Élettan-kórtan

A sejtélettan alapjai

A sejtélettan vagy sejtbiológia, orvosi nyelven citológia a sejt élettani

működésével, biológiájával, a sejtek fiziológiai tulajdonságaival, szerkezetével,
a bennük található sejtszervecskékkel és a sejtosztódással foglalkozik.
Anyagcseréjük során a sejtek a közvetlen környezetükből felvett anyagokat saját
anyagaikká alakítják (asszimiláció) vagy pedig lebontják (disszimiláció), hogy
ezzel energiát nyerjenek életműködésükhöz. Az anyagcsere folyamatai
meghatározott sorrendben lejátszódó biokémiai átalakulások.

A négy leggyakoribb elem, amely az emberi test nagy részét (több, mint 95%-át)
alkotják a következőek:
- hidrogén (H) (10%),
- szén (C) (18%),
- nitrogén (N) (3%)
- oxigén (O) (65%).

Sejtanyagcsere
Transzport folyamatok: sejt működéséhez szükséges anyagok felvétele a
sejthártyán (szelektív permeabilitás ez függ a membrán pórusnagyságától és az
anyagok zsíroldékonyságától) keresztül.
Passzív transzport (energia nem szükséges az anyagok a koncentráció
különbségnek, hidrosztatikai nyomáskülönbségnek, vagy az eltérő elektromos-
potenciál különbségnek megfelelően áramlanak a sejtbe).
- Diffúzió: az oldott anyag a rendelkezésre álló teret igyekszik egyenletesen
betölteni. Ha két különböző töménységű oldatot hozunk össze egymással, az
oldatok elegyednek. Minél nagyobb a koncentráció különbség, annál gyorsabb a
diffúzió.
- Ozmózis: abban az esetben, ha a diffundáló anyag útjában membrán
helyezkedik el, mely az oldandó anyag számára átjárhatatlan (szemipermeábilis
hártya), akkor a membránon keresztül csak az oldószer tud áramlani a
töményebb közeg felé. Az ozmózis addig tart, amíg az oldószer egész
mennyisége el nem keveredett a töményebb oldattal, illetve a szemipermeábilis
hártya két oldalán lévő oldat egyenlő koncentrációjúvá nem vált. Az ozmózist
megakadályozhatjuk, ha az oldatot kellő nyomás alá helyezzük. Így az oldószer
vagy nem jut át a membránon, vagy visszaáramlik. Ha a kifejtett nyomás
akkora, hogy semmilyen áramlás nem történik, akkor ún. dinamikus
egyensúly alakul ki. Az a nyomást, amit az oldatra kell kifejteni, hogy ozmózis
ne jöjjön létre, ozmotikus nyomásnak nevezzük. A sejtmembrán feladata, hogy
az ozmotikus nyomást fenntartsa. Ha bármilyen okból megváltozik az ozmotikus
nyomás, szervezetünk azonnal reagál a verejték, a vizelet mennyiségének és
összetételének változtatásával.

Oldatok:
izotóniás (ozmotikus nyomása megegyezik a sejtével),
hipotóniás (az oldat ozmózis nyomása kisebb, a sejt megduzzad),
hipertóniás (az oldat ozmózisnyomása nagyobb, a sejt zsugorodik).
Vezikuláris transzport
Az anyagtranszport speciális formája, amely során olyan molekulák jutnak át a
membránon, amelyek a sejtben képződnek, membránba csomagolódnak, és az
így kialakuló vezikulában transzportálódnak. A transzport iránya alapján
lehet endocitózis vagy exocitózis, a felvett anyag halmazállapota alapján pedig
fagocitózis (szilárd részecske bekebelezése) illetve pinocitózis (oldott
állapotban lévő anyag felvétele vagy leadása).
- Aktív transzport (ATP szükséges)(pl.: Na+ és K+ ionpumpa mechanizmusa)
A sejt zavartalan működéséhez szükséges anyagok mindegyike nem tud passzív
módon bejutni a sejtbe.
Mindig a koncentráció grádienssel szemben történik.
A membránon keresztül történő anyagszállítást az ún. „Carrier” molekulák
segítik.
- Fagocitózis: Inkább a védekezésben játszik szerepet. (pl.: baktériumok,
porszemcsék stb.).
Szilárd anyagok, részecskék bekebelezése.
- Pinocitózis: Asszimiláció.
- Folyadék, és folyadékban oldott anyagok felvétel (pl.: fehérje felvétel).
- Disszimiláció.
- Szekréció.

A sejt alakja: gömb alakúak (folyékony közegben, pl: vér), a legkisebb a

felületi egységük. Sokszögűek, kocka, vagy henger alakúak (pl: hámsejt)
Sejt nagysága:
A legkisebb sejt 4 mikron (egyes idegsejtek)
A legnagyobb kb. 600 mikron (simaizomsejt)
Sejt alkotórészei:
- Citoplazma
- Sejthártya
- Sejtmag
- Sejtszervecskék
Citoplazma=sejttest: a sejtenek a magon kívüli része. Állaga kocsonyás,
melyben a sejtmag és a sejtszervecskék foglalnak helyet. A sejtet a sejten kívüli
tértől a sejthártya határolja.
Sejthártya: a sejthártya feladata: rajta keresztül veszi fel a tápanyagot a
környezetből, és adja le a bomlástermékeit.
Sejtorganellumok=sejtszervecskék: a citoplazmába ágyazott különböző alakos
elemek összefoglaló neve.
Részei:
- endoplazmás retikulum
- mitokondrium
- Golgi-készülék
- lizoszómák
- centriolum
- ostorok és csillók
Endoplazmás retikulum: plazmán belüli hálózatot jelent. Összehajtogatott,
egymással párhuzamos membránokból épül fel. Szemcsés és sima felszínű
fajtája van. (Szemcsés: riboszóma, sima: lipidek előállításában van szerepük.)
Mitokondrium: A sejtek energiatermelő központjai. Az energiát CH-ok és zsírok
oxidációja révén állítja elő. Intenzív anyagcserét folytató sejtek sok
mitokondriumot tartalmaznak.
Golgi készülék és lizoszóma: Camillo Golgi olasz kutatóról kapta a nevét, aki
leírta ezt a sajtorganellumot. Fő funkciója a különböző anyagok (pl: káros
anyagcseretermékek) kijuttatása a sejtből.
Lizoszómák: szoros funkcionális kapcsolatban vannak a G-készülékkel, szervers
anyagokat bontó enzimeket tartalmaznak. (sejten belüli emésztést végeznek)
Centriólum=sejtközpont: általában a sejtmag közelében helyezkedik el.
Mikrotubusokból (üres) hengerből álló organellum. A sejtek mozgásában
vesznek részt.
Ostorok és csillók: A sejtek fonalas mozgásszervei.
Sejtmag=nucleus: általában a sejt közepén helyezkedik el. Alakja: gömb vagy
orsó. A citoplazmától a maghártya választja el. A sejteknek általában egy
magvuk van, de lehet 2 vagy többmagvú is (májsejt, izomsejt). A mag belsejét
fehérjetartalmu folyadék (magnedv) tölti ki. Ebbe ágyazva szabálytalan rögök:
RNS, DNS, kromoszómák, melyeknek az öröklésben van szerepe. Az emberi
kromoszóma szám 46 melyek párokban rendeződnek: egyikük anyai, másikuk
apai eredetű kromoszóma. Az ivarsejtekben csak 23 kromoszómát találunk.Oka:
A megtermékenyítés után áll helyre a teljes kromoszóma szám (23+23=46)

A sejt élettana: A sejt öt életjelenségét különböztetjük meg:

- Anyagcsere
- Mozgás
- Növekedés
- Ingerlékenység
- Osztódás
Anyagcsere: sejtek közötti (intercelluláris) teret kitöltő szövetnedvből
táplálkoznak. Az ACS-nek 2 iránya van:
Az anyagbeépítés iránya , mely során a sejt energiát szabadít fel.
Az anyaglebontás iránya > a sejt energiát szabadít fel.
A sejt a felvett anyagokat részben felépíti, részben lebontja, illetve kiválasztja.
Mozgás fajtái: amőboid, ostoros, a sejt egyhelyben marad csak a felületén
találhat csillók mozognak.
- Amőboid sejtmozgás: (pl:Fvs) lényege: a sejt citoplazmájában lévő áramlás > a
sejtből a nyúlványok, állábak nyúlnak ki, amelyekbe belefolyik a sejt egész
állománya.
- Ostoros sejtmozgás: (pl: a hímivarsejt): az ondósejt farki része a sejt
tovavándorlását teszi lehetővé.
Hámsejtek felszínén található csillószőrök nem helyzetváltozást, hanem a hám
felszínére került idegen anyagok eltávolítását szolgálják.
Növekedés: a sejt a táplálkozása során gyarapodik > citoplazma tömegének növ.
A sejt felülete elégséges a megnőtt citoplazmatömeg táplálására. Ha a sejt ezt a
nagyságot elérte, vagy visszafejlődik, és elpusztul, vagy kettéosztódik, azaz
szaporodik.
Ingerlékenység: inger (ingerküszöb) ingerület (akciós potenciál) ingervezetés
A környezetből a sejtre ható ingerre (pl. mechanikai, hő, fény, kémiai inger)
bekövetkező reagálás, vagyis a sejt válaszreakciót ad a külvilágból érkező
ingerekre. Az inger által kiváltott hatást ingerületnek nevezzük.

Sejtosztódás fajtái:
Előfeltétele, hogy a sejt a teljes nagyságát elérje.
Direkt sejtosztódás (amitózis) a magban kezdődik, majd a citoplazma is
kettéosztódik.
Indirekt sejtosztódás (mitózis) a sejt vizet vesz fel, megduzzad, a sejtközpont
osztódik és a sejt két pólusára vándorol. A magban egyidejűleg kialakulnak a
kromoszómák, a kromoszómák hosszában kettéhasadnak, számuk
megkétszereződik és egyik felük az egyik, míg másik felük a másik sejtközpont
köré csoportosul, majd a plazma osztódik, középen befűződés keletkezik, és a
sejt kettéválik.
Felező sejtosztódás (meiózis) az ivarsejtekre jellemző osztódás. Az osztódást
megelőzően az ivarsejtben a kromoszóma párok kettéválnak. Egyik a fiú, másik
a lány sejtbe kerül. Így min a hím, mind a női ivarsejt fele kromoszóma számmal
rendelkezik (haploid kromoszóma szám). A kromoszómaszámok a sejtek
egyesülésekor egészülnek ki.