A költségvetési, a vállalkozási

és a nonprofit működés
alapvető jellemzői
A képzési nap központi anyagát összeállította:
Dr. Szabó József, egyetemi docens, Debreceni Egyetem
Dr. Oszlánczi Tímea, egyetemi adjunktus, Eszterházy Károly Egyetem
Dr. Juhász Erika, tanszékvezető főiskolai docens, Debreceni Egyetem
– szakmafejlesztési igazgató, Nemzeti Művelődési Intézet
Felhívjuk a figyelmet, hogy a ppt. a 2021. április 10.
napján hatályos jogszabályok alapján készült. Kérjük,
hogy a későbbiekben bekövetkező esetleges
jogszabályi változásokat kísérjék figyelemmel!
A képzési nap fő témakörei:
I. Működési szervezeti modellekről általában

II. Az üzleti (profitorientált) szektor

III. A civil (nonprofit) szektor

IV. Az állami szektor

I. Működési szervezeti modellekről
általában
• A kulturális javak sajátosságai

• Az egyes szervezeti modellek alapjai

• Kulturális intézmények az egyes modellekben

A kultúra, mint emberi szükséglet
• A politika,
• gazdaság,
• társadalom
• kultúra összefüggése
A kultúra az emberi szükségletek egy sajátos részét
elégíti ki. (szórakoztat, nevel, mintát ad, példát mutat)
A kultúra tehát szükségletkielégítő eszköz!!!
A kulturális produktum, mint termék, és a kultúrát
közvetítő állandó vagy ideiglenes intézmény vagy
vállalkozás szolgáltatásként jelenik meg, vagyis a
gazdasági szerkezet része.
A kulturális javak sajátosságai
• egyes javak közösségi javak, gazdasági javak, mások élmény és/vagy szenvedély
jószágok is egyben
• az egyének preferenciái meghatározók,
• a kulturális jószágok egy részének fogyasztása ingyenes, így elméletileg mindenki
számára elérhetőek, (azonban nem sorolhatóak egyértelműen a szabad javak
csoportjába),
• a művészi tevékenység eredményeként létrejövő jószágok információt
hordoznak (információs javak)
• a fogyasztás tárgya a kulturális élmény, így ez tekinthető a művészi tevékenység
végeredményének,
• élményjószágnak (experiential good) De ex post megítélés! (tapasztalati javak)
• előzetes információk szűkös, azok is jellemzően szubjektív véleményen
alapulnak, így a fogyasztás bizonytalansággal és kockázattal jár.
• tanulási folyamat is (Minél több tapasztalattal rendelkezik az egyén a
művészetek terén, annál nagyobb a kulturális tőkéje. (Bourdieu, 2004))
Működési-szervezeti modellek
• A kulturális szolgáltatások az alapvető szervezeti-
működési modellek, valamennyi szektorban jelen
vannak:
➢piaci,
➢állami
➢nonprofit.
• A hazai kulturális szférában jó néhány klasszikus
területen többnyire állami, önkormányzati intézmények
vagy nonprofit szervezetek adnak keretet a
tevékenységnek. A szektoralitás együtt jár bizonyos
lényeges működési sajátosságokkal.
Kulturális intézmények fenntartói

Profitorientált Nonprofit
Állami szektor
szektor szektor
Szűkebb
Közvetlen
Társas értelemben
államháztartási
vállalkozások (egyesület,
finanszírozás
alapítvány)

Önkormányzati Egyéni Egyéb (egyház,

finanszírozás vállalkozások szövetség …)
Kulturális intézmények tevékenységei
Közművelődési
intézmények
• Közösségi színtér
• Művelődési ház
• Művelődési központ
• Kulturális központ
• Népfőiskola
• …

Művészeti és
Közgyűjtemények szórakoztatási
Kulturális intézmények
- Könyvtár
intézmények - Előadó művészet
- Múzeum
- Képzőművészet
(- Levéltár)
- Filmművészet
- Építészet …

Egyéb intézmények,
szervezetek
- Tudományos intézeti
kulturális feladatok
- Tömegkommunikáció
kulturális feladatai
- Oktatási intézmények
kulturális feladatai …
 FELADAT: Példatár készítése
Állami/ Profitorientált/ Nonprofit/Civil
önkormányzati Piaci
Közművelődési

Közgyűjteményi

Művészeti

Egyéb
 Fenntartók és tevékenységek
összefüggése példákkal
Állami / Profitorientált Nonprofit
Önkormányzati társas / egyéni klasszikus / egyházi

Közművelődés Városi művelődési ház NMI Művelődési Kulturális Központok

Falusi közösségi színtér Intézet Nonprofit Országos Szövetsége
Közhasznú Kft. Települési
Rendezvény-szervező közművelődési
cég egyesületek
Közgyűjtemény Országos Széchenyi Kastélymúzeumokat Magyar Múzeumi
Könyvtár kezelő kft.-k Egyesület
Helytörténeti múzeum Magán galéria Egyházi könyvtárak

Művészeti, Magyar Állami Bármilyen Művészeti Néptánc egyesületek

szórakoztatási Operaház Kft. Művészeti alapítványok
Csokonai Színház, Eötvös Cirkusz Kft.
Debrecen
Egyéb Települési újság (ha RTL Klub ZRt. Civil Rádió
önkormányzati Népi iparművész egyéni Egyházi újságok
fenntartású) vállalkozók
FELADAT: Saját település kultúraszolgáltatásának
szektoriális áttekintő bemutatása
 AZ ÜZLETI
(PROFITORIENTÁLT)
SZEKTOR
A vállalkozási alapú szervezettípusok
II. Az üzleti (profitorientált) szektor

• A vállalkozások csoportosítása
• Alapvető jogforrások
• Az egyéni vállalkozás
• A gazdasági társaságok
➢ közkereseti társaság
➢ betéti társaság
➢ korlátolt felelősségű társaság
➢ részvénytársaság
Vállalkozások csoportosítása
Tevékenységük alapján:

• Termelő
• Szolgáltató
• Kereskedelmi (belkereskedelem,
külkereskedelem)
Vállalkozások csoportosítása
Működési területük szerint:

• Helyi
• Regionális
• Országos
• Nemzetközi
• Offshore
Vállalkozások csoportosítása
Tulajdonos formája szerint:

• Magán
• Állami
• Önkormányzati
• Szövetkezeti
• Egyéb közösségi (alpítvány)
• Vegyes
Vállalkozások csoportosítása
Nagysága szerint:

• Mikro
• Kis
• Közép
• Nagy

Mikro-, kis- és középvállalkozás= KKV szektor

Vállalkozások csoportosítása
Vállalkozási forma szerint:

• Egyéni vállalkozás, egyéni cég

• Társas vállalkozás
• Szövetkezet
• Egyéb szervezetek
Alapvető jogforrások
2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről;
A jogi személy általános szabályai:
HARMADIK KÖNYV Első rész
Gazdasági társaság:
HARMADIK KÖNYV Harmadik rész
2009. évi CXV. törvény az egyéni vállalkozóról és az
egyéni cégről
Az egyéni vállalkozás fogalma
• Magyarország területén
• természetes személy
• a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és
folytatásának általános szabályairól szóló törvény
szerinti letelepedés keretében üzletszerű –
• rendszeresen,
• nyereség- és vagyonszerzés céljából,
• saját gazdasági kockázatvállalás mellett folytatott
gazdasági tevékenysége.
EV. létesítési feltételrendszer
POZITÍV:
a) a magyar állampolgár,
b) az Európai Unió tagállamának vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló
megállapodásban részes más államnak az állampolgára, továbbá fenti
megállapodásokban nem részes más állam között létrejött nemzetközi
szerződés alapján a letelepedés tekintetében az Európai Gazdasági
Térségről szóló megállapodásban részes más állam állampolgáraival
azonos jogállást élvező személy,
c) olyan személy, aki a szabad mozgás és tartózkodás jogát Magyarország
területén gyakorolja,
d) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról
szóló törvény hatálya alá tartozó bevándorolt vagy letelepedett jogállású
személy, a keresőtevékenység folytatása céljából, családegyesítés céljából
vagy tanulmányi célból kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező
személy, valamint a humanitárius célból kiadott tartózkodási engedéllyel
rendelkező befogadott és hontalan.
EV. létesítési feltételrendszer
NEGATÍV:
a) kiskorú személy, valamint aki cselekvőképességet érintő
gondnokság alatt áll,
b) akit tv.-ben meghatározott bűncselekmények (vagyoni,
gazdasági) miatt jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre
ítéltek, amíg az elítéléséhez fűződő hátrányos
jogkövetkezmények alól nem mentesül,
c) akit szándékos bűncselekmény miatt jogerősen egy évet
meghaladó, végrehajtandó szabadságvesztére ítéltek, amíg az
elítéléséhez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem
mentesül,
d) aki egyéni cég tagja vagy gazdasági társaság korlátlanul
felelős tagja.
Eljárási szabályok
• A nyilvántartást vezető szerv

• Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének

bejelentése

• Az egyéni vállalkozók nyilvántartása

• Az egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlásával

kapcsolatos változások bejelentése
A jogi személy
• A jogi személy jogképes: jogai és kötelezettségei
lehetnek.
➢A jogképessége kiterjed minden olyan jogra és
kötelezettségre, amely jellegénél fogva nem csupán az
emberhez fűződhet.
• Alapítási és működtetési fő szabályok:
➢törvényben meghatározott típusban lehetséges,
➢törvény által nem tiltott tevékenység folytatására és cél
elérése érdekében alapítható és működtethető.
A jogi személy
A jogi személy fogalmi ismérvei:

• saját névvel,
• székhellyel,
• tagjaitól, illetve alapítójától elkülönített vagyonnal,
• ügyvezetését és képviseletét ellátó szervezettel kell
rendelkeznie.
A gazdasági társaságok közös
szabályai
• FOGALMA:
Üzletszerű közös gazdasági tevékenység
folytatására, a tagok vagyoni
hozzájárulásával létrehozott, jogi
személyiséggel rendelkező vállalkozások,
amelyekben a tagok a nyereségből
közösen részesednek, és a veszteséget
közösen viselik.
A gazdasági társaságok közös
szabályai
• A társaság nyeresége a tagokat vagyoni hozzájárulásuk
arányában illeti meg, és a veszteséget is ilyen arányban
kell viselniük.
• A társaság a tag részére az előző üzleti évi adózott
eredménnyel kiegészített szabad eredménytartaléka
terhére teljesíthet kifizetést vagy más vagyoni
szolgáltatást.
• Semmis a létesítő okirat azon rendelkezése, amely
valamely tagot a nyereségből vagy a veszteség
viseléséből teljesen kizár.
• A tag a többi taggal és a társaság szerveivel köteles
együttműködni, nem fejthet ki olyan tevékenységet,
amely a társaság céljainak elérését veszélyezteti.
A gazdasági társaságok típusai

• közkereseti társaság

• betéti társaság

• korlátolt felelősségű társaság

• részvénytársaság
A közkereseti társaság
• Közkereseti társaság (kkt.) létesítésére irányuló
társasági szerződés megkötésével
• a társaság tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy
a társaság gazdasági tevékenységének céljára a
társaság részére vagyoni hozzájárulást teljesítenek,
• és a társaságnak a társasági vagyon által nem
fedezett kötelezettségeiért korlátlanul és
egyetemlegesen helytállnak.
A közkereseti társaság
• A közkereseti társaság tagjai egyetemlegesen
kötelesek helytállni a társaságnak a társasági
vagyon által nem fedezett kötelezettségeiért.

• A tagok a társasággal együtt is perelhetők. A

bíróság a tagokkal szemben hozott marasztaló ítélet
végrehajtását akkor rendelheti el, ha a társasággal
szemben a követelés végrehajtása eredménytelen
volt.
KKT. – Tagok gyűlése
• A közkereseti társaság legfőbb szerve a tagok gyűlése.
• A tagok gyűlése legalább háromnegyedes szótöbbséggel meghozott határozattal
bármely kérdés eldöntését a saját hatáskörébe vonhatja.
• A tagok gyűlése hatáskörébe tartozó kérdésekben a tagok ülés tartása nélkül is
határozhatnak.
• A határozathozatal során valamennyi tagnak azonos mértékű szavazata van. Semmis
a társasági szerződés olyan rendelkezése, amely a tagot szavazati jogától megfosztja.
• A tagok gyűlése a leadható összes szavazatszámhoz viszonyított szótöbbséggel hozza
meg a határozatát. A társasági szerződés ettől eltérő rendelkezése semmis.
• A határozathozatal szótöbbséggel történik.
• Legalább háromnegyedes szótöbbséggel meghozott határozat kell a vezető
tisztségviselők visszahívásához. Valamennyi tag szavazatával egyhangúlag meghozott
határozat kell a társasági szerződés módosításához, valamint a társaság
átalakulásának, egyesülésének, szétválásának és jogutód nélküli megszűnésének az
elhatározásához.
• A társasági szerződés módosítását valamennyi tagnak alá kell írnia.
A közkereseti társaság
ügyvezetése
• A közkereseti társaság ügyvezetését a tagok közül kijelölt
vagy megválasztott egy vagy több ügyvezető látja el.
Kijelölés vagy választás hiányában valamennyi tag
ügyvezető.
• Semmis a társasági szerződés olyan rendelkezése, amely
ügyvezetővé olyan személyt jelöl ki, aki nem tagja a
társaságnak, vagy lehetővé teszi ilyen személy ügyvezetővé
választását.
• Az ügyvezetők mindegyike önállóan járhat el. Az ügyvezető
a másik ügyvezető tervezett vagy már megtett intézkedése
ellen tiltakozhat. Ebben az esetben a tagok gyűlése jogosult
az intézkedés felülbírálására.
A betéti társaság
• A betéti társaság (bt.) létesítésére irányuló társasági
szerződés megkötésével a társaság tagjai arra vállalnak
kötelezettséget, hogy
• a társaság gazdasági tevékenységének céljára a társaság
részére vagyoni hozzájárulást teljesítenek,
• továbbá legalább az egyik tag (a továbbiakban: beltag)
vállalja, hogy a társaságnak a társasági vagyon által
nem fedezett kötelezettségeiért a többi beltaggal
egyetemlegesen köteles helytállni, míg legalább egy
másik tag (a továbbiakban: kültag) a társasági
kötelezettségekért - ha e törvény eltérően nem
rendelkezik - nem tartozik helytállási kötelezettséggel.
A betéti társaság
• A betéti társaságra a közkereseti társaságra
vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően
alkalmazni.

• A kültag nem lehet a társaság vezető

tisztségviselője.
A korlátolt felelősségű társaság
• A korlátolt felelősségű társaság (kft.) olyan
gazdasági társaság,
• amely előre meghatározott összegű
törzsbetétekből álló törzstőkével alakul,
• és amelynél a tag kötelezettsége a társasággal
szemben törzsbetétének szolgáltatására és a
társasági szerződésben megállapított egyéb
vagyoni értékű szolgáltatásra terjed ki.
• A társaság kötelezettségeiért - ha törvény eltérően
nem rendelkezik - a tag nem köteles helytállni.
A kft. alapítása
Nem lehet a tagokat nyilvános felhívás útján gyűjteni.
• A törzsbetét a tag vagyoni hozzájárulása. A tagok
törzsbetétei különböző mértékűek lehetnek; az egyes
törzsbetétek mértéke nem lehet kevesebb százezer
forintnál.
• Minden tagnak egy törzsbetéte lehet.
• Ha egy törzsbetét szolgáltatására több személy közösen
vállal kötelezettséget, a kötelezettséget vállaló
személyeket a törzsbetét szolgáltatásának
kötelezettsége egyetemlegesen terheli.
• A törzsbetétek összege a törzstőke, amely nem lehet
kevesebb hárommillió forintnál.
A részvénytársaság
• A részvénytársaság olyan gazdasági társaság,
• amely előre meghatározott számú és névértékű
részvényből álló alaptőkével működik,
• és a részvényes kötelezettsége a
részvénytársasággal szemben a részvény
névértékének vagy kibocsátási értékének
szolgáltatására terjed ki.
• A részvénytársaság kötelezettségeiért a részvényes -
ha törvény eltérően nem rendelkezik - nem köteles
helytállni.
A részvénytársaság működési
formája
• Az a részvénytársaság, amelynek részvényeit tőzsdére
bevezették, nyilvánosan működő részvénytársaságnak
(nyrt.) minősül.
• Az a részvénytársaság, amelynek részvényei nincsenek
bevezetve tőzsdére, zártkörűen működő
részvénytársaságnak (zrt.) minősül.
A részvénytársaság
• Az összes részvény névértékének összege a részvénytársaság
alaptőkéje.

• A zártkörűen működő részvénytársaság alaptőkéje nem lehet

kevesebb ötmillió forintnál. A nyilvánosan működő részvénytársaság
alaptőkéje nem lehet kevesebb húszmillió forintnál.
FELADAT
• Hasonlítsa össze az ismertetett gazdasági
társaságtípusokat az alapítás, a szervezeti működés
és a felelősségi szabályok alapján!

• Melyik társasági formát választaná egy kulturális

rendezvényszervező vállalkozáshoz? Döntését
indokolja!
A NONPROFIT
SZEKTOR
Szervezettípusok a civil szférában
III. A civil (nonprofit) szektor

• Fogalmi kérdések
• Civil szervezettípusok
• A közművelődés és a civilek kapcsolódási pontjai
• Alapvető jogforrások
• A hazai civil szabályozás célja és alapelvei; Az egyesülési jog és korlátai
• Az egyes szervezettípusok szabályai
➢ Egyesület
➢ Alapítvány
➢ Civil Társaság
➢ Nonprofit gazdasági társaság
• A civil szervezetek gazdálkodásának részletszabályai; A forrásteremtés
• A közhasznúság, mint jogállás
Fogalmi kérdések
• A civil, nonprofit jelleg fogalmi heterogenitása
• Piaci – állami – civil szektor
• Rendező elv gyakran tudományági (közgazdasági,
jogi, statisztikai)
Szervezeti típusok
I. KLASSZIKUS CIVILEK (alapítvány, egyesület,
szövetség)

II. NONPROFIT VÁLLALKOZÁSOK (nonprofit gazdasági

társaságok)

III. ÉRDEKKÉPVISELETEK (köztestületek, munkaadói,

munkavállalói és szakmai szervezetek)
A közművelődés és a civilek
kapcsolódási pontjai

• Saját szervezet

• Intézményben működtetett

• Támogatott

• Együttműködő
 A non-profit szervezetek menedzsmentje.
Jellegzetességek és menedzsment funkciók
Ismertetőjegyek Világosan megkülönböztethetők
A vállalatoknál A kulturális non-profit
szervezeteknél
1. Fő célkitűzése Biztosítani a befektetett tőke hozamát A szolgáltatások specifikus igényeket
elégítenek ki

2. A vevőkör igényeinek Lefedni a piaci igényeket Lefedni a tagok speciális igényeit

kielégítése
3. A döntések irányítottsága A döntéseket a piac, a vevőkör A szolgáltatásokról maguk a tagok
magatartása és a konkurencia irányítja döntenek. Nem piaci helyzetben
működnek

4. Előállított javak Magán és egyéni javak, amelyek csak Kollektív javak. Előfordulnak egyéni
kereskedelmi forgalomba hozhatók szolgáltatások is, amelyeket a tagok
eladhatnak

5. Pénzeszközök Befektetett tőke és az eladásból Tagdíjakból vagy adókból származó

származó jövedelem jövedelem, illetve az eladott
szolgáltatásokból

6. A munkafaktor A munkatársak zömét teljes A tagok önkéntes részvétele

munkaidőre alkalmazzák (bizottságok, alcsoportok: aktivista
munka)

7. Hatékonyság A hatékonyságot az üzleti forgalom, a Nehéz mérni a hatást, ráfordítás-

piaci részesedés, a haszon tükrözi érzékenység
Alapvető jogforrások
• 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről
• Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról,
valamint a civil szervezetek működéséről és
támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. Törvény (Ctv.)
•A civil szervezetek gazdálkodása, az
adománygyűjtés és a közhasznúsági egyes
kérdéseiről szóló 350/2011. (XII.30.) Korm. rendelet
• A Nemzeti Együttműködési Alappal kapcsolatos
egyes kérdésekről szóló 5/2012. (II.16.) KIM
rendelet
A hazai civil szabályozás célja és
alapelvei
• 2011. évi CLXXV. Törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról,
valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról
• preambulum
➢ önkéntes összefogás szükséges a fejlődéshez
➢ a c.sz. a társadalom alapvető egységei
➢ folyamatosan hozzájárulnak a közös értékek
megvalósulásához
➢ az egyesülési szabadság érvényesülése
➢ a c. sz. működési alapjainak megteremtése
➢ társadalmilag hasznos és közösségteremtő tevékenységük
elismerése
➢ Közérdekű és közhasznú tevékenység támogatása
➢ Alaptörvény és PPJNE rendelkezéseivel az összhang megteremtése
Az egyesülési jog
• Mindenkit megillető alapvető szabadságjog
• Ennek alapján mindenkinek (tsz.,jsz., szerv.) joga
van arra, hogy másokkal szervezeteket,
közösségeket hozzon létre, illetve ahhoz
csatlakozzon
• Működtetés joga
• Minden olyan tevékenység végzésére alapítható,
amely összhangban áll az Alaptörvénnyel, és
amelyet törvény nem tilt.
Korlátai
• Nem valósíthat meg bűncselekményt, vagy arra
való felhívást
• Nem járhat mások jogainak és szabadságának
sérelmével.
• Fegyveres szervezet nem hozható létre
• Kizárólag állami szerv saját hatáskörébe tartozó
közfeladat megvalósulására irányuló tevékenység
Egyesület
• PTK. HARMADIK KÖNYV, Második rész

• Fogalma

➢ A tagok közös, tartós, alapszabályban meghatározott

céljának
➢ folyamatos megvalósítására létesített
➢ nyilvántartott tagsággal rendelkező
➢ jogi személy.
Gazdálkodás
• Egyesület nem alapítható gazdasági tevékenység
céljára.

• Az egyesület az egyesületi cél megvalósításával

közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység
végzésére jogosult.

• Az egyesület vagyonát céljának megfelelően

használhatja, vagyonát nem oszthatja fel tagjai
között, és a tagok részére nyereséget nem juttathat.
Létesítés
• alapszabály elfogadása
• legalább tíz személy egybehangzó
akaratnyilatkozata szükséges
Tagok jogállása
• Jogosult az egyesület tevékenységében részt venni.
• A tagokat egyenlő jogok illetik meg és egyenlő
kötelezettségek terhelik (kivéve, ha az alapszabály
különleges jogállású tagságot határoz meg).
• Tagsági jogait személyesen gyakorolhatja. (Képviselőn
keresztül: ha azt az alapszabály lehetővé teszi.)
• A tagsági jogok forgalomképtelenek és nem
örökölhetők.
• Nem köteles vagyoni hozzájárulást teljesíteni. A tag az
egyesület tartozásaiért saját vagyonával nem felel.
Tagok kötelezettsége
• Köteles az alapszabályban meghatározott tagi
kötelezettségek teljesítésére.

• Nem veszélyeztetheti az egyesület céljának

megvalósítását és az egyesület
tevékenységét.
Az egyesület szervezete
Közgyűlés, küldöttgyűlés
• Az egyesület döntéshozó szerve.
• A tag jogosult a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát
gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően
felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és
észrevételeket tenni.
• A közgyűlés hatáskörébe tartozik az alapszabály
módosítása; az alapszabály ettől eltérő rendelkezése
semmis.
• Ha az alapszabály küldöttgyűlés működését írja elő,
meg kell határoznia a küldöttek választásának módját. A
küldöttgyűlésre egyebekben a közgyűlés szabályait kell
megfelelően alkalmazni.
Az egyesület szervezete
Az ügyvezetés ellátása, Elnökség
• Az egyesület ügyvezetését az egyesület ügyvezetője vagy az
elnökség látja el. Az egyesület vezető tisztségviselői az
ügyvezető vagy az elnökség tagjai.
• Az elnökség három tagból áll. Semmis az alapszabály olyan
rendelkezése, amely háromnál kevesebb tagú elnökség
felállítását írja elő.
• Az elnökség tagjai kötelesek a közgyűlésen részt venni, a
közgyűlésen az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre
válaszolni, az egyesület tevékenységéről és gazdasági
helyzetéről beszámolni.
• Az elnökség határozatait a jelenlévők egyszerű
szótöbbségével hozza.
Az egyesület szervezete
Az ügyvezetés feladatköre:

a) az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó

ügyekben a döntések meghozatala;
b) a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;
c) az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;
d) az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és
befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések
meghozatala és végrehajtása;
e) az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei
megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;
f) a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;
Az egyesület szervezete
g) az ügyvezető szerv által összehívott közgyűlés napirendi
pontjainak meghatározása;
h) részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel
kapcsolatos kérdésekre;
i) a tagság nyilvántartása;
j) az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb
könyveinek vezetése;
k) az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
l) az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának
mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e
törvényben előírt intézkedések megtétele; és
m) az alapszabály felhatalmazása alapján a tag felvételéről
való döntés.
Az egyesület szervezete
A felügyelőbizottság
• Kötelező felügyelőbizottságot létrehozni:
➢ ha a tagok több mint fele nem természetes személy,
➢vagy ha a tagság létszáma a száz főt meghaladja.

Feladata:
Az egyesületi szervek, valamint a jogszabályok, az
alapszabály és az egyesületi határozatok végrehajtásának,
betartásának ellenőrzése.
Az alapítvány
• PTK. HARMADIK KÖNYV, Hatodik rész
• Fogalma:
• Az alapító által az alapító okiratban meghatározott
• tartós cél
• folyamatos megvalósítására létrehozott
• jogi személy.
Az alapító az alapító okiratban meghatározza az
alapítványnak juttatott vagyont és az alapítvány
szervezetét.
Az alapítvány tevékenységének
korlátai
• Nem alapítható gazdasági tevékenység folytatására.

• Az alapítványi cél megvalósításával közvetlenül

összefüggő gazdasági tevékenység végzésére
jogosult.

• Alapítvány nem lehet korlátlan felelősségű tagja

más jogalanynak, nem létesíthet alapítványt és nem
csatlakozhat alapítványhoz.
A vagyoni juttatás teljesítése
• Az alapító köteles az alapítványi cél
megvalósításához szükséges, az alapító okiratban
vállalt vagyoni juttatást teljesíteni.
• Az alapítónak legalább az alapítvány működésének
megkezdéséhez szükséges vagyont a
nyilvántartásba-vételi kérelem benyújtásáig át kell
ruháznia az alapítványra.
• Az alapítónak a teljes juttatott vagyont legkésőbb
az alapítvány nyilvántartásba vételétől számított
egy éven belül kell átruháznia az alapítványra.
Az alapítvány szervei
A kuratórium
• Az alapítvány ügyvezető szerve. A kuratórium tagjai az
alapítvány vezető tisztségviselői.
• A kuratórium három természetes személyből áll, akik
közül legalább kettőnek állandó belföldi lakóhellyel kell
rendelkeznie.
• Az alapítvány kedvezményezettje és annak közeli
hozzátartozója nem lehet a kuratórium tagja.
• Az alapító az alapítvány egyszemélyes ügyvezető
szervéül kurátort nevezhet. A kurátorra a kuratóriumra
vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell.
Az alapítvány szervei
A kuratórium működése
• Ha az alapító nem tartja fenn magának a kuratórium elnöke
kijelölésének jogát és nem ruházta át ezt a jogot más, alapítványi
tisztséget betöltő személyre vagy más alapítványi szervre, a
kuratórium tagjai maguk közül választanak elnököt.
• Évente legalább egyszer ülést tart, amelyet az elnök hív össze. Az
alapító okirat ennél ritkább ülésezést előíró rendelkezése semmis.
• Bármely kuratóriumi tag kérheti kuratóriumi ülés összehívását a
cél és az ok megjelölésével. Ilyen kérelem esetén a kuratórium
elnöke köteles a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon
belül intézkedni az ülés összehívásáról. Ha ennek a
kötelezettségének a kuratórium elnöke nem tesz eleget, a
kuratórium ülését a kérelmet előterjesztő tag is összehívhatja.
Az alapítvány szervei
• Ha az alapítványnál felügyelőbizottság működik, a
tevékenységét az alapító részére végzi,
tevékenységéről évente az alapítói jogok
gyakorlójának számol be.

• A felügyelőbizottság tagjaira a kuratórium tagjaira

vonatkozó kizáró és összeférhetetlenségi
szabályokat alkalmazni kell.
FELADAT
A megismert alapítási, felelősségi és
működési szabályok tükrében állítsa
össze az előnyeit és a hátrányait az
egyesület és az alapítvány
létrehozásának és működtetésének!
FELADAT
• Az alábbi okiratsablonok alapján készítse el
egy fiktív egyesület alapszabályát, illetve egy
fiktív alapítvány alapító okiratát! Szerelje fel
a létesítő okiratokat a bírósági bejegyzéshez
szükséges mellékletekkel!

https://birosag.hu/eljarasok-nyomtatvanyai/civil-
eljarasok-urlapjai/civil-eljarasok-okiratsablonok
Civil Társaság
• Egyszerű szervezeti forma
• Természetes személyek (min. 2 fő)
• Nem gazdasági érdekű közös cél, tevékenység
összehangolása
• Nem kötelező vagyoni hozzájárulás
• Nem jogi személy
• Létrehozása nem igényel bírósági, vagy hatósági
bejegyzést, regisztrációt.
Nonprofit gazdasági társaság
• Jogilag a nonprofit szektor részei
• Működtetésben és részben tevékenységében a profitorientált
szektorhoz állnak közelebb
• Alapvető jogi szabályok: 2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a
bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról 9/F. §
• 2007. július 1. (előtte Kht.)
• KÖTELEZŐ TARTALMI ELEM A L.O.-ban: a gazdasági társaság
tevékenységéből származó nyereség a tagok között nem osztható fel,
hanem az a gazdasági társaság vagyonát gyarapítja. Nem a tagok
jövedelemszerzésére irányuló tevékenységet folytat, az a gazdasági
társaság vagyonát gyarapítja.
• Nyereség nem osztható fel, az a gazdasági társaság vagyonát gyarapítja.
• Alapítás + átalakulás útján is
A nonprofit gt.
• A nonprofit gazdasági társaság az egyesülési jogról,
a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek
működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi
CLXXV. törvényben meghatározottak szerint
közhasznú jogállású is lehet.
• A közhasznú szervezeti minőséget - a társaság
alapításakor vagy később - kérelemre a cégbíróság
állapítja meg. A közhasznú szervezeti jelleget
cégnevében a nonprofit gazdasági társaság
feltüntetheti.
A civil szervezetek
gazdálkodásának részletszabályai
• A civil szervezet a létesítő okiratában meghatározott
cél megvalósítása érdekében vagyonával önállóan
gazdálkodik, civil szervezet elsődlegesen gazdasági-
vállalkozási tevékenység folytatására nem
alapítható.

• A civil szervezet tartozásaiért saját vagyonával

felel. A civil szervezet alapítója, tagja - a vagyoni
hozzájárulásának megfizetésén túl - a szervezet
tartozásaiért saját vagyonával nem felel.
A civil szervezetek
gazdálkodásának részletszabályai
• A civil szervezet a létesítő okiratban meghatározott
cél szerinti tevékenységet (alapcél szerinti
tevékenység) - ideértve a közhasznú tevékenységet
is - folytathat és - célja megvalósítása gazdasági
feltételeinek biztosítása érdekében - gazdasági-
vállalkozási tevékenységet is végezhet,
amennyiben ez az alapcél szerinti tevékenységét
nem veszélyezteti.
A civil szervezetek
gazdálkodásának részletszabályai
Hitel felvétele és egyéb kötelezettségvállalás:
Csak oly módon, amely nem veszélyezteti az alapcél
szerinti (közhasznú) tevékenységének ellátását és
működésének fenntartását.
• A civil szervezet ügyvezető szervének ezzel kapcsolatos
feladata:
➢a működőképesség fenntartása,
➢a fenyegető fizetésképtelenség esetén a hitelezők
érdekeinek szem előtt tartása
➢ a szükséges intézkedések meghozatala, illetve
kezdeményezése.
• A civil szervezet számviteli nyilvántartásait úgy
vezeti, hogy azok alapján az alapcél szerinti
(közhasznú) tevékenységének és gazdasági-
vállalkozási tevékenységének bevételei, költségei,
ráfordításai és eredménye (nyeresége, vesztesége)
egymástól elkülönítve megállapíthatók legyenek.
Adományszervezés helye a forrásfinanszírozás
rendszerében
Mi a forrásfinanszírozás? – milyen
szervezeti kérdésekre válaszol?
• Miért? Mire?
• Hogyan? Kitől?
• Honnan Mennyit?
• Ki, vagy kik a forrásszervezők? – Miből
fizessük őket?
Adományszervezés helye a forrásfinanszírozás rendszerében

• Tagdíj, alapítói befizetés, alapító által átadott vagyon

• Gazdasági, vállalkozási tevékenységből (szolgáltatás
nyújtásból) származó bevétel
• Költségvetési támogatás (pályázat, EU pályázat államon
keresztül, EU költségvetésből vagy más államtól, nemzetközi
szervezettől)
• Az államháztartás alrendszereiből, közszolgáltatási
tevékenység ellenértékeként
• Más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott adomány
• Befektetési tevékenységből származó bevétel
adomány: a civil szervezetnek - létesítő okiratban rögzített céljaira - ellenszolgáltatás nélkül
juttatott eszköz, illetve nyújtott szolgáltatás.

AZ ADOMÁNYGYŰJTÉS SZABÁLYAI:

Civil szervezet javára adománygyűjtő tevékenység folytatható.

A civil szervezet nevében vagy javára történő adománygyűjtés nem járhat az

adományozók, illetve más személyek zavarásával, a személyhez fűződő jogok és
az emberi méltóság sérelmével.

A civil szervezet nevében vagy javára történő adománygyűjtés csak a civil

szervezet írásbeli meghatalmazása alapján végezhető.
Adománygyűjtő Direct mail
DONOR PIRAMIS

Akikre biztosan számíthatunk az

adott időszakban (elkötelezett Akik már egyszer adtak
adományozók)

(potenciális
adományozók)
valamilyen
meghatározó szerint
leválogatva
 Adományszervező Adománygyűjtő Adományosztó

• Szabályozott jogintézmény; • Természetes személy; • Létesítő okiratában az

• Eddig szokásjogban sem; • A szervezet által, adományosztás
meghatalmazással végzi alapcélként szerepel;
• Olyan egyesület, alapítvány
vagy nonprofit gazdasági tevékenységét; • Civil szervezetek
társaság, melyet az • Köteles igazolni magát, számára nyújtandó
adományozott bíz meg meghatalmazást adományok
(megbízási jogviszony) felmutatni; szervezésére és
azzal, hogy gyűjtse helyette juttatására jött létre;
• Az adományszervező is
és nevében az adományt
meghatalmazhat • Olyan alapítvány vagy
adománygyűjtőt egyesület, amely más
alapítványoknak,
egyesületeknek
adományokat juttat
 Az adományszervezés típusai
• Személyes kérés
- Empatikus fellépés,
- Személyes szimpátia
• Egyéni adománygyűjtés
- Fokozatosság
- Bizalomépítés
- arányosság
• Vállalati adománygyűjtés
- Mobilizálható kapcsolatrendszer
- Rendszeresség
- Bizalmi tőke
• Utcai adománygyűjtés
- Fókuszált kommunikáció
- Kudarctűrés
- fellépés
• Jótékonysági akciók
- Egyediség v. tradíció jelentősége
- Célzott, egyszerű üzenetek
• Telefonos adománygyűjtés
- Speciális kommunikáció
- Rövid üzenetek
• Internetek adománygyűjtés
- Speciális felkészültséget, tudást
igényel
• Direct mail kampány
- Arculat jelentősége
- Más technikákkal együtt
• Gyűjtődobozok
- Ismertség jelentősége
 Az adományszervezés tervezése,
menedzselése
Előkészítés
- Szervezeti elemzés
- Környezetelemzés
Tervezés
- Versenytárs elemzés
- Marketing terv
- Költséghatékonyság –
várható kiadások, - HR terv
bevételek becslése
- Pénzügyi terv
- Döntéshozatal a (bevételek és
lebonyolításról
kiadások is)

Megvalósítás -
lezárás

Értékelés
Az adományszervezés tervezése, menedzselése
Költség-hatékonyság

Van-e pénz az ➢ Mekkora összeget

adomány- kell az
szervezésre? eredményes
adományszervezés
re fordítani?
Mennyi, milyen Milyen ➢ Mekkora
Szervezeti tapasztalataink
HR kapacitásunk elemzés minimális
van? vannak? bevételre
számíthatunk?
Milyen ➢ Minimális bevétel
Kommunikációs és várható kiadás
Eszközeink aránya?
vannak?
 Az adományszervezés tervezése, menedzselése – előkészítés – környez
Környezetelemzés versenytárs elemzés

• Szervezeti elfogadottság, ismertség

felmérése – mik a legismertebbek
• Kik veszik igénybe a programjainkat
– mennyien, hol?

Versenytárs elemzés

• Kik a versenytársak? – hasonló-e a

• Kik a potenciális adományozók –
profiljuk?
kiket célzunk meg?
• Milyen adományszervező
• Milyen anyagi helyzetben vannak
tevékenységeket folytatnak,
azok, akiket megcélzunk?
milyen módszerekkel,
• Milyen támogatási preferenciával eszközökkel? – milyen
rendelkeznek? módszereket nem használnak?
• Mennyi adományt gyűjtenek?
 Az adományszervezés tervezése,
menedzselése – tervezési szakasz
Marketing terv HR terv Pénzügyi terv
Megcélzott adományozók Felelős vezető –
jellemzők szerint történő munkacsoporttal Alapja: korábbi
szétválasztása – milyen Feladatok tervezése, tapasztalatok (első
kommunikációs felelősségi és évben becslés)
jellemzőik vannak? jogkörök, ütemezés
Mi az üzenetünk? – Adminisztrációs Bevételek tervezésénél
adományozói típusok rendszer kialakítása minimalizálás
szerint A végrehajtás értékelési
Kommunikációs eszköz szempontjainak és Kiadások tervezésénél
kiválasztása módszereinek maximalizálás
Akcióterv – kommunikáció kidolgozása
lépései – és tesztelése
 Az adományszervezés tervezése,
menedzselése – megvalósítás

- A szervezet bevezetése (Eredmények bemutatása, hitelesség igazolása)

- Névismertség növelése (Bemutatkozó anyagok, események, folyamatos
megjelenés)

Ösztönzés (figyelemfelkeltés; Meggyőzés; Kötődés megerősítése

-Köszönet
-Nyilvános kommunikáció
-Beszámolás (szervezet felé, célcsoport felé, hivatalos beszámolási kötelezettség)
Forrásteremtés különböző fajtái

Először a Brandépítés pl. társadalmi célú kampányokkal

(TCR)

1. 1%-os kampányok
2. Adománygyűjtő Direct mail (magánszemély és
céges, a top 200 szerepe)
3. Charity Események
4. Pályázatok
Brandépítés társadalmi célú kampányokkal(TCR)
Brandépítés társadalmi célú kampányokkal(TCR)
AIDS
Brandépítés társadalmi célú kampányokkal(TCR)
1%-os KAMPÁNYOK
Magyar Rákellenes Liga 2002

A kampány eredménye: 12 millió Ft

1% KAMPÁNYOK
Pető Intézet, 2002

A kampány
eredménye:
42 millió Ft
1% KAMPÁNYOK
Együtt a Leukémiás Gyermekekért Alapítvány, 2006

A kampány
eredménye:
72 millió Ft
1% KAMPÁNYOK
Együtt a Leukémiás Gyermekekért Alapítvány, 2008

A kampány
eredménye:
198 millió Ft
A közhasznúság
• Jogállás
• Minősítési besorolás
• Kedvezmények
• Kötelezettségek
• Magyarországi nyilvántartásba vétel
• Megfelelő szervezeti forma /civil szervezet (kiv.: civil
társaság)+tv. alpján/
• Megfelelő erőforrás
• Társadalmi támogatottság
Megfelelő erőforrás
ha az előző két lezárt üzleti év vonatkozásában
legalább egy teljesül:
a) az átlagos éves bevétele meghaladja az egymillió
forintot, vagy
b) a két év egybeszámított adózott eredménye
(tárgyévi eredménye) nem negatív, vagy
c) a személyi jellegű ráfordításai (kiadásai) – a vezető
tisztségviselők juttatásainak figyelembevétele nélkül
– eléri az összes ráfordítás (kiadás) egynegyedét.
Megfelelő társ.támogatottság
• ha az előző két lezárt üzleti éve vonatkozásában legalább
egy teljesül:
a) a szervezet által elért 1%-os felajánlás eléri az összes
bevétel kettő százalékát
b) a közhasznú tevékenység érdekében felmerült költségek,
ráfordítások elérik az összes ráfordítás felét a két év átlagában,
vagy
c) közhasznú tevékenységének ellátását tartósan (két év
átlagában) legalább tíz közérdekű önkéntes tevékenységet
végző személy segíti
FELADAT
• Az alábbi okiratsablonok alapján foglalja
össze, milyen tartalmi követelményei vannak
a közhasznú jogállású szervezetek létesítő
okiratának!

https://birosag.hu/eljarasok-nyomtatvanyai/civil-
eljarasok-urlapjai/civil-eljarasok-okiratsablonok
AZ ÁLLAMI SZEKTOR
Államháztartástan
IV. Az állami szektor
• Alapvető jogforrások
• Az államháztartás fogalma és részei
• A gazdálkodás szabályai; A költségvetés bevételei és
kiadásai
• A közfeladat
• A költségvetési szerv
➢Fogalma, tevékenységei
➢Alapítása
➢A költségvetési szerv irányítása
Alapvető jogforrás
• 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról
• 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország
helyi önkormányzatairól
Az államháztartás fogalma
Az államháztartás a közfeladatok ellátásának
egységes
• szervezeti,
• tervezési,
• gazdálkodási,
• ellenőrzési,
• finanszírozási, adatszolgáltatási
• beszámolási szabályok szerint működő rendszere.
ÁLLAMHÁZTARTÁS RÉSZEI

KÖZPONTI ALRENDSZER ÖNKORMÁNYZATI

ALRENDSZER

• a) az állam, • a) a helyi önkormányzat,

• b) a központi költségvetési • b) a helyi nemzetiségi önkormányzat és az
országos nemzetiségi önkormányzat
szerv,
• c) Az Ötv. És a Ntv. szerint létrehozott
• c) a törvény által az társulás, valamint a területfejlesztésről és
államháztartás központi a területrendezésről szóló törvény alapján
alrendszerébe sorolt létrejött területfejlesztési önkormányzati
köztestület, társulás (a továbbiakban együtt: társulás),
• d) a térségi fejlesztési tanács,
• d) a c) pont szerinti köztestület
által irányított köztestületi • e) az a)-d) pontban foglaltak által
költségvetési szerv. irányított költségvetési szerv.
A tervezés, gazdálkodás és beszámolás
alapvető szabályai
• Középtávú tervezés és ezen alapuló éves költségvetés
alapján kell folytatni.
• A költségvetés végrehajtásának éve megegyezik a naptári
évvel.
• A tervezés során biztosítani kell a tervezett bevételek
közgazdasági megalapozottságát.
• Csak annyi kiadás kerülhet megtervezésre, amennyi a
közfeladatok ellátásához indokoltan szükséges.
• A gazdálkodás során biztosítani kell a bevételek és kiadások
tervezés során meghatározott célhoz kötött felhasználását.
• A beszámolás során biztosítani kell, hogy valamennyi bevétel
és kiadás teljes összegében, a költségvetési évek között
összehasonlítható módon kerüljön számbavételre.
FELADAT
• Jogforrás közös elemzése és értelmezése:
(2011. évi CXCV. Áht.)

• Az államháztartás bevételei és kiadásai

Közfeladat
• Jogszabályban meghatározott állami vagy önkormányzati
feladat.
• Ellátása költségvetési szervek alapításával és működtetésével vagy
az azok ellátásához szükséges pénzügyi fedezet e törvényben
meghatározott eszközökkel, részben vagy egészben történő
biztosításával valósul meg. A közfeladatok ellátásában
államháztartáson kívüli szervezet jogszabályban meghatározott
rendben közreműködhet.
• Meg kell határozni a közfeladat ellátásának módját és egyidejűleg
rendelkezni kell az annak ellátásához szükséges pénzügyi fedezet
biztosításáról. Új közfeladat kizárólag az annak ellátásához
megfelelő pénzügyi fedezet rendelkezésre állása esetén írható elő
vagy vállalható.
• Ha a pénzügyi fedezet már nem áll rendelkezésre, intézkedni kell a
pénzügyi fedezet biztosításáról vagy a közfeladat
megszüntetéséről.
A költségvetési szerv fogalma, tevékenységei
Jogszabályban vagy alapító okiratban meghatározott
közfeladat ellátására létrejött jogi személy.

• A költségvetési szerv tevékenysége lehet:

a) alaptevékenység, amely a létrehozásáról rendelkező

jogszabályban, alapító okiratában a szakmai alapfeladataként
meghatározott, valamint a szakmai alapfeladatai ellátását
elősegítő más, nem haszonszerzés céljából végzett
tevékenység,
b) vállalkozási tevékenység, amely haszonszerzés céljából,
államháztartáson kívüli forrásból, nem kötelezően végzett
termelő-, szolgáltató-, értékesítő tevékenység.
A költségvetési szerv alapítása
Költségvetési szerv akkor alapítható:

• ha a közfeladat alaptevékenységként való ellátása ekként

biztosítható,
• a működéséhez szükséges feltételek adottak,
• az ellátandó feladat hatékonyan teljesíthető,
• a költségvetési szerv működtetéséhez szükséges
pénzügyi fedezet rendelkezésre áll.
Költségvetési szerv alapítására
jogosultak köre
• központi költségvetési szerv esetén:
➢ Országgyűlés,
➢ Kormány,
➢ miniszter,
• helyi önkormányzati költségvetési szerv esetén:
➢ a helyi
➢ a helyi önkormányzatok társulása,
➢ a térségi fejlesztési tanács,
➢ az átalakult nemzetiségi önkormányzat,
• nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv esetén:
➢ a nemzetiségi önkormányzat,
➢ nemzetiségi önkormányzatok társulása,
• köztestületi költségvetési szerv esetén:
➢ a köztestület
A költségvetési szerv irányítása -
hatáskörök
a) a költségvetési szerv alapítása, átalakítása és megszüntetése,
ideértve az alapító okirat és annak módosítása, valamint a
megszüntető okirat kiadására vonatkozó hatáskör gyakorlását,
b) a költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatának
jóváhagyása,
c) a költségvetési szerv vezetésére kinevezés vagy megbízás adása, a
költségvetési szerv vezetőjének felmentése vagy a vezetői megbízás
visszavonása, és - ha törvény vagy kormányrendelet másként nem
rendelkezik - a költségvetési szerv vezetőjével kapcsolatos egyéb
munkáltatói jogok gyakorlása,
d) a költségvetési szerv gazdasági vezetőjének kinevezése vagy
megbízása, felmentése vagy megbízásának visszavonása,
e) a költségvetési szerv tevékenységének törvényességi,
szakszerűségi és hatékonysági ellenőrzése,
A költségvetési szerv irányítása -
hatáskörök
f) a költségvetési szerv döntésének megsemmisítése,
szükség szerint új eljárás lefolytatására való utasítás,
g) jogszabályban meghatározott esetekben a
költségvetési szerv döntéseinek előzetes vagy utólagos
jóváhagyása,
h) egyedi utasítás kiadása feladat elvégzésére vagy
mulasztás pótlására,
i) jelentéstételre vagy beszámolóra való kötelezés, és
j) a költségvetési szerv kezelésében lévő közérdekű
adatok és közérdekből nyilvános adatok, valamint a c)-
i) pont szerinti irányítási hatáskörök gyakorlásához
szükséges, törvényben meghatározott személyes adatok
kezelése.
Források

• Bourdieu, P.: The Forms of Capital: Cultural Capital. In: The

RoutledgeFarmer Reader in Sociology of Education. 17–20.
RoutledgeFarmer, London, 2004.
• Chikán Attila: Vállalatgazdaságtan. Aula Kiadó Budapest,
2008.
• Kotler, Ph.: Marketingmenedzsment, Akadémia Kiadó,
Budapest, 2008.
• Szabó József – Katonáné Kovács Judit: Kulturális vállalkozás-
és gazdaságfejlesztés. [Tudástár a közösségi művelődésben
VII. kötet.] Budapest, Nemzeti Művelődési Intézet
• Márkus Edina – Pete Nikoletta: Civil ismeretek a közösségi
művelődésben. [Tudástár a közösségi művelődésben XI.
kötet.] Budapest, Nemzeti Művelődési Intézet
Köszönöm a figyelmet!