Scribd Logo
Upload

Welcome to Scribd!

  • Greenwald - Pratkanis Cikk

    Uploaded by

    Annabella Kelemen
    3 views25 pages

    Original Title

    Greenwald_Pratkanis cikk

    Copyright

    © © All Rights Reserved

    Available Formats

    PDF or read online from Scribd

    Did you find this document useful?

    Is this content inappropriate?

    Report this Document

    Copyright:

    © All Rights Reserved
    Download as PDF or read online from Scribd
    Flag for inappropriate content
    Download as pdf
    3 views25 pages

    Greenwald - Pratkanis Cikk

    Uploaded by

    Annabella Kelemen

    Copyright:

    © All Rights Reserved
    Download as PDF or read online from Scribd
    Flag for inappropriate content
    Download as pdf
    of 25
    Anthony G. Greenwald = —~ - ‘Anthony R. Pratkanis AZ EN* : : 1. Bevezetés Az Gjabb 1é1ektan torténetének egyik legkillndsebb eseménye, ahogyan az ego (vagy a self) mellékvagényra futott, és eltunt a szemank e161. (Allport, 1943, 4st. 02)" in E fejezet két kordbbi’ szdmvetés - William James-t61 A pszicholégia alapkérdései-bé1 "Az. én tudata” c. fejezet, Gs:Gordon We Allport T9'3-as cikke, "Az ego a kortars pszicholégidban” - szeliemében frédott. James-hez és Al1- port-hoz hasonléan arra valialkoztunk, hogy a konceptudlis elemzés és az empirikus attekintés vegyitésével megformél= juk az én egy hasznélhaté 1élektani fogalmat. Hozedjuk ha- Sonléan azt is helyénvai6nak taldituk, hogy targyal4sunkat felbontsuk az én killinbbz6 aspektusai’ vagy funkeidi sze- rint. Minden aspektus esetében azzal kezdjuk, hogy dtte- kint jak Janes'és Allport ‘ide vonatkozé 4lldspontjait. Ez- tn szdmot adunk az elmélet és kutatés késobbi fejleményei- r6l - melyek zime az utébbi évtizedben sailetett -, hogy James 65 Allport kévetkeztetéseit, kiterjesszlk és' felil~ birdljuk. A jelen attekintés zdr6akkordjat eldvételezve, arrél kivanjuk meggy6zni az olvasst, hogy némely hosszi id6n at rejtélyestiek - netén a tudonényos ‘lélektan terré hundn: kfviles6nek.- tartott kérdés’ teoretikusan és empiri- kusan kezelheté. Arra.a kivetkeztetésre fogunk jutni, hogy az én-t_bogyoluit, . szenélyspecifi nti, attita- Bindliststmaként hatarozzuk mex. "Azonban, mielétt tovabe- epreney sunnazatat acjuk a/kée korabbi dtvekintésnek, me- lyek az’ dsgzefoglalénk. dltal, firtatott f6bb kérdéseket de- Finialtar. In: Wer R, 8. dr, Sruli 7. K. (szerk.) The Self Handbdok of Social Cognition i986.” 129-178. (tora. ? Takes Zoltan) . 205 am James (1890) . “naseanam SSPE 82616 Lejezete az,Alapkéraéiek e156 KL. Sages en adage seit Pas: (291°402, o.oo Tegeane a oe Paina earevalésat ket nagyobo sgskasara coer jes meee Pavngae Sgut avegy a relepitett én” (291-529). de ma epee nem soreaeo373)* Aphammadix-szakasz, aneliyed chertat Hoo), eosaneaunk, "as én alakvéiltozdéai"=t taglalia tey5~ HOO), kezbttuk olyan jelenségekot, aint a tObbszbrds sze~ mélyiség, a disszocigeis, achipndsis ea a tesean’ ‘Ac fem 92-2 én, ami az észlelés 4 tudas sete ge manepsde én-fogalomnak neverile Somes te wtPerren-t nateridiis tn-re, sHoeslis: sce oe spiritug- 24¢, SGre osetia A materiaiis én nen coupin co SeTetus gt, de rundzatat, gealddjat, otthondt és tulajdondt is fo1- Ponteg Ago*ocidlis én az a bényonds, amit: az este te segee fontos nas személyekre gyakorol. (Janes Gee fogalnaz, hogy pee embernek annyi szocidlis, én-je van, apanc ane éso~ oo A aeeenak 2, Stemélyek, akiknek vélenénygre aa’ (sis, Sad+ A spiritudlis én az emberben resid Meee seubjektiv dény +. olyan lelki tényezdk /mint ag] erkbldsi érzek és gondenngmet> (sez 2 Mlggetien Skarat,” és "Oneeeucr ek ge Bondolkoask" (396. 0.) sug Roden Aerazolvan az én materidlis, szociélis és geizituaiis "esszeteveit", Janes az én-éreés> az’ Snmagunk weeeceSes 8 kalonbELS én-2ke kozdeEL KontliKtas See ‘argyalja James az én-vonatkozdésd érzelmek ("6n= | értékelés") és térekvések ("8nmagunk keresése") indiviaud- dis kUlonosegeit. Az 1. tabideat Vanescnen ee nats gud CE pHgMAELY, vonathonkeait dordzols ealae xoreaeen cee tdb6l adaptéltuk (329. 04). Kiegészitettik egy sorral, i SRSLY, 2¢ € Kogniciv vagy perceptual ia tired vecere zéoaie tartalmazza. (Téblézatot 1. a kv. oldalon) Avetigata egot-r6l o2d1¢ hosial scales: Janes-nek a vonaeigs Mdentitdera és a gondolataranide seveneeneeests vonatkoz6 elemzéseit (330-342), majd az alternativ filozé- fiai megfogalmaz4sok részletes kritixgjat nyGjtja (342- . Skepeetdranlés egystge az ompirikus canoe tae oe STneTetetneg, WaZtBCG0"elnéleteknek ~ vagyis, snetia az elméTe: eknek, melyek az identitést és az e séget nem ag empirikus. én funkeioing ShaFon Vareoreede acc rorst ierekin(t) a2 anvagtalan seubeztanciakont ee geceg- rozott lélek (mint pl. a Descartes Posztuldlta kiterjedés néluiili 1elki szubsztancia) elméleter; (12) 2 asszociacio~ panegocinélet, mely az ddenticast és ceyaczer as faces te bekapesolt: készletének magyardézat nélkdl hagyott, .spontan Pileddonsdgaként Kesels; 20 a transcendent ieee én pee serait kant) elnéiete, nelyben az ideneitds as eoy gies érteten velessllietett sajatangai: Janos auc oce CReeee,S 206 1, tablazat James elemzése az empirikus én-r61 Az empirikus én tartoményai ee So Parton ve Materialis én Szocidlis én Spirituélis én OTE TORE“ Test, ruhdzat, A szeretett Béls6 saubjektiv Suen Gaaldayorthan, seentiger'en- 2areG,gzunseet (xoo’rrtv vagyon ‘ismerése,a | chés képességek, KOMPONENST térsak szerete- disepozies dle te, hirnév, kivansdgok; a néitésag gondolatéranlds egy hényada TEKE- Személyes hid- Szocidlis és A morélis vagy Herne, Seer sseneiod, adel SofS,,_ {0044055 seey (ARFEMITY, ség, duszkesés ség, gég, szno- renddogg, tise KOMPONENS) a gacdagedgra, bizius, még- taség éreéses félelen a aldztatés, az alaceonyabb- nyomorté1 s2égyen rendiség vagy bin érzése in eres ON-KERESES Testi végyak Az Srémokozds Szellemi, moré- (KONATIY és Osztondk; és négok elie lis ¢5 yaildsos MPONENS) a disaités, merésének vé~ aspirdeick, 1el~ NNN) sSeseige sya; stociabi- Kiisneretessde konstruktivi- Titds, vereen- tas szeretete, gés, irtgység, az otthon sze~ szerelem, vagy retete a megbecsilés- re, ambicié ee i elnéie mben = pél- fgulett oxen enpfrigt néikuis2s elméretenkel szenben ul, a transzcendentalis~én=t dey JeTTeMee ENT Ad cogytgerten senml; a legerstienedd. és legszdiielbéleltebd ceddtineg, amit csak @ filozétia nyujtant tud" (365; 62). etgeSbbickben vissza fogunk témni a kérdéshez, hogy Ichet- séges-e az én-t mint megismerdt empirikusan értelmeani. Gordon Allport (1943) Allport azzal vezeti be dttekintését, hogy felpanaszol- 28,20 fn chtinéase a pszichoiégiabsl, megjeayezvén, hozy a behaviorista pozitivizmis, mely nem éeivesen toleralja va Aialektika honélyos terepén" id6z6 fogalmakat (452. 0-), ta= 207 lén jogosan szd4mizte. A i infzte. A pszichdanalfzisnek tulajdonitja Posy mezmaradt "bizonyos, a pozitivista 1élektey Zitas fe etre Beste zone funkedak tanulményoz4sa" mellett (453 2 d ort sszefoglaldéjénak célja, ho; i ey 85: sat. teeta apart det iauetcObe, tog) ras ed rlsseancgcce™ corsspiteamaeany tener well at alte Gio felenést cgyndasal Teicsereinets nédon naseterie) neioity ae’ghgteh SSETEL Gs Ae oes aipore’sagcheraia Qeenine™* .?+ Az ego, mint a tudds térgya a testi fesesct Matertaidesdn "Cie steer! én, anoty a. 3. Az ogo, mint prinitiv bngés megfélel a janes-i ma~ 4 sertdity On-werendaney tie idlis Gn-Keresdonek (I. az 1. tablazatot)s | + Bee, mint dominancia-drive "a szenéiyiségnek azt 2 ind Yigg: Soj1L, anely stdtusrt és ellanercst i= Ineceseeeengy)? 2 oF MeBfelel a Janca-i seocidlis 5+ Az ego, mint & lelki folyanatok passziv szerverddése nely az id, a supere a kbrnyeset megvkos6’ g, fotetel someges aontanizes “OTTVCEY nesttKdz6 ers: + #2 QO, mely a véges kérdésekért Kuz’ megfelel a Janes-1 spirteutits enckerestsn jagpseetudlis ‘En-Keresdsnek, és az ego dina-- sil idanoayinax a dartees (1939/1958) ota kiala~ 7, Kitt pezichoanalitikys gondolkoddsban, (Sepia rant Vigelkedési rendazer a scenéiyingg k6~ efppantl régiej anak Doster eee aS iad ik is- Jat Jeld1i, mely me (2935) ee Lew 5 sis ete gtalélhats Kortka (1935) és Léwin- + At ego, mint a kultira szubj 280, ubjektiv szerveasaé: fare nin erooiariessias Ueneie Spervezeasee as mint a térsadaimi értékek rendszerére utal® Dolgozatdnak mésodix ria i bizonyitenens nak MASOdik tiagy szakaszdbah, a "K¢sériéti ben egestekoRY ban (U60-472) Miapont ant bigonyftanas mitat, aa sendegee atanttecietdi oteeret, ee » Vil se egy dolog. De ha személyes. “ne= Testegatettane ogy asaI06, Be ba seenciyeesn, ne ‘ténykedik, egészon,e1térs_inédon fog viselkedni. az el- 36 helyzet ego-jat-nenboiygatja meg} & nasi csetben az tapasztalhats, hogy az ego legaldbb néhény, he ugyan nem mind a nyole 4ltalam'felsorolt er6iben te- vékeny. N&s szavakkal, az ego-involvaltsdg, amint a kifejecés is jelzi, olyan helzet, amelybea az én tel Jességében részt vesz - mint megismerd, mint szerve76 Rint stétuszszerzé és mint szooializdlt lény (59. 0. Az ego-involvéltsdg fogalménak ezen igazolésa alkotta Allport érvelésének magvét, miszerint az én kategsridja 1ét- jogosult a pszicholégidban. Az ego nyoleféle aliport-i je~ lentése kordntsem vezetett olyan takards osztélyozéshoz, mint James korabbi elemzése (1. tébldzat). S valéban, Ail- port utdbb megprobélta osztélyozdsét tUkéletesfteni (Allport 1955, 1961). 1961-re Allport. oddig jutott, hogy az én, mint megiamer, nem tartozik.a pszichologiéra, s jobb meghagyni a filozéti4nak. /"1943-ban ALiport bfzott benne, hogy.a paricholésia sz4- nara megérett az id6 az én djrefelvételére. Annak ellenére, hogy egyé szgsz61ék is jelen voltak (Hilgard, 1949; Rogers, aga; Sherif & Cantril, 1947), nem fejlédtek ki ia6tal16 kutatasi programok. Ez visszatekintve a sikeres kutatdsi el- j4résok nignyénak tudhaté be. Most, 40 esztend6vel kés6bb, gy tOnik, hogy az én tanulményoz4séra s2dnt kutatési el, rdsok sokasdga bizonyitotta végre hasznavehetOségét. Enné1- fogva,-s legal4bb-5 évnyi ut6lagos bUlcsesség biztositotta tisztanldtés birtokéban elmondhaté: az én elfogialta a pszi- cholégidban az 6t megillet6 helyet. 2. Az én, mint megismeré, William James (1890) t&bb mint 40 oldalt szént‘ arra, ahogy 6 és mdsok megk{sérelték lefrni az én szubjektivita- sét, az élmények alanyaként betb1tett funkei6jat, a megis- nerdként jatszott szerepét. Sajét magyardzata mindezeket a gondolatéramlds jellemzSinek tekintette. "Minden kés6bbi gondolat" mondja "azzal, hogy tudja és befogadja ... a ko- rabban lejdtezéd6 gondolatokat, a végs6 foglalatét adja ... annak, amit .mindegyikik tartalmaz" (339. 0.) E szokatlan esamét valtozatos .analégigk segitségével fejtette ki. Egye- bek kbzdtt "egymdst kbvet6 pd4sztorok hosszd sordval, akik gyorsan egymds utdn tesznek szert ugyanarra a marhéra" (539. 0.). Ahogyan a sorban minden pasztor szukcesszive tu- jdonosa a marh4nak, éppdgy “az elsuhané Gondolat tinik fel Gondolkods gyandnt" (342. 0.). James hipotézise, hogy a mindenkori gondolat hordozza az én, mint megismeré jel- lemz6it, arra ‘szolgélt, hogy az én saubjektivitdsa megériz~ 209 het legyen az empirikus énen béliil (spirituélis dsszetevs- iieek réozeként = 1. rented az 1. taoidsatoe) 5 rereeee Pognatean migen store suert tanogatckra, s ninedenek Mesves foghatéan ellen6rizheté implikaeiG: sem, ROviden, lehetet- egepegkdtenbeztetni a "eiszta ego” Janis Alter cine” Kab2t tkitean~ttrareeimeretei tal Ami az én, mint megismero James 41ta1 Attekintett és Allport (1961)’aital helybenhagyott elképzelését illeti, a dglen fejezetben elsadott ereanények Koen! tare, Af én, fg,vieszdJa ueyanannak’a ténynek. verienesee gee bérneiyiiee61 elinduihatunk, s vonatkoat einer eer nésikat.! (James Will: Az enberi elme analfeise 1829) s Az emberi elme analfzise Amint a James Mil1-t61 vets idézet mutatja, az én és gt imlékeret kbzdtei Ssszefugass esemé) nem ij 'fejlemény ; A tizenkilencedik szdzadban és a huszadik szé; patolégids Jelenségek voltak, mint az amnézia és a tébbszb- rés semélyiség, nelyek egyidejfleg mutattak rendellenessé- seesrezeemiekezetben 6a a azenélyes eayaée Sreeceten jyKonkeétan amnéziat, disszociacise Hatéget, Edouard Claparéde (1911/1951) aroneerese ee Ene feaneygtunetesoportban telléps améeiais wine ieee Korgemutkezets rendellenességet, sokat megeleince see Teaseene” (beciensek endékerete irdnts fate kereth srack. i9ggs061 (pl. Butters & Cermak, 1980; Joceby E Witherspoon, 1962). fa az ember egy-ilyen beteg viselkedését figyeli, azt falalja, hogy barmi torténjék 1 5S az élet kulontéle cock ees kozepette, akdrnilyen j41 is asezociessonake ezek az Srtelemben egyndssai, képtelenek srpeeey oat magéval az én-nel /ego-valy (Claparéde, 1911/1951, 71. 0.) \e Kurt Koffka (1965) rémavében, A: bon tb mint 60 oldait szant arra, nint emlékezeti rendszer funkeiéjana a2 dltala dttekintett bizonyitéxokee 210 z_alaklélektan elvei- hogy megvesse az ego, ik alapjait. Ugyanakkér, nem nehéz ‘bedgyazni az emlékezeti szervezédés olyan elméleteibe, melyek nem apelldinak az énre (mindenekelétt Bartlett (1932) elméleté- be). Koffka utan az én és az emlékezet kécétti relacié esipkerézsika-dlomba meriilt egészen addig a viharig, amit a Rogers, Kuiper és Kirker (1977) kezdeményezte kutatas kavaré, mely kimtatta az Gn-referencia hatast. Wa (1981) ezen Ujabb kutatési hullém eredményeit Ssezero; Ya, Ssszevonta ezeket kordébbi izolditabb eredményekkel, -3 hétom én/emls ti-azonositett 1. Az Sn-generdlés hatdsa. A tanulé 41tal aktiv médon generdlt anyag kOnnyebben visszakereshet6, mint az olyan anyag, amivel passzivan kerillt szenbe (Bobrow 6s Bower, 1969; Erdélyi, Buschke & Finkelstein, 1977; Greenwald & Albert, 1968; "Jacoby, 1978; Slanecka’ Graf, 1978). 2. Az Gn-referencia hatdsa. Az én-re valé vonatkozés~ sal kédolt anyagot kénnyebb visszakeresni, mint az egyéd ngdon kédolt anyagot (Bower & Gilligan,. 1979; Brenner, 1975; Hull & Levy, 1979; Keenan & Bailiet, 1980; Kuiper Rogers, 1979; Lord, 1980; Markus, 1980; Owens, Dafoe & Bower, "1977; "Rogers, 1981; Rogers és ntsi-, 1977, Rose & Sicoly, 1979). 3. Az egowinvolvéltsdg hatésa: Egy fuggében maradt feladattal Osszeflgged anyagot kOnnyebb vioszakeresni, mint egy bevégzett feladattal kapesolatos anyagot (Aall, i913 Bjork, 1972; d*Y¥dewalle, Degryse & DeCorte, 1981; Epstein, 1972; Jacoby, Bartz & Evans, 1978; Nuttin, 1953; Nuttin Greenwald, 1968; Zeigarnik, 1927, 1938. A Greenwald Attekintése sta eltelt néhény évien egy negyedik én/emlékezet eredmény ~'a mésodik-generdlési ha~ tas ~ is napvildgot latott, és. szdmos aktiv kutatés ira nyult az n-referencia, hatasra, A mésodik-genergi4si hat&s. Greenwald, Banaji, Pratkanis % Breckler (1081) kisieiecs személyeiknek generéldsi fel- adatot adtak 20 névre ("cé1-nevek"-re), ‘hogy houzanak 1é6- Fe olyan mondatot, mely mind a célnevet, mind pedig egy konkrét személy hevét tartalmazza. Egy érdekl6dést fetkel- £6 tSltelékfeladat utén a személyck a 20 név felidézésére iranyulé varatlan probén vettek részt. Egy igen magas vé~ jetlen felitézést eredményez6 kieérleti helyzetben a mon= Gatokban (a eél-nevekkel egyltt) haszndlt neveket magukat is egy generéldsi feladatban hoztdk létre - a feladat tor- ténetesen az volt, hogy listazzdk bardtaik neveit. (Egy kontrolifeltételnél, mely szignifikdnsan kevesebb, felidé- zéshez vezetett, ezek ismeretlen emberek nevei voltak.) A jérulékos, vagy m4sodik generéldsi feladat tdbblethatésa magyardzza, hogy az eredményt mint’ "mdsodik-generélaei ‘ha- fast” irjuk le. A jelenséget azcta megismételte Banaji (1982), illetve Greenwald és ‘Banaji. (1983). , 244 Ujabb kutatdsok az tn-referencia hatdsré1 (Geers es mesi: oredeti e1jarésévan (2977) a szemé= lyek megitéltéex, hogy Jellemvondsokré1 82616 melléknevek {Péladul: dardtsggos, Szemérmes stb.) soronatanak coves fagjai illenek-e réjuk vagy sem. Bey késGobi varatinn rel- Adézési préva sorén a kisérieti személyek tebe clyan ver past idéztek fel, amellyel torténetesen ebben a fesedere ban taldlkoztak, mint amelyekkel més feladatok sorde weit jolguk, Az Sn-refereneia hatds valtogatai. Szénos kutaté no- Gositotis az tn-refcrencia kisériet e1jérdenit, hea a eae Pash Kontrol14is feltételexet taldljon. Bover és Galigen (1979) ueyanilyen J6 teliaésést srtek ol chy mécig pase ferencia feladatban, ahol a szonélyeket arta késte, nny @ vonds-jelz6 stavainak megrelelé szendlyes éimerecker fepizédokat ) nivjanak e16, Priednan és Fullyblane (1962) reade79., (1983) valamint’ Banaji, Devine és Greenala (1963) hasonléképpen, "szdmottevé emléiezeti tabbleter rareenee ' a isszakeneaéaét kérd ‘feladatokndl, hana- Jk "Devine és Greenwald (1983) egy tovaboi Sucnerecunes: hoz hasonl6 hatdsrdl is heszdnotsek = 2 ése Yoieatlyen -ezenélyes.clrensaagshan (példdul ae otthont te~ tefon etheryeekedesey jobb Telidézéshez vezetett, mint irayak valamilyen ze Brn en ald erento Pegg lnine-prs egy -utont telerontitke)< “Belidea (ise eey Rettényerés tnoreferencia hatdsrél seanolt bere (eee) ae 2ést gyarepitotta, ha az illeté a neveuet testrécreniee agezocidlta, © igyezintén, ha beiliesatette a nevckee ta lanilyen, ab énr6l Gsezeesexdndie toncenetees On-referencia versus a. m4sokra val6-referencia eneia versus a.mésokra valé-referencia Tobb kutatdsban vetettéek 8seze az énre_r ite- jetek kés6bbi felidizésekre gyakorolt hatscde a Meret yonathor6 megitélések hatasdval. “Az ercdiények ae tee sre yo80s Keg aiteeesben mitatvozs Téienye (Keenan € Bailie 32005 Kuiper & Rogers, 1979), illetve az Onevefersneteed Seah Mieokra vale reférenciata adott egyformin cree hye 1988) sere” e Gitligan, 1979; Friedman & Pullyolonks 298?) Kezeet valtakoztak. Egy tanulndnyban, ahov yonsh) ~ tak ar itéletek tarevakent svat szenélyek jsmeréssé- erargegman €8, Baillet (1980) arré1_szdmoltak bev hoor Sypitetien felismerés’ szisztehatikusan gyanaposede cong HG Sane Ly one rossea: Wek TokozSdasdval. Chew (1983) és snge’ (1983) azdta™tenéterven mégerssitettce a macsy So- Teletaee reine embekezet kSaStti rendazeres kapesolates, véletlen felidéeési mitatokat haszndlva, ° 212 Az On-referencia hatést kikiiszObS16 médos{tasok Masodik kisérletikben-Kéenam és BAi11s} (1980) azt ta- Bake tgyes anatémiai jellensékkel, nea ePednényeni az én~ " revvonrtkord:jelienax folenpets Gicterjsgeteciy azering” a2 tn-referencia batds .csundn éreakels Lvéletekné) -delenik meg. Ennek megfeleléen Ferguson, Rule 2s Carlson (1963 2 Valamint Friedman-és Pullyblank (1982) ligy tal4iték, hogy & vonés-jelz6 szavak értékel6 jellegének meg itélése’ éppe annyira vagy kézel annyira serkentette az emlékezetot, mint az enre valé vonatkozasuk. Lord (1980; megismételte: Kary- jowski, 1985) ereaményei seerint targynevek felidézése rosszabb azt a feladatot kdvetéen, hogy képzeljék el Snma~ gukat ez egyes targyakkal, mint azon feladat ubdn, noay képzelenek el ogy mésik személyt ugyanezekkel a ¢éreyakkal interakcisban. Javaslata szerint az énre vonatkoz6 képzes let az énnek, mint emlékezeti strukttiranak nem része. Maki és McCaul (1982) megjegyzik, hogy a Keenan és Baillet, il- letve a Lord alkalmazta -feltételek rien eredményeznek én- Tefereficia hatdst, ha célingerekként fénevek (nem pedig tulajdensdgot kifejecé meliéknevek) szerepeinek. Sajat ku- tatdsukban Maki és McCaul tigy talditdk, hogy az. n-referen- gia hatds megjelenik a szokdsos 8n-jellemaési feladatokndl tulajdonségokat Jelent6 meliéknevekre, viszont nem jeloniit meg sen akkor, anikor a céi-itenek fGnevek, sem pedig sk- kor, amikor a’megité1ési-feladatban a tulajdons4gokat jes lenté féneveket a hétkdznapi beszéd sordn hasendijaic, A _beszéabe-dzyazottsdg, az értékelés G5 a2 képzelet rien krieteas tengese nyezok Az On-referencia hatdst kikilsz6b816 empirikus véltoza- tokb61 adrom enpirikus feltevés. szdrheté le: (1) az, hosy az On-referencia hatds csupdén tulajdonsdgokat jelenté mel- léknevexre jelenik meg (és nem fOnevekre), (ii) hogy esak akkor Jelenik meg, ha feladatként értékelé itéietet hasené1 nak, vagy (iii) hogy nem jelenik meg a képzeletet felhasz: nélé feladatokban. E hérom feltevést azonban. mellézhet jilk azon egyéb eredmények alapjdn, melyekben (1. mint fent) on- referencia hatast értek el neveket haszndl6 foladatokban, nem értékelé jellegd kédol4st hasanél6 feladatokban, illet~ ve,a képzelet haszndlata’sorén (Banaji, Devine & Greenwald, 1985; Belleza, 1983). , 213 Az Gnereferencia hatdsok elméleti érteimezése Were eee ry ROGOLKsi folyanatok vagy a meg . HgyS ognitey struxtirak hacChony ancssaeege ey vay 2 Be aatban éreeinestee ee EGGelési folyanator. az-érteinezés ezen tfpusde SaIgF Tigahy Keenan es "Baitzet, veressee eisinan és Pally: ae om GedeményesteK. Fi ‘a HOBy a Felhivjékia figy ses ietee i ppetadatok. valtozékonysdeot mitaeney saoe asz~ sdgdnak, i s1venator kidolgozottedgi foxdnake (vere gazdag- saganak, illetve bonyolultsdaénak) tekintetében, melyek a Jolonmen Cavgzends elenekkel vals els6 taldthonenee meg- jelennek (anderson & Reder, 1979, creck’ f Tulving, 1975). Ag dn-referencia felada , mint ‘feltételeaix, kidolgozot- a5: _folvamatokhaz_tezetaer, min pelddar eradatok, melyeKkél Gsezehasoniivettar dle tant Feed tens amesonra reterdls, iltetve a ezenane ses oat asez0es saat glighidelaozottaby asszocidelan tesomee asszocidcios dsveny 3 ere KESOOb~E KOUSIE -Elsmoke LEG rgh Mdolgocottsdg einélete seanra neat emma: gyoreaupan Roe! 82 Ente vonatkozs teeletek pyakene woos Szomant sites segeek Mee, mint a ndaokra rererais nase’e ntstan gare) fteletek (Keenan & Baiilet, 1960; Rego eo fedban’ rah Poi hgitolgorott ade: nipotesia meameeere eae Stacetdg? Git, @ldomnt (ahogvan Craik és naiense ees uy neesteigl?) paut a2 intuitive vonao sigondst dar? hogy andnyos a Peragseiacatban a Kognitty kidotgosstees poet ardnyos a feladatra forditott idével. ApgSlevs kognitiv struktira - Protottpus, Az Snreferencia Rata onyii Ragas tze seers pULS nagyardcata az_én-t Bereereepatent kezeli (Rogers, 1981). Epben az errescoeeee (reltersr ere pUsnoe £02645 viszonyukat, A kesobotekeee ns (feltételezett) el6zoleg meglevé prototiprs. struktira fel- Aaszndlhate a negitélt elemek felidececanne irany{tasaban. Aomosnitiv prototipusok teren végaett koranb: kutatasok aeeen atta, hogy (i) annak-a megitéléanck » eyorsasdga provot fees oey ezek milyen mértéiben emiéneerornae eey | Fale ones Oey Mintapéldényra, anibéi a ketecoess tag-) Ug Senerdleak (pi. Posner & kecie, 19685, tovabba, hogy / (32) je26261eg nen prezentdlt clenekre cecos felismerés al Ror Jelenik meg,” ha,ezek storosan tliesskeanee egy ilyen Person, uehoz, (pL. Branstord & Franks, 1971), een ween ‘jelden, a prototfpusra alapozs értelags, eegae eredmények, melyek szerint (1) a0 euros : feladatokban a d&ntések viszonylag pyorcck 214 Precentalt én-t leiré mellékmevekre magas a téves sinanees? Bnanys g_fotiomerési provskban (Beckler & Greenwald, 1081; $582; 42033 Kuiper @ Rovers, 1979; Lord, cilbert & Stanley 1982; Rogers, Rogers # Kuiper, 1979). A’ prototinue-eeenten? Srorint eet abtanasctasat adja azok az erednények, nelyok szerint az énhez ili6nek ftélt elemekre jobb a fel iaére mae egeenbe? Rem ill6nek

    You might also like