Targoncavezető tanfolyam

Segédanyag

1
  Tétel
Fogalmazza meg a munkavédelem célját, fogalmát és feladatát! Sorolja fel területeit!
 Kulcsszavak, fogalmak:
1, A munkavédelem célja
A balesetek, foglalkozási ártalmak és megbetegedések megelőzése.

2, A munkavédelem feladatai
 a munkavédelmi követelmények meghatározása, a követelmények kielégítésének
ellenőrzése és az ellenőrzés végrehajtása módjának kialakítása munkavédelmi
jogszabályok, szabványok, stb. útján,
 a balesetmegelőzés helyi feladatainak végrehajtása, az ehhez szükséges műszaki és
higiénés intézkedések, valamint eszközök biztosítása,
 munkavédelmi tájékoztatás, a munkavédelmi szabályokat megismertetése a
dolgozókkal, a munkavédelmi szabályok szükségességéről való meggyőzés.

3, A munkavédelem törvényi szabályozása.

A törvény előírja többek között a munkavédelemmel kapcsolatos alapvető jogokat és
kötelezettségeket, valamint az állam irányító és ellenőrzési feladatait, továbbá a munkahelyre,
a munkaeszközökre vonatkozó követelményeket, ezeken kívül meghatározza a munkavégzés
személyi feltételeit, és nem utolsó sorban a dolgozókat képviselők közreműködését.

4, A munkavédelem hatása az egyénre és társadalomra.

A munkából való kiesés, a gyógyító tevékenység, az időszakos vagy teljes munkaképtelenség
gazdasági kihatása egyaránt érinti a családot és a gazdaságot. Tehát a munkavédelem
megvalósulása, a balesetelhárító és egészségvédő szabályok megtartása fokozott érdeke mind
az egyénnek, mind a társadalomnak. Mindebből következően a balesetek, a foglalkozási
ártalmak, a megbetegedések megelőzése a munkáltatón kívül a munkát végzők és a
közreműködök kötelezettsége.

5, A munkavédelem területei :
 a munkabiztonság,- foglalkozás egészségügy.
Munkabiztonság – a munkakörülményeket és a munkavégzés szabályait határozza meg,
valamint ezek betartását ellenőrzi. Feladata közé tartozik a balesetek megelőzése, a
bekövetkezett balesetek kivizsgálása és elemzése, valamint intézkedések megtétele annak
érdekében, hogy a baleset ne ismétlődhessen meg. A munkabiztonság a munkaeszközzel,
géppel, berendezéssel foglalkozik. A munkabiztonság a balesetek megelőzésére olyan
munkakörülményeket alakít ki, amelyek kiküszöbölik a veszélyforrásokat, és megóvják
azoktól a dolgozókat.
Foglalkozás egészségügy – a munkát végző emberrel, az őt érő hatásokkal foglalkozik. A
munka során ugyanis az ember szervezetében, ill. annak működésében elváltozások jöhetnek
létre. A munkakörnyezetben egészségkárosító fizikai és kémiai ártalmak egyaránt adódhatnak.
A foglalkozás-egészségügy a munkavédelem része, amely a különféle munkakörök higiéniás
követelményeit foglalja össze.

2
2.Tétel
Ismertesse a munkavállaló és a munkáltató munkavédelemmel kapcsolatos jogait és
kötelezettségeit! Hogyan biztosítjuk a törvényi előírások betartatását?
 Kulcsszavak, fogalmak:
1, A munkáltató kötelességei.
2, A munkáltató jogai.
A munkavédelmi törvény szerint a szervezett munka során az egészséges és biztonságos
munkavégzés követelményeinek megvalósítása a munkáltató kötelezettsége.
Az egészséges és biztonságos munkavégzés módját - a jogszabályok, biztonsági szabályzatok,
szabványok keretein belül - a munkáltató határozza meg.
A munkáltató feladatai általában:
- a munkahely munkavédelmi követelményeknek megfelelő kialakítása és
ellenőrzése;
- a gépek, berendezések, szerszámok, védőberendezések, védőfelszerelések
megfelelő száma és minősége;
- a munkafolyamatokra, technológiákra, anyagokra vonatkozó munkavédelmi
követelmények betartása és betartatása;
- a munkavállaló szakmai, egészségi, munkavédelmi alkalmasságáról-való
meggyőződése és annak rendszeres ellenőrzése;
- a munkavédelmi feladatok ellátása, az ehhez szükséges szakértelmű dolgozó
alkalmazása, az előírások végrehajtási módjának meghatározása;
- a tevékenység olyan megszervezése, hogy az ne jelentsen veszélyt a
munkavállalókra, a munkavégzés hatókörében tartózkodókra és a szolgáltatást
igénybe vevőkre; - a munkahely és a munka jellegének megfelelően az
öltözködési, tisztálkodási, egészségügyi, étkezési, pihenési és melegedési
lehetőség megteremtése;
- a munkabalesetek és a foglalkozási megbetegedések bejelentése, kivizsgálása és
nyilvántartása;
- a munkavédelmi képviselő (munkavállalói érdekvédelem) jogainak gyakorlásához
a feltételek megteremtése.

3, A munkavállaló kötelezettségei.
4, A munkavállaló jogai.
A balesetek, a foglalkozási megbetegedések megelőzésében a dolgozónak is együtt kell
működnie a munkáltatóval.
A munkahelyen tanúsított magatartás lényeges elem a baleset, a foglalkozási megbetegedés
megelőzésében. A legfontosabb magatartási szabályok, követelmények a következők:
- A munkavállaló köteles a számára kijelölt időben és helyen munkára alkalmas
állapotban, kipihenten, alkohol vagy egyéb szer hatásától mentesen megjelenni.
- A munkaidőt a számára kijelölt hel yen munkában tölteni. Köteles betartani
a munkahelyen a munkahelyre vonatkozó előírásokat.
- Köteles a munkavállaló a biztonságos munkavégzésre vonatkozó
szabál yokat és ismereteket elsajátítani, és azokat alkalmazni.
- A dolgozó a munkakezdés előtt győződjön meg a rendelkezésére bocsátott
munkaeszközök biztonságos állapotáról, és rendeltetésüknek megfelelően,
a munkáltató utasítása szerint használja őket. Tilos a játék, a rendbontás.
- A munkavállaló kizárólag ol yan munkát végezhet, amire kiképezték
kioktatták.
- A munkavégzéshez az egészséget, a testi épséget nem veszélyeztető
ruházatot kell viselni. Azokon a munkahelyeken, ahol egyéni védőeszköz,
védőruha használata előírt, a dolgozó köteles ezeket rendeltetésének megfelelően
használni, a védőeszközök napi tisztításáról, karbantartásáról gondoskodni.
- Köteles a dolgozó a védőberendezéseket rendeltetésszerűen használni,
működőképességük megóvására ügyelni.
3
 - A munkaterületen a fegyelmet, a rendet és a tisztaságot meg kell
tartania. A közlekedési utakat tilos eltorlaszolni!
- A dolgozó köteles a részére előírt orvosi vizsgálaton megjelenni.
- A munkavállaló köteles a munkatársaival együttműködni.
- Balesetet, rosszullétet, sérülést azonnal jelenteni kell a munkahelyi
vezetőnek.
- A dohányzásra vonatkozó tilalmat be kell tartani.
- A munkavállaló joga, hogy megkövetelje az előírt védőeszközt, a védőberendezés
működőképességét. Jogosult és köteles a munkavégzéshez szükséges ismeretek
elsajátítására.
- A dolgozó jogosult, sőt köteles a munkát megtagadni abban az esetben, ha olyan
munkát kellene végeznie az előírt feltételek (pl. védőeszköz, védőberendezés)
nélkül, amely saját vagy mások életét, egészségét vagy testi épségét közvetlenül és
súlyosan veszélyeztetné.

5, Munkáltató ellenőrzési kötelezettségei

 a munkavállaló biztonságos munkavégzésre alkalmas állapota,
 a munkaeszközök kezelési utasítás szerinti használata,
 a meghatározott karbantartási feladatok elvégzése,
 az egyéni és kollektív védőeszközök megfelelő használata és tisztítása,
 a fegyelem, a rend és a tisztaság megtartása,
 a munkavégzéshez szükséges ismeretek alkalmazása,
 az előírt orvosi vizsgálaton való megjelenés,
 a testi épséget nem veszélyeztető ruházat viselése,
 a veszélyt jelentő rendellenességek megszüntetése, és az ezzel kapcsolatos
intézkedések.

6, Az állam ellenőrzési feladata és szerve a munkavédelemmel kapcsolatban.

Fontos tudni, hogy a munkavédelmi felügyelők elsődlegesen, az előre megtervezett belső
ellenőrzési tervezetük alapján egyedül, párban vagy esetleg még többen is lehetnek, az
ellenőrizni kívánt cég, vállalkozás nagyságának és a végzett tevékenységének a
függvényében.
A munkavédelmi felügyelők külön engedély nélkül, meglepetésszerűen, bármikor
betoppanhatnak a telephelyünkre és az ellenőrzési jogosultságukat, törvényi felhatalmazás
alapján, az erre feljogosító igazolvánnyal (amely a sorszámot, az eljáró felügyelő nevét és a
munkavédelmi hatóság megnevezését tartalmazza) igazolják.
Az I. fokú ellenőrző munkavédelmi hatóságot, a munkavédelmi felügyeletet már nem
OMMF-nek hívják, hanem fővárosi vagy megyei kormányhivatal
Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szervének!
A munkavédelmi felügyelő igazolvány plasztik kártya típusú, amelynek az alapszíne kék.
A munkavédelmi felügyelői igazolvány előlapja mely tartalmazza a fővárosi és megyei
kormányhivatal nevét; a szakigazgatási szerv nevét; az igazolvány érvényességét
(visszavonásig érvényes); a felügyelő fényképét; a felügyelő nevét; a munkakör
megnevezését: munkavédelmi felügyelő és az igazolvány számát (7 karakter).
A munkavédelmi felügyelői igazolvány hátlapja, amely a felügyelő jogait tartalmazza
A munkavédelmi hatósági ellenőrzés során feltárt hibákat, szabálytalanságokat a
munkavédelmi felügyelő (k) jegyzőkönyvben rögzíti(k), amelyet az ellenőrzött féllel is
aláírattatnak, majd egy másolati példányt a helyszínen megkap az ellenőrzött cég. A
munkavédelmi hatóság, munkavédelmi felügyelet a későbbiekben, a jegyzőkönyvben
foglaltaknak megfelelően postai úton, határozat formájában is megküldi a lefolytatott
ellenőrzésen tapasztaltak alapján a hatósági kötelezéseket.
Fontos tudni, hogy a munkavédelmi felügyelő az ellenőrzésen feltárt szabálytalanságok
miatt, a helyszínen készpénzt nem kérhet szabálysértési- vagy helyszíni bírság jogcímén!

4
Jelenleg a munkavédelmi hatóság, munkavédelmi felügyelet csak munkavédelmi bírság
kiszabására jogosult, amely ha indokolt, a későbbiek folyamán, határozati formában kerül
megküldésre a cégnek.
Szélsőséges esetben a munkavédelmi hatóság, munkavédelmi felügyelet bűntető
feljelentéssel is élhet a feltárt szabálytalanságok miatt a rendőrhatóság felé.
Egy munkavédelmi ellenőrzés folyamán, lehetőség szerint legyünk készségesek,
együttműködőek, hiszen a felügyelők jogilag és szakmailag jól felkészült, tapasztalt
munkavédelmi szakemberek, akik folyamatos továbbképzésben részesülnek a jogszabályok
változása, illetve gyakorlati alkalmazása tekintetében! Tartsuk szem előtt, hogy a
munkavédelmi felügyelő a munkabalesetek és a foglalkozási megbetegedések megelőzéséért,
az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés megvalósításának és
folyamatos fenntartásának érdekében végzi az ellenőrzést, amely során a feltárt
szabálytalanságok sokszor munkavédelmi bírság szankciót vonnak maguk után.
A munkavédelmi bírság szankció kiszabása elkerülhetetlen, ha az ellenőrzés során a
munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyeztető körülmények
kerülnek megállapításra.
A munkavédelmi bírság mértéke 50.000 Forinttól - 10.000.000 Forintig terjedhet, amely
telephelyenként is kiszabható!

3, Tétel
Mit nevezünk veszélyforrásnak? Hogyan történik a munkavédelmi kockázatok
felmérése?
 Kulcsszavak, fogalmak:
1, Veszélyforrás fogalma
Ide tartozik a minden olyan dolog, amely a munkavégzés során, vagy azzal összefüggésben
jelentkezik és a munkát végzőre, illetve a munkavégzés hatókörében (környezetében)
tartózkodó személyre veszélyt, ártalmat jelenthet.

2, Kockázatértékelés célja, feladata.

A kockázatértékelés nem más, mint gondos áttekintése annak, hogy az adott munkahelyen mi
károsíthatja, veszélyeztetheti a munkavállalókat, és milyen óvóintézkedések szükségesek az
egészségkárosodás megelőzésére. Elvégzéséhez nem feltétlenül kell minden esetben
laboratóriumi vizsgálatokat, illetőleg műszeres méréseket végeztetni, esetleg tudományos
apparátust, költséges szolgáltatásokat igénybe venni. Az esetek legnagyobb részében a
kockázatértékelés az eddig is meglevő munkavédelmi követelmények szisztematikus
ellenőrzését, a hiányosságok megszűntetését jelenti, amelyben a legfőbb eszköz a széles körű
munkavédelmi ismeret és a józanész.
A munkáltató valamennyi munkahelyre vonatkozóan köteles elvégeztetni a munkavállalók
egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatok felmérését, és ennek dokumentálását.
Valamennyi tevékenységét lényegében erre alapozva kell megkezdenie és folytatnia.
A munkahelyi kockázatértékelés szempontjából a legfontosabb, hogy a munkáltató a
kockázatértékelést, a kockázatkezelést és a megelőző intézkedések meghatározását – eltérő
jogszabályi rendelkezés hiányában – a tevékenység megkezdése előtt, azt követően indokolt
esetben, de legalább 3 évente köteles elvégezni (a korábbi fél és egy év türelmi idő kikerült a
jogszabályból!).
Az elkészült kockázatértékelést - a korábbi gyakorlattal ellentétben - nem kell évente
felülvizsgáltatni, hanem legfeljebb 3 évente újra el kell készíteni!
Indokolt esetben vagy soron kívül is szükség lehet az elkészített kockázatértékelés
felülvizsgálatára.
A dokumentumot 5 évig meg kell őrizni, kivéve, ha felülvizsgálati jegyzőkönyv másként
rendelkezik.

5
3, Kockázatok és veszélyek a gépkezelői munkakörben
Mechanikus veszélyek: Zúzódás veszély, Nyíródás veszély Vágás,
levágás veszély, Felcsavarásveszély, Behúzás- befogás veszély, Ütésveszély
Átszúrás, beszúrás veszély, Súrlódás, dörzsölés veszély, Nagynyomású
folyadék kifröccsenése, Részek kilökődése, Állékonyság elvesztése
Megcsúszás, botlás, leesés veszély,
Villamos veszélyek, Villamos érintkezés, Elektrosztatikus feltöltődés,Villámcsapás
Hőhatás veszélyei, Égés, forrázás, érintkezés, láng, robbanás, Sugárzó hő veszélye
Zajártalmak Hallás sérülés, Beszédérthetőség korlátozása
Rezgés
Mozgatott anyag lehetséges veszélyei:
Mérgezés (belégzés, érintés, fröccsenés), Biológiai veszélyek, Sugárzás
Ergonómiai veszélyek: Kezelőelemek nem megfelelő kialakítása, Rossz
testtartás, üléshelyzet, Túlzott erőkifejtés
Monoton munka, Nem megfelelő rálátás a teherre, közlekedési útra
Nem megfelelő helyi megvilágítás, Személyi védőfelszerelések nem megfelelő
használata, Hibás működés, Emberi hiba

4, Védekezés a felmerülő veszélyekkel kapcsolatban.

A felmerülő veszélyek nagy részével szemben műszaki, egészségügyi intézkedésekkel,
módszerekkel és eszközökkel lehet védekezni.
- Technológia módosítása
- Termelő berendezések korszerűsítése
- Termelési folyamat szabályozása
- Műszaki, egészségügyi intézkedések
- Oktatás
- Egyéni védőeszközök
- Csoportos védőeszközök

4. Tétel
Ismertesse a gépkezelői munkakör személyi feltételeit! Beszéljen az orvosi alkalmassági
vizsgálatokról!
 Kulcsszavak, fogalmak:
1, Személyi feltételek.
- Betöltött 18. életév., Egészségügyi alkalmasság.
- Gépcsoportnak megfelelő szakképesítés megléte. Bizonyos esetekben jogszabály
által előírt hatósági jogosítvány., Üzemben tartótól írásos megbízás
a gép kezelésére., Munkavédelmi oktatás megléte.

2, Gépkezelői munkakörök betöltéséhez szükséges végzettségek.

Megnevezése A szakképesítéssel betölthető munkakör(ök)
Földmunkagép és hasonló könnyű- és Alapozás, közmű- és fenntartási-gép kezelő
nehézgép kezelője
Daru, felvonó és hasonló anyagmozgató Emelőgépkezelő (kivéve targonca)
gép kezelője
Energetikai gép kezelője Energiaátalakító-berendezés kezelője
Cement-, kő- és egyéb ásványianyag- Építésianyag-előkészítő gép kezelője
feldolgozó gép kezelője
Földmunkagép és hasonló könnyű- és Földmunka-, rakodó- és szállítógép kezelő
nehézgép kezelője
Targoncavezető Targoncavezető
Földmunkagép és hasonló könnyű- és Útépítő- és karbantartógép kezelő
nehézgép kezelője
6
Ezen kívül a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) által kiadott jogosítvány is szükséges

3, Orvosi vizsgálatok célja.

a) munkaköri alkalmassági vizsgálat: annak megállapítása, hogy egy meghatározott
munkakörben és munkahelyen végzett tevékenység által okozott megterhelés a vizsgált
személy számára milyen igénybevételt jelent és annak képes-e megfelelni;
b) szakmai alkalmassági vizsgálat: a szakma elsajátításának megkezdését megelőző,
illetőleg a képzés és az átképzés időszakában az alkalmasság véleményezése érdekében
végzett orvosi vizsgálat;
c) személyi higiénés alkalmassági vizsgálat: annak megállapítása, hogy a járványügyi
szempontból kiemelt munkaterületen munkát végző személy fertőző megbetegedése
mások egészségét nem veszélyezteti, illetve meghatározott esetekben kórokozó hordozása
mások egészségét nem veszélyezteti;

4, Előzetes, időszakos, és rendkívüli orvosi vizsgálatok.

A személyi munkaköri alkalmassági vizsgálat a fentiek alapján lehet:
· előzetes, időszakos és soron kívüli.
A rendeletben meghatározott vizsgálatok körébe tartozik még a
· záró vizsgálat, valamint, a pályaalkalmassági vizsgálat.
Lényeges követelmény, hogy munkaköri alkalmassági vizsgálat a munkáltató által megjelölt
munkakörre irányuljon.
Előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatot kell végezni:
· a munkáltató által foglalkoztatni kívánt személynél a munkavégzés megkezdését
megelőzően;
· a munkáltató által foglalkoztatott személynél a munkakör (munkahely)
megváltoztatása előtt (pl. egy raktáros munkavállalót emelővillás targonca kezelésével
is meg kívánnak bízni, vagy ha a munkavállalót az épület asztalos műhelyéből építés
kivitelezés területére, a nyílászárók beépítésére irányítanak át);
Időszakos munkaköri és szakmai alkalmassági vizsgálatot kell végezni.
· a 18. életévét be nem töltött munkavállalónál évente,
· az idősödő munkavállalónál 50 év felett évente,
· fizikai, kémiai kóroki tényezők hatásának kitett munkavállaló esetében, a fokozottan
baleseti veszéllyel járó munkakörben foglalkozatott ilyen tevékenységet végző
munkavállalónál a rendelet mellékletben szereplő gyakorisággal,
· a fokozott pszichés terhelésnek kitett munkavállalónál kétévente,
· a pszichoszociális kóroki [olyan tartós szociális rizikó-szituációk (pl. szociális izoláció,
konfliktus munkatárssal vagy vezetővel), illetve kényszerű életmódváltozási esemény
és élmény (migráció, kényszerű tárgyvesztés stb.), amelyek úgynevezett
rizikódiszpozíció (pl. A-típusú magatartásminta) fennállása esetén pszichés vagy
pszichoszomatikus megbetegedéshez, balesethez, társadalmi beilleszkedési zavarhoz
vezethetnek] tényezők hatásának kitett munkavállalónál évente,
Soron kívüli munkaköri, szakmai alkalmassági vizsgálatot kell végezni:
· ha a munkavállalónál olyan változás következett be, amely feltehetően alkalmatlanná teszi
az adott munkakör egészséget nem veszélyeztető és biztonságos ellátására, illetve
gyakorlására;
· heveny foglalkozási megbetegedés, fokozott expozíció, eszméletvesztéssel járó vagy
ismétlődő munkabaleset előfordulását követően;
· ha a munkavállaló előre nem várt esemény során expozíciót szenved;
· ha a munkavállaló munkavégzése – nem egészségi ok miatt – 6 hónapot meghaladóan
szünetel.
Soron kívüli alkalmassági vizsgálatot kezdeményezhet
· a foglalkozás-egészségügyi orvos; a munkáltató; a munkavállaló.
Záróvizsgálatot kell végezni.

7
· a külön jogszabályban szereplő emberi rákkeltő hatású anyagok tízéves, benzol, illetve
ionizáló sugárzás négyéves expozícióját követően a tevékenység, illetve a munkaviszony
megszűnésekor;
· idült foglalkozási betegség veszélyével [idült, krónikus foglalkozási betegség mely nehezen
gyógyítható vagy nincs gyógyulás pl, zajkárosodás, keszon betegség, vibráció, azbesztózis,
stb,] járó munkavégzés, munkakörnyezet esetén, illetve akkor, ha a foglalkoztatott a
korkedvezményre jogosító munkakörben legalább négy évet dolgozott, a foglalkoztatás
megszűnésekor.
· külföldi munkavégzés esetén a munkavállaló végleges hazatérését követően.

5. Tétel
Ismertesse a baleset, a munkabaleset, az úti baleset, a súlyos baleset és a „majdnem”
baleset fogalmát! Sorolja föl a baleset meghatározó elemeit!
 Kulcsszavak, fogalmak:
1, Baleset
A baleset az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától
függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be, és sérülést, mérgezést vagy
más egészségkárosodást, ill. halált okoz.

2, Meghatározó elemei tehát:

- a külső hatás (vagyis a szervi betegségekből következő esetek, pl. infarktus,
agyvérzés nem sorolhatók ide);
- a sérült akaratától független (ezért nem baleset az öncsonkítás, öngyilkosság);
- hirtelen következik be (tehát nem folyamatosan ható egészségkárosodás
következménye, mint pl. a halláskárosodás).

8
3, Munkabaleset fogalma.
A munkavégzés közben a munkavállalót ért balesetet, az ún. munkabalesetet két
szempontból kell vizsgálni:
- statisztikai számbavétel és
- baleseti kártérítés (ellátás) szempontjából.
A statisztikai számbavétel a munkavédelmi hatóságra tartozik, a baleseti kártérítéssel,
ellátással a társadalombiztosítási szervek, ill. a munkáltató foglalkozik.
Munkabaleset az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során
vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült)
közrehatásának mértékétől függetlenül (régebbi szóhasználat szerint: foglalkozási baleset,
üzemi baleset).
A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a
foglalkozási körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés,
anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi
szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri.

4, Úti baleset
(nem munkabaleset) az a baleset, amely a sérültet a lakásáról (szállásáról) a munkahelyére;
ill. a munkahelyéről a lakására (szállására) menet közben éri, kivéve, ha a baleset a
munkáltató saját vagy bérelt járművével történt. Az úti báleset egyébként
társadalombiztosítási ellátás szempontjából üzemi balesetnek tekintendő, ezért a sérültnek az
átlagkeresettel azonos táppénz jár.
A munkabaleseteken belül kiemelt munkavédelmi fogalom a súlyos munkabaleset.

5, Súlyos az a munkabaleset, amely:

- a sérült halálát okozza (halálos az a munkabaleset is, amelynek bekövetkezésétől
számított 90 napon belül, a sérült az orvosi szakvélemény szerint a balesettel
összefüggésben vesztette életét);
- valamely érzékszerv (vagy érzékelő képesség) elvesztését, ill. jelentős mértékű
károsodását okozta (pl. látás, hallás);
- orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást okozott;
- súlyos csonkulást, a hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének
elvesztését vagy ennél súlyosabb csonkulást okozta;
- a beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulását, bénulást, ill. elmezavart
okozott.

6, Majdnem (kvázi-) baleset

az az esemény, amely a körülmények szerencsés alakulása folytán (pl. nem tartózkodott a
közelben senki) személy sérülését nem okozta.
Teendők baleset esetén:
1. Intézkedni kell a sérült(ek) egészségügyi, orvosi ellátásáról.
2. Értesíteni kell a munkahelyi vezetőt.
3. A kivizsgálás érdekében gondoskodni kell a baleset helyszínének biztosításáról,
változatlan állapotban való megőrzéséről.
4. A baleseteket be kell jelenteni.
A baleset kiváltó okai lehetnek:
 Szokatlan külső körülmények
 Emberi tényez lehetnek
 Műszaki hibák
 Hibás döntések adaptálása
 Nem biztonságos tevékenység

9
 6. Tétel
Hogyan kerülhetőek el a balesetek? Milyen teendői vannak baleset bekövetkezése
esetén?
 Kulcsszavak, fogalmak:
1, Helyszín biztosítása
A baleset, munkabaleset, munkahelyi baleset helyszínét lehetőség szerint érintetlenül kell
hagyni, hogy pontos és teljes munkavédelmi szempontú vizsgálatot lehessen végezni, hogy
kiderüljön ami történt az baleset, munkabaleset, munkahelyi baleset volt e.
Ehhez a vizsgálathoz munkavédelmi szakember bevonására van szükség.

2, Sérültek, veszélyek felmérése.

A sérültet, az esetleges szemtanúkat ki kell kérdezni a baleset, munkabaleset, munkahelyi
baleset körülményeiről, mindezt dokumentálni kell.
E kivizsgálás következtetéseit, észrevételeit be kell vonni a soron következő rendkívüli
munkavédelmi oktatás tematikájába, hogy elkerüljük a további hasonló jellegű baleseteket.
Baleset vagy munkabaleset, munkahelyi baleset kérdéskörének tisztázása
A fentiek alapján a munkáltató dönt (munkavédelmi szakember bevonásával) e kérdés
megállapításában.
Ha munkabaleset, munkahelyi baleset:
A munkabaleset, munkahelyi baleset kivizsgálását el kell végezni.
A baleset (munkáltatói) baleseti nyílvántartásba vételéről gondoskodni kell.
Ha munkakieséssel jár a baleset:
Munkabaleseti jegyzőkönyv kitöltése, amit meg kell küldeni:
 Ha a munkakiesés időtartama meghaladja a 3 napot akkor a területileg illetékes
munkavédelmi felügyelőségnek (a baleset bekövetkezésének hónapját követő hónap
08−ik napjáig!)
 Megküldeni az OEP felé
 Átadni egy példányt a sérültnek
 Egy példányt a munkáltatói irattárba helyezni
Ha súlyos munkabaleset, munkahelyi baleset:
Ennek a tisztázása azért fontos, mert ha a munkabaleset, munkahelyi baleset súlyos akkor
annak tényét azonnal jelenteni kell a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és
Munkaügyi Igazgatóságának.
Ha nem munkabaleset:
A baleset munkáltatói minősítését a sérült (munkavállaló) tudomására kell hozni, illetve
tájékoztatni kell őt a nem egyetértése esetén alkalmazható teendőiről. Egyéb teendő nincs.

3, Munkáltató, vezető értesítése

Lehetőség szerint azonnal értesítendő a baleset bekövetkezéséről a munkáltató vagy a
közvetlen felettes.
4, Segítségnyújtás
Fontos, hogy ilyen esetben megőrizzük a hidegvérünket és gyorsan cselekedjünk. Szintén
lényeges, hogy elérhető közelségben legyen a mentődoboz és a tartalma a tevékenységnek, a
dolgozók létszámának megfelelő legyen.
Ha a munkabaleset, munkahelyi baleset bekövetkeztéig nem rendelkeztünk elsősegélyt
nyújtó felszereléssel, akkor azonnal szerezzünk be egyet. Ha van akkor ügyeljünk rá, hogy a
benne tárolt orvosi szerek/kötszerek érvényes szavatossági idejűek legyenek. Figyeljünk rá,
hogy magának a mentődoboznak is van lejárati ideje.
A baleset súlyosságának a függvényében a sérülthez azonnal orvost vagy mentőt kell hívni!

5, Kivizsgálás
A munkaképtelenséget okozó munkabalesetet a munkáltatónak haladéktalanul ki kell
vizsgálnia. A súlyos és egyidejűleg - ugyanott - kettőnél több személy sérülését okozó

10
munkabaleset körülményeinek kivizsgálására csak munkavédelmi szaktevékenységet folytató
személy jogosult. A kivizsgálás során
- tisztázni kell a kiváltó és közreható tárgyi, szervezési és személyi okokat;
- a vizsgálat észleléseit - minden sérültre vonatkozóan külön-külön - munkabaleseti
jegyzőkönyvben kell rögzíteni és részletesen dokumentálni olyan mélységig, hogy az
alkalmas legyen a baleset okainak felderítésére és vita esetén a tényállás tisztázására és
bizonyítására.
A vizsgálat eredménye alapján intézkedni kell a baleset okainak megszüntetése, a további
balesetek megelőzése végett.
A munkáltató által folytatott kivizsgálás eredményét és az annak alapján tett munkáltatói
intézkedéseket a munkavédelmi felügyelet területileg illetékes szerve felügyeleti jogkörében
felülvizsgálhatja. Súlyos munkabaleset esetében a munkavédelmi felügyelet a munkáltató
által folytatott kivizsgálást és a munkáltatói intézkedéseket hivatalból köteles felülvizsgálni.
A munkabaleset fogalmába nem tartozó üzemi balesetre (úti baleset) vonatkozó
bejelentéseket a munkáltató köteles kivizsgálni, és a vizsgálat eredményét üzemi baleseti
jegyzőkönyvben rögzíteni.

6, A munkahelyi balesetek bejelentése,

1.1. Nyilvántartásba vétel
A munkáltatónak haladéktalanul nyilvántartásba kell vennie a tudomására jutott
munkabalesetet (beleértve a bányászati munkabalesetet is). A telephelyenként külön vezetett
nyilvántartásban rögzíteni kell
- a bejelentett munkabaleset tárgyévi sorszámát,
- a sérült személyi azonosító adatait, munkakörét,
- a sérülés időpontját, helyszínét, jellegét,
- a sérült ellátására tett intézkedést, valamint
- hogy a sérült folytatta-e a munkáját.
A munkáltatónak az adott telephelyére vonatkozó nyilvántartási kötelezettsége kiterjed a
más munkáltató kirendelt és itt foglalkoztatott munkavállalójának, a gyakorlati képzés
keretében itt foglalkoztatott tanulóknak és a szakmai gyakorlatot végző, szakképzésben részt
vevőnek, a munkáltató központi telephelyére vonatkozó nyilvántartási kötelezettség pedig a
munkáltató külföldre kirendelt és ott munkabalesetet szenvedett dolgozójának
munkabalesetére is. A munkáltatónak ez a kötelezettsége a baleset időpontját követő 3 év
eltelte után megszűnik.
1.2. Bejelentés
A munkáltató köteles haladéktalanul (telefonon, telexen, faxon és személyesen) bejelenteni a
súlyos munkabaleseteket (a bányászati munkabalesetek kivételével) a baleset helyszíne
szerint illetékes munkavédelmi felügyelőségi szervnek. Az általa gyakorlaton foglalkoztatott
tanulót, hallgatót ért munkabalesetről a munkáltató köteles értesíteni a tanuló, hallgató
nevelési, oktatási intézményét, a más munkáltató hozzá kirendelt dolgozójának
munkabalesetéről pedig a kirendelő munkáltatót.
2. Munkabaleseti jegyzőkönyv
A munkavédelmi törvény részletes előírást ad a munkabaleseti jegyzőkönyv formájára és
tartalmára. A baleset kivizsgálása során a meghallgatott személyek tanúvallomásait
jegyzőkönyvben kell rögzíteni, a munkabaleset körülményeit fényképpel, helyszínrajzzal és
minden egyéb szükséges és lehetséges módon dokumentálni kell. A munkabaleseti
jegyzőkönyvet és mellékleteit az eset nyilvántartási sorszámával kell ellátni. A munkabaleseti
jegyzőkönyvben rögzíteni kell továbbá a munkáltatónak a kivizsgálás alapján tett döntését, s
azt is, hogy az esetet nem minősíti munkabalesetnek.
A vizsgálat befejezésekor, de legkésőbb a baleset napját követő hónap 8. napjáig a
munkáltató köteles a munkabaleseti jegyzőkönyvet megküldeni
- a sérültnek - halála esetén a legközelebbi hozzátartozójának - (ha az esetet a munkáltató nem
minősítette munkabalesetnek, úgy a jogorvoslati lehetőségek közlésével),
- a halált vagy három napot meghaladó munkaképtelenséget okozó munkabaleset
jegyzőkönyvét, továbbá a hazai székhelyű munkáltató magyar munkavállalójának külföldön
11
(kiküldetésben, külszolgálatban) elszenvedett ugyanilyen következményű munkabalesete
jegyzőkönyvét a területileg illetékes megyei (fővárosi) szintű munkabiztonsági és munkaügyi
felügyelőségnek, bányászati munkabaleset esetében a Magyar Bányászati Hivatal területileg
illetékes szervének,
- az illetékes társadalombiztosítási szervnek (kifizetőhely, egészségbiztosítási pénztár vagy
kirendeltség).

7. Tétel
Ismertesse a munkáltató oktatással kapcsolatos kötelezettségeit a munkabiztonság és
foglalkozás egészségügy tekintetében! Mikor és hogyan kell oktatást tartani a dolgozók
részére ezen, témakörökben?
 Kulcsszavak, fogalmak:
1, Munkáltató törvényben meghatározott oktatási kötelezettségei.
A munkáltatónak oktatás keretében kell gondoskodnia arról, hogy a munkavállaló
munkába álláskor, munkahely vagy munkakör megváltozásakor,
a munkavégzés körülményeinek megváltozásakor,
a munkaeszköz átalakításakor vagy új munkaeszköz üzembe helyezésekor
új technológia bevezetésekor
elsajátítsa és a foglalkoztatás teljes időtartama alatt rendelkezzen az egészséget nem
veszélyeztető és biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel, megismerje a
szükséges szabályokat, utasításokat, információt.

2, Munkavédelmi oktatás helye, ideje.

Az oktatást a rendes munkaidőben kell megtartani és szükség esetén időszakonként meg kell
ismételni. Az oktatást célszerűen tervezni kell, annak megtörténtét oktatási naplóban rögzíteni
kell és az oktatott személyekkel azt alá kell íratni. Az ismeretek elsajátításáról a
munkáltatónak célszerűen meg kell győződnie, ennek formája lehet pl. munkavédelmi
vizsgakötelezettség előírása.
A munkáltatónak gondoskodnia kell arról, hogy azon a munkahelyen, ahol veszély fenyeget,
oda csak erre is kiterjedő oktatásban részesült munkavállalók léphetnek be. A szükséges
ismeretek megszerzéséig a munkavállaló önállóan, felügyelet nélkül nem foglalkoztatható.

3, Munkáltató dokumentációs kötelezettsége

A munkavédelmi oktatást írásban kell dokumentálni.
4, Előzetes oktatást a munkakörben foglalkoztatás előtt kell megtartani: itt figyelemmel kell
lenni a munkakör és a munkavégzés sajátosságaira, a munkavégzéshez szükséges elméleti és
gyakorlati ismeretek, jártasság megszerzésére.
5, Időszakos oktatás célja az ismeretek szinten tartása illetve a folyamatos munkavégzéshez
szükséges új ismeretek átadása.
6, Rendkívüli oktatást súlyos munkabaleset, rendkívüli esemény, súlyos üzemzavar esetén
indokolt tartani, figyelemfelkeltés, tanulságok átadása céljából.
8. Tétel
Mi a foglalkozási ártalom? Sorolja föl a foglalkozási ártalmakat! Ismertesse a
hőmérsékleti, a zaj és a por ártalmakat! Mondja el, hogy mit nevezünk foglalkozási
megbetegedésnek!
 Kulcsszavak, fogalmak:
1, Foglalkozási ártalmak
A munkakörülményeket meghatározó tényezők közül, ha egyetlenegy túllépi a megengedett,
azaz az egészségre még nem káros értéket, foglalkozási ártalom alakulhat ki.
A foglalkozási ártalom a munkahelyen a munka környezetében fellépő, a dolgozóra ható
káros hatás, amelyet azonban az ember maradó károsodás nélkül elvisel.
A foglalkozási ártalom tartós, hosszabb idejű hatása foglalkozási betegséget okozhat.

12
 A foglalkozási ártalmak nem szükségszerű velejárói a munkának, mint ahogy a balesetek
sem. Legnagyobb részük műszaki, egészségügyi intézkedésekkel, módszerekkel és
eszközökkel megelőzhető.
Az emberi szervezet általában rövidebb-hosszabb idő múlva alkalmazkodik egy-egy adott
munkához és annak környezetéhez. Az alkalmazkodóképességnek azonban határai vannak. Az
alkalmazkodóképesség függ az egyén, a munkát végző ember sajátosságaitól, egészségi,
pszichikai állapotától is. Az alkalmazkodás határai általánosan meghatározhatók. E határon túl
a szervezet már nem képes tovább védekezni, ekkor jön létre a foglalkozási ártalom, majd a
foglalkozási betegség.

2, A foglalkozási ártalmak csoportosítása:

- fizikai terhelésből eredő ártalmak,
- a munkafolyamat pszichikai hatása
- az emberi szervezet egyoldalú igénybevételéből származó ártalmak (statikus
terhelés), munkahelyi klíma, fizikai ártalmak, zajártalom
- rezgések (vibráció) okozta ártalom, sugárzási (ibolyántúli, radioaktív stb.)
ártalmak, vegyi ártalmak, fertőzési ártalmak; porártalmak.

3, A munkahelyi klíma
4, Védekezés a hőmérsékleti hatásokkal szemben
– a meleg munkahelyen az emberi szervezet víz-só egyensúlya felbomlik. Ezért az
egészségkárosodás megelőzésére mesterséges szellőztetésre, hőszabályozásra, a só-víz
háztartás egyensúlyának fenntartásához védőitalra (sótartalmú vízre) van szükség. Hideg
munkahelyen, ahol tartósan +10 °C alatti a hőmérséklet (pl. hűtőházakban), meleg
védőruhával kell ellátni a dolgozókat. Téli időszakban, a szabadban végzett munkákhoz
szintén megfelelő vastagságú védőruhára van szükség. Hideg munkahelyeken a munkaadó
köteles a dolgozóknak meleg italt juttatni. Azokon a munkahelyeken, ahol tartósan hidegben
végzik a munkát, melegedőhelyiséget kell létesíteni.
Változó jellegűnek minősül a munkahelyi klíma, ha a munkavégzés során, a munkahelyen
rendszeresen ismétlődő nagy ingadozások fordulnak elő a levegő hőmérsékletében,
áramlásában és nedvességtartalmában.

5, Zajártalom
– az erős zaj kellemetlen érzést okoz, fárasztó, idegesítő, elvonja a figyelmet. A zaj hatására a
szervezetben változások mennek végbe. Ameddig csak átmeneti a változás, addig foglalkozási
ártalmat jelent, de tartósan nagy zaj hatására maradó idegrendszeri elváltozás, halláskárosodás
alakulhat ki.

6, A zaj fizikai jellemzői

– a hang magasságát a másodpercenkénti rezgések száma, a frekvencia határozza meg. Minél
nagyobb a rezgésszám, annál magasabb hangot hallunk. Mértékegysége: hertz (Hz). Az
emberi fül a 16 Hz-től 20 000 Hz-ig terjedő tartományban érzékel.
- A zaj – különböző magasságú (frekvenciájú) és erősségű (energiájú) hangok keveréke,
amely az emberben kellemetlen érzetet kelt. A munkahelyeken a még megengedhető zaj
erősségét szabvány határozza meg decibelben [jele: dB (AI).
Megkülönböztetünk
- nagyon halk zajt: 0.-20 dB (pl. suttogás, levélzörgés),
- halk zajt: 30.-40 dB (pl. csendes beszélgetés, halk rádióhang),
- mérsékelt zajt: 50.-60 dB (pl. átlagos beszélgetés),
- hangos zajt: 70.-80 dB (pl. hangos rádióhang),
- nagyon hangos zajt: 90.-100 dB (pl. mentő szirénája, zajos gyár, kovácsüzem),
- süketítő zajt: 110.-120 dB (pl. mennydörgés, rakéta hangja).
A magyar szabvány szerint napi 8 órás munkaidő alatt a munkahelyen tartósan legfeljebb 85
dB (AI) zaj engedhető meg.

13
7, Maradandó halláskárosodás
– a hosszabb ideig nagy zajban (85 dB felett) végzett munka egy idő után a hallóideg-
végződést károsítja. Az előrehaladott zajártalom már nem szüntethető meg.

8, A légúti károsodások Porártalom

– az ipari tevékenységek velejárója a por, amely az emberi szervezetben elváltozást,
betegséget okozhat. A por hatása a szervezetre – függ:
- a porszemcsék nagyságától és nagyságrendi megoszlásától,
- a por mennyiségétől,
- a por kémiai, fizikai és ásványtani jellemzőitől,
- a szervezet védekező- és alkalmazkodóképességétől, egészségi állapotától.
– a jellegzetes porártalmak légúti elváltozásokat vagy súlyosabb megbetegedést okoznak.
Lehet kisebb fokú porártalom, allergia. A porártalom okozhat tüdőbetegséget. Legismertebb
megnyilvánulása a szilikózis. Egyes faporok egyéni túlérzékenységen alapuló légúti
betegséget okozhatnak. Ilyen például a hörgőtágulat. Az azbeszt belélegezve azbesztózist
okozhat. Ebből évek során rákos megbetegedés keletkezhet. A légúti károsodás megelőzése
érdekében műszaki megoldásokat (kollektív védőeszközök, pl. zárt technológia kialakítása,
elszívás stb.) és egyéni védőeszközöket (pl. légzésvédő eszközök) alkalmaznak, valamint
rendszeres orvosi szűrővizsgálatot tartanak.

9, Foglalkozási betegségek
10, A foglalkozási betegség létrejötte
Ha a károsító hatás mértéke - az egyéni érzékenységet is figyelembe véve - az elviselhető
szintnél nagyobb, a szervezet nem képes alkalmazkodni és regenerálódni, hanem
megbetegszik Ez a foglalkozási betegség.
A foglalkozási betegség létrejötte függ: az ártalom erősségétől, az ártalom hatásának
időtartamától és az egyén szervezetének ellenálló képességétől.
A foglalkozási megbetegedést a munkáltató köteles bejelenteni az ÁNTSZ (Állami
Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat) illetékes szervének. Okát, körülményeit ki kell
vizsgálni (hasonlóan, mint a foglalkozási balesetet). A munkáltató ezen kívül köteles
intézkedni a hasonló esetek megelőzésére.
A foglalkozási megbetegedésben szenvedő dolgozó - hasonlóan a balesetet szenvedett
dolgozóhoz - kártérítésre jogosult.
Társadalombiztosítási ellátás és munkajogi kártérítés szempontjából, összefoglalva, 64-
féle foglalkozási megbetegedés jogosítja fel a dolgozót kártérítésre, rehabilitációra, és kötelezi
a munkáltatót bejelentésre, nyilvántartásra és kivizsgálásra, amennyiben bizonyított, hogy a
foglalkozási megbetegedést a dolgozó a munkahelyen, a munkakörülményekkel
összefüggésben szerezte.
Vegyi anyagok okozta mérgezések esetén külön vizsgálatot igényel annak eldöntése,
hogy foglalkozási betegség vagy baleset okozta-e az egészségkárosodást. Foglalkozási
betegségről beszélünk, ha az egészségkárosodás hosszan tartó munkahelyi behatás
következménye. Balesetről, ha a dolgozó szervezetébe egyszeri, váratlan módon, egészséget
károsító vegyi anyag került.

9. Tétel
Ismertesse a foglalkozási megbetegedések elkerülésének módjait. Milyen
következményei vannak, ha foglalkozási megbetegedést szenvednek a dolgozók?
 Kulcsszavak, fogalmak:
1, Az oktatás szerepe a foglalkozási megbetegedések elkerülésben.

Foglalkozási ártalmak
A munkakörülményeket meghatározó tényezők közül, ha egyetlenegy túllépi a megengedett,
azaz az egészségre még nem káros értéket, foglalkozási ártalom alakulhat ki.
14
 A foglalkozási ártalom a munkahelyen a munka környezetében fellépő, a dolgozóra ható
káros hatás, amelyet azonban az ember maradó károsodás nélkül elvisel.
A foglalkozási ártalom tartós, hosszabb idejű hatása foglalkozási betegséget okozhat.
A foglalkozási ártalmak nem szükségszerű velejárói a munkának, mint ahogy a balesetek
sem. Legnagyobb részük műszaki, egészségügyi intézkedésekkel, módszerekkel és
eszközökkel megelőzhető.
Az emberi szervezet általában rövidebb-hosszabb idő múlva alkalmazkodik egy-egy adott
munkához és annak környezetéhez. Az alkalmazkodóképességnek azonban határai vannak. Az
alkalmazkodóképesség függ az egyén, a munkát végző ember sajátosságaitól, egészségi,
pszichikai állapotától is. Az alkalmazkodás határai általánosan meghatározhatók. E határon túl
a szervezet már nem képes tovább védekezni, ekkor jön létre a foglalkozási ártalom, majd a
foglalkozási betegség.
Foglalkozási betegségek
Ha a károsító hatás mértéke - az egyéni érzékenységet is figyelembe véve - az elviselhető
szintnél nagyobb, a szervezet nem képes alkalmazkodni és regenerálódni, hanem
megbetegszik Ez a foglalkozási betegség.
A foglalkozási betegség létrejötte függ: az ártalom erősségétől, az ártalom hatásának
időtartamától és az egyén szervezetének ellenálló képességétől.
A foglalkozási megbetegedést a munkáltató köteles bejelenteni az ÁNTSZ (Állami
Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat) illetékes szervének. Okát, körülményeit ki kell
vizsgálni (hasonlóan, mint a foglalkozási balesetet). A munkáltató ezen kívül köteles
intézkedni a hasonló esetek megelőzésére.
A foglalkozási megbetegedésben szenvedő dolgozó - hasonlóan a balesetet szenvedett
dolgozóhoz - kártérítésre jogosult.
Társadalombiztosítási ellátás és munkajogi kártérítés szempontjából, összefoglalva, 64-
féle foglalkozási megbetegedés jogosítja fel a dolgozót kártérítésre, rehabilitációra, és kötelezi
a munkáltatót bejelentésre, nyilvántartásra és kivizsgálásra, amennyiben bizonyított, hogy a
foglalkozási megbetegedést a dolgozó a munkahelyen, a munkakörülményekkel
összefüggésben szerezte.
Vegyi anyagok okozta mérgezések esetén külön vizsgálatot igényel annak eldöntése,
hogy foglalkozási betegség vagy baleset okozta-e az egészségkárosodást. Foglalkozási
betegségről beszélünk, ha az egészségkárosodás hosszan tartó munkahelyi behatás
következménye. Balesetről, ha a dolgozó szervezetébe egyszeri, váratlan módon, egészséget
károsító vegyi anyag került.

2, Védőeszközök jelentősége.
A foglalkozási megbetegedések megelőzése A foglalkozási ártalmak nem szükségszerű
velejárói a munkának, mint ahogy a balesetek sem. Legnagyobb részük műszaki,
egészségügyi intézkedésekkel, módszerekkel és eszközökkel megelőzhető.

3, Technológia korszerűsítésének fontossága

- Technológia módosítása
- Termelő berendezések korszerűsítése
- Termelési folyamat szabályozása
- Műszaki, egészségügyi intézkedések
- Oktatás
- Egyéni védőeszközök
 Csoportos védőeszközök
4, Munkáltató felelőssége a foglalkozási megbetegedés kialakulásában.
Előírások betartatása!!!!
5, Munkavállaló felelőssége a foglalkozási megbetegedés kialakulásában.
Előírások betartása!!!
15
 10. Tétel
Mit nevezünk védőeszköznek? Csoportosítsa a védőeszközöket. Beszéljen a munkáltató
és a munkavállaló kötelmeiről a védőeszközökkel kapcsolatban!
 Kulcsszavak, fogalmak:
1, Védőeszköz fogalma.
Egyéni (személyi) védőfelszerelések: A biztonságos és egészséges munkavégzés
követelményeit elsősorban műszaki, szervezési eszközökkel kell kielégíteni. Úgy kell
kialakítani a technológiát, és olyan munkaeszközöket kell használni, hogy balesetveszélyt ne
jelentsenek, a munka környezeti tényezői (levegő, zaj, hőmérséklet stb.) egészségügyi
ártalmat ne okozzanak.
Ha a műszaki védelem teljes körű biztonságot nem tud adni, kiegészítésképpen, használjuk
az egyéni védőeszközöket, védőfelszereléseket.
Az egyéni védőfelszerelés - ahol szükséges - a munkavégzés feltétele; ahol ez nincs, a
munka nem kezdhető meg, ill. a védőeszköz nélküli munkavégzést le kell állítani. A dolgozók
egyéni védőfelszereléssel való ellátása a munkáltató kötelezettsége, nem hárítható át a
dolgozóra.
A védőeszköz karbantartásáról, tisztításáról a munkaadónak kell gondoskodnia. A
munkavállaló azonban köteles a rendelkezésére bocsátott egyéni védőeszközt,
védőfelszerelést a rendeltetésének megfelelően használni és tisztításáról gondoskodni.
Az egyéni védőfelszerelésnek kihordási ideje nincs.
Az egyéni védőfelszereléseket általában a védendő testrész szerint csoportosítjuk:

2, Egyéni és csoportos védőeszközök.

Fejvédő eszközök: Mechanikai sérülések ellen használható munkavédelmi sisak.
- Szennyeződések és kisebb mechanikai sérülések ellen védő sapka. Sapka, kendő
viselése kötelező ott, ahol forgó, mozgó alkatrészek miatt a hajat takarni kell.
Arcvédő eszközök:
– Elsősorban a mechanikai, hő- és egyéb sugárzás, továbbá vegyi ártalmak ellen
nyújtanak védelmet, fejpántra vagy sisakra szerelt védőlemez.
– A szem és az arc együttes védelmére használatos az ívhegesztővédőpajzs.
Szemvédő eszközök:
- A por, szemcsék, forgácsok által okozott sérülések megelőzésére védőszemüveget
használunk.
Légzésvédő eszközök: Elsősorban a légzőszerveken keresztül a szervezetbe kerülő,
egészségre ártalmas anyagok bejutásának megakadályozása, ill. a szervezet friss levegővel,
oxigénnel való ellátása a feladatuk. A szennyező anyagok lehetnek részecskék (por, füst, köd),
gázok és gőzök.
- félálarc., kombinált félálarc , teljes álarc
- friss levegős és a sűrített levegős készülékek
Hallásvédő eszközök:
- Védősisak, Védő fültok, Zajvédő füldugó, Zajvédő vatták
Védőruházat. A védőruházat a testet védi a munkavégzés során fellépő ártalmak ellen. Ezek
lehetnek: - mechanikai hatások;
- hideg-, ill. meleg ártalmak; a nedvesség és víz hatása (átázás);
- maró anyagok (sav, lúg, olaj) ártalma; a megégés veszélye;
- elektrosztatikus feltöltődés; biológiai ártalmak (pl. fertőző anyagok)
Lábvédő eszközök.
- Szandál, Félcipő, Bakancs, Csizma
Ezek lehetnek orrmerevítősek, csúszás gátlással, gumitalp szigeteléssel
A kéz védelme: Különféle védőkesztyűk.

16
3, Csoportos védőeszközök:
A védőeszköz vagy berendezés hatósugarán belül tartózkodó összes személy védelmét
szolgálja (korlátok, védőfalak, burkolatok stb.).

4, Munkáltató kötelezettségei a védőeszközökkel kapcsolatban

A munkáltató köteles biztosítani és karbantartani.

5, Munkavállaló kötelezettségei a védőeszközökkel kapcsolatban.

Köteles azt minden esetben rendeltetésszerűen használni.

6, Védőeszközökben található jelölések.

A gyártó által a forgalmazott védőeszközzel együtt kötelezően adott tájékoztatónak a gyártó,
illetve az Európai Közösségekben letelepült megbízottja nevén és címén kívül minden
hasznos adatot tartalmaznia kell az alábbiakra vonatkozóan:
a tárolási, használati, tisztítási, karbantartási, ellenőrzési és fertőtlenítési utasítások. A
gyártó által ajánlott tisztító-, karbantartó vagy fertőtlenítőszerek a használatuk során nem
lehetnek semmilyen káros hatással sem a védőeszközre, sem a felhasználóra;
a védőeszköz védelmi szintjének vagy kategóriájának ellenőrzését célzó műszaki
vizsgálatok során alkalmazandó feltételek;
a védőeszközzel együtt használható járulékos elemek, valamint a megfelelő
cserealkatrészek jellemzői;
a megfelelő védelmi szintek a különböző mértékű kockázatokkal szemben, és az azoknak
megfelelő használati határok;
a védőeszköz vagy bizonyos alkotóelemeinek elhasználódási ideje vagy határideje;
a megfelelő csomagolásfajta a védőeszköz szállításához;
a jelölések jelentése;
a védőeszköznek a további reá vonatkozó, nem e rendelet előírásának történő megfelelést
kifejező EK jelölés. Ha a külön jogszabály lehetővé teszi a választást annak és e rendeletnek
alkalmazása között, akkor az EK jelölés a választott előírásnak történő megfelelést fejezi ki;

a védőeszköz tervezésébe bevont bejelentett (notifikált) szerv neve, címe és azonosítási

száma
A munkáltató előzetesen tájékoztatja a munkavállalót azoknak a kockázatoknak a jellegéről
és mértékéről, amelyekkel szemben a védőeszköz használata őt megvédi, továbbá
gondoskodik arról – szükség esetén gyakorlati képzéssel –, hogy a munkavállaló megtanulja a
védőeszköz használatának módját.
A tájékoztatás és a gyakorlati képzés megtörténtét a munkáltató írásban dokumentálja és azt a
munkavállalóval alá kell íratnia, továbbá – kérelemre v az ellenőrzést végző hatóság részére a
dokumentumot bemutatja.

11. Tétel
Beszéljen a munkaterületen érvényes közlekedési szabályokról! Beszéljen a közlekedési
utakra vonatkozó előírásokról! Ismertesse a gyalogosok közlekedés rendjét a
munkaterületen belül!
 Kulcsszavak, fogalmak:
1, Közlekedési szabályok a munkaterületen belüli
KRESZ, MÁV (vasúti) , LÉGI KÖZLEKEDÉS, VIZI közlekedési szabályok.

2, Közlekedési útvonalak kijelölése, gyalogosközlekedés:

4, Közlekedési utak kijelölése.

17
A munkahely padlózata és közlekedési útjai feleljenek meg a munkavégzés jellegének és az
ebből fakadó tisztítási követelményeknek, a várható legnagyobb igénybevételnek, felületük
csúszásmentes, egyenletes, botlás- és billenésmentes legyen.
A közlekedési utak szélessége és a szabad magasság tegye lehetővé a gyalogosok és járművek
biztonságos közlekedését, a közlekedési utak és pályák melletti biztonságos munkavégzést.
Az olyan munka- és tárolóhelyiségekben, ahol gyalogos- és járműforgalom van, illetőleg
rendszeresen anyagot szállítanak, a közlekedési, illetőleg az anyagmozgatási útvonalakat meg
kell jelölni, vagy el kell választani egymástól.
Az elsődlegesen gépjárműforgalom számára szolgáló kapu közvetlen közelében a gyalogosok
számára külön ajtót kell biztosítani, ha a gyalogosok számára nem biztonságos az áthaladás.
A kijáratokat és vészkijáratokat, a kijelölt menekülési utakat szabadon kell tartani. Számuk,
méretük, elhelyezésük és megvilágításuk tegye lehetővé a munkahely, a veszélyes terület
gyors és biztonságos elhagyását. Vészkijárathoz toló- vagy forgóajtók használata tilos.
Vészkijáratot lezárni csak úgy szabad, hogy vészhelyzetben bárki által nyitható legyen.
A járműközlekedés útvonalai, valamint az ajtók, a kapuk, a gyalogjárdák, a folyosók és a
lépcsők között elégséges szabad helyet kell biztosítani.
A munkahelyen belüli közlekedés rendjét a közúti közlekedés szabályainak megfelelően kell
kialakítani, ha nincs eltérő rendelkezés.
A közlekedési útvonalakat fel kell festeni folyamatos sárga vagy fehér vastag vonallal jelezve
a gyalogos esetleg kerékpáros közlekedést.

3, Megengedett sebességek munkaterületen belül.

A munkagépek megengedett sebessége:
 műhelyekben  5 km/h
 széles utakon, üzemek között  10 km/h
 be nem épített szabad területen  15 km/h.
A KRESZ szabályait betartva kell közlekedni.
Forduláskor, kereszteződéseknél a sebesség csökkentése mellett hangjelzést kell adni,
Hátrafelé menetben és a megengedett legnagyobb sebességgel csak akkor szabad haladni, a
vezető a teljes testével az adott irány felé képes fordulni, vagy a menetirányhoz képest oldalt
ül, de kilátása nem korlátozott,
Műhelybe való behajtáskor illetve kihajtáskor hangjelzést kell adni.

12. Tétel
Beszéljen a gépeken található védőburkolatok fajtáiról! Milyen feladata van, ezen
gépelemeknek? Milyen teendői vannak a gépkezelőnek a védőburkolattal kapcsolatban?
 Kulcsszavak, fogalmak:
1, Védőburkolatok szerepe: Védőburkolatok anyaga, kialakítása
A védőburkolatok a veszélyforrások térbeli, időbeli elszigetelésére szolgáló
védőberendezések, melyeknek feladata megakadályozni, hogy a veszélyforrás a
munkavállalóval bármilyen módon érintkezésbe kerüljön, s veszélyes hatását kifejtse.
A védőburkolat kedvezőtlen esetben, lehatárolja a veszélyzónát.
Anyaga fémből vagy kemény műanyagból készül.

2, Fix védőburkolatok
- A rögzített védőburkolat szilárdan a helyén kell maradjon.
Ezt olyan módon kell rögzíteni, amelyet csak valamilyen szerszám használatával lehet
kioldani.
Amennyiben lehetséges, a rögzítés kioldása után ne maradjon védelmi helyzetben.
o oldhatatlan kötésekkel
o szerelhető (oldható kötésekkel):
 csavaros rögzítés / " egy" csavaros rögzítés a jó , szerszámmal,
 speciális szerszámmal, közterületen, fokozott hatóképességű veszélyforrásnál
18
 3, Nyitható védőburkolatok. nyitható
- (mechanikusan kapcsolódik a gépvázhoz és segédeszköz nélkül nyitható):
o amennyiben lehetséges, a géppel kapcsolatban maradjon, ha felnyitják,
o legyen reteszeléssel ellátva úgy, hogy az elmozduló szerkezeti elemet nem lehet
mozgásba hozni mindaddig, amíg ennek a részegységnek a hozzáférhetősége
biztosított, és a mozgása leáll, mihelyt a védőburkolat elhagyja a lezárt helyzetét.
o Szabadtéren szélnyomás elleni védelem, kitámasztás
o Közlekedési útba nem nyílhat tehermentesítés, nagy méret esetén.
o kézi megfogás elősegítése
o tartó perem, illesztőcsapok, véletlen leesés ellen

4, Állítható védőburkolatok
- az állítható szabályozható védőburkolat, amely a mozgó szerkezeti elem feltétlenül
indokolt hozzáférését korlátozza:
o legyen az elvégzendő munka jellegétől függően kézzel vagy automatikusan
állítható,
o legyen könnyen és szerszám használata nélkül állítható,
o a kirepülő tárgyak által előidézett veszélyt a lehető legkisebbre korlátozza
- reteszelt: mechanikus reteszelés, villamos reteszelés,
o kényszerzár, valóban csak álló helyzetben nyitható.
o kényszerzár pótló -időkésleltetéses- zajkeltő
- zárhatóan reteszelt, vezérlő

5, Átlátszó védőburkolatok.
Plexiből és műanyagból készülnek.

6, Védőburkolatokkal kapcsolatos teendők.

A védőburkolat lehet tömör, luggatott, perforált, rácsból készült.
A megengedett legnagyobb lukméret a burkolat és a veszélyes géprész közötti távolság
függvénye. Ezt az Msz - EN 294 alapján 3-14 éves korig, és 14 év felettiek számára
táblázatban adja meg.
7, Védőburkolatok feladata.
Védelmet ad: - belülről kifelé. pl. láncszakadás, kőrobbanás esetén
- kívülről befelé, véletlen, esetleg szándékos benyúlás, hozzáérés, ráülés ellen.
A védőburkolatok kialakításával szemben támasztott általános követelmények:
o Gépi szempontok:
 a szokásos munkákat a védőburkolat eltávolítása nélkül lehessen elvégezni,
 tegye lehetővé az ellenőrzést, karbantartást a burkolat alatt
 a védőburkolat élettartama múlja felül a veszélyforrásét,
 mechanikailag legyen szilárd, ráülés, nekiesés anyagkivágódás esetén is
nyújtson védelmet.
 A veszélyzóna kiterjedését gátolja meg: veszélyes anyag kikerülését a gépből
 ha szükséges a gép zajának csökkentését is lássa el,
 speciális anyagválasztás veszélyes sugárzás esetén, speciális kialakítás
robbanás veszélye esetén.
o Emberi szempontok:
 akadályozzák meg a veszélyzónába haladást, a veszélyes tér testrészekkel
történő elérését,
 nyitható védőburkolatok a szokásos üzemi körülmények között önmaguktól ne
csukódjanak be,
 biztosítsák a munkafolyamatok megfelelő láthatóságát,
 feleljenek meg az ergonómiai követelményeknek:
 méret, tömeg helyes megválasztása
 megfelelő kapcsolóelemek felszerelése,
19
  kiiktatása ne tegye lehetővé, többlettermék előállítását.
o Kialakítás, Konstrukciós szempontok:
 a gép előrelátható élettartama alatt őrizze meg funkcióját,
 kialakításuk ne okozzanak járulékos veszélyeket (zúzódási, behúzási helyek)
 a biztonságos használaton túl, könnyen tisztíthatók legyenek, és ne okozzanak
a higiéniával összefüggő veszélyeket
 zárja ki a technológiából adódó anyaglerakódást
 megfelelő erősségű, távolságú és számú rögzítési ponttal rendelkezzen,
 a megbontható részei, csak szerszámmal legyen eltávolítható
 legyen esztétikus, ne csúfítsa el a gépet a burkolat, legyen a gép szerves
tartozéka. (Színe: kívül egyezzen meg a gép színével, /nem fekete,- sárga !!/
belül, és az általa takart veszélyes részek legyenek feltűnő /borostyán sárga/,
hiányát, nyitott állapotát messziről észre lehessen venni.
o Gyártási szempontok (megmunkálási technológia):
 gyártás után ne maradjon éles él, hegyes sarok,
 a nyitható védőburkolat legyen jól pozícionált, az állítható részek legyenek
egyszerűen, szerszám nélkül beállíthatók.
o Anyag megválasztásának szempontjai:
Ezeket a tulajdonságokat a védőburkolatnak teljes élettartama alatt meg kell őrizni:
 legyenek ellenállók, szilárdságtanilag a -belső és a külső erőkre is méretezni
kell,
 anyaguk ellenálljon a termékeljárás és környezeti ártalmakkal szemben,
 Ha szükséges:
 könnyen tisztíthatók fertőtleníthetők legyenek,
 az alkalmazott anyagok méreg mentesek legyenek,
 tegyék lehetővé a védőberendezésen keresztül a gép
megfigyelését,
 tűzveszélyes környezetben szikraálló, és ne bocsásson ki
magából éghető gázokat, gőzöket,
 biztosítsa a látást, az ártalmas sugárzásokat pedig ártalmatlanná
teszi
 elektrosztatikusan nem töltődő anyagokat kell választani,
 a hőmérsékleti ingadozásokkal szemben legyen ellenálló
 a káros sugárzások ellen is védjen
A megfelelő védőburkolat kiválasztásakor a mértékadó szempontok a következők:
 a kockázatértékelés során meghatározott veszélyeztetés valószínűsége és előre látható
mértéke
 a veszélyforráshoz való hozzáférés módja és gyakorisága

13. Tétel
Beszéljen a kézi anyagmozgatás módjairól. Ismertesse a kézi anyagmozgatás menetét.
Milyen veszélyekkel jár ez az anyagmozgatási mód? Milyen védőfelszerelések
szükségesek ehhez az munkaművelethez?
 Kulcsszavak, fogalmak:
1, Kézi anyagmozgatás segédeszköz nélkül
Kézi anyagmozgatás módjai, biztonságtechnikája:
Történhet: - segédeszköz nélkül, - segédeszközzel
Kézi anyagmozgatás műveletei:
 teher megfogása , - felemelés , - szállítás , - letevés
Az emelés folyamata: az emelés megkezdése előtt, olyan testhelyzetet kell teremteni, amely
mellett legkisebb a gerincoszlop igénybevétele. Térdek behajlítva, hát egyenes. A teher
szállítása legcélszerűbb a vállon, vagy kétoldalt. A terhet a testhez közel kell tartani, a letevés

20
előtt célszerű meggyőződni arról, hogy a teher biztonságosan elhelyezhető-e az adott helyre;
előnyös alátétet használni.

2, Egyéni anyagmozgatás
(Segédeszköz nélküli normaelőírások)
A munkát végzők A terep emelkedése
megnevezése 0% 1% 2% Megjegyzés
16-18 éves lányok 15 kg 10 kg 5 kg csak esetenkénti, nem
(ketten 30 kg) rendszeres
anyagmozgatási
munkával
foglalkoztathatók
16-18 éves fiúk 20 kg legfeljebb 60 méter
18 év feletti nők (ketten 40 kg) távolságra
18 év feletti férfiak 50 kg max 90 m*-re esik terepen
50 kg max 30 m-re, 10 % emelkedőnél
*az 50 kg-nál kisebb terhek arányosan nagyobb távolságra mozdíthatók
A dolgozók terhelésénél figyelembe kell venni a testalkatot és az erőnlétet is!
200 kg és ennél súlyosabb, egy darabból álló (osztatlan) terhek emelését, szállítását, rakodását
megfelelő szállító, ill. rakodóeszközzel szabad csak végezni.

Mire figyeljünk a teher emelésénél?

 felemelés előtt vizsgáljuk meg a terhet, felemelhető-e egyedül, segédeszköz nélkül?
 A súlynorma szerint egy személy felemelheti, szállíthatja-e a terhet?
 Nincs-e rögzítve, vagy lefagyva a teher?
 A teheremelést végző rendelkezik-e a szükséges egyéni védőeszközökkel?
1. A teher emelése
 Az emelendő tárggyal szemben, ahhoz a lehető legközelebb terpeszállásban
helyezkedjünk el.
 Vegyünk fel guggolóállást úgy, hogy a lábszár és a comb között térdünk 90º-nál
nagyobb szöget ne zárjon be (az ennél mélyebb helyzetben felesleges túlterhelés
keletkezik)
 Egyenes felső testtartással fogjuk meg az emelendő terhet
 A terhet egyenletes terheléssel, sohasem lökésszerűen emeljük
 Emelésnél nem szabad elfordulnunk
 Olyan helyzetben fogjuk meg a terhet, mely a fogás biztonságát lehetővé teszi.
 Terjedelmes, nehezen fogható tárgyakat ketten emeljünk
 A teher tömegközéppontja a lehető legközelebb legyen a testünkhöz (azonos
erőkifejtéssel így biztosabban tudjuk az emelést végezni, és nem keletkezik
feleslegesen számottevő forgatónyomaték sem)
2. A terhek letétele
 Letevés előtt vizsgáljuk meg, hogy a hely, ahová a terhet helyezni kívánjuk,
megfelel-e? (pl.: szükséges-e alátétfa elhelyezése, a talaj alkalmas-e a teher
elhelyezésére)
 A terhet fokozatosan kell letenni
 Nem szabad a lehelyezendő felület elérése előtt a terhet hirtelen elengedni.
 A terhet – úgy mint a felemelésnél – egyenes derékkal, guggolva lábunk között
helyezzük le
 Először egyik élére helyezzük, majd figyeljünk arra, hogy kezünk ne maradjon
a teher alatt

21
 3. A teher szállítása
 A teher felemelése előtt vizsgáljuk meg a szállítás útvonalát, biztonságos-e a
talaj
 Az úton fekvő szétszórt, a közlekedést veszélyeztető tárgyakat távolítsuk el
 Emeljük fel a megismertek szerint, Szimmetrikus tehereloszlást biztosítsunk
 A terhet a testünkkel (mell, comb) támasszuk alá, Lehetőleg a vállon,
ill. a háton helyezzük el, Hosszabb távon tegyük le és pihenjünk

3, Segédeszközzel történő kézi anyagmozgatás

Segédeszközzel történő anyagmozgatás biztonságtechnikája:
Az anyagmozgatási tevékenység megkönnyítése, az igénybevétel csökkentése, a biztonság
fokozása. Mindezek lehetővé teszik nagy súly, kis távolságra történő mozgatását. Törekedni
kell ezen eszközök biztonságos kialakítására, folyamatosan ügyelni kell a műszaki
állapotukra.
Kézihorog: nagy tömegű, terjedelmes áru biztonságos megfogására alkalmasak, (pl.:
rekeszek mozgatása), veszélye: ha a kampó kiegyenesedik, leválik
Fogószerkezetek: sínek, gerendák, hengerelt acéltömbök kis távolságra történő szállítására
alkalmas. Kialakításuk különböző, de speciálisan az éppen szállítandó anyag mozgatására kell
kiképezni.
Tapadókorong: táblaüveg, lemezek mozgatására alkalmas, minden esetben fontos a tiszta,
sima felület.
Fajtái: - gumi szívókorong (nedves)
 mágneses tapadókorong: csak fémek esetén használható + ellenőrizni kell a
mágnesességet
Görgők: nagy terhek, kis távolságra történő szállítására alkalmas.
Feltétele: egyenes padozat
Anyaga: tömör fa vagy fémcső
A két görgőnek mindig a teher alatt kell lennie, a teher szélessége mindkét oldalon 10-10 cm-
rel legyen kevesebb. A teher mozgatása nem kézzel, hanem rúddal történik.
(Görgős) emelőrudak: terhek felemelésére használják, megfelelő szilárdságúnak kell lennie,
hossza 1 méternél kevesebb nem lehet, használatkor nem szemben, hanem oldalt kell
elhelyezkedni, az alátétnek megfelelő szilárdságúnak kell lennie.
Lapátok: ömlesztett áruk mozgatására használják, típusait az árunak megfelelően kell
kiválasztani.
Hevederek: nagy terjedelmű áruk, (pl.: bútorok, ládák) kis távolságra történő mozgatására
alkalmas, min. 8 cm szélesnek kell lennie és a külső behatásoktól védeni kell.
Kenderkötelek: nagy tömegű terhek esetén használják, használat előtt meg kell vizsgálni és
raktározásuk alatt, szükséges ellenőrizni.
Kézi anyagmozgatás esetében az orvosi alkalmasságon és az előírt -elsősorban kezet és
lábat védő - védőeszköz használatán kívül az emelhető teher normáit kell betartani a
foglalkozási ártalmak megelőzésére:
A kézitargoncák, kézikocsik anyagmozgatáskor a fizikai erőkifejtés nagyságát csökkentik
azáltal, hogy a teher egy része, vagy egésze a kézi szállítóeszközre nehezedik.
Kézikocsik: - vonórúddal húzható kézikocsi, vonórúd nélküli kézikocsi, gördülő
zsámoly
Vonórúddal húzható kézikocsi: nagy tömegű, terjedelmes áruk mozgatására alkalmas.
Előnye, hogy egyensúlyban tartja a terhet.
 Biztonságos használat feltételei: Csak lépésben mozgatható, mivel nincs fékberendezése,
10 %-nál nagyobb lejtőn keréktámasz használata szükséges. A vonórúd miatt könnyen
kormányozható. Üzemen kívüli állapotban a vonórudat a kocsihoz kell reteszelni, illetve
lánccal rögzíteni.
Vonórúd nélküli kézikocsi: húzni nem szabad, a tolóerőt az erre a célra kiképzett fogantyúra
kell kifejteni. Előnyük a vonórudas kézikocsihoz képest, hogy mozgatásuk viszonylag szűk
közlekedési utakon is megoldható, ezért leggyakrabban raktárokban alkalmazzák.

22
 Biztonságos használat feltételei: csak olyan magasságig rakható áruval, hogy az út jól
áttekinthető legyen. (Gördülő zsámoly: a konyhai anyagmozgatást segíti.)
Kézi emelésű targonca (kézi emelőtargonca, béka): raklapos szállításnál használják.
 Biztonságos használat feltételei: gondos karbantartás, megfelelő síkút használata,
egyenetlen út esetén a kis átmérőjű kerekek miatt nagyobb erőkifejtés szükséges,
balesetveszélyt jelent a rakomány lecsúszása.
Kézi működtetésű emelőeszközök: nagy súlyú terhek emelését teszik lehetővé, áttételük úgy
van kialakítva, hogy a dolgozónak nagy súlyú teher emelése esetén is, csak kis erőt kell
kifejtenie. Leggyakrabban a járműjavító- és az építőiparban alkalmazzák.
Főbb típusai: fogasrudas emelők, csavarorsós emelők, kötélcsigasoros emelők
- lángcsigasorok (csavarkerekes, fogaskerekes), csörlők

Fogasrudas emelő: Az alap a talajra támaszkodik, az emelés kézi hajtással történik, pl.:
gépkocsi emelő. A terhelést közvetlenül átvevő emelkedő fogasrúd, vagy az acélház felső
végén lévő fej, vagy az alsó végén kialakított tányér szolgál a teher közvetlen emelésére.
 Biztonságos használat feltételei: fontos a szilárd talaj, ha szükséges alátétet is kell
használni, a visszacsúszást kilincsműves megoldás akadályozza meg, időszakosan
vizsgálni kell.
Csavarorsós emelő: a teher alátámasztására fűrész- vagy trapézmenetű orsó szolgál,
amelynek a felső végén helyezkedik el az elforgatható fej.
 Biztonságos használat feltételei: önzáró kivitel biztosítja a teher felemelt helyzetben való
rögzítését, időszakos vizsgálat, szilárd talaj, alátét
Kötélcsigasor: két csigatömbből áll, a felső csigatömb a födémgerendára akasztható, az
áttétel mértékét a tömbben levő kötélkorongok száma szabja meg. A teher emelése a szabad
kötélvég húzásával történik. A felfüggesztő elemek, horgok, teherbírásának kétszer
nagyobbnak kell lennie, mint az emelendő teher tömegének.
 Biztonságos használat feltételei: kötélszorító szerkezet, a húzóelem csak oldalról
kezelhető, a felfüggesztésre megfelelő teherbírású kender vagy sodronykötelet, esetleg
láncot kell használni, huzalt használni tilos (!), a felfüggesztett teher alatt tartózkodni tilos
(!), évente egyszer szakember jelenlétében 25 %-os túlterheléssel próbát kell tartani +
jegyzőkönyv felvétel.
Lánccsigasorok (csavarkerekes és fogaskerekes): nagyobb teherbírásúak, jobb hatásfokúak,
mint a kötélcsigasorok.
 Biztonságos használat feltételei: tárcsás teherrögzítő fék, beépített csavarmentes
nyomófék, időszakos vizsgálat, szilárd talaj, alátét
Kézi hajtású csörlő: a hajtókar fogaskerék áttételen keresztül hajtja meg a dobot, amelyre az
emelőkötél csavarodik.
 Biztonságos használat feltételei: a teher emelése akkor kezdhető meg, ha a teher
biztonságosan van felerősítve, és ezáltal nem veszélyezteti a környezetben dolgozókat,
először a terhet csak kis mértékben szabad megemelni, ellenőrizni kell a felerősítést,
 a csörlő kezelője és kötöző
 18 évesnél idősebb kioktatott dolgozó lehet,
 félévente terhelési próbát kell végezni 25 %-os túlterheléssel + jegyzőkönyv.

4, Csoportos anyagmozgatás:
csoportos anyagmozgatás esetén, úgy kell megválasztani a létszámot, hogy a dolgozók
terhelése a megengedett határon belül maradjon (pl.: 200 kg = 4 fő). A munka irányítására ki
kell jelölni egy dolgozót, lehetőleg biztonságtechnikai vizsgával rendelkezőt. Ő tájékoztatja a
többieket az elvégzendő feladatról, megbeszélik a vezényszavakat. Egy oldalán állnak a
tehernek, fontos az azonos magasság, az irányítónak hátul kell elhelyezkednie. Alátétfák
elhelyezéséről előzetesen gondoskodni kell.
A biztonságos kialakítás általános szempontjai: A mozgatáshoz szükséges erőkifejtés
csökkentése érdekében kis önsúlyú (magnézium vagy alumínium ötvözetekből készült) kézi
szállítóeszközöket célszerű alkalmazni. A menetállás nagy átmérőjű, ill. gördülő csapágyazású

23
kerekek alkalmazásával csökkenthető. A kedvezőtlen terepviszonyok leküzdése, a zajos üzem
kiküszöbölése érdekében, fúvott vagy tömör gumiabroncsozású kereket célszerű alkalmazni.
Főbb csoportok:
(a) Egykerekű targonca (talicska): ömlesztett áru szállítására, nagy tömegű terjedelmes
áruk rövid távolságra történő mozgatására alkalmazzák (pl.: darabáruk szállítása).
Biztonságos használat feltételei: ügyelni kell a mozgási útvonal biztonságos
kialakítására. Csúszásveszély esetén az utat, csúszást gátló anyaggal (pl.: száraz
homokkal) kell felszórni. Szintkülönbség esetén biztonságos járópallókat kell
alkalmazni.
(b) Kétkerekű targonca (zsáktargonca vagy molnárkocsi): zsáktargoncával történő
anyagmozgatás közben, a balesetek elkerülése érdekében különösen ügyelni kell a
teher felvételére.
Biztonságos használat feltételei: A teher felvételekor a zsáktargonca ellenzőjét a teher
alá kell illeszteni, majd a terhet hátra kell billenteni. A targonca hátrafelé való
elmozdulásának megakadályozására a dolgozónak a cipője talpát, a targonca
tengelyére kell helyeznie. A teher vázra csapódásából is balesetek származhatnak, e
baleseti veszély a vázra merőleges ellenző alkalmazásával csökkenthető. A
zsáktargoncák fogantyúit szintén kézvédővel kell ellátni.

5, Anyagmozgatás útvonalának kijelölése.

Közlekedési útvonal kijelölése azért fontos,mert ekkor biztonságos a teher szállítása.

6, Védőfelszerelések kézi anyagmozgatás esetén.

Az anyagmozgatás, rakodás során leggyakrabban a kéz és a láb sérül meg. A szúrásból,
vágásból, dörzsölésből származó balesetek megfelelő védőkesztyűvel. Tenyér- és újjvédővel,
alkarvédővel elháríthatók.
Az egyéni védőeszköz használatánál figyelemmel kell lenni a következőkre:
 Milyen hatás ellen kívánunk védelmet biztosítani?
 Mekkora a szállítandó anyag hőmérséklete, és meddig kell a meleg tárgyat kézben
tartani?
 Nedves vagy száraz-e a tárgy?
 Van-e éle a tárgynak?
 Lábunkon mindig védőbetéttel ellátott cipő legyen!
Anyagmozgatás védőfelszerelései
Az anyagmozgatáshoz a dolgozókat el kell látni a munkavégzéshez szükséges
segédeszközökkel, védőfelszerelésekkel, amit a munkáltató köteles biztosítani. A munka
megkezdése előtt munkavédelmi oktatást kell tartani, ennek során fel kell hívni a figyelmet a
baleseti veszélyforrásokra. A védőfelszereléseket a munkavállaló köteles használni a
biztonságos munkavégzéshez, meghibásodását azonnal jelezni a munkáltatónak. Használat
után karbantartani, tisztítani. Védőeszközök hiányában nem kötelezhető az adott területen
munkavégzésre a munkavállaló.

14. Tétel
Ismertesse az anyagok tárolásának módjait. Milyen előírások vonatkoznak a
tárolóhelyek kialakítására? Hogyan történik az anyagok szabadban való tárolása
 Kulcsszavak, fogalmak:
1, Tárolóhelyek kialakítása.
2, Tárolóhelyek szellőzése, megvilágítása.
Tárolási módok:
 raktárépület, - tároló,
 hombár (bunkerok, silók, - tartály
A tárolási módok megválasztását befolyásoló tényezők:
 fizikai állapot (darabáru, ömlesztett áru, folyékony, gáznemű)
24
  sajátosság (alak, méret, térfogat, egyéb)
 tárolandó mennyiség (készlet, fajtaszám, cikkszám) .

3, Ömlesztett anyagok tárolása

Ömlesztett anyag tárolásának legegyszerűbb módja a talajon készített tárolófelületre való
öntés. A felület készülhet betonból, kőből, fémből, de alkothatja maga a talaj is.
Természetesen csak azok az anyagok tárolhatók így, amelyek elviselik az időjárás változásait,
és nem szennyezik a környezetet. Az eső ellen a szabadban tárolt anyagok fölé vázszerkezeten
álló tetővel ellátott épület emelhető. Hasonló célt szolgál, de nagyobb védelmet nyújt a
nagyméretű, zárt raktárcsarnok.
Ömlesztett anyagokat prizmákban, gúlákban, silókban, vagy egységrakományokként tároljuk.
Anyagokat terjedelmük, fajtájuk, alakjuk, súlyuk, mennyiségük, egyéb fizikai és vegyi
tulajdonságuk, egymásra hátasuk, a taroló hely megengedhető maximális teherbírása és a
tűzrendészeti és a környezetvédelmi előírások figyelembevételével, veszélymentesen kell
tarolni.
Öngyulladásra hajlamos ömlesztett anyagoknál biztosítani kell a szellőzést.

4, Polcos tárolás.
A polcokat eldőlés, elborulás ellen biztosítani kell.
Fel kell tüntetni a polcokon a teherbírást!
A polcsorok közti távolságokat úgy kell meghatározni, hogy az fel és lerakás biztonságosan
végrehajtható legyen.
A nagyobb súlyú-, terjedelmű termékeket a polcok alsó részén helyezik el, az apróbb, kisebb
méretű, súlyú termékek, kerülhetnek feljebb
Éghető anyagot csak nem éghető anyagú polcon szabad tárolni!
Állványos tárolás esetén ügyelni kell a raklapok pontos elhelyezésére, különben a rakat
leeshet, keresztbe fordulhat. Az ilyen rakat sérülhet, a kiemelése nehéz és veszélyes művelet
emberre és gépre egyaránt.

5, Folyadékok tárolása
A folyadékokat jól záródó edényekben kell tárolni. Az anyagok tárolásánál fontos, hogy a
gyári tárolóedényükben történjen a tárolás, mely el van látva feliratozással is. A tárolt anyag
nevén, összetételén kívül tartalmaznia kell például a szavatossági időt és a biztonsági
előírásokat. Minden anyaghoz mellékelnie kell a gyártónak biztonsági adatlapot is. A
folyadékok mennyiségüktől függően tárolhatók flakonokban, tartályokban, vagy hordókban is.
A veszélyes folyadékok zárókupakja biztonsági záras kell, hogy legyen.

Tartályok
Elsősorban folyékony és légnemű anyagok
tárolására alkalmasak.

6, Anyagok szabadban való tárolásának módjai.

A raktárépületek A raktárépületek hagyományos, magas vagy különleges kialakításúak
lehetnek. Főleg darabáruk tárolására alkalmasak, de a klimatikus hatásokra érzékeny

25
ömlesztett anyagok egy részét (pl.: műtrágyák, gabonafélék) szintén raktárépületben
(csarnokraktárban, magtárban) tárolják.
A tárolókon Nyitott vagy fedett tárolóterületeken a klimatikus viszonyokra kevésbé érzékeny
darabárukat (pl.: öntvénytömböket) vagy ömlesztett anyagokat (szén, salak, homokos kavics
stb.) tárolnak.
A hombárok (bunkerok, silók) klimatikus hatásokra érzékeny, apró szemcsés (pl.: gabona)
vagy por alakú (pl.: cement) anyagok tárolásának létesítményei.
Bunkerok Bunkeroknak nevezzük azokat az ipari műtárgyakat, amelyek célja ömlesztett
(darabos vagy szemcsés) anyagok ideiglenes tárolása. Ilyesféle tárolásra általában az anyag
szállítása során van szükség, jellemző ezért a bunkeroknak a közlekedési vonalakhoz való
kapcsolódása.
Az alábbi ábra néhány tipikus alkalmazást mutat be. Az első vázlaton szállítóhíd és
vasút, a másodikon vasút és közút, a harmadikon közút és a felhasználási hely közti
csatlakozás műtárgyaként alkalmaznak bunkert.

Bunkerok különböző alkalmazásai

A bunkerok nyitott tárolók. Célszerű a csapadékvíz okozta átázástól óvni a tárolt anyagot,
ezért a legtöbb bunker fölé tetőt szerkesztenek. Zárt bunkerokat leginkább olyankor
alkalmaznak, ha a környezetet az anyagmozgatás során keletkező kellemetlenségektől -
portól, bűztől stb. – igyekeznek megkímélni.
A bunkerok szerkezeti elemei: bunkertartály, ürítő tölcsér, zárszerkezet, lábak, alapozás.
Bizonyos értelemben a bunkerhoz tartozik az anyag ömlesztett átrakodásához szükséges
szintkülönbség létrehozását szolgáló mesterséges domb (ponk), árok, ill. az ezek meredek
falát biztosító támfal is.
Silók Szilárd, szemcsés halmaz tárolására alkalmas, a bunkernél magasabb és karcsúbb,
gyakran osztott belsőterű építmény, amelyben az anyag alja a talajszintnél magasabban
van, tehát a tárolási helyről való elszállítás egyszerűbb.

7, Anyagok védelme a környezeti hatásoktól.

Fontos megvédeni a csapadéktól napsütéstől, hótól, széltől, minden időjárási
viszonytól.

15. Tétel
Mit nevezünk veszélyes anyagnak? Milyen szabályok vonatkoznak a veszélyes anyagok
tárolására
 Kulcsszavak, fogalmak:
1, Veszélyes anyag fogalma.
Veszélyes anyag: minden anyag vagy készítmény, amely fizikai, kémiai vagy biológiai hatása
révén veszélyforrást képviselhet, így különösen a lásd 2. kérdés

2, Veszélye anyagok jellemző tulajdonságai.

— robbanó, — oxidáló, — gyúlékony, — sugárzó, — mérgező,
— maró, — ingerlő, — szenzibilizáló, — fertőző, — rákkeltő,
— mutagén, — teratogén,
— utódkárosító (beleértve a spontán vetélést, koraszülést és a magzat retardált
fejlődését is), — egyéb egészségkárosító anyag.

26
3, Veszélyes anyagok tárolása
A veszélyes áruk szállítását, tárolását szabvány írja elő.
Öngyulladásra hajlamos anyagot egyéb éghető anyaggal, továbbá olyan anyagokat, amelyek
egymásra való hatása hőt fejleszthet, tüzet vagy robbanást okozhat, együtt tárolni nem szabad.
Az öngyulladásra hajlamos anyag hőmérsékletét naponta, vagy – ha azt az anyag
tulajdonságai szükségessé teszik – folyamatosan ellenőrizni kell és a veszélyes felmelegedést
meg kell akadályozni.
Folyadékot csak jól záródó palackban, tartályban, edényben lehet szállítani ill. tárolni.
Légnemű anyagokat szintén jól záródó palackban, ill. tartályban tárolhatunk.
Szilárd, éghető anyagok szabadan tárolt egységeinek nézeteit, a tárolási egység és az
építmény közötti távolság határozza meg.
Az éghető anyag tárolási helye (talaj, konténer, rakat, állvány) és a kerítés között min. 1 méter
széles területet kell tartani.
Tetőtérben és talajszint alatti helyiségben A és B osztályba tartozó anyagot tárolni nem
szabad. A raktározás és tárolás területét éghető hulladéktól, szennyeződéstől mentesen kell
tartani. Tűzgátló előtérben mindennemű anyagok tárolása tilos.
Áruvédelmi feliratok és jelzések: Az áruvédelmi feliratok néhány szóból álló figyelmeztetés
formájában tájékoztatják az árukezelést végző dolgozókat a csomag mozgatása, elhelyezése
során, és a tartalom veszélyes tulajdonságaira. A felirat szövege belföldi áru esetén magyar,
külföldi áru estén az importáló ország hivatalos nyelve vagy bármilyen világnyelv.
Az áruvédelmi jelzések jelképes ábrák, melyekből a kívánatos kezelési módra vagy a tartalom
veszélyes voltára lehet következtetni.
A kezelési jelek a rakományok mozgatása és a tárolás során figyelembe veendő szempontokra
utalnak.
A veszélyességi jelek a tartalom olyan tulajdonságaira hívják fel a figyelmet, melyek a
környezetben tartózkodóra veszélyt jelenthetnek, árukban, berendezésekben kárt okozhatnak.
A gyors felismerhetőség érdekében mindig azonos helyen kell elhelyezni:
- ládán, rekeszen a kereten, a két szomszédos oldal bal felső sarkán,
27
 - hordón, dobon a palást felső negyedének két szemben lévő felületén,
- zsákon, bálán a nagyobb palást felület bal felső sarkán,
- ballonokon, felerősített függő címkén.
Több áruvédelmi jelzés egyidejű alkalmazása esetén, azokat egymás mellett, egy sorban kell
elhelyezni.

Veszélyes anyagoknál használatos védőfelszerelések

Az anyagok veszélyességi jellemzője határozza meg, milyen védőfelszerelést használunk a
fellépő veszélyek és ártalmak ellen.
Ilyenek lehetnek: - saválló ruha, kesztyű, - légzőkészülék, sugárvédő öltözet ….stb.

4, Tárolóhelyek szellőzése, megvilágítása.

5, Veszélyes anyagok tárolásának biztonságtechnikai előírásai.
Tárolóhelyekre vonatkozó előírások
A raktározás során kiemelt fontosságú az anyag állagának megóvása. Ezt raktározás közben a
megfelelő fizikai körülmények, míg ki- és betározás közben a technológia garantálja. Az
állagmegóváshoz tartoznak a különböző higiéniás, és egyéb szabályok, ajánlások betartása is.
Ha raktári anyagmozgatás ergonómiai és munkavédelmi környezete nem megfelelő az ott
dolgozók részére, akkor a fellépő negatív hatásokat kompenzálni szükséges (például
megfelelő öltözékkel, védőeszközökkel stb.).
Épületszerkezet tekintetében lényeges, hogy az alapok és a teherhordó szerkezetek, falak,
födémek a várható terhelést biztonsággal elviseljék.
Az ajtóknak biztosítani kell az akadálytalan közlekedést az anyagmozgató gépek és a
dolgozók számára.
A vészkijáratok elhelyezése és száma a dolgozók létszámától függ, tekintetbe véve a
tűzveszélyességi besorolást is.
Megfelelő mesterséges szellőzést kell kialakítani, figyelembe véve az esetleges veszélyes
anyagokat.
A villamosenergia-hálózat kiépítésénél figyelembe kell venni az energiaigényt.
A munkahely padlózata és közlekedési útjai feleljenek meg a munkavégzés jellegének és az
ebből fakadó tisztítási követelményeknek, a várható legnagyobb igénybevételnek, felületük
csúszásmentes, egyenletes, botlás- és billenésmentes legyen.
A közlekedési utak szélessége és a szabad magasság tegye lehetővé a gyalogosok és
járművek biztonságos közlekedését, a közlekedési utak és pályák melletti biztonságos
munkavégzést.
Az olyan munka- és tárolóhelyiségekben, ahol gyalogos- és járműforgalom van, illetőleg
rendszeresen anyagot szállítanak, a közlekedési, illetőleg az anyagmozgatási útvonalakat
meg kell jelölni, vagy el kell választani egymástól.
Gondoskodni kell a megfelelő természetes és mesterséges megvilágításról.

16. Tétel
Ismertesse a munkagépek feliratozásának szükségességét! Milyen munkavédelmileg
fontos jelzések, felíratok találhatók az egyes gépeken?
 Kulcsszavak, fogalmak:
1, Szöveges feliratok.
2, Piktogramok
Biztonsági szín- és alakjelek

28
29
 3, Munkavédelmileg fontos feliratok
 A GÉP HATÓSUGARÁBAN TARTÓZKODNI TILOS!
 FŰGGŐ TEHER ALATT TARTÓZKODNI TILOS!

30
31
 Terhelési diagram

A gép, a villa terhelhetősége kN vagy kg mértékegységben

Kiálló részek csíkozása (sárga-fekete vagy piros-fehér)
Személyszállítás tilalma.
Védőeszközök használatára felhívó táblák.
Vágóélek veszélyére figyelmeztető táblák.
Emelési pontok megjelölése.
Karok, visszajelzők feliratozása.

4, Visszajelző lámpák
 Világítás visszajelző.
 Töltésjelző.
 Olajnyomás jelző.
 Irányjelző visszajelzője.
 Túlterhelés jelzője.
 Izzítógyertya visszajelzője.
 Stb.

5, Gépkezelő teendői a biztonságtechnikai jelzésekkel kapcsolatban.

 Gépen lévő felíratok meglétének ellenőrzése
 Elhasználódott felíratok pótlása.

32
 17. Tétel
Milyen feltételei vannak tűz létrejöttének? Ismertesse a tűzvédelmi osztályokat! Mi
jellemző az egyes tűzvédelmi osztályokra? Ismertesse a tűzveszélyes munkavégzés
feltételeit!
 Kulcsszavak, fogalmak:

1, Tűz létrejöttének feltételei

Égés: az éghető anyag és az oxigén hő fejlődéssel járó (exoterm) reakciója, melyet füst-
és/vagy lángképződés kísér.
2, Égéssel, robbanással kapcsolatos fogalmak
Az égés feltételei:
- éghető anyag, - égéshez szükséges oxigén, - égéshez szükséges hőmérséklet,
- a három feltétel egyidejűleg egy térben való megléte.

3, Gyulladáspont, lobbanáspont fogalma.

A lobbanáspont az a legalacsonyabb hőmérséklet, amelyen az anyag gőzei valamilyen
gyújtóeszköz segítségével meggyújthatók. Ilyenkor a gőzök ellobbannak, de ha a
gyújtóforrást eltávolítjuk, az égés leáll. A hangsúly azon van, hogy ezen a hőmérsékleten a
gyújtáshoz mindenképpen szükség van valamilyen gyújtóeszközre.
A gyulladáspont az a legalacsonyabb hőmérséklet, amelyen a gyújtóforrást eltávolítva az égés
megmarad.
Az öngyulladási hőmérséklet az a legalacsonyabb hőmérséklet, amelyen az anyag
meggyulladásához már nincs szükség külső gyújtóeszközre.

4, Tűzvédelmi osztályok
Fokozottan tűz- és robbanásveszélyes (jelzése: „A”) tűzveszélyességi osztályba tartozik:
a) – olyan anyag, amelynek bármely halmazállapotban heves égése, robbanása, indító
(iniciáló) gyújtásra, illetve más fizikai, kémiai hatásra bekövetkezhet,
– az a folyadék, olvadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja 21 °C alatt van, vagy
üzemi hőmérséklete eléri vagy meghaladja a nyílttéri lobbanáspontját,
– az a gáz, gőz, köd, amelynek alsó éghetőségi határértéke a levegő térfogatához
viszonyítva legfeljebb 10 %;
b) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol az a) pontban meghatározott
tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy
forgalomba hozzák és e tevékenység közben az anyagok robbanásveszélyes
állapotban fordulnak elő;
c) a 100 m3/h-nál nagyobb összes névleges teljesítményű, lemezházas gázmérő(k)
helyisége;
d) az a helyiség, amelyben nyitott akkumulátorokat helyeztek el (telepítettek) vagy
töltenek, és nincs hatékony szellőztetése.
Tűz- és robbanásveszélyes (jelzése: „B”) tűzveszélyességi osztályba tartozik:
a) – az a por, amely a levegővel robbanásveszélyes keveréket képez,
– az a folyadék, olvadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja legalább 21 °C, nyílttéri
lobbanáspontja legfeljebb 55 °C, vagy üzemi hőmérséklete a nyílttéri
lobbanáspontja alatt van, de nagyobb, mint a nyílttéri lobbanáspont 20 °C-kal
csökkentett értéke,
– az a gáz, gőz, köd, amelynek alsó éghetőségi határértéke a levegő térfogatához
viszonyítva 10 %-nál nagyobb;
b) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol az a) pontban meghatározott
tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy
forgalomba hozzák, és e tevékenység közben ezek az anyagok robbanásveszélyes
állapotban fordulnak elő;
c) a port vagy kisméretű anyagrészeket elszívó, leválasztó rendszer, porkamra, ha
benne az elszívott anyag a levegővel robbanásveszélyes keveréket képez.
33
Tűzveszélyes (jelzése: „C”) tűzveszélyességi osztályba tartozik:
a) – az a szilárd anyag, amelynek gyulladási hőmérséklete legfeljebb 300 °C,
– a legalább 50 °C nyílttéri lobbanáspontú gázolajok, tüzelőolajok és a világításra
használatos petróleum,
– az a folyadék, olvadék, amelynek nyílttéri lobbanáspontja 55 °C felett van, de
legfeljebb 150 °C, vagy üzemi hőmérséklete a nyílttéri lobbanáspontjánál legalább
20 °C-kal, de legfeljebb 50 °C-kal kisebb,
– az a gáz, amely önmaga nem ég, de az égést táplálja, a levegő kivételével;
b) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol az a) pontban meghatározott
tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba
hozzák;
c) az a közösségi épület, amelyben egy tűzszakasz befogadóképessége 500 főnél
nagyobb;
d) az üzemanyagtöltő-állomások.
Mérsékelten tűzveszélyes (jelzése: „D”) tűzveszélyességi osztályba tartozik:
a) – az a szilárd anyag, amelynek gyulladási hőmérséklete 300 °C-nál nagyobb,
– az a folyadék, olvadék, amelynek nyílttéri lobbanáspontja 150 °C-nál nagyobb,
vagy üzemi hőmérséklete a nyílttéri lobbanáspontja alatt több mint 50 °C-kal van,
– az a vizes diszperziós rendszer, amelynek lobbanáspontja szabványos módszerrel
nem állapítható meg, és éghető anyagtartalma 25 %-nál nagyobb, víztartalma
pedig 50 %-nál kisebb;
b) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol az a) pontban meghatározott
tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba
hozzák, továbbá, ahol nyílt lánggal üzemelő tüzelőberendezést használnak;
c) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, amelyben nem éghető anyagot 300
°C felett dolgoznak fel;
d) az a közösségi épület, amely nem tartozik a „C” tűzveszélyességi osztályba;
e) az iroda-, lakó- és szállásépület;
f) gépjárműtároló (építmény, szabadtér);
g) állattartó helyiség.
Nem tűzveszélyes (jelzése: „E”) tűzveszélyességi osztályba tartozik:
a) a nem éghető anyag;
b) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol nem éghető anyagot 300 °C
alatti hőmérsékleten előállítanak, feldolgoznak, használnak, tárolnak vagy
forgalomba hoznak.
5, Helyiségek tűzvédelmi osztályba sorolása.
Példa a tűzveszélyességi osztály meghatározására
a) a különböző tűzveszélyességi osztályhoz tartozó alapterületek meghatározása a
helyiségek rendeltetésétől függően,
b) az egyazon tűzveszélyességi osztályhoz tartozó alapterületek összeadása,
c) annak meghatározása, hogy az azonos tűzveszélyességi osztályba sorolt összes
alapterületek hány százalékát képezik az épület alapterületének,
d) ezt követően az „A” tűzveszélyességi osztálytól az „E” tűzveszélyességi osztály felé
haladva, a százalékos értékeket összeadva az épület abba a tűz-veszélyességi
osztályba tartozik, ahol az összeg először meghaladja a 40%-ot.
Az építőanyagok éghetőség szerinti csoportosítása
nem éghető, jele: „A” éghető, jele: „B”
Megnevezés Jel Anyagfajták
Nem éghető (csoport) A
Éghető alkotókat nem A1 Fémek, szervetlen szilikátipari termékek, egyéb szervetlen
tartalmazó anyagok anyagok.
(alcsoport)
Éghető alkotókat is A2 Azok az éghető és nem éghető összetevőkből álló anyagok
tartalmazó anyagok és anyagkombinációk, amelyek az MSZ 14800/2 szabvány
(alcsoport) alapján „nem éghető”-nek minősülnek.
34
 Éghető (csoport) B Azok az anyagok, amelyek az MSZ 14800/2 szabvány
szerint nem minősülnek „nem éghető”-nek.
Nehezen éghető B1 Azok az éghető építőanyagok, azok az éghető és nem
(alcsoport) éghető összetevőkből álló anyagkombinációk, azok a
szerves építőanyagok, azok a műanyagok, azok az
égéskésleltető szerrel hatékonyan kezelt fa-, fahelyettesítő,
textil-, és papíranyagok, amelyek az MSZ 14800/3
szabvány szerint „nehezen éghető”-nek minősülnek.
Közepesen éghető B2 Azok az éghető építőanyagok, azok a műanyagok, amelyek
(alcsoport) az MSZ 14800/4 szerint „közepesen éghető”-nek
minősülnek.
Könnyen éghető B3 Azok az éghető építőanyagok. amelyek az MSZ 14800/4
(alcsoport) szabvány szerint nem minősülnek „közepesen éghető”-nek.

6, Tűzveszélyes munkavégzés tárgyi feltételei.

Tűzveszéllyel járó tevékenységre vonatkozó biztonsági feltételek
Tűz és robbanásveszélyes környezetben nem lehet tűzveszélyes tevékenységet végezni. Az
ilyen környezetben minden veszélyt okozó tevékenységet fel kell számolni, anyag
koncentrációt mérni kell, és amennyiben nincs robbanásveszélyes anyag a helyszínen – vagyis
a környezet nem tűz és robbanásveszélyes, - a munka csak akkor végezhető el. Milyen
feltételekkel?
A potenciálisan tűz és robbanásveszélyes környezetben végzett alkalomszerű tűzveszélyes
tevékenységhez – annak kezdetétől a befejezéséig – műszeres felügyeletet is kell biztosítani,
amennyiben a biztonságos kezdés időpontjától a munkavégzés közben a változás lehetősége
fennáll. A műszeres felügyeletet és a mérést a munkavégző nem láthatja el.
Az üzemelő létesítmény területén a tűzveszélyes tevékenység végzésekor legalább két főnek
kell jelen leni. A biztonságos munkavégzés feltételeinek megváltozása esetén (pl. a
robbanásveszélyes gáz megjelenése, hirtelen szokatlan, nem várt jelenség lép fel, a
lángjelenség mérete, alakja megváltozik, tűz keletkezik stb.) a nyílt lánggal járó
tevékenységet félbe kell szakítani és a szükséges teendőket meg kell tenni a tűz eloltása
érdekében. A továbbiakat az engedélyezésbe bevont üzemeltetővel közösen kell kialakítani.
Az ,,A és a B’’ tűzveszélyességi osztályba sorolt helyiségekben és szabadtereken tűzveszélyes
tevékenységet csak üzemeltetői felügyelet mellett szabad végezni. Ez a konkrét feltételektől
függően időszakos vagy folyamatos lehet. A tűzveszélyes környezetben végzett tevékenység
szabályos befejezését követően a tevékenységet végzők jelentése alapján és velük együtt, az
üzemi felügyeletet ellátó személy is köteles ellenőrizni a területet.
A potenciálisan robbanásveszélyes területen tűzveszélyes munkát, hegesztést, lángvágást,
forrasztást, tűzrakást, villamos és mechanikai szikraképződéssel járó munkát, csak írásos
engedéllyel szabad végezni.
A tűzveszéllyel járó munkára jogosító írásos engedélyt a munkavégző munkáltatója, illetve a
munkáltató által megbízott személy adhat ki. Az írásos engedély egy műszakra adható ki,
melynek egy példányát a munkavégzés helyén kell tartani. A munka befejezését követően az
engedélyt záradékolni kell a tőpéldányon, és két évig meg kell őrizni. Hosszabb időre csak
akkor adható ki írásos engedély, ha a munkaterületet átalakítás, átépítés miatt – írásban -
teljesen veszélytelen területnek tekinthetjük, és azt a kivitelező munkavégzésre átvette.
Ha a tűzveszélyes munkához az írásos engedélyt külső vállalkozó vagy megbízottja adja ki,
akkor azt a Gazdálkodó szervezet részéről ellenőrizni, majd ellenjegyezni szükséges.
Tűzveszélyes tevékenység csak akkor végezhető, ha a munkavégzésnek a technológia részéről
akadálya nincs, és ez a tény az írásos engedélyben rögzítésre került.
Tűzveszéllyel járó tevékenységnek minősül minden olyan munkafolyamat, technológiai
eljárás, ami nyílt lánggal, izzással illetve szikraképződéssel jár. Tűzveszélyes tevékenység
Végzésével csak olyan személyt szabad megbízni, aki a 18. életévét betöltötte, továbbá
szellemileg és fizikailag alkalmas a munka végzésére, a munkaköréhez előírt szakmai
képesítéssel, és tűzvédelmi szakvizsgával rendelkezik.

35
Tűzveszéllyel járó tevékenység (tűzveszélyes munka) végzésekor a munkavégzés fajtájától,
konkrét helyétől függő műszaki, technikai, szervezési, képzettségi feltételeit meghatározó

OTSZ előírásain kívül a következők betartása szükséges:

 a robbanásveszélyes zónába történő belépés előtt a gyújtóeszközöket a
dohányzóhelyen ki kell rakni
 dohányozni csak a kijelölt helyen szabad
 a robbanásveszélyes zónába gépjárművel, munkagéppel behajtani csak
szikrafogóval és a kezelőszemélyzet előzetes engedélyével szabad
 folyamatos gázkoncentráció mérés esetén, amennyiben a koncentráció nem éri el
az ARH 40 %-át, a szikrafogó használatától el lehet tekinteni
 a robbanásveszélyes zónában tűzveszélyes munkát végezni csak a Tűzvédelmi
Szabályzatban meghatározott konkrét feltételek mellett szabad, ha a mérések
alapján nincs jelen veszélyes anyag, és a munkavégzés tüzet vagy robbanást nem
okozhat
 adott esetben a rendszer teljes leürítésével és/vagy kitisztításával és/vagy inert
gázzal való feltöltésével lehetséges a tűzveszélyes munkavégzés
 nem robbanásveszélyes állapotot el lehet érni inert gázzal vagy vízgőzzel való
folyamatos átöblítéssel is
Tűzveszéllyel járó tevékenységre vonatkozó biztonsági feltételek
Tűz és robbanásveszélyes környezetben nem lehet tűzveszélyes tevékenységet végezni. Az
ilyen környezetben minden veszélyt okozó tevékenységet fel kell számolni, anyag
koncentrációt mérni kell, és amennyiben nincs robbanásveszélyes anyag a helyszínen – vagyis
a környezet nem tűz és robbanásveszélyes, - a munka csak akkor végezhető el.
A potenciálisan tűz és robbanásveszélyes környezetben végzett alkalomszerű tűzveszélyes
tevékenységhez – annak kezdetétől a befejezéséig – műszeres felügyeletet is kell biztosítani,
amennyiben a biztonságos kezdés időpontjától a munkavégzés közben a változás lehetősége
fennáll. A műszeres felügyeletet és a mérést a munkavégző nem láthatja el.
Az üzemelő létesítmény területén a tűzveszélyes tevékenység végzésekor legalább két főnek
kell jelen leni. A biztonságos munkavégzés feltételeinek megváltozása esetén ( pl. a
robbanásveszélyes gáz megjelenése, hirtelen szokatlan, nem várt jelenség lép fel, a
lángjelenség mérete, alakja megváltozik, tűz keletkezik stb. ) a nyílt lánggal járó
tevékenységet félbe kell szakítani és a szükséges teendőket meg kell tenni a tűz eloltása
érdekében. A továbbiakat az engedélyezésbe bevont üzemeltetővel közösen kell kialakítani.
Az ,,A és a B’’ tűzveszélyességi osztályba sorolt helyiségekben és szabadtereken tűzveszélyes
tevékenységet csak üzemeltetői felügyelet mellett szabad végezni. Ez a konkrét feltételektől
függően időszakos vagy folyamatos lehet.
A tűzveszélyes környezetben végzett tevékenység szabályos befejezését követően a
tevékenységet végzők jelentése alapján és velük együtt, az üzemi felügyeletet ellátó személy
is köteles ellenőrizni.
Kézi és elektromos szerszámok használatára vonatkozó előírások
Amennyiben a robbanásveszély a munkakörnyezetben, a berendezés belsejében teljes
bizonyossággal kizárható, akkor a munkához a hagyományos szerszámok minden kötöttség
nélkül használhatók. A potenciálisan robbanásveszélyes környezetben azonban a szerszámok
használata nagy körültekintést igényel.
Zárt tartályokban Az ARH 5 % -ig a szennyezett légtérben, ha egyértelmű, hogy a
munkavégzés során ez nem változhat, akkor a tűzveszélyes munka végezhető.
Az ARH 5 –10 % -ig a szennyezett légtérben tűzveszélyes munka (nyílt láng, szikrát adó
szerszámok stb. használata) nem végezhető.
Helyiségben Az A és a B tűzveszélyességi osztályba sorolt zárt helyiségben szikrát okozó
szerszámok csak akkor használhatók, ha a helyiség szellőztetése minden időszakban olyan
mérvű, hogy az ott keletkezett robbanóképes gáz- gőz –levegőelegy koncentrációja az ARH
20 %-át nem haladja meg. Az ARH 5 % -ig a szennyezett légtérben, ha egyértelmű, hogy a
munkavégzés során ez nem változhat, akkor a tűzveszélyes munka végezhető.

36
Szabadban Szikrát okozó (acél) szerszám a robbanóképes gáz-gőz levegőelegy az ARH 40
%-áig használható. Az ARH 5 % -ig a szennyezett légtérben, ha egyértelmű, hogy a
munkavégzés során ez nem változhat, akkor a tűzveszélyes munka végezhető.
A szerszámok kiválasztásánál a figyelembe kell venni a következőket:
 rozsdás felület esetén acél szerszámmal sokkal könnyebben ( és nagyobb ) szikrát
lehet létrehozni
 alumínium és könnyűfém kis ütési energia esetén is nagyobb gyújtóenergiájú
szikrát hozhat létre, mint vas szerszám és rozsda ütközése
 rozsdás acél felület esetén a szikraképződést tovább növeli az alumínium bevonat
(festés), amikor mechanikai ütközés esetén nagy energiájú szikrák képződnek a
termit reakció miatt
Helyiségben az ARH 20 % -ának, szabadban a 40%-ának elérése után a munkát csak szikrát
nem okozó szerszámok, eszközök és ruha alkalmazásával szabad végezni. Ilyen
koncentrációjú keverék jelenléte vagy képződése esetén a fennálló robbanásveszély leküzdése
céljából a gyújtóképes szikrák keletkezésének lehetőségét minden körülmények között el kell
kerülni.
Amennyiben a robbanásveszélyes anyagok nem távolíthatók el a környezetből
maradéktalanul, akkor a következő intézkedések megtétele szükséges:
 szikramentes szerszámokat kell használni, beleértve az ütőszerszámokat is,
amelyek lágy anyagból legyenek (bronz)
 a rozsdát, az alumínium mázolást el kell távolítani kézi csiszolóvászonnal
 a berendezések acél részeit nem szabad ütés hatásának kitenni (könnyen
keletkezik szikra az anyagon megcsúszott ütésnél
 ügyelni kell arra, hogy a leeső tárgy vagy munkadarab szikrát ne okozzon
 a padlót nedvesen kell tartani
 gondoskodni kell a munkahely és a térség jó szellőzéséről
 az elektrosztatikus szikrák elkerülése érdekében csak olyan munkaruha, lábbeli és
védő felszerelés alkalmazható, amely gyújtási veszélyt nem jelent.
Azoknál a potenciálisan robbanásveszélyes környezetben végzett munkáknál, ahol
a robbanóképes gázelegy jelenlétével valamint a láng kicsapódás veszélyével
folyamatosan számolni kell, ott az égéskésleltetett védőruha alkalmazása is
szükséges
7, Tűzveszélyes munkavégzés dokumentációs kötelezettsége.
A tűzveszéllyel járó munkára jogosító írásos engedélyt a munkavégző munkáltatója, illetve a
munkáltató által megbízott személy adhat ki. Az írásos engedély egy műszakra adható ki,
melynek egy példányát a munkavégzés helyén kell tartani. A munka befejezését követően az
engedélyt záradékolni kell a tőpéldányon, és két évig meg kell őrizni. Hosszabb időre csak
akkor adható ki írásos engedély, ha a munkaterületet átalakítás, átépítés miatt – írásban -
teljesen veszélytelen területnek tekinthetjük, és azt a kivitelező munkavégzésre átvette.
Ha a tűzveszélyes munkához az írásos engedélyt külső vállalkozó vagy megbízottja adja ki,
akkor azt a Gazdálkodó szervezet részéről ellenőrizni, majd ellenjegyezni szükséges.
Tűzveszélyes tevékenység csak akkor végezhető, ha a munkavégzésnek a technológia részéről
akadálya nincs, és ez a tény az írásos engedélyben rögzítésre került.
Tűzveszéllyel járó tevékenységnek minősül minden olyan munkafolyamat, technológiai
eljárás, ami nyílt lánggal, izzással illetve szikraképződéssel jár. Tűzveszélyes tevékenység

18. Tétel
Hogyan kell a tüzet jelezni? Beszéljen a mentés folyamatáról tűz esetén!
 Kulcsszavak, fogalmak:
1, Tűz jelzésének módjai a munkaterületen.
1, Közvetlen riasztás: (a tűzjelzés - személy vagy eszköz közbeiktatása nélkül - közvetlenül
a tűzoltóságra fut be.)

37
Az a személy, aki tüzet vagy annak közvetlen veszélyét észleli, köteles azt haladéktalanul
jelezni a tűzoltóságnak, vagy ha erre nincs lehetősége, a rendőrségnek, vagy a
mentőszolgálatnak, illetőleg a települési önkormányzat polgármesteri hivatalának.

2, Tűz jelzése telefonon

A nyilvános távbeszélő készülékek mellett, továbbá a távbeszélő alközpontokban – ennek
hiányában a létesítmények fővonalú távbeszélő készülékei mellett – a tűzoltóság hívószámát
jól láthatóan fel kell tüntetni. A tűz jelzéséhez, segítségkéréshez az állampolgárok híradási
eszközüket kötelesek rendelkezésre bocsátani, szükség esetén járműveikkel segítséget
nyújtani. A tűzjelzés lehetőségét minden településről a hivatásos önkormányzati, illetve
önkéntes tűzoltósághoz biztosítani kell.
A tűzoltóság hívószáma 105. (egységes segélyhívószám: 112)
A tűzoltóság felé történő tűzjelzésnek az alábbiakat kell tartalmaznia:
- a tűzeset, káreset pontos helyét (címét),
- mi ég, milyen káreset történt, mi van veszélyeztetve,
- emberélet veszélyben van-e,
- a jelző nevét, a jelzésre használt távbeszélő számát.

3, Automata tűzjelző berendezések

2, Közvetett riasztás (a tűzjelzés emberi vagy technikai eszközök közbeiktatásával jut a
tűzoltó hatóság tudomására).
A riasztás módja lehet:
� hangos kiabálással, � kongatással, kolompolással,
� vészcsengő használatával, � házi telefon alkalmazásával (központon, vagy
alközponton keresztül), � kültéri riasztó egység működtetésével.
Az épület területén a tűzesetet (kiépített jelzőrendszer esetén) a falra szerelt tűzjelző
berendezés kézi jelzésadóinak használatával is lehet jelezni.
A munkahelyeken általában a felettes vezető jelenti a tüzet a tűzoltóság felé. A tűseteket
minden esetben be kell jelenteni.

4, Tűzriadóterv tartalma, gyakoroltatása az emberekkel.

A tűzriadó terv az adott létesítményben keletkezhető tűz, vagy robbanás esetére az előre
látható és tervezhető adatokat, feladatokat, szervezési megoldásokat, valamint a személyi és
technikai lehetőségek felhasználását biztosító, veszélyhelyzet - kezelési forgatókönyv.
Célja, hogy a munkahelyeken, tűz keletkezése esetén eredményesen lehessen megszervezni a
tűz jelzését, a tűz minél korábbi stádiumában történő eloltását, a veszélybe kerültek életének
és a veszélyeztetett vagyontárgyak mentését, a károk csökkentését.
A Tűzriadó Tervnek tartalmaznia kell: - a tűzjelzés módját,
 a tűzoltóság, valamint a létesítményben tartózkodók riasztási rendjét,
 a létesítmény elhagyásának módját,
 a tűz esetén a munkavállalók szükséges tennivalóit (tűzvédelmi berendezés
kezelése, tűzoltás és mentés, technológiai folyamat leállítása, áramtalanítás, stb.)
 a főbb veszélyforrások megnevezését (utalva a védekezési lehetőségekre,
intézkedésekre)
 a létesítmény helyszínrajzát, szükség szerint az építmény, építményrész
szintenkénti alaprajzait, azokon megjelölve: - a tűzvédelmi szempontból fontos
berendezések (eszközök), - központi elzárók (kapcsolók), a vízszerzési helyek
 a kiürítési útvonalak,
Tűzriadóterv gyakoroltatása az emberekkel.
A tűzriadó tervet el kell helyezni minden munkahelyen a vezetőnél, akik – a tűzvédelmi
szabályzat alapján – kötelesek az azt érintő változásokat a tűzvédelmi szakember felé jelezni,
továbbá gondoskodniuk kell arról, hogy annak tartalmát a dolgozók megismerjék. A tűriadó
terv egy példányát el kell helyezni állandó ügyeleti szolgálatot ellátó szolgálati helyeken, a
titok– és adatvédelmi szabályok megtartásával. Biztosítani kell, hogy tűz, vagy gyakorlat

38
során a tűzriadó terv egy példánya a tűzoltóság részére megérkezésétől kezdve rendelkezésre
álljon.
A Tűzvédelmi Szabályzat és a Tűzriadó terv egy komplett aláírt példányát a létesítmény
tűzvédelmi iratai között kell kezelni. Célszerű a Szabályzat és a Tűzriadó Terv szövegét és
rajzos részeit – megfelelő hozzáférési jogosultságokkal – a cég számítógépes hálózatán
elektronikus formában is elhelyezni, ahol az érintettek bármikor hozzáférhetnek.
A Tűzriadó Terv elkészítése, jóváhagyása, az érintettek részére történő átadása, ismertetése,
oktatása még nem nyújt kellő garanciát arra, hogy az abban foglaltakat a munkavállalók
veszélyhelyzetben a terv szerint végre is tudják hajtani. A jogszabály előírja, hogy a tűzriadó
tervet az érintett dolgozókkal szükség szerint, de legalább évenként gyakoroltatni kell.
A tűzriadó gyakorlat végrehajtását és tapasztalatait dokumentálni kell.
A tűzriadó terv és a követendő magatartás megismerésének némely munka és tartózkodási
helyeken különös jelentősége van az - ott tartózkodó – érintettek számára. Ezért írja elő
jogszabály, hogy:
5, Emberélet mentése tűz esetén
6, Anyagi javak mentése tűz esetén.
A tűz oltásában, az emberi élet és az anyagi javak mentésében mindenki köteles
lehetőségeihez képest - külön felhívás nélkül - részt venni.
A tűzoltás vezető (kiérkező tűzoltóság parancsnoka) utasításait mindenki köteles végrehajtani.
A tűz oltását a rendelkezésre álló felszereléssel, eszközzel meg kell kísérelni.
Emberélet mentése tűz esetén
A tűz oltását végzők gyakran kerülnek olyan helyzetbe, hogy életmentést kell végrehajtaniuk.
A mentés közben azonban saját testi épségükre is gondolniuk kell
Minden életmentés során:
 gyerek, mozgás -és cselekvőképtelen, sérült, beteg, öreg majd egyéb személy
mentése a helyes sorrend.
 védjük a légutakat és a szemünket (szemüveg, motoros szemüveg, vízbe mártott
ruhadarab) segítségével,
 biztosítsuk a légzést a száj és az orrnyílások elé kötött, vízbe mártott
zsebkendővel,
 kössünk derekunkra kötelet, amivel szükség esetén kihúzhatnak bennünket a
veszélyeztetett területről,
 harmonikaszerűen összehajtott és a vállra vetett vizes takaróval induljunk
menteni,
 a vizes takarót borítsuk a mentendő személyre és teljesen burkoljuk be vele,
 visszafelé is nagy óvatossággal haladjunk,
 ablakon át történő mentésnél, a tűzből mentettet, fejjel előre adjuk ki

19. Tétel
Milyen tűzosztályokat ismer? Ismertesse a tűzoltó anyagokat és készülékeket! Hogyan
történik ezek használata?
 Kulcsszavak, fogalmak:
1, Tűzosztályok

szilárd, általában szerves eredetű olyan anyagok tüze,

A amelyek lángolás és/vagy parázslás kíséretében égnek
tűzosztály: (pl. fa, papír, szén, szalma)

39
B folyékony, vagy cseppfolyós szilárd anyagok (olvadékok)
tűzosztály: tüzei

C
tűzosztály:
éghető gázok tüzei

D
tűzosztály:
fémek, fémötvözetek tüzei

2, Tűzoltó anyagok,(homok, oltótakaró, víz) jellemzői, alkalmazásuk

Ha az égés feltételei közül akár csak az egyik feltételt is megszüntetjük valamilyen módon,
akkor az égés megszűnik, illetve nem tud létrejönni.
Oltóhatások:
- Hűtőhatás, mely a tűz fészkében és annak környezetében a hőmérsékletet csökkenti.
- Fojtóhatás, melynél az égő anyagot nem éghető gáz-, gőz- vagy ködfelhőbe, esetleg
szilárd vagy habréteg takaróba "burkolják" és így megakadályozzák, hogy levegő jusson az
égési térbe.
- Kémiai oltóhatás, amely a lángban lévő aktív gyökök és szabad atomok láncreakció
mechanizmusát megszakítja.

3, Tűzoltó készülékek használata, jellemzőik.

Víz A legrégebbi, leggyakrabban használt és legolcsóbb oltóanyag, legtöbb helyen
rendelkezésre áll. Színtelen, szagtalan, íztelen.
A víz alkalmazásának előnyei: olcsó, nem összenyomható, nagy nyomás /90 bar/ is elérhető,
nem mérgező, tömlőn jól szállítható nagy távolságra is, nagy a hőelvonó képessége, legtöbb
helyen fellelhető.
Hátrányai: télen fagyásveszély /tömlők, szivattyúk/, éghető folyadékok többsége nem oldható
vízzel /úsznak a víz tetején/, s jelentős a vízkár.
Tilos vizet használni: alkáli-, könnyűfémek tüzeinél, megolvadt fémeknél, vízzel hevesen
reagáló anyagoknál, meghatározott feszültségű elektromos berendezéseknél.
Tűzoltó homok A munkahelyeken ládákban, tartályokban tárolják, melyeket „TŰZOLTÓ
HOMOK” felirattal látnak el. A homok kiszórására alkalmas eszköznek (lapát) is
rendelkezésre kell állnia a tároló mellett.
Tűzoltó takarók A tűzoltó takaró egyszer használatos eszköz elsősorban éghető folyadékok
oltására. Emberi ruházat oltására is alkalmas. Műanyag tartó tasakban összehajtogatva,
különböző méretekben kerül forgalmazásba. A tasakból kivéve, a tüzet letakarva eloltja azt.
Tűzoltó készülékek
A tűzoltó készülékek alkalmazásának célja a kezdeti tüzek gyors és hatékony eloltása.
A hordozható tűzoltó készülék tömege üzemképes állapotban legfeljebb 20 kg.
A létesítményekben -- kivéve a lakás céljára szolgáló építményeket -- a tűzveszélyességi
osztály és az alapterület figyelembevételével kell az ott keletkező tűz oltására alkalmas
tűzoltó készülékek számát meghatározni.
1. Tűzoltó habok: Gőzzel, gázzal, levegővel töltött buborékok, melyeket egymástól
folyadék hártya választ el / képzéséhez szükséges habképző anyag, víz, levegő, és
habfejlesztő/.
Oltó hatásai: hűtő – takaró, elválasztó, kiszorító

40
2. Tűzoltó porok: Jellemzői: porszemcse nagyság (tömlőben szállítható legyen,
lángtérben “lebegjen” 15-80 mikrométer). Nem mérgezőek, elektromos áramot nem vezetik,
hajtógáz széndioxid vagy nitrogén, a levegő nedvesség tartamát taszítja. Tömörödésre,
csomósodásra hajlamos
Oltó hatásai: hűtő- bomlási hatás /termikus bomlás alkotó elemeire bomlik/, csökkenti az
oxigén koncentrációt, fojtó kiszorító hatás.
Inhibíciós hatás: a./ homogén, /kémiai/ égés gyökös láncreakcióját akadályozza meg.
b./ heterogén /fizikai/ falhatás ahol az atomok molekulák porszemcsének ütköznek
“A_B-C” poroknál fojtó, takaró hatás (olvadék filmréteg alakul ki a parázs felszínén).
Felhasználása: - tűzoltó készülékekben kezdetleges kistüzek oltására,
- tűzoltó gépjárművekben nagyobb tüzek oltására, - életmentésnél behatoláskor,
- elektromos tüzek oltására, - nyomás alatt kiáramló anyag égésénél (sugárégésnél),
- kombinált oltásnál (víz- por és por- hab).
Hátrányai: Szilárd anyagok, fémek tüzei csak speciális porral olthatók. Forgó, mozgó
alkatrészeknél kopást, berágódást okozhat. Költséges az utántöltés, ismételt készenlétbe állítás
sok időt igényel.

3.Tűzoltó gázok:
Zárt térben előnyös a használatuk, kezdetleges kis tüzeknél gépek, berendezések pl.
számítógépek, zárt elektromos tápegységek laboratóriumok védelmére.
Csoportosítása: - Semleges (inert gázok), széndioxid és nitrogén, melyek egyben hajtógázok
is. - Égést gátló gázok: /halogén tartalmú szén vegyületek/
Oltó hatásai: - Fojtó, kiszorító /égés térből az oxigént kiszorítja/
- Hűtő kiegyenlítő /lángtér hőmérsékletét hűti/
- Szublimációs /széndioxidnál egy halmazállapot a folyadék kimarad, szárazjég/
- Homogén (kémiai) inhibíció.
A.) Halonok : Szénhidrogén vegyületek ahol a hidrogén atomokat halogén elemek
atomjaival helyettesítik. Gyártása megszűnt az ózonréteg roncsolása miatt.
Halont kiváltó anyagok pl.: INERGEN, HALOTRON, FM100, stb..
Felhasználható: BC tüzek oltására, elektromos tüzek oltására (“A” tüzekre is, ha a hűtés
biztosított).
Nem alkalmazhatók: oxidáló szerek, éghető fémek, fém hidridek, foszfor tüzeinek oltására.
B.) Széndioxid /CO2 szénsavhó/: Színtelen, szagtalan, savanykás ízű gáz, levegőnél
nehezebb, vízben jól oldódik, cseppfolyósítható, 2000 oC felett oxigénre és szénmonoxidra
bomlik. Nem korrodáló, nem mérgező, de fulladást okozhat.
Tiszta oltóanyag, mellékhatás oltás után nincs.
Oltó hatásai: fojtó, kiszorító, hűtő, szublimációs. Oltóteljesítménye kicsi.
Felhasználható: elektromos tüzeknél, laboratóriumokban, élelmiszerek jelenlétében beépített
berendezésként, kazánoknál (nem túl drága oltóanyag).
C.) Inert semleges gázok: pl INERGEN /halont helyettesítő gáz/
A gázkeverékek rendszerint nitrogénből és argonból állnak.
Cél az oxigénhiány biztosítása. Gyakori a CO2-al történő keveréke.
4, Automata tűzoltó berendezések.
A sprinklerhálózat kialakítása

41
A különböző rendszerű sprinkler berendezések és felhasználási területük
Nedves rendszer: olyan csőhálózat, amelyben készenléti állapotban túlnyomásos víz van.
Ott kell létesíteni, ahol a környezeti hőmérséklet várható ingadozása olyan mértékű, hogy a
sprinkler berendezés csőhálózatában a víz nem fagyhat meg és nem gőzölöghet el.
Száraz rendszer: olyan csőhálózat, amelyben készenléti állapotban víz helyett sűrített levegő
van. Ott kell létesíteni, ahol a környezeti hőmérséklet várható ingadozása olyan mértékű,
hogy a csőhálózatban a víz megfagyhat vagy elgőzölöghet.
Vegyes rendszer: olyan nedves rendszer, amelynek csőhálózatához egy vagy több, külön
riasztószelepes – korlátozott kiterjedésű – száraz rendszer csatlakozik. Ott kell
létesíteni, ahol a védett szakasznak csupán korlátozott kiterjedésű részein áll fenn
fagyveszély, vagy a víz elgőzölgésének veszélye.
Elővezérelt rendszer: olyan száraz rendszer, amely a védelmi funkcióját a tűzjelző
berendezéssel közösen látja el. A tűzjelző berendezés riasztásakor a csőhálózatba – a
sprinklerek zárt állapotában is a sűrített levegő helyébe víz áramlik. Ott kell létesíteni, ahol a
környezeti hőmérséklet várható ingadozása miatt nedves rendszer nem használható, de a tűz
gyors terjedésének veszélye miatt a száraz rendszerben fellépő időkésleltetés sem engedhető
meg.

A sprinklerfejek kialakítása és nyitási hőmérsékletei (színjelölések)

A sprinklerberendezések méretezése
A védett szakasz kockázati osztályának, illetve csoportjának megfelelően kell megválasztani
az alábbi műszaki jellemzőket:

42
 – Fajlagos víz térfogatáram, – Védőfelület, – Üzemidő, – Szórásfelület.

5, Tűzoltó eszközök jelölése, jelzése.

A tűzoltó készülékek és berendezések jelölése négyszögletes táblákon, piros alapon fehér
betűkkel és rajzi jelekkel történik.

20. Tétel
Mit nevezünk hulladéknak? Mi a veszélyes hulladék fogalma? Milyen veszélyes
tulajdonságokkal rendelkeznek ezen anyagok? Beszéljen a hulladékok gyűjtéséről,
tárolásáról, elszállításáról!
 Kulcsszavak, fogalmak:
1, Hulladék fogalma.
Hulladék: olyan tárgy vagy anyag, amitől a tulajdonosa meg akar válni, vagy megválni
köteles. A Hulladéknak mindig van tulajdonos, és/vagy felelőse.

2, Veszélyes hulladék fogalma:

Hulladékgazdálkodási törvény 2. számú mellékletében felsorolt (lásd az alábbi táblázatot)
tulajdonságok közül eggyel vagy többel rendelkező, illetve ilyen anyagokat vagy összetevőket
tartalmazó, eredete, összetétele, koncentrációja miatt az egészségre, a környezetre kockázatot
jelentő hulladék.
3, Veszélyes tulajdonságok (maró, tűzveszélyes, mutagén stb.) ismertetése.
H1 „Robbanó”: folyékony, képlékeny, kocsonyás vagy szilárd anyagok és
készítmények, amelyek a légköri oxigén nélkül is gyors gázfejlődéssel járó
hőtermelő reakcióra képesek, és amelyek meghatározott kísérleti körülmények
között, illetőleg nyomásra vagy hőre felrobbannak
H2 „Oxidáló”: anyagok és készítmények, amelyek más, elsősorban gyúlékony
anyagokkal érintkezve erősen hőtermelő reakcióba lépnek
H3-A „Tűzveszélyes”:
- folyékony anyagok és készítmények, amelyek nagyon alacsony lobbanásponttal
rendelkeznek (beleértve a fokozottan tűzveszélyes anyagokat és készítményeket is)
- anyagok és készítmények, amelyek a levegőn, normál hőmérsékleten
öngyulladásra képesek

43
 - szilárd anyagok és készítmények, amelyek gyújtóforrás rövid ideig tartó
behatására könnyen meggyulladnak, majd a gyújtóforrás eltávolítása után tovább
égnek vagy bomlanak
- gáz halmazállapotú anyagok és készítmények, amelyek a környezeti
hőmérsékleten és nyomáson a levegővel érintkezve tűzveszélyesek
- anyagok és készítmények, amelyek vízzel vagy nedves levegővel érintkezve
tűzveszélyes gázt fejlesztenek, veszélyes mennyiségben
H3-B „Kevésbé tűzveszélyes”: folyékony anyagok és készítmények, amelyek alacsony
lobbanásponttal rendelkeznek
H4 „Irritáló vagy izgató”: nem maró anyagok és készítmények, amelyek a bőrrel vagy
nyálkahártyával történő rövid idejű vagy hosszan tartó vagy ismételt érintkezésük
esetén gyulladást okozhatnak
H5 „Ártalmas”: anyagok és készítmények, amelyek belélegzésük, lenyelésük vagy a
bőrön át történő felszívódásuk esetén halált vagy heveny egészségkárosodást
okozhatnak
H6 „Mérgező”: anyagok és készítmények (beleértve az erősen mérgező anyagokat és
készítményeket is), amelyek belélegzésük, lenyelésük vagy a bőrön át történő
felszívódásuk esetén kis mennyiségben is halált vagy heveny egészségkárosodást
okozhatnak
H7 „Karcinogén”: anyagok és készítmények, amelyek belégzéssel, szájon át, a bőrön
vagy a nyálkahártyán keresztül, vagy egyéb úton a szervezetbe jutva daganatot
okoznak, vagy előfordulásának gyakoriságát megnövelik
H8 „Maró” (korrozív): anyagok és készítmények, amelyek élő szövettel érintkezve
azok elhalását okozzák
H9 „Fertőző”: életképes mikroorganizmusokat vagy azok toxinjait tartalmazó anyagok,
amelyek ismert módon vagy megalapozott feltételezések szerint betegséget okoznak
az emberben vagy más élő szervezetben
H10 „Reprodukciót és az utódok fejlődését károsító”: anyagok és készítmények,
amelyek belégzéssel, szájon át, a bőrön, a nyálkahártyán keresztül vagy egyéb úton
a szervezetbe jutva megzavarják, általában gátolják a reprodukciót, illetve az
utódokban morfológiai, illetőleg funkciós károsodást okoznak, vagy
előfordulásának gyakoriságát megnövelik
H11 „Mutagén”: anyagok és készítmények, amelyek belégzéssel, szájon át, a bőrön, a
nyálkahártyán keresztül vagy egyéb úton a szervezetbe jutva genetikai károsodást
okoznak vagy megnövelik a genetikai károsodások gyakoriságát
H12 Anyagok és készítmények, amelyek vízzel, levegővel vagy savval érintkezve
mérgező vagy nagyon mérgező gázokat fejlesztenek
H13 Anyagok és készítmények, amelyek hajlamosak arra, hogy belőlük a lerakást
követően valamely formában - pl. kimosódás - a felsorolt tulajdonságok
bármelyikével rendelkező anyag keletkezzék
H14 „Környezetre veszélyes”: anyagok és készítmények, amelyek a környezetbe jutva a
környezet egy vagy több elemét azonnal vagy meghatározott idő elteltével
károsítják, illetve a környezet állapotát, természetes ökológiai egyensúlyát,
biológiai sokféleségét megváltoztatják

4, Veszélyes hulladékok jelzése.

EWC kód Megnevezés: (European Waste Catalogue and Hazardous Waste List) Európai
hulladék katalógus és veszélyeshulladék lista.
16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet a hulladékok jegyzékéről" tartalmazza az egyes hulladékok
3x2 jegyű számokkal jelzett EWC kód besorolását 2 számjegyű főcsoportok, ill. 2x2 jegyű
alcsoportok alatt. Minden egyes EWC kódnál jelezve van, hogy veszélyes hulladéknak
számít-e, vagy sem.
A gyűjtő edényekre fel kell tüntetni az EWC kódot és a hulladékok megnevezését is.

5, Szelektív gyűjtés szabályai, fontossága.

44
Szelektív gyűjtés szabályai, fontossága
A szelektív hulladékgyűjtés az újrafeldolgozás, a recycling első lépése. Ennek során anyag
szerint szétválogatva gyűjtik a hulladékokat. A hulladéknak, mint másodnyersanyagnak a
gazdaság vérkeringésébe való visszajuttatásából komoly környezeti előnyök származnak:
nincs szükség bányászatra, jelentősen csökken a gyártás energiaigénye, környezeti terhelése.

6, Gyűjtőhelyek kialakítása, jelzése.

 Lehet nyitott edény, de a hulladékot le kell takarni, ne érje víz közvetlenül
 Tárolóhely zárható kell, hogy legyen.
 Burkolat: nem lehet nedvesség áteresztő, és stabilnak kell lennie
 A tároló alatt (drén) szivárgó rendszert kell kialakítani
 Kármentő megléte. Megfelelő térfogatú vésztároló, ha valami tönkremenne.

7, Hulladékelszállítási kötelezettségek
A hulladék termelője a veszélyes hulladékot, közvetlenül a keletkezés helyén, munkahelyi
gyűjtőhelyen, a környezet szennyezését kizáró edényzetben, a tevékenység zavartalan
végzését nem akadályozó mennyiségben gyűjtheti, legfeljebb l évig.
Ha a veszélyes hulladék átadása a kezelő részére nem közvetlenül a munkahelyi gyűjtőhelyről
történik, akkor a veszélyes hulladék termelője a keletkezett veszélyes hulladékot a
telephelyén kialakított üzemi gyűjtőhelyen köteles gyűjteni. Az üzemi gyűjtőhelyet a
tervezett kezelést figyelembe véve a környezet szennyezését, illetve károsítását kizáró
módon kell kialakítani, ahol a veszélyes hulladék legfeljebb 1 évig tartható.
A termelő csak olyan kezelőnek adhat át veszélyes hulladékot, aki a környezetvédelmi,
természetvédelmi és vízügyi felügyelőség engedélyével rendelkezik az adott veszélyes
hulladék kezelésére.
A tevékenységek végzése során a kis mennyiségben keletkező, továbbá a speciális
gyűjtőhelyeken összegyűjtött veszélyeshulladék-kezelőhöz történő elszállításának
biztosítása érdekében, ezen hulladékok begyűjtésére begyűjtő járat vehető igénybe. A
begyűjtés csak a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség
engedélyével végezhető. A tevékenység végzésének feltétele a kezelővel kötött szerződés
a begyűjtött veszélyes hulladékok átvételére.
Begyűjtő járattal a termelőtől elszállítható bármely veszélyes hulladék, ha annak egyszeri
mennyisége nem haladja meg a 2000 kg-ot, kivéve az alábbiakban felsorolt eseteket:
a) hulladékká vált járművek;
b) hulladékká vált elektromos, gázüzemű és elektronikus berendezések;
c) hulladékolajok;
d) elemek és akkumulátorok.
A begyűjtő felelőssége az átvett veszélyes hulladékok birtokosaként a kezelőnek történő
átadásáig tart. A begyűjtő járattal szállított, a szerződésben foglaltaknak megfelelő
veszélyes hulladékot a kezelőnek minden esetben át kell vennie.

21. Tétel
Ismertesse a munkája során keletkezett veszélyes és nem veszélyes hulladékokat!
Hogyan csoportosíthatjuk ezen anyagokat? Milyen teendői vannak ezekkel az
anyagokkal? Beszéljen a hulladékgazdálkodásról!
 Kulcsszavak, fogalmak:
1, Munkavégzés során keletkezett hulladékok és azok jellemzése.
A gépkezelői munkavégzés során különböző, általában veszélye hulladékok keletkeznek.
Ilyenek lehetnek a gépből kicsepegő folyadékok (olajok, akkumulátorsav, stb.) az olajcserék,
folyadékcserék alkalmával keletkező fáradt és elhasználódott folyadékok, vagy a csomagoló
és göngyöleg anyagok.

45
Egy-egy elhasználódott, elromlott gépalkatrész is ide sorolható (pl.: gumik, akkumulátorok,
stb.) Jelentősek még az amortizációs hulladékok is mely egyrészt a technika rohamos
fejlődésének köszönhetőek.(pl.: számítógépek).

2, Hulladékok csoportosítási szempontjai (pl.: keletkezés helye szerint,

halmazállapot szerint stb.)
A hulladékok csoportosítása:
Történhet halmazállapot, a keletkezés helye, a keletkezés jellege és a keletkezett hulladék
környezeti kockázatai alapján.
Halmazállapot szerint: szilárd, folyékony (ISZAP, és PLAZMA), gáznemű
A keletkezés jellege szerint: - gyártási (termelési melléktermékek), - amortizációs
(elhasznált termelőeszközök), - fogyasztási (elhasznált termékek)
A keletkezés helye szerint:
termelési, ipari, mezőgazdasági, bányászati, háztartási / kommunális /
települési, ………..stb.
A környezeti kockázat nagysága szerint: veszélyes, nem veszélyes

3, Teendők a hulladékokkal kapcsolatban.

Hulladékkezelés Hasznosítás A veszélyes hulladék hasznosítása olyan kezelési
tevékenység, melynek révén a kezelésnek alávetett veszélyes hulladékot alapanyaggá, illetve
alapanyagból előállított termékkel egyenértékű termékké alakítják át. Hasznosításnak minősül
a veszélyes hulladék környezetvédelmi szempontból biztonságosan végzett égetése során
keletkezett hő felhasználása is.
A veszélyes hulladéknak alapanyag, illetve termék formájában történő hasznosításának
elsőbbséget kell biztosítani az energetikai hasznosítással szemben.
A veszélyes hulladék energetikai hasznosítása elvégezhető veszélyeshulladék-égetőben,
továbbá más hulladékkal vagy tüzelőanyaggal együtt más létesítményekben is olyan
koncentrációarányban, amely mellett betartják a levegőtisztaság-védelmi előírásokat,
illetve gondoskodnak az égetési maradékanyagok kezeléséről, ártalmatlanításáról.
A hasznosítás során keletkező, illetve a megmaradó hulladék együttes mennyisége nem lehet
több, mint a kiindulási hulladék mennyisége.

5, Hulladékok ártalmatlanítása.
A veszélyes hulladékok ártalmatlanítása a hulladék összetétele alapján történhet:
a) veszélyeshulladék-lerakó telepen végzett végleges lerakása;
4, Hulladékok megsemmisítése.
b) kémiai eljárásokkal, ezen belül:
 égetéssel vagy más termikus eljárással,
 különböző fizikai-kémiai eljárásokkal,
 biológiai eljárásokkal.
A fizikai-kémiai, valamint a biológiai eljárásokkal történő ártalmatlanítás megvalósításának
feltételeit - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - az illetékes környezetvédelmi,
természetvédelmi és vízügyi felügyelőség állapítja meg engedélyében.
Az égetéssel, illetve a lerakással történő ártalmatlanítás részletes szabályait külön
jogszabályok határozzák meg.
6, Újrahasznosítás.
A tevékenységre használt angol szó, a recycling, jobban kifejezi, hogy anyagok
környezettudatos körforgásáról van szó, a nyersanyag – késztermék – hulladék – nyersanyag
stb. folyamatban. Ezen tevékenységen belül megkülönböztetjük a felhasznosítás (upcycling)
és a lehasznosítás (downcycling) fogalmát, melyek az újrahasznosított anyagnak az eredetihez
képesti minőségét fejezik ki. Az újrahasznosítás célja a Föld erőforrásainak kímélése,
valamint a természetbe kerülő hulladék mennyiségének a csökkentése.

46
47
22. Tétel
Ismertesse a környezetvédelem fogalmát és célját! Milyen területei vannak a
környezetvédelemnek? Mit tehet gépkezelőként a környezet védelméért?
 Kulcsszavak, fogalmak:
1, Környezetvédelem fogalma:
Olyan tevékenységek és intézkedések összessége, amelyeknek célja a környezet
veszélyeztetésének, károsításának, szennyezésének megelőzése, a kialakult károk mérséklése
vagy megszüntetése, a károsító tevékenységet megelőző állapot helyreállítása.
Célja : A törvény célja az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása, a
környezet egészének, valamint elemeinek és folyamatainak magas szintű, összehangolt
védelme, a fenntartható fejlődés biztosítása.
A fenntartható fejlődés: társadalmi-gazdasági viszonyok és tevékenységek rendszere, amely
a természeti értékeket megőrzi a jelen és a jövő nemzedékek számára, a természeti
erőforrásokat takarékosan és célszerűen használja, ökológiai szempontból hosszú távon
biztosítja az életminőség javítását és a sokféleség megőrzését.

2, Föld védelme.
TALAJSZENNYEZÉS: A talaj, mint termőhely fontos alkotórésze a termékenysége által
járul hozzá a rajta élő növény- és állatvilág létéhez és ezen keresztül az ember jó létéhhez. A
talajtermékenység csökkenése tehát a környezet károsodásának fontos mutatója. A talaj
védelmével kapcsolatban a következő feladatokat kell ellátni:
Megakadályozni a termékeny talajréteg elvékonyodását
Védekezni a talaj fizikai tulajdonságainak romlása ellen
Kivédeni a talaj kémiai tulajdonságainak kedvezőtlen alakulását
Biztosítani a talaj élővilágának kedvező feltételeket
A talajból vízbe vagy levegőbe kerülő káros szennyezéseket meggátolni
Lehetővé tenni a tápláléklánc káros anyagokat ne tartalmazzon, amely bármely szervezetben
egészségkárosodást okoz
A talajszennyezés külső forrásai:
- Ipar, - Hulladék lerakók, - Közlekedés, - Mezőgazdaság /műtrágyázás, talajjavítás,
öntözés/
Az ipar talajszennyező hatása elsődlegesen a levegőn keresztül történik. A lebegő részecskék
/por, hamu, korom/ a talaj felszínére hullik, és a csapadékkal bemosódik. A gáznemű anyagok
/kéndioxid, klór- és nitrogénoxidok/ savas eső formában kerül a talajra és a talajba. Ezek a
szennyezések a cementgyárak és alumíniumkohók környékén a legjelentősebbek. A külszíni
bányák és a bányák meddőhányói is a talajtakarót károsítja. A bányaművelés a talaj
vízháztartását is felborítja.
A szétszóródó szemét a talaj felszínét és a szerves trágyával kikerülő el nem bomló
hulladékok a beforgatással a termőréteget károsítják,
A közlekedés a kipufogógázokkal szennyezi a talajt.

3, Vizek védelme.
A VÍZSZENNYEZÉS : Az ipari és lakossági vízigény és vízfogyasztás megnövekedése a
szennyvíz mennyiségének emelkedését jelentette. A vízszennyezést úgy lehet meghatározni,
hogy minden olyan hatás, mely a felszíni és felszín alatti vizek minőségét úgy változtatja
meg, hogy a víz alkalmassága emberi használatra és a benne zajló természetes életfolyamatok
biztosítására csökken, vagy megszűnik.
A szennyezőanyagok lehetnek:
Tápanyagok, melyek heterotróf /korhadéklakó/ szervezetek által hasznosítható szerves
anyagok vagy szervetlen anyagok, melyek autotróf /algák/ szervezetek tápláléka.
Biológiailag aktív anyagok, melyek szervetlen és szerves anyagok, amelyek a vízi életet
gátolják vagy lehetetlenné, teszik.
A szennyező forrástól távolodva a szennyező anyagok koncentrációja fokozatosan csökken,
majd megszűnik, ezt öntisztulásnak nevezzük. Az öntisztulás fizikai, kémiai és biológiai
48
folyamatok együttes eredménye. A folyó vizek öntisztulása sokkal gyorsabb, mint az
állóvizekké. A tavakban a szennyező anyagok hatása hosszú időn keresztül érezhető. A
veszélyes anyagok közvetlenül, a szél hordta porral és a lefolyó csapadékvízzel, jutnak
élővizeinkbe. A növényvédőszerek, mosószerek, műtrágyák és kőolajszármazékok a
legjelentősebb károkat okozó anyagok.

4, Levegő védelme.
Levegőszennyezésnek tekinthető az a folyamat, melynek során a levegőben meghatározott
koncentráció értéket meghaladó mértékben megjelenő anyagok az élőlények szervezetét
károsítják, normális életfolyamatait gátolják, esetleg megszüntetik, az épített környezetben,
illetve a létrehozott szerkezetekben maradandó károsodást okoznak.
Levegőszennyeződés okai: - Gázok és gőzök (kén-dioxid, ózon, szén-monoxid, nitrogén
oxidok, benzingőz) - Finoman diszpergált (szétszórt) folyadékok (pl. köd), - Finoman
diszpergált szilárd anyagok (füst), Szálló por, korom, - Bűzt okozó gázok, gőzök

5, Szelektív hulladékgyűjtés fontossága.

Szelektív hulladékgyűjtés: A szelektív hulladékgyűjtés a különféle hulladéktípusok
anyagfajta szerinti különválogatása. Ezek az anyagok: fém, fehér üveg, színes üveg, papír,
műanyag. A szelektív hulladékgyűjtés után következő „fázis” az újrahasznosítás, melynek
során az összegyűjtött anyagból új anyagot hoznak létre, ezáltal elősegítve a környezet
tisztulását. A szelektív hulladékgyűjtésnek létezik egy különleges fajtája is, melyben a
használt elektronikai termékeket hasznosítják újra.
A nem szerves háztartási hulladék szelektív gyűjtése viszonylag kis költséggel kialakítható.
A fogalmi tisztázatlanságra jellemző, hogy az italoskartonokat néhány helyen a műanyag
hulladékokat gyűjtő konténerbe kell helyezni, míg azokat máshol a papírhulladék között
gyűjtik. A keveredés elsődleges oka, hogy ezen csomagolóanyag valójában többrétegű, papírt,
műanyag- és fémfóliát egyaránt tartalmaz.
6, Környezetszennyezés csökkentésének módszerei
A szelektív hulladékgyűjtés okai
Újrahasznosítás A legjobb hulladék a "nem keletkező hulladék", a hulladékhegyek
csökkentése mindannyiunk feladata és felelőssége, amit csak közös erőfeszítéssel
tudunk elérni. A hulladékkezelési közszolgáltatás megszervezése, működtetése az
önkormányzatok kötelessége, a lakosságnak pedig az, hogy ezen szolgáltatásokat
igénybe vegye, melyért a hulladék mennyiségével arányos hulladékkezelési díjat fizet.
A hulladékhegyek csökkentésének egyik lehetősége a szelektív hulladékgyűjtés, mely többek
között a számunkra már feleslegessé, használhatatlanná vált hulladékoktól segít bennünket
környezetbarát módon megválni.
Ma még hazánkban nagy mennyiségű hasznosítható anyag kerül a kukákba, melyek jobb
helyen lennének a szelektív hulladékgyűjtő szigeteken, mert így biztosított a hasznosításuk.
A veszélyes anyagok elkülönítése
A veszélyes hulladékokat külön kell gyűjteni. A veszélyes hulladék leadható a
hulladékudvarokban vagy az önkormányzat által szervezett veszélyes hulladék gyűjtőakciók
keretében, melynek helyéről, idejéről az adott önkormányzat ad tájékoztatást.

49
23. Tétel
Ismertesse a munkagépekben alkalmazott kenőanyagok fajtáit. Milyen tulajdonságai
vannak az egyes kenőanyagoknak. Mire kell ügyelni a használatukkal kapcsolatban?
Kulcsszavak, fogalmak:
Kenőanyagok fajtái, csoportosításuk:
A kenőanyagok feladata, hogy megakadályozzák az egymáson gördülő vagy csúszó
felületek közvetlen érintkezését, a keletkező hőt elvezessék, valamint csökkentsék a kopás és
súrlódást.
Kenőanyagok halmazállapot szerint lehetnek:
 Folyékonyak (olajok) - Kenőcs, paszta (zsír), - Szilárd (grafit)
 Légnemű (nagynyomású levegő)
Eredet szerinti csoportosítás:
- kőolaj alapú , - növényi, - állati eredetű , - szintetikus azaz mesterségesen előállított

A kenőanyagok tulajdonságai
1. Viszkozitás A viszkozitás a folyadékokban a belső folyadékrétegek egymáshoz képest
való elcsúsztatásánál fellépő - súrlódás jellegű – mozgást gátló ellenállás.
Fajtái: A dinamikai viszkozitás - a folyadék belső súrlódási együthatója, jele: η (éta),
dimenziója: Pa s
A kinematikai viszkozitás a dinamikai viszkozitás és a sűrűség hányadosa. Mérése
kapilláris viszkoziméterrel történik, jele: (nű), dimenziója: m2 /s vagy mm2 /s
A viszkozitás függ a hőmérséklettől
A folyadékok viszkozitása a hőmérséklet emelkedésével csökken. A változás mértéke az olaj
nagyon fontos minőségi tulajdonsága. Azt az olajat tekintjük értékesebbnek, melynek kevésbé
változik a viszkozitása a hőmérséklet-változás hatására.
2. Kenőképesség - tapadóképesnek (adhézió) kell lennie
- csak kismértékben oxidálódhat és képezhet üledéket
- magas hőmérsékleten sem párologhat el
- alacsony hőmérsékleten is megfelelően folyékonynak kell maradnia
3. Lobbanáspont
- Az a hőmérséklet, amelyen a gőze begyullad, de a kenőanyag nem gyullad meg.
Tipikus kenőolaj lobbanáspontja kb. 250 C0,
4. Gyulladáspont
- a keletkezett olajgőzök már maguktól tovább égnek, pl. gépolajnál kb. 350 C0 .
5. Kémiai stabilitás
- használatközben a kémhatás ne változzon, mert ekkor fenn áll a korrózió veszélye.
6. Víz- és levegő leválasztó képesség - a kenőanyag a vízzel nem képezhet emulziót
- a levegővel keveredve nem szabad habosodnia
7. Teljesítményszint - a kenőanyag mennyire képes megfelelni a kenési helyeken az
összetett igénybevételnek - Motorolajok teljesítményszint szerinti minősítése:
1. API – amerikai - benzines motortípusukhoz
API, SE, SG, SH, SJ
- haszonjármű dízel motorokhoz
API, CC, CD, CE, CF-4, CG-4
2. ACEA – Európai, 16 európai legjelentősebb autógyártói, 1977-től kötelező érvényű
- benzines motortípusukhoz
ACEA A1-96, A2-96, A3-96,
- dízel szgk motorokhoz
ACEA B1-96, B2-96, B3-96
- dízel haszonjármű motorokhoz
ACEA E1-96, E2-96, E3-96
8. Cseppenéspont - A zsír hővel szembeni ellenállásának jellemzője.

50
 Nem a maximális használati hőmérsékletet, hanem azt a felső határt jelenti, amelyiken
még a zsír megőrzi struktúráját. A maximális használati hőmérsékletnek jóval a
cseppenés-pont alatt kell maradnia. Általában 5-20 C0 – kal alacsonyabb. Néhány zsír
képes visszanyerni eredeti struktúráját a cseppenéspontról való lehűlés után, mások
azonban visszavonhatatlanul tönkremennek.

1, Kenőolajok
Kenőolajokat a súrlódás, kopás csökkentésére elterjedten használnak.
Elsősorban a felhasználási hely határozza meg, hogy milyen kenőolajat használjunk.
Leginkább elterjedt a különféle ásványi olaj (kőolaj) alapú olajok használata. Előnyük a
viszonylagos olcsóságuk.
Környezetvédelmi okok miatt egyre terjed a növényi olaj alapú kenőolajok használata.
Az ásványi olajok a környezetbe kerülve lassabban bomlanak le, mint a növényi olajok, ezért
környezeti hatásuk kedvezőtlenebb.
A növényi olajokat a környezetbe kerülve a mikroorganizmusok sokkal gyorsabban bontják le
(hiszen hosszú időn keresztül csak az egyenes szénláncú növényi olajjal találkoztak, az
elágazó szénláncú ásványolajjal csak az utóbbi században) ezért kevésbé környezetkárosítók.
Pl. motorcsónak versenyeken csak növényi olaj használható kenőolajként, hiszen az
esetlegesen elcsöpögő olaj közvetlenül az élővízbe jut.
Egyre terjed a szilikon olajok –mint mesterségesen előállított olajok - használata is.
Csoportosítása
1. Viszkozitás alapján
a. Hígfolyós olajok
- kisterhelésű csapágyak és nagy fordulatú orsók kenésére
b. közepes viszkózus olajok
- nagy fordulatú gépek terhelt csapágyainak kenésére
c. vastagon folyós olajok
- nagyterhelésű csapágyak, - hajtóművek, - hengerek kenésére
2. Felhasználási területük alapján
a, orsóolaj, b, gépolaj c, csapágyolaj, d, hengerolaj
3. Adalékolás szerint
a. adalékolatlan
- egyszerű kenési helyekre, - kisterhelésű hajtóművek és
- sikló- és gördülőcsapágyak kenésére
b. adalékolt
- az adalék lehet adaptív: kémiai stabilitást javítja
- detergens-diszpergálók: pl. a jobb tapadást biztosítja
Olaj adalékok A kenőolajok tulajdonságainak javítására adalékokat kevernek az olajhoz.
Különösen jelentősek az adalékok motorolajok esetén.
Néhány adalék típus
• Viszkozitás- és viszkozitásindex növelők , • Detergens-diszpergensek (lerakódások
ellen véd) • Dermedéspont csökkentők • Súrlódás, kopás csökkentők
• Oxidáció és korrózió gátlók • Habzásgátlók • EP (nagy terhelés) adalékok
Általánosan használt adalékanyagok a grafit, a molibdéndiszulfid, és cinkvegyületek.

2, Kenőzsírok
Zsírt ott használunk, ahol olajat valamiért nem lehet vagy nem praktikus: nehezen
hozzáférhető helyeken, nagyterheléseknél és kis siklási sebességnél pl. gördülőcsapágyaknál
A kenőzsír olaj, szappan és adalékok keveréke.
Egy háromdimenziós rosthálózat, ami a helyén tartja az olajat.
A zsírokkal szembeni elvárások
1. kenés: megfelelően biztosítsa azon részegységek kenését, ahol a kenőanyag cseréjére
ritkán van lehetőség, és az olaj nem maradna meg a kenni kívánt felületen
2. alacsony hőmérsékleti teljesítmény: legyen lágy, sima és könnyen szivattyúzható a
központi zsírzórendszerekben
51
 3. magas hőmérsékleti teljesítmény: ne szivárogjon
4. forró vízzel szembeni ellenállás: hűtővíz-szivattyú esetén lényeges
5. tömítés-kompatibilitás: ne károsítsa a tömítéseket
6. oxidációs-stabilitás: mert jellemző az élettartamkenés
A zsírok felépítése A zsírok olajból, szappanból (fém) és adalékokból állnak.
Az olaj lehet 1.ásványi, 2.félszintetikus vagy 3.szintetikus 4. állati, 5, növényi
Ez határozza meg, hogy maga a zsír ásványinak, félszintetikusnak vagy szintetikusnak
minősül. A közlekedésben használt zsírok esetében az ásványi alapú a leggyakoribb.
A szintetikusat általában az iparban használnak, sokszor ott, ahol 180C0 foknál magasabb
hőmérsékletet kell kibírnia.
A szappan Határozza meg a zsír fizikai karakterét. Befolyásolja a vízállóságot és a
szivattyúzhatóságot.
A legjellemzőbb szappantípusok a : - lítium, - kalcium - nátrium.
A lítiumbázisú zsírok általános célú zsírok, jó vízálló tulajdonsággal. Korrózió-és
oxidációvédő anyag. Jellemző felhasználási terület közepes fordulatszámú sikló-és
gördülőcsapágyak kenése.
A kalciumbázisú zsírok szintén vízállóak, korrózió védelmet nem nyújt, általános kenésre
kb. 70 °C-igalkalmazható. De jól használhatóak alacsony hőmérsékleten, akár -40 °C-ig.
A nátriumbázisú zsírokat görgőscsapágyak kenésére használják, nem vízállóak, és
maximum 100 °C-ig bírják.
Fontos az ún. komplex szappanokat (pl. lítium komplex, kalcium komplex, stb.), amelyeket
a hőállóság növelésére fejlesztettek ki. Ezek segítségével a zsír 177 °C-ig is bírhatja, itt már a
zsírban levő ásványolaj jelenti a korlátot. Különböző szappanokra épülő zsírok keverése tilos!
Szintetikus alapú zsírok: 500 °C-ig bírják
Az adalékokat a zsírok teljesítményének növelésére használják. Ilyen adalékok például a
molibdén-diszulfid és a grafit, amelyek magas hőmérsékleten és nagy nyomás alatt is jól
teljesítenek.
Az ilyen, szilárd adalékokat tartalmazó zsírok esetén, pótlás helyett, sűrűbben kell cserélni a
zsírt, a szilárd adalékok felhalmozódásának elkerülése végett.

3, Kenőanyagok tulajdonságai (cseppenéspont, viszkozitás, szulfáttartalom stb.)

A Zsírok legfontosabb jellemzői A zsír egyik legfontosabb tulajdonsága a konzisztenciája.
A zsír konzisztenciája a rá ható erővel szembeni ellenállása. Mértéke a penetráció. Ez
mutatja meg, hogy mennyire lágy vagy kemény a zsír. A leglágyabb zsírok szinte olyanok,
mint egy sűrű olaj, míg a legkeményebbekről első látásra nehéz megmondani, hogy egyáltalán
kenésre valók.
A kenőzsír legfontosabb tulajdonsága a konzisztenciája. Egy túl kemény zsír nem jut el
minden kenési pontra, egy túl lágy zsír viszont kifolyhat.
Szennyeződések távoltartása A zsírok igyekeznek a szilárd szennyeződéseket kívül tartani
és megvédeni a kenés alatt álló felületet a kopástól. Azonban így is óvni kell a zsírzott
felületet a szennyeződésektől, ugyanis túlzott szennyeződés esetén a fordítottja megy
végbe: ha a szennyeződés eljut a kenés alatt álló felületig, akkor a zsír miatt nem tud
távozni és kopást okoz.
Cseppenéspont A zsír hővel szembeni ellenállásának jellemzője. Nem a maximális
használati hőmérsékletet, hanem azt a felső határt jelenti, amelyiken még a zsír
megőrzi struktúráját. A maximális használati hőmérsékletnek jóval a cseppenéspont
alatt kell maradnia. Néhány zsír képes visszanyerni eredeti struktúráját a
cseppenéspontról való lehűlés után, mások azonban visszavonhatatlanul
tönkremennek.
Nyírásstabilitás A fizikai erőhatások miatt a zsír konzisztenciája megváltozhat. A
nyírásstabilitás jelenti az ilyen változásnak való ellenállás képességét. Tixotróp az a
zsír, ami nyomásra lágyul, míg reopektikus az a zsír, amely nyomásra keményedik.
Hőállóság A nagy hőterhelés jobban károsítja a zsírokat, mint az olajokat. Ez felgyorsult
oxidációt, akár karbonizációt okozhat. Más esetben az olaj kifolyhat a zsírból, így az
nem tudja kenési feladatát ellátni. A hőállóságot elsősorban a felhasznált szappantípus
52
 határozza meg. De a leghőállóbb szappanok esetében már a felhasznált olaj jelenti az
új korlátot. Ugyanis az ásványolajok 177 °C körüli hőmérsékletig bírják, e fölött
belobbanhatnak, eléghetnek, stb. Tehát egy ásványolaj alapú zsír soha nem fog 177
°C-nál magasabb üzemi hőmérsékletet bírni. Ennél magasabb hőmérséklet tűréséhez
szintetikus zsírra van szükség, ami sokkal kevésbé elterjedt, és arányaiban jóval
drágább, mint a szintetikus olaj. A közlekedésben nincs szükség ilyen zsírra, de egyes
ipari alkalmazásokhoz igen.
Vízállóság A zsír azon képessége, hogy megőrízze kenőképességét vízzel való érintkezés
ellenére is. A nem vízálló zsírral a víz olyan emulziót képezhet, amely miatt az olaj
kimosódhat vagy, enyhébb esetben, megváltozik a zsír konzisztenciája. A vízállóságra
a felhasznált szappantípus van a legnagyobb befolyással.

4, Kenőanyagok használatának szabályai

5, Kenőanyagokkal kapcsolatos biztonságtechnikai előírások
Minden esetben be kell tartani az kenőolajokhoz és zsírokhoz gyártó által mellékelt
biztonsági adatlapon található utasításokat.

24. Tétel
Ismertesse a gépkezelő gépápolással, karbantartással kapcsolatos teendőit. Milyen
munkavédelmi szabályok vonatkoznak ezen, tevékenységre?
 Kulcsszavak, fogalmak:
1, Munkakezdés előtti gépápolási és karbantartási teendők.
A munka megkezdése előtt a gépkezelőnek a műszakos vizsgálat teendői mellett a napi
karbantartási feladatokat is el kell végeznie. A gépápolás, karbantartás elmulasztás csökkenti a
gép élettartamát, meghibásodásokhoz vezethet.
Ezek a feladatok a gép, karbantartási utasításában vannak leírva, melyet a gyártó a géphez
kell, hogy biztosítson. Tartsuk be a karbantartásra vonatkozó előírások módját, gyakoriságát!
A gépkezelő gépápolással, karbantartással kapcsolatos teendői a következőek:
 Folyadékszintek ellenőrzése. - Kenések elvégzése a kenési helyeken.
 Gép tisztítása. - Ékszíjfeszesség ellenőrzése.
 Akkumulátor állapotának ellenőrzése. - Burkolatok ellenőrzése.
A kenéshez, folyadék utántöltéshez minden esetben a gyártó által előírt anyagokat (vagy
amelyek a gépben találhatók, de megfelelnek a követelményeknek) és eszközöket
alkalmazzuk.
A munkahengerek és egyéb csuklópontok kenése a zsírzógombokon keresztül történik kéz
karos zsírzó segítségével. Addig nyomjuk a kenőanyagot a zsírzón keresztül a szerkezetbe,
míg mellette meg nem jelenik a kenőzsír.

Kézi karos zsírzó Zsírzógomb

A kenés nélküli és a rosszul tisztított emelőláncok balesetveszélyesek. Az emelőláncok
biztonsági elemek. A láncok nem szennyeződhetnek jelentős mértékben. Az emelőláncokat és
a tengelycsonk-csapszegeket mindig tisztán kell tartani és jól meg kell kenni.
Az emelőláncok tisztítása, petróleummal vagy gázolajjal történhet, soha nem szabad
gőzborotvával, zsíroldóval vagy vegyi tisztítószerekkel tisztítani. A tisztítás után azonnal
szárítsa meg az emelőláncot sűrített levegővel, és fújja be láncspray-vel vagy zsírozzuk meg a
lánc kenésére szolgáló kenőzsírral. Az emelőlánc utánkenését csak tehermentesített állapotban
szabad elvégezni.

53
A terelőgörgők tartományában különös óvatossággal végezze el az emelőlánc kenését.

2, Munka befejezésekor elvégzendő feladatok.

A munka befejeztével a gépkezelőnek meg kell tisztítani a gépet a portól, sártól. Ügyelni kell
az előbb leírtakon túl az elektromos és egyéb vízre, tisztítószerre érzékeny részekre. Minden
esetben állítsuk a gépet tiszta, száraz helyre, hogy meglássuk az esetleges folyadékfolyásokat.
A gép üzemanyagtartályát töltsük fel. Az elektromos gépeket vigyük a töltőhelyre és
csatlakoztassuk az akkumulátortöltőre. A gépeket minden esetben áramtalanítsuk és kulcsot
kivétel után tegyük a tárolóhelyére. Minden esetben, ha hibát észlelünk, be kell azt írni a
munkagépnaplóba, emelőgépek esetén az emelőgépnaplóba.
Biztonsági szabályok a munka befejezése után
Miután a géppel befejezte a munkát álljon az erre a célra kijelölt területre. A terület
kiválasztásánál a következő szempontokat kell figyelembe venni:
 a leállított gép mellett maradjon elég hely a biztonságos közlekedésre és
anyagmozgatásra
 épületektől, tárolt anyagoktól megfelelő távolságra
 a talaj megfelelő szilárdságú legyen
 a talaj lehetőség szerint vízszintes legyen
Miután a géppel a megfelelő helyre állt:
 húzza (kapcsolja) be a rögzítő féket
 tegye üresbe a sebesség váltót (irányváltót)
 tegye le a kanalat (teherfelvevő szerkezetet)
 az összes hidraulikus szerkezetet állítsa alaphelyzetbe (a hidraulikus nyomás
elvesztése esetén se zuhanjon le)
 vegye ki az indítókulcsot (akadályozza meg az illetéktelen álltál történő
indítást)
 zárja le a gép kezelőfülkéjét, üzemanyag tartályát
 Elektromos áramtalanítóval szakítsa meg az akkumulátor áramkörét A
munkaterületet biztosítani kell, hogy ne következhessen be baleset.

3, Gépápoláshoz, karbantartáshoz felhasznált eszközök, anyagok és

segédanyagok.
- zsírzók, kenőanyagok, rongyok, kefék, szerszámok,
mosóanyagok, …stb

4, Betartandó munka, - tűz és - balesetvédelmi szabályok

A kenő- és üzemanyagokat mindig szakszerűen és a gyártó utasítási szerint kell felhasználni.
A kenő- és üzemanyagok gyúlékonyak lehetnek, kerüljük az érintkezésüket forró
alkatrészekkel vagy nyílt lánggal.
Csak az előírt tárolóedényekben szabad tárolni az anyagokat.
Csak tiszta tárolóedénybe töltsön kenő- és üzemanyagot.
A kiömlött folyadékok csúszásveszélyesek, és szennyezik a környezetet. Vízzel keveredve a
csúszásveszély még tovább fokozódik. A kiömlött folyadékot a megfelelő megkötő anyag
segítségével el kell távolítani.
Az olajok használata során viseljen védőkesztyűt. Az olajok bőrrel történő érintkezése esetén
vízzel öblítse le a bőrt.
Kerülje az ilyen anyagokkal való érintkezést, és azok elfogyasztását. Lenyelés esetén a
hánytatás tilos, ilyenkor azonnal orvoshoz kell fordulni.
Olajköd vagy - gőzök belélegzése után friss levegőre kell menni.
Az olajok szembe kerülése esetén vízzel öblítse ki a szemet, és azonnal forduljunk orvoshoz.
Az átitatódott ruházatot és cipőt azonnal át kell cserélni.

54
25. Tétel
Ismertesse a munkagépek javításánál betartandó munkavédelmi szabályokat! Ki
végezheti ezt a tevékenységet? Milyen anyagok használhatók fel a gép javítására?
Milyen dokumentációs kötelezettségek vannak a gépek javításával kapcsolatban?
 Kulcsszavak, fogalmak:
1, Munkagépek javításánál betartandó munka, - tűz és - balesetvédelmi
szabályok.
A szerelést megkezdeni akkor szabad, ha: - az erőfelvevő csatlakozási pontok az előírt
módon elkészültek és az erőket felvenni képes állapotban vannak;
- a telepítési hely - szükség szerint talajmechanikai vizsgálatok és számítások alapján
igazoltan - alkalmas az emelőgép üzeme és üzemen kívüli állapota közben fellépő erőhatások
felvételére.
A telepítést, szerelést csak az emelőgép szerelési utasítását ismerő, gyakorlott szerelők
végezhetik, akik rendelkeznek az előírt képesítéssel (EBSZ 5.7. pont).
Ha a szerelési utasítás a szabadtéri szerelésre szélsebességi korlátot ír elő, a szél előjelzését
vagy a szél mérését biztosítani kell.
A szerelést bármi okból megszakítani csak akkor szabad, ha a már összeszerelt géprész
állékonysága a szerelés folytatásáig biztosítva van.
A szereléshez csak az előírt alkatrészek, kötőelemek, segédanyagok használhatók.
Az emelőgép érintésvédelmét, szabadtéri szerelés esetén villámvédelmét a vonatkozó
előírások szerint kell elkészíteni, és megfelelőségét mérési jegyzőkönyvvel kell igazolni.
A villamos berendezést csak szakaszolható és biztosított hálózatról szabad táplálni.
A felszerelt emelőgépen a szerelőnek ellenőriznie kell:
- hogy nem maradt-e a berendezésen befejezetlen szerelési művelet, szerszám, rögzítetlen
alkatrész vagy idegen tárgy;
- hogy az állékonyságot biztosító súlyok nagysága, elhelyezése, rögzítettsége megfelelő-e;
- hogy az állékonyságot biztosító támaszok, kikötések megfelelőek-e;
- a hidraulika rendszer feltöltött állapotát;
- a teher-emelőmű állapotát, a hajtómű olajfeltöltését, az egyes elemek rögzített és beállított
állapotát;
- az emelőkötél állapotát (épség, kenés), végeinek megfelelő rögzítését, helyes vezetését és
sorolását;
- valamennyi mozgás irányhűségét, vég-álláskapcsoló, fék és egyéb biztonsági berendezés
működőképességét;
- valamennyi kenési hely kenőanyag-ellátását;
- az előírt biztonsági távolságok, figyelmeztető feliratok, védőkorlátok és elkerítések
meglétét.
A szerelő köteles a szerelés megfelelő és befejezett állapotáról írásban nyilatkozni
(pl. szerelési naplóban). Berendezés megjavítva ÜZEMELTETHETŐ!
Gép és gépi berendezés belső terébe nyúlni, ott bármilyen munkát végezni csak a hajtómotor
kikapcsolása, a forgó-, mozgó alkatrészek leállítása és hálózatról történt leválasztása után
szabad.
Javítás, karbantartás, illesztés, tisztítás stb. időtartama alatt a gép vagy a gépi berendezés
kapcsolójánál a bekapcsolást megtiltó, biztonságosan rögzített feliratot kell helyezni.
Gépet, gépalkatrészt tisztítani, karbantartani csak biztonságos kézi eszközzel, szerszámmal
szabad. A használható eszközöket, szerszámokat a munkáltató állapítja meg.
Amennyiben a gép, berendezés üzemeltetése közben kézi segédeszközt kell használni, a
kötelezettségre felhívó táblát a gép, vagy gépi berendezés közelében, jól láthatóan ki kell
függeszteni.
Bármilyen meghibásodás esetén, amelynek megjavítására a munkavállaló nincs feljogosítva, a
gépet azonnal üzemen kívül kell helyezni és a megjavítás érdekében szükséges intézkedéseket
meg kell tenni.
Zárt tartályokban, hűtőkamrákban és elektromos szerelést egyedül munkát végezni TILOS!
28/2011 (IX.06.) BM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat
55
567. § (1) Tűzveszélyes tevékenységet tilos olyan helyen végezni, ahol az tüzet vagy
robbanást okozhat.
(2) Állandó jellegű tűzveszélyes tevékenységet csak a tűzvédelmi követelményeknek
megfelelő, erre a célra alkalmas helyen szabad végezni.
(3) Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet – (4) bekezdés kivételével – előzetesen írásban
meghatározott feltételek alapján szabad végezni. A feltételek megállapítása a munkát
elrendelő feladata.
(4) Ha az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet végző magánszemély azt saját
tulajdonában lévő létesítményben,
épületben, szabadtéren folytatja, úgy a feltételek írásbeli meghatározása nem szükséges.
(5) A külső szervezet vagy személy által végzett tűzveszélyes tevékenység feltételeit a
tevékenység helye szerinti létesítmény vezetőjével vagy megbízottjával egyeztetni kell, aki
ezt szükség szerint – a helyi sajátosságnak megfelelő – tűzvédelmi előírásokkal köteles
kiegészíteni.
(6) Az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységre vonatkozó feltételeknek tartalmaznia kell a
tevékenység időpontját, helyét, leírását, a munkavégző nevét és – tűzvédelmi szakvizsgához
kötött munkakör esetében – a bizonyítvány számát, valamint a vonatkozó tűzvédelmi
szabályokat és előírásokat.
568. § (1) Jogszabályban meghatározott tűzveszélyes tevékenységet csak érvényes tűzvédelmi
szakvizsgával rendelkező, egyéb tűzveszélyes tevékenységet a tűzvédelmi szabályokra,
előírásokra kioktatott személy végezhet.
(2) A tűzveszélyes környezetben végzett tűzveszélyes tevékenységhez a munka kezdésétől
annak befejezéséig a munkát elrendelő – szükség esetén műszeres – felügyeletet köteles
biztosítani.
(3) A tűzveszélyes tevékenységhez a munkát elrendelő az ott keletkezhető tűz oltására
alkalmas tűzoltó felszerelést, készüléket köteles biztosítani.
(4) A tűzveszélyes tevékenység befejezése után a munkavégző a helyszínt és annak
környezetét tűzvédelmi szempontból köteles átvizsgálni és minden olyan körülményt
megszüntetni, ami tüzet okozhat.

2, Szerelői munkakör személyi feltételei.

EBSZ 2.13. Emelőgép szerelő vagy ( Munkagép szerelő)
Aki rendszeresen átszerelhető emelőgépek ( munkagépek) le- és felszerelésére jogosult, és
erre a feladatra megbízták.
5.7. Emelőgép szerelő vagy ( Munkagép szerelő)
A rendszeresen átszerelhető emelőgépet (munkagépet) az a személy szerelheti fel és le, aki
- a gép-, illetve a működtető energiafajta szerinti (villany-, hidraulika-) szerelő szakmunkás,
- a feladat elvégzésére a vonatkozó jogszabály szerint előzetes és időszakos munkaköri orvosi
vizsgálat alapján alkalmas,
- rendelkezik az általa szerelt berendezés kezeléséhez szükséges képesítéssel, kivéve, ha az
előírt képesítéssel rendelkező kezelő a szerelésnél jelen van,
- 18-ik évét betöltötte vagy a szakmunkás iskolát befejezte.

3, Felhasznált anyagokra vonatkozó előírások.

Mvt 40. § (1) A munkafolyamatot, a technológiát, a munkaeszközt, az anyagot úgy kell
megválasztani, hogy az sem a munkavállalók, sem a munkavégzés hatókörében tartózkodók
egészségét és biztonságát ne veszélyeztesse.
43. § Egyes munkafolyamatok végzését jogszabály engedélyhez kötheti.
44. § (1)54 Azoknál a munkafolyamatoknál, ahol a munkavállaló veszélyforrás hatásának
lehet kitéve, a hatásos védelmet - amennyiben külön jogszabály eltérően nem rendelkezik -
zárt technológia alkalmazásával, ha ez nem oldható meg, akkor biztonsági berendezések,
egyéni védőeszközök és szervezési intézkedések - szükség szerinti együttes - alkalmazásával
kell megvalósítani.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell a munkavégzés hatókörében
tartózkodókra is.
56
 (3)55 Munkát csak olyan munkakörülmények között és időtartamban lehet végezni, hogy az a
munkavállaló egészségét, testi épségét ne károsítsa. Az egészségkárosodás kockázatát növelő
időtartamban történő munkavégzés (rendkívüli munkavégzés, túlmunka stb.) esetén a külön
jogszabály előírásai szerint kell eljárni.
45. § (1)56 Rendellenes körülmények kialakulása esetére - amikor a szabályos üzemvitelre
vonatkozó biztonsági előírások nem tarthatók be - a munkahely jellegére, helyzetére,
kiterjedésére, valamint a veszélyforrások hatására, továbbá a munkavégzés hatókörében
tartózkodókra is tekintettel mentési tervet kell készíteni, és a mentéshez szükséges
személyeket ki kell jelölni. Jogszabály ezzel kapcsolatban kötelező előírásokat állapíthat meg.
A mentési terv a külön jogszabály által előírt - biztonsági, védelmi, intézkedési vagy más
hasonló tárgyú - tervbe foglalva is elkészíthető.
(2) A mentési terv munkahelyre vonatkozó részét minden érintett munkavállalóval ismertetni
kell.

4, Szerelési dokumentáció, szerelési nyilatkozat

Az emelőgép ( Munkagép) szereléséről naplót kell vezetni, melyben részletese leírják a
munka folyamatát a felhasznált anyagokat az esetlegesen feltárt további veszélyeket az
üzemeltetésre vonatkozóan.
A SZERELŐ köteles írásba nyilatkozni:
- a munka befejezéséről, - a hiba kijavításáról és
- - a berendezés üzemeltethetőségéről.
Berendezés megjavítva ÜZEMELTETHETŐ!

57
26. Tétel
Sorolja fel milyen információs anyagok állnak a gépkezelő rendelkezésére a
munkagépével kapcsolatban! Milyen előírások vonatkoznak, ezen dokumentációkra?
 Kulcsszavak, fogalmak:
1, Gépkönyv.
 Semmilyen gépet nem üzemeltethetünk gépkönyv nélkül, és ezt ellenőrzik is. Ha a
gépkönyv és a megfelelőség tanúsítvány hiányzik, a munkavédelmi üzembehelyezést sem
lehet elvégezni.
 A GÉPKÖNYV CÉLJA
 A gépkönyv a berendezés telepítéséhez, üzemeltetéséhez és karbantartásához szükséges
alapinformációkat tartalmazza.
 A gép üzemeltetőinek szól, és a benne foglaltak betartása esetén a berendezés hatékony
használatához szakirányú tapasztalatra nincs szükség.
 A gépkönyv a berendezés értékesítése időpontjában aktuális műszaki jellemzőket
tartalmazza, de előfordulhat, hogy a későbbiekben vásárolt gépekhez már nem
használható, a állandó fejlesztéseiből fakadóan, melyek a teljesítmény, a kezelhetőség és a
biztonságosság javítására irányulnak.
 TARTALMA
 A gépkönyv célja és tartalma A gépkönyv megőrzése
 Képes szimbólumok Biztonságra vonatkozó rendeletek
 Általános biztonsági irányelvek Dolgozók egészsége és biztonsága
 Védőeszközök Biztonsági jelzések
 Műszaki jellemzők Műszaki adatok
 Teljesítmény táblázatok Folyadékok és tartályok
 Üzemelési határértékek Zajhatás adatai
 Biztonsági berendezések Biztonsági eszközök beállításai
 Elektromos adatok Ellenőrzés
 Emelés és mozgatás Elhelyezés és a minimális szerviztávolságok
 A berendezés telepítése Csővezeték csatlakozások
 Szűrők eltávolítása Elektromos csatlakozások
 Indítás Kijelző panel
 Karbantartás és időszakos ellenőrzések Hűtő javítása
 Környezetvédelem A berendezés használaton kívül helyezése
 Hibaelhárítás Méretek
 Megfelelőségi nyilatkozat
 A gépkönyv minden olyan információt tartalmaz, ami a berendezés helyes használatához
szükséges, a 98/37/CE Európa Tanácsi Direktívában és későbbi módosításaiban foglaltak
szerinti biztonsági előírások betartásával.
 KÉPES SZIMBÓLUMOK
 Azt jelzi, hogy a művelet az emberek számára veszélyes és/vagy a gép működésében
zavart okoz-e. - Tiltott műveleteket jelöl.
 A helyes, teljesen biztonságos üzemeltetés garantálása szempontjából fontos, az
üzemeltető részéről betartandó információt jelöl.

2, Kezelési utasítás.
 A berendezések, gépek A gép használatbavételéhez, telepítéséhez, programozásához és
hibáinak elhárításához nyújt segítséget.
 Előzetes ellenőrzési műveletek
 Indítás - Elindulás és vezetés, kezelés - Bejáratás
 Megállás - Parkolás - Javaslatok lopás megakadályozására ......
 A gép rendeltetése, használhatósági körülmények meghatározása
 kezelőelemek funkciói - a kezelés feltételei, megengedett üzemi körülmények
58
 a gép működtetésének veszélyei
 hidraulika és egyéb folyadékok szükséges mennyisége, ellenőrzésük módja
 műszakos és kötelező ellenőrzések szükséges tartalma, periódusa
 alkatrészjegyzék, gyártó elérhetősége

 3, Karbantartási utasítás.
 karbantartások periódusa, teendők,
 Rendszeres szerviz időtáblázat - Azonosító adatok - Levegő tisztító - Első kerék,
 Hátsó kerék . - A fékbetétek kopásának ellenőrzése .- A kormányzás ellenőrzése
 A motor ellenőrzése - A burkolat ellenőrzése, - A tükrök ellenőrzése
 A hátsó féktárcsa ellenőrzése - A kipufogó ellenőrzése - A kapcsolók ellenőrzése
 Karbantartása az akkumulátornak - Az akkumulátor hosszú használaton kívülisége
 A terminálok ellenőrzése és tisztítása
 Az akkumulátor eltávolítása - Az akkumulátor beszerelése - Elektrolit szint
ellenőrzése, - Az akkumulátor feltöltése - A biztosítékok méretei cseréje
 Kenési helyek és azok anyagainak meghatározása,
 A karbantartási napló vezetésének tartalmi és formai követelményei nincsenek
meghatározva, így az szabadon, de mégis értelemszerűen meghatározható. Javasolt benne
feltüntetni: - a munkaeszköz megnevezését, - azonosítóját, - az elvégzett karbantartás
leírását, - a karbantartás dátumát, - a karbantartás végzőjét, - az egészséget nem
veszélyeztető, biztonságos üzemeltethetőség tényét, …..Stb.

4, Gépnapló, vagy emelőgépnapló.

A naplóban szerepelnie kell , a gép azonosításához szükséges adatoknak,
(üzemeltető, típus, gyári szám, stb.),
- a műszakos vizsgálatoknak, ( műszak kezdés, átadás-átvétel, műszak vége )
- javításoknak, - egyéb ellenőrző felülvizsgálatoknak. (vizsgálatot végző személy,
vezető, ellenőrző, javító személy)
A munkaeszköz fajtájától függően egyéb bejegyzések is bekerülhetnek a naplóba, pl.:
- üzemóra (vagy egyéb számláló adata),
- - javított/cserélt alkatrész,
- utántöltött folyadék megnevezése (pl.: xy motorolaj),

5, Dokumentációk hozzáférhetősége, tartalma, formátuma.

-Gépkönyvet és a Karbantartási utasítás az emelőgép ügyintézőnél kell elhelyezni .
- Kezelési utasítást és a Gépnaplót, vagy emelőgépnaplót az adott ország nyelvén a
berendezésnél (gépnél) kell elhelyezni.
-
6, Gépkezelő dokumentációs kötelezettsége.
A gép kezelője a használat előtt köteles a kezelési és karbantartási utasítást tanulmányozni, és
az azokban foglaltak szerint eljárni.
A gépnaplót mindig a műszak megkezdése előtt kell kitölteni.
Be kell írni:
- dátum (esetleg műszak), - üzemóra állás
- a műszakos vizsgálat eredményét ( műszak kezdés, átadás-átvétel, műszak vége )
- az esetleges hibákat , - aláírás az ellenőrző személy részéről.
27. Tétel
Ismertesse a műszakos vizsgálat jelentőségét, menetét. Milyen meghibásodások
fordulhatnak elő ezen, vizsgálat elmulasztása esetén. Mi a teendője, ha hibát észlel a
gépén?
 Kulcsszavak, fogalmak:
1, Szemrevételezéses vizsgálat (folyadékfolyások, felíratok, munkavégző
egységek, stb.)
59
A gépek ellenőrzése komplex tevékenység, részét képezi a munkavégzés teljes folyamatának.
A gépkezelő egyik legfontosabb feladata a gép üzemeltetését megelőző ellenőrzések és
vizsgálatok végrehajtása, az eredmény dokumentálása. A kezelési utasítás minden gép
esetében részletesen meghatározza az ellenőrzés tárgyát és módját is.
A műszakos vizsgálat két részből áll:
 Szemrevételezéses vizsgálat: a gépkezelő körbejárja a gépet és megnézi az alább
felsorolt szerkezeti részeket, a működést és a biztonságot befolyásoló egységeket,
biztonsági berendezéseket és feliratokat.
 Üresjárati funkciópróba: a gép beindítását követően terheletlen állapotban
minden funkciót, szerkezeti egységet kipróbálunk. Fontos, hogy a
végálláshatárolók működőképességének ellenőrzése miatt a munkavégző, emelő,
stb. egységeket egyik végállástól a másikig kell kijáratni.
Szemrevételezéses vizsgálat
 az emelőgép-napló megléte,
 a vázszerkezet alakváltozása, elhúzódása, torzulása és korróziója,
 a védőburkolatok, a védőtető, a villarács, a tetőrács, a vezetőfülke stb. megléte,
állapota, biztonsági színjelzése, a táblák és a biztonsági jelölések (adattábla, terhelési
diagram, biztonsági jelzések és feliratok, kezelőelemek funkcióit és kezelési irányait
jelző ábrák, feliratok stb.)
 a kerekek felerősítése, a kerékabroncsok állapota (levegőnyomás, futófelület stb.)
 a fékfolyadék és a fékhengerek állapota,
 az emelő-berendezés csővezetékeinek állapota, vezetése, külső sérülés elleni védelem;
terheléshatároló berendezés illetéktelen beavatkozás elleni védelme;
 a teherfelvevő eszköz meghibásodása elleni védelme (pl. hidraulikus megfogóknak a
csőtörés esetén működő védőszelepe),
 az emelő-berendezés mechanikus elemei; emelőlánc, görgők, csúszófelületek,
csapágyak holtjátéka, biztosítások, kenés; teherfelvevő eszköz (emelővilla, megfogók)
és az emelőmű acélszerkezetének állapota, repedésmentessége, kopottsága,
 az akkumulátor, továbbá csatlakozó vezetékei, sarui és töltőcsatlakozásai, kapcsolók,
érintkezők,
 a motor tisztasága, a villamos motor szellőzése, csapágyak, kollektor, kefetartó,
szénkefék, tekercselések állapota, az akkumulátor állapota, tisztasága,
 a celladugók megléte, feltöltöttsége, egyéb védő- és kiegészítő berendezések állapota.

2, Üresjárati funkciópróba (fék, kormány, irányváltó, kezelőszervek, stb.)

Működési vizsgálat - az üzemi és a rögzítőfék működőképessége, hatásossága,
 a kormányszerkezet működőképessége,
 a kormánykerék holtjátéka üzemszerű állapotban (legfeljebb 20o),
 a kezelőelemek, a működtetőkarok, a pedálok: kenés, szorulás, berágódás, holtjátékok,
érzékelhetőség, kezelési irányok, visszatérés semleges helyzetbe (kivéve a
fokozatváltót, irányváltót és a nyomógombos vezérlésű funkciókat),
 A semleges helyzetbe visszatérő kezelőelem esetén a vezérelt mozgás megszűnése, az
emelőszerkezet hidraulikus berendezése: vezérelhetőség, működési sebességek,
egyenletes, rángatásmentes működés, az emelő hidraulika és a hidraulikus támasz,
valamint az egyéb munkahengerek véghelyzet határolása és szinkron mozgása;
csatlakozók, munkahengerek tömítettsége, szivárgás, hidraulika olajszintje és
ellenőrizhetősége,
 a hang és a fényjelző berendezések működőképessége, műszerek működése, állapota,
egyéb védő- és kiegészítő berendezések.

3, Biztonsági berendezések.
 Védőburkolatok, - Táblák és biztonsági jelölések
 Fény és hangjelző berendezések: féklámpa, kürt, sárga villogó, helyzetjelző,
tolatólámpa, csipogó

60
  Hidraulika biztonsági berendezései: túlterhelés gátló, visszacsapó szelep, túlnyomás
határoló szelep, zuhanás-gátló szelep, határoló berendezés,
 jelző és figyelmeztető műszerek, - Reteszelő berendezések
 Összehangoló berendezések. - Kétkezes vezérlőberendezés.
 Önműködő visszakapcsolóval ellátott vezérlőberendezés.
 Érzékelő védőkészülék. - Alakzárással működő berendezés.
 Határoló berendezés.
 Egyéb biztonsági berendezések pl.: fék, biztonsági öv, tolatóradar, nyomatékhatároló,
stb.
4, Meghibásodások jellege, súlyossága.
A műszakos vizsgálat elmulasztása esetén a gép rendellenes működése, meghibásodása
következhet be. Ez könnyen anyagi kárhoz, vagy akár emberéletet is követelő balesethez
vezethet.

5, Gépkezelő dokumentációs és jelzési kötelezettsége meghibásodás esetén.

Emelőgépekhez kötelezően emelőgépnaplót kell rendszeresíteni, és abban a
műszakonkénti vizsgálatokat és az esetleges meghibásodásokat és azok elhárításának tényét
rögzíteni kell. Más gépek esetén a gépnaplóba, vagy munkagép naplóba kell ezen
bejegyzéseket megtenni.
Ha a gépkezelő hibát észlel az jeleznie kell a felettes vezetőjének is.
6, Akkumulátorok töltésének menete, gyakorisága.
Az akkumulátorok gondozása és a helyes töltés segít kihasználni a maximális élettartamot a
lehető legjobb teljesítmény megtartása mellett.
Az akkumulátor csak és kizárólag egyenárammal szabad tölteni. Az akkumulátor pozitív
pólusát a töltőkészülék pozitív pólusával, míg a negatívot a negatívval csatlakoztassa. A
töltőkészüléket csak akkor kapcsolja be, ha az akkumulátor csatlakoztatása rendben
megtörtént.
A töltés áramerőssége a kapacitás értékének 1/10-ed része lehet. Például egy 44Ah kapacitású
akkumulátort 4,4 A erősségű árammal töltünk. A töltés három szakaszra osztható:
 Teljes töltés, - Kímélő töltés, - csepptöltés
Teljes töltés, ahol az akkumulátor a kapacitásának kb. 80%-át visszanyeri a töltő maximális
áramú és feszültségű töltése mellett. Amikor az akkumulátor feszültsége eléri a 14,4V-ot,
elkezdődik a második lépcső, a kímélő töltés. Ilyenkor a töltőfeszültség állandó 14,4V-os
értéken marad és a töltőáram folyamatosan csökken egészen addig, amíg az akkumulátor
töltöttsége el nem éri a 98% körüli értéket. Itt elkezdődik a harmadik lépcső, a csepptöltés ,
amely kb. 13,4V-os töltőfeszültséggel és alacsony (többnyire 1 amper körüli) töltőárammal
kímélve tölti az akkumulátort. Ezzel az utolsó lépcsővel az akkumulátor töltöttsége eléri vagy
megközelíti a 100%-os értéket. A csepptöltés ideje alatt az akkumulátor nem melegszik és a
töltöttségi szintje közel 100%-os marad hosszú idejű pihenés alatt is.
A teljes töltöttséget, akkor éri el az akkumulátor, ha a savsűrűség és a töltőfeszültség 2 órán
át nem emelkedik többé.
A töltés befejezésekor először kapcsolja ki a töltőkészüléket. Töltés után ellenőrizze a
savszintet, s amennyiben szükséges, a savszintjelző max. jeléig, illetve a lamellák felső élétől
számított 15 mm-ig sótalanított, vagy desztillált vízzel után kell tölteni.
A töltés során a sav hőmérséklete nem lépheti túl az 55 °C -ot. Amennyiben ez mégis
megtörténne, a töltési eljárást meg kell szakítani. A töltés alkalmával robbanásveszélyes
durranógáz keletkezik.

7, Munkavédelmi és tűzvédelmi előírások az akkumulátor töltésénél.

 dohányozni és nyílt lángot használni
 töltés során gondoskodjon a jó szellőzésről.
 a gépet mindenesetben áramtalanítani kell.
 az akkumulátort ki kell venni a gépből (kivéve elektromos targoncák egy részénél)
 a kivezetőket fémtárggyal rövidre zárni
61
  szigeteletlen nyelű szerszámokat használni
 terhelővillás mérést végezni, és kábelsarut szerelni

28. Tétel
Milyen teendője van, ha gépe meghibásodik? Hogyan biztosítja, hogy az elromlott gépet
ne használhassák? Milyen dokumentációs kötelezettsége van ez esetben?
 Kulcsszavak, fogalmak:
1, Gép tehermentesítése,
2, Gép biztonságos leállítása, rögzítése.
Ha a gép, üzem közben meghibásodik (pl.: géptörés, hidraulika cső tönkremenetele, stb.) vagy
az energiaellátás megszűnik (áramkimaradás) a gép kezelőjének figyelmeztető hangjelzést
kell adnia. Ha nem lehet működtetni a hangjelző berendezést, akkor hangos szóval kell
figyelmeztetni a környezetében tartózkodókat.
Rögzíteni kell a gépet, illetve meg kell akadályozni, hogy önmagától visszainduljon a
berendezés, ha visszatér az áram.
Meg kell kísérelni a teher biztonságos letételét. Körbe kell keríteni az emelőgépet.
Szólni kell a felettes vezetőnek, és be kell jegyezni a meghibásodást az emelőgépnaplóba
vagy a gépnaplóba.

3, Újraindulás, véletlenszerű, vagy illetéktelen indítás elleni védelem.

Meg kell azt akadályozni, hogy a gépek újrainduljanak, vagy véletlenszerűen beinduljanak
egy esetleges meghibásodás után. Erre a célra gépekben biztonsági berendezések vannak
beépítve amik megakadályozzák ezt. Ezen kívül a gépkezelőnek is gondoskodni kell a
véletlenszerű, vagy illetéktelen indítás megakadályozásáról. A meghibásodott gép
indítókulcsát ki kell venni, áramtalanítani kell, és figyelmeztető feliratot kell elhelyezni a
gépen. Körbe is keríthetjük a meghibásodott gépet. Ha lehetőség van rá a gép főkapcsolóját
kikapcsolt állapotban le is zárhatjuk.

4, Gépkezelő jelentési kötelezettsége.

5, Gépkezelő dokumentációs kötelezettsége.
Emelőgépekhez kötelezően emelőgépnaplót kell rendszeresíteni, és abban a
műszakonkénti vizsgálatokat és az esetleges meghibásodásokat és azok elhárításának tényét
rögzíteni kell.
Más gépek esetén a gépnaplóba, vagy munkagép naplóba kell ezen bejegyzéseket megtenni.
Ha a gépkezelő hibát észlel az jeleznie kell a felettes vezetőjének is.

29. Tétel
Hogyan történik a gép műszak végi szabályos leállítása? Milyen teendői vannak a gép
állagmegóvásával kapcsolatban?
 Kulcsszavak, fogalmak:
1, Gép szabályos leállítása, rögzítése.
Teendők a munkavégzés befejezésekor:
A munkagép üzemeltetésének befejezésekor, vagy a munkaszünetek megkezdésekor, ha a
kezelő az munkagépet elhagyja, az alábbi intézkedéseket kell megtennie:
 a terhet és a merev teherfelvevő eszközt biztonságosan le kell helyezni;
 az munkagépet a használati utasításban előírt helyzetbe kell hozni;
 az gép kezelőelemeit kikapcsolt állásba kell helyezni;
 szabadban lévő emelőgépnél a szélterhelésből eredő elindulás vagy elmozdulás
ellen védő biztosításokat fel kell helyezni;
 a belső égésű motorral működő (pl. mobil) emelőgép esetén a motort le kell
állítani;
62
  az emelőgépet a használati utasításban üzemszünetre előírt állapotba kell hozni;
 meg kell akadályozni, hogy az emelőgépet illetéktelen személy üzembe
helyezhesse.

2, Jogosulatlan használat megakadályozása.

Ha a kezelő a gépet elhagyja, gondoskodni kell, hogy illetéktelen személyek ne használhassák
(pl. az indítókulcsot ki kell venni).

3, Gép védelme a környezeti hatásokkal szemben.

Villamos üzemű gépet üzemszünet alkalmával le kell választani a hálózatról és a főkapcsolót
kikapcsolt helyzetében biztonsági zárral (lakattal) le kell zárni. Ellenőrizni kell, hogy a
leválasztás után feszültség alatt maradó részek (tokozott szekrények, melegítő, fagyásgátló
ellenállások, biztonsági világítás) nem okozhatnak-e tüzet. A kezelőhely fűtésének,
szellőztetésének elektromos berendezései nem maradhatnak feszültség alatt.

4, Gép műszak végi ápolása.

A munka befejeztével a gépkezelőnek meg kell tisztítani a gépet a portól, sártól. Ügyelni kell
az előbb leírtakon túl az elektromos és egyéb vízre, tisztítószerre érzékeny részekre. Minden
esetben állítsuk a gépet tiszta, száraz helyre, hogy meglássuk az esetleges folyadékfolyásokat.
A gép üzemanyagtartályát töltsük fel.
Az elektromos gépeket vigyük a töltőhelyre és csatlakoztassuk az akkumulátortöltőre. A
gépeket minden esetben áramtalanítsuk és kulcsot kivétel után tegyük a tárolóhelyére.
Minden esetben, ha hibát észlelünk, be kell azt írni a munkagépnaplóba, emelőgépek esetén
az emelőgépnaplóba.
Biztonsági szabályok a munka befejezése után
Miután a géppel befejezte a munkát álljon az erre a célra kijelölt területre. A terület
kiválasztásánál a következő szempontokat kell figyelembe venni:
 a leállított gép mellett maradjon elég hely a biztonságos közlekedésre és
anyagmozgatásra
 épületektől, tárolt anyagoktól megfelelő távolságra
 a talaj megfelelő szilárdságú legyen
 a talaj lehetőség szerint vízszintes legyen

30. Tétel
Mi a teendője, ha munkagépe üzemzavar miatt váratlanul leáll? Milyen okokból
következhet be üzemzavar?
 Kulcsszavak, fogalmak:
1, Környezet figyelmeztetése.
Gép tehermentesítése, leállítása meghibásodás esetén.
Ha a gép, üzem közben meghibásodik (pl.: géptörés, hidraulika cső tönkremenetele, stb.) vagy
az energiaellátás megszűnik (áramkimaradás) a gép kezelőjének figyelmeztető hangjelzést
kell adnia. Ha nem lehet működtetni a hangjelző berendezést, akkor hangos szóval kell
figyelmeztetni a környezetében tartózkodókat.
Rögzíteni kell a gépet, illetve meg kell akadályozni, hogy önmagától visszainduljon a
berendezés, ha visszatér az áram.
Meg kell kísérelni a teher biztonságos letételét.

2, Gép leállítása és biztonságos rögzítése.

Körbe kell keríteni az emelőgépet. Lehetőség szerint kitáblázni a veszélyforrást.

3, Véletlenszerű és illetéktelen indítás megakadályozása

Meg kell azt akadályozni, hogy a gépek újrainduljanak, vagy véletlenszerűen beinduljanak
egy esetleges meghibásodás után. Erre a célra gépekben biztonsági berendezések vannak
63
beépítve amik megakadályozzák ezt. Ezen kívül a gépkezelőnek is gondoskodni kell a
véletlenszerű, vagy illetéktelen indítás megakadályozásáról. A meghibásodott gép
indítókulcsát ki kell venni, áramtalanítani kell, és figyelmeztető feliratot kell elhelyezni a
gépen. Körbe is keríthetjük a meghibásodott gépet. Ha lehetőség van rá a gép főkapcsolóját
kikapcsolt állapotban le is zárhatjuk.

4, Értesítési és dokumentálási kötelezettségek

Emelőgépekhez kötelezően emelőgépnaplót kell rendszeresíteni, és abban a
műszakonkénti vizsgálatokat és az esetleges meghibásodásokat és azok elhárításának tényét
rögzíteni kell. Más gépek esetén a gépnaplóba, vagy munkagép naplóba kell ezen
bejegyzéseket megtenni.
Ha a gépkezelő hibát észlel az jeleznie kell a felettes vezetőjének is.

5, Munkagép üzemzavarának emberi és embertől független okainak

ismertetése
Ha a gép, üzem közben meghibásodik (pl.: géptörés, hidraulika cső tönkremenetele, stb.) vagy
az energiaellátás megszűnik (áramkimaradás) a gép kezelőjének figyelmeztető hangjelzést
kell adnia. Ha nem lehet működtetni a hangjelző berendezést, akkor hangos szóval kell
figyelmeztetni a környezetében tartózkodókat.
Rögzíteni kell a gépet, illetve meg kell akadályozni, hogy önmagától visszainduljon a
berendezés, ha visszatér az áram.
Meg kell kísérelni a teher biztonságos letételét.
Körbe kell keríteni az emelőgépet.
Szólni kell a felettes vezetőnek, és be kell jegyezni a meghibásodást az emelőgépnaplóba
vagy a gépnaplóba.

31. Tétel
Milyen szélsőséges időjárási viszonyokat ismer? Beszéljen a gépek szélsőséges időjárási
viszonyok mellett való üzemeltetéséről!
 Kulcsszavak, fogalmak:
1, Szélsőséges hőmérsékleti viszonyok melletti üzemeltetés.
Főleg a hideg időben történő motorindítás szokott problémát jelenteni. Diesel motorok
esetében fokozottan figyelni kell az égéstérben lévő levegő előmelegítésére, mely történhet
kétszeri izzítással. Ha a levegő előmelegítése nem elégséges hidegindító sprét alkalmazunk.
Az akkumulátor kapacitás értéke is nagymértékben csökkenhet hideg hatására, mely szintén
indítási problémákat okozhat. Ezt a problémát segédakkumulátor alkalmazásával oldhatjuk
meg. A segédakkumulátor névleges feszültség értéke egyezzen meg az indító akkumulátor
névleges feszültség értékével, melyet párhuzamos kötéssel kötünk be az indító akkumulátor
áramkörébe (bikázás).
Téli átállásnál fokozott figyelmet kell fordítani a fagyálló hűtőfolyadék ellenőrzésére.
Hidraulika rendszerünkben, ha nyári üzemeltetésű hidraulika folyadék van, ki kell cserélni
télire.
2, Gépek működtetése erős esőben, vagy hóesésben.
Amennyiben erős hóesés, köd vagy más időjárási vagy környezeti hatások miatt a teher vagy
a közvetlen környezet a teljes szállítási folyamat alatt már nem figyelhető meg, vagy az
irányítási jeleket már nem lehet egyértelműen felismerni, az emelőgép üzemét le kell állítani.

3, Szél káros és veszélyes hatásai.

Szabadban üzemelő emelőgépet - ha a gyártó az emelőgép használati utasításában, a
gépkönyvében ettől eltérően nem rendelkezik, vagy szerelési technológia alacsonyabb határt
nem állapít meg - csak legfeljebb 18 m/s szélsebesség határig szabad üzemeltetni.

64
Az üzemi vagy területi szél előrejelzés esetén az emelőgép üzemét úgy kell leállítani, hogy az
emelőgép szükséges biztonsági intézkedéseit a megengedett szélsebesség elérése előtt végre
lehessen hajtani.
Érős eső veszélyei.
 Az erős esőzés miatt a talaj felázik és a nehéz munkagépek elsüllyednek.
 A gépek letalpalása nehézzé, akár lehetetlenné is válik.
 Látási viszonyok romlanak. - Omlásveszély fellépése.
 Gép beázása miatt fellépő hibák.
Hóesés veszélye, teendők hóesés esetén.
 Külső környezet lehűlése miatti előmelegítés.
 Közlekedési sebesség csökkentése az útviszonyok miatt.
 Gép elakadása. - Gép, géprészek lefagyása.
 Folyadékok, kondenzátumok belefagyása a rendszerbe. Kondenzátumok
gyakoribb ürítése.

4, Gépek tárolása, ezen, körülmények között.

A gépek szabadban való tárolása esetén óvni kell a környezet, károsító hatásai ellen. A fedett
tárolók (oldalfal nélküli) létesítése sokat véd a környezeti hatások ellen. Ha nincs lehetőség
ilyen tárolók létesítésére, akkor a gép takarásával, ponyvák alkalmazásával védhetjük meg a
gépeket az időjárási viszontagságoktól.
A szélterhelés ellen a gépeket szélvédett helyen tároljuk. Toronydaruk esetében biztosítani
kell a szabadon elfordulást.
Vagyonvédelmi szempontból a gépeket lezárva, lehetőleg zárt telephelyen őrízzük.

32. Tétel
Gépkezelői munkája során milyen kéziszerszámokat használ? Beszéljen a kézben tartott
munkaeszközök használatának szabályairól. Milyen munkavédelmi előírások
vonatkoznak ezekre az eszközökre?
 Kulcsszavak, fogalmak:
1, Karbantartáshoz használt kéziszerszámok:
 Kalapács, - Kulcsok (villás, keresztkulcs, pneumatikus működtetésű kulcsok,
stb.), - Csavarhúzók (lapos, keresztélű, stb.), - Kézi karos zsírzó
 Fogók., - Kiütő szerszámok.
 Egyéb a gépekhez előírt speciális szerszámok, melyeket a gyártó határoz meg.
Kézben tartott gépi munkaeszközök használatának előírásai:
A gépek kezeléséhez hozzátartozik a műszaki biztonságukat jelentő karbantartási és javítási
munkák elvégzése. Az elvégzendő javítási, karbantartási munkálatok terjedelmét, irányát a
használati információ illetve az üzemeltető határozza meg.
E munkák során a gépesítés jelenlegi szintjén szinte mindenki alkalmazza a gépi működtetésű
kézi szerszámokat. Ezek lehetnek elektromos, pneumatikus vagy belső égésű motorral
működtetett szerszámok.
A motoros kéziszerszámok ütő, forgó vagy a kettő kombinációját képező mozgásformát
előállítva működnek.
Használatuk során vannak olyan veszélyek, amelyek általánosan jellemzik ezeket a
szerszámokat és vannak olyanok amelyek a hajtás energiával függnek össze.
Ezeket kézben tartott gépi hajtású szerszámokat csak szigorúan a használati utasítás és a
biztonságtechnikai előírások szerint szabad használni.

2, Szerelékcseréhez alkalmazott eszközök.

Fellépő veszélyek: Mechanikai veszélyek
Szerszám éle, csúcsa, - Szerszám szabad repülése
Szerszám rögzítetlensége, - A ház elégtelen szilárdsága

65
 Elejtésből eredő ütés
Villamos veszélyek Villamos alkatrész érintése által okozott veszély
Hőhatás által okozott veszély Meleg fogantyú terület, - Hideg fogantyú terület
Zaj által okozott veszélyek
Mozgó részek a szerszámon belül, - Szerszám és munkadarab érintkezése
A munkadarab rezonanciája, - Távozó levegő vagy kipufogás
Nem megfelelő használói információ okozta veszélyek
Szerszám helytelen vagy elégtelen megjelölése, - Helytelen, vagy elégtelen kezelési
utasítás
3, Elektromos, vagy hidraulikus eszközök.
A gyártók a motoros kéziszerszámokat meghatározott szabványi követelmények
figyelembevételével készítik. A veszélyeket műszaki megoldásokkal, biztonsági
reteszelésekkel csökkentik arra a szintre, amely a használót megvédi és megadja azokat a
használati információkat, amelyek ismerete és alkalmazása szükséges a maximális biztonság
szavatolásához.
4, Balesetvédelmi előírások a kéziszerszámokra vonatkozóan.
- érintésvédelem, szúrásvédelem, vágásvédelem, ….stb.
Utasítások a biztonságos használathoz:
A szerszám csak a kezelési utasításban megadott szerszámbetétekkel, szerelési
anyagokkal használható.
Csak a kezelési utasításban megadott fő energia és kenőanyagok használhatók.
Javításhoz csak a gyártó által előírt alkatrészek használhatók.
A javításokat csak a gyártó vagy más szakemberek által meghatározott olyan
képviselők végezhetik, akik megfelelően figyelembe veszik a kezelési utasításban megadott
információkat.
Levegős készülékeknél a legnagyobb üzemi nyomás betartása.
Belsőégésű motorral működtetett szerszámokat nem használunk zárt, vagy gyengén
szellőztetett terekben.
A szerszám soha ne mutasson a kezelő, vagy más személy felé.
A szerszámot úgy kell tartani, hogy megpattanás esetén ne okozhasson sérülést.
A szerszámot szállításkor az energiaellátásról le kell kapcsolni.
A szerszámot kikapcsolt állapotban a fogantyú használatával szabad szállítani.
Egyéni védőeszközök
Kézvédelem (védőkesztyű), - Lábvédelem (védőcipő, lábszárvédő)
Látásvédelem (védőszemüveg), - Hallásvédelem (füldugó stb.)
Fejvédelem (védősisak), Arcvédelem, Testvédelem, stb

33. Tétel
Ismertesse a munkagépekkel történő közúti közlekedés szabályait!
 Kulcsszavak, fogalmak:
1, Gépek szükséges felszerelései a közúti közlekedéshez.
A munkagép közúton csak abban az esetben használható, ha a megfelelő vizsgákon keresztül
ment, és rendszámot kapott! Ebben az esetben fel kell szerelni a munkagépet a KRESZ-ben
előírt jelző, világító berendezésekkel is. Ezek az irányjelző berendezés, a világítás, féklámpa,
és a tolatólámpa. Ezek a járművek lassú járműként piros rendszámot kapnak.
A gépek sebességkorlátozása 25 km/h.
2, Engedélyek.
Alkalmi esetben az illetékes hatóságnál lehet kérni útvonalengedélyt.
A gép közúti közlekedéséhez „B” kategóriás jogosítvány szükséges. Természetesen a
teherautókra szerelt gépek esetén a megfelelő kategóriás jogosítvány megléte elengedhetetlen
követelmény. A közúti közlekedéshez nincs szükség gépkezelői bizonyítványra, vagy
jogosítványra, de ezek hiányában a munkagép, felépítmény nem kezelhető.
Figyelembe kell venni a közlekedésnél a munkára, közlekedésre alkalmas állapotot is.
66
 3, Személyi feltételek.
- 18év vagy szakmunkásiskola, - egészségügyi alkalmasság, - szakképesítés,

34. Tétel
Ismertesse a munkagépek működtetésére használt üzemanyagokat. Beszéljen
jellemző tulajdonságaikról! Milyen biztonságtechnikai szabályok vonatkoznak az
üzemanyagokra?
 Kulcsszavak, fogalmak:

1, Benzin alkotóelemei.
A benzin izokotán és nheptán keveréke. Az oktánszámot oktánmérő motor segítségével
határozzák meg. Magyarországon a 95-ös oktánszámú benzint használjuk a gépek
üzemeltetésére. A benzinek adalékolása tovább javítja azok tulajdonságait, árukat viszont
drágítja. - Fajsúly: 0,72 – 0,76 kg/dm3, - Fűtőérték: 42.000 KJ
- O
Párolgási határérték: 40 – 200 C között. Ez az ottó – motorok keverékképzésénél
és indításánál játszik szerepet.
-
Lobbanási pont: az a hőmérséklet, amelyen a tüzelőanyag gőzei a levegővel
keveredve robbanó elegyet képeznek, és nyílt lángtól meggyulladnak.
-
A benzin lobbanáspontja -23 OC alatt van, ezért tűzveszélyes.
-
Keverési arány: 1 kg benzin tökéletes elégetéséhez 14,7 kg levegő szükséges.
-
Öngyulladási hőmérséklet: 470 – 550 OC
2, Mit jelent az oktánszám?
Kompresszió tűrés: közvetve fejezi ki a tüzelőanyag és levegő keverék öngyulladását,
illetőleg kopogás nélküli összenyomhatóságát. Mértéke az oktánszám.
4, Mi jellemző a gázokra?
A gázolaj összetétele: (normál) cetán és α-metilnaftalin
-
Fajsúly. 0,84 – 0,88 kg/dm3 , - Fűtőérték: 41.500 – 43.000 KJ
-
Lobbanási pont: 100 OC
-
Öngyulladási hőmérséklet: 300–350 OC, sűrítés hatására csökken (30 bar, 210 OC).

3, Mit jelöl a gázolaj cetánszáma?

Gyulladási készség: az égési tulajdonságokat a cetán-szám jellemzi, amely a gyulladási szám
mértéke.

67
 5, Benzin, gázolaj és a gáz főbb jellemzői (pl.: fűtőérték, lobbanáspont, stb.)
Sűrített földgáz(CNG):
A CNG, SŰRÍTETT FÖLDGÁZ folyékony halmazállapotú szénhidrogén gázok elegye,
melynek alapanyaga a bányászott földgáz, és gépjárművek üzemanyagaként, valamint fűtésre
használnak. A sűrített földgáz nemzetközi jelölése a CNG (Compressed Natural Gas).
A sűrített földgáz összetételét tekintve: 90%-a metán (CH4). Ezen kívül tartalmaz etánt
(C2H6), propánt (C3H8), butánt (C4H10), szén-dioxidot (CO2) és nitrogént (N2). A metán a
legegyszerűbb szénhidrogének egyike. Ha tökéletesen égetjük el: egy rész szén-dioxid (CO2)
és két rész víz (H2o) keletkezik pára formájában, így elmondhatjuk, hogy az egyik leginkább
környezetbarát energiahordozó
Cseppfolyós gáz(LPG): Az autógáz halmazállapotát tekintve folyékony szénhidrogének
elegye, amely nem összekeverendő a lég-halmazállapotú földgázzal. A cseppfolyós gáz, más
néven autógáz (angol rövidítése: LPG (Liquefied Petroleum Gas).
A cseppfolyós gáz összetételét tekintve: propán, bután, propilén, izobután, bután, izobutilén és
ezek elegyei. (Tulajdonságait az MSZ EN 589 szabvány rögzíti hazánkban.) A cseppfolyós
motor hajtóanyag - azaz autógáz - közel azonos összetételű a háztartási PB-gázzal. Azonban a
háztartási PB-gázhoz képest az autógázban kevesebb szennyeződés lehet, ezen felül
kénhidrogént, és vizet nem tartalmazhat. A cseppfolyós gáz 95%-ban propánt (C3H8) és
butánt (C4H10) tartalmaz. A fennmaradó 5% nehezebb szénhidrogéneket tartalmaz.
A propán és a bután aránya kb. 40%-60%.
A PB-gáz megbízható, könnyen szállítható, széles körben felhasználható, könnyű és gyors
telepíthetősége révén ideális alternatívája a vezetékes gázszolgáltatásnak, valamint egyéb
kevésbé környezetkímélő energiaforrásoknak. Az alternatív energiahordozók közül az egyik
legtisztábban égő és a legmagasabb fűtőértékkel rendelkező anyag.
Alacsony, megközelítőleg már 6 bar nyomáson, és környezeti hőmérsékleten cseppfolyósítható.
Az üzemanyag kutak részére a cseppfolyós gázt tartályautókban szállítják, és a töltőállomás
tartályaiban tárolják a kimérés helyszínén.
A folyékony gáz nyomása rendkívül függ a hőmérséklettől, így szélsőséges körülmények között
3 és 15 bar között változhat. Nyáron, a napon parkoló autó gáztartályában a megemelkedett
hőmérséklet hatására a nyomás gyakran eléri a 16-18 bar-t is, míg a téli időszakokban -5, -10
°C-s hideg környékén a tartálynyomás akár 2 bárra is lecsökkenhet.
Ha a szabadba kerül azonnal párologni, kezd, és erősen lehűti a környezetét, mert párolgáskor
hőt von el a környezetéből. Térfogata kb. 230-szorosára, növekedik a folyamat közben. Ahol a
folyékony gáz összegyűlik a szabadban, a levegő nedvességtartalma kicsapódik, esetenként meg
is fagyhat. A kiszökött folyékony gáz hatására köd keletkezik a gázsugár közvetlen
környezetében. Ilyenkor a cseppfolyós üzemanyag annyira lehűlhet, hogy a párolgása esetleg
átmenetileg meg is szűnik. Az emberi szervezetre nézve a közhiedelmekkel ellentétben nem
káros, belégzés során mérgezést nem okoz. A belégzését elsősorban a szagosító anyag élettani
hatásai miatt kell kerülni. Ha a levegőbe nagy mennyiségű autógáz kerül, oxigénhiányt okoz. Az
ilyen levegő belégzése bódulatot és esetleg fulladást okozhat.
A CNG gáz néhány tulajdonsága összetételtől függően, légköri nyomáson
 relatív sűrűség: 0,55–0,71 (ASTM D-3588 szerint, a levegőhöz viszonyítva)
3 3
 sűrűsége: 0,7–0,8 kg/m (tárolási nyomáson 128 kg/m )
 moláris tömege 0,016043 kg/mol, - öngyulladási hőmérséklete: 480–640 °C
 alsó-felső gyulladási határkoncentrációja (térfogattörtben): 5–15 %
 lángterjedési sebessége: 0,33 m/s, - alsó fűtőértéke: 0,028–0,041 MJ/L
 alsó fűtőértéke: 47 000 kJ/kg, - felső fűtőértéke: 52 000 kJ/kg
 1 liter földgáz elégetéséhez szükséges levegő mennyisége elméletileg: kb. 9,5 liter
 oktánszáma: kb. 120
 energia sűrűség tartályban: 46,5–49 MJ/kg (6,7–7,9 MJ/L)
 hajtóanyag és a levegő elméleti tömegaránya: 17:1 (égés elméleti levegőszükséglete)
 forráspont: −163 °C, - fagyáspont: -183 °C
 kritikus hőmérséklet -89 °C, - fajlagos hőkapacitás: 2,18 kJ/kg×K
LPG gáz tulajdonságai
A tartályban tárolt, a tartálynyomáson lévő cseppfolyós gáz tulajdonságai a következők:
68
  sűrűsége 0,525…0,56 kg/l, - alsó hőértéke 24,7 megaJoule/l
 hőtágulás 10 °C-onként kb. 4%
 forráspont légköri nyomáson: -5 és -42 °C között van
 -5 °C-on legalább 2,5 bar a gőznyomása
A gáz halmazállapotú, légköri nyomású cseppfolyós autógáz legfontosabb tulajdonságai a
következők: - relatív sűrűsége: 1,8…2; - sűrűsége: 2..2,7 g/l;
 gyulladási hőmérséklete: 490…510 °C; - alsó-felső gyulladási koncentráció: 2-9 tf%;
 lángterjedési sebesség: 32 cm/s; - alsó hőérték: 0,105…0,110 MJ/l;
 1 liter PB-gáz elégetéséhez szükséges levegő mennyisége: kb. 28 liter;
 motoroktánszám: legalább 89 (kb. 100).

6, Tárolásra vonatkozó szabályok.

Folyadékot csak jól záródó palackban, tartályban, edényben lehet szállítani ill. tárolni.
Légnemű anyagokat szintén jól záródó palackban, ill. tartályban tárolhatunk.
Az éghető anyag tárolási helye (talaj, konténer, rakat, állvány) és a kerítés között min. 1 méter
széles területet kell tartani.
Tetőtérben és talajszint alatti helyiségben A és B osztályba tartozó anyagot tárolni nem
szabad. A raktározás és tárolás területét éghető hulladéktól, szennyeződéstől mentesen kell
tartani. Tűzgátló előtérben mindennemű anyagok tárolása tilos.
Nyílt láng és dohányzás tilos.

7, Töltésre vonatkozó szabályok.

Gázüzemű targoncák biztonsági előírásai: gázpalackot csakis az cserélhet, akinek arra
engedélye van. A gáz üzemű targonca leállítása a gázpalack elzárásával történik, hogy a
csövekben ne maradjon nyomás. Elzárás után a csövekben lévő, nyomás alatt lévő gázt
kidolgozza és lefullad magától. Gáz üzemű targonca csakis kültéren, jól szellőző helyen
történhet a káros anyagok kibocsátása miatt (CO, CO2, stb.).

35. Tétel
Ismertesse a közúton, közterületen végzett munka szabályait!
 Kulcsszavak, fogalmak:
1, Gépek szükséges felszerelései a közúti, közterületi munkavégzéshez.
Közterületek környezetében végzett munka:
Ha a gépet közforgalmi utak, vasúti vágányok, repülési útvonalak és repülőterek, valamint
vízi létesítmények vagy útvonalak (közterületek), lakott épületek hatósugarával érintett
közelébe telepítik, illetőleg üzemeltetik, akkor a létesítmény tulajdonosának, üzemeltetőjének,
kezelőjének előírásait is figyelembe véve - a várható kockázatok csökkentése érdekében - a
biztonságos üzemeltetés feltételeit utasításban kell rögzíteni.
A közterületekre kihatóan felállított emelőgép Munkagép) esetén az (emelés)technológiai
utasításban rögzíteni kell legalább a következőket:
- az alkalmazásra kijelölt emelőgép típust a felállítási hely pontos megjelölésével,
- az engedélyezett emelési műveleteket, - az üzemelési terület behatárolását,
- a felállítandó jelzőtáblákat és irányító berendezéseket;
- a pótlólagos biztonsági berendezéseket és intézkedéseket (pl. hajtómű kiiktatás, illetőleg
reteszelés), - forgalom-szabályozást, -elterelést, - védőtető alkalmazását.
Ha indokolt, az emelőgép mozgás területét, kinyúlását úgy kell behatárolni vagy
ellenirányban villamosan reteszelni, hogy a közterület veszélyeztetése ki legyen zárva.
15 m emelőmagasságig az emelőgép munkatere kerettel (fa- vagy acélszerkezet) is
behatárolható, ha a munkaterület legalább kétharmada ezen belül van.

2, Munkaterület kijelölése, biztosítása.

Az elkerítést a vonatkozó jogszabály szerinti színjelöléssel és sötétben megfelelő világítással
kell ellátni.
3, Jelzőőr alkalmazásának követelményei.
69
Amennyiben szükséges jelzőőrt alkalmazunk a munkabiztonság érdekében.
Erősáramú szabadvezeték közelében végzett emelés
Ha az emelőgépet erősáramú szabadvezeték veszélyes (érintési, átívelési) közelébe telepítik,
illetőleg üzemeltetik, akkor a szerkezet feszültség alá kerülését műszaki megoldással kell
kizárni. A vonatkozó jogszabályban foglaltakon túl a telepítés, üzemeltetés megkezdése előtt
ki kell kérni a vezeték kezelőjének (áramszolgáltató) írásbeli nyilatkozatát is a feszültség
nagyságáról és a biztonsági térközről. Ezt az emelőgép-kezelővel írásban is közölni kell.
Veszélyes a távolság, ha az nem haladja meg a táblázatának (a) oszlopában foglalt értéket.
Erősáramú szabad vezetékek közelében üzemeltetett emelőgépnél a vezetékeket feszültséget
mentesíteni kell. Ha ez nem lehetséges, akkor a vezetékszakaszt le kell határolni (pl.
deszkafalakkal), és a táblázat (b) oszlopában foglalt legkisebb biztonsági távolságokat kell
biztosítani:
Feszültség Biztonsági távolság (m)
1000 V-ig 2 (a) 1 (b)
1 kV-110 kV 6 3
110 kV-220 kV 7 4
220 kV-400 kV 8 5
A biztonsági távolságot a legkedvezőtlenebb körülmények (pl. vezetékek szél okozta
mozgása, teher lengése) között is biztosítani kell.
Amennyiben az emelőgép magassága a 4 métert meghaladja és a vezeték szakasz nem
feszültség-mentesíthető, nem határolható el, valamint az emelőgép legjobban kinyúló nem
forgatható vagy süllyeszthető szerkezeti részei és a vezeték függőleges síkja közötti vízszintes
távolság kisebb mint 30 m, illetőleg konzolos emelőgépnél 20 m konzol hossz felett
kevesebb, mint a konzol hossza plusz 10 m, az emelési utasításban rögzíteni kell:
- hogy a legkisebb biztonsági távolság határára jelzőőrt kell állítani
- hogy a legkisebb biztonsági távolságot a vezetékkel párhuzamosan meg kell jelölni (pl.
karók, jelzőszalag);
- hogy a jelzőőrnek minden mozgást le kell állíttatnia, ha az emelőgép, a teher vagy a
teherfelvevő eszköz megközelítette a jelzett vonalat;
- a jelzőőr tartózkodási helyét.
A jelzőőrt egyéb feladattal megbízni nem szabad.
Erősáramú szabadvezeték veszélyes közelébe telepített, illetőleg üzemeltetett emelőgép
kezelőjével és a kötöző, irányító személyzettel a munkálatok megkezdése előtt a
biztonságos munkavégzés feltételeit el kell sajátíttatni, ellenőrizhető módon.
Ha a védőintézkedések ellenére az emelőgép vagy valamelyik része érintkezésbe kerül a
feszültség alatt álló erősáramú szabadvezetékkel, akkor az emelőgép-kezelő:
- adjon hangjelzést, amely az ott-tartózkodó személyek figyelmét felhívja a
veszélyhelyzetre;
- kísérelje meg az emelőgépet eltávolítani a vezetéktől, vagy kérjen intézkedést a vezeték
feszültségmentesítésére;
- csak a biztonsági előírások betartásával hagyja el az emelőgépet úgy, hogy egyszerre ne
kerüljön kapcsolatba az emelőgép fém részével, valamint a talajjal.
Ebben az esetben az ott tartózkodó személyek kötelesek a veszélyes teret elhagyni. A
gyengeáramú - távközlési, adatátviteli - vezetékeket az emelőgéppel úgy kell megközelíteni és
a közelében munkát végezni, hogy a vezeték ütközés miatt ne károsodjon.

4, Gyalogos és járműforgalom biztosítása.

A munkavégzés ideje alatt is biztosítani kell a zavartalan és biztonságos közlekedést a
gyalogosok és a járművek részére is.
Ezek jelzőtáblák, sebességkorlátozó táblák kihelyezésével, vagy forgalomtereléssel
valósíthatók meg.
A gyalogosok biztonságos közlekedése érdekében a járdák védőtetővel való ellátása
megoldást nyújthat. Másik megoldás a gyalogosforgalom elterelése lehet.
70
 5, Munkaterület biztosítása munkanap végén, éjszaka.
A munka befejezése után a munkaterületen rendet kell rakni és el kell takarítani a
törmelékeket és egyéb hulladékot. Be kell fedni a munkagödröket (amennyiben lehetséges). A
munkaterületet mindenképpen körbe kell keríten. Sötétben, ha lehetséges a munkaterület
megvilágítása, vagy a veszélyre felhívó borostyánsárga villogó felszerelése.
Fontos, hogy a munkaterületen hagyott gépek, berendezések vagyonvédelme, illetéktelen
személyek elleni biztosítása megoldott legye. Üzemanyag hordók, áramfejlesztők levegőbe
emelése, vagy ezekre a szerelékek ráengedése nem megengedett.

36. Tétel
Ismertesse az elektromos áram emberi szervezetre gyakorolt káros hatásait! Milyen
műszaki megoldásokat alkalmazunk az áramütés elkerülésére? Mi a teendője, ha
munkatársát áramütés érte?
 Kulcsszavak, fogalmak:
1, Elektromos áram élettani hatásai az emberi szervezetre (izomgörcs égési
sérülés, trombózis, vérbontó hatás).
Az emberi test maga is vezető, ezért, ha a test különböző pontjai között potenciálkülönbség
lép fel, a testen áram indul meg. Az emberi testen áthaladó áram élettani hatásai:
 Az izmok összerándulása. Az agy a testet behálózó idegpályákon keresztül
villamos ingerületek útján mozgatja az izmokat. Áramütés esetén az (áram be- és kilépési
pontjaitól függő) idegeket és izmokat nagyon erős inger érheti, melynek hatására utóbbiak
összerándulhatnak, el is szakadhatnak. A legveszélyesebb, ha az áram a szíven vagy a tüdőn
halad keresztül, mert e létfontosságú szervek izmainak összerándulása a szerv görcsét,
bénulását okozhatja. Az izomsejtek egy csoportja az áram bekapcsolásakor, más csoportja
kikapcsoláskor ingerlődik, ezért az izmokra gyakorolt hatás tekintetében a váltakozóáram
(amely minden félperiódusában kivált ilyen ingerületeket) hatása veszélyesebb.
 Vegyi hatás. Az emberi test szöveteinek igen nagy (kb. 70%) a nedvtartalma, e
nedvek az oldott ásványi sók és más alkotók miatt áramot vezető elektrolitnak tekinthetők. A
vegyi hatás szempontjából az egyenáramú áramütés a veszélyes, mert az ilyenkor
kialakuló elektrolízis miatt a vér és a szövetnedvek veszélyes mértékben elbomolhatnak. A
bontás során keletkező gázbuborékok is veszélyt jelentenek. A vérsejtek rögökké összeállva
eldugíthatják az ereket. (trombózis veszély)
 Hőhatás. A test ellenállásán áthaladó áram hőt termel. A keletkező hő az
érrendszerre a legveszélyesebb, mert az erek fala „törékennyé” válik, utólag vérzések
keletkezhetnek. A 45 °C feletti felmelegedés – a fehérjék (vissza nem fordítható) kicsapódása
miatt – halálos kimenetelű lehet.
Az áram hatása a be- és kilépési pontokon (tehát az áram útján) kívül az áram erősségétől,
frekvenciájától, az áramütés időtartamától, és az emberi szervezet állapotától is függ.
Az áramütést okozó feszültség hatására kialakuló áram erőssége függ az emberi test
ellenállásától. Ezt alapvetően a bőrfelület tulajdonságai ás állapota határozzák meg (száraz,
érdes bőrfelület esetén az ellenállás nagyobb), valamint az érintkező felületek nagysága. A
test ellenállása száraz bőrfelület esetén néhány száz kilóohm szokott lenni, de nedves
bőrfelületnél, vagy ha az áramütést okozó feszültség átüti a bőr felső hámrétegét, néhány
száz ohmra csökken.
A testen áthaladó áramot egy bizonyos érték (az ún. érzetküszöb) alatt nem is érzékeljük.
Az érzetküszöb átlagos esetben, egyenáram esetén 5-6 mA. 15-25 mA áram hatására az
izmok már összerándulnak, a testen áthaladó 25-100 mA már veszélyes, a 100 mA feletti
áram halált okozhat. A megadott áramértékek hozzávetőlegesek, és erősen függenek az
áram útjától és az emberi szervezet pillanatnyi állapotától.

71
A legveszélyesebb az, ha az áram a szíven, a légzőközpontokon, vagy a fejen halad
keresztül. Veszélytelenebb az áramütés akkor, ha az áram útja ezeket a szerveket elkerüli
(pl. a két lábon keresztül vezet).
Az áram hatása frekvenciájától is függ. Egyenáramú balesetnél az áram vegyi hatása a
legveszélyesebb. Hálózati (50 Hz- es) áramütésnél az izmokra gyakorolt hatás a
legjelentősebb. A frekvencia növekelésével a „szkin hatás” miatt az áram a test felületére
szorul ki, és ott égési sérüléseket okozhat.
Minél hosszabb ideig halad át az áram a testen, annál súlyosabb következményeket
okozhat. Számít a szervezet állapota, a figyelem, és az áramütésre való „felkészültség”
is. Ha a villamos árammal dolgozó figyelmes, és fel van készülve az esetleges áramütésre,
az áram hatása gyengébb lehet.

2, Műszaki megoldások (pl.: védőföldelés, EPH, lábrács alkalmazása, stb.)

Érintésvédelem
Közvetlen érintésvédelem azoknak az intézkedéseknek az összessége, amelyekkel
megelőzhető a személyek vagy állatok érintkezése a villamos berendezések aktív részeivel
Közvetett (véletlen) érintésvédelem azoknak az intézkedéseknek és módszereknek az
összessége, amelyekkel a villamos gépek és berendezések feszültség alatt nem álló, de
meghibásodás folytán feszültség (testzárlat) alá kerülő részének az érintéséből származó
veszélyek elháríthatók
Földelés: ha a gép teste a földdel közvetlenül is össze van kötve, ez az összekötés a
földelés. A földelés két részből áll: az F földelőből és a V földelővezetőből. A földelő a talajjal
közvetlen kapcsolatban lévő vezető.
A földelő hálózat a különálló földelőket és a talajban más célból elhelyezett fémrészeket a
talajszint alatt vagy felett egymással vezetővel összekötött egységes rendszer.
Védővezetős érintésvédelmi módok
A védővezetős érintésvédelemhez a villamos szerkezet testét közvetlenül földelt
védővezetővel kell összekötni. Ennek több lehetősége van:
Nullázás esetén a tápláló rendszernek közvetlenül földelt üzemi vezetője van, és ez
csatlakozik a szerkezetek testére A közvetlenül földelt üzemi vezető a többfázisú
rendszerekben általában a nulla vezető, innen a nullázás elnevezés.
Az áram-védőkapcsolás a nullázás vagy védőföldelés esetén alkalmazott kikapcsoló szerv,
amely az áramkör valamennyi üzemi vezetőjén folyó pillanatnyi váltakozó áram előjellel
figyelembe vett összegének a nagyságára működik. Hatásosságának feltétele, hogy a védett
fogyasztót nagyon rövid (0,2 s) időn belül kapcsolja le az öt tápláló hálózatról, ha a testen
létrejövő érintési feszültség meghaladja a megengedhető értéket.
Az áram-védőkapcsolás alapvető követelménye, hogy a védett test földelve legyen. Az
áramvédő kapcsolók, működőképességét havonta ellenőrizni kell!
-
Egyen potenciálra hozás (EPI során a testek és más vezető nem villamos
szerkezeteket kötjük össze, hogy azok azonos (vagy közel azonos) potenciálra kerüljenek.
Védővezető nélküli érintésvédelmi módok:
A védővezető nélküli érintésvédelmi módok az emberi szervezeten keresztülfolyó áramot a
veszélytelen érték alá korlátozó módszerek Az ilyen érintésvédelemmel ellátott villamos
szerkezetek testét nem kell védővezetővel összekötni.
Érintésvédelmi törpefeszültség alkalmazása esetén villamos gépeket és készülékeket
kizárólag törpefeszültségű rendszerekkel tápláljuk, így testzárlat esetén sem léphet fel a
megengedettnél nagyobb érintési vagy lépésfeszültség.
Törpefeszültségű az a berendezés, amelynek névleges feszültsége 50 V-nál nem nagyobb.
Egyenfeszültség esetén a kisebb élettani veszélyesség miatt e feszültség 120 V lehet.
Villamos szerkezetek elszigetelése.
A védőelválasztás azt jelenti, hogy a védendő gépet vagy készüléket nem közvetlenül a
hálózathoz, hanem biztonsági transzformátorhoz csatlakoztatjuk
A szekunder áramkört földelni vagy bármilyen fémszerkezethez kötni tilos!

72
 3, Sérült kiszabadítása, áramkör lekapcsolása.
Teendők áramütés esetén
Az áramütés az izmok görcsös összehúzódását eredményezheti , mely során az idegközpontok
sérülése (bénulása), gyakran szívmegállás léphet fel. Ebben az esetben azonnal el kell kezdeni
az újraélesztést
A teendők elvi sorrendje áramütés esetén:
1. Kiszabadítás az áramkörből. 2. Elsősegélynyújtás. 3.Az orvos vagy a mentők
értesítése. 4.A tűzoltóság és a rendőrség értesítése (ha szükséges). 5.A munkahelyi vezetők
értesítése.
A sorrend az adott szituációtól függően változhat! Menteni csak 1000V alatti áramkörből
szabad, nagyfeszültségű áramkörből még szakképzetteknek is életveszélyes.
Áramütött kiszabadítása kisfeszültség esetén
- kikapcsolással: Berendezés kikapcsolásával: főkapcsoló
lekapcsolása, biztosíték kicsavarása
o A vezeték elvágásával Ez a művelet szakember nélkül veszélyes!
- kikapcsolás nélkül: áramütött kiszabadítása Fontos, hogy ne
érintsük meg! Ez történhet: - szigetelt eszközzel (pl.: fanyelű lapát), - száraz
fapadlón állva, ruhával becsavart kézzel, áramütött ruhájánál fogva (másik
kezünkkel ne érintsünk semmit!), - ha a padló nem szigetelt akkor lábunk alá
többszörösen összehajtott ruha (vizes padlón nem alkalmazható)
Áramütött kiszabadítása nagyfeszültség esetén
 áramütötthöz ne közeledjünk!
 a kikapcsolást csak a helyi villamos művek szakembere végezheti!

4, Elsősegélynyújtás.
Elsősegélynyújtás:
1. Eszméletén lévő áramütött:
 Ha nincs egyéb sérülés, akkor értesítjük az orvost.
 Ha eszméletlen volt, de magához tért, akkor le kell fektetni és orvost
kell hívni hozzá
 égési sérülések esetén az égési sebeket ellátjuk. A sérültet feleslegesen
ne mozgassuk, orvosi engedély nélkül étel, ital, gyógyszer nem adható az áramütöttnek!
2. eszméletlen áramütött:
 életfunkciók ellenőrzése
 hanyatt fektetés, légutak szabaddá tétele
 légzés megfelelő ha ütemesen emelkedik+süllyed a mellkas és a hasfal
3. eszméletlen áramütött (légzés, keringés van):
 légutak szabaddá tétele után a sérültet stabil oldalfekvő állapotba
helyezzük.
4. eszméletlen áramütött (nincs légzés):
Az újraélesztés ABC-jének alkalmazása: - Átjárható légutak biztosítása, - Befúvásos
lélegeztetés, - Cirkuláció fenntartása.

 30x mellkas kompresszió 18 másodperc alatt, majd 2x befúvás.

5, Segítségkérés, mentők értesítése
A lehető leghamarabb értesítsük az orvost, majd a mentőket!

73
Targoncavezető
Segédanyag
„B”

74
 1, B Tétel
Csoportosítsa a targoncákat! Milyen előnyökkel járnak a különféle targonca típusok?
 Kulcsszavak, fogalmak:
1, Kezelő pozíciója szerinti csoportosítás.

gyalogkiséretű targonca vezető állásos targonca vezető üléses targonca

 Ezen kívül vannak különleges targoncák is mint a vezető nélküli targoncák
(automata vagy távvezérlésű)

2, Meghajtás módja szerinti csoportosítás.

- belsőégésű motoros (Diesel, Ottó, Gázüzemű), - elektromos, - kombinált

3, Elvégezhető műveletek szerinti csoportosítás.

 szállítótargoncák (saját - rögzített vagy billenthető - rakfelülettel),
 vontatótargoncák (pótkocsik, utánfutók vontatására - nincs sem saját rakfelületük,
sem emelőszerkezetük)
 emelőtargoncák és emelőkocsik,
 különleges rendeltetésű és szerkezeti kialakítású (pl. komissiózó) targoncák.

4, Emelési magasság szerinti csoportosítás

kis magasságig emelő, - közepes magasságig emelő, - nagy magasságig emelő

5, Kialakításból adódó előnyök

A targoncák hátsó kerék kormányzása fordulékonnyá teszi a szerkezeteke. Egyes targoncák
kialakításukból adódóan akár helyben is képesek megfordulni. Mivel a teher nem a
kormányzott keréken van, ezért a kormányzás is könnyű, bár ehhez a kormánymű szerkezete
is nagyban hozzájárul.
A targoncák megfogószerkezetei a felhasználás módjának, a szállítandó anyagnak, árunak
megfelelően választhatók ki, cserélhetők.
A villamosmotoros targoncák előnyei:
- csendes üzeműek, - a levegőt nem szennyezik,
- a hajtómotornak nincs üresjárata, jól gyorsulnak, a munkaműveletek gyors
váltására képes
E meghajtó motorfajta hátránya viszont:
- az akkumulátorok feltöltésének hosszú időszükséglete (6…8 óra);
- a feltöltéshez külön segédberendezés és jó légcserével rendelkező terület kell;
- a töltés során robbanásveszélyes gáz (hidrogén) keletkezik;
- sebességük a telep kimerülésével fokozatosan csökken, ez különösen a műszakok végén
jelenthet problémát;
- nagy igénybevétel esetén cseretelepekre van szükség, mert az akkumulátorok esetleg a 8
órai műszakra nem rendelkeznek elegendő energiával; - a telepek tömege nagy.
Fentiek miatt a villamosmotoros targoncákat ritkán használunk szabadtéri tárolótereken.
Tiszta és zajtalan üzemük miatt viszont kiválóan megfelelnek a zárt területű raktárakban,
beltéri árumozgatásra.

75
A belsőégésű motorokkal üzemeltetett targoncák előnyei között kell megemlíteni, hogy
- üzemi körülményekre kevésbé érzékenyek, robusztusak;
- a felhasznált üzemanyag gyorsan pótolható;
- könnyen áttelepíthetők, mert feltöltésükhöz nem igényelnek speciális eszközöket.
Hátrányuk viszont, hogy
- a levegőt erősen szennyezik (ez főként a diesel meghajtású targoncákra vonatkozik, a
gázüzeműekre jóval kisebb mértékben); - üzemük zajos; - gyúlékony,
robbanásveszélyes üzemanyagot használnak; - üresjáratuk van.
A felsorolt tulajdonságokból látható, hogy ezek a targoncák viszont éppen a szabadtéri tároló
helyeken használhatók gazdaságosan, de a gázüzemű targoncák jól beválnak a nagyobb
légterű zárt raktárakban is.

2. B Tétel
Milyen személyi és tárgyi feltételei vannak a targoncákkal történő munkavégzésnek?
Milyen kockázatai és veszélyei vannak a targoncás munkakörnek?
 Kulcsszavak, fogalmak:
1, Életkor.
2, Orvosi alkalmasság.
3, Gépek kezeléséhez szükséges kezelői jogosultságok.
 Betöltött 18. életév., - Egészségügyi alkalmasság.
 Gépcsoportnak megfelelő szakképesítés elágazás megléte. Bizonyos esetekben
jogszabály által előírt hatósági jogosítvány.
 Üzemben tartótól írásos megbízás a gép kezelésére.
 Munkahelyi előírt munkavédelmi, tűzvédelmi oktatás megléte.

4, Munkavédelmi oktatás, munkáltatói megbízás.

A munkáltatónak oktatás keretében kell gondoskodnia arról, hogy a munkavállaló
 munkába álláskor, - munkahely vagy munkakör megváltozásakor,
 a munkavégzés körülményeinek megváltozásakor,
 a munkaeszköz átalakításakor vagy új munkaeszköz üzembe helyezésekor
 új technológia bevezetésekor
elsajátítsa és a foglalkoztatás teljes időtartama alatt rendelkezzen az egészséget nem
veszélyeztető és biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel, megismerje a
szükséges szabályokat, utasításokat, információt.
Az oktatást a rendes munkaidőben kell megtartani és szükség esetén időszakonként meg kell
ismételni. Az oktatást célszerűen tervezni kell, annak megtörténtét oktatási naplóban rögzíteni
kell és az oktatott személyekkel azt alá kell íratni. Az ismeretek elsajátításáról a
munkáltatónak célszerűen meg kell győződnie, ennek formája lehet pl. munkavédelmi
vizsgakötelezettség előírása.
A munkáltatónak gondoskodnia kell arról, hogy azon a munkahelyen, ahol veszély fenyeget,
oda csak erre is kiterjedő oktatásban részesült munkavállalók léphetnek be. A szükséges
ismeretek megszerzéséig a munkavállaló önállóan, felügyelet nélkül nem foglalkoztatható.
Munkáltatónak írásban kell megbízni a munkavállalót a gép kezelésével.
A munkavédelmi oktatás formái: Az előzetes oktatást a munkakörben foglalkoztatás előtt
kell megtartani: itt figyelemmel kell lenni a munkakör és a munkavégzés sajátosságaira, a
munkavégzéshez szükséges elméleti és gyakorlati ismeretek, jártasság megszerzésére.
Az időszakos oktatás célja az ismeretek szinten tartása illetve a folyamatos munkavégzéshez
szükséges új ismeretek átadása.

76
Rendkívüli oktatást súlyos munkabaleset, rendkívüli esemény, súlyos üzemzavar esetén
indokolt tartani, figyelemfelkeltés, tanulságok átadása céljából.
5, Egyéni és csoportos védőeszközök.
Egyéni (személyi) védőfelszerelések: A biztonságos és egészséges munkavégzés
követelményeit elsősorban műszaki, szervezési eszközökkel kell kielégíteni. Úgy kell
kialakítani a technológiát, és olyan munkaeszközöket kell használni, hogy balesetveszélyt ne
jelentsenek, a munka környezeti tényezői (levegő, zaj, hőmérséklet stb.) egészségügyi
ártalmat ne okozzanak.
Ha a műszaki védelem teljes körű biztonságot nem tud adni, kiegészítésképpen,
használjuk az egyéni védőeszközöket, védőfelszereléseket.
Az egyéni védőfelszerelés - ahol szükséges - a munkavégzés feltétele; ahol ez nincs, a
munka nem kezdhető meg, ill. a védőeszköz nélküli munkavégzést le kell állítani. A dolgozók
egyéni védőfelszereléssel való ellátása a munkáltató kötelezettsége, nem hárítható át a
dolgozóra.
A védőeszköz karbantartásáról, tisztításáról a munkaadónak kell gondoskodnia. A
munkavállaló azonban köteles a rendelkezésére bocsátott egyéni védőeszközt,
védőfelszerelést a rendeltetésének megfelelően használni és tisztításáról gondoskodni.
Az egyéni védőfelszerelésnek kihordási ideje nincs.
Az egyéni védőfelszereléseket általában a védendő testrész szerint csoportosítjuk:
Fejvédő eszközök: - Mechanikai sérülések ellen használható munkavédelmi sisak.
- Szennyeződések és kisebb mechanikai sérülések ellen védő sapka. Sapka, kendő
viselése kötelező ott, ahol forgó, mozgó alkatrészek miatt a hajat takarni kell.

Arcvédő eszközök: - Elsősorban a mechanikai, hő- és egyéb sugárzás, továbbá vegyi

ártalmak ellen nyújtanak védelmet, fejpántra vagy sisakra szerelt védőlemez.
– A szem és az arc együttes védelmére használatos az ívhegesztővédőpajzs.
Szemvédő eszközök: - A por, szemcsék, forgácsok által okozott sérülések megelőzésére
védőszemüveget használunk.
Légzésvédő eszközök: - Elsősorban a légzőszerveken keresztül a szervezetbe kerülő,
egészségre ártalmas anyagok bejutásának megakadályozása, ill. a szervezet friss levegővel,
oxigénnel való ellátása a feladatuk. A szennyező anyagok lehetnek részecskék (por, füst, köd),
gázok és gőzök.
- félálarc. - kombinált félálarc - teljes álarc - friss levegős és a sűrített levegős
készülékek
Hallásvédő eszközök: - Védősisak - Védő fültok - Zajvédő füldugó
- Zajvédő vatták
Védőruházat. A védőruházat a testet védi a munkavégzés során fellépő ártalmak ellen.
Ezek lehetnek:
 mechanikai hatások; - hideg-, ill. meleg ártalmak;
 a nedvesség és víz hatása (átázás); - maró anyagok (sav, lúg, olaj) ártalma;
 a megégés veszélye; - elektrosztatikus feltöltődés;
 biológiai ártalmak (pl. fertőző anyagok)
Lábvédő eszközök. - Szandál - Félcipő - Bakancs - Csizma
Ezek lehetnek orrmerevítősek, csúszás gátlással, gumitalp szigetelés.
A kéz védelme: - Különféle védőkesztyűk.
Csoportos védőeszközök: A védőeszköz vagy berendezés hatósugarán belül tartózkodó
összes személy védelmét szolgálja (korlátok, védőfalak, burkolatok stb.).

6, Gépek, technológia megfelelősége.

16/2008. (VIII. 30.) NFGM rendelet 3. § (1)6 Gép vagy részben kész gép csak akkor

77
hozható forgalomba vagy helyezhető üzembe, ha megfelel az e rendelet szerinti biztonsági
és egészségvédelmi előírásoknak, és rendeltetésszerű összeszerelés, karbantartás és használat,
vagy az ésszerűen előre látható rendellenes használat mellett nem veszélyezteti a személyek,
állatok életét, testi épségét, egészségét és a vagyonbiztonságot, valamint adott esetben a
környezetet.
(2)7 A gépet vagy részben kész gépet úgy kell tervezni, gyártani, kialakítani, és akkor lehet
forgalomba hozni, ha megfelel az 1. mellékletben meghatározott alapvető biztonsági és
egészségvédelmi követelményeknek. A környezetvédelemmel kapcsolatos alapvető
egészségvédelmi és biztonsági követelmények csak az 1. melléklet 2.4. pontjában említett
gépekre alkalmazandók.
(3) Az olyan gépet, amely a CE jelölést viseli, és amelyhez mellékelték a 3. melléklet A.
pontjában meghatározott tartalmú EK-megfelelőségi nyilatkozatot, úgy kell tekinteni, mint
amely megfelel e rendelet rendelkezéseinek.
(4) A honosított harmonizált szabványnak megfelelően gyártott gépet úgy kell tekintetni,
hogy az megfelel a szabvány által lefedett alapvető biztonsági és egészségvédelmi
követelményeknek.
(5) A (4) bekezdésben említett honosított harmonizált szabványok jegyzékét a Magyar
Szabványügyi Testület a hivatalos lapjában közzéteszi.
1. számú melléklet 1. A CE megfelelőségi jelölés a következő szimbólumból áll.

2. Ha a CE-jelölést kicsinyítik vagy nagyítják, a fenti rajz arányait be kell tartani.

3. A CE-jelölés különböző elemeinek magassága azonos, de 5 mm-nél kisebb nem lehet. Ezt a
minimális méretet nem kell tekintetbe venni kisméretű gépek esetében.
4.19 A CE-jelölést a gyártó vagy meghatalmazott képviselője nevének közvetlen közelében
kell elhelyezni, ugyanolyan módszerrel rögzítve.
Ha az 5. § (3) bekezdés c) pontjában és az 5. § (4) bekezdés b) pontjában említett teljes
minőségbiztosítási eljárást alkalmazták, a CE-jelölés után fel kell tüntetni a bejelentett
szervezet azonosító számát.

7, Foglalkozási ártalmak, veszélyek, kockázati tényezők.

Mechanikus veszélyek: - Zúzódás veszély - Nyíródás veszély - Vágás, levágás
veszély - Felcsavarásveszély - Behúzás- befogás veszély - Ütésveszély - Átszúrás,
beszúrás veszély - Súrlódás, dörzsölés veszély - Nagynyomású folyadék kifröccsenése
Részek kilökődése - Állékonyság elvesztése - Megcsúszás, botlás, leesés veszély
Villamos veszélyek - Villamos érintkezés - Elektrosztatikus feltöltődés - Villámcsapás
Hőhatás veszélyei - Égés, forrázás, érintkezés, láng, robbanás - Sugárzó hő veszélye
Zajártalmak - Hallás sérülés - Beszédérthetőség korlátozása - Rezgés
Mozgatott anyag lehetséges veszélyei - Mérgezés (belégzés, érintés, fröccsenés)
Biológiai veszélyek - Sugárzás
Ergonómiai veszélyek - Kezelőelemek nem megfelelő kialakítása - Rossz testtartás,
üléshelyzet - Túlzott erőkifejtés
Monoton munka - Nem megfelelő rálátás a teherre, közlekedési útra

78
Nem megfelelő helyi megvilágítás - Személyi védőfelszerelések nem megfelelő használata
Hibás működés - Emberi hiba

3. B Tétel
Ismertesse a targoncavilla kialakítását! Beszéljen a különböző targoncavilla típusokról!
Ismertesse a villahosszabbító kialakítását. Hogyan történik a villahosszabbító rögzítése a
targoncára?
 Kulcsszavak, fogalmak:
 1, Targonca általános felépítése, részei

1.emelővilla

2. emelőkocsi
3.emelőkocsi kerekei
4. mozgó emelőoszlop
5. mozgó emelőoszlop kerekei
6. álló emelőoszlop
7. emelőhidraulika
8. billentő hidraulika
9. meghajtómotor
10. hajtott és fékezett kerekek

11. kormányzott kerék

12. kormány

13. vezetőülés

14. hidraulika vezérlőkarjai

15. rögzítő fék

16. ellensúly

79
 2, A targoncavilla kialakítások (pl: szikramentes, rúdra fűzhető, stb.)

Lehetnek még: - Rúdra fűzhető és felakasztható. - Rozsdamentes és szikra biztos.

 Kitolható és kihúzható (hidraulikus mozgatású) - Megfordítható és hegeszthető.
 Stb.

3, Villahosszabbító kialakítása, rögzítése.

Villahosszabbító: Hasáb alakú, könnyű, nagyméretű rakományokhoz használható, a villákra
húzható és azokon rögzíthető eszköz
A munkaszerelékeket rögzíteni kell a targonca villájára. Miután a targoncavezető a villákra
ráhúzza, a villahosszabbítót a szerelék végén kialakított furatba a csapszeg behelyezésével
kell biztosítani. A villahosszabbító nem lehet hosszabb a villa 60 %-nál.
Ha villahosszabbítót használunk, akkor a szereléknek megfelelő terhelési diagrammal kell
ellátni a targoncát.
A targoncákra történő egyéb szerelékek felrakásánál figyelembe kell venni a szerelék súlyát,
mert ez befolyásolja a targonca teherbírását.
4, Targonca terhelhetőségének változása.
Terhelési diagram vagy adattábla - magasság, villán kifelé, új adattábla.

4. B Tétel
Ismertesse a targoncákra szerelhető adaptereket! Milyen munkák végezhetők a
különböző adapterekkel? Hová történik a különféle adapterek felszerelése a
targoncákon?
 Kulcsszavak, fogalmak:

1, Adapterek fajtái. (fogó, fordító, ömlesztett anyagszállító, stb.)

2, Elvégezhető munkák.
 Villa - talán a legelterjedtebb megfogószerkezet.
 Villahosszabbító - hasáb alakú, könnyű, nagyméretű rakományokhoz használható, a
villákra húzható és azokon rögzíthető eszköz.
 Emelőtüske - megfelelően méretezett csőből és csatlakozórészből áll, belső üreggel
vagy nyílással rendelkező rakományok, terhek (pl. tekercsek, betoncsövek) felvételére
és szállítására alkalmas.
 Darugém - a darugémen lévő horogra köthetők fel egyedi méretű vagy alakú
rakományok.

80
  Kanál ömlesztett anyagokhoz - apró szemcséjű és porszerű anyagok (gabona, szén stb.)
merítéséhez, szállításához.
 Bálafogó - hidraulikus hengerekkel működtetett oldalszorító pofákból álló szerkezet. A
pofák kialakítása az anyaghoz igazodik. A szorítópofák nyomóerejét a targonca
hidraulikus rendszerébe beépített nyomásszabályzóval lehet beállítani. Korszerű
targoncákon a bálák méretét szenzoros érzékelők határozzák meg.
 Szerelőkosár, munkapódium - a kiszolgáló személyzet emelhető vele - szerelési,
festési vagy egyéb munkákhoz.
 Konténerek, üstök – ömlesztett, vagy folyékony anyagok szállítására alkalmasak.
Készülhet nyitható aljjal vagy fordítószerkezettel.
 Hordófogó adapter – lehet peremfogó vagy palástfogó kivitelű. Hordók szállítására
használják.
 Tolólap Stb.
Néhány adapter rajza:

A targoncák megfog szerkezetei mindig a felhasználás módjának, a szállítandó anyagnak,

árunak megfelelően választhatók ki, cserélhetők. Nagyon fontos követelmény, hogy csak
gyárilag kialakított megfogószerkezetekkel lehet a targoncákat üzemeltetni, mivel más-más
megfogószerkezetek alkalmazása esetén a stabilitási viszonyok megváltoznak, a targonca
üzem közben esetleg a névlegesnél kisebb terhelésnél is felborulhat.

3, Villakocsira való felszerelés

4, Targoncák villájára történő felszerelés
A munkaszerelékeket rögzíthetjük a targonca villájára, vagy az emelőkocsira.
Villára történő szerelés esetén gondoskodni kell a szerelék biztonságos rögzítéséről.
Amennyiben a szerelék valamely funkciója hidraulikusan működtethető a megfelelő
csőcsatlakozással be kell kötni a hidraulikus rendszerbe. A targonca terhelhetőségénél
figyelembe kell venni a szerelék súlyát is. A felszerelési és biztonságos rögzítési
műveleteknél a gépkönyv utasításait kell követni.

5. B Tétel
Ki lehet irányító személy az emelési művelet során? Hogyan kommunikálhat egymással
az irányító személy és az emelőgép kezelője? Ismertesse az irányító személy karjelzéseit!
 Kulcsszavak, fogalmak:
1, Az irányító személy kijelölésének szabályai.

81
 Irányító személy: Akit az emelőgép üzemeltetésére vonatkozó szabályok ellenőrzésével, a
különleges körülmények között végzett emelési műveletek irányításával az üzemeltető –
munkáltató – megbízott. Ha a munkáltató nem jelöl ki a munkaterületre irányító személyt,
akkor a gép kezelője megteheti azt.
Irányítását önállóan az a személy végezheti, aki:
 18. életévét betöltötte,
 a feladat elvégzésére a vonatkozó jogszabály szerint előzetes és időszakos
munkaköri orvosi vizsgálat alapján alkalmas, és
 a munkájához szükséges szakmai és munkavédelmi ismereteket oktatás keretében,
igazolható módon elsajátította.
Az irányító kötelessége, hogy kialakítsa az építési munkahelyen a munkagépek, járművek
közlekedési rendjét, és ezt a megfelelő jelzések elhelyezésével az érintettek tudomására
hozza.
A teher elhelyezését végző személynek és - ha szükséges - a kijelölt irányítónak úgy kell
elhelyezkednie, hogy őt a gép kezelője jól láthassa.

2, Irányító személy megkülönböztetése a többi dolgozótól.

Az irányító személyt a munkaterületen meg kell különböztetni a többi dolgozótól.
Így a gépkezelő a magasból is jól látja, hogy ki az irányító.
A megkülönböztetés lehet: - karszalag használatával
 többi munkástól eltérő láthatósági mellény alkalmazásával
 többiektől eltérő színű fejvédő használatával.

3, Kommunikáció lehetőségei (beszéd, rádió, kézjelek).

Az irányító és gépkezelő(k) egymás közötti közvetlen és kifogástalan információs kapcsolatát
biztosítani kell.
Harmadik személyen keresztül a tájékoztatás nem megengedett.
Információ megszakadása esetén vészjelet kell adni, műveletet le kell állítani.
 A munkagép kezelőjét az irányító kézjelek adásával irányítja. E jelzéseket csak a gép
vezetője, illetve az irányítója adhatja. A gép vezetője mások által adott jelzést csak
vészjelzés tekintetében vehet figyelembe
 Ha a munkakörnyezet lehetővé teszi a gép kezelőjét élő szóval is lehet irányítani.
 A gép kezelője és az irányító személy között rádió összeköttetés is létesíthető. Ebben az
esetben oda-vissza kommunikációt kell megoldani.

4, Irányító karjelzései.

82
83
6. B Tétel
Beszéljen a villamos szabadvezeték környezetében végzett emelés szabályairól! Mekkora
védőtávolságokat alkalmazunk a különböző feszültségértékű hálózatoknál? Hogyan
biztosíthatók ezen, védőtávolságok megtartása? Milyen teendői vannak a gép
kezelőjének, ha az erősáramú villamosvezetékbe akadt gép áram alá kerül?
 Kulcsszavak, fogalmak:
1, A munkaterület biztosítása, engedélyek megkérése.
Erősáramú szabadvezeték közelében végzett emelés
Ha az emelőgépet erősáramú szabadvezeték veszélyes (érintési, átívelési) közelébe telepítik,
illetőleg üzemeltetik, akkor a szerkezet feszültség alá kerülését műszaki megoldással kell
kizárni. A vonatkozó jogszabályban foglaltakon túl a telepítés, üzemeltetés megkezdése előtt
ki kell kérni a vezeték kezelőjének (áramszolgáltató) írásbeli nyilatkozatát is a feszültség
nagyságáról és a biztonsági térközről. Ezt az emelőgép-kezelővel írásban is közölni kell.

84
Veszélyes a távolság, ha az nem haladja meg az 5.4.2. pont táblázatának (a) oszlopában foglalt
értéket. Erősáramú szabad vezetékek közelében üzemeltetett emelőgépnél a vezetékeket
feszültséget mentesíteni kell.

2, Védőtávolságok meghatározása a feszültség függvényében.

Ha ez nem lehetséges, akkor a vezetékszakaszt le kell határolni (pl. deszkafalakkal), és a
táblázat (b) oszlopában foglalt legkisebb biztonsági távolságokat kell biztosítani:
Feszültség Biztonsági távolság (m) (a) (b)
1000 V-ig 2 1
1 kV-110 kV 6 3
110 kV-220 kV 7 4
220 kV-400 kV 8 5
A biztonsági távolságot a legkedvezőtlenebb körülmények (pl. vezetékek szél okozta
mozgása, teher lengése) között is biztosítani kell.

3, Elkerítés, jelzőőr alkalmazás, megjelölés szabályai.

Amennyiben az emelőgép magassága a 4 métert meghaladja és a vezeték szakasz nem
feszültség-mentesíthető, nem határolható el, valamint az emelőgép legjobban kinyúló nem
forgatható vagy süllyeszthető szerkezeti részei és a vezeték függőleges síkja közötti vízszintes
távolság kisebb mint 30 m, illetőleg konzolos emelőgépnél 20 m konzol hossz felett kevesebb,
mint a konzol hossza plusz 10 m, az emelési utasításban rögzíteni kell:
- hogy a legkisebb biztonsági távolság határára jelzőőrt kell állítani
- hogy a legkisebb biztonsági távolságot a vezetékkel párhuzamosan meg kell jelölni (pl.
karók, jelzőszalag);
- hogy a jelzőőrnek minden mozgást le kell állíttatnia, ha az emelőgép, a teher vagy a
teherfelvevő eszköz megközelítette a jelzett vonalat;
- a jelzőőr tartózkodási helyét.
A jelzőőrt egyéb feladattal megbízni nem szabad.
Erősáramú szabadvezeték veszélyes közelébe telepített, illetőleg üzemeltetett emelőgép
kezelőjével és a kötöző, irányító személyzettel a munkálatok megkezdése előtt a biztonságos
munkavégzés feltételeit el kell sajátíttatni, ellenőrizhető módon.
4, Gépkezelő jelzési és jelentési kötelezettsége, ha a gép áram alá kerül.
Ha a védőintézkedések ellenére az emelőgép vagy valamelyik része érintkezésbe kerül a
feszültség alatt álló erősáramú szabadvezetékkel, akkor az emelőgép-kezelő:
-Adjon hangjelzést, amely az ott-tartózkodó személyek figyelmét felhívja a veszélyhelyzetre;
-Az ott tartózkodó személyek kötelesek a veszélyes teret elhagyni
-Kísérelje meg az emelőgépet eltávolítani a vezetéktől, vagy kérjen intézkedést a
vezetékfeszültségmentesítésére;
5, Gép biztonságos leállása, helyszín biztosítása.
-Csak a biztonsági előírások betartásával hagyja el az emelőgépet úgy, hogy egyszerre ne
kerüljön kapcsolatba az emelőgép fém részével, valamint a talajjal.
-A helyszínt körül kell keríteni megakadályozva, hogy bárki a gép közelébe tudjon kerülni.
-Azonnal értesíteni kell a munkahelyi vezetőt és az áramszolgáltatót.
-A helyszínt elhagyni TILOS!

85
7. B Tétel
Milyen teendői vannak a targoncavezetőnek munka megkezdése előtt a munkaterülettel
kapcsolatban? Beszéljen a teher letételének szabályairól! Sorolja fel a tiltott
teherlehelyezési helyeket?
 Kulcsszavak, fogalmak:
1, Munkaterület felmérésének szabályai.
Munkaterület alakját , méretét, a terület aljzatát, egyenetlenségét, az ott elhelyezett
tárgyakat, és minden olyan dolgot, mely befolyásolhatja a szállítást azt meg kell tekinteni.

2, Munkaterület biztosítása.
A munkaterületet körül kell határolni jól látható szalaggal, korláttal, táblával, minden olyan
eszközzel, ami megakadályozza a behatolását a külső ott munkát nem végző személyeknek.
Teher helyes szállítása A teher megközelítése leengedett villaszárral, hátradöntött oszloppal
történik. A teher előtt megállva az oszlopot függőleges helyzetbe állítjuk. A terhet a villa
tövéhez a lehető legközelebb vesszük. A szállító magasság beállítása után, - mely a földtől
maximum 30 cm van - az oszlopot teljesen hátra döntjük.
A szállítási sebesség helyes megválasztására is ügyelnünk kell.
- a targoncák megengedett sebessége: műhelyekben  5 km/h
- széles utakon, üzemek között  10 km/h
- be nem épített szabad területen  15 km/h
Ha a rakomány 1,7 m-nél nagyobb, csak hátramenetben szállítható. A padozatnak (útnak)
egyenletesnek kell lennie.
Csak megfelelően rögzített terhet szabad megemelni. A terhet pántolással, fóliázással
rögzíthetjük a raklaphoz.
Terhet lejtőn lefelé való mozgatása esetén mindig háttal visszük, teljesen magunkra döntve.
Szükség esetén rögzíthetjük is a terhet az emelővillára. Pl.:pántolással.

3, Teher helyének meghatározása, előkészítése.

A teher helyének előkészítése
Meg kell vizsgálnunk a következőket:
 Letehetjük-e a terhet arra helyre?
 Megfelelő-e a stabilitása, teherbírása?
 Van-e elegendő hely a megközelítésre, lehelyezésre?
Szükség esetén alátétfákat is alkalmazhatunk, melyre rátehetjük azokat az árukat, melyek
nincsenek raklapra téve. Ha kiékelés szükséges elő kell készítenünk az ékeket, rögzítő
elemeket.
5, Teher letétele.
4, Szállítási, anyagmozgatási útvonal kijelölése.
Teherelhelyezés, rakatképzés szabályai Homlokvillás targoncával a rakodást a
következő módon kell végrehajtani:
- szállítási helyzetben lévő teherrel meg kell közelíteni a rakodási helyet;
- a terhet függőleges oszlopállásban a rakathalmaz magassága fölé kell emelni, majd így
a rakodási helyre kell állni;
- a terhet lassan, óvatosan és pontosan a rakat fölé kell helyezni, majd le kell rakni,
vigyázva arra, hogy biztosan felfeküdjék;
- a villát az emelőszerkezet kis mértékű lesüllyesztésével a teher alól fel kell szabadítani;
- lassan hátra kell hajtani és a villát szállítási, alsó helyzetbe kell hozni.
Ha terhet rakományról kell levenni, a műveleteket fordított sorrendben kell végrehajtani.

86
 6, Tiltott teherlehelyezési helyek (pl: tűzcsap, akna, stb.)
Terhet még ideiglenesen is tilos letenni:
 tűzcsap, tűzoltó készülék elé, - vészkijárat elé
 közlekedési útvonalra, - főkapcsoló, kapcsolószekrény elé
 kijárat, bejárat lépcső elé, - aknafedőre
 nem megfelelő teherbírású, stabilitású helyre
 olyan helyre, ahol eltakarja a munkavédelmi jelzéseket, feliratokat.

8. B Tétel
Beszéljen a polcokon, állványokon történő tárolás szabályait! Milyen
rakodástechnológiai szabályokat kell betartani ezeken a tároló helyeken? Milyen
műszaki megoldásokkal könnyíthető meg ez a raktározási mód?
 Kulcsszavak, fogalmak:
1, Polcok, állványok rögzítése, feliratozása, polcos tárolás szabályai
2, Rakományok elhelyezése polcokon, állványokon
Polcos tárolás.A polcokat eldőlés, elborulás ellen biztosítani kell.
Fel kell tüntetni a polcokon a teherbírást! A polcokon található áruk nevét is fel kell tüntetni.
A polcsorok közti távolságokat úgy kell meghatározni, hogy az fel és lerakás biztonságosan
végrehajtható legyen.
Gondoskodni kell a polcok érintésvédelmének műszaki megoldásairól is.
A nagyobb súlyú-, terjedelmű termékeket a polcok alsó részén helyezik el, az apróbb, kisebb
méretű, súlyú termékek, kerülhetnek feljebb
Éghető anyagot csak nem éghető anyagú polcon szabad tárolni!
Állványos tárolás esetén ügyelni kell a raklapok pontos elhelyezésére, különben a rakat
leeshet, keresztbe fordulhat. Az ilyen rakat sérülhet, a kiemelése nehéz és veszélyes művelet
emberre és gépre egyaránt.
3, Egységrakomány képzés ezen, tárolási módoknál.
Egységrakomány fogalma: Kismértékű-tömegű árukból összeállított nagyobb
méretű, gépekkel kezelhető szállítási, rakodási, tárolási egység.
Egységrakomány előnyei és hátrányai
• Előnye: árukezelés, raktározás gépesített, áru fokozott védelme, csomagolás
költségcsökkentését, integrált szállítási lánc létrehozását.
• Hátrány: az egységrakományt képző eszközök drágák, és az üres egységrakomány képző
eszközök üres visszaszállítása plusz költség.
Egységrakományok képzése, rögzítése, tárolása:
• Úgy alakítsuk ki, hogy szállítás során a rakomány ne sérüljön.
• Tartsa meg az alakját szállítás, raktározás során.
• A rakomány külső méretei ne nyúljanak túl a szállítóeszközön vagy a raklapon.
• A rakomány súlya ne haladja meg a szállítóeszköz teherbírását.
• Maximális helykihasználás.
• Biztonságos kialakítás.
A rakatképzés lehet:
• Tömbös elrendezésű (mezős): a rakatsejtek (=darabáru) tömören egymás mellett
vannak
• Soros elrendezésű (sávos): a rakathoz bármikor hozzá lehet férni.
Egységrakomány képző eszközök:
• Szállító ládák, rekeszek, kertek (általános és speciális célra)
• Euro raklap (fából, ritkán műanyagból készül, mérete (800X1200mm), max.
terhelhetőség:1000 kg)

87
Az egységrakományok rögzítése történhet zsugorfóliázással, sztreccsfóliával vagy
pántolással. Adott esetben a darabárukat rögzíthetik egymáshoz is. Ilyen például ha a zsákokat
ragasztóval rögzítik egymáshoz. A darabárukar lehetőség szerint kötésben kell a raklapra
helyezni.
Rakatképzés, teherelhelyezés szabályai:
Anyagokat terjedelmük, fajtájuk, alakjuk, súlyuk, mennyiségük, egyéb fizikai és vegyi
tulajdonságuk, egymásra hátasuk, a taroló hely megengedhető maximális teherbírása és a
tűzrendészeti és a környezetvédelmi előírások figyelembevételével, veszélymentesen kell
tarolni.
A rakodási helyet előre ki kell jelölni. Anyagok, tárgyak tárolásánál biztosítani kell azok
veszélymentes lerakásának és elszállításának a lehetőségét.
Elcsúszás, elmozdulás elborulás ellen biztosítanunk kell a rakatot.
Öngyulladásra hajlamos ömlesztett anyagoknál biztosítani kell a szellőzést.
Meg kell akadályozni az ömlesztett anyag szétterülését.
Sérült anyagot, göngyöleget a rakatban elhe1yezni nem szabad, tarolásukról külön kell
gondoskodni.
Olyan anyagokat, amelyekből hegyes, éles részek (pl.: szegek) állnak ki, tarolás előtt ezektől
mentesíteni kell, vagy veszélymentes tarolási módot kell biztosítani.
Közlekedő útra, kijárat, vészkijárat, elektromos kapcsolószekrény elé még ideiglenesen sem
pakolunk semmit.
A rakodás veszélyes körzetében nem tartózkodhat senki.
Szabadban való tárolás esetén az anyagokat óvni kell az időjárási viszontagságoktól.
Fűrészáru (palló, deszka, léc, stb.) rakatokban történő tárolásnál az egyes sarokban csak
azonos vastagságú anyagok lehetnek. A rakatok szélessége a rakatmagasság 0,6 - szeresénel
kevesebb nem lehet.
Szükség esetén alkalmazzunk alátétfákat, párnafákat.
A maximális rakatmagasság:
• Tégla: 1,8 m, - Cserép1,8m,
• Kocka- szegély- és egyéb idomkövek: 1,5 m, - Burkolólap: 1,2 m
• Táblaüvegeket keskeny rekeszeket tartalmazó állványon élre állítva, vagy
szállítható rekeszekben kell tarolni.
• Betoncsöveket a palástjukon 1,2 m magasságig halmozva és rögzítve szabad
tarolni.
• Vasgerendákat legfeljebb 1,0 m magasan szabad tarolni, soronként megfelelő
méretű és teherbírású alátétekkel..
• Előre gyártott vasbeton elemek tárolási módját a gyártóüzem köteles
meghatározni, és a felhasználó rendelkezésére bocsátani..
• Zsákok tárolási magassága legfeljebb 1,6 m lehet.

4, Raktárakban használt targoncák.

A villás targonca a terhet emelővillával emeli fel ill. azon szállítja. A villa méretei úgy
vannak meghatározva, hogy azok illeszkedjenek a szabványos méretű rakodólapok
méreteihez.
A targoncák hajtásához szükséges adhézió csak az első kerekeknél áll rendelkezésre,
ezért az első kerekek a hajtottak. A hátsó kerék- vagy kerékpár a kormányzott, mert így
növelhető a fordulékonyság.
A targoncák kereke legtöbbször tömör gumikerék, mert annak kisebb a gördülési
ellenállása, nagyobb az élettartama, kevésbé érzékeny.
Emelési magasság szerint kis- és nagyemelésű targoncákat különböztetnek meg. (A
kisemelésű targoncák általában 0,15 -0,2 m emelési magasságúak (a szabvány szerint max.
0,5 m lehet), míg a nagyemelésű targoncák általában 1,5-6,5 m-re, a különleges targoncák

88
pedig üzemszerűen 7-8 m magasra emelnek. Vannak ennél sokkal nagyobb emelési
magasságú emelőtargoncák (toronytargoncák) is.

homlokvillás ez a legelterjedtebb targonca.

A villa a menetiránynak megfelelően van
elhelyezve. Raktárakban főleg elektromos
meghajtású targoncákat alkalmaznak.

oldalvillás targoncák: a villa oldalt

helyezkedik el, így csökkenti a raktári
folyosók szélességét, mert nem kell
ráfordulni a tároló helyre

gyalogkíséretű targoncák: a kezelő a

targonca után megy. Egyes típusoknál
lehajtható állás is van mely így lehetővé
teszi, hogy a targoncát a kezelője rajta állva
is kezelje.

Komissiózó targoncák: a kezelőt is felemeli

a polc magasságához.

Ezeken kívül ismeretesek még: magasemelésű targoncák: akár a 7-8 méter emelési
magasságot is meghaladó targoncák. Terpesztargoncák ….Stb.

5, Targoncák felszerelése számítógéppel, kamerával.

A targoncák alkalmazásának kényelmesebbé tételét szolgáló eszközök felszerelése is
lehetséges. Ilyen például az elektronikus mérleg, amelyet a szállított tömeg mérésére a villa és
a targonca közé lehet beépíteni. A mérés eredményét LED-kijelző mutatja. A mérlegen az üres
rakományképző eszközök tömege kitárolható, tehát a mérleg a tényleges rakománytömeget
jelzi, egy gombnyomással azonban a villán fekvő teljes tömeg mérésére is átkapcsolható
A targoncákat ma már az alkalmazás kényelmesebbé, biztonságosabbá tétele érdekében több
elektronikával is felszerelik. A villakitolást például a targoncába szerelt mikroszámítógép

89
irányíthatja, a targoncák lehetnek tirisztoros vezérlésűek stb. Ezen a területen egyre újabb
megoldásokkal lehet találkozni.
A gyártó cégek nagy hangsúlyt fektetnek a targoncavezető kényelmére és biztonságára is. Ezt
a célt szolgálják, pl. az ergonómiailag a lehető legjobban kialakított ülések ill. vezetőfülkék, a
fülkébe szerelt képernyők stb.

9. B Tétel
Beszéljen a veszélyes anyagok targoncával történő szállításáról! Milyen munkavédelmi
és biztonságtechnikai szabályokat kell betartani az ilyen anyagok szállításakor?
 Kulcsszavak, fogalmak:
2, Szállítás szabályai.
3, Szállítási útvonalra vonatkozó előírások.
5, Betartandó tűz,- baleset,- és környezetvédelmi előírások.
Veszélyes anyagok szállítása:
 A szállítást mindig körültekintően kell végezni,
 A szállítást alacsony (max. 5 km/h ) sebességgel végezzük.
 Az anyagmozgatás útvonalát úgy kell kijelölni, hogy ne legyen semmilyen akadály
benne.
 Szükség esetén a szállítás útvonalát lezárással, jelzőőr alkalmazásával biztosítsuk.
 Szükség esetén annyi irányító személyt alkalmazzunk, amennyivel biztonságosan
végrehajtható az anyagmozgatás.
 Lehetőség szerit alkalmazzunk zárható edényt.
 Ne szállítsuk munkahelyek, emberek feje fölött.
 Használjunk megfelelő védőeszközt a veszélyes anyagok mozgatása során.
 Lássuk el a gépet is megfelelő védőeszközökkel (pl.: hő ellen védő burkolat).
 Kerüljük a hirtelen irányváltoztatást, fékezést.
 Veszélyes anyagot csak a kijelölt helyre tehetünk le.
 A szállítóeszközön tűzoltó berendezést kell elhelyezni.
 A folyékony fémet tűzálló falazattal ellátott üstökben szállítják. Az üstöket rendszerint
daruval mozgatják. Természetesen targoncával való mozgatásra is van lehetőség
megfelelő üst alkalmazásával.
 Izzó anyagot csak olyan helyen szállíthatunk melynek padlója, padozata nem éghető
anyagból készült.

4, Irányító személy alkalmazása.

 Folyékony izzófémet, izzó salakot, robbanó, illetőleg radioaktív anyagot mozgató
emelőgépen két kezelőnek kell a kezelőhelyen tartózkodnia, kivéve, ha az emelőgépet
olyan berendezéssel látták el, amely az emelőgép-kezelő rosszulléte esetén az
emelőgépet leállítja

1, Targonca és a dolgozó védelme.

Szállításnál alkalmazott védőeszközök:
Arcvédő eszközök: Elsősorban a mechanikai, hő- és egyéb sugárzás, továbbá vegyi ártalmak
ellen nyújtanak védelmet - különös tekintettel a szem védelmére -úgy, hogy a dolgozót a
látásban ne korlátozzák. A védőlemez általában fejpánthoz van erősítve, ill. ha a fejet is
védeni kell, akkor a sisakra van szerelve.
Fej védelme: kohászkalap, vagy védősisak
Szem védelme: infravörös sugárzás ellen védő szemüveg, vagy ultraibolya sugárzás ellen
védő szemüveg.

90
Légzésvédő eszközök: Elsősorban a légzőszerveken keresztül a szervezetbe kerülő,
egészségre ártalmas anyagok bejutásának megakadályozása, ill. a szervezet friss levegővel,
oxigénnel való ellátása a feladatuk. A szennyező anyagok lehetnek részecskék (por, füst, köd),
gázok és gőzök.
A kéz védelme. A hőártalmak ellen védő kesztyűk anyagukban hőállók vagy megfelelő
béléssel, ill. impregnálással (védőanyaggal átitatva) érik el a hővédő hatást, vegyi ártalmak
ellen védő kesztyűk stb.
Test védelme: hőálló védőruházat, lángmentesített védőruházat, bőrkötény, levegőhűtéses
védőruházat, vegyszerálló ruházat, sugárvédő öltözék, stb.
Láb védelme: orrmerevítős hőállótalpú védőlábbeli, öntőcsizma; bőrlábszárvédő,
antisztatikus védőcipő, csúszásgátló talp.
Teendők váratlan meghibásodás esetén:
Ha a gép, üzem közben meghibásodik (pl.: géptörés, hidraulika cső tönkremenetele, stb.)
vagy az energiaellátás megszűnik (áramkimaradás) a gép kezelőjének figyelmeztető
hangjelzést kell adnia. Ha nem lehet működtetni a hangjelző berendezést, akkor
hangos szóval kell figyelmeztetni a környezetében tartózkodókat.
Rögzíteni kell a gépet, illetve meg kell akadályozni, hogy önmagától visszainduljon a
berendezés, ha visszatér az áram.
Meg kell kísérelni a teher biztonságos letételét.
Körbe kell keríteni az emelőgépet.
Szólni kell a felettes vezetőnek, és be kell jegyezni a meghibásodást az emelőgép naplóba.

10. B Tétel
Hogyan történhet személyek emelése targoncával? Milyen követelmények vonatkoznak
ez esetben a gépre? Használható-e saját készítésű személyemelő kosár erre a célra?
Milyen munkavédelmi előírások vonatkoznak a személyemelésre?

 Kulcsszavak, fogalmak:
1, Targoncával történő személyemelés szabályai.
2, Gép kialakítására vonatkozó előírások.
Az Emelőgépek Biztonsági Szabályzata előírja, hogy "emelőberendezéssel személyeket
emelni csak erre a célra tervezett és az akkreditált vizsgáló laboratórium által jóváhagyott
kiegészítő berendezéssel, illetve az erre az üzemmódra alkalmassá tett emelőberendezéssel
szabad".
Emelt személyekkel haladni szigorúan tilos.

A személyemelő-berendezést úgy kell megválasztani, hogy használatakor:

1) a megfelelő berendezéssel kiküszöböljük a az emelőkosár vagy az emelő állvány
leesésének veszélyét;
2) megakadályozzuk az emelőkosárban levő személyek megsérülését, beszorulását;
valamint
3) biztosítsuk a berendezés meghibásodása vagy más ok miatt az emelőkosárban vagy
az emelőállványon maradt személyek biztonságát és kimenekítését. Az emelőkosárban
levő személynek esésgátló felszerelést kell használnia.
A leesés elleni védelem méretezett 1 méter magas, kétsoros, 0,5 m-nél nem nagyobb
osztásközű, lábdeszkával ellátott korláttal, illetve ezekkel egyenértékű védelmet nyújtó
megoldással biztosítható. Amennyiben a leesés elleni védelmet nem lehet kielégítően
biztosítani, akkor a munkavállaló a munkát csak munkaöv, biztonsági hevederzet, illetve

91
zuhanásgátló használatával végezheti. Ilyen esetben előzetesen ki kell alakítani vagy jelölni
azokat a teherhordó szerkezeteket, ahova a munkavállaló a védőfelszerelést rögzíteni tudja.
Ha a személyemelő rendeltetésszerűen nem alkalmas a munkavégzésre a kis- és a
nagyfeszültségű föld feletti szabadvezeték közelében, a biztonsági övezeten belül tilos az
emelőgéppel a személyemelés.
Személyemelővel tilos a gyártó által megengedett mértéken túli teher üzemszerű emelése.
A magasba emelt személytartót szerkezethez, épülethez rögzíteni, kikötni tilos.
Az emlőgépnek nem állandó tartozékát képező személytartót (pl. gémszerkezetre függesztett
személytartó) csak erre felkészült és kijelölt személyek szerelhetnek fel.
Tilos a személytartóra létrát, dobogót, pódiumot, kilépőt, egyéb magasító, szélesítő járdát,
segédeszközt felszerelni.
A személytartó veszélyes térbe kerülését vagy az emelőberendezés telepítésével vagy a
veszélyforrás megszüntetésével kell megelőzni.
Ha a személyemelő kialakítása lehetővé teszi a személytartó leszerelést, a leszerelés után az
emelőgépet vissza kell állítani teheremelő üzemmódba.
Ha az emelőgép – meghibásodás, üzemzavar esetére – nem rendelkezik saját vészüzemi
berendezéssel a személytartó biztonságos helyzetbe hozására (pl. segédenergiával vagy kézi
erővel, gravitációval leengedés), egyéni mentő (önmentő) készüléket kell alkalmazni.
Önmentő készülék alkalmazása esetén csak olyan személyeket szabad a személytartóval
felemelni, akik saját mentésüket (önmentésüket) képesek biztonságosan végrehajtani.
Ha személytartóban többen tartózkodnak, csak abban az esetben elégséges egy önmentő
készülék, ha azzal mindenki képes egyenként, egymás után bármely helyzetből leereszkedni.
Ezek az önmentők alulról vagy felülről újra felhúzhatóak kell legyenek.
A mentő (önmentő) eszközöket a személytartóban a megfelelően jelzett teherviselő pontokhoz
kell erősíteni.
Az önmentést időszakonként gyakoroltatni kell.
Az emelőkosár: akkreditált laboratórium által jóváhagyott, személyek emelésére tervezett,
kiegészítő felszereléssel ellátott segédeszköz.

3, Személyemelő kosár kialakítása, rögzítése a gépre.

aljzata csúszásmentes, zárt, bokakicsúszás
ellen 10 cm magas zárt lemez, - 50 - 60cm
– nél kiesés elleni védőkeret, - 110 – 120
cm – nél kiesés elleni védőkeret, - bekötési
pontok, az ajtó befelé nyílik és reteszelt
vagy - gravitáció elvén működő
zárszerkezet, - önmentő készlet.

4, Személyemelő kosár használatának szabályai

EBSZ értelmében 1m – nél magasabbra emelés esetén - fejvédő 5kp – os nyitószilárdságú
állhevederrel, - ötpontos személyi beülő, - kettő méternél nem hosszabb energia elnyelő
kötél, - szerszámokat rögzíteni kell a szerelő övéhez.

92
 11. B Tétel
Beszéljen a teher targoncával történő szállításának szabályait! Ismertesse a helyes
szállítási pozíciót targoncák esetén! Hogyan mozgatjuk a terhet lejtőn és emelkedőn?
 Kulcsszavak, fogalmak:
1, Szállítási pozíció meghatározása Teher helyes szállítása
A teher megközelítése leengedett villaszárral, hátradöntött oszloppal történik. A teher előtt
megállva az oszlopot függőleges helyzetbe állítjuk. A terhet a villa tövéhez a lehető
legközelebb vesszük. A szállító magasság beállítása után, - mely a földtől maximum 30 cm
van - az oszlopot teljesen hátra döntjük.

2, Rakomány felvétele és rögzítésének szükségessége a raklapvillára.

A terhet lehetőleg menetirány szerin előre szállítsuk, csak a legszükségesebb ideig vigyük
háttal. Ha a rakomány 1,7 m-nél nagyobb, csak hátramenetben szállítható. A padozatnak
(útnak) egyenletesnek kell lennie.
Csak megfelelően rögzített terhet szabad megemelni. A terhet pántolással, fóliázással
rögzíthetjük a raklaphoz.

3, Szállítási sebesség meghatározása.

A szállítási sebesség helyes megválasztására is ügyelnünk kell.
- a targoncák megengedett sebessége: műhelyekben  5 km/h
- széles utakon, üzemek között  10 km/h
- be nem épített szabad területen  15 km/h
4, Teher mozgatása lejtőn és emelkedőn.
Terhet lejtőn lefelé minden esetben háttal visszük, teljesen magunk fele döntve. Emelkedőn
természetesen előre szállítjuk a terhet, az oszlopot itt is maximálisan hátra fele döntjük meg.
Szükség esetén rögzíthetjük is a terhet az emelővillára. Pl.:pántolással.

12. B Tétel
 Beszéljen az emelőgépnaplóról! Ki jogosult bejegyzéseket tenni az emelőgépnaplóba?
Milyen bejegyzések kerülhetnek, ezen dokumentációba?
 A tételhez használható segédeszköz:
 Emelőgépnapló
 Kulcsszavak, fogalmak:
1, Emelőgépnapló formátuma, tartalma.

A naplóban szerepelnie kell, a gép azonosításához szükséges adatoknak,

(üzemeltető, típus, gyári szám, stb.),
- a műszakos vizsgálatoknak, (műszakkezdés, átadás-átvétel, műszak vége)
- javításoknak,
- egyéb ellenőrző felülvizsgálatoknak. (vizsgálatot végző személy, vezető, ellenőrző,
javító személy)
A munkaeszköz fajtájától függően egyéb bejegyzések is bekerülhetnek a naplóba, pl.:

93
 - üzemóra (vagy egyéb számláló adata),
- javított/cserélt alkatrész,
- utántöltött folyadék megnevezése (pl.: xy motorolaj),

2, Emelőgépnaplóba kerülő bejegyzések.

Be kell írni: - dátum (esetleg műszak)
- üzemóra állás
- a műszakos vizsgálat eredményét ( műszak kezdés, átadás-átvétel, műszak vége )
- az esetleges hibákat aláírás az ellenőrző személy részéről.

3, Bejegyzésre jogosultak köre.

Bejegyzésre jogosultak köre.
 Vizsgázott gépkezelő, aki megbízással is rendelkezik a gép kezelésére.
 Emelőgép-ügyintéző
 Ellenőrzésre jogosult személyek
 Szakszerviz, karbantartó
 Gépvizsgálatot végző személy

4, Műszakos vizsgálatkor és munkavégzéskor megállapított hibák

dokumentálása
Az emelőgépnaplót naprakészen kell vezetni és a berendezésnél (gépnél) kell elhelyezni.
A gépnaplót mindig a műszak megkezdése előtt kell kitölteni.
- Targoncát üzemképes állapotban átvettem átadtam leállítottam.

13. B Tétel
 Ismertesse a targoncákon műszak megkezdése előtt a gépkezelő által elvégzendő
teendőket! Milyen dokumentációs kötelezettsége van a gép kezelőjének a műszakos
vizsgálatot követően?
 A tételhez használható segédeszköz:
 Emelőgépnapló
 Kulcsszavak, fogalmak:
1, Targoncák szemrevételezéses vizsgálata.
A targoncákon műszak megkezdése előtt a gépkezelő által elvégzendő teendők.
A gépek ellenőrzése komplex tevékenység, részét képezi a munkavégzés teljes folyamatának.
A gépkezelő egyik legfontosabb feladata a gép üzemeltetését megelőző ellenőrzések és
vizsgálatok végrehajtása, az eredmény dokumentálása. A kezelési utasítás minden gép
esetében részletesen meghatározza az ellenőrzés tárgyát és módját is.
A műszakos vizsgálat két részből áll:
 Szemrevételezéses vizsgálat: a gépkezelő körbejárja a gépet és megnézi az alább
felsorolt szerkezeti részeket, a működést és a biztonságot befolyásoló egységeket,
biztonsági berendezéseket és feliratokat.
 Üresjárati funkciópróba: a gép beindítását követően terheletlen állapotban
minden funkciót, szerkezeti egységet kipróbálunk. Fontos, hogy a
végálláshatárolók működőképességének ellenőrzése miatt a munkavégző, emelő,
stb. egységeket egyik végállástól a másikig kell kijáratni.

Szemrevételezéses vizsgálat
 az emelőgép-napló megléte,
 a vázszerkezet alakváltozása, elhúzódása, torzulása és korróziója,

94
  a védőburkolatok, a védőtető, a villarács, a tetőrács, a vezetőfülke stb. megléte,
állapota, biztonsági színjelzése, a táblák és a biztonsági jelölések (adattábla, terhelési
diagram, biztonsági jelzések és feliratok, kezelőelemek funkcióit és kezelési irányait
jelző ábrák, feliratok stb.)
 a kerekek felerősítése, a kerékabroncsok állapota (levegőnyomás, futófelület stb.)
 a fékfolyadék és a fékhengerek állapota,
 az emelő-berendezés csővezetékeinek állapota, vezetése, külső sérülés elleni védelem;
terheléshatároló berendezés illetéktelen beavatkozás elleni védelme;
 a teherfelvevő eszköz meghibásodása elleni védelme (pl. hidraulikus megfogóknak a
csőtörés esetén működő védőszelepe),
 az emelő-berendezés mechanikus elemei; emelőlánc, görgők, csúszófelületek,
csapágyak holtjátéka, biztosítások, kenés; teherfelvevő eszköz (emelővilla, megfogók)
és az emelőmű acélszerkezetének állapota, repedésmentessége, kopottsága,
 az akkumulátor, továbbá csatlakozó vezetékei, sarui és töltőcsatlakozásai, kapcsolók,
érintkezők,
 a motor tisztasága, a villamos motor szellőzése, csapágyak, kollektor, kefetartó,
szénkefék, tekercselések állapota, az akkumulátor állapota, tisztasága,
 a celladugók megléte, feltöltöttsége, egyéb védő- és kiegészítő berendezések állapota.

2, Funkciópróbák végrehajtása.
Működési vizsgálat
 az üzemi és a rögzítőfék működőképessége, hatásossága,
 a kormányszerkezet működőképessége,
 a kormánykerék holtjátéka üzemszerű állapotban (legfeljebb 20o),
 a kezelőelemek, a működtetőkarok, a pedálok: kenés, szorulás, berágódás, holtjátékok,
érzékelhetőség, kezelési irányok, visszatérés semleges helyzetbe (kivéve a
fokozatváltót, irányváltót és a nyomógombos vezérlésű funkciókat),
 A semleges helyzetbe visszatérő kezelőelem esetén a vezérelt mozgás megszűnése, az
emelőszerkezet hidraulikus berendezése: vezérelhetőség, működési sebességek,
egyenletes, rángatásmentes működés, az emelő hidraulika és a hidraulikus támasz,
valamint az egyéb munkahengerek véghelyzet határolása és szinkron mozgása;
csatlakozók, munkahengerek tömítettsége, szivárgás, hidraulika olajszintje és
ellenőrizhetősége,
 a hang és a fényjelző berendezések működőképessége, műszerek működése, állapota,
egyéb védő- és kiegészítő berendezések.

3, Emelőgépnapló vezetése.
Emelőgépnapló vezetése. Az emelőgépnaplót naprakészen kell vezetni és a berendezésnél
(gépnél) kell elhelyezni.
A gépnaplót mindig a műszak megkezdése előtt kell kitölteni.
Be kell írni:
- dátum (esetleg műszak)
- üzemóra állás
- a műszakos vizsgálat eredményét ( műszak kezdés, átadás-átvétel, műszak vége )
- az esetleges hibákat
- aláírás az ellenőrző személy részéről.

95
14. B Tétel
 Ismertesse a targoncák hidraulikus rendszerében alkalmazott biztonsági
berendezéseket és azok működését! Mi a teendő, ha a biztonsági elemek
meghibásodását észleli a gépkezelő? Milyen bejegyzés kerül ebben az esetben az
emelőgépnaplóba?
 A tételhez használható segédeszköz:
 Emelőgépnapló
 Kulcsszavak, fogalmak:
1, Teher lezuhanását magakadályozó elemek.

Visszacsapó szelep
Feladata: a folyadék áramlását csak az egyik irányba engedi,
a másik irányba lezár.

2, Túlterhelés gátló elemek.

Nyomáshatároló szelep
Feladata: ha a rendszerben a nyomás a megengedett
értéket túllépi, kinyit, és az olajat visszavezeti a tartályba,
amíg a nyomás a megengedett értékig le nem csökken
Zuhanás-gátló (csőtörés biztosító) szelep Feladata: a csővezeték szakadása esetén
megakadályozzák a teher gyors lezuhanását. Közvetlenül a munkahenger kiadópontjára kell
építeni.
A szelep egy irányban szabadon átjárható, a másik irányban egy réssel beállítható
térfogatáram eléréséig a szelepek szabadon átjárhatók. A térfogatáram elérésekor a szelep
lezár.

3, Targonca hidraulikus rendszerének nyomásszabályzása.

Nyomásszabályozó szelepek (állandósító, különbség, határoló stb
Mennyiségszabályozó (folytó) szelep: feladata a munkahengerek működési sebességének
beállítása a rajta átáramoltatott olajmennyiség szabályozásával. Az áramló olaj mennyiségét,
az olajrendszerbe épített mennyiségszabályozó szelepben lévő furat, átáramló keresztmetszet
méretével kerül szabályozásra. (Kisebb keresztmetszet esetén időegység alatt kevesebb olaj
tud rajta átáramolni)
4, Biztonsági berendezések ellenőrzésének módja, gyakorisága.
A gépeken alkalmazott biztonsági berendezések:
 Védőburkolatok
 Táblák és biztonsági jelölések
 Fény és hangjelző berendezések: féklámpa, kürt, sárga villogó, helyzetjelző,
tolatólámpa, csipogó
 Hidraulika biztonsági berendezései: túlterhelés gátló, visszacsapó szelep, túlnyomás
határoló szelep, zuhanás-gátló szelep, határoló berendezés,
 jelző és figyelmeztető műszerek

96
  Reteszelő berendezések
 Összehangoló berendezések.
 Kétkezes vezérlőberendezés.
 Önműködő visszakapcsolóval ellátott vezérlőberendezés.
 Érzékelő védőkészülék.
 Alakzárással működő berendezés.
 Határoló berendezés.
 Egyéb biztonsági berendezések pl.: fék, biztonsági öv, tolatóradar, nyomatékhatároló,
stb.

5, Emelőgépnaplóba történő bejegyzések.

6, A meghibásodott gép használatának megakadályozására tett intézkedések.
Emelőgépnapló vezetése. Az emelőgépnaplót naprakészen kell vezetni és a berendezésnél
(gépnél) kell elhelyezni.
A gépnaplót mindig a műszak megkezdése előtt kell kitölteni.
Be kell írni:
- dátum (esetleg műszak)
- üzemóra állás
- a műszakos vizsgálat eredményét ( műszak kezdés, átadás-átvétel, műszak vége )
- az esetleges hibákat
- aláírás az ellenőrző személy részéről.

15. B Tétel
Ismertesse a targoncáknál használt folyadékokat! Hogyan történik a folyadékszintek
ellenőrzése?
 Kulcsszavak, fogalmak:
1, Motorolaj jellemzői.
Olajok típusai: - ásványi olaj alapú, - növényi olaj alapú, - szintetikus olajak, állati ,
Fokozatok szerint:
 Egyfokozatú (NYÁRI - SAE 40 - SAE 50; TÉLI- - SAE 0W, - SAE 5W)
 Többfokozatú (pl.: SAE 10W40)
Viszkozitás A viszkozitás a folyadékokban a belső folyadékrétegek egymáshoz képest való
elcsúsztatásánál fellépő - súrlódás jellegű – mozgást gátló ellenállás. A viszkozitás függ a
hőmérséklettől. A folyadékok viszkozitása a hőmérséklet emelkedésével csökken. A változás
mértéke az olaj nagyon fontos minőségi tulajdonsága. Azt az olajat tekintjük értékesebbnek,
melynek kevésbé változik a viszkozitása a hőmérséklet-változás hatására.
Fajtái: 1, A dinamikai viszkozitás - a folyadék belső súrlódási együthatója, jele: η (éta),
dimenziója: Pa s
2 , A kinematikai viszkozitás a dinamikai viszkozitás és a sűrűség hányadosa.
Mérése kapilláris viszkoziméterrel történik, jele: (nű), dimenziója: m2 /s
vagy mm2 /s
2. Kenőképesség - tapadóképesnek (adhézió) kell lennie
- csak kismértékben oxidálódhat és képezhet üledéket
- magas hőmérsékleten sem párologhat el
- alacsony hőmérsékleten is megfelelően folyékonynak kell maradnia
3. Lobbanáspont - Az a hőmérséklet, amelyen a gőze begyullad, de a kenőanyag nem gyullad
meg. Tipikus kenőolaj lobbanáspontja kb. 250 C0,

97
4. Gyulladáspont - a keletkezett olajgőzök már maguktól tovább égnek, pl. gépolajnál kb.
350 C0 .
5. Kémiai stabilitás - használatközben a kémhatás ne változzon, mert ekkor fenn áll a
korrózió veszélye.
6. Víz- és levegő leválasztó képesség - a kenőanyag a vízzel nem képezhet emulziót
- a levegővel keveredve nem szabad habosodnia
7. Teljesítményszint - a kenőanyag mennyire képes megfelelni a kenési helyeken az
összetett igénybevételnek
- Motorolajok teljesítményszint szerinti minősítése
1. API – amerikai - benzines motortípusukhoz API, SE, SG, SH, SJ
- haszonjármű dízel motorokhoz API, CC, CD, CE, CF-4, CG-4
2. ACEA – Európai, 16 európai legjelentősebb autógyártói, 1977-től kötelező érvényű
- benzines motortípusukhoz ACEA A1-96, A2-96, A3-96,
- dízel szgk motorokhoz ACEA B1-96, B2-96, B3-96
- dízel haszonjármű motorokhoz ACEA E1-96, E2-96, E3-96
2, Hidraulika olaj és jellemzői
Hidraulika olaj típusai:
 ásványi olaj alapú, - szintetikus olajak, növényi, - állati eredetű
A hidraulika olaj (munkafolyadék) kiválasztása viszkozitási osztály és teljesítményszint
alapján történik. Ezeket az előírásokat nemzetközi (ISO) és nemzeti (DIN, AFNOR, stb.)
szabványok adják meg.
A teljesítményszint a hidraulika olaj (munkafolyadék) egyik legfontosabb
alkalmazástechnikai értéke, magába foglalja az olaj adalékolásából adódó tulajdonságokat,
így meghatározza a hidraulika olaj alkalmazhatóságának határait.. A teljesítményszint szerinti
osztályozás a nemzetközi gyakorlatban az ISO előírásai szerint szokásos.
A hidraulika olaj (munkafolyadék) teljesítmény szerinti besorolása alapján a nyomóközegeket
felosztják, gyúlékony és nem gyúlékony, illetve környezetbarát típusokra. A hagyományos
ásványolaj alapú hidraulika olaj a gyúlékony, és a speciális, pl.: bányászatban alkalmazott
hidraulika olaj (munkafolyadék) a nem gyúlékony típusúak közé tartoznak.
Hidraulika olajok teljesítményszint szerinti osztályozása
 HH HH Adalékolatlan ásványolaj finomítvány
 HL HL Oxidáció, korróziógátló adalékot tartalmazó termékek
 HR - Emelt viszkozitási indexű HL termékek
 HM HLP Kopásgátló, oxidáció- és korróziógátló tulajdonságú termékek
 HV HVLP Emelt viszkozitási indexű HM termékek

A hidraulika olaj (munkafolyadék) teljesítményszint megválasztásakor mindig a berendezés

legigényesebb elemeit kell figyelembe venni, amelyek a következő szerkezeti egységek
lehetnek:
 szivattyúk, - motorok, - csapágyak
A hidraulika olajokat (munkafolyadékokat) viszkozitásuk alapján is osztályozzák.
Viszkozitási osztályba sorolást az ISO 3448 szabvány tartalmazza, jelölése ISO VG 2-től ISO
VG 1500-ig , ahol a számérték a 40 C fokhoz tartozó kinematikai viszkozitás középértéket
jelöli.
Az alkalmazott hidraulika olaj kiválasztásánál, a konstrukciós és működési tartomány
kritériumain túl az éghajlati viszonyokat is figyelembe kell venni. Magyarországon
legnagyobb mennyiségben az ISO VG 32 és az ISO VG 46 viszkozitási osztályba sorolt
hidraulika olajokat használják.
A viszkozitás és a teljesítményszint megválasztásánál a gépgyártói előírásokat kell figyelembe
venni.

98
A megfelelő hidraulika olaj kiválasztás a hidraulikus teljesítmény átvitel minimális
veszteségekkel történő megvalósítása , és a zavartalan működési elvárások szempontjából
fontos.
A hidraulika olaj tulajdonságai használat közben kisebb-nagyobb mértékben megváltoznak. A
hidraulikus rendszer jó működését két tulajdonság alapján el tudjuk dönteni.
Egyik a hidraulika olaj hőmérséklete, ugyanis hibátlan rendszer 60 -70 C fok felett nem
üzemelhet.
A másik tulajdonság a rezgés és a velejáró zajszint emelkedése, ami szorosan összefügg
egymással, de még a rendszerben működő hidraulika olaj hőmérséklettel is. Ez a két
állapotjellemző a hidraulika olaj üzemi viszkozitás csökkenésének a jelzése, amely
valamilyen rendszerhibát jelent.
A hidraulika olajok feladata:
 a hajtó és hajtott egység közötti erőátvitel
 a keletkező hő elvezetése
 az egymáson elmozduló alkatrészek közötti súrlódás csökkentése,
 rendszerkopások minimalizálása
 korrózióvédelem,
A hidraulikaolajok élettartama egy jól működő rendszer esetében elérheti a 4-6000
üzemóra/töltetet,
Hidraulikaolajokkal szemben támasztott követelmények:
 jó hővezető képesség,
 jó kenőhatás,
 vegyileg semleges,
 ne habosodjon
 légelnyelés mentesség,
 alacsony dermedési pont (- 40 - 50 oC),
 magas lobbanási pont (l50 – 200 oC), és gyulladáspont (200 – 250 oC),
 víztaszító képesség,
 ellenállás az oxidációval és az öregedéssel szemben,
 minimális mechanikai szennyeződés,
 egészségkárosító hatása ne legyen.

3, Fékfolyadék tulajdonságai.
Fékfolyadék tulajdonságai
A korszerű fékberendezésekben a főfékhengerben előállított nyomás közvetítésére a
féknyergek és a fékmunkahengerek felé szintetikus fékfolyadékokat alkalmaznak. A
fékfolyadék állapota ezért az egész fékberendezés működését meghatározza.
Amikor fékfolyadékokról beszélünk, a fékolaj megnevezés megtévesztő lehet, mert a
legcsekélyebb motorolaj szennyeződés is tönkreteheti a fékberendezés gumialkatrészeit.
A fékfolyadékok minőségét a következő fizikai és kémiai tulajdonságokkal tudjuk leírni:
 Forráspont magas legyen
 vegyi semlegesség,
 vízzel való összeférhetőség,
 ne okozzon gumiduzzadást,
 egymással való keverhetőség
 kenési képesség.
Ezeknek a tulajdonságoknak szigorú határértékei vannak, ettől eltérni nem lehet.
A fékfolyadékkal szemben támasztott követelményeket a SAEJ 1703 szabvány foglalja
össze.

99
A szakmában azonban nem a SAEJ besorolásai terjedtek el, hanem az amerikai közlekedési
minisztérium által meghatározott DOT szabványok.
A DOT alapvetően két nagy csoportba sorolja a fékfolyadékokat.
 A glikolbázisúakat: DOT 3 és DOT 4
 A szilikonbázisúakat: DOT 5
A legmodernebb fékfolyadékok a DOT 5.1-esek, mivel ezek már nem tartalmaznak szilikont
sem.

A különböző DOT-osztályú fékfolyadékokat nem szabad egymásra önteni, összekeverni. Az

ABS-szel szerelt autókba pedig tilos DOT 3-as teljesítményszintű fékfolyadékot tölteni!
A fékfolyadékok gyakorlatban történő alkalmazása jármű-, illetve fékspecifikusan történik, a
jármű- vagy a fékrendszer-gyártó előírásainak megfelelően.
A glikolbázisú fékfolyadékok higroszkopikusak, és már a környezeti levegővel érintkezve is
egyre több vízzel telítődnek. E tulajdonság pedig károsan befolyásolja a fékfolyadékok
forráspontját. Valamint ez a fékfolyadékba keveredett víz, amely 0 °C-on megfagyhat, 100
°C-on pedig felforrhat, nem képes elkülönülni, így a legcsekélyebb víztartalomnál is
lecsökken a fékfolyadék forráspontja.
CSERE a fent leírt vízmegkötő tulajdonság miatt a fékfolyadékot biztonsági szempontból
évente, de legalább 2 év után a kilométerfutástól függetlenül cserélni kell!

4, Hűtőfolyadék jellemzői.
Hűtőfolyadék jellemzői
A hűtőfolyadék kis mésztartalmú víz, fagyáspontcsökkentő anyag és korrózió ellen védő
valamint (pl. a fűtés csapját) kenő adalékok keveréke. A hűtőfolyadék lehetőleg
szennyeződésmentes legyen, mivel a mész, a szenny és a zsír csökkentik a hővezető
képességet, ezenkívül a vezetékek és a csatornák eldugulhatnak. A hideg évszak beköszöntése
előtt a fagyáspontot csökkentő anyag hányadát időben be kell állítani a megfelelő értékre,
hogy a víz ne fagyjon meg és ne károsítsa a hengertömböt, a hengerfejet, a vízszivattyút és a
hűtőt. A fagyáspontot meghatározó keverési arány a különféle, általában glikol, etilénglikol-
víz alapú keveréket alkalmazza, korrózió gátló, habzáscsökkentő adalékkal kiegészítve
fagyáspontcsökkentő anyagok alkalmazásakor eltérő lehet. Az. 5 rész víz és 4 rész fagyálló
folyadék kb. -30 °C fagyáspontot eredményez. A keverési arány és ezzel a fagyáspont
fajsúlymérővel határozható meg. A mérés alapja a keverési aránytól függő sűrűség. Mivel a
sűrűség a folyadék hőmérsékletétől is függ, a mérőeszközön hőmérő is van. A fagyálló
keverék a meleg időszakban is a hűtőrendszerben maradhat.
5, Akkumulátorban lévő elektrolit összetétele, jellemzői.
Akkumulátorban lévő elektrolit összetétele, jellemzői Az akkumulátorok legismertebb
típusai:
- Savas ólomakkumulátor
Elektrolitja hígított kénsav. Ezt a típust alkalmazzák gépkocsik indító áramforrásaként. Az
akkumulátorokban az elektrolit üzemkész állapotban 1,28 kg/dm3-es (33%-os töménységű)
kénsav. A kisülés folyamán a savat alkotó ionok kiülnek a lemezekre és a sav töménysége
felhígul, töltés során sűrűsödik. Ebből következik, hogy a lemerült akkumulátor hajlamos a
megfagyásra (hígabb elektrolit), főleg ilyen hidegben, mint most van (mínusz 10 - 20 fok).
Párolgásra a desztillált víz hajlamos nyári melegben illetve elbomlik a töltés során, tehát az

100
elektrolit víz része fogy, ez igaz, de attól még a savas utántöltés - a kellő biztonsági szabályok
betartásával - lehetséges, mivel a sűrűség a töltöttség függvényében is változik. Töményebbet
nem javallott, mivel ha túltöményítjük az elektrolitot, a lemezeken jelentkező erőteljes sav
kőképződés akár cellazárlathoz is vezethet, ami az akkumulátor tönkremenetelét jelenti. Az
utántöltés desztillált (ioncserélt) vízzel történik.

Lúgos akkumulátorok Nikkel-kadmium és vas-nikkel ezüst-cink.

Elektrolitjuk kálium-hidroxid vizes oldata. Zárt kivitelben különböző elektronikus eszközök:
hordozható rádiók és magnetofonok, villanólámpák, stb. áramforrásaként használatosak.
Elektrolit az akkukban maró-káli KOH, az elektrolit fajsúlya 1.18-1.20 kg/dm3.
Ha az akkukból nem ömlött ki a lúg akkor először tölteni kell.
A töltés elején egy cellára 1.55 voltnak kell jutni,majd majd lassan emelni ,hogy a vége felé
elérje az 1,75-1.80.
Nagy óvatosságot igényel a kezelése! Vegyi égést és nagyon nehezen gyógyuló sebet okoz!
Nikkel-metal-hidrid akkumulátorok
Elektrolitjuk kálium-hidroxid vizes oldata. Elektromos autók , mobiltelefonok
áramforrásaként is használatosak.
Litium akkumulátorok
Nagyon sok típus létezik, különböző elektrokémiai reakciókkal (folyékonykatódos,
szilárdkatódos, szilárdelektrolitos, lítium-ion, lítium-polimer). Különböző elektronikus
eszközök, pl. mobiltelefonok áramforrásaként használatosak.
Nátrium-kén akkumulátorok
Elektrolitjuk szilád, ionvezető kerámia. Elektromos autók áramforrásaként használatosak.
Üzemanyagcellák
Elektromos autók áramforrásaként használatosak. (Bár nem "igazi" akkumulátorok, de
működésük elve hasonló, szintén elektrokémiai áramforrások.)

6, Folyadékszintek ellenőrzése.(nívópálcás, kémlelő ablakos, csöves, stb.)

Akkumulátor ellenőrzése: Az elektrolit szintnek a cella felett 1- 1,5 cm –rel kell
magasabbnak lenni!
A különböző gépeknél más-más megoldásokat alkalmaznak a folyadékszintek ellenőrzésére.
Ilyenek lehetnek:
 Nívópálcás: az olajteknőbe belelógatott merev, vagy hajlékony pálcával történi k a
szint ellenőrzése. A pálcán min. és max. jelzések vannak. A folyadékszintnek e két
érték között kell lennie. Minden esetben le kell törölni a pálcát az első kihúzás
után, majd visszahelyezés után az ismételt kihúzás után az érték leolvasható.
 Kémlelő ablakos: min. és max. jelzéssel ellátott plexi ablak mely mögött a
folyadékszint látható.
 Csöves szintmérők: a tartály oldalára kivezetett átlátsz csőben lévő folyadék
szintje megegyezik a tartály folyadékszintjével.
A folyadékszinteket a gép beindítása előtt (hideg állapotban) ellenőrizzük kivéve, ha a
gépkönyv mást nem ír elő (pl.: egyes váltók esetén).

16. B Tétel
Ismertesse az akkumulátor fajtákat. Beszéljen a savas akkumulátorok felépítéséről!
Milyen jellemző értékei vannak az akkumulátoroknak? Hogyan történik a töltés
folyamata? Milyen karbantartási teendői vannak a gépkezelőnek az akkumulátorokkal
kapcsolatban?
 Kulcsszavak, fogalmak:

101
 1, Akkumulátorok fajtái, alkalmazási területeik.

Az elektromos áram tárolása akkumulátorokban történik. Az akkumulátorok lehetnek:

 savas, - lúgos , - zselés, - lítiumos, stb.

2, Akkumulátor részei, felépítése.

Savas akkumulátorok szerkezeti felépítése
Az akkumulátorok elektródjait lemez formában készítik el. A lemezek váza antimon ötvözésű
kemény ólomrács. Az ólomrácsba sajtolják bele a hatóanyagot. A hatóanyag ólom-oxidból,
kénsavból és meghatározott adalék- és kötőanyagból összegyúrt massza. Ez a hatóanyag az
első töltéskor átalakul: a pozitív lemezben barna színű ólom-dioxiddá, a negatív lemezben
szivacsos szerkezetű színólommá. A lemezpárból kinyerhető töltésmennyiség nagyságát a
lemezek geometriai kialakítása, nagysága szabja meg.
A lemezpárokból párhuzamos kapcsolással alakítanak ki feszültségforrást, amit cellának
nevezünk. A cellák egynemű sarkait összekötik. Ekkor a feszültség változatlan marad, a
kivehető áramerősség viszont annyiszorosára nő, ahány feszültségforrást párhuzamosan
kapcsoltak (egy lemezpárhoz képest). Tehát megállapíthatjuk, hogy az akkumulátorból
kivehető áram erősségét a cellák lemezpárjainak száma határozza meg. A gyakorlatban ezt
egy ún. ólomhíddal valósítják meg. Az ólomhidat kivezetőcsappal (más néven pólussal) látják
el. A pozitív és negatív lemezkötegek fésűszerűen helyezkednek el egymásba, ezt szemlélteti

3, Feszültség, kapacitás, és indítóáram fogalma, értékei.

Az akkumulátorok villamos jellemzői
A feszültség mellett a legfontosabb paraméternek a kapacitást tekinthetjük. A kapacitás alatt
az akkumulátorból kinyerhető töltésmennyiséget értjük. A kisütési áramerősség és a kisütési
idő szorzataként számítható ki. Mértékegysége az amperóra, rövidítve: Ah. (Egy átlagos
autóban 44-55 Ah kapacitású akkumulátor van). A savas akkumulátorok névleges
cellafeszültsége 2 V. A 12 V-os akkumulátorban 6 cella található. Ha az akkumulátor
feszültsége 10,5 V alá csökken (1,75 V cellánként), akkor lemerültnek kell tekintenünk.
Az akkumulátorsav (elektrolit)
Az ólomakkumulátorban elektrolitként desztillált vízzel hígított kénsavat használnak. Mivel a
tömény kénsav sűrűsége (1,85 kg/dm3) sokkal nagyobb, mint a vízé ( 1kg/dm3), a keverék
sűrűsége jellemző a hígítás mértékére. Gépjármű-akkumulátoroknál a legfontosabb
követelmény, hogy kicsi legyen a belső ellenállás, ill. az elektrolit a lehető legjobb
vezetőképességű legyen. A savsűrűséget ma általában kg/dm3-ben adják meg, régebben ún.
Baume-fokban fejezték ki (32 Baume-fok). Az előirt hígítású kénsavnak a jó
vezetőképességen kívül olyan előnye is van, hogy csak igen kis hőmérsékleten fagy meg. A
nagyon kisütött akkumulátornál, a savsűrűség csökkenésével, nő a fagyásveszély. A fagyás
következtében az akkumulátor lemezei károsodnak, sőt az akkumulátor tartálya is
szétrepedhet. Az utántöltést desztillált vagy ioncserélt vízzel végezzük.

102
Az akkumulátor karbantartása
A kábel csatlakozásoknak tisztának és jól meghúzottnak kell lennie. A karbantartást igénylő
akkumulátorban ellenőrizni kell az elektrolit-szintet, nyári, forró időszakban gyakrabban. Az
eletrolit-szint fedje el a lemezek felső részét kb. 1-1,5 cm-rel. Ha után kell tölteni, mindig
használjon desztillált vizet (tömény kénsav vagy csapvíz használata tilos). Sokan nem tudják,
hogy az akkumulátorból kiszabaduló gázok a kábel és a saru fémrészeire kikondenzálva
korróziót okoznak. Ezért célszerű ezeket a fémrészeket szilikonzsírral vagy savmentes zsírral
bevonni. A saruk tisztítására langyos szappanos vizet használjunk.

4, Akkumulátorok töltési folyamata, biztonsági előírásai.

5, Karbantartási teendők.
Az akkumulátor töltése
A töltés áramerőssége a kapacitás értékének 1/10-ed része lehet. Például egy 44Ah
kapacitású akkumulátort 4,4 A erősségű árammal töltünk. A töltés három szakaszra
osztható:
 Teljes töltés
 Kímélő töltés
 csepptöltés
Teljes töltés, ahol az akkumulátor a kapacitásának kb. 80%-át visszanyeri a töltő maximális
áramú és feszültségű töltése mellett. Amikor az akkumulátor feszültsége eléri a 14,4V-ot,
elkezdődik a második lépcső, a kímélő töltés. Ilyenkor a töltőfeszültség állandó 14,4V-os
értéken marad és a töltőáram folyamatosan csökken egészen addig, amíg az akkumulátor
töltöttsége el nem éri a 98% körüli értéket. Itt elkezdődik a harmadik lépcső, a csepptöltés,
amely kb. 13,4V-os töltőfeszültséggel és alacsony (többnyire 1 amper körüli) töltőárammal
kímélve tölti az akkumulátort. Ezzel az utolsó lépcsővel az akkumulátor töltöttsége eléri vagy
megközelíti a 100%-os értéket. A csepptöltés ideje alatt az akkumulátor nem melegszik és a
töltöttségi szintje közel 100%-os marad hosszú idejű pihenés alatt is.
Zselés akkumulátor Ezekben az akkumulátorokban speciális gélesítő anyagot használnak a
kénsav felitatásra (pl. szilikagél), megkötve ezzel azt. A zselés, vagy géles akkumulátorok
teljesen zártak, azokból normál üzemben sem vízpára, sem pedig hidrogén gáz nem léphet ki.
Ezek ún. zárt biztonsági szelepes ólomakkumulátorok, melyeken egy kb. 7 bar belső
túlnyomásra kinyitó biztonsági szelep van. Normál üzemben a belső túlnyomás ennél kisebb.
Lítium akkumulátorok A lítiumion-technológia a nevét onnan kapta, hogy a töltés
tárolásáról lítiumionok gondoskodnak, amelyek töltéskor a negatív, szénalapú elektródához,
kisütéskor pedig a pozitív fém-oxid-elektródához vándorolnak.
Kéziszerszámokban, laptopokban, stb. használjuk.

17. B Tétel
Sorolja fel a hidraulikus rendszerekben használható nyomófolyadékokat, beszéljen azok
tulajdonságairól! Milyen veszélyeket jelentenek ezek a folyadékok a gépkezelőre és a
környezetre?
 Kulcsszavak, fogalmak:
1, Víz, emulzió, és a hidraulika olajok előnyös és hátrányos tulajdonságai.
Nyomófolyadékok Nyomóenergia átvitelére alapvetően minden folyadék alkalmas lenne.
Mivel a hidraulikus berendezések munkafolyadékaitól egyéb tulajdonságokat is
megkövetelünk, ez, a szóba jöhető folyadékok számát jelentősen korlátozza.
A víz, mint munkafolyadék alkalmazása jelentős problémákat vet fel a korrózió, a
forráspont, a fagyáspont, a hígfolyósság és a kenőképesség miatt.

103
Emulzió: víz és olaj keveréke, mely tulajdonságait tekintve kedvezőbb a víznél. (pl.: kenést ad
nem korrodál olyan mértékben, stb.)
Az ásványolaj bázisú folyadékok – hidraulika olajnak nevezzük őket - a normál
követelményeknek (pl. szerszámgépekben) a legmesszebbmenőkig megfelelnek. Alkalmazási
részarányuk igen magas.
Olyan hidraulikus berendezésekben, ahol a tűzveszély nagy, nem, vagy nehezen gyúlékony
munkafolyadékok szükségesek. A fenti alkalmazásoknál fennáll a veszélye, hogy az
ásványolaj bázisú folyadékok sérülések, vezetéktörések miatt az erősen felmelegedett
fémrészeken meggyulladnak. Az ásványolaj bázisú olajtermékek helyett ezekben az esetekben
vízzel vagy szintetikus olajokkal létrehozott olajkeverékeket használnak.
Munkafolyadék feladatai A hidraulikus berendezésekben alkalmazott munkafolyadékoknak
különböző feladatokat kell teljesíteni:
- nyomásátvitel;
- mozgó géprészek kenése;
- hűtés, azaz az energiaátalakulásból (nyomásveszteség) keletkező hő elvezetése;
- a nyomáscsúcsok okozta lengések ( lüktetés) csökkentése;
- korrózióvédelem;
- levált anyag részecskék eltávolítása;
- jelátvitel.
A munkafolyadék fajtái A két csoporton belül - hidraulikaolajok és nehezen meggyulladó
munkafolyadékok – még különböző tulajdonságokkal rendelkező fajták vannak.
A tulajdonságokat az alapfolyadék és a kis mennyiségben belekevert adalékanyag határozza
meg.
A hidraulikaolajokat tulajdonságaiknak és összetételüknek megfelelően osztályba soroljuk:
- Hidraulikaolaj HL
- Hidraulikaolaj HLP
- Hidraulikaolaj HV.
Jelölésükben a H a hidraulikaolajat, a további betűk az alkalmazott adalékanyagot jelölik. A
betűjelöléseket kiegészíti a viszkozitás jelölése (ISO viszkozitás osztályok).
Tulajdonságok és követelmények Hogy a hidraulikaolajok a fenti feladatnak eleget
tudjanak tenni, az adott üzemi viszonyok támasztotta tulajdonságoknak kell megfelelniük.
Ezekhez az anyagtulajdonságokhoz tartoznak:
- lehetőleg kis sűrűség;
- csekély összenyomhatóság;
- nem túl alacsony viszkozitás (kenőfilm);
- jó viszkozitás-hőmérséklet viszony;
- jó viszkozitás-nyomás viszony;
- jó öregedésállóság;
- nehezen éghető;
- ne károsítson más anyagokat.
További követelményeknek is meg kell a hidraulikaolajaknak felelniük:
- levegő kiválasztás;
- habképződés mentesség;
- hidegállóság;
- kopás- és korrózióvédelem;
- vízkiválasztó képesség.
A hidraulikaolajok legfontosabb megkülönböztető jegye a viszkozitás.

2, Hidraulika olajok emberre veszélyes tulajdonságai.

 A megengedettnél nagyobb nyomás károsíthatja a rendszer elemeit, és komoly
baleseti veszélyforrás lehet.

104
  Az üzemi hőmérsékletű munkafolyadék komoly égési sérüléseket okozhat a
dolgozónak.
 A kifolyt hidraulika olaj csúszásveszélyes.
 Irritatáló hatású

3, Környezetre gyakorolt hatások.

 Környezetszennyező a kifolyt folyadék.
 A fáradtolaj veszélyes hulladék, gyűjtéséről, szállításáról,
újrahasznosításáról gondoskodni kell.

4, Környezetvédelem.
Vigyázat veszélyes hulladék a fáradt olaj! Külön gyűjtjük, tároljuk, szállítjuk, stb.

18. B Tétel
 Ismertesse a hidraulika folyadék cseréjének menetét. Honnan következtethet a csere
szükségességére? Hogyan határozza meg a szükséges folyadék mennyiségét és
típusát? A mellékelt gépkönyv segítségével határozza meg az ajánlott hidraulika olaj
típusát!
 A tételhez használható segédeszköz:
 Gépkönyv
 Kulcsszavak, fogalmak:
1, Hely előkészítése.
Első lépésben be kell szerezni az adott géphez a gyártó által előírt mennyiségű és minőségű
hidraulika olajat. Nagyobb gépek esetében ez akár 200 liter feletti olajmennyiség is lehet.
Erről a gépkönyvben találunk instrukciókat. Amennyiben a gép már régi és nem létezik az az
olaj, amit előírtak a gép üzemeltetéséhez, az olajforgalmazó cégek helyettesítő termékeket is
tudnak ajánlani a gépekhez. Fontos, hogy ne töltsünk ismeretlen eredetű, tulajdonságú olajat a
gépbe, mert az a szerkezet meghibásodásához, rendellenes működéséhez vagy
tönkremeneteléhez vezethet.

2, Gép előkészítése.
3, Olaj típusának, mennyiségének meghatározása.
A géppel beállunk az olajcserére kijelölt helyre, ahol rendelkezésre állnak a különböző
szerszámok, szerelőakna, a fáradtolaj tárolására és leeresztésére szolgáló edények, és az
esetlegesen kifolyt olaj felitatására szolgáló anyag is.
Az olajcsere a gép üzemmeleg állapotában történik. A géppel tiszta állapotban beállunk az
olajcsere helyére. A gép munkavégző szerkezeteit, hidraulikus részeit alapállapotba
helyezzük, tehermentesítjük. A gépet rögzítjük, áramtalanítjuk, az indító kulcsot kivesszük.
A szerkezetre kihelyezzük a „JAVÍTÁS ALATT” táblát.

4, Olajcsere menete.
A hidraulika tartály leeresztő csavarjának kicsavarása után az olaj mennyiségének megfelelő
edénybe engedjük az olajat. Az olajszűrő is cserér kerül az olajcsere alkalmával, ezért ezt is
eltávolítjuk a gépről. Az új olajszűrőt (vagy tisztítottat) visszahelyezzük a gépre. Ha a
tartályon van tisztítónyílás ezen keresztül a tartályban maradt szennyeződéseket el tudjuk
távolítani.
A leeresztett fáradtolajat megvizsgáljuk, és ebből következtethetünk a rendszer kopásaira (fém
részecskék mennyisége), víz, por jelenlétére, és egyéb dolgokra.

105
Az olajleeresztő csavar vége általában mágneses így magához vonza a mágnesezhető fém
részecskéket.
Az olajleeresztő csavar tömítésének cseréje után visszatekerjük azt a helyére.
Feltöltjük a gépet a megfelelő mennyiségű és minőségű hidraulika olajjal. (gépkönyv szerint).
A gép beindítása után a hidraulikus szerkezeteket megjáratjuk, majd ismételten ellenőrizzük
az olajszintet. Az olajcser tényét rögzíteni kell az emelőgépnaplóba, vagy a
munkagépnaplóba.
5, Teendők a fáradt olajjal.
A fáradt olaj és a szűrők veszélyes hulladékok ezért ezek szelektív gyűjtéséről, elszállításáról
gondoskodnunk kell.

19. B. Tétel
Mit tartalmaz a targoncák gépkönyve? Milyen követelmények vannak a
gépkönyvekkel kapcsolatban?
A tételhez használható segédeszköz:
Gépkönyv
Kulcsszavak, fogalmak
1, Gépkönyv formai megjelenése.

Semmilyen gépet nem üzemeltethetünk gépkönyv nélkül, és ezt ellenőrzik is.

Ha a gépkönyv és a megfelelőség tanúsítvány hiányzik, a munkavédelmi üzembe-helyezést
sem lehet elvégezni.
A gépkönyv olyan formátumú, mint egy normál könyv és az elején szerepel az adott gép
fényképe, valamint a megnevezése típusszámmal.

2, Gépkönyv tartalmi előírásai.

 A GÉPKÖNYV CÉLJA A gépkönyv a berendezés telepítéséhez, üzemeltetéséhez és
karbantartásához szükséges alapinformációkat tartalmazza.
 A gép üzemeltetőinek szól, és a benne foglaltak betartása esetén a berendezés hatékony
használatához szakirányú tapasztalatra nincs szükség.
 A gépkönyv a berendezés értékesítése időpontjában aktuális műszaki jellemzőket
tartalmazza, de előfordulhat, hogy a későbbiekben vásárolt gépekhez már nem
használható, a állandó fejlesztéseiből fakadóan, melyek a teljesítmény, a kezelhetőség és a
biztonságosság javítására irányulnak.
 TARTALMA
 A gépkönyv célja és tartalma A gépkönyv megőrzése
 Képes szimbólumok Biztonságra vonatkozó rendeletek
 Általános biztonsági irányelvek Dolgozók egészsége és biztonsága
 Védőeszközök Biztonsági jelzések
 Műszaki jellemzők Műszaki adatok
 Teljesítmény táblázatok Folyadékok és tartályok
 Üzemelési határértékek Zajhatás adatai
 Biztonsági berendezések Biztonsági eszközök beállításai
 Elektromos adatok Ellenőrzés
 Emelés és mozgatás Elhelyezés és a minimális szerviztávolságok
 A berendezés telepítése Csővezeték csatlakozások
 Szűrők eltávolítása Elektromos csatlakozások

106
 Indítás Kijelző panel
 Karbantartás és időszakos ellenőrzések Hűtő javítása
 Környezetvédelem A berendezés használaton kívül helyezése
 Hibaelhárítás Méretek
 Megfelelőségi nyilatkozat
 A gépkönyv minden olyan információt tartalmaz, ami a berendezés helyes használatához
szükséges, a 98/37/CE Európa Tanácsi Direktívában és későbbi módosításaiban foglaltak
szerinti biztonsági előírások betartásával.
 KÉPES SZIMBÓLUMOK
 Azt jelzi, hogy a művelet az emberek számára veszélyes és/vagy a gép működésében
zavart okoz-e.
 Tiltott műveleteket jelöl.
 A helyes, teljesen biztonságos üzemeltetés garantálása szempontjából fontos, az
üzemeltető részéről betartandó információt jelöl.

3, Kezelési és karbantartási utasítás tartalma.

A kezelési utasítás a berendezések, gépek használatbavételéhez, telepítéséhez,
programozásához és hibáinak elhárításához nyújt segítséget
 Előzetes ellenőrzési műveletek
 Indítás - Elindulás és vezetés, kezelés - Bejáratás
 Megállás - Parkolás - Javaslatok lopás megakadályozására ......
 A gép rendeltetése, használhatósági körülmények meghatározása
 kezelőelemek funkciói - a kezelés feltételei, megengedett üzemi körülmények
 a gép működtetésének veszélyei
 hidraulika és egyéb folyadékok szükséges mennyisége, ellenőrzésük módja
 műszakos és kötelező ellenőrzések szükséges tartalma, periódusa
 alkatrészjegyzék, gyártó elérhetősége
Karbantartási utasítás - karbantartások periódusa, teendők,
 Rendszeres szerviz időtáblázat - Azonosító adatok - Levegő tisztító - Első kerék,
 Hátsó kerék . - A fékbetétek kopásának ellenőrzése . - A kormányzás
ellenőrzése
 A motor ellenőrzése - A burkolat ellenőrzése, - A tükrök ellenőrzése
 A hátsó féktárcsa ellenőrzése - A kipufogó ellenőrzése - A kapcsolók ellenőrzése
 Karbantartása az akkumulátornak - Az akkumulátor hosszú használaton kívülisége
 A terminálok ellenőrzése és tisztítása
 Az akkumulátor eltávolítása - Az akkumulátor beszerelése - Elektrolit szint
ellenőrzése
 Az akkumulátor feltöltése - A biztosítékok méretei cseréje
 Kenési helyek és azok anyagainak meghatározása,
 A karbantartási napló vezetésének tartalmi és formai követelményei nincsenek
meghatározva, így az szabadon, de mégis értelemszerűen meghatározható. Javasolt benne
feltüntetni:
 - a munkaeszköz megnevezését,
 - azonosítóját,
 - az elvégzett karbantartás leírását,
 - a karbantartás dátumát,
 - a karbantartás végzőjét,
 - az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos üzemeltethetőség tényét,
 stb.

107
4, Gépkönyv elhelyezése.

-Gépkönyvet és a Karbantartási utasítás az emelőgép ügyintézőnél kell elhelyezni .

- Kezelési utasítást és a Gépnaplót, vagy emelőgépnaplót az adott ország nyelvén a
berendezésnél (gépnél) kell elhelyezni.

5, Gépkönyvben leírt ismeretek helyén való alkalmazása.

Gépkönyvben leírtakat szigorúan be kell tartani attól eltérni TILOS, mivel a jótállás,
szavatosság és a garancia vesztésével jár.

20. B.Tétel
Beszéljen a hidraulikus rendszer energiaellátó részéről! Mutassa be ezek rajzi
jelölését!

Kulcsszavak, fogalmak
1, Tartályok anyaga, kialakítása, részei.
TARTÁLY

1. köpeny, 2. hullámtörő lemez, 3. beöntő-nyílás, 4. szűrő, 5. visszafolyó

vezeték, 6. kémlelő-ablak, 7. leeresztő csavar, 8. szívócső
Egy hidraulikus berendezés tartálya több feladatnak tesz eleget.
. Befogadja és tárolja a berendezés üzeméhez szükséges nyomófolyadékot;
. Elvezeti a veszteségi hőt;
. Benne létrejön a levegő, víz és a szilárd anyagok kiválasztása;
. Ráépíthető egy, vagy több szivattyú, a meghajtómotor, valamint a további hidraulikaelemek,
mint szelepek, tárolók stb.
A korábban részletezett feladatokból adódnak a tartály felszereléseinél figyelembe veendő
irányelvek.
A tartály nagysága függ:
-a szivattyú szállítási mennyiségétől . az üzemelésből adódó hőfejlődéstől,
összefüggésben a max. megengedett folyadékhőmérséklettel
-a folyadéktérfogat max. lehetséges különbségétől, ezt a felhasználók (henger, tárolók)

108
2, Szivattyúk fajtái felépítésük, működésük.
Feladata: a rendszer működtetéséhez szükséges folyadékmennyiség szállítása megfelelő
nyomáson.
A hidraulikában a térfogat kiszorítás elvén működő szivattyúkat alkalmaznak főleg.
Szivattyú: egy energia-átalakító, mechanikus energiát hidrosztatikus vagy hidromechanikus
energiává alakítja .

Külső fogazású
fogaskerekes

Belső fogazású

Lapátos

Csavarorsós

Soros dugattyús

109
Radiáldugattyús

Axiáldugattyús

3, Csővezetékek, tömlők jellemzői.

Hajlékony vezeték (tömlő)

1. belső tömlő (szintetikus gumi), 2. betét (fémszövet vagy textil), 3. külső
gumiréteg

Valamint a húzott acélcső. _________

4, Szűrők méretei, elhelyezése.

Szűrők: a folyadékból a szennyező anyagot eltávolítják, tárolják és a folyamatos
folyadékáramlást biztosítják - huzalszövet szűrő

110
 - műanyag-szálas szűrő - fém-szálas szűrő

Szívó- és nyomó-ági szűrő 1. szűrőház, 2. fedél, 3. szűrőpatron

a. szívó vezetékbe épített szűrő, b. nyomóvezetékbe épített szűrő

5, Hűtők működése.
Két típusú hűtőt különböztetünk meg:
- folyadékhűtő (a jobb hőelvezetés érdekében az olajhűtő csövet egy vízzel tele

- léghűtéses (olyan , mint a gépjárműveké)

6, Különböző elemek rajzi jelölései.

Lásd a képeknél.

21. B.Tétel
Beszéljen a hidraulikus rendszerben található irányító elemekről! Mutassa be
ezek rajzi jelölését!

Kulcsszavak, fogalmak
1, Útmeghatározó elemek, fajtái, működésük.
Az útváltó, vezérlő szelep Feladata: a folyadék áram irányának szabályozása, azaz a
folyadék merre, melyik térrészbe, munkahengerbe stb. áramoljon (vagyis a gép milyen
mozgást végezzen).

2/ 2 útszelep

3/2 útszelep

3/3 útszelep

4/3-útszelep

1. Tolattyús útváltók
A tolattyús útváltók egy nagy pontossággal házfuratba illesztett mozgatható tolattyúval
készülnek. A ház anyaga többnyire öntvény, vagy acél, melybe furatot öntenek, esztergálnak.
A nagypontosságú furatokba gyűrűcsatornákat öntenek, vagy esztergálnak, mely csatornákat a
vezérlődugattyú mozgása kapcsolja össze, ill. szét. Jellemző, hogy a mozgóeleme lineáris
tolattyú, mely zárófelülettel párhuzamosan mozdul el és az összes áramlási csatornával
kapcsolatban van. A tömítést elsősorban a furat és a tolattyú között lévő rés és fedési hossz
határozza meg. Másrészt viszont függ a közeg viszkozitásától, hőmérséklettől, nyomástól. A

111
 tolattyús vezérlésű útváltóknál figyelembe kell venni a szivárgási veszteséget, mely nem csak
a rendszerünk hatásfokát rontja, hanem működési zavarokat okozhat. Milyen zavarok
lehetségesek? Például egy álló hidraulika motor zárt szelepállás ellenére is képes forogni. De
ne essünk kétségbe, vannak speciális, un. szivárgásmentes tolattyús útváltók, melyek
megoldják ezt a problémát. Vezérlés szempontjából közvetlen és elővezéreltek lehetnek.
a) Közvetlen vezérlés
Ha a tolattyúvezérlés működtetéséhez közvetlenül mechanikai erő elégséges, akkor beszélünk
közvetlen vezérlés, ez lehet kézi, elektromos, pneumatikus, egyéb működtetés. Közvetlen
működtetési módnak a méretek szabnak határt, ésszerűségi okokból NG10-s méretig
alkalmazzák. Kivételt képeznek a kézi vezérlésűek, mert ők készülnek akár NG32 méretben
is. Régi mezőgazdasági gépeken elsősorban kézi útváltók (4. ábra), esetleg bowdenes
vezérléssel, manapság azonban az elektromos vezérlés az elterjedt2. Forgótolattyús útváltók
Manapság nem használatos. Rossz nyomáskiegyenlítési tulajdonsága miatt, kisebb üzemi
nyomásoknál volt használatos. A mai nagy nyomású (160 bar) rendszereknél használata
nehezen oldható meg.
b) Elővezérelt
NG 10-s méret felett a tolattyús útváltók elővezérléssel működnek. Az elővezérelt útváltók
tulajdonképpen két szelepből állnak. A főszelepből és az elővezérlő szelepből áll
Az elővezérlő szelep általában közvetlen vezérlésű, melyet elektromágnessel működtetünk.
Az elővezérlő szelep felerősíti a vezérlő jelet és így mozdítja el a főszelep tolattyúját.
Átváltási idő befolyásolására az elővezérlő és a főszelep közé egy áramirányítót építenek be.
c) Résolajmentes tolattyús útváltók (csúszótömítéses útváltók)
A tolattyú és a furat tömítését nem egymásközti nagy pontosságú illesztéssel oldják meg,
hanem különböző tömítőelemeket helyeznek el közéjük. Ez természetesen nagyobb súrlódó
erőt is jelent, vagyis működtetésére sokkal nagyobb erő szükséges, ezért, vagy kézi, vagy
elővezérelt kivitelben forgalmazzák.
2. Forgótolattyús útváltók
Manapság nem használatos. Rossz nyomáskiegyenlítési tulajdonsága miatt, kisebb üzemi
nyomásoknál volt használatos. A mai nagy nyomású (160 bar) rendszereknél használata
nehezen oldható meg.
3. Ülékes útváltók
A ház furatában kialakított üléken egy alakzáró ellendarab végzi el a zárást. Az ülék dugattyú
formája szerint lehet golyó, kúp, tányér alakú. Több előnye mellett sajnos van néhány
hátrányos tulajdonsága mely miatt a felhasználási területe nem széles. De nézzük először
néhány előnyét. A záró térben a növekvő nyomás fokozza zárást. Nincs szivárgás, nagy
nyomásoknál is használható. A rövid löket miatt nagy nyomásveszteségek lépnek fel,
kapcsolás alatt nyomáslökés jön létre. Működtetés szempontjából közvetlen vezérlésűt és
elővezérlésűt különböztetünk meg.
a) Közvetlen vezérlésű ülékes útváltók
Hasonlóan, mint az előzőekben tárgyalt közvetlen vezérlésű tolattyús szelepeknél az
ülékdugattyú vezérlését közvetlenül egy mechanikus szerkezet végzi, ez többnyire kézi-karos
működtetést jelent. NG10-s méretig használatos.
b) Elővezérelt ülékes útváltók
Szintén hasonlóan, mint az előzőekben tárgyalt tolattyús szelepeknél az ülékdugattyú
vezérlését egy kisebb névleges méretű vezérlő szelep végzi.
Az elővezérlő szelep általában közvetlen vezérlésű, melyet elektromágnessel működtetünk.
Az elővezérlő szelep felerősíti a vezérlő jelet és így mozdítja el a főszelep tolattyúját.
Átváltási idő befolyásolására az elővezérlő és a főszelep közé egy áramirányítót építenek be.
c) Résolajmentes tolattyús útváltók (csúszótömítéses útváltók)
A tolattyú és a furat tömítését nem egymásközti nagy pontosságú illesztéssel oldják meg,
hanem különböző tömítőelemeket helyeznek el közéjük. Ez természetesen nagyobb súrlódó

112
erőt is jelent, vagyis működtetésére sokkal nagyobb erő szükséges, ezért, vagy kézi, vagy
elővezérelt kivitelben forgalmazzák.

2, Mennyiség-meghatározó elemek, kialakításuk, feladatuk.

– fojtószelep Feladata: a folyadék áramlási sebességének (az
időegység alatt átáramlott folyadékmennyiség) szabályozása, ezáltal a
munkahenger (hidromotor) mozgási sebességének szabályozása.

3, Nyomás-meghatározó elemek fajtái, működési elvük.

Biztonsági szelep (nyomáshatároló és csőtörés biztonsági szelep): feladata, hogy a
rendszerben a munkafolyadék nyomása megengedett érték fölé ne emelkedjen, a
fölösleges olajt a tartályba visszavezesse.

Nyomáshatároló szelep

Csőtörés biztonsági szelep

1. számú vezeték – bejövő olaj a vezérlő szeleptől
2. számú vezeték – munkahengerhez csatlakoztatjuk
4, Különböző elemek rajzi jelölései. Lásd a képeknél.

22. B. Tétel
Beszéljen a hidraulikus rendszer végrehajtó elemeiről! Mutassa be ezek rajzi
jelölését!
Kulcsszavak, fogalmak
1, Munkahengerek fajtái, részei.

113
2, Hidromotorok ismertetése.

A hidromotorok a szivattyú által létrehozott hidraulikus energiát újra mechanikussá alakítják

át. A hidromotor fordulatszáma -állandó nyelési térfogaton- a térfogatáram nagyságától, a
forgatónyomaték az üzemi nyomástól függ.
Számos szivattyú konstrukciós átalakítások nélkül is felhasználható hidromotorként, például a
fogaskerék-szivattyú és az axiáldugattyús szivattyú. A hatásfok javítása érdekében azonban
gyakorta módosítják őket. Más szivattyúk (például radiáldugattyús szivattyúk) azonban nem
alkalmazhatók hidromotorként. Gyakran egy bizonyos feladatra tervezik a hidromotort.
Különbséget teszünk:
- Egy vagy két forgásirányú hidromotorok között.
- Állandó és változtatható nyelési térfogatú hidromotorok között.
- Alacsony, illetve nagy fordulatszámú hidromotorok között

3, Szögelfordulást végző szerkezetek fajtái, működésük.

- Fogasléces fogaskerékkel (bálaforgató) forgató henger

Szögelfordulást végző hidraulikus fogyasztók  forgató henger

1. henger, 2. fogaslécként kialakított dugattyúrúd, 3. fogaskerék, 4.
lökethatároló, ütköztető csavar

114
Szögelfordulást végző hidraulikus fogyasztók  lengőmotor
1. lapát, 2. ház, 3. tengely, 4. tömítőlap, 5. rugó, 6. szektorzár, 7. be- és elvezető csatornák
Lengő motor:

4, Különböző elemek rajzi jelölései.

Hidraulikus kör rajza

23. B. Tétel
Ismertesse a targoncák szerkezeti felépítését! Beszéljen a targonca teheremelő
szerkezetéről! Értelmezze a targoncákon található terhelési diagramot! Beszéljen

115
az ellensúlyról! Mi a szerepe és hol található a gépen?

Kulcsszavak, fogalmak
1, Targonca részei.
Váz - A gép alvázára vannak építve a különböző főelemek (meghajtómotor-, emelőoszlop-
,ellensúly-, első és a hátsó híd-, villamosenergia ellátás-, bukókeret )
Ellensúly - egy nehéz öntöttvas tömb, mely a targonca hátsó részére van felfogatva. Célja
hogy a felemelni kívánt tömeg súlyát ellensúlyozza .
Bukókeret - fém keret, mely a targoncavezetőt megvédi a leeső tárgyak ellen. A targonca
szerves részét képezi .
Emelőoszlop - A teher függőleges megemeléséhez szükséges szerkezet, acélsínek egymáshoz
rögzítésével biztosítják az oldalirányú stabilítást. Az emelőoszlop hidraulikusan van
működtetve hidraulikus munkahengerek illetve emelőláncok segítségével .
Az emelőoszlopok fajtái : Simplex - kéttagú-, Duplex-kéttagú szabademelésű-, Triplex -
háromtagú .
Akkumulátor - Az akkumulátor biztosítja a targonca energiaellátását, valamint a targonca
ellensúlyozásában is nagy szerepe van.
Emelőkocsi - Az az alkatrész amelyre az emelővillák vannak felszerelve, az emelőoszlop
sínben függőlegesen mezogva emeli a terhet emelőláncok segítségével .

2, Teheremelő szerkezet ismertetése (lánc, munkahenger, oszlop stb.).

Teheremelő szerkezet:
- oszlop – szán - árumegfogó – munkahenger – biztonsági lánc
- oszlopot döntő munkahenger – jobbra-balra mozgató munkahenger

116
 Ellensúly helye, szerepe, nagysága, anyaga.
Ellensúly - egy nehéz öntöttvas tömb, mely a targonca hátsó részére van felfogatva. Célja
hogy a felemelni kívánt tömeg súlyát ellensúlyozza .
A targoncák megengedett terhelhetősége nem csak a villára helyezett teher villa homloksíkjától mért
vízszintes távolságban lévő tömegközéppont helyétől függ, hanem a magas- emelésű targoncáknál az
emelési magasságtól is függ.
Túlterheléssel a felborulás veszélye fokozott mértékben jelentkezik a teher magasba való emelésénél.
Ennek felismerésére és a felborulás megakadályozására szolgál a terhelési diagram ismerete és
használata. Csavaró nyomaték az első tengelyen.
Az emelési magasság ismerete befolyással lehet az emelhető teher súlyára.

24. B. Tétel
Hogyan történik a targoncák irányítása? Beszéljen a különböző kormányzási
módokról! Miért előnyös a hátsókerék kormányzás? Hogyan történik a
kormánymű ellenőrzése? Értelmezze a kormány holtjáték fogalmát, ismertesse
jellemző értékét!
Kulcsszavak, fogalmak
1, Kormányművek fajtái.
A. kormányszerkezet fordítja el a kormányozott kerekeket és teszi lehetővé a targonca irányváltoztatását.
A kormányszerkezet kezelési módja szerint megkülönböztetünk:
- kormánykerekes,
- kormánypedálos,
- kormánykaros
- kormányrudas megoldásokat.

Kormánykerekes kormányozás a vezetőüléses targoncáknál használatos.

A kormánykerék forgatásával kormányoszlopot forgatunk a hossztengelye
körül, melynek alsó részén van a kormánymű, amely lehet:
- csavaranyás - fogasléces
- csigakerekes - csiga szegmenses
- görgős - . - globoid csigás

A kormánymű lengőkar segítségével a tolórudat a kerék forgásiránya szerint előre vagy hátra mozgatja, mely a kormánycsillagon az átlós
kormányrudakon és a lengőagy-karokon keresztül fordítja el a kormányozott kereket.

Háromkerekes targoncánál a kormányozott hátsó kereket függőleges tengely körül kell elforgatni, így annak. tengelyére rendszerint
lánckereket ékelnek. A lánckerék és a kormánymű Közti Kapcsolatot 'csuklós lánc biztosítja

Kormánypedál Lábpedálos kormányozás

Szállító targoncák egyes típusainál alkalmazzák. A targoncavezető megfelelő méretű lemezen áll és azzal a lábával. nyomja le a pedált,
amelyik irányba fordulni kíván. A lábpedállal együtt elfordul a pedált tartó tengely is, amelyet az "emelőkar a kormánytolórúddal köt össze,
A lábpedálos targoncákon általában spirálrugó végzi a lengéscsillapítást.
Kormánykaros kormányozás Vezetőállásos szállítótargoncáknál szokásos.

117
A vezető a targonca elé szerelt, a targonca vázához erősített lemezen áll. A kormányzás a kézmagasságban lévő kar mozgatásával végezhető.
Rugóerő tartja a kerekeket az egyik irányú szélső helyzetben. A karral a rugó ellenében a kerekek előbb egyenesbe majd a másik irányba
fordíthatók.

Kormányrudas kormányozás Gyalogvezérlésű targoncáknál szokásos.

A kormányrúd úgy van kialakítva, hogy elengedéskor alaphelyzetbe kerül, a vezérlő áramkört megszakítja és a fékberendezést működteti.
Indítás előtt a rugóerő ellenében a kormányrúd kézmagasságnak megfelelő helyzetbe hozható és a targonca vezérelhetővé válik.

2, Mechanikus kormányművek.
- kormánykerekes, - csavaranyás - fogasléces
- csigakerekes - csiga szegmenses
- görgős - . - globoid csigás
- kormánypedálos,
- kormánykaros - kormányrudas megoldásokat.

3, Szervo rásegítéses rendszer elemei, működése.

- Szivattyú, - útszelep (negatív visszacsatolású), - csővezeték,
- munkahenger (kettős működésű)

4, Hidraulikus kormánymű felépítése, működése.

A kormánymű, miközben a kormánykerék forgó mozgását lengő mozgássá alakítja, közben
jelentősen csökkenti a kormányzáshoz szükséges erőt. A kormánymű szerkezete sokféle
lehet.
A szervokormányozás A nagy erőgépek kormányzása nagyobb erőt igényel. Ezeknél a
berendezéseknél a kormányzási munkát az olajnyomás segítségével végzik.
A hidromechanikus kormányberendezésben minden mechanikus elem megtalálható, s ezek
mozgatását segíti elő a hidraulikus rendszer.
A szervo berendezés szivattyúját a motor állandóan hajtja, kikapcsolni nem lehet.
Kormányzáskor a kormánykerék mozgása elmozdítja a vezértolattyút így az olaj beömlik a
munkahengerbe és a rásegítés folyamata mindaddig tart, míg a kormánykereket forgatjuk.

5, Törzscsuklós kormányzás jellemzése, előnyei.

Törzscsuklós kormánymű Az egyedülálló törzscsuklós kormánymű lehetővé teszi, hogy a
hátsó kerekek a gép alá forduljanak. Ennek eredménye az egyedülállóan kiváló
manőverezhetőség minimális fordulósugárral teljesen zárt állapotban.

6, Kormánymű ellenőrzése.
A kormánymű, miközben a kormánykerék forgó mozgását lengő mozgássá alakítja, közben
jelentősen csökkenti a kormányzáshoz szükséges erőt.
A kormánymű szerkezete sokféle lehet.
A kormányrendszer ellenőrzése
A kormányművének holtjátéka a kormánykeréken mérve 5...20o között lehet,
amely a kormánykerék kerületén kb. 4 –6 cm elfordulással is mérhető.
Azokon a gépeken, amelyeken szervokormányozás van, a holtjátékot csak járó motornál
szabad ellenőrizni. Ha nagy a holtjáték, a gép bizonytalanná válik.

7, Kormányholtjáték értéke, ellenőrzése.

 a kormányszerkezet működőképessége, a kormánykerék holtjátéka üzemszerű állapotban
(legfeljebb 20 O),

118
25. B. Tétel
Beszéljen a targoncák futóművének felépítéséről, részeiről! Milyen szerkezeti
egységeken keresztül visszük át a hajtást a kerekekre? Milyen kerekeket
alkalmazhatunk ezeken a gépeken?
Kulcsszavak, fogalmak
1, Futómű általános felépítése.

A vázszerkezet az első- és a hátsó futó-műveken keresztül a kerekekre támaszkodik.

A szállító- és vontatótargoncáknál rendszerint az első kerekek kormányozottak, a hátsókerekek hajtottak.
Az emelőtargoncáknál az első kerekek a hajtottak, a hátsó kerekek a kormányozottak.
A targonca teljes terhelését viselik a futóművek, valamint a rajtuk, lévő kerekeken gördül a targonca.
A kormányozott futómű rendszerint merev hídból /tengelyből/ áll, melynek végein találhatók a tengelycsonkok, melyek a tengely végeire
szerelt csapok körül elfordíthatók.
A két oldal elfordulását a nyomtávkarok, .a nyomtávrúd, az irányzókar és a kormánytolórúd biztosítja, mely a kormány-műhöz csatlakozik.

Merev mellsőtengely A nem kormányozott, hajtott futómű is a merev hídból, továbbá a differenciálműből, a féltengely ékből és a
féltengelyek végén lévő kerekekből áll.

A hidak rugókkal pl.: torziós rugókkal csatlakoznak az alvázhoz.

A kerekek tárcsájára
- légtömlős /fúvott/, - tömörgumi abroncs van felszerelve.
A tömörgumis abroncsozás kisebb teherbíró-képességű targoncáknál szokásos.
Hátránya: kevésbé rugalmas , csak sima felületű útburkolat esetén használatos.
A légtömlős abroncsok rugalmasabbak, nagyobb a felfekvő felületük.
Részei: - köpeny /külső/ általában mintázott, - gumitömlő /belső/.

Futómű ellenőrzése : - a kerekek felerősítése, a csavarok megléte, meghúzásának állapota,

- a kerékabroncsok állapota (levegőnyomás, futófelület ..stb.)
- a kormányszerkezet működőképessége, akadálymentes működése,
- a kormánykerék holtjátéka üzemszerű állapotban (legfeljebb 20o),
- a kormány összekötő szerkezet állapota, szivárgás mentessége,
2, Hajtáslánc ismertetése a meghajtó motortól a kerekekig.

Hajtáslánc alatt értjük az energia átvitelét a motortól a kerekekig.

A hajtásláncok általános (hagyományos) felépítése:
- PRIMER: - Motor -tól  a Váltó –ig,
- SZEKUNDER: - Váltó – tól  a Kerék – ig,
Néhány hajtáslánc megoldás:
- Motor  Tengelykapcsoló.  Sebességváltó  Differenciálmű  Kerék
- Motor  CV vagy CVT  Differenciálmű  Kerék
- Motor  Hidraulika (szivattyú)  Hidrómotor  Láncmeghajtás  Kerék
- Motor (Ottó) vagy Akkumulátor 2db villanymotor  Sebességváltó 
Differenciálmű  Kerék
- Akkumulátor  2db villanymotor  Kerék
- Motor  Hidraulika (szivattyú)  Hidrómotor  Kerék

3, Lánctalpas járószerkezet részei.

A lánctalpas járószerkezet általános felépítése
A lánctalpas traktor is kerekeken gördül, de kerekei nem közvetlenül a talajra
támaszkodnak. Úgy foghatjuk fel, mintha a lánctalpas traktor „síneket rakna le maga elé”, és
azokon haladna. A sínek azonban csuklós, vég nélküli láncból állnak.
A lánctalpas járószerkezet felépítése

119
A lánctalpas járószerkezet főbb részei:
- lánctalp, - lánckerék, - láncfeszítő berendezés, - támasztókerekek, - támasztógörgők.

4, Lánctalpas járószerkezet fajtái.

A főbb szerkezeti részek egymáshoz kapcsolódása alapján megkülönböztetünk:
- merev, - félmerev, - rugalmas lánctalpas járószerkezetet.
A lánctalp csuklós, vég nélküli lánc. Lehet durva és finom osztású.
Traktorokon a durvaosztású, a nagyobb sebességű járműveken (harckocsi) finom osztású
láncot használják. A lánctalp tagokból áll. A lánctagokat csapszegekkel kapcsolják össze.
A lánckerék. A lánckereket –az erőátviteli szerkezeten keresztül- a motor forgatja, és az a
lánctalpba kapaszkodva előre viszi a traktort. Az egyenlőtlen kopás csökkentése érdekében a
lánckerék fogszáma páratlan.

26. B.Tétel
Milyen fékeket ismer? Beszéljen a munkagépeken található fékekről! Ismertesse
a fékrendszer részeit, működési elvét! Miből adódhat a fékek helytelen működése,
meghibásodása?
Kulcsszavak, fogalmak
1, Fékek típusai.
Fékezéskor a fékező elemek a mozgási energiát hőenergiává alakítják, és az itt keletkezett
hőt a fékszerkezet a környezetének adja át. Ha a keletkezett hőt nem tudja elvezetni, akkor
a fékbetét leég, hatásfoka erősen csökken.
Óvjuk a féket a túlzott felmelegedéstől! Hosszú lejtmenetben kapcsoljunk kisebb
sebességfokozatba, hogy kevesebbet kelljen a féket használni.
Rendeltetés szerint: - motorfék - üzemi fék (lábfék), - rögzítőfék (kézifék funkciója),
- biztonsági fék (kézifék), - kormányfék (lábfék pedálja szétkapcsolva).
A fékezőelemek kivitele szerint:
- pofásfék (dobfék), - szalagfék, - tárcsás fék (tárcsafék).
A működtetés módja szerint:
Izomerővel működtetett fékrendszerek:
- mechanikus fékrendszer, - hidraulikus fékrendszer.
Szervo (rásegítéses) fékrendszerek:
- hidrosztatikus fékrendszer, - légfékrendszer.

2, Fékrendszer részei.
A hidraulikus fékrendszer főbb szerkezeti elemei a következők:
- a főfékhenger a kiegyenlítő tartállyal, - kerékfékhengerek,
- a csővezetékek, - a fékezőelemek (dobfék, tárcsafák).

120
3, Üzemi és rögzítő fék működése.
A jármű vezetője fékezéskor a főfékhenger dugattyúját előre nyomja, ezzel folyadéknyomást
létesít, amely a csővezetékeken keresztül a kerékfékhengerek dugattyúira hat. A dugattyúk
kinyomódnak és szétfeszítik a fékpofákat. Ha a fékpedált felengedjük, akkor a fékpofákat
összehúzó rúgók hatása érvényesül, amely a fékfolyadékot a fenékszelep megnyitásával a
főfékhengerbe nyomja vissza.

4, Fékek ellenőrzése.
A KRESZ 5 §. 2. pontja a következőt mondja ki:
A jármű vezetője, mielőtt a járművel a telephelyről (így különösen a garázsból) elindul,
köteles a kormányberendezés, a fékberendezés, a gumiabroncsok, valamint a kötelezően
előírt világító- és fényjelző berendezések állapotát (működését), továbbá a hatósági jelzés(ek)
[rendszámtábla(ák)] meglétét, állapotát ellenőrizni.
A biztonságos megállás elengedhetetlen félétele a fékek működése. Ezek ellenőrzését a
következőképpen végezzük el a vizsgán és a mindennapi életben:
A lábféket (hivatalosan: üzemi fék) megnyomva pedál nyomása fokozatosan keményedik
(felkeményedés), majd a felső egyharmadnál megáll a keményedés (és legtöbbször a pedál is).
Hibalehetőségek : 1. Padlóig beesik a fék: - Elfolyt a fékfolyadék
2. Mélyebbre nyomható a fék, de szilárdan ellenáll: Megkoptak a fékbetétek, régi típusra
jellemző (nem önbeálló dobfék)
3. Nem szilárd az ellenállás: Pumpálásra keményedik levegős a fék.
A kézifék (hivatalosan: rögzítő fék) rögzíti az autót álló helyzetben. Az ellenőrzése során a
kart felfele húzva 4-9 kattanás közt megfeszül, majd elengedve feszes marad.

5, Fékek helytelen működését kiváltó okok.

- Fémes bemaródások a fékbetét súrlodó felületén.
A féktárcsát hirtelen erős vízsugár érte, amely nagy hőmérséklet csökkenéshez vezetett és
jelentősen csökkentette annak hőmérsékletét. Ez a féktárcsa felületén nagy feszültséget
okoz,ami külső felület felpattogzását eredményezi. Ezek a fémlemezkék láthatók később a
fékbetét felületébe ágyazódva. A jelenség erősödik a gyakori, rövid ideig tartó intenzív
fékezések alkalmából, valamint, ha féktárcsa túlzott tengely irányú excentritást mutat, vagy ha
a féktárcsa a munkafelületének rétegvastagsága helyenként jelentősen eltérő.
- A fékbetét tartólemezének deformítása. A fékbetét a féknyereggel eggyüt mozog
annak rögzitő csapjain a biztósító rugós lemezek
gátolják a fékbetét szabad mozgását.
A „szerelő” nem ellenőrizte beszereléskor és annak ellenére, hogy előírás szerint a fékbetétet
szabad mozgást kellene hagyni, beszerelte ezeket a biztosító lemezeket.
- A fékbetét felületének ferde kopása.
A fékbetét nem tud szabadon mozogni a féknyereg vezető sínjein.
Sérült a féknyereg, görbe a féknyereg tartók, elgörbült rögzítők, vagy rugós biztosító
lemezek.
Több munkahengeres féknyereg esetén, megszorult fékdugattyú.
- A fékbetét túlmelegedése ( megégése ) teljes felületen, vagy részlegesen.
A fékbetét túlmelegedett és ennek következtében a betét anyagában található gyanta
részben kiégett belőle ( ez tartja egyben a kopó ferodol réteget ). A fékbetét túlmelegedése
az alábbiak miatt következhet be :

121
A fékbetét szabad mozgása nem biztosított a féknyereg vezető sínjein
A fék hidraulikus dugattyúja nem tér vissza megfelelően az alap helyzetbe
A láb pihentetése a fékpedálon
A fék túl hosszú ideig történő használata, pl. lejtőkön, szerpentínen ( a féknek nincs
ideje kihűlni )
Gyakori fékezések, legfőképpen nagy sebességről történő fékezéseknél.
A fék kihűlését egyéb körülmények akadályozzák, pl. nem megfelelő konstrukciójú
dísztárcsák használata esetén.
- A fékbetét súrlodó felületének szennyeződése.
A féknyereg munkahengeréből szivárog a fékfolyadék.
A kerékcsapágyból kiverődik a kenőzsír.
Hozzá nem értő javítás.
- A fékbetét felületének „üvegesedése”.
A hiba oka a fékek túlmelegedése, a rövid ideig tartó nagyon magas hőhatás. Rövid ideig
tartó erős fékezések alkalmával jön létre főként, ha gyakran ismétlődik üvegkemény lett és
repedezett.
- A fékbetétek egyenetlen kopása.
A fékbetétet már egy használt féktárcsával szerelték, amelynek a felülete
egyenetlenül kopott.
Az új fékbetét működési felületének mérete eltér a korábban használt fékbetétekétől,
így olyan helyeken érintkezik a féktárcsával, ahol korábban a másik fékbetét nem érintkezett.
- Külső és belső fékbetétek eltérő kopása, ugyanannál a keréknél.
A fékbetét szabad mozgása a nem biztosított a féknyeregben, vagy a fék hidraulikus
dugattyúja nem megfelelően tér vissza alaphelyzetbe és ez okozza egy, vagy
fékbetét állandó súrlódását a féktárcsához.
A nehezen működő fék munkahenger dugattyú, főként alacsony féknyomásnál nem
mozdul a fékdugattyú.
- A fékbetét súrlodó felületének teljes elkopása.
A gépkocsi fékeinek időszakos ellenőrzését elmulasztották, vagy az átvizsgálás nem az
üzemeltetésnek megfelelően lett megállapítva. (pl. kizárólag városi forgalom), vagy a sofőr
vezetési stílusa nem megfelelő (túl gyakori) fékhasználat.
- A fékbetét működő felületének repedezése.
A repedés valószínűleg a fék fémlemezének a vaslapnak a meghajlásának a következménye.
Ezt az alábbiak okozhatják :
A féknyereg támasztó csapjai akadályozzák a fékbetét szabad mozgását a vezető sínben.
A munkahenger dugattyúja nem tengelyirányú nyomást fejt ki.
Több munkahengeres féknyereg esetén, valamelyik dugattyú megszorúlt.
- A fékbetét ferodol rétege leválik a vaslapról.
A fékbetét rossz minősége, amelyet a kis nyírószilárdság jellemez ( a fékbetétek
előírásos nyírószilárdsága 3-5 N/mm2).
A fékbetét helytelen szerelése.

6, Fékek meghibásodásának okai

A hidraulikus rendszer tömítetlensége, a fékbetétek kopása , mechanikai elemek
sérülése, szennyeződések.

122
27. B. Tétel
Beszéljen az elektromos targoncák meghajtási módjairól! Hasonlítsa össze az
elektromos és a belsőégésű motorral hajtott targoncákat! Mondja el az
elektromos targoncák töltésére vonatkozó tudnivalókat! Milyen veszélyekkel jár
ez a tevékenység?
Kulcsszavak, fogalmak
1, Elektromos targoncák meghajtó motorjának elhelyezése.

Targoncák motorjainak elhelyezése:

- A két keréknél közvetlenül egy-egy motor,
- Központilag egy motor

2, Elektromos motorok szabályzása.

Targoncák motorjának fordulatszámát általában így szabályozzák:
- akkumulátorok sorba be- illetve kikapcsolásával
- ellenállások sorba be- illetve kikapcsolásával
- gerjesztő feszültség változtatásával (potméterrel)

3, Belsőégésű motorok és az elektromos motorok

üzemviszonyának összehasonlítása.
Az elektromos hajtású autók előnyei - kibocsátott szennyezőanyagok tekintetében
pedig nagyságrendi eltérés van az elektromos járművek javára, gyakorlatilag zéró a
kibocsátott káros anyag mennyisége, - városban, rövidtávra környezetbarát, - olcsó
- menetdinamikában 50km/óráig semmiben nem marad alul a robbanómotoros gépekhez
képest, köszönhetően a rugalmas és nagy nyomatékú villanymotornak
- nem igényel intenzív hűtést, hiszen a hatásfoka 80% körüli ellentétben a benzinmotor 10-
30%-os üzemi hatásfokával, - a motoron az egyetlen kopó alkatrész a szénkefe, ezt kell
cserélni
Az elektromos hajtású gépek hátrányai
- kis távolságon megbízhatók, átlagosan sík úton 75-80 km/óra, komolyabb emelkedőn 60-65
km/óra végsebesség elérésére képes
- a tankolt áramot is fosszilis energiahordozók elégetéséből állítják elő bár, villamos energia
nem fosszilis energiahordozók által is előállíthatók, ill. több tanulmány is kimutatta, hogy az
energiahasznosítása az elektromos járműveknek még így is 1, 5-2-szer jobb, mint a
robbanómotoros járműveknek
- egy töltéssel nyáron mindössze (átlagosan) 1 műszakot, télen maximum 1 műszakot tudnak
megtenni - nehéz az akkumulátorok súlya - fokozott karbantartási igénye van.

4, Akkumulátorok töltésének menete, gyakorisága.

1, Győződjön meg arról, hogy a töltő megfelelő kapacitású a töltendő

akkumulátorhoz, azaz: A töltő kimenő feszültsége megegyezik az
akkumulátoréval. Alapvető, de nem mindenki tudja, hogy pl. a 24 V-os töltőt a 24 V-os
akkumulátorhoz tervezték.
Hogyan tudható meg a targonca akkumulátor feszültsége?
Egyszerűen számolja meg a cellákat (az akkumulátor tetején lévő négyszöget) és szorozza
meg kettővel.
Egy 36 V-os targonca akkumulátornak 18 cellája van.
Ezek után bizonyosodjon meg afelől, hogy az eltérő feszültségű töltőkhöz különböző SB
csatlakozók vannak, s így nem lehet tévedni.

123
Általánosságban, az akkun a piros csatlakozó 24 V-os, a szürke 36 V-os, a kék 48 V-os.
Azonban ez csak egy általános szabály, mindig ellenőrizze!
2, Bizonyosodjon meg afelől, hogy a töltőáram a töltendő targonca akkumulátor
kapacitásának megfelelő-e. Honnan tudhatom ezt? Állapítsa meg a targonca
akkumulátor modellszámát.
A modellszám segít meghatározni az akkumulátor amperóra teljesítményét. Az akkumulátor
modellszáma három információt tartalmaz. Cellaszám - lemez szám - Amper cellánként pl.
24/6 EPzS750L Az akkumulátor 48 Voltos, 6 lemezes cellákból épült és 750 Ah-s.
Az akkumulátor amperóra-kapacitás ismeretében ellenőrizze az akkumulátor-töltő kimeneti
teljesítményét. Ez a töltő adattáblájáról leolvasható, ahol a modellszámot és a szériaszámot is
feltüntették. Ennek kb. 10 %-on belül kell lennie.
Most, hogy ismert milyen töltő való a targoncába, írja rá az akkumulátor kapacitását az
akkucsatlakozóra fekete tollal. Tegye ugyanezt a töltővel is. A munkatársak ezek után össze
tudják illeszteni a számokat, ami által biztosan a jó töltőt fogják összekapcsolni a helyesen
meghatározott akkumulátorral.
3, Ellenőrizze, hogy a töltőkábelek sérültek-e vagy látszanak-e égésnyomok
rajtuk. A megfelelően feltöltött és vízzel utántöltött targonca akkumulátor
évekig üzemképes.
Égésnyomok utalhatnak rosszul csatlakoztatott töltőre vagy gyakran alacsony kapacitású
akkumulátorra.
A kábelek folyamatosan mennek tönkre. Fontos, hogy kérje meg targonca szerelőjét a
kirojtosodott vagy sérült kábelek cseréjére.
4, Gondoskodjon a targonca akkumulátor töltéséről műszak után.
Ne tárolja az akkumulátort töltetlen állapotban. Ez az akkumulátor szulfásodását, az
élettartam rövidülését okozhatja.
5, Töltés után öntsön vizet az akkumulátorba, soha ne előtte.
A túl sok folyadékot tartalmazó akkumulátor a töltés során kilöttyenhet, kénsavat hagyva a
raktár padlóburkolatán.
6, Rendszeresen töltse fel a targonca akkumulátorát desztillált vagy ioncserélt
vízzel, hogy az akkucellában lévő lemezek le legyenek fedve.
A lemezeket teljesen lepje el a folyadék (elektrolit) a cellák belsejében.
A nem ellepett cellák gyorsan szulfátosodnak és elvesztik energia felvevő és leadó
képességüket.
7, Készítsen a vízfeltöltésről naplót
Ez segítségére lehet a garanciális igény alátámasztására, ha van ilyen az akkumulátor
garanciális időszakában.

5, Munkavédelmi és tűzvédelmi előírások az akkumulátor töltésénél

1, Biztosítsa, hogy az akkumulátor legyen teljesen feltöltve – a töltés vége amíg a
gázfejlődés tart. Amint megjelennek a gázbuborékok, Ön tudja, hogy az akkumulátor
már közel van a teljes töltöttség állapotához.
A negatív lemezen hidrogén, a pozitívon oxigén fejlődik.
Ez a gázképződési folyamat segít abban, hogy a sav elkeveredjen az akkumulátorban és
ezáltal a savsűrűség egyenletes legyen a lemez teljes felületén.
Ha erősebb forrást észlel, az baj, azonnal értesítse a szervizt.
2, A targonca akkumulátort jól szellőztetett helyen kell tölteni. A hidrogén és az
oxigén bármely összetételű koncentrációja robbanóképes keveréket képez.
3, Ne töltsön túl meleg vagy túl hideg akkumulátort. Ne engedje megfagyni az
akkumulátort. Ne töltsön fel fagyott akkumulátort.
50°C felett ne töltse az akkumulátort. Túl forró, hogy megérintse? Ne töltse az akkumulátort!

124
28. B. Tétel
Mi a darabáru fogalma? Ismertesse a darabáruk tulajdonságait! Hogyan történik
a darabáruk szállítása targoncák segítségével?
Kulcsszavak, fogalmak

1, A darabáru fogalma.
Darabáru: Az egyedi kezelést, rakodást, nyilvántartást igénylő árudarabokat
nevezzük darabáruknak.

2, A darabáruk szállítástechnikai szempontból jelentős tulajdonságai.

A darabáruk szállítása a következőktől függ:
- szállító eszközöktől: - teherautó, - dömper, - targoncák, - homlokrakodók, ….stb. -
daruk (ablakdaru, forgódaru, toronydaru ) - építőipari felvonók, szállítószalag, - csúszdák,
….stb.
- az anyag alakjától, méretétől, halmazállapotától, súlyától, veszélyességi jellemzőitől,
a szállítási útvonal jellemzőitől ….stb.

3, Darabáruk rakatképzése, rögzítése.

A darabárukat fajtánként elkülönítve biztonságosan rögzítve tárolják.
Ilyen biztonságos tárolók lehetnek a : - kalodák, - korlátok, - gitter boxok,
- polcrendszerek, - dobozok, - raklapok, - hordók, - dobozok , - zsákok, - zacskók…..stb.
Amennyiben az anyag mérete, tulajdonsága, halmazállapota, nyomószilárdsága megengedi,
akkor közvetlenül egymás tetejére lehet halmazolni őket.
Fagytól hőtől és minden más ártalmas veszélyes körülménytől védjük
őket!

Zsugorfóliázás - nyújthatófóliázás / stretchfóliázás: A két rögzítési mód

működési elve azonos, ezért lehetséges a közös áttekintésük.

Mind a két estben a rögzítés eszköze, egy rakományburkolási feladatokat is ellátó,

különleges műanyag fólia. A rögzítő erőt a fóliában fellépő feszültség szolgáltatja.
A zsugorfólia gyártása során a termékben un. orientációval feszültséget hoznak létre, melyet
szabályozott hűtéssel "befagyasztanak". A fólia felhasználásakor ez a feszültség szabadul fel
az ismételt felmelegítéssel.
Nyújtható fólia alkalmazása esetén egy nagy rugalmas nyúlással rendelkező vékony fóliát
használunk. A rögzítő erőt létrehozó feszültséget, a fólia felhasználása során, nyújtással
hozzuk létre.
Mivel, a felhasználás jellegéből adódóan, a rakományt a rakodólaphoz nem, vagy csak igen
korlátozott mértékben tudjuk hozzá fóliázni, ezért a rakodólapon való elcsúszást ezekkel a
módszerekkel csak erős korlátok között lehet biztosítani.
Különösen nagy figyelmet kell fordítani a helyes zsugorfólia méret kiválasztására és mind a
két módszer estén a helyes rögzítési technológia betartására.
A zsugorodás mértékének a növekedésével a zsugorfeszültség csökken, ezért a
zsugorsapka a rakatnál nem lehet sokkal nagyobb.
A terméket a rakodólapra rányúlva kell fóliázni (a rakományhoz hozzá kell fóliázni) és a
nyújtható fóliát a rakodólap övezetében alkalmazott több réteggel meg kell erősíteni.
Mind a két megoldás kielégítő a rakatok szétrázódása és felborulása ellen.
Kiegészítő eszközként egyre gyakoribb a csúszásgátló lapok alkalmazása, tekintettel arra,
hogy nem megfelelő rögzítési eredmény esetén nincs is más útja a javításnak.

125
Gyengébb csomagolási szilárdságú, érzékenyebb árudarabok fóliázásakor az élek
benyomódás elleni védelmére papír élvédőt lehet használni. Mivel a fólia által átadott erő
gyakorlatilag egyenletesen megoszló, így az élvédővel szembeni szilárdsági elvárások a
pántszalaghoz képest sokkal alacsonyabbak lehetnek.
Súrlódást / tapadást növelő csúszásgátló anyagok használata:

Áru rétegek különleges anyaggal történő ragasztása Mind a két megoldás az előzőekben
ismertetett rögzítési módok kiegészítőjeként alkalmazható a rakatot összetartó súrlódási erőt
befolyásoló súrlódási tényező növelésére. A két megoldás működési elve hasonló. Egy
olyan közbülső anyag / felület felhasználásán alapszik, melynek a közrefogó rétegekhez
nagyobb a tapadása, mint a két rétegnek egymáshoz. Csúszásgátló lap esetében ez az anyag
egy hordozóra - rendszerint papírra - van felhordva. Ragasztás esetén közvetlenül a termékre,
vagy annak a csomagolására kerül. A csúszásgátló lap rakatképzéskor kézzel berakható,
bontáskor pedig eltávolítható. A közvetlenül felhordott anyag maradéka ezzel szemben a
felületen marad.

4, Darabáruk szállítása.
A darabáru szállítástechnikai jellemzői: általában minden olyan áru, amelyek szállításához
nincs szükség további különleges tartályra, és amelyek szállíthatók tehergépkocsin,
konténerben vagy repülőgépen.

5, Nagyméretű áruk szállításának módjai, szabályai.

Nagyméretű árut mindenképpen a méreteit figyelembe véve (hosszúság, szélesség, magasság)
kell a targoncával megfogni és szállítani.
Szükség esetén villahosszabbítót kell alkalmazni.
FIGYELEM a terhelési diagram megváltozik!
Különlegesen széles rakományoknál kalodát kell készíteni.

29. B. Tétel
Határozza meg az egységrakomány fogalmát! Milyen egység-rakományképző
eszközöket ismer? Hogyan történik ezen egységrakományok képzése? Milyen
biztonságtechnikai szabályok vonatkoznak az áruk egységrakománnyá történő
összeállítására?
Kulcsszavak, fogalmak
1, Egységrakomány fogalma.
Egységrakomány több azonos — esetleg eltérő — termékféleség (doboz, zsák stb.)
meghatározott és szabványos méretek szerinti területen vagy térfogatban való összefogása.
Célja a mozgás (felvétel, többszöri átrakás) megkönnyítése és a szállítás hatékonyságának a
növelése.
Eszközei - a rakodólap, - a kis szállítótartály (kis konténer),
- a közepes és a nagy szállítótartály (transzkonténer [- konténer]).
Az egységrakomány — az áru és a rakományképző eszköz — együtt mozog. Ez utóbbi
a szállítás befejeztével vagy újabb szállítási feladatban vesz részt, vagy — lehetőleg kisebb
térfogatúra formálva (összehajtogatva) — kiinduló helyére kerül vissza.

Az egységrakomány-képző eszközök 3 önálló csoportra oszthatók:

126
 - konténerek, - sík rakodólapok és , - a szállítóládák (-rekeszek).

- A konténerek lehetnek kis-(1-3 m3), közepes-(legalább 33, de 20 lábnál rövidebb ) , nagy

konténerek (legalább 33, de 20 láb hosszú). Az univerzális konténerekben sokfajta áru
szállítható, míg a speciális konténerekben egy bizonyos vagy néhány árufajta helyezhető el.
- A sík-rakodólapok elsősorban dobozok, ládák egységbefogadására alkalmas eszközök. Az
elhelyezett áruk rögzítése érdekében oldalfalakkal, támasztó keretekkel is feltölthetők.
- A szállítóládák (rekeszek) leginkább a kiskereskedelemben használatos egységrakomány-
képző eszközök (pl. kenyér-, tej-, gyümölcsláda). Az egységrakományok jobb
helykihasználását ma már számítógépes szoftverek segítik.

2, Raklapok, konténerek és egyéb rakatképző eszközök tulajdonságai, felhasználási

területei.

Az egységrakomány-képzés előnyei: a szállítási folyamat teljes gépesíthetősége, a

végrehajtáshoz szükséges kisebb élő munkaigény, a szállítóeszközök rakfelületének és a
tárolóhely jobb kihasználhatósága, a továbbított termény vagy termék tökéletesebb védelme,
és nem utolsósorban az anyagmozgatási folyamat jobb szervezhetősége.

Az egységrakomány akkor is előnyös, ha kisméretű árut kell szállítani. A logisztikai költségek

csökkentése (a rakodógépesítés és - automatizálás elősegítése, - rakodási
műveletek számának csökkentése, - az áruvédelem, - csomagolás
egyszerűsítése) érdekében hatékonyabban szervezhető az anyagáramlás folyamata, ha a
kisebb méretű termékekből a szállítóeszköz méreteihez is igazodó, jobb helykihasználást tesz
lehetővé tevő egységrakományokat képezünk.
Hátránya: Kétségtelen, hogy az egységrakomány-képző eszközök beszerzése
többletköltséggel jár, s felesleges súlyt is jelentenek, de többszöri és hatékony felhasználásuk
miatt ezek mind eltörpülnek a fentebb felsorolt előnyeik miatt.
Hátrányt jelenthet még a halmazolás - kor a nyomószilárdságok különbözősége.

3, Rakatok képzése, rögzítésének módjai.

Rakatok képzésénél figyelembe kell venni a rakat méretét, súlyát, tulajdonságát, önhordó
képességét, hajlító- nyíró- csavaró szilárdságát.
Pántolási és egységrakomány rögzítési alapismeretek A gépesített árumozgatás
megkönnyítése végett a termékekből általában nagyobb egységeket, egységrakományokat
célszerű képezni. Ezeket az árudarabok egyszerű egységbe való összefogásával
(kötegeléssel), vagy valamilyen egységrakomány képző eszköz használatával lehet
kialakítani.
A leggyakoribb kezelési egységek a szabványos rakodólapos egységrakományok.
Az árut az egységrakományon belül rögzíteni kell, hogy megakadályozzuk az épségét
veszélyeztető mértékű elmozdulásoktól.
Az elmozdulást a szállítás során fellépő, a jármű mozgásából adódó, különböző irányú
gyorsulások / lassulások és rezgések okozzák.
(úgymint gyorsítás, fékezés, kanyarodás; út és jármű szerkezetből, motorműködésből fakadó
rezgések).
A gyorsulásból/lassulásból fakadó, az elmozdulást létrehozó és az azt megakadályozó erőket
szemlélteti.

127
G = rakomány súlya,
F1 = gyorsulásból/lassulásból fakadó erő,
F2 = súrlódási erő,
μ = súrlódási tényező,
m = rakomány tömege,
g = gravitációs gyorsulás ( 9,81 m/s2 )
a = gyorsulás / lassulás ( a/g
gyorsulás/lassulás g-ben kifejezve )
Ha F1 < F2 akkor a rakomány nem mozdul
el.

Az a pántolási mód tekinthető előnyösnek, amely szakító szilárságánál és rugalmas

nyúlásánál fogva lehetővé teszi a kellően nagymértékű előfeszítést, a feszességét az idő
múlásával nem veszíti el, valamint a rakomány méretváltozásait követni tudja.
A pántszalag a rakományt kis felületen terheli, ami az alkalmazható előfeszítő erő nagyságát
korlátozhatja. Nehézséget okozhat az is, ha a rakomány sok kis különálló darabból áll, mert
akkor a pántszalag csak bizonyos rakományrészeknek adja át az előfeszítő erőt. Ezeket a
nehézségeket nagy gerinc szilárdságú papír (vagy más alapanyagú) élvédők alkalmazásával
lehet kiküszöbölni.

Zsugorfóliázás - nyújthatófóliázás / stretchfóliázás: A két rögzítési mód

működési elve azonos, ezért lehetséges a közös áttekintésük.

Mind a két estben a rögzítés eszköze, egy rakományburkolási feladatokat is ellátó,

különleges műanyag fólia. A rögzítő erőt a fóliában fellépő feszültség szolgáltatja.
A zsugorfólia gyártása során a termékben un. orientációval feszültséget hoznak létre, melyet
szabályozott hűtéssel "befagyasztanak". A fólia felhasználásakor ez a feszültség szabadul fel
az ismételt felmelegítéssel.
Nyújtható fólia alkalmazása esetén egy nagy rugalmas nyúlással rendelkező vékony fóliát
használunk. A rögzítő erőt létrehozó feszültséget, a fólia felhasználása során, nyújtással
hozzuk létre.
Mivel, a felhasználás jellegéből adódóan, a rakományt a rakodólaphoz nem, vagy csak igen
korlátozott mértékben tudjuk hozzá fóliázni, ezért a rakodólapon való elcsúszást ezekkel a
módszerekkel csak erős korlátok között lehet biztosítani.
Különösen nagy figyelmet kell fordítani a helyes zsugorfólia méret kiválasztására és mind a
két módszer estén a helyes rögzítési technológia betartására.
A zsugorodás mértékének a növekedésével a zsugorfeszültség csökken, ezért a
zsugorsapka a rakatnál nem lehet sokkal nagyobb.
A terméket a rakodólapra rányúlva kell fóliázni (a rakományhoz hozzá kell fóliázni) és a
nyújtható fóliát a rakodólap övezetében alkalmazott több réteggel meg kell erősíteni.
Mind a két megoldás kielégítő a rakatok szétrázódása és felborulása ellen.
Kiegészítő eszközként egyre gyakoribb a csúszásgátló lapok alkalmazása, tekintettel arra,
hogy nem megfelelő rögzítési eredmény esetén nincs is más útja a javításnak.
Gyengébb csomagolási szilárdságú, érzékenyebb árudarabok fóliázásakor az élek
benyomódás elleni védelmére papír élvédőt lehet használni. Mivel a fólia által átadott erő
gyakorlatilag egyenletesen megoszló, így az élvédővel szembeni szilárdsági elvárások a
pántszalaghoz képest sokkal alacsonyabbak lehetnek.
Súrlódást / tapadást növelő csúszásgátló anyagok használata:

Áru rétegek különleges anyaggal történő ragasztása Mind a két megoldás az előzőekben
ismertetett rögzítési módok kiegészítőjeként alkalmazható a rakatot összetartó súrlódási erőt

128
befolyásoló súrlódási tényező növelésére. A két megoldás működési elve hasonló. Egy
olyan közbülső anyag / felület felhasználásán alapszik, melynek a közrefogó rétegekhez
nagyobb a tapadása, mint a két rétegnek egymáshoz. Csúszásgátló lap esetében ez az anyag
egy hordozóra - rendszerint papírra - van felhordva. Ragasztás esetén közvetlenül a termékre,
vagy annak a csomagolására kerül. A csúszásgátló lap rakatképzéskor kézzel berakható,
bontáskor pedig eltávolítható. A közvetlenül felhordott anyag maradéka ezzel szemben a
felületen marad.

Egység rakomány-rögzítés módjai, gépei

Hálós burkolás : A hálós egységrakomány rögzítés egyszerű, könnyen felhelyezhető, és

nem utolsó sorban kedvező árfekvésű. Hátránya, hogy a terméket nem tudja megvédeni a
környezeti hatásoktól (például eső, hó, por stb.) és kicsi a rögzítő erő.

Nyújtható fóliás (sztrecsfóliázó) burkolás : A nyújthatófóliás rakományrögzítés

egyszerűen elvégezhető, akár kézzel, akár automata berendezéssel. Megfelelően rögzíti a
rakományt. A rögzítéshez megfelelő minőségű fóliát kell alkalmazni. Hátránya, hogy a
sztrecsfóliázó berendezések általában csak a rakomány oldalát védik. Egy korábbi magyar
találmány lehetővé teszi a fedőfóliázást is, így növeli annak felhasználhatóságát. Hátránynak
kell tekinteni még azt is, hogy a rakományt körbe kell forgatni, ami a stabilitást ronthatja.
Automata kiszerelő vonalba beépíthető, de ott forgatható hajtott görgős pályát kell alkalmazni
a rakomány körbeforgatásához.

y-rögzítő gépek (PLC vezérlés nélkül)

Nézzünk meg a félautomata egységrakomány-rögzítő berendezések közül három különböző

gyártótól egy-egy típust.

A berendezés sík körasztal, és ahhoz kapcsolható opcióként választható targonca

feljáróval rendelkezik.

Az asztalmagasság lehetővé teszi a rakomány felszállítását kézi hidraulikus targoncával.

Természetesen a rakomány a sík körasztalra emelővillás targoncával is felrakható. A fóliát a
folyamat kezdetén kézzel kell a raklaphoz rögzíteni, majd egy lábpedállal a körasztal forgó
mozgását indítani.

A fóliaszán függőleges mozgását csak 1-2 fordulat után ajánlott megkezdeni, ezzel biztosítva
az alsó 1-2 induló fóliaréteg felvitelét a rakományra és a raklapra.

A szán mozgatása a vezetőoszlop tetején elhelyezett szabadonfutó görgőn át, heveder

közvetítésével, ellensúlykönnyítéssel, kézzel történik.

A körasztal mindaddig forog, amíg a lábpedál nyomva van. A fóliavéget a kezelő vágja el.

A felhasznált fólia mennyisége, feszessége fokozatmentesen megválasztható a rakomány

állapotától és súlyától függően.

4, Rakatok meghatározó méretei (súly, magasság, szélesség).

Raktározási tevékenység: Zárt raktári helyiségben kell megoldani minden olyan
anyagféleség tárolását, amelyek érzékenyek az időjárás hatásaira, illetőleg amelyeknek zárt

129
helyen történő tárolását vagyon vagy egyéb védelmi szempontok indokolják (értékes
alkatrész, méreg stb.)
Ugyancsak zárt helyiségben kell raktározni a környezetre veszélyes anyagféleségeket
(gyógyszer, vegyszer stb.)
Euró raklap mérete 800x1200mm-es egyutas raklapok
Termékjellemzők
Megnevezés: Új 5 léces, 600kg teherbírású, könnyített raklap
Méret: 800x1200mm
Tömeg: 7 kg
Fafaj: fenyő és nyárfa kivitel
Teherbírás: 600 kg
Kezelés: szárított, hőkezelt (ISPM 15 / IPPC), bélyegezve, angol nyelvű
tanúsítvánnyal ellátva

5, Egységrakomány-képzés biztonsági követelményei.

Az eltérő fizikai, kémiai tulajdonságú, illetőleg eltérő halmazállapotú és egyéb
különböző műszaki paraméterekkel rendelkező anyagféleségek tárolására legalább a
következő sajátos anyag- és készletcsoportokat kell kialakítani:
 gyógyszerek, vegyszerek, mérgező anyagok,
 karbantartási anyagok,
(Tárolásuk megoldható egy helyiségben, de célszerű féleségenkénti elkülönítésük,
ilyenek: villanyszerelési, vízvezeték-szerelési, egyéb építési, gépkocsi alkatrészek,
kézi szerszámok stb.
 Célszerű külön helyiségben tárolni a bontott, használt anyagokat és eszközöket.
 Külön kell tárolni az akkumulátorokat és gépi zsírokat.)
 egészségügyi műszerek, - oktatási intézmények taneszközei,
 közművelődési intézmények sajátos készletei, - gyermekintézmények eszközei.
Környezetre veszélyes készletek
- tűzveszélyes anyagok - mérgezést okozható anyagok.
A tűzveszélyes anyagok tárolását az erre a célra külön kijelölt, hermetikusan elzárható
területen vagy épületrészben a tűzvédelmi előírások szerint kell megoldani.
A mérgezést okozható anyagokat biztonsági zárral ellátott méregszekrényben, vagy
szellőztethető méregkamrában kell tárolni.
A szállítás, anyagmozgatás során figyelemmel az anyagok fizikai, kémiai tulajdonságaira,
műszaki paramétereire a Munkavédelmi szabályzat előírásait is figyelembe kell venni.
Egységrakományokat ugyan úgy lehet talajszinten, polcrendszeren, …stb. tárolni.

30. B. Tétel
Ismertesse a teherkötözésre vonatkozó szabályokat! Mely esetekben nem szabad
a terhet megemelni? Mi a teendője, ha nem ismeri az emelendő teher tömegét?
Kulcsszavak, fogalmak

1, Teherrögzítési pontok kialakításai.

A tömegeken amennyiben olyan az alakjuk, akkor emelési teherrögzítési pontokat alakítanak
ki.

130
Ezek lehetnek emelő fülek , horgok, szemek, stb.

2, Teher súlypontjának meghatározása.

Teher sülypontjának meghatározása
- szemrevételezés alapján, majd - próbaemeléssel.
3, Teher rögzítésének, megkötözésének szabályai.
8.2.8. A terhet úgy kell elõször megmozdítani - emelni vagy süllyeszteni -, hogy az éppen
csak elmozduljon eredeti helyzetébõl, majd a mozgatást meg kell állítania. A terhet tovább
emelni, illetve a süllyesztést folytatni csak akkor szabad, ha a felerõsítés, az emelõmû
fékjének mûködése rendben van, és a teher további mozgatása az emelõgép stabilitását nem
veszélyezteti. A színpadi díszletváltozás során az emelés és süllyesztési mûvelet ez alól
kivételt képez.

4, Próbaemelés szükségessége.
A terhek tömegközéppontját nem minden esetben lehet szemrevételezés alapján egyértelműen
meghatározni.
Ilyenkor a kötözést követően próbaemelést hajtunk végre.
Próbaemeléskor a tömeget óvatosan megemeljük 3-5 cm magasságra és figyeljük a tömeg
viselkedését.
Amennyiben megbillen valamerre, akkor újra kell kötözni és meg kell ismételni a
próbaemelést.
8.3.7. A kötözõágak számát csak addig és csak olyan módon szabad növelni, amíg az ágak
ellenõrizhetõ módon együttesen vesznek részt a teher tartásában és egymást érintve nem
keresztezik.
8.3.8. A kötözõ két- vagy háromágú kapcsot vagy sarut csak akkor alkalmazhat, ha a tárgy
tömegközéppontja a tárgy felfüggesztési helyénél mélyebben helyezkedik el.
8.3.9. Az emelõgép horgára úgy kell felfüggeszteni a terhet, hogy annak tömegközéppontja a
horog függõleges tengelyvonalába essék.
8.3.10. A teherfelvevõ eszközt csak az emelendõ tárgy megfelelõ teherbírású részeire szabad
felerõsíteni.
8.3.11. Ha a teher emelés közben elbillenhet vagy elcsúszhat, olyan teherfelvevõ eszközt vagy
rögzítési módot kell alkalmazni, amely a terhet emelés közben nemcsak támasztja, hanem
szorítja is.
8.3.12. Ha a teher rögzítése csak szorításon alapul, tilos az egymáshoz szoruló felületek közé
idegen anyagot tenni.
8.3.13. A teherfelvevõ eszközt úgy kell a terhen elhelyezni, hogy az azon emelés közben ne
tudjon elmozdulni, elcsúszni, elferdülni, vagy leugrani, és a függesztési pont a teher
tömegközéppontja fölött legyen.
8.3.14. A teherfüggesztõ eszközt az emelt teher sarkainál, éleinél fellépõ megtöréstõl
megfelelõ megoldással (pl. kötélvédõ saru alkalmazásával) védeni kell.

5, Teheremelés tilalmai.
8.2.9. Nem végezheti az emelést addig, amíg a teher veszélyes körzetét az ott tartózkodó
személyek el nem hagyják.
8.2.10. Az irányítótól kapott jelzés vagy utasítás végrehajtását köteles megtagadni, ha az
- ellentétes a jelen szabályzattal vagy használati utasítással, és/vagy
- megítélése szerint az balesetet vagy anyagi kárt okozhat.
8.2.11. Nem emelhet meg az emelõgéppel olyan terhet:
- amelyen személy tartózkodik, kivéve: színpadi személyemelések egyedi elbírálás mellett, ha
egyébként a szabályzat más pontjaiba nem ütközik;
- amely tömegközéppontja emelés közben veszélyes mértékben eltolódik;

131
- amely nem tartja meg a saját tömegét;
- amely leerõsített;
- amely lefagyott;
- amely beépített, kivéve, ha az emelõgépet erre a célra tervezték és gyártották;
- amelyen más rögzítetlen tárgyak is vannak;
- amelyhez más tárgyakat nekitámasztottak;
- amely a teherfelvevõ eszközt rongálja, illetve
- amely tömege meghaladja az emelõgép, illetõleg a teherfelvevõ eszköz teherbírását. Ez nem
érinti a vonatkozó szabvány szerinti statikai és dinamikai vizsgálatokat.
8.2.12. Ha nem biztos benne, hogy egy tárgyat szabad-e megemelni, akkor köteles az
emelõgép üzemeltetõjétõl vagy az emelõgép ügyintézõjétõl utasítást kérni.

6, Tömeg meghatározásának módjai.

A sűrűség (jele: ρ – görög: ró) az adott térfogategység tömegének mértéke. Ha egy test
sűrűsége nagyobb, az annyit jelent, hogy adott térfogategységenként nagyobb a tömege.
Egy test átlagos sűrűsége egyenlő a teljes tömeg és a teljes térfogat hányadosával.
Egy sűrűbb anyagú test (például vas) kisebb térfogatot foglal el, mint egy ugyanakkora
tömegű kisebb sűrűségű anyag (például víz).
A sűrűség SI mértékegysége kilogramm per köbméter kg/m³

31. B. Tétel
Milyen kötöző és függesztő eszközöket ismer? Beszéljen ezen eszközökről,
alkalmazási területeikről! Milyen ellenőrzési kötelezettségei vannak a kötöző és
függesztő eszközök használata előtt?

Kulcsszavak, fogalmak
1, Horgok kialakítása, jellemzőik.
A kötél- és láncterelő elemek kialakítását és fő méretei alapvetően az alkalmazott kötelek,
illetve láncok típusa, fő méretei, és a berendezés üzemviszonyai befolyásolják.
A kötélhorony profil kialakítása, láncterelő görgők horony kialakítása a kötél ill. lánc
névleges méretétől függ.
A kötéldobok és a hajtó lánckerekek átmérője befolyásolja a kötelek igénybevételét, hajtó
lánckerék esetén a hajtás sebességének egyenlőtlenségi fokát is befolyásolja.
Egyágú horog
A horog egyenszilárdságú síkgörbe statikailag
határozott tartó
Kovácsolással készült
Alakja a szilárdsági megfontolásokon túl a
legjobb anyagkihasználás szem előtt
tartásával alakult ki
A horog szára húzásra, a görbe szakasz pedig
hajlításra és húzásra van igénybe véve
A horogban fellépő feszültségek
megállapítására
a valóságos feszültségeloszlást jobban
megközelítő eredményt kapunk, ha a horgot
síkgörbe tartónak tekintjük

132
A teher szimmetrikus felfüggesztése következtében a kétágú horog igénybevétele kedvezőbb.
Zárt kengyel - Lemezelt horog

2, Teheremelő láncok.
A kötöző elemek (eszközök) kiválasztásnál az alábbi szempontokat kell figyelembe venni,
hogy mikor , milyen körülmények között, milyen eszközt használhatunk:
LÁNCOK CSAK MELEGÜZEMBEN JAVASOLT HASZNÁLNI,
TÚLZOTT HŐ ESETÉN NÉVLEGES TERHELHETŐSÉGÉNEK
CSAK A FELÉVEL (50 %) SZABAD TERHELNI!
6 SZOROS BIZTONSÁGI TÉNYEZŐVEL KÉSZÜL
MÍNUSZ 20 C FOK ALATT HASZNÁLNI TILOS!!
(RIDEGGÉ VÁLIK ÉS ELPATTAN!)
ALKALMAZUNK MÉG FOGÓKAT, HEVEDEREKET, HORGOKAT,
KALODÁKAT, KENGYELEKET, EMELŐMÁGNESEKET, ÜSTÖKET,
EMELŐJÁRMOKAT, EMELŐPATKÓKAT, ………STB.
KÜLÖNÖS FIGYELMET KELL FORDÍTANI A TEHERFELVEVŐK SZABÁLYOS
TÁROLÁSÁRA!

3, Kötelek anyagai, jellemzőik.

KENDERKÖTÉL 0,5 m-ig k2
0,5 m-től k1
a terhelhetőség a szakítóerő 1/8- a
(800 kp szakítószilárdság esetén 100 kp – al terhelhető)
névleges teherbírást jelezni kell rajta.
rothadás elleni védelem a tárolásnál.
víztől napfénytől óvni kell!
ACÉLSODRONY KÖTÉL
a pászmában 19-39 elemi szál van,
kötéllé 6 pászmát sodornak össze benne zsírral
átitatott kenderkóc betétet helyeznek el
a hézag és a kenés biztosítására.
a kötélvégeket kötélcsülök, kötélszív, alumínium
hüvely, formájában fonják össze,
csak hideg és száraz anyagok emelésére jó,
tilos 80 c foknál melegebb
hőmérsékletnél használni a kilágyulás miatt
már egy pászma szakadása esetén is tilos
használni
MÜANYAG
polipropilén 160 – 170 c foknál már lágyul
nyúlása 15 – 50 % - os is lehet!
ellenálló olajjal, savval, lúggal,
ch (szénhidrogénnel szemben nem áll ellen)
érzékeny a napsütésre ,mivel lebomolhat.

4, Függesztő eszközök használata, azonosítása, terhelhetőség meghatározása.

Kötelek, - Hevederek, - Emelőgerendák. - Ollós megfogó
Lemezmegfogó kengyel - Emelőmágnesek - Szállítóedények - Markolók
Pneumatikus megfogók.

5, Függesztő eszközök ellenőrzése.

133
Szemrevételezéses, tapintásos, mérőeszközös (tolómérővel, mérőszalaggal, esetleg
mikrométerrel néhány jellemző méret ellenőrzése), és teherpróbás vizsgálatot (hitelesített
mérleggel mérve a terhelést) a helyszínen. Az emelőeszközök, különféle láncos,
poliészterszálas, körköteles, hevederes függesztékek, függesztőeszközök, emelők, emelő és
tehermegfogók .
A kötöző eszközöket rendszeresen ellenőrizni és ellenőriztetni kell!
Az ellenőrzéskor táblát vagy a hevedereken címkét helyeznek (varrnak bele) el, mely
tartalmazza az ellenőrzés dátumát, - a terhelhetőséget, - a következő terhelési próba
dátumát ..stb.
Hibás, sérült, szakadt, törött, repedt, lejárt felhasználhatósági dátumú
kötözővel munkát végezni TILOS!!!!!

6, Függesztő eszközök hibái.

8.3.25. A teherfelvevõ eszközt úgy kell szállítani és tárolni, hogy az károsodást ne szenvedjen.
8.3.26. Egy horogba egyidejûleg csak annyi kötélhurkot, gyûrût stb. szabad beakasztani, hogy
azok a horog öblébe jól befeküdjenek.
8.3.27. A kötözõ köteles a meghibásodott teherfelvevõ eszközt a munkából kivonni.
8.3.28. A kötözõ köteles a használaton kívüli teherfelvevõ eszközöket azok kijelölt tárolási
helyére visszavinni, ott szakszerûen lerakni, a hibásakat elkülöníteni, a meghibásodást az
üzemeltetõnek jelenteni.
8.3.29. Ha a teherfelvevõ eszköz tehertartó ágának állandó helyzetét az emelt terhen csak a
súrlódás biztosítja, és az megcsúszhat, akkor emelõgerendát kell alkalmazni.
8.3.30. A teherfelvevõ eszközöket úgy kell tárolni, hogy védve legyenek a káros behatásoktól
(nedvesség, sav, gõz, vegyi anyagok, mechanikai sérülés, megengedhetetlen hõhatás stb.).
8.3.31. A teherfelvevõ eszközt csak a gyártója által szavatolt alsó és felsõ hõmérsékleti
határok között szabad használni.
8.3.32. A kötél- vagy a láncágak hosszúságát csomózással, megcsavarással rövidíteni tilos!
8.3.33. Emelõláncként csak erre a célra gyártott láncot szabad használni.
8.3.34. Láncon ideiglenes kötés csak erre a célra tervezett és gyártott szemmel végezhetõ,
lazulás, kiakadás elleni biztosítással.
8.3.35. Láncot törõ, illetve ütésszerû igénybevételnek tilos kitenni!
8.3.36. Négyágas lánc felfüggesztésnél legfeljebb két ág teherbírását szabad figyelembe
venni.
8.3.37. Az összetekeredett láncokat használat elõtt ki kell egyenesíteni.
8.3.38. Ha a láncot többször a teher köré kell tekerni, akkor a láncszemek nem keresztezhetik
egymást.
8.3.39. Láncot tilos teherfelvevõ eszközként tovább használni, ha:
- egy láncszem 5%-os nyúlást szenved;
- a láncszemet alkotó anyag átmérõjének a névleges értéke 10%-kal csökkent;
- a láncszem belsõ nyílása több, mint 10%-kal tágult;
- egy láncszemen deformáció, bevágás vagy repedés látható;
- hiányzik a terhelhetõség jelölése, vagy felismerhetetlenné vált.
8.3.40. Acélsodronyköteleket nem szabad teherfelvevõ eszközként használni, ha:
- átmérõje a névlegeshez viszonyítva 10%-kal csökkent;
- az acélsodrony kötelet alkotó látható elemi szálak felületén a korrózió maradandó nyomot
hagy (vakrozsda);
- maradó nyomódásos, gyûrõdéses, kibomlásos deformációt szenvedett;
- 80 °C-nál nagyobb hõhatás érte;
- egy pászma elszakadt;
- az elemi szálak törése, a kötél bármely szakaszán a megengedett értéket meghaladja.

134
8.3.41. Mûanyag teherfelvevõ kötelet és hevedert csak a gyártó használati utasításában
meghatározott feltételek között és módon szabad használni

7, Függesztő eszközök tárolása.

8.3.25. A teherfelvevõ eszközt úgy kell szállítani és tárolni, hogy az károsodást ne szenvedjen.
8.3.30. A teherfelvevõ eszközöket úgy kell tárolni, hogy védve legyenek a káros behatásoktól
(nedvesség, sav, gõz, vegyi anyagok, mechanikai sérülés, megengedhetetlen hõhatás stb.).

32. B. Tétel
Csoportosítsa a belsőégésű motorokat! Beszéljen az általános felépítésükről!
Ismertesse a négyütemű Otto- és Diesel motorok működési elvét!
Kulcsszavak, fogalmak
1, Belsőégésű motorok csoportosítása felhasznált üzemanyag,
hűtési mód, ütemek száma stb. szerint.
Működési elv szerint - 2 ütem
- 4 ütem , 5 - 6 ütem
Keverékképzés módja szerint - Ottó (benzin vagy gázüzemű)
- Diesel
Hengerek száma szerint - egy vagy több hengeres
Hengerek elrendezése szerint - álló , - fekvő, - boxer, - V
elrendezésű, csillag, - VANKEL,
Hűtési mód szerint - folyadékhűtéses, - léghűtés
Vezérlés szerint: - alulvezérelt - oldalt szelepelt,
- alulvezérelt - felül szelepelt,
- felülvezérelt - felül szelepelt,
- vegyes elrendezésű,
Kenés szerint - keverék, – kényszer , - szóró olajozás

2, Motorok főbb részei, kialakításuk, anyaguk.

Hengertömb -szelepfedél, - hengerfej ( égéstér ,- szívó – kipufogó
csatornák, gyújtógyertya) -hengerek ( úszóperselyes vagy zsugorkötéses)
(száraz vagy nedves), - olajteknő
Forgattyús hajtómű -dugattyú a gyűrűkkel, -dugattyú csapszeg,
- hajtórúd (hajtókar) -forgattyús tengely a lendítőkerékkel
Vezérmű -vezérműtengely, - szelepemelők, - szelep és szelepvezetők (persely),
- szeleprugó, --rugótányér és ék,

3, Négy ütem bemutatása (dugattyú helyzete, szelepek állása, az egyes ütemekben

végbemenő folyamatok ismertetése).
OTTÓ MOTOR MŰKÖDÉSE:
I. a ,Szívás: a dugattyú a felső holtpontból az alsó holtpont felé halad, a
szívószelep
nyitott állapotban van, a kipufogó szelep zárt, a keverék a hengerbe ömlik,
a nyomás 0,1-0,2 bar-ral kisebb a légköri nyomásnál.
II. b, Sűrítés: a dugattyú az alsó holtpontból a felső holtpont felé halad,
ilyenkor a szelepek zártak, a keverék összesűrűsödik, 15-25 bar a nyomás,

135
 a hőmérséklet 300-450˙C
III. c, Terjeszkedés: a dugattyú felső holtpontja előtt az elektromos szikra
a keveréket begyújtja, az elégett üzemanyag hőenergiává alakul,
a hőmérséklet 2000-2500˙C- ra emelkedik,
és 30-45 bar nyomás alakul ki,
IV. d, Kipufogás: a dugattyú az alsó holtpontból a felső holtpont felé haladva,
a nyitott kipufogó szelepen át az égéstermék kikerül a kipufogó rendszeren
keresztül a környezetbe. P=2-3bar, T=450-600 C0
DIESEL MOTOR MŰKÖDÉSE:
I. Szívás: a dugattyú a felső holtpontból az alsó holtpont felé halad,
a nyitott szívószelepen tiszta levegő áramlik be,
II. Sűrítés: a dugattyú az alsó holtpontból felfelé halad, a szelepek zártak,
25-40 bar nyomás mellett a levegő hőmérséklete 500-700 ˙C- ra melegszik fel,
III. Terjeszkedés: a felső holtpont előtt nagy nyomással (100 – 2000 bar)
beporlasztják az üzemanyagot az égéstérbe, ahol a forró levegővel érintkezve az
begyullad és a gáz hőmérséklete 2000-2500 ˙C- ra emelkedik fel,
eközben a nyomás 60-80 bar-ra nő,
IV. Kipufogás: a dugattyú az alsó holtpontból a felső holtpont felé halad, és a
nyitott kipufogó szelepeken keresztül kijut az égéstermék a kipufogó rendszeren
keresztül a környezetbe, ezalatt a nyomás lecsökken 2-3 bar-ra és a hengertérben lévő
gáz hőmérséklet lecsökken 500-600 ˙C-ra.

4, Különbségek a benzines és diesel motorok működési elve között.

Gyújtási sorrend Egy négyhengeres négyütemű Otto motornál: 1-3-4-2 vagy
1-2-4-3.
Ottó: a keverék a hengeren kívül (kivétel injektoros ) a porlasztóban szívás közben
képződik, a beszívott keveréket elektromos ív gyújtja be.
Diesel: a munkahengerben képződik a keverék, tiszta levegő áramlik be, majd utána a
tüzelőanyagot befecskendezik és az összesűrített felhevült levegővel érintkezve az
begyullad. - (mi a hőfelesleg tényező)
A BENZINRE JELLEMZŐ az Oktánszám, mely a kompresszió tűrési
tulajdonságát mutatja meg
IZOOKTÁN ( 100 ) és a NORMÁL HEPTÁN ( 0 ) keveréke adj meg ezt a számot.
Ez ma 95 és 120 között van. Fajsúly: 0,72-0,76 kg/dm3
Fűtőérték: 1 kg benzin elégetésekor felszabaduló hőmennyiség 41000 – 42000 kJ
Párolgási határérték: 40-200 C
Keverési arány: 1 kg benzinhez 14,8 kg levegő
Lobbanási pont –23 C, Öngyulladási hőmérséklet 1 bar nyomáson 300-500

5, Benzin, gázolaj és a gáz főbb jellemzői (pl.: fűtőérték, lobbanáspont stb.).

Benzin Fűtőérték: 1 kg benzin elégetésekor felszabaduló hőmennyiség 41000
– 42000 kJ
Párolgási határérték: 40-200 C
Keverési arány: 1 kg benzinhez 14,8 kg levegő Lobbanási pont –23 C,
Gázolaj Fűtőérték: 41.500 – 43.000 kJ Lobbanási pont100 C,
Öngyulladási hőmérséklet 1 bar nyomáson 350 C.
PB GÁZ Oktánszáma 105-120 között van, fűtőértéke 50.000 kJ, 6 bar nyomásnál
cseppfolyóssá válik.
6, Tárolásra vonatkozó szabályok.

136
Arra vonatkozóan, hogy mennyi üzemanyagot és milyen feltételekkel tárolhat valaki az
otthonában, illetve telephelyén, szintén külön szabályozások érvényesek. Erre az Országos
Tűzvédelmi Szabályzat előírásai terjednek ki.
Lakásban és üdülőegységben benzinből legfeljebb 20 liter, gázolajból legfeljebb 60 liter
tárolható, de tetőtérben és talajszint alatti helyiségben, valamint tűzgátló előtérben,
füstmentes lépcsőházban és előterében már nem tarthatunk fokozottan tűz- és
robbanásveszélyes folyadékokat.
Az éghető folyadékokat minden esetben csak a folyadék hatásának ellenálló, jól zárható
edényben szabad tárolni, éghető hulladékoktól, száraz aljnövényzettől mentes helyen.
A benzin és a gázolaj eltérő tűzveszélyességi fokozatú folyadék, ezért együtt csak abban az
esetben tárolhatók, ha az edényeket egymástól jól láthatóan elkülönítjük.
Telephelyeken történő tárolás esetén a szakhatóság hozzájárulása szükséges. Az erre
vonatkozó tűzvédelmi előírások megszegése tűzvédelmi szabálysértésnek minősül, ami
pénzbírságot is vonhat maga után.
PB gázt szellős nyitott napfénytől hőtől védett helyen gáztárolóban szabad tárolni.

7, Töltésre vonatkozó szabályok.

13. § (1) Égő dohányneműt, gyufát és egyéb gyújtóforrást tilos olyan helyre tenni, illetve ott
eldobni, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat.
(2) Dohányozni nem szabad az "A"—"C" tűzveszélyességi osztályba tartozó veszélyességi
övezetben, szabadtéren, helyiségben, továbbá ott, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat. A
dohányzási tilalmat a vonatkozó műszaki követelmények által meghatározott táblával,
illetőleg piktogrammal kell jelölni.
(3) Az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségbe, építménybe, szabadtérbe
gyújtóeszközt, gyújtóforrást bevinni csak az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységre
jogosító, írásban meghatározott feltételek alapján szabad.
15. § (1) Éghető folyadékot, éghető és égést tápláló gázt közúton, illetőleg közúti járművön
csak a nemzetközi, vagy egyéb tűzvédelmi előírásnak megfelelő, hibátlan állapotban levő,
tömören zárható, illetőleg zárt edényben (palackban, kannában, hordóban), valamint
konténerben, tartályban, tartányban és erre a célra engedélyezett típusú tartálykocsikon
szabad szállítani.
(2) Az éghető folyadékot tartalmazó zárt edényt a járművön kiöntőnyílásával felfelé fordítva
úgy kell elhelyezni és rögzíteni, hogy az a szállítás közben ne mozduljon el, illetőleg ne
sérüljön meg.
(3) Az éghető folyadékot szállító tartálykocsi, illetőleg tehergépjármű mindkét oldalán és
hátsó részén jól láthatóan "TŰZVESZÉLYES", az éghető és égést tápláló gázt szállító
járművön "TŰZ- és ROBBANÁSVESZÉLYES" feliratot vagy táblát kell elhelyezni. A
veszélyes áruk szállítására vonatkozó nemzetközi megállapodás hatálya alá tartozó
anyagokat szállító járművek, vontatmányok esetében e felirat vagy tábla mellőzhető.
(4) A 25 liternél nem nagyobb névleges űrtartalmú, éghető folyadékot tartalmazó zárt
edényeket - megfelelő sorelválasztással, egymás felett több sorban —járművön legfeljebb
a rakfelület oldalfalának magasságáig elhelyezve vagy zárt konténerben szabad szállítani.
A 25 liternél nagyobb névleges űrtartalmú, éghető folyadékot tartalmazó zárt edények
csak egy sorban helyezhetők el.
(5) A tartálykocsin éghető folyadék vagy éghető gáz szállítása közben, továbbá az "A"-"B"
tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot szállító járművön a járművezetőn és a
járműkísérőn kívül más személy nem tartózkodhat

137
Töltés közben Tűz és nyílt láng használata tilos!
Sztatikus feltöltődés veszélyét kerülni kell!

33. B. Tétel
Ismertesse az Otto-motorok üzemanyag ellátó rendszerét! Beszéljen a levegő és az
üzemanyag szűrésének szükségességéről és műszaki megoldásairól! Beszéljen a
benzin optimális elégetésének feltételeiről!
Kulcsszavak, fogalmak
1, Karburátoros és befecskendező rendszerek.
A karburátor, más néven gázosító - a köznyelvben általában porlasztónak nevezik - Otto-
motorok által igényelt levegő-üzemanyag keverék előállítására szolgáló szerkezet. A
karburátort 1893-ban Bánki Donát és Csonka János találta fel. Kisebb, egyszerűbb motorokon
és motorkerékpárokon ma is meg lehet még találni, de a gépkocsiknál gyakorlatilag az
üzemanyag befecskendezés - melyet az 1950-es évek óta sikerült kereskedelmileg
elfogadtatni - teljesen kiszorította. Motorkerékpárokon most is általánosan elterjedtek
olcsóságuk és egyszerűségük miatt, és mert a befecskendező rendszer áramellátása nem
mindig biztosítható egyszerűen.
A többhengeres motorok is általában egy porlasztóval rendelkeznek, de vannak kivételek.

Az első porlasztó valóban a fenti elvek szerint működött, de hiányosságai miatt később sok
javítást és újítást alkalmaztak, hogy az eltérő üzemviszonyoknak mindenben megfeleljen. Az
ideális levegő-üzemanyag arányt a gazdaságos működés végett fent kell tartani különböző
teljesítmények mellett, de szigorúan véve az egyszerű porlasztónál ezt mindössze egyetlen
teljesítménynél lehet pontosan tartani. Hogy a porlasztó üzemét részteljesítménynél is
javítsák, különböző megoldásokat, például kiegyenlítő fúvókás (Zenith) vagy féklevegő-
fúvókás (Solex) porlasztókat használtak.
További problémát jelentett, hogy alapjárati fordulatszámon is biztosítani kell a megbízható
üzemet, amikor az üzemi fúvókákon a kis áramlási sebesség miatt még nem áramlik
hajtóanyag. Ilyenkor a fojtószelep zárva van, a levegő beáramlását egy másik nyíláson, vagy a
fojtószelep résén keresztül biztosítják, és egy finoman beállítható üresjárati fúvóka
szolgáltatja a megfelelő, 16:1 keverékarányt.
A hideg motor indításakor gazdagabb keverékre van szükség, mert a hideg csőfalra a
beporlasztott üzemanyag egy része lecsapódik.

138
A kb. 3:1 keverékarányt a dúsítóval, köznapi néven szívatóval lehet elérni. Ezt korábban egy
autóban kézzel kellett a vezetőülésből állítani, és vigyázni kellett, hogy amikor a motor már
felmelegedett, kiiktassuk. A korszerű megoldások automatikus szivatót használnak.
Gépkocsiknál fontos, hogy a motor jól gyorsuljon. Ehhez átmenetileg szintén gazdagabb
keverék (kb. 8:1) szükséges. Ehhez gyorsító fúvókákat használnak, ezen keresztül csak a
gázpedál hirtelen benyomásakor áramlik üzemanyag.
Alapjáraton amikor motorféket használunk, - tehát a fordulatszám nagy, a fojtószelep pedig
zárva van - az alapjárati rendszer működése felesleges, egy membránnal vezérelt tűszelep az
üzemanyagot elzárja innen, a fogyasztás csökkentése miatt.
Repülőgépmotoroknál és nagy tengerszint feletti magasságon üzemelő Otto-motoroknál
további probléma, hogy a levegő sűrűsége kisebb, tehát egy magassági korrektorral az
üzemanyag mennyiségét - aminek a sűrűsége nem csökken a magassággal - a légnyomás-
eséssel arányosan csökkenteni kell.
A karburátor érzékeny a helyzetváltozásokra is, az úszóházból az üzemanyag csak egy
bizonyos helyzetben áramlik pontos mennyiségben. Amikor a járművel együtt megbillen,
akkor olyan helyzet áll elő, mintha az úszó által beállított szint megváltozott volna. Ezért az
úszóházat a járművön a szívócső vonalában jobbra, vagy balra tervezik, mert az oldaldőlés
általában csekély és az emelkedőn vagy lejtőn haladáskor a relatív szint nem változik.
Repülőgépeknél a nagy szögelfordulással járó manővereket (orsó, bukórepülés, és meredek
emelkedés) nem is teszi lehetővé, a motor leáll. A jelentős függőleges gyorsulások is
lehetetlenné teszik a megfelelő szint úszó-beállítását, mert nem csak az úszó súlya hat a
tűszelepre, hanem a tehetetlenségi erő is, az üzemanyag sűrűsége pedig közben nem változik.
A motorok fogyasztásának csökkentése és a környezetvédelmi előírások szigorítása
szükségessé tette a porlasztók kiváltását pontosabb eszközökkel. Ezért ma gyakorlatilag
kiszorítják a befecskendezéses rendszerek a hagyományos porlasztókat.
BEFECSKENDEZŐS motor Működési elv
A common rail nyomástárolós befecskendező rendszer esetében a nyomás előállítása és a
befecskendezés szét vannak választva. A befecskendezési nyomás a motor fordulatszámától
és a befecskendezett mennyiségtől függetlenül hozható létre. Az elektronikus dízel
szabályozás (EDC) az egyes részegységeket külön-külön hajtja meg.
Nyomás előállítás A nyomás előállítását és a befecskendezést egy tároló térfogat
segítségével lehet megvalósítani. A nyomás alá helyezett tüzelőanyag a common rail rendszer
nyomástárolójában várja a befecskendezés pillanatát. A kívánt befecskendezési nyomást egy a
dízelmotorról hajtott, folyamatosan üzemelő nagynyomású szivattyú állítja elő. Ez a rail-ben
kialakuló nyomást a motor fordulatszámától és a befecskendezett mennyiségtől teljesen
függetlenül adott értéken tartja. A hozzávetőleg állandó hozamú szállításnak köszönhetően a
nagynyomású szivattyú mérete a hajtó nyomatéka is lényegesen kisebb lehet, mint az a
hagyományos befecskendező rendszerek esetében szokásos. Ennek következményeként a
szivattyú hajtása is kisebb terhelésnek van kitéve.
A nagynyomású szivattyú általában radiál dugattyús kialakítású, a haszongépjárműveknél
egyes esetekben soros szivattyút találunk.
Nyomásszabályzás Az adott rendszertől függően különféle nyomásszabályozási eljárásokat
alkalmaznak.
Szabályozás a nagynyomású oldalon A személygépkocsi-rendszereknél a kívánt rail-
nyomást egy nyomásszabályozó-szelep a nagy nyomás oldalán állítja be. A fölösleges

139
tüzelőanyag mennyiség a nyomásszabályozó-szelepen keresztül visszafolyik az alacsony
nyomású körbe. Ez a szabályozási megoldás a rail-nyomás gyors módosítását teszi lehetővé a
motor munkapont váltása (pl: terhelésváltozás) esetén.
Az első common rail rendszereknél a nagynyomású oldali szabályzást alkalmazták. A
nyomásszabályzó-szelep ezekben az esetekben többnyire a railen van elhelyezve, egyes
alkalmazásoknál közvetlenül a nagynyomású szivattyúra szerelik.
Betáplálás oldali mennyiségszabályzás A rail-nyomás szabályzásának egy másik
módszerénél a betáplálási oldalon végeznek mennyiségszabályzást. A nagynyomású
szivattyúra rögzített mennyiségszabályozó egység feladata, hogy a szivattyú pontosan annyi
tüzelő anyagot szállítson az elosztócsőbe, amennyivel a rendszer az előírt befecskendezési
nyomást tudja fenntartani. Meghibásodás esetén egy nyomáskorlátozó szelep akadályozza
meg a túlságosan nagy rail-nyomás kialakulását. A szívóoldalon megvalósított
mennyiségszabályozással kevesebb tüzelőanyagot kell nagy nyomásra sűríteni, ezáltal a
szivattyú teljesítményfelvétele is kisebb. Ennek pozitív hatása van a tüzelőanyag-
fogyasztásra. Az eljárás további kedvező hatása, hogy a tartályba visszafolyó tüzelőanyag
hőmérséklete alacsonyabb, mint a nagy nyomás oldalán végzett szabályzás esetében.
Két szabályzóelemes rendszer A két szabályzóelemes rendszer az adagoló
egységgel megvalósított szívóoldali nyomásszabályozást és a nyomásszabályzó-szeleppel
végzett nagy nyomású szabályzást kombinálva egyesíti a két rendszer előnyeit.
Befecskendezés Az injektorok a tüzelőanyagot közvetlenül a motor égésterébe
fecskendezi be. Az injektorok a rail-ből kapnak nagy nyomású tápellátást, rövid tüzelőanyag-
csöveken keresztül.
A motor-vezérlőegység az injektorba integrált szelepet vezérli, aminek hatására a
befecskendező fúvókat nyit és zár.
A hengerbe jutó tüzelőanyag-mennyiséget a rendszernyomás és az injektor nyitási ideje
határozza meg. Állandó nyomáson a mennyiség a kapcsolószelep bekapcsolási idejével
arányos, ezáltal a motor, illetve a szivattyú fordulatszámától független (idővezérelt
befecskendezés).
Hidraulikus teljesítménypotenciál A nyomás előállítás és a befecskendezés
szétválasztása még nagyobb szabadságot ad a rendszernek az égési folyamat kialakításában: a
befecskendezési nyomást a jellegmezőben tetszőlegesen lehet megválasztani.
A maximális befecskendezési nyomás jelenleg 1600 bar, a jövőben1800 bar lesz.
A common rail rendszer az elő befecskendezés, illetve a többszörös befecskendezés
alkalmazásának köszönhetően lehetővé teszi, hogy tovább lehessen csökkenteni az
emissziós értékeket, valamint lényegesen mérsékelhető az égés zajszintje. A rendkívül
gyors működésű kapcsolószelepek többszörös vezérlésével egyetlen munkaciklus során akár
öt részre bontott befecskendezés gyors befejezését biztosítja.

140
2, Szűrők típusai.
A szűrők a járműgyártók ajánlásainak megfelelően készülnek. A felhasználási területtől
függően a szűrőanyagok szerves, vagy szintetikus anyagokból készülhetnek, hatékony
üzemanyag szűrés és víz szeparációs képesség jellemzi őket.
Többféle típusú üzemanyagszűrőt ismerünk. Ezek közül a leggyakoribbak a dobozos szűrők
(felcsavarozható, vagy csatlakozókkal kapcsolódik az üzemanyag ellátó rendszerhez),
amelyek doboza galvanizált korróziómentes fémből készülnek, illetve a szűrőházakba
szerelhető szűrőbetétek.
3, Szűrők beépítésének fontossága.
Üzemanyagszűrőket minden belső égésű motornál használnak. Dízel és benzin üzemanyag
szűrésére használják őket.
A modern motoroknál ma túlnyomórészt befecskendező rendszereket használnak. A szűrés az
egyre magasabb nyomások miatt ( 1700 barig a dízel motoroknál ) egyre fontosabb lesz,
mivel a befecskendező-elemek toleranciája egyre kisebb lesz és a zavarmentes üzemeléshez
nem enged szennyeződést. Az üzemanyagszűrők megtisztítják az üzemanyagokat a zavaró
szennyeződésektől, mint pl.: por, rozsda, organikus anyagok és víz.
Az üzemanyagszűrő az üzembiztonságot szolgálja. Védi a nagyon érzékeny befecskendező
készülékeket és a gázosítót.
A szűrő megakadályozza az abrazív kopást (a vele érintkező felületeket erősen koptató
anyag) a szelepeken, valamint a keresztmetszet megváltozást.
A üzemanyagszűrők az alapot jelentik egy tiszta égéshez optimális, környezetbarát
keverékfeldolgozás által.
Természetesen a szűrő minden anyagának üzemanyagállónak kell lennie, hogy az anyagot ne
oldja fel és a befecskendező-készüléket ne tömítse el.
1. szita 50-200 u szűrőfinomsággal 2. filc 12-15 u szűrőfinomsággal

141
3. papír 2-12 u szűrőfinomsággal 4. papírtekercs 2-5 u szűrőfinomsággal
Mint ahogy világosan látható, a papírral történő szűrés sokkal finomabb, mint a filccel vagy
szitával történő szűrés. Ebből az okból a filc szűrőközeget egyre gyakrabban váltja fel a papír.

4, Szűrők beépítésének helyei.

Felcsavarható üzemanyagszűrők Ezek egy egységet képeznek, ami a házból és a
szűrőbetétből áll. Karbantartáskor az egész egységet kell cserélni: - felcsavarható
üzemanyag szűrő standard típus vízleeresztő dugóval, különleges formák cső
csatlakozással, különleges formák vízszint jelző csatlakozóval
Előszűrők a dízel üzemanyaghoz PreLine® egy innovatív előszűrő rendszer
sokcélú moduláris rendszerben. Ezen eszközzel Ön fel lesz készül­ve arra, hogy megfeleljen a
haszongépjármű szegmens bármely szűrési követelményének.
Üzemanyag csereszűrő Az üzemanyag csereszűrőnél a szűrőbetét és a ház egy
egységet alkot, ami azt jelenti, hogy a karbantartásnál a teljes egységet ki kell cserélni. Ezeket
a szűrőket dízel és benzinmotoroknál is lehet használni. Az üzemanyag csereszűrő van
vízleeresztős kivitelben és csatlakozással vízálláskijelző számára.
A vízleeresztő csavarral ellátott csereszűrőnek a dízel üzemanyag szűrése mellett az is a
feladata, hogy a vizet az üzemanyagból leválassza, hogy az érzékeny befecskendező betétet
korróziótól és az úgy keletkezett kopástól megvédje.
Üzemanyag vezetékszűrők ( Inline szűrők ) Az üzemanyag vezetékszűrők vagy Inline
szűrők ( szűrők benzin számára) közvetlenül az üzemanyag vezetésébe vannak beépítve. A
szűrőbetét és a ház itt is egy egységet alkot, amelyet karbantartásnál kompletten ki kell
cserélni. Megkülönböztetünk műanyag vezeték szűrőket és alumínium vagy lemezházban
lévő vezetékszűrőket. Gázosításmotoroknál 10-12 u finomságú vezetékszűrőt használnak, ez a
fajta azonban egyre inkább eltűnik a piacról befecskendező rendszer alapján. Mechanikus
vagy elektronikus befecskendezésű motoroknál alumínium vagy lemez házas ( pl. WK 830 )
szűrőt használnak papír szűrőbetéttel.
- műanyag üzemanyagági szűrők, - fém üzemanyagági szűrők
-
5, Szűrők tisztítása, cseréje.
Az üzemanyag szivattyúnál megemlítettük az előszűrőt. Korábban -szinte- minden
befecskendező rendszer részét alkotta a különálló fémházas üzemanyag szűrő, mely feladata
az előszűrőn átjutott szennyeződések kiszűrése.
Találkozhattunk vízzsákos szűrőkkel is.
Cseréje 30-40.000 km-ként esedékes, feltéve, ha kifogástalan benzint használunk. Az újabb
rendszerek nagyobb részénél elhagyták ezt a szűrőt.

6, Benzin és levegő keverési aránya, optimális égés megvalósításának módja.

Tehát, a benzin tökéletes égésének van egy ideális aránya, egész pontosan tömegaránya. Ezt
fontos hangsúlyozni, mivel a mindenki által kívülről fújt 1:14.7-es arány nem térfogat-,
hanem tömegarány.

142
Számszerint, 1kg benzin elégetéséhez 14.7kg levegő szükséges. Hogy néz ez ki térfogati
arányokban kifejezve? A benzin sűrűsége ca. 0.74kg/dm³, vagyis 1kg benzin ca. 1.35 liter.
A levegő sűrűsége viszont hozzávetőlegesen 1.22kg/m³ (vegyük észre a mértékegységbeli
ugrást!), tehát 14.7kg levegő légköri nyomáson megközelítőleg 12m³ és 49 liter.
Tehát számokba öntve, 1 liter benzin tökéletes elégetéséhez hozzávetőlegesen 8925 liter
levegőre van szükség.
Visszatérve az égéshez. Ennek van egy jellemzője, amivel elég pontosan ki lehet fejezni
az égést: s ez pediglen a légfelesleg. A szakirodalom és a gyakorlat is ezt jelöli a görög λ
(lambda) betűvel, és a λ=1 jelöli a sztöchiometrikus keverési arányt.
Ha dúsítjuk a keveréket, akkor az egységnyi benzin tökéletes elégetéséhez arányaiban
kevesebb levegő áll rendelkezésre; míg szegényítéskor több levegő áll rendelkezésre, mint
amennyire valóban szükség van.
Nos, egészen pontos értéket nem mernék mondani, de a fajlagos fogyasztás minimuma
valahol λ=1.1 körül, míg a teljesítménymaximum valahol λ=0.88 magasságában adódik.
Ezen tartományon kívülre menni értelmetlen.
A mai motoroknál általában ragaszkodnak az elméletileg szükséges mennyiséghez, egyrészt
a hármas hatású katalizátorok hatásfoka ilyenkor a legjobb, másrészt viszonylag kis,
+-10 százalékos eltérésnél már a szikra nem képes meggyújtani a benzin-levegő
keveréket.
A szegénykeverékes motorok alapgondolata az, hogy csupán a gyertya szikraközének
közvetlen közelében kell gyulladóképes elegyet létrehozni, mivel a láng tovaterjedésekor a
benzinben szegényebb részek is elégnek.
A nagy légfelesleg mellett zajló égésfolyamatban azonban sok nitrogénoxid keletkezik,
ami speciális utókezelést igényel. Erre a célra olyan katalizátorokat fejlesztettek ki, amelyek a
részterheléskor keletkező nagy mennyiségű nitrogénoxidot tárolja, és akkor redukálja, amikor
a motor dúsabb keverékkel üzemel. Az ilyen katalizátorok rendkívül kényesek a benzin
kéntartalmára, Európában főleg ez hátráltatta elterjedésüket.

34. B. Tétel
Ismertesse a diesel motorok üzemanyag ellátó rendszerét! Beszéljen a fordulatszám-
szabályzás szükségességéről ezen motorok esetében! Ismertesse a diesel
motorok téli üzemeltetését!
Kulcsszavak, fogalmak
1, Diesel motorok üzemanyag ellátó rendszere.

DIESEL ÜZEMŰ Kisnyomású: - tartály, - csővezeték, - szűrő, - tápszivattyú,

Nagynyomású: - nagynyomású szivattyú, - szűrő, - csővezeték, - porlasztó fúvóka,

2, Fordulatszám-szabályzás szükségessége, megoldásai.

A belsőégésű motoroknál figyelni kell a fordulatszámra, mivel ez nagyban befolyásolja a
motor élettartamát.
A túl nagy fordulatszám túlzottan hamar teszi tönkre a motor alkatrészeit.
Dízel motoroknál régebben centrifugál röpsúlyos fordulatszám szabályzót alkalmaztak.
Ottó motornál az üzemanyag fúvókák méretével (alapjárati, fő, gyorsító) és a benzinszint
beállításával oldották meg a fordulatszám szabályozását
Ma már ezt a feladatot a fedélzeti komputer oldja meg.

143
Az optimális motorfordulatszám attól függ, mennyire kíméli az ember az autóját. Ha nagyon
hajtja, akkor rövidebb életű lesz. A modern takarékos autóknak hosszú a váltó-áttételezésük,
szinte minden sebességnél lehet kímélő, alacsonyabb fordulatszámot eredményező áttételt
kapcsolni. De vigyázat! Ilyenkor a padlógáz ugyanúgy ártalmas, mint a magas fordulatszám
lenne!
Általában a gyártó írja elő az optimális fordulatszámot. A kapcsolásra figyelmeztető
rendszerek, ha a motorvezérlőhöz kapcsolódnak, akkor figyelembe veszik az üzemi
körülményeket.
Az élettartamtesztek azt mutatják, hogy az alacsony fordulatszámon történő üzemelés nem árt
a motornak, a gyakori túlpörgetés gyorsabb kopást eredményez.
Aki figyel a motorhangra és az autó viselkedésére, általában ráérez az optimális fordulatszám-
tartományra. Egyébként benzinesnél kétezres fordulat fölött, de négyezer alatt érdemes
tartani. A régebbi szívódízelek bírják az alacsony, 1500 alatti fordulatszámot, de a
turbódízeleknél ez legyen a minimumérték.
A dízel és turbós benzines autókat nagy hidegben legalább egy percig melegítsük egy
helyben.
A szívó benzinesnek sem árt fél perc melegítés, de akár azonnal is el lehet velük indulni.
Fokozatosan terheljük elindulás után az autót, amíg el nem éri az üzemi hőmérsékletet.
Alacsony fordulatszámon erőltetni, magas fordulaton pörgetni nem szabad a hideg motort.
A bejáratós, új autót a lehető legkíméletesebben vezessük az első pár ezer kilométer során.
Az üzemmeleg motort a hosszú élettartam és a kis fogyasztás szempontjából érdemes
alacsony fordulatszámon használni, de intenzíven gyorsítani így nem szabad.
Nem kell az autó kiégetésével foglalkozni, ha rendszeresen járunk országúton, autópályán.
Városi használat mellett minél gyakrabban megyünk hosszabb utakra, annál egészségesebb
lesz a motor. Annak nincs értelme, és csak ártunk a motornak, ha városban úgy próbáljuk
rövid utakon kiégetni, hogy lámpától lámpáig gyorsulunk.
Nagyobb terhelés, például gyorsabb autópálya-használat után, a turbós autókat nem szabad
azonnal leállítani megálláskor. Minimum egy percig alapjáraton kell hagyni működni a
motort, ilyenkor a start-stop rendszert is ki kell kapcsolni.
Jó minőségű és megfelelő mennyiségű motorolaj szükséges, amelyet legalább a gyár által
megadott időszakonként cserélni kell, de ha hosszabb távú terveink vannak az autóval,
érdemesebb a javasoltnál előbb olajat cserélni, különösen városi használat mellett.

3, Diesel motorok indításának megkönnyítése télen.

A gázolajnak számos olyan kellemetlen tulajdonsága van, amely a benzinüzemű autók
tulajdonosai számára ismeretlen. Ezek közül az egyik - a téli indítási gondok legvalószínűbb
okozója - a paraffinosodás. A hideg hatására a teljes üzemanyagellátó rendszerben kiváló sűrű
paraffin eltömi a gázolajszűrőt, és hiába jó az akkumulátor és a befecskendező rendszer, a
motor nem indul. A helyzet manapság már korántsem olyan súlyos, mint évekkel ezelőtt volt,
amikor évszakoktól függetlenül mindig ugyanolyan adalékolású gázolajat kínáltak a
benzinkutak. A kilencvenes évek eleje óta minden nagy benzinkúttársaság már októbertől
megváltoztatja gázolajának összetételét, az úgynevezett téli gázolajokba kevert vegyületek
pedig az esetek többségében megakadályozzák a paraffinkiválást. A gázolajrendszer
dugulásveszélyének csökkentése érdekében tanácsos kizárólag országos hálózatok kútjainál

144
tankolni. A paraffinkiválás megakadályozásának korábban teherautó-sofőrök között elterjedt
módját még ma is sokan alkalmazzák. A módszer lényege, hogy minden tankolásnál a
betöltött gázolajmennyiség mintegy 2-3 százalékának megfelelő mennyiségű petróleumot
kell az üzemanyagtartályba önteni. A petróleum meggátolja a paraffinkiválást, és a
gázolajénál jóval alacsonyabb kompressziótűrésével a hidegindítást is segíti.
A módszer alkalmazása kizárólag katalizátor nélküli, nem számítógép-vezérelt
dízelmotoroknál javasolt, a petróleum ugyanis károsíthatja a kipufogógáz-tisztító
rendszert.
4, Az alacsony hőmérséklet hatása az üzemanyagra.
A hideg hatására a teljes üzemanyagellátó rendszerben kiváló sűrű paraffin eltömi a
gázolajszűrőt, és hiába jó az akkumulátor és a befecskendező rendszer, a motor nem indul. A
helyzet manapság már korántsem olyan súlyos, mint évekkel ezelőtt volt, amikor évszakoktól
függetlenül mindig ugyanolyan adalékolású gázolajat kínáltak a benzinkutak

5, Indítás megkönnyítésének műszaki lehetőségei szélsőséges üzemviszonyoknál.

Télen hidegindító spray, olaj és hűtőfolyadék előmelegítő berendezések alkalmazása
Télen az üzemanyag kutak átállnak téli üzemanyagra , ami azt jelenti, hogy másként
adalékolják.
Kipufogó szelep kitámasztása Ottó motorral történő indítás dízel motoroknál.

35. B. tétel
Beszéljen a gázüzemű targoncák üzemanyag ellátó rendszeréről! Milyen
gázellátási módokat ismer? Ismertesse az indítás és leállítás folyamatát! Mondja
el a palackcsere menetét! Milyen előírások vonatkoznak erre a műveletre?
Kulcsszavak, fogalmak
1, Targoncák gázellátó rendszere.
A gázüzemű targonca sajátos berendezései
- gáztartály (1): 30-35 bar nyomású.
- biztonsági szelep (2): A tartályban levő nyomás (pl. felmelegedés miatt)
növekedése esetén önmagától nyit és a gázt kiengedi.
- szintjelző műszer (3): A tartályban levő gáz mennyiségének ellenőrzésére.
- biztonsági szelep (4): A rossz tömítés miatt megszökő gáz mennyiségének
növekedése esetén az elvezető csövet lezárja.
- indítógomb (5)
- indító mágneskapcsoló (6)
- párologtató (7)
- különleges porlasztó (reduktoros)(8)
- motor (9)
- gyújtáskapcsoló (10)

145
2, Gázpalackok jellemzői, rögzítésük.
A folyékony gáz tartályait vagy rögzítetten, vagy cserélhetően kell a targoncán elhelyezni.
A cserélhető tartályokat úgy kell a targoncával összekapcsolni, hogy a kapcsolóelemek
akaratlanul ne legyenek oldhatók. A gyártó utasításai szerinti használat esetén a tartályon levő
csőcsatlakozások és tartozékok mechanikus sérülés ellen védettek tegyenek. Mind a rögzített,
mind a levehető tartályokat olyan berendezéssel kell ellátni, amely megakadályozza a gáz
(vagy a folyékony gáz) véletlenszerű kiáramlását, különösen vezetékszakadás esetén.
Ez nem vonatkozik a nyomáscsökkentő szelepekre.
A tartályokat úgy kell beszerelni, hogy azok ne legyenek kitéve káros hőhatásnak, különösen
a motor vagy a kipufogórendszer felől. A védőberendezés úgy legyen felszerelhető, hogy a
szellőzést semmi esetre se befolyásolhassa. A tartályokat úgy kell rögzíteni a targoncán, hogy
azok üzem közben ne legyenek kitéve a szállított termékek általi koptatásnak, ütéseknek vagy
korróziós hatásoknak. A tartályokat és csatlakozásaikat úgy kell a targoncára szerelni, hogy
azok ne nyúljanak túl a targonca külső kontúrjain.
Felszerelés •A folyékony gáz tápvezetéknek önműködően záródnia kell, ha a motor leáll,
függetlenül attól, hogy a gyújtást kikapcsolták-e vagy sem. •Többféle üzemanyag
használata esetén a rendszer olyan legyen, hogy akadályozza meg a folyékony gáz más
üzemanyagtartályába való jutását, továbbá minden üzemanyag-tápvezeték zárva legyen,
mielőtt egy másikat kinyithatnak. •Ha a targoncának üzemanyag vételezés céljából
több tartálya van, akkor azokat többutas szelepen vagy más alkalmas eszközön keresztül kell
csatlakoztatni, hogy folyékony gáz egyszerre csak egy tartályból kerüljön felhasználásra.
Több tartály egyidejű összekapcsolása ne legyen lehetséges. •A biztonsági szelepeket
vagy szintjelzőket úgy kell beszerelni, hogy azok ne üríthessenek a vezető felé vagy a
targonca olyan részei irányába, amelyek tűzveszély forrása lehetnek. •Ha valamelyik
alkatrész működőképességét a korrózió befolyásolhatja, akkor azt korrózióálló védőbevonattal
kell ellátni. •Az üzemanyagrendszer minden részét biztonságosan kell a targoncán
rögzíteni. •A nyomáscsökkentő szelepek ellenőrzés és karbantartás céljából
bármikor hozzáférhetők legyenek.

3, Gáztartályok jellemzői, kialakításuk.

A palackos 12Kg-os töltettömeg - költséghatékony kivitel könnyen cserélhető.
A beépített acéltartályos motorüzemű PB-gáz töltését csak tűzvédelmi szakvizsgával
rendelkező szakember végezheti.

4, Gázpalackok cseréjének menete.

Palackcsere Palackcserét, csak arra kioktatott személy végezheti!

146
 Palackcserénél ügyeljünk arra, hogy a rendszert a csővezeték megbontása előtt ürítsük ki.
Elzárt palackszelep mellett mindaddig járassuk a motort, amíg az az üzemanyag hiánya miatt
magától le nem áll. Így elkerülhetjük a kiáramló gáz okozta fagyveszélyt.
Azokon a gépeken, amelyeken visszaáramlás-gátló szelep van felszerelve a
csővezetékre, palackcserénél nem szükséges az egész hálózatot nyomásmentesíteni, mert a
szelepek elzárásával a rendszerben levő nyomás alatti gáz visszaáramlása megakadályozható.
Ebben az esetben fagyveszély nem áll fenn.
A palackszelepre csatlakoztatott csővezeték bőrtömítését korszerűbb, hosszabb
élettartamú és megbízhatóbban szerelhető műanyagtömítések váltották fel.

5, Munkavédelmi és tűzvédelmi előírások.

Munkavédelmi előírások A gázüzemű targoncákra ugyanazon munkavédelmi
előírások vonatkoznak, mint a belsőégésű targoncákra, kiegészítve a nyomás alatti
gázvezetékekre megbontására illetve a magas hőmérsékleten való üzemeltetés szabályaival.
Ha a palackból hirtelen kiszökik nagyobb mennyiségű gáz, akkor a hirtelen nyomás
csökkenés miatt erős lehűlés következik be, amely a bőrfelülettel érintkezve súlyos égési
sérüléseket okozhat. Ugyanaz a jelenség, amikor a szódavíz készítésnél a patronból
kijön a gáz és zúzmarássá válik, s a kezünkhöz ragad.
A kifogyott palackok cseréje a targoncavezető munkaköri kötelessége (ma már
külön vizsga kell). Ezért fontos tudni, hogy a gázcsővezeték megbontása előtt azt
nyomásmentesíteni kell. El kell zárni a palackszelepet és addig járatni a motort amíg az
üzemanyag elfogy és az leáll.
Azon a gépeken, amelyeken visszaáramlás-gátló szelep van felszerelve a
csővezetéken, ott a palack cserénél nincs szükség nyomásmentesítésre, mert a szelepek
elzárásával a rendszerben levő nyomás alatti gáz visszaáramlása megakadályozható. Így
fagyveszély nem áll fenn.

Tűzvédelmi előírások a, magatartás tűz esetén

A tüzet észlelő személy köteles a Tűzoltóságot értesíteni és haladéktalanul
elkezdeni, illetve intézkedni a tűz oltására. A pánik nélküli higgadt, gyors
beavatkozás a siker záloga. Először fel kell ismerni, hogy mi és az mivel oltható.
Vízzel oltani elektromos tűzet, feszültség alatt levő berendezést, benzint, gázolajat…
stb. oltani tilos.
A targoncán porral vagy halon gázzal töltött tűzoltó-készülék található, amely
minden anyag oltására használható. Azonban szükséganyag – pl.: homok – is
használható.
A tűzoltóság riasztásának menete: tárcsázni a 105-öt - bemondani a nevét, a tűzeset
pontos címét (település – kerület – utca – házszám – cég neve) - közölni, hogy mi ég és
hogy mekkora a terjedelme - emberélet van-e veszélyben
a. palackok szállítása
A gázpalackok szállítását csak az erre kioktatott személyek végezhetik.
Szállításuk csak talpára állítva, kalodába – egymástól elválasztva – jól rögzítve
szabad.
b. palackok használata

147
 Ha a palack használata során bármilyen rendellenességet érzékelünk – illetve
észlelünk –, a palack szelepét azonnal el kell zárni. Ha a palack közelében tűz
keletkezik, akkor a palackot azonnal el kell távolítani és biztonságos helyre kell
vinni. Ha ez azonban nem lehetséges, akkor a palackot vízsugárral locsoljuk – hogy
a hőmérséklete 40 C-t ne haladja meg – mert felrobbanhat.
c.palackok tárolása
A gázpalackok tárolásának szigorú tűzrendészeti és biztonságtechnikai előírásai
vannak. Kizárólag olyan helységben tárolhatók, amely talajszinten vagy talajszint
felett helyezkedik el. Jól szellőztethetőnek kell lennie, alatta pince vagy csatorna
nem lehet. Ugyanis a mélyedésekbe szivárgó gáz a levegővel keveredve összegyűlik
és robbanásra alkalmas elegyet alkothat.
A palackokat csak állítva, tömören záró „zárócsavarral” ellátva szabad
tárolni. Egymástól elkülönítve kell tárolni a tele és az üres palackokat. Jól látható
helyre elkell helyezni a
„DOHÁNYZÁS ÉS NYÍLTLÁNG HASZNÁLATA TILOS” táblát.
A gázpalackok tárolására használt helyiség jól megközelíthető kell hogy legyen
. Az odavezető utat mindig szabadon kell hagyni. Biztosítani kell a jó átszellőzést,
vagy természetes légmozgással illetve ventilációs úton. Ebben a helységben
semmilyen más tevékenység nem folytatható. Nagyon fontos még, hogy a hőtől és
elektromosságtól védjük a palackokat.
A tárolt palackok mennyisége határozza meg az elhelyezett tűzoltó készülékek
elhelyezésének módját és darabszámát.
A propán – bután gázpalackok tárolására a legideálisabb a szabadban –
betonlábazatos drótfonatos oldalfallal és árnyékoló-tetővel ellátott zárható
helység.
Egészség- és környezetvédelmi előírások
Egészségügyi és környezetvédelmi szempontból a belsőégésű motorral üzemelő
targoncával zárt térben csak úgy szabad dolgozni, hogy annak kipufogórendszere
katalizátorral van felszerelve. A kevésbé szellőztetett helyiségben csővezetéken
keresztül kell a kipufogógázt elvezetni. A PB gázzal üzemeltetett motor égéstermékei,
kipufogógázai kevésbé szennyezik a környezetet, kevésbé mérgezőek, mint
benzinüzem esetén. Ennek több oka is van. A PB gáz nem tartalmaz ólmot.
Tökéletesebben keveredik a levegővel, mint a folyadék. A tökéletes égés feltétele az az
ideális állapot, amikor a tüzelőanyag és a levegő keverési aránya 1:16.
Ezt szinte nem lehet elérni a tökéletlen elégés és a nagy fordulatszám miatt.
Egyéb tennivalók
a. a gázüzemű targonca hosszabb idejű tárolása
Ennél a targoncánál a tűzveszély miatt adódnak leállítási problémák. A gázos
targoncát nyitott színben, vagy szabadon álló garázsban kell tárolni. Ha a szín egy
másik épülethez csatlakozik, akkor a gáztargonca részére külön választófallal
leválasztott helyiséget kell biztosítani. Fel kell szerelni a színt automata tűzoltó
berendezéssel, és padlószellőztetéssel.
b. akkumulátor áramtalanító kapcsoló
Semmilyen körülmények között sem szabad az akkumulátor áramtalanító
kapcsolóit „KI” állásba kacsolni, mielőtt a motor teljesen nyugalmi állapotba nem
kerül.

148
 c. gáztartály elhelyezése a szerelés során
 az LPG tartály beépítése esetén arra kell ügyelni, hogy a lefúvószelepet a
tartály tetejére szereljük fel
6, Gázüzemű targoncák indítása, téli üzemeltetése.
Gázüzemű motor indítása: - a tartály kinyitása, - indítókulcs elfordítása, (gyújtás ráadása)
- megvárni amíg a rendszer feltöltődik gázzal, (egyes esetekben a kattogás megszűnik)
- indítani maximum 10-15 sec. - ig, - amennyiben ez sikertelen volt, akkor újra
ellenőrizmi a rendszert és maximum kétszer megismételhető az indítási művelet!
(gyújtási hiba esetén a rendszer túltöltődik gázzal és robbanás veszély alakul ki!!!)
Harmadszori sikertelen indítás után a palackot elzárni és szerelőt kell hívni!!!
7, Gázüzemű targoncák leállítása.
Gázüzemű motor leállítása: - a leparkolást követően, - a tartályt elzárni,
- - megvárni amíg a motor az üzemanyag hiánya miatt leáll (lefullad),
- - a motor leállása után az indító kulcsot elfordítva a gyújtást kikapcsolni,
- - az indító kulcsot kivenni és a tároló szekrénybe visszaakasztani.

36. B. Tétel
Beszéljen a targoncák irányváltóinak működéséről! Hová helyezhetik el az
irányváltót? Milyen előnyökkel járnak a különféle elhelyezési módok?

Kulcsszavak, fogalmak
1, Targoncák irányváltóinak típusai.
Kormány oszlopon baloldalon került elhelyezésre. El kell engedni a kormánykerék gombját
menetirány váltáskor ez balesetveszélyes lehet menetközben.
A menetirányváltó kapcsoló az emelő és süllyesztőszelep karján került elhelyezésre,
segítségével a jármű menetiránya gyorsan és kényelmesen átváltható átnyúlás nélkül is.
Ez igen célszerűnek bizonyul és így a nyújtott műszakban is fáradságmentes és nagy
koncentrációt igénylő munkavégzést tesz lehetővé.
Jobb oldalon a joystick került elhelyezésre. Ez nagyon előnyös, mivel a jobb kéznél van
minden hidraulikát irányító szelep.
Lábpedál billentése egyik irányba az előre menet a másik irányba a hátra menet kapcsolása
történik.
Ez tévesztés veszélyét hordozza magában.
Egyik lábpedál előre menetet kapcsol a másik lábpedál hátramenet kapcsol.
Amíg meg nem szokja a kezelő addig összetévesztheti a fékpedállal helyett.
Ez balesetveszélyes.
2, Útváltó szelepek működtetésének módjai.

Közvetlenül : - kézzel , - lábbal, - távvezérléssel,

Közvetetten: elővezérelt szeleppel: - kézzel, - lábbal, - távvezérléssel,
3, Kézzel vagy lábbal történő irányváltás előnyei
Kézzel történő váltásnál:
- a baloldali kapcsoló ellentétes a gépjárművekéhez képest, ezért azt meg kell tanulni és
szokni.
- jobboldalon hamar tanulható és hamar megszokható ergonómiailag.
Lábbal történő pedálváltásoknál:
pedál billentést tanulni kell, mivel néha fordítottan kell irányt váltani, mint az logikailag
egyértelmű lenne.
- másik pedálra lépés irány szempontjából logikus , viszont pánik fékezésnél a fékpedállal
összekeverhető.

149