8.

Tétel

Mérés-értékelési alapfogalmak, típusok, az értékeléssel szemben támasztott követelmények. A

mérés-értékelésre vonatkozó jogszabályok, országos és nemzetközi mérések jellemzői.
Mérés-értékelési feladatok megjelenése az intézményi önértékelésben. Mérésmetodikai
ismeretek, feladatlapok készítése, feladattípusok. Mérési eredmények kiértékelése.

Alapfogalmak:

1. Populáció: azonos tulajdonságokkal rendelkező egyedek sokasága

2. Minta: a populáció megadott szempont szerint kiválasztott része
a. ténylegesen részt vesznek a vizsgálatban
b. akkor jó, ha reprezentatív a populációra nézve
c. a populáció egészére vonunk le következtetést
3. Gyakoriság: hányszor, milyen arányban fordul elő a mintában az egyes változók
4. Átlag: különböző mennyiségek középértéke, jele: A
a. jól jellemzi az adathalmazt, az adatok az átlag környezetébe esik
b. óvatosan kell kezelni  a „környezet” lehet nagy is (kell egy másik mutató,
hogy pontos képet kapjunk)
5. Szórás: átlagtól való átlagos eltérés
a. minél pontosabb egy átlag, annál kisebb a szórás
b. minél kisebb a aszórás annál pontosabb az átlag
6. Módusz: az adatok körül a leggyakoribb elem (lehet több is)
7. Medián: az az értik aminél a minta egyik fele nagyobb és a másik fele kisebb
a. páratlan elemszám esetén: a középső elem
b. páros elemszám esetén: a két középső érték számtani közepe
8. Korreláció: két változó közötti lineáris összefüggés mérőszám
a. -1 és 1 közötti szám
b. +  ha a két változó együtt mozog
(pl.: a látogatottság és a lángos fogyasztás = több látogató  több fogyasztás;
kevesebb látogató  kevesebb fogyasztás)
c. -  ha a két változó külön mozog
(pl.: lángos ára és a lángos fogyasztás = magas ár  kevesebb fogyasztás;
alacsony ár  több fogyasztás)
d. 0 körüli érték  ha a két változó független egymástól
 (pl.: látogatottság és a lángos ára  nincs összefüggés)
9. Konfidencia-intervallum: megbízhatósági tartomány
a. pl.: 95 %-os konfidencia intervallum azt jelenti, hogy:
i. a megbecsült adat, 95%-os valószínűséggel esik az adott intervallumba
ii. nem az egyes értékek esnek 95%-os valószínűséggel abba a
tartományba, hanem az értékek átlaga!!!
iii. megbízható becslésre vezet
10. Szignifikancia (szignifikáns =jelentős)
a. két dolog között eldől, hogy melyik a jobb VAGY nem tudunk különbséget
tenni  egyformának tekintjük őket
11. Percentilis: a változó eloszlásának jelentésére szolgáló mutató
12. ITEM: a kompetenciamérés tesztfüzeteiben szereplő egységnyi kérdés
a. logikailag önálló egységek
b. egyedi azonosítóval rendelkeznek
c. saját statisztikai jellemzőkkel bírnak
i. nehézség
ii. tippelési paraméter

Mérés-értékelés típusai:

 Diagnosztikus (feltáró – bemeneti mérés – diagnosztizál)

o folyamat kezdetén valósul meg
o célja: hatékonyság javítása; előzetes tudás feltárása
 Formatív (fejlesztő folyamat – formálás)
o a tanuló és a tanulási folyamat fejlesztését szolgálja
o címzett: tanuló
 Szummatív (összegző – kimeneti – minősítő)
o tétje van
o minősítő értékelés címzettje: más
o valamilyen okból érdekel a tanuló teljesítménye (pl.: érettségi)
Értékeléssel szemben támasztott követelmények:

 objektív  a mérés-értékelés tárgyilagos, ne legyen szubjektív (értékelési útmutatóval

tudjuk biztosítani)
 megbízható  jól mérje azt, amire kidolgoztuk, a kérdések és válaszok jól
illeszkedjenek az elvárt követelményekhez, tudásszinthez
 érvényes  valóban azt mérje, amit mérni szeretnénk

Mérés-értékelésre vonatkozó jogszabályok

 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről  19.§ (2)

 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet  7.§ (Pedagógiai Program); 64. § (tanuló
osztályzatai/érdemjegyei meghatározása)
 48/2012. (XII. 12.) EMMI rendelet  4.§ (pedagógiai értékelés ellátásának eszközei
és módszerei); 10.§ - 15.§

Országos és nemzetközi mérések

Országos Nemzetközi
Országos Kompetencia Mérés (OKM) PISA
Célnyelvi mérés PIRLS
Idegennyelvi mérés TIMMS
NETFIT
DIFER (diagnosztizáló fejlődésvizsgáló
rendszer)

OKM:

 alapkészségek, képességek mérése

 minden tanévben elvégzik
 6. 8. 10. évfolyamokon
 szövegértési és matematikai eszköztudás fejlődését vizsgálja
 az iskola vezetője, pedagógusai és tanulók vesznek részt a mérés-értékelés feldatainak
végrehajtásában
 feladatellátási helyen valósul meg
 azonos időpontban, azonos körülmények között
  időpontja: május utolsó szerdája
 nemzetiségi nyelven is rendelkezésre kell bocsátani
 célja: felmérni, hogy a tanulók az addigi tudásukat milyen mértékben tudják
alkalmazni a mindennapi életből vett feladatok megoldása során
 tartalmi keret 20/2012 (VIII.31.) EMMI rendelet
 OH az eredményekről elemzést készít
 mérés azonosítóval kapcsolatban: 2011. CXC törvény 80.§-ban van

Célnyelvi mérés:

 kéttannyelvű általános iskolákban

 6. és 8. évfolyamon
 időpontja: május második szerdája

Idegennyelvi mérés:

 azok a 6. és 8. évfolyamos tanulók vesznek részt rajta, akik a célnyelvi mérsében nem
vesznek részt
 olvasott és hallott szövegértés
 időpont: május harmadik szerdája

NETFIT:

 tanulók fizikai és edzettségi állapotát méri fel

 mindenkit mér, kivéve a felnőttoktatásban és 1-4. évfolyamos tanulókat nem
 egyszeri alkalom
 2 hónapos határidővel
 testnevelést tanító pedagógusok végzik a felmérést
 tanulónként, osztályonként, évfolyamonként rögzít a tanár
 az összes testnevelő részt vesz az értékelésben  meghatározzák a szükséges
intézkedéseket
 egészségsztenderdekhez vannak viszonyítva
 mérési időszak: január közepétől április végéig
 adatfeltöltés: május vége
 adminisztrációs feladatokhoz a NETFIT programot kell alkalmazni
DIFER

 egyéni hátrányok, alapkészségek sikeres meghatározása érdekében

 általános iskolák: október első felében
 első évfolyamon azoknál a tanulóknál, akiknek az alapkészségek fejlesztését
hangsúlyosabban kell támogatni
 az intézmények október végig jelentik az OH-nak az érintett tanulók létszámát
 az érintett tanulókkal december első feléig el kell végezni a vizsgálatot  adatot kell
erről szolgáltatni
 4-8 éveseknek készült a felmérés

PISA:

 15 évesek felmérése
 milyen mértékben rendelkeznek az alapvető ismeretekkel a mindennapi életben való
boldoguláshoz, továbbtanuláshoz vagy munkába álláshoz
 cléja: képesek-e a tanulók a tudásukat hasznosítani, új ismereteket befogadni és
alkalmazni
 3 évente rendezik meg
 szövegértés, matematika és természettudományok területén
 a vizsgálat nagy hangsúlyt fektet a különböző oktatási rendszerek összehasonlítására

PIRLS

 4. évfolyamosok szövegértése
 vizsgálat része az otthoni olvasási szokások, olvasás iránti attitűd, az iskolai
olvasástanítási gyakorlatok feltérképezése
 5 évente
 célja: teljesítmények összehasonlítása

TIMMS:

 4 évente
 4. és 8. évfolyamos tanulók matematikai és természettudományi ismeretek vizsgálata
 célja: felmérés során nyújtott teljesítmények elemzése
 háttéranyagok gyűjtése (tantervek tartalma, megvalósulása, tanárok felkészültsége)
Mérés-értékelési feladatok megjelenésé az intézményi önértékelésben

 az önértékeléshez szorosan kapcsolódik a külső értékelés

 az intézmények objektív, külső visszajelzést kapnak pedagógiai munkájukról 
önértékelés eredménye, intézményi elvárásokra vonatkozó visszajelzés is
 legtöbb intézménynek már kialakult
 különböző modelleken alapulva működnek
 az egységes önértékelés alkalmazása nem jelenti az értékelés centralizálását
 az értékelés az intézmények saját elvárásainak és céljainak megvalósulására is épül

? Mérésmetodikai ismeretek

Követelményei: objektív, megbízható, érvényes

Feladatlap összeállítása, feladattípusok

Feladattípusok csoportosítása:

 feleletválasztós
o előre meghatározott válaszok lehetőségek
o ismeret-jellegű tudás mérésére alkalmasabb
o gyengébb képességű tanulóknak hamis tudáselemeket rögzíthet
o egyértelműen javítható, objektív
o megszerkesztése nehéz, javítása könnyű
 feleletalkotó
o ismeret- és képességjellegű tudás mérésére is alkalmas
o szerkesztése könnyebb, javítás-értékelése precízebb munkát igényel
o szubjektíven értékelhető

Zárt végű feladatok Átmenet Nyílt végű feladatok

Rövid választ igényel,
egyértelműen javítható
 feleltválasztós feladatok
 hozzárendelhető
feladatok
 alternatív választás
Kérdés szempontjából nyílt,
értékelés szempontjából zárt
 szöveg kiegészítés
 logikai sorok alkotása
 szabadválasztásos
feladatok, döntések
Hosszabb választ igényel,
javítása szubjektív
 esszé típusú feladatok
 elemzési feladatok
 kreatív gondolkodást
mérő feladatok
  asszociációs feladatok

Feladatlap összeállítása

Előkészületek:

1. Mérés célja dönt, hogy milyen ismeretelemeket és képességeket akarunk mérni, és

ezt mely eszközök segítségével kívánjuk elérni. Hány feladatot, milyen
feladattípusokat szeretnénk felhasználni.
2. Nagyobb mérések esetében érdemes feladat mátrixot készíteni.

Összeállítás

1. A feladatok minél jobban lefedjék a kiválasztott tartalmat. Műveleti szintek

szempontjából is arányosak legyenek (ismeret, megértés, alkalmazás, magasabb rendű
műveletek).
2. Változatos feladattípusok alkalmazása (koncentráció fenntartása) – azonos típusú
feladatok ne kövessék egymást
3. Azonos témához kapcsolódó feladatok egymás után, egy csoportban szerepeljenek.
4. Csak olyan feladattípust alkalmazzunk, amit a tanulók már ismernek.
5. Könnyebb feladatokat a feladatlap elejére tegyük (nem időznek el rajta, lesz
sikerélmény)– ezt kövesse a nehezebb feladat – majd ismét könnyebb (a végére
elfáradnak a tanulók)
6. Az alkalmazott feladattípusoktól függ a feladatok száma. A tanulók ténylegesen
rendelkezésére álló idő kevesebb, mint a tanóra hossza (adminisztráció, eszközök
kiosztása… miatt)
7. Általánosban 1-2 oldal terjedelmű, középiskolában 3-4 oldal maximum.
8. Feladatok elhelyezésére ügyeljünk. A feladat leírása és maga a feladat ugyanarra az
oldalra kerüljön.
9. Ne maradjanak le feladatrészek, ne legyen benne szerkesztési hiba, ne romoljon az
ábrák, képek minősége.
10. Alternatív feladatsor készíthető (A, B csoport). Feladatsorok szerkesztése, felépítése,
megjelenése azonos legyen. A két csoport azonos nehézségű legyen, azonos legyen az
elérhető maximális pontszám.
11. Ne legyen ott a feladatok pontszáma (taktikázásra ad lehetőséget).
12. Feladatsor végig olvasása és megoldása elengedhetetlen.
 13. Ne legyen benne elütés, helyesírási hiba.
14. Mutassuk meg kollégánknak („több szem többet lát”)

Mérési eredmények kiértékelése:

1. Objektív értékelés feltétele, hogy tudjuk mit várunk el.

2. Feladatsor elkészítésével együtt készítsünk javítókulcsot is
3. Tört pontot nem adhatunk
4. Elengedhetetlen az útmutató nyílt végű, összetettebb feleletalkotásos feladattípusoknál
5. Javítás módja, félreértésekre figyelem felhívása, alternatív válaszlehetőségek (javítás
során)
6. Minél hamarabb vissza kell adni kijavítva a feladatlapokat (visszacsatolás a gyereknek
is, ha sokáig várunk elfelejti)
7. Helyes megoldások, típushibák, félreértések, hiányok megbeszélése
8. Akkor hasznosulnak igazán jól, ha az oktatási folyamatba is visszacsatolódnak 
9. mérési eredmények részletesebb elemzése kell
o táblázatos formában rögzítve a legegyszerűbb (van itemszerű eldolgozás,
témakörök szerint; feladattípusonként; excel-táblába is lehet rögzíteni)
o ha a feladat megoldottsága 80% fölötti  megfelelő mértékben sajátították el
a tanulók; ha 50-80% közötti a megoldottság  részletesebb elemzésre van
szükség; ha 50 % alatti a megoldottság  újra meg kell tanítani a tartalmi
elemet  további gyakorlásra van szükség
o jó összteljesítményt nyújtó diákok számára is problémát jelentett a feladat vagy
a tanórai teljesítmény nincs összhangban a dolgozati eredménnyel  a
feladatokat át kell vizsgálni
o érdemjegyskála – egyes teljesítményekhez milyen érdemjegy tartozik (lehet
ponthatárok- vagy %-osan meghatározásával)