik és a
párt központi lapjának, a Pesti Naplónak lesz vezércikkírója. 1875-ben azonban, a Deák párt és Tisza Kálmánék
fúziója után nem vállal képviselői megbízást. A kormánynak az Ausztriával kötött közgazdasági, vám- és
kereskedelmi szerződése után visszavonult falujába gazdálkodni és a Veszprém megyei ellenzéket vezette. 1878-
ban megnyitotta Pesten ügyvédi irodáját, amely hamarosan az ország első ügyvédi irodája lett. Ebben az évben
48-as ellenzéki programmal újra képviselővé választották Veszprémben. Deák Ferenc ekkor már nem élt. Eötvös
hírlapíróként a függetlenségi párt lapjánál, az Egyetértésnél lett első hírlapíró. 1881-ben egyszerre húsz kerület
jelöli képviselőnek, Nagykőrösön és Dunavecsén meg is választják. Ő a nagykőrösi mandátumot fogadja el.
Ekkor van népszerűsége csúcspontján.
1882-ben kezdődik egyik legnagyobb közéleti küzdelme, a tiszaeszlári vérvád per. Az 1881-es oroszországi
és romániai zsidóüldözések elől tömegesen menekültek kelet felől Magyarországra az életüket féltő zsidók. De
Németországban és Ausztriában is éledt az antiszemitizmus. Hazánkban Istóczy Győző, Verhovay Gyula, Ónódy
Géza képviselők álltak az antiszemita hangulatkeltés élén. A vérvád híre Tiszaeszlárról röppent fel, hogy ott a
zsidók állítólag megöltek egy fiatal cselédlányt, vérét pedig felfogták vallási áldozat céljára. Országszerte óriási
agitációba kezdtek a vád terjesztői, hogy közhangulatot teremtsenek a zsidók ellen.
A Szabolcs megyei vezetés inkvizíciós módszereket alkalmazott a tanúkkal szemben. Lecsúszott dzsentrik
voltak a nép között nyomozást végző csendbiztosok, akik éjszakákon keresztül verték a fogságban tartott tanúk
fejébe a vádat erősítő vallomásokat. Ez a per volt a modern Magyarország történetében az első koncepciós per.
Mikszáth Kálmán, aki tudósítóként maga is jelen volt a tárgyaláson, azt írta, hogy "Amennyi piszkot és salakot
ez a per felvet, azt elsorolni is hajmeresztő."
Ebben a közhangulatban nagy erkölcsi bátorság kellett a védői szerep vállalásához. Mikszáth féltette is
Eötvös Károlyt e szerepléstől. A függetlenségi párt is azon az állásponton volt, hogy ne vállalja Eötvös a
védelmet, mert népszerűségét veszélyezteti ezzel. Ő azonban azt felelte ezekre az aggodalmakra: "Ez
beszennyezése lenne az 1848-as lobogónak!" Tisztában volt azzal, hogy a sok szennyel, a kitenyésztett
hangulattal szemben csak politikus szállhat szembe. Eötvös Károly elhatározását Kossuth Lajos kitüntető
érdeklődése és bizalma is bátorította.
A per adatainak összegyűjtésével és a védelem koncepciójának kidolgozásával hatalmas munkát végzett
Eötvös Károly. A tárgyalás idejére már jobban ismerte a tényállást, mint a vizsgálat, a bíróság, a tanúk százai és
a vádlottak együttvéve. A vádak koholóit saját kelepcéjükbe kergette, a helyi hatalmasságokat nevetségessé
tette. Páratlan életismerete, ellenállhatatlan logikája megdöntötte a vád állításait. A per megmutatta, hogy a
magyar földbirtokos uralkodóosztály mennyire korlátolt. A zsidók üldözését a hazafiság jegyében követelték,
közben csúszott ki lábuk alól a föld. Hétórás, nagyrészt rögtönzött védőbeszédet tartott. Az előkészület során
bonctani órákat vett a legnevesebb orvosprofesszortól. New-York, London, Párizs, Róma, Szentpétervár feszült
figyelmének közepette tartott a tárgyalás. Eötvös személyi biztonságát titkos testőröknek kellett védeni.
Mi volt a tét ebben a perben? Az, hogy a kiegyezési Magyarország bírósága fel tud-e emelkedni a
közhangulattal szemben a jog, az igazság és a humanitás magaslataira, hogy visszautasítsa a képtelen vádakat.
Mikszáth így fogalmazta ezt meg: "Szabad-e nekünk igazságtalanoknak lennünk, akiket csak az igazság tarthat
fenn a fészkelődő népek soraiban?" Eötvös Károly kivételesen nagy szellemi és fizikai bravúrja alapozta meg a
felmentő ítéletet. Ausztriában például az ő védőbeszédének hatására tették kötelezővé az egyetemen a
törvényszéki orvostant. Az "agymosás" és a "manipuláltság" társadalmi veszélyei ellen hazánkban ő szólalt fel
legelőször. A per a magyar liberalizmus történelmi erőpróbája volt. A tudósításokból láthatjuk, hogy micsoda
veszedelem fenyegette a magyar társadalmat ebben a perben.
Eötvös Károly igazsághoz hű, felvilágosult gondolkodású, humánus érzésű ember volt. Természettudományi
ismeretei, élettani tapasztalatai, lélektani elemző készsége diadalra vitte az elveszettnek vélt ügyet. A
kisemberek, az elhagyottak védelmezőjévé vált a nagy perben. Feltárta Solymosi Eszter cselédlány örömtelen,
szomorú életének és öngyilkosságának titkait. A felmentő ítélet kiharcolása Eötvös Károly óriási fegyverténye
volt, és rengeteg ellenséget szerzett neki.
Az 1884-es országgyűlési választások során - bár több kerületben jelölték - nem jutott mandátumhoz. Egy
időre visszavonult a politikától, ügyvédi irodája viszont erősen fellendült. Néhány év múlva azonban ismét
szónoka sok népgyűlésnek. Élénk figyelemmel kísérte a veszprémi megyeház építését is. 1887-ben
Nagykőrösön újra képviselővé választják. A véderő vita során több beszédet tart az önálló magyar hadseregért,
élesen támadta Tisza kormányát. A Függetlenségi Párt vezetésében is reá hárult a legnagyobb feladat. 1890-ben
nagy beszédet mond a képviselőházban Kossuth Lajos magyar állampolgársága ügyében.
1892-ben ismét Nagykőrös képviselője lett, Irányi Dániel halála után pedig átvette a 48-as Függetlenségi
Párt elnökségét. 1893-ban azonban nézeteltérése támadt pártjával. A kormány napirendre tűzte az
egyházpolitikai törvény megvalósítását, mely többek között a felekezeti egyenjogúságot, a polgári házasság
bevezetését kívánta megvalósítani. Eötvös Károly támogatta a kormányzat haladó javaslatait, mert elvileg
egyetértett ezekkel. A Függetlenségi Párt azonban jobban ragaszkodott ellenzéki szerepéhez, mint 48-as
elveihez. Eötvös ezért lemondott az elnökségről, majd 24 társával kilépett a pártból és új függetlenségi pártot
alakított. Ebben az évben járt Kossuth Lajosnál Turinban. Látogatásáról részletes beszámolót irt, amely a nagy
szabadságharcos emigrációs éveinek leghűbb rajza. 1894-ben, Kossuth halálának évében a Kossuth Bizottság
megbízásából megvásárolta Kossuth könyvtárát és azt a bizottság a Nemzeti Múzeumnak adományozta. 1895-
ben újra csatlakozik a Függetlenségi Párthoz, amelynek akkor már Kossuth Ferenc az elnöke, irányítója pedig
ismét Eötvös Károly. 1899-ben azonban végleg kilépett a pártból és pártonkívüli liberális képviselőként, vagy
alkalmanként más pártokhoz csatlakozva 1910-ig maradt tagja az országgyűlésnek.
Ezután a politikában csak néha lángol fel egy-egy harci akcióra. Mint maga írja: "Az 1906-1911-ik évi
országgyűlésre már éppen nem akartam képviselői megbízást vállalni. Különös és véletlen körülmények
kényszere alatt vállaltam el végre. A képviselőház tárgyalásaira éveken át nem mentem, sikertelennek tartottam
minden nemes ellenzéki küzdelmet. De amikor a rettenetes házszabálymódosítással előállottak: erkölcsi
lehetetlenség volt tovább hallgatnom." Beszédeit nagy tetszéssel fogadták. Az első, aki a képviselők közül -
erőszakos kormányzása miatt -- kötelet követel Tisza István számára.
Élete utolsó évtizedét főként irodalmi munkássággal tölti. 1900 őszén jelentik be összes műveinek kiadását,
s a művekből 24 kötet tíz év alatt el is készült, meg is jelent. Voltaképpen összes művei számára írta meg
könyveit. A jubileumi sorozatban az Utazás a Balaton körül a nyitó mű és méltán, mert ez hozta meg számára a
nagy írói elismertetést és ez lett írói munkásságának egyik csúcsa. Nekünk, Veszprém megyeieknek különösen
élvezetes olvasmány a balatoni fürdőkultúra kialakulásának rajza. Félelmetes emlékezetét csodálni lehet. 1875-
ben történt a Balaton körüli utazás négy erdélyi tudós társaságában. Anélkül, hogy jegyzeteket készített volna,
könyvét 25 év múltán, 1900-ban írta meg emlékezetből. És olyan frissen tálalta, mintha közvetlen utazásuk után
írta volna. De így volt másik főművével, A nagy per című könyvével is. Azt húsz évvel az események történése
után vetette papírra. E két művét két évtizednél hosszabb ideig pihentette emlékezetében. Mégis mindkettő
eleven élmények érdekfeszítő elbeszélése. Eötvös Károly remek mesélő volt. Írásai nem regények és nem is
novellák, hanem laza szerkezetben elmondott elbeszélések, amelyeket anekdotákkal tűzdelt tele.
Alkotásainak ihlető mintái nem könyvek, nem írások voltak, hanem szóbeli előadások. Írásain ott van a mese
himpora, az irodalom nála közvetlenül a meséből lép át az írásba, alkotó módszerének törvényei a szóbeli
előadásban alakultak ki. Ezért olyan elbűvölő és egyéni alkotó.
Fölmerült már valahol a probléma, hogy Eötvös Károly miért éppen négy erdélyi tudóst és írót kért fel
utitársként a balatoni utazáshoz. Talán az is lehet ennek az oka, hogy 1868 és 1873 között megjelent Orbán
Balázs Székelyföld leírása című művének hat kötete. A mű útleírás, szociográfia, néprajz és igényes
szépirodalom, bemutat egy alig ismert szép hazai tájat. Nagy visszhangja volt az alkotásnak. Eötvös Károlyban
bizonyosan felmerült a vágy, hogy az ő forrón szeretett és méltán értékelt balatoni tájáról is jelenjék meg
hasonló írás. Hogy miért várt mégis 25 évet a megírással? Talán mert - mint írja - Gyulay Pálra várt, de talán
inkább azért, mert intenzív politikus korszaka után 1900-ban jött meg írói ihlete. Fontos, hogy megszületett írói
műhelyében a Balaton népszerűsítésének első pompás alkotása. Újjáélesztője volt ezzel a csodálatos reformkori
idők dunántúli képeinek, s a reformkor szellemiségének hirdetésével világnézeti alapvetést teljesített.
A balatoni utazásban központi helyet kap Balatonfüred, a reformkor nyári társadalmi központja. Leírja azt is,
hogy az Aranyember balatonparti villáját Jókai képzeletből tette a tó mellé, mert annak két mintája távolabb
feküdt a parttól: egyik a füredi út mellett volt, közvetlen a község előtt, a Taesdale-ház, a másik az arácsi úton a
Kassich-ház. Eötvös akkor még nem tudta, amit Zákonyi Ferenc megírt kéziratban lévő Balatonfüred
monográfiájában, hogy a két nevezetes ház közül az elsőt Pálóczi Horváth Ádám építtette, a másodikat pedig
nem más, mint Széchényi Ferenc. S, hogy ők ketten - mint szabadkőmüvesek - élénk eszmecserét és szervezést
folytattak írók között, Füredi Kör néven társaságuk volt, s együttműködtek Széchényi sógorával, Festetics
Györggyel. Hogy Csokonai a füredi parton írta A tihanyi ekhóhoz című nagy költeményét, s első változatában
ez is volt a versnek a címe. Széchényi és Festetics pedig hajszál híján kerülték el a Martinovics perben való
szereplést, s a Legnagyobb magyar ezek miatt a dolgok miatt is érezhette egész életében a Habsburg dinasztia
iránta való bizalmatlanságát.
Eötvös A nagy per című műve elődje huszadik századi irodalmunk szociológiai, egyéni és tömeglélektani
műveinek. Tényekre alapozott, előre nem befolyásolt alkotás. Művei között ennek a legátgondoltabb a
szerkezete, nyilván, mert a valóságban lefolyt per logikájához alkalmazkodik. Bravúrosan elemzi a történések
lélektani rugóit. Egyben az író magatartásának is legtiszteletreméltóbb dokumentuma. A tanúk százait vonultatja
fel, egyszerű emberek, parasztok, fuvarosok, tutajosok, kiskereskedők sorakoznak szemünk elé páratlan
elevenséggel. A tutajosok nehéz foglalkozásáról külön fejezetet írt, ennek nincs is párja irodalmunkban. A per
egyszerű tanúit, akiket a megyei nyomozás embertelen eszközökkel megfélemlített, ő az embernek kijáró
tisztelettel ábrázolja.
A Bakony című könyve nekünk ugyancsak kedves alkotás - bár elmarad a balatoni utazás színvonala mögött.
Ebben írja, hogy "Az én természetem nem engedi, hogy fejedelmek és nagy uraságok dolgait pöngessem
lantomon, találnak ők írót, ha akarnak, engedelmesebbet, mint én tudnék lenni." Ez a mondata is jelzi, hogy
Eötvös Károly szíve mindig a kisemberek pártján dobog.
Szemléletes, szép magyar nyelvét élvezet olvasni, szókincse gazdag, változatos és képszerű. Így ír például
Kocsi Sebestyén Gábor szőlőbirtokos gondosságáról: "Mennyit költött évenként pirkálókra, nyitogatókra,
metszőkre, karozókra, ganajhordókra, kapásokra, bujtókra, döntőkre, ojtókra, fattyuzókra, kötözőkre,
gyomlálókra, szedőkre, szüretelőkre, csöbrösökre, tiprókra, fejtőkre, s egyéb mindenféle munkásokra: föl van
írva, meg van örökítve utolsó fillérig. Hát még a hegybírák, hegyőrök, kerepkészítők, vízhordók,
seregélykergetők, kádárok és egyéb segédcsapatok!" Könyveinek legszebb lapjait a szép magyar stílus
mesterpéldáiként lehet tanítani iskoláinkban - írja róla Lukácsy Sándor.
1910 utáni életében valóban a teljes hanyatlás jelei mutatkoznak. Ügyvédi munkáját elhanyagolta, majd
irodáját feladta, egészsége megromlott. Rajongói, akik az Abbázia kávéházban évtizedekig kitartottak mellette
elbeszéléseit hallgatva - elhagyták. Az utolsó évben még váltakozó sikerrel mutatták be színdarabját, de az első
világháborúnak ezek az évei már nem az ő idejét jelentették, inkább annak a tragédiának szemlélhette
közeledtét, amitől - Kossuth Lajossal egyetértve - féltette nemzetét. 1916. április 13-án halt meg, betöltve 74.
évét. Kedves városában, Veszprémben temették el, felesége mellé.
Eötvös Károly a köznemesség egyik utolsó, tiszteletreméltó egyénisége volt. Élete osztálya hanyatló
korszakára esett. A dzsentri az ország vezetését is a vaskalapos megyei minták alapján képzelte el, de ezek felett
már régen eljárt az idő. Az Ausztriával való egyenlőség csak vágyálom volt, hiányzott hozzá a legfőbb
biztosíték, a kornak megfelelő társadalmi és gazdasági rendszer. Ezek voltak csírái a jövendő nemzeti
tragédiáknak is. Őmaga így foglalta össze hivatását: "Életem feladatát akként jelölte meg a gondviselés és az én
elszántságom, hogy gyönge nemzedék előtt, kicsinyes és bágyadt korszakban legyek a magasztos nemzeti eszmék
hirdetője." Kitörölhetetlenül éltek lelkében a reformkor eszméi, vérévé vált a szülőföld, a Balaton és a Bakony
tájának szeretete. Ezeknek az eszméknek nagyhatású népszerűsítője is volt. Példaképe Kossuth Lajos és Deák
Ferenc, össze tudta egyeztetni a két nagy ellenfél tiszteletét, s ebben mintha osztozna vele történettudományunk
legújabb állásfoglalása is.
Utóéletéről fel kell jegyezni néhány momentumot, amelyek azt mutatják, hogy korunk nem közönyös az ő
törekvései iránt. Akik megismerik munkásságát, azok tisztelik. A második világháború végén a veszprémi
temetőre is több bomba hullott. Megsérült Eötvös Károly sírja is, ledőlt síremléke. A felszabadulás után Zákonyi
Ferenc látta arra járva a rongálást és sírját saját költségén rendbehozatta.
1949-ben, mikor korszerű könyvtárhálózat kialakításához fogtunk hozzá, Mezőszentgyörgyön, az ő házában
létesítettük az első szocialista népkönyvtárt. Március 24-én volt az avatás országos ünnepség keretében, s a falu
népkönyvtára ekkor vette fel Eötvös Károly nevét. 1954 táján a fővárosi antikváriumokban nagy
példányszámban jelentek meg összes műveinek kötetei. Halála után negyven évig heverhettek ezek a könyvek
valamilyen raktárban, ekkor a könyvtárosok örömmel fedezték fel és vásárolták műveit. Érdemes lenne még
most is utána nézni, nem lappang-e műveiből valamennyi az antikváriumokban? Jó helyük lenne azoknak a
Veszprém megyei könyvtárakban.
Balatonfüreden Eötvös tanya néven birtoka is volt, amely a tó partján egészen az új hajógyár építéséig őrizte
az Eötvös nevet, amikor aztán a tanyát belefoglalták a gyár új épületegyüttesébe. De ezen kívül is számtalan
kapocs kötötte Füredhez. Ennek emléke, hogy 1957. június 1-én a Szívkórház előtti téren felavatták az író fehér
márvány mellszobrát. A szobor Zalai Császár János szobrászművész alkotása, azt a budapesti Izraelita
Hitközség készíttette a tiszaeszlári per után azzal, hogy Budapesten állítják fel. A felavatás azonban elmaradt, s a
szobor a Dohány utcai Izraelita Múzeumban volt elhelyezve. Zákonyi Ferenc kérte el a szobrot a múzeumtól,
amely készséggel ajándékozta azt Balatonfürednek. A szoboravató beszédet Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront
akkori főtitkára tartotta. Mezőszentgyörgy küldöttséggel vett részt az avatáson, melynek vezetője Eötvös Lajos
református esperes, az Eötvös család akkor még élő tagja volt.
1968. augusztus 20-án, amikor Veszprémben a megyei könyvtár új épületbe költözött, felvette Eötvös Károly
nevét. Annak emlékére, hogy a megye irodalmi életének nemcsak egyik kezdeményezője, hanem központi
alakja is volt egészen addig, míg a mi életünkben be nem érett Nagy László művészete. Nagy László életműve a
magyar irodalom legvirágzóbb ágának, a költészetnek emelkedett legfelső szintjére, s került Petőfivel, Adyval és
József Attilával egy sorba. Vele új magaslatot elérő írót adott a hazának a Veszprém megyei táj. Ez azonban nem
jelenti azt, hogy Eötvös Károly úttörő irodalmi tevékenységét és közéleti munkásságát ne becsüljük továbbra is
érdeméhez méltóan.
Eötvös Károly egyik életrajzírója szóvá teszi, hogy az író nem kapta meg az utókortól az őt megillető
elismerést. Nincs például róla utca elnevezve a fővárosban. De mi nagyobb joggal kérdezhetjük, hogy
Veszprémben, közéleti elindulásának és működésének városában és végső nyughelyén van-e utcája Eötvös
Károlynak?
Páldy Róbert
1842 Március 11-én született Mezőszentgyörgyön. Apja Eötvös Lajos gazdálkodó kisnemes. Több
vármegyében voltak apróbb birtokai. Anyja Ujhelyi Lidia. Testvérei: Dénes, László és Lajos. Közülük
a korán elhunyt Lajos az ismertebb, aki múzeumi tisztviselő és bibliográfus volt.
1852-1860 Középiskolai tanulmányait a pápai református kollégiumban végezte. Itt érettségizett 1860. július
29-30-án kitünő eredménnyel, közben az 1859-60-as iskolai évben a soproni ág. ev. lyceumban tanult.
Erre az időre esnek irodalmi szárnypróbálgatásai. Több írását az a kitüntetés érte, hogy bekerültek a
pápai református képzőtársulat érdemkönyvébe.
1860-1862 Élethivatásának a jogi pályát választotta. "Én jogász leszek - mondám, -- független akarok lenni,
s egyéb pályán ma nincs függetlenség. S ha majd egykor szabad lesz a nemzet: e pályán lehet
legjobban szolgálni őt." (Magyar alakok 55. p.) Érettségi után két évig a pápai jogakadémia
hallgatója. Annak ellenére, hogy minden osztályzata kitűnő volt, végső vizsgát Pápán mégsem
tehetett, mert erre az iskola nem volt képesítve. Erre 1864-ben a kecskeméti jogakadémián került sor,
ahol áprilistól július végéig hat félévi vizsgát tett le.
1861 Írói fellépése. A Vasárnapi Újságban megjelenik A feltámadott költő c. verse.
1863 Veszprémben patvarista. Ez év decemberében részt vesz az Almásy-féle összeesküvésben. Noha
szerepe nem nagy, a komáromi hadi törvényszék elé idézik és vizsgálati fogságba kerül. Szabó Gábor
ügyvéd, édesapja jó barátja segítségével hamarosan kiszabadul.
1865-1866 1865 májusában Pesten államvizsgázik, majd a pápai jogakadémián a második félévben
Kerkapoly Károlyt helyettesíti, a bölcsészeti tanszéken logikát, lélektant, bölcsészeti erkölcs és
jogtant, társadalmi és állambölcsészetet, szépműtant, vallás-észtant, országtudományokat,
közgazdászat-történetet, bel- és kül-államtant tanított. Veszprémben Ramazetter Károly
nyomdatulajdonossal Veszprém címmel hírlapot alapít, melynek ő a szerkesztője. Az Indokaink c.
beköszöntőjében tájékoztatja olvasóit a lap feladatáról, céljáról. Több versét és egyéb írását
olvashatjuk a Veszprém hasábjain, melynek első mutatványszáma 1865. május 24-én jelent meg.
1866. november 24-én bírói vizsgát tesz Pesten. Ez év őszétől megyei aljegyző, a következő évben
pedig tiszti ügyész Veszprémben.
1867 Feleségül veszi Fromm Etelkát. Egy gyermekük született, Bálint, aki ügyvéd lett. December 29-én
jelent meg az Eötvös által szerkesztett Veszprém utolsó száma.
1870 Carolus álnéven megjelenteti Kerkapoly az új pénzügyminiszter c. tollrajzot. "E műről Kerkapoly
előzőleg semmit sem tudott s lehet, hogy szerzőjét sem tudja egyhamar eltalálni. Régebbi
tanítványainak egyike az, ki a keblében élő hála és tisztelet mély érzetének akart e művel hangot
adni." Írja a könyv előszavában.
1871 Kinevezték a veszprémi királyi törvényszék mellé közvádló királyi ügyésznek.
1872 A veszprémi választókerület képviselőjévé választja. A Deák-párthoz csatlakozik, a párt központi
lapjának, a Pesti Naplónak három éven keresztül vezércikkírója.
1873 Március 1-től a Pesti Napló folytatásokban közli A nazarénusok c. regényes történeti elbeszélését.
1875-1877 A Deák-párt és a "Balközép" fúziója után nem marad tovább képviselő. "A többséggel nem
rokonszenveztem, a kisebbséggel sok lényeges kérdésben nem értettem egyet. Birtokomra mentem
gazdálkodni." (A nagy per . . . 2. köt. 88. p.) 1876 elején Széll Kálmán pénzügyminiszter
ösztönzésére állást vállalt a pénzügyminisztériumban, a kataszteri munkálatoknál, de állásáról négy
hónap után lemondott, amikor tudomására jutott a kormánynak Ausztriával kötött közgazdsági s vám
és kereskedelmi egyezménye. Munkájának eredménye A földadó és a kataszter . . . c. tanulmány,
mely ebben az évben került kiadásra. 1876-1877-ben birtokán gazdálkodott és Veszprém
vármegyében az ellenzéket vezette. 1877 végén Pestre költözött.
1878 Ügyvédi irodát nyit Pesten, s még ebben az évben a veszprémi választókerület ismét képviselőjévé
választotta. Deák Ferenc ekkor már nem élt. Eötvös az ellenzék erősítését, az Országos Függetlenségi
Párt tekintélyének emelését tartotta szükségesnek, ezért a függetlenségi párthoz csatlakozott. Ettől
kezdve vezető publicistája a párt hivatalos lapjának, az Egyetértésnek.
1879 Az Aki örökké bujdosott c. elbeszélését folytatásokban közli a Vasárnapi Újság. Pisztolypárbajt vív
Verhovay Gyula országgyűlési képviselővel, mindketten sértetlenek maradtak.
1881 Egyszerre húsz kerület jelöli képviselőnek, végül Nagykőrösön választják meg.
1882 A tiszaeszlári ügyben felkérik a perbefogott zsidók védelmére. A felkérést némi vivódás után elfogadja.
Funták Sándor és Horánszky Nándor védőtársaival együtt megkezdik a titokzatos ügy nyomozását.
1883 Június 20-tól augusztus 3-ig tartott a tiszaeszlári per végtárgyalása. Eötvös védőbeszéde július 3-án
reggel 3/4 9-től délután 4 óráig tartott. Augusztus 3-án kihirdették az ítéletet: az ártatlanul
gyilkossággal vádolt zsidókat fölmentették. Ezzel európai hírnévre tett szert mint ügyvéd, de az
akkori antiszemita közvélemény elítélte, népszerűtlenné vált.
1884 Az országgyűlés következő ciklusára több választókerület is jelöli képviselőnek, végül nem jut
mandátumhoz. A politikától néhány évre visszavonult, ügyvédi irodája viszont erősen föllendült.
1886 Népszerűsége ismét növekszik, a népgyűlések kedvelt szónoka. Élénk figyelemmel kíséri a veszprémi
megyeház építését. Többször tett javaslatot az építéssel és az építési költséggel kapcsolatban. Több
hírlapnak munkatársa, köztük a Pesti Hírlapnak is. Pisztolypárbajt vív Visi Imrével, mindketten
sértetlenek maradtak. Október 9-én a Veszprémi Független Hírlap tudósít a szomorú hírről: Eötvös
Károly édesanyja meghalt.
1887 A választáson több kerületben is fölléptették, de csak Nagykőrösön választották meg. Tagja a
képviselőház pénzügyi bizottságának.
1889 A véderő-vita alatt több beszédet mondott a képviselőházban. Beszédeivel hevesen ostromolta Tisza
Kálmán kormányát. A függetlenségi párt akkori elnöke Irányi Dániel, a párt külső képviselete
azonban Eötvös vállaira nehezedett. "Voltaképpen én vezettem a pártot vagy legalább vezetésében
nekem volt legnagyobb részem." (Harcz a nemzeti hadseregért. 24. p.) Mezőszentgyörgyön
megvásárolta az egykori Matlekovich-féle birtokot.
1890 A legnagyobb ellenzéki lapnak, az "Egyetértés"-nek vezércikkírója. A híres lottó-perben Farkas
Menyhért védője. A képviselőházban Kossuth Lajos magyar állampolgársága ügyében hosszú
beszédet mond.
1892 A választásra több kerület jelölte, de ismét Nagykőrös képviselője lett. Irányi Dániel halála után
elvállalta a függetlenségi párt vezetését.
1893 Egyházpolitikai beszéde miatt a párton belül nézeteltérése támadt, ezért lemondott pártelnöki
tisztségéről. Néhány nap múlva 24 képviselőtársával együtt kilép a Függetlenségi és 48-as Pártból és
Országos Függetlenségi Párt címen új pártot alapítanak. Június 19-én gróf Károlyi Gábor és Nagy
Gyula képviselők társaságában meglátogatja Turinban Kossuth Lajost. Szeptember 23-án a dunántúli
evangélikus-református egyházkerület tanácsbíróvá választja.
1894 Kaas Ivor és Eötvös Károly szerencsés kimenetelű párbaja. A Kossuth-bizottság megbízásából
megvásárolja Kossuth Lajos turini könyvtárát és azt a bizottság a nemzeti múzeumnak adományozza.
1895 Ismét csatlakozik a Függetlenségi és 48-as Párthoz, melynek elnöke ekkor már Kossuth Ferenc,
szellemi irányítója ismét Eötvös Károly.
1896 A novemberi választáson megint ő lett Nagykőrös képviselője.
1899 Március 2-án nyílt levélben bejelenti Kossuth Ferencnek, hogy az ellene hozott vádak miatt kilép a
függetlenségi pártból. "Maradok független függetlenségi" - írja a levélben. (1653) A politikától az
irodalom felé fordul. Hamarosan kiderül, hogy kiváló szépírói tehetség. Írásai egyre gyakrabban
jelennek meg a lapokban. Az Egyetértés, melynek ekkor szerkesztője volt, tárcarovatában
folytatásokban közli a Gróf Károlyi Gábor följegyzései, majd az Utazás a Balaton körül c. művét. A
sikert mutatja, hogy az Egyetértés mellett, ezzel egyidőben a Nagyváradi Naplóban is megjelent az
Utazás a Balaton körül c. útirajza.
1900 Október közepétől a Révai Testvérek kiadóvállalat sajtókampányt kezd Eötvös Károly munkáinak 27
kötetre tervezett kiadása érdekében. Ebből 24 kötet tíz év alatt napvilágot látott, némelyik több
kiadásban is. Még ebben az évben megjelent az első négy kötet: Utazás a Balaton körül 1-2. köt., Aki
örökké bujdosott és A két ördög vára.
1901 Összes műveinek újabb kötetei: Magyar alakok és az Emlékezések. December 27-én irodalmi
munkásságának elismeréséül a Petőfi-Társaság tagjául választotta.
1902 Január 7-től április végéig az Egyetértés főszerkesztői és jan. 25-től felelős szerkesztői teendőit is
ellátja. Május 1-től pedig új szerepet vállalt a lapnál, szépirodalmi főmunkatárs lett. Elkészült a
tiszaeszlári perről szóló műve, A nagy per . . ., melyet március 23-tól közölt az Egyetértés. "Húsz év
múlt el az eset óta. Akkor a férfikor delén állottam. Ma már mögöttem van az életnek hatvanadik éve.
Úgy nézek vissza a társadalom ama nagy harczára, mint az utazó egyenes rónavidékről az örök hóval
borított Alpesek nehéz járású szirthasadékaira. Az egykori fáradalmak, veszélyek és nélkülözések
kedvetlenségei rég elszállottak lelkemből. Nyugodtan, sőt derűs emlékezéssel beszélheti el az utazó a
nehéz út változatait. Az igazság előadásában nem gátolja semmi." (A nagy per . . . 1. köt. 9. p.)
1904 Az év elejétől csatlakozott a báró Bánffy Dezső vezetésével működő ún. "Új Párt"-hoz, melyet Bánffy
pártnak is neveztek. ". . . mivel hogy én a nemzeti küzdelemnek lehetőleg egységes folytatását láttam
szükségesnek, erre pedig Bánffy és pártja nagy buzgósággal készen volt: tehát velük kellett
szövetkeznem. Fent is állott szövetségem az 1906-iki választásokig." (Harcz az alkotmányért. 185. p.)
Tagja lett az ellenzéki pártokból alakult Vezérlő Bizottságnak, amelynek az ország alkotmányos
ügyeinek vezetése, a kormány és a kormánypárt működésének ellenőrzése volt a feladata. Ő
fogalmazta meg az ellenzék nyilatkozatait, kiáltványait. Ez évben megjelent munkái: A nagy per . . .
és A nazarénusok.
1905 Nagykőrös ismét képviselőjének választotta, ezúttal "újpárti"-programmal. "Eötvös Károly oly nagy
népszerűségnek örvend, s őt az ő kiváló tulajdonságai annyira kedveltté tették, hogy akármilyen
programmal is szívesen megválasztottuk volna." (1922) Munkáinak legújabb kötetei: Deák Ferenc és
családja, a Tünemények és A nagy év. Karácsonykor súlyos veszteség érte. Felesége, akivel 37 évig
éltek boldog házasságban, meghalt. "Csekély szerzeményeimet iparkodásom mellett leginkább az ő
hív szeretetének, segedelmének, maga megvonásának és okos gazdasszonyságának köszönhetem" írja
Az én tavalyi karácsonyom c. visszaemlékezésében.
1906 Kossuth Ferenchez intézett levelében bejelenti, hogy kilép a Vezérlő Bizottságból. (725) Az utóbbi
időben tanúsított politikai magatartása visszatetszést keltett nagykőrösi választóiban, a március 15-i
ünnepségen nem engedték szóhoz jutni. "Eötvös nem beszélhet" írja a Nagykőrösi Hírlap március 18-i
száma. A tiszteletére adott ebéd folyamán bejelentette, hogy visszalép a politikai élettől és kizárólag
az irodalommal foglalkozik. Szándékát nem váltotta be, mert a júliusi választásokon Budapest VII.
kerületének, Erzsébetvárosnak képviselőjéül választották. Megjelent művei: Szilágyi és Káldy, Jókay-
nemzetség, Nagyokról és kicsinyekről, Harc a nemzeti hadseregért.
1908 Hosszú távollét után ismét a képviselőházban találjuk, hogy elmondja véleményét a házszabályról.
Beszédeit nagy tetszéssel fogadták. A november 17-i lapok arról tudósítanak, hogy Eötvös átlépett a
"balpártba".
1909 A választáson ismét Budapest VII. kerületének jelöltje, de most nem jut mandátumhoz. Összes
munkáinak újabb négy kötete látott napvilágot: A Bakony 1-2. köt., A balatoni utazás vége és a Harc
az alkotmányért.
1910 Belépett a Nemzeti Munkapártba, amely Khuen-Héderváry miniszterelnökségével a Deák-politika
újjászervezését célozta. Ez a politikai pálfordulás végleg népszerűtlenné tette. Az Erzsébetvárosban
ismét jelölték, de megbukott a választáson. Ezzel eltűnt a politika és a közélet szinteréről.
1914 Életében minden vonatkozásban a hanyatlás jelei mutatkoztak. Ügyvédi praxisát elhanyagolta, lassan
feladta, egészsége megromlott. Egy ideig Balatonszemesen tartózkodott, majd ismét Budapestre
költözött. Régi rajongói is elhagyták.
1915 Augusztus 27-én a Fővárosi Nyári Színház társulata a Budai Színkörben nagy sikerrel bemutatta a
Böthök uram szerencséje c. színdarabját. A színdarab nyomtatásban is megjelent 1916-ban. A könyv
ritkaság, könyvárusi forgalomba nem került.
1916 Április 13-án meghalt. A Budapesti Ügyvédi Kamara dísztermében búcsúztak el tőle barátai és
tisztelői. A gyászszertartás után Veszprémbe szállították, ahol április 16-án eltemették. "Mint Homér
fölött a hét város, úgy vetélkedik ravatalodnál ügyvédi kar, politika, szépirodalom, zsurnalisztika,
hogy melyik mondhasson magáénak." - mondta friss sírhantjánál Szathmári Mór. (2090)
1957 Június l-én Balatonfüreden, az Állami Szívkórház előtti parkban felavatták Eötvös Károly fehér
márványból készült mellszobrát.
1966 A Fejér megyei tanácsi szervek Mezőszentgyörgyön felújították azt a házat, amelyben Eötvös Károly a
századfordulón lakott. Az épület falára emléktáblát helyeztek el, két helyiségében az íróról elnevezett
könyvtár és emlékmúzeum kapott helyet.
1968 Augusztus 20-án a Veszprém Megyei Könyvtár Eötvös Károly nevét vette fel.
Bevezető
"Egész irodalmi működésem nagy része abból áll, hogy különböző adatok, tünetek és személyek czímén és
alkalmán megfigyeléseimet rakom le a papír betüibe. S aki szemeivel minden soromat végigszántja, az megtudja
az én történetemet is, családom történetét is." - Írja Eötvös Károly az Emlékezések előszavában. Talán ez a
sugallat indított el évekkel ezelőtt bennünket, amikor a megyei könyvtár megbízásából hozzákezdtünk Eötvös
személyi bibliográfiájához. Most azzal a reménnyel indítjuk útjára az összegyűlt kötetnyi anyagot, hogy
segítsünk azoknak, akik szeretnék megismerni életét, munkásságát, korának társadalmi és politikai viszonyait,
valamint azokat a kortársait, akiket írásaiban az utókor számára megörökített.
Munkánk során a teljesség megközelítésére törekedtünk, teljesnek mégsem mondhatjuk a bibliográfiánkat,
mert nem volt lehetőségünk a 19. század utolsó harmadától a 20. század első évtizedéig az országban megjelent
valamennyi olyan sajtótermék felkutatására és feldolgozására, amelyekben esetleg megjelenhettek Eötvössel
kapcsolatos írások. Nem jutottunk hozzá a külföldi újságokhoz sem, pedig 1882-83-ban a tiszaeszlári per
széleskörű sajtóvisszhangot kapott az országhatárokon túl is, számos külföldi lap foglalkozott a ragyogó jogászi
teljesítményt nyújtó védőügyvéddel, Eötvös Károllyal. Mégis úgy érezzük, hogy az életének legaktívabb
időszakában megjelent fontos napi- és hetilapokat kézbevettük. Több évtizedet feldolgoztunk az Egyetértésből, a
Pesti Hírlapból, a Pesti Naplóból, a Vasárnapi Újságból, a veszprémi és a nagykőrösi lapokból. Nem
szerepelnek a bibliográfiában a tankönyvek és a lexikonok adatai. A másodlagos források alapján
tudomásunkra jutott írásokat - néhány kivételtől eltekintve - felkutattuk és ellenőriztük.
Eötvös Károly életéről rövid életrajzi kronológiát készítettünk, elsősorban a saját írásai - mint a
leghitelesebb források - és a bibliográfia adatai alapján. Több esetben idéztünk a munkáiból, vagy hivatkoztunk
bizonyos írásokra. Ilyenkor zárójelben feltüntettük az idézet lelőhelyét: a szóbanforgó kötet címét és az
oldalszámot az első kiadás alapján, vagy a bibliográfia tételszámát.
A bibliográfia fő rendező elve az írások megjelenési ideje. Azonos időben megjelenteknél a források
betűrendje a mérvadó.
1.Munkái
a) Önálló kötetek
b) Antológiákban, folyóiratokban és napilapokban megjelent írásai
Munkáihoz soroltuk a nevével, álneveivel és szignóival ellátott írásokat, továbbá a parlamenti beszédeit és a
nyomtatásban közölt védőbeszédeit. A névjelzés nélküli cikkei nem szerepelnek a bibliográfiában, noha
tudomásunk van arról, hogy pl. a Pesti Naplónak több éven keresztül vezércikkírója volt, írásai azonban
névjelzés nélkül jelentek meg. Ezek kiválasztása stíluselemző vizsgálattal lenne lehetséges, erre mi nem
vállalkozhattunk.
Az első csoportban különválasztottuk az önálló köteteket és a periodikákban megjelent műveit. Ezáltal itt
kétszer ismétlődik az időrend, ezt azonban indokoltnak érezzük.
A parlamenti beszédeiről készült tételek szövegét - a Képviselőházi Naplók és a hozzájuk tartozó név- és
tárgymutatókból vettük át, ezeket szögletes zárójelbe tettük. Előfordult, hogy egy napon többször is felszólalt,
több témához is hozzászólt, ilyenkor a zárójelen belüli cím is több részből áll. Parlamenti beszédeiből a napi
sajtó - pártállásától függően - több-kevesebb részletet közölt vagy ismertette őket. Ezeket a reagálásokat
közvetlenül a leírások után soroltuk fel. Hasonlóképpen jártunk el a tiszaeszlári per végtárgyalásán elmondott
védőbeszédével is.
Önállóan megjelent tanulmányai, valamint az összes munkáit tartalmazó 24 kötet és az írásaiból készült
válogatások a megjelenés időrendjében követik egymást. Tartalmukat az első kiadás alapján analítikusan
feltártuk. A bibliográfiai leírás után alszámokkal ellátva felsoroltuk a címeket abban a sorrendben, ahogy a
kötetekben találhatók. Az újabb, változatlan kiadásoknál csak a kiadás sorszámát jeleztük, tételszám nélkül. A
más kiadónál vagy más sorozatban változott tartalommal megjelent kötetek ismét szerepelnek a bibliográfiában,
tartalmukat szintén felsoroltuk.
Eötvös Károlynak több regényét és elbeszélését folytatásokban közölték a korabeli lapok, némelyiket 20-30,
vagy ennél is több részletben. A 10-nél több rész esetén nem soroltuk fel a dátumokat egyenként, hanem csak az
első és az utolsó közlés időpontját jeleztük. A cím után felírtuk a folytatások számát (pl. 1-30. r.) Ha a közlés
nem folyamatos, vagy oldalszámai nem azonosak, a megjegyzésben erre is felhívjuk az olvasó figyelmét.
A kor szokása szerint Eötvös is gyakran írt álnéven, vagy nevének bizonyos betűivel szignálta írásait. Az
alábbi álneveivel és szignóival találkoztunk, ezeket az egyes tételeknél a leírások után is közöljük.
Beatus Ille, Carolus, (E.K.), Eö. K., (Eö. K.), Eö-s. K-ly, R. E. K.
A bibliográfia második csoportjában kapott helyet minden olyan önálló kötet, cikk, tanulmány, beszéd stb.
leírása, amely Eötvös életével és tevékenységével foglalkozik. Itt találhatók a könyvismertetések is. A
bibliográfiai leírások a szokásos gyakorlatot követik. Ha a tétel nem önálló művet ír le, akkor a szerző és a cím
után új sorban az egyenlőségjel következik, majd a forrás megjelölése, a kezdő és a záró lapszám. Könyveknél,
szerző hiányában a szerkesztő vagy összeállító, időszaki kiadványoknál a forrás neve után a hónap, nap, a
periodika száma is szerepel. Az egyes tételekhez ahol szükséges, rövid annotációt fűzünk. Segítséget szeretnénk
nyújtani a szóbanforgó írás gyorsabb megtalálásához, ezért ahol lehet és szükséges, a rovatot is jelezzük pl.
Ujdonságok rovat. Különösen fontos ez a híreknél, amelyeknek nincs önálló címük, a legtöbb esetben csak az
általunk adott tárgymegjelölésből lehet az írás jellegére következtetni.
A bibliográfiához általános mutatót készítettünk, mely betűrendben tartalmazza Eötvös Károly munkáinak
címét, a bibliográfiában előforduló személy- és földrajzi neveket és a teljes anyagról készített tárgyszavakat. A
tételszámok különböző jelölésével különböztetjük meg a címeket, a szerzőségi adatokat (szerző, szerkesztő,
összeállító) és a tárgyszavakat egymástól. A címek és tételszámaik kurzív, a szerzőségi adatok tételszáma kövér,
a tárgyszavaké pedig normál szedéssel készült. A könyvismertetések tételszáma a könyv címének tételszámainál
találhatók, így a könyv megjelenése, valamint a rá vonatkozó recenziók, könyvismertetések együtt láthatók. (Ha
arra vagyunk kíváncsiak, hogy egy-egy kötet a megjelenése évében milyen visszhangot kapott, megtudhatjuk a
bibliográfiai leírás után is, a közölt tételszámok alapján.)
Mivel a bibliográfiában az időrend háromszor ismétlődik, a tételek számozása pedig folyamatos, ezért a
mutatóban a tételszámok növekedése nem jelenti párhuzamosan az idő előrehaladását.
A bibliográfiához tartozik még az általunk használt rövidítések és a feldolgozott könyvek, folyóiratok,
napilapok jegyzéke, a hozzájuk tartozó tételszámokkal.
Tudjuk, hogy még sok adattal gazdagíthattuk volna irodalomjegyzékünket, de egyelőre -1986. december 31-
ével - lezártuk az anyaggyűjtést. Arra kérjük kedves olvasóinkat, ha találnak Eötvös Károllyal kapcsolatos újabb
adatot, közöljék velünk. Előre is köszönjük a szívességüket.
Végül köszönetet mondunk mindazoknak, akik a bibliográfia elkészítésében segítségünkre voltak.
A szerkesztő
RÖVIDÍTÉSEK
ek = esti kiadás
Előzm. = előzmény
fej. = fejezet
h = hasáb
Ism. = ismerteti
ker. = kerület
köt. = kötet
közl. = közlemény
ld. = lásd
mell. = melléklet
o. ü. = országos ülés
p. = pagina
r. = rész
rk = reggeli kiadás
sz. = szám
t. = tábla
Ua. = ugyanaz
ún. = úgynevezett
Uo. = ugyanott
EÖTVÖS KÁROLY MUNKÁI
Önálló kötetek
1870
1875
1900
TARTALOM
2. köt.
TARTALOM
TARTALOM
TARTALOM
TARTALOM
1902
8 Gróf Károlyi Gábor följegyzései. 1-2. köt. Bp. Révai. 320, 317 p.
(Eötvös Károly munkái 7-8.)
2. kiad. 1904 3. kiad. 1904 4. kiad. 1908 5. kiad. 1909
TARTALOM
2. köt.
1903
1904
1905
TARTALOM
2. köt.
TARTALOM
A nagy per, mely ezer éve folyik s még sincs vége. 2. kiad. ld. 10. tétel
1906
TARTALOM
TARTALOM
1 A mi királynénkról 1-3. p.
2 Ki volt Irányi Dániel? 4-11. p.
3 Vörösmarty előfizetői 12-27. p.
4 Tisza Kálmán halálakor 28-34. p.
5 Levél egy menyasszonyhoz 35-40. p.
6 Különös ember 41-48. p.
7 A torpedó-király 49-56. p.
8 A nagy asszony 57-61. p.
9 Kozma Sándor 62-67. p.
10 Bittó István halálán 68-80. p.
11 Emlékezés Pulszky Ágostonra 81-97. p.
12 Falk Miksa korünnepe 98-107. p.
13 Báró Wesselényi Miklós híres bajvívása 108-151. p.
14 Tóth Kálmán 152-157. p.
15 Az a pataki diák 158-168. p.
16 Hogy hal meg a Vilmos huszár? 169-175. p.
17 Mit nem tudunk a Dreyfusz-ügyben? 176-182. p.
18 A nagykőrösi kántor 183-191. p.
19 A legöregebb doktor 192-195. p.
20 Kossuthról 196-199. p.
21 Ábris gróf 200-206. p.
22 A tauszki 207-210. p.
23 A "Leányálmok" 211-212. p.
24 Vörösmarty első szerelméről 213-219. p.
25 Jókai meghalt 220-224. p.
2s Jókai utolsó betegsége 225-251. p.
27 A lelkek ura 252-259. p.
28 A Móricz kölyök 260-265. p.
29 A kézcsók az Alkotmányban 266-292. p.
30 Kossuth lelke elszáll 293-306. p.
Ism. 1951
TARTALOM
1 Tájékoztató 1-10. p.
2 A szolgálati idő 11-22. p.
3 A nemzeti hadsereg 23-55. p.
4 Magyar nyelv a hadseregben 56-107. p.
5 Erkölcsi harczképesség 108-130. p.
6 Nessi Pál képviselő mentelmi ügye 131-158, p.
7 Nemzeti sérelmeink a hadseregben 159-192. p.
8 A nemzet igazságai 193-236. p.
9 A többség és a nemzet akarata 237-272. p.
10 A Khuen-Héderváry kormány bemutatkozása 272-300. p.
11 Bizalmatlanság 301-318. p.
Ism. 1951
1908
Aki örökké bujdosott és egyéb elbeszélések. 4. kiad. ld. 4. tétel
A nagy per, mely ezer éve folyik s még sincs vége. 3-4. kiad. ld. 10. tétel
1909
TARTALOM
1 Tájékoztató 1-23. p.
2 A virtus 24-94.p.
3 A szent-gáli nemzetes asszony 95-102. p.
4 A faragó béres 103-109. p.
5 Boronya halála 110-115. p.
6 Atyafi-látogatás 116-123. p.
7 Ük 124-131. p.
8 Ez is válópör! 132-139. p.
9 Kikből állt a tábor? 140-146. p.
10 A Kerkapolyak 147-301. p.
11 Taplószedő 302-310. p. 2. köt.
12 Ki volt hát Sobri? 1-67. p.
13 Utolsó szó Sobriról 68-82. p.
14 Hogy üljenek a követek? 83-108. p.
15 A Bakony ura 109-147. p.
16 Megakad a vármegye 148-188. p.
17 A takarékpénztár 189-203. p.
18 A bakonyi szűr 204-218. p.
19 Mózes bátyánk 219-226. p.
20 Kihirdetik a törvényt 227-232. p.
21 A Pápayak 233-260. p.
22 A vidám rettegés 261-300. p.
23 "Szállok az úrnak" 301-309. p.
Ism. 2008 2013
TARTALOM
1 Szegedy Róza halála 1-24. p.
2 A sümegi kékfestő 25-103. p.
3 A Darnay-gyüjtemény 104-122. p.
4 Hazádnak rendületlenül . . .123-214. p.
5 Ki ád többet érte? 215-222. p.
6 Nagy Miklósról 223-231. p.
7 Hazafelé 232-255. p.
8 A két temető 256-271. p.
9 A Balaton hátán 272-279. p.
10 A lovasi hegyen 280-290. p.
11 A vén koldus titkai 291-299. p.
12 Felső-Eörs ligeteiben 300-306. p.
13 Az én tavalyi karácsonyom 307-313. p.
Ism. 2008 2013
TARTALOM
1 Tájékoztató 1-10. p.
2 A képviselők megvesztegetése 11-29. p.
3 Magyarország külön állam 30-61. p.
4 A kilenczes bizottság 62-71. p.
5 Ujoncz-ajánlási törvény 1904-re 72-90. p.
6 A királyi udvar költségei 91-121. p.
7 A házszabály kérdése 122-I80. p.
8 Szózat a nemzethez 181-200. p.
9 Nyílt levél Széll Kálmánhoz 201-207. p.
10 A nagyváradi népgyűlés 208-216. p.
11 Honfitársainkhoz! 217-227. p.
12 Kiáltvány a deczemberi elnapoláskor 228-233. p.
13 A nagy alkotmányszegés megtorlása 234-275. p.
14 Az új házszabály 276-317. p.
Ism. 2008 2013
A nagy per, mely ezer éve folyik s még sincs vége. 5. kiad. ld. 10. tétel
1910
1916
1918
TARTALOM
1921
1929
25 A nagy per, mely ezer éve folyik s még sincs vége. 1-3. köt. Bp. Révai. 333, 332, 323 p.
(Révai magyar klasszikusai.)
1930
26 Utazás a Balaton körül. - A balatoni utazás vége. 1-2. köt. Bp. Révai. 299, 318 p.
1932
TARTALOM
1 Balaton-füred 21-34. p.
2 Magyar fürdő, magyar orvos 35-42. p.
3 Emlékezések 43-64. p.
4 Az első magyar nemzeti színház 65-96. p.
5 A nemzet bárója 97-100. p.
6 Vörösmarty 101-116. p.
7 Jókai 117-126. p.
1939
1951
1952
38 Megakad a vármegye. Elbeszélések. (Vál. és bev. Lukácsy sándor.) Bp. Szépirod. Kiadó. 407. p.
TARTALOM
1956
39 Házassági viszontagságok. Elbeszélések. (Vál. és utószó Kónya Judit.) Bp. Szépirod. Kiadó. 320 p.
(Olcsó könyvtár 1956. 29.)
Ua. Román-magyar közös kiadás
TARTALOM
1 Emlékezések 3-22. p.
2 Az első magyar nemzeti színház 23-52. p.
3 Amit nem tud a történetírás 52-62. p.
4 Vörösmarty 62-76. p.
5 Jókai 77-85. p.
6 A vihar a jégen 85-91. p.
7 A remetebarlang lakója 91-105. p.
8 Répa Rozi története 105-119. p.
9 Házassági viszontagságok 120-174. p.
10 A csatkai szent 175-198. p.
11 százhetvenöt huszár 198-280. p.
12 A faragó béres 280-286. p.
13 Boronya halála 286-291. p.
14 A takarékpénztár 292-304. p.
15 Kihirdetik a törvényt 304-309. p.
1957
40 Utazás a Balaton körül. (Sajtó alá rend. István Mariann.) Bp. Szépirod. Kiadó. 780 p.
Azonos az Utazás a Balaton körül + A balatoni utazás vége c. kötetekkel
Ism.2189 2192
1958
41 Répa Rozi története. Elbeszélések. Bukarest, Ált. Irod. és Műv. Kiadó. 142 p.
(Kincses könyvtár.)
TARTALOM
1968
42 A nagy per mely ezer éve folyik, s még sincs vége. 1-2. köt. (Sajtó alá rend., utószó: Szalontay Mihály.)
Bp. Szépirod. Kiadó. 442, 474 p.
(Magyar elbeszélők.)
Ism. 2219 2221-2225 2228 2233
1982
43 Balatoni utazás. - (A balatoni utazás vége.) (Szerk. utószó és jegyz. Szalay Károly.) 1-2. köt. Bp.
Magvető. 461, 514 p.
(Magyar Hírmondó.)
Azonos az Utazás a Balaton körül + A balatoni utazás vége c. kötetekkel
Ism. 2252
1986
44 Aki örökké bujdosott. (Szöveget gondozta: Makai Judit. Utószó: Albert Gábor.) Bp. Móra Kiadó. 221 p.
Ism. 2264
Antológiákban, folyóiratokban és napilapokban megjelent írásai
1856-1863
45 [EötvösKároly pályamunkái.]
= A pápai ev. ref. tanuló ifjúság Képző-társulatának Érdemkönyve 1856-1860/63. Pápa. 512 p.
Kézirat
Református Könyvtár Kézirattára, Pápa Jelzet: 0.155.df
1861
1866
47 Bevezetésül.
= Veszprém. máj. 24. 2. Mutatványlap. 1-2. p. A "Veszprém" feladatáról, céljáról
48 Indokaink. I-II. r.
= Veszprém. aug. 5. 6. sz. 41-42. p. aug. 12. 7. sz. 49-50. p.
A "Veszprém" feladatáról
51 Leánykámhoz. Vers
= Veszprém. aug. 19. 8. sz. 62. p.
Beatus Ille álnéven
53 Költészetem. Vers
= Veszprém. okt. 14. 16. sz. 127. p.
Beatus Ille álnéven
54 Elköltözőhöz. Vers
= Veszprém. okt. 21. 17. sz. 135. p.
Eö. K. szignóval
55 Emléksorok.
= Veszprém. nov. 25. 21. sz. 170-171. p.
Beatus Ille álnéven
56 Oh költészet . . . Vers
= Veszprém. dec. 2. 22. sz. 177. p.
Beatus Ille álnéven
57 Csevegések.
= Veszprém. dec. 2. 22. sz. 177-178. p. dec. 16. 23. sz. 185-186. p. dec. 23. 24. sz. 193-194. p. dec. 30.
25. sz. 202. p.
R. E. K. szignóval
59 Halálvágy. Vers
= Veszprém. dec. 30. 25. sz. 201. p.
Beatus Ille álnéven
1867
60 Előfizetési felhívás a "Veszprém" című vegyes tartamú hetilap második évi folyamára.
= Veszprém. aug. 4. 26. sz. 1. p.
61 Jolánhoz. Vers
= Veszprém. aug. 4. 26. sz. 1. p.
Beatus Ille álnéven
62 Megjegyzések. I-II. r.
= Veszprém. aug. 4. 26. sz. 1-2. p. aug. 11. 27. sz. 1-2. p.
64 Epigrammák.
= Veszprém. aug. 11. 27. sz. 10. p.
Beatus Ille álnéven
65 Álmodtam egykor. Vers
= Veszprém. aug. 25. 29. sz. 13. p.
71 Előfizetési felhívás a "Veszprém" megyei hivatalos heti közlöny folyó okt.-dec. negyedévi folyamára.
= Veszprém. szept. 22. 33. sz. 29. p.
72 Újabb helyreigazítás.
= Veszprém. szept. 22. 33. sz. 29-30. p.
Pribék István írásával kapcsolatban
1870
1871
78 Örvényes. Néprege
= Tavasz emlékkönyv. Pápa, Református Főtanoda. 3-12. p.
79 Egy kiköltözőhöz. Költői levél
= Tavasz emlékkönyv. Pápa, Református Főtanoda. 131-133. p.
1872
1873
1874
101 [Babes Vincze mentelmi ügye. - Lázár Ádám mentelmi ügye.] jan. 17-i o. ü.
102 (Földadó szabályozása.J jan. 22, 24-i o. ü.
= Képviselőházi Naplók 1872/75. 9. köt. 31, 63-64, 66. P.
103 [Babes Vincze mentelmi ügye. - Lázár Ádám mentelmi ügye.] jan. 26-i o. ü.
= Képviselőházi Naplók 1872/75. 9. köt. 70, 73-75. p.
Ism. Pesti Napló/ek jan. 26. 20. sz. 1. p.
104 [Keleti vasút függő adósságai.] jan. 29, 31, febr. 3-i o. ü.
= Képviselőházi Naplók 1872/75. 9. köt. 83, 94-95, 185-186, 190-191. p.
Ism. Pesti Napló/rk febr. 1. 26. sz.1. p.
111 [Általános választói jog.] júl. 9, 10, 21, 22, 26, 28, 30-i o. ü.
= Képviselőházi Naplók 1872/75. 11. köt. 346-347, 379-381. p. 12. köt. 239, 276-278, 373-374, 381-382.
p. 13. köt. 27-29, 58. p.
Ism. Pesti Napló/ek júl. 9. 155. sz. 1. p.
Pesti Napló/rk júl. 11. 157. sz. 2. p. júl. 28. 171. sz. 1. p. júl. 29. 172. sz. 1-2. p.
112 [Indemnity 1875. jan-márc.-ra.] dec. 10-i o. ü.
= Képviselőházi Naplók 1872/75. 13. köt. 298-300. p.
1875
113 [Haller János féle lezárolt jószág zárgondnoki személyzetének kérvénye.] febr. 6-i o. ü.
= Képviselőházi Naplók 1872/75. 14. köt. 360-364. p.
Ism. Pesti Napló/ek febr. 6. 29. sz. 1. p.
116 [Ugron Gábor mentelmi ügye. Babes Vince mentelmi ügye.] ápr. 30-i o. ü.
= Képviselőházi Naplók 1872/75. 16. köt. 354. p.
1876
1877
1878
127 [Delegációk összehívása 1878-ra.] nov. 2-i o. ü.
= Képviselőházi Naplók 1878/81. 1. köt. 109. p.
132 [Tisza Kálmán féle kormány lemondása: újabb beköszöntője.] dec. 7-i o. ü.
= Képviselőházi Naplók 1878/81. 2. köt. 63. p.
133 Kató.
= Vasárnapi Újság, dec. 8. 49. sz. 774-775. p. dec. 15. 50. sz. 791-794. p. dec. 22. 51. sz. 806-808. p. dec.
29. 52. sz. 826-830. p.
1879
137 "Huszonegy."
= Egyetértés. jan. 15. 14. sz. 1. p.
Gróf Szapáry Gyula pénzügyminiszterről és a Tisza kormányról
138 [Hitelműveletek 1879-ben, állami kiadások fedezése stb. Költségvetés 1879-re.] febr. 6-i o. ü.
= Képviselőházi Naplók 1878/81. 2. köt. 358-363. p. 3. köt. 214-222. p.
156 Korlátlanul.
= Egyetértés. okt. 5. 274. sz. 1. p.
159 [Keleti vasúttársulat részvényeinek beváltására kitűzött határidő meghosszabbítása.] okt. 24-i o. ü.
= Képviselőházi Naplók 1878/81. 7. köt. 250-251. p.
1880
162 A két ördög vára. Történeti beszély. 1-11. r.
= Vasárnapi Újság. jan. 4-márc. 14. 1-11. sz. 6-7, 18-19, 34-35, 51-54, 67-70, 82-83, 99-102, 114-115,
131-134, 146-147, 165-167. p.
167 Az elnökök.
= Egyetértés. ápr. 11. 100. sz. 1. p.
175 A lefegyverzés.
= Egyetértés. jún. 20. 169. sz. 1. p.
180 Andornokon
= Egyetértés. szept. 2. 243. sz. 1. p.
181 Felhívás Veszprém vármegye függetlenségi párti választóihoz.
= Veszprém. okt. 3. 40. sz. 3. p.
1881
186 Táncsicsnál.
= Egyetértés. jan. 1. 1. p.
191 1861-iki szavazás. /Emlékezés Révész Imrére s Tisza Kálmán tegnapi beszédére./
= Egyetértés. febr. 20. 50. sz. 1. p.
204 Az új ház.
= Egyetértés. szept. 27. 266. sz. l. p.
211 [Csendőrség ellátási igénye. Honvéd menház állami kezelése.] nov. 30-i o. ü.
= Képviselőházi Naplók 1881/84. 1. köt. 232, 233, 235. p.
212 [Büntettesek kölcsönös kiadása iránt Szerbiával kötött szerződés.] dec. 9-i o. ü.
= Képviselőházi Naplók 1881/84. 1. köt. 308-309. p.
214 [Német vámterülettel kötött szerződés a kikészítési forgalomról. Törvények kihirdetése.] dec. 14-i o. ü.
= Képviselőházi Naplók 1881/84. 1. köt. 319-320, 334-336. p.
217 Eingabe der drei Vertheidiger: Eötvös Horánszky-Funták in der Tisza-Eszlárer Angelegenheit. Bp.
Dfusz Márkus. 68 p.
219 [Költségvetés 1882-re. Közös ügyek intézésére hivatott delegációk.] jan. 25-i o. ü.
= Képviselőházi Naplók 1881/84. 2. köt. 239-248, 252-253, p.
Ism. Pesti Hírlap. jan. 26. 26. sz. mell.
224 [Katonai póthitel 1882-ben, rendkívüli hadiköltség fedezése.] máj. 15, 26-i o. ü.
= Képviselőházi Naplók 1881/84. 5. köt. 222, 224-231, 243. p. 6. köt. 103-114. p.
Ism. Függetlenség. máj. 16. 134. sz. 1-2. p.
Pesti Napló/rk máj. 16. 134. sz. 5-6. p.
Pesti Hírlap. máj. 27. 145. sz. mell.
227/a Nyilatkozat.
= Pesti Hírlap. júl. 23. 201. sz. 4. p.
A Verhovay-üggyel kapcsolatban
231 A tisza-eszlári eset. Eötvös Károly ügyvéd Scharf Józsefnek és nejének Feiermann Sára hajdúnánási
lakosnak nevében az alábbi előterjesztést intézte Tisza Kálmán belügyminiszterhez.
= Egyetértés. szept. 1. 241. sz. 5-6. p.
233 Nyilatkozat.
= Egyetértés. szept. 7. 247. sz. 3.p.
A beadvánnyal kapcsolatban
237 A tisza-dadai hulla. /Eötvös Károly védőügyvéd előterjesztése a nyiregyházi kir. törvényszékhez./
= Pesti Hírlap. nov. 12. 311. sz. mell. 1-12. p. nov. 13. 312. sz. mell. 9-10. p.
1883
1884
249 [Keresztények és izraeliták között valamint a külföldön megkötött polgári házasság.] febr. 5-6-i o. ü.
= Képviselőházi Naplók 1881/84. 14. köt. 370-376. p. 15. köt. 9-10. p.
Ism. Pesti Napló/ek febr. 5. 35. sz. 1-2. p.
Pesti Hírlap. febr. 6-7. 36-37. sz. 9-11. p.
254 Táncsicsnál.
= Egyetértés. márc. 23. 82. sz. 1. p.
1885
270 Megtörtént.
= Egyetértés. dec. 1. 330. sz. 1. p.
Tisza Kálmán miniszterelnök 10 éves jubileumának ünnepléséről
1886
275 Nyilatkozat.
= Veszprémi Független Hírlap. márc. 6. 11. sz. 1. p.
A veszprémi megyeház építési költségeivel kapcsolatban
279 A megyeház-építés.
= Veszprémi Független Hírlap. márc. 20. 13. sz. 1. p.
Veszprémi megyeház
1887
296 [Somogyi főispán bizalmas levele a belügyminiszterhez Széchenyi Pál gr. kaposvári választása
ügyében.] okt. 5-i o. ü.
= Képviselőházi Naplók 1887/92. 1. köt. 24. p.
299 [Válaszfelirat, felirati viták., Somogyi főispán, bizalmas levele a belügyminiszterhez Széchenyi Pál gr.
kaposvári választása ügyében.] okt. 19-i o. ü.
= Képviselőházi Naplók 1887/92. 1. köt. 83-85, 88-90. p.
Ism. Pesti Napló/ek okt. 19. 287. sz. 1-2. p.
Pesti Hírlap. okt. 20. 288. sz. 3. p.
1888
304 [Kaposvári függetlenségi párt kérvénye Tallián Béla somogymegyei főispán ellen.] jan. 28-30-i o. ü.
= Képviselőházi Naplók 1887/92. 2. köt. 310-311, 322-325. p.
Ism. Pesti Hírlap. jan. 31. 31. sz. 3-4. p.
1889
324 Védbeszéd.
= Veszprémi Független Hírlap. okt. 12. 45. sz. 2. p.
Elmondta Szombathelyen a Rumy-billikom ügyben megtartott sajtóbírósági tárgyaláson
1890
331 Félistenek.
= A Hét. máj. 4. 18. sz. 279-281. p.
= Veszprémi Független Hírlap. máj. 24. 22. sz. 1-2. p.
Kun Béla
334 Félistenek.
= Nép Zászlója. jún. 5. 23. sz. 2-4. p. jún. 12. 24. sz. 2-3. p.
Kun Béla
335 Ugron gyomai beszédére.
= Egyetértés. szept. 17. 256. sz. 1. p.
1891
343 Arisztokrata.
= Egyetértés. jún. 7. 155. sz. 1. p.
1892
369 Nyilatkozat.
= Egyetértés. dec. 3. 334. sz. 1. p.
Válasz Kaas Ivor cikkére
1893
374 A hétről.
= Ország-Világ. jan. 14. 3. sz. 46-47. p.
Carolus álnéven
389 Helyreigazítások.
= Egyetértés. máj. 27. 144. sz. 1. p.
391 Jelentés Eötvös Károly és képviselőtársainak turini útjáról. Társszerzők: Károlyi Gábor, Nagy Gyula.
= Egyetértés. jún. 25. 173. sz. 1. p.
396 A Dunántúl.
= Egyetértés. okt. 18. 288. sz. 1. p.
1894
398 Jókai.
= Jókai. jan. 7. 2. sz. 5. p.
1895
1896
418 A Dunántúl.
= Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben.
Magyarország. 4. köt. 3-16. p.
419 Veszprémmegye.
= Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben.
Magyarország. 4. köt. 169-204. p.
420 Zalamegye.
= Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben.
Magyarország. 4. köt. 205-250. p.
1897
432 [1896. ápr. 26-iki népgyűlés kérvénye önálló vámterület ügyben.] jan. 30-i o. ü.
= Képviselőházi Naplók 1896/901. 3. köt. 113. p.
Ism. Egyetértés. jan. 31. 31. sz. 13. p.
Függetlenség. jan. 31. 31. sz. 3-7. p.
Pesti Hírlap. jan. 31. 31. sz. 3-6. p.
435 [Budapesti rendőrségnek a Vígszínház május 31-iki előadásán gyakorolt eljárása.] jún. 1-i o. ü.
= Képviselőházi Naplók 1896/901. 6. köt. 254-257. p.
Ism. Egyetértés. jún. 2. 152. sz. 9-10. p.
Függetlenség. jún. 2. 152. sz. 2-3, 4-5. p.
Pesti Hírlap. jún. 2. 152. sz. 3-5. p.
1898
448 [Németkeresztúri alesperesi kerület római kath. papságának kérv. papi természetbeni szolgáltatások
megváltása iránt.] márc. 12-i o. ü.
= Képviselőházi Naplók 1896/901. 14. köt. 55. p.
452 Az a kortesvers.
= Egyetértés. jún. 7. 156. sz. 1. p.
456 A mi királynénkról.
= Egyetértés. szept. 18. 258. sz. 4. p.
= A Hét. szept. 18. 38. sz. 602. p.
Erzsébet királyné
1899
481 Petőfi. Emlékbeszéd, melyet Nagy-Kőrös városa nemzeti Petőfi-ünnepén 1899. július 30-án tartott
Eötvös Károly.
= Egyetértés. júl. 30. 208. sz. 1. p.
483 Petőfi
= Nagy-Kőrösi Hírlapok. aug. 13. 33. sz. 1-2. p.
Emlékbeszéd, melyet Nagykőrösön tartott Eötvös Károly júl. 30-án
1900
494 Az én "reversális"-om.
= Egyetértés. márc. 27. 85. sz. 1. p.
499 Nyilatkozat.
= Egyetértés. ápr. 22. 110. sz. 1. p.
Válasz Lovászy Mártonnak
503 A királyasszony.
= Egyetértés. júl. 1. 178. sz. 1. p.
A trónörökös házassága
511 A Balaton.
= A Hét. nov. 4. 44. sz. 700-701. p.
519 Vörösmarty.
= Tanulók Lapja. nov. 25. 9. sz. 135-138. p.
522 Vörösmartyról.
= Egyetértés. dec. 6. 335. sz. 1. p.
1901
535 A gyanúsítások!
= Egyetértés. febr. 15. 46. sz. 1. p.
543 Vigyázzunk!
= Egyetértés. máj. 7. 124. sz. 1. p.
Az összeférhetetlenségről
563 A gyalogposta.
= Új idők. nov. 48. sz. 467-468. p.
566 A kortes.
= Képes Családi Lapok. dec. 8. 49. sz. 771-773. p.
1902
574 Előszó.
= Szász József: Komorovcsák kapitány. Bp. Singer és Wolfner. V-VII. p.
578 Mi a kérdés.
= Egyetértés. febr. 13. 43. sz. 1. p.
A trónörökös oroszországi látogatásáról
579 A kortes.
= 48-as Újság. febr. 23. 8. sz. 2-3. p. márc. 2. 9. sz. 2-3. p.
580 Tanulságok.
= Egyetértés. márc. 16. 74. sz. 1. p.
Emlékezés 1848-ra
581 A nagy per, mely ezer év óta tart, s ma sincs vége. 1-50, 1-51. r.
= Egyetértés. márc. 23. 81. sz. - 1903. jan. 25. 25. sz. 1. p.
587 Kossuth.
= Egyetértés. szept. 19. 257. sz. 1. p.
Kossuth Lajos születésének 100. évfordulójára
1903
598 [Újoncjutalék mennyisége, közös hadsereg és a honvédség újonclétszámának megállapítása.] márc. 5-i
o. ü.
= Képviselőházi Naplók 1901/906. 12. köt. 341-350. p.
Ism. Egyetértés. márc. 6. 64. sz. 2-4. p.
Pesti Hírlap. márc. 6. 64. sz. 2-6. p.
604 [Vasárnap (1903. márc. 22-én) tartott szocialista népgyűlés.] márc. 26-i o. ü.
= Képviselőházi Naplók 1901/906. 13. köt. 410. p.
Ism. Pesti Hírlap. márc. 27. 85. sz. 2-3. p.
607 Eötvös Károlynak a Szabad Lyceumban 1903. márcz. 22-én elmondott beszéde a nemzet felébredéséről.
= Nagykőrösi Hírlapok. márc. 29. 13. sz. 2-3. p. ápr. 5. 14. sz. 1-2. p. ápr. 12. 15. sz. 1-2. p.
Nagykőrös
609 A Pogányok.
= Egyetértés. ápr. 10. 99. sz. 1. p.
611 A Napraforgó.
= Egyetértés. ápr. 19. 108. sz. 1-2. p.
616 [Kormány intézkedései a törvényen kívüli állapot alatt, miniszterelnöki és állami számvevőszék
jelentése.] máj. 29-i o. ü.
= Képviselőházi Naplók 1901/906. 16. köt. 221-231, 237. p.
Ism. Budapesti Napló. máj. 30. 147. sz. 3-9. p.
Egyetértés. máj. 30. 147. sz. 9-10. p.
Pesti Napló. máj. 30. 147. sz. 2-4. p.
619 [Kormány főrendiházban való bemutatkozása végett ülés felfüggesztése.] jún. 30-i o. ü.
= Képviselőházi Naplók 1901/906. 17. köt. 39, 41-42. p.
624 [Khuen-Héderváry Károly gr. miniszterelnöki kineveztetésének utólagos bejelentése.] okt. 3-i o. ü.
= Képviselőházi Naplók 1901/906. 18. köt. 207. p.
Ism. Pesti Hírlap. okt. 4. 271. sz. 2-5. p.
632 Ünnepi beszéd, melyet Eötvös Károly orsz. képviselő a Rákóczy ünnepélyen elmondott.
= Nagykőrösi Hírlapok. dec. 13. 50. sz. 1-2. p.
1904
636 A szabadlábas.
= Egyetértés. jan. 17. 17. sz. 1-2. p.
646 A csapás.
= Pesti Hírlap. ápr. 24. 114. sz. 2-3. p.
(Eö. K.) szignóval
647 Nyilatkozat.
= Pesti Hírlap. ápr. 26. 116. sz. 1-2. p.
Vázsonyi Vilmos ügyében
652 A hős.
= Pesti Hírlap. máj. 5. 125. sz. 1-2. p. máj. 7. 127. sz. 1-3. p. máj. 8. 128. sz. 2-4. p. máj. 10. 130. sz. 2-3.
p. máj. 11. 131. sz. 1-3. p.
655 Az ellenzék.
= Pesti Hírlap. máj. 14. 134. sz. 1. p.
(Eö. K.) szignóval
656 A tanú.
= Jövendő. máj. 15. 20. sz. 21-24. p.
Scharf Móric
657 Százhetvenöt huszár. 1-14. r.
= Pesti Hírlap. máj. 21 - jún. 16. 140-166. sz. 1-3. p.
664 [Felekezetek közti viszony. Költségvetés 1904-re. A magyar zenéről.] aug. 1-i o. ü.
= Képviselőházi Naplók 1901/906. 28. köt. 106-117. p.
Ism. Egyetértés. aug. 2. 213. sz. 1-2. p.
Magyar Szó. aug. 2. 182. sz. 3-4. p.
Pesti Hírlap. aug. 2. 213. sz. 2-5. p.
668 [1903. évi július 29-iki ülésen történtek. Györffy Gyula mentelmi ügye, Kaas Ivor báró mentelmi ügye.
Khuen-Héderváry gr. mentelmi ügye.] aug. 9-i o. ü.
= Képviselőházi Naplók 1901/906. 28. köt. 353, 360-364. p.
669 [Győrffy Gyula mentelmi ügye. Az Operában előadott Wagner-ciklus.] aug. 11-i o. ü.
= Képviselőházi Naplók 1901/906. 28. köt. 393-394, 399-400. p.
Ism. Magyar Szó. aug. 12. 191. sz. 3-5. p.
670 A mi ünnepünk.
= Rákospalotai Közlöny. aug. 28. 35. sz. 2-3. p.
(E. K.) szignóval
674 [Kereskedelmi és forgalmi viszonyaink Olaszországgal való ideiglenes rendezése.] okt. 22-i o. ü.
= Képviselőházi Naplók 1901/906. 29. köt. 219-225, 230-232. p.
Ism. Pesti Hírlap. okt. 23. 293. sz. 31-36. p.
676 Az a Szürke.
= Pesti Hírlap. okt. 27. 297. sz. 1-3. p. okt. 28. 298. sz. 1-3. p.
679 [Házszabályok módosítására vonatkozó javaslat elkészítése végett küldendő bizottság. Tisza István gr.
indítványa.] nov. 15-i o. ü.
= Képviselőházi Naplók 1901/906. 30. köt. 178-186. p.
Ism. Pesti Hírlap. nov. 16. 317. sz. 3-8. p.
683 Pecsovics.
= Egyetértés. dec. 4. 335. sz. 1-2. p.
690 [Indemnity kérése, ex-lex választások. Király újévi üdvözlése.] dec. 28-i o. ü.
= Képviselőházi Naplók 1901/906. 31. köt. 52-53, 56. p.
1905
694 Mi lesz?
= Pesti Hírlap. jan. 31. 31. sz. 1-2. p.
Az új képviselőházról
699 Ez is válópör!
= Egyetértés. ápr. 9. 99. sz. 1-2. p.
700 [Eötvös Károly indítványának indoklása az 1904. évi nov. 18-án az esti ülésben, valamint az 1904. évi
dec. 13-án elkövetett cselekmények kárhoztatása tárgyában.] ápr. 13-i o. ü.
= Képviselőházi Naplók 1901/906. 31. köt. 75-81. p.
Ism. Pesti Hírlap. ápr. 14. 105. sz. 2-5. p.
715 A Bakonyból.
= Jövendő. szept. 17. 38. sz. 17-26. p.
716 A becsület.
= Pesti Hírlap. szept. 17. 258. sz. 1-2. p.
Bánffy Dezső
718 A torpedó-király.
= Pesti Hírlap. dec. 7. 338. sz. 1-3. p.
720 Atyafi-látogatás.
= Egyetértés. dec. 17. 348. sz. 1. p.
1906
722 Aforizma.
= A Budapesti Újságírók Egyesülete Almanachja. 179. p.
726 Eötvös Károly nyílt levele a nagykőrösi függetlenségi párt elnökéhez: Szentpétery Károlyhoz
= Pesti Hírlap. ápr. 22. 111. sz. 2. p.
738 Andrássy.
= Egyetértés. dec. 2. 330. sz. 1. p.
Gróf Andrássy Gyula
739 A takarékpénztár.
= Pesti Hírlap. dec. 13. 343. sz. 1-3. p. dec. 14. 344. sz. 1-3. p.
1907
753 Ük.
= Pesti Hírlap. ápr. 19. 91. sz. 1-3. p.
Tóth Béla
754 A pápayak.
= Pesti Hírlap. ápr. 26. 100. sz. 1-3. p. ápr. 27. 101. sz. 1-3. p. ápr. 30. 103. sz. 1-3. p.
Pápay Kálmán és családja
759 Tájékoztató.
= Pesti Hírlap. jún. 19. 145. sz. 1-3. p. jún. 20. 146. sz. 1-3. p. jún. 21. 147. sz. 1-3. p.
A Bakony c. műből
761 Taplószedő.
= Pesti Hírlap. júl. 28. 179. sz. 1-3. p.
763 A kortes.
= Nagykároly. aug. 21. 34. sz. 1-2. p.
765 Hazafelé.
= Pesti Hírlap. szept. 25. 228. sz. 1-3. p. szept. 26. 229. sz. 1-3. p. szept. 28. 231. sz. 1-3. p.
766 A Darnay-gyűjtemény.
= Pesti Hírlap. okt. 15. 244. sz. 1-4. p. okt. 16. 245. sz. 1-3. p.
Darnay Kálmán, Sümeg
1908
776 A régiek.
= A Budapesti Újságírók Egyesülete Almanachja. 135-142. p.
Az újságíró Keményről, Salamonról, Jókairól, Szilágyi Sándorról
782 A sötétség.
= Pesti Hírlap. márc. 6. 58. sz. 1-3. p. márc. 7. 59. sz. 1-3. p. márc. 10. 61. sz. 1-3. p. márc. 12. 63. sz. 1-
3. p.
785 A végrendelet.
= Pesti Hírlap. ápr. 10. 88. sz. 1-3. p. ápr. 11. 89. sz. 1-3. p. ápr. 15. 92. sz. 1-3. p. ápr. 16. 93. sz. 1-3. p.
ápr. 17. 94. sz. 1-3. p. ápr. 22. 98. sz. 2-4. p. ápr. 23. 99. sz. 3-5. p.
Kerkapoly Károly végrendelete
794 [Koczurek-ügyben hozott kúriai ítélet ellen több képviselő által együttesen kibocsátott nyilatkozat.] dec.
2-i o. ü.
= Képviselőházi Naplók 1906/11. 22. köt. 60-62. p.
Ism. Pesti Hírlap. dec. 3. 289. sz. 2-6. p.
1909
801 Mi a gazdagság?
= A Család. máj. 2. 9. sz. 2-4. p.
1910
823 Üdvözlés.
= Egyenlőség. jún. 1.
Az Egyenlőség jubileumi száma 1. p.
Fotó
1912
1913
1914
1915
831 Die lahme Sau. - Hogy lett egy disznóból két disznó.
= Jahrbuch des Politischen Volksblattes für das Jahr 1915. 43-49. p.
832 A sötétség.
= Az Érdekes Újság dekameronja. 10. köt. 15-49. p.
1916
833 Der alte Rittmeister. - Mikor a Megváltó született.
= Jahrbuch des Politischen Volksblattes für das Schaltjahr 1916. 49-63. p.
1917
1926
1927
1928
840 A sötétség.
= Száz magyarok könyvei. 10. köt. 15-49. p.
1931
1939
1941
1947
1948
1950
1951
1952
1953
853 A Balaton.
= Szép hazánk. Klasszikusaink a hazáról. 25-26. p.
Részlet az Utazás a Balaton körül c. kötetből
1954
1955
856 Vihar a jégen.
= Kerek egy esztendő. 10-14. p.
1956
1958
1959
1960
1962
1963
868 Az a Szürke.
= Magyar novellák. (Vál. Illés Endre.) 1. köt. 284-293. P.
1966
1967
870 TarczyLajos.
= Harmath István-Katsányi Sándor: Veszprém megye irodalmi hagyományai. 91-92. p.
871 Vörösmarty. /Részlet az Utazás a Balaton körül c. művéből Keresztury Dezső válogatása alapján./
= Harmath István - Katsányi Sándor: Veszprém megye irodalmi hagyományai. 103-104. p.
875 Milyen felekezethez tartozik a hullám és a napsugár? /Részlet az Utazás a Balaton körül c. művéből./
= Harmath István - Katsányi Sándor: Veszprém megye irodalmi hagyományai. 118-119. p.
1969
1970
877 Mi a nevetés?
= Szalay Károly: A komikum breviáriuma. 205-208. p.
1976
878 A zendülés.
= Föltámadott a tenger. (Vál. szerk. és jegyz. ell. Lukácsy Sándor.) 81-85. p.
1978
1983
1985
1986
1867
1870
1875
893 [Eötvös Károly párthívei hálájuk és bizalmuk jeléül emlékirat küldését határozták el.]
= Veszprém. júl. 4. 5. sz. 3. p.
Hír
894 [A veszprémi kerület választói Eötvös Károlynak hálájuk jeléül emlékirat küldését határozták el.]
= Pesti Napló/rk júl. 6. 151. sz. 2. p.
Hír
895 Eötvös Károly: "A földadó és a kataszter az 1875. VIII. törvényczikk szerint . . . "
= Vasárnapi Újság. aug. 29. 35. sz. 555. p.
Könyvismertetés
896 Eötvös Károly volt országgyűlési képviselőt a kataszteri munkálatok országos főfelügyelőjévé nevezték
ki!
= Veszprém. nov. 21. 25. sz. 2. p.
898 [A "Veszprém" hivatalos lappá való emelése s melléklapja a "Hivatalos Értesítő" életbeléptetése
érdekében egy állandó bizottság működött.]
= Veszprém. máj. 7. 19. sz. 1-2. p.
Tagja Eötvös Károly is
1877
1878
901 Követválasztások.
= Veszprém. aug. 11. 32. sz. 2. p.
Veszprémben Eötvöst választották.
Hír
1879
903 A honatyák.
= Veszprém. nov. 2. 44. sz. 3-4. p.
Párbaj Verhovay Gyulával
1880
909 [Eötvös Károly - mint a nagykőrösi függetlenségi párt jelöltje -ma érkezik.]
= Nagy-Kőrös. jún. 26. 26. sz. 3. p.
Hír a Mi újság? rovatban
914 [Eötvös Károly lemondott a nagykőrösi választók mandátumáról, helyette a dunavecseiek mandátumát
fogadta el.]
= Nagy-Kőrös. szept. 25. 38. sz. 3. p.
Hír a Mi újság? rovatban
916 Eötvös Károly kerületünk egykori szeretett képviselőjéhez a veszprémmegyei ellenzéki párt a következő
feliratot intézte.
= Veszprémi Független Hírlap. okt. 8. 2. sz. 2. p.
Meghívják az ellenzéki párt közgyűlésére
917 Eötvös Károly - az országgyűlési tudósítások szerint - a nagykőrösi mandátumot fogadta el.
= Nagy-Kőrös. okt. 9. 41. sz. 3. p.
Hír a Mi újság? rovatban
918 Eötvös Károly, e kerület volt országgyűlési képviselőjének a helybeli ellenzéki párt a következő feliratot
küldé.
= Veszprém. okt. 19. 42. sz. 2. p.
920 [Eötvös Károly azzal a javaslattal lepte meg a képviselőházat, hogy a király háztartására szükséges
kiadásokat is részletezni kellene.]
= Nagy-Kőrös. nov. 27. 48. sz. 3. p.
Hír a Mi újság? rovatban
1882
923 [Eötvös Károly is részt vesz a székesfehérvári függetlenségi párt alakuló közgyűlésén.]
= Veszprémi Független Hírlap. márc. 11. 10. sz. 3. p.
Hír
962 Kovács József tanár felül-véleménye. Tekintetes Eötvös Károly ügyvéd úrnak Budapesten.
= Egyetértés. nov. 12. 313. sz. mell. 6. p.
= Függetlenség. nov. 12. 313. sz. 5. p.
963 Eötvös Károly és társai kérvénye. A dadai álhulla újra megvizsgálása iránt.
= Függetlenség. nov. 12. 2. p.
Részletek a kérvényből
1883
1000 [MIKSZÁTH Kálmán]: A tek. törvényszék előtt. A mai tárgyalás. Eszter ruhái.
= Pesti Hírlap. júl. 11. 190. sz. 1-2. p.
Ua. Mikszáth Kálmán összes művei. 66. köt. 200-202. p.
1003 M-th K-n [MIKSZÁTH Kálmán]: A nyiregyházi tárgyalási teremből. (Még egyszer a védőkről.)
= Pesti Hírlap. júl. 22. 201. sz. 9-11. p.
= Vasárnapi Újság. júl. 22. 29. sz. 473-475. p.
Ua. Mikszáth Kálmán összes művei. 66. köt. 242-251. p.
1005 S-n [MIKSZÁTH Kálmán]: Nyiregyházi képek. I. Hogy fogy Eötvös? II. Ad. vocem vármegye. III. Az
apró füvek.
= Pesti Hírlap. júl. 26. 205. sz. 1-3. p.
Ua. Mikszáth Kálmán összes művei. 66. köt. 268-271. p.
1884
1028 ÁGOSTON János: Le az álczával! Adatok Eötvös Károly hírhedt saktervédő életrajzához. Bp. Szerző.
112 p.
1047 A képviselőválasztások.
= Pesti Napló/rk jún. 14. 163. sz. 1. p.
Eötvös a VII. kerületben a szavazatok alapján nem került be a képviselőházba
1885
1886
1074 A népgyűlés.
= Pesti Napló/rk aug. 1. 211. sz. 1-2. p.
A függetlenségi párt Eötvöst jelölte szónoklásra
1075 A népgyűlés.
= Függetlenség. aug. 2. 212. sz. 1. p.
Ismerteti a népgyűlésen elmondott beszédét
1077 A népgyűlés.
= Pesti Napló/rk aug. 2. 212. sz. 1-2. p.
1080 Népgyűlések.
= Pesti Napló/ek aug. 6. 216. sz. 1. p.
Veszprémben beszédet fog mondani Eötvös Károly
1084 A népgyűlések.
= Pesti Napló/ek aug. 10. 220. sz. 1. p.
Veszprémben elmondott beszédét ismerteti
1094 [Eötvös Károly Ácsteszérre utazik, ahol részt vesz Táncsics Mihály szobrának leleplezési ünnepélyén.]
= Veszprémi Független Hírlap. okt. 2. 41. sz. 2. p.
Hír az Ujdonságok rovatban
1887
1117 [Eötvös Károly és Herman Ottó elkísérték Zircre a kerület képviselőjét, Ányos Tivadart.]
= Veszprémi Független Hírlap. márc. 12. 13. sz. 2. p.
Hír
1122 [Óbudán, a főváros 111. kerületében a függetlenségi párt Eötvös Károlyt kiáltotta ki jelöltnek.]
= Veszprémi Független Hírlap. máj. 21. 25. sz. 2. p.
Hír az Ujdonságok rovatban
1144 A választások.
= Függetlenség. jún. 21. 167. sz. 2. p.
Nagykőrösön megválasztották képviselőnek
1150 A választások.
= Nép Zászlója. júl. 14. 28. sz. 5-6. p.
A veszprémmegyei állapotokról
1152 [Eötvös Károly tiszteletére dísz előadást rendezett a nagykőrösi színház igazgatója.]
= Nagy-Kőrös. júl. 17. 29. sz. 3. p.
Színház-rovatban
1888
1168 [SZABOLCSI Miksa]: Egy szó Eötvös Károly, orsz. képviselő úrhoz.
= Egyenlőség. febr. 5. 6. sz. 1. p.
1889
1188 Birtokváltozás.
= Veszprém. aug. 18. 33. sz. 3. p.
Mezőszentgyörgyön birtokot vásárolt
1189 A Perotti-pör.
= Pesti Hírlap. szept. 25. 264. sz. 12. p.
Perotti Gyula jogi képviselője
1890
1199 Az országházból.
= Nép Zászlója. jún. 5. 23. sz. 9-10. p.
Kossuth Lajos honosságáról
1891
1892
1230 Ki hazudott? Több nagykőrösi választó polgár üzenete Eötvös Károlynak mint Nagy-Kőrös város volt
országgyűlési képviselőjének. Nagykőrös, Ottinger ny. 15 p.
1240 Az Eötvös-párt . . .
= Pesti Hírlap. jan. 22. 22. sz. 4. p.
Képviselőválasztási hírek között
1241 Röpirat.
= Nagy-Kőrös. jan. 24. 4. sz. 2. p.
Eötvös és Póka Kálmán nyilatkozatáról
1254 A képviselőházból.
= Egyetértés. okt. 19. 289. sz. 1. p.
Eötvös beszédének rövid ismertetése
1256 A t. Házból.
= Pesti Hírlap. okt. 19. 289. sz. 2-3. p.
Eötvös Károly stílusáról
1267 Az új pártvezér.
= Kecskemét. nov. 20. 47. sz. 1. p.
1269 A t. Házból.
= Pesti Hírlap. nov. 22. 323. sz. 2-3. p.
1893
1299 Eötvös.
= Pesti Hírlap. márc. 23. 82. sz. 1-2. p.
Egyházpolitikai beszédéről
1306 [Az Országgyűlési függetlenségi párt f. hó 18-án Eötvös Károly elnöklete alatt értekezletet tartott.]
= Pesti Hírlap. ápr. 19. 107. sz. 2. p.
Rövid tudósítás
1308 A függetlenségi párt meghasonlása. A főrendiház és a függetlenségi párt. Eötvös lemondása a függ.
párt elnökségéről.
= Nagyvárad. máj. 13. 109. sz. 7-8. p.
Táviratok
1319 Szentírás.
= Bolond Istók. máj. 21. 21. sz. 3. p.
Karikatúra
1345 A legújabb pártrobbantás elhallgatott oka. - Nyílt levél Justh Gyulához az orsz. függetlenségi pártkör
elnökéhez.
= Nagyvárad. jún. 6. 128. sz. 1-2. p.
1346 Új pártalakulások.
= Nagyvárad. jún. 7. 129. sz. 2. p.
1364 Az új vérszerződés.
= Bolond Istók. jún. 11. 24. sz. 3. p.
Karikatúra
1379 Igaz néppárti program vagy: A kőrösi róka predikácziója a ludakhoz. [!] Előadja: Ezüstmíves Károly.
= Bolond Istók. jún. 18. 25. sz. 8. p.
1381 LUKÁCS Gyula: Ki miatt robbant szét a függetlenségi párt. Levél a "Nagyvárad" c. lap
szerkesztőjéhez.
= Nagyvárad. jún. 18. 139. sz. 2-6. p.
1417 A csók.
= Bolond Istók. júl. 2. 27. sz. 3. p.
1427 Az orsz. függetlenségi és 48-as pártkör ügye. - A sajtó Eötvös kőrösi beszédéről.
= Budapest. júl. 4. 182. sz. 3. p.
1428 Köszöntő.
= Budapesti Hírlap. júl. 4. 182. sz. 1. p.
Eötvös nagykőrösi beszédéről
1440 A Palitzin-eset.
= Magyar Hírlap. júl. 6. 184. sz. 1-3. p.
A honvédszobor leleplezésével kapcsolatos véleményét ismerteti
1457 Kirándulások.
= Bolond Istók. júl. 16. 29. sz. 2. p.
Eötvösék turini útjáról
1467 - m - r -: Árgusnak.
= Nagy-Kőrösi Hírlap. júl. 16. 12. sz. 3. p.
Nagykőrösi fogadtatásáról
1481 Polónyi-Eötvös-ügy.
= Pesti Napló/rk júl. 19. 202. sz. 4. p.
1894
1528 Az Eötvös-Ivánka-ügy.
= Egyetértés. febr. 15. 46. sz. 3. p.
1538 A hét.
= Jókai. márc. 11. 11. sz. 172-173. p.
Politikusokról, köztük Eötvös Károlyról Fotó
1539 Véletlenségek.
= Pesti Hírlap. márc. 11. 70. sz. 1-2. p.
A házassági törvényjavaslatról elmondott beszédét ismerteti
1540 A Kossuth-könyvtár.
= Pesti Hírlap. márc. 18. 77. sz. 9. p.
Megvásárolták Kossuth Lajos turini könyvtárát
1541 Eötvös Károly és Károlyi Gábor gróf vasárnap este Turinba utaztak, Kossuth családjának
meghívására.
= Pesti Hírlap. márc. 19. 78. sz. 4. p.
Hír
1542 [Az országos függetlenségi párt Turinba küldte Eötvös Károlyt és Károlyi Gábort.]
= Pesti Hírlap. márc. 22. 81. sz. 4. p.
Hír
1543 A függetlenségi párt a Kossuth-testvéreknél.
= Egyetértés. ápr. 2. 92. sz. 7. p.
Eötvös Károly rövid beszédet mondott
1553 Eötvös Károly beszámolója. Nagykőrös képviselője szeptember 16-án fogja beszámolóját megtartani.
= Pesti Hírlap. aug. 30. 242. sz. 2. p.
Hír
1556 [Eötvös Károly szept. 16-ra tervezett beszámolóját szept. 30-án tartja meg.]
= Nagy-Kőrös. szept. 16. 37. sz. 4. p.
Hír
1560 [Eötvös Károly benyújtotta a letelepedési és visszahonosítási kérelmet Kossuth Ferenc nevében.]
= Nagy-Kőrös. nov. 11. 45. sz. 3. p.
Hír
1895
1574 Polgártársak!
= Veszprémi Független Hírlap. márc. 23. 13. sz. 1. p.
Eötvös Károly elkíséri Tapolcára Kossuth Ferencet
1575 Ezüstmíves Károl az Abbácziábo. [!]
= Bolond Istók. ápr. 14. 15. sz. 4. p.
1579 [A kecskeméti függetlenségi párt elítéli az Eötvös - Justh féle pártbomlasztó politikát.]
= Magyarország. jún. 6. 155. sz. 2. p.
1896
1596 A Kossuth-bankett.
= Egyetértés. jan. 17. 16. sz. 1-2. p.
Felköszöntötte Kossuth Ferencet, a tiszteletére adott banketten
1897
1898
1631 A t. Házból.
= Pesti Hírlap. márc. 29. 88. sz. 1-2. p.
1634 A t. Házból.
= Pesti Hírlap. jún. 7. 156. sz. 2-3. p.
1638 A t. Házból.
= Pesti Hírlap. szept. 24. 264. sz. 1-2. p.
1644 [Eötvös Károly és Olay Lajos az Egyetértésben válaszoltak a hozzájuk intézett nyílt levélre.]
= Szabadság. nov. 9. 90. sz. 5. p.
Hír
1899
1679 A Hentzi-ügy.
= Egyetértés. aug. 11. 220. sz. 1. p.
Eötvös Károly beszédével
1685 A gyanusítóknak.
= Egyetértés. szept. 13. 253. sz. 1. p.
Eötvös Károly és az Egyetértés szerepe a Hentzi-ügyben
1687 Testvérharcz.
= Egyetértés. szept. 20. 260. sz. 1. p.
Eötvösről és a függetlenségi pártról
1690 A t. Házból.
= Pesti Hírlap. szept. 29. 270. sz. 4. p.
1694 MATKOVICH Tivadar: Néhány szó az "Utazás a Balaton körül" czimű tárczaközleményre. - Válasz
Eötvös Károlynak.
= Veszprémvármegye. nov. 12. 45. sz. 5-6. p.
1900
1747 GAÁL Mózes: Eötvös Károly. /Az "Utazás a Balaton körül" megjelenése alkalmából./
= Tanulók Lapja. nov. 25. 9. sz. 129-130. p.
Eötvös Károly fényképével
1750 [LIPCSEY Ádám]: Eötvös Károly munkái. - Aki örökké bujdosott. A két ördög vára és egyéb
elbeszélések.
= Magyar Hírlap. dec. 9. 339. sz. 19. p.
1757 Sz. J.: Utazás a Balaton körül. /Eötvös Károly gyűjteményes munkáinak két első kötete./
= Magyar Szemle. dec. 23. 51. sz. 609. p.
1901
1767 Eötvös Károly munkáinak . . . harmadik kötete: Aki örökké bujdosott és egyéb elbeszélések.
= Ország-Világ. jan. 6. 1. sz. 15. p.
Rövid ismertetés
1771 Eötvös Károly munkáinak negyedik kötete: A két ördög vára és egyéb elbeszélések.
= Ország-Világ. jan. 20. 3. sz. 56. p.
1772 LIPCSEY Ádám: Nagy Miklós bűnügye, vagy Hogy lett író Eötvös Károly?
= Magyar Nemzet. jan. 22. 22. sz. 1. p.
1902
1814 Kossuth-ünnepély.
= Sárospatak. jan. 19. 3. sz. 1-5. p.
Eötvös Károly beszédet mondott
1829 A Nessi-ügy.
= Budapesti Napló. nov. 22. 321. sz. 2. p.
1903
1835 [Eötvös Károlyt felkérte Szalay Gyula főgimnáziumi igazgató, hogy tartson felolvasást.]
= Nagykőrösi Hírlapok. jan. 11. 2. sz. 11. p.
1840 [Eötvös Károly felolvasást tartott Deák Ferencről a budapesti Demokrata körben.]
= Nagykőrösi Újság. febr. 7. 6. sz. 2. p.
Hír az Ujdonságok rovatban
1845 [Eötvös Károly Nagykőrösön az ifjúsági egyesület javára előadást fog tartani.]
= Nagykőrösi Hírlapok. márc. 22. 12. sz. 2. p.
1848 Előfizetési felhívás Eötvös Károly: A nagy per, mely ezer év óta folyik s ma sincs vége c. művére.
= Kisújszállás és Vidéke. márc. 29. 13. sz. mell.
1850 A vetélytársak.
= Borsszem Jankó. ápr. 5. 14. sz. 5. p.
1860 A t. Házból.
= Pesti Hírlap. jún. 26. 173. sz. 2-4. p.
1861 Az új banda.
= Borsszem Jankó. júl. 12. 28. sz. 11. p.
Karikatúra
1866 Eötvös-esték.
= Jövendő. okt. 4. 34. sz. 53-55. p.
Linek Lajos karikatúrájával
1867 Eötvös-esték.
= Jövendő. nov. 1. 38. sz. 58-59. p.
1904
1871 Eötvös-esték.
= Jövendõ. jan. 10. 2. sz. 27-29. p.
1874 [Eötvös Károly betegsége miatt nem tudott részt venni a márc. 15-i ünnepségen.]
= Nagykõrösi Újság. márc. 19. i2. sz. 2. p.
= Nagykõrösi Hírlapok. márc. 20. 12. sz. 2. p.
Hír
1875 [Eötvös Károly tollából: "A dicsõséges csaták napjaiból" címen cikksorozat jelenik meg a Pesti
Hírlapban.]
= Nagykõrösi Hírlapok. márc. 20. 12. sz. 3. p.
1876 [Eötvös Károly a Gógány-ér szabályozása tárgyában Nagykõrösre érkezett.]
= Nagykõrösi Hírlapok. márc. 27. 13. sz. 2. p.
Hír
1880 BRÓDY Ernõ: "A nagy per, mely ezer éve folyik s még sincs vége". Eötvös Károly könyve.
= Jövendõ. máj. 29. 22. sz. 9-15. p.
1886 KISS Arnold: A nagy per. Eötvös Károly munkája a tiszaeszlári perről.
= Magyar-Zsidó Szemle. júl. 1. 252-263. p.
1890 Nyilatkozat.
= Magyar Szó. aug. 2. 182. sz. 1. p.
A nagykőrösi függ. párt Eötvös Károlyról
1907 Beszámoló.
= Nagykőrösi Újság. aug. 20. 34. sz. 3. p.
Eötvös beszámolójáról az Ujdonságok rovatban
1905
1924 Ünnepi beszéd. Tartotta Eötvös Károly orsz. képviselő az 1905. márcz. 15-iki ünnepélyen.
= Nagykőrösi Újság. márc. 18. 12. sz. 1-3. p.
1927 A t. Házból.
= Pesti Hírlap. ápr. 13. 104. sz. 6. p.
1928 A válság.
= Pesti Hírlap. ápr. 27. 117. sz. 3. p.
Eötvös Károly véleménye a politikai helyzetről
1930 A válság.
= Pesti Hírlap. ápr. 28. 118. sz. 3-5. p.
Eötvös Károly nyilatkozatával
1931 SZAPPANOS István: Nyílt levél Eötvös Károly tisztelt barátom és képviselőtársamhoz.
= Egyetértés. ápr. 30. 119. sz. 1-2. p.
Válasz Eötvösnek, a politikai válsággal kapcs. Nyilatkozatára
1943 Beszámoló.
= Nagykőrösi Újság. márc. 3. 9. sz. 3. p.
Március 15-én tartja beszámolóját Nagykőrösön. Hír az Ujdonságok rovatban
1950 Képviselőválasztás.
= Nagykőrösi Újság. ápr. 14. 15. sz. 4. p.
Nagykőrösön nem jelölik a választásra
1961 A helyzet.
= Pesti Hírlap. júl. 23. 201. sz. 1-2. p.
Eötvös Károly képviselő-jelöltségéről
1907
1971 Nagy izgalom a függetlenségi pártban. - Eötvös Károlyt táviratilag Budapestre hívták.
= Pesti Hírlap. júl. 6. 160. sz. 8. p.
Tanácskozás a házszabály-revízióról
1908
1983 Kaposvár ünnepe. A református templom felszentelése. Antal Gábor, Tisza István és Eötvös Károly
Kaposváron.
= Somogyi Hírlap. jan. 28. 22. sz. 1-4. p.
1994 A "magyar" ellenzék egyesülése. - Eötvös Károly felszólal a Házban. - A balpárt köréből.
= Pesti Hírlap. nov. 14. 273. sz. 5-6. p.
1998 A helyzet. - A "magyar" ellenzék nem egyesült. - Eötvös Károly átlépett a balpártba.
= Pesti Hírlap. nov. 17. 276. sz. 5. p.
2002 Hanyatlás.
= Pesti Hírlap. dec. 3. 289. sz. 1-2. p.
Eötvös Károlyról
1909
2004 MOLNÁR Jenő: Tréfál a Vajda. A törzsasztal mellől.
Bp. Schenk ny. 64 p.
/Mozgó könyvtár 40./
2015 Irodalom.
= Bolond Istók. dec. 26. 52. sz. 6. p.
Ady Endréről és Eötvös Károlyról pár sorban
1910
1912
2035 Jelentés a Magyar Nemzeti Múzeum Országos Széchényi Könyvtára állapotáról az 1913. év első
negyedében.
= Magyar Könyvszemle. ápr. 2. sz. 153-156. p.
Eötvös Károly iratait a kézirattárnak ajándékozta
1914
2042 GALAMBOS Dezső: Adatok irodalmi nyelvünk szótárához. I. Eötvös Károly munkáiból.
= Magyar Nyelvőr. ápr. 15. 168-169. p.
A nagy per c. művéből vett adatok
1915
2048 Az egyetlen Eötvös-színmű. /Böthök uram szerencséje már teljesen készen várja a pénteki bemutatóját a
Budai Színkörben./
= Pesti Hírlap. aug. 26. 237. sz. 11. p.
2049 Az Eötvös-darab főpróbája.
= Pesti Hírlap. aug. 27. 238. sz. 12. p.
Színház és zene rovatban
1916
2084 Eötvös-anekdoták.
= Pesti Napló. ápr. 16. 107. sz. 8-9. p.
2101 BIRÓ Lajos: Halotti beszéd. Egy magyar genie temelése. A halottról csak jót. De az élőkről?
= Világ. ápr. 23. 114. sz. 3-4. p.
2102 Kőművesfalva.
= Világ. ápr. 23. 114. sz. 14. p.
Közadakozásból házat építenek Eötvös Károly tiszteletére
2114 GOTH, Ernst: Der Mann von Tisza-Eszlar. Erinnerungen an Karl Eötvös.
= Berliner Tageblatt. aug. 231. sz. 2. p.
1918
1919
1923
2121 HOITSY Pál: Eötvös Károly. A "vajda". Kiválóan nagy elme, aki azonban keveset produkált.
= Hoitsy Pál: Régi magyar alakok. A letűnt világ férfiai. 116-122. p.
1925
2122 Vallomás Tiszaeszlárról. Braun Lipótné, a téglási sakter özvegye a tiszaeszlári vérvádról.
= Egyenlőség. okt. 17. 42. sz. 9-10. p.
1926
1927
1928
2134 Eötvös Károly: "Utazás a Balaton körül." - "A Balatoni utazás vége. "
= Magyar Hírlap. dec. 16. 285. sz. 25. p.
Könyvismertetés
1929
1930
1931
1932
1933
1934
1935
1937
1939
1940
1941
2157 KRÁHL Vilmos: Mikszáth a jogász. 49-50. p. Eötvös Károly és Mikszáth Kálmán kapcsolatáról
1943
1947
2166 ERDŐS Jenő: Az első magyar beszélő akadémia egy pesti kávéházban. Időszerű jegyzetek Eötvös
Károlyról.
= Nagyvilág. júl. 1. 9. sz. 2. p.
1948
1951
1952
1953
2172 VAJDA Pál: Magyar írók - Magyarországról.
= Idegenforgalmi Tájékoztató. nov. 15. 11. sz. 15-18. p.
A Balaton Eötvös Károly, Kisfaludy Sándor és Jókai Mór írásaiban
1955
1956
2179 RÓNA1 Mihály András: Eötvös Károly koszorúja. Halálának negyvenedik fordulójára.
= Új Élet. 6. sz. 5-6. p.
2182 [Eötvös Károly halálának 40. évfordulója alkalmából a Veszprém városi Tanács megkoszorúzza az író
sírját.]
= Veszprémmegyei Népújság. ápr. 14. 89. sz. 4. p.
Hír
1957
2188 LIPTÁK Gábor - ZÁKONYI Ferenc: Eötvös Károly szobránál. /Június 1-én avatják Balatonfüreden
Eötvös Károly mellszobrát./
= Középdunántúli Napló. máj. 24. 121. sz. 2. p.
1958
2196 [Eötvös Károly "Házassági viszontagságok" c. művét márc. 30-án mutatja be a Kossuth Rádió.]
= Esti Hírlap. márc. 13. 61. sz. 2. p.
Hír
2197 [Eötvös Károly mellszobrát a balatonfüredi gyógytérre állította fel a Veszprém megyei Tanács.]
= Irodalomtörténet. máj. 2. sz. 184. p.
Hír
1961
2200 KÖRNYEI Elek: Aki megjósolta a Balaton jövőjét. Találkozás Eötvös Károly emlékével szülőfalujában,
Mezőszentgyörgyön.
= Magyar Nemzet. aug. 2. 181. sz. 5. p.
1962
1963
2204 A vajda.
= Újmagyar anekdotakincs: A századfordulótól a felszabadulásig. 85-92. p.
1965
1966
2210 KUBINSZKY Judit: Az antiszemita párt megalakulása és részvétele az 1884-es választásokon. 107-160.
p.
Eötvös Károlyról
2217 MOLNÁR József: Eötvös Károly /1842-1916/. Halálának 50. évfordulója alkalmából.
= Theológiai Szemle. máj. jún. 5-6. sz. 151-154. p.
1967
1968
2220 Megyénk művelődésének új központja. Felavatták az Eötvös Károly Megyei Könyvtárat Veszprémben.
= Napló. aug. 22. 196. sz. 3. p.
1969
2225 HANÁK Péter: Kései rehabilitáció. Eötvös Károly Nagy Perének újrakiadásáról.
= Világosság. márc. 3. sz. 158-161. p.
1970
2228 HEGEDŰS Sándor: Eötvös Károly: A nagy per, mely ezer éve folyik, s még sincs vége.
= Irodalomtörténeti Közlemények. 2. sz. 266-267. p.
1971
1973
1974
2233 SÁNDOR Iván: In memoriam E. K. /Hetven éve jelent meg a Nagy per./
= Élet és Irodalom. aug. 24. 34. sz. 13. p.
1975
2236 TAKÁCS Magdolna: Eötvös Károly a Függetlenségi Párt képviselője. Szakdolgozat. Gépírás. 75 p.
1976
2239 SÁNDOR Iván: A vizsgálat iratai: Tudósítás a tiszaeszlári per körülményeiről. 202 p.
Ua. 2. bőv. kiad. 1983-ban
1977
1978
1980
1981
1982
2247 PINTÉR István: Tiszaeszlár, 1882. "A nép érzi a nyomort, de nem tud magának okairól számot adni."
= Éva évkönyv. 94-98. p.
A tiszaeszlári perről és Eötvös Károlyról
2249 NÉMETH G. Béla: Egy vidékies "aetas aurea" múzeumának őre. Eötvös Károlyról, az íróról.
= Új Írás. márc. 3. sz. 77-85. p.
Fotó
2250 TAKÁCS Magda: Eötvös Károly emlékezete. Száznegyven éve született a nagy író, ügyvéd, politikus.
= Napló. márc. 27. 73. sz. 8. p.
1983
2257 ALBERT Gábor: Les aventures d' Henri ou le soldat de Napoléón retrouvé.
= The Hungarian P. E. N. No. 24. 71-75. p.
Eötvös Károly: Aki örökké bujdosott c. könyvéről
1984
1985
2260 NÉMETH G. Béla: Egy vidékies "aetas aurea" múzeumának őre: Eötvös Károly.
= Németh G. Béla: Századutóról - századelőről. 203-219. p.
1986
2265 KÖVI Zsolt: Eötvös Károly és Pápa. Előadás Pápán 1986. okt. 6-án, a Helytörténészek Klubjában.
Gépírás 10 lev.
MUTATÓ ÉS IRODALOMJEGYZÉK
Á. K. = Ábrányi Kornél
[Abaúj és Torna megyék egyesítése] 210
Abody Béla 862 863 2222
Ábrányi Kornél 1004 1828
Ábres gróf 16/21
Ácsteszér 1094 1096
Aczél Endre 2141 2143-2145
adó 114 157 188 246 436 438
[Adóreform] 246
Adós fizess, de ne siess 11/9 571 706
Az adósok börtönében 8/17
Ady Endre 1686 1795 1796 1817 1923 1951 2014 2015 2016 2032
Aforizma 722
Afrika 8/7
Aggodalmas napok 7/24 240
Ágoston János 1028
agrármozgalom 1039 1549
Ahol Petőfi elesett 236 482 849
Aigner Lajos 890
Az akadémia 815
Aki meghalt, mégis él 4/3 23/4
Aki mindig más 12/13 633
Aki örökké bujdosott 4/1 44 136 2264/a
Aki örökké bujdosott és egyéb elbeszélések 4 1750 1755 1756 1759 1760 1767 1783 2257
Aki sohasem pihent 284
Albert Gábor 44 2257 2259
Alkotmány (napilap) 1775
alkotmány 16/29 20 20/13 30 681 686 723 2008 2013
Az alkotmány védelme 686
Az Alkotmány vége 681
Álmodtam egykor 65
[Állami tisztviselők és szolgák illetményei] 376 1289
Alsóörs 542 882 2262 2263
Az alsóörsi halászok 542 882
[Általános választói jog] 111 1957
Der alte Rittmeister 833
[Altisztek közszolgálati alkalmazása] 82
Ameli halála 8/22
Amit előre kell mondanom 8/1
Amit nem tud a lörténetírás 3/10 39/3 845
Andornokon 180
Andrássy 738
Andrássy Gyula 328 550 738 1248 1249 1986 1988
Andrássy Gyuláról 328
Andrássy Tivadar 1248 1249
Andromache 45/6
Ángyán 12/14 635
Ányos Tivadar 1117
Apponyi Albert 341 1271 1449 1550
aradi vértanúk 486
Az arany ember 709 854
Argonantikus 1169
Árgus 1448 1489
Arásztokrata 343
Az Arrogante ünnep 12/20
Ártatlanul elítélve 267
Asmódi 1087
Az asszony Boszniában 12/9
Átok alatt 12/18 685
Atyafi-látogatás 18/6 720
Az a kortesvers 452
Az a pataki diák 16/15 712
Az a Szürke 12/8 38/17 41/2 676 868
Azt mondják az öreg urak . . . 73
B. E. = Benedek Elek
B. M. = Bartha Miklós
Babes, Victor 2208
[Babes Vincze mentelmi ügye] 101 103 116
Bács-Bodrog megye 446
Badacsony 3/24 3/32 258 478 479
Badacsony tetején 3/32
[Baja és Hódmezővásárhely törvényhatósággal felruházása] 87
Bakony 7/9 18 18/15 18/18 38/7 297 573 715 721 730 734 740 746 757 759 872 2013 2195 2206
A Bakony 18 2008 2013 2195 2206
A Bakony rossz híre 297
A Bakony ura 18/15 721 734 746 757
A Bakonyból 573 715
A bakonyi szür 18/18 38/7 740
Bakonyi történetek 730
Balassa Ármin 2115
Balassagyarmat 1213
Balaton 3 3/14 19 19/9 26 33 38/9 40 43 421 478 479 497 498 511 837 853 875 884 886 1661 1664 1694
1704 1729 1731 1732 1734 1738-1740 1742-1749 1755 1757 1760 1765 1773 1777 1790 1792 2012
2172 2189 2192 2200 2205 2258
A Balaton 3/14 38/9 511 853
A Balaton hátán 19/9
A Balaton tava 421 837 886
Balatonalmádi 911
Balaton-Földvártól Badacsony hegyéig 3/24
Balaton füred 3/5 34 34/1
Balatonfüred 3/5 3/8 34 34/1 34/4 38/2 39/2 501 517 847 860 2187 2188 2190 2191 2197
balatoni halak 2012
Balatoni utazás 43 2258
A balatoni utazás vége 19 26 43 2008 2013 2134 2252
Balkay Béla 1695
Ballagi Ernő 2164
Balogh János 274
Balogh József 2224
Bánffy Dezső 410 591 716 1992
[Bánffy-kormány beköszöntője] 410
"Bánk bán és IV. László" 45/4
Bányai Elemér 2005 2006 2040
Barabás 1963 1965
Barabás Tibor 864
Baráth Ferenc 1790
Barátságom Garibaldival 8/16
Báró Bánffy Dezső művéről 591
Báró Fejérváry Géza 553
Báró Kemény István 6/21 202
Báró Wesselényi Miklós híres bajvívása 16/13
Báró Wesselényi Miklós országgyűlési párbaja 351
Bartha Miklós 412 551 1012 1577 1588 1590 1591 1793 1794 1795
Bary József 2148
Batthyányi Lajos 8/3 8/4 555 556
Bécs 502 1405 1625-1627
bécsi forradalom 1625-1627
A bécsi zavarodás 502
A becsület 716
Békássy Lajos 6/20
Békés István 2204
Beksics Gusztáv 1314
belpolitika 928-1931
[Bélyeg- és illetékekre vonatkozó törvények és szabályok módosítása] 192 301
[Bélyeg, illetékek és díjak] 95
Benedek Elek 1749 1752
Benkő István 81
Bérczi kapitány 1713
berlini szerződés 134 145
[Berlini szerződés becikkelyezése] 145
[Berlini szerződés fordításának kinyomatása] 134
[Betegápolási alap] 453
Bethlen-ünnep, Kolozsvár 546 547 1785-1787 1789
Bevezetésül 47
[Bihari vasutak, kóti vasút] 317
[Bileki hadgyakorlaton történt szerencsétlenség] 621
Biró Lajos 2101
A bírói függetlenség 271
bíróság 109 115 250 271
Bittó István 6/17 16/10 484 600
Bittó István a főrendiházban 6/17 484
Bittó István halálán 16/10
Bittó Istvánról 600
Bizalmatlanság 17/11
[Bizalmatlanság a kormány iránt] 457
Bocskay István 758
Boda Ernő 2152
Bónis Sámuelné 16/8 508
Borbély István 2038 2039
Boronya halála 18/5 38/8 39/13 830 857
Boronya's Tod 830
Borostyáni Nándor 1030
Borsodi 1639 1645
Bosznia 12/9 131
A börtönök betegsége 12/24
Böthök uram szerencséje 22 834 2045-2053 2055 2112 2147 ld. még Nemzetes Böthök uram szerencséje
Braun Lipótné 2122
Bródy Ernő 1880
Bródy Sándor 1724 2176
Búcsú J. E. kisasszonytól 52
[Budai honvédszobor leleplezése] 362 390 395
Budapest 84 90 135 163 194 276 277 368 393 394 412 435 477 575 576 604 684 1035-1037 1039-1044
1046 1047 1062 1069 1070 1072-1078 1120-1125 1128 1129 1133 1140 1169 1236 1239 1240 1242
1243 1616 1617 1696 1815 1840 1954-1957 1960 1962-1968 2018-2028
Budapest, december 17 135
Budapest, febr. 28 90
Budapest, jan. 6 575
Budapest, jan. 24 576
Budapest, július 4 393
Budapest, jún. 11 412
Budapest, június 15 477
Budapest, március 12 276
Budapest, március 18 277
Budapest, nov. 29 368
Budapest, szeptember 23 394
[Budapest rendezése] 84
[Budapesti rendőrség] 194
[Budapesti rendőrségnek a Vígszínház május 31-iki előadásán gyakorolt eljárása] 435
[Budapesti zavargások ügyének megvizsgálása] 163
A bujdosó halála 642
A bujdosó hazajön meghalni 12/6
A bujdosók itthon 736
Bukovinai magyar testvéreink betelepítése 241 974
[Büntető-törvénykönyv életbeléptetése] 168 170
[Bűntettesek kölcsönös kiadása ügyében Montenegróval kötött szerződés] 97
[Bűntettesek kölcsönös kiadása iránt Szerbiával kötött szerződés] 212
bűnügyi tárgyalások 1054 1070 1071 1091 1098 1106 1111 1113-1115 1192 1213 1713 ld. még az egyes
bűnesetek szerint
Büszke volt 58
D. 1203
(d. l.) 2189
A Darnay-gyűjtemény 19/3 766
Darnay Kálmán 19/3 766 2135
Deák Antal 11/18 11/20 11/22 209 672 678 687
Deák Antal napidíja 11/18 672
Deák Antal nem fogad el udvari kitüntetést 11 /22 687
Deák és a képviselőház elnökei 803
Deák Ferenc 7/27 7/28 7/29 7/30 7/31 7/32 7/34 7/35 7/36 7/37 11 11/1 11/3 11/6 11/7 11/8 11/10 11/12
11/13 11/15 11/19 11/24 27 122 124 154 209 259 278 280 293-295 541 562 565 595-597 626 628 631
645 648 692 693 704 803 824 844 1285 1780-1782 1840 1852
Deák Ferenc haramiák közt 645
Deák Ferencről 293 295
Deák Ferencz 7/27 122
Deák Ferencz a körben 154
Deák Ferencz beszédei 7/32 280
Deák Ferencz betegsége 7/37 294
Deák Ferencz egyéniségéről 11 /15 626
Deák Ferencz eladja ősi birtokát 596
Deák Ferencz és a nők 11/10 541
Deák Ferencz és a vagyon 595
Deák Ferencz és családja 11 27 1932 1934 1935
Deák Ferencz és családja (részlet) 7/28 692 695 802
Deák Ferencz hálótársai 11/6
Deák Ferencz haramiák kezében 11/11
Deák Ferencz magán-körben 7/31
Deák Ferencz megválik birdokától 11/7 648
Deák Ferencz mint tanuló 7129 124 562
Deák Ferencz nem ad újonczot 11/12
Deák Ferencz paraszt vérei 11/3 565
Deák Ferenez remetéi 704
Deák Ferenez szülőföldéről 631
Deák Klári leánykorából 11/5
Deák levelei Vörösmartyhoz 844
Deák szülőföldjéről 628
Deák utolsó bécsi útja 7/34
Dehogy halt meg Petőfi! 12/23
[Delegáció 1881-re] 220
[Delegácziók összehívása 1878-ra] 127
A dicsőséges csaták napjaiból 13/1 38/12 640
Dicsőséges csaták napjaiból 885
Dienes 1701-1703
Dienes Márton 572
Doda Traján per 1174-1176 2238
Dolmányosné Pataki Vera 2213
Don G-sz 1443
Dr. 1669
Dr. G. 1035
Dr. K. J. 1405
Dr. T. I. 1792
(Dr. W. J.) 1751
Dreyfusz per 16/17 475 480 1662 1663 1665 1668-1671 1674 1682 1684
A Dunántúl 396 418
Dunavecse 912 914
Dürisch Katalin 1784
Gy. 2045
Gyallay Domokos 2198
A gyalogposta 563
"Gyanújelekre el ne ítéld felebarátodat!" 7/8 583
A gyanusítások! 535
Gyermekkorom 8/2
Gyimesi 887
Gyoma 1206 1207
Győr 595 596 1224 1838 1839
[Győrffy Gyula mentelmi ügye] 630 668 669
A Gyulaffy-lányok virágos kertje 3/36 874
Gyulaffy László 3/35
Gyulai Pál 3/33 45/4 520 873 1677 1788 2163
Gyulai Pál költészete 520
Gyulai Pál úr 3/33 873
J. E. 52
j. m. 2096
János püspök 3/2
Janszky, Ludwig 1063 1069 1076 1083 1089
japán kapcsolat 1933 1936 2141
[Járásbíróságok szaporítása] 250
[Játékkártya bélyegilletéke] 190
[Jegyzőkönyv hitelesítése] 385 622
Jelentés Eötvös Károly és képviselőtársainak turini útjáról 391
Jeliteres 1071
Jellachich 77
A jó öreg korcsmáros 3/38
"A jobboldal zsiványhad" 81
jog 251 383 384 400 401
Jókai 3/13 34/7 39/5 398
Jókai meghalt 16/25 653
Jókai Mór 3/13 16/25 16/26 34/7 39/5 160 372 397 398 653 697 714 776 854 2171 2172
Jókai Mór édes apja 697
Jókai ősei 372 397
Jókai utolsó betegsége 16/26 714
A Jókay-nemzetség 15 710 1951
A Jókay-nemzetség (részlet) 709
Jolánhoz 61
Jósika Miklós 4516
József főherceg 332 592 705 708
Jön a király 651
Justh Gyula 1345 1550 1579 1625
K. E. = Kabos Ede
Kaas Ivor 369 668 1274 1279 1521-1524 1532
[Kaas Ivor báró mentelmi ügye] 668
Kabos Ede 2043 2127
Káldy 539
Káldy Gyula 14/2 539 1951 1969
A kálvinista kétfejű sas 7/12 292 820 822 826
kápolnai zendülés 234
Kaposvár 296 299 300 303 304 306 1163 1981-1984
[Kaposvári függetlenségi párt kérvénye Tallián Béla somogymegyei főispán ellen] 304 1163
Karánsebes 1176
Kardos Albert 2105
Karinthy Frigyes 2234
Károlyi Gábor 8 29 391 392 413 414 416 468 531 577 1353 1401 1541 1542 1595 1654 1659 I660 1677
1738 1816 1818 1819
Károlyi Györgyné 594
[Kassa város kérvénye II. Rákóczi Ferenc hamvainak hazaszállítása iránt] 423
A kaszinó urai 153
Kászonyi Dániel 6/27 284
kateszteri munkálatok 2 895 896
Katholikus és kálvinista 554
Kató 5/4 133
A katona se mindenható 12/15 603
[Katonai beszállásolás] 151
[Katonai erőszakosság Egerben] 337
[Katonai póthitel 1882-ben, rendkívüli hadiköltség fedezése] 224
[Katonai szolgálati idő kiterjesztése] 308
katonaság 17 17/4 20/5 30 82 94 100 151 224 308 337 388 598 621 637 ld. még véderő
[Katonazene alkalmazása színházakban] 388
Katsányi Sándor 870-875 2218 2223
Kecskemét 447 1246 1377 1402-1404 1406 1407 1579 1581-1586 1593 1594
[Kecskeméti állami hivatalnokok kérvénye, lakbérük ügyében] 447
A kedélyes nádorispán 12/7 332 592 705
Kehida 7/28 11/4 11/26 123
Kehida történetéből 11/26
[Kelet-Rumélia megszállása] 148
[Keleti vasút függő adósságai] 104
[Keleti vasúttársulat részvényeinek beváltására kitűzött határidő meghosszabbítása] 159
Kemény 776
Kemény G. Gábor 2238
Kemény István 3 6/21 202 2180 2214
Kenedi Géza 1251
Kenessey Pongrác 1412
Képviselő urak 166
[Képviselői illetmények megállapítása] 377
A képviselői napidíj 1848-ban 7/16
A képviselők megvesztegetése 20/2
[Kereskedelmi és forgalmi viszonyaink Olaszországgal való ideiglenes rendezése] 674
A kereskedői védegylet 290 1109
[Keresztények és izraeliták között valamint a külföldön megkötött polgári házasság] 249
Keresztury Dezső 871
Kerkapoly az új pénzügyminiszter 1 890
Kerkapoly Károly 1745 785
A Kerkapolyak 18/10 735
[Kérvény a főrendiház reformja tárgyában] 423
Keszi Imre 2245
Készülünk az utazásra 3/1
Két bíró kútja 12/12 634 638
A két Deák-testvér 209
Két kis Deák-adoma 7/36 824
A két ördög vára 5/1 162 2198
A két ördög vára és egyéb elbeszélések 5 21 1750 1755 1756 1759 1760 1771 1783
Két szomorú könyv 7/23
A két temető 19/8 711 880
A két választás 526
A kettős evangélista 866
A kettős évangyélista 35 881
A kézcsók a magyar alkotmányban 723
A kézcsók az Alkotmányban 16/29
A kezdet kezdete 257
Kézdivásárhely 1133 1136
[Khuen - Héderváry féle kormány beköszöntője] 620
[Khuen - Héderváry gr. mentelmi ügye] 668
Khuen - Héderváry Károly 17/10 620 624 668
[Khuen - Héderváry Károly gr. miniszterelnöki kineveztetésének utólagos bejelentése] 624
A Khuen - Héderváry kormány bemutatkozása 17/10
Ki ád többet érte? 19/5 742
Ki az az Ehrlich G. Gusztáv? 836
Ki volt hát Sobri? 18/12 719 841
Ki volt Irányi Dániel? 16/2
Kiáltvány a deczemberi elnapoláskor 20/12
Kihirdetik a törvényt 18/20 39/15
Kikből állt a tábor? 18/9 601
A kilenczes bizottság 20/4
[Király újévi üdvözlése] 690
A királyasszony 503
A királyi udvar költségei 20/6 661 920 1285
Királyunk nyolczvan éves 817
A kis Mariska 6/1 544
Kisfaludy Károly 45/3
Kisfaludy Sándor 258 509 2172
Kisfaludy Sándor és Szegedy Róza 509
Kisfaludy Társaság 1774
Kiskunfélegyháza 1089
Kisovics József 1048 1049
Kiss Arnold 1886
A kivágott arczkép 161
Klapka György 8/21 355
[Klapka György temetése] 355
Klapka holttestét ellopják 8121
Klein Bódog 81
Kóborlás közben 179
Kocsi Sebestyén Gábor 762
[Koczurek-ügyben hozott kúriai ítélet ellen több képviselő által együttesen kibocsátott nyilatkozat] 794
Kolonics-korszak 1980
Kolozsvár 546 547 549 1025 1026 1785-1787 1789
[Komárom, Bács-Bodrog stb. kérv. a 48-as alkotások 50 éves évfordulójának megünneplése iránt] 446
Komjáthy 1707
Komlós Aladár 867
Komlós Manó 1883
Komorovcsák kapitány 574
Kónya Judit 39 2178
A korelnökök 203
Korlátlanul 156
[Kormány főrendiházban való bemutatkozása végett ülés felfüggesztése] 619
[Kormány intézkedései a törvényen kívüli állapot alatt, miniszterelnöki és állami számvevőszék jelentése]
616 1859
[Kormányválság lefolyása Széll Kálmán alatt] 618
Kornis 979 991
A korona tanácsosa 171
A kortes 7/4 566 579 763
kortesvers 452
Kossuth 587 641
Kossuth a függetlenségi pártról 392
Kossuth állampolgári joga 406
Kossuth és a hűségeskü 405
Kossuth Ferenc 405 406 474 725 1433 1543 1544 1559-1562 1574 1576 1582 1584 1585/a 1586 1596
1599 1601 1653 1656 1868 1944
Kossuth Ferenchez 474
Kossuth hamvainál 467
Kossuth Lajos 8/19 8/23 8/25 13/4 16/20 16/30 158 391 392 394 450 466 467 587 641 818 848 1020
1154 1199 1264 1302 1314 1350-1355 1357-1359 1361 1362 1385 1386 1389 1395 1396 1400 1401
1411 1500 1518 1519 1540-1544 1569 1725-1728 1778 1814 1869 1870 2031 2251
Kossuth Lajos "iratai" 8/19
Kossuth lelke elszáll 16/30
Kossuth népszerűsége 13/4
Kossuth párt ld. függetlenségi párt
Kossuth szavai 158
Kossuth utolsó percei 466
Kossuthról 16/20
Kosztolányi Dezső 2193 2237
Kót 317
Kovács József 962
Kováts Miklós 850
Kozma Andor 2106
Kozma Sándor 16/9
A köd a jégen 3/17 38/11 41/4
Költészetem 53
A költő életéből 3/39
A költő tanyája 258
Költő volt-e Deák Antal? 11/20 678
[Költségvetés 1873-ra] 92
[Költségvetés 1879-re] 138 140
[Költségvetés 1880-ra] 165
[Költségvetés 1881-re] 183 920
[Költségvetés 1882-re] 218-220
[Költségvetés 1884-re] 248
[Költségvetés 1889-re] 321
[Költségvetés 1890-re] 325 327
[Költségvetés 1891-re] 329 338 1194
[Költségvetés 1892-re] 354 357
[Költségvetés 1893-ra] 370 373 378 380 386 1285 1286
[Költségvetés 1895-re] 408 411
[Költségvetés 1896-ra] 417 422 424
[Költségvetés 1897-re] 431 433
[Költségvetés 1904-re] 664 1889
Kőművesfalva 2075 2102
[Körber osztrák miniszterelnök nyilatkozata] 623
Környei Elek 2200 2212
Kőrös-Gógány-ér 1876 1877
Kövi Zsolt 2165
[Közigazgatási reform] 342 344 346 348 1215-1217
[Közjegyzőségek] 107
[Közös ügyek intézésére hivatott delegációk] 219
[Községi és egyéb helynevek] 443 1628
Kráhl Vilmos 2157
Kránitz Lajos 1106
Kronawetter Ferdinánd 1430
Krúdy Gyula 1652 2123 2140 2184 2235
Kubinszky Judit 2210
Kun Béla 121 331 334 461
Kunfi Zsigmond 1885
A kúria és elnöke 256
[Kúriai bíráskodás] 428
Különös ember 16/6 698
(L.) 1198
(L.) = Ady Endre
L. G. 2168
L. S. = Lukácsy Sándor
Laczkó András 2254 2258
Die lahme Sau 831
A lakatlan palota 3/40
lakbér 447
Láng Lajos 1233
Lapunk és a függetlenségi párt 572
Lapunk ifjú korából 809
László, IV. 45/4
Lasztóc 6/15 201
A lasztóczi magányban 6/15
Lasztóczon 201
[Latkóczi Imre igazolása] 425
Látogatás a menyországban[!] 747
[Lázár Ádám mentelmi ügye] 101 103
A "Leányálmok" 16/23 471
Leánykámhoz 51
A lefegyverzés 175
A legöregebb doktor 16/19
A legöregebb táblabíró 6/18 265 560
A lélek ura 540
A lelkek ura 16/27
Lengyel Ernő 2110
Lengyel Zoltán 2154 2155
[Lepsényi ügy] 451 1633
[Leszámítoló és kereskedelmi bank] 99
Lévay 899
Levél egy menyasszonyhoz 16/5 491
Leveles láda 11/25 695
Levéltári vita 1615
Linek Lajos 1866
Lipcsey Adám 1740 1742 1743 1745 1750 1772
Lipták Gábor 2185 2187 2188 2195
lottó-per 330 1187 1195-1197
Lovas 19/10 764
A lovasi hegyen 19/10 764
Lovászy Márton 499 1714
Lőw Tóbiás 6/7 173
Luby Sándor 542
Lukács Gyula 1381 1382 1384 1398
Lukácsy Sándor 38 859 878 879 2170 2202
Lukáts János 2232
-n- 1920
Nádasdi Péter 2229
Náday Ilona 2009
A nagy alkotmányszegés megtorlása 20/13
A nagy asszony 16/8 500
Nagy Dezső 1976
Nagy Endre 2137 2194
A nagy év 13 32 1934
A nagy év apró emlékei 7/14
Nagy Gyula 391 392 1401
A nagy háború alatt 8/12
A nagy halottról 582
Nagy Imre 1246
A nagy leszerelés 696
Nagy Miklós 19/6 760 1772
Nagy Miklósról 19/6 760
A nagy miniszter 745
A nagy per, mely ezer év óta tart s ma sincs vége 581
A nagy per, mely ezer éve folyik s még sincs vége 10 25 42 627 650 1821 1822 1825 1848 1878-1881
1886 2042 2219 2221-2225 2228 2233
Nagy Tibor 2208
Nagy ünnepen 659 772
Nagykanizsa 1100 1102 1105 1106 1108 1113
Nagykáta - zászlószentelés 1497-1799
"Nagy-Kőrös" (hetilap) 1489
Nagykőrös 16/18 393 481 483 605 607 632 701 726 727 731 732 909 914 915 917 919 925 999 1001
1027 1038 1129-1134 1136 1143 1144 1146 1147 1149 1151-1153 1155 1201 1202 1205 1230 1234 1235
1241 1244 1245 1342 1366 1369 1376-1380 1383 1394 1415 1418-1429 1431 1447-1449 1465 1467
1489 1496 1551 1553 1555-1557 1587 1597-1602 1604 1608-1612 1624 1719-1723 1725-1728 1770
1778 1779 1799 1824 1834 1835 1837 1843 1844 1845 1847 1849 1874 1876 1877 1890 1893 1898-
1904 1907 1908 1915 1917-1919 1921 1922 1924-1926 1937 1938 1943 1945-1950 1958 1959
Nagykőrös-Tetétlen puszta 1603
A nagykőrösi kántor 16/18 732
A nagy-kőrösi kántor 701 731
Nagymarton 526
Nagyokról és kicsinyekről 16 1951 2146
A nagyternó és a büntetőtörvény 322
Nagyvárad 20/10 904 1131 1133 1148 1212 1662 1663 1665-1676 1682 1909-1913
Nagyvárad (napilap) 1381 1398
A nagyváradi népgyűlés 20/10
A napidíj 1848-ban 359 [Napirend] 371 400 402 446
A Napraforgó 611
Náray Imre 6/24 235
A nazarénusok 9 90 91 106 569 1882 1887 1920
Negyven év előtt 399 855
Negyvennyolcas Függetlenségi Párt ld. függetlenségi párt
Negyvenöt év előtt 3/25
Néhány szó Balogh Jánosról 274
Nem szül gyáva nyulat Nubia párducza 771
Nemes Elek 1897
[Német vámterülettel kötött szerződés a kikészítési forgalomról] 214
Németh Béla 2136 2159 2162
Németh G. Béla 2249 2260
Németh Benő 2136
[Németkeresztúri alesperesi kerület római kath. papságának kérv. papi természetbeni szolgáltatások
megváltása iránt] 448
Némi tájékoztatásul 429
Nemzet (napilap) 336 407
A nemzet bárója 34/5
A nemzet felébredése 605
A nemzet igazságai 1718
A nemzet története a víz színén 3/19
Nemzetes Böthök uram szerencséje 5/6 24 506 2045-2053 2055
Nemzetes Böthök uram szerencséje ld. még Böthök uram szerencséje
A nemzeti bácsi 12/25 680
A nemzeti hadsereg 17 17/3
nemzeti párt 1441
Nemzeti sérelmeink a hadseregben 17/7
nemzeti színház - Balatonfüred 3/8 34/4 38/2 39/2 501 517 847 860
Nemzeti Újság 973
nemzetiség-békítő párt 310 1177 1178
A Nemzetnek és a Pesti Naplónak 407
A "Nemzet"-nek és társainak 336
A nép dühe 7/6 234 568
népgyűlés - Budapest 432 604 684 1062 1069 1072-1078 1621
- Kiskunfélegyháza 1089
- Nagyvárad 20/10
- Veszprém 287 1063 1064 1080 1081 1083-1088 1092 1621
népnevelés 66
Néppárt 1565 1710 1712 2000 2001 2003
Nessi Pál 17/6 588 1828 1829
Nessi Pál képviselő mentelmi ügye 17/6
[Nessi Pál mentelmi kérelme] 588
Neszmélyi Artur nyugszik 6/14 488
Neumann Ármin 1190
[Névsorolvasás elrendelése a Ház határozatképtelensége miatt] 806
A nő ezer év előtt c. felolvasás 1616
A nők befolyása a politikai és parlamenti viszonyokra c. előadás 1105
-ny 1732
A nyári és a téli Balaton 884
Nyilatkozat [Kaas Ivor cikkére] 369
Nyilatkozat [Lovászy Mártonnak] 499
Nyilatkozat [Scharf József és neje nevében] 233
Nyilatkozat [Vázsonyi Vilmos ügyében] 647
Nyilatkozat [Verhovay-ügyben] 227/a
Nyilatkozat [a veszprémi megyeház építése ügyében] 275
Nyílt levél a nagykőrösi függetlenségi párt elnökéhez 727
[Nyílt levél Csilléry Dávid úrhoz] 291
Nyílt levél Szabolcsi Miksa úrhoz 289 843
Nyílt levél Széll Kálmánhoz 20/9 682
A nyilvános tárgyalás 650
Nyíregyháza 227 237 932 933 938 939 1002 1003 1005 1022
Nyomoztam, ahol Petőfi elesett 13/2
[Nyomtatott napirend és a jegyzőkönyv közötti eltérés napirend és házszabály vita] 446
Nyugodjanak békével 533
Q 1214
[Quota-bizottság kiküldése) 615
r. b. 1755
R. F. 2008
R. P. 2171
Rajner Gyula 1635
Rákóczi Ferenc, II. 423 632 736 737
Rákóczi hadnagya 808
Ray 1894
Rég elmúlt időkből 7/1
A régi megyei fizikusok 7/7 340 825
Régi urak, régi cselédek, régi rablók 242
A régiek 776
Rejtélyes eltűnés 228
A rejtélyes eltűnés 7/10
Rejtő István 2230
Relle Pál 2165
A remetebarlang lakója 3/21 38/19 39/7 512 529
rendőrség 194 435 437 602 1856
[Rendőrség erőszakoskodása, vígszínházi tüntetések] 437
Répa Rozi története 3/27 38/5 39/8 41 41/5 864
Retski András 954
Révay Mór János 510 514 2119
Révész Imre 6/5 191
Révész Imre haragja 6/5
Rohonczy 1186
[Rohonezy Gedeon megtámadtatása] 318 320
Rohonczy Gida 1535
Róma 1405
Rónai Mihály András 2179 2215
Rosenthal ld. Rózsavölgyi
Rothauser, Max 1769 1801
Rózsavölgyi az élet delén 769
Rózsavölgyi fiatalsága 768
Rózsavölgyi halálára 767
Rózsavölgyi Márk 767-770 789
Rubinyi Mózes 2153 2201
Rumélia 148
Rumy-billikom ügy 311 324 1179
S - n = Mikszáth Kálmán
sajtóper 1051 1246 1640 1641
sajtószabadság 1621 1622 1779
Salamon 776
Salamon Ferencz 3/3
Salgó Ernő 1802
Samassa érsek 537
Sándor Iván 2233 2239 2244 2254
Sárospatak 16/15 712 1813 1814
Scarron = Mikszáth Kálmán
Scharf József 231 233 936
Scharf Józsefné [Feiermann Sára] 231 233 936
Scharf Móric 16/28 232 656 955 957 1015 1016 1018 1655
Schlauck programja a korona előtt 255
Schöpflin Aladár 2109
Sebestyén Gábor ld. Kocsi Sebestyén Gábor
Sebestyén Gyula 2150
Sebestyén Károly 1823
Segesvár 7/22 13/2 205 236 459 482 849 1623
Segesvári csata 205 482
A segesvári polgármester 7/22 459
Seprődi János 1969
Shakespeare 45/2
Le Siécle [francia lap] 1773
Simon István 2192
Simonyi Ernő 6/9 222
Sipulusz 1019
Sobri Jóska 7/9 18/12 18/13 719 756 841
Solymosi Eszter 1784 2140 2235
Solymosiné meghalt 804
Somló 2253
Somlyói Tóth Tibor 2251
Somogy megye 131 296 299 304
[Somogy megye kérvénye Bosznia elfoglalása ügyében] 131
[Somogyi főispán bizalmas levele a belügyminiszterhez Széchenyi Pál gr. kaposvári választása ügyében]
296 299
Sopron 1430
Sós Endre 2181
A sötétség 782 832 840
Splényi Ödön 797
Sturm Albert 1107 1231 1232
Sümeg 19/2 19/3 766
A sümegi kékfestő 19/2
Sz. J. 1757
A szabadlábas 12/4 636
Szabó Endre 2117
Szabó Imre 6/19 193
Szabolcsi Ella, B. 843 1104
Szabolcsi Lajos 2077
Szabolcsi Miksa 289 843 1168
Szala menyecskéje 798
Szalai Anna 879
Szalay Ferenc 281 283
Szalay György 2211
Szalay Gyula 1835
Szalay Károly 43 877 2240 2248
"Szállok az úrnak" 18/23 751
Szalontay Mihály 42 2219
A szamár ól 774
Szapáry Gyula 8/24 137 363
[Szapáry-kormány lemondása és a Vaskapu-csatorna mélyépítéséről szóló törvényjavaslat tárgya] 363
Szapáryt megbuktatjuk 8/24
Szappanos István 1601 16601931
Szász József 574 2151
Szász Zoltán 2256
Szathmári Mór 2071 2130 2131 2133
Szatmár 1404
Százhetvenöt huszár 13/6 37 38/13 39/11 657 879 883 2169
Szebeny Antal 1976
Széchenyi élete s hamvaihoz 45/1
Széchenyi gőzhajója 846
Széchenyi István 45/1 229 846 2206
Széchenyi Pál 296 299 300 303
[Széchenyi Pál gr. kaposvári mandátuma] 300 303
Szeged 141-144 197 654 1992
[Szeged kérvénye a Tiszaszabályozás megvizsgálása ügyében] 142
[Szeged választókerületének új beosztása] 197
[Szegedi árvíz] 141
[A szegedi törvényszék területén rendkívüli intézkedések] 143
A szegedi vész 144
Szegedy Róza 3/30 19/1 509 593 1834
Szegedy Róza halála 19/1 593
Szegedy Róza szeret 3/30
Szegleti Ildikó 2242
Szeiffert Ede 775
Székely Béla 1614
Székely Miksa 1013 2078
Székesfehérvár 541 923 1118 1129 1780-1782
Széll Kálmán 20/9 476 533 615 618 682 1657 1658
[Széll Kálmán határozati javaslata] 615
Szemere Miklós 201
"A szemérmetlen" 130
Szende Béla 6/6 230
Szenna 1170
A szentföldön 8/9
A szent hamvak 737
Szentes 1797
Szentgál 18/3 573 589
A szentgáli király-vadászatok 589
A szent-gáli nemzetes asszony 18/3
Szentirmay Elemér 1993
Szentirmay József 3/28
Szentiványi Károly 75
Szentpétery Károly 726 727
A szép asszony története 3/11
Szerbia 212
Sziklay János 2139 2158
Szilágyi Dezső 14 14/1 552 608 663 667 1546 1851
Szilágyi Dezső emléke 608
Szilágyi Dezső halála napján 663 667
Szilágyi és Káldy 14 1951
Szilágyi Imre 2009
Szilágyi Sándor 776
Szilveszter reggelén 7/19 261 312
Színház 905 906
Szinnyei József 1281
Szitányi Bernát halálára 6/10 313
Szlávy Józsefről 6/3 504
[Szluha Benedek mentelmi ügye] 89 93
A szolgálati idő 17/2
Szolnok 1800 1803-1805
Szomaházy István 1762
Szombathely 311
/szombathelyi/ = Szombathelyi Ervin
Szombathelyi Ervin 2216
Szomorú hét 644
Szózat a nemzethez 20/8
Szögyény-Marich gróf 814
Szögyény-Marich László 814
[Szőlők felújítása] 426 427
A szúdi remete 6/28
A szülőföld tájékain 11/2
T. 1959
/T. G./ 2167
T. R. = Tábori Róbert
Tabák András 883
Tábori Róbert 1602 1739 1791 1935
Tájékoztató 17/1 18/1 20/1 759
Takács Magda = Takács Magdolna 2236 2250
A takarékpénztár 18/17 38/3 39/14 739
Tallián Béla 304
Táncsics Mihály 6/29 186 254 1094 1096
Táncsicsnál 6/29 186 254
A tanú 656
Tanulságok 580
Taplószedő 18/11 761
Tapolca 1574
Tarczy Lajos 6/12 195 870
Tarján Tamás 2252
A tauszki 16/22
[Távirat a veszprémi függetlenségi és 48-as pártnak] 365
Téglás 2122
Telepáthia 12/19 470
[Telepítvényesek] 83 85 86 95 96 98 99
A Tengerügy titkai 12/10 662
Terbe Lajos 2186
Testvériség [hírlap] 1246
Th. Z. = Thury Zoltán
Thaly Kálmán 11/19 606 805 812
Thaly Kálmán Deák-adomája 11/19 606
Thaly Kálmán mint költő 812
Thaly Kálmánról 805
Thököly 736 737
Thury Zoltán 1700
Tihany 3/20 3/22 3/23 38/15 41/7 865
A tihanyi barátok 3/22 38/15 41/7 865
A tihanyi erősség 3/23
Timár Szaniszló 1729 1756 1807 1816 1882 1932
Tisza [folyó] 142 253
[Tisza István gr. indítványa] 679
Tisza Kálmán 16/4 135 191 231 270 524 582 1193 1754
[Tisza Kálmán féle kormány lemondása: újabb beköszöntője] 132
Tisza Kálmán halálakor 16/4
Tisza kormány 132 135 137
[Tisza szabályozása] 142 253
Tiszadada 237 963 982
A tisza-dadai hulla 237
Tiszaeszlár 225 226 231-232/a ld. még tiszaeszlári-per
A tisza-eszlári bűntény 225 232/a
A tisza-eszlári eset 226 231 232
tiszaeszlári per 16/28 225-227 231-232/a 237 656 804 926-940 950 962 966-968 972 979 980 982 1010
1011 1015-1018 1020-1022 1033 1191 1655 1784 2114 2122 2140 2148 2168 2208 2209 2211 2232/a
2235 2239 2244-2247 2254 2256
- beadványok, nyilatkozatok, kérvények 225 226 231-233 237 945-949 951-953 955-961 963 964 968
- védőbeszéd 244 1008 1009 1014
- végtárgyalás 980 981 983-998 1000-1003 1005-1008 1012-1014 1019 1028 1050 2168
[Tiszavidéki vasút megváltása] 172
Tisztelt barátom! 341
Tisztelt közönségünkhöz! 85
[Tokod-annavölgyi vasút] 358
Tomori Jenő 1776 1783
A torlaszhős vége 12/2 282 590
Torna megye 210
A torpedó-király 16/7 718
Tóth Béla 18/7 746 748-750 753 839 1632 1872 1953 1970
Tóth Béla emlékei 749
Tóth Béla jutalma 750
Tóth Béla meghalt 748 839
Tóth József 915 1146 1237
Tóth Kálmán 16/14 189
Tóth Lajos 2147
A többség és a nemzet akarata 17/9
A török pirosító 778
[Törvények kihirdetése] 214
Törvényhozó lettem 8/20
trónörökös házassága 503 513
[Trónörökös házassági nyilatkozatának becikkelyezése] 513
A tudós Ángyán 12/14 635
A tudósok harcza 12/22
Turcsi és a mérnök 489
Turin 8/25 391 392 394 1264 1302 1336 1383 1385-1392 1393/a 1397 1399 1400 1405 1411 1420-1424
1426 1427 1443 1457 1541-1544
Tünemények 12 1934 1935
Üdvözlés 823
Üdvözöljük Fehérmegyét 149
Ük 1817 753
[Ülések meghosszabbítása a költségvetés tartamára] 221
Ünnepi beszéd, melyet Eötvös Károly orsz. képviselő a Rákóczi-ünnepélyen elmondott 632
Üvegesné Nagy Veronika 2255
ADY Endre: Az irodalomról. (Szerk. Varga József, Vezér Erzsébet.) Bp. 1961, Magvető. 2016
ADY Endre összes prózai művei. 2. köt. Újságcikkek, tanulmányok /1901-1902/. (Összeáll. Földessy
(Gyula.) Bp. 1955, Akad. Kiadó. 1795
ADY Endre összes prózai művei. 6. köt. Újságcikkek, tanulmányok /1905. jan.-szept./. (Sajtó alá rend. Varga
József.) Bp. 1966, Akad. Kiadó. 1923
ADY Endre publicisztikai írásai. 3. köt. (Vál. és jegyz. Vezér Erzsébet.) Bp. 1977, Szépirod. Kiadó. 2016
ADY Endre: Vallomások és tanulmányok. Magyar és külföldi irodalom. Bp. 1944, Athenaeum. 2016
ÁGOSTON János: Le az álczával! Bp. 1884. Szerző. 1028
Antológia literaturi maghiare. Bucuresti, 1966. 869
Aranykalászok. Összeáll. Voinovich Géza, Galamb Sándor. 1. köt. Bp. 1927, Egyetemi ny. 837
Bakony-balatoni kalendárium az 1948-ik emlékévre. Veszprém, [1947], Egyházmegyei ny. 846 847
BÁNFFY Dezső: Magyar nemzetiségi politika. Bp. 1903, Légrády. 591
BRÓDY Sándor: A nagy regény alakjai. Bp. 1902, Magyar Hírlap ny. 1724
Budapesti Újságírók Egyesülete Almanachja. Bp. 1908. 776
A Budapesti Újságírók Egyesülete Almanachja. Bp. 1906, 722
Budapesti Újságírók Egyesülete 1909-ik évi Almanachja. Bp. 1909, Korvin ny. 2005
Emlékbeszéd Eötvös Károlyról. Előadta Németh Béla. Bp. 1942, Budapesti ny. 2159
Emléklap a Veszprémben, 1886. aug. hó 8-án a közös hadsereg kérdésében megtartott megyei népgyűlésről.
Veszprém, 1886, Petőfi ny. 287 1081
Az Érdekes Újság dekameronja. 100 magyar író legjobb novellája. Bp. 1913-1915. 10. köt. 832 2043
ERDŐS Renée: Emlékeim. Bp. 1931, Révai. 842 2138
Eredeti magyar novellák és elbeszélések. 2. köt. Bp. 1908, Phönix ny. 777
Éva évkönyv. Bp. 1982. 2247
1848-1948. Száz év a szabadságért. Bp. 1948, Dolgozók Kulturszöv. 848
Fenn és lenn. (Vál. és szerk. Barabás Tibor.) Bp. 1960, Athenaeum ny. 864
Fényesebb a láncnál a kard. Elbeszélők 1848-49-ről. Bp. 1985, Szépirod. Kiadó. 885
FÖLDES Arthur: Mi az igazság? Elmondja egy halott. Bp. 1920, Fővárosi ny. 2118
A fölösleges ördög. Századvégi magyar humoros dekameron. (Vál. utószó Diószegi András.) 1. köt. Bp.
1962, Magvető. 865
Föltámadott a tenger. (Vál. szerk. és jegyz. ell. Lukácsy Sándor.) Bp. 1976. Kozmosz. 878 879
Függetlenségi Album. Képviselők, politikusok és vidéki vezérférfiak arczképcsarnoka. Szerk. Székely Béla.
Bp. 1897, 1614
GERENCSÉR Miklós: A gyűlölet ellenfele. Regény Eötvös Károlyról. Bp. 1970, Móra Kiadó. 2227
HALMI Bódog: Őszi termés. Novellák, tanulmányok. Bp. 1928, Szerző. 2125
HARMATH István - KATSÁNYI Sándor: Veszprém megye irodalmi hagyományai. Bp. 1967, Megyei
Könyvtár, Veszprém. 870-875. 2218 2. kiad. 1969 3. kiad. 1976, 4. kiad. 1984
HEGEDŰS Géza: Arcképvázlatok. Száz magyar író. Bp. 1980, Móra Kiadó. 2243
HEGEDŰS Sándor: Lángelmék árnyékában. Bp. 1941, Singer és Wolfner. 2156
HEGEDŰS Sándor: A tiszaeszlári vérvád. Bp. 1966, Kossuth Kiadó. 2209
HERCZEG Matild: Eötvös Károly. Bp. 1928, Szerző. 2126
Hungarian short stories. Bp. 1962, Corvina. 866
HOITSY Pál: Régi magyar alakok. A letűnt világ férfiai. Bp. 1923, Légrády. 2121
Ifjúsági Acta. Acta Juvenum. Tom. 2. Szeged, 1962, Házi soksz. 2203
Jahrbuch des Politischen Volksblattes für das ,Jahr 1913-1916. Bp. Hungária ny. 827 830 831 833
Kalauz a magyar ifjúsági irodalomban. Ajánló könyvismertetések a szépirodalom tanulmányozásához. Bp.
1957, OSZK 2186
Képviselőházi Naplók
- 1872-1875. 2-17. köt. 82-89 92-117
- 1878-1881. 1-18. köt. 127 128 131 132 134 138 140-143 145-148 150 151 159 163-165 168-170 172
182 183 188 190 192 194 196-198
- 1881-1884. 1-15. köt. 207 210-214 218-221 223 224 243 246 248-253
- 1887-1892. 1-26. köt. 296 298-304 306-308 314-321 325 327 329 333 337-339 342 344 346-350
- 1892-1896. 1-33. köt. 353-358 362-364 366 367 370 371 373 375-380 385-388 390 395 400-404 408-
411 415 417 422-428
- 1896-1901. 1-30. köt. 430-438 441-449 451 453 457 458 513 - 1901-1906. 9-31. köt. 588 598 602 604
614-616 618-624 630 637 660 661 664 668 669 674 679 690 700
- 1906-1911. 16-25. köt. 781 793 794 806
Kerek egy esztendő. Bp. 1955, Ifj. Kiadó. 856 857
Ki hazudott? Több nagykőrösi választó polgár üzenete Eötvös Károlynak mint Nagykőrös város volt
országgyűlési képviselőjének. Nagykőrös, 1892, Ottinger ny. 1230
Kincsesláda. Elbeszélések. Bp. 1978, Ref. Zsinati Iroda. 880-882
Kortársak nagy írókról. (Vál. és jegyz. Lukácsy Sándor.) Bp. 1956, Művelt Nép. 859 1724 2176 2177
Kossuth Lajos iratai. 10. köt. Sajtó alá rend. Kossuth Ferenc. Bp. 1904, Athenaeum. 1869 1870
KOSZTOLÁNYI Dezső: Írók, festők, tudósok. 2. köt. Bp. 1958, Szépirod. Kiadó. 2193
KOSZTOLÁNYI Dezső: Látjátok feleim. Tanulmányok, cikkek. (Sajtó alá rend. és jegyz. Réz Pál.) Bp.
1976, Szépirod. Kiadó. 2237
KOVÁTS Miklós: A hivatal packázásai. Történetek a bürokráciáról. Összeáll. és bev. Kováts Miklós. Bp.
1950, Révai. 850
KÖVI Zsolt: Eötvös Károly és Pápa. Pápa, 1986, Gépírás. 2265
KRÁHL Vilmos: Mikszáth a jogász. Bp. 1941, Vajna-Bokor. 2157
KRÚDY Gyula: Írói arcképek. 1. köt. Bp. 1957, Magvető. 1652 2184
KRÚDY Gyula: A tegnapok ködlovagjai. Rajzok, emlékezések. Bp. 1961, Szépirod. Kiadó. 2123
KRÚDY Gyula: A tiszaeszlári Solymosi Eszter. Regény. Bp. 1974, Magvető. 2235
KUBINSZKY Judit: Az antiszemita párt megalakulása és részvétele az 1884-es választásokon. Legújabbkori
Történeti Múzeum évkönyve. V-VII. köt. Bp. 1966. 2210
Magyar elbeszélők. XIX. század. (Vál. jegyz. Szalai Anna.) 2. köt. Bp. 1976, Szépirod. Kiadó. 879
Magyar irodalom a századfordulón. (Vál. szerk. Komlós Aladár, Czine Mihály.) Bp. 1962, Tankönyvkiadó.
867
Magyar irodalom és zsidóság. /Költői és prózai szemelvények./ Szerk. és bev. Zsoldos Jenő. Bp. 1943,
Országos Izraelita Tanítóegyesület. 845
A magyar irodalom kincsesháza. Szerk. Alszeghy Zsolt, Baránszky - Jób László. Bp. 1941, Athenaeum. 844
A magyar irodalom története. 4. köt. Szerk. Sőtér István. Bp. 1978, Akad. Kiadó. 2241
A magyar irodalom története 1900-ig. Szerk. Ferenczi Zoltán. Bp. 1913, Athenaeum. 2034
Magyar novellák. Vál. Illés Endre. Bp. 1963, Szépirod. Kiadó. 1. köt. A magyar országgyűlés története 1867-
1927. Bp. 1927, Légrády. 2124
MÉREI Gyula: Magyar polgári pártok programjai. /1867-1918/. Bp. 1971, Akad. Kiadó. 2231
MIKSZÁTH Kálmán: Emlékezések és tanulmányok. Bp. 1957, Szépirod. Kiadó. 2177
MIKSZÁTH Kálmán összes művei. 66. köt. Cikkek és karcolatok. 1883. ápr. - aug. Bp. 1972, Akad. Kiadó.
986 989 990 993-996 1000 1002-1007 1010 1015
MIKSZÁTH Kálmán összes művei. 76. köt. Cikkek és karcolatok. 1888. jan. - jún. Bp. 1982, Akad. Kiadó.
1170-1173
MIKSZÁTH Kálmán összes művei. 77. köt. Cikkek és karcolatok. 1888. júl. - 1889. jan. Bp. 1983, Akad.
Kiadó. 1181 1182
MOLNÁR Jenő: Tréfál a Vajda. A törzsasztal mellől. Bp. 1909, Schenk ny. 2004
NAGY Endre: Hajnali beszélgetések Lukits Miklóssal. Bp. 1930, Genius. 2137
NAGY Endre: Várad-Pest-Párizs. Bp. 1958, Szépirod. Kiadó. 2194
Nagy magyar elbeszélők. Összeáll. az OSZK bibliogr. oszt. Bp. 1955. 2173
NÉMETH Béla: Emlékbeszéd Eötvös Károlyról. Bp. 1942, Budapesti ny. 2159
NÉMETH G. Béla: Századutóról - századelőről. Irodalom- és művelődéstörténeti tanulmányok. Bp. 1985,
Magvető. 2260
A néppel tűzön-vizen át. Bp. 1951, Szépirod. Kiadó. 851
Nevető magyar dekameron. Magyar prózaírók humoros írásai. (Vál. sajtó alá rend. és bev. Abody Béla.) Bp.
1959, Szépirod. Kiadó. 862 863
Nevető Parnasszus. Paródiák huszadik századi magyar írókról. Összegyűjt. és vál. Szalay Károly. Bp. 1975,
Magvető. 2234
Nézz körül! Környezetismereti olvasókönyv az ált. isk. 3-4. oszt. számára. Bp. 1983, Tankönyvkiadó. 884
Országgyűlési Almanach 1887-1892. Szerk. Sturm Albert. Bp. [1887] Nagel. 1107
Országgyűlési Almanach 1892-1897. Szerk. Sturm Albert. Bp. 1892, Pesti Lloyd Társ. 1232
Országgyűlési Almanach 1897-1901. Bp. 1897, Pesti Lloyd Társ. 1613
Országgyűlési Almanach 1901-1906. Szerk. Sturm Albert. Bp. 1901, Pesti Lloyd Társ. 1761
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben. 13. köt. Magyarország. 4. köt. Bp. 1896, M. Kir. Állami
ny. 418-421
Az 50 éves Pesti Hírlap jubileumi albuma. 1878-1928. Bp. 1928, Légrády. 838 2129
A pápai ev. ref. tanuló ifjúság Képző-társulatának Érdemkönyve. 1856-1860/63. Pápa, 1856-1863, Kézirat.
45
A Pesti Hírlap emlékkönyve 1878-1928. Bp. 1928, Légrády. 839 2128
PINTÉR Jenő magyar irodalomtörténete. 7. köt. Bp. 1934, Stephaneum ny. 2149
Politikai arcképek. Bp. 1893, Légrády. 1282
Politikai Magyarország. 4. köt. Bp. 1914, Anonymus. 2037
SÁNDOR Iván: Utunk szabályai éjszaka. Bp. 1981, Szépirod. Kiadó. 2244
SÁNDOR Iván: A vizsgálat iratai. Tudósítás a tiszaeszlári per körülményeiről. Bp. 1976, Kozmosz. 2239
SZABÓ Endre: Cigányvilág. Anekdoták magyar írók és művészek életéből. Bp. 1919 Franklin. 2117
SZABOLCSI Ella, B.: Örökmécsesek. Antológia. Bp. 1939, Orsz. Központi Községi ny. 843 1104
SZALAY Károly: Humor és szatíra Mikszáth korában. Bp. 1977, Magvető. 2240
SZALAY Károly: A komikum breviáriuma. Bp. 1970, Magvető. 877
SZÁSZ József: Komorovcsák kapitány. Bp. 1902, Singer és Wolfner. 574
SZATHMÁRI Mór: Húsz esztendő parlamenti viharai. Bp. 1928, Amicus. 2130 2131
Száz magyarok könyvei. 10. köt. Bp. 1928, Légrády. 840 2127
Százhetvenöt huszár. (Vál. szerk. Tabák András.) Bp. 1981, Zrínyi Kiadó. 883
Szecessziós naptár 1900. századvégi évre. Bp. 1899, Rózsa Kálmán és neje. 1651 1652
Szép hazánk. Klasszikusok a hazáról. Bp. 1953, Ifj. Kiadó. 853
SZIKLAY János: Dunántúli kultúrmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Bp. 1941,
Dunántúli Közműv. Egyesület. 2158
SZIKLAY János: Veszprém város az irodalomban és művészetben. Veszprém, 1931, Óvári ny. 2139
SZIKRA: Gyanú és más elbeszélések kiváló magyar íróktól. Bp. 1901, Singer és Wolfner. 530
SZINNYEI József: Magyar írók élete és munkái. Bp. 1893, 2. köt. 1281
Új magyar anekdotakincs a századfordulótól a felszabadulásig. Összeáll. Békés István. Bp. 1962, Gondolat.
2204
Új Országgyűlési Almanach 1887-1892. Szerk. Sturm Albert. Bp. 1892, Nagel. 1231
"Urak, papok dölyfét, im eleget türtük" Antológia a magyar irodalom antiklerikális hagyományaiból. Bp.
1952, Szépirod. Kiadó. 852
Váci dekameron. Kiad. a Váci Múzeum Egyesület. 2. köt. Vác, 1928. 841
Vád- és védbeszédek a tiszaeszlári bűnper végtárgyalása alkalmából. Gyorsírói jegyzetek nyomán kiad. a
"Nyirvidék" szerkesztősége. Nyiregyháza, 1883, Pringer és Jóba ny. 244
VÁLI Mari: Emlékeim Jókai Mórról. Bp. 1955, Szépirod. Kiadó. 2174 VÁRKONYI Nándor: Az újabb
magyar irodalom 1880-1940. Bp. 1942, Szukits ny. 2132 2160
VÁTH János: Balatoni emberek. Dombóvár, 1920, Dombóvári ny. 2120
VÉGH József Mihály: A prózaritmus kérdéseiről. Szeged, 1965, Szegedi ny. /Klny./ 2207
VERHOVAY Gyula: Az ország urai. Bp. 1890, Buschmann ny. 1191
Veszprém megyei múzeumok közleményei. 16. köt. Természettudomány. Veszprém, 1981, Veszprémmegyei
ny. 2253
A feldolgozott újságok, folyóiratok
Alkotmány (Bp.) 454 455 493 1636 1707-1709 1711 1775 2103
Aradi Közlöny (Arad) 1174
Az Ujság. (Bp.) 2053 2068
Debreczeni Ellenőr (Debrecen) 244 970 983 984 1009 1016 1018
Debreczeni Főiskolai Lapok (Debrecen) 1686 2009
Debreczeni Protestáns Lap (Debrecen)2105
Délmagyarországi Közlöny (Temesvár) 329 330 1193 1195
Dunántúli Protestáns Lap (Pápa) 1975 2095 2113
Sárospatak (Sárospatak)1814
Sárospataki Lapok (Sárospatak) 1792 1862
Sárospataki Református Lapok (Sárospatak) 2085
Somogyi Hírlap (Kaposvár) 1981-1984
Szabadkai Hétfői Hírlap (Szabadka) 2088
Szabadság (Miskolc) 984 1012 1639 1644 1645 1646 1649
Szabolcsmegyei Közlöny (Nyíregyháza) 984
Századok (Bp.) 2199
Szegedi Híradó (Szeged) 1727 1743
Szegedi Napló (Szeged)1725
Székesfehérvár és Vidéke (Székesfehérvár) 1780 1782