AZ ÉLETTELEN KÖRNYEZET KÖLCSÖNHATÁSAI

1. A tárgyak tulajdonságai

A tárgyak közös jellemzője, hogy maguktól sem mozogni, sem fejlődni nem tudnak. Nem táplálkoznak,
nem lélegeznek, nem szaporodnak. Élettelenek.

2. A tárgyak érzékelése

A különböző tulajdonságokat látással, hallással, szaglással, ízleléssel és tapintással érzékeljük. Az

érzékeléshez érzékszerveinket használjuk.
A szem a látás, a fül a hallás, az orr a szaglás, a nyelv az ízlelés, a bőr a tapintás érzékszerve.

3. A mozgás

A tárgyakat mozgásba hozhatja emberi erő, természeti erő (például szél, víz, hő) vagy elektromos áram.
Az erőt létrehozó képesség az energia. Ha az energia elfogy, vagy megszűnik, a mozgás, működés leáll.
Az emberek, állatok és növények a mozgásukhoz szükséges energiát a tápanyagokból nyerik.
A mozgás lehet helyváltoztató vagy helyzetváltoztató.
Mozgás során ütközés jöhet létre. Az ütközés lehet rugalmas vagy rugalmatlan.

4. Az égés

Egy anyag vagy éghető, vagy éghetetlen.

Az égéshez három feltétel szükséges: az éghető anyag, a levegőben lévő oxigén és olyan hőmérséklet,
amelyen az anyag meggyullad. A tüzet akkor lehet eloltani, ha az égés egyik feltételét megszüntetjük.

5. A víz: Halmazállapot-változások

Földünkön víz nélkül nem lenne élet.

A tiszta víz színtelen, szagtalan, íztelen folyadék.
A víz hűtés hatására megfagy, jég lesz belőle. Ha melegítjük, elpárolog. A víz forrásakor gőz keletkezik. A
forró gőz hideg felületen lecsapódik, ismét vízzé válik.

Fagyáskor a folyékony vízből

szilárd jég keletkezik. A szilárd jég
olvadásakor ismét folyékony víz
lesz. A folyékony víz párolgás vagy
 forrás során légnemű párává vagy gőzzé válik. A pára és a gőz lecsapódás után ismét folyékony vízzé
válik.

A víz olvadáspontja és fagyáspontja 0°C.

A víz forráspontja 100°C.

A víz lehet folyékony, szilárd vagy légnemű halmazállapotú. A halmazállapot-változás előfordul életünk
számos területén, az otthonunkban és a természetben egyaránt.

6. Folyékony anyagok

 Folyékony halmazállapotúak
 Lehetnek sűrűbbek vagy hígabbak
 Nincs saját formájuk, felveszik a tárolóedény alakját
 Nem összenyomhatók

7. Szilárd anyagok

 Szilárd halmazállapotúak
 Alakjuk állandó, de megváltoztatható
 A teret nem töltik ki teljesen
 Nem összenyomhatók

8. Légnemű anyagok

 Légnemű halmazállapotúak
 Kitöltik a rendelkezésükre álló teret
 Összenyomhatók

A levegő színtelen, szagtalan gáz, mely mindenhol jelen van. Levegő nélkül nem lenne élet a Földön.
Légzéskor levegőt szívunk be, és levegőt lélegzünk ki. A levegőhöz hasonló színtelen anyagokat légnemű
anyagoknak nevezzük.

9. A víz körforgása

A víz a környezetünkben mindhárom halmazállapotban megtalálható (folyékony - pl. tavak, folyók,

tengerek, eső; szilárd – jég, hó; légnemű – felhő, pára).

A víz a természetben állandó körforgásban van.

1. A körforgást a Nap idézi elő, mert a sugarai felmelegítik a földfelszínt és a vízfelületeket. A meleg
hatására a folyók, tavak és tengerek vize folyamatosan párolog.
2. A vízpára a meleg levegővel felemelkedik.
3. A magasban lévő hideg levegőrétegbe érve lehűl, kicsapódik, és felhő képződik belőle.
4. A felhőből további lehűlés során csapadék hullik.
5. A lehullott csapadék visszakerül a vizekbe, vagy a talajba szivárog, és összegyűlik, majd forrásként a
felszínre tör. A forrásvíz patakként csörgedezik tovább, azután folyóvá duzzad, és eljut a tengerbe.
Eközben persze megint folyamatosan párolog.
Ez az állandó körforgás az élet alapja és fenntartója.

A felhőkből hulló csapadék többféle lehet:

 Ha folyékony halmazállapotban, esőcseppek formájában ér a földre, esőnek nevezzük.
 A 0°C alatti hőmérsékletkor hulló hó szilárd halmazállapotú. Ilyenkor a kialakult jégkristályok
gyönyörű hópelyhekké tapadnak össze.

A víz a természetben állandó körforgásban van. Ezt a körforgást a Nap idézi elő, és az időjárás
befolyásolja. Az időjárás elemei: a napsugárzás, a hőmérséklet, a csapadék és a szél.