Tisz­telt Pot­ter úr!

Öröm­mel érte­sít­jük, hogy fel­vé­telt nyert a ROX­FORT Boszor­kány- és

Varázs­ló­képző Szak­is­ko­lába. Mel­lé­kel­ten meg­küld­jük a szük­sé­ges tan­‐

köny­vek és fel­sze­re­lési tár­gyak lis­tá­ját.

A tanév szep­tem­ber 1-jén kez­dő­dik. Leg­ké­sőbb július 31-éig küld­jön bag­lyot

nekünk!

Tisztelettel:

XFORMinerva
T McGa­la­gony
RO

R igaz­ga­tó­he­lyet­tes

1. Ki kapta a levelet?

2. Melyik iskolába fog járni?

3. Mi van a levél mellékletében?

4. Meddig kell baglyot küldeni? Miért?

A kapu nyom­ban kinyílt. Az érke­ző­ket egy magas, fekete hajú, sma­ragd­zöld talá­ros boszor­-
kány fogadta. Szi­gorú arca lát­tán Harry rög­vest levonta a követ­kez­te­tést, hogy nem taná­csos
ujjat húzni vele.
Emlékszel McGalagony professzorra? Milyen állattá tud változni? .........................................

– A Rox­fort­ban négy ház műkö­dik: a Griffen­dél, a Hug­ra­bug, a Hol­ló­hát és a Mar­de­kár –

szólt hozzájuk McGalagony professzor. – Mind­egyik ház­nak meg­van a maga dicső tör­té­nete, s
mind­egyik­ből szá­mos kiváló boszor­kány és varázsló került ki. Amíg a Rox­fort­ban tanul­nak, a
sike­re­ik­kel a házuk­nak sze­rez­nek dicső­ség­pon­to­kat; ha pedig meg­sze­gik vala­mely sza­bályt, a
házu­kat sújtja a pont­le­vo­nás. Év végén a leg­több pon­tot elért ház kapja a ház­ku­pát, ami igen
nagy meg­tisz­tel­te­tés. Remé­lem, hogy mind­annyian házuk dicső­sé­gére vál­nak majd. A beosz­tási
cere­mó­ni­ára néhány perc múlva kerül sor az egész iskola jelen­lé­té­ben.
Húzd alá a roxfortban működő négy ház nevét!

– Egyes osz­lopba fej­lődj! – adta ki az uta­sí­tást McGa­la­gony pro­fesszor. – Jöj­je­nek utá­nam!

Harry úgy érezte, mintha mind­két lába ólom­ból volna, de azért beván­szor­gott a sorba. A
gólyák elhagy­ták a kis szo­bát, átvág­tak a bejá­rati csar­no­kon, és egy két­szár­nyú ajtón át bevo­-
nul­tak a nagy­te­rembe.
Harry álmá­ban sem látott még ehhez fog­ha­tóan külö­nös és káp­rá­za­tos helyi­sé­get. A ter­met
több ezer gyer­tya vilá­gí­totta meg, melyek a leve­gő­ben lebeg­tek, négy hosszú asz­tal fölött. Az
asz­ta­lo­kat csil­logó arany­tá­nyé­rok­kal és ser­le­gek­kel terí­tet­ték, s már ott ültek mel­let­tük a fel­-
sőbb­éve­sek. A terem végé­ben egy ötö­dik asz­tal állt a töb­bire merő­le­ge­sen, ott fog­lalt helyet a
tanári kar. McGa­la­gony pro­fesszor ez utóbbi felé vezette a gólyá­kat, s úgy sora­koz­tatta fel
őket, hogy a taná­rok­nak hátat for­dítva szem­be­néz­ze­nek diák­tár­sa­ik­kal.
Harry a mennye­zet felé nézett. A magas­ban csil­la­gok­kal pöttyö­zött, fekete eget pil­lan­tott meg.
– Elva­rá­zsol­ták, hogy úgy néz­zen ki, mint az égbolt – sut­togta Her­mi­one. – A Rox­fort tör­té­ne­-
té­ben olvas­tam róla.
Nehéz volt elhinni, hogy amit lát­nak, az csu­pán a pla­fon, nem pedig maga a csil­la­gos ég.

Mi történt a mennyezettel? Húzd alá!

Hogy hívják a termet, amibe megérkeznek?
Mikor Harry levette tekin­te­tét a mennye­zet­ről, McGa­la­gony pro­fesszor épp egy támla nél­küli
szé­ket állí­tott a gólyák sora elé, s a székre egy hegyes varázs­ló­sü­ve­get helye­zett. A süveg réme­-
sen elnyűtt és kimond­ha­tat­la­nul pisz­kos volt. Petu­nia néni biz­to­san nem engedte volna be a
házba.
Talán nyu­lat kell elő­va­rá­zsol­nunk belőle… – gon­dolta ijed­ten Harry. Látta, hogy min­denki a
kala­pot bámulja, ezért ő is úgy tett. Néhány másod­per­cig néma csönd volt. Azután a süveg
meg­moc­cant. Kari­mája köze­lé­ben az egyik sza­ka­dás kinyílt, mint egy száj, és a süveg dalra
fakadt:

Miért gondolja Harry, hogy nagynénje, Petúnia néni nem engedte volna be a házba a
süveget? Húzd alá!
Húzd alá a szövegben azt a kifejezést, ami ezt jelenti: énekelni kezdett!