Ancient Greece: A Political, Social, and

Cultural History 4th Edition Sarah B.

Pomeroy
Visit to download the full and correct content document:
https://ebookmeta.com/product/ancient-greece-a-political-social-and-cultural-history-4
th-edition-sarah-b-pomeroy/
More products digital (pdf, epub, mobi) instant
download maybe you interests ...

Cambridge IGCSE and O Level History Workbook 2C - Depth

Study: the United States, 1919-41 2nd Edition Benjamin
Harrison

https://ebookmeta.com/product/cambridge-igcse-and-o-level-
history-workbook-2c-depth-study-the-united-states-1919-41-2nd-
edition-benjamin-harrison/

Creators Conquerors and Citizens A History of Ancient

Greece Robin Waterfield

https://ebookmeta.com/product/creators-conquerors-and-citizens-a-
history-of-ancient-greece-robin-waterfield/

All About History Book of Ancient Greece 6th Edition

2022

https://ebookmeta.com/product/all-about-history-book-of-ancient-
greece-6th-edition-2022/

The Nature of History in Ancient Greece and Rome

Charles William Fornara

https://ebookmeta.com/product/the-nature-of-history-in-ancient-
greece-and-rome-charles-william-fornara/
All About History - Book Of Ancient Greece, 7th Edition
2023 ■■■■

https://ebookmeta.com/product/all-about-history-book-of-ancient-
greece-7th-edition-2023-%d8%8c%d8%8c%d8%8c%d8%8c/

Europe A Cultural History 4th Edition Peter Rietbergen

https://ebookmeta.com/product/europe-a-cultural-history-4th-
edition-peter-rietbergen/

Understanding the Mexican Economy A Social Cultural and

Political Overview 1st Edition Roy Boyd

https://ebookmeta.com/product/understanding-the-mexican-economy-
a-social-cultural-and-political-overview-1st-edition-roy-boyd/

New Directions in Social and Cultural History Sasha

Handley

https://ebookmeta.com/product/new-directions-in-social-and-
cultural-history-sasha-handley/

A Cultural History of Dress and Fashion in the Medieval

Age Sarah-Grace Heller (Ed.)

https://ebookmeta.com/product/a-cultural-history-of-dress-and-
fashion-in-the-medieval-age-sarah-grace-heller-ed/
Anc ien t Greece
' T
") I
 Ancient Greece
A POLITICAL, SOCIAL, AND CULTURAL HISTORY

FOURTH ED I T I O N

Sarah B. Pomeroy
Hunter College and the City University of
New York Graduate Center, Emerita

Stanley M. Burstein
California State University, Los Angeles, Emeritus

Walter Donlan t
University of California, Irvine, Emeritus

J ennifer Tolbert Roberts

City College and the City University of New York Graduate Center

David W . Tandy
University of Leeds
with
Georgia Tsouvala
Illinois State University

New York Oxford

OXFORD UNIVERSITY PRESS
Oxford University Press is a d epartmen t of th e University of Oxford . It furthers
the University's objective of excellence in research, sch olarship, and education
by publishing worldwide. Oxford is a registered trade mark of Oxford University
Press in the UK and certain other coun tries.

Published in the United States of America by Oxford University Press

198 Madison Avenue, New York, NY 10016, United States of America.

© 2018, 2012, 2008, 1999 by Oxford University Press

For titles covered by Section 112 of the US Higher Ed ucation

Opportunity Act, please visit www.oup.com/us/he for the
latest infom1ation about pricing and alternate formats.

All rights reserved. No part of this publication may be reprod uced, stored
in a retrieval system, or transmitted, in any fo rm or by any means, without
the prior permission in writing of Oxford Un iversity Press, or as expressly
permitted by law, by license, or under temlS agreed with the appropriate
reproduction rights organization. lnquiries concerning reprod uction outside
the scope of the above should be sent to the Rights Department, Oxford
University Press, at the add ress above.

You must not circulate this work in any other fom1

and you must impose this san1e condition on any acquirer.

Library of Congress Cataloging-in-Publication Data

Names: Pomeroy, Sarah B., author. I Burstein, Stanley Mayer, author. I
Donlan, Walter, author. I Roberts, Jennifer Tolbert, 1947- author. I
Tandy, David W., 1950- au thor.
Title: Ancient Greece : a political, social, and cultural history I Sarah B.
Pomeroy, H unter College and the City University of New York Graduate
Cen ter, Em erita, Stanley M. Burstein, California State University, Los
Angeles, Em eritus, Wa lter Donlan, Univers ity of California, Irvine,
Emeritus, Jennifer Tolbert Roberts, City College and the City University
of New York Graduate Center, David W. Tandy, University of Leeds.
Description: Fourth ed ition. I New York : Oxford University Press, 2017. I
lncludes bibliographical references and index.
Identifiers: LCCN 2016059031 (print) I LCCN 2016059259 (ebook) I ISBN
9780190686918 (pbk.: alk. paper) I ISBN 9780190686925 (updf)
Subjects: LCSH: Greece-Civilization-To 146 B.C.-Textbooks.
Classification: LCC DF77 .A595 2017 (print) I LCC DF77 (ebook) I DOC
938/.01-dc23
LC record available a t https:/ /lccn .loc.gov/ 2016059031

9 8 7 6 5 4 3 2 1
Printed by L.SC Communications, United States of America
 To the memory of our parents
and of Alexandra Pomeroy,
beloved daughter of Sarah Pomeroy
 C O N TE NTS

Maps and Battle Plans xiii

Preface xiv
New to the Fourth Edition xv
Trrmslations Used by Permission xvi
Timeline xviii

Introduc tion 1
A Bird's-Eye View of Greek History 1
Sources: How We Know About the Greeks 4
Retrieving the Past: The Material Record 5
Retrieving the Past: The Written Record 6
Periodization 7
Frogs Around a Pond 8
City-States 8
Greek City-States 9

CHAPTER ONE

Early G reece and th e Bro n ze Age 12

Domestication 17
Sources for Early Greek History 17
The Land of Greece 18
Greece in the Early and Middle Bronze Ages (c. 3000-1600 BC) 22
Minoan Civilization 26
Greece and the Aegean in the La te Bronze Age (1600-1200 BC) 34

vii
 The Years of Glory (c. 1400-1200 sc) 38
The End of the Mycenaean Civilization 51

C H AP T lR 1 \\0

T h e Earl y I ron Age (c. 120 0-75 0/700 BC) 56

Sources for the Early Iron Age 57
Decline and Recovery, Early Iron Age I (c. 1200-900 sc) 59
The New Society of Early Iron Age II (~750/700 sc) 64
Revival (c. 900-750 sc) 69
Homer and Oral Poetry 71
Homeric Society 73
Community, Household, and Economy in Early Iron Age II 84
The End of Early Iron Age II (c. 750-700 sc) 88

C H A P TER THRE E J1
Arc h aic G reece (750/700-480 BC) 101
Sources for the Seventh and Sixth Centuries 104
The Formation of the City-State (Polis)105
Government in the Ea rly City-States 107
Emigration and Expansion: The Colonizing Movement 110
Economic and Social Divisions in the Early Poleis 116
Hesiod: The View from Outside 120
The Hoplite Army 124
The Archaic Age Tyrants 126
Art and Architecture 130
Lyric Poetry 135
Philosophy and Science 142
Panhellenic Religious Institutions 145
Relations Among States 148

C H APTER FouR .itl

Spa rta 154
Sources for Spartan H istory and Institu tions 154
The Early Iron Age and the Archaic Period 158
viii
 The Spartan System 162
Demography and the Spartan Economy 173
Spartan Government 176
Sparta and Greece 180
Historical Change in Sparta 181
The Spartan Mirage in Western Thought 183

C H APT ER FI V l

The Gro wth of Athen s and the P e rsian W a rs 186

Sources for Early Athens 186
Athens from the Bronze Age to the Early Archaic Age 187
The Reforms of Solon 192
Pisistratus and His Sons 197
The Reforms of Cleisthenes 202
The Rise of Persia 206
The Wars Between Greece and Persia 209
The Other War: Carthage and the Greek Cities of Sicily 227

C H A P TER SIX

T h e Rivalries of the G reek City-States a nd the G ro w th

o f Athenian D em ocracy 23 1
Sources for the Decades After the Persian Wars 232
The Aftermath of the Persian Wars and the Foundation
of the De!ian League 234
The First (Undeclared) Peloponnesian Wa r
(460-445 BC) 241
Pericles and the Growth of Athenian Democracy 244
Literature and Art 248
Oikos and Polis 257
The Greek Economy 270

C H APTER SEVEN

Greece o n the Eve o f the P elopo nnesian War 277

Sources for Greece on the Eve of the War 277

ix
 Greece After the Thirty Years' Peace 279
The Breakdown of the Peace 282
Resources for War 287
Intellectual Life in Fifth-Century Greece 288
Historical and Dramatic Literature of the Fifth Century 291
Currents in Greek Thought and Ed ucation 303
The Physical Space of the Polis: Athens on the
Eve of War 310

C H APTER El(,HT ~

The P elop onnesia n War 325

Sources for Greece During the Peloponnesian War 326
The Archidamian War (431-421 BC) 327
The Rise of Comedy 338
Between Peace and War 342
The Invasion of Sicily (415-413 ac) 345
The War in the Aegean and the Oligarchic Coup at Athens
(413-411 BC) 351
Fallout from the Long War 357
The War in Retrospect 364

CHAPTER NINE

T he Greek World of th e Early

Fourth -Ce n t ury 369
Sou rces for Fou rth-Century Greece 370
Social and Economic Strains in Postwar Greece 371
Law and Democracy in Athens 382
The Fourth-Century Polis 388
Philosophy and the Polis 392

CHAPTER T~c.N

Philip II and Macedo n ian Suprem acy 409

Sources for Macedon ian History 409
Early Macedonia 410

X
 Macedonian Society and Kingship 411
The Reign of Philip II 415
Macedonian Domination of Greece 426

CHAPTER ELEVEN~

Alexander th e Great 434

Sources for the Reign of Alexander 436
Consolidating Power 437
From Issus to Egypt: Conquest of the Eastern Mediterranean
(332-331 BC) 449
From Alexandria to Persepolis: The King of Asia
(331-330 BC) 452
The High Road to India: Alexander in Central Asia 455
India and the End of the Dream 460
Return to the West 463

CHAPTER TWELVE .II

Alexander's Su ccessor s a nd th e Cosmop olis 470
A New World 470
Sources for the Hellenistic Period 471
The Struggle for the Succession 474
The Regency of Perdiccas 474
The Primacy of Antigonus the One-Eyed 476
Birth Pangs of the New Order (301-276 sc) 479
The Place of the Polis in the Cosmopolis 484
The Macedonian Kingdoms 489
Hellenistic Society 494
Alexandria and Hellenistic Culture 496
Ethnic Relations in the Hellenistic World 507

EPILOGU E 515
The Arrival of the Romans 519
A Greco-Roman World 526

xi
Glossary 535
Art and lllustratiou Credits 548
Index 555
Color plates follow pp. 178 and 386

xii
 M A P AND B
,
ATT L E PL AN S

Mycenaean sites in the thirteenth century BC 42

Greek colonization: 750-500 BC 112
The Athenian Agora in the Archaic period, c. 500 sc, showing the earliest public
buildings 134
Peloponnesus 157
Attica 204
The Persian empire in the reign of Darius 213
The Persian wars 224
The Athenian empire at its height 237
Sicily and southern Italy 278
Alliances at the outset of the Peloponnesian War in 431 284
Theaters of operation during the Peloponnesian War 328
Diagram of Syracuse and Epipolae 348
Macedonia and its neighbors 413
Alexander's campaign 440
Plan of the Battle of Iss us 446
Plan of the Battle of Gaugamela 452
The Greek view of the inhabited world 459
The Hellenistic world 480
The Greek World in the Roman Period 516

xiii
 ,-
P R E F A C E

T his book is designed to share with readers a rich and complex vision of an-
cient Greece that has been forged by the collaboration of several scholars with
different backgrounds and varying interests. We undertook the writing of the first
edition over two decades ago because of our frustration in the search for a single
volume that provided readers with a comprehensive history of Greek civilization
from its beginnings in the second millennium sc through the Hellenistic era. At
that time it had been more than a quarter of a century since the last attempt to tell
the story of Greece in depth from the Bronze Age though the Hellenistic era. We
hoped that what we wrote would be useful and give pleasure both to the general
reader and to the student who is asked to read it in college. Our intent was to write
a book that was long enough to provide depth and detail, and short enough to
enable the instructor to assign primary so urces that would expand the student's
understanding of a world that is both familiar and alien. It would also incorporate
the fruits of the most recent scholarship, while providing a balance between po-
litical, military, social, cultural, and economic history. The many kind words and
reviews our book received indicated that we achieved our goals.
Scholarship does not stand still, however. Since the publication of the third edi-
tion of Ancient Greece, exciting discoveries have been made in all areas of Greek his-
tory. Incorporating the results of this scholarship in this new edition has been both
challenging and pleasurable. In the process we have reviewed every paragraph,
revised and expanded the suggested readings, and improved the illustration pro-
gram. We have paid particular attention to the finds of underwater archaeologists.
As before, we have profited enormously from the work of innumerable scholars
whose names never appear in our book. We are also greatly indebted to Charles
Cavaliere of the Oxford University Press and his excellent staff for their support
and help; we are very grateful to the following readers who took time out from
busy schedules to examine our work and make numerous useful criticisms and
suggestions: Daniel Christensen, Biola University; Diana Harris Cline, George
Washington University; David Graf, University of Miami; Philip Kaplan, Univer -
sity of North Florida; Elizabeth Kosmetatou, University of lllinois- Springfield;

xiv
Vincent Tomasso. We are equally grateful to the readers of the past who helped
us prepare previous editions.
We must also thank Robert Lejeune, who offered computer assistance when
it was most needed and endured our assorted technoflubs with remarkable pa-
tience; thanks too, again, to Lee Harris Pomeroy for help and advice on the art pro-
gram. Finally, we acknowledge with thanks the publishers who have generously
granted permission to quote from translations published by them. All translations
from Herodotus and Thucydides are from Walter Blanco's version in the Norton
Critical Editions of those authors. Similarly, all translations from Xenophon's
Hel/enica are from John Marincola's version in the Landmark Xenophon's He/lenika.
All unattributed translations in the text are by the authors.
The authors would also like to call the reader's attention to three features of
our book: the timeline at the beginning, which provides a brief but comprehensive
overview of Greek history; the extensive glossary at the end, which provides cap-
sule descriptions of many of the terms that occur in the book; and the color plates,
which bring our readers closer to the physical reality of the remarkable objects and
buildings the Greek created. Abbreviations for standard works follow those used
in The Oxford Classical Dictionary, 4th ed. (Oxford: Oxford University Press, 2012).
We are particularly fortunate to have found an expert in the period of Roman
Greece to work with us on this edition of Ancient Greece, Professor Georgia Tsou-
vala of Illinois State University, who has provided a rich account of this important
phase of Greek history. We hope this new edition will, like its predecessor, help
teachers, students, and general readers explore and enjoy the fascinating history
of ancient Greece.

NEW TO THE F OURTH EDITION

• Updated accounts of Bronze and Iron Age Greece

• Improved coverage of Magna Graecia
• Expanded treatment of Roman Greece
• New translations of Aeschylus, Sophocles, and Euripides
• Other new translations, including recently discovered poems of Sappho
and Posidippus
Jennifer Roberts, New York City Sarah Pomeroy, Sag Harbor, New York
Stanley Burstein, Los Alamitos, California David W. Tandy, Leeds, United Kingdom

XV
 TR ANS L AT I O N S U SE D BY

P E RMI SS ION
,-
Barker, Ernest, and R. F. Stailey. 1998. The Politics of Aristotle. Oxford : Oxford University
Press.
Blanco, Walter. 2013. Tire Histories, from Herodotus: Tire Histories, Walter Blanco and Jennifer
Roberts, eds., 2nd ed. New York: W. W. Norton.
- - - . 1998. The Peloponnesian War, from Tlrucydides: The Peloponnesian War, Walter Blanco
and Jennifer Tolbert Roberts, eds. New York: W. W. Norton.
Brunt, P. A. 1976. Arrian: Anabasis of Alexander. Vol. I. loeb Classical library. Can1bridge,
MA and london: Harvard Un iversity Press.
Burstein, Stanley M. 1985. The Hellenistic Age from the Battle of lpsos to the Death of Kleopatra
VII. Cambridge: Cambridge University Press.
Chinnock, E. J. 1893. Arrian's Anabasis of Alexander and Indica. London and New York: G.
Bell &Sons.
Clayman, Dee l. 2014. Berenice II and tire G<!Jden Age of Ptolemaic Egypt. Oxford: Oxford Uni-
versity Press.
Dickinson, Pa trie. 1970. Aristophanes, Plays. Vol. 1. Oxford: Oxford University Press.
Gagarin, Michael, and Paul Woodruff, eds. 1995. "Encomium of Helen," in Early Greek Po-
litical Thought from Homer to the Sophists. Cambridge: Cambridge University Press.
Green, Peter. 1997. The Argonautika: Tire Story of Jason and the Quest for tire Golden Fleece.
Berkeley and los Angeles, University of California Press.
Hanson, Ann. 1975. "Hippocrates: Diseases of Women 1," Signs 1:567-584.
Heisserer, A. J. 1980. In Alexander tire Great and the Greeks: The Epigraphic Evidence. Nom1an:
University of Oklahoma Press.
Jameson, M. 1970. "A Decree of Themistodes from Troizen," Hesperia 29 (1960): 200-201,
modified by P. Green. 1970. Xerxes at Salamis. New York and london: Praeger.
Kitzinger, Rachel. 2016. Medea, from Tire Greek Plays, Mary Lefkowitz and James Romm, ed.
New York: Penguin Random House.
Lombardo, Stanley. 1997. Homer, Iliad. Indianapolis, IN: Hackett.
Lombardo, Stanley. 2000. Homer, Odyssey. Indianapolis, IN: Hackett.
Marchant, E. C. 1925. Xenophon. Vol. 7, Scripta Mirwra.loeb Classical Library. Can1bridge, MA.

xvi
Marincola, John. 2009. Tire Hel/enika, from Tire Landmark Xenoplron's Hellenika, Robert B.
Strassler, ed. New York: Random House.
Nisetich, Frank. 2005. Tire New Posidippus: A Hellenistic Poetry Book, Kathryn Gutzwiller, ed.
Oxford: Oxford University Press.
- - -. 2016. Antigone, from The Greek Plays, Mary Lefkowitz and James Romm, ed. New
York: Penguin Random House.
Papillon, Terry l. 2004. !socrates l1. Tire Oratory of C/assicnl Greece. Austin, Texas: University
of Texas Press.
Parker, Douglass. 1969. Lysistrata, from Aristophanes: Four Comedies, William Arrowsmith,
ed. Ann Arbor: University of Michigan Press.
Pomeroy, Sarah B. 1994. Xenoplron: Oeconomiws, A Social and Historical Commentnry. Oxford:
Clarendon Press.
Pomeroy, Sarah B. 2002. Spartan Women. New York: Oxford University Press.
Ronm1, James. 2016. Tire Persians, from The Greek Plnys, Mary Lefkowitz and James Ronm1,
ed. New York: Penguin Random House.
Ruden, Sarah. 2016. Agamemnon, from Tire Greek Plnys, Mary Lefkowitz and James Ronm1,
ed. New York: Penguin Random House.
Saunders, A. N. W. 1975. Demosthenes and Aeschines. Harmondsworth, UK: Penguin.
Scott-Kilvert, Ian. 1960. The Rise and Fall of Athens: Nine Greek Lives by Plutarch. Harmond-
sworth, UK: Penguin.
Sherman, C. L. 1954. Diodorus of Sicily, Library of History. Vol. VI. loeb Classical Ubrary.
Cambridge, MA: Harvard University Press.
Tandy, David W., and Walter C. Neale, trs. and eds. 1996. Hesiod's Works and Days: A Trans-
lation and Commentnry for the Social Sciences (© by the Regents of the University of
California). Berkeley and Los Angeles: University of Ca lifornia Press.
Todd, 0. J. 1968. Xenophon: Memorabilia and Oeconomicus. Cambridge, MA: Harvard Univer-
sity Press.
Verity, Anthony. 2008. Pindnr. Tire Complete Odes. Oxford: Oxford University Press.
Waterfield, Robin. 1994. Plato. Symposium. Oxford: Oxford University Press.
- - - . 1998. Plutnrch. Greek Lives. Oxford: Oxford University Press.
Welles, C. B. 1934. Royal Correspondence in the Hellenistic Period. London: Yale University
Press.
West, M. I. 1991. Greek Lyric Poetry. Oxford: Oxford University Press.
- - -. 2005. "A New Sappho Poem." Times Literary Supplement, June 26.

xvii
 T I MELINE
,

Political & Cultural

Period Military Events Social Events Development

700(}-3000 Permanent farming Domestication of plants

Neolithic villages and animals; pottery

300(}-2100 Social ranking emerges;

Early Bronze Age villages and districts
ruled by hereditary chiefs

2500 Widespread use

of bronze and other
metals in Aegean

210(}-1600 225(}-2100 Lema and 225(}-2100 Incursions of 225(}-2100 Indo-

Middle Bronze Age other sites destroyed Indo-European-speakers European gods intro-
into Greece duced into Greece

1900 First palaces in

Crete

1900 Mainland con-

tacts with Crete and
the Near East

1800 Cretans develop

Linear A writing

160(}-1200 1600 Mycenae and other 1600 Shaft graves

late Bronze Age sites becom e po\over
centers; small kingdoms
emerge

xviii
 Political & Cultural
Period Military Events Social Events Development

1490 Mycenaeans take 1500 Tho los tombs

over Crete
1450 Linear B writing

1375 Knossos destroyed 14Q0-1200 Height of 1400 New palaces in

Mycenaean power and Greece
prosperity

1250-1225 "The Trojan

1200-900
Early Iron Age I
War"

1200 Invaders loot and

bum the palace centers
12Q0-1050 Palace system
collapses
-
1200 Cultural decline

(Submycenaean 1125-1050)
(Protogeometric 1050-900) 1050 Small chiefdoms 1050 Iron technology
established; migrations of
mainland Greeks to Ionia

1000 Dorian Greeks settle 1000 Monumental

in the mainland and the building at Lefkandi
islands

900-c. 750/00 Early Iron Age 900 Population begins to

11 (Early Geometric 90(}-850) increase; new settlements
(Middle Geometric 850-750) established; trade and
manufacture expand

800 Rapid popu lation 800 Greeks develop an

growth a lphabet; earliest tern·
pies built

776 Traditiona l date of

750/700-480
Archaic Period (Late
730-700 First Messenian
War; Lelantine War
750-700 City·states
emerge
750-720 Iliad and
Odyssey composed
-
first O lym pian games

Geometric 750-700)
750 Overseas colonization 720 "Orientalizing
to the West begins period" in art begins

70<Hi50 Evolution of 700 Hesiod; period of

hoplite armor and tactics lyric poetry begins

669 Battle of Hysiae 670-500 Tyrants rule in

many city·states
continued

xix
 Political &
Period Military Events Social Events
650 Second Messenian 650 Colonization of Black
War Sea area begins; earliest
known s tone inscription
of a law; "Lycurgan
Reforms" at Sparta; the
"Great Rhetra" (?)
632 Cylon fails in attempt
at tyranny in Athens
620 Law code of Draco in
Athens
600 Lydians begin to mint
coins
560-510 Peisistratus and
his sons tyrants of Athens
550 Sparta dominant in
the Peloponnesus
507-501 Cleis thenes insti-
lutes political reforms in
Athens
499 Ionian Greeks rebel
from Persian empire
494 Defeat of Argos by
Peloponnesian League
in Battle of Sepea
490 Battle of Marathon 489 Trial of Miltiades
486 Decision to choose
Athenian archons by lot
482 Ostracism of Aristides
XX
Cultu ral
D eve lopment
650 Temples built of
stone and marble;
Corinthian black-figure
technique
Poetry of Sappho,
Alcaeus
600 Beginnings of sci-
ence and philosophy
(the "Presocratics")
582-573 Pythian,
Isthmian~ Nemean
games inaugurated
Peisistratus expands reli-
gious fes tivals at Athens
530 Athenian red-
figure technique
Pindar begins to write
Fifth~tury rationalists
and scientists; Hippo-
crates; advances in medi-
cine; increase in literacy
 Political & Cultural
Period Military Events Social Events Development

480-479 Battles
of Thermopylae,
Artemisium1 Salamis,
Plataea, Mycale; Xerxes
driven from Greece

480-323 Classical style in

Classical Period sculpture
477 Foundation of
Delian League
470-456 Constmctio n
of temp le of Zeus at
Olym pia
Grow th of democracy
in Athens; Themis tocles
driven out of Athens,
flees to Persia
464 Helot rebellion in 460s Prominence of
Sparta Cimon

461 Reforms of Ephialtes

at Athens; Pericles rises
to prom inence

460415 " First"

Peloponnesian War

458 Aeschylus' Oresteia

454 Athenians move
treasury from Delos to
Athens

Flourishing of Greek 451 Pericles carries law

trade and manufacture limiting citizenship at
Athens
Herodotus at work on
his Histories
447-432 Constmctio n
of Parthenon at Athens
Sophists active in
Athens
431-404 Peloponnesian Thucydides begins his
War History
continued

xxi
 Political & Cultu ral
Period Military Events Social Events Deve lopment

429 Death of Pericles 428 Sophocles' Oedipus

Tyramzus
425 Aristophanes'
Aclmrnians
423 Thucydides exiled
from Athens
422 Deaths of Brasidas,
Cleon
421 Peace of Nicias

415-413 Sicilian 415 Euripides' Trojan

campaign Women
411-410 O ligarchic coup 411 Aristophanes'
in Athens; establishment Lysistrata
of Council of 400; regime
of the5000
407 Ascendance of
Dionysus 1 at Syracuse
403-377 Sparta the most 404-403 Regime of the
power ful state in Greece Thirty Tyrants in Athens
399 Trial and execution 399-347 Dialogues of
of Socrates Plato; fou ndation of
the Academy
395-387 Corinthian War Fourth century: Rise of 399-360 Writings of
class of rhetores at Athens; Xenopho n
economic inequalities and
social stasis throughout
Greece
377 Establishment of
Second Athenian Naval
Confederacy
377-371 Athens the 375-330 Work of
most powerful state in Praxiteles
Greece

371 Theban victory over

Spartans at Leuctra

371-362 Thebes the 368-348 Ar istotle stud-

most powerful state in ies at Academy
Greece

xxii

Pe riod Milita ry Events
359 Defeat of Perdiccas Ill
357 Siege of Amp hipolis
352 Battle of Crocus
Field
348 Capture of Olyn thus
340 Athens and
Macedon at war
338 Battle of Chaeronea
336 Invasion of Asia
Minor by Philip II
335 Revolt of Thebes
Political & Cultural
Social Events D evelop m ent
Serious population
decline in Sparta;
impoverished class of
" Infe riors" at Sparta;
increasing am ount of
property in hands of
Spartan wom e n
359 Accessio n of Philip II
357 Marriage of Philip II
toOiym pias
357- 355 Social War
356 Birth of Alexander the 356 Philip ll' s Olympic
G reat; outbreak of Third victory
Sacred War
355 Demosthenes' first
speech
347 Death of Plato
346 End of Third 346 !socrates' Philippus
Sacred War; Peace of
Philocrates
338 Assassination of 338 Death of !socrates
Artaxerxes Ill; fo un-
dation of Corinthian
League; marriage o f
Philip II and Cleopatra
338- 325 Administration
of Lycurgus at Athens
336 Accessio n of
Darius 111; assassination
of Philip II; accession of
Alexander Ill
335 Destruction of 335 Aristotle returns
Thebes to Athens; founding of
Lyceum
continued
xxiii
 Political & Cultural
Period Military Events Social Events Development

334 Battle of Granicus

333 Battle of Iss us 333 Alexander at

Gordium
331 Battle of Gaugamel.a 331 Foundation of 331 Visit to Siwah by
Alexandr ia Alexander

330-327 War in Bactria 330 Destruction of

and Sogd ian a Persepolis; death of
Phi iotas
329 Assassination of
Darius JlJ
328 Murder of C leitus
327- 325 Alexander 's 327 Marriage of
invasion of India Alexander and Roxane

326 Battle of the

Hydaspes

324 Exiles decree

323-30 323 Death of Alexander

Hellenistic Period JU; accession of Philip JJJ
and Alexander IV

323-322 Lamian War 322 Dissolution of the 322 Deaths of Aristotle

Corinthian League and Dem osthenes

321 Invasion of Egypt 321 Death of Perdiccas; 321- 292 Career of

Antipater becom es Menander
regent
318- 316 Revolt against
Polyperchon
317 Demetrius of
Phaleron becomes
tyrant of Athens
315-311 Four-year war 315 Freedom of
against Antigonus Greeks proclaimed
by Antigonus the One-
Eyed
311 Peace between
Antigonus and his riva ls

xxiv
 Political & Cultural
Pe riod Milita ry Events Social Events D evelop m ent

307 Demetrius [son of 307 End of tyranny of 307-283 Foundation

Antigonus] invades Demetrius of Phalerum at of the Museum and
Greece Athens Library
306 Battle of Salamis 306 Antigonus and 306 Epicurus founds
Demetrius acclaimed Garden
kings
305-304 Siege of Rhodes. 305 Ptolemy, Seleucus,
Lysimachus, and
Cass.ander declare
themselves kings
301 Battle of lpsus 301 Death of Antigonus; 301 Zeno founds Stoa
division of his empire

300-246 Construction
of the Pharos
283 Death of Ptolemy I;
accession of Ptolemy II 283-222 Works
of Theocritus,
CaUimachus,
Apollonius of Rhodes
281 Battle of 281 Deaths of
Corupedium Lysimachus and
Seleucus
279 Invasion of Gauls 27Q-215 Hiero U's reign at
Syracuse
264-146 Punic Wars 241 Sicily becomes a 246 Eratosthenes
Ro man province becom es librarian at
Alexandria
229 Rome intervenes 237-222 Reign of
militarily in lllyria Cleomenes Ul at Sparta
222 Battle of Sellasia 222 Exile of Cleomenes
Ill; end of his reforms at
Sparta

221- 179 Reign of Philip V

in Macedon
215-205 First 212 Archimedes is
Macedonian War killed during siege of
Syracuse
contimred

XXV
 Political & Cultu ral
Period Military Events Social Events D eve lopment

2()()-197 Second
Macedonian War

1% Flamininus proclaims
freedom of the Greeks at
Isthmian games
171-168 Third 179-168 Reign of Perseus
Macedonian War in Macedon

168 Achaean League 167 End of the 167 Polybius is hostage

revolts; end of Syrian Macedonian monarchy in Rome
Wars
146 Sack of Corinth 148 Macedon along with
most of central and north-
ern Greece becomes a
Roman province

146 Achaia is added to

Macedon

143 jewish independence

under Simo n Maccabeus

133 Death of Attalus III

127 Pergamum becomes
part of province of Asia
12Q-63 Reign of
Mithridates VI of Pontus
9(}-85 Sulla fights 86 Su Ua sacks Athens,
Mithridates Delphi, Piraeus
74--63 Lucullus 75 Kingdom of Bithynia
and Pompey fight bequeathed to Rome
Mithridates
63 Death of Mithridates
VI of Pontus; end of
the Seleucid dynasty;
Bithynia and Pontus,
Cilicia, Syria, Crete
become p rovinces or
dependent kingdoms
48 Battle of Pharsalus 48 Death of Pompey in
Egypt

xxvi
 Political & Cultural
Period Milita ry Events Social Events D evelop m ent

42 Battle of Philippi 47 Caesarion is born

44 Corinth becomes a
Roman colony
35-34 Cleopatra Vll and 34 Donations of
Marc Antony conquer Alexandria
Armenia

31 Battle of Actium 30 Suicides of Marc

Antony and Cleopatra Vll;
Rome annexes Egypt
27 BC-AD 14 Reign of
Augustus
Jan, 13, 27 BC Achaia
becomes a separate
province

AD 6 J udaea becomes a 27 BC- AD 14 N icopolis

Roman province is built; the Markets of
Caesar and Augustus
in Athens
14--37 Reign of liberius;
17 Cappadocia becomes a
province

46 Thrace becomes a c. 46-after 127 Plutarch

province

66 Nero visits Greece and

announces the freedom
of the Greeks at Isthmian
Games
117-138 Reign of Hadrian; Hadrian's building
foundation of the program in Athens
Panhellenion in Athens (c.
130 Arrian the historian is
consu l in Rome)
132 Com pletion of
Hadrian's Library and
the Temple of Zeus in
Athens
138-161 Reign of
Antoninus Pius

161-180 Reign of Marcus 161 Odeum of Regilla

Aurelius built by Herodes
Atticus in Athens
contimred

xxvii
Another random document with
no related content on Scribd:
The Project Gutenberg eBook of Dramaturgiai

dolgozatok (1. kötet, 1850-1863)

This ebook is for the use of anyone anywhere in the United
States and most other parts of the world at no cost and with
almost no restrictions whatsoever. You may copy it, give it away
or re-use it under the terms of the Project Gutenberg License
included with this ebook or online at www.gutenberg.org. If you
are not located in the United States, you will have to check the
laws of the country where you are located before using this
eBook.

Title: Dramaturgiai dolgozatok (1. kötet, 1850-1863)

Author: Pál Gyulai

Release date: August 5, 2022 [eBook #68695]

Language: Hungarian

Original publication: Hungary: Franklin-Társulat, 1908

Credits: Albert László from page images generously made

available by the Internet Archive

*** START OF THE PROJECT GUTENBERG EBOOK

DRAMATURGIAI DOLGOZATOK (1. KÖTET, 1850-1863) ***
 Megjegyzés:
A tartalomjegyzék a 585. oldalon található.
DRAMATURGIAI DOLGOZATOK
IRTA

GYULAI PÁL

ELSŐ KÖTET

BUDAPEST

FRANKLIN-TÁRSULAT
MAGYAR IRODALMI INTÉZET ÉS KÖNYVNYOMDA

1908
FRANKLIN-TÁRSULAT NYOMDÁJA.

DRAMATURGIAI DOLGOZATOK
I.
1850–1863
1850
 ALFÖLDI SZINMŰTÁR.1)

Az Alföld, a mily gazdag gabonában, oly szegény irodalmi

terményekben s a minő nagy tiszteletben áll előtte a szalonna és
töltött káposzta, épen oly kevés becsűek a könyvek. Az írók és
könyvárúsok bizonyságot tehetnek. Túl a dunai részen mindig két
annyi könyv kel el, mint a Tisza áldott vidékén; Debreczenben
közelebbről is megszüntek a Csokonai lapok és Szegednek egyetlen
lapja még mindeddig nem tudott fölelevenülni. Szomoru dolog;
annyival inkább, hogy az alföld a magyar elem fészke.
Azt hitte az ember, hogy a mult évek, midőn minden ember
kénytelen volt hirlapot olvasni, e vidéket is közelebb hozzák az
irodalomhoz. A hirlapok után majd könyvek következnek, s a
szellemi haladás megkezdi emelkedését. Azonban, úgy látszik, hogy
Debreczen, Szeged és más alföldi nagyobb városok polgárainak
még most sem vált életszükségletökké egy kis olvasás. Elég a
kalendárium, melyben a vasárnapok, időjóslat, magzatok, atyafiak,
komák és komaasszonyok névnapjai feltalálhatók.
Igen rosszul van ez igy. Nincs miért büszkélkedni a tősgyökeres
magyarsággal, magában az csak holt kincs. Jó pénzzé kell verni és
forgásba hozni, hogy vegye hasznát az ország. Ugy fáj az ember
lelke a látományon. A nemzet életerős tagjai munkátlanul, tétlenül, s
a szellem lekötve bennök. A jó s legépebb magyar természet, annyi
szép képesség kifejletlenül, vagy tévesztett irányban.
Holott itt alakulhatna meg a valódi magyar középrend, melyre
annyira szükségünk van, s találhatná mind szám szerint, mind
anyagi tekintetben, legerősebb támaszát az irodalom s általa a
nemzeti műveltség.
 A serdülő nemzedék nyujt is e reményekre némi kilátást. Azért
nem kell elcsüggednünk. Mindenekelőtt az alföldi hirlapokat kell ujra
feltámasztani, s velök a közélet és irodalom részvétét. Lassan-
lassan megnyílik a szellemi élet világa. Az alföldi embernek sok
patriarchális eszméje van, s inkább megveszi azt a lapot vagy
könyvet, mely saját szülötte városában jött ki, még pedig ismerős
irótól, mint az idegent. A többi aztán magától jön. De a hangot el kell
találni kedélyéhez. Ez a legfőbb.
Ha igazságosak akarunk lenni, meg kell vallanunk, hogy ez
mindeddig hiányzott. Például a Csokonai lapok – mást most
mellőzzünk – oly diákos és tapintatlan modorban valának
szerkesztve, hogy megszünésökben csak az irodalmi közöny
sajnálható.
Már e szempontokból is örvendenünk kell e vállalatnak, habár
szinműtárak hazája nem a vidék, hanem a főváros, hol szinész,
drámairó és műveltebb izlésü közönség kölcsönös hatással vannak
egymásra. A kiadónak czélja koronként megjelenő füzetekben egy
eredeti s egy forditott szinmüvet közleni. Ez is mind jó, csak félünk,
hogy az eredeti szinművek sorozatát alkalmasint megbukott, el nem
fogadott vagy évtizedek óta heverő, becscsel soha nem birt, s már
divatból is kiment szinművek fogják kitölteni. Legalább a jelenleg
közlött eredeti mű ilyesmit gyanittat. Igy az irodalomnak mit sem
használunk. A rossz, selejtes költői műveknek közlönyt inditani meg
nagy bűn. Izlést ront, s csökkenti a jók hitelét. Tudományos könyv
legyen bármily hiányos, mégis mindig tartalmaz valami jót, s
viszonyosan hasznos is lehet. Nem igy a költői mű.
Ez első kötet Horváth Cyrill akadémiai rendes tagnak egy öt
felvonásos szomorujátéka kezdi meg Vetélytársak czim alatt.
Horváth Cyrill régi drámairó már, de alig hihető, hogy egy-két
szorgalmas könyvtárnokon kívül, valaki emlékezzék műveire. Jobb is
lett volna nyugodni a borostyánokon. Most nincs az a boldog idő,
midőn az akadémia száz aranynyal jutalmazta a csinos jambusokat,
s Tóth Lőrincz és Jakab István voltak a koszorus drámairók. Ma már
senki sem ir, olvas és játszik ily darabokat. Kinevetik vele az embert,
legyen bár még oly becsületes arcza, kétszer oly tudós neve és
háromszor oly tiszteletet igénylő ruhája.
Furcsa alkatrészekből állottak e drámák. Első s fődolog volt
csengő és pengő jambusok; dagályos képek mennél hosszabbra
nyujtva, hogy kiadhassák az iveket, mit a cselekvény nem tudott, a
kornak a régi magyar előidőkből kellett vétetni; aztán megjelentek a
személyek, német lovag-drámákból megszökött, s attilába erőszakolt
hősök, egymást halálosan gyülölő várurak, bölcs remeték s
módfölött okos vén cselédek; vitéz lovagok, kiknek erényét majdnem
gyűlölni kell, s gyáva ostoba bűneíket szánni. Szerelmes halvány
leányok, kik tengert pityeregnek és szélvészt sóhajtanak. E diszes
társaság, miután öt hosszu unalmas felvonást német érzelgések és
magyar táblabirói pathoszszal telebeszélt, rendszerint elpusztitotta
egymást, vagy boldog lett, egy-egy álerkölcsi eszmét hagyva
megemésztésül a nézőknek. Körülbelül ezekből áll Horváth Cyrill
drámája is.
Legyen ennyi róla elég s mellőzzük a részleteket. Becsületünkre!
átolvasásuk is szörnyü fáradságba került. Aztán egy akadémiai
tagnak sokkal több ismerete van, mintsem egy irodalmi ujoncz
fejtegetéseire szoruljon. Más baj is van itt: az a csodálatos mánia,
mely a csizmadiát szokta elérni, midőn politikus lesz; vagy a
borbélyt, ki erőnek-erejével doktor akar lenni. Birálat helyett jó
tanácsot akarunk adni. Sziveskedjék Horváth Cyrill kerülni a
múzsákat s dolgozzék akadémiai szakmájában valami olyat, mely,
ha nem kitünő, legalább hasznos lehet; ne compromittálja az
akadémiai tagsági czimet, melyet már annyiszor compromittáltak, s
éltesebb létére ne alkalmatlankodjék nekünk, kiknek a fiatalokkal is
elég bajunk van.
A másik szinmű, Hugo Victor Borgia Lucretiá-ja fordítva a
kiadótól. A választás dicsérendő; Hugo Victor, a német kritikusok
ellenére is, a jelesebb drámairók egyike. A hol genialitás van, hamar
békülünk a hibákkal, s a költészetnél lelkesülnünk kell. Eredetisége
mellett feledjük különczségeit, eszméiért megbocsátunk
erőszakosságának. Ő annak nem oka, hogy iskoláját elferditék,
modorrá aljasiták, s tizenöt év óta csak jellemeit nyesik a
drámagyártók, kik közül a világ alig tanulta meg egy-kettő nevét.
Borgia Lucretiában is mily óriási feladattal küzdött meg, s mily
nagy eszmét vitt keresztül. Egy női szörnyet tesz érdekessé,
drámaivá azzal, hogy anyai szeretetet gerjeszt szivében.
Összhangzásba hozza jellemével, bár testvérét gyilkolta meg és
atyja ágyasa volt. A gyülölet mellett részvétünk ébred, haragunkban
szánjuk. Csupán az egyetlen erénye, roppant bünei mellett, s ezért
szenvednie, buknia kell. Minő mély igazság és kiengesztelődés!
Ajánljuk a kiadó figyelmébe Hugónak a többi, még magyarra nem
forditott drámáit is; úgy Delavigne Kázmért, kitől a magyar szinpad
semmit sem bir. Nem volna fölösleges a régibb és újabb spanyol
drámákhoz is hozzányulni; mert a spanyol drámairodalom gazdag, s
a spanyol költészet népdalai után itélve a mienkkel leginkább rokon
minden nyugotiak közt. Csodálatos, hogy a spanyol drámákat
forditóink mindeddig elhanyagolták.
A kiadó forditása nem művészi, s még csak nem is hibátlan. A
vous-t épen oly gyakran használja a magyarban, mint a hogy a
franczia szokta. Egy-egy lapon huszonnyolczat is megszámlálhatni:
«Azon nap, midőn tizenhat éves lettem, a halász nyilvánitá, hogy
nem az apám légyen, mig csak a világon férfiak hadjáratra s nők
gyönyörélvezetre fognak találtatni.» Ez mind francziául van. «Minden
kedélyeimet teljesítik.» Ennek nincs értelme. A kedély kedvteléssel
vagy vágygyal van fölcserélve. A herczeg szolgájához gúnyosan igy
szól: Kedvesem. Ez sajátságos kifejezés s magyarban a barátommal
leginkább megközelíthető.
Nem hiányzanak a nyelvtani hibák sem. Ezeket nyesegetni,
meglehet, pedantság, de elkövetni mindenesetre több a
figyelmetlenségnél. Törődni ik-es ige, folyik ik-telen vagy legalább
kétes, s ilyenkor jobb iktelen alakban használni. Az ik-kel különben is
el van árasztva nyelvünk. Megbocsájtani tájszólás; ki mondja főnevét
igy: bocsájnat? stb.
A kiállitás és nyomás becsületére válik a kecskeméti nyomdának.
1853
 KALMÁR ÉS TENGERÉSZ.
Dráma 4 felvonásban. Irta Czakó Zsigmond. Előadatott a Nemzeti Szinházban
1853 február 25-én.

Nem nekünk jut először eszünkbe: mivé lesz a magyar szinészet,

ha jeleseink lassan-lassan kidőlnek. Csodálatos! A legmostohább
korszakban, midőn legjobb szinészeink ötvenkét megye vándorai
valának s a szinpad csak a festett falak varázserejével rendelkezett,
csapatonként állottak elő a nagy tehetségek, mig most, a nem épen
a kedvezőtlen körülmények között, alig látunk egy-kettőt, a kik némi
reményekre jogosithatnának. Honnan van ez? oly kérdés, melyet
feszegetni csak német bölcsész tudhatna, mert neki van tehetsége
és türelme oly dolgokról elmélkedni, mikről nem szükség s
eredményre jutni ott is, a hol eredményt elérni nehéz. Utoljára is
abban kell megnyugodnunk, mit a hires Monte-Christo az élet
titkának nevezett: «Várjunk és reméljünk.» Mi még bátrak vagyunk
hozzá tenni: reméljünk és csalódjunk és ujra reméljünk.
Tapasztalásból szólunk, épen mint a hires Monte-Christo.
Hervei Ida kisasszony először lépett föl nagyobb szerepben
(Bilsenné): tehát öreg nő szerepében ifju leány. Ez már magában
igen méltánylandó valami s mi a legjobb véleménynyel léptünk a
szinházba. Igaz, nem épen nagy figyelemmel néztük végig a
szinművet, mert akaratlan a multba tévedt gondolatunk, midőn az ifju
költő e darabjával első diadalát ünnepelte s kora halála eszünkbe
juttatja azt, hogy azóta drámairodalmunk is a szinészet sorsában
osztozik: itt is várnunk és remélnünk kell, azonban Hervei Ida
kisasszony egyetlen szavát sem vesztettük el s hiven kisértük
mozdulatait.
 Hervei Ida kisasszony jó szinpadi alak, hangja erős és nem
kellemetlen, de szavalni, arcz- és tagjátékot kell még tanulnia. A
kezdő elfogultságát talán a folytonos gyakorlat legyőzi s nem is ez
az, a min mi fönnakadnánk. Kevés jelét láttuk a jellemfölfogásnak és
visszaadásnak. Bilsenné vallásos, szigoru, nyers és indulatos öreg
nő. Előttünk ifju hölgy állott élénk mozdulatokkal, kinek csak néha
jutott eszébe, hogy haja már megőszült. Midőn indulatba jő, s
átkozódni látszik, csak annyit jegyzett meg magának: itt föl kell
emelnem hangomat és kezemet, de a helyzet lélektani jelleméről
nem gondolkozott és szerepét nem tudta egyöntetüvé alakitani. Ez
véleményünk ma esti játékáról, de tehetségégéről nem mernénk
határozottan szólani. Még nem fog ártani néhány próba, hogy mind ő
tisztába jőjön magával, mind a közönség vele. Az igazgatóság, ugy
hiszszük, ezután is alkalmat szolgáltat arra, hogy Hervei Ida
kisasszony haladását bemutassa s tehetségéről mind jobban
meggyőzzön bennünket, annyival is inkább, mert az a szakma, a
melyre ő hivatottnak érzi magát, fontos és nincs eléggé képviselve.
A közönség részvéttel volt a föllépő iránt s kihivásokkal bátoritá.
 IRA ALDRIDGE.

1853 márczius 24-én.

Az afrikai Roscius, az egyetlen Othello, mikép Aldridge-t
Európaszerte nevezik, pár nap mulva körünkben lesz s kétszer fog
föllépni a nemzeti szinpadon. Helyén látjuk rövid vázlatban közölni
életrajzát és szólani valamit művészi jelleméről s azon hatásról,
melyet Európa fővárosaiban tőn. A szempontok, melyekből
magasztalói és ócsárlói kiindulnak, æsthetikai tekintetben nem
egészen eldöntött kérdések, de a magyar közönségnek biztos
vezérfonalul szolgálhatnak, hogy elfogulatlanul élvezhessen s
itélhessen meg egy művészt, ki nem csak azért nevezetes, mert egy
elnyomott és magasabb szellemi emelkedésre képtelennek tartott
népfaj képviselője, hanem egyszersmind azon nagy szinészek közé
tartozik, a kik Shakespeare műveinek adnak életet s vele mintegy
rokonságban tehetségök tragikumot és komikumot egyesit.
Aldridge fejedelmi sarj, épen mint Othello. Ősei a Fulah-törzsnek
voltak fönökei Sanegal partjain, Afrika nyugati részén. Egy amerikai
missionarius utat talált oda. – Hősünk nagyatyját igyekezett
megnyerni a keresztyén vallásnak. Ez hajlott rá és szokásba akarta
hozni a keresztyén foglyok kicserélését, a helyett, hogy
rabszolgákként eladassanak. A törzs ezen fölháborodott s lázadás
ütött ki. A missionárius még a lázadás kiütése előtt harmadnappal
visszatért Amerikába, magával vive egyik fiut, Aldridge atyját és
gondoskodott, hogy keresztyén nevelésben részesüljön. Ezalatt az
egész fejedelmi család kiirtatott s a lázadás vezére vette át az
uralkodást. Az egyetlen életben maradt fiu lelkészi pályára szánta
magát, de titkon azt az óhajtást táplálá, hogy hazájába visszatérvén
kivivja örökösödési jogát s néptörzsét a keresztyén hitre téritse. Meg
is jelent hivei között, de czélja nem sikerült. Ujra kiütöttek a régi
viszályok s a nép két pártra szakadt. A trónkövetelő, a kiütött
polgárháboruban megveretvén, csak futással menthette meg életét.
Kilencz évig élt elrejtőzve hivei egyikénél, nejével, egy négernővel,
kit még Amerikában vett el. Lehetetlen volt szabadulnia. A vidéket
kémek vették körül, kik reá vadásztak.
Itt született Ira, ki még most is emlékszik, hogy mint nyolcz éves
gyermek, a kunyhó előtt játszván, hol szülői rejtőztek, mint fogatott el
egy fegyveres kémtől, a ki arczán atyja vonásaira ismert, s mikép
szabaditá meg egy öreg nő, ki őt fiának hazudá. Végre nagy bajjal
Amerikába menekültek, hol atyja szines társainak lelkésze lőn. –
Szülői őt is lelkészi pályára szánván s nagy gondot forditottak
neveltetésére. Azonban egy szini előadás, melyen történetesen jelen
volt, életpályáját máskép döntötte el. Ugy hitte, hogy szinésznek
született. Ő maga beszéli el, mennyire el volt ragadtatva, bűvölve és
sejtelmeit mint mulá felül mindaz, mit látott, hallott, érzett. Az
előitélet, mely népfaján nehezül, az akadályok, melyek minden
lépten eléje gördültek, nem rettenték vissza. Egy ifju művész
lelkesülését, ki tárgyán szenvedélylyel csügg, semmi sem olthatja ki.
Szerepeket kezdett tanulni s először egy magán szinpadon lépett föl;
társai néger műkedvelők voltak, kiket ő maga tanított be. Az előadás
sikerült, a fehérek gunyos élczei természetesen nem maradtak el.
Első kisérletei e korszakából egy mulatságos adomát beszél el
róla Mathews, hires angol szinész, ki épen akkor tőn tanulmányutat
az az Egyesült Államokban s egyik előadásán jelen volt. Hamletet
játszta. Midőn a hires «lenni és nem lenni,» monologot szavalja s
mindjárt elején e helyre ér: «and by opposing end them» a
közönségnek egy ezzel hangzásra nézve csaknem egyező néger dal
kezdete jut eszébe: Oppossum up a gum tree (a zacskós-állat
gummifára mász) s nagy zajjal kényszeriti Hamletet, hogy ezt
énekelje el. «Jól van, uraim és asszonyaim, úgy látszik, önök inkább
kedvelik a zacskós-állatot a gummifán, mint Hamletet.» És
elénekelte a dalt, azután tovább szavalá a hires monologot. Ez az ő
humora, mi vendégszerepléseinél most is megujul; mert ugyan nem
e jelenet ismétlése-e az, midőn Othello és Macbeth után ugyanazon
este Mungó-ban lép föl, s mint ostoba szerecsen rabszolga
kaczagtatja meg közönségét, melyet elébb sirásra birt, megrázott?
Ira tanulni akart s tovább képezni magát. Jeles szinészeket akart
látni s mindent elkövetett, hogy a Chatam-szinház előadásaira
bejuthasson. Egy tanulótársa segité rá, ki Wallack szinész jelmezeit
hordá föl esténként a szinházba. Barátja halálával ő foglalta el helyét
s mint a legelső szinész inasának bő alkalma lőn a szinészet titkaiba
bepillanthatni. Itt, a szinfalak közt képezte ő magát, örömmel
szenvedve bántalmat, lealáztatást, csak hogy czéljához juthasson.
Atyja most sem mondott le azon szándékáról, hogy belőle
lelkészt neveljen. A Shenectady College-be adá, majd 1828-ban
Európába is átküldé, hol a glasgowi egyetemen másfél évet töltött.
Se az atyai szigor, se hittani tanulmányai nem gyöngiték régi
hajlamát. Szenvedélye a szinészethez szellemi fejlődésevel
növekedett. Azon elhatározással indult Londonba, hogy szerencsét
próbál. Senkitől nem ismerve, egyedül hajdani gazdájától, Wallacktól
ajánlva, számtalan akadályokkal kellett megküzdenie, mig egyik
külvárosi szinházban fölléphetett. Othellót játszá s nagy tetszést
nyert. Ez fölbátoritá. A Coburg-szinházhoz szegődött, noha ez sem
tartozik az első ranguak közé. Itt Oronoko, Gambia, Zarambo s más
szerepekben a közönség kegyenczévé lőn.
Othello szerepét nem csak a szinpadon játszsza, hanem az
életben is. Azonban még mind eddig boldog Othello. A történet im
ez. Midön egykor a Rabszolgák czimű szinműben Gambiát játszá,
egyik barátjától játék után egy páholyba kéretett. Berks grófságból
egy kőztiszteletben álló férfiu és parlamenti tag családja akart
megismerkedni vele, mely művészete iránt nagy tisztelettel
viseltetett. E rövid találkozás elég volt arra, hogy a parlamenti tag
leánya Desdemona szerepét játszsza és Aldridge hat hét mulva
elmondhassa a bámuló rokonoknak:

Hogy a leány velem jött, az való,

Az is való, hogy összeesküvénk.
 Nem vádolták be, hogy bájitalt, bűvös mesterséget használ. De
atyja épen ugy gondolkozott, mint Brabantio, a mi különben nem
akadályozá boldogságukat.
Neje hiven kisérte a vidékre, hova visszavonult hogy
nagyobbszerű föllépésre készüljön a főváros valamelyik első rangu
szinpadán. Nyolcz évet töltött vidéki szinpadokon folytonos gyakorlat
és tanulmány közt. Most először Dublinban akart föllépni. Az
igazgató eleinte nem akart vele egyezkedni. Valami izetlennek
találta, hogy Britannia egyik legjelesebb szinpadán néger játszszék.
Végre engedett. Aldridge Othellóban akart föllépni. Az igazgató
figyelmeztette, hogy Kean, kit épen vendégül vár, mindig haragudni
szokott, ha szerepeit előtte játszszák, aztán vakmerőség is tőle,
Othelló-ban lépni föl, mert a közönség hasonlítást fog tenni közte és
Kean közt. Aldridge megmaradt szándéka mellett és – győzött. Maga
a megérkezett Kean is a tapsolók közé vegyült s ajánló levelekkel
látta el. Szerepei szaporodtak. Végre 1833-ban föllépett Covent-
Garden szinházban, hol megalapitá művészi hirét, mely azóta mindig
növekedik. Ármányok utóbb a Surrey-szinházba szoriták. Oda
hagyta Londont, de a kitüntetések követték. A többek közt 1838-ban
a saint-domingói parlament egy üdvözlőirattal tisztelte meg s az
akkori elnök számfeletti segédének nevezte ki, mit a londoni consul
hivatalosan juttatott értésére. Később ujra visszatért Londonba s
még nagyobb sikerrel játszott. A londoni lapok telvék
magasztalásával. A Punch természetesen humorral ir róla: «Ira furor
brevis est. Jól választotta csodálatos keresztnevét, s talán azért
csinál mindenütt furorét.»
A mult évben kezdé meg szárazföldi vendégszerepléseit.
Németországban lépett föl s legnevezetesebb fővárosaiban tetszést
aratott. A porosz király bemutattatá magának s a tudomány és
művészet arany érempénzével jutalmazta. A mult hóban látogatta
meg Bécset. Jelenleg Pestre utaztában Pozsonyban
vendégszerepel. – Aldridge külseje megnyerő és deli. Valódi hősi
alak. Közép nagyságu, jól megtermett erős férfiu, egy kissé hizásra
hajlott, a mi azonban még nem ártott növése szabályosságának.
Barna arcza kifejezéssel teljes a nélkül, hogy némely szinész
bágyadt szenvelgésével birna, s épen ugy hatalmában van, mint
termete. Egyedül egy kissé nem szép orr zavarja a különben szép fej
összhangját. Szemei hasonlóképen kifejezésteljesek és beszélők.
Organuma hatalmas, teli, mély érczü. Játékának stilje főbb
vonásokban a legjobb angol szinészek iskolájából való, melyre saját
eredetisége bélyegét nyomta. A nyugodt helyeken könnyen társalog,
mintegy oda vetve, a csak kissé szenvedélyeseken is a szavalatig
emelkedik, a mi drámai éneklés a szó művészi értelmében, az
ugynevezett nagy stil. Mozdulatai mindig nemesek, méltóságosak.
Néger eredetének köszöni azon természeti hangokat, melyeket
ugyszólva ő hozott szinpadra. Hosszan nyujtott «Oh» fölkiáltása
megható, oroszlánias mormolása, mely a szenvedély viharát
megelőzi, legmegrázóbb, mig sirása, mint a gyermeké, meginditja az
embert. Ily pillanatokban szemében valami csodálatos fájdalom
nyilatkozik. Midőn égre tekint, szemgolyójának sötéten kékesfehére
fölfordul s arczának a legmélyebb szenvedés kifejezését adja.
Legkedvenczebb szerepei Othello, Macbeth, Mungo. Othellóban
a legeredetibb. A féltékenységet, e legféktelenebb szenvedélyt, még
senki sem ábrázolta ily igazán, mit nagyon elősegit néger
származása. A valóság és művészet egyesül e két szerepben.
Othello csak ilyen lehet, mikép Shakespeare teremté. A komikumban
is épen oly jeles, mint a tragikumban. E sokoldaluságát még azok is
elismerik, kik szemére hányják, hogy egész repertoireja csak egy-két
szerep, melyeket nem nehéz egy egész életen át betanulni. Berlin-
és Bécsben ugyan a közönség osztatlan tetszésében részesült, de a
műbirák két pártra oszoltak. Ócsárlói egész művészetét csak
modornak nevezik, melyből egyedül a féktelenség övé, a többi
utánzása Kean- és Macreadynek, nem épen mindennapi tehetséggel
és tanulmánynyal. Az izlés nevében tiltakoznak a barbárság
betörései ellen. Hatását ritkán nevezik æsthetikainak s nem akarják
elismerni, hogy különb a német Othellóknál, bár gunyosan
megengedik, hogy egyetlen. Művészietlen természetiesnek tartják a
szenvedély vulkáni kitöréseiért, természetietlen művésznek a nagy
stilért, az ellentétek igen szem- és fülbántó kitüntéseért, mit angol és
franczia iskolának neveznek. Azonban ne feledjük el, hogy a német
kritikusok Rachel irányában sem voltak elég méltányosak és
rögeszméjök, hogy Shakespeare műveit a német szinészek játszák
legjobban. Arra is gondoljunk, hogy Shakespeare drámáiban az
egyéni a fő minden következményeivel, s a szenvedélyek legigazabb
ábrázolása.
Mi igaz és mi nem azon magasztalás- és ócsárlásokból, miket e
rövid czikkben futólag érinténk, a jövő héten tanui lehetünk.