4.

tétel
A beszédrezonancia zavarai

● az orrhangzós beszéd fogalma, tipizálása

● VPI értelmezése, felosztások

● a team-munka jelentősége a vizsgálat és a terápia során

● az orvosi és a logopédiai terápia

● a korai fejlesztés szerepe a habilitáció folyamatában

● az orrhangzós beszéd logopédiai ellátásának jogi háttere és elhelyezése a köznevelési

és az egészségügyi ellátórendszerben
Irodalom

1.Az orrhangzós beszéd fogalma, tipizálása

A nazalitás és a rinofónia (orrhangzósság) közötti különbség:
Nazalitás:
élettani jelenség, amely a hang, illetve egyes hangzók orrhangú színezetét jellemzi, és a
beszéd esztétikai komponensének tekinthető. A magyar nyelvben 3 nazális mássalhangzó: m,
n, ny. Élettani folyamat: a lágyszájpad nyit vagy zár (VP: velofaringeális zár). A nazális
rezonancia az orrüregben jön létre.
Rinofónia (orrhangzósság)
A megnevezés Seemantól származik (1965), az addig használatos rinolália helyett. Ebben az
esetben nem az artikuláció zavaráról, hanem a hangszín megváltozásáról beszélünk. A
rinolália megjelölés akkor használható, ha kóros mérvű hangszínváltozás az artikulációt is
zavarja, a mássalhangzókon kívül a magánhangzókat is jelentősen érinti, így az egész
beszédet torzítja (Hirschberg, 2011).
Orrhangzós beszéd esetén az élettani nazális rezonancia kórosan megváltozik. Ez
fokozódásban és csökkenésben egyaránt kifejeződhet.
Orrhangzós beszédről általában ajak-szájpadhasadékkal született egyének esetében
beszélhetünk. Magyarországon évi 150-300 hasadékos egyén születhet. (Gyakori fejlődési
rendellenesség, incidenciája 1,6 ezrelék)
A rinofónia 4 formája

● zárt orrhangzósság (rhonophonia clausa)

● nyílt orrhangzósság (rhinophonia aperta)

● kevert orrhangzósság (rhonophonia mixta)

● váltakozó orrhangzósság (rhinophonia alternans)

1.A zárt orrhangzós beszéd

✔ orrban, vagy orrgaratban lévő akadály, szűkület idézi elő

✔ akusztikai jellemzője a fiziológiás nazális rezonancia csökkenése, mely főleg 3 msh.

kiejtésekor feltűnő (m, n, ny), de kisebb mértékben a mgh.-k hangszíne is
megváltozik.
✔ lehet organikus v. funkcionális, organikus: nátha, polip, orrsövényferdülés,
orrkagylótúltengés, daganat, nagy adenoid
✔ funkcionális okok: lágyszájpad folyamatos kontrakciója, melynek gyakran
pszichoszomatikus okai vannak
✔ Az előidéző okok kezelése, azok gyógyszeres vagy műtéti megszüntetése fül-orr-
gégészeti orvosi feladat!
2.A nyílt orrhangzós beszéd

✔ az élettanilag adott nazális rezonancia kórosan megnövekszik, ezért orrhangzós

színezetet kapnak az orális hangok is
✔ levegő be-és kilégzése egyaránt orron és szájon keresztül történik

✔ a mellkasi-hasi légzés aszinkronja

✔ gyakori kemény hangindítás

✔ a folyamatos beszéd gyors, összefolyó, monoton

✔ mimikai izmok jellegzetes mozgása: fintor, ajkak felemelése

✔ artikuláció: a perifériás beszédszervek organikus rendellenességei miatt az aktív

beszédszervek organikus rendellenességei, mozgáskoordinációs gyengeség,
halláscsökkenés, harapási rendellenességek
 ✔ tubafunkció zavara miatt ún. savós középfülgyulladás miatt vezetéses halláscsökkenés
mértéke 20-30 dB🡪 ez a halláscsökkenés késlelteti a nyelv és a beszéd tipikus
fejlődését és az artikuláció zavaraihoz is vezethetnek.
A hasadékkal született gyermekek általában fél évvel később kezdenek el beszélni (Zatková,
1982)
3.A kevert típusú orrhangzós beszéd

✔ mind nyílt, mind zárt forma jellemző jegyei megtalálhatóak benne🡪 m,n, ny nazális
rezonancia csökken v. eltűnik, ezzel szemben az anyanyelv orális hangjai nazális,
rinofóniás színezetűvé válnak
✔ ok: két típus etiológiájának kombinációja (pl. szájpadhasadék+nagy adenoid együtt
fordul elő)
4.A váltakozó (alternáló) orrhangzós beszéd

✔ a beszélő váltakozva hol nyílt hol zárt típusú orrhangzós beszédet használ

✔ ok: idegrendszeri eredetű, az extrapiramidális elváltozások tünete

2.A VPI értelmezése, felosztások

A velofaringeális zár: a velum (lágyszájpad) és a hátsó garatfal felső részének izmai.
Működése során lég-és hangmentesen elzárja a szájüreget az orrüregtől. Feladata: a nazális
reflux megakadályozása, a nazális-orális hangképzési mechanizmus összerendezett
működésének biztosítása.
A velofaringeális zár képzésénél 4 különböző zárásfajtát különböztetünk meg:
o koronális zárás
o szagittális zárás
o cirkuláris zárás
o cirkuláris zárás a Passavant-redővel
A velofaringeális inszufficiencia=VPI
Akkor alakul ki, amikor a lágyszájpad zavartalan záró működését gátló tényezők okozzák,
amelyek következményeként alakul ki az orrhangzós beszéd.
Hirschberg (2011) meghatározása a szájpadelégtelenségről: „A szájpad, valamint az oldalsó
és a hátsó garatfal izomzata nem képes létrehozni a száj és az orrgarat közötti optimális zárat,
amelyre a nyelés, szopás, beszéd, fúvás, a dobüregi szellőztetés, a légzés funkciójának
zavartalan lefolyása érdekében van szükség.
Okai
lehet organikus v. funkcionális
Organikus: veleszületett: különböző kiterjedésű hasadékok, submucosus szájpadhasadék,
lágyszájpad rövidülés
szerzett: vezérlési zavarok, bénulások, hegesedések, sérülések
Funkcionális: renyhe izomműködés, utánzás, megszokás, nagyothallás, mandulaműtét utáni
állapot, mentális károsodás
Mitől alakul ki az ajak-és szájpadhasadék?-Etiológia

● Mai napig nem tisztázott okok. (Horsch, 1998)

● multifaktoriális, amelyben a különféle genetikai és környezeti tényezők hasonló

súllyal szerepelnek
● öröklött és környezeti tényezők kombinációja

● exogén faktorok: gyógyszerek, fertőző betegségek, nikotin, alkohol, drogok, hiányos

táplálkozás
● genetikai okok (öröklés val.sége: kb. 20-30 %)

A hasadék kialakulásának időpontja alapján: elsődleges (a magzati élet 4-7 hete),

másodlagos hasadék (a magzati élet 7-12 hete)
Az elsődleges hasadék kiterjed a felső ajkakra, az alveolum=fogmeder, és a
premaxilla=állkapocscsont
A másodlagos hasadék kiterjed: a kemény szájpad hátsó része, a lágyszájpad és az
uvula=nyelvcsap
Körülbelül 100 megjelenési forma ismert. Minden 500. gyermek ezzel a rendellenességgel jön
világra.
Amikor az ajak-szájpadhasadék kifejezést használjuk, tudnunk kell, hogy itt nemcsak egy
hasadt ajakról, csontról, vagy izomzatról van szó, hanem az izomzat rossz helyen tapad, és
más a lefutása, az ajkak szövete hiányos, az ajak-és állkapocs közötti rész, az ún. szájtornác
hiányzik, mert az ajak összenőtt az állkapoccsal. Tehát minden hasadék formánál
rendellenességek találhatóak a szövetekben, az izmokban és a csontban.
Kísérő tünetek:

● táplálkozási zavarok: reflux az orron át

● az állkapocs és az arc fejlődési zavarai

● fogfejlődési/fognövési rendellenesség

● harapási rendellenességek

● pszichoszociális zavarok, szorongás, bűntudat, bizonytalanság, sokkhatás

 ● az érzékelés zavarai: taktilis-kinesztetikus területen, proprioceptív területen

● a beszédfejlődésben feltűnő eltérések

3.A team-munka jelentősége a vizsgálat és a terápia során

A logopédusnak teamben kell dolgoznia. A rá háruló prevenciós, diagnosztikai és terápiás
feladatokat mindig megújuló ismeretek alapján végzi.
A team tagjai (állandó): gyermeksebész, gyermek fül-orr-gégész, foniáter,
gyermekaudiológus, gyermekfogász, fogszabályozó, szájsebész, logopédus, koordinátor
(nővér)
Esetenkénti tagok: genetikus, kardiológus, radiológus, szemész, idegsebész, pszichológus
A team-munka tervezett csoporttevékenység: kialakított ’algoritmus’, Mikor, ki, mit csinál a
team-ben? vizsgálatok, műtétek, korai fejlesztés, terápiák
A csoport tagjai között kompetenciák ismerete, elismerése
A munkacsoport tagjai között rendszeres információ csere, találkozás, esetmegbeszélés.
Kapcsolattartás a kórházon kívüli világgal (a nem kórházban dolgozó logopédussal,
pszichológussal, pedagógussal, civil szervezetekkel)
Továbbképzési lehetőségek, külföldi tapasztalatcserék
A gyermekek az egészségügy és az oktatás rendszerében jelen vannak (a közoktatási törvény
biztosítja számukra az ellátást!) meg kellene kapniuk a korszerű team-szemléletű, komplex
ellátást.
A komplex ellátást nehezítő okok: a gyermekek orvosi ellátása az egészségügyben zajlik
a logopédus a közoktatásban van jelen (kevés kivétellel)
Ma Magyarországon közel 1750-2100 személynek van szüksége logopédiai terápiára. Közel
500-600 hasadékkal született személynek beszédjavító műtétre.
Vizsgálati és terápiás konzekvencia: a team-munka egyedül nem megy!
Újabb kutatási eredmények 🡪 logopédiai feladatok bővülése 🡪 a logopédiai vizsgálati
területeinek szélesítése
Szélesebb alapú differenciál-diagnózisra épülő terápia
4.Az orvosi és a logopédiai terápia
Az európai hasadékcentrumokat koordináló EUROCRAN és a hazai Országos Archasadék
Munkacsoport (OAM) ajánlásai alapján a gondozás lépései és a műtéti időpontok az
alábbiakban foglalhatóak össze (Hirschberg, 2007)
1) 3-5 hónapos korban: ajakhasadék-műtét, hallásvizsgálat
2) 8-12 hónapos korban: lágyszájpad-plasztika, logopédiai tanácsadás, ynelv-és
szájgyakorlatok megkezdése a motórium fejlesztése céljából, ismételt hallásvizsgálat
(dobűri tubus ?)
 3) 1-2 éves kor: teljes szájpadzárás (együlésben végzett műtét esetén)
4) 2-3 éves kor: a beszédfejlődés vizsgálata, a logopédia terápia megkezdése a gyermek
együttműködési készségétől függően
5) 3-4 éves kor: a kemény szájpad esetleg megmaradt nyílásának, fistulának a zárása
6) 5 éves kor: szükség esetén beszédjavító műtét, kisebb ajakkkorrekció
7) Beiskolázás előtt: a team minden tagjával együtt végzett közös vizsgálat, a további
lépések meghatározása, ha szükséges: szájpadtágító műtét
8) 6-7 éves kor: a rendszeres ortodonciai kezelés kezdete
9) 8 éves kor: esetleges ’bone grafting’🡪 csontimplantáció a fogmeder nyúlványba
10) 16-17 éves kor: orrkorrekció, nagyobb szájsebészeti műtétek
11) 18 éves kor: összefoglalás, a kezelések eredményeinek értékelése, humángenetikai
tanácsadás
A logopédia fejlesztés rendszere (1-18 éves korig, Sandra Neumann nyomán, 2003)
Szájpadműtét indikáció: nyílt orrhangzósság, ha a logopédiai terápiával (4-6 hónap alatt)
javulás már nem érhető el), lágyszájpad-elégtelenség esetén, nazális reflux.
Jó, ha a döntést egy szájsebészből, fogszabályozó szakorvosból, logopédusokból, esetleg
tanárokból, stb. álló munkacsoport hozza meg. A műtét célja: orron át történő levegőszökés
meghatározása, fonáció, hangszín, rezonancia javítása. (A műtét előtt ajánlott vizsgálatok:
nazometria, audiológiai vizsg., velopharingeális zár mértékének, formájának felmérése, arteria
carotis interna lefutása
A Gerebenné-féle logopédiai terápia
A program feladatai közé tartozik_

✔ az artikulációs bázis fejlesztése

✔ szenzoros differenciálás

✔ az anyanyelv helyes használata

✔ a személyiségformálás (pozitív motiváció, helyes önértékelés kialakítása, kitartás

fejlesztése)
✔ a szakemberek közötti együttműködés

A hátratolódott képzés=pszeudoképzés
A képzés helye és módja eltér a sztenderd képzéstől—mert hátratolódott (kiegészítő,
kompenzáló szokás)
Azok a gyermekek haszn., akik tudják, hogy egyes beszédhangokat nem képesek szabélyosan
létrehozni, zavart tudattal rendelkeznek.
Ezért fontos: a hangkiépítés h hang kilégzésével (pszeudoképzés megakadályozása); az
artikuláció előre hozása, ennek normalizálása, lágy hangindítás, a zöngétlenből zöngés hang
kialakítása.
A program 2 része:
1. rész: Előkészítő-alapozó kezelési szakasz:
Cél: az iskolára való felkészítés, a szülők felvilágosítása a várható eredméynekről,
nevelési tanácsadás, logopédiai előkészítés
2. rész:Intenzív (műtét utáni) beszédjavító szakasz:
Cél: a helyesen képzett hangok, szocializáció kialakítása.
Egyéni kezelési terv, az artikulációs mozgások fejlesztése, ajaktorna, ynelvtorna,
szájpadtorna, légzéstorna, rezonancia gyakorlatok, szenzoros differenciálás,
hangfejlesztés, hangrögzítés, motoros differenciálás, automatizálás
A program megvalósításához ajénlott módszertani alapelvek: tapintat, tolerancia,
motiválás, rendszeresség, fokozatosság, egyéni bánésmód. A másodlagos pszichés tünetek
enyhítése: a motiváció, önbizalom, önkontroll, az akaraterő érvényre juttatásának
elősegítése a beszédjavító munkában
Bitteráné-féle (1996) „pösze”-orrhangzós terápia
A korai fejlesztés következményeként a gyermek beszéde alakilag és tartalmilag is
elfogadhatóvá válik.
Az ilyen típusú terápia során a p, t, k hangokkal és a belőlük szótagsorokkal egyben az
orrhangzós színezet csökkenését segítjük.
Hangrögzítés szempontjából a hasadékkal élő személyek nyelvmozgásának tervezési,
kivitelezési nehézsége az msh-k képzési átmeneteinek kidolgozásában célszerű különböző
a már létrehozott ciklikus és aciklikus szótagsorokat felhasználni, ezekkel rögzíteni.
Az automatizálás sokáig elhúzódhat! (hatékonyságát az analóg monatok gyakorlásával
növelhetjük, ha olyan toldalékokat használunk fel, amelyben az éppen automatizélt hang
szerepel)
Wulff-féle terápia
A fonetikai szint kiépítésére helyezi a hangsúlyt!
2-3 éves gyermekeknek havi egy, idősebb ygermekeknek heti 1-2 fogalkozást javasol. A
tanácsadás célja a beszédterápiára való felkészítés, melyet a Becker-féle programhoz
hasonlóan a szülő együttműködésével, a feladatok otthoni gyakorlásával képzel el.
Gyakorlatok: mozgás-és beszédszervek működésére, a hallási figyelem fejlesztésére.
Wulff mindegyik izomzat fejlesztésére külön gyakorlatokat dolgozott ki a műtét előtti, és
utáni állapotokhoz.
pl. előkészítő gyakorlat: sóhajtás, izomzat oldása, kényelmes, boldog dörmögés)
Becker-féle terápia
Cél: a súlyos beszédhiba kialakulásának megelőzése, a gyermek meglévő tüneteinek
leépítése, és csengő, vagyis nem nazális hangszín elérése.
1;6-3 éves kor közötti gyermekek részére (légzésszabélyozás, aud. diff., vizuális
orientáció, ajak-és nyelvgyakorlatokra, hehezetes, mgh. gyakorlatok)
A foglalkozásokat az anya, vagy más közelálló személy jelenlétében kéthavonta javasolja,
a napi természetes tevékenységekhez kötve.
A lágyszájpad működését javító gyakorlatok:

● Fúvógyakorlatok: madártoll, szappanbuborék, vatta

 ● Ásítógyakorlatok, szívógyakorlatok

● Szaglást fejlesztő játékok (illat-memory)

● Hangerősítő mozgások

Az aud. észlelés és a változatos hangadás fejlesztésére: irányhallás, hangfelismerő játákok,

hang-memory, hangmagasság és hangerő variálása.
5.A korai fejlesztés szerepe a habilitáció folyamatában
Az orrhangzós beszéd terápiájában az orvosi és a logopédiai habilitáció (team munkában)
minél korábbi megindulása a legcélravezetőbb az esztétikai és funkcionális eredmények
eléréséhez.
Megoldandó feladatok összefoglalása (Vassné, 2008)

● táplálás

● műtétek sorozatának megtervezése

● fogszabályozás

● a nyelés rendezése

● mozgásfejlesztés (nagy-és finommozgások)

● beiskolázás

● pályaorientáció

● családtervezés

Ehhez kapcs. feladatok: tanácsadás, korai fejlesztés, intenzív terápia, utógondozás

Tanácsadás, Home training (1980-as évektől, szülő otthon végzi a terápiát, a
logopédus szupervízor)

▪ a szülők felvilágosítása (elsődleges prevenció, másodlagos: súlyosbodás gátlása)

▪ a fejd. rendellenességről, az orvosi ellátásról, a nyelvi fejlődésről, prognózisról

▪ a környezet biztisítása a maximális kommunikációs készség fejlesztésére

▪ a rágás szorgalmazása🡪 így az izmok tónusa megfelelővé válik

▪ laza, könnyed mozgás kialakítása

▪ 10-15 hónapos korban már a csecsemő ajak-és nyelvhegyi játékokba bevonható

(puszi, aszalt gyümölcsök, csettintés, ajaknyalás)
Elsődleges feladat: az INFORMÁCIÓÁRAMOLTATÁS
 ✔ anyának támasz nyújtása, feszültség oldása🡪elfogadó családi légkör megteremtése

✔ a hasadékról, a várható műtétekről, intézményről való felvilágosítás a szülész-

nőgyógyász feladata, a habilitáció folyamatáról való tájékoztatás
✔ a szociális munkásnak nagy szerepe van, hiszen ő lehet a kapcsolattartó a szülők és
a szakemberek között
A logopédus fő feladata, hogy a gyermek képességeihez mérten biztassa a környezetet a
kommunikációs képesség fejlesztésére. Izomzat fejlesztése: ajakmasszázzsal,
ajakmozgatással, szopómozdulatok kiváltása, rágás, 10-15 hónapos kortól ajkak és
nyelvhegy mozgatása.
Korai fejlesztés
18-24 hónapos kortól kezdődik, önbizalom fejlesztése, érthető, verbális kommunikáció
kialakítására irányul.
A gyermek igényeinek megfelelően, játékos, elfogadó helyzetben valósítja meg a
logopédus
jó, ha a szülő is részt vesz, mert a látott példát otthon is alkalmazhatja
fontos tanács a szülők számára: a beszédet ne javítsák ki, helyette ’korrigált visszajelzés’
(szó megismétlése helyesen) alkalmazzanak
A BESZÉDET POZITÍV LÉGKÖR VEGYE KÖRÜL! ☺
6. Az orrhangzós beszéd logopédiai ellátásának jogi háttere és elhelyezése a
köznevelés és az egészségügy ellátórendszerében
2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről
32/2012. (X.8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének
irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve

7.A beszédfogyatékos tanulók fejlesztésének elvei

7.2.6. Egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció és rehabilitáció

 A) Logopédiai egyéni és csoportos terápia a leggyakoribb kórformák esetében
A beszédfogyatékos tanuló az iskolai oktatás keretében, annak részeként vesz
részt a beszéd technikai és tartalmi fejlesztését szolgáló logopédiai terápiás
foglalkozáson. A beszédfogyatékosság eltérő kórformái szerint a rehabilitációs
feladatok is eltérőek.