01 - A hatályos Vámkódex felépítése, alapfogalmai

Jogszabályi környezet
Az Európai Unióban, illetve Magyarországon jelenleg az alábbi fontosabb jogforrások
határozzák meg a vámjog szabályozását:

Uniós jogszabályok:

● az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló, 2013. október 9-i 952/2013/EU európai

parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: Uniós Vámkódex);

● a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az Uniós Vámkódex egyes

rendelkezéseire vonatkozó részletes szabályok tekintetében törté-nő kiegészítéséről szóló,
2015. július 28-i 2015/2446 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet, (a továbbiakban:
FJA);

● az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi

rendelet egyes rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozó részletes szabályok
megállapításáról szóló 2015/2447 bizottsági végrehajtási rendelet, (a továbbiakban: VA);

● a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az Uniós Vámkódex egyes

rendelkezéseire vonatkozó, a szükséges elektronikus rendszerek működésbe lépéséig
alkalmazandó átmeneti szabályok tekintetében történő kiegészítéséről, valamint az (EU)
2015/2446 bizottsági felhatalmazáson alapuló rendelet módosításáról szóló, 2015. november
24-i 2016/341 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (a továbbiakban: ÁFJA);

● a vám és statisztikai nómenklatúráról, valamit a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23-i
2658/87/EGK tanácsi rendelet (a továbbiakban: 2658/87/EGK tanácsi rendelet);

● a vámmentességek közösségi rendszerének létrehozásáról szóló, 2009. nov-ember 16-i

1186/2009/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: Vámmentességi rendelet);

● 1998. évi IX. törvény az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) keretében
kialakított, a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó Marrakesh-i Egyezmény és
mellékleteinek kihirdetéséről.

Az uniós jogszabályok mindegyike az EU összes tagállamában kötelezően alkalmazandó és

egységes rendszert képez.

Nemzeti jogszabályok:
● az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény (a továbbiakban:
Vámtörvény.);

● az uniós vámjog végrehajtásának részletes szabályairól szóló 11/2016. (IV. 29.) NGM
rendelet (a továbbiakban: NGM rendelet.);

1
 01 - A hatályos Vámkódex felépítése, alapfogalmai

● a vámmentes vámeljárás végrehajtásának részletes szabályairól szóló 12/2016. (IV. 29.)

NGM rendelet (a továbbiakban: 12/2016. NGM rendelet);

● az utasok személyi poggyászában importált termékek általános forgalmi adó és jövedéki

adómentességéről szóló 2008. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: utasforgalmi törvény);

● a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: NAV
tv.);

● a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szerveinek hatásköréről és illetékességéről szóló 485/2015.

(XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: NAV Korm. rendelet);

● az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.);

● az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Air.);

● az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény
(a továbbiakban: Avt.);

● az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.);

● a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Jöt.);

● a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról
szóló 45/2016. (XI. 29.) NGM rendelet (a továbbiakban: Jöt. Vhr.);

Az uniós szabályozás egészíti ki a nemzeti jogszabályaink összessége, melyek

- soha nem lehetnek ellentétesek az uniós joggal, és mivel nemzeti szabályozók, így

- csak Magyarországon bírnak kötelező jogi erővel.

Uniós Vámkódex hatálya

Személyi hatálya kiterjed a vámhatóságokra és a személyekre.

Tárgyi hatálya kiterjed az Unió vámterületére beszállításra kerülő vagy onnan kiszállításra
kerülő árukra (egyes rendelkezések az EU-n kívül is alkalmazhatóak).

Területi hatálya kiterjed az Európai Unió vámterületére.

Európai Unió: 2020-tól-ban 27 tagállamot foglal magába!

Vámhatóság küldetése

2
 01 - A hatályos Vámkódex felépítése, alapfogalmai

- nemzetközi kereskedelem felügyelete

- tisztességes nyitott kereskedelem
- közös kereskedelempolitika
- ellátási lánc biztonsága
- EU pénzügyi érdekeinek védelme
- tisztességtelen és jogellenes kereskedelem elleni harc
- EU lakóinak biztonsága és védelme, környezet védelme
- egyensúly a vámellenőrzések és jogszerű kereskedelem könnyítése között

Fontosabb alapfogalmak az uniós jogban

A lenti alapfogalmak foglalják keretbe az uniós szabályozást, a további fogalmakkal az egyes

témaköröknél ismerkedünk meg.

„vámhatóságok”: tagállamoknak a vámjogszabályok alkalmazásáért felelős

vámigazgatásai és mindazok az egyéb hatóságok, amelyeket a nemzeti jog bizonyos
vámjogszabályok alkalmazására felhatalmaz;  Magyarországon a Nemzeti Adó- és
Vámhivatal!

„személy”: természetes személy, jogi személy, valamint olyan személyegyesülés,

amely jogi személyiséggel nem rendelkezik, de ügyleti képességét az uniós vagy a
nemzeti jog elismeri;

„gazdálkodó”: az a személy, aki üzleti tevékenysége keretében részt vesz a

vámjogszabályok hatálya alá tartozó tevékenységekben;

„vámjogi képviselő”: az a személy, akit egy másik személy kijelöl a vámhatóságok

előtti ügyeiben a vámjogszabályok által megkövetelt cselekmények és vámalakiságok
elvégzésére;

„kockázat”: az Unió vámterülete és az azon a területen kívüli országok vagy területek

között szállított áruk belépésével, kilépésével, árutovábbításával, szállításával vagy
meghatározott célra történő felhasználásával, valamint az Unió vámterületén belül
nem uniós áruk jelenlétével összefüggő olyan esemény bekövetkezésének
valószínűsége és hatása, amely:
- akadályozná az uniós vagy nemzeti intézkedések helyes alkalmazását;
- veszélyeztetné az Unió és tagállamai pénzügyi érdekeit; vagy
- fenyegetést jelentene az Unió és lakói biztonságára és védelmére, az emberek, az
állatok vagy a növények egészségére, a környezetre vagy a fogyasztókra;

„uniós áru”:
- teljes egészében az Unió vámterületén létrejött vagy előállított áruk, amelyek
nem tartalmaznak az Unió vámterületének részét nem képező országokból
vagy területekről behozott árukat;
- az Unió vámterületének részét nem képező országokból vagy területekről erre
a területre beszállított és szabad forgalomba bocsátott áruk;
- az Unió vámterületén belül kizárólag a második pontban említett árukból vagy
az első és második pontban említett árukból előállított vagy termelt áruk;

3
 01 - A hatályos Vámkódex felépítése, alapfogalmai

„nem uniós áru”: olyan áruk, amelyek eltérnek a uniós áruktól;

„vámtartozás”: valamely személynek a hatályban lévő vámjogszabályok alapján az

adott árura vonatkozó behozatali vagy kiviteli vám összegének megfizetésére való
kötelezettsége;

„határozat”: a vámhatóságoknak a vámjogszabályokkal kapcsolatos bármely olyan

aktusa, amellyel egy konkrét esetben döntést hoznak, és amely az érintett személyre
vagy személyekre joghatással van.

Információnyújtás

A vámhatóságok között, illetve a gazdálkodók és a vámhatóságok között zajló,

vámjogszabályok által megkövetelt minden információcserének – például árunyilatkozatok,
kérelmek vagy határozatok cseréjének – és az ilyen adatok tárolásának elektronikus
adatfeldolgozási eljárás igénybevételével kell történnie, kivéve ha
- elektronikus feldolgozás nem megfelelő adott eljárásban,
- üzemszünet esetén,
- Bizottság döntése esetén a tagállam kérésére.

Nyilvántartásba vétel

Az Európai Unió vámterületén letelepedett nyilvántartásba kell vetetniük magukat,

amennyiben vámjogi tevékenységet kívánnak folytatni.

Meghatározott esetekben az Unió vámterületén nem letelepedett gazdálkodóknak is

nyilvántartásba kell vetetniük magukat.

Gazdálkodónak nem minősülő személyek eltérő rendelkezés hiányában nem kötelesek

nyilvántartásba vetetni magukat a vámhatóságoknál.

Nyilvántartáshoz használt azonosítószám: EORI szám!

A gazdálkodók vámcélú nyilvántartására az EORI szám szolgál. Ezen nyilvántartást

részletesen szabályozza az uniós vámjog, azonban az informatikai rendszerben történő
nyilvántartásba vétel, valamint a gazdálkodónak nem minősülő személyek nyilvántartásba
vételét érintő szabályokat nemzeti szinten kellett megalkotni.

Vámjogi képviselet

Közvetlen: vámjogi képviselő egy másik személy nevében és érdekében jár el.

Közvetett: vámjogi képviselő saját nevében, de egy másik személy érdekében jár el.

Meghatalmazás: vámhatóságok előtti eljárás során a vámjogi képviselő nyilatkozik arról,

hogy a képviselt személy érdekében jár el, valamint arról, hogy a képviselet közvetlen vagy
közvetett.

4
 01 - A hatályos Vámkódex felépítése, alapfogalmai

Aki elmulaszt nyilatkozatot tenni, hogy vámjogi képviselőként jár el, vagy aki azt állítja, hogy
vámjogi képviselőként jár el anélkül, hogy erre meghatalmazással bírna, úgy kell tekinteni,
mint akik saját nevében és saját érdekében jár el.

Eseti képviselet:
- írásba kell foglalni (eredeti vagy hitelesített másolat benyújtása kötelező),
- Magyarországon közokirat vagy teljes bizonyító erejű hitelesített magánokirat,
- külföldön közokirat vagy hitelesített magánokirat, felülhitelesítéssel ellátva.

Vámjogi képviselet több ügyben:

- érintett vagy a képviselője a vámhatóság által rendszeresített – a NAV honlapján

közzétett – formanyomtatvány alkalmazásával papíralapon vagy elektronikusan.
- ha a vámjogi képviselet a Vámkódex 22. cikke szerinti kérelem benyújtására
vonatkozik, akkor a képviseletet elektronikusan kell bejelenteni.

Információnyújtás a vámhatóságok részéről

Bárki kérhet információt a vámhatóságoktól, ha:
- tervezett és
- nemzetközi áruforgalomhoz kapcsolódik.

Vámhatóságoknak párbeszédet kell folytatni gazdálkodókkal, hatóságokkal.

Információnyújtás a vámhatóságok számára

Vámalakiságok elvégzésében/vámellenőrzésekben közvetve vagy közvetlenül érintett

személyek kötelesek a vámhatóságok kérésére, az előírt határidőn belül a megfelelő formában
a vámhatóságok rendelkezésére bocsátani a szükséges okmányokat és információkat, valamint
megadni részükre a vámalakiságok vagy vámellenőrzések végrehajtásához szükséges
segítséget.

Az érintett személy felelősséggel tartozik a következőkért:

- az árunyilatkozatban, értesítésben vagy kérelemben megadott információ
pontossága és teljessége;
- az árunyilatkozatot, értesítést vagy kérelmet alátámasztó okmányok
hitelessége, pontossága és érvényessége;
- adott esetben a szóban forgó áruknak az érintett vámeljárás alá vonásával,
illetve az engedélyezett műveletek lefolytatásával kapcsolatos összes
kötelezettség teljesítése.

Vámtörvény fontosabb rendelkezései

„egyéb terhek”: valamennyi olyan, az áru behozatalához kapcsolódó fizetési kötelezettség,

amelynek kiszabása, beszedése, ellenőrzése a vámhatóság hatáskörébe tartozik, így különösen
a jövedéki adó és az általános forgalmi adó;

5
 01 - A hatályos Vámkódex felépítése, alapfogalmai

„ügyfél”: az a személy, akit a vámjogszabályok alapján jogok illetnek meg, illetve

kötelezettségek terhelnek + ügyfél a vámjogi képviselő, a vagyonfelügyelő, felszámoló,
végelszámoló;

„vámhiány”:
- a keletkezett vámok és egyéb terhek és az annál kisebb összegben közölt vámok és
egyéb terhek különbözete, továbbá
- a keletkezett, de nem közölt vámok és egyéb terhek összege, ha az nem abból eredt,
hogy a vámhatóság jogszabályt sértett vagy a rendelkezésre álló adatokat helytelenül
értékelte, ide nem értve az ellenőrzés nélküli elfogadás esetét azzal, hogy a
vámigazgatási bírság kiszabása szempontjából vámhiánynak minősül továbbá a
szabályok be nem tartása miatt lefoglalt és elkobzott termékek esetében a keletkezett
behozatali vámok és egyéb terhek összege, továbbá
- a Vámtörvény 179. § (7) bekezdése alapján megállapított egyéb teher különbözete,
nem minősül azonban vámhiánynak a Vámkódex 124. cikk (1) bekezdés h) vagy k)
pontja alapján megszűnt vámtartozás, és a vámfelügyelettel, vámigazgatási üggyel
összefüggő jogsértés miatt keletkezett 10 euró alatti vámtartozás;

„vámigazgatási ügy”: a vámjogszabályok rendelkezéseinek biztosítása érdekében a

vámhatóság által a vámjogszabályok alapján hozandó döntés meghozatalára irányuló
vámhatósági intézkedés, a vámellenőrzés, a jogsértés megállapítása, valamint tény, adat,
állapot igazolása vagy nyilvántartás vezetése, illetve mindezeket érintő döntés érvényesítése;

„vámtitok”: a vámjogszabályok alkalmazásával összefüggő feladatai elvégzése során a

vámhatóság tudomására jutott minden információ, függetlenül annak megjelenési formájától.
A vámhatóság, valamint alkalmazottja, volt alkalmazottja, az ellenőrzésbe vagy az eljárásba
bevont minden más személy a feladatai ellátása során tudomására jutott minden, jogszabály
által védett titkot köteles megőrizni.

Eljárási kötelezettség

A vámhatóság a
- hatáskörébe tartozó ügyben
- az illetékességi területén vagy
- kijelölés alapján köteles eljárni.

Ha a vámhatóság központi vagy területi szerve az eljárási kötelezettségének nem tesz eleget,
akkor a jogszabályban meghatározott felettes szerve az eljárás lefolytatására utasítja.

Ha a felettes szerv nem intézkedik, akkor az eljárás lefolytatására a közigazgatási bíróság

kötelezi a vámhatóságot.

A kapcsolattartás általános szabályai

Ha a Vámkódexben foglalt rendelkezések szerint az információcsere és adattárolás

elektronikus adatfeldolgozási eljárástól eltérő módon történik, valamint a Vámtörvény vagy
uniós vámjogszabályok mást nem határoznak meg, akkor a vámhatóság az elektronikus

6
 01 - A hatályos Vámkódex felépítése, alapfogalmai

ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben (továbbiakban:

Eüsztv.) meghatározott módon tart kapcsolatot az ügyféllel és az eljárásban résztvevőkkel.

Figyelem: üzemszünet esetéről a Vámkódex rendelkezik, ekkor nem alkalmazandó az

Eüsztv.!