- A szegény kisgyermek panaszai című kötetben felfedezhető kettős látásmódról:

felnőtt beszélő – gyermek

Jelenjen meg bennük a szöveggyűjteményben szereplő 4 vers valamelyike is!

Mostan színes tintákról álmodom

TK:
- Ki a beszélő?
- Milyen szerepeket tudtok elkülöníteni? - szereplíra
- Milyen a két vers hangulata?
A versfüzér egészére jellemző: szorongó félelem, önsajnálat, mások iránti részvét. Mindentől fél, DE a
gyerekkor teljes, gazdag, szemben a felnőttkorral, ami elszegényedést, fokozatos beszűkülést jelent – kettős
látásmód:
1. felnőtt beszélő (lírai én)
gyermek (felidézett én)
Mostan színes tintákról álmodom
TK:
A képalkotás milyen formáit találjátok meg? Mondjatok példákat! (DV:megszemélyesítés, szinesztézia)

Mint aki a sínek közé esett… című verset!

1. sz. melléklet

Első verseskötete (Négy fal között) sem volt sikertelen, az igazi áttörést az 1910-ben megjelent A szegény kisgyermek
panaszai a kötetnek újabb és újabb, egyre bővülő kiadásai jelentek meg.
A cím is sejteti, a kötetet Kosztolányi poétikájának egyik alapvető sajátossága, a szerepjáték -
szereplíra határozza meg.
- a gyermekkori lét teljességet idézik,
- a felnőttek elfojtásaitól és előítéleteitől mentes nézőpont a lírai én gyermek-alakmásának
megteremtésével. A gyermek nem értelmezi, hanem felfedezi a világot, rejtett összefüggéseket lát,
gondolkodását még kevéssé korlátozzák tapasztalatai – a gyermek mint lírai szerep tehát lehetővé
teszi, hogy a versek egészen sajátos módon közelítsenek a világ jelenségeihez
- ugyanakkor sosem azonosulnak teljesen a gyermeki nézőponttal: a beszélő és a felidézett én
távolságát, a gyermek mögül újra és újra előbukkan a felnőtt emlékező:alaptéma: a lét
korlátozottsága, a halál. A felnőtt ugyanis az élet végességének bizonyosságával fordul a végtelenre
nyitott gyermeki tudat felé. A felnőtté válás tehát pótolhatatlan veszteséget jelent.
A kötet nyitóverse (Mint aki a sínek közé esett…)
- az emlékezést egy kitüntetett, megvilágosító pillanathoz: jelentőségét az ötszöri ismétléssel
nyomatékosított cím:kiemelt hasonlat a halál közelében újraéli a múltját
- a vers: részletező hasonlat (utolsó sorok a hasonlított)
- impresszionista látásmód: „egy percre megfogom”…
- nincs kronológia: a gyermeki képzelet rapszodikus ugrása
- DE az évek múlásával az élmények száma is nő.

2. sz. melléklet
Mostan színes tintákról álmodom…
- ars poeticaként is olvasható
- tinták felsorolása „egyszerű” színekkel kezdődik
- majd szinesztéziákkal („tréfás-lila”, „néma-szürke”) - az impresszionizmus metaforája: színes
tinták képzete, az írás boldogító mámora
- hasonlatokkal („kék is, de halvány, / akár a színes kapuablak árnya / augusztusi délkor a
kapualján”) megragadható „színárnyalatok” következnek
- óhajtó mondatok (Szgy:270.o.)