SZABVÁNYÉRTELMEZÉS

ISO 9000:2015
(MSZ EN ISO 9000:2015)
MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK.
ALAPOK ÉS SZÓTÁR

Előadó:
Kun Zoltán
BEVEZETÉS
Az ISO 9000:2015 szabvány meghatározza a MIR alapvető fogalmait,
alapelveit, irányadó szótárát, a szakkifejezéseket, meghatározásokat.
A szabványban megjelenő fogalmak minden szervezetre alkalmazhatóak.
E szabvány 7 minőségirányítási alapelvet tartalmaz (lásd 2.3. szakasz)

Minden irányelvekről készült:

megállapítás: az alapelv megfogalmazása
indoklás: magyarázat / miért foglalkozzon az a szervezet
alapelvvel?
fő előnyök: milyen előnyök tulajdoníthatóak az alapelv szerinti
működésnek
lehetséges intézkedések: mit tehet meg a szervezet

2
1. ALKALMAZÁSI TERÜLET
Mely szervezetek / személyek alkalmazzák a szabványt?
olyan szervezetek, amelyek tartós sikert kívánnak elérni úgy, hogy MIR-t
vezetnek be.
vevők, akik biztosak akarnak lenni beszállítóik megfelelő teljesítményében.
olyan szervezetek, akik biztosak akarnak lenni szállítói láncuk
teljesítményében.
olyan szervezetek, érdekelt felek, akik kommunikációjukat a MIR-ben
megszokott szóhasználattal kívánják elérni.
olyan szervezetek, akik az ISO 9001 követelményei szerinti megfelelőség-
értékelést végeznek.
azon személyek, akik képzést tartanak, értékelést végeznek, tanácsot adnak a
MIR követelmények kapcsán.
azon szervezetek/személyek, akik a tárggyal kapcsolatos szabványokat
alkotnak.

3
2. ALAPVETŐ FOGALMAK ÉS MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI ALAPELVEK
2.1. ALKALMAZÁSI TERÜLET

Minőségirányítási fogalmak és irányelvek használata, követése, betartása a

szervezeteknek megadja azt a képességet, hogy eleget tegyenek az új kihívásoknak.
MINŐSÉG hatása (minőségi működés hatása)
VEVŐI ELÉGEDETTSÉG & GOODWILL

A szervezet gondolkodásmódja minden érdekelt felet érint.

A fogalmakat, alapelveket nem egymástól elszigetelten, hanem kölcsönhatásukban,

rendszerben célszerű értelmezni.

4
2. ALAPVETŐ FOGALMAK ÉS MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI ALAPELVEK
2.2. ALAPVETŐ FOGALMAK
2.2.1. Minőség
Egy szervezet termékeinek és szolgáltatásainak minőségét a vevők kielégítésének
képessége valamint a lényeges érdekelt felekre gyakorolt tervezett és nem tervezett
hatása határozza meg.
Termékek és szolgáltatások minősége ~ tervezett funkciók és azok teljesítése
& vevőknél észlelt érték és előny.
2.2.2. Minőségirányítási rendszer (MIR)
MIR
Mindazon tevékenységek, melyekkel a szervezet azonosítja céljait, meghatározza a
kívánt eredmények eléréséhez szükséges folyamatokat és erőforrásokat.
Kezeli az egymással kölcsönhatásban lévő folyamatokat, valamint azokat az
erőforrásokat, amelyek a lényeges érdekelt felek számára szükséges értékteremtéshez
és az eredmények megvalósításához szükségesek.
Eszközöket biztosít a tervezett és nem tervezett következményekkel foglalkozó
intézkedések azonosításához.

5
2. ALAPVETŐ FOGALMAK ÉS MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI ALAPELVEK
2.2. ALAPVETŐ FOGALMAK
2.2.3. Egy szervezet környezete
Egy szervezet környezetének megértése egy folyamat – ebben meghatározzák
azokat a tényezőket, melyek hatással vannak a szervezet szándékaira,
fenntarthatóságára, céljaira. A szándék kifejezhető vízió, küldetés, politika és célok
megfogalmazásával.
E folyamatban át kell gondolni:
Belső tényezők: értékek, kultúra, ismeretek, teljesítmény.
Külső tényezők: vonatkozó jogszabályok, technológia bencmark, versenyhelyzet,
piacok, kulturális, társadalmi és gazdasági környezet.
2.2.4. Érdekelt felek
Nem csak a vevő – MINDEN lényeges érdekelt fél!
Lényeges érdekelt felek: akik jelentős kockázatot jelentenek a szervezet
fenntarthatóságára, ha nem teljesülnek elvárásaik, szükségleteik.
Az érdekelt felek támogatását meg kell szerezni és meg is kell tartani.

6
2. ALAPVETŐ FOGALMAK ÉS MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI ALAPELVEK
2.2. ALAPVETŐ FOGALMAK
2.2.5. Támogatás
2.2.5.1. Általános előírások
MIR felső vezetőség támogatása & munkatársak elköteleződése lehetővé teszi:
megfelelő erőforrások (HR, …) biztosítása
folyamatok és eredmények figyelemmel kísérése
kockázatok és lehetőségek meghatározása és értékelése
megfelelő intézkedések bevezetése
Az erőforrások felelősségteljes megszerzése & felhasználása & karbantartása &
fejlesztése & megszűntetése támogatja a szervezet céljainak elérését.
2.2.5.2. Munkatársak
A munkatársak a szervezet lényeges erőforrásai.
A munkatársaknak elkötelezettnek kell lenniük a minőségpolitika és a szervezet
kívánt eredményeinek elérése érdekében.

7
2. ALAPVETŐ FOGALMAK ÉS MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI ALAPELVEK
2.2. ALAPVETŐ FOGALMAK
2.2.5. Támogatás
2.2.5.3. Felkészültség (kompetencia)
A MIR eredményes működtetéséhez az alkalmazottaknak rendelkezniük kell
szerepkörük betöltéséhez szükséges készségekkel, képzettséggel, végzettséggel és
gyakorlattal – meg kell érteniük a szerepkörükkel kapcsolatos felelősségeket.
A felsővezetőknek biztosítaniuk kell a megfelelő kompetenciák fejlesztését.
2.2.5.4. Tudatosság
A munkatársak akkor tudatosak, ha megértik felelősségeiket, és azt, hogy
tevékenységük hogyan járul hozzá a szervezet céljainak eléréséhez.
2.2.5.5. Kommunikáció
A tervezett és eredményes belső és külső kommunikáció növeli a munkatársak
elköteleződését a következő témákban:
a szervezet környezete
a vevők és a lényeges érdekelt felek szükségletei és elvárásai
MIR.

8
2. ALAPVETŐ FOGALMAK ÉS MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI ALAPELVEK
2.3. MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI ALAPELVEK
2.3.1. VEVŐKÖZPONTÚSÁG
2.3.1.1. Megállapítás
A minőségirányítás elsődleges hangsúlya: a vevői követelmények teljesítése és a vevői
elvárások meghaladása.
2.3.1.2. Indoklás
Tartós siker elérése: meg kell szerezni és meg kell tartani a lényeges érdekelt felek
bizalmát. Vevői kapcsolatok lehetőség több érték létrehozására. Érdekelt felek
megértése hozzájárul a szervezet tartós sikeréhez.
2.3.1.3. Fő előnyök
megnövekedő vevői érték
nagyobb vevői elégedettség
nagyobb vevői hűség
visszatérő ügyfelek
jó hírnév (goodwill)
kibővülő ügyfélkör
nagyobb bevétel és piaci részesedés

9
2. ALAPVETŐ FOGALMAK ÉS MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI ALAPELVEK
2.3. MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI ALAPELVEK
2.3.1. VEVŐKÖZPONTÚSÁG
2.3.1.4. Lehetséges intézkedések
közvetlen és közvetett vevők felismerése, akik a szervezettől értéket kapnak.
a vevők elvárásainak (jelenlegi & jövőbeni) megértése
a szervezet céljainak összekapcsolása a vevői szükségletekkel és elvárásokkal
a vevői elvárások, szükségletek kommunikálása az egész szervezetben
termékek/szolgáltatások tervezése, fejlesztése, előállítása/nyújtása, szállítása,
támogatása a vevői szükségletek és elvárások teljesítése érdekében
vevői elégedettség mérése és figyelemmel kísérése, intézkedések megtétele
intézkedések meghatározása és megtétele a lényeges érdekelt felek szükségletei és
elvárásai kapcsán
vevői kapcsolatok aktív kezelése a tartós siker érdekében.

10
2. ALAPVETŐ FOGALMAK ÉS MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI ALAPELVEK
2.3. MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI ALAPELVEK
2.3.2. VEZETŐI SZEREPVÁLLALÁS
2.3.2.1. Megállapítás
A vezetők minden szinten kialakítják a szándék és irányvonal egységét.
Megteremtik azokat a feltételeket, amelyek között a munkatársak elkötelezettek a
szervezet minőségcéljainak elérésére.
2.3.2.2. Indoklás
Szándék és irányvonal egysége + munkatársak elkötelezettségének megteremtése
lehetőség a stratégia, politika, a folyamatok és az erőforrások összehangolása a célok
elérése érdekében.
2.3.2.3. Fő előnyök
nagyobb eredményesség és hatékonyság
a folyamatok jobb koordinációja
jobb kommunikáció a szervezet szintjei és funkciói között
a szervezet és a munkatársak képességének fejlesztése, jobbítása…

11
2. ALAPVETŐ FOGALMAK ÉS MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI ALAPELVEK
2.3. MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI ALAPELVEK
2.3.2. VEZETŐI SZEREPVÁLLALÁS
2.3.2.4. Lehetséges intézkedések
A szervezet küldetésének, víziójának, stratégiájának és folyamatainak
kommunikálása az egész szervezetben
viselkedésre vonatkozó közös értékek, méltányosság, etikai modellek létrehozása és
fenntartása a szervezet minden szintjén
a bizalom és tisztesség kultúrájának kialakítása
szervezetszinten a minőség iránti elkötelezettség ösztönzése
a vezetők pozitív példamutatásának biztosítása
a munkatársak ellátása a szükséges erőforrásokkal, képzéssel, hatáskörrel
a munkatársak hozzájárulásának felkeltése, ösztönzése, elismerése, …

12
2. ALAPVETŐ FOGALMAK ÉS MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI ALAPELVEK
2.3. MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI ALAPELVEK
2.3.3. A MUNKATÁRSAK ELKÖTELEZŐDÉSE
2.3.3.1. Megállapítás
Alapvető fontosságúak a szervezet minden szintjén a felkészült, felhatalmazott és
elkötelezett munkatársak így nőhet a szervezet értéktermelő és értéket nyújtó képessége.
2.3.3.2. Indoklás
Egy szervezet eredményes és hatékony irányításához fontos, hogy a munkatársak a szervezet
minden szintjén meg legyenek becsülve és be legyenek vonva.
Az elismerés, felhatalmazás, felkészültség fejlesztése elősegíti a munkatársak
elköteleződését a szervezet minőségcéljainak elérésére.
2.3.3.3. Fő előnyök
a munkatársak jobban megértik a minőségcélokat, erősödik motivációjuk
a munkatársak tevékenyebbek a tevékenységek fejlesztésében
javuló személyes fejlődés, kezdeményezőképesség, kreativitás
növekedő munkatársi elégedettség
megnövekedett bizalom és együttműködés a szervezetben
megnövekedett figyelem a közös értékek, a kultúra iránt.

13
2. ALAPVETŐ FOGALMAK ÉS MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI ALAPELVEK
2.3. MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI ALAPELVEK
2.3.3. A MUNKATÁRSAK ELKÖTELEZŐDÉSE
2.3.3.4. Lehetséges intézkedések
Kommunikáció a munkatársakkal, hogy személyes közreműködésük fontosságát jobban
megértsék
a szervezetben az együttműködés elősegítése
nyílt viták, a tudás és a tapasztalat megosztás megkönnyítése
munkatársak felhatalmazása, hogy kezdeményezzenek újításokat, felfedjék a teljesítményt
korlátozó tényezőket
a munkatársak közreműködésének, tanulásának, fejlődésének elősegítése
a személyes célok és a teljesítmény önértékelés összehasonlítás lehetővé tétele
felmérések végzése, értékelése a munkatársak elégedettségéről – az eredmények
kommunikálása, intézkedések megtétele.

14
2. ALAPVETŐ FOGALMAK ÉS MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI ALAPELVEK
2.3. MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI ALAPELVEK
2.3.4. FOLYAMATSZEMLÉLETŰ MEGKÖZELÍTÉS
2.3.4.1. Megállapítás
A tevékenységek egymással kapcsolatban lévő folyamatokként , egységes rendszerben
történő értelmezése és irányítása a várható eredmények eredményesebb és hatékonyabb
elérését eredményezi.
2.3.4.2. Indoklás
MIR: egymással kapcsolatban álló folyamatok. Ha a rendszer működését megértik, úgy
optimalizálni lehet annak működését.
2.3.4.3. Fő előnyök
megnövekedett képesség a fő folyamatokra és fejlesztési lehetőségekre
egyenletes és előre jelezhető eredmények
optimalizált eredmény a folyamatok eredményes irányítása, az erőforrások hatékony
felhasználása és a funkciókon átívelő akadályok csökkentése segítségével
a a szervezet képessé válik arra, hogy bizalmat ébresszen a vevőkben, az érdekelt felekben
a következetesség, eredményesség és hatékonyság okán.

15
2. ALAPVETŐ FOGALMAK ÉS MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI ALAPELVEK
2.3. MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI ALAPELVEK
2.3.4. FOLYAMATSZEMLÉLETŰ MEGKÖZELÍTÉS
2.3.4.4. Lehetséges intézkedések
A rendszer céljainak és az elérésükhöz szükséges folyamatoknak a pontos meghatározása
A hatáskör, a felelősség és az elszámoltathatóság megállapítása a folyamatok
irányításához.
A szervezet képességeinek megértése és az erőforrások meghatározása intézkedések előtt.
A folyamatok kölcsönös függéseinek meghatározása – az egyes folyamatok módosításakor
az egész rendszerre való hatás elemzése.
A folyamatok és a kapcsolódások rendszerként való irányítása a minőségcélok
eredményes és hatékony elérése érdekében.
A szükséges információk elérhetőségének biztosítása a folyamatok működtetése és
fejlesztése, valamint a teljes rendszer teljesítményének figyelemmel kísérése, elemzése és
értékelése érdekében.
Azon kockázatok kezelése, amelyek hatással lehetnek a folyamatok kimeneteire és a MIR
általános eredményeire.

16
2. ALAPVETŐ FOGALMAK ÉS MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI ALAPELVEK
2.3. MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI ALAPELVEK
2.3.5. FEJLESZTÉS
2.3.5.1. Megállapítás
A sikeres szervezetek folyamatosan figyelnek a fejlesztésre („fejlesztenek”).
2.3.5.2. Indoklás
A fejlesztés alapvető fontosságú egy szervezet számára ahhoz, hogy fenntartsa teljesítménye
szintjét, hogy reagáljon a belső és külső feltételek változásaira, az új lehetőségek
megteremtésére.
2.3.5.3. Fő előnyök
Jobb folyamatteljesítmény, szervezeti képesség és vevői elégedettség
Fokozott összpontosítása az alapok kivizsgálására és meghatározására, amit a megelőző és
helyesbítő tevékenységek követelnek.
Megnövekedett képesség a belső és külső kockázatok és lehetőségek előrejelzésére és a
rájuk való reagálásra.
Mind a kis lépésekben történő, mind az áttöréses fejlesztés jobb átgondolűása.
A tanulás jobb felhasználása a fejlesztéshez.
Erőteljesebb törekvés az innovációra.

17
2. ALAPVETŐ FOGALMAK ÉS MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI ALAPELVEK
2.3. MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI ALAPELVEK
2.3.5. FEJLESZTÉS
2.3.5.4. Lehetséges intézkedések
A fejlesztési célok kialakításának elősegítése a szervezet minden szintjén.
Munkatársak oktatása, képzése minden szinten az alaptechnikák és módszertanok
alkalmazására a fejlesztési célok elérése érdekében.
Annak biztosítása, hogy a munkatársak felkészültek legyenek fejlesztési projektek
elősegítésére és végzésére.
Folyamatok kialakítása és működtetése fejlesztési projektek bevezetésére a szervezetben.
Fejlesztési projektek tervezésének, bevezetésének, végrehajtásának, eredményei
nyomonkövetésének átvizsgálása és auditálása.
Fejlesztési megfontolás beépítése új, vagy módosított termékek , szolgáltatások valamint
folyamatok fejlesztésébe.
A fejlesztés elismerése.

18
2. ALAPVETŐ FOGALMAK ÉS MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI ALAPELVEK
2.3. MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI ALAPELVEK
2.3.6. BIZONYÍTÉKON ALAPULÓ DÖNTÉSHOZATAL
2.3.6.1. Megállapítás
Az adatok és információk elemzésén és értékelésén alapuló döntések nagyobb
valószínűséggel érik el a kívánt eredményeket.
2.3.6.2. Indoklás
A döntéshozatal összetett folyamat – bizonytalanságokat hordoz magában. Többféle
forrásból származhat bemeneti információ – ezek lehetnek szubjektívek is. FONTOS! – az
ok-okozati kapcsolatok és a nem tervezett következmények megértése.
2.3.6.3. Fő előnyök
Jobb döntéshozatali folyamat
a folyamatteljesítmény és folyamatképesség jobb felmérése
jobb működési eredményesség és hatékonyság
megnövekedett képesség a vélemények és döntések átvizsgálására, megvitatására és
megváltoztatására
megnövekedett képesség a múltbéli döntések eredményességének bizonyítására.

19
2. ALAPVETŐ FOGALMAK ÉS MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI ALAPELVEK
2.3. MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI ALAPELVEK
2.3.6. BIZONYÍTÉKON ALAPULÓ DÖNTÉSHOZATAL
2.3.6.4. Lehetséges intézkedések
A fő mutatószámok meghatározása, mérése, figyelemmel kísérése a szervezet
teljesítésének bizonyítására.
minden szükséges adat elérhetővé tétele az érintett munkatársak számára
az adatok és információk pontosságának, megbízhatóságának, biztonságosságának
biztosítása
annak biztosítása, hogy a munkatársak felkészültek az adatok elemzésére és értékelésére
bizonyítékokon alapuló döntéshozatal – kiegészítve a tapasztalattal és az intuícióval.

20
2. ALAPVETŐ FOGALMAK ÉS MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI ALAPELVEK
2.3. MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI ALAPELVEK
2.3.7. KAPCSOLATOK KEZELÉSE
2.3.7.1. Megállapítás
A tartós siker érdekében a szervezeteknek ápolniuk kell kapcsolataikat az érdekelt felekkel
(pl. szolgáltatók).
2.3.7.2. Indoklás
A lényeges érdekelt felek hatással vannak a szervezet teljesítményére – a kapcsolatok
ápolásával nagyobb valószínűséggel tud megvalósulni a teljesítmény optimalizációja.
2.3.7.3. Fő előnyök
A szervezet és lényeges érdekelt felei jobb teljesítménye érhető el a lehetőségekre és
korlátokra adott válaszok segítségével.
megvalósulhat a célok és értékek kölcsönös megértése az érdekelt felek között
megnövekedik az értékteremtő képesség az érdekelt felek számára az erőforrások és a
felkészültség (kompetencia) megosztásával, valamint a minőséggel kapcsolatos kockázatok
kezelésével.
egy jól működtetett szállítói lánc jöhet létre, amely a termékek és szolgáltatások áramlását
biztosítja.

21
2. ALAPVETŐ FOGALMAK ÉS MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI ALAPELVEK
2.3. MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI ALAPELVEK
2.3.7. KAPCSOLATOK KEZELÉSE
2.3.7.4. Lehetséges intézkedések
Tartalmazzák a lényeges érdekelt felek (szolgáltatók, partnerek, vevők, befektetők,
alkalmazottak, társadalom, …) és a szervezet kapcsolatának meghatározását.
Tartalmazzák azoknak az érdekelt felekkel fenntartott kapcsolatoknak a meghatározását
és rangsorolását, amelyeket kezelni kell.
olyan kapcsolatok kialakítása, amelyek egyensúlyba hozzák a rövid távú nyereséget a
hosszú távú megfontolásokkal.
információk, szakértelem, erőforrások megszerzése és megosztása a lényeges érdekelt
felekkel.
teljesítménymérés és visszajelzés az érdekelt feleknek a fejlesztési lehetőségek
kezdeményezése érdekében
együttműködő fejlesztési és jobbítási tevékenységek kialakítása a szolgáltatókkal,
partnerekkel és más érdekelt felekkel.
a szolgáltatók és partnerek fejlesztéseinek és eredményeinek ösztönzése és elismerése.

22
2. ALAPVETŐ FOGALMAK ÉS MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI ALAPELVEK
2.4. A MIR KIDOLGOZÁSA AZ ALAPVETŐ FOGALMAK ÉS ALAPELVEK
FELHASZNÁLÁSÁVAL
2.4.1. MIR-MODELL
2.4.1.1. Általános előírások
MIR – (ön)tanuló rendszer
MIR – szabályozott, meghatározott folyamatok, tevékenységek összessége – de benne kell
legyen a változás, változtatás képessége (rugalmasság, alkalmazkodóképesség, újítások,
áttöréses fejlődés).
2.4.1.2. Rendszer
Rendszer: az egyik folyamat kimenete(i) egy másik folyamat bemenete(i) – összefüggő
folyamat-hálózat.
Külső és belső információk MIR fejlesztéséhez, fenntarthatóságához elengedhetetlen.
MINDEN SZERVEZET MIR-JE EGYEDI!

23
2. ALAPVETŐ FOGALMAK ÉS MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI ALAPELVEK
2.4. A MIR KIDOLGOZÁSA AZ ALAPVETŐ FOGALMAK ÉS ALAPELVEK
FELHASZNÁLÁSÁVAL
2.4.1. MIR-MODELL
2.4.1.3. Folyamatok
Folyamatok meghatározott, mérhető, fejleszthető.
A folyamatok kölcsönhatásban vannak egymással, a szervezet céljainak megfelelően
alakítják ki azokat (folyamat: bemenetek → folyamat tevékenységek → kimenetek).

2.4.1.4. Tevékenység
Tevékenységek: egy folyamat részei.
Lehetnek előírt (szabályozott) tevékenységek , illetve nem előírt (nem szabályozott)
tevékenységek.

24
2. ALAPVETŐ FOGALMAK ÉS MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI ALAPELVEK
2.4. A MIR KIDOLGOZÁSA AZ ALAPVETŐ FOGALMAK ÉS ALAPELVEK
FELHASZNÁLÁSÁVAL
2.4.2. A MIR KIDOLGOZÁSA
MIR: dinamikus rendszer.
Formális MIR: keretet ad a szervezetnek a minőségirányítási tevékenységek bevezetéséhez,
végrehajtásához, figyelemmel kíséréséhez és fejlesztéséhez. ISO 9000:2015 segít a MIR
formális kialakításában. NE legyen bonyolult! Képezze le a szervezet igényeit!
MIR tervezése: állandó folyamat  hatással van a tapasztalatok, körülmények változása, …
A tervet csak jóváhagyás után vezetik be.
PDCA: terv végrehajtás figyelemmel kísérés és értékelés beavatkozás, fejlesztés,
„újratervezés”
Auditálás: a figyelemmel kísérés és értékelés, kockázatértékelés egyik eszköze.
Kézzelfogható és nem kézzelfogható bizonyítékok gyűjtése, elemzése, helyesbítési,
fejlesztési tevékenység, innováció indítása.
Beavatkozás, fejlesztés, innováció MIR teljesítményének növelése. Így válhat a MIR
„dinamikus rendszerré”

25
2. ALAPVETŐ FOGALMAK ÉS MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI ALAPELVEK
2.4. A MIR KIDOLGOZÁSA AZ ALAPVETŐ FOGALMAK ÉS ALAPELVEK
FELHASZNÁLÁSÁVAL
2.4.3. MIR SZABVÁNYOK, MÁS IRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK ÉS
KIVÁLÓSÁGI MODELLEK
ISO/TC 176 közös alapelven (kockázatok és lehetőségek azonosítása, útmutatás a
fejlesztéshez) nyugvó MIR-szabványok megalkotása.
MIR paraméterek: innováció, etika, bizalom, hírnév, …(ISO 14001, ISO 50001, stb. szintén
azonos alapokon…)
MIR szabványok:
MIR követelmények ISO 9001
MIR útmutató a fenntartható sikerhez, jobb teljesítményhez ISO 9004
MIR elemekre vonatkozó útmutatók ISO 10001; ISO 10002; ISO 10003; ISO 10004;
ISO 10008; ISO 10012; ISO 19011
MIR támogatása szakmai témákban ISO 10005; ISO 10006; ISO 10007; ISO 10014;
ISO 10015; ISO 10018; ISO 10019
Műszaki jelentések a MIR támogatására ISO/TR 10013; ISO/TR 10017
MIR ágazat specifikus szabványok: pl. ISO/TS 16949

26
2. ALAPVETŐ FOGALMAK ÉS MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI ALAPELVEK
2.4. A MIR KIDOLGOZÁSA AZ ALAPVETŐ FOGALMAK ÉS ALAPELVEK
FELHASZNÁLÁSÁVAL
2.4.3. MIR SZABVÁNYOK, MÁS IRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK ÉS
KIVÁLÓSÁGI MODELLEK
• Minőségirányítási rendszer
MIR / EN ISO 9001:2015
• Környezetközpontú irányítási rendszer
KIR / EN ISO 14001:2015
• Energiairányítási rendszer
EIR / EN ISO 50001:2011
• Információvédelemi irányítási rendszer
IVIR / ISO/IEC 27001:2013 Előny:
folyamatok és erőforrások
• Munkahelyi egészségvédelem és biztonság eredményesebb, hatékonyabb
irányítási rendszere felhasználása, integrált auditok
MEBIR / BS OHSAS 18001:2007 … végrehajtása, …

27
3. SZAKKIFEJEZÉSEK ÉS MEGHATÁROZÁSUK

A szakkifejezések un. „fogalomcsoportban” kerülnek meghatározásra.

Fogalomcsoportok:
1. személy
2. szervezet
3. tevékenység
4. folyamat
5. rendszer
6. követelmény
7. eredmény
8. adatok, információk, dokumentumok
9. vevő
10. jellemzők
11. meghatározás
12. intézkedés, tevékenység
13. audit
A szakkifejezések és azok definiálása az A melléklet fogalomábráiban szerepelnek.

28
 A MELLÉKLET

Kapcsolat a fogalmak között

és ezek grafikus szemléltetése

29
A1. Általános megjegyzés

Az A mellékletben háromféle elsődleges fogalmi kapcsolat szerepel:

általános (generikus)
az alárendelt fogalmak („testvérek”)
öröklik a fölérendelt fogalom
(„szülő”) minden jellemzőjét.

részekre bontó (partitív)

a szakkifejezések rendszerén belül
az alárendelt fogalmak a fölérendelt
fogalmak részei.

összerendelő (asszociatív)
az összerendelő fogalmak segítenek
azonosítani a fogalomrendszerhez tartozó
fogalmak jellegét (ok-okozat; tevékenység
és annak helye, ideje, eredménye, …)

30
„SZEMÉLY”
vagy
„SZEMÉLYEK”

fogalomcsoport
és kapcsolódó
fogalmak

31
„SZERVEZET”

fogalomcsoport
és kapcsolódó
fogalmak

32
„TEVÉKENYSÉG”

fogalomcsoport
és
kapcsolódó
fogalmak

33
„FOLYAMAT”

fogalomcsoport
és
kapcsolódó
fogalmak

34
„RENDSZER”

fogalomcsoport
és
kapcsolódó
fogalmak

35
„KÖVETELMÉNY”

fogalomcsoport
és
kapcsolódó
fogalmak

36
„EREDMÉNY”

fogalomcsoport
és
kapcsolódó
fogalmak

37
„ADAT,
INFORMÁCIÓ,
DOKUMENTUM”

fogalomcsoport
és
kapcsolódó
fogalmak

38
„VEVŐ”

fogalomcsoport
és
kapcsolódó
fogalmak

39
„JELLEMZŐ”

fogalomcsoport
és
kapcsolódó
fogalmak

40
„MEGHATÁROZÁS”

fogalomcsoport
és
kapcsolódó
fogalmak

41
„INTÉZKEDÉS,
TEVÉKENYSÉG”

fogalomcsoport
és
kapcsolódó
fogalmak

42
„AUDIT”

fogalomcsoport
és
kapcsolódó
fogalmak

43
 KÖSZÖNÖM
MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET

44