Csokonai: Az estve

Csokonai Vitéz Mihály: Az estve

(tankönyv

I. szerző:

II. keletkezése:

 1789-ben az első 14 sort – iskolai feladatként

 Zöld kódexben, amelybe Csokonai diákkorában írott feladat-verseit leírta

 1794  klasszicista

III. műfaja:

 óda

IV. cím:

 időszak, napszak, pihenés, nyugalom, halál előtti időszak

V. minta/alap:

 klasszicista gondolati líra

 Rousseau társadalombírálata

VI. szerkezet:

 első szakasz második bekezdésig tart

VII. tartalom:

a) első szerkezeti egység:

 kifelé figyel Csokonai és amit lát, az egyszerre haldokló, szomorú és

mosolygó, biztató

 költő a világosság és a sötétség átmenetét az alkony (“estve”) gyönyörű

leírásával kezd

 nappaltól és a világosságtól való melankolikus búcsúzás

 naplementével indít

 természeti képek. átfogó, egészet magába záró jelenség

2
Csokonai: Az estve

 apró részletek leírása: pl.: madarak, medve, farkasok, rózsa

 az elején harmonikus képek

 nem egyértelműen boldog képek (mord medve)

 jelzők = hangulat megfestése

b) második szerkezeti egység:

 felkiáltás (kifakadás)

 a természet képeihez szól

 megszemélyesítés

 felszólító mondatok = segélykérés (vidítsák fel)

 önmagához indított kérdés = kifakadás része)

 válasz = természet képei

 felszólítás = az emberektől való félelem, kiábrándulás

 kirekesztettnek érzi magát

 az emberekhez kérdés: ítélet, utalás

 befelé fordul a költő, a külvilágot magára vonatkoztatja, menekül a

természetbe (természetjog elve)

c) harmadik szerkezeti egység:

 az estve megállított, lélekvándorlásos pillanatában sikerül Csokonainak

megfeledkeznie az időről

 aggodalom, a szorongás hangja: a jóleső, örömteli szomorúságot elrebbenti

a setét éj egyértelműen komor és rideg szárnya

 megmagyarázza az esti nyugalom különleges értékét

 bódult emberi társadalommal szemben az estve szépsége nem egy a többi

emberi öröm között

d) negyedik szerkezeti egység:

 elmélkedő-érvelő, kevés benne a kép, sűrűn használ fogalmakat és

követi Rousseau emberek közti egyenlőtlenségről szóló értekezésének
gondolatai

2
Csokonai: Az estve

VIII. költői eszközök:

 sentencia

 pictura

 színhatások

 hanghatások

 alliterációkkal

 illatérzetek

 jelzők

 felkiáltás

 negatív festés

 versforma: páros rímű tizenkettes

IX. utóélet:

X. jelentősége: