12.

Antik hagyományok és újklasszicista poétika Radnóti Miklós eklogáiban

I. Radnóti jelentősége
- a Nyugat harmadik nemzedékének kiemelkedő költője mind az expresszionista,
újklasszicista modern líra, mind a holokauszt-irodalom képviselőjeként
- a halála előtt munkaszolgálatban írt versei (bori notesz: Razglednicák) történelmi,
szociográfiai értékkel is bírnak: a totalitarizmus és náci elnyomás, ugyanakkor az emberi
helytállás irodalmi dokumentációja
- munkássága nem választható el életrajzától, a történelmi háttértől; ugyanakkor halála a
korai műveit is átértelmezheti az utókor számára
- Költői hitvallásának legfontosabb eleme a szociális érzékenység. Az egyre kiteljesedő
európai és magyarországi antiszemitizmus közepette hamar szembenéz saját sorsával.
Korának embertelenségét a költészetében tanúként vallja meg és jegyzi le a jövő számára.
II. munkássága – áttekintés
- korai köteteiben az expresszionizmus, avantgárd, szabadversek, népiesség, összességében
a Nyugat hatása jelenik meg (Pogány köszöntő, Újmódi pásztorok éneke, Lábadozó szél)
- Meredek út; Járkálj csak, halálraítélt!; Újhold c. kötetei letisztulnak, megjelenik a
Radnótira jellemző értékőrző újklasszicizmus (pl. mint Babitsnál)
- újklasszicizmus (Babits, 1925: Új klasszicizmus felé): antik műfajok, versformák
felelevenítése/megújítása; intertextualitás; avantgárd szélsőségek után letisztulás
- művei többnyire ellentétre épülnek: korának káoszát állítja szembe a humánum és a rend
világával (szerelem, művészet, otthon)
- fontos versei pl.: Pogány köszöntő (korai, expresszionizmus); Járkálj csak, halálraítélt
(expresszionizmus, megjelenik a reakció a náci terjeszkedésre); Tajtékos ég és A
félelmetes angyal (önreflekció); Nem tudhatom… (hazafias); Tétova óda (hitvesi);
Töredék (vészjósló, kései); Erőltetett menet és Razglednicák (utolsó versei)
III. az ekloga megújítása
- görög eredetű műfaj, eredetileg párbeszédes hexameteres pásztoridill; első mestere
Theokritosz (i. e. 3. sz.), Vergilius (i. e. 1. sz.) megújítja
- Vergilius Eclogák (“válogatás”) c. 10 költeménye a római polgárháború káoszát és a
műfaj eredeti bukolikáját állítja szembe egymással
- Radnóti is fordít a Pásztori magyar Vergilius c. kétnyelvű kötetben; ezután fordul saját
költészetében az ekloga műfajához, hiszen alkalmas az emberben élő boldogságvágy és az
embertelen kor ellentétének kifejezésére
- Vergilius mintájára tíz eklogából álló ciklust tervez; 1938 és 1944 között ebből csak nyolc
készül el (+ egy előhang), illetve a hatodik hiányzik
IV. Radnóti eklogáinak összehasonlítása
- a vergiliusi mintának az Első ecloga felel meg a legjobban, a későbbiek már egyre
bonyolultabbá, nehezen értelmezhetőve, szürreálissá válnak
- az Első eclogában a háborúval szemben tehetetlen pásztor és költő reflektál; József Attila
és García Lorca alakja is megjelenik (az antik jelenet “korszerűsítése”); mottója a
Georgiconból származik
- a Második ecloga az elgépiesedett, erőszakra kényszerített Repülő-allegória kerül szembe
a hátország költőjével
- Negyedik ecloga: a költő és a Hang-allegória a belső vívódást képviselik (rettegés és
ellenállás)
- Hetedik ecloga: már Lager Heidenauban keletkezett; béke, szerelem ↔ háború, erőszak;
virrasztás motívuma; elégikus hangnem, vallomás
- Nyolcadik ecloga: hosszadalmas párbeszéd Náhum prófétával,
apokaliptikus képek (világ ≈ Ninive); de a végén megjelenik a remény
is

cím kel. verselés forma beszélő(k)

idő

Első 1938 hexameter párbeszéd költő – pásztor

ecloga

Második nibelungizált párbeszéd költő – repülő

1941
ecloga alexandrin

Harmadik 1941 hexameter monológ a Múzsát

ecloga szólítja meg

Negyedik 1943 rímes párbeszéd költő – hang

ecloga jambus

Ötödik 1943 hexameter monológ Bálint Györgyöt

ecloga szólítja meg

Hetedik 1944 hexameter monológ feleségét

ecloga szólítja meg

Nyolcadik 1944 hexameter párbeszéd költő – próféta

ecloga