Global Regulatory Standards in Environmental and Health Disputes Regulatory Coherence Due Regard and Due Diligence Caroline E Foster Full Chapter PDF

Global Regulatory Standards in
Environmental and Health Disputes:

Regulatory Coherence, Due Regard,
and Due Diligence Caroline E. Foster
Visit to download the full and correct content document:
https://ebookmass.com/product/global-regulatory-standards-in-environmental-and-he
alth-disputes-regulatory-coherence-due-regard-and-due-diligence-caroline-e-foster/
More products digital (pdf, epub, mobi) instant
download maybe you interests ...
Due to a Death Mary Kelly
https://ebookmass.com/product/due-to-a-death-mary-kelly/
Smokeless tobacco products: characteristics, usage,

health effects, and regulatory implications Wallace B.
Pickworth
https://ebookmass.com/product/smokeless-tobacco-products-
characteristics-usage-health-effects-and-regulatory-implications-
wallace-b-pickworth/
Global Algorithmic Capital Markets: High Frequency

Trading, Dark Pools, and Regulatory Challenges Walter
Mattli
https://ebookmass.com/product/global-algorithmic-capital-markets-
high-frequency-trading-dark-pools-and-regulatory-challenges-
walter-mattli/
I due ritratti (Il Giallo Mondadori) Reginald Hill
https://ebookmass.com/product/i-due-ritratti-il-giallo-mondadori-
reginald-hill/
The Legal and Regulatory Environment of Business 19th
Edition Pagnattaro
https://ebookmass.com/product/the-legal-and-regulatory-
environment-of-business-19th-edition-pagnattaro/
Human Metabolism: A Regulatory Perspective 4th Edition
https://ebookmass.com/product/human-metabolism-a-regulatory-
perspective-4th-edition/
Devil's Due: Complete Series Books 1-4 Eva Charles
https://ebookmass.com/product/devils-due-complete-series-
books-1-4-eva-charles/
102 Things to Do Before you Are Due Dawn Dais
https://ebookmass.com/product/102-things-to-do-before-you-are-
due-dawn-dais/
Environmental Health: From Global to Local (Public

Health/Environmental Health) 3rd Edition, (Ebook PDF)
https://ebookmass.com/product/environmental-health-from-global-
to-local-public-health-environmental-health-3rd-edition-ebook-
pdf/
Global Regulatory Standards
in Environmental and Health Disputes
Global Regulatory
Standards
in Environmental and
Health Disputes
Regulatory Coherence, Due Regard, and
Due Diligence
C A R O L I N E E . F O ST E R
1
3
Great Clarendon Street, Oxford, OX2 6DP,
United Kingdom
Oxford University Press is a department of the University of Oxford.
It furthers the University’s objective of excellence in research, scholarship,
and education by publishing worldwide. Oxford is a registered trade mark of
Oxford University Press in the UK and in certain other countries
© Caroline E. Foster 2021
The moral rights of the author have been asserted
First Edition published in 2021
Impression: 1
All rights reserved. No part of this publication may be reproduced, stored in
a retrieval system, or transmitted, in any form or by any means, without the
prior permission in writing of Oxford University Press, or as expressly permitted
by law, by licence or under terms agreed with the appropriate reprographics
rights organization. Enquiries concerning reproduction outside the scope of the
above should be sent to the Rights Department, Oxford University Press, at the
address above
You must not circulate this work in any other form
and you must impose this same condition on any acquirer
Crown copyright material is reproduced under Class Licence
Number C01P0000148 with the permission of OPSI
and the Queen’s Printer for Scotland
Published in the United States of America by Oxford University Press
198 Madison Avenue, New York, NY 10016, United States of America
British Library Cataloguing in Publication Data
Data available
Library of Congress Control Number: 2021932330
ISBN 978–0–19–881055–1
DOI: 10.1093/oso/9780198810551.001.0001
Printed and bound by
CPI Group (UK) Ltd, Croydon, CR0 4YY
Links to third party websites are provided by Oxford in good faith and
for information only. Oxford disclaims any responsibility for the materials
contained in any third party website referenced in this work.
For Rob, Catherine and Zoe
Foreword
I am delighted to have been invited to write a foreword to this book by my friend

and colleague, Dr Caroline Foster. Addressing the international legal principles
which have arisen in transnational regulatory disputes, and the particular chal-
lenges facing international adjudicators in their interpretation and application,
this is a timely and important contribution to a topic of enduring significance.
The idea that transnational regulatory disputes might be subject to binding third
party dispute resolution at the international level has become so familiar to inter-
national lawyers over the last three decades, that it is easy to lose sight of the unique-
ness of the historical circumstances in which it has come about, and the novelty of
the associated challenges. On one side is the much remarked upon judicialization
of international relations in the post-Cold War era, centrally including the emer-
gence of international adjudication as a primary tool of economic diplomacy, as
well as the emergence of a cadre of professional jurists –practitioners, scholars,
and others –engaged in the practical task of building an organised body of rules
and practices in response. On the other, there are the conditions which give rise to
regulatory disputes themselves: the proliferation of diverse regulatory demands;
the increased commercial salience of regulatory differences in conditions of inten-
sified globalisation; and an increased awareness of the significance of regulation as
a terrain of competition in global economic life. Together, these trends set the stage
for the emergence, through international adjudication, of a new set of practices in
the application of international law to domestic regulatory action.
One of the immensely valuable functions that this book performs is to help us
to look back over the last thirty years of attempts to resolve the difficulties asso-
ciated with international law’s increasing occupation of the domestic regulatory
space, and to assess in the round what has emerged as a result. It turns out not to
have been an easy nut to crack, not by a long shot. The book focusses primarily
on the role played by international courts and tribunals, to whom the task of au-
thoritatively interpreting and applying international law governing domestic regu-
lation has primarily fallen. This period is probably best understood as a period of
adjudicatory experimentation and innovation –though, interestingly and possibly
importantly, one in which international adjudicators more often approached their
quasi-entrepreneurial role with some degree of awkwardness and uncertainty, ra-
ther than obvious hubris or heroism. There have been some triumphs, some mis-
takes, some jurisprudential dead ends, and some important paths not taken. But
the result has a been a new body of international jurisprudence not quite like any
viii Foreword
other. Critical reflection on this enterprise, as this book provides, seems particu-
larly crucial now.
Given the vastness of the jurisprudence, Dr Foster focusses her enquiries on a
particular slice of it: disputes concerning States’ actions to protect the environment
and public health. From this vantage point, she discerns three broad principles
which have structured adjudicators’ understanding of the applicable international
legal rules. She calls these regulatory coherence, due regard for the rights of others,
and due diligence in the prevention of harm. ‘Regulatory coherence’ in this context
refers to a range of tests, at times apparent on the face of the law, which focus on the
relationship of the ends of a regulatory measure to the means used to achieve them.
These include the design, proportionality, necessity and rationality tests which are
familiar to international trade and investment lawyers in particular, and which
have attracted so much commentary in the field. The principle of ‘due regard’ seeks
to ensure a degree of outward-lookingness on the part of regulatory actions, and
an awareness of actual and potential impacts of regulatory actions on stakeholders
outside the jurisdiction. ‘Due diligence’ primarily refers to what is required of states
to prevent transboundary harm, a principle which has come to prominence pri-
marily in international environmental law, but has much more general application.
Foster’s second principle –‘due regard’ –is very significant, and indeed Foster
herself notes its advantages as compared to potentially more intrusive regulatory
coherence tests. As this book shows, while the content and boundaries of the ‘due
regard’ principle still remain under-defined, some of its key elements can already
be clearly stated. It includes, for example: an emerging obligation on regulators to
take into account the external impacts of their regulatory actions; an encourage-
ment towards the adjustment of regulatory measures according to the different
conditions pertaining in different countries; procedural requirements of consult-
ation and notification in relation to external stakeholders; perhaps also a require-
ment of calibration to the nature and extent of the underlying risks addressed by
regulatory action. In the coming years, the juridical development of these and
other standards will be particularly pressing, given the increasing role that regu-
latory co-ordination and co-operation at the bilateral and subnational level, in-
cluding recognition arrangements, play in structuring global economic life.
None of these three principles emerged in a vacuum, of course. As the material
covered in this book clearly illustrates, some were influenced by particular tradi-
tions of domestic public law, while others are now found in new rules and juris-
prudence developed through projects of regional economic integration. They also
clearly bear the imprint of the emergence from the 1980s onwards of a new body of
regulatory policy expertise, which was generated as a field of expertise in its own
right in the context of late 20th century transformations of the regulatory state.
Nevertheless, borrowings have been creative, and one of the strengths of Foster’s
account of the development of these principles is that it shows very clearly the par-
ticular meanings they took on, and the particular functions they performed, as
Foreword ix
they were picked up, and projected into different spaces of international regulation.
They were, Foster tells us, in significant part a response to the special pressures
faced by international adjudicators and the institutions in which they work –in-
stitutions which sometimes suffer from a real legitimacy deficit, even as they have
been entrusted with the difficult tasks of maintaining stable economic relations,
and ensuring non-regression in projects of economic integration.
This question of legitimacy is, rightly, a key focus of Foster’s critical insight
throughout this book. Her analysis shows that the ‘global regulatory standards’
that she identifies are fundamentally pluralist rather than constitutionalist in
orientation –they are designed as interface norms between different regulatory
jurisdictions, taking the form of ‘meta-regulatory’ principles. As a result, the legit-
imacy demands they face are different from those which attach to the substantive
legal provisions themselves. Nevertheless, it is clear that a serious legitimacy def-
icit remains. Indeed, Foster claims, with good reason, that ‘the emerging global
regulatory standards appear to do too little to enhance traditional substantive jus-
tifications for international law’s claim to legitimate authority’ and that they ‘con-
tribute only partially to an ideal balancing of international interests’. This sanguine
assessment is coupled with a realistic appraisal of the conditions under which ju-
dicial institutions must operate, constrained as they are not only by their narrow
institutional mandates, but also by the practicalities of dispute resolution including
the importance of the disputants’ pleadings. ‘More is not to be expected’, Foster
notes, ‘from international adjudicatory bodies’ which ‘remain formally and so-
cially constrained.’ Foster’s book reminds us that, because of this, adjudicatory
bodies’ identification and application of regulatory standards that might better re-
inforce international law’s legitimacy claims from a substantive perspective would
likely undermine these same claims from a procedural point of view.
The picture which emerges from this book, then, is perhaps that there is some-
thing of a mismatch between the task at hand and the set of institutions we have
to carry it out. At the same time, it may be the set of institutions we have available
to us for at least some time. It is true, of course, that WTO dispute settlement has
been seriously disrupted by the Appellate Body’s absence, and ISDS is also fam-
ously under fire from certain quarters. But is also true that international adjudica-
tion on trade and investment matters –whether under next generational bilateral
or regional agreements, or the multilateral panel process –is very far from disap-
pearing, and the incentives for political actors to delegate the resolution of such
disputes to adjudicatory bodies remain strong. Furthermore, the structural con-
ditions for regulatory disputes remain as powerful as they ever were. Indeed, to
some extent, they may be stronger, if, as some argue, the global financial crisis and
the pandemic have undermined the legitimacy and acceptability of convergence
around international standards as a potential solution to global regulatory conflict.
All of this makes the need for a book such as this more urgent, and its appear-
ance even more timely. The three regulatory principles that Foster identifies are
x Foreword
potentially hugely important, and her work in identifying them aids us immeas-
urably in determining and developing their appropriate contours. Foster must be
right to say that, in this process of development, what is crucial is the transparent
articulation of reasons by international adjudicators, combined with ‘ongoing re-
flective interactions between judges, practitioners and the broader scholarly com-
munity’. It is precisely this sort of interaction which is facilitated by this remarkable
book, and I am delighted to commend it as a significant contribution to the field.
Professor Andrew Lang

Chair in International Law and Global Governance
Edinburgh Law School
University of Edinburgh
Acknowledgements
There are many people to thank for the part they have played in the production of
this book. The Royal Society of New Zealand’s Marsden Council funded the project
from 2014 to 2020, with the University of Auckland’s Faculty of Law as the project’s
institutional home. Colleagues at the Faculty took a valued interest in the work. For
their engagement and comments at different stages I am grateful especially to An
Hertogen, Janet McLean, Arie Rosen, Nicole Roughan, Paul Rishworth and Hanna
Wilberg, as well as all those who participated in and offered their thoughts at the
Faculty workshops that helped clarify the project’s focus, scope and arguments.
Sandra Shaw was eternally patient in the help she provided in the early days and
I am grateful to the Davis Law Library staff also for their ever-cheerful assistance.
A number of the Faculty’s current and former students provided valuable research
assistance over the multi-year period during which the project ran. Thank you par-
ticularly to Tim Conder, Grace Abbott, Emily Wright, Ana Lenard, Eleonora Paci,
Daniel Brinkman, Rachel Buckman and Naushyn Janah, and especially to Hannah
Reid for her excellent work on the manuscript.
I am grateful also to the wider group of colleagues who supported and helped
with the research on which the book is based in different ways, including by
welcoming me to their own universities. The Lauterpacht Research Centre for
International Law at the University of Cambridge offered the same warm wel-
come as ever during research visits in the initial and mid stages of the project.
I was pleased also to take up an invitation to speak at a symposium at the Max
Planck Institute for International, European and Regulatory Procedural Law in
Luxembourg in the course of the project, and I thank Director Hélène Ruiz Fabri
for her welcome on that visit. Gabrielle Marceau was a wonderful host in Geneva.
Andrew Lang at the University of Edinburgh provided important practical sup-
port for the work, meeting with me in the course of its development, visiting New
Zealand, and commenting on the first draft of the book. He has also graciously
agreed to write the book’s foreword.
In the final year of the research, the Pluricourts Centre at the University of Oslo
and the Law Faculty at the University of Canterbury hosted invited presentations
on the work and I thank Christina Voigt and Karen Scott for their company and
their hospitality. Together with a number of unnamed individuals, I also thank for
their help and support at different times over the multi-year period of the project’s
research and development Sir Kenneth Keith, Judge Joan Donoghue, Judge James
Crawford, Sir Christopher Greenwood, Sir Franklin Berman, Vaughan Lowe,
Pierre-Marie Dupuy, Judge Albert Hoffman, Fred Soons, Georges Abi-Saab, Peter
xii Acknowledgements
van den Bossche, Thomas Cottier, Georgio Sacerdoti, Claus-Dieter Ehlermann,

James Bacchus, James Flett, Graham Cook, Lauro Locks, Gretchen Stanton,
Mireille Cossy, Christiane Wolff, William Ehlers, Jan Bohannes, Frieder Roessler,
Patricia Holmes, Christian Häberli, Nicolas Lamp, Anna Kirk, Robert Volterra,
Chris Thomas, the late Johnny Veeder, Jorge Viñuales, Andrew Newcombe,
Stephan Schill, Ingo Venzke, and Joshua Paine who commented on a full second
draft of the book.
At Oxford University Press Merel Alstein and Jack McNichol have been stal-
wart in their support and guidance and always a pleasure to communicate with,
in person or by email. Selected portions of a parallel publication appear in the
text of the present work by permission of the respective publishers: Caroline E
Foster, ‘The Emergence of Global Regulatory Standards in International Courts
and Tribunals: Whaling, Tobacco and Renewable Energy’ in Sam Bookman,
Anna Crowe, Max Harris, Edward Willis and Hanna Wilberg (eds), Pragmatism,
Principle, and Power in Common Law Constitutional Systems: Essays in Honour of
Bruce Harris (Intersentia 2021).
Finally, my family has been tolerant and kind in the time they have allowed me
to develop and complete the work needed to produce this book and I thank them
profoundly.
Table of Contents
Table of Cases xix

List of Abbreviations xxix
PA RT I I N T R O D U C T IO N
1. Introduction 3
2. Introducing Regulatory Standards 19
A. Regulatory Standards in International Adjudicatory Practice 22
1. Introducing key standards 22
a) Regulatory coherence 24
i) Capability 24
ii) Necessity 25
iii) Reasonableness 25
iv) Rational relationships 26
v) Proportionality 26
b) Due regard 27
c) Due diligence 28
2. The influence of the abuse of rights doctrine and global
administrative law 30
B. The Origins and Nature of Regulatory Standards 33
C. Constitution Building or Ordering Plurality? 36
D. International Law’s Legitimate Authority 41
1. Substantive and procedural justification of authority 44
2. The invisibility of governance reasons 46
E. Conclusion 47
PA RT I I T H E I N T E R NAT IO NA L C OU RT O F J U S T IC E ,
L AW O F T H E SE A D I SP U T E SE T T L E M E N T A N D T H E
P E R M A N E N T C O U RT O F A R B I T R AT IO N
3. Regulatory Coherence 51
A. Introduction 51
B. The International Court of Justice 52
C. Law of the Sea Dispute Settlement 53
D. The Permanent Court of Arbitration 55
E. Regulatory Standards Identified in the Disputes 55
1. An overview 55
2. Regulatory coherence 60
xiv Table of Contents
a) Capability testing 60
i) Fisheries Jurisdiction (Spain v Canada) 60
ii) The Arctic Sunrise Arbitration (Kingdom of the
Netherlands v Russian Federation) 63
b) Self-evident necessity 69
i) Right of Passage over Indian Territory (Portugal v India) 69
ii) Indus Waters Kishenganga Arbitration (Islamic Republic of
Pakistan v Republic of India) 70
c) Reasonableness in relation to objectives 72
i) Dispute Concerning Filleting within the Gulf of St Lawrence
(‘La Bretagne’) (Canada v France) 72
ii) Whaling in the Antarctic (Australia v Japan: New Zealand
intervening) 74
d) More complex formulae 78
i) North Atlantic Coast Fisheries Case (Great Britain v
the United States) 80
ii) The Iron Rhine (‘Ijzeren Rijn’) Railway (Kingdom of
Belgium v Kingdom of the Netherlands) 81
iii) Dispute regarding Navigational and Related Rights
(Costa Rica v Nicaragua) 82
iv) The Arctic Sunrise Arbitration (Kingdom of the
Netherlands v Russian Federation) 85
F. Conclusion 85
4. Due Regard and Due Diligence 89
A. Introduction 89
B. Due Regard and Due Diligence 89
1. Due regard 89
a) Chagos Marine Protected Area Arbitration
(Mauritius v United Kingdom) 90
b) Whaling in the Antarctic (Australia v Japan:
New Zealand intervening) 96
2. Due diligence 99
a) Gabčikovo-Nagymaros Project (Hungary v Slovakia) 104
b) Case concerning Pulp Mills (Argentina v Uruguay) 105
c) Responsibilities and Obligations of States Sponsoring Persons and
Entities with Respect to Activities in the Area (Advisory Opinion) 107
d) Request for an Advisory Opinion Submitted by the Sub-Regional
Fisheries Commission (SRFC) (Advisory Opinion) 113
e) South China Sea Arbitration (Republic of the Philippines v People’s
Republic of China) 121
f) The Environment and Human Rights (Advisory Opinion) 126
g) Conclusion 128
C. Reflections on Regulatory Standards in the International
Court of Justice, Law of the Sea Dispute Settlement and the
Permanent Court of Arbitration 129
Table of Contents xv
PA RT I I I WO R L D T R A D E O R G A N I Z AT IO N
D I SP U T E SE T T L E M E N T
5. Necessity Testing 135
A. Introduction 135
B. World Trade Organization Dispute Settlement 137
C. An Introduction to Relevant WTO Disciplines 142
D. Regulatory Standards in WTO Disputes 144
E. Introduction to Necessity Testing 147
1. Necessity under Article XX of the GATT and Article XIV
of the GATS 149
a) Article XX(d)—‘necessary’ to secure compliance 149
b) Article XX(a)—‘necessary’ to protect public morals 153
c) Article XX(b)—‘necessary’ to protect human, animal or plant
life or health 155
d) Article XX(j)—‘essential’ to the acquisition or distribution of
products in general or local short supply 160
2. Necessity under Article 2.2 of the TBT Agreement 162
a) United States—Measures Affecting the Production and Sale
of Clove Cigarettes 162
b) Australia—Certain Measures Concerning Trademarks,
Geographical Indications and Other Plain Packaging
Requirements Applicable to Tobacco Products 166
3. Necessity under Article 5.6 of the SPS Agreement 172
F. Conclusion 172
6. Rational Relationships 175
A. Introduction to Rational Relationship Requirements 175
The general exceptions chapeau
1. 179
Article 2.1 of the TBT Agreement
2. 183
Articles 2.3 and 5.5 of the SPS Agreement
3. 184
Divergent policy objectives
4. 186
a) Brazil—Measures Affecting Imports of Retreaded Tyres 187
b) European Communities—Measures Prohibiting the Importation
and Marketing of Seal Products 189
c) United States—Measures Concerning the Importation, Marketing
and Sale of Tuna and Tuna Products (US—Tuna II) 191
‘Stems exclusively’ from a legitimate regulatory distinction
5. 193
a) United States—Measures Affecting the Production and
Sale of Clove Cigarettes 193
b) United States—Certain Country of Origin Labelling (COOL)
Requirements 197
Even-handedness
6. 201
B. Conclusion 206
C. Reflections on Regulatory Standards in WTO Dispute Settlement 208
xvi Table of Contents
PA RT I V I N V E S T M E N T T R E AT Y A R B I T R AT IO N
7. Regulatory Coherence Requirements in Investment Treaty
Arbitration 215
A. Introduction 215
B. An Introduction to Investment Disciplines 216
C. Regulatory Coherence Requirements in Investment Treaty
Arbitration 221
1. Fair and equitable treatment: arbitrary or unreasonable
conduct: reasonable relationships to rational policies 221
a) Glamis Gold Ltd v United States 224
b) Mesa Power Group LLC v Canada 227
2. National treatment: a reasonable nexus to rational government policies 231
a) Apotex Holdings Inc and Apotex Inc v United States 232
b) Parkerings-Compagniet AS v Republic of Lithuania 233
3. Expropriation: ‘for a public purpose’ 235
a) Vestey Group Ltd v Venezuela 237
b) Philip Morris Brands Sàrl and ors v Uruguay 239
D. Conclusion 243
8. Proportionality in Investment Treaty Arbitration 247
A. Introduction 247
B. Proportionality in the Practice of Investment Treaty Arbitration 253
1. Expropriation 253
2. Fair and equitable treatment 255
C. The Competing Interests in Investment Treaty Disputes 258
D. Refocusing Proportionality Analysis 263
1. Proportionality in relation to regulatory purpose 263
2. Looking beyond individual burdens 265
3. Manifest disproportionality 267
a) European Union law 268
b) World Trade Organization law 268
E. Conclusion 272
F. Reflections on Regulatory Standards in Investment
Treaty Arbitration 274
PA RT V C R I T IC A L Q U E S T IO N S
9. Regulatory Standards, Legitimate Authority and the
Adjudicatory Role 279
A. Introduction 279
B. Regulatory Standards and International Law’s Claim to
Legitimate Authority 281
1. Procedural justification: accommodation of domestic decision-making 282
2. Substantive justification: the challenge of balancing global interests 283
3. Attaining relative authority? 284
Table of Contents xvii
C. The Role of International Courts and Tribunals 285

The strengths of international adjudicatory process
1. 286
The constraints on international adjudicatory process
2. 288
a) Social constraints 288
b) Formal constraints 290
The abuse of rights doctrine
3. 293
The absence of public deliberation
4. 299
D. Conclusion 301
10. Systemic Challenges and Opportunities 305
A. Introduction 305
B. Systemic Challenges Associated with the Advent of Regulatory
Standards 307
Sovereign freedom as conferred power
1. 307
The fragmentation of international law
2. 310
Developments in the status of private entities in international law
3. 320
C. Opportunities for Reconsideration 323
Employing due regard standards in place of proportionality tests
1. 323
a) Proportionality 323
b) Due regard 327
International adjudication as judicial review?
2. 337
a) Judicial review and standards of review 337
b) Deference and margin of appreciation 342
D. Conclusion 346
11. Conclusion 347
Bibliography 351
Index 373
Table of Cases
EUROPEAN COURT OF HUMAN RIGHTS

Handyside v United Kingdom 1976 ECHR 5 ��151n.65, 344n.199
James and ors v UK 1986 ECHR 2��252n.26, 265–66
Lithgow and ors v UK 1986 ECHR 8�� 265n.94
The Sunday Times v UK 1979 ECHR 1�� 222n.25
INTER-A MERICAN COURT OF HUMAN RIGHTS

The Environment and Human Rights (State Obligations in Relation to the Environment
in the Context of the Protection and Guarantee of the Rights to Life and Personal
Integrity: Interpretation and Scope of Articles 4(1) and 5(1) in relation to Articles
1(1) and 2 of the American Convention on Human Rights), Advisory Opinion
OC-23/17 (15 November 2017), Inter-American Court of Human Rights Series
A, No 23�� 59–60, 126–28, 298n.70
INTERNATIONAL COURT OF JUSTICE

Aegean Sea Continental Shelf (Greece v Turkey) Judgment of 19 December 1978 [1978]
ICJ Rep 3��62n.54
Anglo-Iranian Oil Co (United Kingdom v Iran) Judgment of 22 July 1952 (Jurisdiction)
[1952] ICJ Rep 93��61n.53
Barcelona Traction, Light and Power Company, Limited (Belgium v Spain) Judgment of
5 February 1970 [1970] ICJ Rep 3�� 73
Case Concerning Elettronica Sicula S.p.A. (ELSI) (United States of America v Italy)
Judgment of 20 July 1989 [1989] ICJ Rep 15��221–22, 296n.59
Pulp Mills on the River Uruguay (Argentina v Uruguay) Judgment of 20 April 2010
[2010] ICJ Rep 14�� 28–30, 59–60, 102–3, 105–7,
108–9, 118–19, 121, 124–25, 129
Case Concerning the Application of the Convention on the Prevention and Punishment
of the Crime of Genocide (Bosnia and Herzegovina v Yugoslavia) Judgment of
26 February 2007 (Merits) [2007] ICJ Rep 43�� 101
Gabčikovo-Nagymaros Project (Hungary v Slovakia) Judgment of 25 September 1997
[1997] ICJ Rep 7��28, 77–78, 102, 104–5, 314
Certain Activities Carried Out by Nicaragua in the Border Area (Costa Rica v
Nicaragua) and Construction of a Road in Costa Rica along the San Juan
River (Nicaragua v Costa Rica) Judgment of 16 December 2015 [2015]
ICJ Rep 665�� 59–60, 102–3
Certain Questions of Mutual Assistance in Criminal Matters (Djibouti v France)
Judgment of 4 June 2008 [2008] ICJ Rep 177 �� 77–78n.163, 296–97
Dispute Over the Status and Use of the Waters of the Silala (Chile v Bolivia)
(Application Instituting Proceedings, 6 June 2016)��103–4
Dispute regarding Navigational and Related Rights (Costa Rica v Nicaragua) Judgment
of 13 July 2009 [2009] ICJ Rep 213�� 10, 25–26, 27, 58, 76–77,
77–78n.163, 78–80, 82–85, 86–87, 261,
264, 288–89, 290–91, 297–98
xx Table of Cases
Fisheries Jurisdiction (Spain v Canada) Judgment of 4 December 1998 [1998]

ICJ Rep 432��24, 56, 60–63, 86
Fisheries Jurisdiction (United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland
v Iceland) Judgment of 25 July 1974 (Merits) [1974] ICJ Rep 3�� 89–90, 329–30
Fisheries Jurisdiction (Federal Republic of Germany v Iceland) Judgment of 25 July
1974 (Merits) [1974] ICJ Rep 175�� 89–90, 329–30
Legal Consequences for States of the Continued Presence of South Africa in Namibia
(South West Africa) notwithstanding Security Council Resolution 276 (1970)
Advisory Opinion of 21 June 1971 [1971] ICJ Rep 16�� 314n.35
Right of Passage over Indian Territory (Portugal v India) Judgment of 12 April 1960
(Merits) [1960] ICJ Rep 6 ��56, 69–70
South West Africa Cases (Liberia v South Africa; Ethiopia v South Africa)
Judgment of 21 December 1962 (Preliminary Objections) [1962]
ICJ Rep 319��292n.33, 296n.53
Legality of the Threat or Use of Nuclear Weapons Advisory Opinion of
8 July 1996 [1996] ICJ Rep 226�� 100–1, 102–3, 292–93
Whaling in the Antarctic (Australia v Japan: New Zealand intervening) Judgment of 31
March 2014 [2014] ICJ Rep 226��10, 22–23,
25–26, 56–57, 58, 62, 72, 74–79, 86–87, 90, 96–99,
130, 131, 243–44, 246, 288–89, 290–91, 294, 295–96,
309–10, 335, 338–39, 342, 343–45
INTER-S TATE ARBITRATION

Arbitration Between the Republic of Croatia and the Republic of Slovenia (Final Award)
(29 June 2007) PCA Case No 2012–04�� 327n.97
Arbitration regarding the Iron Rhine (‘Ijzeren Rijn’) Railway between the Kingdom of
Belgium and the Kingdom of the Netherlands (Award) (24 May 2005) PCA Case
No 2003-02 140 ILR 1 �� 25–26, 55, 58, 78–79, 81–82, 86–87, 297–98
Dispute Concerning Filleting within the Gulf of St Lawrence (‘La Bretagne’) (Canada v
France) (Award) (17 July 1986) 82 ILR 590�� 57, 72–74, 98, 314n.33, 321–22
F. H. Neer and Pauline Neer (U.S.A.) v. United Mexican States (1926)
4 RIAA 60; 3 ILR 213��222, 225
Harza Engineering v Republic of Iran (Award) 30 December 1982,
1 Iran-US CTR 499�� 237n.125
Indus Waters Kishenganga Arbitration (Islamic Republic Pakistan v Republic of India)
(Partial Award) (18 February 2013) PCA Case No 2011-01 154 ILR 1 �� 55, 56,
69–72, 82, 85–86
Indus Waters Kishenganga Arbitration (Islamic Republic of Pakistan v Republic of
India) (Final Award) (20 December 2013) PCA Case No 2011-01 157 ILR 362�� 55,
56, 69–72, 82, 85–86
Lake Lanoux Arbitration (France v Spain) (16 November 1957)
24 ILR 101��90, 96–97, 114
North Atlantic Coast Fisheries Case (Great Britain v United States)
(7 September 1910) (1910) Scott Hague Court Rep 141��25–26, 55, 58, 73,
78–79, 80–81, 86–87, 288–89, 294, 298–99
INVESTMENT ARBITRATION
AES Summit Generation Limited and AES-Tisza Erömü Kft v Hungary ICSID
Case No ARB/07/22, Award, 23 September 2010 (Claus von Wobeser, J William
Rowley and Brigitte Stern) �� 217n.7, 223n.30, 223n.33, 223n.35
Table of Cases xxi
Al Tamimi v Oman ICSID Case No ARB/11/33, Award, 3 November 2015 (David

A R Williams, Charles N Brower and J Christopher Thomas) ��255–56
Álvarez y Marín Corporación SA and ors v Panama ICSID Case No ARB/15/14,
Award, 12 September 2018 (Juan Fernández-Armesto, Henri Alvarez and
Horacio A. Grigera Naón)�� 262n.78
Apotex Holdings Inc and Apotex Inc v United States ICSID Case No ARB(AF)/12/1,
Award, 25 August 2014 (V V Veeder, J William Rowley and John R Crook) ��232–33
Azurix Corporation v Argentina ICSID Case No ARB/01/12, Award, 14 July 2006
(Andrés Rigo Sureda, Mark Lalonde and Daniel Hugo Martins)��253–54, 265n.92,
267n.103
BayWa r.e. Renewable Energy GmbH and BayWa re Asset Holding GmbH v Spain
ICSID Case No ARB/15/16502, Decision on Jurisdiction: Liability and
Directions on Quantum, 2 December 2019 (James Crawford, Horacio Grigera
Naón and Loretta Malintoppi)�� 257n.54, 264n.87, 267–68
Bear Creek Mining Corporation v Peru ICSID Case No ARB/14/21, Award,
30 November 2017 (Karl-Heinz Böckstiegel, Michael Pryles and
Philippe Sands)��220n.15, 315n.41
Blusun SA and ors v Italy ICSID Case No ARB/14/3, Award, 27 December 2016
(James Crawford, Stanimir A Alexandrov and Pierre-Marie Dupuy)�� 256n.49,
264n.87, 267–68
CC/Devas (Mauritius) Limited and ors v India PCA Case No 2013-09, Award on
Jurisdiction and Merits, 25 July 2016 (Marc Lalonde, David R Haigh and Anil
Dev Singh)�� 332n.128
Charanne BV and Construction Investments SARL v Spain SCC Case No 062/2012,
Final Award, 21 January 2016 (Alexis Mourre, Guido Santiago Tawil and Claus
von Wobeser)��257n.55, 257n.57
Chevron Corporation and Texaco Petroleum Company v Ecuador PCA Case No 2009-
23, Second Partial Award on Track II, 30 August 2018 (V V Veeder, Vaughan
Lowe and Horacio Grigera Naón) �� 316n.49
Chemtura Corporation v Canada PCA Case No 2008-01, Final Award, 2 August 2010
(Gabrielle Kaufmann-Kohler, Charles N Brower and James R Crawford)�� 343n.194
Continental Casualty Company v Argentina ICSID Case No ARB/03/9, Award,
5 September 2008 (Giorgio Sacerdoti, V V Veeder and
Michell Nader)��253–54, 263–64
Cortec Mining Kenya Limited and ors v Kenya ICSID Case No ARB/15/29,
Award, 22 October 2018 (Ian Binnie, Kanaga Dharmananda and
Brigitte Stern)�� 262, 316n.49
Crystallex International Corporation v Venezuela ICSID Case No ARB(AF)/11/2,
Award, 4 April 2016 (Laurent Lévy, John Y Gotanda and Laurence Boisson de
Chazournes)�� 343n.196, 345n.209
David R Aven et al v Costa Rica ICSID Case No UNCT/15/3, Final Award, 18
September 2018 IIC 1472 (2018), 18 September 2018 (Eduardo Siqueiros T,
Pedro Nikken and C Mark Baker) �� 316n.49
EDF (Services) Ltd v Romania ICSID Case No ARB/05/13, Award,
8 October 2009 (Piero Bernadini, Arthur W Rovine and Yves Derains)�� 222n.26,
265n.92, 266n.96
Eiser Infrastructure Limited and Energia Solar Luxembourg SARL v Spain ICSID Case
No ARB/13/36, Award, 4 May 2017 (John R Crook, Stanimir A Alexandrov and
Campbell McLachlan)�� 257n.57
El Paso Energy International Company v Argentina ICSID Case No ARB/03/15,
Award, 31 October 2011 (Lucius Caflisch, Piero Bernadini and
Brigitte Stern)�� 223n.31, 231, 237
xxii Table of Cases
Electrabel S.A. v Hungary ICSID Case No ARB/07/19, Award, 25 November 2015

(Gabrielle Kaufmann-Kohler, Brigitte Stern and V V Veeder)�� 223n.33
Electrabel S.A. v Hungary ICSID Case No ARB/07/19, Decision on Jurisdiction,
Applicable Law and Liability, 30 November 2012 (V V Veeder, Brigitte Stern and
Gabrielle Kaufmann-Kohler)�� 245n.172, 255–56, 257n.58, 334n.136
Feldman Karpa v Mexico ICSID Case No ARB(AF)/99/1, Award and Dissenting
Opinion, 16 December 2002 (Konstantinos Kerameus, Jorge Covarrubias Bravo
and David Gantz)�� 232n.92
GAMI Investments, Incorporated v Mexico UNCITRAL, Final Award, 15 November
2004 (Jan Paulsson, W Michael Reisman and Julio Lacarte Muró) �� 231n.88
Genin and ors v Estonia ICSID Case No ARB/99/2, Award, 25 June 2001 (L Yves
Fortier, Meir Heth and Albert Jan van den Berg)��222n.23, 223n.32, 223n.36
Glamis Gold Ltd v United States UNCITRAL, Award, 8 June 2009 (Michael K Young,
David R Caron and Kenneth D Hubbard)��223–27, 230–31, 244,
259, 274–75, 343n.194
Hydro Energy 1 S.à r.l. and Hydroxana Sweden AB v Spain ICSID Case No ARB/15/42,
Decision on Jurisdiction, Liability and Directions on Quantum, 9 March 2020
(Lawrence Collins, Peter Rees and Rolf Knieper)�� 230n.84, 264
Kim and ors v Uzbekistan ICSID Case No ARB/13/6, Decision on Jurisdiction,
8 March 2017 (David D Caron, L Yves Fortier and Toby Landau)�� 262n.78, 262
Lauder v Czech Republic UNCITRAL, Final Award, 3 September 2001
(Robert Briner, Lloyd Cutler and Bohuslav Klein)�� 221n.22
Les Laboratoires Servier, SAS and ors v Poland UNCITRAL, Final Award,
14 February 2012 (William W Park, Marc Lalonde and Bernard Hanotiau) �� 254,
274–75, 343n.196
LG&E Energy Corp, LG&E Capital Corp, LG&E International INC v Argentine
Republic ICSID Case No ARB/02/1, Decision on Liability, 3 October 2006
(Tatiana B de Maekelt, Francisco Rezek and Albert Jan van den Berg)�� 236n.120,
253–54, 263–64, 267n.103, 331n.120, 333n.132
Marfin Investment Group v Cyprus ICSID Case No ARB/13/27, Award, 26 July 2018,
(Bernard Hanotiau, David A O Edward and Daniel M Price) �� 261n.76
Mesa Power Group, LLC v Canada PCA Case No 2012-17, Award, 24 March 2016
(Gabrielle Kaufmann-Kohler, Charles N Brower and Toby Landau)��223–24,
227–31, 244, 343–44
Metalclad Corporation v Mexico ICSID Case No ARB(AF)/97/1, Award, 30 August
2000 (Elihu Lauterpacht, Benjamin R Civiletti and José Luis Siqueiros)��332–33
Methanex Corporation v United States UNCITRAL, Final Award on Jurisdiction
and Merits, 3 August 2005 (J William Rowley, W Michael Reisman and
V V Veeder)��235n.118, 333n.134, 345n.210
Micula and ors v Romania ICSID Case No ARB/05/20, Award and Separate
Opinion, 11 December 2013 (Laurent Lévy, Stanimir A Alexandrov and Georges
Abi-Saab)�� 28n.34, 223n.35, 264n.89
Occidental Petroleum Corporation and Occidental Exploration and Production
Company v Ecuador ICSID Case No ARB/06/11, Award, 5 October 2012
(L Yves Fortier, David A R Williams and Brigitte Stern)�� 255
Occidental Petroleum Corporation and Occidental Exploration and Production
Company v Ecuador ICSID Case No ARB/06/11, Decision on Annulment of the
Award, 2 November 2015 (Juan Fernández-Armesto, Florentino P Feliciano and
Rodrigo Oreamuno Blanco)�� 250n.12
OperaFund Eco-Invest SICAV PLC and Schwab Holding AG v Spain ICSID Case No
ARB/15/36, Award, 6 September 2019 (Karl-Heinz Böckstiegel, August Reinisch,
Philippe Sands)�� 256
Table of Cases xxiii
Parkerings-Compagniet AS v Lithuania, ICSID Case No ARB/05/8,

Award, 11 September 2007 (Julian Lew, Marc Lalonde and
Laurent Lévy)��232n.95, 233–35, 244
Perenco Ecuador Limited v Ecuador ICSID Case No ARB/08/6, Interim Decision on
the Environmental Counterclaim, 11 August 2015 (Peter Tomka, Neil Kaplan
and Christopher Thomas)�� 316n.49
Philip Morris Brands Sàrl and ors v Uruguay ICSID Case No ARB/10/7, Award, 8 July
2016 (Piero Bernardini, Gary Born and James Crawford) ��6n.10, 216, 236, 239–43,
244, 263–64, 267n.104, 315–16,
319–20, 343n.195, 344n.198
The PV Investors v Spain PCA Case No 2012-14, Award, 28 February 2020 (Gabrielle
Kaufmann-Kohler, Charles Brower and Bernardo Sepúlveda Amor)�� 257n.58
PL Holdings S.à.r.l. v Poland SCC Case No V 2014/163, Partial Award, 28 June 2017
(George Bermann, Julian D M Lew and Michael E Schneider) ��252–53
Pope & Talbot Incorporated v Canada UNCITRAL, Award on the Merits of
Phase 2, 10 April 2001 (Lord Dervaird, Benjamin J Greenberg and
Murray J Belman)��222n.27, 232n.92, 233n.100
Quiborax SA and Non Metallic Minerals SA v Bolivia ICSID Case No ARB/06/2,
Award, 16 September 2015 (Gabrielle Kaufmann-Kohler, Marc Lalonde and
Brigitte Stern)�� 345n.208
Rockhopper Italia S.p.A., Rockhopper Mediterranean Ltd, and Rockhopper Exploration
Plc v Italian Republic ICSID Case No ARB/17/14, Decision on the Intra-EU
Jurisdictional Objection, 26 June 2019 (Klaus Reichert, Charles Poncet and
Pierre-Marie Dupuy)��218n.8
RREEF Infrastructure (GP) Limited and RREEF Pan-European Infrastructure Two
Lux Sàrl v Spain ICSID Case No ARB/13/30, Decision on Responsibility and on
the Principles of Quantum and Dissenting Opinion, 30 November 2018 (Alain
Pellet, Pedro Nikken and Robert Volterra)�� 253n.31, 256n.49, 256–57
RWE Innogy GmbH and RWE Innogy Aersa S.A.U. v Spain ICSID Case No ARB/14/
34, Decision on Jurisdiction, Liability and Certain Issues of Quantum,
30 December 2019 (Anna Joubin-Bret, Judd L Kessler and Samuel
Wordsworth)��266–68, 331n.123
Saluka Investments BV v Czech Republic PCA Case No 2001-04, Partial Award, 17
March 2006 (Arthur Watts, L Yves Fortier and Peter Behrens)�� 219, 223, 225n.46,
227n.65, 232n.92, 235n.118, 264n.88
SD Myers Incorporated v Canada UNCITRAL, First Partial Award on the Merits and
Separate Opinion, 13 November 2000 (Bryan P Schwartz, Edward C Chiasson
and J Martin Hunter)�� 333n.134, 345n.208
Serafín García Armas and Karina García Gruber v Venezuela PCA Case No 2013–3,
Award, 26 April 2019 (Eduardo Grebler, Guido Santiago Tawil and Rodrigo
Oreamuno Blanco)�� 231n.86
SolEs Badajoz GmbH v Spain ICSID Case No ARB/15/38, Award, 31 July 2019 (Joan E
Donogue, Giorgio Sacerdoti and David A R Williams)�� 257n.55
South American Silver Limited v Bolivia PCA Case No 2013-15, Award, 22 November
2018 (Eduardo Zuleta Jaramillo, Francisco Orrego Vicuña and Osvaldo César
Guglielmino)�� 236n.119
Stadtwerke München GmbH and ors v Spain ICSID Case No ARB/15/1, Award, 2
December 2019 (Jeswald W Salacuse, Kaj Hobér and Zachary Douglas)�� 261n.75,
261n.76, 266n.96
Suez, Sociedad General de Aguas de Barcelona, S.A. and Vivendi Universal, S.A.
v Argentina ICSID Case No ARB/03/19, Decision on Liability, 30 July 2010
(Jeswald W Salacuse, Gabrielle Kaufmann-Kohler and Pedro Nikken)�� 315n.41
xxiv Table of Cases
Técnicas Medioambientales Tecmed SA v Mexico ICSID Case No ARB(AF)/00/2,

Award, 29 May 2003 (Horacio A Grigera Naón, José Carlos Fernández Rozas and
Carlos Bernal Verea) �� 222n.28, 253–54, 261, 263–64, 265–66
International Thunderbird Gaming Corporation v. Mexico, UNCITRAL, Award,
26 January 2006 (Agustín Portal Ariosa, Thomas W. Wälde,
Albert Jan van den Berg)�� 226
Total S.A. v Argentina ICSID Case No ARB/04/1, Decision on Liability, 27 December
2010 (Giorgio Sacerdoti, Henri C Alvarez and Luis Herrera Marcano)�� 255
Marion Unglaube and Reinhardt Unglaube v Costa Rica ICSID Case no ARB/08/1,
ICSID Case no ARB/09/20, Award, 16 May 2012 (Judd Kessler, Franklin Berman
and Bernardo Cremades) �� 223
Urbaser S.A. and Consorcio de Aguas Bilbao Bizkaia, Bilbao Biskaia Ur Partzuergoa
v The Argentine Republic ICSID Case No ARB/07/26, Award, 8 December 2016
(Andreas Bucher, Campbell McLachlan and Pedro Martinez-Fraga)�� 315n.41
Vestey Group Limited v Venezuela ICSID Case No ARB/06/4, Award, 1
5 April 2016 (Gabrielle Kaufmann Kohler, Horacio Grigera Naón and Pierre-
Marie Dupuy��237–39
Waste Management, Inc. v. United Mexican States (‘Number 2’) ICSID Case No.
ARB(AF)/00/3, Award, 30 April 2004 (James Crawford, Benjamin R. Civiletti
and Eduardo Magallón Gómez)��220n.11, 229n.78
Watkins Holdings S.à r.l. and others v Spain ICSID Case No ARB/15/44,
Award, 21 January 2020 (Cecil W M Abraham, Michael Pryles
and Hélène Ruiz Fabri) ��230n.84, 256n.51
Westmoreland Coal Company v Canada ICSID Case No UNCT/20/3, Notice of
Arbitration and Statement of Claim, 12 August 2019 ��217n.5
Windstream Energy LLC v Canada PCA Case No 2013-22, Award, 27 September 2016
(Veijo Heiskanen, R Doak Bishop and Bernardo Cremades)�� 345n.209
Yukos Universal Limited v Russian Federation PCA Case No 2005-04/AA 227, Final
Award, 18 July 2014 (L Yves Fortier, Charles Poncet and
Stephen M Schwebel)�� 254n.38
Zelena NV and Energo-Zelena doo Inđija v Serbia ICSID Case No ARB/14/27 �� 231n.88
PERMANENT COURT OF INTERNATIONAL JUSTICE

Certain German Interests in Polish Upper (Germany v Poland) (Judgment of 25 May
1926) (Merits) PCIJ Rep Series A No 7 �� 293n.40
Free Zones of Upper Savoy and the District of Gex (France v Switzerland)
(Order of 6 December 1930) (1930) PCIJ Series A No 24�� 293n.40
Free Zones of Upper Savoy and the District of Gex (France v Switzerland)
(Judgment of 7 June 1932) (1932) PCIJ Series A/B No 46�� 293n.40
Territorial Jurisdiction of the International Commission of the River Oder
(Judgment of 10 September 1929) PCIJ Series A No 23��28n.32
UNITED NATIONS CONVENTION ON THE LAW OF THE SEA

‘ARA Libertad’ (Argentina v Ghana) (Order of 15 December 2012) ITLOS Reports
2012, 332��68–69n.103
The Arctic Sunrise Arbitration (Kingdom of the Netherlands v Russian Federation)
(Provisional Measures, Order of 22 November 2013) ITLOS Reports 2013, 230 �� 68–69
The Arctic Sunrise Arbitration (Kingdom of the Netherlands v Russian Federation)
(Award on the Merits) (14 August 2015) PCA Case No 2014-02 171 ILR 1 �� 24,
25n.21, 27, 56, 58, 60, 62–69, 78–80, 85,
86–87, 288–89, 290–91, 297–98
Table of Cases xxv
Chagos Marine Protected Area Arbitration (Republic of Mauritius v United Kingdom)

(Award) (18 March 2015) PCA Case No 2011-03 162 ILR 1�� 10–11, 27–28, 58, 85,
90–97, 131, 282, 283, 290–91, 328, 335
M/V ‘SAIGA’ (No. 2) (Saint Vincent and the Grenadines v Guinea) (Judgment of 1 July
1999) ITLOS Reports 1999, 10��66–67
M/V ‘Virginia G’ (Panama v Guinea-Bissau) (Judgment of 14 April 2014) ITLOS
Reports 2014, 4�� 62–63, 66–67
Request for an Advisory Opinion Submitted by the Sub-Regional Fisheries Commission
(Advisory Opinion of 2 April 2014) ITLOS Reports 2015, 4��29–30, 59–60, 103–4,
113–21, 124–25, 130, 290–91
Responsibilities and Obligations of States Sponsoring Persons and Entities with Respect
to Activities in the Area (Advisory Opinion of 1 February 2011)
ITLOS Reports 2011, 10�� 29, 59–60, 103–4, 107–13, 114, 117,
118–19, 121, 124–25, 130, 290–91
South China Sea Arbitration (Republic of the Philippines v People’s Republic of China)
(Award of 12 July 2016) PCA Case No 2013-19 170 ILR 1 �� 30n.41, 59–60, 80–81,
103–4, 121–26, 314
Southern Bluefin Tuna Cases (New Zealand v Japan; Australia v Japan)
(Provisional Measures, Order of 27 August 1999) ITLOS Reports 1999, 280�� 116,
125n.250, 314n.36
WORLD TRADE ORGANIZATION

Argentina—Safeguard Measures on Imports of Footwear, Report of the Appellate Body
(14 December 1999) WT/DS121/AB/R, DSR 2000:I, 515�� 331n.118
Australia—Measures Affecting the Importation of Apples from New Zealand,
Report of the Appellate Body (29 November 2010) WT/DS367/AB/R, DSR
2010:V, 2175 �� 77n.156
Australia—Certain Measures Concerning Trademarks, Geographical Indications and
Other Plain Packaging Requirements Applicable to Tobacco Products, Reports of
the Panels (28 June 2018) WT/DS435/R, WT/DS441/R WT/DS458/R,
WT/DS467/R ��32n.53, 158, 166–71, 178, 271, 317, 318–19
Australia—Certain Measures Concerning Trademarks, Geographical Indications and
Other Plain Packaging Requirements Applicable to Tobacco Products, Reports of
the Appellate Body (9 June 2020) WT/DS435/AB/R, WT/DS441/AB/R �� 158,
166–71, 318–19
Australia—Measures Affecting Importation of Salmon, Report of the Panel (12 June
1998) WT/DS18/R, WT/DS18/R/Corr.1, DSR 1998:VIII, 3407�� 186n.57
Australia—Measures Affecting Importation of Salmon, Report of the Appellate
Body (20 October 1998) WT/DS18/AB/R, DSR 1998:VIII, 3327 �� 172n.222,
184n.47, 186n.57
Brazil—Certain Measures Concerning Taxation and Charges, Reports of the Panel
(30 August 2017) WT/DS472/R, WT/DS497/R��149, 155, 205–6n.162, 317
Brazil—Certain Measures Concerning Taxation and Charges, Reports of the Appellate
Body (13 December 2018) WT/DS472/AB/R, WT/DS497/AB/R�� 155
Brazil—Measures Affecting Imports of Retreaded Tyres, Report of the Appellate Body
(3 December 2007) WT/DS332/AB/R, DSR 2007:IV, 1527 ��148–49, 152–53,
153n.80, 155–58, 162, 163n.151, 166,
168n.189, 170, 172–73, 176, 178n.18,
178, 179n.21, 180n.26, 182, 186–87
Canada—Continued Suspension of Obligations in the EC—Hormones Dispute,
Report of the Appellate Body (16 October 2008) WT/DS321/AB/R,
DSR 2008:XIV��77n.156, 340n.172
xxvi Table of Cases
China—Measures Related to the Exportation of Rare Earths, Tungsten and

Molybdenum, Reports of the Panel (26 March 2014) WT/DS431/R,
WT/DS431/R/Add.1, WT/DS432/R, WT/DS432/R/Add.1, WT/DS433/R,
DSR 2014:IV, 1127��179–81
China—Measures Related to the Exportation of Rare Earths, Tungsten, and
Molybdenum, Reports of the Appellate Body (7 August 2014) WT/DS431/AB/R,
WT/DS432/AB/R, WT/DS433/AB/R, DSR 2014:III, 805�� 179–81, 205–6n.162
China—Measures Related to the Exportation of Various Raw Materials, Reports
of the Panel (5 July 2011) WT/DS394/R, WT/DS395/R, WT/DS398/R,
DSR 2012:VII, 3501��179–80, 345n.207
China—Measures Related to the Exportation of Various Raw Materials, Reports of the
Appellate Body (30 January 2012) WT/DS394/AB/R, WT/DS395/AB/R, WT/
DS398/AB/R, DSR 2012:VII, 3295��179–80
China—Measures Affecting Trading Rights and Distribution Services for Certain
Publications and Audiovisual Entertainment Products, Report of the
Appellate Body (21 December 2009) WT/DS363/AB/R, DSR 2010:I, 3�� 153n.76,
153n.78, 153n.80
European Communities—Measures Concerning Meat and Meat Products (Hormones),
Report of the Appellate Body (16 January 1998) WT/DS26/AB/R, WT/DS48/
AB/R, DSR 1998:I, 135��153–54
European Communities—Measures Affecting the Approval and Marketing of Biotech
Products, Reports of the Panel (29 September 2006) WT/DS291/R, WT/DS292/
R, WT/DS293/R�� 320n.66
European Communities—Measures Affecting Asbestos and Asbestos Containing
Products, Report of the Appellate Body (12 March 2001) WT/DS135/AB/R,
DSR 2001:VII, 3243��142n.45, 153n.77, 163n.151, 269
European Communities—Measures Prohibiting the Importation and Marketing of Seal
Products, Reports of the Panel (25 November 2013) WT/DS400/R,
WT/DS401/R, DSR 2014:II, 365�� 157–58, 163, 186–87, 189–91
European Communities—Measures Prohibiting the Importation and Marketing of Seal
Products, Reports of the Appellate Body (22 May 2014) WT/DS400/AB/R, WT/
DS401/AB/R, DSR 2014:I, 7��154n.81, 157–58, 186–87, 189–91,
192, 319–20, 330n.113
India—Measures Concerning the Importation of Certain Agricultural Products, Report
of the Panel (14 October 2014) WT/DS430/R, DSR 2015:V, 2663�� 172n.222,
184n.48, 185
India—Measures Concerning the Importation of Certain Agricultural Products, Report
of the Appellate Body (4 June 2015) WT/DS430/AB/R, DSR 2015:V, 2459 �� 184n.48
India—Certain Measures Relating to Solar Cells and Solar Modules, Report
of the Appellate Body (16 September 2016) WT/DS456/AB/R,
DSR 2016:IV, 1827��145n.48, 147n.50, 152n.73, 160–61, 317–18
Indonesia—Measures Concerning the Importation of Chicken Meat and Chicken
Products, Report of the Panel (17 October 2017) WT/DS484/R, WT/DS484/R/
Add.1, DSR 2017:VIII, 3769�� 158
Japan—Taxes on Alcoholic Beverages, Report of the Appellate Body (4 October 1996)
WT/DS8/AB/R, WT/DS10/AB/R, WT/DS11/AB/R, DSR 1996:I, 97�� 78n.169,
136n.4, 191n.82
Japan—Measures Affecting the Importation of Apples, Report of the Panel (15 July
2003) WT/DS245/R, DSR 2003:IX, 4481 ��267n.106, 269–70
Japan—Measures Affecting the Importation of Apples, Report of the Appellate Body
(26 November 2003) WT/DS245/AB/R, DSR 2003:IX, 4391��269–70
Table of Cases xxvii
Korea—Import Bans, and Testing and Certification Requirements for Radionuclides,

Report of the Panel (22 February 2018) WT/DS495/R ��172, 184
Korea—Import Bans, and Testing and Certification Requirements for Radionuclides,
Report of the Appellate Body (11 April 2019) WT/DS495/AB/R�� 172
Korea—Measures Affecting Imports of Fresh, Chilled and Frozen Beef, Report of the
Panel (31 July 2000) WT/DS161/R, WT/DS169/R, DSR 2001:I, 59�� 149–50, 269
Korea—Measures Affecting Imports of Fresh, Chilled and Frozen Beef, Report of the
Appellate Body (11 December 2000) WT/DS161/AB/R, WT/DS169/AB/R,
DSR 2001:I, 5�� 145, 149–53, 269
Russia—Measures Concerning Traffic in Transit, Report of the Panel (5 April 2019)
WT/DS512/R �� 345n.204
Russian Federation—Measures on the Importation of Live Pigs, Pork and Other Pig
Products from the European Union, Report of the Panel (19 August 2016)
WT/DS475/R, DSR 2017:II, 361�� 170n.204
Thailand—Restrictions on the Importation of and Internal Taxes on Cigarettes,
Report of the Panel (7 November 1990) DS10/R-37S/200�� 319n.63
United States—Certain Measures Affecting Imports of Poultry from China, Report
of the Panel (29 September 2010) WT/DS392/R, DSR 2010:V, 1909��185–86
United States—Continued Suspension of Obligations in the EC—Hormones
Dispute, Report of the Appellate Body (16 October 2008) WT/DS320/AB/R,
DSR 2008:X, 3507��77n.156, 340n.172
United States—Certain Country of Origin Labelling (COOL) Requirements,
Reports of the Panel (18 November 2011) WT/DS384/R, WT/DS386/R,
DSR 2012:VI, 2745�� 197–201
United States—Certain Country of Origin Labelling (COOL) Requirements, Reports of
the Appellate Body (29 June 2012) WT/DS384/AB/R, WT/DS386/AB/R, DSR
2012:V, 2449 ��165n.161, 165n.163, 183n.45, 193, 195n.105, 197–202
United States—Certain Country of Origin Labelling (COOL) Requirements, Recourse
to Article 21.5 of the DSU by Canada and Mexico, Reports of the Panel (20
October 2014) WT/DS384/RW, WT/DS386/RW, DSR 2015:IV, 2019�� 197–201
United States—Certain Country of Origin Labelling (COOL) Requirements,
Recourse to Article 21.5 of the DSU by Canada and Mexico, Reports of the
Appellate Body (18 May 2015) WT/DS384/AB/RW, WT/DS386/AB/RW, DSR
2015:IV, 1725��165n.166, 165n.167, 166n.171,
166n.172, 183n.45, 197–201, 270–71
United States—Import Prohibition of Certain Shrimp and Shrimp Products, Report of
the Appellate Body (12 October 1998) WT/DS58/AB/R, DSR 1998:VII, 2755 �� 28,
56–57, 176n.7, 176n.11, 177–78, 179,
181–82, 186–87, 205–6n.162, 268–69,
297, 316–17, 330n.113, 331
United States—Import Prohibition of Certain Shrimp and Shrimp Products, Recourse
to Article 21.5 of the DSU by Malaysia, Report of the Panel (15 June 2001) WT/
DS58/RW, DSR 2001:XIII, 6529�� 182n.37
United States—Import Prohibition of Certain Shrimp and Shrimp Products, Recourse
to Article 21.5 of the DSU by Malaysia, Report of the Appellate Body
(22 October 2001) WT/DS58/AB/RW, DSR 2001:XIII, 6481�� 182n.37
United States—Measures Affecting the Cross-Border Supply of Gambling and
Betting Services, Report of the Panel (10 November 2004) WT/DS285/R, DSR
2005:XII, 5797��153n.78, 153–54
United States—Measures Affecting the Cross-Border Supply of Gambling and Betting
Services, Report of the Appellate Body (7 April 2005) WT/DS285/ABR, DSR
2005:XII, 5663��28n.33, 152–54, 155
xxviii Table of Cases
United States—Measures Affecting the Importation of Animals, Meat and Other Animal
Products from Argentina, Report of the Panel (24 July 2015) WT/DS447/R, DSR
2015:VIII, 4085�� 185n.52
United States—Measures Affecting the Production and Sale of Clove Cigarettes, Report
of the Panel (2 September 2011) WT/DS406/R, DSR 2012:XI, 5865�� 153n.77,
162–66, 178n.17, 188–89, 193–97, 270n.125, 318–19
United States—Measures Affecting the Production and Sale of Clove Cigarettes,
Report of the Appellate Body (22 March 2012) WT/DS406/AB/R,
DSR 2012:XI, 5751��162–66, 193–97, 198, 200n.126, 201n.132, 205–6, 207n.169
United States—Measures Concerning the Importation, Marketing and Sale of Tuna and
Tuna Products, Report of the Panel (15 September 2011) WT/DS381/R, DSR
2012:IV, 2013��201–5
Tuna Products, Report of the Appellate Body (16 May 2012) WT/DS381/SB/R,
DSR 2012:IV, 1837��153n.79, 165n.161, 165n.162, 165n.164, 186–87, 198, 201–5
United States—Measures concerning the Importation, Marketing and Sale of Tuna and
Tuna Products, Recourse to Article 21.5 of the DSU by Mexico, Report of the
Panel (14 April 2015) WT/DS381/RW, DSR 2015:XI, 5653 ��201–5
Tuna Products, Recourse to Article 21.5 of the DSU by Mexico, Report of the
Appellate Body (20 November 2015) WT/DS381/AB/RW, DSR 2015:X, 5133
�� 183n.44, 183n.45, 184n.46, 186–87, 191–92, 199–200, 201–5, 330n.111
Tuna Products, Recourse to Article 21.5 of the DSU by the United States, Second
Recourse to Article 21.5 of the DSU by Mexico, Reports of the Panels
(26 October 2017) WT/DS381/RW/USA, WT/DS381/RW2��201–5
Tuna Products, Recourse to Article 21.5 of the DSU by the United States, Second
Recourse to Article 21.5 of the DSU by Mexico, Report of the Appellate Body
(14 December 2018) WTDS381/AB/RW/USA, WT/DS381/AB/RW2�� 183n.44,
183n.45, 193n.95, 196n.109, 200, 201–5
United States—Section 337 of the Tariff Act of 1930, (16 January 1989) BISD 36S/345152n.74
United States—Standards for Reformulated and Conventional Gasoline, Report
of the Appellate Body (29 April 1996) WT/DS2/AB/R, WT/DS4/AB/R, DSR
1996:I, 3��157n.104, 168n.189, 175–76,
176n.9, 177n.16, 179n.21, 181–82
OTHER
Review Panel established under the Convention on the Conservation and
Management of High Seas Fishery Resources in the South Pacific Ocean with
regard to the Objection by the Republic of Ecuador to a Decision of the Commission
of the South Pacific Regional Fisheries Management Organisation (CMM 01-2018)
(Findings and Recommendations of the Review Panel) (5 June 2018) PCA Case
No 2018-13�� 98
List of Abbreviations
Anti-Dumping Agreement Agreement on Implementation of Article VI of the General

Agreement on Tariffs and Trade 1994
BIT bilateral investment treaty
CETA Canada-European Union Comprehensive Economic and
Trade Agreement
CITES Convention on International Trade in Endangered Species of
Wild Fauna and Flora
CPTPP Comprehensive and Progressive Agreement for Trans-Pacific
Partnership
DSB Dispute Settlement Body
DSU Dispute Settlement Understanding
ECJ European Court of Justice
EEZ Exclusive Economic Zone
ETP Eastern Tropical Pacific Ocean
EU European Union
FCTC Framework Convention on Tobacco Control
FDA Food and Drug Administration
FIT programme feed-in tariff programme
GATS General Agreement on Trade in Services
GATT General Agreement on Tariffs and Trade
GEIA Green Energy Investment Agreement
ICJ International Court of Justice
ICRW International Convention on the Regulation of Whaling
ILC International Law Commission
ISA International Seabed Authority
ITLOS International Tribunal for the Law of the Sea
IUU fishing illegal, unreported and unregulated fishing
JARPA II Second Phase of the Japanese Whale Research Programme
under Special Permit in the Antarctic
MCA Convention Convention on the Determination of the Minimal
Conditions for Access and Exploitation of Marine Resources
within the Maritime Areas under Jurisdiction of the Member
States of the Sub Regional Fisheries Commission
MERCOSUR Mercado Común del Sur
NAFO North Atlantic Fisheries Organisation
NAFTA North American Free Trade Agreement
PCA Permanent Court of Arbitration
SBDC Seabed Disputes Chamber
SPR Single presentation requirement
xxx List of Abbreviations
SPS Agreement Agreement on the Application of Sanitary and Phytosanitary Measures

SRFC Sub-Regional Fisheries Commission
TBT Agreement Agreement on Technical Barriers to Trade
TRIMS Agreement on Trade-Related Investment Measures
TRIPS Agreement on Trade-Related Aspects of Intellectual Property Rights
TTIP Transatlantic Trade and Investment Partnership
UK United Kingdom
UNCLOS United Nations Convention on the Law of the Sea
US United States
USMCA Agreement between the United States of America, the United Mexican
States, and Canada
WHO World Health Organization
WTO World Trade Organization
PART I
IN T RODU C T ION
1
Introduction
The early decades of the 21st century have brought a continued expansion in inter-
national legal requirements geared towards addressing common problems and
pursuing common interests in an interdependent world.1 With globalisation has
come a continuous rise in international legal and administrative requirements
across a wide range of fields, including in the spheres of environmental protec-
tion, the fight against climate change, development, security, trade in goods and
services, banking and finance, telecommunications and e-commerce, movement
of people, labour standards and public health.2 As this body of law continues to
grow, disputes about its meaning and application naturally arise more frequently.
Consequently, the scope of States’ regulatory freedom and obligations under
international law is subject to ongoing elaboration through international adjudica-
tion.3 Predictably perhaps, as the on-flow of all this heightened international legal
activity, the reasoning of international adjudicatory bodies in regulatory disputes
is gradually producing the rudiments of an emerging set of general constraints on
States’ regulatory activity. Potentially global regulatory standards for the exercise
of States’ regulatory freedom and obligations are emerging. The book enquires into
the legitimacy of the resulting standards-enriched international law, the appropri-
ateness of the part played by international courts and tribunals in its articulation,
and systemic challenges arising.
Regulatory disputes in the environmental and health spheres are the book’s
main focus, including oceans-related disputes. Environmental and health policy
is central to States’ regulatory functions and these are areas where pressures and
difficulties for international tribunals are palpable, and where adjudicatory rea-
soning has been diversifying in response. The term ‘regulatory’ is used in a broad
sense throughout the book, with regulatory freedoms and obligations understood
as including freedoms and obligations both to establish rules and policies, and to
monitor and enforce them.4 Disputes over activities affecting shared watercourses
and the rights and obligations of riparian States feature centrally, as seen in the
1 Paul Craig, UK, EU and Global Administrative Law: Foundations and Challenges (CUP 2015).
2 Benedict Kingsbury, Nico Krisch and Richard B Stewart, ‘The Emergence of Global Administrative
Law’ (2005) 68 LCP 15, 16.
3 JHH Weiler, ‘The Geology of International Law—Governance, Democracy and Legitimacy’ (2004)
64 ZaöRV 547, 549–551.

4 Peter Cane, ‘A Framework for Historical Comparison of Control of National, Supranational and
Transnational Public Power’ in Susan Rose-Ackerman, Peter L Lindseth and Blake Emerson (eds),
Comparative Administrative Law (2nd edn, Edward Elgar 2017) 601.
Global Regulatory Standards in Environmental and Health Disputes. Caroline E. Foster, Oxford University Press.
© Caroline E. Foster 2021. DOI: 10.1093/oso/9780198810551.003.0001
4 Introduction
International Court of Justice (ICJ) and in inter-State arbitration. Similarly, judi-

cial and arbitral rulings have been needed to help define the balance between the
freedoms of the high seas and national measures to protect fisheries and other re-
sources in disputes arising under the United Nations Convention on the Law of
the Sea (UNCLOS). In the World Trade Organization (WTO), Members’ common
legal interests in free trade and their interests in the protection of human health,
biodiversity and other important regulatory goals are reconciled through inter-
pretations of WTO treaties that have evolved through dispute settlement under the
WTO general exceptions clauses and relevant provisions in the WTO agreements
governing technical barriers to trade and the application of sanitary and phyto-
sanitary measures. An ample complement of tests for the acceptability of domestic
regulatory activity is being produced in investment treaty arbitration in disputes
where host State regulatory interests and investment protection diverge.
Although there are many differences and distinctions between the adjudicatory
processes and cases, there are marked commonalities in the regulatory standards
articulated in disputes concerning the environment and health. Most notably there
is a call for coherence in domestic regulatory decision-making, requiring certain
relationships between regulatory measures and their objectives often based on
interrelated concepts of rationality, reasonableness and necessity. The development
of such requirements appears to be a natural result of the deepening overlap be-
tween international and domestic regulatory requirements. This is borne out by
the book’s empirical studies, which demonstrate that these standards are emerging
by virtue of interpretive processes employing common sense and intuition or logic
in light of the aims and purposes of the rules and regimes in question. The prin-
ciples of contextualism and effectiveness are frequently employed, even though
this may not always be readily apparent.
Overall, three emerging ‘global regulatory standards’ are prominent. First, the
standard most consistently emerging is arguably the requirement for ‘regulatory
coherence’ between States’ domestic measures and their legitimate objectives, as
just mentioned. Second, there are growing requirements for domestic administra-
tive processes to take into account the interests of those in other States who will
be affected by regulatory decision-making, in the form of ‘due regard’ formulae.
Third, States are increasingly expected to exercise ‘due diligence’ in the prevention
of harm to others, including through a certain level of control over private actors
in areas beyond national jurisdiction. These three standards—requirements for
regulatory coherence, due regard and due diligence—together offer a parcel of dis-
ciplines on States that will help strengthen public international law and fit it for
purpose in the next decades.
As international law gains in range and develops a combined need for greater
flexibility and detail it is to be expected that we should see a range of standards
emerge from the folds of diverse international legal provisions. The nature of these
regulatory ‘standards’ can be understood by adopting from general legal literature
Introduction 5
the distinction sometimes made between rules and standards.5 Any given law or
legal provision may incorporate both rules and standards. The content of a rule is
generally well specified. The content of a standard is not, and may require to be de-
termined through judicial or administrative processes.6 The authoritative articu-
lation of the standards embedded in the various legal provisions helps capture the
balance of legal interests embodied in these provisions, and render the provisions
more amenable to consistent application. The more broadly international law seeks
to govern domestic regulatory decision-making, the more likely disputes will arise
requiring specificity in the extent to which it does so, prompting the articulation of
the necessary regulatory standards.
Unelaborated standards are found across international and domestic law, and
within international law they may be found both in treaty provisions and in cus-
tomary international law. International adjudicatory bodies’ contribution is to
identify the indeterminate standards in the relevant international provisions and
rules, whatever the subfield of international law in which they operate. The formal
elaboration of these standards can be expected to help facilitate the consistent
application of international law in diverse circumstances, although they may be
articulated differently through different ‘tests’ in different contexts. In some situ-
ations standards and tests may be identifiable on the face of the relevant treaty pro-
visions but require adjudicatory elaboration. For instance writers in the investment
field use the term ‘standard’ to describe investment treaty disciplines of particularly
indeterminate content such as the guarantee of fair and equitable treatment,7 and
WTO lawyers may think in terms of the standards apparent on the face of WTO
law, such as necessity tests. In other situations standards are articulated when inter-
national courts and tribunals read them into the relevant provisions in order to
make these provisions function.
Suggesting that the relevant formulae currently identified by diverse inter-
national adjudicatory bodies in regulatory disputes represent standards in an es-
tablished sense would arguably be premature. A degree of iteration and a certain
level of acceptance will be needed for the regulatory standards and tests to ensconce
themselves in international law. There is, after all, no doctrine of precedent in inter-
national law and adjudicatory decisions are binding only between the parties and
in respect of the particular case. Advisory opinions remain advisory, although ad-
visory opinions are often encompassed in this book’s references to international
‘adjudicatory’ proceedings—employing the terms ‘adjudication’ and ‘adjudicatory’
5 Neil MacCormick, Rhetoric and the Rule of Law: A Theory of Legal Reasoning (OUP 2005) 170; see
also HLA Hart, The Concept of Law (Clarendon Press 1961) 127–128.
6 Duncan Kennedy, ‘Form and Substance in Private Law Adjudication’ (1976) 89(8) Harv.L.Rev.
1685; Pierre Schlag, ‘Rules and Standards’ (1985) 33(2) UCLA L.Rev. 379.
7 E.g. N Jansen Calamita, ‘International Human Rights and the Interpretation of International
Investment Treaties: Constitutional Considerations’ in Freya Baetens (ed), Investment Law within
International Law: Integrationist Perspectives (CUP 2013) 164, 169–174.
6 Introduction
with licence. However, international courts’ and tribunals’ pronouncements enjoy

a special status among material sources of international law,8 and have the poten-
tial to modify how legal rules are perceived.9 In the WTO, Appellate Body deci-
sions have been understood as giving rise to a jurisprudence constante, and the
same concept has been referenced in investment treaty arbitration.10 Further, the
content of what may be the core emerging global regulatory standards may be ex-
pected increasingly to stabilise as commonalities in their articulation in different
fields of international law become increasingly apparent. This has already been
seen to a certain extent in the case of the due diligence standard attaching to pre-
ventive obligations.
The developments we are seeing in the international adjudicatory space do not
represent the full story of the development of global regulatory standards. These
developments are complemented by the inclusion of innovative formulae gov-
erning the exercise of States’ regulatory freedom in negotiated instruments.11
A requirement for certain forms of coherence between regulatory measures and
their objectives often features in negotiated treaty provisions, as seen in a range
of recently concluded investment protection treaties and regional free trade
agreements.12 Concepts of due diligence and due regard will naturally have a
certain bearing also in contexts such as the fulfilment of the Paris Agreement,
where the acuity of the climate change challenge acts as a particular catalyst,13
and further afield in spheres such as the exploration and exploitation of the deep
seabed,14 and the protection of biological diversity in areas beyond national
8 Statute of the International Court of Justice (adopted 26 June 1945, entered into force 24
October 1945), art 38(1)(d); Gerald G Fitzmaurice, ‘Some Problems Regarding the Formal Sources of
International Law’ in Frederick Mari van Asbek (ed), Symbolae Verzijl: présentées au professeur J. H.
W. Verzijl à l’occasion de son LXXX-ième anniversaire (Martinus Nijhoff 1958) 153, 172.
9 Gleider I Hernández, The International Court of Justice and the Judicial Function (OUP 2014)
292, 928.
10 Isabelle Van Damme, Treaty Interpretation by the WTO Appellate Body (OUP 2014) 198; Philip
Morris v Uruguay ICSID Case No ARB/1017, Decision on Jurisdiction (Piero Bernardini, Gary Born
and James Crawford), 2 July 2013, [204].
11 Benedict Kingsbury and others (eds), Megaregulation Contested: Global Economic Ordering After
TPP (OUP 2019).

12 For instance see Comprehensive and Progressive Agreement for Trans- Pacific Partnership
(CPTPP) (signed 8 March 2018, entered into force 30 December 2018), Annex 9-B (Expropriation),
art 3(b) stating that non-discriminatory regulatory actions designed and applied to protect legitimate
public welfare objectives will not constitute indirect expropriations, except in rare circumstances.
Emphasis added.
13 Paris Agreement under the United Nations Framework Convention on Climate Change (signed
22 April 2016, entered into force 4 November 2016); ‘Decision 1/CP.21’ Framework Convention on
Climate Change Conference of the Parties (29 January 2016) FCCC/CP/2015/10/Add.1, [102]–[103].
14 Consider the ‘Decision of the Assembly of the International Seabed Authority relating to the
Regulations on Prospecting and Exploration for Cobalt-rich Ferromanganese Crusts in the Area’
International Seabed Authority Assembly (22 October 2012) ISBA/18/A/11, Annex; ‘Decision of the
Assembly of the International Seabed Authority relating to the regulations on prospecting and explor-
ation for polymetallic sulphides in the Area’ International Seabed Authority Assembly (15 November
2010) ISBA/16/A/12/Rev.1; and ‘Draft Regulations on Exploitation of Mineral Resources in the Area’
International Seabed Authority (8 August 2017) ISBA/23/LTC/CRP.3*.
Introduction 7
jurisdiction.15
The overall picture is dynamic and complex as these various distinct legal dis-
cussions contribute respectively to the gradual development of more sophisticated
international legal requirements in regard to regulatory activity. Amidst all this
activity, the part being played in the development of the international legal order
by international courts and tribunals remains constant, justifying a thorough con-
sideration of the contribution they are making. It is also to be remembered that,
although the reasoning of international courts and tribunals is guided by a range
of considerations in addition to the pleadings of the parties, governments are key
actors in the adjudicatory setting. As international law gradually settles itself it is
likely that greater convergence between international adjudicatory understandings
of existing texts and the content of newly negotiated provisions will emerge.
The apparent transition to a ‘standards-enriched’ international law prompts
us to ask about its legitimacy. Global administrative law scholars have been con-
tending with the proper conditions for regulatory activity with an international
reach for some time. The global administrative law project addresses the exercise
of administrative power internationally with an emphasis on how the activities of
international organisations may be governed, while also addressing the activities of
States which are the subject of this book.16 In the investment treaty field especially,
comparative public law thinking has made a complementary contribution.17 As a
result in part of these influences, reference to standards and tests like some of those
addressed in this book as standards ‘of review’ has become commonplace. Yet the
book doubts that global regulatory standards are necessarily best understood as
distinct standards ‘of review’. The book emphasises instead how regulatory stand-
ards emanate directly from and are an embodiment of States’ substantive commit-
ments under various legal provisions.
Global administrative law as it presently stands may not directly assist with the
question of the legitimacy of public international law and the justifiability of inter-
national law’s enrichment through the admixture of global regulatory standards
in the course of international adjudication. Global administrative law does not at-
tempt to provide a normative foundation for the guidance it offers on achieving
good administration.18 Indeed, it is said that global administrative law serves
15 See the negotiations initiated under ‘International legally binding instrument under the United
Nations Convention on the Law of the Sea on the conservation and sustainable use of marine biological
diversity of areas beyond national jurisdiction’ UNGA Res 72/249 (24 December 2017) UN Doc A/
RES/72/249.
16 Benedict Kingsbury, Nico Krisch and Richard B Stewart, ‘The Emergence of Global Administrative
Law’ (2005) 68 LCP 15; Richard B Stewart, ‘Global Standards for National Societies’ in Sabino Cassese
(ed), Research Handbook on Global Administrative Law (Edward Elgar 2016) 175.
17 Stephan W Schill (ed), International Investment Law and Comparative Public Law (OUP 2010).
18 Benedict Kingsbury, Megan Donaldson and Rodrigo Vallejo, ‘Global Administrative Law
and Deliberative Democracy’ in Anne Orford and Florian Hoffmann (eds), Oxford Handbook of
International Legal Theory (OUP 2016) 526; Benedict Kingsbury and Megan Donaldson, ‘From
Bilateralism to Publicness in International Law’ in Ulrich Fastenrath and others (eds), From Bilateralism
8 Introduction
primarily as an inspiration for reflection on administration globally and an attempt

to expand the available intellectual and practical resources.19 Therefore, although
this book may make a contribution to global administrative law scholarship, the
book looks beyond global administrative law writings for insight into the question
of legitimacy, turning to jurisprudential theory on legitimate authority.
Specifically, the book is informed by normative theory on legitimate authority in
plural or concurrently operating legal orders. Here these plural orders are domestic
legal orders and the international legal order. Drawing in part but not exclusively
on the work of Joseph Raz, prevailing normative theory on legitimate authority in
circumstances of legal plurality suggests a concept of ‘relative authority’ requiring
consideration of both substantive and procedural justifications for authority as well
as a relativity that will affect these justifications and may require the co-ordinated
exercise of authority.20 Taking into account these considerations, the book poses
and responds to three questions about the change in international law that may be
brought about through the regulatory standards emerging from international dis-
pute settlement and international courts’ and tribunals’ advisory opinions. Firstly,
how effective are the regulatory standards elaborated by international courts and
tribunals in preserving or enhancing international law’s claim to legitimate au-
thority? Secondly, how appropriate is it to rely on international adjudicatory pro-
cesses as one of the main avenues through which to create a ‘standards-enriched’
international law? Thirdly, what are the opportunities, challenges and dilemmas
arising in the course of this process of transition to a standards-enriched inter-
national law?
This approach rests on the view that the articulation of global regulatory
standards by international courts and tribunals represents a managing of the re-
lationships between domestic and international legal systems, and an ordering
of plurality. However, we are prompted also to ask about the extent to which the
emergence of regulatory standards might be understood as a constitutional pro-
cess. What we are seeing looks distinctly like a taming of sovereignty, and a form
of constitutionalisation. Indeed, the empirical studies on which the analyses in
the book are based reveal that in the search for a stronger doctrinal foundation
for the standards identified, international courts and tribunals appear tacitly to be
drawing on certain aspects of the international law abuse of rights doctrine previ-
ously connected mainly with the concept of the misuse of power. The regulatory
freedom of States is in effect treated as akin to conferred power. Regulatory stand-
ards thus infer a conceptualisation of the concept of sovereignty in international
to Community Interest: Essays in Honour of Judge Bruno Simma (OUP 2011) 79; Carol Harlow, ‘Global
Administrative Law: The Quest for Principles and Values’ (2006) 17 EJIL 187.
19 Nico Krisch, ‘Global Administrative Law and the Constitutional Ambition’ in Petra Dobner and
Martin Loughlin (eds), The Twilight of Constitutionalism? (OUP 2010) 245, 246, 256–257.
20 Nicole Roughan, Authorities: Conflicts, Cooperation and Transnational Legal Theory (OUP 2013)
(hereafter Roughan, Authorities). Though see Chapter 9, section B 3, 285.

Introduction 9
law in which it becomes a degree more analogous with sovereignty as commonly

understood today in domestic constitutional law, and subject to similar forms of
constitutional containment in certain instances.
Such a metamorphosis in the understanding of sovereignty undoubtedly fol-
lows from the adoption of the great multilateral treaties of the 20th century, but
the transmutation in its nature that now becomes apparent is a new stage, an
emergence from a chrysalis, a culmination in development, and, from a practical
perspective, a profound transition. Nevertheless, the recognition of inherent limi-
tations on sovereign regulatory freedom through the global regulatory standards
elaborated in international courts and tribunals constitutionalises international
legal relations only by degree. Revision in the concept of sovereignty and other
significant changes within legal systems are alluded to in the theory on relative au-
thority in co-existing plural legal orders drawn upon in this book, but greater con-
solidation of these orders will not always follow. However, it may be that certain
conceptual and structural developments within legal orders are to be expected in a
search for relative authority in any legal setting, including for instance in relations
between State authority and that of indigenous peoples.21
The Book’s Methodology and Structure
The book is closely based on analysis of environmental and health disputes, sup-
ported by reference to relevant literature. Valuable insights gained from a series of
interviews with present and former adjudicators, lawyers, legal advisors, registrars
and secretariat staff have helped sensitise the work to the lived realities of inter-
national adjudication, and are referred to in the book’s discussions although indi-
viduals must remain unidentified due to ethical commitments.
The book is divided into five parts. Part I of the book explains the scope and
thrust of the work, going on to familiarise the reader more closely with the con-
cept of regulatory standards and the book’s conceptual framing. Parts II, III and
IV of the book engage in the analyses of health and environmental jurisprudence
on which the book is founded. They address regulatory disputes in three clusters
of international courts and tribunals. Part II enquires into the developments in the
ICJ and in dispute settlement under UNCLOS, as well as inter-State arbitration
administered by the Permanent Court of Arbitration (PCA). Part III looks at the
reports of WTO panels and the Appellate Body, incorporating a perspective on the
latter’s appointments crisis and subsequent paralysis. Part IV considers the deci-
sions of tribunals appointed to determine investor claims against host States under
the many investment protection treaties now in existence worldwide, taking into
21 Ibid, 215–246.
10 Introduction
account current moves towards the establishment of an international investment

court or appeals mechanism. Drawing on the analyses conducted in Parts II, III
and IV, Part V of the book returns to address the book’s overarching enquiries in
greater depth, together with associated issues.
As discussed in Part II of the book, in the ICJ and under the law of the sea there
are relatively few regulatory cases. However, the regulatory standards elaborated in
these cases may as a group be the most significant ones. They relate both to States’
regulatory freedom and to their regulatory obligations, whereas the latter are less
visible in WTO dispute settlement, where the emphasis lies on the elimination of
trade restrictions, and investment treaty arbitration. As to disputes involving a
need to determine the extent of States’ regulatory obligations, the standard that
stands out most strongly in the environmental decisions of the ICJ and under
the law of the sea is the standard of due diligence that is read into international
legal rules and provisions on the prevention of transboundary harm and harm to
common spaces and resources and interests. In the longer term the ICJ’s reasoning
and dicta concerning constraints on States’ regulatory authority in the Dispute re-
garding Navigational and Related Rights (Costa Rica v Nicaragua) and Whaling in
the Antarctic (Australia v Japan: New Zealand intervening) may also prove particu-
larly significant in so far as disputes concerning constraints on States’ regulatory
freedoms are concerned. The breadth of the formula for domestic regulatory co-
herence elaborated in Navigational Rights is notable. Meantime the ICJ’s require-
ment in Whaling in the Antarctic that the design and implementation of Japan’s
scientific whaling programme be reasonable in relation to achieving its stated ob-
jectives in order to qualify as a programme for purposes of scientific research ap-
pears further to mark the ICJ’s endorsement of the trend towards the development
of an international standard that looks to regulatory coherence. Together with
the UNCLOS Annex VII Tribunal’s decision in the Chagos Marine Protected Area
Arbitration (Republic of Mauritius v United Kingdom), the judgment in Whaling in
the Antarctic also importantly advances international thinking on the significance,
scope and modes of due regard required of States in respect of others’ interests.
By virtue of its institutional context WTO dispute settlement, discussed in Part
III, has carried the flag in terms of demonstrating how international dispute settle-
ment can identify tests that give life and effect to bare treaty provisions. An on-
going series of diverse regulatory disputes arising since the adoption of the WTO’s
Dispute Settlement Understanding in 1995 has impelled panels and the Appellate
Body into elaborating a range of tests for regulatory coherence which, though still
evolving, have bedded themselves down in WTO jurisprudence. Understanding
the dynamics of the production of these tests in the trade context in the light of the
broader analyses provided in this book and more widely may be particularly im-
portant for sensitising governments whose concerns about practice in the WTO
have pushed the appellate system into disoperation. Current calls for reform in the
WTO need to be informed by a stronger appreciation of why it is that WTO dispute
Introduction 11
settlement in regulatory disputes has necessarily had to be creative in the clarifi-

cation of WTO law, while remaining conservative and accommodating towards
WTO Members.
There are important differences between the bodies studied in Parts II and III of
the book and investment treaty arbitration addressed in Part IV. Investment treaty
arbitration is the most flexible form of international adjudication studied in this
book, conducted ad hoc through small tribunals appointed specifically for the pur-
pose of each case arising under a wide range of different investment treaties, and
presently still lacking an appeal mechanism. Successive tribunals, and individual
tribunal members themselves, often express different and contrasting perspectives,
as evident in majority decisions and dissents. A particular responsiveness to the
parties can be seen, in part due to the appointments process as well as to the arbitral
traditions strongly characterising this form of dispute settlement and the presence
of private complainants.
The book bases its enquiry on developments in health and environmental cases
in all these international courts and tribunals as well as further inter-State arbitra-
tions of relevance. Considerable similarity between emerging regulatory standards
and the standards identified in this book could be predicted in many other fields,
with differences depending on the characteristics of the field. Resource limitations
have precluded extending the research into additional fora, or into areas beyond
environmental and health disputes. Important work beyond the scope of this pro-
ject could be carried out for instance by examining decisions in international and
regional human rights courts.22 It would be necessary to contend with the argu-
ment that the character of human rights norms as primarily inward-looking dis-
tinguishes that body of law from the areas addressed in this study where regulatory
standards are key to establishing a concrete balance of interests between States.23
However, this point is open to challenge, and increased international recognition
of a right to a healthy environment will further bring into question this concep-
tion of human rights, with its fulfilment resting heavily on appropriate domestic
regulation across all jurisdictions.24 Dispute resolution under regional free trade
agreements could also be the subject of future study. The book’s focus falls squarely
within public international law broadly speaking, although certain European
Union cases are referred to where helpful to the book’s analysis. The emergence
of regulatory standards in areas such as tax or competition, the regulation of
22 See for instance Johannes Hendrik Fahner, Judicial Deference in International Adjudication (Hart
2020) 30–58.
23 For discussion, Yuval Shany, ‘Toward a General Margin of Appreciation Doctrine in International
Law?’ (2005) 16(5) EJIL 907, 919–921. On international investment law as the balancing of interests be-
tween States see Chapter Eight, section C.
24 Particularly if the right to a healthy environment were oriented around environmental protection
as a global public good, as proposed by Catherine Redgwell and Alan Boyle, ‘From Anthropocentric
to Ecocentric Rights’, (Human Rights for the Planet, High Level Conference on Human Rights and
Environmental Protection, Webinar, 5 October 2020).
12 Introduction
particular markets such as the energy market, or specific areas such as government
procurement may also merit investigation.
The Book’s Three Questions
Based on the analyses carried out on cases in the fora identified above, how ef-
fective are the regulatory standards elaborated in international courts and tribu-
nals in preserving or enhancing international law’s claim to legitimate authority?
From a procedural perspective, the emergence of the regulatory standards iden-
tified in this study appears on its face to help sustain this claim. Their consistent
accommodation of domestic legal authority should help ensure that domestic
decision-making in democratic States is not blocked. From a substantive perspec-
tive, the standards also appear in certain measure to help sustain international law’s
claim to legitimate authority. The standards help generate greater certainty in re-
lation to how relatively indeterminate international legal rules and provisions will
operate and thus contribute to the better operation of international legal regimes.
However, the standards’ indulgence of domestic authority limits their contribu-
tion to the development of international law’s capacity to achieve the balancing of
international interests in ways better calibrated to global substantive needs and to
an appropriate co-ordination of domestic and international legal authority, which
weakens the authority claim.
This may be disappointing, but to understand the situation better we need to
turn to the book’s second question. How appropriate is it to rely on international
adjudicatory processes in the development of regulatory standards in international
law? International adjudicatory bodies’ skills and institutional practices incorp-
orate many elements going to the strength of international adjudication as a means
for the production of regulatory standards. Yet, while the expertise of international
courts and tribunals is high, the international adjudicatory process remains con-
strained both formally and socially. Formally, international courts and tribunals
must generally work within the bounds of accepted legal procedures. Socially they
must be responsive to their immediate audiences, especially litigants and their in-
stitutional constituencies,25 and the studies in this book demonstrate that the in-
fluence of the pleadings on the standards identified by international courts and
tribunals is significant. Both types of constraint explain why we should not expect
the elaboration of standards and tests that might serve to co-ordinate domestic and
international legal authority more optimally.
Indeed, it would arguably be inappropriate for international courts and tribu-
nals to go it alone in developing, for instance, regulatory coherence tests requiring
25 Karen J Alter, Laurence R Helfer and Mikael Rask Madsen (eds), International Court Authority
(OUP 2018).
Introduction 13
proportionality stricto sensu between regulatory measures and their aims.

International adjudication is a relatively closed process. Little communal deliber-
ation informs the generation of regulatory standards through international dispute
settlement. Yet the emerging global regulatory standards will have an effect for all.
These circumstances pose a difficulty in relation to the procedural justification for
the authority of the standards-enriched international law that is being produced
through adjudicatory proceedings, as these developments are insufficiently par-
alleled in discussions elsewhere, including in multilateral fora. The difficulty is
most acute in relation to proportionality testing as compared with tests based on
rationality and reasonableness. This is because of the way in which proportionality
testing formally elevates responsibility for value judgements onto the international
plane (references to ‘proportionality’ here and throughout the book are intended as
references to proportionality stricto sensu unless otherwise indicated).26
International courts’ and tribunals’ contribution to the development of global
regulatory standards may be the best and most appropriate that can be achieved
in international adjudicatory fora in the light of these considerations concerning
legitimacy. A standard for regulatory coherence that relies on rational and reason-
able connections between regulatory measures and their effects is a serviceable
standard, as are standards that call for due regard and due diligence. The inter-
pretive processes through which the standards are elaborated are supportable, and
depending on the circumstances this may assist with procedural justification.
Accordingly, the book defends the part necessarily and constructively played by
international courts and tribunals in the elaboration of these regulatory standards,
while also calling for greater attention from the international community to the
choices to be made in the development of regulatory standards and greater deploy-
ment of political efforts in order to address the deficit. This may require greater
transparency and public involvement in international legal negotiations.
What are the broader opportunities, challenges and dilemmas arising in the
course of international adjudicatory participation in the global transition to a
‘standards-enriched’ international law? In addition to changes in the under-
standing of sovereignty, the book considers here the importance of integration
rather than fragmentation within international law, and the changing status of
private actors. As to the fragmentation problem, the difficulty is that the adjudi-
cation of regulatory disputes using certain forms of standard may constrain ef-
forts better to integrate international law. Effort will be needed to ensure that the
verticalised perception of international law’s interaction with domestic law that
may be engendered by the adoption of common standards in the regulatory space
does not reinforce the silo effect that presently tends to segment international law
into its various institutional areas such as international trade law, international
26 Chapter Eight; Chapter Ten, section C 1.

14 Introduction
environmental law, international human rights law and international investment

law. The need for an integrated international law calls for an active response, set-
ting out to find methods by which it can more concretely be assured that recog-
nition is given to the ways in which international law broadly speaking does and
must infuse States’ regulatory actions.
Identifying opportunities for syntheses between social, environmental and eco-
nomic law and policy under the emerging new global regulatory standards will be
important here. There may be potential for international law to embrace new ideas
to help achieve appropriate effects as part and parcel of the application of regula-
tory standards. For instance, it is possible to envisage a requirement that domestic
decision-makers take into account, as mandatory relevant considerations, legal is-
sues arising in flanking subfields of international law, perhaps as part of States’ due
regard for the interests of other States as seen in domestic public law in a number
of jurisdictions. Attention must also be devoted to the changing status of private
actors within public international law, and their future standing and influence
across the public international law field.27 The proper place for private interests
in global law, and especially of non-natural persons in the form of incorporated
entities, requires careful and ongoing consideration. The influence of private actors
in global law will continue to grow. Through an expanding body of transnational
law, public and private actors together progress the rules governing much of the
commercial and economic activity around the world.28 Business’s contributions to
global regulation may be inevitable and indeed invaluable as the private sector out-
paces government capacity in a wide range of areas. Focusing on the transparency
and accountability of private action will be important for the future.
Traversing these opportunities and challenges are further considerations con-
cerning the appropriateness of regulatory standards that would rely on the notion
of proportionality stricto sensu to determine the legality of regulatory measures.
Proportionality might possibly enable international law better to serve its subjects’
needs by overcoming domestic biases and producing decisions more aligned with
a grounded balancing of international interests and improved co-ordination of do-
mestic and international authority. This may explain the extent to which propor-
tionality is hailed as a principle of distinct importance for the constitutionalisation
of the global legal order, including in the context of investment treaty arbitration.
However, as indicated, in principle it is not for international courts and tribunals
to institute proportionality testing. International law’s legitimacy would not be en-
hanced by the addition of a regulatory coherence test of such substantive signifi-
cance for the balancing of global interests without more representative processes.
27 Neil Walker, Intimations of Global Law (CUP 2015) 180.

28 Philip C Jessup, Transnational Law (Yale University Press 1956); Harold Hongju Koh,
‘Transnational Legal Process’ (1996) 75 Neb.L.Rev. 181; Terence C Halliday and Gregory Shaffer,
Transnational Legal Orders (CUP 2015).
Another random document with
no related content on Scribd:
– Megkövetem alássan a tekintetes főszolgabiró urat, – kezdé
Haluska Péter, a patriárka, tisztesség okáért megtörülgetvén
bajuszát és megköszörülvén torkát, mig a nyalka és izmos
kisbirónak tökéletesen elég munkát adott a sorsába beletörődni
egyáltalán nem akaró gonosztevő, – megkövetem alássan, mink
gadóczi esküdt emberek vagyunk. Én vagyok a biró…
– Hogy hivják kendet? – szólt közbe mérgesen Czéda esküdt, ki
az egész jelenetben első sorban az ebéd elodázását látta.
– Haluska Péternek, szolgálatjára, – felelt a kérdett. Ez itt a
kisbiró: templomsori legifjabb Öreg-Czirok Dániel, az meg nemes
Kukkantó Mihály, hasonlatosképen esküdt ember. (A patriárka nagy
lélekzetet vesz.) Mert hát hallottuk, hogy a mi becsületes rektor
urunkat be tetszett csukatni, mintha ő lenne a gonosztevő, azért
jöttünk, hogy letegyük mellette a hites bizonyságot, hogy ő kigyelme
az egész dologban olyan ártatlan, mint a ma született gyermek.
Mondtam mindjárt, a mint fülünkbe jutott a dolog, itten az öcsémnek,
Czirok Daninak, hogy fogna be és…
– Gyorsan, gyorsan, – sürgette az esküdt. Csak a dologra, biró
uram. Miféle megkötözött embert hoztak itt magukkal?
– Megkövetem alázatossággal, épen most akarnék rátérni. Mert
a hogy hát az erdőben jövünk, nagyon hegynek vitt az út, hát
aszondom a Dani öcsémnek, hogy szállnánk le a kocsiból, azzal is
könnyebb lesz; majd a Kukkantó koma eligazgatja a lovakat. Egy
minutumra lekerültünk aztán mink ketten a patakra egy korty vizért;
hát ott a parton aluszik javában ez a nemtudomki. A Dani öcsém
tüsténtig ráösmert, hogy nem jóban járhat, mert a gunyája véres volt
s a hogy megpillantjuk mellette a fokosát, már bizonyossak voltunk,
hogy ennek kell az igazán való gyilkosnak lenni, minekutánna, hogy
az Ignácz hajdútól azt is hallottuk volna, hogy fokossal történt a
gyilkosság. Nem is sokat péterbácsiztunk véle, hanem a mint láttuk,
hogy álmából fölugrik a jöttünkre és futni akar a becsületes emberek
elől, aszondom itt az öcsémnek, templomsori Czirók Daninak, hogy:
te markos legény vagy öcsém, kapd derékon és addig el ne ereszd,
mig én a kocsiról az istrángokkal meg Kukkantó komával vissza nem
térek. Aztán, hogy szerencsést nyélbe ütöttük volna a dolgot, hát imé
elhoztuk a szemtől szembe való igaz gonosztévőt törvényes
áldozatnak.
Miután a biró úr dicsőségesen végezte volna, diadalában újra
végigsimította a bajuszát s a magával hozott fokost letette az
asztalra. A gadóczi előljáróság ezzel visszavonult a zöld kályha
mellé. A törvényes áldozat, ki eközben a kis birótól a hajdúk kezébe
jutott, vad és fásult tekintettel szögezte a földre mély, beesett
szemeit, melyek szürke, mosdatlan arczából úgy villogtak, mint
hamú alól a parázs. Szája össze volt szorítva, kezei az éjjeli hidegtől
kékek s a kötéltől fölhorzsoltak.
Putzelberger úr hivatalos egykedvüséggel folyamodván időről-
időre burnótszelenczéjéhez, meghallgatta az előadott erdei
történetet s komoly méltósággal fordult a megkötözött ember felé:
– Hogy hivják önt? – kérdé tőle.
A törvényes áldozat nem felelt.
– Hogy hínak? – förmedt rá a fogyatékosabb türelmű esküdt, ki
még mindig hiába várta a csöngetyű-szót.
A durvaság sem volt szerencsésebb a hivatalos méltóságnál. A
vádlott mély hallgatása arra mutatott, hogy megátalkodott
gonosztevővel van dolguk s a gadóczi előljáróknak e fölött való
erkölcsi fölháborodása a kályha mellett jelentős fejcsóválásokban
nyert kifejezést. Az egyik hajdú, ki Czirok Danitól átvette a bűnös
kezelését, miután látta, hogy ennek kilétére nézve a legilletékesebb
helyen hiába kopogatnak, tisztelegve emelte a balkezét sapkájához
és következő fölvilágosítással állott elő:
– Jelentem allássan, tekintetes főbiró úr, én ismerném ezt a
gonosztevőt, ha méltóztatnék megengedni. (Putzelberger úrnak egy
kegyes kézintése következett, melyből nagy gyakorlattal tért át egy
ásítás eltakarására.) Teátrista Karámoson a Fekete Sas-ban. Valami
Szegi nevezetű. Már ott is gyanakodtam ellene, mert csupa
akasztófáravalókat játszik.
Komoly méltósággal fordult a megkötözött ember felé…
– Jegyzi ön pontosan, a mit hall? – kérdé a főbiró a papir-

tengerben lubiczkoló irnoktól. Majd rendíthetetlen nyugalmával arról
tudakozódott a törvényes áldozattól, hogy ő követte-e el a
gyilkossági kisérletet?
Az intrikus még mélyebbre csapta a fejét, még jobban
összeszorította vértelen ajkait, egy mérges rántással könnyíteni
igyekezett helyzetén és hallgatott.
A vörös orrú esküdt, ki a boszuló igazságnak fenyegető elemét
személyesítette, már nagy dühösen indult meg feléje, mikor a
folyosóról örvendetes zaj hatott be a szobába. Szájról szájra járt a
hir, hogy a beteg odafönn felnyitotta szemeit. A megkötözött intrikus
füleit is megütötte, hamuszin arczát egyszerre elborította a vér és
összecsikorgatta fogait, dühösen kezdett rángatózni, de hangját
visszafojtotta. A főbiró úr kellemes tüsszenéssel fogadta az ujságot s
a bekötött szemű istenasszony számára ritka találékonysággal
akarta kiaknázni a helyzet előnyeit.
– Úgy ne vesztegessük az időt, – mondá, felemelkedve székéről.
Vádlottat fel fogjuk vinni s szembesítjük a beteggel. A szerencsés
perczet fel kell használnunk, mert meglehet, délután minden későn
lesz. A jegyzőkönyveket itt ne felejtse, amice, – folytatta az irnokhoz
fordulva. Mehetünk.
Béla csakugyan felnyitotta megtört szemeit kis szobájában, hova
tegnap este vitték. A könnyű, zöld függönyök nem állták utját az őszi
nap ama betévedt, halavány sugarának, mely vánkosára esett. Oly
csöndesen, türelmesen várakozott ottan, mintha csak odafenn az
égben várták volna már az ifjú lelket s őt küldték volna utána nézni,
hogy jön-e, vagy lenn marad? Itt marad. Már felnyitotta szemeit s
mereven bámult maga elé. Ébredésekor nem látott hirtelen letörölt
könnyeket, melyektől még nedvesek a szemek, a mint egy-egy
mosoly szent hazugsága köszönti. A fény, mely a beteg szemeit
megütötte, nagyon erős volt neki s káprázatában csak úgy látta a
körülötte állókat, mint valami homályos üvegen keresztül, melyről
még az sem bizonyos, hogy nem a határt képezi-e a földön
maradottak s az elköltözöttek között. Ágya lábánál egy sugár nő-alak
ült, ki kezeivel eltakarta arczát. Mozdulatlanul ült s
mozdulatlanságában mindig élesebben hatottak Béla szemeibe az
ismert körvonalak. Szinek még nem léteztek számára, csak fény és
homály. De a fekete képről csak úgy ráismert menyasszonyára, mint
ráismert volna egy silhouette-ről. Anélkül, hogy Ilona fejedelmi
koronájának fénye, szemeinek ragyogó szikrái és tekintetének
melege eljutottak volna hozzá, valami titkos hatalom mégis ezeknek
juttatta részül, hogy egy kis tüzet gyujtsanak a már-már kialudt
szemekben. És a szegény életre ébredt ifjú nézte, csak nézte a szép
ápolónőt, kinek arcza folyton el volt takarva, és szíve nem érezte
meg, hogy jegyesének sötét éjtszakájára új reggel virradt. Csak
nézte, nézte, s miután soká hiába nézte volna, búsan zárta le újra
nehéz pilláit s egy mély sóhajtás szakadt fel kebléből.
Ez, ez az igazi világosság, mely most nyilik meg előtte! A
szivárvány tündéri fátyla huzódik fel fel az égnek, melyről a csillagok
miriádjai küldik alá reszkető világukat, s ennek szelid fényét nem
homályosítják el sem a nap tüzes sugarai, sem a hold kerek, ezüst
udvara. Titokteljes, földöntúli fényárban úszik minden, mintha
elkövetkezett volna ama megjósolt idő, melyben az ég egyszerre
tárja ki a földnek minden csodáját, szeretetét és
megfoghatatlanságát, hogy újból megváltsa a sülyedő világot. A lég
– melynek tündökléséhez a menny csillagokat, a tenger gyöngyöket,
a hegyek drágaköveket adtak, – Béla körül megnépesedik ismerős,
ismeretlen ködalakokkal, kiket földi szem nem láthat többé.
Csodálatos tünemény ez, melyben alakok, fény és levegő
elválaszthatatlanok egymástól, mint Sixtus pápa és szent Borbála
imádásának fenséges tárgya körül a glórián. Mind, mind itt vannak
körülötte az ártatlanok, boldogok és üdvözültek, kik azt hitték róla,
hogy már az övék s most búcsúzóra integetnek feléje, mielőtt
egészen visszaadnák a földnek. Szivek, tele bocsánattal,
szánalommal és szeretettel. Az édes apa a betöltött kötelesség
koszorúját hordja s Béla mintha ráismerne az ő régesrég hallott
hangjára a feléje zendülő szavakban: itt nincsen nyomor! Nem édes
anyja-e ez itt, ki a tűrés arany koronájával fején s kitárt karokkal azt
suttogja neki: itt nincs könny és szívszakadás! Im a kicsiny testvér, ki
oly korán itthagyta szülei egyedüli gondjának és örömének, boldog
arczczal mosolyog felé s mig apró szárnyaival tova lebben, ajkai azt
rebegik: itt nincsen hideg! Zord bátyja is a kiengesztelődés és
bocsánat tekintetével néz le rá és ilyen szavakat hall tőle: itt nincs
elégedetlenség és harag! Hát ő, a keresett, a siratott, az egyetlen,
merre van? Messze, messze, végetlen távolban, mintha hullámokat
vetne a fényes légár és kiemelkednék belőlük Mari. Leeresztett
hajának sötét köpenyébe burkolva, mintha az egyetlen fekete,
vigasztalan és reménytelen pontot képezte volna az egész
mindenségben. Kis kezeit egymásba kulcsolva emeli föl s szomorú
szemeiben könnyek csillognak. Körüle messze üres, elhagyott a
végetlen, melyben egyedül imádkozik vagy átkozódik. Akármelyiket
teszi, mindegy. Óh, ott is van hát könny és szívszakadás!
– Istenem, atyám! – hörgött föl a beteg s a földön volt újra,
melynek gyönyöreit hajszolva kereste.
A következő pillanatban egész környezete ágyánál termett. Ilona
örvendő sikoltása volt az első hang, mely szavaira válaszolt s a
legpuhább kezek, nyakát körülfogva, vánkosát igazgatták; a
legmélyebb szemeknek pedig a lázas öröm ez első perczeiben is
volt egy hálás tekintetük a két orvos számára, kik tapaszaikkal,
tépéseikkel, kötőikkel és látni-se-jó műszereikkel az ablak-
mélyedésből az ágy felé siettek, Dr. Kurz elragadtatásában jót
koppantott ütem-botjával Karámos leghiresebb Aeskulápjának
vállára és ragyogó arczczal kiáltott föl:
– Nos, tisztelt városi kolléga, nem találtam-e fején a szöget,
mikor azt mondtam, hogy: est modus, etc.
Hát Istók? A szegény mentor, ki a mult éjjel sokat-sokat vénült,
fuldokolva ragadta meg féltett urának, kedvenczének, gyermekének
kezeit.
– Élsz, Béla? – kiáltozta. Él, él; Istennek hála, él! Óh uram-
teremtőm, az életben sohasem találkoztam ennél a betegágynál
kétségesebb feladattal! De már van bizonyságom, hogy
megmaradsz. Ha meggondolom… Te, Béla gyerek, te, te!
Az utóbbi szavak tiszteletlenségén ki sem csodálkozhatott volna,
a ki látja, hogy Pallér István mennyire magán kívül volt örömében.
Most Béla kezeit szorongatta, mindakettőt egymásután; majd vén
csontjaihoz nem igen illő, ugri készséggel hordott a doktoroknak
székeket az ágy mellé s mártotta a tollat téntába, hogy most már
irjanak új rendelvényt, mert bizonyára más orvosságra lesz szükség;
azután az ajtón kidobta a külső pincze kulcsát a Vigyori Palkónak,
hogy üttessen egy hordót csapra; s vissza-visszafutva a beteghez,
még a szép menyasszony kezét is elhalmozta csókokkal. Mintha
szívéből meg lett volna győződve róla, hogy e különböző
mesterfogásokkal minden kétségen felül biztosítja Béla
megmaradását, vagy hogy mindezzel köszönetül tartozik az irgalom
atyjának.
Az ébredő csöndesen intett kezével mindenkinek, hogy látja őket
s köszöni jóságukat. Azonközben mereven és mosoly nélkül nézett
föléje hajolt jegyesének két, kipirult szép orczájára.
Az orvosok épen le akarták oldani fejéről a régi köteléket, mikor
kopogtak az ajtón s a szobába lépett az egész vizsgáló biróság a
törvényes áldozattal együtt.
– Uraim, édes uraim, mit keresnek önök itt? – fogadta őket Kurz
doktor úr és hires botját mintegy védőleg emelte a kérlelhetetlenül
előnyomuló igazság elé. – Csak nem akarnak egy ilyen nehéz és
előkelő beteggel kihallgatást tartani, ad audiendum etc?
– Ha veszteni való időnk lenne, orvos úr, – felelt a feltartóztatott
főbiró és valamennyi zsebében kotorászott az odalenn feledett
burnótszelencze után, – ha veszteni való időnk lenne,
elhalaszthatnók a kihallgatást. De ön legjobban tudja, mi lehet ennek
a következése. A szembesítésnél nem fogom elmulasztani a
legnagyobb kiméletet; de e perczben, a főorvos urat kivéve, kérnem
kell mindenkit, hogy nehány pillanatra hagyja el a szobát.
Ilona még mindig Béla fölé volt hajolva. Putzelberger úr
kivánatára, mely oly határozottsággal volt kifejezve, a minő az
igazság ez egykedvű szolgájának álmos hangjától csak telt,
föltekintett s megpillantotta szerencsétlen imádóját. Az intrikus
igazolta az általa magyarázott drámaírók lélektani felfogását,
melylyel a gonosztevők legnagyobb részét nemezisükkel szemben
gyáváknak rajzolják. A mult éjtszaka s a jövendő napok rémei
Mátyás iránt sem voltak irgalmasabbak, mint a véres kezű emberek
iránt lenni szoktak. Miután menekvési kisérleteit a kötél durva
erőszakkal utasította vissza, egész testében remegett és sötét
homlokán kicsordult a veríték. A szép leány képében, melyet elálló
lélekzettel pillantott meg, mikor a szoba ajtaja megnyílt előtte, nem
ideálját látta többé, hanem csak egy valakit, a ki tanúskodhatik
ellene. Lesütötte szemeit és rejtegetni igyekezett arczát előtte,
mintha azt hitte volna, hogy ismeretlenné teheti magát. Emberi
nyomorúság az is, hogy minél kétségbeejtőbb helyzetbe jut valaki,
annál nagyobb lehetetlenségekbe fogózik hitével; a szalmaszál
meséje egykorú nemünkkel s a csodákat is aligha köszönjük amaz
igazságnál egyébnek. Mátyás csodát várt s remegve fordult félre
Ilona elől. De imádottja ráismert. Az összekötözött kezek, melyek
annyiszor kulcsolódtak előtte könyörögve egymásba s ökleikkel
fényes jövőjét akarták szertezuzni; e rozsdafoltok öltözetén, mely
egész életéhez hasonlóan zilált és megtépett; e ziháló mell, melyben
a halálfélelem iszonya nyugtot parancsolt a szerelem vadúl
hánykódó szenvedélyének: mind árulói voltak, kik rávallottak.
Nemcsak arra a nyomorultra ott, hanem ő rá, Ilonára is, kinek szive a
sok hányattatás között mégis csak leányszív maradt, mely irtózik a
felelősségtől. A mi a vádból reá esett, mikor Béláról visszatekintve,
megismerte a boldogtalant, egy halk sikolylyal utasította vissza. A
vér elhagyta arczát s halálsápadtan rogyott egy székre.
– Kisasszony, az istenért! – termett mellette a sürgő-forgó Istók, –
ezek nem a kegyed szívének való jelenetek. Fogózzék karomba és
menjünk, menjünk innen. Bizonyára kimerült az éjjel és nyugalomra
van szüksége. Menjünk, menjünk.
Fölemelte a leányt és kivezette a szobából. Inkább vitte, mint
vezette, mert minden lépést roskatagabban tett az oldalán, s utóbb a
szép fej is vállára hullott.
– Így, így, kisasszony, mondogatta a mentor, miközben Ilonát a
kék szoba divánjára helyezte, – így, így. Méltóztassék meggondolni,
hogy minden a legjobb úton van s az igazság napjának, bármilyen
sötét felhők takarják, előbb-utóbb ki kell sütnie. Béla… Uram-
Istenem, Béla! (Istók nagyokat nyel, mert valami keserűség erőnek
erejével feltörekszik a szívéből.) De hát majd csak megsegít a felső
hatalmasság és olyan lakodalmat tartunk, hogy a mint közönséges
emberek mondani szokták: hetedhét országra szól. Nem parancsol
egy vánkost a feje alá, kisasszony? Hozok, hogyne hoznék! (Egy
pillanat alatt megjárta a másik szobát.) Így ni. Nem vagyok valami
ügyes, ugyebizony? Pedig az én mélyen tisztelt néhai barátom senki
másnak nem engedte igazgatni a feje alját, egyedül csak nekem.
Hanem hát… De megyek, megyek már. Meg kellett volna
gondolnom, hogy nem mindenki hallgatja szivesen az én
fecsegésemet, melyet a boldogult kacskaringósnak szokott nevezni.
Megyek és megtudom, mi történik azzal a mi eltévelyedett
felebarátunkkal.
Ilona egyedül maradt. Ugyanazon a kereveten pihent, melyen
évekkel ezelőtt Ágnes utolsó boldog óráját töltötte, mikor az
elhagyatott szobákat lármás társaság népesítette be, az elköltözött
gazda büszkeségének érkeztére várva. Akkor még ő tekintette
magát e kastély jövendő úrnőjének. Fölötte is ép úgy lengették a
menyezet festett angyalai vaskos rózsafüzéreiket, mint most Ilona
fölött. Ép így mosolyogtak fölfútt, kövér arczaikkal és cseresnye-
pirosra mázolt ajkaikkal, mintha csak bárkinek tisztelkedni kész,
hivatalos üdvözlők lennének. Közöttük Ámor ép ily mesterkélten
kaczér pillantással fogta kezébe tegzét, mintha csak szinpadi
szerepet játszana, melyet kész ismételni bármikor, bárminő
közönségnek.
De Ilona oda sem tekintett az avit és hizelkedő némajátéknak.
Miatta mosolyoghattak, tánczolhattak, kaczérkodhattak ez este a
családi angyalok, kik menyasszonyokat várnak és sohasem
vénülnek meg. Mozdulatlanul feküdt a kereveten. Mezítelen karjára
hajtotta fejét s messze, messze járt az angyaloktól, még a
festettektől is. Ama borzalmas szigetnek, a szenvedélyek szigetének
kiismerhetetlen utain vándorolt és beláthatatlan mélységeit vizsgálta,
mely – mikor az élet tengerén tornyosulnak a hullámok, sivít a vihar
és hajónk recseg – pokoli ordításokkal és kénköves tüzekkel ép oly
ellenállhatatlanul vonz magához, mint a rege madárkarmú és
madárszárnyú leányainak bűbájos éneke. Előtte járt az a
szerencsétlen gonosztevő, kinek szívébe egy szikrát gyujtott az ég,
mely épen annyinak üdvösség és boldogság, mint a mennyinek
romlás és kárhozat. Előtte járt a tátongó örvények között s ő
lelkendezve követte nyomon, hogy kiismerje utait, zarándoklásával
megszabadítsa fojtó terhétől lelkét és a végzet szeszélyeinek
törvényét keresse. Szíve nehéz, nagyon nehéz volt, a milyen még
életében sohasem. Az emberi léleknek ama kettősképekhez hasonló
titkai szorongatták, melyek napvilágnál csöndes, derült tájakat
mutatnak s gyertya elé tartva, hó-görgetegek temetik el rajtok, vagy
csapkodó lángok emésztik a békesség és örömek szelid tanyáit. A
kép így is, úgy is ugyanaz, csak a világítás különböző. Sok elme, sok
szív fáradt ki már, mely e rejtély kulcsát kereste és sok bölcs
dicsősége omlott semmivé, ki már kezében hitte azt. Ilona is kereste,
kutatta, mígnem leborult az est s a homály elnyelte az angyalok
seregét a ház leendő asszonyával együtt.
A kihallgatás ez alatt megtörtént, még pedig – a főbíró úr
dicséretére legyen mondva – oly röviden, hogy még talán dr. Kurz is
megnyugodott benne.
– Bocsánat, uram, nehány kérdést óhajtok önhöz intézni. – E
szavakkal lépett Putzelberger Bélához, ki az ajtóban megállapodott
csoportot eddig nem láthatta. – Képesnek érzi ön magát a válaszra?
Legalább inthet-e igent, vagy nemet?
A beteg egy kis ideig az ismeretlen úrra meresztette bágyadt
szemeit, mintha fölvilágosítást kért volna tőle az iránt, a mi körülötte
történik. Miután a várakozásba beleunt úr egy elnyomott ásítással
ismételte kérdését a nélkül, hogy hajlandó lett volna a bővebb
magyarázatokra, szemével intett, hogy várja a kérdéseket.
– Előre, – mormogta a korgó gyomrú esküdt, egyet lódítva a
vádlotton s oly dühvel, melynek kiséreteül bizonyosan
összecsikorgatta volna fogait is, ha ezek közül épen a legtöbbet-érők
nem hiányzanak.
– Ismeri ön e fiatal embert? – volt a vizsgáló bíró első kérdése,
melynek nagyobb nyomatékot kölcsönzendő, jobb kezének
mutatóujját a törvényes áldozatra fordította.
Béla rávetette szemeit a szerencsétlenre, kinek gyötrelmes
gyávasága az új és legfőbb veszély érzetében féktelen dühével is
győztes birokra kelt. Sötét tekintetét a földre mélyesztve tartá, hogy
ellenfele csak verítékes, nedves homlokát és kuszált haját látta,
melybe egy száraz fűszál is keveredett ma éjjeli párnájából.
Remegett a haláltól.
A kérdésre felelni kellett. Béla sötét, beesett szemeibe egy
kicsiny, kicsiny könnycsepp lopózott s csilláma soká reszketett ott,
mint a mécsvilág, mikor az ajtót nyitva feledik.
Kezével intett, hogy ismeri.
– Ez volt-e, ki a tegnapi merényletet elkövette ön ellen? – kérdé
tovább Putzelberger, hideg nyugalmában egy csöppet sem
zavartatva az öröm által, hogy végre nyomon van.
Erre is felelni kell. Mintha olyan könnyű lenne felelni rá! Mintha
nem vétett volna ő is nagyot és sokat e nyomorult ellen, kitől egymás
után rabolta el angyalait, kiktől üdvözülését várta! Mintha nem
nyomná lelkét egy örökös és leróhatatlan adósság, melyet isten és
embertől tiltott úton akart e boldogtalan dühöngő megvenni rajta, de
csupán csak annyit, a mennyivel tartozik neki! Mintha nem ismerne
egy tisztes ősz embert, kit az isten szörnyű látogatásai után, most
még a börtönnel és bilincscsel is rokonságba kellene kevernie!
Mintha nem állott volna álmaiban ő is számtalanszor egy
hatalmasabb, félre nem vezethető itélőszék előtt, hol egy elhervadt,
vérző szívű leánytól ő rá mutatva kérdezték: ez volt-e gyilkosod?!
Mintha nem állott volna el szívének verése, míg a feleletet várta! A
bíró tekintete rá van szegezve; válaszolnia kell.
Béla szemeiben még mindig ott csillogott a könny, a mint
Mátyásra nézett. Ez nem kért, nem könyörgött tőle semmit. De
keserű szívének daczos elszántságát sem dobta arczába. Kerülte
tekintetét s nem utasította vissza a menedéket tőle.
E pillanatban egy jó nemtő menyei balzsamot csepegtetett Béla
égő sebére s ő nem érzett semmi fájdalmat.
Nemet intett.
– Nézze meg ujra – mondá a bíró – és ismételje nyilatkozatát. A
legsúlyosabb gyanuokok forognak fenn ellene: ruhája vérfoltos, az
erdőben akadtak rá fokosa mellett, menekülni akart s makacsul
hallgat. Talán ha figyelmesebben megtekintené ön… (A gyanakvó
mutatóujj még mindig mozdulatlanul Mátyásra volt irányozva.) Nem
ez volt-e?
Béla odatekintett. Másodszor is volt ereje inteni, hogy: nem.
Azután befordult, odaroskadt párnái közé s nehéz könnyekkel
nedvesítette ezeket, míg tüzes lehelletével fölkereste a láz s
megszárította csillogó szemeit.
– Köszönöm, uram, – végzé a kihallgatást Putzelberger úr, vádló
jobbkezével ujra zsebében kezdvén kotorászni, – de nem
nyughatom meg egészen. A körülmények ily csodálatraméltó
találkozását lehetetlennek kellene tartanom, ha nem ő lenne a
bűnös. Egyelőre befejeztük a kihallgatást; de a fonalat nem
bocsáthatom ki kezeim közül. Fogadja szerencsekivánataimat
javulásához, uram.
A mint a lépcsőn lefelé vezette volna kiéheztetett hadseregét a
főbíró, a pinczeajtón való kétségbeesett dörömbölés ujra kezdetét
vette. A kötelességérzetet, mely kiáltó szóval hítta Gidát Karámos
felé, hol a magára hagyatott előljáróság bizonyosan haját tépve
várja, pillanatokra elfojthatja a zsarnoki önkény fenyegetőzése, de az
igaz szívekből végkép ki nem ölheti soha. A szegény rektorból is
kitört csakhamar és segítségül híván ökleit, hangos jeleket adott
magáról. Még jóformán ki sem fáradt, mikor – nagy csodálkozására
– a nehéz ajtó zárában zörögni hallotta a kulcsot. Visszafojtott
lélegzettel leste a nyíláson, hogy nem pillantja-e meg a lánczokat,
melyekkel fenyegették. A mentő hajdu azonban üres kézzel jött s
napvilágra bocsátván az ártatlanul szenvedőt, a prior-szoba felé
vezette. A folyosón találkoztak a vörös orrú esküdttel, kit Gida
remegve tekintett leghalálosabb, vesztére törő ellenségének s
magányos perczeiben a legfejtörőbb elmélkedéssel kutatgatta e
megmagyarázhatatlan gyűlölség titkos indokait, melyekre nézve a
valláskülönbségnél egyebet sehogy sem tudott kisütni. Most is
csöndes remegéssel húzódott el oldalán a fal mellett s különös
szerencséjének tartotta, hogy Czéda úr a fehérkötényes és
főzőkanalas Kata asszonynyal mély beszélgetésbe levén merülve,
az ő csekélysége észrevétlen maradhatott félelmes szemei előtt. A
hivatalos helyiség ajtajában tiszteletteljesen verte le Gida ruhájáról a
pincze emlékeit: a port, sarat és pókhálókat s siralmas ábrázattal
tekintett végig ünneplő öltözetén.
– Nos, rektor úr, – fogadta a főbíró, ki ismét régi kényelmével
helyezkedett el tollas fészkében, – óhajtanám még egyszer hallani,
hogyan nézett ki az a csavargó, kivel tegnap este az erdőben
találkozott?
Mátyás nem volt benn a szobában, hol a rektor aggodalmas és
zavaros pillantásokkal tekintgetett körül. De talán ha benn lett volna,
akkor sem látta volna meg, olyan átláthatatlan, álló köd volt az,
melynek közepén támolygott és akadozta el a következő szavakat:
– Könyörgöm alássan, tekintetes főbíró úr, kész lennék én akár
százszor is híven elmondani egymásután, ha a gadóczi kurátorok
olyan szörnyű-fontos dologban nem várakoznának rám benn
Karámoson, a Vörös Bikánál. Isz máris körülbelül annyi, mintha
elcsaptak volna.
– Dehogy is csapjuk, rektor uram, – szólalt meg mögötte a kályha
mellől Haluska Péter uramnak kegyes, pátriárkai hangja. – Dehogy
is csapjuk! Hajsz’ itt vagyunk mink is mind a hárman és elhoztuk
kigyelmed helyett a törvényes áldozatot. Isten segedelmével már
vason is kuruttyol a gonosztévő. Mink meg épenséggel csak arra
várakozunk, hogy rektor uram mellett letennénk a hites bizonyságot,
ha a tekintetes…
– Fogják be kendtek a szájukat, – mordult a bizonyság-tévő
parasztokra a konyhai értekezletről időközben szintén beérkezett
esküdt. (Könnyű volt neki; nem a nép választotta!)
Gida szívéről leesvén a legnagyobb kő, tán örömest kész lett
volna még a pinczébe is visszavándorolni. Egyelőre azonban csak
az kivántatván tőle, hogy ujból mondjon el rendben mindent, a mit
szemeivel látott, sok kitérés, ismétlés és hálálkodás közt derekasan
megfelelt kötelességének.
– Pontosan jegyezte? – kérdé a tanuvallomás végén
Putzelberger úr a sietségében alig lihegő, kopott ifjútól. – Vigyázzon,
vigyázzon, megint malaczot ejtett. Csak mindent észszel és
meggondolva, amice! Így. Hozzák be a vádlottat.
A harang megkondult Mátyás feje fölött. Gida ráismert és
bizonyságot tett ellene. Ez volt az színről színre. Ekkor szólalt meg
először rekedt hangján a vádlott.
– Sohasem láttam ezt az embert. Bocsássanak engem
szabadon. Nem gyilkoltam én életemben soha, csak a komédiában.
Mindhiába. Beviszik vason a karámosi vármegyeházához.
Bizonyságot tesznek ellene az orvosok, hogy Béla sebei ugyanazzal
a fokossal vannak ejtve, mely mellette találtatott az erdei patak
partján. Bizonyságot tesz Hollaki Péter igazgató úr, hogy azt a fokost
ugyanazénak a Szegi Miklósénak ismerte mindenki, a ki most
bilincsre verve várja itéletét. Bizonyságot tesznek ellene barátai és
ellenségei, ismerősök és ismeretlenek. Mindenki tudja, hogy
őrjöngőtt a szép Ilona után, kit Kálozdy Béla fog oltárhoz vezetni.
Kiforgatták szívét és megkeresték benne a bosszú fekete rejtekét.
Előállottak, a kik ismerték Dunaszögön és tudták, hogy onnan
szökött el. Kikutatták igazi nevét, a házat, melyben született, az
öreget, kit atyjának nevezett.
– Én voltam, – hörögte a szerencsétlen, mikor a nyaka körül
vetett hurkon ez utolsót szorították – én voltam, beismerem.
Bosszúból tettem. Itéljetek el, de tudjátok meg, hogy nem vagyok
gonoszabb, mint az, a kit meg akartam gyilkolni. Tegyetek velem
akármit, csak ősz atyámnak ne vigyetek hírt rólam. Hisz úgy sem
vagyok én a fia többé!
Ragaszkodhatott már a gyógyuló Béla első, néma vallomásához.
Erősítheti, hogy oly hirtelen lepte meg támadója, hogy alakját sem
volt ideje megjegyezni; de mégis, mintha más lett volna, Mátyásnál
magasabb s nem olyan szikár. Hivatkozhatik az est homályára, mely
ellenségének vonásait eltakarta előle. Mind nem használ már
semmit.
A bűnös vallott s a törvény itélt.
Mátyás mögött becsukódott egy szomoru épület nehéz ajtaja.
Hallotta maga mögött a kulcs csikordulását s e rémes zörej
viszhangjára – azt mondták neki – öt egész esztendeig kell várnia.
XVIII. FEJEZET.
Egész csöndben.
A kandallóban lobogott a tűz s a kanczellária rekedt szavú órája

tizenkettőt ütött. A vén filozóf, ki ebben a régi bútorban rejtezkedett,
a rövid félbeszakítás után lármás egyhangusággal kezdte ujra
kifogyhatatlan csitításait és jó tanításait arról, hogy senki ne
veszekedjék, miután nem tudja, meddig él. Ez alkalommal
ugyancsak ok nélkül koptatta fáradhatatlan nyelvét s nagyon
hasonlított azokhoz a hallgatókhoz, kik csöndesítő pisszegésökkel
csinálják a legnagyobb lármát.
A régi divatú szobában, melybe – minthogy a Béláénál naposabb
és derültebb volt – átköltöztették a lábadozó beteget, mély csönd
uralkodott. Az ablakhoz gördített nagy karosszékben pihent az ifjú
háziúr, halaványan, lefogyottan s azokkal a nagy szemekkel
bámulva a távolba, melyeket mintha csak azért nyitna tággá a kór
kegyetlen keze, hogy annál többet lássanak e világ tarka
szépségeiből, melyektől minden percz elválással fenyegeti. Béla
mögött összefont karokkal, a megszokott foltos könyökökkel,
lábujjhegyen és zajtalanul sétált föl s alá a mentor, hogy ha az álom
jótékony tündére valahogy odalopózkodnék a nagy karszék háta
mögé, durva lármával el ne riaszsza onnan, mert régi emberek nem
hiába tartják, hogy: egy órai álom többet ér két üveg orvosságnál.
Még útját is szivesen egyengette a szeszélyes tündérnek, mert a
mint mozdulni hallotta Bélát, rögtön ott termett, hogy igazítson egyet
a párnáján.
– Ne fáradj, Istók. Te csak jó vagy hozzám mindig, öreg barátom,
– köszönte a beteg.
– Fáradni, Béla? – felelt a mentor, meggyőződvén róla, hogy
ezúttal mégis csak a két üveg orvossággal lesznek kénytelen beérni.
Nem a helyes kifejezést használtad ezúttal. Bocsáss meg, de
kénytelen vagyok kimondani, hogy: nem a helyes kifejezést. Tudod
is te még, mi az a fáradság! Majd ha annyi esztendő fogja nyomni
vállaidat, mint az enyimeket, majd ha kezed nem lesz többé biztos
az irásban és szemed az olvasásban, mint nekem, kinek egy hosszú
életen keresztül nemcsak a magam számára kellett írnom és
olvasnom: majd akkor talán lesz neked is némi sejtelmed róla, hogy
mi az. De akkor is bizonyosan lesz – kivánom hogy legyen – te
melletted is valaki, a kinek kedvéért el fogod felejteni, hogy mi a
fáradság. Bizony, ha meggondolom, hogy csupán csak a fejedalját
igazgattam meg egy kicsit és te ezt fáradságnak nevezted, mintha
valami idegen tette volna, a ki nem ismert téged egészen kicsi kis
ficzkónak… Meg mintha még mindig az én mélyen tisztelt s immár
elköltözött barátom jutna olyankor eszembe és az nem esnék jól
nekem…
E csodálatosan csapongó logikával, még csodálatosabban
hullámzó hangon és legcsodálatosabb taglejtésekkel tartott előadás
végén hirtelen kinyujtotta nyakát a mentor s nyugtalan tekintetével
az ablakon át a távolba csapva, elkiáltotta magát:
– Nini, miféle kocsik azok ott?!
A hegyházi országúton négy felczifrázott fogat haladt, ugyancsak
tündökölve a téli nap sárga fényében. A vágtató lovak befont
sörénye vígan lengette tarka pántlikáit s a kocsisok pörge kalapján
óriási csinált-virág-bokréták pompáztak. Az ostorok vígan pattogtak s
a hintók rohanva siettek a ködlő völgynek. Egy félmezítelen purdé
czigánykereket hányt mellettök, míg a másik dermedt ujjaival a
hegedüjét nyikorgatta. Szemlátomást lakodalmasok voltak. A
legtisztább ragyogású, hóval fedett vidék úgy terült el előttük, mint
valami menyasszonyi ruha, mely eltemette a régi, hervadt virágokat,
de lenn, a föld keblében újaknak magvait melengeti. A végetlen
fátyol ezüst csillagokkal volt telehintve, át meg átszőve a napsugarak
arany szálaival s gazdagon terhelve a havas csalitok rengő
csipkéivel. Míg a faluból egész sereg paraszt gyerek iramodott a
kocsik után, a kastély cselédsége mind a kapuba gyülekezett a
násznép csodájára, sőt a bátor és kiváncsi kis Pirók – hogy jobban
lásson – fölmászott a kerítésre s a kapuoszlopról vígan lógázta le
lábait, keveset törődve Kata asszony fenyegető tenyereivel, melyek
a kellő tekintély fentartása végett időről-időre megmutattattak neki. A
pityókos Bálint mindenes a ház előtt vivátot kiabált s nagyban
magyarázott valamit a mellette bámészkodó Péternek. A szegény
féleszű azonban nem dicsekedhetett valami könnyű felfogással s az
előtte kifejtett okok közül csak az a legeslegutolsó látszott rá némi
hatással lenni, mely egyenesen a háta közepére teremtetett. Siető
buzgalommal húzván fülére báránybőr süvegét s alázatosan intvén
Bálintnak, hogy most már érti, befelé indult s a következő perczben
megkondult a kastély harangja. Kongott-bongott s a téli levegő tiszta
hullámai a távolba röpítették hangját. Az üdvözlésre lebocsáttatott az
egyik hintó ablaka s egy kicsiny, fehér csipkekendő integetett
köszönetet a felé az emeleti ablak felé, mely mögött a mentor egy
hirtelenében előkapott törülközővel tisztelkedett. A mindenes
példáján nekibuzdulva, az összegyülekezett férficselédek harsány
üdvözlő kiáltozásban törtek ki csak Demokritos libériás unokájának
öröme nyilatkozott némi vigyorgásban.
Ivánfi báró vitte haza az esküvőről fiatal nejét.
– Isten éltesse őket – beszélt ragyogó arczczal Istók s a mint a
nászmenet a távolba tűnt, szépen visszaakasztotta a szögre a
törülközőt. – Mindjárt gondoltam, hogy ők azok, a mint a négy
almásszürkét megláttam. Tiszta szívemből kivánok nekik minden jót
s csak azt az egyet sajnálom, hogy nem mehettél el vőfénynek,
Béla. Bizonyosan abban a pompás üveges hintóban ült a
menyasszony. Tudom, fáj rá az öreg János foga. Bámulta is, láttam,
majd kiugrott a szeme. Meg az a hatalmas négy szürke! Hogy
ragadták azt a kocsit, mintha csak sárkányok lettek volna!
Ujra kezdett sétája közben a csak imént eltünt képek örvendetes
és lelkesítő részleteitől a mentornak nyugalmaztatása ellenére is
örökké nyugtalan elméje mind messzebb-messzebbre kezdett
kalandozni.
– Ágnes, Ágnes – mondogatta – ki hitte volna, hogy csak így, se
tette se vette módra vigyék el itt a kastély előtt! Ez előtt a kastély
előtt, melynek… de nem, inkább hallgatok, mert azzal, a mit
eszemben forgattam, hogy általa kiöntsem szívemet előtted, úgy
tetszik, mintha a boldogultat akárnám ingerelni. Isten őrizz!
Elhallgatok vele, sőt el is temetem mindörökre, hogy magam se
találjak rá és egyszerüen minden jót kivánok neki az életre.
Meggondolom, hogy neheztelést táplálni azok iránt, kiktől
mindörökre elszakadtunk, se nem bölcs, se nem keresztyéni dolog.
Meggondolom azt is, hogy még is csak én voltam az, a ki titokban
tartott bölcsője mellett álltam, mikor legeslegelőször mosolygott
életében és apró kezeivel tapsolt. Nem, nem akarok ezentúl egy
perczig sem rossz szívvel gondolni rá, bár nagy korában aztán
mindig kevély volt irányomban és akárhányszor készítettem el
zsebembe hitelesen levezetett családfámat, hogy megmutassam
neki, sohasem adott alkalmat rá. Már Ilona kisasszony, (a mentornak
jó, ártatlan szemei fölcsillantak) Ilona kisasszony, ez aztán…
– Hol van Ilona? – kérdé hirtelen Béla, Istók szavába kapva s
fölvetve fejét.
– Bizonyosan pihen egy keveset – felelt a kérdezett. – Tudod, ma
nyugtalan éjtszakád volt s majdnem reggelig virrasztott melletted.
Egy kis szünet következett, mely alatt Béla elgondolkodva
merengett ki a havas tájra, azzal a sehova nem irányuló, révedező,
szorongó tekintettel, melyet a hányszor csak Istók megpillantott,
mindig fájdalmas megütközéssel kereste okát s mely ellen egy ízben
elhatározta, hogy a névtelen filozóf álöltözetében fel fog lépni. A
háznak ifjú ura nézett ki az ablakon, de mintha nem a fehérbe
öltözött képet nézte, hanem azt kereste volna a levegőben, a
messzeségben, kitől a természet hideg mosolya ered. A szorongás
kifejezése rövid perczek alatt eltünt bágyadt vonásairól. Arczán derű
és ború kergetőztek, míg a szék karján pihenő keze egyre
izgatottabban tépte a bojtokat. Sápadt homloka egyszerre kipirult,
mintha szívének felszökellő vére hozta volna agyába azt a
gondolatot, mely elfoglalta.
– Istók, – szólalt meg visszafordulva s gyönge hangjába bizonyos
heves siettetés vegyült, – kérlek, hivasd fel ma ebédre a tiszteletest.
– A tiszteletest? – kiáltá megörülve a mentor. – A tiszteletest
mondtad, Béla? Már az igaz, nem tudom, mit gondoljak a te finom
sejtésedről; mindig ki tudod találni a mások gondolatát! Már régen
elő akartam hozni, hogy… hogyan is mondjam csak?… hogy a pap
fűnek-fának elkeseredve emlegeti, miszerint a Kálozdy-család
kegyességének napja tőle egy idő óta teljesen elfordult. Innen-onnan
fél éve lesz, hogy sem délre, sem vacsorára nem volt hivatalos a
kastélyba s a gadóczi vén esperes előtt a minap már abbeli gyanúját
is kifejezte, hogy szeretett menyasszonyod nem katholika vallású-e,
mert ebben az esetben tökéletesen értené a dolgot. Már régen fúrja
a fejemet, hogy mikép hozhatnám én ezt szép módjával néked elő;
de mindig visszariasztott annak meggondolása, hogy alárendelt
helyzetemben illik-e nekem ilyen szerfölött kényes ügybe
beleavatkoznom? Hanem az már igaz, hogy neked csak ördögöd
van. Bocsáss meg e kifejezésért; semmi rosszat nem gondoltam,
mikor kiszalasztottam a számon. Tehát ebédre hivassam fel mára a
Molnár papot? Akkor sietni kell, mert a parokhián, ha még ki nem
tálaltak, de minden bizonynyal befőztek már. Egyébiránt a tiszteletes
nem ijed meg a második ebédtől. Hogy ki tudja találni az ember
gondolatát! Aztán miféle bort hozassak fel a pinczéből? A pap ugyan
mindenfélét szeret…
– Hozass hát mindenfélét, – mondá futó mosolylyal Béla. – Aztán
izenj be Ilonához is, ha felébredt, hogy egy-két szóra szivesen
kéretem.
A mentor sürgő készséggel távozott, mint mindíg, ha a pincze
környékén várt rá valami tenni való.
A magára maradt Béla szívét sokféle érzés ellentétes árja töltötte
be. De nyugtalanságát minden percz csillapította s lassan lezáruló
szemei és csöndes lélekzetvétele tanúskodott róla, hogy megtalálni
vélte a gondolatokat, melyektől lelke megzavart összhangjának
visszatértét várja. Mint a könnyűvérű építőmester, ki elégedett
mosolylyal hallgatja az utolsó kalapácsütéseket a kész palotán,
melyet az első áradat fölvetéssel, az első vihar elfuvással fenyeget!
Ki állott volna más lelke előtt, mint menyasszonya, ki pongyolában
ép úgy, mint ünnepi öltözetében a földi szépség királyi díszét viseli?!
Hogyan keveredett ő e hálóba, mely e sarkig érő holló-fürtökből vala
fonva? Szeretne ez órában, mely határkő lesz életének hosszú, sivár
útján, elgondolni mindent tisztán, homálytalanul, a hogy történt. De
arra a kérdésre csak zavaros, alig érthető képek tünnek szemei elé.
Mindegy; megelégszik annak tudatával, hogy szivében semmi
megbánás nincs közelebb mult napjainak története fölött s úgy érzi,
kezének semmi oka reszketnie, mikor alá fogja irni a kötést, mely
élete fölött új hatalmakat emel uraságra. Nem férfiatlan, nem
becstelen szó volt az, melylyel a báléj mámora után egy védtelen
leány hajlékából kiparancsolta a rágalmat, mely prédát leső fogakkal
és éhes szemekkel tört reájuk. Minek gondoljon arra, hogy a kard
mellett, melylyel Ilona becsületét megvédelmezte, mikor a magáét
tette kezeibe, egy orgyilok is volt, mely menyasszonya szívének vala
szánva?! Eh, a damaskusi lovagnak is csak utja közben nyiltak fel
szemei s ma szentnek hívják! Az ő vétke-e, ha nincsenek titkos
sugallatok, melyek megakadályozhatnák, hogy ne ballépéssel
induljunk a nemes czélhoz?! Akkor nem ismerte azt a szívet,
melynek felhevült agygyal vesztére fogadott; ma ismeri s legdrágább
aranyába akarja foglaltatni. Ismeri; igen ismeri. Ilona volt az első, ki
szerencsétlenségének hírére ágyához sietett s ép oly bátorsággal
hívta ki maga ellen a kicsinyes világ korlátolt itéletét, mint a minő
bizodalommal helyezte egyetlen féltő kincsét az ő kezei közé.
Gyémántszív ez, megbecsülni való egy szív. Életében soha nem
fogja elfeledni azokat az éjtszakákat, melyeken akárhányszor
fölebresztették kínjai, az éjjeli lámpa halavány világánál mindíg két,
gyöngéden őrködő, álmot nem ismerő, gyanút nem félő szem fényes
sugarával találkozott. Menyasszonyának fekete haja arczába hullt és
a sebek megszüntek égni s szívét mindíg édes gyönyörűség fogta
el. A legpuhább kezeket tanulta legfáradhatatlanabbaknak ismerni s
meggyőződött róla, hogy ha valaki a szikla keblébe megtalálja az
utat, a legtisztább, legsalaktalanabb, legüdítőbb forrást ott leli. Ő
megtalálta ezt az utat s forró lázát megenyhítette ennek a forrásnak
vizével. Ismeri és hálás lehet a végzet iránt, hogy mielőtt a
visszavonhatatlan alkut megkötötte volna, megismertette vele, kit
társul dobott mellé. Nincs miért vonakodnia a döntő szótól. Ki fogja
mondani félelem nélkül, férfiasan. Tudja, az örök igazságnak
számadása van vele egy eltaszított leány miatt. Igen, egy eltaszított

Global Regulatory Standards in Environmental and Health Disputes Regulatory Coherence Due Regard and Due Diligence Caroline E Foster Full Chapter PDF

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Global Regulatory Standards in Environmental and Health Disputes Regulatory Coherence Due Regard and Due Diligence Caroline E Foster Full Chapter PDF

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Global Regulatory Standards in

Environmental and Health Disputes:

Due to a Death Mary Kelly

Smokeless tobacco products: characteristics, usage,

Global Algorithmic Capital Markets: High Frequency

I due ritratti (Il Giallo Mondadori) Reginald Hill

Human Metabolism: A Regulatory Perspective 4th Edition

Devil's Due: Complete Series Books 1-4 Eva Charles

102 Things to Do Before you Are Due Dawn Dais

Environmental Health: From Global to Local (Public

I am delighted to have been invited to write a foreword to this book by my friend

Professor Andrew Lang

van den Bossche, Thomas Cottier, Georgio Sacerdoti, Claus-​Dieter Ehlermann,

Table of Cases  xix

C. The Role of International Courts and Tribunals  285

EUROPEAN COURT OF HUMAN RIGHTS

INTER-​A MERICAN COURT OF HUMAN RIGHTS

INTERNATIONAL COURT OF JUSTICE

Fisheries Jurisdiction (Spain v Canada) Judgment of 4 December 1998 [1998]

INTER-​S TATE ARBITRATION

Al Tamimi v Oman ICSID Case No ARB/​11/​33, Award, 3 November 2015 (David

Electrabel S.A. v Hungary ICSID Case No ARB/​07/​19, Award, 25 November 2015

Parkerings-​Compagniet AS v Lithuania, ICSID Case No ARB/​05/​8,

Técnicas Medioambientales Tecmed SA v Mexico ICSID Case No ARB(AF)/​00/​2,

PERMANENT COURT OF INTERNATIONAL JUSTICE

UNITED NATIONS CONVENTION ON THE LAW OF THE SEA

Chagos Marine Protected Area Arbitration (Republic of Mauritius v United Kingdom)

WORLD TRADE ORGANIZATION

China—​Measures Related to the Exportation of Rare Earths, Tungsten and

Korea—​Import Bans, and Testing and Certification Requirements for Radionuclides,

Anti-​Dumping Agreement Agreement on Implementation of Article VI of the General

SPS Agreement Agreement on the Application of Sanitary and Phytosanitary Measures

64 ZaöRV 547, 549–​551.

International Court of Justice (ICJ) and in inter-​State arbitration. Similarly, judi-

with licence. However, international courts’ and tribunals’ pronouncements enjoy

TPP (OUP 2019).

primarily as an inspiration for reflection on administration globally and an attempt

(hereafter Roughan, Authorities). Though see Chapter 9, section B 3, 285.

law in which it becomes a degree more analogous with sovereignty as commonly

The Book’s Methodology and Structure

account current moves towards the establishment of an international investment

settlement in regulatory disputes has necessarily had to be creative in the clarifi-

The Book’s Three Questions

proportionality stricto sensu between regulatory measures and their aims.

26 Chapter Eight; Chapter Ten, section C 1.

environmental law, international human rights law and international investment

27 Neil Walker, Intimations of Global Law (CUP 2015) 180.

– Jegyzi ön pontosan, a mit hall? – kérdé a főbiró a papir-

A kandallóban lobogott a tűz s a kanczellária rekedt szavú órája

You might also like

van den Bossche, Thomas Cottier, Georgio Sacerdoti, Claus-Dieter Ehlermann,

Table of Cases xix

C. The Role of International Courts and Tribunals 285

INTER-A MERICAN COURT OF HUMAN RIGHTS

INTER-S TATE ARBITRATION

Al Tamimi v Oman ICSID Case No ARB/11/33, Award, 3 November 2015 (David

Electrabel S.A. v Hungary ICSID Case No ARB/07/19, Award, 25 November 2015

Parkerings-Compagniet AS v Lithuania, ICSID Case No ARB/05/8,

Técnicas Medioambientales Tecmed SA v Mexico ICSID Case No ARB(AF)/00/2,

China—Measures Related to the Exportation of Rare Earths, Tungsten and

Korea—Import Bans, and Testing and Certification Requirements for Radionuclides,

Anti-Dumping Agreement Agreement on Implementation of Article VI of the General

64 ZaöRV 547, 549–551.

International Court of Justice (ICJ) and in inter-State arbitration. Similarly, judi-