11.

Csokonai Vitéz Mihály költészetének témái, motívumai

Élete:
 1773-1805
 A felvilágosodás korának legnagyobb magyar költője
 Költészetét 3 részre oszthatjuk fel:
 1. Az első korszaka a debreceni diákévekhez kapcsolódik, a Francia
felvilágosodás híve, nagy verse az Estve
 2. Második korszaka a pozsonyi és a komáromi évek, Lilla dalok
 3. Harmadik korszaka a dunántúli és az utolsó debreceni évei. Ebben a
korszakában a klasszikus verselés mellett megtaláljuk a népköltészetet és
a diák humort ( Dorottya)
 Pictura et sentencia- leíró vers és tanítás

Költői program:
 1793-1801 között A vidám természetű poéta- ars poética
 A példaképe: Anakreón
 1794-95 szerelmi dalok: Lilla-versek
 Az elmúlt szerelem után- gyász, beteljesületlen szerelem gonoszság és
romlottság
 Csokonai vesztettség érzete magányt szül
 Új műfaj: komédia: Dorottya, Özvegy Karnyóné
 1801: létösszegzés: a jó és rossz között ítélni tudás

Sokszínűsége:
 Stílusirányzatok sokfélesége
 Érdekesség: ezen stílusirányzatok távol állnak egymástól
  Rokokó: könnyedség, dekorativitás-szerelemeszme
 Szentimentalizmus: szerelemeszme, de az érzelmek állnak a
középpontba, fájdalmas
 Klasszicizmus: tanítás és gyönyörködtetés
 Népiesség: köznapibb szavak, népies fordulatokkal

Estve:
 Tájvers
 Diákként írta a debreceni kollégiumban házi feladat gyanánt- poeta
doctus
 1794-ben átdolgozta, amibe már az erkölcsi felemelkedés is belekerült
 A felvilágosodás fő gondolatiságát és eréyneit írta bele
 A napnak hanyatlik tűndöklő hintaja, Nyitva várja a szép enyészet ajtaja
 ti csendes szellők fúvallati, jertek, Jertek füleimbe, ti édes koncertek;
Mártsátok örömbe szomorú lelkemet; A ti nyájasságtok minden bút
eltemet

Lilla-dalok:
 Vajda Juliannához szóló versek gyűjteménye
 Reményhez, Lillám szájácska, Még egyszer Lillához
 Reménytelen szerelem, túláradott érzelmeket vall meg a költő
 Hiába próbál leszámolni az érzelemmel, nem sikerül elfelejteni
 „Kedv, remények, Lillák- isten véletek”-Reményhez

Tartózkodó kérelem:
 Kérlelő, epekedő virágdal
 Rokokó stílusú játékossággal
 Az udvarlás menete folyamatosan válik oldott állapotba
 A lírai én bíztató választ követel
 Az udvarló a megszólított nő szépségét dicséri
  Felszólító módban ismétli meg a kérését
 Tiszta rímű, szimultán verselésű- bimetrikus

Reményhez:
 1798-ban keletkezik
 Az időmértékes versben 3 műfaj elemei keverednek: - óda - elégia - dal
 Keretes szerkezet: 1, 4, versszak keret: Remény, 2. versszak: múlt,
3.versszak: jelen
 Rokokó motívum: megszólítja a Reményt
 A Remény nem is istenség, csak egy kis tünemény, amit az ember
önámítás céljából önmagának teremt
 A Remény úgy viselkedik, mint egy istenség, akinek hatalma van az
ember felett, ígérget és átver, csábít és elhagy

Magánossághoz
 Keretes felépítésű, 2 szerkezeti egységre bontható, szentimentalista
elégiko-óda
 I. Szerkezeti egység: 1-3.versszak- versbeszélő helyzetét rögzíti
 Megteremti az elégikus hangulatot- tájleírás
 II. szerkezeti egység: 4-11. versszak- himnikus, allegóriára épülő szakasz
 A magány erényeit méltatja: bölcsesség, virtus, ihletett állapot
 Magányában hűséges társra, megértő barátra, szeretőre vágyik

Dorottya:
 Vígeposz
 A századvégi magyar nemesség kulturálatlan, hazafiatlanságát mutatja
be
 Realisztikus és fiktív egyszerre
 A magyar nemesség megtagadja a viseletet, szokásokat, hagyományokat
 1 napot ölel fel a történet