Magyarország a II.

világháború idején

A második bécsi döntés és következményei:

1939 szeptemberében, Lengyelország német megszállása idején

Magyarország katonailag semleges maradt, de befogadta az országba a
lengyel menekülteket. Magyarország továbbra is fő céljának a békés területi
revíziót tartotta szem előtt. 1940-ben (a Molotov - Ribbentrop - paktum
értelmében) a Szovjetunió elfoglalta Romániától Besszarábiát és Bukovinát.
Románia meggyengülésének hatására megfogalmazódott a magyar igény
Erdély visszaszerzésére. De: Románia minden tárgyalást visszautasított à
1940 nyarán magyar katonai előkészületek kezdődtek a terület erőszakos
visszafoglalására. à Németország és Olaszország 1941. augusztus 30-án
kihirdette a második bécsi döntést, amely visszaadta Magyarországnak
Észak-Erdélyt és a Székelyföldet. 43014 km tért vissza 2185546 fővel,
melyből 52 % volt magyar. (A megosztó döntés oka: a németek a magyarok
és a románok szövetségét is meg kívánták tartani.) A döntés
következményei:

- Magyarország csatlakozott a háromhatalmi egyezményhez

(Németország –Olaszország - Japán szövetsége).

- Német kérések teljesítése (Pl.: Szálasi szabadlábra helyezése,

Volksbund engedélyezése).

- „Elveszett” Magyarország fegyveres semlegessége. à

- Horthy javaslatára 1940 decemberében magyar-jugoszláv

örökbarátsági egyezményt írtak alá. (Jugoszlávia a nyugati hatalmak
szövetségese volt, a vele kötött szövetség az angolszász orientáció
folytatását jelentette.)

De: 1941 tavaszán olasz-német cél Jugoszlávia (és Görögország) elfoglalása

volt à Hitler kérte Horthyt csapatai átengedésére és felajánlotta a magyar
katonai részvétel lehetőségét. Teleki miniszterelnök ellenezte a hadba
lépést, mert az a nyugati orientáció teljes bukását jelentette, de Horthy
felülbírálta a miniszterelnököt és átengedte a német csapatokat
Magyarországon. Következményei:

- 1941. április 3-án Teleki öngyilkos lett.

- Április 11-én Magyarország hadba lépett Jugoszlávia ellen. 11475 km
tért vissza (Délvidék, Baranyai háromszög, Muraköz, Mura-vidék), 1025508
fővel.

- Magyarország elvesztette a nyugati hatalmak bizalmát, és végleg a

fasiszta oldalra sodródott.

A Szovjetunió elleni háború:

Teleki öngyilkossága után Horthy a német barát orientációt hirdető

Bárdossy Lászlót állította kormány élére (1941-42), aki 1941 júniusában –
Németország Szovjetunió elleni támadása után – csatlakozni kívánt a
háborúhoz. à kihasználta, hogy június 26-án ismeretlen repülők bombázták
Munkács, Kassa és Rahó magyar városokat. Június 27-én a Bárdossy
kormány parlamenti felhatalmazás nélkül hadat üzent a Szovjetuniónak.
Július 1-én 45000 fős magyar haderő indult a keleti frontra, de a Dnyeszter-
folyótól csak a gyorshadtest ment tovább. 1941 decemberében az USA
hadba lépése után Magyarország hadat üzent Angliának és az USA-nak.

De: 1941 telén, a német hadsereg moszkvai kudarca után a magyar

hadvezetés óvatosabb lett és az angolbarát körök hatására Horthy 1942
márciusában Bárdossy helyére Kállay Miklóst nevezte ki kormányfőnek.
1942 áprilisában – német kérésre – kiküldték a frontra a 2. magyar
hadsereget 200 ezer katonával. Feladata: a sztálingrádi offenzívában a
német hadsereg északi szárnyának fedezése volt a Don-folyó mentén,
Voronyezs térségében. 1943 januárjában nagy erejű szovjet csapás hatására
a hadsereg felbomlott és megsemmisült.

A háború bel és külpolitikai következményei:

A „Don-kanyarban” elszenvedett katasztrófa hatására Magyarország titkos

tárgyalásokat kezdett Angliával a különbékéről, és 1943 őszére
megállapodott az előzetes fegyverszüneti feltételekről. A magyar
béketárgyalások a német hadvezetés tudtára jutottak, ezért 1944. március
19.-én megindították a „Margarete I.” fedőnevű támadást, amely
Magyarország katonai megszállását jelentette.

A német megszállás következményei:

- Kállayt menesztették, helyét Sztójay Döme foglalta el a kormány

élén, de a tényleges hatalom a német birodalmi megbízott Veesenmayer
kezében volt.

- Betiltották az ellenzéki pártokat és újságokat.

- Bevezették az 1941 októberében, a Bárdossy kormány idején
elfogadott 3. zsidótörvényt: sárga csillag viselése, vagyon elkobzása,
gettókba terelés, deportálások à 1944. május 15-től 450 ezer vidéki zsidót
semmisítettek meg Auschwitzban.

- A magyar gazdaságot a német háborús érdekek szolgálatába

állították.

A „kiugrási kísérlet”:

A magyar kormányok háborús szerepvállalása és a német megszállás

hatására értelmiségi és ellenzéki tiltakozások, mozgalmak kezdődtek, Pl.:
szárszói értelmiségi találkozó 1943; Magyar Front 1944.

1944 augusztusában, Románia átállása után, Horthy menesztette Sztójayt és

helyére Lakatos Géza vezérezredest állította. Feladata: a függetlenség
visszaállítása és a háborúból való kilépés volt. à Kiugrási Iroda alakult ifj.
Horthy Miklós vezetésével. 1944 augusztusában a szovjet hadsereg
megkezdte Magyarország elfoglalását. Október elején nagy erejű offenzívát
indított Észak-Erdélyben és a Tiszántúlon. à Horthy 1944. október 15-én
kormányzói proklamációt tett közzé Magyarország háborúból való
kilépésről, és a Szovjetunió melletti csatlakozásról. De: a rossz előkészítés és
végrehajtás miatt a „kiugrási kísérlet” elbukott. Következménye:

- Zűrzavar keletkezett, melyet kihasználva a németek a nyilasok

kezébe adták a hatalmat.

- Horthyt lemondatták, a vezetést Szálasi Ferenc vette át, mint

„nemzetvezető”.

- Totális tisztogatás kezdődött, Pl.: „zsidótlanítás”, általános

mozgósítást rendeltek el, megkezdődött az ország gazdasági javainak
elrablása.

A háború befejezése:

1944 decembere és 1945. február 13. között zajlott Budapest ostroma. Súlyos
harcok dúltak a Dunántúlon 1945 márciusában a Balaton – Székesfehérvár
vonal mentén (utolsó német offenzíva a II. világháborúban). De: a szovjet
ellentámadás 1945. április 13-án kiszorította az utolsó németeket az
országból.

A háború mérlege: a német megszállást szovjet megszállás váltotta fel.

Meghalt kb. 1,5 millió, fogságba esett kb. 1 millió ember. Elpusztult a
nemzeti vagyon kb. 50 %. 800 ezer megszálló szovjet katona maradt az
országban.