Az EU jogrendje,

az uniós hatáskörök
Dr. Váradi Szilvia
egyetemi adjunktus
Nemzetközi Jogi És Európa-jogi Tanszék
2023 ősz
 2
Az Európai Unió jogrendje

 Uniós vívmányok - acquis communautaire

 a közösségi, majd az uniós jog évtizedes fejlődéseként a gyakorlatban

elért integrációs eredmények

 Uniós jogszabályok, írott+íratlan szabályok, jogelvek, nyilatkozatok, stb.

 3
Az Európai Unió jogrendje

 Első réteg: alapítószerződések

 Második réteg: uniós intézmények jogi aktusai

 Harmadik réteg: Európai Unió Bíróságának esetjoga

 szupranacionalitás
 4
Az Európai Unió jogrendje

 Szupranacionalitás - 6/64 Flaminio Costa v ENEL, EU:C:1964:66

EGK-Szerződés sui generis saját jogrendszert hozott létre, amely a

Szerződés (EGK) hatálybalépésétől a tagállamok jogrendszerébe
illeszkedik és amely azok bíróságaira kötelező
 5
Az Európai Unió hatáskörei

 Önálló, autonóm jogrend

 Csak a tagállamok által biztosított hatáskörök határain belül!
 Az Uniónak nincs általános, minden területre kiterjedő hatásköre!

 A tagállamok a hatásköreik gyakorlásának részét engedik át a

nemzetközi szervezetnek
 Alapító szerződésekkel valósul meg a hatáskör-átruházás
 EU – lehatárolt, korlátozott, specifikus hatáskörök! Nincs univerzális!!!
 6
A hatáskör-átruházás elve

 Minden uniós szabályalkotás konkrét uniós jogi norma alapján

történhet!
 EUSz. 5. cikk (2) a hatáskörátruházás-elve:

 „A hatáskör-átruházás elvének megfelelően az Unió kizárólag a

tagállamok által a Szerződésekben ráruházott hatáskörök határain
belül jár el a Szerződésekben foglalt célkitűzések megvalósítása
érdekében. Minden olyan hatáskör, amelyet a Szerződések nem
ruháztak át az Unióra, a tagállamoknál marad.”
 7
A hatáskör-átruházás elve - Uniós
intézmények hatásköre

 EUSz 13. cikk (2) „Az egyes intézmények a Szerződésekben rájuk ruházott
hatáskörök határain belül, az ott meghatározott eljárások, feltételek és
célok szerint járnak el.”

 Uniós intézmények konkrét hatáskörének forrása?

 Hatáskör hiánya az elfogadott aktus érvénytelen! EUMSz 263.

cikk
 8
Uniós hatáskörök fajtái

 Ki jogosult intézkedést hozni, jogi aktust elfogadni?

 Európai Unió vs. tagállam

1) 4)
2) 3)Támogató –
Kizárólagos Kizárólagos
Megosz- összehangoló
uniós - kiegészítő tagállami
tott
hatáskör hatáskör hatáskör
hatáskör
 9
1) Kizárólagos uniós hatáskör

 Az adott szabályozási területen csak uniós szabályozás lehetséges

 A tagállami szabályozás kizárt!

 Pl.: vámunió;
 a belső piac működéséhez szükséges versenyszabályok megalkotása;
GMU - monetáris politika; közös kereskedelempolitika
 10
2) Megosztott hatáskör I.

 Az adott szabályozási területen fennmarad párhuzamosan az uniós és

tagállami hatáskör is, a két hatáskör viszonya azonban érdekes:

 versengő/átfedő hatáskörök
Egy adott kérdés szabályozására egyszerre áll fenn az uniós és tagállam
hatáskör, melyek így egymást átfedik, a hatáskörök versengenek egymással
 11
2) Megosztott hatáskör

 Versengő hatáskör

 a tagállam mindaddig szabályozhat egy adott kérdést, amíg uniós

szabályozás nem születik
 az uniós szabályozás megalkotásával a kérdést az uniós jog
részben/egészben lefoglalja, ettől kezdve a tagállam csak az uniós jogi
szabályozás által szabadon hagyott (szűkülő) területen érvényesítheti saját
szabályait
 12
2) Megosztott hatáskör

 Versengő hatáskör

 Vagy ki is szoríthatja a tagállami szabályozást:

 Előfoglalás (pre-emption) Az a folyamat, amikor a megosztott (versengő)
hatásköröket magában foglaló szabályozási területeken, az Unió jogi
szabályozás megalkotásával az adott területet részben/egészben
elfoglalja.
 Ekkor az uniós jog elsőbbsége alapján pedig a létező tagállami
szabályozást onnan kiszorítja, alkalmazhatatlanná teszi, a jövőbeni
tagállami szabályozás lehetőségét megszünteti
 13
2) Megosztott hatáskör

 Tipikusan a tagállam csak addig, amíg nem születik uniós szabályozás

 Pl.: belső piac; a szociálpolitikának az EUM-Szerződésben meghatározott

vonatkozásai; gazdasági, társadalmi és területi kohézió; mezőgazdaság és
halászat; környezetvédelem; fogyasztóvédelem; közlekedés; transzeurópai
hálózatok; energiaügy
 14
2) Megosztott hatáskör II.

 szomszédos hatáskörök
Ekkor az uniós és a tagállami hatáskör nem átfedi egymást, hanem a
szabályozási terület egyes részterületein az Uniónak van hatásköre, míg más
részterületein a tagállamoknak
Itt a meghúzott hatásköri határok miatt nem lehet átszabályozni az Uniónak a
szomszédos területekre
 15
2) Megosztott hatáskör

 szomszédos hatáskörök
Az adott területet nézve mintha kizárólagos hatásköre lenne az EU-nak / tagállamnak
Pl.: fejlesztési együttműködés, humanitárius segítségnyújtás, űrkutatás

horizontálisan, pl.: szolgáltatásnyújtás, DE közhatalmi tevékenység terén tá.

vertikális, pl.: letelepedés szabadsága, DE közrend, közbiztonság, közegészség

tá.
 16
3)Támogató – összehangoló - kiegészítő
hatáskör

 A kérdést tagállami és uniós szabályozás is rendezheti

 Az egyes részterületeken az uniós szabályozás csak kiegészíti a
tagállami szabályozást
 A tagállami szabályozás az elsődleges
 Jogharmonizáció nem lehetséges
 Pl.: ipar; kultúra; idegenforgalom; oktatás, szakképzés, ifjúság, sport;
polgári védelem; igazgatási együttműködés; emberi egészség
védelme
 17
4) Kizárólagos tagállami hatáskör

 Az ilyen szabályozási területeken kizárólag a tagállam hozhat

szabályozást
 A Szerződések nem jelölik ezeket
 Pl.: honvédelmi feladatok
 18
A külső és belső hatáskör az uniós
tevékenységeknél I.

 Belső hatáskör: itt a tagállamok egymás közötti és az Unióhoz fűződő

kapcsolatai képezik a szabályozás tárgyát
 Külső hatáskör: kifelé irányuló kapcsolatainak rendezésére – ki jogosult a
nemzetközi szerződések tárgyalására, megkötésére, végrehajtására
 Az Unió harmadik államokkal, más nemzetközi szervezetekkel való
kapcsolata
 Unió önálló jogalanyisággal rendelkezik!
 ERTA ügy
 19
A külső és belső hatáskör az uniós
tevékenységeknél II.

Nemzetközi szerződés megkötése során:

 A Bizottság / külügyi és biztonságpolitikai főképviselő javaslata

Tanács meghatározza - főtárgyaló, tárgyalási pozíció + határozata a
szerződés megkötésére

Parlament egyetértése/véleménye a Tanács minősített többséggel,

kivételesen egyhangúlag (pl.társulás)
+ Európai Bíróság véleménye
 20
Szuverenizmus vs. unionista irány

Szuverenizmus: a hangsúly a tagállamok szuverenitásán, szuverén államok

közössége
 Felrója az Uniónak, hogy fokozatosan hatásköröket von el a
tagállamoktól, ill. tágítja a hatáskörök korlátait „lopakodó
hatáskörelvonás”
 21
Szuverenizmus vs. unionista irány

Unionista irány: az együttműködés elmélyítését célozza, érték az

egységesebb, harmonizáltabb szabályozás
 „Ever closer union”
 Az elfogadott jogszabályok a tagállamok (többségének) érdekeit tükrözi –
Tanács
 Egy szárnya európai föderalizmus – Európai Egyesült Államok víziója – kvázi
fikció
 Ehelyett valójában széttagolt működés