2.B.

A tanulási nehézségek típusai, a tanulási akadályozottság fogalma

I. A tanulási nehézségek típusai (Mesterházi alapján)

20. sz. végétől már 3 elkülöníthető csoportról beszélnek:

- az elnevezés az egyes szerzőknél különbözik
- más-más alcsoportok
- jól behatárolható: tünetek, kiváltó ok, előfordulási gyakoriság, segítségnyújtás módja,
várható tanulási eredmény alapján
- individuális eltérések miatt nincsenek merev határvonalak pl. intelligenciaszintben
átfedések

Tanulási nehézség leírásának szempontjai:

 iskolai tantervhez képest viszonyított elmaradás
 elmaradás tünetei különböző képességek területén
 kiváltó ok (pl. biológiai, szocioökonómiai környezet)
 gyermekeknek nyújtott segítség hasznosításának mértéke
 fejlesztés, terápia hatása
 kialakulás folyamata

Tanulási
nehézség

Tanulási
Tanulási Tanulási
akadályozotts
gyengeség zavar
ág

Általános
Enyhe értelmi
iskolai gyenge
fogyatékosság
teljesítmény
 Tanulási gyengeség Tanulási zavar Tanulási akadályozottság

Tünetei - kultúrtechnikák nehezített - csak a tanulás egyes - tanulás minden területén,

tanulása
- iskolai gyengeség egyes
tantárgyakban
- problémás viselkedés
- átlagnál valamivel
alacsonyabb IQ
- iskolás korban jelentkezik
(előjel oviban)
- segítség nélkül
lemaradnának
- lassabb munkatempó
területei jelenik meg (írás,
olvasás, matematika,
beszédtanulás)
- sikertelenség miatt
motiválatlanság
- viselkedési problémák
- jelei már az óvodában
megjelennek
- IQ: megoszlanak a
vélemények (bármely IQ
esetén vagy 90 fölött)
generalizáltan
- kognitív funkciók és beszéd
lassabb fejlődése
- diszpraxiás tünetek
- szociális tanulás nehézségei
(figyelem-összpontosítás,
lassúság, sok hibázás,
viselkedési problémák)
- környezeti hatások is
hozzájárulhatnak

Okok Környezetből: - pszichikus funkciók - kisebb mértékű központi

- hátrányos szociális helyzet
- betegségek, hiányzások
- családi válság
éretlensége
- korai eredetű:
neurológiai vagy
neuropszichológiai okok
idegrendszer sérülés
- és/vagy neurológiai érés
lassulása (hátrányos szociális
környezet miatt)
- korai segítségnyújtás miatt
halmozódás és lemaradás

Gyakoriság 10% (van, ahol 15%) 3-4% 4-6 % (számítástól függ)

Megelőzés, - differenciált fejlesztés - korai felismerés - hosszantartó, rendszeres és

segítés - szülők és tanárok
együttműködése
- iskolai teljesítmény
nyomon követése
- motiváció erősítése
- egészségi állapot
ellenőrzése
- szociális juttatások,
támogatások
- fejlesztő foglalkozások,
speciális terápiák
- szakemberek
együttműködése
- szülők bevonása a
fejlesztésbe
- pedagógusoknak
tanácsadás
- törvényi könnyítések
(felmentés, értékelés)
intenzív gyp. terápia
- képességhez igazodó tanulási
módszerek
- szociális hátrány csökkentése
- motiváció fejlesztése
- egészségi állapot ellenőrzése
- szülőkkel együttműködés
- tanulás együttnevelés keretein
belül, vagy eltérő tantervű
iskolában
- továbbtanulás: speciális
szakiskolában

Várható Komplex fejlesztés és Hosszútávon fennmarad. Minél korábban elkezdett,

eredmények környezeti tényezők Rendszeres és komplex rendszeres, komplex fejlesztés
hatására a tanulási terápia hatására teljesítmény hatására tanulási képesség
eredmények lassú javulása. és motiváció lassan javul. fejlődése. javuló eredmények.
Gyakori az osztályismétlés,
lemorzsolódás.
Nem tartoznak a
gyógypedagógia látókörébe.
II. A tanulási akadályozottság fogalma

„A tanulásban akadályozottak csoportjába tartoznak azok a gyermekek, akik az

idegrendszer biológiai és/vagy genetikai okokra visszavezethető gyengébb
funkcióképességei, illetve kedvezőtlen környezeti hatások folytán tartós, átfogó tanulási
nehézséget, tanulási képességzavart mutatnak.” (Mesterházi, 1998)

A WHO 1980-ban elfogadott osztályozási rendszere (ICIDH) 3 tudomány és gyakorlati terület

szempontjából vizsgálja az átlagostól eltérő embereket:

1. Biológiai/ testi állapot és folyamatok szempontjából:

Meghatározó az orvostudomány és gyakorlat (diagnózis és terápia).
Elváltozás lehet anatómiai, genetikai stb.: sérülés/Impairment (magyarban károsodás
is)
Sérülés: Időszakos, vagy veszteség, vagy rendellenesség; a sérülés a biológiai
működés zavarát idézi elő.

2. Pszichikus folyamatok (lelki állapot) szempontjából:

Két tudományterület is meghatározó:
 pszichológiatudomány és gyakorlat (diagnózis és terápia). Az elváltozás: zavar
pl. figyelemzavar, képességzavar
 gyógypedagógia tudomány és gyakorlat (diagnózis és terápia). Az elváltozás:
fogyatékosság (pl. értelmi f.)
A kialakult zavar, illetve fogyatékosság lehet biológiai sérülés következménye, de
magában is fennállhat.
Fogyatékosság/képességzavar (Disability): Az érzékelő, mozgási, vagy értelmi
funkciókhoz szükséges képességek részleges, vagy teljes, átmeneti vagy végleges
hiánya; a fogyatékosság/képességzavar a speciálisan humán funkciók zavarában
mutatkozik.

3. A szociális folyamatok (társadalmi állapot) szempontjából:

Több tudományág is meghatározó: szociológia, szociálpedagógia, szociálpszichológia,
gyógypedagógia és ezek gyakorlati területei.
Az elváltozás neve: akadályozottság/Handicap pl. tanulási a., értelmi a. (Előfordul
még: korlátozottság; orvosi területen: rokkantság, korlátozottság.)
Akadályozottság (Handicap): Az egyén kora, neme, társadalmi szerepei szerint
elvárható mindennapi tevékenységek tartós nehezítettsége; a társadalmi
funkciókban bekövetkező korlátozott részvétel.

A hazai gyakorlatban használt három leggyakoribb alapfogalom:

SÉRÜLÉS – FOGYATÉKOSSÁG/KÉPESSÉGZAVAR – AKADÁLYOZOTTSÁG

Ezek összefüggnek, de nem szinonimák. Pl. perinatális sérülés miatt kialakulhat valamilyen
fogyatékosság (a pszichikus funkciók fejlődésének zavara miatt) és ennek következménye
lehet a tanulásban akadályozottság.

A WHO 2001-ben új osztályozási rendszert hozott nyilvánosságra: FNO (ICF) – A

funkcióképesség, a fogyatékosság és egészség nemzetközi osztályozása. Kiemelik a
társadalmi aktivitás ás részvétel (participáció) fogalmát. Komplex értelmezés kerül a
középpontba (az eddigi egy szempontú oksági helyett).

A tanulásban akadályozott gyermek tulajdonságai pedagógiai szempontból:

 Fejlődést meghatározó szociális környezet jelentősége
 Oktatási – nevelési elvárások és a gyermek tanulási kompetenciái közötti eltérések
 Összetett pedagógiai probléma
 A tanulási képesség fejlődési zavara következtében tartósan és feltűnően nehezen
tanulnak.
 Az enyhe értelmi fogyatékos és nehezen tanuló gyermekekre, tanulókra alkalmazzák a
kifejezést.
 VÁLTOZTATHATÓ ÁLLAPOT!
A tanulásban akadályozottság nem kizárólag a gyermek képesség lemaradásában
keresendő, hanem a gyermek és környezete viszonyrendszerében:
 Szociális környezet- iskolai elvárás diszkrepanciája
 Gyermek igényét nem ismeri fel az iskolai környezet
 Gyermek igényeit felismeri az iskolai környezet, de nem tudja kielégíteni a sikeres
tanulás érdekében

Illyés Gyógypedagógiai alapismeretek című könyve 4 rendszerelméleti modellel írja le a

tanulásban akadályozottság jelenségét:

Statikus-deficitorientált modellek Dinamikus-személyközpontú modellek

az enyhe értelmi fogyatékosság, mint a tanulásban akadályozottság (ezen belül enyhe

irreverzibilis károsodás értelmi fogyatékosság), mint megváltoztatható
tényező

Orvosi-biológiai modell Társadalomtudományi-szociológiai modell

biológiai, endogén, exogén tényezők által a szocio-kulturális feltételek figyelembevétele,
kiváltott (agy)károsodás és fejlődészavar a környezet megfelelő alakításával a társadalmi
elkülönítés megszüntetése

Pszichológiai modell Pedagógiai modell

az IQ alapján meghatározott (gyógy)pedagógiai hatásrendszerrel történő
intelligenciahiány, illetve segítés és fejlesztés, elsősorban integrált
intelligenciasérülés feltételek között